A magyar tejtermelés és tejipar ( ágazati elemzés )

CENTRAL EUROPEAN BANKER ONLINE

A magyar tejtermelés és tejipar ( ágazati elemzés )

Fekete Gyor László Stratégia és Közgazdasági Elemzés

Budapest, 2001. május

MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.

EAST-WEST MANAGEMENT INSTITUTE

STRATÉGIA ÉS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS SZAKTERÜLET TEL: 36-1-268-8033 FAX: 36-1-268-8225 EMAIL: [email protected] www.mkb.hu

KÁROLY KÖRÚT 11. 1075 BUDAPEST TEL: 36-1-269-7888 FAX: 36-1-267-3542 www.ewmi.hu


Tartalomjegyzék

I. A jelenlegi helyzet kialakulása

3. oldal

II. A lakossági jövedelem változásának hatása a tej- és tejtermék fogyasztásra

5. oldal

III. A tej- és tejtermék belföldi értékesítésének szerkezete

6. oldal

IV. A nyerstej termelés (mezogazdasági fázis)

8. oldal

V. A tejfeldolgozó kapacitások bemutatása (élelmiszeripari fázis)

11. oldal

VI. A magyar tejtermelo ágazat nemzetközi összehasonlítása

24. oldal

VII. Tejipari kilátások

27. oldal

VIII. Szakágazati mutatók

29. oldal

MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT. STRATÉGIA ÉS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS SZAKTERÜLET TEL: 36-1-268-8033 FAX: 36-1-268-8225 EMAIL: [email protected] www.mkb.hu

2

EAST-WEST MANAGEMENT INSTITUTE KÁROLY KÖRÚT 11. 1075 BUDAPEST TEL: 36-1-269-7888 FAX: 36-1-267-3542 www.ewmi.hu


I. A jelenlegi helyzet kialakulása A tejtermékek iránti kereslet a rendszerváltás után az 1990-es évek közepéig csökkent, a fogyasztás csaknem 21%-kal esett vissza, alapvetoen az életszínvonal romlásának eredményeként. 1995-tol a kereslet lassú élénkülése figyelheto meg, de a tejtermékek fogyasztása még mindig jelentosen elmarad az 1989-ben regisztrált értéktol. A tejfogyasztást jól követte a tejtermelés alakulása, így az elmúlt évtizedben a termelés és felhasználás tekintetében közel egyensúlyi állapot alakult ki. 1995-tol megindult évi 2-5%-os termelésnövekedés és a fogyasztás közötti 8-10%-os többlettermelés levezetheto volt az exportban. Az import inkább a választék bovítést szolgálta.

A tejtermelés és -felhasználás változása millió liter

Évek

Termelés

Behozatal

Kivitel

Veszteség + készletváltozás

Belföldi felhasználás

19911995 1994 1995 1996 1997 1998 1999

2094

130

248

2

1974

1878 1920 1918 1931 2045 2011

157 83 103 180 158 159

189 238 217 205 419 328

13 0 -26 1 -5 1

1833 1765 1830 1905 1789 1841

A tejtermelés utóbbi néhány évben tapasztalt stabilizálódása az életszínvonal csökkenés megállításának és a kilátások javulásának köszönheto. Ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy a tejtermékek árai az évtized közepéig a fogyasztói árindexet meghaladóan növekedtek, míg az elmúlt években már csak követték az inflációt. Az import szintje egyenlore megállapodott, az exportot a szezonális felesleg határozza meg. A belföldi felhasználáson belül a nem fogyasztói célú felhasználás aránya alacsony, ami feltételezhetoen nyilvántartási probléma. A statisztikai számbavétel amúgy sem erossége az ágazatnak, aminek javítására feltétlenül szükség lesz az EU-hoz való csatlakozás miatt. A tejtermékek fogyasztása régiók szerint is jelentos eltéréseket mutat. A közép-magyarországi régióban, amely Budapestet is magában foglalja, a tejtermékek fogyasztása minden jövedelmi kategóriában kiemelkedik. A tejtermékek belföldi értékesítésén belül a folyadéktej részaránya lassan, de következetesen csökken, míg a sajtféléké emelkedik, mind folyadék, mind zsír alapon számolva. A tej és tejtermékek külkereskedelmi forgalma erosen ingadozik. A folyadéktejre átszámított forgalom mind a termeléshez, mind a fogyasztáshoz képest alacsony. A hazai fogyasztáson belül az import részaránya 6-10% között változik. Mind a kivitelben, mind a


3



behozatalban a sajt és a túró mennyisége a legmagasabb. Dinamikusan növekszik az ízesített és savanyított tejtermékek külkereskedelmi forgalma, míg a nyerstej forgalma csökken. Az elmúlt évtizedben az egészséges táplálkozásra való törekvés és a lakosság életszínvonalának változása határozta meg a hazai tej- és tejtermék fogyasztás alakulását.

Az egy fore jutó tejfogyasztás alakulása

Év

Hazai fogyasztás egy fore liter

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

vaj nélkül 164.9 163.0 155.1 140.9 137.0 129.5 134.0 153.8 147.4 149.8

kg összesen 202.7 200.5 191.9 173.1 167.4 161.7 168.3 176.1 165.7 168.1

vaj nélkül 169.8 167.9 159.6 145.1 141.1 133.4 138.0 158.4 151.8 154.3

összesen 208.8 206.5 197.7 178.3 172.4 166.6 173.3 181.4 170.4 173.1

A rendszerváltást követoen a belföldi tejfogyasztás eroteljesen csökkent. A keresletet befolyásoló tényezok közül döntoen a fogyasztói árak növekedése, illetve az életszínvonal romlása a felelos. A tejtermékek fogyasztói árainak emelkedésében a tejtermelés és feldolgozás költségeinek gyors növekedése, valamint az általános forgalmi adó megjelenése játszott fo szerepet. A termelési támogatások csökkentése további lökést adott az áremelkedésnek. 1990 és 1995 között a tejtermelés 30%-kal, a tej- és tejtermékek fogyasztása 21%-kal csökkent. A KSH által vajjal együtt számított fogyasztás a 208 kg/fo/év szintrol 167 kg/fo/év-re mérséklodött. 1996-tól a lakosság keresletében újból kisebb élénkülés volt megfigyelheto, míg a tejtermelés stagnált, majd 1998-ban kismértékben nott. 1997-ben egy fore vetítve tejegyenértékben 181.4 kg tej fogyott, s éves szinten a termelés a belföldi felhasználást alig 2%kal haladta meg. 1998-ban az ismét csökkeno fogyasztás és az emelkedo termelés miatt az önellátás javult. A - vajjal együtt számolt - 170.4 kg-os egy fore vetített hazai fogyasztás 17%kal maradt el az 1990. évi fogyasztási szinttol. A hiányosságok ellenére hangsúlyozni kell, hogy a kilencvenes években a kínálat rendkívüli mértékben javult. A verseny határozottan megélénkült a következo okok miatt: • A piac jelentos mértékben összezsugorodott. • Az egymástól független piaci szereplok száma megsokszorozódott. Az állami tejipari vállalatok a tröszt megszüntetésével egymástól függetlenné váltak. A privatizációval önálló


4



cégek keletkeztek. A kiskereskedelemben a magántulajdonú kis boltok tömegesen jelentek meg, külföldi és hazai üzletláncok épültek ki. • Az import jelentos piaci stimuláló tényezové vált. Nagy szerepe volt a választék bovítésében, a verseny élénkítésében. • A privatizáció révén tokeeros és agresszív üzletpolitikát folytató külföldi cégek léptek a piacra (Parmalat, Avonmore, Bongrain, Danone, Nutricia). A legélesebb küzdelem a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért folyik a tejipar és a kiskereskedelmi láncok között. A tét a piaci erofölény megszerzése, az árak diktálásának lehetosége, a piaci és árinformáció birtoklása. Mindkét fél maga akar ellenorzést gyakorolni az áralakulás felett - egyes kiskereskedelmi láncok ezt azzal indokolják, hogy csak így tudják biztosítani az általános üzleti elvként alkalmazott, országosan egységes fogyasztói árakat. Nyilvánvaló, hogy a nagykereskedelmi funkció megszerzése azért szükséges, hogy a másik fél ne zavarhassa meg a vállalat árpolitikáját. Fontos motívum természetesen a nagykereskedelmi árrés megszerzése is, amelynek aránya a fogyasztói ár szerkezetében az utóbbi években növekedett. A gyártók törekvéseit emellett az is magyarázza, hogy maguk akarják gondozni árujukat egészen az eladóhelyig, míg a kiskereskedelmi láncok a nagy tételben való vásárlás árelonyeit központosított beszerzés mellett tudják igazán érvényesíteni. Az utóbbi években a piaci koncentráció gyorsan növekedett, mindenekelott a külföldi tulajdonú cégek vállalatfelvásárlásai által. A legnagyobb hat vállalat együttes piaci részesedését kifejezo mutató 1995-ben még csupán 39%-os volt, 1999-ben viszont már elérte a 64 százalékot és várhatóan tovább emelkedik. A vezeto cégek piaci részesedései 1999-ben %-ban: Nutricia-csoport 22.7 Gala Hungaria 10.9 Mizo 9.7 Danone 7.9 Bongrain-csoport 7.3 Parmalat-csoport 5.5 A magyar tejipari struktura súlyos hiányossága, hogy egyáltalán nincsenek nemzetközi értelemben vett nagyüzemeink, ami persze a hazai piac méretébol is adódik. A hazai nagyvállalatok is csupán egy-egy multinacionális cég kis, távoli ágai. A méretekre jellemzo, hogy Európában 15 olyan nagy tejipari vállalat muködik, amelyek egyenként több tejet dolgoznak fel, mint az egész magyar tejipar.


5



II. A lakossági jövedelem változásának hatása a tej- és tejtermék fogyasztásra A családok számára rendelkezésre álló jövedelem nagysága alapvetoen meghatározza a tej és tejtermékekre fordított kiadásokat. A folyadéktejre fordított kiadások részaránya a jövedelem emelkedésével következetesen csökken, míg a sajtfélékre emelkedik. A vajra fordított kiadások részarányát tekintve nincs számottevo különbség a különbözo jövedelmu csoportok között. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmu rétegek között a folyadéktej esetében 1.7-szeres, a sajt esetében közel ötszörös, az egyéb tejtermékek esetében majdnem háromszoros a különbség az egy fore eso éves fogyasztás tekintetében. A tej- és tejtermékekre fordított kiadások és arányának alakulása az élelmiszerfogyasztáson belül, lakossági jövedelemkategóriák szerint

Decilisek

Összese n 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az egy fore jutó kiadás, Ft átlagosan Ebbol : tejtermék Ft % 101506 12139 12.0 64957 76893 83243 90725 95985 99816 109618 118147 125925 149798

7517 9112 9734 10425 11644 11852 13164 14237 15110 18606

Tej

11.6 11.9 11.7 11.5 12.1 11.9 12.0 12.1 12.0 14.2

Sajt Egyéb aránya százalékban

Vaj

50.9

16.6

29.5

3.0

57.7 56.7 55.2 53.3 52.3 54.1 51.2 50.9 47.7 41.2

11.4 12.3 13.8 13.6 16.6 14.1 17.0 16.4 18.9 23.6

27.8 27.8 28.2 29.3 28.2 28.4 28.8 29.9 30.4 32.5

3.1 3.2 2.8 3.8 2.9 3.4 3.0 2.8 3.0 2.7

Az élelmiszerekre fordított kiadásokon belül a tejre és tejtermékekre fordított kiadások mintegy 12%-ot tesznek ki. A legmagasabb jövedelmu családok esetében ez az arány 14.2%. Az egy fore jutó élelmiszerekre fordított kiadásokon belül a legkisebb és a legnagyobb jövedelmu családok között az eltérés 2.3-szoros, szemben a 2.5-szeres tejtermékekre fordított kiadással. Az egyes tejtermékek szerkezetén belül leginkább szembetuno a folyadéktej részarányának következetes csökkenése a jövedelmek emelkedésének függvényében. Ezt gyakorlatilag a sajtfogyasztás emelkedése ellensúlyozza. Valamelyest növekszik az egyéb tejtermékek aránya is, amely kategória azonban minoségét, feldolgozottsági fokát tekintve elég nagy szélsoségeket takar. A vaj vásárlása azonban szinte független a családok anyagi lehetoségeitol. A különbözo tejtermékek egy fore jutó fogyasztását jövedelemkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a jövedelemhelyzet alapvetoen meghatározza a tejfogyasztás mennyiségét és összetételét. Az összes tej és tejtermék fogyasztás alacsonynak tekintheto az 1-5 jövedelmi decilisbe tartozó kategóriáknál, lényegében csak a legmagasabb jövedelemkategóriákba tartozó


6



rétegre mondható el, hogy közel az egészséges táplálkozási igényeknek megfelelo a tej és tejtermék fogyasztásuk.

III. A tej és tejtermék belföldi értékesítésének szerkezete A feldolgozásra kerülo tejnek 36 százaléka kerül fogyasztói tejként a forgalomba, amelynek 73 százaléka pasztorözött, 27 százaléka ultrapasztorözött. Az ízesített tejkészítmények 50-50 százalékban pasztorözve illetve ultrapasztorözve kerülnek forgalomba. Eloállításukra a tej mennyiségének két százalékát használják fel. A savanyú tej és tejszínkészítmények gyártására a folyadéktej nyolc százalékát, tehéntúró eloállítására hét, az ízesített túrókészítményekhez öt, a natúr sajtokhoz harminc, a vajhoz másfél, a vajkrémhez egy, a porított termékekhez hét, a surített tejhez 0.7 százalékát használják fel.


7



A belföldi tejtermék értékesítésének alakulása 1994 és 1999 között

Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Belföldi értékesítés aránya, folyadéktej alapon, százalékban Fogyasztói tej 43.6 42.3 42.4 41.4 40.8 40.3 Ízesített készítmény 4.1 3.7 3.1 2.4 2.2 2.6 Tejföl 4.4 4.4 4.7 4.8 3.9 3.8 Egyéb savanyított készítmény 2.5 3.3 3.6 3.6 4.4 4.9 Tejszín 0.5 0.5 0.6 0.7 0.7 0.6 Vaj 0.9 0.9 0.8 0.7 0.7 0.7 Vajkrémek 0.3 0.3 0.4 0.4 0.4 0.4 Sajt és túró összesen 37.4 38.8 39.3 42.0 43.2 43.1 ebbol tehénsajt 18.2 19.8 20.2 24.5 25.3 25.7 ebbol ömlesztett tehénsajt 4.8 4.6 4.8 4.9 5.0 4.6 ebbol tehéntúró 14.4 14.5 14.3 12.6 13.0 12.8 Surített tej 0.7 0.6 0.6 0.7 0.6 0.4 Tejpor összesen 5.4 4.9 4.3 3.2 3.0 3.0 ebbol sovány tejpor .. .. .. 1.8 2.1 2.1 ebbol zsíros tejpor .. .. .. 1.3 0.9 0.9 Tejfehérje készítmény 0.2 0.1 0.2 0.2 0.2 0.1 1383.7 1370.6 1450.8 1373.2 1404.6 1434.9 Összesen, millió literben Belföldi értékesítés aránya, tejzsír alapon, százalékban Fogyasztói tej 31.5 30.4 30.0 30.5 29.5 29.5 Ízesített készítmény 0.3 0.3 0.3 0.2 0.2 0.2 Tejföl 22.9 22.5 22.9 21.7 19.8 19.5 Egyéb savanyított készítmény 2.3 2.9 3.2 3.6 3.8 4.4 Tejszín 4.2 4.2 4.6 5.3 5.3 4.9 Vaj 9.1 9.4 8.4 7.0 7.1 7.3 Vajkrémek 3.3 3.7 4.0 3.8 4.2 4.2 Sajt és túró összesen 23.8 24.4 24.6 26.4 28.9 29.0 ebbol tehénsajt 13.9 14.8 14.9 17.6 19.4 19.8 ebbol ömlesztett tehénsajt 4.2 3.9 4.1 4.0 4.2 4.0 ebbol tehéntúró 5.8 5.7 5.6 4.8 5.3 5.2 Surített tej 0.5 0.5 0.5 0.5 0.5 0.3 Tejpor összesen 1.9 1.8 1.6 1.0 0.8 0.8 ebbol sovány tejpor .. .. .. 0.0 0.0 0.0 ebbol zsíros tejpor .. .. .. 1.0 0.7 0.7 Tejfehérje készítmény 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 58.9 58.6 57.8 56.2 56.0 55.8 Összesen, ezer tonnában


8



Mind folyadék, mind pedig zsír alapon számítva a belföldi értékesítés két meghatározó termékcsoportban mutat egyértelmu változást. Az egyik a folyadéktej - lassan, de következetesen csökkeno - részaránya, a másik pedig a sajt és túró termékcsoport. Ez utóbbin belül a túró részaránya mérsékelt csökkenést jelez, míg az ömlesztett sajt aránya jórészt stagnál, a tehénsajt részaránya következetesen emelkedik. Figyelmet érdemel, hogy a vaj és vajkrém aránya mintegy fele az értékesített tejfölének, s mindketto folyamatosan csökken. A sajt és túró folyadék és zsír alapon történo változásának egybevetése arra utalhat, hogy e termékcsoportban a zsírtartalom szempontjából egyenlore nem érzékelheto érdemi változás.

IV. A nyerstej termelés (mezogazdasági fázis) A tehéntejtermelés az 1988. évi 2787 millió literrol 1994-re 1878 millió literre esett vissza, majd kisebb-nagyobb növekedés, stagnálás után jelenleg 2 milliárd liter körül alakul. A szarvasmarha-ágazat termelése és az Eu-val való összehasonlítása

Megnevezés Tehénállomány 1000db Tej, millió liter Tejhozam, liter/tehén Tejhozam kg/tehén Az EU-15 tejhozama kg/tehén Magyarország tejhozama az EU-15 %-ában Magyarország tejhozama Németorsz. %-ában Magyarország tejhozama Dánia %-ában Magyarország tejhozama Görögorsz. %-ában

1988 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 663 630 450 415 421 414 403 407 399 2787 2763 2019 1878 1920 1918 1931 1993 2045 4865 4920 4613 4660 4893 4846 4985 5245 5310 5011 5083 4751 4800 5040 4991 5135 5400 4504 4735 5205 5280 5456 5480 5625 5702 111.3

107.3

91.3

90.9

92.7

91.1

91.2

94.7

105.2

108.5

88.9

89.4

92.2

90.1

90.7

92.5

82.1

80.7

72.8

72.4

75.7

74.5

74.3

79.0

..

153.4

131.0

106.1

121.0

118.6

125.2

124.0

Figyelemreméltó, hogy míg 1988-ban az egy tehénre jutó tejhozam Magyarországon 111%-a volt az EU-15 átlagának, addig ez a mutató 1993-ra már csak 91%-a. Ugyanakkor figyelembevéve a tejelotehénállomány 24%-os csökkenését, ami elvileg fajlagos hozamnövekedéssel kellett volna, hogy párosuljon, megállapítható, hogy igencsak kedvezotlenül alakult ez a mutató. Az elmúlt idoszakban romlottak a szarvasmarhatartás tenyésztési feltételei. Az állomány csökkenése a romló hazai életszínvonal hatására bekövetkezo lakossági fizetoképes kereslet visszaesése, másrészt a világpiacon zajló számunkra kedvezotlen folyamatok eredményeként részben a hozott központi intézkedésekkel összhangban - 1991-tol felgyorsult. Az évtized


9



közepétol az újabb intézkedéssorozat hatására az állomány fogyása mérséklodött, a tejtermelés stagnált, majd 1998-ban kisebb növekedés következett be. A gazdasági társaságoknál és szövetkezeteknél - a termelokapacitások adottságaival és az állománykoncentráció elonyeivel összefüggésben - az utóbbi években inkább nott az átlagos állományméret. Az egyéni gazdaságok állománynövekedésével egyidejuleg csökkent a tartók száma, azaz növekedett az egy tartó gazdaságra jutó állatok átlagos száma. Az egyéni gazdaságokból a tehéntartó háztartások több mint 70%-ában a tehénlétszám 3db alatt van. Jelenleg alegalább 10 tehenet tartók aránya alacsony, a létszám 30-35 %-ára teheto. Az 1980-as évek adataihoz viszonyítva azonban romlott a szaporulati, nott az elhullási arány. Mindebbol az következik, hogy a tenyésztési, állattartási színvonal emelése igen fontos lenne, amiben meghatározó szerepet kellene kapnia a szaporodásbiológiai, tenyésztési, tartási, takarmányozási feltételek javításának. Például az 1970-es évekre jellemzo 400 napos átlagos két ellés közötti ido helyett napjainkban 420 nap látszik stabilizálódni, ami azt jelenti, hogy az éves átlaghozam 5 százalékkal alacsonyabb az elvárhatónál és ez megjelenik a fajlagos termelési költségekben is. Gondot okoz a magas selejtezési arány, ami korlátozza az állománynövelés lehetoségét és ugyanakkor a selejtezések indokai között a vezeto szerep nem a minoségjavításé, hanem a meddoségé és a togygyulladásé. A magyarországi tejtermelés szerkezete alapvetoen két, koncentráltságában, technológiájában, s részben a termelés céljában is eltéro csoportra osztható. Meghatározó részét a tejtermelésre szakosodott gazdálkodó szervezetek állítják elo. Kisebbik részét az un. magán gazdaságokban termelik meg. A magángazdaságok állománya - a termelés célja és az értékesítés iránya szerint - több csoportra osztható. • Több mint 10 tehénnel rendelkezo gazdaságok száma viszonylag alacsony. Ezek jórészt a tejipar felé értékesítenek. Perspektívában nagy valószínuséggel képesek lesznek extra minoségu tej termelésére. Megközelítik az egy család megélhetéséhez szükséges mértéket, esetenként több-kevesebb idegen munkaerot is foglalkoztatnak. • Jelentos azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik 3-10 közötti tehénállományt tartanak, nagyrészt a tejgyujto csarnokokon keresztül értékesítenek. Itt arányaiban jelentos a saját termelésu fogyasztás és sok esetben jellemzo a háztól való (egyébként nem regisztrált ) tejértékesítés is. • Viszonylag sok gazda tart 1-2 tehenet, amely részben a saját fogyasztási szükséglet kielégítését szolgálja, másrészt viszont - legalábbis esetenként - közvetlenül a fogyasztók részére értékesít.

A tejtermelésre szakosodott gazdálkodó szervezetek tejtermelésére - néhány magyartarka törzstenyészetet kivéve - általában jellemzo a magas vérhányadú holstein-fríz fajta, a gépi dönto mértékben fejoházi - fejés, a tejházban történo tejkezelés és a gyors hutés. A háztáji termelést általában a kettoshasznosítású magyartarka fajta jellemzi, istállóban történo fejéssel, a tej hutetlen állapotban tejgyujto csarnokba szállításával. A nagyobb - 10 tehén feletti állományokat tartók tejkezelése a két szélso pólus között helyezkedik el, viszonylag kisebb


10



ráfordítással képesek jó minoségu tejet eloállítani. A megtermelt tej hagyományosan négy csatornán keresztül jut el a fogyasztókhoz. Ezek a következok: • a nagyobb termeloktol közvetlenül a feldolgozók (tejipar) részére történo értékesítés; • a kistermeloktol a tejcsarnoki hálózaton keresztül összegyujtött és a feldolgozók részére értékesített tej; • a termeloktol közvetlenül a lakosság részére (háztól, vagy lakossági piacon keresztül) történo értékesítés • a saját termelésu személyes fogyasztás A különbözo csatornákon keresztül értékesített tej mennyisége az elmúlt évtizedekben jelentosen megváltozott, s várhatóan folyamatosan változik a jovoben is. A fogyasztók részére történo közvetlen értékesítés zömmel átkerült a „szürke" gazdaságba, illetve az elmúlt évek során csak ott maradt meg. Meghatározó a tejipar által felvásárolt mennyiség, amely részben közvetlenül a termeloktol, másrészt a tejcsarnoki gyujtohálózaton keresztül kerül felvásárlásra. Ezen belül folyamatosan csökken a gyujtött tej aránya. A tejbegyujtés alapját az 1950-es években valamennyi településre kiterjedoen kialakított tejcsarnoki hálózat képezte, amely az élelmiszeripar ellátási kötelezettségének és a felkínált termék kötelezo átvételének fennmaradásáig funkcionált. Ezzel együtt - jórészt a kisüzemi tehénállomány visszaesése miatt - a gyujtött tej mennyiségének és arányának csökkenése folyamatos volt. A folyamat az 1990-es évek elején felgyorsult, majd 1997-tol egy újabb jelentos csökkenés tapasztalható. Míg az 1990-es évek elején a csökkenés jórészt a tejbegyujtés és szállítás költségei jelentoségének felértékelodésére vezetheto vissza, addig az elmúlt két évben tapasztalható mérséklodés inkább a tejminoség iránti igény növekedésével van összefüggésben. A fejlodés perspektíváit és a tennivalókat tekintve eligazítást adhat a tej minoségi jellemzoinek alakulása, különös tekintettel arra, hogy az EU minoségi eloírásainak átvételével a magyar minosítési rendszerben szinte csak az extra minosítésu tej kerülhet emberi fogyasztásra. A felvásárolt tej minoségi jellemzoinek alakulása

Év

1991 1994 1995 1996 1997 1998

Sejtszám átlag, ezer sejt/cml gazdasági gyujtött 433 429 320 447 300 465 276 434 245 327 259 349

Baktériumszám átlag, ezer sejt/cml gazdasági gyujtött 296 1976 96 1570 76 1424 62 1380 49 809 56 1038


11

Extra tej aránya, % gazdasági 29.1 65.8 73.4 80.1 82.4 83.0

gyujtött 2.4 4.5 10.5 8.4 9.7 14.7



A javulás tendenciája kétségtelen, de üteme mérséklodött, úgy tunik a jelenlegi fejési és tejkezelési feltételek tartalékai kimerüloben vannak, további javulás csak beruházások megvalósításával válik lehetségessé. A bakteriológiai minoség javítása megoldásra vár a gyujtött tejnél. E nélkül a gyujtött tej dönto hányadáról le kell mondani, mert az meg sem közelíti az EU szabályok szerinti humán fogyasztásra alkalmas minoséget. A vidéki lakosság szempontjából a tej értékesítése folyamatos napi árbevételt és jövedelmet jelent, ami a családi költségvetésben gyakran meghatározó jelentoségu. Az értékesítés ellehetetlenülése akár politikai kérdés is lehet mivel kb. 18-20 ezer családot érint.

A szarvasmarha-állomány, a szarvasmarha-tartók számának és átlagos gazdasági méretének alakulása gazdálkodási formák szerint

Év

1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999

Összes szarvasmarha Tehén Gazdálkodó Egyéni Együtt Gazdálkodó Egyéni Együtt szervezetek gazdaságok szervezetek gazdaságok Állomány, ezer darab 663 246 909 290 124 414 591 280 871 264 139 403 579 294 873 266 141 407 556 302 857 254 145 399 Tartók száma 925 55000 55925 890 43000 43890 835 48000 48835 798 39000 39798 779 43000 43779 741 36000 36741 756 40000 40750 720 32000 32720 Átlagos ágazati méret, db/ gazdaság 717 4.5 16.3 326 2.9 9.4 708 5.8 17.8 363 3.6 10.1 746 6.8 20.1 359 3.9 11.1 735 7.6 21.0 353 4.5 12.2

V. A tejfeldolgozó kapacitások* bemutatása (élelmiszeripari fázis) Mint az már az elozoekben kiderült a feldolgozásra kerülo tejnek kb. 36 %-a kerül fogyasztói tejként forgalomba. Ennek 73%-a pasztorözött, 27%-a ultrapasztorözött (ezen belül 25% tartós, 2% féltartós) tej. A pasztortejgyártás csaknem fele az észak-alföldi régióban történik. A két nagy gyártónál (>250 fo) kb. 400 ezer liter napi teljesítményu vonal üzemel. A négy közepes gyártó (50-250 fo) 20-50 ezer liter/nap, az egy kis gyártó (<50 fo) 10 ezer liter/nap-nál kisebb teljesítményu


12



vonallal rendelkezik. A gyártás további egynegyed része a Dél-Alföldön folyik. A régióban egy nagy társaság e termékre specializált (önmagában közepes létszám-kategóriájú) üzeme kb. 400 ezer liter/nap kapacitású, egy tipikus közepes gyártó és egy más termékre specializált nagy társaság 100 ezer liter/nap teljesítményu vonala üzemel. Dél-Dunántúl feldolgozási aránya 15%. Egy nagy gyártó 600, egy - más termékre szakosodott közepes gyártó 15, egy másik közepes méretu gyártó 100, egy kis gyártó 8 ezer liter/nap kapacitással rendelkezik. Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag nincs pasztortejgyártás. A maradék három régió 5-5%-át gyártja a pasztorözött tejnek. Az itt muködo nagy és közepes nagyságú társaságok 50-100 ezer liter/nap kapacitást muködtetnek.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a pasztorözött tej dönto részét az Alföldön gyártják. Az egyes gyártók által muködtetett összkapacitások jellegzetesen 400-600, 50-100 és <10 ezer liter/nap nagyságúak. A specializáció miatti gyártónkénti összkapacitás nagysága nem mutat szoros összefüggést a gyártó nagyságával.


13



Pasztorözött tejgyártó kapacitás

Régió

Társaság

Létszámkategória

Kapacitás ezer liter/nap

Dél-Alföld

HAJDÚTEJ (Békéscsaba) MIZO (Kecskemét) SZEGED TEJ TEJ Kkt.

50-250 fo

125

20439

68

54.5

50-250 fo

415

21357

71

17.2

>250 fo

128

14909

50

38.8

50-250 fo

Összesen MIZO (Pécs) DRÁVA DÁMTEJ VÖLGYSÉG

>250 fo 50-250 fo 50-250 fo <50 fo

25 693 600 15 100 8 723 375

3248 59953 32036 4342 1800 1100 39278 61317

11 200 107 14 6 4 131 204

43.3 28.8 17.8 96.5 6.0 45.8 18.1 54.5

448 50 40 20 30 5 968 100 80 180 50

23919 15000 7837 3000 8440 1200 120713 16393 2500 18893 10000

80 50 26 10 28 4 402 55 8 63 33

17.8 100.0 65.3 50.0 93.8 80.0 41.6 54.6 10.4 35.0 66.7

50

10175

34

67.8

529 327 8 863

Átlag 31.1 34.4 59.0 32.4

DélDunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország KözépDunántúl KözépMagyarország

Öszesen HAJDÚTEJ (Debrecen) SZABOLCS JÁSZTEJ KUNTEJ TISZATEJ NAGISZ KOSSUTH

>250 fo 50-250 fo 50-250 fo 50-250 fo 50-250 fo <50 fo

Öszesen ÉSZAKTEJ ABAÚJTEJ

>250 fo 50-250 fo

Összesen VESZPRÉM -TEJ NASZÁLYTEJ

>250 fo

>250 fo 50-250 fo

Éves termelés ezer liter/év

Napi termelés ezer liter/nap

Összesen >250 fo 50-250 fo <50 fo Mind0sszesen

1701 950 13 2664

158574 98138 2300 259012

Kapacitás kihasználás %

* Az összeállítás a Központi Statisztikai Hivatal és a Tej Terméktanács adatai alapján készültek. Az egyes tevékenységek abban a régióban lettek számba véve, ahol azt végezték. Ha például egy közép-magyarországi székhelyu társaság Észak-Alföldön termel valamilyen terméket, akkor az az észak-alföldi régióhoz lett sorolva. A kapacitásadatok évi 300 napra és napi 14 üzemórára lettek kiszámítva. Az esetenként eloforduló 100%-nál nagyobb kapacitáskihasználás értelemszeruen ennél hosszabb termelési idot jelent.


14



Régiónként tekintve 18% (Dél-Dunántúl) és 68% (Közép-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 32%-os átlagértékkel. Figyelembe véve, hogy ez az a termékcsoport, amellyel a feldolgozók nagy része piacra lép, a kapacitások alacsony kihasználtsága mindenképpen a fejlesztés gátja. A feldolgozók létszám kategóriája szerint a nagy és a közepes méretu feldolgozóknál a kapacitáskihasználás az átlagérték körül van, a kis cégeknél - valószínüleg az adatok kis száma miatt - ennél lényegesen nagyobb, 59%-os. Az ultrapasztorözött tejre vonatkozó kapacitás adatokból megállapítható, hogy a gyártás megoszlása kiegyenlítettebb. A két alföldi régió együttes kibocsátása kb. 50%, KözépDunántúlon gyártják az ultrapasztorözött tej 25%-át. Észak- és Közép-Magyarország 8, ill. 3%kal részesedik, Dél-Dunántúlon nincs ilyen gyártás. A nagy társaságok 100-300, a közepes társaságok 40-100 ezer liter/nap összteljesítményu vonalakkal rendelkeznek. A nagy beruházási és marketingköltségek miatt kis gyártó nincs. Ultrapasztorözött tejgyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld ÉszakAlföld

SZEGEDTEJ

ÉszakMagyarország KözépDunántúl

KözépMagyarország NyugatDunántúl

Összesen HAJDÚTEJ SZABOLCSTEJ WÉS Összesen JÁSZGYÖNGY Kft Összesen PARMALAT VESZPRÉMTEJ Összesen NASZÁLYTEJ Összesen MIZO

Létszám- Kapacitás kategória ezer liter/nap >250 fo >250 fo >250 fo 50-250 fo

240 240 222 100

Éves Napi Kapacitás termelés termelé kihasználás ezer s ezer % liter/év liter/nap 35323 118 49.1 35323 118 49.1 26241 87 39.4 33 0 0.1

40 362 40

134 26408 9700

0 88 32

1.1 24.3 80.8

>250 fo

40 200 52

9700 26379 6000

32 88 20

80.8 44.0 38.5

50-250 fo

252 100

32379 3825

108 13

42.8 12.8

100 294 294

3825 17920 17920

13 60 60

12.8 20.3 20.3

50-250 fo

>250 fo

>250 fo

Összesen

Összesen >250 fo 50-250 fo <50 fo Mindösszesen


1108 180 0 1288

15

Átlag

111896 13659 0 125555

373 46 0 419

33.7 25.3 32.5



Régiónként tekintve 13% (Közép-Magyarország) és 81% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 33%-os átlagértékkel. A nagy szóródást az okozza, hogy az utóbbi években az UHT-tejen belül a csomagolási arányok megfordultak. A féltartós tej aránya a fogyasztói tejen belül 20%-ról 2%-ra csökkent, a kartondobozos tartós tejé pedig 1%-ról 25%ra növekedett. A ki nem selejtezett, kis gyakorisággal üzemeltetett féltartóstej-vonalak indokolják a 20% körüli értéket. Az ízesített tejkészítmények kb. 50-50%-os arányban pasztorözve, illetve ultrapasztorözve kerülnek forgalomba. Eloállításukra a tej mennyiségének kb. 2%-át használják fel. A megtermelt mennyiség csaknem 50%-át az észak-alföldi, 27%-át a dél-alföldi, 16%-át a közép-dunántúli, 8%-át az észak-magyarországi régióban gyártották. Ízesített tejkészítményt marketing okokból - csak a nagy és a közepes nagyságú feldolgozók gyártanak. A leggyakoribb a 10-50 ezer liter/nap-os gyártónkénti összkapacitás, létszám-kategóriától függetlenül. Ízesített tejkészítmény

Régió

Társaság

Létszámkategória



DélAlföld

SZEGEDTEJ TEJFELDOLGOZÓ Kkt. Összesen HAJDÚTEJ SZABOLCSTEJ

>250 fo 50-250 fo

20 10

3490 1457

12 5

58.2 48.6

>250 fo >250 fo

30 50 100

4947 6102 2410

16 20 8

55.0 40.7 8.0

Összesen ÉSZAKTEJ ABAÚJTEJ KV.

>250 fo 50-250 fo

150 30 3

8512 1378 240

28 5 1

18.9 15.3 26.7

Összesen VESZPRÉMTEJ

>250 fo

33 10

1618 3000

5 10

16.3 100

10

3000

10

100

Észak Alföld Észak M.ország Közép -D.túl

Összesen





Átlag

210 13 0 223

16380 1697 1 18078

16

55 6 0 60

26.0 43.5 27.0



Régiónként tekintve 16% (Észak-Magyarország) és 100% (Közép-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 27%-os átlagértékkel. Az alacsony kapacitáskihasználásnak valószínuleg csak azért nincs súlyosabb következménye, mert a berendezések már amortizálodtak. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 26%-os, a közepes méretu cégek 44%-os arányban használták ki gyártóvonalaikat. Kis gyártó nem szerepel a táblázatban. A savanyú tej- és tejszínkészítmények (kefír, joghurt, tejföl) gyártására a folyadék alapanyag 8%-át, a zsír alapanyag 25%-át használják fel. A termékek közel 37%-át egy nagy társaság gyártja a közép-magyarországi régióban. Az itt muködo további két közepes és egy kis méretu cég termelése összesen 1%. Észak-Magyarországon állítják elo e termékek 24%-át, itt is csaknem a teljes mennyiséget egy nagy társaság gyártja. Észak-Alföld termelési aránya 17%, Közép-Dunántúlé 12%, DélDunántúlé 9%. Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon összesen a termék 1%-át gyártják. A legnagyobb gyártó 200, további 3 gyártó 80-130 ezer liter/nap összes kapacitással rendelkezik. A többi nagy, közepes és kis gyártó napi 30 ezer liternél kisebb vonalon gyárt.


17



Savanyú tejkészítmény-gyártó kapacitás

Régió

Társaság

Létszámkategória



DélAlföld

TEJFELDOLGOZÓ Kkt.

50-250 fo

10

296

1

9.9

30 87 7 3 22 118 130 3 4 17 154 30 4

296 8000 441 250 2239 10930 16000 110 471 2641 19222 900 490

1 27 1 1 7 36 53 0 2 9 64 3 2

9.9 30.7 22.3 27.8 34.2 30.8 41.0 12.2 35.1 52.4 41.5 10.0 40.8

90 124 15

25941 27331 2500

86 91 8

96.5 73.7 55.6

126 141

36 44

28.2 31.1

1

31.0

DélD.túl

Észak Alföld

Észak M.or-szág Közép -D.túl

Közép -M.or -szág

NyugatD.túl

Összesen MIZO DRÁVATEJ DÁMTEJ TOLNATEJ

>250 fo 50-250 fo 50-250 fo >250 fo

Összesen HAJDÚTEJ JÁSZTEJ KUNTEJ WÉS

>250 fo 50-250 fo 50-250 fo 50-250 fo

Összesen ÉSZAKTEJ ABAÚJTEJ KV. AVONMORE Összesen VESZPRÉMTEJ PARMALAT Összesen NASZÁLYTEJ DANONE CEGLÉDTEJ GARDA Összesen TEJFELDOLGOZÓ KFT Összesen

>250 fo 50-250 fo >250 fo >250 fo >250 fo



50-250 fo

4

10676 13176 372

>250 fo 50-250 fo <50 fo

209 19 6 238 7

41000 803 64 42238 112

137 3 0 141 0

65.5 14.1 3.4 59.2 5.1

7 Összesen

112

0

5.1

708 71 13 792

107257 5874 176 113307

<50 fo

>250 fo 50-250 fo <50 fo Mindösszesen


Átlag

18

358 20 1 378

50.5 27.6 4.4 47.7



Régiónként tekintve 5% (Nyugat-Dunántúl) és 74% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 48%-os átlagértékkel. A natúr savanyútej-készítmények, de különösen a tejföl is azok közé a termékek közé tartoznak, amelyeket minden régióban gyártanak. A 10% alatti kapacitáskihasználás azokban a régiókban fordul elo, ahol csak egy-egy kis gyártó szerepel. Általánosnak a 30-40%-os régiónkénti átlag tekintheto. Ennél magasabb átlag ott alakult ki, ahol egy szakosodott nagy társaság mellett szereplo egy-két nem jelentos gyártó a súlyozott átlagot kevésbé befolyásolta. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 51%-os, a közepes méretu cégek 28%-os, a kis gyártók 4%-os kihasználással gyártottak. E termékcsoportban eros koncentráció jött létre, 2 gyártó a mennyiség kétharmadát állítja elo, gyártókapacitásuk 66 és 97%-os kihasználásával. A hagyományos kelvirág és a passzírozott állományú félzsíros tehéntúró gyártására a folyadék alapanyag kb. 7%-át, a zsír alapanyag 4%-át használják fel. A túró 54%-át a dél-alföldi régióban állítják elo, ahol az ország három legnagyobb tejfeldolgozó társaságának muködik ilyen gyártóegysége. Ebbol egy társaság a telephelyén, a másik két társaság különálló üzemben (ezek közepes létszám-kategóriájúak) gyártja a túrót. Közép-Magyarországon a túró 14%-át gyártják, Észak-Alföldön 13%-át, Dél-Dunántúlon 8%-át, Észak-Magyarországon 6%-át, Közép-Dunántúlon 5%-át. Nyugat-Dunántúlon nincs számottevo kapacitás. A nagy létszámkategóriájú társaságok (beleértve ezek közepes kategóriájú különálló, specializált üzemeit is) napi 8-23, a közepes létszámúak 6-15 tonna kapacitással rendelkeznek, az egy kis társaság napi kapacitása 9 tonna.


19



Tehéntúró-gyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

HAJDÚTEJ MIZO SZEGEDTEJ

DélDunántúl

ÉszakAlföld

ÉszakMagyarország KözépDunántúl KözépMagyarország

Összesen TOLNATEJ DRÁVATEJ DÁTEJ VÖLGYSÉG NÉPE MGTSZ Összesen JÁSZTEJ KUNTEJ TISZATEJ MARKNAGISZ Összesen ÉSZAKTEJ ABAÚJTEJ

Létszám- Kapacitás kategória tonna/nap

50-250 fo 50-250 fo >250 fo >250 fo 50-250 fo 50-250 fo <50 fo

50-250 fo 50-250 fo 50-250 fo 50-250 fo

Éves termelés tonna/év

Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 16.0 88.9 6.6 47.1 3.3 41.7 25.9 64.8 1.4 10.0 2.0 20.0 0.3 2.2 0.4 4.4

18 14 8 40 14 10 12 9

4800 1977 1000 7777 420 600 80 120

45 9 11 10 6

1220 482 448 200 700

4.1 1.6 1.5 0.7 2.3

9.0 17.9 13.6 6.7 38.9

1830 340 550 890 700

6.1 1.1 1.8 3.0 2.3

16.9 10.3 12.2 11.4 10.1


>250 fo

36 11 15 26 23

Összesen PARMALAT/ CEGLÉDTEJ

50-250 fo

23 13

700 2100

2.3 7.0

10.1 53.8

13

2100

7.0

53.8

>250 fo 50-250 fo

Összesen


56 118 9 183

Átlag

2460 11937 120 14517

8 40 0 48

14.6 33.7 4.4 26.4

Régiónként tekintve 9% (Dél-Dunántúl) és 65% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 26%-os átlagértékkel. A gyártókapacitás rossz kihasználása elsosorban annak tulajdonítható, hogy a túrógyártás hagyományos volta és a termék rövid fogyaszthatósági idotartama (kis piaci hatótávolság, gyengébb verseny) miatt még sok cég gyártja.


20



A feldolgozók létszám-kategóriája szerint érdekes helyzet alakult ki. A nagy létszámkategóriájú társaságok ugyanis 15%-os, a közepes méretu cégek 34%-os, a kis gyártók 4%-os kihasználással gyártottak. Az adatokat az térítette el a valóságos aránytól, hogy két nagy társaság szakosodott, de közepes létszámú üzemben gyártja a túrót. Ha ezeket a nagy gyártókhoz soroljuk, akkor megfordul az arány, és a nagy gyártók kapacitáskihasználása 37% és a közepeseké 14%. Megindult a további koncentrálódás is, négy nagy és egy közepes méretu társaságnál kialakultak azok a túrógyártó centrumok, amelyek a teljes túrómennyiségnek már a 75%-át állították elo 1999-ben, 40-90%-os kapacitáskihasználással. Az ízesített túrókészítmények (krémtúrók, túródesszertek, Túró Rúdi) gyártására a folyadék alapanyag kb. 5%-át fordították. A krémtúrók és desszertek 81%-át Észak-Alföldön, 19%-át Közép-Dunántúlon gyártják. A valódi arány 57% az Észak-Alföldön, 13% a KözépDunántúlon és 30% a Dél-Dunántúlon. A gyártók nagy létszám-kategóriába tartozó társaságok, illetve nagy gyártó közepes kategóriájú specializált üzeme. A gyártókapacitás naponta 10-20 tonna. Ízesített túrókészítmény-gyártó kapacitás

Régió

Társaság

ÉszakAlföld

HAJDÚTEJ SZABOLCS TEJ Összesen ÉSZAKTEJ

ÉszakM.ország KözépDunántúl

Összesen PARMALAT VESZPRÉMTEJ Összesen


50-250 fo >250 fo

>250 fo >250 fo >250 fo


Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 4.3 86.7 14.7 122.2

5 12

1300 4400

17 20 20 17 10

5700 25 25 900 440

19.0 0.1 0.1 3.0 1.5

111.8 0.4 0.4 17.6 14.7

27

1340

4.5

16.5


59 5 0 64

Átlag

5765 1300 0 7065

19 4 0 24

32.6 86.7 36.8

Régiónként tekintve 1% (Észak-Magyarország) és 112% (Észak-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 37%-os átlagértékkel. A számok mögött az a változás húzódik meg, hogy a krémtúrók mint hagyományos ízesített túrókészítmények iránti kereslet csökkent, a Túró Rudi és az ahhoz hasonló túródesszertek népszerusége - a reklám és a hosszabb fogyaszthatósági határido miatt - gyorsan növekedett. Az e termékeket gyártó két társaság közül


21



csak az egyik szerepel a táblázatban, 122%-os kapacitáskihasználással, de a másik gyártó is valószínuleg ki tudja használni a rendelkezésére álló gyártási teljesítményt. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint itt is az a helyzet alakult ki, hogy a nagy létszámkategóriájú társaságok 33%-os, az egy közepes méretu üzem 87%-os kihasználással gyártottak. Ez a közepes létszám-kategóriába eso gyártó azonban egy nagy társaság szakosodott üzeme. Ezt a termékcsoportot valójában csak nagy társaságok gyártják.

A natúr sajtok gyártására a folyadék alapanyag kb. 30%-át, a zsír alapanyag kb. 24%-át használják fel. A sajtgyártás 36%-a Dél-Dunántúlra koncentrálódik. A sajtok 16-16 %-át gyártják Észak- és Dél-Alföldön, valamint Nyugat-Dunántúlon, 10%-át Közép-Dunántúlon, 4%-át Közép-Magyarországon. A nagy gyártók 15-33 tonna/nap gyártókapacitással rendelkeznek, bár elofordul 6 tonna/nap teljesítményu vonalat üzemelteto is. A közepes és a kis társaságok gyártókapacitása kisebb, mint 10 tonna/nap (bár ebben a kategóriában is van egy 16 tonnás gyártóegység).


22



Natúr sajtgyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

SZEGEDTEJ

>250 fo

MOZZARELLA

<50 fo

M+M KIST

50-250 fo

DélDunántúl

ÉszakAlföld

ÉszakMagyarország KözépDunántúl

KözépMagyarország NyugatDunántúl

Összesen MIZO DRÁVATEJ TOLNATEJ DÁMTEJ Összesen HAJDÚTEJ


>250 fo 50-250 fo >250 fo 50-250 fo >250 fo

JÁSZGYÖNGY

50-250 fo

KUNTEJ TISZATEJ

50-250 fo

Összesen ÉSZAKTEJ ABAÚJTEJ Összesen VESZPRÉMTEJ GICISAJT Összesen KORÖSTEJ Összesen PANNONTEJ ÓVÁRTEJ

50-250 fo >250 fo 50-250 fo >250 fo <50 fo 50-250 fo

>250 fo 50-250 fo



Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 17 99.8 1 45.9 5 30.4 23 64.5 19 58.0 4 122.2 27 107.3 3 26.7 52 73.7 20 101.7 1 20.0 2 75.6 1 45.0 24 86.1 6 100.0 0 8.3 6 86.9 11 36.9

17 3 16 36 33 3 25 10 71 20 3 3 2 28 6 1 7 30

5089 413 1460 6962 5744 1100 8048 800 15692 6100 180 680 270 7230 1800 25 1825 3325

5 35 3

1231 4556 260

4 15 1

82.1 43.4 28.9

3

260 5000 2000 7000

1 17 7 23

28.9

35106 6775 1644 43525

117 23 5 145

26 8 34 Összesen

157 49 8 214

64.1 83.3 68.6 Átlag

74.5 46.1 68.5 67.8

Régiónként tekintve 43% (Közép-Dunántúl) és 87% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 68%-os átlagértékkel. A berendezések teljesítményének


23



viszonylag jó kihasználását segítette, hogy a nyári tejfelesleg egy részét sajtexporttal lehet levezetni. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 75%-os, a közepes méretuek 46%os, a kis cégek 69%-os kapacitáskihasználással gyártottak. A termelés tovább koncentrálódik, a három legnagyobb gyártó a termékmennyiség 50%-át állítja elo, gyakorlatilag teljes kapacitáskihasználással. Az ömlesztett sajtok nem közvetlenül tejbol készülnek, hanem tovább feldolgozott termékek. Az ömlesztett sajt gyártása erosen koncentrálódott, egy nyugat-dunántúli nagy társaság a termékmennyiség 68%-át gyártja, 25 tonna/nap teljesítményu berendezésén. A dél-dunántúli régióban eloállított 28%-ból 23%-ot ugyancsak egy nagy társaság dolgoz fel, 18 tonna/nap teljesítményu vonalán. Ugyanakkor az ömlesztett termékek több megfontolásból is gyárthatóak, viszonylag kis eszközigénnyel is. A nagy ömlesztok mellett ezért - a létszám-kategóriától függetlenül - több gyártó is eloállít ömlesztett sajtkrémeket, általában <10 tonna/nap teljesítményu berendezésen.

Ömlesztett sajtgyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

HAJDÚTEJ M+M KIST

DélDunántúl

Összesen MIZO DRÁVATEJ TOLNATEJ

ÉszakAlföld KözépDunántúl NyugatDunántúl

Összesen KUNTEJ Összesen VESZPRÉMTEJ Összesen PANNONTEJ


>250 fo <50 fo >250 fo 50-250 fo >250 fo 50-250 fo >250 fo

>250 fo

Összesen




Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 2 31.3 1 16.7 3 22.8 6 35.6 1 7.9 0.3 11.1 7 21.9 0.04 2.0 0.04 2.0 0.3 3.8

5 7 12 18 13 3 34 2 2 8

470 350 820 1920 310 100 2330 12 12 92

8

92 7000 7000

0.3 23 23

9582 322 350 10254

32 1 1 34

25 25 Összesen

59 15 7 81

24

3.8 93.3 93.3 Átlag

54.1 7.2 16.7 42.2



Régiónként tekintve 2% (Észak-Alföld) és 93% (Nyugat-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 42%-os átlagértékkel. Az igen széles sávú megoszlást valójában nem a regionális különbségek jellemzik. Három nagy gyártó rendelkezik kifejezetten az ömlesztett sajt gyártására szakosított üzemmel, amelyek közül ketto szerepel a táblázatban. A két gyártó az ömlesztett sajt mennyiségének 90%-át állítja elo, 93 és 36%-ban használva ki berendezéseinek teljesítményét. A többi társaság elsosorban sajthulladékának értékesítésére sajtkrémeket gyárt. A viszonylag kis értéku berendezések kapacitáskihasználása kevésbé befolyásolja a költségeket. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 54%-os, a közepes méretuek 7%os, a kis cégek 17%-os kapacitáskihasználással gyártottak 1999-ben. Vajgyártásra a folyadék alapanyag kb. 1.5%-át, a zsír alapanyag kb. 14%-át használják fel. A vaj 34%-át Dél-Alföldön, 31%-át Nyugat-Dunántúlon, 20%-át Közép-Dunántúlon, 10%-át DélDunántúlon, 5%-át Észak-Alföldön gyártják. Észak- és Közép-Magyarországon nincs számottevo vajgyártás. A nagy társaságok ( beleértve ezek közepes létszámú, külön telephelyen muködo specializált üzemeit is) 10-44 tonna/nap teljesítményu folytonos vajgyártókkal rendelkeznek; a közepes méretuek 1-6, az egy kis méretu gyártó <1 tonna/nap teljesítményu köpülo-berendezésekben állítják elo a vajat.


25



Vajgyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

HAJDÚTEJ SZEGEDTEJ

DélDunántúl

Összesen DRÁVATEJ TOLNATEJ

ÉszakAlföld


NyugatDunántúl

Összesen JÁSZTEJ KOSSUTH KUNTEJ SZABOLCS TEJ Összesen ÉSZAKTEJ Összesen VESZPRÉMTEJ PARMALAT Összesen MIZO PANNONTEJ


50-250 fo


Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 9 39.4 3 33.3 12 37.5 1 9.8 3 21.3 3 17.6 0 15.6 0 60.0 1 67.7 1 6.4

22 10 32 6 13 19 3 0.2 1 11

2600 1000 3600 176 830 1006 140 36 203 210

15.2 10 10 20

589 81 81 563

2 0 0 2

12.9 2.7 2.7 9.4

>250 fo

44 64 25 15 40 Összesen

5 7 9 2 11

11.6 10.9

>250 fo

1530 2093 2600 650 3250 7464 3119 36 10619

25 10 0.1 35.1

>250 fo 50-250 fo >250 fo 50-250 fo <50 fo 50-250 fo >250 fo

>250 fo >250 fo

>250 fo


148 32 0.2 180

34.7 14.4 27.1 Átlag

16.8 32.5 60.0 19.6

Régiónként tekintve 3% (Észak-Magyarország) és 38% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 20%-os átlagértékkel. A gyártóteljesítmény alacsony kihasználási arányát a vaj piaci térvesztése okozza. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 17%-os, a közepes méretuek 33%os, a kis cégek 60%-os kapacitáskihasználással gyártottak 1999-ben. A közepes gyártók kapacitáskihasználásának átlagát egy nagy társaság közepes létszám-kategóriájú üzeme növelte meg.


26



Vajkrém gyártására a folyadék alapanyag kevesebb, mint 1%-át, a zsír alapanyag kb. 4%-át használják fel. A vajkrém 45%-a Észak-Alföldön, 36%-a Dél-Alföldön, 18%-a NyugatDunántúlon készül. A többi régióban gyakorlatilag nincs gyártás. A legnagyobb specialízálódott - gyártó 12 tonna/nap teljesítményu vonalat üzemeltet. A többi nagy gyártó 5-7, a közepes méretu gyártók 1 tonna/nap kapacitással rendelkeznek.

Vajkrém-gyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld DélDunántúl ÉszakAlföld

SZEGEDTEJ

>250 fo

Összesen DRÁVATEJ

50-250 fo

NyugatDunántúl

Összesen KUNTEJ SZABOLCS TEJ Összesen MIZO


50-250 fo >250 fo

>250 fo

Összesen



Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 7 95.2 7 95.2 0 17.3 0 17.3 0 8.0 8 69.4

7 7 1 1 1 12

2000 2000 52 52 24 2500

13

2524 1000 1000

8.4 3 3

5500 76 0 5576

18 0 0 18.6

5 5 Összesen

24 2 0 26

64.7 66.7 66.7 Átlag

76.4 12.7 71.5

Régiónként tekintve 17% (Dél-Dunántúl) és 95% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 72%-os átlagértékkel. A jó kapacitáskihasználás annak az eredménye, hogy a vajkrém-gyártás a legtöbb gyártónál intézeti szabadalom alapján jött létre, és a piaci lehetoségeket kezdettol fogva szem elott tartották. A hatékonyságot egyes gyártók felvásárlása, és azt követo profilírozás is növelte. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 77%-os, a közepes méretuek 13%os kapacitáskihasználással gyártottak. Kis társaságnál nem valósult meg gyártás. A sovány és a zsíros tejpor, valamint a tejfehérjekoncentrátum-por eloállítására a folyadék alapanyag kb. 7%-át, a zsír alapanyag kb. 1.5 %-át használják fel. Porító kapacitással - a pufferolás érdekében - a közép-magyarországi régión kívül mindegyik régió rendelkezik. Jelentos mennyiségu porítás azonban csak Nyugat-Dunántúlon (31%), Dél-Alföldön (30%), Dél-Dunántúlon (22%) és Észak-Alföldön (16%) van. Porítóval csak nagy társaságok rendelkeznek. A táblázatban szereplo közepes létszám-kategóriájú gyártóhely egy nagy társaság


27



szakosodott üzeme, a kis gyártó pedig korábban egy nagy gyártó része volt. A jellemzo teljesítmény napi 13-18 tonna, de egy nagy sajtgyár a keletkezett savó porítására 38 tonna/nap teljesítményu berendezést használ.

Porított termékeket (tejpor, savópor, fehérjekoncentrátum-por) gyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

HAJDÚTEJ SZEGEDTEJ

DélDunántúl ÉszakAlföld

Összesen TOLNATEJ Összesen SZABOLCS TEJ KOSSUTH Összesen ÉSZAKTEJ


50-250 fo >250 fo >250 fo >250 fo <50 fo >250 fo



>250 fo

NyugatDunántúl

Összesen MIZO PANNONTEJ

>250 fo >250 fo



Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 20 124 1 7 21 65 15 40 15 40 6 37

16 16 32 38 38 17

5933 316 6249 4615 4615 1907

13 30 16 16 16

1380 3287 107 107 200

5 11 0 0 1

35 37 2 2 4

16

200 4100 2451 6551

1 14 8 22

4

26 18 44 Összesen

147 16 13 176

53 45 50 Átlag

13696 5933 1380 21009

46 20 5 70

31.1 123.6 35.4 39.8

Régiónként tekintve 2% (Észak-Magyarország) és 65% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 40%-os átlagértékkel. Két régió 2-4%-os értéke azt mutatja, hogy ott - a még a rendszerváltás elott létesített - porítókra a 30%-kal csökkent tejtermékfogyasztás mellett jelentkezo kisebb szezonális felesleg levezetésére nincs szükség. A porításnak (a hazai tejporszükséglet eloállításán és a savó-, illetve permeátumpor gyártásán túl) a szezonális kiegyenlítés fontos funkciója, ezért nem is lehet országosan teljes kapacitáskihasználásra törekedni. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 31%-os, a közepes méretuek 124%-os átlagos kapacitáskihasználással gyártottak. A táblázatban szereplo egy kis társaságnál


28



35%-os kapacitáskihasználást valósítottak meg 1999-ben. A közepes gyártók kapacitáskihasználásának átlagát egy nagy társaság közepes létszám-kategóriájú üzeme növelte meg. Az értékesítésre kerülo surített tej mennyisége viszonylag kicsi, eloállítására a folyadék alapanyag kb. 0.7%-át, a zsír alapanyag kb. 0.4%-át használják fel. A surítoket elsosorban a porítást vagy más technológiai muveleteket megelozo koncentrálásra használják. A surítok teljesítménye - ahol a porítás elotti koncentrálásra használják - a porítókéval összehangolt. A termelésmegoszlás és a kapacitások (a kisebb szárazanyag-tartalom miatti nagyobb mennyiségek figyelembevételével) megegyeznek a porítókkal kapcsolatban ismertetettekkel.

Surített tejtermékeket gyártó kapacitás

Régió

Társaság

DélAlföld

SZEGEDTEJ HAJDÚTEJ M+M KIST

DélDunántúl Észak-

Összesen TOLNATEJ

Alföld

Összesen SZABOLCS TEJ KOSSUTH

NyugatDunántúl

Összesen PANNONTEJ MIZO


>250 fo


Napi Kapacitás termelé kihasználás s % tonna/ nap 2 6.6 2 6.9 7 32.5 10 14.3 22 39.4 22 39.4 6 25.9

24 24 20 68 55 55 25

473 499 1952 2924 6500 6500 1943

<50 fo

19 44

>250 fo

27 40 67 Összesen

1684 3627 2731 6000 8731

6 12 9 20 29

17647 2451 1684 21782

59 8 6 73

>250 fo >250 fo >250 fo >250 fo

>250 fo


171 44 19 234

29.5 27.5 33.7 47.8 43.4 Átlag

34.4 18.6 29.5 31.0

Régiónként tekintve 14% (Dél-Alföld) és 43% (Nyugat-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 31%-os átlagértékkel. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 34%-os, a közepes méretuek 19%os átlagos kapacitáskihasználással gyártottak. A táblázatban szereplo egy kis társaság gyártókapacitását 30%-os arányban hasznosította 1999-ben.


29



VI. A magyar tejtermelo ágazat nemzetközi összehasonlítása Az összehasonlításhoz a dán tejipar teljesítmény-mutatóit vettük alapul, ugyanis Dániának van talán a legfejlettebb tejipara az EU-ban, amely egyben fontos exportágazat is. Ezenkívül Dánia 1973. óta igen aktív szerepet játszik az EU tejtermelo ágazata irányelveinek és rendeleteinek kidolgozásában. Az összehasonlítás célja, hogy kiderüljön, mely területek azok, ahol a magyar tejiparnak változtatnia, javulnia kell, hogy az EU tagság után is eredményesen versenyben maradhasson a fejlett tejtermelo országokkal (Dánia, Hollandia, Franciaország, Írország) A tejbegyujtés szezonális eltérése (a legnagyobb mennyiségu tejgyujtés, csúcshét, összehasonlítása a legkisebb mennyiségu tejbegyujtéssel, leggyengébb hét) Magyarországon legalább kétszerese a dániainak, ami igen kedvezotlen, hiszen a csúcshét határozza meg a tejfeldolgozó üzem kapacitását, míg a leggyengébb hét határozza meg a kereskedelmi láncokkal és piacokkal kötött rendszeres szállítási szerzodések mértékét. Tejtermelés

Évek

1995 1996 1997 1998 1999

Magyarország Tejelo Tej Átlagos tehenek, millió hozam/tejelo ezer db kg tehén 421 1920 5040 414 1918 4991 403 1931 5135 407 2045 5400 399 2011 n.a.

Tejelo tehenek, ezer db 714 697 695 680 681

Dánia Tej millió kg 4473 4495 4433 4467 4456

Átlagos hozam/tejelo tehén 6610 6658 6890 6976 7154

A gazdasági szerkezetek összehasonlítása I.

Évek

1995 1996 1997 1998 1999 2000

Magyarország A tejgazdaságok száma társasági magán 890 798 741 720 n.a.

43000 39000 36000 32000 n.a.

Dánia Gazdaságok száma Szövetkezeti tagok %-a 14400 92.8 13500 93.6 12300 92.9 11350 97.2 10600 96.9 9935 n.a.

Magyarországon a gazdaságonkénti átlagos tehénállomány 12.2 volt 1999-ben, szemben a dániai 64.2-del, de a magyarországi kettos rendszer miatt az átlag az összehasonlítás céljára nem alkalmas. A társasági formában muködo gazdaságokban az átlag 353 tehén, míg az egyéni gazdaságokban 4.5 tehén. Azonban az átlagos gazdaság mérete gyorsabban no Magyarországon,


30



mint Dániában. ( Magyarországon 30% volt 1996 óta, Dániában pedig 21%) Biztosra veheto, hogy komoly szerkezetátalakítás várható a következo évtizedben Magyarországon.

A gazdasági szerkezetek összehasonlítása II.

Évek társasági 1995 1996 1997 1998

1995 1996 1997 1998 1999

Magyarország tehén/gazdaság magán

összesen

326 331 359

2.9 9.4 3.6 10.1 3.9 11.1 tej/gazdaság/nap literben társasági magán összesen 4310 4724 5368 5274

35 41 47 55

122 134 146 174

Dánia tejelo tehenek száma gazdaságonként 49.6 51.6 56.5 59.9 tej/gazdaság/nap literben 863 925 1001 1093 1168

Magyarországon a tejfeldolgozó ágazat szerkezete a regionális tejipari társaságok és részben vagy egészben multinacionális tejipari társaságok tulajdonában álló tejfeldolgozók elegyét jelenti. A legtöbb tejfeldolgozó üzem részvénytársaság, amelyeknek befolyásuk van a gazdákra és ez lehetoséget kínál a professzionális irányításra épülo szövetkezeti fejlodéshez. Az átlagos napi tejforgalom 45 ezer liter körül van egy magyarországi tejfeldolgozó társaságnál, szemben a Dániában általános napi 270 ezer literrel.

Tejipari társaságok és feldolgozó egységek/üzemek száma

Évek

1995 1996 1997 1998 1999 2000

Magyarország összes társaság 119 114 107 100 103 n.a.

tejbegyujtéssel 36 33 33 30 30 30


Dánia tejbegyujtés összes nélkül társaság 15 51 15 48 16 49 16 46 15 45 15 45

31

összes üzem 97 93 94 90 89 88



Magyarországon is, Dániában is mintegy 10 ezer ember dolgozik a tejiparban, azonban a dán ágazat forgalmát tekintve több mint kétszerese a magyarénak. Dániában 1998-ban a foglalkoztatottak száma/évente feldolgozott egymillió kg tej mutató 2.3 volt, szemben a magyarországi 5.7-tel. Magyarországon a tejipar alapvetoen a belso piacra épül, ahol a regionális tejipari társaságok elsosorban saját régiójukat látják el. Ezzel szemben Dániában a tejipar az exportra összpontosít, az összes tej több mint 70%-át használják fel exporttermékek eloállítására. Egyetlen tejipari társaság kezében van az export legnagyobb része, míg a többi kisebb tejipari társaság elsosorban a belföldi piacra termel.

VII. Tejipari kilátások A nemzetközi piaci tendenciák szerint az élelmiszerekhez hasonlóan a világ tejtermék fogyasztása az elmúlt évtizedben összeségében stagnált és a következo években is csupán a népesség gyarapodásából adódó mérsékelt növekedés várható. A nyugat-európai piac a nyolcvanas és a kilencvenes években számottevoen bovült joghurtokból, desszert-készítményekbol, lágysajtokból és sajtkülönlegességekbol, miközben csökkent a kereslet a vaj, a tej és a hagyományos, tömegárú-jellegu sajtok iránt. A nyugateurópai piacok telítettségére a gyártók termékeik differenciálásával, a piacok szegmentálásával és termékinnovációval válaszoltak. Új termékek kibocsátásában a tejipar az élelmiszeripar valamennyi ágát felülmúlja. Az elmúlt évtized fogyasztási irányzatai folytatódnak. A vaj iránti kereslet tovább csökken, de a sajtoké és a joghurtoké no. A sajtok iránti kereslet elsosorban a gyorsétkezés és az olasz tésztaételek nemzetközi elterjedése miatt no. A növekedés az elmúlt évtizedben 21 százalékos volt. Jó kilátásokkal rendelkeznek azok a tejtermékek is, amelyeket az élelmiszeripar más ágai használnak fel alapanyagként. Elsosorban azok a tejipari vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek kihasználják a tej természetes voltát és ízét - erre különosen a tejszín és a friss termékek kínálnak lehetoséget - és ki tudják elégíteni a fogyasztók egészség, kényelem és a gasztronómiai élvezetek iránti igényeit. Ezek feltételezhetoen a következok lesznek: tejitalok: • ízesített tejek • adalékokkal dúsított tejek sajtok: • friss sajtok • alacsony kalóriatartalmú sajtok • desszert sajtok, túródesszertek (gyermekeknek) • zöld penészsajtok (foként az alacsony kalóriatartalmúak) joghurtok: • gyermekek részére készült joghurt • biojoghurt


32



• görög joghurt • alacsony kalóriatartalmú joghurt • ivójoghurt

Az európai tejtermékpiacot még ma is nagyrészt regionális jellegu, nem egy esetben egész országrészeket átfogó, de országhatárokat át nem lépo szövetkezetek uralják, míg a multinacionális magáncégek jelentosége kisebb. A vezeto szövetkezetek a holland CampinaMelkunie, Friesland Frico Domo és Coberco, a francia Sodiaal és CLE, a dán MD Foods, a brit Dairy Crest és a svéd Arla. A magánvállalatok közül az európai piac foszereploi között találhatunk olyan multinacionális óriásokat, mint a svájci Nestlé, az amerikai Philip Morris (Kraft), a francia Danone, Besnier és Bongrain, valamint a brit-holland Unilever. Az iparág internacionalizálódása várhatóan felgyorsul és ebben a korábban konzervatív politikát folytató szövetkezetek is részt vesznek. Ennek jele, hogy a holland Campina-Melkunie megvette a német Südmilchet, vagy az ír Avonmore terjeszkedése: Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon vannak üzemeik. Nemzetközi összehasonlításban a 2000 évi mintegy 159 kg-os magyar tejtermék fogyasztás igen alacsony, alig haladja meg az EU átlag (300 kg/fo ) felét. A fogyasztás szerkezetét vizsgálva kitunik, hogy míg lemaradásunk kicsi a fogyasztói tej, a tejszín és a tejföl tekintetében, addig a savanyított termékekbol, ízesített tejitalokból, sajtból, túróból, vajból és surített tejbol jóval kevesebbet fogyasztunk mint az EU országokban.

Egy fore jutó tejtermékfogyasztás Németországban és Magyarországon

Termék Fogyasztói tej Ízesített tejitalok Savanyított termékek Tejszín, tejföl Vaj Sajt Ömlesztett sajt Túró Surített tej Tejpor Összes tejtermékfogyasztás nyerstej egyenértékben

Németország ( 1997 ) 64.5 9.3 13.9 7.7 7.0 11.1 1.2 8.0 5.2 2.2 330

Magyarország ( 1998 ) 56.0 3.2 6.6 6.3 1.0 3.2 1.0 2.7 0.4 0.7 152

A tejtermék iránti kereslet Magyarország jelenlegi fejlettségi fokán meglehetosen jövedelemrugalmas, különösen a desszerteké, a gyümölcsjoghurtoké és a sajtoké. A legalacsonyabb


33



jövedelmi tized tagjainak kiadásai tejtermékekre (a meglehetosen jövedelem-rugalmatlan keresletu fogyasztói tejet elhagyva) csupán felét-kétharmadát érik el az átlagos jövedelmu fogyasztók kiadásainak, ami nagy potencionális fogyasztási tartalékokat jelez. A következo években tehát a jövedelmek növekedésével jelentos fogyasztásnövekedésre számíthatunk, az elmúlt évek tendenciájának folytatódására. A következo öt évben évi átlagosan 4-5 százalékos GDP növekedés várható, ehhez évi mintegy négy százalékos reáljövedelem-növekedés. Ezzel kb. évi 2.5 százalékos egy fore jutó fogyasztásnövekedés járhat. Így 2005-re mintegy 175-180 kg-os fogyasztás várható, ami számottevo növekedés, de még mindig alaposan elmarad a nyolcvanas évek végének 200 kg-os fogyasztásától.

VIII. Szakágazati mutatók A tejipar szakágazati mutatóinak alakulása Megnevezés (adózott eredmény-fizetett kamatok)/nettó árbevétel (adózott eredmény-fizetett kamatok)/saját tõke (pénzeszk.+értékpapírok+vevõk)/rövid lejáratú köt. (vevõk x 365) / nettó árbevétel (készletek x 365) / nettó árbevétel idegen tõke / saját tõke (üzemi eredmény+értékcsökkenés)/nettó árbevétel pénzügyi eredmény / nettó árbevétel adózás elõtti eredmény / nettó árbevétel adózás elõtti eredmény / saját tõke adózozott eredmény / saját tõke mérleg szerinti eredmény / saját tõke nettó árbevétel / átlagos statisztikai létszám személyi jellegû ráfordítások / nettó árbevétel anyagjellegû ráfordítások / nettó árbevétel export értékesítés / nettó árbevétel (összes kötelezettség+céltartalék) / saját tõke rövid lejáratú kötelezettség / nettó árbevétel összes kötelezettség / összes eszköz saját tõke / összes eszköz (saját tõke+céltart.+hosszú lejár.köt.)/befekt.eszköz likviditás (adózás elõtti eredm.+fiz.kamat) / fizetett kamat pénzeszközök / nettó árbevétel forgóeszköz / összes eszköz nettó árbevétel / forgóeszköz nettó árbevétel / összes eszköz beruházások / nettó árbevétel beruházások / összes eszköz beruházások / értékcsökkenés jegyzett tõke / saját tõke


34

1995 -0,2% -0,9% 65,1% 29,9 23,8 9,3% 3,7% -1,4% 0,1% 0,7% -1,5% -2,9% 7231 9,4% 83,9% 9,7% 112,0% 17,2% 50,2% 46,5% 114,6% 82,4% 142,7% 2,0% 37,8% 705,7% 266,4% 0,4% 1,1% 23,9% 75,9%

1996 0,1% 0,8% 64,0% 30,4 14,5 10,0% 3,4% -1,3% 0,3% 1,9% 0,0% -2,8% 9314 9,4% 83,7% 7,7% 121,2% 16,7% 51,2% 44,2% 1935,3% 98,9% 282,3% 1,9% 46,3% 603,9% 279,3% 0,6% 1,7% 34,7% 80,1%

1997 0,6% 3,4% 63,5% 34,0 30,2 131,6% 4,9% -1,1% 1,8% 10,2% 7,7% -0,2% 11924 9,1% 84,8% 6,5% 137,4% 19,6% 54,9% 41,3% 120,9% 116,7% 250,0% 2,2% 54,3% 437,2% 237,6% 1,0% 2,4% 56,1% 82,5%

1998 1999 -1,8% -0,3% -14,1% -2,8% 55,0% 51,4% 36,8 36,9 25,9 20,6 202,8% 30,7% 2,2% 2,2% -1,0% -1,0% -0,5% -0,3% -3,6% -2,8% -5,9% -5,5% -14,9% -12,5% 15419 20124 8,1% 7,2% 89,7% 89,1% 9,2% 9,4% 215,5% 237,3% 22,9% 23,2% 64,8% 66,0% 31,0% 28,7% 104,8% 97,4% 102,7% 98,6% 65,5% -3940,1% 1,8% 1,4% 57,2% 56,4% 425,0% 437,3% 243,2% 246,5% 1,4% 0,6% 3,4% 1,4% 87,8% 33,8% 89,5% 91,7%


A magyar tejtermelés és tejipar ( ágazati elemzés )

Recommend Documents