Korán és a muszlim törvénykezés
A muszlimok szent könyve a Korán
Éva Ladányi
2009.05.12.
1
2009.05.12.
A Korán felosztása, tagolása 1.
Korán
A muszlimok szent könyve (Quran, Alkoran, al-Quran al-Karim= a kegyes Korán) Az iszlám elsődleges forrása Az iszlám szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava
2009.05.12.
3
2009.05.12.
30 egyforma terjedelmű- a memorizálást segítőrészből, dzsuz-ból áll A dzsuzokat 2 egyforma részre hizb- osztják, mely még tovább negyedelhető A 30 napos Ramadán alatt így az egész Korán végig olvasható Létezik a Koránnak egy hetes tagolása is ezt menazil-nak
114 szúrából áll ( szur=kerítés), melyet áják alkotnak 6348 áját tartalmaz 112 a szúrák elején álló biszmillah-ot tartalmaz (Isten nevében) A szúráknak külön neve van, a szúrákon belül az ájákat számokkal jelzik A szúrák sorrendje nem fontossági sorrend
2009.05.12.
A Korán felosztása, tagolása 2.
2
4
A Korán kialakulása 1.
5
2009.05.12.
A Korán Isten által kinyilatkoztatott, romlatlan formában megmaradt szöveg. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed (610-től) 23 éven át folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Gábriel (Dzsibril) arkangyal közvetítésével
6
1
A Korán kialakulása 2.
2009.05.12.
A hagyomány szerint Mohamed halála után azonnal elkezdték a Korán leírását. Etalon (kanonikus kézirat): az Oszmán féle kézirat→ a már leírt változatokat megsemmisítetté k
A Korán fordításai
7
2009.05.12.
A Korán fordításai 2
9
2009.05.12.
Az első európai nyelv, amire lefordították a latin volt 1143-ban adták ki „Mohamed a hamis próféta törvényei” címmel Később több európai nyelvre is lefordították: francia (1647), angol (1734). Az első nyomtatott Koránt Pagninus Brixiensis adta ki 1530-ban Rómában Az első kritikai Korán-kiadás 1834-ben került kiadásra (Gustav Flügel -féle változat)
2009.05.12.
A Korán magyar fordításai
8
A Korán fordításai 3
A muszlimok ma is arabul recitálják a Koránt, még akkor is, ha nem értik ezt a nyelvet Készültek fordítások, de ezeket csak értelmezéseknek Az első fordítást a VII. században Salman Al Farsi készítette, fárszi nyelven A teljes fordítás a IX. századra készült el perzsa nyelven a Számánidák részére
2009.05.12.
A Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez Mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak Hagyományosan tilos volt más nyelvre fordítani A Korán szókincse tiszta arab eredetű, de a vallási élet fogalmait jelölő szavak egy része idegen nyelvből származik ( héber, szír)
10
Sharia, az iszlám törvénykezés 1
Az első magyar fordítás a XIX. században készült Ezt nevezzük Kassai Koránnak A legelterjedtebb magyar fordítás Simon Róbert és Miháffy Balázs féle fordítás
11
2009.05.12.
Az iszlám vallási rendszerében – a nyugati vallásokban jártas kutatók szerint a teológiai helyét a jogtudomány foglalta el. Az iszlám törvényvallás, s a Koránban, mint legfőbb forrásban találhatunk utalásokat arra, hogy egy-egy gyakorlati problémát hogyan oldhatunk meg. 12
2
A Sharia jelentése
A Sharia fordítása
A sharía (ar. )شريعةfogalmát a muzulmán jogtudósok igen ritkán, és nem egyöntetűen fogalmazták meg A sharía a shar (ar. )شرعszóból képezve „út, ösvény, vízforráshoz vezető ösvény”t jelent, majd egy lassú etimológiai változás után jelentése „követendő irányvonal, Istenhez vezető út” lesz.
2009.05.12.
13
2009.05.12.
Mit szabályoz a Sharia?
15
2009.05.12.
A sharía nem ember alkotta jog, hanem Isten által lefektetett normák összessége, /mely a kinyilatkoztatás útján vált ismertté/, és amely, mint igaz ösvény, hozzá vezetnek. A szabályok megváltoztatása nem lehetséges
2009.05.12.
Új törvények létrehozása
14
Az isteni jog
A sharía a vallási, politikai, szociális, családi és a privát élet egészére kiterjed A rítus, és az imádság, az öltözködés vagy az étkezés területeit éppúgy szabályozza, mint az emberek egymás közötti viszonyát. Részletekbe menően foglalkozik a hatalom gyakorlásával, a legitimáció és az autoritás természetével, az uralkodó és az alattvaló kötelességeivel is, vagy éppen a ğihaddal.
2009.05.12.
A sharía-t gyakran – helytelenül iszlám jognak nevezik. A muszlimok szerint megfelelőbb a „muszlim törvény” vagy az „iszlámtól -ihletett” vagy az „iszlámtól származó” vagy a „muszlimok törvényrendszere” kifejezéseket használni.
16
A fiqh
Nem a jogalkotás európai normáinak szabályai szerint történik Hanem eleddig ismeretlen isteni eredetű szabály/ok felfedezése révén megfogalmazza a jó muszlim viselkedésének ideáját, azaz egy olyan útmutatónak tekinthető, aminek a követése a jó muszlim számára az örök életet biztosítja a Paradicsomban.
17
2009.05.12.
A fiqh az a tudományág amely a sharía előírásainak a megformálását szolgálja a kinyilatkoztatott szöveg és az értelmezéséhez használható hermeneutikai eszközök alkalmazása révén. A fiqh szövegek nem emlékeztetnek a nyugati értelemben vett jogi kódexekre. 18
3
Mit tartalmaznak a fiqh szöveggyűjtemények?
A Sharían kívüli eljárás
tudós vitákat kérdésfelvetéseket
2009.05.12.
19
2009.05.12.
Az iszlám jog fejlődése
21
2009.05.12.
jelenleg négy- egymástól kevéssé különböző- jogi iskolát illetve rítust ismer el: málikita, hanafita, sáfi΄ita és a hanbalita. Voltak más, nem olyan jelentős iskolák is (pl. Shirazi iskolája, Tabari iskolája stb.), de ezek nem maradtak fenn, kivéve a záhirita iskolát, melynek néhány évszázadig voltak képviselői).
2009.05.12.
Szunna
20
A jogi iskolák
A Korán fokozatosan számos új előírást fogalmazott meg. De ez nem adott választ minden kérdésre, hadíszok (ar. () أحاديث. Jelentése: „Hírek, események”. Mohamed próféta tanításairól, cselekedeteiről hitelt érdemlően beszámoló hagyományok.
2009.05.12.
A sharía nem szabályozza az összes életviszonyt, hanem azok egy részét érintetlenül hagyja. Ez lehetőséget adott arra, hogy olyan hivatalok alakuljanak ki, melyek az államhoz kapcsolódtak. Itt az adott politikai erő által kialakított normák voltak a mérvadóak (pl. az adószedés).
22
Hadiszok
A muszlim jogrendszer a szunnan(ar. )سنةalapszik Jelentése: „Szokás”. Mohamed próféta hétköznapi és vallásos szokásai, a muszlim hitélet fontos viszonyítási alapjai, melyet a próféta környezetében élők jegyeztek fel az utókor számára. A „szokások” beépültek az iszlám jogrendszerbe, így a hívek pontosan követhetik Mohamed példáját. 23
2009.05.12.
A jogtudósok nagy hasznát vették a hadíszoknak. Amikor rájöttek arra, hogy a hadíszokat hamisítani is lehet, lépéseket tettek annak érdekében, hogy meg tudjanak bizonyosodni az eredeti hadíszok hitelességéről. Ezt úgy érték el, hogy a hadísz szövegét egy olyan láncolatnak kell alátámasztania, mely a hagyományozó személyek nevének felsorolásából áll. Pld: A következő formában hagyományozták át egymásnak a szöveget: „én, aki a hadiszt leírta, hallottam X-től, aki egyszer hallotta Y-t, amikor ő azt mondta, hogy Z azt közölte Mohamedről, hogy ő ezt és ezt a kijelentést tette….”
24
4
A jogtudomány négy forrása
A jogtudomány és a bírósági eljárás szereplői
a Korán, a szunna, a qijász (analógia), és az idzsma΄ (konszenzus). A harmadiknáll egy hasonló ügyben hozott szabály alapján kell ítélni, addig a negyediknél a döntés a muszlimok egész közösségének közmegegyezését kell figyelembe vennie.
2009.05.12.
25
2009.05.12.
A jogtudomány és a bírósági eljárás szereplői
27
2009.05.12.
Mufti (törvénymagyarázó): a bírói rend egyik főosztálya.A muszlim társadalom kiemelkedő szellemi és erkölcsi vezetőjének számít. Feje az isztambuli főmufti (seikh ul izlam). Alárendeltjei az ejaletek és szandzsákok muftijai.
2009.05.12.
A jogtudomány és a bírósági eljárás szereplői
26
A jogtudomány és a bírósági eljárás szereplői
Muğtahid: A muğtahid az, aki iğtihádot gyakorol. Olyan kiemelkedő képességekkel és tudással rendelkező jogtudós, akinek társadalmi elfogadottsága rendkívül magas Az igtihad az egész iszlám közösséget kötő közösségi kötelezettség (fard kifaya), melynek a muzulmán társadalom a muğtahid útján tesz eleget.
2009.05.12.
Kádi (qādī): az iszlám jog jelképes alakja Tevékenységi köre kiterjedt a Koránban lefektetett elvekre és a hadíszokra. csak érdemei alapján volt jelölhető, ezért feddhetetlen jelleműnek kellett lennie
28
A sharia kodifikálása
Mudarris: A jogtudomány oktatóit mudarris névvel jelölték Muhtasib (piacfelügyelő): a sharícán kívüli eljárást alkalmazó hivatalnok Sahib al-madina: a muhtasib jogkörének egy részét a gyakorolta
29
2009.05.12.
A kodifikálás, vagy szabályozás olyan jogi cselekedet, mely révén az állam olyan törvényeket léptet életbe, amelyek a jog egy bizonyos területét kizárólagosan szabályozzák, azaz nem engedik meg valamilyen másfajta jognak, hogy az adott területre behatoljon ebben az értelemben azt jelenti, hogy az állam és csakis az állam határozza meg, hogy mi a jog, sőt azt is, hogy az állami jog a legmagasabb formája a jognak. 30
5
A sharia kodifikálása
2009.05.12.
Osztályozás
A huszadik század során a legtöbb közel-keleti állam jogrendszerének nyugatosítása végbement. Mégpedig a nyugati jog fogalmának és jogrendszerének átvételével (Code Napoleon, Code civil). A legtöbb államban a nemzeti jog rendszerében a sharía még jelentős szerepet játszik. 31
2009.05.12.
Reiszlamizált jogrendszerek
2009.05.12.
32
Összegzés
Ezek a nyugati dominanciájú helyzetből alakultak ki, miután iszlamista hatalomváltás következett be. Ennek következtében iszlám – sharíca – jogszabályokat vezettek be, például a büntetőjog területén. Szudán, Líbia, Nigéria északi, muszlimok lakta területe. A másfél évszázados kodifikálási történet eredményeképpen csak SzaúdArábiában érvényesül kodifikálás nélkül a sharía, és korlátozottan, a családjog vonatkozásaiban Egyiptomban 33
Az országok egy csoportjában teljesen szekularizált a jogrendszer, és teljesen kivették belőle a sharíat. Pl. Törökország Az országok egy másik csoportjában a sharíca meghatározó szerepet játszik a jogrendszerben A legtöbb országban azonban a legáltalánosabb jogrendszer az, amelyikben a nyugati jog áll meghatározó, mondjuk döntő pozícióban, és csak a családjog illetve a waqf (ar. )وقفterületét szabályozzák a sharíca keretén belül
2009.05.12.
A sharía definiálása mintegy a nemzeti politika részévé vált így országonként különböző alakot vett fel fiqh tudománya és rendszere továbbra is művelt tudomány marad, de ennek hatása már nem jelentkezik a bírói gyakorlatban. a sharía a nyilvánosság kérdésévé vált, megszűnt a vallásjogtudósok kizárólagos privilégiumának lenni. Ezzel mintegy a sharíca körüli viták is a politikai diskurzus részévé váltak 34
6
