Studia Bot. H u n g . X I . 1976.
A magyarországi homokterületek r i t k a és érdekes gombafajai. I I . B A B O S N É G R E S K O V I T S Margit Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest
M . B A B O S : R a r e and i n t e r e s t i n g fungus species o f the s a n d y a r e a s . I I . - S t u d i a B o t . H u n g . 1 1 : 3 - 1 5, 1 9 7 6 .
Hungarian
A B S T R A C T : D a t a c o n c e r n i n g the d e s c r i p t i o n , o c c u r r e n c e and h e r b a rial specimens of Coprinus spilosporus, Coprinus micaceus v a r . m a m m o s u s var. n. , P s a t h y r e l l a abortiva, P s a t h y r e l l a m a r c e s c i b i l i s f. v i r g i n e a , P a n a e o l u s g u t t u l a t u s , R e s u p i n a t u s trichotis, Clitopilus h o b s o n i i , B o l b i t i u s n i v e u s - s a p r o p h y t o n f u n g i c o l l e c t e d i n the a f f o r e s ted a r e a s o f the Szentendre I s l a n d N o f Budapest.
A z a l f ö l d i h o m o k t e r ü l e t e k g o m b a v e g e t á c i ó j á n a k t a x o n ó m i a i és f l o r i s z t i k a i vizsgálata során mikológiái szempontból i g e n érdekesnek b i z o n y u l t a V i s e g r á d - B u d a p e s t k ö z ö t t i D u n a s z a k a s z o n e l t e r ü l ő , több m i n t 3 0 k m h o s s z ú S z e n t e n d r e i - s z i g e t . J e l e n d o l g o z a t b a n az i t t gyűjtött r i t k a f a j o k e g y r é s z é t i s m e r t e t e m . A közölt anyag herbáriumi példányai a Természettudományi Múzeum Növénytárában találhatók. A s z i g e t e t a h a r m a d k o r i t e n g e r i üledéket f e d ő , átlag 7 m v a s t a g d u n a k a v i c s r é t e g , s az e n n e k f e l s z i n é r e települt különböző v a s t a g s á g ú f o l y a m i h o m o k a l k o t j a . A f o l y a m i h o m o k r é t e g a 1 0 7 - 1 2 3 , 8 m k ö z ö t t i t . s z . f. m a g a s s á g ú t e rületeken 1 0 - 1 5 m v a s t a g , buckákat a l k o t , s felszínén a s z é l hatására futó h o m o k alakult k i . A 105-107 m magasságú térszineken 1-1 , 5 m vastagságú a f o l y a m i h o m o k , s f e l e t t e 1 , 5 m e r ő s e n m e s z e s i s z a p , a z o n p e d i g 0, 5 m h u m u s z r é t e g f e k s z i k . E z t a h u m u s z t a z o n b a n általában 1, 5-2 m v a s t a g s z é l által szétterített l e p e l h o m o k borítja. A l e g a l a c s o n y a b b , 102-104 m - e s s z i n teket nagy mésztartalmú öntésiszap fedi ( G O C Z A N 1955). A S z e n t e n d r e i - s z i g e t e r e d e t i növényvegetációja m a már csak töredékekben lelhető f e l ( Z S O L T 1943, Z Ó L Y O M I 1958). Jelentősebb kiterjedésű ültetett p a r k e r d ő (308 h a ) S z i g e t m o n o s t o r t ó l d é l r e , H o r á n y üdülőtelep környékén t a lálható. E n n e k az e r d ő t e r ü l e t n e k f a f a j m e g o s z l á s a a k ö v e t k e z ő : 4 0 , 7 % akác ( R o b i n i a p s e u d o - a c a c i a ) , 14 % k o c s á n y o s t ö l g y ( Q u e r c u s r o b u r ) , 1 3 , 6 % e r -
d e i f e n y ő ( P i n u s s i l v e s t r i s ) , 1 1 , 2 % f e k e t e f e n y ő ( P i n u s n i g r a ) , 8,8 % k ü l ö n b ö z ő nyárfák (Populus alba - c a n e s c e n s , P o p u l u s n i g r a s t b . ) , 6 , 7 % c s e r tölgy ( Q u e r c u s c e r r i s ) , s 5 % egyéb fafaj. A r e n d s z e r e s m e g f i g y e l é s e k , gyűjtések i t t f o l y t a k . A s e m l e g e s vagy gyengén lúgos kémhatású m e s z e s h o m o k erősen befolyá s o l j a a gombák m e g j e l e n é s é t . A néhány p s a m m o f i l f a j o n kívül e l s ő s o r b a n az a v a r l a k ó és korhadó f a a n y a g o n é l ő s z a p r o f i t o n f a j o k j e l e n n e k m e g n a g y f a j s z á m m a l , s időnként n a g y t ö m e g b e n . A talajlakó m i k o r r i z á s gombák a r á n y a a l a c s o n y , s ezek i s elsősorban a nyárasokban találhatók. A t ö l g y e s e k ből például a k ö z é p h e g y s é g i t ö l g y e s e k r e j e l l e m z ő , vagy a savanyú h o m o k o n élő m i k o r r i z á s fajok - nyilván a talaj p H szelektáló hatása m i a t t - szinte hiányoznak. A s z a p r o f i t o n gombák nagymértékű m e g j e l e n é s é t az erős a n t r o pogén hatás i s e l ő s e g í t i .
Coprinus spilosporus RQMAGN.
( 1 . ábra)
1951-ben i r t a le R O M A G N E S I Franciaországból. Előfordulási gyakoriságára vonatkozó megjegyzést csak KÜHNER - R O M A G N E S I (1953) művében talá l u n k , e l é g ritkának i r j á k . A n n a k e l l e n é r e , h o g y m a k r o s z k o p i k u s és m i k r o s z kopikus bélyegekkel nagyon jól jellemezhető f a j , a rendelkezésre álló i r o d a l o m b a n a l i g s z e r e p e l . M O S E R (1 9 6 7 ) h a t á r o z ó k ö n y v é b e n r ö v i d l e i r á s a t a l á l ható. M a g y a r o r s z á g o n e d d i g c s a k e g y e t l e n h e l y e n v o l t gyűjthető: t a v a s s z a l és n y á r o n évről évre r e n d s z e r e s e n t e r e m Horányban, vegyes h o m o k i erdőben. A s a j á t e r d ő r é s z b e n P o p u l u s a l b a - c a n e s c e n s , P i n u s s i l v e s t r i s , és Q u e r e u s r o b u r a l a t t , n e m b o l y g a t o t t a v a r között, h o m o k o n található, de különösen tömege sen jelenik m e g a szomszéd k e r t b e n Robinia p s e u d o - a c a c i a és Q u e r c u s r o b u r a l a t t , f e l á s o t t , f ü v e z e t t h e l y e n és c s u p a s z h o m o k o n i s . A termőtestek kifejlődése - a C o p r i n u s nemzetség egyéb fajaihoz viszonyít va is - g y o r s , s érdekes v o l t m e g f i g y e l n i egyes esetekben azt, hogy a még é r é s b e n l e v ő t e r m ő t e s t tönkjének f e l ü l e t é r e h u l l o t t é r e t i spóra m á r a t e r mőhelyen kicsirázott. K a l a p : 1 , 5 - 5 , 5 c m ; f i a t a l o n c s a k n e m g ö m b ö l y ű ( b o r s ó s z e r ű g u m ó , a tönk m é g a l i g látszik k i a l ó l a ) , később harangalaku-félgömbalakú, tompán púpos, m a j d kiterülő, végül s z é t s z a k a d o z ó , elfolyósodik, alaktalanná válik; s z é l e kb. a kalap feléig bordás; ha szél hatására a termőhelyen m e g s z á r a d , lehet begöngyölt szélű i s ; a kalapbőr fénylő fehér-elefántcsontszínű, később o k k e r , o k k e r b a r n a , a széle pedig szürkés, majd fekete lesz. A kalapot borító vilá gos s z ü r k é s - o k k e r e s á r n y a l a t ú v e l u m u n i v e r s a l e úgy s z a k a d s z é t , h o g y k ö zépen aránylag n a g y o b b p e t t y e k m a r a d n a k , s a többi k i s e b b p e t t y t ö b b é - k e vésbé koncentrikusan elrendezve díszíti a kalapot. Amíg a gomba fiatal, s fehér a kalapbőre, a d d i g a v e l u m p e t t y e k sötétebbek a k a l a p alapszínénél. A z ö r e g e b b , o k k e r b a r n a színű példányokon v i s z o n t a p e t t y e z e t t s é g v i l á g o -
1.
1. t á b l a - T a b l e 1. C o p r i n u s s p i l o s p o r u s : termőtestek: - f r u i t b o d i e s ; lap v e l u m s e j t j e i - c e l l s o f v e i l f r o m the cap
2.
Coprinus micaceus var, mammosus: spores
spórák - s p o r e s ; a k a
termőtestek - fruit bodies;
spórák -
sabb a kalap színénél. A v e l u m b a homokszemcsék tapadnak. L e m e z e k : 37 m m s z é l e s e k ; f e l k a n y a r o d ó k ; n a g y o n sűrűn állók; f e h é r b ő l s z ü r k é s b a r n á n át f e k e t e d n e k ( r ó z s a s z í n e s á r n y a l a t n é l k ü l ) . T ö n k : 1 - 1 0 x 0 , 3 - 0 , 6 c m ; f i a t a l o n r ö v i d , z ö m ö k , rövidebb a k a l a p á t m é r ő j é n é l , s csak az é r é s során nyúlik m e g ; fehér, később o k k e r e s r e s z í n e z ő d i k ; s e l y m e s fényű; f e l f e l é k i s sé k e s k e n y e d ő v a g y e g y e n l e t e s e n v a s t a g , a b á z i s a k i s s é v a g y e r ő s e b b e n g u m ó s ; a g u m ó t , és a g u m ó a l j á n l e v ő , r e n d s z e r i n t s o k á g ú " m i c é l i u m b o j t o t " a h o m o k e r ő s e n b o r í t j a . Hús a k a l a p b a n a l i g v a n , a tönkben c s ö v e s , t ö r é k e n y . Spórák: barnák, az a p i k u l u m f e l é halványabb színűek, szabálytalanul lekerekítettek, a c s í r á z á s i pórus felé kissé lapítottak, 7 , 8 - 1 0 x 7 , 5 - 8 , 5 ( 9 , 3 ) y u m m é r e t ű e k . B a z i d i u m o k : 4 - s p ó r á s a k , bunkó a l a k ú a k , m e g n y ú l t l á b bal, méretük Z3-31 x 8 , 5 - 9 , 3 yum. Cheilocisztidák: hólyag alakúak, s z é l e s ségük 17-31 yum. P l e u r o eis ztidák: o r s ó alakúak-hasasak, tompán v a g y k i s n y a k b a n v é g z ő d ö k , 7 8 - 1 10 x 2 3 - 3 9 y u m n a g y s á g ú a k . V e l u m s e j t e k : e l á g a z ó a k , agancsszerűek, szabálytalanok, részben h i a l i n o k , vékonyak (vastagságuk 2 , 4 - 4 y u m ) , r é s z b e n b a r n á k , v a s t a g f a l ú a k , s z é l e s ségük 4 - 8 yam. Herbáriumi adatok: Szentendrei-sziget: H o r á n y , T ö l g y f a u . 8. és M a c k ó u . 9 . , v e g y e s h o m o k i e r d ő b e n , a v a r b a n , f ü v e z e t t t e r ü l e t e n és c s u p a s z h o m o k o n , l e g . : M . B A B O S és n é h á n y s z o r A . F R I E S Z . 1 9 7 4 . I V . 2 0 . , I V . 2 8 . , V . 2 . , V . 2 5 . , V I . 2 . ( t ö m e g ) , V I . 8. ( t ö meg), V I . 30., V I I . 14., VIII. 19-20. (tömeg). 1975. V I . 8., V I . 1 3 . , V I . 2 0 . , V I I . 5., V I I . 1 3 . , V I I I . 23. m e g f i g y e l v e továbbá u g y a n o t t : 1 9 7 4 . V I . 1 - 1 0 . ( t ö m e g ) , V I . 1 5 - 1 6 . , I X . 7. 1975. V . 1 0 - 1 1 . (tömeg), V . 17-18. (tömeg), 28-29., V I I . 17-18-20., IX. 4-5.
Coprinus micaceus
V. 21-22.,
( B U L L . ex F R . ) FR. var. m a m m o s u s
V. 30., V I .
v a r . n o v a (2. á b r a )
A gyűjtött példányok s z í n e , m é r e t e és m i k r o s z k o p i k u s b é l y e g e i m e g e g y e z nek a C. m i c a c e u s - s a l , a l a k r a azonban eltérnek a z z a l , hogy m i n d e n kalap k ö z e p é n j e l l e g z e t e s , f e l t ű n ő , c s e c s s z e r ű púp v a n . E z a púp o l y a n j e l l e g ű , m i n t a C. atramentarius -tói R O M A G N E S I (1951) által elkülönített v a r . a c u m i n a t u s - é . A tönk b á z i s a i s e l t é r ő , k i s s é s z é l e s e d ő , d u z z a d t , n a g y o n h o m o kos. A micéliumtelep 1974-ben kétszer fejlesztett 10-10 darab termőtestet, egyik a l k a l o m m a l egyenként, egymáshoz közel, másodszor pedig c s a k n e m c s o p o r t o s a n fejlődtek a púpos kalapú gombák. A t y p o d i f f e r t : p i l e o m e d i o c u m m a m m a , s t i p i t e ad b a s i n p a r u m d i l a t a t o intumes centi. H a b i t a t : i n s i l v a , ad v i a m , i n solo a r e n o s o c o n t u r b a t o . Typus: N o . 50.823 i n H e r b a r i o M u s . H i s t . -nat. H u n g . , Budapest. Horáríy: Mókus u t c a , i n i n s u l a S z e n t e n d r e i - s z i g e t f l u m i n i s D a n u v i i , Hungária. 10. V . 1 9 7 4 . , l e g . : M . B A B O S . Egyéb herbáriumi adat: ugyanonnan,
5. X . 1 9 7 4 . , l e g . : M .
BABOS.
P s a t h y r e l l a a b o r t i v a A . H . S M I T H (3. ábra) S M I T H 1972-ben m e g j e l e n t monográfiájában írta le - az U S A - b a n ( M i c h i g a n : W i t h m o r e L a k e ) 1 9 3 2 - b e n gyűjtött a n y a g alapján - e z t a j ó l j e l l e m e z h e t ő P s a t h y r e l l a fajt. A g o m b a e d d i g c s a k az e r e d e t i g y ű j t ő h e l y é r ő l v o l t i s m e r t , s így különösen érdekes a m a g y a r o r s z á g i előfordulása. Fehér, szálkás-pelyhe s-pikkelykékkel gazdagon borított, c s o p o r t o s a n - s e re g e s e n növő t e r m ő t e s t e i t csak egy a l k a l o m m a l sikerült gyűjteni Horányban ( 1 9 7 5 . V I . 13. ) . A v i z s g á l a t i t e r ü l e t e n a június e l e j é n h u l l o t t csapadék h a t á s á r a június k ö z e p é n i n d u l t m e g erősen a gombák termőtestképzése. A P s a t h y r e l l a a b o r t i v a i s e k k o r f r u k t i f i k á l t . j ú n i u s m á s o d i k f e l é b e n és j ú l i u s b a n csak a b o r t i v állapotban találtuk. Számtalan apró - a f a j r a j e l l e m z ő 1-5 m m á t m é r ő j ű , s z a b á l y t a l a n , g u m ó s z e r ű t e r m ő t e s t k e z d e m é n y v o l t l á t h a t ó a t e r m ő f o l t o n , d e e z e k b ő l a h e t e k i g t a r t ó m e g f i g y e l é s a l a t t újabb t e r m ő t e s t e k n e m f e j l ő d t e k . Sőt, k ö z b e n június v é g é n a kánikulai m e l e g és s z á r í t ó s z é l h a t á s á r a a k i s f e j l e t l e n gumók i s ö s s z e h ú z ó d t a k , eltűntek, de k é sőbb, az i s m é t e l t esők hatására újra m e g j e l e n t e k . M i v e l a g o m b a t e r m ő h e l y e az e r d ő b e n folyó é p í t k e z é s e k m i a t t e r ő s e n v e s z é l y e z t e t v e v o l t , július 15-én a t e l e p k i s r é s z é t hasonló k ö r ü l m é n y e k k ö z é , v é d e t t h e l y r e t e l e p í t e t t e m át. A t e l e p í t é s s i k e r é r ő l 1 9 7 5 - b e n m é g n e m s i k e rült m e g g y ő z ő d n i . E r e d e t i t e r m ő h e l y e a z o n b a n sajnos m á r t ö n k r e m e n t , útegyengetés m i a t t augusztus végén legyalulták a talajt. K a l a p : 0 , 8 - 2 , 5 c m ; tompán púpos-domború, m a j d kiterülő; f i a t a l o n hófehér, m a j d k r é m - o k k e r e s - s z ü r k é s színű; higrofán; felülete hófehér, t ö b b é - k e v é s bé f e l á l l ó s z á l k á s p e l y h e k k e l - p i k k e l y k é k k e l b o r í t o t t , b o z o n t o s , később l e c s u p a s z o d ó . L e m e z e k : 1-3 m m s z é l e s e k ; k e s k e n y e n t ö n k h ö z n ő t t e k , e l v á l ó k , felkanyarodók; fehéresből szürkésbarnák m a j d bíborbarnák, végül barnás feketék l e s z n e k . Tönk: 1,5-5 x 0 , 2 - 0 , 3 c m ; e g y e n l e t e s e n v a s t a g , többnyire g ö r b e ; h ó f e h é r , h u l l á m o s - s e l y m e s , de t e l j e s e n borítják a f e h é r szálkás p e l y h e k - s z á l a c s k á k ; később t ö b b é - k e v é s b é l e c s u p a s z o d ó . Hús: a k a l a p b a n n a g y o n v é k o n y , a tönkben c s ö v e s ; t ö r é k e n y . A z a b o r t i v t e r m ő t e s t k e z d e m é n y e k g u m ó s z e r ű e k , fehére s-barnás színűek, átmérőjük 1 - 3 - ( 5 ) m m . Spórák: henge re s - e l l i p t i k u s a k , k i s ferde a p i k u l u m m a l ; c s í r á z á s i pórussal ellátottak; színük K O H o l d a t b a n sötét c s o k o l á d é b a r n a , ammóniában v ö r ö s b a r n a ; m é r e tük ( 7 , 8 ) - 9 - 1 1 - ( 1 1 , 5) x 5 - 6 , 2 y u m . B a z i d i u m o k : 4 - s p ó r á s a k , bunkó a l a k ú a k , 2 1 - 2 5 x 8 - 1 üjum m é r e t ű e k . C h e i l o c i s z t i d á k : t ö b b é - k e v é s b é p a l a c k a l a k ú a k , rövidebb-hosszabb n y a k k a l , 36-60 x 6-8 (nyaki r é s z ) - 8-14 (has)yum n a g y ságúak. A p l e u r o eis ztidák a l a k j a és m é r e t e a c h e i l o c i s z t i d á k é h o z hasonló, de a v é g ü k k i s s é tompább. Herbáriumi adatok: S z e n t e n d r e i - s z i g e t : H o r á n y , V a d g a l a m b u t c a ; e r d e i út s z é l é n , h u m u s z b a n g a z d a g h o m o k t a l a j o n , k o r h a d ó fatuskó k ö z e l é b e n . 1 9 7 5 . V I . 13. k i f e j l e t t és a b o r t i v t e r m ő t e s t e k , l e g . : M . B A B O S ; 1 9 7 5 . V I I . 7. a b o r t i v á l l a p o t b a n , l e g . : M . B A B O S - A . F R I E S Z ; 1975. V I I . 25. a b o r t i v állapotban, l e g . : M . B A B O S ; 1975. V I I I . 16. a b o r t i v állapotban, l e g . : M . B A B O S .
Megfigyelve 1975. 1975. 1975. 1975.
továbbá u g y a n o t t a b o r t i v állapotban V I . 17. l e g . : M . B A B O S - G . B O H U S ; V I . 21. leg.: M . BABOS - A. FRIESZ; V I L 15. l e g . : M . B A B O S ; VII. 29. l e g . : M . BABOS - E. VÉSSEY.
Psathyrella m a r c e s c i b i l i s (BRITZ. ) SINGER (4. á b r a )
f.
virginea
LANGE
A h o r á n y i e r d ő k r e j e l l e m z ő sokféle P s a t h y r e l l a f a j között n a g y o n feltűnő v o l t a P . m a r ce s c i b i l i s s u b s t e r i l f o r m á j a . A t e r m ő t e s t e k k a l a p j a k r é m e s f e h é r s z í n ű v o l t , a l e m e z e k é s a k a r c s ú , v é k o n y tönk s z í n e p e d i g f e h é r . A t e l j e s e n M y c e n a habitusú gombák P s a t h y r e l l a n e m z e t s é g b e v a l ó t a r t o z á sát f ő l e g a k a l a p s z é l é n l e l ó g ó , f e h é r , c s i p k é s v e l u m m a r a d v á n y o k m u t a t t á k . A l e m e z e k egyáltalán n e m színeződtek e l , m e r t spórát csak 1 -1 b a z i d i u m f e j l e s z t e t t . E z e k a spórák csúcsosan v é g z ő d ő megnyúlt e l l i p t i k u s a k , barnák, 1 1 , 7 - 1 5 x 6, 2 - 7 , 5 y u m m é r e t ű e k . A g y ű j t ö t t t e r m ő t e s t e k m a k r o s z k o p i k u s é s m i k r o s z k o p i k u s tulajdonságai azonosak L A N G E (1939) m e g f i g y e l é s é v e l (150 B á b r a , s. n . P s a t h y r a l a c t e a f . v i r g i n e a ) . Herbáriumi adat: Szentendrei-sziget: Horány, a szentendrei rév közelében, akácerdő szélén, kocsiút m e l l e t t , 1975. I X . 2 . , l e g . : M . B A B O S .
Panaeolus guttulatus BRES.
(5. ábra)
B R E S A D O L A 1 8 8 1 - b e n írta l e , s közölt ábrája ( 3 4 / 2 ) i g e n kiváló, j o b b , m i n t a későbbi ábrázolása ( B R E S A D O L A 1 9 3 1 , 8 9 0 / 2 ) . H E I M - R E M Y (1926) P s i l o c y b e a l e u r i a t a n é v e n publikálták e f a j t . Színes ábrájuk ( 2 9 / 5 - 9 ) , s p ó r a r a j z u k , v a l a m i n t a leírás megkönnyítik határozását. A későbbi f r a n c i a szerzők ( K O N R A D - M A U B L A N C 1948; K Ü H N E R - R O M A G N E S I 1953) r i t kának j e l z i k , P I L Á T ( 1 9 5 1 ) g y a k o r i s á g i a d a t n é l k ü l k ö z l i , D E N N I S - O R T O N H O R A ( I 9 6 0 ) fajlistájában n e m s z e r e p e l . M O S E R (1967) aránylag r é s z l e t e sebben f o g l a l k o z i k v e l e , a határozó l e i r á s o n kívül ábrákat i s közöl. K a l a p : 1 , 2 - 4 c m ; kissé p ú p o s - d o m b o r ú b ó l kiterülő; s i m a ; sötét o l a j b a r n a feketésbarna, a közepe l e h e t kissé rőtbarna i s . L e m e z e k : 2 - 4 m m s z é l e s e k ; felkanyarodók vagy tönkhöznőttek; olajzöldes árnyalatú szürkék, végül f e k e t é k ; élük f e h é r e s , s a v i l á g o s l e m e z é l e n k i s s z á r a z c s e p p e k f i g y e l h e t ő k m e g . Tönk: 2 - 3 , 5 x 0 , 1 - 0 , 3 c m ; e g y e n l e t e s , kissé g ö r b e ; színe szürkés b a r n a ; f i a t a l o n f i n o m d e r e s ség borítja. Hús: vékony, t ö r é k e n y , világosabb v a g y sötétebb rőtbarna, a tönkben c s ö v e s . Spórák: sötétbarnák, e l l i p t i k u s a k , k i s f e r d e a p i k u l u m m a l és k i s c s í r á z á s i p ó r u s s a l ; m é r e t ü k 8 - 1 0 x 4 - 4 , 7yum. B a z i d i u m o k : 4-spórásak, 18-23 x 6 , 2 - 7 , 8 u m nagyságúak.
2. tábla - T a b l e 2 . 3. P s a t h y r e l l a a b o r t i v a : t e r m ő t e s t e k : - f r u i t b o d i e s ; locisztidák - c h e i l o c y s t i d i a 4.
spórák - s p o r e s ;
P s a t h y r e l l a m a r c e s c i b i l i s f. v i r g i n e a : t e r m ő t e s t e k - f r u i t rák - s p o r e s
5. P a n a e o l u s g u t t u l a t u s : t e r m ő t e s t e k - f r u i t b o d i e s ; 6. R e s u p i n a t u s
trichotis: termőtestek - fruit bodies;
7. C l i t o p i l u s h o b s o n i i : t e r m ő t e s t e k - f r u i t b o d i e s ;
bodies;
spórák - s p o r e s spórák - s p o r e s
spórák - s p o r e s
chei
spó
Herbáriumi adatok: S z e n t e n d r e i - s z i g e t : Horány, Tölgyfa u t c a , e r d e i u t s z é l é n , hulladékos h e l y e n , 1974. V . 2 6 . , 1 9 7 4 . X . 1 9 . , l e g . : M . B A B O S ; két gát közötti v e g y e s erdőben 1 9 7 4 . X . 19. , l e g . : M . B A B O S .
R e s u p i n a t u s t r i c h o t i s ( P E R S . ) S I N G E R (6. á b r a )
P I L A T ( 1 9 3 5 - 1 9 3 6 , s. n . P l e u r o t u s a p p l i c a t u s f . r h a c o d i u m ) k ö z l é s e s z e r i n t E u r ó p á b a n J u g o s z l á v i á b ó l , O l a s z o r s z á g b ó l és D á n i á b ó l , t o v á b b á a z U S A - b ó l i s m e r t . L A N G E ( 1 9 3 6 , s . n . P l e u r o t u s r h a c o d i u m ) és K Ü H N E R - R O M A G N E S I (1953, s . n . G e o p e t a l u m r h a c o d i u m ) ritkának írják, s o k k a l ritkább, m i n t a rokonságába tartozó másik gömbölyű spórás f a j , a R e s u p i n a t u s a p p l i c a t u s ( B A T S C H e x . F R . ) S. F . G R A Y . A n g l i á b a n i s e l ő f o r d u l ( D E N N I S - O R T O N H O R A I 9 6 0 , s . n . R e s u p i n a t u s r h a c o d i u m ) . Gyűjtött példányaink m e g e g y e z n e k L A N G E ( 1 9 3 6 , 6 6 / A . á b r a ) kitűnő i l l u s z t r á c i ó j á v a l . K a l a p : 0 , 4 - 0 , 8 c m ; f e l f o r d u l t v a g y oldaltnőtt állású; barnás-szürke-feketés színű; középső r é s z e n e m e z e s - b á r s o n y o s - s z ő r ö s , a s z é l e felé l e c s u p a s z o dó, kissé bordás. L e m e z e k : e g y központi v a g y egy oldaltálló pont felé f u t n a k , k ü l ö n b ö z ő h o s s z ú s á g ú a k , s z ü r k é k , a z élük k i s s é v i l á g o s a b b . S p ó r á k : színtelenek, gömbölyűek-gömbölydedek, 4 , 5 - 5 , 4 ^ i m méretűek vagy 4 , 7 5 , 4 x 4 - 5 yum - e s e k . B a z i d i u m o k : 4 - s p ó r á s a k , 2 2 - 2 5 x 6 , 2 - 7 , 8 y u m m é r e t ű e k . Kalapszőrök: f o n a l alakúak, m i k r o s z k ó p a l a t t b a r n á s s z ü r k é k , 1, 5 - 2 , 4 - ( 3 , 2) u m s z é l e s e k , k a p c s o k k a l ellátottak (színűk sötétebb, m i n t a R . a p p l i c a t u s - é ) . Herbáriumi adat: Szentendrei-sziget: Horány, vegyes erdőben, VI. 21., leg. : M . BABOS.
Clitopilus hobsonii (BERK,
lehullott,
korhadtágon,
1975.
et. B R . ) P . D . O R T O N (7. ábra)
M a g y a r o r s z á g o n e d d i g c s a k e g y s z e r találtuk e r e n d s z e r t a n i és nomenklatú rái szempontból korábban eléggé p r o b l e m a t i k u s , apró termetű gombát. M i n t a r e n d e l k e z é s r e á l l ó i r o d a l o m b ó l kitűnik, v i l á g s z e r t e e l t e r j e d t , de e l é g r i t ka f a j . P I L A T ( 1 9 3 5 - 1 9 3 6 ) P l e u r o t u s monográfiájában ( s . n . P l e u r o t u s r o m e l l i a n u s P I L A T ) e g y s v é d o r s z á g i anyag alapján i s m e r t e t i . Angliában i s gyűjtötték, O R T O N ( I 9 6 0 ) r é s z l e t e s e n f o g l a l k o z i k v e l e . S I N G E R (1969) t o vábbi európai a d a t a i t k ö z l i : A u s z t r i á b a n és a S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n i s e l ő f o r d u l t . T a l á l t á k P a k i s z t á n b a n és a z U S A - b a n i s . S I N G E R m ű v é b ő l f ő l e g d é l - a m e r i k a i e l t e r j e d é s é r ő l k a p u n k képet, gyűjtötték C h i l é b e n , A r g e n t i n a b a n , B r a z i l i á b a n , B o l i v i á b a n és V e n e z u e l á b a n e g y v a g y néhány a l k a l o m m a l . A francia szerzők (JOSSERAND 1941, KÜHNER - R O M A G N E S I 1953, s.n. C l i t o p i l u s p l e u r o t e l l o i d e s ( K Ü H N . ) JOSS.)' v i s z o n t elég közönséges fajnak
j e l z i k . L e h e t s é g e s , h o g y könnyen f é l r e i s m e r h e t ő m e g j e l e n é s e m i a t t el g y a k r a n a mikológusok figyelmét.
kerülte
K a l a p : 0 , 2 - 1 c m ; f é l o l d a l a s , k a g y l ó a l a k ú v a g y l e b e n y e s, d o m b o r ú b ó l k i t e rülő, szabálytalan; széle aláhajló; fehér m a j d k r é m - p i s z k o s krémszínű, f i n o m a n n e m e z e s . L e m e z e k : eleinte fehére s e k - k r é m s z i n u e k , végül r ó z s á s o k k e r e s e k ; e g y e x c e n t r i k u s p o n t v a g y a k i s tönk f e l é f u t n a k ; a v é g i g é r ő l e m e z e k között több különböző hosszúságú l e m e z k e v a n ; e g y e s l e m e z e k v i l l á s a n e l á g a z ó k . ^Tönk: h i á n y z i k v a g y r ö v i d ( 1 m m ) , o l d a l t á l l ó ; f e h é r , n e m e z e s . L i s z t s z a g ú . I z e és a s p ó r a p o r s z í n e n e m l e t t m e g f i g y e l v e . S p ó r á k : e l l i p t i k u s m a n d u l a alakúak, 7 - 8 , 5 - ( 9 , 3) x 4 - 5 - ( 5 , 4 ) y u m méretűek. A spórákon 5 - 6 - 7 - 8 ( O R T O N I 9 6 0 s z e r i n t 7 - 1 2 ) h o s s z a n t i b o r d a v a n , s e z é r t a spórák felülné z e t b e n k e r e k d e d - t ö b b s z ö g l e t ű e k . B a z i d i u m o k : bunkó a l a k ú a k , 1 6 - 2 4 x 6 , 2 7,8 y u m - e s e k , nagyságuk a J O S S E R A N D ( 1 9 4 1 ; 2 4 - 3 5 x 8-9 yum), O R T O N ( I 9 6 0 ; 2 4 - 3 0 x 7-8 yum) és a P I L A T ( 1 9 3 5 - 1 9 3 6 ; 1 5 - 2 0 x 5 - 6 u m ) által k ö z ö l t m é r e t k ö z ö t t v a n . A k a l a p o t h i a l i n , f o n a l alakú, 2 - 4 , 7 yum s z é l e s hifák borítják. Herbáriumi adat: Szentendrei-sziget: Horány, Csalogány utca, vegyes p u l u s tönkön, 1973. V I I . 8 . , l e g . : M . B A B O S .
Bolbitius lacteus
erdőben, korhadt P o
LANGE
L A N G E ( 1 9 4 0 , 1 9 6 D á b r a ) e h ó f e h é r B o l b i t i u s faját - m e l y b ő l m i n d ö s s z e 4 t e r m ő t e s t e t talált - a későbbi i r o d a l o m n e m t a r t o t t a e l é g g é b i z t o s fajnak. K O N R A D - M A U B L A N C (1948) a B . f r a g i l i s - s e l t a r t j a azonosnak, K Ü H N E R R O M A G N E S I (1953) csak megjegyzés formájában említi. SINGER (1975) t a x o n ó m i a i munkájában n e m s z e r e p e l , v i s z o n t P I L A T ( 1 9 5 1 ) és M O S E R ( 1 9 6 7 ) könyvében megtalálható, m i n t önálló f a j . Horányban, v e g y e s erdőben, korhadó szénán 1975. V I . 21-én ( l e g . : M . B A B O S - A . F R I E S Z ) több p é l d á n y t s i k e r ü l t b e l ő l e g y ű j t e n ü n k , d e a h e r b á r i u m i a n y a g s a j n o s e l v e s z e t t . T e r m ő h e l y é n e k további f i g y e l é s é v e l e z a hiány v a l ó színűleg pótolható l e s z . A k a l a p é s a tönk f e h é r v o l t , a B . v i t e l l i n u s - r a é s a l a k k ö r é r e j e l l e m z ő s á r ga s z í n t e l j e s e n h i á n y z o t t b e l ő l e . N e m hasonlított az i g e n g a z d a g a n y a g o n megfigyelt, fiatalon k r é m - , majd rozsdaszínű, gyorsan elfolyósodó, trá gyázott talajon termő B . t e n e r - h e z s e m (mely n e m azonos a Conocybe l a c t e a - v a l ) ( B A B O S 1975).
BABOS, M . : Rare and interesting fungus species of the Hungarian sandy areas. I I . The S z e n t e n d r e I s l a n d , s o m e 30 k m l o n g i n the V i s e g r á d - B u d a p e s t r e a c h o f t h e D a n u b e , p r o v e d to be v e r y i n t e r e s t i n g m y c o l o g i c a l l y . T h e o r i g i n a l v e g e t a t i o n e x i s t s n o w i n s m a l l s p o t s , and the a f f o r e s t e d a r e a s a r e also s m a l l . T h e e x a m i n e d p a r k f o r e s t n e a r S z i g e t m o n o s t o r - H o r á n y c o v e r s 308 h e c t a r e s , w i t h the f o l l o w i n g rate of p a r t i c i p a t i o n o f t r e e species: R o b i n i a p s e u d o a c a c i a 4 0 , 7 % , Q u e r c u s r o b u r 14 %, P i n u s s i l v e s t r i s 1 3 , 6 %, P i n u s n i g r a 1 1 , 2 %, P o p u l u s alba - c a n e s c e n s and o t h e r p o p l a r s p e c i e s 8,8 %, Q u e r c u s c e r r i s 6, 7 %, a n d o t h e r t r e e s p e c i e s 5 %. T h e n e u t r a l o r w e a k l y b a s i c c a l c a r e o u s sandy s o i l s t r o n g l y i n f l u e n c e s the a p p e a r a n c e of the fungi. Besides s o m e p s a m m o p h i l o u s s p e c i e s, m a i n l y l i t t e r a n d d e c a y i n g w o o d h a b i t i n g f u n g i appear i n great n u m b e r s . The rate of soil inhabiting m i c o r r h i z a l fungi is l o w , to be f o u n d m a i n l y i n t h e p o p l a r w o o d s . T h e p r o l i f e r a t i o n o f s a p r o p h i t i c fungi is g r e a t l y i n d u c e d also by anthropogeneous effects. The present paper submits a d i s c u s s i o n o f f u r t h e r r a r e species. The h e r b a r i a l s p e c i m e n s a r e d e p o s i t e d i n the B o t a n i c a l D e p a r t m e n t o f the H u n g a r i a n Natural H i s t o r y M u s e u m , Budapest.
Coprinus spilosporus ROMAGN.
( F i g . 1. )
A p p e a r i n g r e g u l a r l y i n e v e r y y e a r f r o m s p r i n g to l a t e s u m m e r i n m i x e d sandy woods (Populus alba - canescens, P i n u s s i l v e s t r i s , Q u e r c u s r o b u r , R o b i n i a p s e u d o - a c a c i a ) o n l i t t e r and also o n b a r e sand. The i n i t i a l l y w h i t e then o c h r e o u s - b r o w n i s h cap is o r n a m e n t e d c o n c e n t r i c a l l y by spots. The v e l a r c e l l s a r e r a m i f y i n g l i k e an a n t l e r . The base o f the s t e m is m o r e o r l e s s b u l b o u s ; the b u l b and the m y c e l i a l t u f t at i t s b a s e is w h o l l y c o v e r e d b y sand.
Coprinus micaceus
(BULL,
ex F R . ) F R . (Fig. 2.)
var,
mammosus var,
nova
The c o l o u r , size and microscopic characteristics agree w i t h those o f C. m i c a c e u s , b u t the shape d i f f e r s by a c h a r a c t e r i s t i c , c o n s p i c u o u s , h u m p l i k e m a m i l l a i n the m i d d l e o f e a c h cap, r e s e m b l i n g t h a t o f v a r , a c u m i n a t u s separated f r o m C. a t r a m e n t a r i u s R O M A G N E S I (1951). I found i t o n two occasions on d i s t u r b e d sandy soil in a f o r e s t settlement.
Psathyrella abortiva A. H. SMITH
(Fig.
3.)
SMITH described this w e l l characterizable P s a t h y r e l l a , collected on a single o c c a s i o n i n the U S A , i n his m o n o g r a p h p u b l i s h e d i n 1972. I succeeded to c o l l e c t i t s w h i t e f r u i t b o d i e s , r i c h l y c o v e r e d w i t h f i l a m e n t o u s and f l o c c o s e s q u a m a e , o n one o c c a s i o n , w h e n they a p p e a r e d i n a b u n d a n t l y n e a r H o r á n y (13 J u n e , 1 9 7 5 ) , b u t t h e s m a l l , i r r e g u l a r l y s h a p e d , 1-5 m m l a r g e t u b e r s i n observed for n e a r l y two months. an a b o r t i v e s t a t e c o u l d be s u b s e q u e n t l y U n f o r t u n a t e l y , n o f u r t h e r o b s e r v a t i o n s c o u l d be m a d e , b e c a u s e t h e c o l l e c t i n g locality was annihilated by f o r e s t c u l t u r a l w o r k .
P s a t h y r e l l a m a r ce s c i b i l i s ( B R I T Z . ) S I N G E R f. v i r g i n e a L A N G E (Fig. 4 . )
A m o n g the m a n y P s a t h y r e l l a s p e c i e s , c h a r a c t e r i s t i c to the w o o d s at H o r á n y , t h i s fungus w i t h a c r e a m y w h i t e cap, c o m p l e t e l y w h i t e g i l l s , and of a M y c e n a h a b i t w a s v e r y c o n s p i c u o u s . Its r e l e g a t i o n to the genus P s a t h y r e l l a w a s i n d i c a t e d m a i n l y by the c r e n e l l a t e r e m a i n s o f the v e l u m h a n g i n g f r o m the edge o f the cap; the g i l l s w e r e n o t d i s c o l o u r e d at a l l . S o m e s p e c i m e n s g r e w along a d r i v e on the edge o f a l o c u s t - t r e e w o o d .
Panaeolus guttulatus BRES.
( F i g . 5. )
O n the b a s i s o f B R E S A D O L A ' s ( 1 8 8 1 , 1931) and H E I M - R E M Y ' s (1926) d e s c r i p t i o n s and f i g u r e s , t h i s s m a l l fungus w i t h d a r k o i l b r o w n to b l a c k i s h b r o w n c a p c a n be e a s i l y i d e n t i f i e d . T h e e d g e s o f i t s g i l l s , t u r n i n g b l a c k i n t i m e , is l i g h t , w i t h s m a l l , d r y g u t t a e . W h e n y o u n g , the s t e m is f i n e l y f a r i n a c e o u s . It g r e w on three o c c a s i o n s i n a f o r e s t s e t t l e m e n t , n e a r a garbage c o m p u n d , and i n a m i x e d f o r e s t .
Resupinatus
t r i c h o t i s ( P E R S . ) S I N G E R ( F i g . 6. )
The r e s u p i n a t e o r o b l i q u e l y g r o w n s m a l l f r u i t b o d i e s a r e b r o w n i s h - g r e y to b l a c k i s h , the m i d d l e o f the cap f e l t y - v e l u t a c e o u s - h i r s u t e . T h e c o l o u r o f the f i l i f o r m cap h a i r s a r e d a r k e r u n d e r the m i c r o s c o p e t h a n t h o s e o f the o t h e r species with sphaerical s p o r e s (R. a p p l i c a t u s ) . The c o l l e c t e d s p e c i m e n s c o m p l e t e l y a g r e e w i t h L A N G E ' s e x c e l l e n t i l l u s t r a t i o n ( 1 9 3 6 , 66 A ) . T h e fungus g r e w on a f a l l e n , d e c a y i n g t w i g i n a m i x e d f o r e s t .
C l i t o p i l u s h o b s o n i i ( B E R K , et B R . ) P.
D. ORTON (Fig.
7. )
Of a w o r l d - w i d e d i s t r i b u t i o n , b u t a r a r e species. KÜHNER - R O M A G N E S I (1953) c o n s i d e r i t , h o w e v e r , a r a t h e r c o m m o n species. It is perhaps o w i n g to i t s e a s i l y m i s i d e n t i f i a b l e a p p e a r a n c e t h a t i t o f t e n e s c a p e d a t t e n t i o n . Its s m a l l , o b l i q u e cap is w h i t e o r c r e a m y , f i n e l y f e l t y . T h e g i l l s a r e f i r s t w h i t i s h , then rosy ochreous. The stem is absent or v e r y short, excentrical. T h e s p o r e s a r e e l l i p t i c a l to a l m o n d - s h a p e d w i t h 5-8 ( a c c o r d i n g to O R T O N I 9 6 0 , w i t h 7 - 1 2 ) l o n g i t u d i n a l r i b s , t h u s r o u n d e d p o l y g o n a l i n the superior v i e w . It w a s c o l l e c t e d o n a r o t t i n g P o p u l u s s t u m p i n a m i x e d f o r e s t at Horány.
Bolbitius lacteus
LANGE
L A N G E ' s s n o w - w h i t e B o l b i t i u s s p e c i e s ( 1 9 4 0 , 196 D ) - o r i g i n a l l y k n o w n b y four f r u i t b o d i e s only - w a s c o n s i d e r e d by K O N R A D - M A U B L A N C (1948) i d e n t i c a l w i t h B . f r a g i l i s , and KÜHNER - R O M A G N E S I (1953) m e r e l y m e n t i o n i t i n a r e m a r k . O n t h e o t h e r h a n d , i t a p p e a r s as a d i s t i n c t s p e c i e s i n M O S E R ' s ( 1 9 6 7 ) w o r k . A t H o r á n y , w e s u c c e e d e d to c o l l e c t s o m e w h o l l y w h i t e s p e c i m e n s on d e c a y i n g hay i n a m i x e d w o o d , but the h e r b a r i a l m a t e r i a l was u n f o r t u n a t e l y l o s t . B y a continued o b s e r v a t i o n of the s i t e , this l a c k could p r o b a b l y be r e m e d i e d . T h e c a p a n d t h e s t e m o f t h e f u n g u s w e r e w h i t e . T h e yellowish colour characterizing B . v i t e l l i n u s and i t s allies completely absent f r o m t h e m ; n o r d i d i t r e s e m b l e B. t e n e r w i t h a c r e a m y and v e r y glutinous cap (when y o u n g ) , but r a p i d l y l i q u e s c e n t l a t e r and g r o w i n g o n f e r t i l i z e d s o i l s (not Conocybe l a c t e a l ) .
IRODALOM -
REFERENCES
B A B O S , M . ( 1 9 7 5 ) : A d a t o k M a g y a r o r s z á g r i t k a k a l a p o s g o m b á i n a k és p o f é tegféléinek ismeretéhez, V I . - Studia Bot. Hung. , 10:27-39. B R E S A D O L A , J. (1881): F u n g i T r i d e n t i n i n o v i , v e i n o n d u m d e l i n e a t i , d e s c r i p t i , et i c o n i b u s i l l u s t r a t i . - T r i d e n t i , 1-114, T a b . 1-105. B R E S A D O L A , J. (1931): I c o n o g r a p h i a M y c o l o g i c a , X V I I I . - M e d i o l a n i , T a b . 851 -900. D E N N I S , R. W. G. - O R T O N , P. D . - H O R A , F . B . ( I 9 6 0 ) : N e w check l i s t of B r i t i s h A g a r i c s and B o l e t i , I - I I . - Suppl. T r a n s . B r i t , m y c o l . Soc. , 1 -225. G O C Z A N , L . (I955): A Szentendrei-sziget geomorfológiai fejlődéstörténe te. - Földrajzi Értesítő, 4/3:301-318. H E I M , R. - R E M Y , L . (1926): E s p è c e s n o u v e l l e s de m a c r o m y c è t e s s u b a l p i n s du B r i a n c o n n a i s , I V . - B u l l . Soc. M y c . F r . , 4 1 / 4 : 4 5 8 - 4 6 2 . J O S S E R A N D , M . (1941): Etude sur les espèces françaises d u genre " C l i t o p i l u s " . - B u l l . Soc. L i n n . L y o n , 10/7:2-15.
K O N R A D , P. - M A U B L A N C , A . (1948): Les A g a r i c a l e s . Encyclopédie M y cologique, X I V . - P a r i s , pp. 469. K Ü H N E R , R. - R O M A G N E S I , H . (1953): F l o r e a n a l y t i q u e des c h a m p i g n o n s supérieurs. - P a r i s , pp. 556. L A N G E , J . E . (1936): F l o r a A g a r i c i n a Danica, I I . - Copenhagen, pp. 105, Tab. 41-80. L A N G E , J . E . (1939): F l o r a A g a r i c i n a D a n i c a , I V . - C o p e n h a g e n , p p . 119, Tab. 121-160. L A N G E , J . E . (1940): F l o r a A g a r i c i n a D a n i c a , V . - C o p e n h a g e n , pp. 105, Tab. 161-200. M O S E R , M . (1967): Die Röhrlinge und B l a t t e r p i l z e ( A g a r i c a l e s ) - i n G A M S , H . : K l e i n e K r y p t o g a m e n f l o r a , I I b / 2 . - S t u t t g a r t , pp. 443. (3. kiadás) O R T O N , P . D . ( I 9 6 0 ) : N e w check l i s t o f B r i t i s h A g a r i c s and B o l e t i , I I I . N o t e s o n g e n e r a and s p e c i e s i n the l i s t . - T r a n s . B r i t , m y c o l . Soc. , 43/2:159-439. P I L Á T , A . ( 1 9 3 5 - 1 9 3 6 ) : A t l a s des c h a m p i g n o n s de l ' E u r o p e , I I . P l e u r o t u s F r . - P r a h a , pp. 193., Tab. 1-80. P I L Á T , A . ( 1 9 5 1 ) : Klíc" k u r c o v a n i n a ï i c h h u b h r i b o v i t y c h a b e d l o v i t y c h . P r a h a , pp. 719. R O M A G N E S I , H . ( 1 9 5 1 ) : É t u d e d e q u e l q u e s C o p r i n s , 3. s é r i e , - R e v u e de Mycologie, 16:108-128. S I N G E R , R . ( 1 9 6 9 ) : M y c o f l o r a A u s t r a l i s . - B e i h e f t zur.JsFova H e d w i g i a , H e f t 29. , L e h r e , pp. 405. S I N G E R , R. (1975): The A g a r i c a l e s i n m o d e r n t a x o n o m y . - V a d u z , pp. 912. (3. kiadás) S M I T H , A. H . (1972): The N o r t h A m e r i c a n ' s p e c i e s of P s a t h y r e l l a . - Mem o i r s o f the N e w Y o r k ' B o t a n i c a l G a r d e n , 24:1 -633. Z Ó L Y O M I , B . ( 1 9 5 8 ) : B u d a p e s t és k ö r n y é k é n e k t e r m é s z e t e s n ö v é n y t a k a r ó j a . - " B u d a p e s t t e r m é s z e t i k é p e " c. k ö n y v b ő l , A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a pest, 511-642. Z S O L T , J. (1943): A S z e n t e n d r e i - s z i g e t növénytakarója. - I n d e x H o r t i B o t a n i c i U n i v . B u d a p e s t i n e n s i s , 1-18. É r k e z e t t : 1976.
I . 20. BABOSNÉ GRESTOVITS M A R G I T Természettudományi Múzeum Növénytára H - l 146 B u d a p e s t Vajdahuny adva r
