Studia.Bot. Hung. V I I I . 1973.
A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. I. BABOSNÉ G R E S K O V I T S
Margit
Természettudományi Múzeum Növénytára,
Budapest
ABSTRACT: As a p r e l i m i n a r y s t u d y , short descriptions of f u n g i g r o w i n g on sandy a r e a s , p u b l i s h e d as new s p e c i e s i n the l a s t decade, are g i v e n . Data c o n c e r n i n g the d e s c r i p t i o n , o c c u r r e n c e and h e r b a r i a l data o f the s p e c i e s : C a l o cybe o b s c u r i s s i m a , Inocybe a g a r d h i i , I . devoniensis, I . p n a e o l e u c a , L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r , Panaeolus cyaneacens, Pluteus pearsonii and Rhodocybe~f"allax are f u r t h e r sub mitted. Magyarország homokterületeinek, elsősorban a Magyar Alföldnek érdekes, gazdag gombavilágát HOLLÓS kutatásai nyomán (1903, 1913, s t b . ) ismerhették meg a mikológusok. Az utóbbi évtizedekben f o l y t a t ó d o t t e vidék gombavegetációjának f e l t á r á s a , f a j a i n a k begyűjtése. BOHUS (1969, 1970a, b , 1 9 7 1 , 1972) és BABOS (1968) új kalaposgomba f a j o k a t publikáltak (Agar i c u a b r e s a d o l i a n u s . A. p s e u d o p r a t e n s i s , A r m i l l a r i a r i c k e n i i , C o r t i n a r i u s m o s e r i a n u s , Hebeloma o c h r o a l b i d u m . Inocybe a e r u g i nascens, L e p i s t a l u s c i n a v a r , p a r v a ) , s számos Európában r i t k a gombafajt i s m e g f i g y e l t e k (BOHUS, 1962, 1969, 1970a, b : A g a r i cus d e y l i i , A. máskae, C o r t i n a r i u s c e p h a l i x u s , Leucopaxillus l e p i s t o i d e s /= Tricholoma pannonicum/, Rhodophyllus excentricus; BABOS 1969, 1970: L e p i o t a e c h i n a c e a , L . p a l l i d a , L . p u l v e r u l e n t a, L . t ómentella, L . w i c h a n s k y i ) . J e l e n d o l g o z a t további r i t k a vagy érdekes f a j o k a t ismertet. A k ö z ö l t anyag herbáriumi példányai a Természettudományi Múzeum Növénytárában t a l á l h a t ó k .
Az a l f ö l d i homokterületek természetes növénytársulásainak és ültetett e r d e i n e k mikocönológiai feldolgozásával,gombaökológ i a i v i z s g á l a t á v a l KQNECSÏÏI (1952-1953, 1954-1955, 1 9 6 1 , 1964) foglalkozik. Az utóbbi évtizedben újként már l e i r t homoki taxonok a következők :
A g a r i c u s b r e s a d o l i a n u s BOHUS. Püves akácosokban, akáccal k e v e r t nyárasokban helyenként seregesen megjelenő c s i p e r k e . A Campester-csoport faja, azonos a P s a l l i o t a c a m p e s t r i s v a r , r a d i c a t a VITT. sensu BRES.-sel (BRESADOLA 1 9 3 1 , P i g . 8 2 7 ) . K a l a p j a f ü s t szürkés -szürkesbarna, odanyomott s z á l a s - p i k k e l y e k k e l d i s z i t e t t . A lemez é l e f e r t i l i s . Tönkje kissé bunkóalaku, bázisán f e l t ű n ő micélium-istrángok vannak. Húsa f e h é r , gyengén rozsdásodó. Spó rája e l l i p t i k u s - t o j á s d a d , 6-7 x 4 - 4 , 8 m i k r o n .
A g a r i c u s p s e u d o p r a t e n s i s (BOHUS) BOHUS.Bolygatott h o m o k t a l a j o n , k e r t e k b e n , p a r k o k b a n , nitrogéndús akácosokban megjelenő gomba. Külsőleg A g a r i c u s c a m p e s t e r - r e e m l é k e z t e t , de a Xanthodermusc s o p o r t b a t a r t o z ó f a j . K a l a p j a fehéres-szürkés, szürkésbarnás, pikkelykékre-pikkelyekre f e l s z a k a d o z ó . Lemezei f i a t a l o n élénk rózsaszínűek. Tönkje aránylag r ö v i d , f e h é r , e g y e n l e t e s e n v a s t a g vagy kissé bunkós. G a l l é r j a k e t t ő s s z é l ü . Húsa a tönk bázisában krómsárgára s z i n e z ő d i k . Szaga gyengébb, vagy erős ebb, k a r b o l r a vagy t i n t á r a e m l é k e z t e t ő . Spórája tojásdad, 5,1-6,9 x 4,2-5,3 m i k r o n . A marginális s e j t e k bunkóalakúak.
A r m i l l a r i a r i c k e n i l BOHUS. A homoki akácosok helyenként tömege sen e l ő f o r d u l ó f a j a . S z i n e i b e n hasonló az A r m i l l a r i a l u t e o v i r e n s - h e z , tönkje azonban rövidebb és erősen gumós, spórája p e d i g k i s e b b , gömbölyded ( 3 , 5 - 5 x 3 - 4 , 5 m i k r o n ) .
C o r t i n a r i u s moserianus BOHUS. Ü l t e t e t t homoki tölgyesben (Quer4
eus r o b u r ) f o r d u l t e l ő . Közepes termetű, fehér szinü, gumós vagy peremesen gumós tönkü f a j . P i a t a l o n az egész gombát fehér velum b o r i t j a . Ez később i s j ó l l á t h a t ó f o l t b a n megmarad a k a lap közepén. A lemezek f i a t a l o n tejeskávé szihüek. Öregen vagy megszáradva a gomba barnás l e s z . Spórája p o n t o z o t t , p a p u c s a l a kú, 8-10 x 4 , 5 - 5 m i k r o n .
Hebel orna o c h r o a l b i d u m BOHUS. Hebeloma c r u s t u l i n i f o r m e habitusú faj, de e l t é r t ő l e a következő termőhelyi és a l a k i tulajdonsá g o k k a l : homoki nyárasokban t e r e m , k a l a p j a v i l á g o s a b b , f e h é r e s , a közepe halvány o k k e r e s szinü, csaknem s z a g t a l a n , Ízetlen. A szintén nyárasokban termő H. p o p u l i n u m ROMAGTí.-től i s v i l á g o s szinével és nem keserű i z é v e l v á l a s z t h a t ó j ó l e l .
Inocybe a e r u g i n a s c e n s BABOS. A homoki nyárasok, borókás-nyára sok, nyárfával k e v e r t akácosok és nyáras-tölgyesek g y a k o r i gom bája Magyarországon. K a l a p j a rozsdásokkerbarna-rozsdabarna-nar a n c s o s o k k e r , többnyire élénk szinü; a közepén l e h e t - f ő l e g az öregebb példányokon - o l a j o s - k é k e s z ö l d e s árnyalat i s ; a k u t i k u l a selymesen f é n y l ő , a közepe sima, a s z é l e f e l é sugarasan szá l a s . Tönkje nem gumós vagy kissé gumós, féhéres-krémszinü, m i nimális, z ö l d e s r e f l e x s z e l , később többé-kevésbé p i s z k o s o l a j vagy kékeszöld szinü l e s z . U g y a n i l y e n z ö l d e s árnyalatú l e s z a tönk húsa i s . S z a g t a l a n vagy kissé s p e r m a t i k u s szagú. Spórája elliptikus-mandulaalakú, 7-10 x 4-5 m i k r o n . A lemez é l é n és lapján sok k r i s t á l y o s c i s z t i d á v a l .
L e p i s t a l u s c i n a ( P R . ) SING. v a r , p a r v a . BOHUS. Homoki akácosok ban boszorkánykörökben vagy s o r o k b a n , seregesen megjelenő, k i s termetű, szabálytalan alakú, görbe tönkü v á l t o z a t a a L e p i s t a l u s c i n a - n a k . Az egész gomba p i s z k o s o k k e r , p i s z k o s barnásokker, világosbarna vagy p i s z k o s barna szinü. Szaga l i s z t s z e r ü vagy kellemetlen.
Homoki termőhelyekről származó, Magyar CET sz ág t e r ü l e t é r e új gombafajok
Calocybe o b s c u r i s s i m a (PEARS.) MOS. Magyarországon eddig két alkalommal s i k e r ü l t g y ű j t e n i . Mindkét h e l y e n nagy példányszámban, seregesen f o r d u l t e l ő . F a j i ö n á l l ó ságát a gazdag, t e l j e s e n egységes anyag alapján nem l e h e t b i zonytalannak t e k i n t e n i . A Calocybe i o n i d e s - t ő l - mely f a j f o r májának, i l l e t v e változatának t e k i n t e t t é k korábban (Calocybe i o n i d e s forma conicosporum (METRÓD) KÜHN, et ROMAGN., T r i c h o l o ma i o n i d e s v a r , o b s c u r i s s i m a PEARS.) - nemcsak s z i n b e n tér e l , hanem megjelenésmódban i s . 1972. I X . 26.-án Gödöllő környékén e g y s z e r r e s i k e r ü l t g y ű j t e n i a két f a j t . A C. i o n i d e s egyenként, elszórtan f o r d u l t e l ő a homoki tölgyerdőben, a C . o b s c u r i s s i m a - t v i s z o n t s e r e g e s e n , nagy mennyiségben szedtem egy h e l y e n , aká cosban, ugyanolyan körülmények k ö z ö t t , m i n t 1970. I X . 19-én Csévharaszt o n . Az i r o d a l o m (KÜHNER - ROMAGNESI 1953, JOSSERAND 1959, HORA I 9 6 0 ) fenyőerdőben termő f a j n a k i r j a ugyan a C. o b s c u r i s s i m a - t . de a magyarországi akácosokban más o l y a n f a j o k a t i s gyűjtünk, ame l y e k máshol elsősorban fenyőerdőben f o r d u l n a k e l ő ( p l . Ramaria o c h r a c e o v i r e n s ) . Hasonlóság talán a fenyőerdei é s az akácosok ban l é v ő termőhely között a v a s t a g avartakaró l e h e t , melyben egyes s z a p r o f i t o n f a j o k egyaránt j ó l megtalálják é l e t f e l t é t e l e i ket. K a l a p : 1,4-4 cm; púposán k i t e r ü l ő , a s z é l e f i a t a l o n kissé a l á h a j l ó ; i b o l y á s l i l á s árnyalatú szürkésbarna, a közepe csaknem feketésbarna, egy sötét kalapú M e l a n o l e u c a - r a emlékeztet; f e l ü l e t e nagyon finoman d e r e s . Lemezek: 1,5-3 mm szélesek; sürüná l l ó k ; tönkhöznőttek v a g y kissé l e f u t ó k ; fehérek-krémszinüek. Tönk: 2-5 x 0 , 2 - 0 , 5 cm; l e f e l é kissé elkeskenyedő vagy e g y e n l e t e s e n v a s t a g ; többnyire kissé görbe; s z i n e a kalapéhoz hasonló, i b o l y á s l i l á s árnyalatú szürkésbarna; hosszant s z á l a s ; a b á z i s -
micéliumot az avar erősen b o r i t j a . Húsa féhéres-krémszinü, a tönk kérgében i b o l y á s l i l á s - s z ü r k é s b a r n a , a z idős példányok tönk jében többé-kevésbé b a r n a ; a tönkben s z á l a s szerkezetű; a k a l a p ban a lemezek f ö l ö t t nagyon vékony. Erősen l i s z t szagú, l i s z t i z ü . Spórák: h i a l i n o k , többé-kevésbé megnyúlt e l l i p t i k u s a k , s i mák, 5 - 6 , 2 x 2 , 5 - 3 , 1 m i k r o n méretűek ( 1 . á b r a ) . Herbáriumi a d a t o k : Csévharaszt , Pest megye, akácosban ( R o b i n i a . Sambucus). 1970. I X . 19. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - SUNHEDE S. Gödöllő, Pest megye, akácosban, 1972. I X . 2 6 . l e g . : BABOS M.
Inocybe a g a r d h i i (LUND) ORTON A Magyar A l f ö l d homokterületeinek e g y i k g y a k o r i és tömegesen el ő f o r d u l ó Inocybe f a j a . Az e d d i g i megfigyelések s z e r i n t a DunaT i s z a k ö z t i homokhátságon és a Duna s z i g e t e i n terem t a v a s z t ó l őszig. LANGE ( 1 9 3 9 ) Dániából k ö z ö l t e S a l i x caprea a l ó l , Angliában p e d i g a homokdűnéken S a l i x repens a l a t t termett (ORTON, I 9 6 0 , PEGLER - YOUNG 1 9 7 2 ) . Hazánkban f ő l e g homoki nyárasokban f o r d u l e l ő , de t a l á l h a t ó nyáras-borókásokban, ü l t e t e t t homoki f e n y ő e r dőkben és n y i l t homokpuszta gyepben i s . KONECSNI s z ó b e l i k ö z l é se s z e r i n t e társulás nedvesebb r é s z e i n , S a l i x r o s m a r i n i f o l i a - s helyen i s gyűjtötte. K a l a p : 1 , 2 - 8 cm; e l e i n t e kissé púpos-domború, majd kiterülő, e l l a p o s o d ó , a közepe kissé púpos, l a p o s vagy bemélyedő; s z é l e f i a t a l o n k i s s é a l á h a j l ó ; s z i n e e l e i n t e v i l á g o s okkerbarnás, k é sőbb o k k e r b a r n a , az idősebb példányok l e h e t n e k élénk rozsdás o k k e r - r o z s d a b a r n a szinüek i s ; f e l ü l e t e finoman nemezes-gyapjas, később szálas-nemeze s, végül néha c s a p z o t t szálas-pikkelyekre szakadozik szét vagy csupaszodé.A k a l a p szélén f i a t a l o n f á t y o l maradványok vannak. A k a l a p bőre csaknem egészen lehúzható. L e mezek: 1,5-9 mm szélesek; tönkhöz n ő t t e k , f o g g a l lefutók vagy l e f u t ó k ; f i a t a l o n o l a j o s árnyalatú agyagbarnák, később s ö t é t e b -
bek, végül sötét dohánybarnák; az élük v i l á g o s . Tönk: 1,5-6 x 0 , 3 - 1 cm; többnyire e g y e n l e t e s e n v a s t a g vagy l e f e l é kissé k e s kenyedő; egyenes vagy k i s s é görbe; szálas g a l l é r k á j a magasan álló; a g a l l é r k a a l a t t a tönk erősen s z á l a s - g y a p j a s , később szálas-pikkelykés i s ; a tönk csúcsa korpás-deres; a tönköt b o r í t ó c o r t i n a s z i n e barnásokkeres, hasonló a k a l a p szinéhez, de kissé v i l á g o s a b b . Húsa: bamásokkeres, o l a j o s okkerbamás. Sza ga nem j e l l e g z e t e s vagy kissé s p e r m a t i k u s . Spórák: barnássár gák, elliptikusak-babalakúak, 8,5 - 1 0 , 9 - ( 1 1 , 7 ) x 4,7 - 6 , 2 - ( 7 ) m i k r o n méretűek. A marginális s e j t e k bunkóalakúak, ritkábban hengeresek, vékonyfalúak ( 7 - 8 . á b r a ) . Herbáriumi a d a t o k : S z e n t e n d r e i - s z i g e t , K i s o r o s z i környéke, Pest megye," f e n y ő ü l t e t vényben ( P i n u s n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) és környékén, f á t l a n t e r ü l e t e n i s . 1969. V I . 1 1 , V I . 2 7 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - KISSZÉKELY GY.; Csepel-sziget, S z i g e t ú j f a l u környéke, Pest megye, nyárasban, 1970. V I . 2 1 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E . ; PelsŐpakony, Pest megye, nyárasban, 1965. V I I . 9. l e g . : FERENCZ I.; Csévharaszt , Pest megye, nyárasban, 1963. V. 3 0 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - KOÏÏECSNI I . ; borókás-nyárasban ( J u n i p e r o - P o puletum a l b a e ) , 1967. V I . 2 0 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. KONECSNI I . - VÉSSEY E . ; 1967. I X . 2 7 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - VÉSSEY E . ; akácos-nyárasban, 1969. V I . 1 6 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E . ; homokpuszta gyepben (Festucetum v a ginái: ae d a n u b i a l e ) , 1 9 7 2 . V. 1 8 . l e g . : BABOS M. - ..KONECSNI I.; Tatárszentgyörgy, Pest megye, fenyőerdőben ( P i n u s n i g r a ) , I 9 6 4 . I X . 2 3 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G . ; vegyeserdőben (Populus ás Pinus n i g r a ) , 1969. I X . 1 2 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E . ; f i a t a l fenyőültetvény füves r é s z é n , 1 9 7 1 . X . 8. l e g . . : BA BOS M. - VÉSSEY E . ; Törökfái, Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Populu3 és Pinus n i g r a ) , 1969. I X . 4 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E.
A n g l i a S a l i x r e p e n s - e s homokdűnéin é l ő f a j , mely ORTON ( i 9 6 0 ) l e i r á s a és ábrái alapján j ó l azonosítható a Duna e g y i k s z i g e t é nek homokján és a Magyar A l f ö l d meszes homokján több h e l y e n is g y ű j t ö t t Inocybe f a j j a l . Magyarországon - hasonlóan az előbbiekben e m i i t e t t Inocybe ag a r d h i i - h o z - nem S a l i x repens a l a t t t e r m e t t , hanem Populus és Pinus n i g r a ültetvényekben f o r d u l e l ő . Ezekben a homoki erdők ben kedvező i d ő j á r á s i v i s z o n y o k esetén f a j - és egyedszám t e k i n tetében egyaránt gazdag Inocybe v e g e t á c i ó t találhatunk. K a l a p : 1,6-5 cm; domború vagy kissé kúpos, de tompa púppal, k é sőbb k i t e r ü l ő - p ú p o s , végül l e h e t ellaposodó i s . P i a t a l o n az egész k a l a p o t piszkosfehéres f á t y o l b o r i t j a , s i l y e n k o r még a f á t y o l b a t a p a d t homok i s f e d i , a kalap szélén pedig csipkés f á tyolmaradványok vannak. Ahogy a velum a k a l a p s z é l e f e l ő l k e z dődően szálasan-pókhálószerüen kezd f e l s z a k a d o z n i , előtűnik a barnásokker, sugarasan-szálasan szétszakadozó k u t i k u l a . Később a velum szintén p i s z k o s o k k e r e s r e szineződik,apró p i k k e l y k é k r e f o l t o k r a s z a k a d o z i k s z é t , de a k a l a p közepét sokáig egybefüggő en b o r i t j a . A k a l a p s z é l e többé-kevésbé behasadozó. Lemezek: 1,5-6 mm szélesek; felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek; e l e i n t e fehérek-fehéresek, majd v i l á g o s agyagszinüek, szürkés a g y a g s z i nüek, helyenként l e h e t n e k o l a j sárgák i s ; élük f e h é r e s . Tönk: 1 , 8 - 5 , 5 x 0 , 3 - 1 , 1 cm; e g y e n l e t e s e n v a s t a g vagy kissé gumós; egyenes vagy kissé görbe; e l e i n t e f e h é r , később helyenként o k k e r e s r e , halvány kalapszinüre v á l t o z i k (az e g y i k anyagnál nyomás r a másnap húsrózsás árnyalatú l e t t ) ; f e l ü l e t e többé-kevésbé f i noman s z á l a s - C 3 i k o z o t t , a csúcsán fehéren d e r e s - p e l y h e s , egyegy példányon csaknem v é g i g szemesés-pelyhes a tönk; a bázismicélium f e h é r . Hús: f e h é r - f e h é r e s , a preparálás a l a t t kissé b a r nul; szaga kissé s p e r m a t i k u s vagy nem j e l l e g z e t e s , l e h e t g y e n gén o l a j s z e r ű i s ; i z e nem különös. Spórák: barnás sárgák, e l l i p tikusak-babalakúak, 1 0 , 9 - 1 6 , 3 - ( l 8 , 4 ) x 6 - 7 , 8 - ( 8 , 5 ) m i k r o n mére tűek. A marginális c i s z t i d á k v á l t o z a t o s méretűek és alakúak
(bunkó, k ö r t e , hólyagalakú, s t b . ) , vékony vagy vastagfalúak, egyesek murikátuaak; a f a c i a l i s c i s z t i d á k vastagfalúak, murikátusak ( 9 - 1 1 . ábra). Herbáriumi a d a t o k : S z e n t e n d r e i - s z i g e t , K i s o r o s z i környéke, Pest megye, f e n y ő ü l t e t vényben ( P i n u s n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) tömegesen, 1969. V I . 1 1 . , V I . 2 7 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - KISSZÉKELYI GY.; I s a s z e g , Pest megye, nyárasban, 1 9 7 1 . V I . 28. l e g . : BABOS M. VÉSSEY E . ; Ócsa, Pest megye, nyárasban, 1967. V I . 1 9 . l e g . : BABOS M. - VÉS SEY E. ; Tatárszentgyörgy, Pest megye, fenyőerdőben (Pinus n i g r a ) és nyárfával k e v e r t fenyőerdőben, 1964. I X . 23. l e g . : BABOS M. - BOHUS G . ; T ö r ö k f á i , Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Populus és Pinus n i g r a ) , 1 9 6 9 . I X . 4 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E.
Inocybe phaeoleuca KÜHN. A Franciaországból 1955-ben l e i r t gomba e z i d e i g csak Svájc (PURRER-ZIOGAS 1965) és Németország (STANGL 1971) t e r ü l e t é r ő l i s m e r t . E d d i g i termőhelyi a d a t a i ( p a r k , lombosfák, P i c e a , L a r i x ) újabbakkal e g é s z i t h e t ő k k i . Az a l f ö l d i meszes homokon nyá r a s b a n , nyárfával k e v e r t ü l t e t e t t t ö l g y e s b e n (Quercus r o b u r ) és egy Pinus n i g r a - P. s i l v e s t r i s állomány szélén t e r m e t t . K a l a p : 2-3,5 cm; félgömbalakú, tompán púpos majd k i t e r ü l ő és csak kissé púpos, l e h e t szabálytalan alakú i s ; a s z é l e a l á h a j l ó , kissé b e t ö r t ; s z i n e szép g e s z t e n y e b a r n a , barna; közepén a gyenge f á t y o l t ó l l e h e t fehéren d e r e s ; sima, a széle f e l é f i n o man sugarasan s z á l a s , az öregebb példányokon durvább szálakra i s szétszakadozik, helyenként mezőcskékre i s r e p e d e z i k . Leme zek: 1-5 mm szélesek; tönkhöz nőttek vagy felkanyarodók; e l e i n t e fehéresek, fehéresszürkések, majd agyagszinüek, végül o l a j barnák. Tönk: 2 , 5 - 5 , 5 x 0 , 3 - 0 , 8 cm; többnyire e g y e n l e t e s e n v a s t a g ; f e h é r , helyenként l e h e t barnás árnyalatú i s ; v é g i g d e r e s 10
finoman szemcsés. Hús: f e h é r ; s z a g t a l a n vagy gyengén s p e r m a t i kus szagú. Spórák: barnássárgák, e l l i p t j k u s - mandulaalakúak, ( 8 ) - 9 , 3 - 1 0 , 9 - ( l 3 , 2 ) x 5 , 4 - 6 , 2 - ( 7 ) m i k r o n méretűek. A cisztidák murikátusak, többé-kevésbé vastagfalúak, h i a l i n o k vagy halvány sárgák ( 1 2 - 1 3 . á b r a ) . Herbáriumi a d a t o k : Mende, Pest megye, ü l t e t e t t t ö l g y e s (Quercus r o b u r , Populus) 1966. X . 20. l e g . : BABOS M. - BOHUS G . ; Ócsa, Pest megye, nyárasban, 1965. V I . 1 5 . l e g . : BABOS M. - PE REN CZ I . - VÉSSEY E . ; Tatárszentgyörgy, Pest megye, ü l t e t e t t fenyőerdő s z é l é n (Pinus nigra, P. s i l v e s t r i s ) , 1 9 7 1 . X. 8. l e g . : BABOS M. - BOHUS G.
Leucopaxillus t r i c o l o r
(PECK) KÜHN.
E gombát korábban a nyugat-európai i r o d a l o m ritkának i r t a (KON RÁD - MAUBLANC 1948, KÜHNER - ROMAGNESI 1 9 5 3 ) . MICHAEL - HENNIG (1964) szintén m i n t r i t k a f a j r ó l számol be r ó l a , de m e g j e g y z i , hogy egyes termőhelyein ( F r a n c i a o r s z á g , S v á j c , Németország) nagy példányszámban i s g y ű j t ö t t é k . SINGER - SMITH (1942) s z e r i n t Észak-Amerikában i s hasonló az e l ő f o r d u l á s i gyakorisága, h e l y e n ként nem r i t k a , seregesen termő f a j . Magyarországon az utóbbi évtizedben érdekes megfigyeléseket t e hettünk t e r j e d é s é v e l és termőhelyével k a p c s o l a t b a n . A Magyar A l f ö l d ö n , meszes homokon Csévharaszt környékén g y ű j t ö t t e e l ő ször KONECSNI 1964. I X . 11-én. P u s z t a i tölgyesben t e r m e t t . E természetvédelmi területen v é g z e t t mikocönológiai munkája során m e g á l l a p i t o t t a , hogy a L . t r i c o l o r i t t é v r ő l - é v r e több termőf o l t o n t a l á l h a t ó , egyre növekvő mennyiségben. 1971-ben Bugacon i s megtalálta hasonló körülmények k ö z ö t t . Az i r o d a l o m s z e r i n t e gomba lomberdőben, f ő l e g t ö l g y a l a t t t e rem. SMITH ( I 9 4 9 ) közlése s z e r i n t f e k e t e áfonyás (Vaccinium m y r t i l l u s - o s ) erdőben f o r d u l e l ő . Romániában, Brassó környékén 11
1964. V I I I . 13-án valóban i l y e n termőhelyen g y ű j t ö t t ü k , egy sa vanyú t a l a j ú , V a c c i n i u m m y r t i I l u s - B r u c k e n t h a l i a a p i c u l i f o l i a - s t ö l g y e s mohás részen (BABOS - LÁSZLÓ - SILAGHI 1 9 6 8 ) . KONECSNI s z ó b e l i k ö z l é s e s z e r i n t 1972-ben Magyarországon i s e l ő f o r d u l t savanyú t a l a j o n S z i g e t v á r (Baranya megye)környékén ( l e g . : LÁSZ LÓVÁRI J . ) . Nagyon érdekes, hogy a száraz a l f ö l d i t e r ü l e t e n , meszes homokon, v a l a m i n t savanyú t a l a j ú , csapadékban gazdagabb termőhelyen - tehát tág ö k o l ó g i a i - c ö n o l ó g i a i határok között előforduló f a j nem g y a k o r i b b . Termőteste nagy méretű, f e l t ű n ő és o l y a n b i z t o s morfológiai bélyegekkel r e n d e l k e z i k , hogy könynyü megtalálni és f e l i s m e r n i . A t e l e p e k é v r ő l - é v r e r e n d s z e r e s e n f e j l e s z t e n e k t e r m ő t e s t e t , tehát nem p e r i o d i k u s előfordulású, s i g y e v v e l sem l e h e t i n d o k o l n i aránylag r i t k a előfordulását. K a l a p : 6-14 cm; domború, szélesen púpos, majd l a p o s ; a s z é l e begöngyölt, majd a l á h a j l ó ; finomabb vagy erősebb, r ö v i d , r i t kánálló bordákkal d i s z i t e t t ; szine o k k e r e s , o k k e r , o k k e r b a r n a , tejeskávészinü, rozsdásokker, helyenként l e h e t t e s t s z i n ü vagy kénsárgás árnyalatú i s , szárazon hamvas b a r n a , borvörösesbarnás l e s z ; nemezes, helyenként f i n o m a n r e p e d e z e t t i s l e h e t . Lemezek: 3-10 mm szélesek; sürünállók,sok r ö v i d lemezkével; tönkhöz nőt t e k vagy kissé felkanyarodók és a tönkre f o g g a l lefutók; f i a t a l o n kénsárgás, később o k k e r e s - p i s z k o s sárgás szinüek; szárazon, a herbáriumban világosabb-sötétebb borvöröses, l i l á s szinüek. Tönk: 3,5-7,5 x 1-3,5 cm, a l u l 2-4,5 cm; e l é g zömök; gumós, bunkóalakú, k i v é t e l e s e n l e h e t csaknem e g y e n l e t e s e n v a s t a g i s ; f e l ü l e t e nemezes; fehér-féhéres-krémszinü, helyenként o k k e r b a r nás-sárgás á r n y a l a t t a l , vagy k i s rozsdás f o l t o k k a l . Hús:, v a s t a g , kompakt, p a t t a n v a t ö r ő ; fehér-fehére s, a tönkben lehet kissé okkeres i s ; a tönk f e l s ő részében v i z f o l t o s - m á r v á n y o z o t t ; megszárítva kissé barnásra, borvöröses árnyalatúra s z i n e z ő d i k . Szaga k ü l ö n f é l e , l e h e t k e l l e m e t l e n , kissé o l a j s z e r ű vagy P o l y porus-szerü, máskor v i s z o n t n i n c s e n különösebb szaga. I z e j ó . Spórák: h i a l i n o k , e l l i p t i k u s a k , finoman p o n t o z o t t a k vagy f i n o man v a r a n g y o s a k , 5 , 4 - 7 - ( 8 , 5 ) x 3 , 9 - 5 , 4 m i k r o n méretűek, a m i l o i dok ( 2 . á b r a ) .
Herbáriurai a d a t o k : Csévharaazt, Pest megye, p u s z t a i tölgyesben (Pestuco-Quercetum r o b o r i s d a n u b i a l e ) , 1965. I X . 2 . l e g . : KONECSNI, I . ; 1965. I X . 7. l e g . : KONECSNI I . - ÖKÖRDY J . ; 1970. V I I . 1 7 . l e g . : RIMÓCZI I . ; 1 9 7 0 . V I I I . l e g . : VERSEGHY K. - SIMON T . ; 1970. V I I I . 8. l e g . : BABOS M.
Panaeolus cyanescens BERK, e t BR. BERKELEY - BROOM 102 é v v e l e z e l ő t t , 1871-ben i r t á k l e e megké külő f a j t Ceylonból. OLÁH (1970) monográfiája s z e r i n t a h a l l u cinogén gombák közé t a r t o z i k , e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e Dél-Amerika (Brazilia, Bolivia), Közép-Amerika, F l o r i d a , a F ü l ö p - s z i g e t e k és I n d i a , s egyszer k i v é t e l e s e n e l ő f o r d u l t Európában, F r a n c i a orazágban i s . Magyarországon v a l ó s z i n ü l e g b e h u r c o l t f a j l e h e t . Két t e r m ő f o l t j á t u g y a n i s a Budapesti Nemzetközi Vásár p a v i l l o n j a i k ö z ö t t , gyepkockával b o r i t o t t t e r ü l e t e n t a l á l t u k , ahol meg előzően k ü l f ö l d i országok, évekkel korábban p l . B r a z i l i a , I n d i a és Vietnam k i á l l i t á s i anyaga v o l t e l h e l y e z v e . A kékülésen k i v ü l b i z t o s m i k r o s z k o p i k u s bélyegek s e g í t i k e l ő meghatározását, i l y e n j e l l e g z e t e s murikátus c i s z t i d á i mindössze 3 trópusi Panaeolus f a j n a k vannak ( P . c y a n e s c e n s , P. t r o p i c a l i s , P . c a m b o d g i e n s i s ) . A meghatározást OLÁH GY.M. p r o f e s s z o r úr v o l t szives ellenőrizni. K a l a p : 1 , 5 - 3 , 5 cm; félgömbalakú, harangalakú; f e h é r e s , f e h é r e s o k k e r e s , v i l á g o s p i s z k o s b a r n a , egyes példányok - megszáradva a termőhelyen, - f e k e t e szinüek i s ; a s z é l e l e h e t áttetszően b o r dás, helyenként behasadozó i s . Lemezek: 2-3 mm szélesek; elég ritkánállók; feketésszürke-szürkésfekete szinüek; az élük f e hér. Tönk: 5 , 5 - 1 1 x 0 , 2 - 0 , 3 cm; karcsú; az a l j á n k i s gumóval; l e h e t csöves; f e h é r , szürkésfehéres, szürkés, l e f e l é barnás; a f e l s ő része fehéren deres és hosszant c s í k o z o t t ; a bázis fehéren nemezes; a csúcsán é r i n t é s r e megkékül. Hús: nagyon vékony, a k a l a p közepében és a tönk csúcsában a v á g á s f e l ü l e t e n megkékül, a tönkben egyébként f e h é r e s , l e f e l é p e d i g barnás szinü. Szaga 13
nem k ü l ö n l e g e s , e s e t l e g kissé retekszerü. Spórák: barnásfeketék, nem á t l á t s z ó a k , simák, nagy c s i r á z á s i pórussal, a l a k j u k c i t r o m r a emlékeztető, méretük 1 2 , 8 - 1 4 , 7 - ( 1 5 , 6 ) x 7,5-10,9 m i k r o n . A f a c i a l i s c i s z t i d á k sárgásbarnák,murikátusak, vastagfalúak, OLÁH (1970) s z e r i n t i "E tipusúak" ( 5 - 6 . á b r a ) . Herbáriumi adat : Budapest: V á r o s l i g e t , füves h e l y e n , 1972. V I I I . M. - BOHUS G.
25. l e g . : BABOS
P l u t e u s p e a r s o n i i ORTOH Első példányait PEARSOH g y ű j t ö t t e 1949-ben, új fajként azonban ORTOH i r t a l e 1960-ban. Magyarországon első alkalommal 1957-ben került e l ő , s az ország több pontján azóta i s r e n d s z e r e s e n g y ű j t h e t ő . E r i t k a f a j nem fatönkökön nő, hanem t a l a j o n vagy pedig a t a l a j b a n , t a l a j f e l s z í n e n korhadó l e h u l l o t t ágakon, k i sebb fadarabkákon. Életmódja i s a r r a u t a l , hogy a homoktalajhoz n i n c s serami k ö t ö t t s é g e , s e z t b i z o n y i t j a az i s , hogy a felso r o l t - homoki - herbáriumi adatokon kivül k ö t ö t t t a l a j r ó l is i s m e r t , a Budai hegységben 4 h e l y e n t a l á l t á k . Herbáriumi anya gunk r e v i z i ó j á t ORTON P. D. p r o f e s s z o r úr végezte e l . K a l a p : 2 , 5 - 6 cm; domború, majd k i t e r ü l ő , l a p o s vagy kissé pú pos; s z i n e sötétszürke, egérszürke, feketésszürke, feketésbar n a , néha barna-szürkesbarna; a k u t i k u l a többnyire erősen, sugarasan-szálasan szétszakadozó, néha v i s z o n t csak f i n o m p i k k e l y kékre-szálacskákra-szemesékre szakadozik szét a f e l b ő r . (Egyes példányok kalapbőre Inocybe fajokéra, másoké v i s z o n t a T r i c h o loma t e r r e u m - r a emlékeztetnek. ) A k u t i k u l a szétrepedezése az é v r ő l - é v r e ugyanazon a termőhelyen g y ű j t ö t t példányoknál i s kü lönböző mértékű. A kalapbőr repedéseiből előtűnik a k a l a p fehér húsa. Széle hajlamos a berepedezésre. Lemezek: 3 - 7 - ( l 4 ) mm szé l e s e k ; felkanyarodók; sürünállók; f i a t a l o n krémszinüek, rózsa színűek, végül hússzinüek l e s z n e k . Tönk: 2 , 5 - 8 x 0 , 3 - 1 , 2 cm; egyenes vagy kissé görbe, a l u l néha kissé gumós i s l e h e t ; fehér; sima vagy finom szürkés-feketés-barnás pikkelykékkel-szálacs14
kákkal többé-kevésbé d í s z í t e t t . Hús: f e h é r . I z e , szaga nem j e l l e g z e t e s . Spórák: halvány rózsaszínűek, rövid e l l i p t i k u s a k , egy nagy o l a j cséppel, 6 , 2 - 7 , 8 x 5»4-7 m i k r o n méretűek. Kissé n a gyobbak, f ő l e g szélesebbek, m i n t az ORTON á l t a l megadott spóra méret: 5-7 x 4-5 m i k r o n ( 3 . á b r a ) . Herbáriumi a d a t o k : Budapest: V á r o s l i g e t , p a r k b a n , füves h e l y e n , 1957. V . 23. l e g . : BABOS M. ; 1968. V. 1 5 . l e g . : BABOS M . ; 1964. I X . 30. l e g . : BABOS M. ; 1964. X . 2 9 . l e g . : BABOS M. ; Csévharaszt, Pest megye, akácos-nyáras, 1967. V I . 2 0 . l e g . : BA BOS M. - BOHUS G. - KONECSNI I . - VÉSSEY E . ; Hortobágy, Hajdú-Bihar megye, ü l t e t e t t t ö l g y - k ő r i s erdő (Querc u s - F r a x i n u s ) . 1970. I X . 3. (13 p é l d á n y ) , l e g . : BABOS M. VÉSSEY E . KONECSNI nem publikált mikocönológiai f e l v é t e l e z é s e i és herbá r i u m i a d a t a i s z e r i n t Csévharaszt on a különféle homoki erdőkben (Festuco-Quercetum r o b o r i s d a n u b i a l e , C o n v a l l a r i o - Q u e r c e t u m r o b o r i s d a n u b i a l e , Querceto-Ulmetum h u n g a r i c u m , akácos-nyáras) a következő időpontokban f o r d u l t e l ő a P l u t e u s p e a r s o n i i : 1963.V. 1 4 . , V I I I . 2 1 . , 1964. I X . 1 3 . , 1965. V I I I . 2 . , V I I I . 7 . , I X . 2 4 . , 1967. V I . 1 5 . , V I . 2 0 . , I X . 20.
Rhodocybe f a l l a x
(QUEL.) SING.
A nyugat-európai területen r i t k a (KONRAD - MAUBLANC 192 4-1933, LANGE 1939 , KÜHNER - ROMAGNESI 1 9 5 3 ) , a b r i t kalaposgombák j e g y zékében gyakorisági adat nélkül s z e r e p e l (DENNIS - ORTON - HORA I 9 6 0 ) . Az i r o d a l o m s z e r i n t lomb- és fenyőerdőben f o r d u l e l ő .
Magyarországon a homoki akácosokban g y a k o r i , r e n d s z e r i n t 1-2 m átmérőjű k i s boszorkánygyürükben t e r e m a korhadó akácavarban. Sok micéliumtelepe l e h e t ezekben az erdőkben, mert kedvező i d ő járás esetén s z i n t e f e h é r l i k az avar a Rhodocybe f a l l a x és a hasonló megjelenésű C l i t o c y b e d e a l b a t a t e r m ő t e s t e k t ő l . Az aká-
cosok egyébként más Rhodocybe f a j o k (R. t r u n c a t a , R. p o p i n a l i s , R. n i t e l l i n a ) számára i s kedvező termőhelyek. K a l a p : ( l , 2 ) - 2 - 4 - ( 5 ) cm; l a p o s vagy bemélyedő t ö l c s é r e s , l e h e t kissé púpos i s ; szabályosan k e r e k ; f e h é r , l e h e t kissé sárgás árnyalatú i s , majd t e s t s z i n e s - o k k e r e s ; s i m a , porcellános f e l ü l e t ű vagy k o n c e n t r i k u s a n finoman b e r e p e d e z e t t . Lemezek: 1-2 mm szélesek; sürünállók; lefutók; f i a t a l o n sárgásak, majd rózsás sárgásak, végül o k k e r - p i s z k o s o k k e r szinüek. Tönk: 1,5-4 x 0 , 2 0 , 5 - ( 0 , 6 ) cm; többnyire f e l f e l é kissé vékonyodó, de a bázison többé-kevésbé megvastagodó i s l e h e t ; fehér vagy kissé o k k e r e s ; finoman nemezes; a fehér bázismicélium az a v a r t erősen ö s s z e fogja.Hús: vékony; f e h é r - f e h é r e s . I z e kesernyés-keserű. Spórák: h i a l i n o k , elliptikusak-mandulaalakúak, finom, ritka szemcsé z e t t s é g g e l d i s z i t e t t e k , 5 , 4 - 7 - ( 7 , 8 ) x 3 , 5 - 4 - ( 4 , 7 ) m i k r o n mére tűek ( 4 . á b r a ) . Herbáriumi a d a t o k : Pamuk, Somogy megye, akácosban, 1942. V I I . 23-26. l e g . : SZEMERE L.; Budapest: P e s t l ő r i n c , vegyes ü l t e t e t t lomberdőben ( R o b i n i a , Pop u l u s . Q u e r e u s ) , 1965. I X . 22. l e g . : FRANKÓ A . ; Mende, Pest megye, akácosban, 1968. I X . 1 7 . l e g . : BABOS M. - BO HUS G. - PERENCZ I . - VÉSSEY E . ; I s a s z e g , Pest megye, akácosban, 1966. X . 3 1 . l e g . : BABOS M. BOHUS G . ; 1967. I X . 23. l e g . : PERENCZ I . - VÉSSEY E . ; Ü l l ő , Pest megye, akácosban, 1966. X. 4. l e g . : BABOS M. - VÉS SEY E . ; Csévharaszt, Pest megye, akácosban, 1970. V I I I . 8. l e g . : BABOS M. ; Alsó paie ony-Óc sa, Pest megye, akácosban, I 9 6 4 . I X . 2. l e g . : PE RENCZ I . ; Bugac, Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Pinus n i g r a , P o p u l u s , Quercus), 1968. X . 8. l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E; Haláp, Hajdú-Bihar megye, akácosban, 1 9 5 1 . I X . 2 0 . l e g . : KALMÁR Z. (Más tipusú termőhelyről kevés a d a t a van Magyarországon; a Bu dai hegységben Fageto-Ornetum hungaricum társulásban és vegyes-
1 . tábla - Table 1 . 1. Calocybe o b s c u r i s s i m a ; spórák - s p o r e s . 2. Leucopaxillus tricolor; spórák - s p o r e s . 3 . P l u t e u s p e a r s o n i i ; spórák - spo r e s . 4. Rhodocybe f a l l a x ; spórák - spores. 5. Panaeolus cyanes cens; spórák - s p o r e s . 6. Panaeolus cyanescens; f a c i a l i s c i s z tidák - p l e u r o c y s t i d i a .
erdőben, a Soproni-hegységben
vegyeserdőben f o r d u l t
elő kötött
t a l a j on. ) B A B O S , M . : R a r e a n d interesting fungus species of the H u n g a r i a n sandy areas. I .
M y c o l o g i s t s became a c q u a i n t e d w i t h the Gasteromycetes o f the Great Hungarian P l a i n t h r o u g h the i n v e s t i g a t i o n s o f HOLLÓS (1903). I n the l a s t decade the i n v e s t i g a t i o n o f the fungus v e g e t a t i o n of the a r e a has been c o n t i n u e d . BOHUS (1969, 1970a, b , 1 9 7 1 , 1972) and BABOS (1968) p u b l i s h e d new t a x a ( A g a r i c u s b r e sadolianus, A. p s e u d o p r a t e n s i s , A r m i l l a r i a r i c k e n i i , C o r t i n a r i u s moserianus, Hebeloma o c h r o a l b i d u m , Inocybe a e r u g i n a s c e n s , Lepista luscina var, parva) and s e v e r a l o t h e r European rare s p e c i e s were observed and p u b l i s h e d (BOHUS 1962, 1969, 1970a, b; BABOS 1969, 1 9 7 0 ) . T h i s paper g i v e s a d e s c r i p t i o n o f f u r t h e r r a r e and i n t e r e s t i n g s p e c i e s . The h e r b a r i a l specimens are t o be f o u n d i n t h e c o l l e c t i o n o f t h e B o t a n i c a l Department o f t h e Hun g a r i a n N a t u r a l H i s t o r y Museum. Calocybe o b s c u r i s s i m a (PEARS.) MOS. - ( P i g . 1 . ) . Cap and stem violet-greybrown, lamellae white-creamy. I t resembles a s m a l l Melanoleuca apecies w i t h d a r k cap. We succeeded i n c o l l e c t i n g i t i n l a r g e numbers i n sandy R o b i n i a f o r e s t s . I t i s described by KÜHNER - ROMAGNESI ( 1 9 5 3 ) , JOSSERAND (1959) and HORA ( i 9 6 0 ) as a s p e c i e s o f c o n i f e r o u s f o r e s t s . Hungarian R o b i n i a f o r e s t s , however, f r e q u e n t l y harbour s p e c i e s w h i c h occur f i r s t o f a l l i n c o n i f e r o u s woods. These s p e c i e s w i t h o u t m y c o r r h i z a p r o b a b l y f a v o u r the l i t t e r cover of b o t h the R o b i n i a and c o n i f e r o u s f o rests. Inocybe a g a r d h i i (LUND.) ORTON ( P i g s . 7 - 8 . ) . S i m i l a r to I . d u l camara, but stem w i t h a f i b r i l l o s e r i n g z o n e . I t i s a s p e c i e s o f t h e sandy areas o f the Great Hungarian P l a i n , o c c u r r i n g o f t e n and i n g r e a t numbers. I n Hungary, i t grows m o s t l y i n Populus f o r e s t s , but i t can be found also i n J u n i p e r o - P o p u l e t u m , i n p l a n t e d sandy pinewoods (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) , and i n open sandy s t e p p e - g r a s s l a n d s (Pestucetum v a g i n a t a e d a n u b i a l e ) .
2 . t á b l a - Table 2 . 7. Inocybe a g a r d h i i ; spórák - s p o r e s . 8. Inocybe a g a r d h i i ; mar g i n á l i s s e j t e k - m a r g i n a l c e l l s . 9- Inocybe d e v o n i e n s i s ; spórák - s p o r e s . 1 0 . Inocybe d e v o n i e n s i s ; f a c i a l i s c i s z t i d á k - p l e u r o c y s t i d i a . 1 1 . Inocybe d e v o n i e n s i s ; marginális c i s z t i d á k - che 1 l o c y s t i d i a . 1 2 . Inocybe p h a e o l e u c a ; spórák - s p o r e s . 1 3 . I n o c y be phaeoleuca; c i s z t i d á k - c y s t i d i a .
I n the more humid p a r t s o f t h i s a s s o c i a t i o n , i t occurs a l s o at s i t e s w i t h S a l i x r o s m a r i n i f o l i a . LANGE ( 1 9 3 9 ) p u b l i s h e d i t from Denmark w h e r e . i t grew under S a l i x capreat a c c o r d i n g t o ORTON ( I 9 6 0 ) and PEGLER - YOUNG (1972), i n England i t may be found on sand dunes,under S a l i x r e p e n s . A c c o r d i n g t o the o b s e r v a t i o n s made i n our c o u n t r y , i t i s not bound t o S a l i x s p e c i e s , Inocybe d e v o n i e n s i s WALLACE ap ORTON ( P i g s . 9 - 1 1 . ) . Cap when young f u l l y covered w i t h an o f w h i t e velum becoming l a t e r t o r n i n t o p i e c e s ; c u t i c l e b r o w n i s h - o c h r e , r a d i a l l y f i b r i l l o s e . Spo r e s e l l i p s o i d - b e a n - s h a p e d . M a r g i n a l and f a c i a l c y s t i d i a v a r y i n g . I t s habitat is s i m i l a r to t h a t o f I . a g a r d h i i , o c c u r r i n g i n sandy Populus woods and Pinus n i g r a p l a n t a t i o n s . I t does n o t occur o f t e n , though i n some p l a c e s we can f i n d i t i n abundance. Inocybe phaeoleuca KUHN. ( P i g s . 1 2 - 1 3 . ) . Cap n i c e c h e s t n u t b r o w n brown, f i n e l y o r c o a r s e l y r a d i a l l y f i b r i n ö s e . Stem e q u a l , w h i t e , here and t h e r e s l i g h t l y b r o w n i s h , e n t i r e l y p r u i n o s e - p u l v e r u l e n t . Spores e l l i p s o i d - b e a n - s h a p e d . C y s t i d i a m u r i c a t e . We c o l l e c t e d i t i n p l a n t e d sandy oakwoods (Quercus r o b u r , Populus) and Populus woods, moreover on the f r i n g e o f p l a n t e d pinewoods (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i g ) . L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r (PECK) KÜHN.(Pig. 2 . ) . T h i s c o n s p i c u o u s , r a t h e r l a r g e fungus may be e a s i l y i d e n t i f i e d a l s o on the basis of h e r b a r i a l specimens by i t s l a m e l l a e b e i n g when f r e s h y e l l o w i s h - l i g h t ochre and becoming a f t e r d e s i c c a t i o n wine r e d d i s h p u r p l i s h . A c c o r d i n g t o the d a t a o f SMITH ( 1 9 4 9 ) i t o c c u r s i n N o r t h America i n f o r e s t s w i t h V a c c i n i u m m y r t i l l u s . We c o l l e c t e d i t i n acidic habitats - oak-forest w i t h Vaccinium m y r t i l l u s B r u c k e n t h a l i a s p i c u l i f o l i a also i n Rumania (BABOS - LÁSZLÓ SILAGHI 1 9 6 8 ) . I n t h e Great Hungarian P l a i n i t o c c u r s , however, even i n two s p o t s on d r y , c a l c a r e o u s sand s (Csév h a r a s z t , B u g a c ) . A c c o r d i n g t o the o b s e r v a t i o n o f KONECSNI, i t shows a tendency t o expand i n Pestuco-Quercetum r o b o r i s d a n u b i a l e f o r e s t s and can be c o l l e c t e d i n ever g r o w i n g s i t e s . The t h a l l i regularly develop f r u i t b o d i e s , so t h e i r r a r i t y cannot be e x p l a i n e d by a p e r i o d i c a l occurrence.
Panaeolus cyanescens BERK, et BR. ( P i g s . 5 - 6 . ) . Upper p a r t of stem o u t s i d e and i n s i d e as w e l l as f l e s h of cap t e n d i n g t o b l u e . Spores l a r g e . F a c i a l c y s t i d i a m u r i c a t e , w i t h a t h i c k w a l l and a yellowish-brown colour. A c c o r d i n g t o the monography o f OLÁH ( 1 9 7 0 ) , the range of t h i s hallucinogène s p e c i e s comprises B r a z i l , B o l i v i a , C e n t r a l A m e r i c a , F l o r i d a , the P h i l i p p i n e s and I n d i a . On one o c c a s i o n i t was e x c e p t i o n a l l y found i n France. In Hungary i t may be o n l y a n e w l y i n t r o d u c e d s p e c i e s , f a r two g r a s sy s i t e s were found between the e x h i b i t i o n p a v i l i o n s o f the B u dapest I n t e r n a t i o n a l F a i r , where some y e a r s ago a r t i f a c t s from B r a z i l , I n d i a and Viet-Nam had been e x h i b i t e d . The d e t e r m i n a t i o n of t h e fungus was k i n d l y r e v i s e d by GY.M. OLÁH. P l u t e u s p e a r s o n i i ORTOH ( P i g . 3 . ) . I t grows on t h e s o i l s u r f a c e o r r o t t e n wood i n the s o i l . C u t i c l e of cap dark g r e y - b l a c k i s h g r e y - g r e y i s h b r o w n , r a d i a l l y f i b r o u s or t o r n i n t o s c a l e s . The r e v i s i o n of the h e r b a r i a l m a t e r i a l was k i n d l y done by P. D. 0RTON. I t occurs r e g u l a r l y i n i t s h a b i t a t s , i t was o f t e n c o l l e c t e d by myself i n parks and g r a s s l a n d s , w h i l e KONECSNI r e g u l a r l y observed i t i n s e v e r a l sandy a s s o c i a t i o n s a t Csévharaszt (Festuco-Quercetum r o b o r i s d a n u b i a l e , C o n v a l l a r i o - Q u e r c e t u m r o b o r i s d a n u b i a l e , Querceto-UImetum h u n g a r i c u m , and R o b i n i a - P o p u l u s f o r e s t s ) . I n the Hortobágy 13 specimen were f o u n d on r o t t e n t w i g s i n a Quercus-Fraxinus f o r e s t . Rhodocybe f a l I a x (QUEL.) SING. ( F i g . 4 . ) . Cap g e n e r a l l y r o u n ded, w h i t e , w i t h a p o r c e l a n e o u s s u r f a c e , g l a b r o u s or c o n c e n t r i c a l l y cracked. Lamellae d e c u r r e n t , y e l l o w i s h when young, l a t e r becoming r o s y - y e l l o w i s h and f i n a l l y d i r t y o c h r e . Taste b i t t e rish-bitter. Spores f i n e l y p u n c t a t e . According to l i t e r a t u r e , i t m o s t l y occurs i n deciduous and c o n i f e r o u s woods. I t often o c c u r s i n our c o u n t r y i n the l i t t e r of sandy R o b i n i a f o r e s t s , g r o w i n g i n r i n g s w i t h a d i a m e t e r o f 1-2 m e t r e s .
Irodalom -
References
BABOS, M. ( 1 9 6 8 ) : Eine neue I n o c y b e - A r t i n Ungarn. Inocybe aer u g i n a s c e n s n . sp. - Pragm. B o t . , 6:19-22. BABOS, M. (1969): S t u d i e s on Hungarian L e p i o t a s p e c i e s , I I I . Rare L e p i o t a s p e c i e s . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. N a t . H u n g . , 61:157-164. BABOS, M. (1970): Zajimavé a vzácná bedla L e p i o t a w i c h a n s k y i P i l â t V Madarsku. - Ceská M y k o l o g i e , 24:217-219. BABOS, M. - LÁSZLÓ, K. - SILAGHI, G. (1968): C o n t r i b u a i l a c u noasterea macromicetelor r a r e d i n Romania. - S t u d i i s i c e r c e t â r i de B i o l o g i e , Ser. B o t . , 20:197-202. BOHUS, G. ( 1 9 6 I ) : P s a l l i o t a s t u d i e s , I . C r i t i c a l s p e c i e s , c r i t i c a l n o t e s . - Ann. H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . , 53:187-194. BOHUS, G. (1962): A kalaposgombákra ( A g a r i c a l e s - r e ) vonatkozó r e n d s z e r t a n i és ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k eredményei,V. - B o t . K ö z i . , 49:246-250. BOHUS, G. (1966): L e u c o p a x i l l u s A r t e n i n Ungarn. - Pragm. B o t . ,
4:33-42. BOHUS, G. (1969): A g a r i c u s s t u d i e s , I I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. N a t . Hung., 61:151-156. BOHUS, G. (1970a): A kalaposgombákra ( A g a r i c a l e s - r e ) vonatkozó r e n d s z e r t a n i és ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k eredményei, V I . B o t . K ö z i . , 57:13-22. BOHUS, G. (1970b): I n t e r e s s a n t e r e C o r t i n a r i u s - A r t e n aus dem Karpaten-Becken. - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat. H u n g . , 62: 137-148. BOHUS, G. (1971): A g a r i c u s s t u d i e s , I I I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. N a t . Hung., 6 3 : 7 7 - 8 2 . BOHUS, G. ( 1 9 7 2 ) : Hebeloma s t u d i e s , I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat. H u n g . , 64:71-78. BOURSIER, M. (1925): L e u c o p a x i l l u s nov. g e n . - B u l l . Soc. Myc.
Pr.,
41:391-393.
DENNIS, R.W.G. - ORTON, P.D. -HORA, P.B. ( i 9 6 0 ) : New check l i s t of B r i t i s h A g a r i c s and B o l e t i , I - I I . - Trans. B r i t , my c o l . Soc. S u p p l . I - 2 2 5 .
FURRER-ZIOGAS, C. ( 1 9 6 5 ) : Inocybe phaeoleuca Kühner. - Schw. Z e i t s c h r i f t f . P i l z k u n d e , 43:21-24. HEIM, R. ( I 9 3 I ) : Le genre I n o c y b e . - Encyclopédie Mycologique I . P a r i s , pp. 429. HOLLÓS, L . (1903): Magyarország Gasteromycetái. - Budapest, pp. 264. HOLLÓS, L . (1913): Kecskemét vidékének gombái. - Math, és Term. t u d . K ö z i . , 32/3:1-179. HORA, P . B . ( I 9 6 0 ) : New check l i s t o f B r i t i s h A g a r i c s and B o l e t i , I V . - Trans. B r i t , mycol. Soc., 43:440-459. JOSSERAND, M. ( 1 9 5 9 ) : Notes c r i t i q u e s sur quelques champignons de l a r é g i o n L y o n n a i s e , V I . - B u l l . Soc. Myc. P r . , 7 5 : 3 5 9 404. KONECSNI, I . (1952-I953): Adatok Gyömrő környékének kalaposgom báihoz. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 2:209217. KONECSNI, I . ( 1 9 5 4 - 1 9 5 5 ) : Ujabb adatok Gyömrő környékének gom báihoz. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 3:365371. KONECSNI, I . ( I 9 6 I ) : Adatok néhány kalaposgomba f a j ö k o l ó g i á j á nak ismeretéhez. - Orsz.Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 5:167-182. KONECSNI, I . (1964): Gombaökológiai és cönológiai v i z s g á l a t o k , I . Adatok az akácerdőkben termő nagygombafajokról. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 6:331-350. KONRÁD, P. - MAUBLANC, A. ( 1 9 2 4 - 1 9 3 3 ) : Icônes s e l e c t a e f u n g o rum, I I I . - P a r i s , P l . 200-299. KÜHNER, R. - ROMAGNESI, H . ( 1 9 5 3 ) : P l o r e a n a l y t i q u e des cham pignons supérieurs. - P a r i s , pp. 556. KÜHNER, R. - ROMAGNESI, H . ( 1 9 5 5 ) : Compléments à l a " F l o r e Ana l y t i q u e " , V. Inocybe l e i o s p o r é s c y s t i d i é s . Espèces n o u v e l l e s ou c r i t i q u e s . - B u l l . Soc. N a t . . d ' O y o n n a x , 9, Suppl. 1:1-95. LANGE, J . E. ( 1 9 3 9 ) : F l o r a A g a r i c i n a Danica, I V . Copenhagen, pp. 119. MICHAEL, E. - HENTTIG, B. (1964): Handbuch für P i l z f r e u n d e , I I I . - Jena, p p . 285. MOSER, M. (1967): Die Röhrlinge und B l ä t t e r p i l z e ( A g a r i c a l e s )
i n GAMS, H . : K l e i n e K r y p t o g a m e n f l o r a , I I b / 2 . -
Stuttgart,
pp. 443. OLÁH, Gy. M. ( 1 9 7 0 ) : Le genre Panaeolus. E s s a i taxonomique et p h y s i o l o g i q u e . - Rev. M y c . , mémoire h o r s - s é r i e 10:1-273« ORTON, P.D. ( I 9 6 0 ) : New check l i s t of B r i t i s h A g a r i c s and B o l e t i , I I I . - T r a n s . B r i t , m y c o l . Soc., 43:159-439. PEGLER, D.N. - YOUNG, T.W.K. ( 1 9 7 2 ) : B a s i d i o s p o r e f o r m i n the B r i t i s h species o f I n o c y b e . - Kew B u l l e t i n , 26:499-537. SINGER, R. (1961): The A g a r i c a l e s i n modern taxonomy. - Weinheim, pp. 915. SINGER, R. - SMITH, A. H. ( 1 9 4 2 ) : A monograph on the genus L e u c o p a x i l l u s B o u r s i e r . - Papers of t h e M i c h i g a n A c a d . o f S e i . A r t s and L e t t e r s , 2 8 : 8 5 - 1 3 2 . SMITH, A. H. ( 1 9 4 9 ) : Mushrooms i n t h e i r n a t u r a l h a b i t a t s . P o r t l a n d , p p . 626. STANGL, J . (1971): Über e i n i g e R i s s p i l z e Südbayerns. Zeit s c h r i f t f . P i l z k u n d e , 37:19-32.
É r k e z e t t : 1972.
december
6.
BAB0SNÉ GRESKOVITS MARGIT Természettudományi Múzeum Növénytára I I 4 6 Budape st Vaj dahunyadvár
