A MAGYAR TANULÓK INFORMATIKAI KÉPESSÉGEI A NEMZETKÖZI MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ALAPJÁN

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

A MAGYAR TANULÓK INFORMATIKAI KÉPESSÉGEI A NEMZETKÖZI MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ALAPJÁN THE DEVELOPMENT OF 15-YEAR-OLD HUNGARIAN STUDENTS' IT SKILLS ON THE BASIS OF INTERNATIONAL MEASUREMENT RESULTS

Dancsó Tünde Kodolányi János Főiskola Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Doktori Iskola Összefoglaló Az eredményesség és hatékonyság vizsgálata napjainkban egyre fontosabb része az oktatásnak, mert a tantervek felülvizsgálatához, fejlesztéséhez, az oktatás tartalmának, módszereinek megváltoztatásához objektív adatokra van szükség. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) PISA (Programme for International Student Assessment) programja 2000-től 2015-ig háromévente méri, hogy a 15 éves tanulók mióta használnak számítógépet, milyen gyakran használják a gépet otthon vagy az iskolában, milyen a számítógéppel kapcsolatos attitűdjük, milyen gyakran végeznek bizonyos számítógépes műveleteket, mennyire magabiztosak egyes számítógépes tevékenységek végzése közben. A válaszokból megtudhatjuk, hogy a tanulók mely programokat használják a leggyakrabban, mely informatikai műveletek végzése közben magabiztosak, mely eljárások közben igényelnének több segítséget, illetve mely műveleteket nem képesek önállóan elvégezni. A szervezet honlapján elérhető adatbázisok elemzésével igazolhatók az elmúlt évek fejlődései, összehasonlíthatók a magyar és az OECD tagországok diákjainak az eredményei, feltárhatók az informatika és a szövegértés, matematika és természettudományi műveltségterületeken mért teljesítmények közötti összefüggések.

Kulcsszavak OECD, PISA, IKT, IKT kérdőív, mérés, értékelés

Abstract The assessment of success and efficiency is becoming an increasingly important part of education, since objective data is needed for the revision and development of curricula, and for the contentwise as well as methodological transformation of education. The PISA (Programme for International Student Assessment) programme of OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) measures from 2000 to 2015 triennially how long 15-year-olds have been using computers, how often they use them at home or in the school, what is their attitude towards computers, how often they perform certain operations and how self-confident they are in using different IT applications. Their answers provide information about which applications they use most frequently, in which operations they are self-confident, where would they need more help or which operations they are unable to perform by themselves. By the analysis of the database available on the OECD website it becomes possible to confirm recent development in the field, to compare the achievement of Hungarian students with that of any or all of the OECD members and to explore the correlations of achievements measured in the domains of IT-skills, text comprehension, mathematics and science education.

Keywords OECD, PISA, ICT, ICT questionnaire, assessment, evaluate

1


1.


Bevezető

Az eredményesség és a hatékonyság objektív adatokon alapuló javítása az utóbbi években az oktatási ágazatban is elsődleges prioritássá vált. Az élethosszig tartó tanulás olyan ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák kialakítását igényli, amelyek eredményesen támogatják az egyént az önálló fejlődésben. A műveltség fejlesztése, a minőségi oktatás tervezése és megvalósítása érdekében elkerülhetetlenné vált a kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása. A 21. században az informatikai műveltség is az általános műveltség szerves részének tekinthető. Az informatikai műveltség interdiszciplináris műveltség, amely a hagyományos alapkészségekre épül (Komenczi, 2001). Az új információs és kommunikációs technológiák hatékony eszközöket kínálnak az oktatás eredményességének javításához (Csapó, 2003), ugyanakkor az informatikai műveltség korosztályokra jellemző szintjéről ma még nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, ezért nem ismerhetjük, hogy milyen indikátorok jellemzik ma az egyes korosztályok számítástechnikai tudását, milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek a tanulók. Az informatikai műveltség szintjének mérése különösen fontos, mert az értékelés eredményei biztosíthatják a fejlesztéshez szükséges irányelveket, az oktatás tartalmának, módszereinek, a megfogalmazott ajánlásoknak, tanítási terveknek az objektivitását. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) 30 tagállam szervezete, közös céljuk, hogy választ adjanak a globalizáció gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásaira. Az OECD PISA (Programme for International Student Assessment) programja 2000-től 2015-ig háromévente méri a 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos műveltségét, a PISA 2009. évi mérésében pedig sor kerül a tanulók elektronikus szövegolvasási képességeinek a felmérésére is. A mérések elsősorban azt értékelik, hogy a diákok rendelkeznek-e a társadalmi életben való részvételhez és önmaguk fejlesztéséhez szükséges képességekkel (Csapó, 2005). A matematikai, szövegértési és természettudományi mérések mellett a tanulók egy háttérkérdőívet is kitöltenek, a kérdőívben a tanulók többek közt a szülők iskolai végzettségére, az otthoni tanulási körülményeikre, a tanulást támogató eszközök meglétére vonatkozó adatokat adnak meg, amelyek alapján megállapítható a szocioökonómiai index (Balázsi és Zempléni, 2004). A világban zajló gyors változások következtében a pedagógiai vizsgálatok során is figyelembe kell venni a rendelkezésre álló technológiai körülményeket. Az elektronikus szövegek használata miatt az információ elérése az elkövetkezendő években egyre fontosabbá válik az emberek életében, ezért a PISA mérés a háttérkérdőív részeként egy IKT (információs és kommunikációs technológiák) kérdőívet is tartalmaz. A kérdőívben azt mérik, hogy a tanulók hozzáférnek-e a számítógéphez otthon, az iskolában vagy egyéb közösségi helyeken, milyen a számítógéppel kapcsolatos attitűdjük, milyen gyakran végeznek bizonyos számítógépes műveleteket, mennyire magabiztosak ezek végzése közben (OECD, 2005). A háttérkérdőív elemzésével a tanulók informatikai szokásai, képességei, attitűdjei minősíthetők (Dancsó, 2007b), megállapítható, hogy van-e különbség az egyes szociokulturális helyzetű csoportok eredményei között. Az IKT kérdőív kitöltése nem kötelező az országok részére, Magyarország azonban 2000ben, 2003-ban és 2006-ban is részt vett a mérésben, így mintegy évtizedre visszanyúló adatokkal rendelkezünk a változásokról, a fejlődések irányairól. A tanulói önértékelésen alapuló IKT kérdőív elemzése lehetővé teszi, hogy feltárjuk a 15 éves magyar tanulók

2



informatikai szokásaira, képességeire jellemző értékeket. A számítógép kezelésével kapcsolatos műveletek elvégzésének a gyakoriságára, a webes alkalmazások és az egyes szoftverek használatának a magabiztosságára vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján objektív képet alkothatunk a tanulók kommunikációs, alkalmazói és technikai készségeiről, képességeiről. Az OECD adatbázisa lehetőséget nyújt arra, hogy az IKT kérdőív eredményeit a matematikai, szövegértési, természettudományi mérésekben nyújtott teljesítmények tükrében is megvizsgáljuk, így a műveltségterületekre jellemző eredmények és az egyes informatikai tevékenységek gyakorisága és magabiztossága közötti összefüggések is feltárhatók. A háttértényezők ismeretében azt is megvizsgálhatjuk, hogy milyen informatikai műveltséggel rendelkeznek az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező csoportok (Dancsó, 2007a). A résztvevő országok eredményeinek rangsorolásával megállapítható az egyes nemzetek OECD tagországok közötti helye (Balanskat, Blamire és Kefala, 2006). Az adatok elemzésével, az összefüggések vizsgálatával objektíven megállapítható, hogy milyen területeken lenne érdemes az informatikai műveltséget továbbfejleszteni. 2.

A PISA IKT mérésének eredményei

A 2006. évi PISA mérésben 57 ország vett részt, a kérdőívet összesen 400 ezer tanuló, köztük 4 495 magyar diák töltötte ki. Az opcionális IKT kérdőívet 25 OECD tagországban és 15 partnerországban alkalmazták a mérés során. A háttérkérdőív adatai szerint a magyar tanulók többsége rendelkezik az alapvető tanulási segédeszközökkel, de az internet hozzáférés és egyéb, speciális oktatóprogramok használata ma még nem jellemző a többségre. A mérésben résztvevő tanulók      

99%-ának van az otthonában legalább egy mobiltelefon, 96%-ának van CD vagy DVD lejátszója, 93%-ának van saját számológépe, 85%-a rendelkezik otthon olyan számítógéppel, amelyet tanulás közben használhat, a tanulók fele rendelkezik otthon internet kapcsolattal, de csak 44%-uknak van olyan szoftvere, amely a tanulásban segítségükre lehetne.

1.1.

A számítógép használatának ideje

Az IKT kérdőívben választ kaphatunk arra, hogy hány éve használják a számítógépet a tanulók, milyen gyakran, illetve milyen magabiztossággal végeznek el egy-egy számítógépes műveletet. Az eredmények szerint a diákok, köztük a magyar 15 évesek többsége több mint öt éve használ számítógépet, és csak kevesen vannak olyanok, akik legfeljebb egy éve kezdtek el ismerkedni a gép használatával (1. táblázat). 1. táblázat. A számítógép használatának ideje (%-os adatok)

Magyarország OECD

kevesebb mint egy éve 4,4 7,2

1-3 éve

3-5 éve

15,4 15,1

27,0 25,3

3

több mint 5 éve 53,2 52,4



A magyar diákok közt többen vannak olyanok, akik szinte mindennap használják a számítógépet az otthonukban, mint az OECD tagországokban élő diákok, de figyelemreméltó, hogy a magyar tanulók 11%-a – az eszköz hiánya miatt − soha nem használhat otthon számítógépet (2. táblázat). A Nemzeti alaptanterv ajánlása szerint a 7-8., valamint a 9-10. évfolyamon a tanítási órák 6-10%-ában ajánlott az informatika műveltségi terület tanítása. Ez a gyakorlatban heti 1-1 tanítási órát jelent az adott évfolyamokon. Ennek köszönhetően a 15 éves magyar diákok többsége (85%) hetente legalább egyszer használhatja a számítógépet az iskolában, míg az OECD tagországok intézményeiben csupán a tanulók 49,7%-a használhatja a számítógépet legalább heti rendszerességgel (2. táblázat). A magyar iskolarendszer előnyeként értelmezhető, hogy a 15 éves diákok ezeken az évfolyamokon gyakrabban vesznek részt számítástechnikai foglalkozásokon, mint más országokban. 2. táblázat. A számítógép használata otthon és az iskolában (%) Otthon Szinte mindennap Heti egy-kétszer Havonta néhányszor Havonta egyszer vagy ritkábban Soha

1.2.

Iskolában Magyarország OECD 9,6 7,1 75,4 42,6 6,5 16,1

Magyarország 66,6 17,3 3,5

OECD 62,1 18,3 6,3

1,6

4,0

3,2

16,3

11,0

9,3

5,3

18,0

Az internethasználat gyakorisága

A NAT 2006 az informatika műveltségterületre vonatkozó pedagógiai céljai közt kiemeli az informatikai eszközök alkotó használatának és az eszközökkel elérhető szolgáltatások igénybevételének a fontosságát. A tanterv szerint a szükséges információ gyors elérése, kezelése, az adatok feldolgozása, biztonságos tárolása, hatékony szervezése és jogszerű átadása érdekében a megfelelő eljárások, technikák, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályainak elsajátítására van szükség. A PISA mérés eredményei szerint a magyar tanulók az internetet leginkább kommunikációra, azaz elektronikus levelek küldésére és csevegésre, ezen kívül játékra és böngészésre használják. Az OECD tagországokban a leggyakoribb tevékenységek között a kommunikáció, a böngészés és a zene letöltése szerepel, a játék csak a negyedik helyen jelenik meg a gyakori tevékenységek között. A magyar tanulók tehát sokkal többet játszanak, mint az OECD tagországokban élő diákok (3. táblázat). A gyakoriságokra vonatkozó értékek szerint Magyarországon nagy különbségek vannak a 15 évesek között, a tanulók egy része szinte mindennap végez valamilyen tevékenységet az interneten.      

41,6%-uk részt vesz elektronikus kommunikációban, 35%-uk játszik a számítógépen, 31,7%-uk zenét tölt le az internetről, 26%-uk kollaboratív tevékenységet folytat a társaival, 20,2%-uk szoftvereket, segédprogramokat tölt le a számítógépére, 20%-uk böngészi az internetes oldalakat.

4



Az adatok tükrében tehát megállapítható, hogy a mérésben résztvevő tanulók mintegy harmada elsősorban szórakozási eszközként tekint a számítógépre a mindennapos használat során. A tanulók többsége leginkább elektronikus kommunikációra és játékra használja a gépet. Kevesen szereznek információkat böngészés útján, és vannak olyanok, akik böngészés nélkül, céltudatosan használnak a személyes szórakozásukat szolgáló speciális programokat, például zeneletöltő szoftvereket. Mindezek közvetve arra is utalnak, hogy ezeknek a szoftvereknek a létezéséről nem az interneten, hanem személyes kapcsolataik révén szereznek információt, és a társaiktól tanulják meg a programok legfontosabb funkcióit is. A tanulók egy része soha nem próbált még ki bizonyos funkciókat a gépen, mert      

27,3%-uk soha nem töltött le programot a számítógépére, 18,7%-uk soha nem töltött le zenét az internetről a gépére, 18%-uk nem próbálta ki az interneten végezhető közös munka lehetőségét, 12,7%-uk még egyetlen e-mailt sem küldött és nem csevegett, 9,1%-uk még soha nem internetezett, 8,9%-uk soha nem játszott a számítógépen.

Az eredmények szerint a tanulók tizedrésze azon lemaradó réteghez tartozik, akiknek egyáltalán nincs lehetőségük a számítógép használatára. A tanulók harmada csak olyan programokat használ, amelyeket más személy installált a gépükre. Ez nem teszi lehetővé számukra, hogy új programokat, szoftvereket, a megszokottól eltérő, vagy más alapokon nyugvó informatikai rendszereket is megismerjenek, azaz kiszolgáltatottá teszi őket a számítástechnika világában. Vannak olyan tanulók, akik az internetet csak böngészésre és játékra használják, de nem próbálják ki az elektronikus levelezőrendszereket, a kollaboratív eszközöket, nem ismerkednek meg a zene vagy egyéb szoftverek letöltésének a lehetőségével. 3. táblázat. Az internet használatának gyakorisága (%)

email, csevegőprogram Játék Internet böngészése Zene letöltése Kollaboráció Szoftver letöltése

1.3.

Gyakori 68,3 66,0 61,7 57,4 53,6 41,9

Magyarország Átlagos 11,0 15,0 18,8 14,1 16,0 15,3

Ritka 20,7 19,0 19,5 28,4 30,4 42,8

Gyakori 60,7 49,7 56,0 53,8 32,4 38,1

OECD Átlagos 10,3 16,2 21,2 12,6 16,7 15,4

Ritka 28,9 34,2 22,7 33,6 50,9 46,5

A szoftverhasználat gyakorisága

A magyar tanulók gyakrabban készítenek szöveges dokumentumot, gyakrabban használnak táblázatkezelő és grafikai programokat, több Logo vagy Pascal programot írnak, és kissé gyakrabban használnak oktatóprogramokat, mint az OECD tagországokban élő gyerekek (4. táblázat). A gyakran, szinte naponta végzett tevékenységek között elsősorban azokat találjuk, amelyeket jobban kedvelnek. A magyar tanulók     

14,7%-a ír számítógépes programot, 13%-a készít szövegszerkesztővel dokumentumot, 10,2%-a alakít át képeket grafikai programokkal, 7,4%-a dolgozik táblázatkezelő programmal, 4,5%-a tanul oktatószoftverek segítségével.

5



Ugyanakkor a magyar tanulók  

  

40,7%-a még soha nem írt még számítógépes programot, ezért nem ismerhetik a számítógépet működtető algoritmusokat, 40,1%-uk soha nem tanult oktatási szoftverek segítségével, amely egyben arra is utal, hogy a matematika, kémia, fizika, történelem, biológia, stb. órákon vagy házi feladatként tanáraik nem alkalmaznak animációs, szimulációs, vagy egyéb segédprogramokat, amelyekkel érthetőbbé tennék a tananyagot, 22%-uk soha nem készített vagy módosított képet grafikai programmal, 15,8%-uk soha nem végzett számításokat táblázatkezelő programmal, nem szemléltetett adatokat diagramokkal, 7,7%-uk pedig soha nem írt még szövegszerkesztővel dokumentumot.

Nyilvánvaló, hogy a tanulók azoknak a programoknak a használatát részesítik előnyben, amelyek elérhetők számukra és érdeklődést váltanak ki belőlük, amelyek szórakoztatják őket, vagy amelyek használata feltétlenül szükséges az otthoni felkészülésük során. Mindezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanulók szívesen készítenek otthon számítógéppel az életkori sajátosságaiknak megfelelő programokat, de az is valószínű, hogy felismerték a számítógépes programozás jövőbeli szerepét. A dokumentumkészítés gyakoriságából arra következtethetünk, hogy az iskolában egyre inkább elvárják tőlük, hogy a házi feladatokat, beadandó dolgozatokat szövegszerkesztő programmal készítsék el. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az oktatási intézményekben az oktatási szoftverek használatának az elterjedtsége ma még nem ölt túl nagy méreteket. Az alacsony mértékű használat az élményszerű, eredményesen alkalmazható eszközök hiányára, valamint az eszközhasználatot ösztönző motiválatlanságra vezethető vissza. A felmérésből származó eredmények jól jelzik, hogy a hazai oktatás során milyen tevékenységek fejlesztésére kellene nagyobb figyelmet fordítani. 4. táblázat. A szoftverhasználat gyakorisága (%)

Dokumentum írása Táblázatkezelő használata Grafikai program Program írása Oktatószoftver használata

1.4.

Gyakori 54,0 37,1 31,6 30,7 18,4

Magyarország Átlagos 25,4 25,8 23,4 13,9 18,0

Ritka 20,6 37,1 45,0 55,4 63,6

Gyakori 45,0 20,5 28,4 18,7 15,2

OECD Átlagos 26,3 19,3 18,9 11,6 15,9

Ritka 28,7 60,2 52,6 69,8 69,0

Az internet használatának magabiztossága

A számítógépes műveletek gyakoriságára vonatkozó kérdéseket követően a tanulók az egyes műveletek magabiztosságáról is nyilatkoztak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok többsége magabiztosan használja az internetet. A legnagyobb magabiztosság mérhető az információ keresésében és az elektronikus levél írásában. Ugyanakkor minden ötödik tanuló segítséget igényelne, ha egy elektronikus levélhez mellékletet kellene csatolnia és minden hatodik tanuló csak segítséggel képes csevegőprogramot használni, az internetről fájlokat, esetleg zenét tartalmazó állományokat letölteni. Az OECD tagországok diákjaihoz képest több magyar diák képes önállóan megírni egy elektronikus levelet, letölteni az internetről fájlokat vagy zenét, de kevesebben képesek segítség nélkül a csevegőprogramok használatára vagy információ keresésére (5. táblázat).

6



5. táblázat. Az internet használatának magabiztossága (%) Magyarország

OECD Nem tudom, mit jelent

Önállóan Segítséggel Nem el tudom el tudom tudom végezni végezni elvégezni Információ keresése E-mail írása Fájlok letöltése Chat Zene letöltése Fájl csatolása

1.5.

Önállóan Segítséggel Nem el tudom el tudom tudom végezni végezni elvégezni

Nem tudom, mit jelent

86,7

8,3

3,2

1,8

88,8

6,6

3,0

1,7

82,7 76,2 74,2 74,1 67,7

10,5 15,9 15,4 15,9 19,4

4,6 5,3 5,9 6,9 8,5

2,2 2,6 4,6 3,1 4,3

78,0 72,0 76,8 71,0 67,2

12,2 17,0 10,5 16,9 17,7

7,1 8,3 10,0 9,5 10,7

2,8 2,7 2,6 2,6 4,4

A szoftverek használatának magabiztossága

A magyar tanulók magabiztosak az állományműveletek végzésekor, a szövegszerkesztő használatában, de kevésbé magabiztosak a weblapok készítésében és az adatbázis-kezelő program alkalmazásakor. Többen igényelnének segítséget egy honlap szerkesztésekor, egy multimédiás prezentáció elkészítésekor, egy adatbázis létrehozásakor vagy a táblázatkezelő programok használata közben. Az informatika ismeretköreinek nehézségét jól jelzi, hogy a tanulók 34,6%-a nem képes adatbázis-kezelő programmal dolgozni, és közülük 12,2% nem is tudja, mit jelenthet ez a művelet. Nem ismerik például az adattábla, lekérdezés, jelentés, űrlap objektumokat, az egyes adattáblák közötti kapcsolatok létrehozásának a lehetőségét, vagyis azzal sincsenek tisztában, hogy mi az, amit nem ismernek. Bár a honlap szerkesztésével kapcsolatban is közel harmadrészük (29,3%) nyilatkozott úgy, hogy nem képes weblapot önállóan vagy segítséggel elkészíteni, de csak 5,4%-uk nem tudja, mit takarhat a honlapkészítés, mert gyakran tekintenek meg weblapokat, illetve gyakran hallanak a médiában is ezekről, ezért tudják, hogy mi az, amit nem tudnak. A technikai készségek tekintetében magabiztosak a fájlokkal kapcsolatos műveletek végzésében, de nem szereztek még elegendő tapasztalatot a vírusok irtásában (6. táblázat). 6. táblázat. A szoftverek használatának magabiztossága (%) Magyarország

OECD Nem tudom, mit jelent 2,2 2,0 2,1 3,9 4,3 8,0 4,9

Önállóan Segítséggel Nem el tudom el tudom tudom végezni végezni elvégezni Fájl mozgatása Szövegszerkesztő CD másolása Grafikai program Táblázatkezelő Prezentációkészítő Víruskereső Multimédia prezentáció Adatbázis alkotása Honlap készítése

82,6 80,0 77,4 54,1 47,3 47,2 46,9

11,1 14,0 14,8 28,5 35,7 30,0 29,3

4,1 4,1 5,6 13,5 12,7 14,9 18,8

34,8

41,9

16,5

27,9 26,0

37,4 44,8

22,4 23,9

7

77,2 75,7 67,5 53,2 44,7 51,7 39,9

13,4 14,0 18,3 27,7 32,7 27,4 28,8

6,8 7,1 11,2 15,4 15,2 14,0 25,1

Nem tudom, mit jelent 2,7 3,2 3,1 3,7 7,4 6,8 6,2

6,8

40,7

34,9

19,6

4,8

12,2 5,4

23,3 27,9

31,9 39,8

27,1 26,5

17,7 5,8

Önállóan Segítséggel Nem el tudom el tudom tudom végezni végezni elvégezni



Az OECD tagországokhoz képest kevesebb magyar diák képes önállóan elkészíteni egy prezentációt vagy egy multimédiás prezentációt, ugyanakkor többen jelezték a műveletekkel kapcsolatos igényüket a segítségre. 1.6.

A PISA mérés és az IKT kérdőív eredményei közötti összefüggések

A tanulók PISA mérésekben elért teljesítményei a számítógép-használat tükrében is vizsgálhatók. Azok a tanulók, akik több mint öt éve használnak számítógépet, szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint azok, akik csak egy éven belül kezdték el használni a számítógépet. A szövegértésben 96, a matematikában 89, a természettudomány területén 85 pontnyi különbség mérhető a két csoport teljesítménye között. Hasonlóképpen azok a tanulók, akiknek otthon is lehetőségük van arra, hogy számítógépet használjanak, jobban teljesítettek a mérésben azokhoz képest, akik nem rendelkeznek ezzel a lehetőséggel (7. táblázat). 7. táblázat. A számítógép használatának gyakorisága és az egyes műveltségterületeken elért pontszámok Szövegértés

Matematika

492

504

Természettudomány 516

16,8

490

493

507

Havonta néhányszor

3,4

463

467

484

Havonta egyszer vagy ritkábban

1,56

487

488

496

Soha

10,7

447

440

458

Szinte mindennap Heti egy-kétszer

Gyakoriság (%) 64,7

Az IKT műveletek gyakoriságára vonatkozó adatok és a teljesítmények között a legtöbb esetben nem ismerhető fel egyértelmű összefüggés. A szoftverhasználat gyakoriságára vonatkozó kérdések közül csak egyetlen esetben tapasztalható pozitív összefüggés, eszerint minél gyakrabban kommunikál valaki az interneten, annál jobb teljesítményt ér el a teszteken. A magabiztosság szorosabb összefüggésben áll a mérés eredményeivel. Azok, akik az adott IKT műveletet soha nem hajtották még végre, sőt nem is ismerik, hogy mit jelent az adott művelet (ez a tanulók 1,7-12%-át jelenti), minden műveltségterület esetében a legalacsonyabb eredményeket érik el. Ezeknek a tanulóknak a hátrányai halmozottan jelennek meg a tanulásban, és valószínű, hogy a munka világában is nehézségekkel kell szembenézniük. Bár a honlapok, multimédia prezentációk, adatbázisok alkotásának, a vírusok keresésének, az e-mailek írásának és a csevegőprogramok használatának magabiztossága nem minden esetben jár együtt jobb teljesítményekkel, de a magabiztosságra vonatkozó 16 kérdés közül 10 esetben igaz, hogy ha a diákok magabiztosan végeznek el egy-egy informatikai műveletet, akkor jobb teljesítményt érnek el a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén is. A magabiztosság és egyéb eredmények között tehát szorosabb az összefüggés, ezért az iskolai tanulmányok során az eredményesség érdekében a műveletek gyakori végzése helyett a magabiztosság fejlesztésére van szükség.

8


3.


Összegzés

Az informatikai műveltség az a képesség, amelynek birtokában a személy képes felismerni és megérteni, milyen szerepet játszik az informatika a bennünket körülvevő világban, ennek tükrében képes megalapozott döntéseket hozni és cselekedni, hogy jelenlegi és későbbi élete során alkotó és felelős ember legyen. A műveltség az internet és a rendelkezésünkre álló programok ismeretén túl nem a gyakori, hanem a hatékony, eredményes használat képességét jelenti. A 2006. évi nemzetközi mérés adatai szerint a magyar tanulók az OECD tagországok diákjaihoz képest magabiztosabbak az informatikai tevékenységek végzésében. A magyar diákok közül többen jeleztek nagyobb magabiztosságot az elektronikus kommunikációban, az alkalmazói programok többségének használatában és a technikai készségek területén is. Az adatbázis objektív képet mutat arról, hogy a tanulók mely programokat használják a leggyakrabban, mely informatikai műveletek végzése közben magabiztosak, mely eljárások végzése közben igényelnének több segítséget, illetve mely műveleteket nem képesek önállóan elvégezni. A kérdőív eredményei alapján kirajzolható tudástérképek objektíven jelzik a 15 éves tanulók informatikai képességeit, lehetőséget nyújtanak az eszközhasználatban való magabiztosság jellemzésére és nemzetközi összehasonlítására. Az IKT kérdőív tartalmi elemzése segítséget nyújthat azokban a tantárgyi fejlesztésekben, amelyekben informatikai eszközök alkalmazására kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy az informatikai műveltség fejlődése az iskolai oktatás és az otthoni géphasználat eredményeképpen felgyorsult (Dancsó, 2005). Ennek a korosztálynak az oktatásban az informatikai eszközök szélesebb körű használatára van szükség, több olyan számítástechnikai eszközt, programot kellene megismerni, amelyeknek a használatát a tanulók magabiztosan elsajátíthatják, amelyek támogatják a szocializációt, az etikus elektronikus kommunikációt, ösztönzik az önálló tanulást és elősegítik az általános készségek fejlődését. A PISA mérés egyik üzeneteként értelmezhető, hogy az oktatás során, a tantervek fejlesztésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a kutatási eredményeket, az adott korosztályra jellemző fejlettségi szintet. Az oktatási folyamatoknak tükröznie kell azokat a tanulási és a hétköznapi élet során végzett tevékenységeket, amelyek a szövegértési képesség, a szóbeli, írásbeli kifejezőképesség, az ismereteket alkalmazó képességek fejlődését támogatják (Balázsi, Ostorics és Szalay, 2007). A fejlesztések során olyan gyakorlatok végzésére van szükség, amelyek elsősorban a szoftverek önálló, hatékony, magabiztos használatára, az elektronikus kommunikációban való aktív, céltudatos, etikus részvételre, összességében egészséges szocializációra ösztönöznek. Irodalom [1]

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf

[2]

Balanskat, A., Blamire, R. és Kefala, S. (2006): European Communities (2006): The ICT Impact Report. A review of studies of ICT impact on schools in Europe. http://insight.eun.org/shared/data/pdf/impact_study.pdf

9



[3]

Balázsi Ildikó és Zempléni András (2004): A hozottérték-index és a hozzáadott pedagógiai érték számítása a 2003-as kompetenciamérésben. Új Pedagógiai Szemle, 54. 12. sz. 36-50.

[4]

Balázsi Ildikó, Ostorics László és Szalay Balázs (2007): PISA 2006. Összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, 2007.

[5]

Csapó Benő (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, 48. 12. sz. 1478-1485.

[6]

Csapó Benő (2005): A komplex problémamegoldás a PISA 2003 vizsgálatban. Új Pedagógiai Szemle, 55. 3. sz. 43-52.

[7]

Dancsó Tünde (2005): Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, 55. 11. sz. 36-48.

[8]

Dancsó Tünde (2007a): Az informatikai képességek fejlettsége a szociokulturális indexek tükrében. In: Mankovits Tamás, Molnár Sándor Károly és Németh Sarolta (szerk.): Tavaszi Szél 2007. Konferenciakiadvány. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest. 43-49.

[9]

Dancsó Tünde (2007b): A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 57. 6. sz. 128-143.

[10] Komenczi Bertalan (2001): Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. 6. sz. 122-132. [11] OECD (2005): Are Students Ready for a Technology-Rich World? What PISA Studies Tell us? OECD, Párizs. http://www.oecd.org/dataoecd/28/4/35995145.pdf

10

A MAGYAR TANULÓK INFORMATIKAI KÉPESSÉGEI A NEMZETKÖZI MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ALAPJÁN

Recommend Documents