A magyarországi cukorbetegség epidemiológiája és betegségterhe

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana 1.

2. feladat

[Ide írhatja a szerző nevét]

A magyarországi cukorbetegség epidemiológiája és betegségterhe A magyarországi cukorbetegség epidemiológiájának és betegségterhének pontos jellemzésére

alapvetően háromféle adatra van (és mint a későbbiekben láthatjuk, lenne) szükség: a betegpopuláció nagyságára és alakulására vonatkozó adatok, a betegség kezelésére vonatkozó

költségadatok, és a betegek életminőségére, funkcióvesztésére vonatkozó adatok. Ezek segítségével pontosan elhelyezhető lenne a cukorbetegség a társadalomban, de mivel ilyen adatok kellő

pontossággal nem állnak rendelkezésre, kénytelenek vagyunk engedményeket tenni: részben

becslésekre, nemzetközi vizsgálatokra hagyatkozni, vagy éppen az adatok vizsgálatának szempontjában megalkudni. Ahhoz, hogy a kapott eredményeket viszonyíthassuk valamihez, érdemes figyelembe venni a nemzetközi adatokat is.

Fontos már itt előrebocsátani, hogy a cukorbetegség epidemiológiájában, és betegségterhének

meghatározásában a diabetes mellitusnak önmagában marginális szerep jut, mivel az elvesztett életévek,

halálozások

és

költségek

javarészt a

cukorbetegség

(és

annak

kezelésének)

szövődményeiből (pl. stroke, szívkoszorúér-megbetegedés, szívinfarktus, végtag amputáció, magas vérnyomás, stb.) erednek.

1


2. feladat


1.

A cukorbetegség epidemiológiája Magyarországon

Az első pont mögött rejlő tények feltárásához érdemes nemenként (és természetesen összesítve) valamint régiónként megvizsgálni a cukorbetegek előfordulását.

A magyar cukorbetegek számának alakulása és nemi megoszlása, 1999-2007 692927

422063

242588 179475

467793

501643

545313

376684 265676

202117

279665

221978

300649

244664

316243

Férfiak Nők

Összesen

Adatok forrása: KSH

Az itt bemutatott adatok alapján elmondható, hogy a cukorbetegek száma Magyarországon

1999 és 2007 között konstans növekvő tendenciát mutatott. A nemi arányokban érdemi változás nem történt. Annyi azért mindenképpen említésre érdemes, hogy a férfiak „felzárkóztak”

cukorbetegségben a nőkhöz: 1999 és 2007 között a férfiak nőkhöz viszonyított aránya a cukorbetegek körében 10 %-al nőtt (73%-ról 83%-ra). Vokó et al.1 2009-es cikkében a diabetes

prevalenciáját a 20-69 éves korosztályban a férfiak körében több, mint 10%-ra becsülte, a nők körében pedig a 6%-ot is meghaladóra tette. Jermendy et al2 2010-es publikációjában 8,65%-ra tette

a diabetes prevalenciáját a teljes népességben.

2


2. feladat


A magyar cukorbetegek régió szerinti megoszlása, 1999-2007

Budapest és Pest megye Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld

Dél-Dunántúl Észak-Alföld

Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

Adatok forrása: KSH

Ha a cukorbetegek számát regionális bontásban vizsgáljuk, könnyen észrevehetjük, hogy

abszolút számban kifejezve Budapesten és Pest megyében található a legtöbb cukorbeteg.

Érdekesség, hogy a cukorbetegek abszolút számát tekintve a második és a harmadik helyen a DélAlföld és az Észak-Alföldi régió található. Ez azért tekinthető szokatlannak, mivel ezeknek a régióknak a demográfiai jellemzői (pl. városiasodottság, jövedelem) alapjaiban térnek el egymástól.

A cukorbetegség terjedésének a „sebességére” vagyis a cukorbetegség incidenciájára

vonatkozóan csak hozzávetőleges módon adhatunk becslést. Saját számításaim alapján a cukorbetegség kétéves kumulatív incidenciája 2007-ben 1,466 % volt.

3


2. feladat


2.

A cukorbetegség epidemiológiája néhány európai országban

A diabetes mellitus prevalenciája (%) a 20-79 éves korosztályban (becslés)

A diabetes mellitus prevalenciája néhány európai országban, 20-79 éves korosztály, 2010 12 % 10 % 8%

12,4 %

12 %

11,2 % 8,7 %

9,4 % 7,7 %

9,3 %

8,8 %

8,7 %

8,8 %

5,7 %

6% 4% 2% 0%

Adatok forrása: International Diabetes Federation

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a korábban bemutatott adatok nemzetközi viszonylatban

soknak, vagy kevésnek mondhatók-e. A nemzetközi összehasonlításra a legalkalmasabb fellelt adat az International Diabetes Federation-től származik. Jelen feladatban azért választottam ezt az

adatforrást, mert a szervezetnél állt rendelkezésre azonos módszertannal készült, azonos időpontra vonatkozó, kellő mennyiségű adat.

Jelen adatok alapján elmondható, hogy nemzetközi viszonylatban nem tekinthető sem

kiugróan magasnak, sem pedig alacsonynak a cukorbetegség magyarországi becsült prevalenciája. A

hasonló fejlettségű országokkal (Csehország, Lengyelország) összehasonlítva is ugyanerre a következtetésre juthatunk. A korábban idézett vizsgálatok

1, 2

eredményeivel nagyságrendileg

összhangban áll a Magyarországra adott diabetes mellitus prevalencia-becslés.

A diabetes mellitus epidemiológiájának részletesebb jellemzésére a diabetessel összefüggésbe

hozható mortalitás mutatója lehet alkalmas. A 2010-re becsült adatok alapján3 a 20-79 éves

korosztályban az összes európai halálozás 11%-a, az összes észak-amerikai halálozás 15,7%-a hozható összefüggésbe a cukorbetegséggel.

4


2. feladat


3.

A cukorbetegség költségei: nemzetközi adatok

Kiadás (euróban kifejezve, becslés)

Egy cukorbetegre fordított egészségügyi kiadás néhány európai országban, 2010 5 000 € 4 000 €

5 035 €

4 930 € 4 141 €

4 007 €

3 751 €

3 000 € 2 000 € 1 000 €

1 957 € 979 €

973 €

2 277 €

2 807 €

594 €

0€

Adatok forrása: International Diabetes Federation

Az ábrán szereplő adatok a költségeket finanszírozói szempontból vizsgálják (becslik). Az ábra

alapján elmondható, hogy az egy cukorbetegre fordított egészségügyi kiadás Magyarországon nemzetközi viszonylatban alacsonynak mondható. A becsült összeg többé-kevésbé összhangban van a mások által1 becsült értékkel. Kérdéses azonban, hogy az egy cukorbetegre fordított egészségügyi kiadást nem befolyásolja-e a betegség prevalenciája, vagy inkább az ország gazdasági

teljesítőképességétől függ. Ennek az összefüggésnek a felderítésére megvizsgáltam ezeknek a tényezőknek a korrelációját, az országok szélesebb körét vizsgálva. Korrelációs Mátrix Egy főre jutó kezelési ráfordítás

Egy főre jutó GDP

Prevalencia

-0.1202833

-0.1409443

Egy főre jutó kezelési ráfordítás

NR

0.982882

: szignifikáns összefüggés (p<0,05)

Adatok forrása: International Diabetes Federation, OECD; viszonyítási alap: európai országok

A korreláció vizsgálatának az eredményéből könnyen kiderül, hogy az egy cukorbetegre jutó

egészségügyi kiadás nem függ a cukorbetegség prevalenciájától, viszont szinte egyenesen arányos az

5


2. feladat


ország gazdasági teljesítőképességével (jelen elemzésben ezt GDP-ben fejeztem ki). Ezek az

eredmények természetesen csak hozzávetőlegesen értékelhetőek, mivel a felhasznált GDP adatok 2009-re vonatkoznak.

4.

A cukorbetegség magyarországi költségei A cukorbetegség magyarországi költségeinek meghatározásához más magyarországi

kutatáshoz hasonlóan1 az OEP gyógyszerforgalmi adataiból válogattam le az A10A és A10B ATC-kódú gyógyszereket a 2006-2009-es időszakra vonatkozóan.

A magyar cukorbetegek ellátási költségei, 2006-2009 (finanszírozói- és betegszempontból)

millió Ft

4 505,37 mFt 3 827,75 mFt

4 529,39 mFt

5 346,59 mFt

20 721, 66 mFt

Térítési díj

22 484, 67 mFt

20 668, 87 mFt

19 169, 27 mFt

Társadalombiztosítási támogatás összege

Fogyasztói ár

Adatok forrása: OEP

A kapott adatokat felbontottam társadalombiztosítási támogatási összegre, illetve beteg által

fizetendő térítési díjra, hogy bemutathassam a finanszírozói, illetve a beteg szempontját a finanszírozásban.

Az adatok szemrevételezése után megállapítható, hogy a vizsgált négy évben fogyasztói ár

alapján számított kiadások emelkedő tendenciát mutattak. Ezen belül az arányok a támogatási összeg, illetve a térítési díj között változóan alakultak. Finanszírozói szempontból a cukorbetegség

éves szinten egy 20 milliárd forint körüli teher, betegszempontból pedig egy körülbelül 5 milliárd

6


2. feladat


forintos tétel. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi összeget kizárólag a 600 és 700 ezer fő közötti cukorbeteg magyar adja össze, míg a 20 milliárdos finanszírozói tételt a járulékfizetők, illetve a

költségvetés biztosítja. Ez a méltányos finanszírozásra és problémáira hívja fel a figyelmet: arányos-e ez a finanszírozási plusz teher, amit a cukorbetegekre helyezünk? A jobb szemléltethetőség érdekében nézzük meg a kiadások forrásainak arányát a fogyasztói árban.

90,00%

A magyar cukorbetegek ellátási költségeinek forrása a fogyasztói ár arányában, 2006-2009

80,00%

Társadalombiztosítási támogatás összege a fogyasztói ár százalékában

70,00% 60,00% 50,00% 40,00%

Vizitdíj, dobozdíj, reform...

Térítési díj a fogyasztói ár százalékában

30,00% 20,00% 10,00% 0,00%


A támogatási összeg és a térítési díj arányának a változása szorosan összefügg az

egészségpolitikai folyamatokkal: 2007-ben, amikor már (és még) jelen voltak az egészségügyi rendszerben a látványos co-payment eszközök, a betegek által fizetendő térítési díj nagyobb szerepet

kapott a cukorbetegség költségeinek finanszírozásában. Ezután a „peak” után a térítési díj aránya a

fogyasztói áron belül ismét csökkenni kezdett, de vegyük észre, hogy a társadalombiztosítási támogatás összege 2009-re sem tért vissza a 2006-os értékre.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mégis mire számíthatunk a cukorbetegség finanszírozói

terhének változása tekintetében.

7

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana 1. [Ide írhatja a szerző nevét] Egyes mutatók növekedési üteme, 2008-ról 2009-re DOT forgalom változása 119,36% Támogatási összeg változása 108,79% Térítési díj változása 99,47% Fogyasztói ár változása 106,90%

2. feladat


A fenti táblázatban összefoglalt adatok alapján elmondhatjuk, hogy a DOT (days of treatment)

forgalom a 2008. évihez képest ötödével bővült, míg a támogatási összeg, a fogyasztói ár, és a térítési díj ennél kisebb mértékben növekedett, illetve csökkent. Ez a tendencia egy egészségpolitikai

döntéshozatal hatásának köszönhető, mely során az orális antidiabetikumokat, valamint az inzulinokat egy szélesebb betegkörnek tették társadalombiztosítási támogatás mellett elérhetővé, valamint megváltoztatták ezen készítmények finanszírozását.

Mint korábban is említettem, a különféle kockázatok nem a cukorbetegségben önmagában,

hanem inkább az általa okozott szövődményekben manifesztálódnak, nincs ez másképp a pénzügyi kockázatok esetében sem. Bár több, külföldön készült4, 5 tanulmányban bemutatnak költségadatokat, ezeknek az általánosíthatósága az egészségügyi rendszerekben tapasztalható eltérések okán erősen megkérdőjelezhető.

8


2. feladat


5.

Életminőség és hasznosság

A cukorbetegség kapcsán már korábban említettem, hogy az igazán nagy kockázat nem a

diabetes mellitusban, hanem annak szövődményeiben rejlik. Ez a kockázat nem csak a költségekre és nem kívánatos események bekövetkeztére van hatással, hanem a beteg mindennapi életére is.

Ahhoz, hogy közelebb jussunk a cukorbetegség társadalmi terhének megbecsléséhez,

ismernünk kell legalább egy közelítő értéket, ami jellemzi a beteg mindennapi életében

bekövetkezett hasznosság-csökkenést. Ez a mutatószám a Health Utility Index (HUI Mark III, röviden

HUI3), amivel a hasznosság szempontjából becsülhető az egészséggel összefüggő életminőség. A HUI skáláján 0,0 minimumértékkel szerepel a halál, és 1,0 maximumértékkel a tökéletes egészség állapota.

A mutató értékét Sikdar et al. 2010-es tanulmányában6 az 1-es és 2-es típusú

cukorbetegségben szenvedők körében 0,78-ra (CI95%: 0,75-0,81), míg a cukorbetegségben nem szenvedők körében 0,88-ra tette (CI95%: 0,87-0,89).

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a cukorbetegek egyes alcsoportjai között is különbségek

lehetnek a HUI értékek tekintetében. Maddigan et al7 szerint ez a mutató a 2-es típusú cukorbetegek terápiájának a függvényében az alábbiak szerint alakul:

HUI3

Funkció Összesített Látás Séta Ügyesség Érzelmi Kognitív Fájdalom

Diéta 0,68 0,94 0,93 0,96 0,93 0,91

0,8

Orális antidiabetikum

0,64 0,91 0,94 0,97 0,88 0,89 0,84

Inzulin (+orális antidiabetikum)

0,61 0,87 0,91 0,94 0,86 0,9 0,76

Forrás: Maddigan et al. 2003.

A terápia függvényében látható hasznossági szintek közötti különbség a terápia jellege mellett

a betegség súlyosságában tapasztalható különbségnek is felróható.

A cukorbetegséggel összefüggő életminőség-változásról további értékes információkat

szolgáltat Norris tanulmánya8, ami szerint a cukorbetegség megkétszerezi a depresszió kockázatát, és szoros összefüggésben áll a társadalmi szerepek betöltésére való képességgel, a munkavállalással és más egyéb funkcióval is.

9

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana 1. [Ide írhatja a szerző nevét]

6.

2. feladat

Összefoglalás és értelmezés

A dolgozatomban igyekeztem betekintést adni a diabetes mellitus magyarországi

epidemiológiájába és betegségterhébe, illetve ezzel párhuzamosan elhelyezni ezeket az adatokat nemzetközi kontextusukban. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a cukorbetegség nem csak a

világon, hanem Magyarországon is egyre több embert érint, akik ellátása lassan, de folyamatosan tovább és tovább terheli a finanszírozó, és a beteg kasszáját egyaránt. A cukorbetegség társadalmi költségének meghatározása még ezen ismeretek fényében is nehézkes.

Egy adott betegség epidemiológiájának és betegségterhének vizsgálata az egészségügyi

technológiák értékelésének egyik legfőbb eleme. Jelentősége leginkább az adott betegség gyógyítására vagy kezelésére alkalmas terápiák egészségnyereségének meghatározásában érhető

tetten. Egy egyszerű példával megvilágítva, hiába érünk el látványos javulást a cukorbetegek HbA(1c) szintjében, ha a kezeltek a terápia alatt gyakorlatilag éberkómában tengődnek. Hasonlóan az

egészségnyereséghez, a költségek meghatározásánál is nélkülözhetetlen adatokat szállít az epidemiológia: egy, a társadalomban túlságosan elterjedt betegség kezelése túlterhelheti a

finanszírozót. Az új terápiák befogadásánál gyakran hivatkoznak az adott betegség terhére a beteg

szempontjából, ami mellett minden esetben figyelembe kellene venni a finanszírozóra (és ezáltal közvetve az egész társadalomra) kirótt többletterhet. Innen már csak egy lépés a költséghatékonyság

fogalma, tehát a betegség epidemiológiája és betegségterhe egyfajta alapot képez az egészséggazdaságtani elemzések számára.

A dolgozat megírását nagyban nehezítette, hogy a cukorbetegséggel kapcsolatos adatokat több

apró forrásból kellett összegyűjteni, külön figyelemmel kísérve az egyes adatok előállításának módszertanát. A cukorbetegek életminőségét vizsgáló kutatások terén abszolút vákuum uralkodik Magyarországon, ezért ez a terület további kutatások alanya lehet.

10


2. feladat

Hivatkozások 1

Vokó Zoltán, Nagyjánosi László, Kaló Zoltán: A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei

Magyarországon. LAM 2009;19(12):775–780. 2

György Jermendy, Judit Nádas, Endre Szigethy, György Széles, Attila Nagy, Tibor Hídvégi, György

Paragh, Róza Ádány: Prevalence Rate of Diabetes Mellitus and Impaired Fasting Glycemia in Hungary: Crosssectional Study on Nationally Representative Sample of People Aged 20-69 Years. Croat Med J.

2010; 51: 151-6 3

Gojka Roglic, Nigel Unwin: Mortality attributable to diabetes: Estimates for the year 2010. Diabetes

Research and Clinical Practice 87 (2010) 15–19 4

Oddvar Solli, Trond Jenssen, Ivar S Kristiansen: Diabetes: cost of illness in Norway. BMC Endocrine

Disorders 2010, 10:15 5

American Diabetes Association. Economic costs of diabetes in the U.S. in 2007. Diabetes Care

2008;31:596–615. 6

Khokan C. Sikdar, Peizhong, Peter Wang, Don MacDonald, Veerabhadra G. Gadag: Diabetes and its

impact on health-related quality of life: a life table analysis. Qual Life Res (2010) 19:781–787 7

Sheri L Maddigan, Sumit R Majumdar, Ellen L Toth, David H Feeny, Jeffrey A Johnson and the DOVE

Investigators: Health-related quality of life deficits associated with varying degrees of disease severity in type 2 diabetes. Health and Quality of Life Outcomes 2003, 1:78 8

Susan L. Norris: Health-related Quality of Life Among Adults with Diabetes. Current Diabetes Reports

2005, 5:124–130

11


2. feladat

Felhasznált források ESKI TEA Adattár

http://hawk.eski.hu/Tea/

[utoljára megtekintve: 2010. szeptember 28.] ESKI Alapadatok

http://eski.hu/new3/adatok/adatok_alap.php [utoljára megtekintve: 2010. szeptember 28.]

OEP Gyógyszerforgalmi adatok

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,21341107&_dad=portal&_schema=PORTAL

[utoljára megtekintve: 2010. szeptember 28.] KSH Tájékoztatási Adatbázis

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=testquery&lang=hu

[utoljára megtekintve: 2010. szeptember 27.] WHO Diabetes Facts

http://www.who.int/diabetes/facts/en/

[utoljára megtekintve: 2010. szeptember 27.]

International Diabetes Federation, Diabetes Atlas: epidemiológiai és morbiditási adatok http://www.diabetesatlas.org/content/epidemiology-and-morbidity

[utoljára megtekintve: 2010. szeptember 28.] OECD Stat Extracts R Development Core Team (2010). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0, URL http://www.Rproject.org.

12

A magyarországi cukorbetegség epidemiológiája és betegségterhe

Recommend Documents