A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
A Magyarországi Munkáspárt 2006 Elnökségének közleménye
Szabad a vörös csillag! Vajnai Attila pert nyert Strasbourgban A vörös csillag betiltása sérti a szólásszabadságot 2008. június 17-én meghozott és július 8-án közzétett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fõvárosi Bíróság 2005. november 16-án jogerõsen elmarasztalta, és próbára bocsátotta. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettese ellen azért indult büntetõeljárás, mert nyilvános rendezvényen ötágú vörös csillagot viselt. A strasbourgi bíróság elfogadta azt a kérelmezõi álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendõ. A bíróság megállapította, hogy a vörös csillag sokrétû jelentéstartalommal bír. Egyes jelképek által megjelenített eszmék propagálásának tilalma elfogadható lehet demokratikus társadalmakban, azonban az adott szimbólum használatának általános tiltása a szólásszabadság aránytalan korlátozását jelenti. A Magyar Állam három hónapon belül kérheti, hogy az ügyet vizsgálja meg a Bíróság nagykamarája. Vajnai Attila a jogerõs büntetõítélettel szemben felülvizsgálati kérelemmel élhet a hazai bíróság elõtt. Vajnai Attilát hasonló tényállás alapján a Fõvárosi Bíróság 2008. június 10-én jogerõsen ismét elmarasztalta, és 120 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte. Ezért a baloldali politikus új kérelmet nyújt be Strasbourgban. A Munkáspárt 2006 elnöksége köszönetét fejezi ki minden szervezetnek, közéleti szereplõnek és magánszemélynek, akik valamilyen módon szolidaritásukkal segítették az emberi jogok érvényesítését ebben az ügyben. A véleménynyilvánítás szabadságának mielõbbi garantálásának érdekében a párt elnöksége a közeli napokban levélben fordul Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Szili Katalin házelnökhöz. Reméljük, hogy minél hamarabb törölni lehet az emberi jogokat sértõ törvényi paragrafust. A Munkáspárt 2006 elnökségének információi szerint a strasbourgi bíróság ítélete
A TARTALOMBÓL Kormányválság Indiában A Baloldali Front megvonta támogatását
2. oldal
Beszélgetés Oroszország nagykövetével A világ nem lehet egyközpontú
3. oldal
Levél Dávid Ibolyának... ... a Ságvári emléktábla letakarása miatt
4. oldal
Beszélgetés Vajnai Attilával Rab László cikke után szélsõjobboldali szervezetek provokációkra készülnek. A Munkáspárt 2006 a demokrácia elkötelezett híve, ezért elhatárolódunk minden olyan szervezettõl, amely a munkásmozgalmi jelképeket temetõk és politikai emlékhelyek meggyalázására használja fel. Mi demokratikus eszközökkel szociálisan igazságos, demokratikus, a többség érdekeit képviselõ társadalomért, a kizsákmányolás megszüntetését célul kitûzõ eszme jegyében politizálunk, õrizzük és képviseljük a nemzetközi munkásmozgalom és az antifasiszta harc élõ hagyományait. Semmi közünk provokátorokhoz! 2008. július 8.
5. oldal
Mi a miénk? A Mercedes autó? A Danuvia motorkerékpár?
6. oldal
Az agrártámogatások Az új tagországokat diszkriminálják
7. oldal
A kormány tudomásul veszi A kormányszóvivõi iroda július 9-én azt a tájékoztatást adta, hogy a kormány tudomásul veszi a strasbourgi ítéletet, nem él fellebbezési jogával. A döntés megnyitja az utat a gyors rendezéshez. (Tudósítónktól)
Levél Gyurcsány Ferencnek Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Strasbourgi Emberjogi Bíróság 2008. június 17-én hozott döntésével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Egyezmény 10. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogot azzal, hogy a Fõvárosi Bíróság a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettesét 2005. november 16-án jogerõsen elítélte vörös csillag viselése miatt. Üdvözöljük azt a döntést, hogy a kormány nem kíván fellebbezni vöröscsillagügyben a bíróságon. Ez a döntés lehetõvé teszi, hogy olyan európai típusú megoldást szülessen, amely lehetõvé teszi a Stras-
bourgi Emberjogi Bíróság ítéletének megfelelõ jogszabály-módosítást. Megítélésünk szerint a Magyar Köztársaság érdeke, hogy minden kétséget kizáróan biztosítsa állampolgárai számára az alapvetõ emberi jogokat. Ezért ezúton is kérjük Öntõl hogy, a szükséges elõkészítés és egyeztetés után kezdeményezze a BTK vonatkozó paragrafusának módosítását. A Magyarországi Munkáspárt 2006 természetesen kész részt venni az európai normáknak megfelelõ megoldás kidolgozásában. Tisztelettel: Fratanolo János elnök Vajnai Attila elnökhelyettes
2 TÁMPONT
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
Kormányválság Indiában A Baloldali Front négy pártjának vezetõi július 9-én kiadott nyilatkozatukban bejelentették, hogy a jövõben nem támogatják a központi kormányt. Manhoman Sing miniszterelnök ezzel kisebbségbe került az 545 fõs újdelhi parlamentben, ahol a kormánypártnak, az Indiai Nemzeti Kongresszust (INK) és szövetségeseit tömörítõ Egyesült Haladó Szövetségnek 222 mandátuma van. A Baloldali Front szervezetei nem vettek részt a kormányban, de 59 képviselõjük egy “közös minimális program” alapján parlamenti támogatást biztosítottak a kabinetnek. A Front vezetõ ereje, India Kommunista Pártja (marxista), amelynek 43 mandátuma van. A hónapok óta húzódó kormányválság közvetlen oka, hogy Manhoman Sing július elején bejelentette, hogy a Nemzetközi Atomerõ Ügynökségnek (IAEA) benyújtják az USA-val, a múlt év szeptemberében aláírt nukleáris megállapodást. Sing szerint az ügynökség “várhatóan rövidesen elfogadja” a szerzõdést. Az egyezményre még rá kell bólintania a nukleáris hasadó anyagokat szállító országok 44 tagú csoportjának, a “Londoni Klubnak” is, ahol több európai állam és Kína sem nézi jó szemmel az amerikai−indiai nukleáris flörtöt. Washington versenyt fut az idõvel, mert a kongresszusnak Bush elnök jövõ januárban lejáró mandátuma elõtt még jóvá kellene hagynia az egyezményt. Kényes helyzetet jelent, hogy a több évtizede folytatott polgári és katonai célú nukleáris program ellenére Új Delhi nem írta alá a kísérletek nemzetközi ellenõrzését biztosító Atomcsend Egyezményt. Az indiai “nem” éles vitákat okozhat a washingtoni törvényhozásban is. Az Új Delhiben megjelenõ Hindustan Times idézte Prakash Karatot, az IKP(M) fõtitkárát, aki kijelentette, hogy a kormány “visszaélt a baloldal bizalmával” és “érzéketlen a lakosság nyomora iránt”. Manhoman Sing “szorgalmasan telje-
Prakash Karat
síti a Bush elnök felé vállalt kötelezettségeket”, amit sem parlamenti szövetségeseivel, sem a választókkal nem egyeztetett. A baloldali pártok nyilatkozata hangsúlyozza, hogy “a két ország közötti paktum sérti India érdekeit”, mert a kormány “stratégiai szövetséget” kötött az USA-val. “A megállapodás katonai és más területeken történõ együttmûködést is elõirányoz az Egyesült Államokkal”. A közlemény cáfolja a miniszterelnök érveit, hogy a szerzõdés megkötését az ország növekvõ energiaigénye tette szükségessé. A kommunisták szerint az INK által irányított kabinet neoliberális gazdaságpolitikát folytat, ami agrárválságot, a lakosság elszegényedését, a közszükségleti cikkek árának növekedését és tömeges munkanélküliséget okoz. Az INK vezetõi elutasítják elõrehozott választások kiírását, mert támogatóik jelentõs részét elvesztenék a jelenlegi 12 százalékos, és várhatóan tovább emelkedõ infláció miatt. Manhoman Sing miniszterelnök ezért az Uttar Prades államban befolyásos, fõleg a muzulmán választók által támogatott Samajwadi pártot szeretné megnyerni koalíciós partnernek, de 39 mandátumuk kevés a többséghez. Sonja Gandhi, a Nemzeti Kongresszus elnöke azonnali tárgyalásokat javasolt a párt vezetõinek, hogy megvitassák a kommunista támogatás elvesztésébõl adódó következményeket. A Baloldali Front viszont azt követeli, hogy a kisebbségbe került kormány feje kérjen bizalmi szavazást a parlamentben. K.G.
A változó Vietnam A 86 millió lakosú délkelet-ázsiai országban a változások 1986-ban kezdõdtek, amikor a Vietnami Kommunista Párt (VKP) meghirdette a “doi moi” (megújulás) programot. A kormányzat célja, hogy 2020-ra Vietnam modern ipari állammá váljon. A gazdasági növekedés az elmúlt évtizedben átlagosan évi 7,5 százalék volt. A Világbank adatai szerint az egy fõre, esõ nemzeti jövedelem 840 dollár. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján elhangzott, hogy a beruházók tíz legfontosabb célországa, a “top 10” között Vietnam a hatodik helyen van a régióban. A lakosság 70 százaléka vidéken él. A villamosított települések száma 1990 óta megkétszerezõdött, és jelenleg a háztartások 94 százalékában van áramszolgáltatás. Az agrárszektor fejlõdését mutatja, hogy Thaiföld után és Indiát megelõzve Vietnam a világ második rizsexportõre. A mezõgazdaság, a halászat és az erdõgazdaság exportja tavaly 21 százalékkal nõtt, és elérte a 12,5 milliárd dollárt. Az ágazat biztosítja a munkahelyek felét. A gyorsan fejlõdõ magánszektor állítja elõ a késztermékek 65 százalékát. A kilencvenes években mintegy 12 ezer állami vállalat mûködött az országban, de a trösztösítés és a privatizáció következtében számuk kétezerre csökkent. A fokozatosan élénkülõ idegenforgalom a GDP 3,7 százalékát termelte 2006-ban. Az export 20 százalékát a nyersolaj, 25 százalékát a textil- és a ruházati cikkek jelentik. A legfontosabb exportpiacok az USA, az EU és Japán, importban pedig Kína és Szingapúr a fõ partnerek. A kivitel és a behozatal együttes volumene eléri a GDP 160 százalékát. Az elmúlt évben felerõsödtek a “túlfûtött” gazdaság negatív hatásai: az infláció 25, a folyó fizetési mérleg hiánya 13 százalékos. 2008 elsõ öt hónapjában a külkereskedelmi deficit 14 milliárd dollár értékû volt. Az ország vezetõ ereje a VKP, amelynek 3,2 millió tagja
van. Megszûnt az a korábbi gyakorlat, hogy a pártfõtitkári és az államfõi tisztséget egy személy tölti be. A szocialista demokrácia fejlõdését mutatja, hogy megerõsödött a parlament ellenõrzõ szerepe. A VKP kiemelt feladatnak tekinti a bürokrácia és a korrupció elleni harcot. A változások jele, hogy a minisztériumok száma 28-ról 22-re csökkent. Számos megvesztegetéssel vádolt, vezetõ beosztású funkcionáriust felmentettek, és többen bíróság elé is kerültek. A Szovjetunió szétesése óta a külpolitikát a nyitottság és a gazdasági érdekek elsõbbsége jellemzi. A 2006-ban tartott regionális csúcsértekezleten Hanoi vendégei voltak többek között Vladimir Putyin orosz, Hu Jintao kínai és George Bush amerikai elnökök. Az ország tekintélyét növeli, hogy az ENSZ közgyûlése tavaly a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta Vietnamot. Az USAval való viszony javulása ellenére nem rendezõdött a háború idején az amerikaiak által használt mérgezõ vegyszerektõl tartósan megsérült személyek kártérítése. A hanoi vezetés szoros kapcsolatokat ápol Kubával, és segíti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elszigeteltségének a megszüntetését. Magyarország és Vietnam között a diplomáciai kapcsolatok 1950-ben létesültek. A rendszerváltás elõtt kialakult sokoldalú együttmûködés már a múlté, de a magyar fejlesztési politika legfontosabb célpontjai között a délkelet ázsiai ország is szerepel. Sólyom László köztársasági elnök májusi látogatása idején a két kormány képviselõi egy 35 millió eurós segélyhitel egyezményt és más megállapodásokat írtak alá Hanoiban. Az alacsony volumenû forgalom kiegyensúlyozott, és 2006-ban 53,4 millió USD értékû volt. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében sok a tartalék, de a magyar kis- és középvállalatok lehetõségei a nagy távolság és a multinacionális cégek konkurenciája miatt erõsen korlátozottak. ács
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
TÁMPONT 3
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
Egy centrumból nem lehet irányítani a világot Beszélgetés Oroszország nagykövetével
Igor Szavolszkij, az Oroszországi Föderáció nagykövete fogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Külpolitikai Szakosztályának tagjait, és válaszolt kérdéseikre. A magyarul kitûnõen beszélõ, 65 éves diplomata jól ismeri hazánkat, mert korábban tizenkét évig dolgozott Budapesten. Szavolszkij kijelentette, hogy az elnökváltás folytonosságot jelent, de egyes kérdésekben a hangsúlyok eltolódhatnak. Az új államfõ, Dimitrij Medvegyev fontosnak tartja a demokratikus intézmények további erõsítését, és fokozott figyelemmel kíséri az emberi jogok helyzetét. A gazdaságpolitikában prioritást kap az innováció, az intézmények erõsítése, az infrastruktúra fejlesztése és a beruházások növelése. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés “a többközpontúság híve, mivel egy centrumból nem lehet irányítani a világot”. “Új döntéshozatali mechanizmusra van szükség, aminek a keretét az ENSZ jelenthetné”. Stratégiai kérdés az Európai Unió és Moszkva kapcsolata. “Külkereskedelmi forgalmunk több mint 50 százaléka az uniós államokkal realizálódik, amelyek Oroszország legfontosabb importpartnerei”. A biztonság kérdésében az álláspontok hasonlóak, de elõbbre kellene lépni a vízumrendszer egyszerûsítésében és a szabadkereskedelmi övezetek ügyében. Az új partnerségi és együttmûködési egyezmény aláírása azonban “az EU belsõ problémái miatt két éve húzódik”. A orosz−magyar kapcsolatokról Igor Szavolszkij kijelentette, hogy ezek “példái a pragmatikus, ideológiamentes együttmûködésnek”. Fõ partne-
rünk a kormány, de a nagykövetség munkatársai rendszeresen találkoznak a parlamenti és a parlamenten kívüli szervezetek vezetõivel. “Vannak olyan politikusok, akikkel könnyebben értünk szót, de nincsenek éles ellentétek, legfeljebb nézõpontbeli különbségek merülnek fel”. A francia, olasz, német és más relációkhoz hasonlóan a két állam kapcsolatai is hozzájárulnak az EU és Oroszország közötti együttmûködés alakulásához”. “A két kormány közötti viszony nyílt”, és “az üzleti szféra kihasználja a lehetõségeket”. “Az áruforgalom háromszorosára, ezen belül a magyar export a nyolcszorosára nõtt 2000 óta”. Hivatalos adatok szerint a magyar export kétmilliárd, az import 6,2 milliárd USD értékû volt 2006-ban. A behozatal 92 százalékát az energiahordozók jelentették. Az energetikai együttmûködés eredményei közé sorolható a paksi rekonstrukció és a Déli Áramlathoz való magyar csatlakozás is. A záhonyi fejlesztés viszont lassan halad, pedig fontos szerepe lehetne a Dél-Koreából NyugatEurópába irányuló szállításokban. Magyar vállalatok részt vesznek az oktatás, az egészségügy és a lakásépítés fejlesztésére irányuló, az állami és a magántõke részvételével folyó központi, illetve regionális projektekben. “Az orosz diplomácia szókimondó és mindig világosan megfogalmazza az ország érdekeit”. Veszélyes helyzetet okozna, ha a kapcsolatokban az erõ túlsúlya jelentkezne, de az USA nem akar tárgyalni a leszerelésrõl. A Csehországba és Lengyelországba tervezett rakétavédelmi rendszerrel “az amerikai stratégia egyik eleme jelenik meg Európában, ami felborítja az erõegyensúlyt”. A csehek többsége ellenzi a tervet, mert félnek, hogy célponttá válnak. Oroszországnak erõs hadsereggel kell rendelkeznie biztonsága szavatolásához, de “nem akarunk fegyverkezési versenyt
folytatni”. A vitás kérdésekben Washingtonnak, Brüsszelnek és Moszkvának kölcsönös kompromisszumokkal kell megtalálniuk a megoldást. A koszovói helyzetre vonatkozó kérdésre a diplomata a következõket válaszolta: “Koszovó, Ciprus vagy a kaukázusi térség esetében az ENSZ alapokmányának az elveit kell alkalmazni”. “Nem lehet felrúgni a nemzetközi jogot, mert az bizonytalanságot okozna”. A konfliktusoknál gyakran ütközik a területi integritás és a népek önrendelkezésének a joga, amiket nem szabad egymással szembeállítani. Súlyos hiba, ha a “közvetítõk megpróbálnak nyomást gyakorolni az érdekelt felekre”. “A rendezetlen koszovói helyzet regionális következményekkel járhat”. Ukrajnával kapcsolatban a nagykövet megjegyezte, hogy
“a vezetés nacionalista része keresi az identitását”. A nacionalista politika jele, hogy megkezdõdött az orosz nyelv (szerk.: a magyar is!) kiszorítása. A politikai elit egyik oldala támogatja az ország NATO-tagságát, de ezt a lakosság kétharmada ellenzi. A csatlakozás destabilizálná az országot, és a stratégiai szektorokban való szoros orosz−ukrán együttmûködés megszûnése súlyos gazdasági gondokat okozna Kijevnek. Igor Szavolszkij szerint “Oroszországnak nincs Koszovója”. “A csecsen helyzet nagyjából normalizálódott, de Dagesztánban és Ingusföldön még gyakoriak a terrorista akciók”. A gazdaság fejlesztése, és új munkahelyek létesítése jelentheti a megoldást a térség problémáira. Kovács Gábor
A német parlamenti pártok a holokauszttagadás büntetése mellett A holokauszt tagadásának büntethetõségén nincs mit vitatni − így reagált Wolfgang Bosbach egy vezetõ német kereszténydemokrata politikusnak arra a felvetésre, hogy az “Auschwitz-hazugságnak” is nevezett tényállást ki kellene venni a német büntetõ törvénykönyvbõl. A szólásszabadság elkötelezett hívének számító Wolfgang Hoffmann-Riem, volt szövetségi alkotmánybíró, a minap egy berlini rendezvényen azt mondta: a holokauszttagadás büntetése nem azt − nevezetesen az emberi méltóságot − védi, amelyet védeni kellene. A tekintélyes jogász szerint a demokratikus jogállam kontraproduktív módon cselekszik, miután a holokauszttagadás büntetésével mártírokat “csinál” a szélsõjobboldali eszmék követõibõl. A Gyülekezési szabadságot a szélsõjobboldalnak − a jogállam kapitulációja? címû berlini elõadással Hoffmann-Riem igen heves ellenreakciókat provokált, valamennyi német par-
lamenti párt visszautasította a felvetést. A CDU/CSU parlamenti frakcióvezetõ-helyettesi posztját betöltõ Wolfgang Bosbach azt nyilatkozta: a jogász nem szándékosan ugyan, de mégis a szélsõjobboldal malmára hajtja a vizet. A német államnak kötelessége, hogy megvédje a holokauszt áldozatait és azok leszármazottait a népirtás tagadásától − fogalmazott a konzervatív politikus, hozzátéve: Németországban a büntetõ törvénykönyv tényállásának módosítása a náci korszak által beárnyékolt történelmi múlt miatt sem lehetséges. Gregor Gysi, a Balpárt frakcióvezetõje szerint azért is büntetni kell a holokauszttagadást, mert megengedhetetlen, hogy a szélsõjobboldali erõk szépre fessék és éltessék a náci rémuralmat. (Dési András tudósítása alapján, Népszabadság, július 12.)
4 TÁMPONT
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
A Központi Bizottság 2008. június 28-i ülése A Fratanolo János elnökletével megtartott ülésen az elsõ napirend a politikai helyzet értékelésével és a feladatok megvitatásával foglalkozott. Vajnai Attila tartott vitaindítót, amely a következõ fõ kérdésekkel foglalkozott: a Lisszaboni Szerzõdés elutasítása; a kormányzás idõleges stabilizálódása; az MSZDP-vel folytatott tárgyalások és javaslatuk; a Fidesz és köreinek támadásai, a politikai helyzet bizonytalanságai; választási felkészülésünk feladatai, képviselõjelöltek állítása; a Szociális Charta 2008 megalakulása, támogatásuk; a Zöld Párt népszavazási kezdeményezésének támogatása, a képviselõk is csak számla ellenében számolhassanak el költségeket; a Vörös Csillag perek újabb fejleményei, provokációk veszélye, tanúsítsunk mérsékletet. A tájékoztató témáiról részletes vita bontakozott ki. A Központi Bizottság határozatot hozott az MSZDP-vel való választási együttmû-
ködés operatív elõkészítésének megkezdésérõl és a vegyes bizottságba delegálandó tagokról; megerõsítette az elnökség határozatát a Szociális Charta 2008-hoz való csatlakozásról, és támogatta a lisszaboni szerzõdéssel kapcsolatos nyilatkozatot. A Zöld Párt felkérésére úgy határozott, hogy támogatjuk a kezdeményezést. A KB második napirend keretében további idõszerû feladatokkal foglalkozott. A TÁMPONT szerkesztési, tartalmi problémáiról Morva Tamás, az anyagi támogatás nehézségeirõl Balog Jánosné, a terjesztés helyzetérõl Kovács György és Pataki Mihály tájékoztatta a KB tagjait. Többen méltatták a lap jelentõségét és több bíráló észrevétel is elhangzott. A TÁMPONT-ról szeptemberben szélesebb körû részvétellel önálló témaként konferenciát kell tartani. A KB-t Orosz József tájékoztatta a Kádár János halálának 19. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés elõkészületeirõl.
Dávid Ibolyának, az MDF elnökének Baloldali civil szervezetek július 9-én nyílt levélben tiltakoztak az MDF elnökénél, mert a párt debreceni szervezete letakarta Ságvári Endre emléktábláját és kezdeményezi az utca nevének megváltoztatását. Ebbõl a levélbõl idézzük: Az antifasiszta Ságvári Endre a náci megszállókat kiszolgáló csendõrséggel szemben vívott tûzharcban halt hõsi halált 1944 júliusában. Abban a korban áldozta fel életét hazánk szabadságáért és függetlenségéért, amikor a csatlós, a németek által megszállt Magyarországot jórészt már a nácikat kiszolgáló nyilas-hungarista csõcselék uralta, amikor a magyar csendõrség és közigazgatás közremûködésével 600 ezer honfitársunkat hurcolták koncentrációs táborokba, amikor további 400 ezer magyar katonát és munkaszolgálatost, egyszerû civilt, öreget és gyermeket hagytak a német hadsereg érdekében ágyútöltelékként vagy az értelmetlen ostromban, bombázásokban hiábavaló áldozatokként elpusztulni egy rabló háborúban. Az antifasiszta elkötelezettséget tisztelni, azt ápolni alapvetõ emberi, nemzeti és nemzetközi kötelezettségünk. Erre nemzetközi szerzõdések is köteleznek bennünket. Azok, akik ezt kikezdik, szembeszállnak a demokratikus minimummal, elárulják hazánk nemzeti és nemzetközi érdekeit. A fel-feltámadó neofasizmus rombolja Magyarország tekintélyét, akadályozza, hogy méltó helyet foglaljunk el a nemzetek között. (MTI OS)
Levél Szili Katalinnak Tisztelt Elnök Asszony! A Strasbourgi Emberjogi Bíróság 2008. június 17-én hozott döntésével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Egyezmény 10. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogot azzal, hogy a Fõvárosi Bíróság a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettesét 2005. november 16-án jogerõsen elítélte vörös csillag viselése miatt. Mivel a kormányszóvivõi iroda 2008. július 9-én bejelentette, hogy a kormány nem kíván fellebbezni vöröscsillag-ügyben, most olyan európai típusú megoldást kell keresni, amely lehetõvé teszi a Strasbourgi Emberjogi Bíróság ítéletének megfelelõ jogszabály-módosítást. Ezúton is jelezzük, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006 érintett szervezetként kész részt venni a lehetséges megoldások kidolgozásában, az egyeztetési folyamatban. Arra kérjük az Elnök asszonyt, hogy amennyiben a BTK vonatkozó paragrafusának módosítására javaslat érkezik az Országgyûléshez, tegye lehetõvé a különbözõ bizottsági üléseken, a döntéselõkészítõ folyamat részeként pártunk álláspontjának kifejtését. Segítségét elõre is köszönve, tisztelettel: Fratanolo János elnök Vajnai Attila elnökhelyettes
Határozottabb fellépést az emberi jogok védelmében Az Európai Parlament a szocialista, liberális, zöld és egységes baloldal frakció kezdeményezésére július 10-én állásfoglalási indítványt fogadott el az olaszországi etnikai alapú adatgyûjtésrõl, az ún. ujjlenyomat adatbázisról. Az indítvány egyik kezdeményezõje Kósáné Kovács Magda, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság romák társadalmi helyzetérõl szóló jelentésének készítõje. A vita és a döntés megosztotta a Parlamentet. A képviselõk megkapták annak az adatgyûjtõ lapnak a másolatát, amelyet a táborokban lakó romáknak kellett kitölteniük, a gyermekeknek is. Barrot biztos a határozathozatal elõtt ismertette az olasz kormány információit. A tájékoztatást a Parlament többsége elégtelennek találta, majd számottevõ többséggel hozta meg döntését. Ennek értelmében szükségesnek tartja a határozottabb fellépést az emberi jogok védelmében, követelményeket fogalmaz meg a gyermekek jogainak védel-
méért, felszólította a Bizottságot a történtek kivizsgálására, valamint Olaszországot és valamennyi tagállamot diszkriminációellenes szabályozásuk és gyakorlatuk felülvizsgálására. A kérdésnek különös aktualitást adnak az Európai Tanács júniusi szociális tárgyú következtetései és a Bizottság múlt héten kibocsátott “Megújított Szociális Csomagja”, amelyek a romák társadalmi integrációjának is különös figyelmet szentelnek. A parlamenti kezdeményezéssel együtt az intézmények jelenlegi elszántsága sosem tapasztalt lendületet adhat a kirekesztés elleni küzdelemnek, így a romák integrációjának is. Az európai politika azonban tudja, hogy törekvései csak akkor hozhatnak eredményt, ha hatósugaruk elér a címzettekhez: a mikroközösségekhez és az egyénhez; ha útját állják az egyén−egyén, csoport−csoport, tagország−tagország diszkriminálásának. (Részlet a közleménybõl)
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
TÁMPONT 5
A Munkáspárt 2006 a baloldali összefogás katalizátora kíván lenni Rab László, a Népszabadság munkatársa beszélgetett Vajnai Attilával, és errõl Nem lesz zajos vörös csillagozás címmel cikkben számol be a július 12-i számban. A cikket teljes terjedelmében közöljük. − Gyõztünk − így kommentálta az Európai Emberi Jogi Bíróság vörös csillaggal kapcsolatos kedvezõ ítéletét a 45 éves Vajnai Attila. A Thürmer Gyula-féle (vörös csillagot hátrahagyó) Munkáspártból két éve kivált Magyarországi Munkáspárt 2006 alelnöke számított rá, hogy Strasbourgban megállapítják ügyében a jogsértést. (A hazai bíróság a tiltott önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó 1993-as törvény alapján marasztalta el). Az viszont meglepte, hogy az európai bírák egyhangúlag döntöttek a vörös csillag használatának általános tiltása ellen. Ezt azzal magyarázza, hogy tapasztalhatják Európában az újfasizmus megjelenését, ami a neoliberális gazdaságpolitika nyomán keletkezõ szociális konfliktusokból táplálkozik. A szélsõjobbos válasz erre viszonylag egyszerû: az idegenek (a zsidók, a kommunisták, a cigányok/arabok/törökök stb.) az okai annak, hogy romlik az élet. A nacionalisták persze egymást is gyûlölik, nincs olyan, hogy a magyar vagy a szlovák rasszista összefogjon. Az európai nemzetek fölötti baloldali összefogás viszont létezõ lehetõség, Vajnai is ezt szorgalmazza. A MMP 2006nak az a célja, hogy a baloldali összefogás katalizátoraként jelenjen meg a politikai erõtérben, amely lehetõvé tenné a jelenlegi kormánytól balra álló erõk színrelépését is. Említem, hogy a döntés megszületésekor Debrecenben egy MDF-es politikus épp leragasztotta Ságvári Endre emléktábláját. Vajnai Attila szerint a jobbikos Balczó Zoltán után az önmagát mérsékelt erõnek tituláló párt, az MDF is feltûnt a radikális térben. Az árpádsávos zászlókat támogató Fidesz évek óta kapcsolatot tart fönn hungarista csoportokkal. A jobboldali radikalizmus teret nyert a nagy-
politikában. Ezért is van szükség a baloldali alternatívára. A pártnak egyébként nem Vajnai Attila, hanem a pécsi Fratanolo János az elnöke. Fratanolo ellen a 2004. május 1-jei felvonuláson viselt vörös csillag miatt szintén eljárást kezdeményezett a rendõrség; évekkel “tette” után jelentették föl. Elsõ fokon elmarasztalták, jogerõs ítélet még nem született. Vajnai szerint a Magyar Köztársaság tekintélyét rombolná, ha nem fogadná be a strasbourgi döntést, s hozzá hasonlóan elmarasztalnák a pártelnököt is. Más kérdés, hogy a hatóságok már eddig is megtehették volna, hogy − társadalmi veszélyesség hiányában − fölmentõ határozatokat hozzanak a vörös csillag viselésének ügyeiben. − Minden esetben megállapították azonban, hogy ez veszélyes a társadalomra − jegyzi meg Vajnai Attila. − Amikor elítéltek, az utolsó szó jogán elmondtam, meglep, hogy fölmentõ ítéletek születhetnek akkor, amikor szélsõjobboldali csoportok nyilvánosan pocskondiázásra használják a kommunista jelképeket. A bíró úgy fogalmazott, azokban az esetekben nem volt megállapítható a társadalmi veszélyesség, mert akik ezt tették, nem azonosultak a jelképekkel. Fratanolo és én viszont veszélyesnek nyilváníttattunk. Amikor a Magyar Gárda falvakban masírozva fenyegeti a kisebbségeket, nem lehet föllépni ellenük, mert az Alkotmánybíróság szerint mindez a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik. Ugyanez az AB nem talált kifogásolnivalót az önkényuralmi jelképekrõl, s így a vörös csillag nyilvános viselésének, használatának betiltásáról szóló törvényben. Eszerint ha valaki szolidáris azokkal a munkásokkal, akiket lelõttek 1890. május elsején, a társadalomra veszélyes tettet hajt végre. Intézményi szinten is erõsödnek a szélsõjobbos folyamatok, s az újnáci szervezetek a kevésbé képzett társadalmi csoportok körül jelennek meg. És már nem csak a cigányokkal meg a kommunistákkal van baj, támadják a szegényeket is. Azt
hangoztatják, hogy a nyomorukról õk maguk is tehetnek, hiszen nem dolgoznak. Nem kell tehát nekik segély. S besorolják õket is az idegenek közé. Pusztán attól, hogy valaki nem magyar, hanem például piréz (egy felmérésben neveztek így egy kitalált népcsoportot − R. L.), gyûlölhetõvé válik. Elsõként azoknak a politikusoknak kellene észbe kapniuk, akiknek még van lehetõségük a cselekvésre. Ideje felfogni, hogy ez az út nem járható tovább. Ezért is szorgalmazzuk azt a baloldali, antifasiszta összefogást, amellyel érdemben lehetne javítani a leszakadó csoportok perspektíváin. Ahhoz, hogy érdemben beleszólhassanak a politikába, befolyásosabbnak kellene lenniük. Az Munkáspárt 2006-nak kétezer tagja van, nem kap állami támogatást, nincs fõállású alkalmazottja és saját ingatlana. A tagdíj az anyagi lehetõségektõl függõen havi 50 és kétezer forint között változik. A segítõket, szimpatizánsokat (vagy a honlapot) tekintve már jobb a helyzet. Évek óta ott áll a párt
mögött Tamás Gáspár Miklós, aki egy 2002-es szakszervezeti tüntetésen “debütált” náluk a Hõsök terén. Az ismert filozófus bocsánatot kért azért, hogy részt vállalt a rendszerváltásban, s azóta rendszeresen feltûnik Vajnaiék oldalán. Nem pártemberként; olyan önálló értelmiségiként, aki például a tavalyi kongresszuson markáns baloldali beszédet tartott. − Nagy hiba lenne − fogalmazott Vajnai Attila −, ha nem élnénk a tudásával, elkötelezettségével. Eszünk ágában sincs pártszerepre kárhoztatni. A mozgalom számára nélkülözhetetlen személyiség. Hogy a strasbourgi döntés után mi következik? Nem lesz zajos “vörös csillagozás”, mondja mosolyogva Vajnai. Majd megjegyzi, ha lesz antifasiszta demonstráció, természetesen viselni fogja. Megtehetik, hogy följelentik érte, de hozzáteszi: az utóbbi idõben csitult valamelyest a hatóságok buzgósága. Elkezdõdött ugyan az eljárás, de az ítélet nem akar megszületni. Ez most már valószínûleg még aggályosabb lesz.
Köszönetnyilvánítás Köszönjük mindazoknak, akik elektronikus vagy postai levélben vagy telefonon kifejezték örömüket és szolidaritásukat, és további sikereket kívántak nekünk és a Munkáspárt 2006nak. Vajnai Attila Fratanolo János
Gurmai Zita reagált Nicolas Sarkozy francia elnök beszédére 2008. július 10-én az Európai Parlament strasbourgi épületébe látogatott Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke. Az újonnan csatlakozott 12 európai uniós országból egyedül Gurmai Zita magyar EP képviselõ, az Európai Szocialista Párt Nõszervezetének elnöke kapott lehetõséget, hogy a féléves francia elnökséget megnyitó plenáris ülésen reagáljon az elnök beszédére. A képviselõ asszony az európai migrációs politikáról, a nõk és gyermekek helyzetérõl, vala-
mint a kiegyensúlyozott fejlõdésrõl fejtette ki véleményét. “Pozitív fejlemény, hogy 350 ezer új óvodai hely létesül Franciaországban. Ennek ellentmondó intézkedés azonban a 65 órás munkahét bevezetése − amit Sarkozy is szorgalmaz −, mivel így még az óvodákkal együtt is megoldhatatlan feladat lenne a nõk számára feleségnek és anyának maradni” − fejtette ki felszólalásában Gurmai Zita. (Részlet a közleménybõl)
6 TÁMPONT
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
Mi a miénk? A Mercedes autó és a Danuvia motorkerékpár esete Két jelentõs hír röppent fel az elmúlt hetekben, amelyek az ipar magyarországi fejlõdésérõl tanúskodnak. Nagy örömmel közölték az újságok: a Mercedes is a mi autónk lesz, néhány nappal késõbb pedig bemutatták a piacnak a Danuvia motorkerékpárt. A német konszern 800 millió eurós (kétszázmilliárd forintos) beruházással Kecskemét környékén hozza létre a kisebb kategóriájú kocsik összeszerelésére szolgáló üzemet. A zöldmezõs beruházásként épülõ üzem 2500 embernek ad majd munkát, a bedolgozókkal és a kapcsolódó beruházásokkal együtt a térségben mintegy 10 ezer munkahelyet teremt, és kapacitása évi háromszázezer kocsi lesz 2013-ra, − a termelés 2011-ben százezer autóval kezdõdne. Magyarország a beruházás megszerzéséért Lengyelországgal és Romániával állt versenyben, az országon belül Miskolc és Kecskemét környéke képezte vizsgálat tárgyát. Gyurcsány Ferenc kormányfõ szerint Magyarország elsõsorban annak köszönheti sikerét, hogy az egyeztetések során a központi hatóságok és a helyi önkormányzat pontosan, gyorsan mûködtek együtt a Mercedes munkatársaival. Mint mondta, a tárgyalások utolsó szakaszában nem a támogatások versenyeztek, hiszen minden ország az Európai Unió által engedélyezett maximális engedményeket, hozzájárulásokat ajánlotta fel a cégnek. A miniszterelnök szavai szerint a magyar támogatási csomagban a szokásos elemek találhatók: adójellegû, beruházási, képzési támogatás és készpénz. A beruházás érté-
két az is növeli, hogy új létesítmény, a Mercedes a meglevõ németországi, rastatti gyárába is beruház. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere szerint a döntésben a városi infrastruktúra, az autópálya, a Ferihegyhez való távolság, a város gazdálkodása, oktatási és egészségügyi rendszere, valamint a munkaerõviszonyok voltak meghatározók. Hozzáteszi azonban, hogy nem utolsósorban a munkabérek is befolyásolták a döntést, melyben fontos szempont volt az alacsony elõállítási költség és a térség fejlõdõ piaca. A Német Autógyártók Szövetségének adatai szerint a 43 eurós németországi órabérköltségekkel szemben a lengyeleknél 6 euróval, a románoknál 3,23 euróval, a magyar jármûiparban 8,5 euróval lehet számolni. Dieter Zetsche, a Daimler AG igazgatótanácsának elnöke és a Mercedes-Benz Cars vezetõje azt mondta: versenyképességük tartós növelése és a kelet-európai piaci lehetõségek kihasználása érdekében döntöttek Magyarország mellett. A 2500 fõ foglalkoztatása, összesen mintegy 10 ezer új munkahely és egy új korszerû mûszaki kultúra meghonosítása kétségtelenül nagy nyeresége a magyarországi iparnak. Az eset azonban fellebbenti a fátylat a mai kapitalizmus mûködési mechanizmusáról is. Nézzük meg, mibe kerül az országnak ez a beruházás, vagyis az érem másik oldalát is. A fejlesztés a költségvetés jelentõs megterhelésével jár, aminek mértéke csak jóval késõbb derül ki, de néhány összehason-
A Mercedes-Benz a Daimler konszern egyik üzletága. A Mercedes-Benz 2007-ben 97526 fõt foglalkoztatott üzemeiben és eladóhelyein világszerte; közel 1,3 millió gépkocsit értékesített, összbevétele 52,4 milliárd euró (12,6 billió forint) volt, és a bevételre vetített hozam 9,1 százalék. A Daimler konszern, amelynek a tevékenységi körébe a gépkocsigyártáson kívül beletartozik haszonjármûvek, autóbuszok stb. gyártása, és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek, összes bevétele 2007-ben 99,4 milliárd eurót tett ki és a foglalkoztatottak összlétszáma 272382 fõ volt. A konszern 2 milliárd euró (480 milliárd forint) összegben fizetett osztalékot a részvényeseknek. (Forrás: a cég honlapja)
lító adatot azért a sajtó közölt. Az elmúlt három évben közel 91 milliárd forint egyedi támogatást fizetett ki Magyarország a külföldiek itteni beruházásainak elõsegítésére. A legnagyobb tételt − eddig − a Hankooknak adott 15,9 milliárd forint jelentette. Az állam beruházási támogatása plusz az általában szokásos ötéves adómentesség (a Hankook esetében ennek felsõ határa 10 milliárd forint, amit 2011 elsõ feléig igényelhetnek) azt jelenti, hogy az új beruházás a központi költségvetés hiányát jelentõsen növelõ tényezõ, és az üzembelépés pozitív pénzügyi hatása is csak több éves idõeltolódással kezd jelentkezni. A költségvetési hiányt drága külföldi kölcsönnel kell fedezni, és egyúttal tovább növeli az egészségügyi, oktatási és szociális kiadások csökkentésére irányuló nyomást. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogyan versenyezteti, állítja egymással szembe a nemzetközi tõke az egyes országokat. A német munkásokat megnyugtatják, ott is lesz fejlesztés, de, mint a példa mutatja, nem annyi, ami igazán csökkentené az ottani munkanélküliséget. Az eset figyelmezteti a magasabb bérekért harcoló német munkásokat, szakszervezeteket: a szomszédban nagyságrendekkel olcsóbb munkaerõt kaphatunk. A kelet-európai országokat pedig kíméletlenül versenyeztetik egymással a nyugati tõke kegyeiért, ami − közvetve − hozzájárul a kelet-európai, egymás ellen gyûlölködõ nacionalizmusok megerõsödéséhez. Az Európai Unió szerepe ebben a munkamegosztásban, hogy az infrastrukturát felfejlessze Kelet-Európában, amennyire a 2013-ig rendelkezésre álló forrásokból lehet. A nagy befizetõ országok már korábban bejelentették, hogy 2013 után nem kívánnak a gazdaságilag fejletlenebb országok felzárkóztatásához pénzügyi forrásokkal hozzájárulni. Hogy a gazdasági felzárkózás, vagyis a bérszínvonalnak legalább a német bérszint 90 százalékára való felfuttatása sem az idõtávba nem fér bele, sem nem célja az eddig nyújtott támogatásoknak, arról az EU-ban manapság még
beszélni sem illik. Reméljük, hogy az idõ múlásával a piaci és nem-piaci mechanizmus mûködése mind többeknek válik világossá, és mind többen fogják felemelni szavukat ellene. Más eset a piaci megjelenését bejelentõ Danuvia motorkerékpáré. A motorozás hazai fanatikusai tervezték és készítették el a gyártási és értékesítési terveket. A Danuvia Kft ügyvezetõ igazgatója, Vladimír Kovacevic szerint a jármû egyébként teljesen európai: a blokk francia, a fék olasz, minden egyes alkatrész − így az elektronika, a rugós tagok − az iparban kipróbált szállítóktól jön. A filozófia, a dizájn − a váz és a futómû − azonban száz százalékig magyar tervezés. Boros Jenõ, a Népszabadság szakírója szkeptikus a Danuvia jövõjét illetõen. Erre mutatnak a történelmi példák: “1905-ben gördült ki a Mûegyetem kertjébõl az elsõ sorozatgyártásra alkalmas magyar autó. Ez jelentette a hazai jármûipar születését. Több mint száz év múltán ugyanez a külföldi márkák gyártását jelenti. A Csepel teherautó (1977-ig), a Danuvia (1966-ig) és a Pannónia (1975-ig) motorkerékpárok után már Ikarus busz sem nagyon készül”. Boros Jenõ az okot is megjelöli: “Nyolc éve jelentették be elõször, hogy lesz Danuvia, két éve pedig már sorozatban kellene készülnie a Pannóniának, a következõ dátum 2009. október. … Százmilliók kellenek a sorozatgyártáshoz, így megfelelõ tõke és szakmailag elkötelezett befektetõk nélkül még a bejáratott márkákat sem lehet életben tartani. Legfeljebb csak tovább álmodni”. Nagy valószínûséggel Boros Jenõnek van igaza. A Mercedes autó és a Danuvia motorkerékpár esete mutatja, hogy a nyugati tõke által uralt integrálódó Európában és a globalizálódó világgazdaságban a bedolgozó szerepnek is örülnünk kell, az önálló kibontakozásra a jelenlegi piaci viszonyok és Uniós szabályok között nincs esélyünk. Morva Tamás (Forrás: Népszabadság, 2008.06.17. 19. 30. A Hankookra vonatkozó információ forrása: Index, 2007.07.19.)
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
TÁMPONT 7
A mezõgazdaság támogatási rendszere A mezõgazdasággal lapunkban keveset foglalkoztunk, hazánk gazdaságában azonban továbbra is nagy szerepet játszik. Takács József cikkével tájékoztatást kap az olvasó a mezõgazdaság helyzetérõl és problémáiról. Miután Magyarország 2004-tõl az Európai Unió tagja lett, a sok hátrány mellett (telitett piac, termelésszerkezeti torzulás, importdömping, élelmiszerminõség romlása, a nagy áruházláncok egyoldalú uralma stb.) elõnyre is szert tett. Részesei lettünk az EU agrárpolitikájából származó, évrõl-évre növekvõ támogatásnak. A támogatás nagyon is ráfért a magyar mezõgazdaságra, mert az alacsony termelõi árak és a magas költségek miatt évrõl-évre veszteséggel zárta az évet, vagy csak minimális, 1−2 százalék nyereségre tett szert. A tapasztalat pedig az, hogy azok az ágazatok tudnak dinamikusan növekedni és fejlõdni, ahol az árbevételarányos nyereség eléri vagy meghaladja a 8−10 százalékot. Az eddigi és a jelen EU-s támogatás − ha diszkrimináltan is, de − segített a mezõgazdaság súlyos jövedelmezõségi problémáján. A diszkrimináció két területen mutatkozott, illetve mutatkozik meg. Az elsõ, hogy az újonnan belépett országok nem kapták meg azt a támogatást, amit a régi EU-s országok termelõi, noha korábbi üzemi szerkezetük szétverése miatt jobban rászorultak volna. Az elsõ évben − egy hektárra számolva − a nyugati gazdák támogatásának a 30%-át, majd évrõl-évre 10%-kal növelve, jelenleg az 50%-át kapják a magyar gazdák. Ez a támogatási összeg kevés, ezért a magyar államnak azt ki kell egészíteni, de a hazai támogatást is az EUval jóvá kell hagyatni. A hazai rész az elsõ évben az EU-s támogatással azonosan 30%-kal indult, és amilyen arányban nõ az EU támogatása, olyan arányban kell csökkenteni a hazai támogatást. 2012-ben a hazai támogatás teljesen meg fog szûnni, mert ekkorra az EU-s támogatásnak elérjük a 100%-át. A diszkrimináció másik formája, hogy a támogatás csak területre vonatkozik, az állattartást (a tej, hízómarha és a juh kivételével) nem segíti. Ez viszont eltorzítja, extenzív irány-
ba viszi el a mezõgazdasági termelés szerkezetét, és ráadásul új munkahelyek megteremtését sem szolgálja, ellenkezõleg csökkenti. Ez meg is látszik a mezõgazdaság teljesítményén és a mezõgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenésén. A növénytermelés színvonala már eléri, olykor meg is haladja a rendszerváltás elõttit, az állattenyésztés teljesítménye viszont alig több mint fele annak, és a foglalkoztatottak száma évrõl-évre csökken. A mezõgazdaság jelenleg mindössze 180 ezer fõt, az összes foglalkoztatott 4,8 százalékát foglalkoztatja. Ezzel az EU az országra erõlteti saját agrárpolitikáját, amelynek lényege az, hogy nem kell a mezõgazdasági, illetve az élelmiszertermelést növelni, a korábban felhalmozott élelmiszerkészletektõl
kell megszabadulni. A baj csak az, hogy ezt az újonnan csatlakozó országok rovására teszi. A jelenlegi támogatási forma negatív következményei ellenére a termelõnek mégis jelentõs anyagi segítséget jelent. 2008-ban a mezõgazdaság az EU-tól 200 milliárd forint támogatást kap, amit a hazai támogatás kiegészít 80 milliárd forinttal, sõt az Új Magyarország Fejlesztési Programjából még 190 milliárd forinttal. Így összesen a magyar mezõgazdaság 2008-ban várhatóan 470 milliárd forint támogatásban részesül. Ez az összeg és az idõközben bekövetkezett termelõi árnövekedés már jelentõs jövedelemnövekedést eredményezett. 2006-ban például 70 milliárd forint volt a jövedelem, ami árbevétel arányosan 4−4,5%-ot tett ki. Célszerû a
József Attila:
Tõkehaszon-ballada Dagassz gázlángnál kenyeret, vagy égess lukas, vörös téglát, törje kapa a tenyered, áruld magad, míg leng a szoknyád; feküdj hanyatt és deszkáz aknát; cipelj zsákot a piacon, tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát − a tõkéseké a haszon. Öblíts benzinben selymeket; szedd guggolva a vöröshagymát; ölj kecskét, amely rád mekeg; jól szabj, hogy álljon jól a nadrág; csak rajta, mikor abbahagynád! Kirúgnak s mit nyerhetsz azon? Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád − A tõkéseké a haszon. Költsél epedõ verseket; pácolj prágai módra sonkát; gyûjts gyógynövényt; fejts kõszenet; vezess fõkönyvet s rejtsd a titkát; viselj aranyzsinóros sapkát, élj Párizsban vagy Szatymazon, − mire a béredet kikapnád, a tõkéseké a haszon. Öregem, folytatnám, de únnád, tudod, hogy nem élsz lazacon − amíg tõkések adnak munkát − a tõkéseké a haszon.
mezõgazdaság támogatását összehasonlítani a rendszerváltás elõttivel. Ha a kapott támogatásokat búzaegységre átszámítjuk, így kiszûrjük az idõközben bekövetkezett infláció torzítását, meglepõdve tapasztaljuk, hogy ma a mezõgazdaság támogatása mintegy 2,3szerese az 1989. évinek, miközben még nem érte el a rendszerváltás elõtti termelés volumenét. Ennek elsõdleges oka, hogy a mezõgazdasági üzemek szétverésével megszûntek a kiegészítõ tevékenységek, amelyek jelentõs jövedelemforrással járultak hozzá a mezõgazdaság fej1õdéséhez. Korabeli számítások szerint a mezõgazdasági üzemek jövedelmének mintegy 50%-a származott a kiegészítõ tevékenységekbõl. Takács József (A következõ számban folytatjuk a cikk közlését. A második rész az EU 2009-ben életbe lépõ új támogatási rendszerével foglalkozik.)
József Attila verse, több más verséhez hasonlóan, több változatban forgott közkézen. A verset a József Attila összes versei és mûfordításai kötetben, a Cserépfalvi kiadónál, dátum nélkül − feltehetõen a negyvenes évek elején − megjelent szöveg szerint közöljük. A kötetet Bálint György (1906−1943) rendezte sajtó alá; a vers a kötet végén a Pótlás címû fejezetben, az újabban megtalált versek között szerepel, amelyek korábban kötetben nem jelentek meg. Az újabb József Attila kiadások Haszon címmel egy másik változatot közölnek, amelyben a versszakok végén a mottó “itt állsz és ott ül a haszon”, és az utolsó versszak így hangzik: Attila, folytatnám, de unnád; tudod, hogy nem élsz lazacon − vagy ténferegsz, vagy adnak munkát s itt állsz és ott ül a haszon. 1933 tavasza
8 TÁMPONT
III. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2008. JÚLIUS 18.
Kik a felbujtók? Lássunk világosan! A Szociális Charta 2008 felhívása Köztereinken az elmúlt években jól szervezett, eszközökkel látványosan felszerelt, erõszakot sugárzó és alkalmazó félkatonai alakulatok jelentek meg. A hozzájuk csapódó pár száz emberrel idõrõl-idõre feldúlják civil és közéleti mindennapjainkat, rontják hazánk hírét, elterelik a közvélemény figyelmét megoldatlan szociális gondjainkról. A történelembõl jól ismert közveszélyes és rettentõ ostobaságot akarják felmelegíteni, miszerint a szociális problémák gyökere a faji kérdés, bajaink okozói az idegenek, az idegenszívûek, a nem magyarok. A Szociális Charta az egyetemes humanizmus értékeinek
nevében visszautasítja és elítéli ezeknek a kísérleteknek minden formáját, és harcol ellenük! Követeljük a mindenkori kormánytól, hogy a mindenkori ellenzék egyetértésével, a törvényes eszközök összes lehetõségét kihasználva derítse fel, kik állnak felbujtóként e szervezett provokációk mögött, és milyen anyagi forrásokból táplálkoznak a rohamcsapatok. Csak így tudhatjuk meg, kinek használnak ezek a provokációk, kik a haszonélvezõi ezeknek a hazánk jó hírét kockáztató, honfitársaink döntõ többségét viszolyogtató jeleneteknek. Lássunk világosan! A tiltakozás után ez az elsõ lépés! Szociális Charta 2008
Csalódottság
javulásra számít a következõ 12 hónapban − teszi hozzá a felmérés. Az Eurobarometer elemzése rámutat: a tagságról negatívan nyilatkozók jelentõs része szerint az uniós tagság miatt csökken az életszínvonal és a munkahelyek száma Magyarországon. A legnagyobb arányban − 55 százalékban − a diákok értékelik úgy, hogy Magyarország jól járt az EU-tagsággal. Tõlük jelentõsen lemaradva az egyéb szellemi foglalkozásúak, a háztartásbeliek és a vállalkozók következnek. Az összes megkérdezett 36 százaléka mondta azt, hogy szerintük elõnyös az EU-tagság − teszi hozzá a tanulmány. (Forrás: MTI)
A magyar közvélemény egyre csalódottabb az Európai Uniót illetõen. Az Eurobarometer legfrissebb, tavasszal készült közvélemény-kutatása szerint a tagállamok közül nálunk már csak a bolgárok borúlátóbbak. A lakosság most kezd rádöbbenni arra, hogy a rendszerváltás után az EU tagság sem az életszínvonal általános felemelkedését hozza. Tovább szélesednek a jövedelmi különbségek, a nagy többség életszínvonala tavaly és idén erõsen csökkent, éppen a létfenntartás elemi költségei, az élelmiszer és energiaárak emelkednek a legmeredekebben. A felmérés szerint a magyarok kevesebb mint fele elégedett az életével. Az arány még csökkent is a tavaly õszi megkérdezés óta, amikor a válaszadók több mint fele nyilatkozott így − olvasható a felmérésben. A fiatalok a legboldogabbak, hetven százalékuk elégedett az életével, a munkanélküliek körében azonban csak 30 százalékos ez az arány. A közeljövõt tekintve sem optimisták a magyarok; mindössze 18 százalékuk mondta azt, hogy
Halálának 19. évfordulóján
Megemlékeztünk Kádár Jánosról
A Kádár János Baráti Kör és a Munkáspárt 2006 közös rendezésében idén is megemlékeztünk a Fiumei úti sírkertben Kádár Jánosról. A Baráti Kör felkérésére Somogyi Imre író mondta el visszaemlékezéseit a személyes találkozásokról és beszélgetésekrõl. Sok félreértés, téves hír és rágalom jelenik meg napjainkban róla, de Kádár Jánost a szívekbõl nem lehet kiirtani. A Rajk-perben Rákosi megvezette õt. Nagy Imre halálát nem õ akarta, a bíróságot, mint ezt a bíró nyilvánosan is többször elismerte, nem befolyásolták, de Kádár megbeszélte Dobi Istvánnal, hogy kegyelemben fogják részesíteni, amire azonban nem kerülhetett sor. Halála elõtt nagyon bántotta, hogy korábbi munkatársai közül sokan elárulták. Somogyi Imre közeljövõben megjelenõ könyvében megírja, mi volt Kádár valódi véleménye történelmi eseményekrõl. A Munkáspárt 2006 nevében
Csak szociális kompenzációval Ismét energiaár-emelésre van kilátás, holott már a jelenlegi árak is − az egyidejû élelmiszerár-emelkedést is figyelembe véve − számos családot állítanak megoldhatatlan feladatok elé. A Munkáspárt 2006 már korábban felhívta a figyelmet, hogy az energia világpiaci áremelkedését nem lehet kompenzáció nélkül az elszegényedett, de még a közepes jövedelemmel rendel-
kezõ háztartásokra sem ráterhelni. A probléma az õsszel, illetve a télen tovább növekedhet, mert az olaj és a gáz világpiaci árának emelkedése nem állt meg. Korábban, mint baráti ország, a Szovjetuniótól a piaci árnál olcsóbban kaptuk az olajat, a földgázt; ez az elõny azonban megszûnt. Oroszországnak piaci partnerei vagyunk. 2000-ben 1 köbméter háztartási gáz ára 32
Morvay Nándor Baranya megyei elnök emlékezett az emberre és az államférfira. Emlékezni jöttünk össze és erõt meríteni − mondta − mert aki búcsút int múltjának, hagyományainak, az feladja és elveszti önmagát. A nemzetközi és a magyar munkásmozgalom elismert, kiemelkedõ személyisége volt Kádár János. Hagyatéka nem összegyûjtött anyagi javakból áll, életét a munka, a feladatok, az ország boldogulása, az emberek jobb élete vezérelte. Kemény, küzdelmes, kitartó munkával õrizzük a lángot. Igazságosabb, emberibb világban éltünk, mint most, amikor csak a pénz számít, de nem lehet és nem akarjuk visszahozni a múltat, baloldali összefogással dolgozunk egy élhetõbb, igazságosabb, demokratikusabb Magyarországért. Ehhez a munkához kívánt jó egészséget, kitartó erõt, és bányászköszöntéssel: Jó szerencsét! forint volt, 2008 júliusában már több mint háromszorosa, 103 forint, és most újabb gázár-emelésre van kilátás. A magyar háztartások háromnegyede télen gázzal fût. Nyilvánvaló, hogy a lakosság többsége ezt a terhet nem tudja elviselni. Az állami költségvetés szanálása is fontos feladat, a vállalkozók követelik az adók és a járulékok csökkentését, de véleményünk szerint a létfenntartás elemi szükségletei kielégítésének feltétlen elsõbbséget kell biztosítani.
TÁMPONT − A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA Felelõs kiadó: Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, 7629 Pécs, Apafi Mihály u. 45. Bankszámlaszám: Budapest Bank, 10102440-54948200-09000007 Postacím:1439 Budapest, Pf. 710. www.munkaspart-2006.hu
