Magyar Informatikai Monitor

Magyar Informatikai Monitor Koncepció és előtanulmányok

Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2001 március Bagolyvár Kiadó

Magyar Informatikai Monitor Az IVSZ kutatási és kiadói programja az ICT-szektor alap-adatszolgáltatásának megteremtéséért Szerkesztő Kolossa Tamás Szerzők Borovitz Tamás Fülöp Melinda Kolossa Tamás Máth András Mészáros Anikó Molnár Szilárd Veroszta Zsuzsa Z. Karvalics László

ISBN (Kiadói rész) 2

Tartalomjegyzék

1. Bevezető. Az IVSZ és a Magyar Informatikai Monitor (INFOMONITOR) 2. Az INFOMONITOR-alaprendszer létrehozásának keretei és stratégiája 3. INFOMONITOR Fogalomjegyzék és adatgyűjtő mátrix 4. INFOMONITOR Európában. Az EITO kategóriarendszer bemutatása és értékelése 5. Az IVSZ próbafelmérésének gyorseredményei (2001 január) 6. Függelék. Honnan indult, hol tart? Az IVSZ-ről röviden

3

I. Bevezető. Az IVSZ és a Magyar Informatikai Monitor (INFOMONITOR) Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége néhány éve aktív tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy megalapozza a saját tagsága, a magyar informatikai szakma vezető képviselői, illetve az egyéb szakmai, politikai és társadalmi közösségek igényeinek megfelelő informatikai adatszolgáltató rendszert, amely a számítástechnika, a telekommunikáció, a média és a korszerű digitális technológiák konvergenciájából születő iparág statisztikai információira épít. 1. Az informatika statisztika helyzete Mint ismeretes, a magyarországi informatikai piacról szóló legfontosabb adatok - számítógép-penetráció, az internet elterjedtsége, az informatika éves teljesítmény- és fejlődési adatai stb. - jelenleg csak rendszertelenül, szétszórt, alkalmilag megjelenő ismertetésekben érhetők el. Ennek csak egyik oka a magyar mikro- és makro-statisztikai rendszer kevéssé kiterjedt volta, a fő okok elsősorban az informatika robbanásszerű fejlődésében rejlenek, amikor az adatok megfelelő gyűjtéséhez és elemzéséhez is rendszeresen új és új definíciókkal kell megbirkózni. Az IVSZ keretein belül a szervezet erősödő szerepénél fogva és növekvő taglétszámának köszönhetően mind nagyobb mennyiségű adat hal-

4

mozódik fel, amely azonban a megfelelő szintű elemzések elvégzéséhez nem elegendő, jelentős kiegészítésre szorul. Ugyanakkor a tagság igénye egyre erőteljesebb a hiteles, jól hasznosítható alapadatok, felmérések iránt. Mindezért az IVSZ Elnöksége 1997. december 2-án elhatározta, hogy projektet indít az informatikai piac felmérésére. Ennek megfelelően megalakította a Statisztikai Szakértői Bizottságot, amely arra hivatott, hogy a felméréshez szükséges struktúrát áttekintse és azt szakmai szempontból kiegészítse. A Bizottság első találkozóin igyekezett körülírni a feladat- és felelősségi mezőt. Kezdetben a következő főbb pontok váltak világossá: -- az informatikai felmérésben kiemelt cél az IVSZ-t elsősorban érdeklő statisztikai információhalmaz kidolgozása és folyamatos működtetése; -- az IVSZ-t elsősorban a tagjai által képviselt keresleti, illetve az őket érintő kínálati piac érdekli; -- ezek az információk nem gyűjthetők ki valamilyen országos felmérésből, mert ilyen nem létezik; -- ugyanakkor az IVSZ-nek nem feladata az országos, makro ökonómiai adatgyűjtés, s ahhoz ereje sincs; -- az általános igény alapján megindult egy folyamat, amelyből kialakulhat a KSH által előkészített és üzemeltett országos statisztikai adatszolgáltatás. A KSH-ban erre alakult egy részleg Információstatisztikai osztály néven (1998as állapot); -- az országos felméréshez az IVSZ-nek csatlakoznia kell, nem csak azért, hogy megfelelő adatokhoz jusson, hanem főleg azért, hogy szakértői közreműködésével segítse a

5

helyes definíciók megalkotását, új statisztikai kategóriák felállítását, a korszerű országos makro ökonómiai adatgyűjtés megindítását; -- akárcsak országosan méretekben, a tagságon belül is kérdéses a cégek adatszolgáltatási hajlandósága. Kötelező adatszolgáltatást csak a KSH szervezhet, ám a megtagadott vagy elmaradt adatszolgáltatás szankciója elhanyagolható. Az IVSZ csak önkéntes adatszolgáltatás szervezhet, bejelentési kötelezettség mellett. Felvetődött az alapszabály módosításának lehetősége, de jogi állásfoglalást igényel, vajon az alapszabályban rögzített adatgyűjtés vállalása önkéntesnek tekinthető-e? A Bizottság a fenti elvek alapján felvette a kapcsolatot a KSH szakértőivel annak érdekében, hogy szakmai részvétellel segítse az ott megindult makro-statisztikai fejlesztést. A KSH-val való megbeszélések során kiderült, hogy az új SZJ és TEÁOR csak egyféle korszerűsített besorolást tartalmaz, és nem foglalkozik a legújabb szakágak beemelésével (pl. rendszerintegráció, outsourcing, help-desk stb.) vagy számos, a hálózatos technológiák (LAN, WAN, Internet) nyomán kifejlődött új alapdefinícióval. A jelenlegi gyakorlatban csak azokat a cégeket mérik fel, ahol fő tevékenységként a számítástechnikát jelölik meg - így kimaradnak az információs körből jelentős szervezetek. A távközlésről mind a KSH, mind a KHVM megjelentetett egy felmérést, de nincsenek még előkészületek, például az e-commerce, az interaktív televíziózás tárgyában. A KSH a számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó felmérése mellett törekszik egy európai standardoknak megfelelő információs társa-

6dalom adatfelvétel kereteinek

lom adatfelvétel kereteinek kialakítására, de törekvései nagyjából abban a fázisban vannak, mint az IVSZ-éi a saját monitorával: az előkészület és a koncepcióalkotás időszakában. A nemzetközi tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy a szükségszerűen merevebb (az évek során is stabil, összehasonlításra alkalmas adathalmazra támaszkodó) állami statisztikai rendszerek nem képesek rugalmasan követni az informatika fejlődési sebességét. Ezért a fejlett ipari országokban elterjedt megoldás szerint központi támogatással, a statisztikai felmérésben érdekelt szakmai szervezetek és tőkeerős vállalkozások összefogásával alakulnak a feladat megoldására szervezetek. Ilyen például az European Information Technology Observatory (EITO). 2. Az informatika definiálásának problémaköre De egyáltalán mi az “informatika”, hogyan határolható be az a kör, amit mérni akarunk? A konvergencia elve alapján sokat hangoztatjuk, hogy a távközlés és a számítástechnika közeledik egymáshoz. Legtöbbször lényegében e két iparágat soroljuk az informatikába. Csakhogy a statisztikai nómenklatúrákban a távközlést önállóan a postai szolgáltatások alá sorolják. S ma még nem látni törekvést arra, hogy ez ne így legyen. (Pontosabban a KSH-projekt még nem jutott abba a stádiumba, hogy ebben állást lehetne foglalni, s megoldást lehetne mutatni). De nehéz is a megoldást elképzelni, hiszen az “informatika” fogalma nem szerepel a jegyzékekben. A

7

számítástechnikába pedig senki nem sorolja a távközlést. A korszerűbb - pl. az Európai Közösség projektjeiben is szereplő - elvek szerint az információs társadalom egyik alappillére az interaktív multimédia (ennek szerteágazó szabványosításával foglalkozik az EU). Az interaktív multimédia három - a mi esetünkben iparági - halmaz metszete. Ez a három halmaz a távközlés, az információtechnológia és a tartalomipar. Az első kettő ágazat metszete adja a multimédia hálózati eszközeit. A távközlés és a tartalomipar metszete adja az online multimédiaipart (pl. Internet). Az informatika és a tartalomipar metszete adja az offline multimédiaipart (pl. CD-ROM vagy DTP). Ez az értelmezés statisztikai szempontból rendkívül tág (bár az Európai Közösség több tucat projektet indított el ezen elvek alapján). Elvileg mondhatjuk, hogy ezen értelmezés alapján hozunk létre egy “informatika” statisztikai kategóriát, ám könnyű belátni, hogy egy ilyen kategória hamarosan ellepné a statisztika legnagyobb részét - hiszen az informatika penetrációja miatt különböző mértékben, de gyakorlatilag minden gazdasági ágazat érintett. Ezzel a megközelítéssel az informatika statisztikája könnyen kezelhetetlenné válik. Kérdés például, hová soroljunk olyan új kínálatot, mint pl. az Internet-elérési szolgáltatást. Különösen, ha az különböző eszközökön történik. Hagyományos értelemben a telefonszolgáltatók távközlési adatszolgáltatók. De - amellett hogy az adat nem távközlési, hanem informatikai vagy akár számítástechnikai fogalom - vannak más szolgáltatók is; például műholdas eszközökkel. Informatikai eszköz-e a televízió? Távközlési eszköz-e a modem? Hová sorolandó a

8

kábeltévés Internet-szolgáltató? Avagy hová kell sorolni egy olyan egyszerű szolgáltatást, mint például a DTP (DeskTop Publishing)? Számos grafikai stúdió már kizárólag számítógépekkel dolgozik, s termékeiket adathordozókon viszik el a levilágítóhoz, ahonnan a nyomdába csupán a film kerül. Mi az elvi alapja annak, ha a számítástechnikába soroljuk - ma nem ott van, hanem a kiadói-nyomdai-grafikai szolgáltatások között, holott a termék előállítása tisztán digitális úton történik -, s mi, ha a nyomdai szolgáltatásokhoz, hiszen az eljárást ma is joggal nevezzük nyomdai előkészítésnek, csak éppen ma már nem a nyomdában történik, mint régebben. Ilyen példát még nagyon sokat lehet találni. A fenti tartalomipar fogalom lefedi a társadalom összes olyan forrását, ahol információ keletkezik. Az EITO évente megismételt nagyszabású felmérésében az EU adatok mellett több definíció is szerepel. A kötet minden évben tartalmaz a definíciók és a felmérési metódusok összehasonlításáról és változásáról szóló fejezetet. Az anyagban a hagyományos IT rendszerek körét a hardverek kategóriájában kibővítették a hivatali eszközökkel (író- és számológépek, másolók, tele- és adatkommunikációs eszközök). Az új IT szolgáltatások körébe a következőket sorolják: tanácsadás (consulting), megvalósítás (implementation) -azaz beszerzés, üzembehelyezés, helyi fejlesztés, tesztelés, menedzselés

--,

operáció

menedzsment

(operation

management) - azaz üzemeltetés, rendszermenedzsment, help-desk, hálózatmenedzsment, szoftverfrissítés, háttérmentés, biztonságkezelés stb. stb. --, s végül az üzemeltetés támogatással

(support services) - azaz pl. karban-

9

karbantartási szerződés, telefonos hotline stb. Ez utóbbiak a magyar nomenklatúrákban még nem szerepelnek. Ezért szerkesztettünk kötetünkbe egy olyan tanulmányt, amelyik részletesen bemutatja az EITO módszerét és megoldásait. A hiteles statisztikai elemzésnek pontosan meg kell tudnia mondani, mire vonatkozik, mit milyen körben mér. Ilyen alapon tehát nagyon sokféle informatikai felmérés alakítható ki. Egészen más igényű egy felmérés az IVSZ tagsága körében, mint pl. az összes olyan vállalkozás körében, ahol a számítástechnikát főfoglalkozásként jelölték meg, avagy az összes olyan vállalkozás keretében, ahol forgalmaznak számítástechnikai terméket vagy szolgáltatást. Megint más kört kell felmérni, ha a piac működésének egy speciális körére vagyunk kíváncsiak, s mindettől gyökeresen különbözik a kereslet -- vagyis a potenciális piac felmérése. Ebből a szempontból tehát fontos különbségtételt jelent az IVSZ kínálati, illetve keresleti piaci megközelítése. 3. A Magyar Informatikai Monitor megvalósítására vonatkozó elvárások Az előkészítő munkálatok nyomán az IVSZ meghívásos pályázatot hirdetett a Magyar Informatikai Monitor előkészítése, fejlesztése és üzemeltetése tárgyában. A MIM fejlesztésének, üzemeltetésének finanszírozását az IVSZ részben a saját tagsági köréből eredő szponzori megoldásokra, részben a központi, ágazati, illetve szakmai fejlesztési feladatokra fordítható összegek megpályázására alapozza. Az IVSZ álláspontja szerint az új informatikai alapdefiníciók

10

szakmai vitájával, a korszerű felmérések előkészítésével, az elemzések meghatározott körű publikálásával jelentős részben olyan közfeladatot vállal fel, amelyekre szakmai pozíciói miatt ugyanakkor nemcsak elhivatottságot, hanem elkötelezettséget is érez. Tekintettel arra, hogy az IVSZ piacát az informatikai piacon működő vállalkozások összessége képezi, célunk az, hogy:

y a definíciós nehézségek dacára állítsunk fel egyértelmű kategória- és értelmezési rendszert az informatika értelmezésére, úgy, hogy az az Európai Közösség normáival is kompatíbilis legyen. (A szerkezet mélységére és szellemiségére vonatkozóan az EITO az irányadó!) y a fent specifikált kategória- és értelmezési rendszernek megfelelően adatokat gyűjtsünk az informatikai (kereslet, kínálat) piacról. y a fenti felmérést félévente naprakésszé tegyük y és rendszeresen megjelentessük.

Az IVSZ-en belül végzett felmérés kérdéseire adott válaszok azt igazolják, hogy az IVSZ tagjai a rendszeres piaci elemzést szolgáló adatbázis speciális előnyeit abban látják, hogy az rendszeresen, meghatározott időközönként és azonos szerkezetben készül. Ez lehetővé teszi, hogy az adatokból a felhasználók trendeket ismerjenek fel, és a piac változásait folyamatként érzékelhessék. Lehetővé teszi azt is, hogy az adatok egymással való összefüggéseit is vizsgálják, új jelenségek felbukkanását észlel-

11

észleljék,

és

egyéni

szükségleteiknek megfelelően trend-extrapolációkat készítsenek. Miután a források ugyanazok maradnak, az adatok azonos értelmezése hosszabb időn át is biztosítható. Olyan adatbázis készül tehát, amelyben nagy szerepet kap az érintettek (jövendő felhasználók) munkája. Az adatok egy részét ugyanis saját vállalatukra vonatkozóan éppen a felhasználók szolgáltatnák (természetesen szigorúan őrizve üzleti titkaikat), és így noha mindenki csak aggregált adatokat kapna kézhez, azok mégis az egyes vállalatoknál jelentkező tényeken alapulnának. Mivel az időszakonként szolgáltatott eredmények a vállalatok számára külön-külön óriási piackutatási költségeket jelentenének, a költségek felosztása lehetővé tenné, hogy az összegeknek csak a töredékét áldozzák fel. Az adatbázis célja, hogy: •

az informatikai piacról nyújtsunk információt (Magyar Informatikai Monitor, CD-ROM, Internet stb.) tagjaink, potenciális tagjaink, a hazai és most már a számos külföldi érdeklődő számára;

•

a potenciális és valóságos tagokról a mindenkor aktuális információkat tároljuk.

Az adatszolgáltatást gyakorisága: •

félévente szükséges az adatokat felújítani.

Az adatszolgáltatás tartalma, az adatbázis felépülése: •

Hazai információs bázis

•

piaci információk megszervezése (pl. PC index),

12

•

az IVSZ-t és a tagokat érintő gazdasági és ipari információk.

•

Nemzetközi információs bázis

•

ami az informatika területén a világban történik;

•

piaci információk megszervezése (PC index) .

•

Közvetítő, piacszerzési funkció - tagok tájékoztatása

•

közhasznú információk (pl. PHARE programok, állami megrendelések, pályázatok);

•

a tagok részére folytatott marketingtevékenység (pl. ha a külvilágból hozzánk fordul valaki valamilyen kéréssel, akkor fel tudjuk sorolni azokat a vállalatokat, amelyek ezzel foglalkoznak);

•

a tagok egymás közötti tájékoztatása (pl. ha egy hardveres cég keres valamilyen típusú alkalmazást, akkor az IVSZ tudja megmondani, melyik cég foglalkozik ilyennel).

•

IVSZ-tagok közötti termékforgalom

4. A hazai információs bázis felépülése •

Makrogazdasági információk [a gazdaságban, iparban várható: növekedés, inflációs ráta, kamatláb, fizetési mérleg együttesen és országrelációként, munkanélküliség régiónként, konjunktúramutatók (cégek rendelésállománya stb.) ágazatonként].

•

Ipari információk (a gazdaságban hol van növekedés, hol van zsugorodás? Pl. ha az építőiparban, mezőgazdaságban stb. növekedés figyelhető meg, akkor várhatóan nőni fognak az informatikai klien-

13

sek ezen a területen. Zsugorodás esetén ellenkező hatás). •

Információ az informatikai cégekről (ami Magyarországon történik az informatika területén, pl. hazai szoftver-, hardvergyártás, mi készült el és mi nem, változások stb.).

•

Az informatikai piac volumene, az informatikai piac megoszlása

•

Alkalmazási rendszerek

•

Hardver (mainframe, középgép, PC stb.)

•

Szoftver

•

Fejlesztés, kereskedelem, export stb.

•

Hálózatok

•

Rendszerintegrálás

•

Oktatás

•

Szolgáltatás

•

Szoftverek adaptálása, tanácsadás

•

Távközlés stb.

•

Vevők

•

Kilátások, tendenciák

•

Az emberi tényező

•

Finanszírozás, tulajdonosi kör

•

Műszaki tendenciák

•

A versenyszabályozás stb.

•

Információ az informatikai ellátottságról (ágazatonként, államigazgatás)

•

Alkalmazási rendszerek

•

Hardver (mainframe, középgép, munkaállomás és PC stb.)

•

Installált hálózatok

14

•

Alkalmazott és használt alkalmazások helyzete

•

Szoftver

•

Fejlesztés, kereskedelem, export stb.

•

Hálózatok

•

Rendszerintegrálás

•

Oktatás

•

Szolgáltatás

•

Szoftverek adaptálása, tanácsadás

•

Távközlés stb.

5. Előkészítő lépések, aktuális feladatok Az előkészítő munkálatok nyomán az IVSZ meghívásos pályázatot hirdetett a Magyar Informatikai Monitor előkészítése, fejlesztése és üzemeltetése tárgyában. A Szakértői Bizottság véleménye alapján a feladat megvalósításának lehetőségét a BME Információs Társadalom és Trendkutató Központ, a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Netsurvey Internet Kutató Intézet által alakított konzorcium nyerte el. Kötetünk a konzorcium első eredményeit tartalmazza. Időközben az IVSZ a fenti célokhoz igazodóan megpályázott és elnyert több központi támogatást: A Magyar Informatikai Monitor tezauruszának elkészítése és elméleti alapjai

A

•

Megbízó: KHVM -- 5 mFt.

•

Projektindítás: 2000 november

•

Projekthatáridő:2001 március MIM

irányelveinek

kidolgozása

15

•

Megbízó: Gazdasági Minisztérium - Oktatási Minisztérium - 2 mFt. o

Projektindítás: 2000 november 27.

o

Projekthatáridő: 2001 június

A MIM megvalósításának alapjai o

Megbízó: Informatikai Kormánybiztosság 10 mFt.

o

Projektindítás: 2001 február

o

Projekthatáridő: 2002 február

A kötetben megjelenő munkálatok finanszírozását az IVSZ részben saját forrásokból, részben a fenti forrásokból kezdte meg. Az itt bemutatott eredményekkel természetesen még csak részfeladatok teljesültek, a projektek a szerződések szerint tovább folynak. A feladattervek annak figyelembe vételével készültek és készülnek el, hogy a továbblépéshez máris rendelkezésünkre állnak újabb források (lásd IKB támogatás). Az eredeti terveknek megfelelően tehát immár valódi lehetőség nyílik arra, hogy az év végéig kidolgozzuk a Magyar Informatikai Monitor stratégiai alapelveit, s megteremtsük a folyamatos piacfigyelés és -elemzés feltételeit. Fülöp Melinda

Kolossa Tamás

Ügyvezető

projektvezető

16

2. Az INFOMONITOR-alaprendszer létre létrehozásának keretei és stratégiája Az elmúlt években mind tarthatatlanabbá vált az az alaphelyzet, hogy a piacon rendelkezésre álló információk látszólagos bősége ellenére a tájékozódást, az üzleti tervezést, a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő, megbízható adatok és rendszeresen ismétlődő adatfelvételek nem álltak rendelkezésre. Mivel ez a helyzet szinte minden tagszervezetet hátrányosan érintett, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) számára a tagság ill. a teljes informatikai ágazat folyamatos, tendenciák kimutatására alkalmas információs rendszerének kialakítása kiemelt céllá vált. Ezt a célt nem lehet másképpen megfogalmazni, mint hogy égető szükség van arra, hogy a hazai – de ide sorolható a nemzetközi - intézmények egyforma, teljes körű és folyamatos adatszolgáltatás előnyeit élvezzék. Ez a feladat már középtávon is azt célozza meg, hogy a jelenlegi – meglehetősen esetleges, több forrásból érkező – adatsorokat kiegészítse, majd felváltsa az IVSZ által szervezett és kontrollált adattermelés. Az alábbiakban vázolt rendszer a Magyar Informatikai Monitornak elnevezett teljes kutatási rendszer kifejlett, működő állapotát írja le, amelyben minden olyan adatforrás és eredmény, tanulmány feltüntetésre kerül, ami a rendszerbe illeszkedik. Részben anyagi, részben szervezeti okok miatt ez a teljes modell természetesen nem képes azonnal életbe lépni, így csakis a lépcsőzetes bevezetés lehet a megoldás. A lép-

17

csőfokok (modulok) helyes kiválasztásában az elsődleges szempont a szükségesség, és a részbeni felhasználhatóság, melyet kiegészít a finanszírozási módok iránya is. Éppen ezért az IVSZ Elnöksége, szakcsoportjai, szakértői abban érdekeltek, hogy minden tagvállalat ill. érintett szereplő fejtse ki véleményét az itt leírt megoldásokkal kapcsolatban. Az adatok feldolgozására, kiértékelésére felépített rendszer moduláris jellegű, tehát az egyes megoldástípusok együtt és külön-külön is életbe léptethetőek, a program finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével. Az adatgyűjtés elméleti alapjai Mivel korábban – az elmúlt években – az információs iparral kapcsolatos mérések, eredmények, adatok nem voltak egységes rendszerbe foglalva és az eredmények nagyon nagy szórást mutattak az egyes adatközlők definíciós listáinak sokfélesége miatt, így óhatatlanul felmerült annak az igénye, hogy egy mérési rendszer kialakítását megelőzően olyan alapokat tegyünk le, amelyek biztosítják az eredmények egységes és nemzetközi összehasonlításban is értelmezhető rendszerét. Több szempontot is figyelembe véve elkészültek/elkészülnek azok a dokumentumok, amelyek meghatározzák a kiindulópontokat: A, Az informatikához kapcsolódó tevékenységek/szolgáltatások/eszközök leltár jellegű összegyűjtése szójegyzék

18

B, Az Európai Unió normáival egyező (az EITO szempontrendszerét követő) kategória- és értelmezési rendszer; C, “Ideális kérdésgyűjtemény” – az adatfeldolgozási szempontrendszer kialakítása; Az így elkészült elméleti alapok arra is szolgálnak, hogy a nemzeti statisztikai rendszer megújítását is segítsék, mert az IVSZ számára kiemelt fontosságú az általa biztosított adatszolgáltatási rend és a később kialakuló KSHstatisztikai kategória-rendszer közötti átjárhatóság biztosítása. Az adatgyűjtés forrásai Megkérdezések Az informatika hazai felhasználásával, működtetésével, iparági statisztikáival kapcsolatos adatok megszerzését nem lehet egy egyszerű, egy forrásból táplálkozó rendszerként jellemezni. A rendszernek egyszerre kell tudósítania a megrendelői és a szállítói oldal tapasztalatairól, széles értelemben véve mindezeket. Ennek a célnak a beteljesítéséhez az alábbi elemek felhasználása szükségszerű, mint adatszolgáltatók: Lakosság; Gazdasági vállalkozások; Informatikai vállalkozások; Közintézmények, non-profit szektor; HÍRFIGYELÉS, FELDOLGOZOTT ANYAGOK

19

Az adatszolgáltatók körében végzett adatgyűjtéseket – megkérdezéseket – feltétlenül szükséges kiegészíteni egy olyan információs szolgáltatási rendszerrel, amely folyamatos – napi, heti – szolgáltatásokkal egészíti ki az időszakos adatfelvételek eredményeit. Az állandó adatközlések tartalmára az alábbi területeken van részletes hírszolgáltatásokkal “rovatolva” szükség: Hardware; Software; Rendszerek és informatikai szolgáltatások; Internet általában; Elektronikus kereskedelem, Internet-gazdaság; Tudásipar, tudásgazdaság; Távközlés, mobil szolgáltatások; Tartalomipar, médiakonvergencia; IT-cégvilág. Vállalatok, fúziók, tőzsdei hírek; MAKROGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK Az információk megbízható forrásból, aggregáltan, rendszerbe foglalva a piac nem minden szereplője számára érhetőek el egyformán. Éppen ezért fontos a megfelelő szerkezet és forma, melyben a következő - a makrogazdasági környezet alakítását illetően lényeges - tényezők alakulását kell figyelembe venni: világgazdasági körülmények (az egyes régiók fejlődési sajátosságai); a lakosság jövedelme, fogyasztása és megtakarítása; felhalmozási folyamatok;

20

a gazdálkodó szféra versenyképessége, perspektívái, növekedési kilátásai, várakozásai, a konjunktúra várható alakulása; a gazdaság szervezeti rendszere és tulajdonviszonyai; külgazdasági (export-import) folyamatok; az államháztartás helyzete; monetáris folyamatok (infláció, kamatok, árfolyam-mozgások, pénz- és tőkepiaci fejlemények). SZEKTORIÁLIS ELEMZÉS A magyarországi informatika ágazati szintű helyzetéről készülő kutatások – megkérdezések – mellett hiánypótló feladat egy olyan feldolgozási mód, melyben a tulajdonosi kör, struktúra, illetve a versenyszabályozás, piacszabályozás szerepel. Ennek feldolgozása mindenképpen szükséges egy szakma önismeretéhez, alkupozíciójának javításához. Éppen ezért évente egyszer elemezni érdemes az informatikai ágazatok gazdálkodásának, helyzetének legfontosabb sajátosságait. A következő tényezők elemzését tartalmazza ez a módszer: az ágazat(ok) méretstruktúrája, koncentrációja; a tulajdonosi szerkezet, illetve ennek változása; az ágazat(ok) pénzügyi helyzete: profitabilitás és hatékonyság, tőke- és eszközellátottság, eladósodási és likviditási helyzet; az állami szabályozás jellege, a törvényi környezet, illetve ennek várható változása.

21

Megjelenítés Az előbbiekben felsorolt kutatások és elemzések elkészítését követően a legfontosabb feladat a tagvállalatoknak való eljuttatás. Az eredmények megjelenítésében számos eszközt használunk fel azért, hogy az IVSZ minden tagjához eljussanak azok az információk, melyekre jogosultak, a náluk meglévő technikai lehetőségektől függetlenül. Ennek elősegítésére úgy nyomtatott (hagyományos); mint elektronikus (Web); és interaktív (titkárság) hozzáférési módokat érdemes felhasználni. NYOMTATOTT HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGEK Elengedhetetlen egy olyan összefoglaló tanulmánysorozatot publikálni, melynek a gyakorisága féléves. Ennek a tervezett tartalma: Kutatási riportok az egyes – adatfelvétellel járó – vizsgálatok eredményeiről Összefoglaló, értékelő elemzés a híradatbázisok nyomán Makrogazdasági információkat összegyűjtő tanulmány Minthogy bizonyos kutatások csupán évente szükségesek, ezért a kötetek tartalma kiegészül esetenként: Az informatikai ágazatok (számítástechnika, távközlés) gazdálkodása és a tulajdonosi kör, versenyszabályozás változásaival Az informatikai ellátottság (nemzetgazdasági szinten) kutatási jelentésével

22

Az informatikai piac tendenciáival Ennek a megjelentetése és értékesítése egyrészt reprezentációs célokat szolgál, másrészt akár kiegészítő bevételeket is generálhat – az IVSZ-en kívüli érdeklődők számára – amely a kutatások fenntartását segíti. WEB-OLDAL A harmadik évezredben nyilvánvaló igény az eredmények gyors, állandó elérésének szükségessége. Ehhez olyan interaktív információs felület kell az IVSZ tagvállalatok részére, amely strukturált rendszerével folyamatos adatforgalmat tesz lehetővé a tagok, a kutatók és az IVSZ között. Erre kiváló hazai és nemzetközi találati arányt biztosíthat az infomonitor.hu domain-név. Az oldal a következő témáknak adhat felületet: folyamatosan frissülő (és visszakereshető) hírlevél; folyamatosan karbantartott konferencia-, és szakmai figyelőrendszer; a megjelentetett tanulmányok olvasható formában; chat-room az IVSZ tagságán belül az ágazatot érintő kérdésekben; Az oldalak kialakításában elválasztottan kell kezelni a nyilvános és nem nyilvános oldalakat (az előbbiekben felsorolt oldalak számottevő része csupán az IVSZ-tagok számára hozzáférhető), és ez lehet a megfelelő formája a kifelé irányuló (nemzetközi) megjelenésnek is. A végleges formátumot csakis az IVSZ érintett szakcsoportjaival egyeztetetten alakíthatjuk ki, ezért számí-

23

számítunk

tevékeny

részvételükre ennek az oldalnak a kialakításában. Ennek az oldalnak hozzá kell járulnia a nemzetközi kommunikációhoz is. A leglényegesebb hazai információk eljuttatásához angol nyelvű verzió építése is szükséges. TITKÁRSÁG Az elkészülő jelentések mellett van létjogosultsága egy olyan titkárságnak is, mely az elvégzett kutatásokból speciális elemzéseket végez az IVSZ tagvállalatok részére. Így lehetőség adódik arra, hogy minden tagvállalat a standard jelentéseken túl minimális (csupán a kutatók rezsijét fedező) költségek mellett a saját ügyességének, szakmai hozzáértésének

kamatoztatásával

egyedi

eredményeket

nyerjen. Ezzel az IVSZ, mint szakmai szövetség egyszerre két feladatának is eleget tehet: Egyrészről előállít egy olyan adatbázist, mely kiszolgálja az informatikai ipar adatéhségét, másrészről, viszont biztosítja a versenysemlegességet, hiszen a másodelemzések megbízásai minden esetben az egyes kutatók és a megbízók üzleti titkait képezik. Ennek a titkárságnak a létrehozása biztosítja a Hírlevél eljuttatását az IVSZ tagvállalataihoz, az információkat közlő web-oldal működését és az esetlegesen felmerülő egyedi kutatási igények kiszolgálását.

24

3. INFOMONITOR Fogalomjegyzék és adatgyűjtő mátrix Az INFOMONITOR Fogalomjegyzék a hosszabb távú, stratégiai kutató-és adatgyűjtő munka része, annak egyfajta “mellékterméke”, ugyanakkor fontos háttéranyaga is. Amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon mit is akarunk pontosan mérni, előbb-utóbb elkerülhetetlenül egzakt meghatározását kell adni az adott jelenségnek, dolognak, szolgáltatásnak, hogy alkalmas legyen kvantifikációra. Nem véletlen, hogy ezt a fajta szakmai előkészítő munkát és az általános tájékozódást megkönnyítendő az elmúlt években sorra jöttek létre nevezetes szójegyzékek, amelyek egy gyorsan változó, alapvetően az angol terminológiából építkező szakmai műnyelv legfőbb hordozóivá, gyakran etalonjává lettek. Az IVSZ INFOMONITOR programjához igazodva fél év munkájával megszületett egy olyan szójegyzék, amely már alkalmas arra, hogy alapja legyen egy további építkezést elindító közös munkának. A meghatározásgyűjtemény reményeink szerint önépítő rendszerré fejlődhet. Egyes témakörei esetében ugyanis minden lehetőség együtt áll ahhoz, hogy az IVSZ szakosztályai vagy az érdeklődő csoportok önállóan, a jelenlegi kifejtésnél sokkal szélesebben és gazdagabban gyűjtsék öszsze tématerületük kulcs-kifejezéseit. (Pl. önálló szójegyzék az elektronikus kereskedelem/e-business vagy a hálózatépítés fogalomvilágából). A Webes felület korlátlanul növelhetővé teszi az elemek számát: ne habozzunk közösen töké-

25

letesíteni a gyűjteményt! Befejezett szójegyzék ugyanis nincs: elemszámban, mélységben, pontosításban mindig lehet alakítani. Ellenben van értelme egy állandóan javuló, online gyűjteménynek, amit a szakma legkiválóbbjai formálnak és fejlesztenek tovább. A gyűjtemény tehát online (sőt hyperlinkes, a meghatározások elemei közti kapcsolatokat is mutató) változatban immár

nyilvános,

bárki

használhatja,

kiegészítheti,

pontosíthatja. A gyűjtés alapja szigorúan a statisztikai igény volt -nem informatikai fogalomkört igyekeztünk tehát összeállítani, hanem egy olyan gyűjteményt, amely a Magyar Informatikai Monitor létrehozásához szükséges. Igyekeztünk felhasználni a tárgyban ismert alapanyagokat -- statisztikai szempontból természetesen ezekben is lehetnek hibák, hiányosságok. Az INFOMONITOR Fogalomjegyzék anyagát a közeljövőben a www.ivsz.hu/tezaurusz címen lehet megtalálni. Kérjük, akinek hozzátenni vagy javítanivalója akad, észrevételét küldje meg Kolossa Tamásnak a [email protected] címre, akik gondoskodnak arról, hogy az észrevétel átessen a szükséges szakmai szűrésen és annak eredményétől függően járulhasson hozzá a Fogalomtár fejlődéséhez.

26

A Magyar Informatikai Monitor adatgyűjtő mátrixának alapelvei A MIM-M lényege, hogy összegyűjtse, rendszerezze mindazokat az információgyűjtési technikákat, megoldásokat, témaköröket, módozatokat, melyek az informatika statisztikai vizsgálatában felmerülnek. Ennek megfelelően egy ilyen gyűjteményben minden olyan kategória és kérdés szerepel, amely valamilyen okból fontos, releváns az informatika statisztikai vizsgálatában. A gyűjtemény 2 szinten foglalja össze az értékelhető adatokat: 1.

(elemi) szint: Itt az elsődleges cél a konkrét, operacionalizált kérdések gyűjtése, amely segít minden érintettet a kérdőívek kialakításában.

2.

(komplex) szint: Itt azokat a mutatókat kell jelezni, amelyek szükségesek az adatok értelmezéséhez, feldolgozásához.

A MIM-M nem tartalmaz minden olyan adatot, amely akár érintőlegesen is részese lehet egy ilyen felmérési körnek, csupán azok az elemek kerülnek bele, amelyeket elsősorban az informatika vizsgálatakor értékelnek, elemeznek, gyűjtenek. A komplex szint elemzésekor természetesen jelzi mindazokat a járulékos információkat – főként makrogazdasági adatokat – amelyek ismerete fontos és hasznos a MIM-M számára is. A gyűjtemény rendező elve az információ forrása és

27

szerkezete. Ennek oka, hogy gyakran azonos, vagy nagyon hasonló kérdéseket is különbözőképpen kell megközelíteni annak függvényében, hogy kitől származik az. (Pl. másképpen kell megkérdezni azt, hogy milyen PC-t használ egy lakossági és egy vállalati megkérdezésben.) Az alapvető kategóriák a következőek: Makrogazdaság; Lakosság; Vállalkozások – teljes; Közintézmények, non-profit szektor; ICT szektor; Az egyes kategóriák legfontosabb alfejezetei: Makrogazdaság; Nemzetgazdasági folyamatok Ágazati változások Beruházási mutatók Lakosság; Ellátottság Használat Attitűd Vállalkozások – teljes; Ellátottság - beszerzések Prognózis a jövőre Alkalmazott szoftverek Outsourcing területek Speciális rendszerek, működés (CRM, ERP stb.) Internet,

e-

28

business alkalmazása

Közintézmények, non-profit szektor; Ellátottság - beszerzések Prognózis a jövőre Alkalmazott szoftverek Internet, e-gov. alkalmazása ICT szektor; Forgalmi adatok Alkalmazott területek Jövőkép Tervezett módosulások Az adatgyűjtő mátrix hasznosítása több szinten is megtörténik. Az elsődleges szint az Informatikai Monitor rendszerének kiszolgálása a kapcsolatok, egymásra hatások elemzéséhez. A másodlagos felhasználás, hogy az egyedi vizsgálatokban azonos típusú kérdéseket lehet feltenni akkor, ha van egy olyan gyűjtemény, amelyből ki lehet emelni a mindig éppen kutatott terület megfelelő kérdéseit, ezzel is biztosítva különböző adatfelvételek között az átjárhatóságot.

29

4. INFOMONITOR Európában. Az EITO kategória-rendszer bemutatása és értékelése A tanulmány célja

Az alábbi tanulmány azzal a céllal készült, hogy mind értelmezési koncepciójában, mind statisztikai kategória-rendszerében bemutassa Európa egyik legrégebbi – 1993 óta folyamatosan megjelenő – információ technológiai (IT) adatfelvételi rendszerét, azaz az EITO-t. Az EITO értelmezési rendszere több vonatkozásban is eltér más, ugyanakkor hatékonynak és fejlettnek mondható megközelítésmódoktól, így a tanulmány kitér más kutatóműhelyek hasonló próbálkozásainak bemutatására is. Ez nagyban hozzásegít ahhoz is, hogy láthatóvá váljanak az EITO előnyei, hátrányai más megközelítésmódokhoz képest. Bemutatásra kerül az EITO adatfelvételi kategória-rendszere is, amely megkönnyítheti a Magyarországon beinduló IT szektort érintő adatfelvételi, monitori rendszer kialakítását és harmonizációját az Európa Unióban használatos szisztémákhoz. Végül megpróbáljuk értékelni az EITO rendszerét a hazai adaptálhatóság szempontjából. Az EITO értelmezési rendszere Központi kérdésként vetődik fel, hogy a különböző statisztikai műhelyek hogyan osztályozzák, definiálják az in-

30

formációtechnológia, a telekommunikáció, az információs és kommunikációs, valamint a tartalomipar területeit, milyennek képzelik el ezek egymáshoz való viszonyukat, melyek játsszák a legfontosabb szerepet az információs társadalom alakulása szempontjából. A kérdésre nagyon sokféle válasz született már, amely mögött a konvergencia folyamat által előidézett szektor-összeolvadások állhatnak, mint magyarázó tényezők. Az információs társadalomhoz vezető fejlődés modellje:

TV

Æ

Interaktív TV

Æ

Internet

Æ PC

Æ

INFORMÁCIÓS

Mobiltelefon Æ

Æ

WAP

TÁRSADALOM

Közösségi elérési

Æ

Teleházak, pontok, könyvtárak, kioszkok

31

(Forrás: Development of the Information Society: An International Analysis Spectrum Strategy Consultant, UK, 1996.)

A modell jól visszatükrözi a fejlődés folyamatából eredő legfőbb gondot. Vagyis azt, hogy a konvergencia folyamata évről-évre megkérdőjelezi az egyes szektorok – mint információ technológia, információs és telekommunikációs technológia, telekommunikáció, tartalomipar – ágazati és tevékenységi besorolását, definiálását. Úgy tűnik, az EITO egy bátor oldalvágással ezt a problémát ki tudta kerülni. Ugyanis legfőbb kategóriaként az információs és kommunikációs eszközöket (ICT) jelöli meg. Ez alá sorolja be az információtechnológiát (IT), valamint a telekommunikáció (TCL) területeit. Zárójeles megjegyzésként ide kívánkozik, hogy ebből a megfontolásból kissé érthetetlenné válik az EITO (European Information Technology Observer) megjelölés, hiszen nem az IT szektort vizsgálják, hanem az ICT-t. Annak demonstrálása érdekében, hogy ez mennyire nem ilyen egyértelmű más megközelítésmódokban, nézzük meg például egy angol koncepciót, amelyre ráadásul Finnországban is irányadóként tekintenek. Szintén a Spectrum Strategy Consultant megközelítését veszi alapul a finnországi Statisztikai Hivatal az információs társadalom kereteinek meghatározásában:

32

1.

4.

5. 7.

2.

6. 3.

1. Telekommunikációs ipar (pl.: kábel-, műhold-, mobil hálózatok, műsorszórás-broadcasting) 2. IT ipar (pl.: számítógép, szoftver) 3. Tartalomipar (pl.: adatbázisok, film, zene, fotó, információs szolgáltatások) 4. Multimédia hálózati berendezések 5. Online multimédia 6. Offline multimédia 7. Interaktív multimédia

33

(Forrás: Development of the Information Society: An International Analysis Spectrum Strategy Consultant, UK, 1996.)

Mint látható, ettől az EITO megközelítése jelentősen eltér. Itt az ICT szektor feloldódik a három legfőbb kategóriában (IT, TCL és tartalomipar), valamint a metszéspontokban. Az EITO koncepciója azt mondja, hogy minden IT és TCL eszköz és szolgáltatás az ICT alá tartozik, ha kombinálható valamilyen telekommunikációs eszközzel (hardverrel), vagy szolgáltatással. Így általában ide tartozónak tekintik például a műsorszórást (broadcasting) – ami a fenti ábrában a telekommunikációs iparhoz tartozik) –, az audiovizuális szolgáltatásokat és eszközöket, amelyek viszont a fenti ábrában a tartalomiparnál szerepelnek. Talán összefoglalóan az állapítható meg, hogy az EITO kissé leegyszerűsítve az egyes ágazatok szerepkörét, nem veszi figyelembe az ágazati besorolást, hanem kifejezetten termék (és szolgáltatás) specifikus, ami majd a későbbiekből ki is fog domborodni.

34

Az EITO kategória-rendszerének ismertetése Mint láttuk, az EITO az informatizáltság szintjét több nagy dimenzión keresztül kíséri figyelemmel. Ezek: Információs és telekommunikációs technológia (ICT) Információtechnológia (IT) Telekommunikáció (TCL)

Sajátos EITO-kategorizálásnak számít az, hogy az ICT-t tartják a legfőbb fogalomkörnek, és azt mondják, hogy minden ide tartozik az IT és a TCL szektorokból, ami összekapcsolható valamilyen telekommunikációs eszközzel, szolgáltatással. Így az EITO az ICT-t tekinti olyan átfogó kategóriának, amely magába foglalja mind a telekommunikáció, mind az információtechnológia területeit. Ennek köszönhető, hogy az EITO olyan mutatószámok produkálására is alkalmas, amely például megmutatja az ICT-piacon belüli főbb változásokat az egyes szektorok segítségével. Vizsgálják például az IT és a TCL szektorok fejlődési ütemének időbeni változását, az egymáshoz viszonyított elmozdulásukat. Tehát összességében azt kell mondanunk, hogy az EITO egy nagy, átfogó területként kezeli az információs és telekommunikációs technológiát, amely magába foglalja azt az információ technológiai szektort – ez alatt értve a hardver ipart, az iroda és adatkommunikációs berendezéseket, szoftvereket és IT szolgáltatásokat –, valamint a telekommunikáció területét, amely alatt mind az eszközöket, mind a szol-

35

gáltatásokat értik (lásd: EITO, 1999. p409.). Az egyes szektorok további bontása a következőképpen néz ki: Információs és telekommunikációs technológia (ICT)

Információ technológia (IT) Telekommunikáció (TCL)

• • • •

•

Hardver és adatkommunikációs eszközök Irodai eszközök Szoftver IT szolgáltatások Kisegítő szolgáltatások

•

•

36

Telekommunikációs eszközök Telekommunikációs szolgáltatások

Az alkategóriák továb-

Az alkategóriák továb-

bi bontása:

bi bontása:

Hardver: •

Telekommunikáci-

Asztali és hordoz-

ós eszközök:

ható PC-k (munka-

•

állomások külön) •

lógia, kapcsolók •

Szervergépek (UNIX, NT, ASI400,

•

Információs eszkö•

Nyilvános hálózati

net játék konzolok,

eszközök (ISDN,

e-mail és web ter-

ATM, GSM generá-

minálok, stb.)

ciók, stb.)

Nyomtatók, lap- és fénymásolók

•

Mobil, drótnélküli eszközök

zök (NetTV, Inter-

•

Adatkommunikációs berendezések

stb.) •

IP (router) techno-

Adatkommunikációs hardverek (LAN, ATM, Ethernet kapcsolók, modemek, stb.) által megvásárolt berendezések is.

37

•

Szoftver:

Magán hálózati be-

•

Rendszer szoftverek

rendezések

•

Felhasználói (al-

installált telkom. be-

kalmazói) szoftve-

rendezés a felhasználó

rek

(minden

épületében) •

IT szolgáltatások:

Egyéb terminál-

•

Konzultáció

berendezések (fax,

•

Kivitelezés

videó-konferencia,

•

Operatív mene-

telefonközpontok)

dzselés (pl. outsourcing)

Telekommunikációs szolgáltatások:

Kisegítő szolgálta-

•

tások: • •

szolgáltatások

Szoftverkarbantartás, frissítés

•

Mobil szolgáltatások

Távdiagnosztizálás,

•

Adatkommunikációs

archiválás •

Hagyományos telefon

szolgáltatások (WAP,

Kisegítő telefon

stb.)

szolgáltatás, stb.

•

Kábel szolgáltatások (TV, IP telefon, stb.)

38

Szükségtelen a további bontás, hiszen így is világosan látható, hogy az EITO jelentések középpontjában a kereskedelem áll. Elsősorban azt fejezik ki számokban, hogy mennyit költenek az egyes országokban a végfelhasználók a fenti kategóriákban. Azt, hogy mekkora is az ICT piac, a lehető legszélesebb merítésből próbálják meghatározni: a kereskedők forgalmán át, egészen a disztribútori csatornák monitorozása és a különböző felhasználói kutatások összesítésével. Ennek köszönhetően az EITO egyetlen és legfőbb erőssége más kategória-rendszerekkel szemben azzal fejezhető ki, hogy a kereskedelmi, piaci (ICT, IT, TCL) fogalmakat és további bontásukat jól és részletesen kidolgozták (lásd EITO 1999 pp409-417). Ezeken a szektorokon belül az egyes termékek és szolgáltatások meghatározásában egyrészt teljes mértékben támaszkodnak az Eurostat-ra és a Customs Cooperation Council által összeállított nómenklatúrára, valamint részben az Európai Unió egyesített nómenklatúrájára (utóbbi megjelent az Office for the Official Publications for the European Comission gondozásában).

39

Egyéb rendszerek bemutatása (Finnországi Statisztikai Hivatal, IDC, Kanadai Statisztikai Hivatal, OECD) Az Európai Unióban az alábbi meghatározást használják, illetve terjedt el az “információs társadalom” meghatározására: információs társadalom az, ahol az információs hálózatok és az információs technológia és termékek kiterjedt használata valósul meg, illetve az információk és a kommunikációs termékek és szolgáltatások előállítása nagy mennyiségben történik és létezik egy változatos tartalomipar. Ez a meghatározás erősen fókuszál az ágazati (használat-szolgáltatás, előállítás-termelés, tartalomipar) szempontú megközelítésre, ami csak azért figyelemre méltó, mert szinte mindegyik jelentős statisztikai rendszer ezt figyelembe veszi, azaz több-kevesebb figyelmet szentel az ilyen alapú adatgyűjtésnek. Számos ország, így Magyarország számára is mintaként szolgáló Kanadában egyértelműen ez a felfogás domborodik ki az információs szektor megközelítésében. Azonban mint látni fogjuk, itt is vannak buktatók. Három alkategóriát különböztetnek meg az információs szektoron belül: •

Áruk, javak előállítása

•

Szolgáltatások előállítása

•

Tartalom előállítása

Itt a tartalomipar definícióját a következőképpen adják meg: A tartalom alapú

40

termékekkel és szolgáltatá-

szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció. Azaz ide tartoznak a nyomtatott kiadványok (újság, könyv, üzleti publikációk), elektronikus publikáció (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok), valamint az audiovizuális ipar (televízió, rádió, audio, és film). Az egyes kategóriák alá ágazati besorolás történik, amely megint csak összecseng az OECD, illetve a magyar KSH besorolásával is. Például: •

Áruk, javak előállítása: Irodai gépek, berendezések és a számítógép ipar Szigetelt vezeték és kábel ipar Rádió, televízió és egyéb kommunikációs

eszközök

(segédeszközök)

ipara Precíziós ipar (orvosi segédeszközök, óra, optikai műszerek, stb.) •

Szolgáltatások előállítása Rádiós és televíziós termékek nagykereskedelme Számítógépes hardver nagykereskedelme Telekommunikációs

eszközök

és

elektronikus alkatrészeinek nagykereskedelme Számítógépes hardver kiskereske-

41

delme

Telekommunikációs

eszközök

és

irodai eszközök kiskereskedelme Telekommunikációs szolgáltatások Irodai gépek, eszközök, beleértve a számítógépek kölcsönzése Minden számítógépes és ezen alapuló tevékenység •

Tartalom előállítása Piac- és közvéleménykutatás Mindenféle kiadói tevékenység Üzleti és menedzsment konzultáció Reklám Mozgókép és videó Rádió és televízió tevékenység Hírügynökségi tevékenység

A már hivatkozott OECD megoldás is markánsan ágazati besorolású. Olyannyira, hogy például a TCL szektor vizsgálatában helyet kapnak a gazdasági, piaci, társadalmi, felhasználói, kereskedelmi, stb. indikátorok is (lásd melléklet).

42

A finn Statisztikai Hivatal Információs Társadalom jelentésének tartalmi felosztása A finnek hét fő területet különítenek el. Mindenképpen tanulsággal szolgál, ha legalább a felsorolás szintjén megnézzük, hogy az egyes területeken belül milyen mutatószámokat is használnak. A finn információs társadalom magas fejlettségi szintje indokolja azt, hogy legalább ilyen részletességgel bemutassuk az ő rendszerüket. 1.

Technikai infrastruktúra

A főbb elemzési területek a következők: •

•

Telekommunikációs hálózatok (eszközök): -

hagyományos telefonhálózat

-

mobiltelefon

-

adatátviteli rendszerek (fax, modem)

-

kábel

-

LAN, WAN, ATM

-

műholdas kommunikáció

Adatkommunikációs hálózatok (eszközök) (Idetartozik az Internet és minden vele kapcsolatos adat)

•

Számítógép ellátottsági mutatók

•

Piaci, jogi környezet, szabadverseny (szolgáltatások árai, piaci szereplők)

Ebben a fejezetben összegzik az ICT (IKT) piac nagyságát, a teljes piachoz viszonyított arányát, valamint az egy főre eső mutatószámot is. 2.

Alkalmazások

43

és szolgáltatások

A főbb elemzési területek a következők: •

A központi kormányzat felhasználási mértéke

•

Könyvtárak (Internet elérési mutatók, használati szokások)

•

Bankok (kártyahasználat, intelligens kártyák)

•

Ipari szektor (csak az ipari robotok tartoznak ide) 3. Oktatás

A főbb elemzési területek a következők: •

A népesség iskolázottsági struktúrája

•

Az új hallgatók számának alakulása az IT és a média szakokon

•

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás 4. Vállalkozás, üzleti élet

A főbb elemzési területek a következők: •

Az információs szektor struktúrája

•

IT export és import

•

K+F 5. Munkavállalás, foglalkoztatás-szerkezet

A főbb elemzési területek a következők: •

Az információs szektorban foglalkoztatottak számának alakulása

•

Trendek az információs foglalkoztatásban

•

Az információs szektor régiók szerint 6. IT használat a munkahelyeken

A főbb elemzési területek a következők:

44

•

Az IT elterjedtsége az egyes foglalkozási kategóriákban

•

A magánvállalkozók IT használata

•

A kommunikációs eszközök használata

•

Távmunka 7. IT használat a háztartásokban

A főbb elemzési területek a következők: •

IT a háztartásokban

•

A tömegmédia fogyasztása

•

Internet használat

•

A szabadidő eltöltésének változása A finn statisztikai megközelítés erősen fókuszál a

különböző IT és ICT használati mintázatokra, szokásokra, elterjedési mutatószámokra, vagyis az eszközök társadalmi adaptálására. Kiváló példa a gazdasági mutatók és az információtechnológiai eszközök társadalmi szintű felhasználását egyaránt figyelembe vevő IDC statisztikai rendszere. Óriási előnyét abban kell látni, hogy figyelembe tudja venni egy ország társadalmi-kulturális tőkéjét, amely – ha legalább is az információs társadalomra vagyunk kíváncsiak – ugyanolyan elengedhetetlenül fontos oldal, mint a gazdaság (vagy utalva az EITO-ra, a kereskedelem területe). Az International Data Corporation (IDC) évek óta végez ilyen felmérést a világ országaiban. Ők 4 dimenzióban, összesen 23 változón keresztül mérik az információs társadalom fejlettségét. Igen hasznos információként szolgálhat, ha sorra vesszük ezeket a változókat:

45

1.

Számítógépes infrastruktúra •

Installált PC-k száma/fő

•

Otthoni használatra vásárolt számítógépek száma

•

A adminisztratív hatalom és a vállalkozások által vásárolt PC-k száma

•

Az oktatási intézményekbe vásárolt PCk száma

•

A hálózatba kapcsolt PC-k aránya az installált PC-ken belül

•

A szoftver és hardver vásárlások nagysága

2.

3.

Információs infrastruktúra •

Telefonvonalak száma/háztartás

•

Hibás telefonvonalak száma

•

Saját tulajdonú rádiók száma/fő

•

Saját tulajdonú TV-k száma/fő

•

Saját tulajdonú fax-ok száma/fő

•

Saját tulajdonú mobiltelefon/fő

•

Kábel vagy műholdas TV közvetítés

•

Helyi telefonhívás költsége

Internetes infrastruktúra •

Az elektronikus-kereskedelem forgalma

•

Az otthoni internethasználók száma

•

Az üzleti internethasználók száma

•

Az

oktatási

intézményekben

internethasználók száma

46

tanuló

4.

Szociális infrastruktúra •

A középiskolákba beiratkozók száma

•

A felsőoktatásba beiratkozók száma

•

Újság-olvasótábor nagysága

•

Sajtószabadság mértéke

•

Közkönyvtárak száma

Ennek a rendszernek a nagy előnyét abban kell látnunk, hogy nem egyetlen társadalmi alrendszerre, azaz a gazdaságra, vagy az infrastruktúrára helyezi a hangsúlyt, hanem figyelembe veszi a humán-erőforrást is.

Az EITO értelmezési koncepciójának és a statisztikai rendszerének összefoglalója Az EITO megpróbálja bemutatni az ICT, a TCL és az IT piacok legérdekesebb aspektusait. Általánosságban az EITO alapkoncepciójával kapcsolatban az állapítható meg, hogy elsősorban arra koncentrál, Európa milyen helyet foglal el a globális új gazdaságban, mennyire versenyképes például Észak-Amerikával, vagy Japánnal szemben. A jelentések éppen ezért erősen fókuszálnak a gazdaságra és kevésbé a társadalomra. A gazdaságon belül pedig évente változó módon inkább azokra a területekre koncentrálnak, amelyek Európa húzóágazati lehetnek: ICT piac, elektronikus kereskedelem, K+F, stb. Tehát az EITO sokkal inkább koncentrál a kontinens, illetve elsősorban az Európai Közösség összteljesítményére, mint az egyes országokra, így legfőbb megállapításaikat, legfőbb kutatási

47

eredményeiket is elsősorban

az Európai Unió, mint szervezet tudja hasznosítani. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyes országok ne hivatkoznának az EITO kutatási eredményeire – sőt általában azokat a területeket, amelyekkel foglalkozik az EITO, azokat nem is mérik külön az adott országban –, de kevésbé jellemző az, hogy egy-egy ország számára is támpontként szolgálnának, azaz például egy-egy stratégia kidolgozásában megjelennének az EITO eredmények. Vagyis az Unió számára elégségesek, viszont az egyes országok számára elégtelenek az EITO jelentések. A tanulmányok alapját tehát a kereskedelmi adatok és ezek összesítései alkotják. Ez viszont nem annyira egyértelmű a jelentések elolvasásakor, hiszen meglehetősen eklektikus összeállításról van szó. A fentiekben bemutatott piaci fogalom és statisztikai rendszer mellett helyet kapnak az ismeretterjesztésen, a legújabb technológiai eljárások bemutatásán keresztül a felhasználói statisztikák, penetrációs mutatószámok, saját és más kutatóintézetek által elvégzett kutatások eredményei is. Utóbbiak meghatározására és öszszegyűjtésére az EITO létre is hozott egy külön (Task Force) csapatot. A piaci statisztikai rendszer felállításában erősen támaszkodott az EITO az IDC módszertani eredményeire, azonban mégis inkább az a döntő momentum, hogy amint már jeleztük, ez a statisztikai rendszer követi az Európai Unió-s standardokat. Az EITO egyik legfőbb előnye tehát abban jelölhető meg, hogy szinte egyedülállóan az ismert statisztikai rendszerekhez képest, elsősorban termék- és szolgáltatásspecifikus. Ez a némiképp leegyszerűsítő módszer kiváló lehetőséget nyújt a kereske-

48

kereskedelmi, piaci mutatók

meghatározására. Ebből adódóan azonban egyáltalán nem kap szerepet az ágazati szintű besorolás és meghatározás, ami viszont egyértelműen jellemzi a fontosabb, egyéb statisztikai rendszereket (OECD, Kanadai Statisztikai Hivatal, KSH). Ez a különbség leginkább a téma megközelítését adó koncepciókban érhető tetten, ugyanakkor magában a statisztikai rendszerben is számos eltérés figyelhető meg. Például az EITO féle termék-specifikus besorolás például nem igazán reflektál az egyre nagyobb szerepet játszó tartalomiparra. Ugyanígy másodlagos szerepet töltenek be a felhasználói adatsorok, a használati szokások, kulturális mutatók. Ez erősen egyoldalúvá, így pedig torzítóvá teszi az EITO-t, legalább is, ha információs társadalom fejlettségét kifejezni kívánó statisztikai rendszer felállítására vállalkozik valaki. Az EITO-val szemben jó példa erre a finn és az IDC statisztikai rendszer. A magyarországi adaptálás lehetőségei

A végtelenségig is folytatható példákból világosan látható, a napjainkra oly erősen jellemző konvergencia folyamata miatt nehézkessé vált az információs szektor definiálása, sőt még a definíciós keretek megadása is. Különösen igaz ez az EITO kategória-rendszerére, hiszen túlzóan leegyszerűsítővé vált e probléma kiiktatásával. Igaz, annyiban ezt a rendszert is érinti a gyors technikai fejlődés, hogy az új IT és TCL eljárásokat és megoldásokat folyamatosan figyelniük kell annak érdekében, hogy a kereskedelmi statisztikákban ezek az eszközök évről-évre bekerüljenek az adatgyűjtések

49

körébe. A nehézkes értelmezési keretnek köszönhető, hogy országonként, sőt egy országon belül kutatóintézetenként is eltérő definiálási és elemzési eljárásokkal találkozhatunk. Mivel a konvergencia folyamata mindig új és új problémákat vet fel az idő haladtával, ezért ezek az elméleti és gyakorlati keretek is állandóan változnak. Nem jelölhető ki a világban egy olyan biztos forrás, amely etalonként szolgálhatna. Éppen ezért nem tűnik felesleges feladatvállalásnak az, ha például Magyarországon is több szakember együttes munkája révén – a kellő körültekintés mellett – közelítenék meg ezt a probléma világot. Ezt az integráló feladatot az Infomonitor fel is vállalhatná – és ezzel már be is tölthetne egy nagyon fontos szakmai szerepet! Természetesen már léteznek viszonylagosan egységesített területek. Ilyennek tekinthető az ICT szektor ágazati besorolása, valamint az információs gazdaság felmérése, amelyek olyan fontos szervezetek által lettek kidolgozva, mint OECD, Kanadai Statisztikai Hivatal, Eurostat, ISIC, stb. Ezen a két területen Magyarországon is jelentős előrelépések történtek a KSH-n belül megalakult ITG projekt és munkacsoport keretében. A statisztikai rendszer fejlesztése a leginkább előrehaladottabb állapotban Kanadában, Európán belül pedig Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban van. Átfogó ICT szektor kiadvány azonban, éppen a definíciók hiánya miatt (!) eddig még sem Kanadában, sem Európában nem született. Közép-Kelet Európában Kanada és az Eurostat egybehangzó értékelése szerint a legnagyobb fejlettség és aktivitás Magyarország esetében tapasztalható, ami arra hívja fel a figyel-

50

figyelmet,

hogy

az

Infomonitornak olyan területen kellene megjelennie, amelyik még kevésbé lefedett, kidolgozott. Ilyennek tekinthető a még folyamatban lévő ICT szektor termék alapú meghatározása, valamint a tartalomipar pontosabb körülírása. Az előbbi feladat elvállalásában mindenképpen lehetne az EITO-ra támaszkodni. A különböző kutatóműhelyek elméleti megközelítéseit, definíciós kereteit és statisztikai adatfelvételi rendszereit áttekintve két fő irányt vélek kibontakozni. Az adatgyűjtések egyik fő iránya az információs társadalom fejlettségi szintjét hivatottak meghatározni. Ebben a koncepcióban elsősorban a felhasználókra fókuszálnak, azaz arra, hogy a népesség (családok, egyének, munkavállalók, vállalkozások, közigazgatási szervek, stb.) hány százaléka használja, veszi igénybe az ICT, IT és telekommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat, mennyire félnek, mennyire elégedettek az új eszközökkel, stb. Itt határozott súllyal jelennek meg olyan területek is, amelyek szorosan nem függnek össze az IT és ICT eszközökkel. Ilyen terület például az oktatás, az olvasási, média-fogyasztási szokások, a könyvtárak, közösségi hozzáférési pontok (teleházak, Internet kávézók, kioszkok, stb.), az időháztartás változásainak, stb. vizsgálatai. Ezt a vonulatot képviseli a finn Statisztikai Hivatal, az IDC információs társadalom indexe és részben az OECD. A másik főirányra az jellemző, hogy elsősorban a gazdaságra összpontosít. Egyértelműen ide tartozik az EITO. Az Infomonitornak mindenképpen választania kell a két irányzat közül, ugyanis mindkettő felvállalása óriási erőket igényelne. Ugyanígy

51

a túlzott feladatvállalás elke-

elkerülése érdekében azt is mérlegelnie kell majd az Infomonitornak, hogy mit szeretne szolgálni. Inkább a hazai vállalkozásoknak, kormányzatnak akar a nagyobb termelés, a hatékonyabb igazgatás szempontjából releváns adatokat szolgáltatni, vagy szeretne bekapcsolódni különböző európai intézetek kutatási programjába (például EITO).

Felhasznált források •

European Information Technology Observatory – EITO 99

•

On the Road to Finnish Information Society Statistics Finland, 1997

•

Development

of

the

Information

Society:

An

International Analysis Spectrum Strategy Consultant, UK, 1996. •

OECD

Information

and

Communications

http://www.oecd.org/dsti/sti/it/ •

KSH, ITG projekt, kézirat

•

www.idc.com

52

Policy,

Melléklet. Az OECD telekommunikációs indikátorai (In.: http://www.oecd.org/dsti/sti/it/stats/tcdata99.htm#indicators)

Access lines Percent of digital access lines Access lines for residential use Analogue mobile cellular subscribers Digital mobile cellular subscribers Percent of population coverage of mobile networks ISDN subscribers - basic rate ISDN subscribers - primary rate Access lines per 100 inhabitants Public pay phones Percent of public pay phones that are cardphones Public pay phones per 1000 inhabitants Internet hosts Total staff in telecommunications services Total staff in mobile telecommunications services Access lines per PTO employee Total PTO revenue Total PTO revenue in US$ Revenue from telephone service Revenue from connection charges Revenue from leased lines Revenue from line rental charges Revenue from call charges - local Revenue from call charges - national Revenue from call charges - international Revenue from mobile services Total PTO revenue per capita Total PTO revenue per capita in US$ Total PTO revenue per employee Total PTO revenue per employee in US$

53

Total PTO revenue per access line Total PTO revenue per access line in US$ Total PTO revenue as a % of Gross Domestic Product Total PTO operating expenditure Total PTO operating expenditure, in US$ Depreciation Taxes paid by PTOs Expenditure on wages Total PTO Investment Total PTO Investment in US$ Total PTO investment per access line Total PTO investment per access line in US$ Total PTO investment per inhabitant Total PTO investment per inhabitant in US$ Total PTO investment as a percentage of revenue Total PTO investment as a percentage of gross fixed capital formation Investment in research and development Investment in telecommunication exchanges Investment in transmission infrastructure Investment in mobile infrastructure Waiting time for new connection Number of outstanding applications for connection Number of faults per 100 lines per year Average percent of pay phones in working order Percent of subscribers to itemised billing Potential for itemised billing (%) Answer Seizure Ratios Outgoing Minutes of International Telecommunications Traffic (MiTT) Trade balance in communications equipment, SITC Rev 3, 1988-97US$ Total export of communications equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of telephone sets, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of switching equipment, SITC Rev 3, 1988-97 US$

54

Export of transmission equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of receiver terminals, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of television receivers, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of radio broadcasting receivers, SITC Rev 3, 198897, US$ Export of other line telephony equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of other broadcasting/wireless equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Total Import of communications equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of telephone sets, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of switching equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of transmission equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of receiver terminals, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of television receivers, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of radio broadcasting receivers, SITC Rev 3, 198897, US$ Import of other line telephony equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of other broadcasting/wireless equipment, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Trade balance in communications equipment. SITC Rev 2 1980-87, US$ Total export of communications equipment, SITC Rev 2, 1980-87 US$ Export of line equipment, SITC Rev 2, 1980-87 US$ Export of transmission equipment, SITC Rev 2 1980-87, US$ Export of receiver terminals, SITC Rev 2, 1980-87, US$ Export of television receivers, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Export of radio broadcasting receivers, SITC Rev 3, 198897, US$ Export of other broadcasting/wireless equipment, SITC

55

Rev 2, 1980-87, US$ Total import of communications equipment, SITC Rev 2, 1980-87 US$ Import of line equipment, SITC Rev 2, 1980-87 US$ Import of transmission equipment, SITC Rev 2 1980-87, US$ Import of receiver terminals, SITC Rev 2, 1980-87, US$ Import of television receivers, SITC Rev 3, 1988-97, US$ Import of radio broadcasting receivers, SITC Rev 3, 198897, US$ Import of other broadcasting/wireless equipment, SITC Rev 2, 1980-87, US$ Average annual exchange rate (local currency per US$) Purchasing power parities (in local currency per US$) Population Gross Fixed Capital Formation Gross Fixed Capital Formation, in US$ Gross Domestic Product Gross Domestic Product, in US$ Gross Domestic Product per capita Gross Domestic Product per capita, in US$ Households Consumer Price Index, 1990=100 Total national employment Az utolsó frissítés dátuma: 2000. január 21.

56

Az IVSZ próbafelmérésének gyorseredményei (2001 január)

57

Függelék. Honnan indult, hol tart? Az IVSZ-ről röviden Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az 1991ben alakult Számítástechnikai és Szervezési Vállalkozások Szövetsége jogutódjaként jött létre 1994-ben. Három osztálya van, amely osztályokról bővebben az Alapszabály tartalmaz információkat. Az egyes számítástechnikai területek érdekeinek összefogását az IVSZ Szakcsoportok látják el. A taglétszám alakulása Év

Tagszám

1994

74

1995

98

1996

142

1997

187

1998

227

1999

240

2000

260

2001 febr.

.............

Az IVSZ mára kis taglétszámú közösségből domináns szervezetté nőtte ki magát. Olyan fejlődési szintre ért el, ahol számolnak vele és elvárásokat támasztanak vele szemben mind a tagok, illetve a potenciális tagok, mind pedig a külső környezet intézményei. 1998 végén az IVSZ 227 tagja az összforgalmat tekintve az informatikai piac több

58

mint 80%-át lefedte. (Több ezer olyan cég van ma Magyarországon, amelyik profiljában informatikai termék vagy szolgáltatás szerepel.) 2. A szövetség filozófiája Az IVSZ saját helyzetét, szerepét, hivatását alapvetően az informatikai cégek érdekképviseletének ellátásában határozza meg. A továbbfejlődés érdekében meg akar felelni a tagvállalatok elvárásainak és felelősségteljesen kíván tovább működni. Az IVSZ, amelynek tagjai önkéntes alapon döntenek a szövetséghez csatlakozásról, missziójának tekinti, hogy a hazai informatikai cégek legfőbb képviselőjévé váljék. Alapvető értéknek tekinti: h a vezető szerepet, amely abból adódik, hogy az informatikai cégek gazdasági vonatkozású érdekképviseletét látja el magas színvonalon (jól működő lobby és szakmai rendezvények) h a teljességre való törekvést, amely abból adódik, hogy szakcsoportjai révén igyekszik a legteljesebben ellátni az informatikai szakma érdekeit, továbbá igyekszik elérni, hogy valamennyi informatikai vállalkozás partnere (tagja) legyen. h a szakszerűséget és korszerűséget, amely egyrészt abból adódik, hogy a szövetség törekszik feladatait (érdekképviseletét,

rendezvényeinek

59

szervezését és a tagoknak

nyújtott szolgáltatásait) szakszerűen és magas színvonalon ellátni, másrészt abból, hogy az informatika a világban vezető szakágazat, és ezt szövetségi szinten is képviselni szükséges. A

kezdeményezőkészség,

vállalkozókészség

az

IVSZ

imázsának elismert vonása, amit számos konkrét kezdeményezés hitelesít. - IVSZ CD-ROM - közbeszerzési törvényjavaslat - tisztességes kereskedelem elősegítése - az Informatikai Érdekegyeztető Fórum létrehozása - új rendezvények (IVSZ Kollektív kiállítás: INFO, Compfair) stb. 3. Az IVSZ kapcsolatrendszere a/ Tagok A szövetséghez csatlakozott informatikai termékpalettával rendelkező cégek. b/ Potenciális tagok A szövetséghez eddig nem csatlakozott, informatikai termékpalettával rendelkező vállalkozások. c/ Intézmények Hazai és nemzetközi érdekképviseletek (MGYOSZ, IÉF, Kereskedelmi és Ipar Kamara stb.) Minisztériumok, hatóságok

60

(KHVM,

MKM,

APEH,

VPOP, HIF, MEEI, Miniszterelnöki Hivatal) Parlamenti pártok Egyetemek stb. d/ Média Elektronikus és nyomtatott média, politikai és gazdasági sajtóorgánumok, valamint szaksajtó. 4. Stratégia Az IVSZ céljai: A tagvállalatok gazdasági érdekeit képviselni. Törekszik arra, hogy más szervezetekkel és intézményekkel együttműködve az informatikai iparág közös érdekeinek képviselője legyen. Folyamatosan törekszik arra, hogy tagvállalatai révén az informatikai piac forgalmának túlnyomó többségét lefedje. Az IVSZ tevékenységi területei: Részt vesz a szabályozott piac kialakításában. Törekszik arra, hogy az informatikai piacon az üzleti etika szabályai érvényesüljenek. Elősegíti a magyarországi informatikai piac növekedését. Közreműködik az alkalmazott informatikai kultúra terjesztésében. Az EU-konform informatikai környezet kialakításában vezető szerepet kíván játszani Magyarországon. Részt vesz a mindenkori nemzeti informatikai stratégia formálásában.

61

Az IVSZ fő célkitűzése a jelenlegi aktivitási szintnek, valamint a tagok létszámának növelése és a szolgáltatások színvonalának emelése egyaránt. Továbbra is az informatikai cégek gazdasági vonatkozású képviselője kíván maradni. A célok megvalósítása érdekében alapvető feladatként jelentkezik - a vevőorientáció erősítése; - a szolgáltatások színvonalának emelése; - egységes és tudatos imázsalakítás. Ezzel összefüggésben növekvő hangsúlyt kell kapnia a belső marketingnek is, erősítve az IVSZ-tagok IVSZ-szel kapcsolatos elkötelezettségét. További információk: www.ivsz.hu

62

Bevezetés Az

Informatikai

Vállalkozások

Szövetsége

az

Infomonitor stratégia megalapozásához és az első kézzelfogható eredmények megmutatásához 2001 januárjában vizsgálatot készítetett. A kutatás elsődleges feladata az volt, hogy a magyarországi informatikai vállalkozások helyzetét több dimenzió mentén bemutassa és jelezze a tagjai felé az ilyen adatszolgáltatások hasznosságát. A kérdések a vállalkozások forgalmi adatairól 1999 és 2000-es évre, valamint a várható és tervezett forgalmi adatokról 2001-es évre vonatkoztak. A kutatás megvalósításában két eszközt is alkalmaztak a vizsgálatot végzők: egy online kérdőíves kutatás keretében minden tagvállalat kapott felkérést a részvételre, míg a legnagyobb vállalkozások elsőszámú vezetőit személyes interjúkkal keresték fel a kutatók. Ez az összefoglaló 2 részből áll. Az első részben a vállalkozásoktól kapott eredmények rövid összefoglalóját lehet megtalálni, majd ezt követi a személyes beszélgetések tanulságait összegző elemzés. Nem lehet elhallgatni, hogy a kérdőíves vizsgálatban az IVSZ közel 270 tagvállalata összességében 66 teljes kitöltött kérdőívet és 86 legalább részleteiben kitöltött kérdőívet biztosított rendelkezésünkre az adatfelvétel ideje alatt (2001. január 22 – 2001 február 9 között). Éppen ezért az esetszámok kérdésenként változhatnak, az adott kérdésnél feltüntetésre került az érvényesen válaszolók száma is. Azt is le kell szögezni, hogy amennyiben az eredmények között bárki olyan adatra lel,

63

melyek nem egyeznek az el-

eladási vagy más forrásból begyűjtött eredményekkel, az gondoljon arra, hogy milyen magas volt a válaszhiányválaszmegtagadás még ebben az igen szervezett körben is egy kicsi, anonim módon végzett vizsgálatban is.

64

Az Online kutatásról 1. A kutatás módszertana A tagvállalatok vezetőit e-mailben kértük fel a vizsgálatban való részvételre. Ez a technológia – az online kérdezés – ugyan még nem túl elterjedt a piac-, és társadalomkutatásban, de ebben a témakörben és rendszerben adekvátnak bizonyult. A kérdések összeállítása az IVSZ marketing szakcsoportjában történt, az általuk megfogalmazott igények figyelembe vételével. A feldolgozás során a fő hangsúlyt az egyes vállalkozók, vállalatok jellemzésére helyeztük. A forgalmi adatok segítségével termékkategóriánkénti és évenkénti bontásban bemutatjuk az egyes vállalkozások helyzetét. A cél ebben a vizsgálatban tendenciák és trendek megmutatása volt elsősorban, és nem a forgalmazott összegek nagyságrendjének meghatározása. (A volumenek becslésére az önkitöltéssel készülő kutatások csak nagyon csekély mértékben alkalmasak.) A táblázatokban bemutatjuk termékcsoportonkénti és évenkénti bontásban a vállalkozások számának alakulását forgalmi kategóriák szerint. A táblázat celláiban az adott kérdésre érvényesen válaszolók közötti százalékok találhatók. A ’–’ jel mutatja, ha az adott termékkategóriában és értékkategóriában nem forgalmazott vállalat.

65

2. Összefoglalás A válaszoló cégek többsége 16-50 alkalmazottat foglalkoztató, Budapesti telephellyel rendelkező informatikai vállalkozás. A partnerek ágazatai közül kiemelkedő az információtechnológiával foglalkozó terület, de nagy jelentőséggel bír a távközlés és az üzleti szolgáltatások területe is. Az összes mért informatikai szolgáltatás területén nő a résztvevők száma kivéve a hálózatépítés területeit. A cégek közel 80%-a realizál bevételt informatikai tanácsadásból 2001-ben, hasonlóan magas az üzemeltetéssel, karbantartással foglalkozók aránya is 2001-ben. Az üzleti tanácsadással foglalkozók aránya növekedni fog várhatóan 2001ben. A személyi számítógépek forgalmazóinak adatai alapján a cégeket két részre bonthatjuk, megjelennek a nagy forgalmat bonyolító, nagy megrendeléseket teljesítő vállalatok és a jóval kisebb értékesítést realizáló vállalkozások. A szerverekkel foglalkozók között a legnagyobb a Microsoft Windows NT illetve 2000 szerverek aránya. A Unix szerverek forgalmazóinak száma kis mértékű emelkedést mutat, de így is a cégek kevesebb, mint 13%-a foglalkozik eladásukkal. A hálózati eszközök forgalmazóinak száma stagnálást mutat, hasonlóképpen alakul a nyomtatók forgalmazóinak száma is. Az operációs rendszerek forgalmazóinak száma növekedést mutat, de nem olyan mértékben, mint az irodai rendszerek forgalmazóinak aránya (közel 10%). Hasonló az

66

informatikai vállalkozások helyzete az üzleti rendszerek és fejlesztőeszközök értékesítésének esetében is, bővül a forgalmazók száma. A legjelentősebb vásárlói csoport a belföldi végfelhasználók csoportja, a cégek 92%-a értékesít 2001-ben számukra. Nem elhanyagolható továbbá a külföldi partnerek – viszonteladók és végfelhasználók – aránya sem, a cégek legalább 50%-ának van külföldi partnere. A költségek közül legtöbben a személyi költségeket nem tudják kikerülni, illetve csökkenteni. A második legnagyobb költségkategória a marketing költségek és az adminisztrációval együtt járó költségek.

67

3. A válaszadók jellemzése A vállalkozásokról a legtöbb alapadat rendelkezésünkre állt – már legalábbis akik erre a kérdésre válaszoltak, ami fontos feltétel, mert ez volt az egyike azoknak a területeknek, amelyekre a legkevesebb értékelhető válasz érkezett. Így rögzítésre került az 1999-2001 közötti időszakra vonatkozóan: alkalmazottak száma; adminisztratív feladatokat ellátók száma; telephelyek száma; főtelephely települése; tulajdonosi forma; éves árbevétel; nyereség. Mindezekből az alábbi eredmények olvashatóak ki.

68

3.1 Alkalmazottak száma 1. ábra Az alkalmazottak számának változása a cégek között 1999-2001 időszakban 40% 30% 20% 10% 0%

nincs alkalmazott

6-15 alkalmazott 1-5 alkalmazott

16-50 alkalmazott

1999

2001

51-100 alkalmazott több mint 100 alkalmazott

2001

Az alkalmazottak számának változása a vizsgált időszakban nem mutat nagy eltéréseket, bár némi bővülést azért lehet érzékelni. A legtöbb válaszoló cég 16-50 alkalmazottal rendelkezik és ez a vállalatnagyság többsége jellemző 1999-ben és 2000-ben, valamint a tervek szerint 2001-ben. A legnagyobb változás a viszonylag nagy vállalatok – 51-100 fő közötti foglalkoztatott létszámmal – 2001-es arányának változása.

69

2. ábra Adminisztratív dolgozók számának alakulása 1999-2001 között 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

nincs alkalmazott

2-5 alkalmazott 1alkalmazott

6-9 alkalmazott

1999

2001

10-19 alkalmazott több mint 20 alkalmazott

2001

Az adminisztrációs dolgozók számának alakulása során megfigyelhetjük az adminisztrációs alkalmazottakkal nem rendelkezők, illetve 1 alkalmazottal rendelkezők arányának csökkenését. A 2-5 adminisztrációs alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében egyértelmű aránynövekedés tapasztalható 1999-2001 között, a válaszoló cégek között legtöbben 2-5 adminisztrációs alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez a tendencia egyértelműen mutatja az ágazat bővülési

potenciálját,

hiszen

a

manapság

oly

divatos

outsourcing mellett is nő a ’nem termelő’ munkavállalók száma. 3.2 Partnerek ágazatai Az egyik igen izgalmas kérdés volt, hogy a válaszadók mennyire ’lépnek ki’ az informatikai iparból és szállítanak be különböző ágaza-

70

ágazatokhoz. Az alábbi tábla

jól mutatja a tendenciákat. Partnerágazatok Számítástechnika, információ-technológia

47,0

Pénzügyi szolgáltatás

34,9

Távközlés, hírközlés

32,5

Kereskedelem, vendéglátás

26,8

Közigazgatás

23,2

Feldolgozóipar, könnyűipar, élelmiszeripar

17,1

Média, reklám

17,1

Egyéb szolgáltatás:

14,5

Oktatás, kultúra

14,5

Építőipar

9,8

Közlekedés

9,8

Egészségügy

7,3

Nehézipar, bányászat

7,3

Mezőgazdaság

6,1

A partnerágazatok között a válaszoló cégek többet is megjelölhettek, ennek alapján a cégek közel 50%-a foglalkozik információ-technológiával. A cégek harmada tekinti partnerágazatnak a pénzügyi szolgáltatások területeit. Hasonló jelentőségű ágazat a távközlési, kommunikációs szolgáltatások területei. 3.3 Telephely A legtöbb válaszoló cég 1 telephellyel rendelkezik (63%), de a cégek közel 30%-ának van 2 telephelye. A legfontosabb telephely a válaszolók közel 89%-ának Budapesten található. Egy cég kivé-

71

kivételével

az

összes

telephely megyei jogú városokban találhatók. Telephelyek száma 1

63,3

2

26,7

3

8,3

4

1,7

Válaszoló cégek száma

60

3.4 Tulajdonosi forma Tulajdonforma kizárólag magántulajdonban van.

97,0

kizárólag állami (önkormányzati) tulajdonban van. 3,0 Válaszoló cégek száma

66

A válaszoló cégek 97%-a kizárólag magántulajdonban van. Nincs a válaszadók között vegyes tulajdonosokkal, azaz részben állami (önkormányzati) részben magántulajdonban levő cég. Az állami, önkormányzati tulajdonban lévő cégek az összes teljesen kitöltött kérdőívek 3%-át jelentik.

72

3.5 Éves árbevétel

20 millió Ft alatt 21-100 millió Ft 101-500 millió Ft 501-1000 millió Ft 1000 millió Ft felett Válaszoló cégek száma

1999

2000

2001

19,6 23,5 29,4 15,7 11,8 51,0

18,0 22,0 28,0 16,0 16,0 50,0

14,0 24,0 24,0 22,0 16,0 50,0

Ha az éves árbevételek alakulását vesszük, akkor megállapítható, hogy az ágazat dinamikusan növekszik. Különösen igaz ez a kisebb vállalkozásokra, amelyeknek az aránya 2 év alatt közel 30%-kal csökken. Az átrendeződés másik oldala a középvállalkozási szint, melynek mértéke viszont számottevően nő. A nagy árbevétellel rendelkező cégek – 1000 millió Ft árbevétel felett – aránya változatlan. Nem lehet itt viszont említés nélkül hagyni azt a tényt, hogy itt és most csupán a válaszokat tudjuk közölni és nagyon sok jelentős vállalkozás nem adott meg adatokat magáról, így ágazati arányok becslésére itt nem vállalkozhattunk.

73

3.6 Éves nyereség Nem nyereséges Legfeljebb 1MFt 2-10 MFt 11-100 MFt 101 MFt felett Válaszoló cégek száma

1999

2000

2001

8,1 8,1 43,2 29,7 10,8 37,0

16,2 5,4 40,5 32,4 5,4 37,0

4,9 31,7 56,1 7,3 41,0

Figyelemre méltó a 2000-es – már befejeződött év – relatíve negatív adata (20% minimális nyeresége), szemben az idei várakozásokkal, ahol ennek aránya elenyésző. A nyereség alakulása ingadozónak mondható az értékkategóriák szerint. Egyértelműen nő a 11 millió Ft feletti de 100 millió Ft alatti nyereséget elkönyvelő cégek aránya. Az arányok csökkenése látható azonban a 10 millió Ft alatti nyereségkategóriák esetében.

74

4. Személyi számítógépek forgalma A személyi számítógépek forgalmazását három termékcsoport mentén vizsgáltuk. A kérdőívet kitöltőktől az 1999-ben, 2000-ben forgalmazott és a 2001-es évre tervezett forgalmat kérdeztük. Mindösszesen elmondható, hogy ez a termékcsoport stabil piacként jellemezhető, hiszen csupán kisebb változásokat lehet tapasztalni. Az egyes szegmensekben mindazok, akik forgalmazóként megjelennek növelni tudták/tudják részesedésüket, és akik nem kapcsolódnak be, azok közül nem is várható jelentősebb belépő. 4.1 Desktop pc-k forgalmának alakulása

1999 Nem foglalkozunk 77,8 vele 5,6 Legfeljebb 5 MFt 4,4 5-20 MFt 2,2 20-50 MFt 1,1 50-100 MFt 4,4 100-500 MFt 4,4 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá90 ma

2000

2001

79,0

76,3

8,1 3,2 1,6 1,6 6,5

3,4 8,5 3,4 8,5

62

59

Az évek során az árak növekedésével illetve az eladott személyi számítógépek felszereltségével, „eszközgaz-

75

dagságával” együtt nő a forgalmazott számítógépek összértéke is. Alapvetően két markáns részre szakadtak a forgalmazók a forgalmazott számítógépek összértéke alapján. Az 50 millió Ft alatti asztali számítógép forgalommal rendelkező cégekkel szemben tömbösödnek a nagy volumenű megrendeléseket is teljesítő vállalatok, melyeknek tervezett forgalma 2001-re meghaladja az 500 millió Ft-ot (8,5% 2001ben). 4.2 Notebook-ok forgalmának alakulása

1999 Nem foglalkozunk vele 83,3 Legfeljebb 5 MFt 6,0 5-20 MFt 1,2 20-50 MFt 1,2 50-100 MFt 2,4 100-500 MFt 3,6 500 MFt fölött 2,4 Válaszoló cégek száma 84

2000

2001

82,0 6,6 1,6 1,6 1,3 2,0

77,2 5,3 5,3 3,5 3,5 5,3

61

57

Hasonló tendencia figyelhető meg a hordozható számítógépek piacán is. Az eszközök drágulásával együtt megnő az 5 millió Ft feletti összegben forgalmazók aránya. A forgalmazók forgalmazott összeg szerinti szakadása szintén megfigyelhető az adatok alapján, láthatóan nő a jelentősége a nagy volume-

76

neket forgalmazóknak.

A 2000. év lassú forgalomnövekedése után összességében nő a notebook forgalom, egyre többen forgalmaznak mobil számítógépeszközöket. 4.3 Egyéb pc-k forgalmának alakulása

1999 Nem foglalkozunk 80,5 vele 8,5 Legfeljebb 5 MFt 2,4 5-20 MFt 20-50 MFt 2,4 50-100 MFt 4,9 100-500 MFt 1,2 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 82,0

2000

2001

83,1

82,1

3,4 5,1 3,4 3,4 1,7 59,0

3,6 1,8 3,6 3,6 1,8 3,6 56,0

Összességében nem nőtt az egyéb pc-ket forgalmazók aránya 2001-re, azonban megfigyelhető az 500 millió Ft felett értékesítők arányának növekedése.

77

5. Szerverek forgalma A vizsgálatban megkülönböztettünk NT szervereket, W2000 szervereket, UNIX szervereket, LINUX szervereket, AX szervereket, SOLARIS szervereket, PC-s szervereket, NetWare szervereket, egyéb UNIX szervereket, és egyéb szervereket. Az elemzésbe azonban csak a nagyobb volumenben, szélesebb körben forgalmazott szervertípusokat vonjuk be. A Linux, AX, Solaris illetve más, egyéb Unix szerverek nem képviselnek jelentős részt a szerverek forgalmából. Ezek a szerverek többnyire egyedi, speciális igényeket kielégítő rendszerekhez kapcsolódnak, ezért itt nehéz megjeleníteni a valós Linux szerver-értékesítés arányát. 5.1 Windows NT és Windows 2000 szerverforgalom

NT szerverek Nem foglalkozunk vele Legfeljebb 5 MFt 5-20 MFt 20-50 MFt 50-100 MFt 100-500 MFt 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma

1999 77,3 5,7 5,7 4,5 2,3 2,3 2,3 88,0

78

2000 80,3 1,6 6,6 3,3 3,3 1,6 3,3 61,0

2001 71,2 6,8 5,1 8,5 1,7 3,4 3,4 59,0

W2000 szerverek Nem foglalkozunk vele Legfeljebb 5 MFt 5-20 MFt 20-50 MFt 50-100 MFt 100-500 MFt 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma

1999 93,6 1,3 1,3 1,3 2,6 78,0

2000 92,5 3,8 1,9 1,9 53,0

2001 83,0 5,7 1,9 5,7 1,9 1,9 53,0

A Microsoft Windows operációs rendszereivel épített szerverek forgalma 2001-ben az adatok alapján növekedni fog. Érdemes kiemelni, hogy számos szereplő – ugyan kis forgalom mellett -, de be kíván kapcsolódni ebbe az értékesítési formába. Ezt igazolja a alacsonyabb forgalmú sávok növekedése. Az NT esetében a 2000. évi visszaesést illetve stagnálást követően ismét emelkedni fog a tervek szerint az értékesített szoftverek összértéke. A Windows 2000 piaci részesedése nem emelkedik meredeken. Jóllehet a Windows NT utódjának szánták, az adatokból nem látható, hogy helyettesítené az értékesített szerverek terén az NT-t.

79

5.2 Unix szerverforgalom

1999 Nem foglalkozunk vele 93,8 1,2 Legfeljebb 5 MFt 1,2 5-20 MFt 20-50 MFt 50-100 MFt 2,5 100-500 MFt 1,2 500 MFt fölött 81,0 Válaszoló cégek száma

2000 89,7 1,7 3,4 1,7 3,4 58,0

2001 87,5 1,8 1,8 3,6 3,6 1,8 56,0

Kis mértékben növekszik a tervezett Unix szerverforgalom a 2001-es esztendőben. Kisebb mértékben nő a Unix szervereladással foglalkozók száma 2001-re, mint 1999 és 2000 között. A Unix szerverek eladásait is jellemzi a kétpólusú piac, a 20 millió Ft bevételt realizálók és a több mint 100 millió Ft forgalmat bonyolítók éles elválása követhető 2001-ben is, köszönhetően a technológiai sajátságoknak.

80

5.3 PC szerverforgalom

1999 Nem foglalkozunk 86,4 vele 3,7 Legfeljebb 5 MFt 3,7 5-20 MFt 1,2 20-50 MFt 1,2 50-100 MFt 3,7 100-500 MFt Válaszoló cégek száma 81,0

2000

2001

84,5

85,2

6,9 3,4 1,7 3,4 58,0

5,6 1,9 3,7 3,7 54,0

Nagyon nehéz feladat volt a PC szerverek forgalmát megbecsülni, hiszen néhány esetben az asztali számítógépként értékesített számítógép szerverként funkcionálhat. Az adatok szerint a 2001-re becsült forgalom értéke nem fog nagymértékben változni. Ezt mutatja a PC szervereladással foglalkozók számának stagnálása, kis mértékű csökkenése is. Ugyanakkor a jól látszik, hogy mindazok, akik ebben a tevékenységben üzletet látnak, azok növelni kívánják részesedésüket itt is.

81

5.4 NetWare szerverforgalom

1999 Nem foglalkozunk vele 91,3 1,3 Legfeljebb 5 MFt 3,8 5-20 MFt 2,5 20-50 MFt 1,3 50-100 MFt 80,0 Válaszoló cégek száma

2000 91,2 1,8 3,5 3,5 57,0

2001 88,9 1,9 1,9 7,4 54,0

A NetWare szerverforgalmazással foglalkozók száma az előző év stagnálása után kis mértékű emelkedést mutat 2001-ben a tervek szerint. Az eladások volumenét azonban jellemzően a kisebb forgalmú vásárlások határozzák meg, 2000-ben nem volt és 2001-ben nem várhatunk 50 millió Ft felett NetWare szerverforgalmat egy vállalkozótól sem – a válaszadók adatai szerint.

82

6. Egyéb hardvereszközök forgalma A számítógépeken kívüli egyéb hardvereszközök forgalmából két fontosnak ítélt komponenst – a hálózati eszközöket és a nyomtatókat – emeltünk ki, mint a leginkább fontos elemeket. 6.1 Hálózati eszközök A hálózatok kialakítása 1997-99 között terjedt el a nagyvállalatok mellett a közép és kisvállalati szektorban. Éppen ezért az 1999-es adatok akár kiindulópontként is szolgálhatnak a további becslésekhez. 1999 Nem foglalkozunk 72,4 vele Legfeljebb 5 MFt 9,2 3,4 5-20 MFt 1,1 20-50 MFt 4,6 50-100 MFt 6,9 100-500 MFt 2,3 500 MFt fölött Válaszoló cégek 87,0 száma

2000

2001

73,8

72,9

8,2 8,2 1,6 4,9 3,3

6,8 3,4 6,8 3,4 3,4 3,4

61,0

59,0

A hálózati eszközökkel foglalkozó vállalkozások és vállalatok száma nem változott gyakorlatilag az elmúlt években. A forgalmazások volumene kismértékben nőtt az 500 millió Ft feletti értékka-

83

értékkategóriában és nőtt –

2000. évhez képest – a 100-500 millió Ft-ot forgalmazók értékkategóriájában. Említésre méltó 2000-es évhez képesti szinte egyöntetű ’feljebb’ kapaszkodás az eszközértékesítésben, hiszen míg korábban 16% felett van a 20 MFt alatt értékesítők aránya, addig a tervek szerint 2001-re ez a felére esik vissza. 6.2 Nyomtatók

1999 Nem foglalkozunk 75,9 vele Legfeljebb 5 MFt 10,8 3,6 5-20 MFt 3,6 20-50 MFt 3,6 50-100 MFt 1,2 100-500 MFt 1,2 500 MFt fölött Válaszoló cégek 83,0 száma

2000

2001

79,7

78,9

6,8 5,1 3,4 3,4 1,7

5,3 3,5 3,5 3,5 3,5 1,8

59,0

57,0

A nyomtatók értékesítése egy stabil, megbízható piacot jelent, melyek nagy meglepetések nem várhatóak. Kialakultak azok az értékesítési csatornák, melyek üzemelnek, így nem meglepő az itteni helyzet. A nyomtatókkal foglalkozó vállalkozások száma és értékesítési volumene stagnálást illetve 2001-re prognosztizált visszaesést mutat a vizsgált időszakban. 2001-ben kevesebben fognak nyomtatókat forgalmazni, ugyanakkor az 50

84

millió Ft feletti forgalmazók száma kismértékben emelkedhet. 6.3 Egyéb hardvereszközök forgalma Az egyéb hardverek közé soroltunk minden olyan kelléket, amely az előző két kategóriába nem fért bele (pl. kiegészítők, projektorok, kamerák stb.) Mivel ez a terület nagyon konfúz, így nyilvánvaló volt, hogy ebben a körben a változások és a tervek is erőteljesebben függenek egy-egy új megoldástól, műszaki lehetőségtől. Az eredmények is összecsengenek ezzel a megközelítéssel, mert erős hullámzásokat lehet találni már ilyen rövid időtávon is. 1999 Nem foglalkozunk 70,9 vele Legfeljebb 5 MFt 10,5 5-20 MFt 4,7 20-50 MFt 2,3 50-100 MFt 7,0 100-500 MFt 1,2 500 MFt fölött 3,5 Válaszoló cégek 86,0 száma

2000

2001

72,9 10,2 1,7 1,7 6,8 5,1 1,7

68,4 12,3 3,5 3,5 1,8 7,0 3,5

59,0

57,0

A hardvereszközök forgalmazóinak száma 2001-re kis mértékben növekedni fog. Az 50-100 millió Ft forgalmazott hardvert magukénak mondható vállalkozásokon kívül minden forgalmazott értékkategóriában a vállalkozások számának növekedés várható 2001-ben.

85

7. Szoftverek forgalma Az értékesített szoftverek forgalmát négy alapvető részre bontottuk. Megkülönböztettük az operációs rendszerek forgalmát, az irodai rendszerek forgalmát, az üzleti rendszerek forgalmát és megkérdeztük a fejlesztő eszközök eladásából származó bevétel nagyságát. A legbizonytalanabb eredményeket a fejlesztéseknél mértük, mert az IVSZ tagvállalatok talán itt fedik le legkevésbé a magyar piacot – különösen, ha a webes fejlesztő cégeket is ide vesszük. 7.1 Operációs rendszerek

1999

2000

2001

Nem foglalkozunk 68,3 vele Legfeljebb 5 MFt 13,4 5-20 MFt 9,8 20-50 MFt 3,7 50-100 MFt 1,2 100-500 MFt 3,7 Válaszoló cégek száma 82,0

72,1 6,6 13,1 3,3 1,6 3,3 61,0

66,1 5,1 13,6 10,2 5,1 59,0

A 2000. évi forgalmazók vállalkozások számának visszaesése után az adatok szerint egyre többen forgalmaznak operációs rendszereket. Különösen igaz ez a 20-50 millió Ft forgalommal rendelkező vállalatok, vállalkozások esetében és a 100-500 millió Ft operációsrendszer eladással rendelkező cégek esetében.

86

7.2 Irodai rendszerek

1999 Nem foglalkozunk 72,2 vele Legfeljebb 5 MFt 11,4 2,5 5-20 MFt 2,5 20-50 MFt 3,8 50-100 MFt 3,8 100-500 MFt 3,8 500 MFt fölött Válaszoló cégek 79,0 száma

2000

2001

73,8

64,9

6,6 4,9 3,3 4,9 3,3 3,3

3,5 12,3 7,0 1,8 5,3 5,3

61,0

57,0

Az irodai rendszerek esetében is egyértelmű bővülés tapasztalható a forgalmazó vállalatok számában. Az értékesített irodai rendszerek esetében erősebb növekedés tapasztalható a középkategóriában, azaz az 5-50 millió Ft irodai rendszerforgalommal rendelkező vállalatok esetében. Az adatok alapján a 2000. évhez képest nem olyan látványos, de volumenében vélhetően nagyobb növekedés tapasztalható a 100 millió Ft forgalom feletti cégek esetében.

87

7.3 Üzleti rendszerek Jól érezhető, hogy ez az a terület, ahol a kereslet miatt egyre több vállalkozás keresi és találja meg a számítását. Ezen felbuzdulva a 2001 és ennek a területnek a jóval erősebb versenyét hozhatja magával. 1999 Nem foglalkozunk 68,4 vele 8,9 Legfeljebb 5 MFt 8,9 5-20 MFt 3,8 20-50 MFt 1,3 50-100 MFt 7,6 100-500 MFt 1,3 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá79,0 ma

2000

2001

70,5

59,3

9,8 6,6 3,3 3,3 4,9 1,6

6,8 11,9 6,8 8,5 5,1 1,7

61,0

59,0

Az üzleti rendszerek forgalmazásába a tervek szerint egyre több vállalat és vállalkozás kapcsolódik be 2001-es évben. A résztvevők számának növekedése az 5-100 millió közötti forgalmat bonyolító vállalatoknál legerősebb.

88

7.4 Fejlesztő eszközök

1999 Nem foglalkozunk 83,6 vele 8,2 Legfeljebb 5 MFt 2,7 5-20 MFt 4,1 20-50 MFt 1,4 50-100 MFt Válaszoló cégek száma 73,0

2000

2001

84,7

75,0

10,2 5,1 59,0

14,3 7,1 3,6 56,0

A fejlesztő eszközöket forgalmazó cégek számának növekedése várható 2001-ben. A növekedés legmarkánsabb a legfeljebb 5 millió Ft-ot forgalmazók között.

89

8. Informatikai szolgáltatások forgalma Az informatikával összefüggő szolgáltatások forgalmát felbontottuk egyedi software fejlesztés forgalmára, üzemeltetési, karbantartási szolgáltatásokból származó forgalomra, oktatási tevékenység forgalmára, üzleti illetve informatikai tanácsadási szolgáltatás forgalmára, hálózatépítési szolgáltatásra, valamint tartalomszolgáltatásra és adatkommunikációs szolgáltatásra. 8.1 Egyedi szoftverfejlesztés Talán nem meglepő, hogy az összes terület közül ebben látnak a legtöbben fantáziát a tagvállalatok közül. 1999 Nem foglalkozunk 40,0 vele Legfeljebb 5 MFt 12,0 5-20 MFt 18,7 20-50 MFt 6,7 50-100 MFt 10,7 100-500 MFt 9,3 500 MFt fölött 2,7 Válaszoló cégek 75,0 száma

2000

2001

33,3 17,5 15,8 5,3 8,8 12,3 7,0

30,9 5,5 16,4 12,7 9,1 18,2 7,3

57,0

57,0

Az egyedi szoftverfejlesztésben résztvevő vállalatok számának növekedése nyilvánvaló. A szolgáltató vállalatok forgalmának

növekedése

nagyobb a 20-100 millió Ft

90

forgalommal rendelkező cégek esetében, mint az 500 millió Ft feletti bevétellel rendelkezők körében. Az 5 millió Ft alatti bevétellel rendelkezők száma csökken 2001-ben a vállalkozások tervei alapján. 8.2 Üzemeltetés, karbantartás Jól megmutatkozik a korábbi telepítési, hardvereladási hullámot követően az üzemeltetés, mint önálló iparág megjelenése. Az elmúlt évek új keletű management megoldásai – az kiszervezések alkalmazása – ezt a területet nagyon fellendítették, melyet az informatikai vállalkozások gyorsan követtek is. 1999 Nem foglalkozunk 33,8 vele Legfeljebb 5 MFt 24,3 5-20 MFt 20,3 20-50 MFt 9,5 50-100 MFt 6,8 100-500 MFt 4,1 500 MFt fölött 1,4 Válaszoló cégek 74,0 száma

2000

2001

33,3 28,1 17,5 3,5 8,8 7,0 1,8

24,1 16,7 24,1 13,0 5,6 14,8 1,9

57,0

54,0

Üzemeltetéssel, karbantartással a vállalatok ¾- foglalkozni szeretne 2001-ben, ez közel 10%-os növekedést jelent 2000. évhez képest. A szolgáltatók számának növekedése különösen jellemző az 5-50 és a 100-500 millió Ft üzemeltetési forgalommal rendelkező vállalkozások és vállalatok esetében.

91

8.3 Oktatás

1999 Nem foglalkozunk 43,1 vele 36,1 Legfeljebb 5 MFt 13,9 5-20 MFt 4,2 20-50 MFt 1,4 50-100 MFt 1,4 100-500 MFt Válaszoló cégek száma 72,0

2000

2001

50,9

44,2

29,1 14,5 3,6 1,8 55,0

30,8 9,6 13,5 1,9 52,0

Az oktatási költségek megoszlása szerint csökken a nagy forgalmat bonyolító, oktatásra szakosodott vállalatok száma. Ugyanakkor a cégek harmada számol legfeljebb 5 millió Ft összegnyi oktatási szolgáltatásból eredő bevétel, összességében pedig 55,8%-uk számol oktatási tevékenységből származó bevétellel. Jellemző, hogy vannak vállalkozások, akiknek ez a feladat csupán nyűg – ők 1-2 millió forintot számolnak erre a területre -, nyilvánvalóan a speciális telepítések nyomán. De egyes cégek számára ez a feladat nagyon jelentős bevételi forrásként jelenik meg.

92

8.4 Üzleti tanácsadás Lassan igaz az a tétel, hogy üzleti és informatikai tanácsadás nélkül nem lehet egyéb informatikai feladatokat sem ellátni. Ezt a tényt támasztja alá az itt megjelenő eredménylista is. 1999 Nem foglalkozunk 59,2 vele Legfeljebb 5 MFt 22,5 8,5 5-20 MFt 20-50 MFt 2,8 50-100 MFt 5,6 100-500 MFt 1,4 500 MFt fölött Válaszoló cégek 71,0 száma

2000

2001

49,1

46,3

30,9 7,3 3,6 7,3 1,8

25,9 11,1 7,4 5,6 3,7

55,0

54,0

Üzleti tanácsadással a cégek több mint fele kíván foglalkozni a 2001-es esztendőben. A tanácsadó piac a várható és bonyolított forgalom szempontjából erősen szegmentált, jellemző a 100 millió Ft feletti, de inkább az 500 millió Ft feletti forgalmat bonyolítók számának növekedése és az 5-50 millió Ft közötti forgalommal rendelkező vállalatok kis mértékű erősödése.

93

8.5 Informatikai tanácsadás 1999 Nem foglalkozunk 32,9 vele Legfeljebb 5 MFt 37,1 14,3 5-20 MFt 4,3 20-50 MFt 2,9 50-100 MFt 5,7 100-500 MFt 2,9 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá70,0 ma

2000

2001

35,2

20,4

35,2 11,1 5,6 3,7 5,6 3,7

38,9 20,4 7,4 5,6 7,4

54,0

54,0

Az informatikai tanácsadással foglalkozó cégek között választóvonal 2001-ben az 50 millió Ft-os forgalmi határ. A 100 millió Ft feletti cégek és az 5-50 millió Ft forgalmat bonyolító vállalkozások számának növekedését láthatjuk 2001-ben.

94

8.6 Hálózatépítés 1999 Nem foglalkozunk 70,4 vele Legfeljebb 5 MFt 14,1 4,2 5-20 MFt 4,2 20-50 MFt 1,4 50-100 MFt 2,8 100-500 MFt 2,8 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá71,0 ma

2000

2001

70,9

73,1

12,7 3,6 5,5 1,8 1,8 3,6

7,7 5,8 3,8 3,8 1,9 3,8

55,0

52,0

A hálózatépítés szolgáltatóinak körében – akárcsak a hálózati eszközök forgalmazói körében – a cégek számának csökkenését figyelhetjük meg, ami sokszor a feladatok átnevezése miatt történik: A korábbi hálózatépítést felváltja a karbantartás, fenntartás. Ezért is csökken az ezen a területen dolgozók aránya. A csökkenés különösen a kis forgalmat bonyolító vállalkozók esetében tapasztalható.

95

8.7 Tartalomszolgáltatás Új jelenség a szolgáltatások között a tartalomszolgáltatás. Ebbe a kategóriába tartozik gyakorlatilag minden olyan szolgáltatás, ami a webbel kapcsolatos. Itt a bővülés nyilvánvaló, de az is látszik, hogy a válaszadó cégek számára ez inkább kísérleti terep, mert csak nagyon óvatos forgalmi tervekkel vágnak neki a 2001-es évnek. (Könnyen lehet, hogy sokan ezt a területet látják kitörési pontként a korábbi nyereséges ágazatok lehetőségeinek beszűkülésével.) 1999 Nem foglalkozunk 83,8 vele Legfeljebb 5 MFt 11,8 1,5 5-20 MFt 20-50 MFt 1,5 50-100 MFt 100-500 MFt 1,5 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá68,0 ma

2000

2001

73,6

61,2

20,8 3,8 1,9 -

20,4 8,2 8,2 2,0 -

53,0

49,0

A piac szereplőinek száma gyorsan bővül, a vállalkozások közel 40%-a jut bevételhez. Egyértelmű bővülés tapasztalható az 5-50 millió Ft forgalmú vállalkozások körében, azonban megjelent már egy legalább 100 millió Ft tervezett forgalommal számoló vállalkozás 2001-ben.

96

8.8 Adatkommunikációs szolgáltatás

1999 Nem foglalkozunk 81,7 vele 9,9 Legfeljebb 5 MFt 4,2 5-20 MFt 20-50 MFt 100-500 MFt 4,2 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 71,0

2000

2001

77,4

71,4

17,0 1,9 3,8 53,0

14,3 8,2 2,0 2,0 2,0 49,0

Az adatkommunikációs szolgáltatások piaca nem bővül olyan mértékben, mint a másik Internettel összefüggő tartalomszolgáltatások piaca. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy szolid bevételt sokan remélnek ettől az ágazattól annak ellenére is, hogy a 2000-es év nem volt túl sikeres számukra. Az adatkommunikációs szolgáltatások területén megjelennek 2001-ben a nagy forgalmat bonyolító vállalatok forgalma visszaesik. Ugyanakkor erősödik a 20 millió Ft alatti forgalmat bonyolító vállalatok aránya.

97

8.9 Egyéb szolgáltatás 1999 Nem foglalkozunk 43,1 vele Legfeljebb 5 MFt 23,1 20,0 5-20 MFt 9,2 20-50 MFt 50-100 MFt 3,1 100-500 MFt 1,5 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá65,0 ma

2000

2001

40,7

28,0

25,9 22,2 5,6 1,9 1,9 1,9

16,0 28,0 16,0 6,0 4,0 2,0

54,0

50,0

Az egyéb, külön fel nem sorolt informatikai szolgálatásókat forgalmazó vállaltok száma nő. Az általuk forgalmazott szolgáltatások értéke is nő, hiszen a legfeljebb 5 millió Ft-ot forgalmazó vállalatokon kívül minden forgalmi kategóriában növekedést tapasztalunk 2001-ben.

98

9. Forgalom vevőtípusok szerint Az informatikai vállalkozások forgalmának vizsgálata során a vevők típusa nagyon fontos tényező. Ebből a szempontból megkülönböztettük a külföldi és belföldi vevőket, a viszonteladókat, végfelhasználókat valamint a költségvetési szerveket. Ha összességében nézzük, akkor kiugró – és itt lehet, hogy a kevés válaszadó is az oka ennek – a végfelhasználók felé való értékesítés 2001-re tervezett jelentős bővülése úgy volumenben, mint szereplők számában. Ezt a tényt nagyon nehéz magyarázni, különösen akkor, ha ehhez a 2000es év kudarcait is hozzávesszük. Másik fontos tény az állami megrendelések felfokozott várakozása, amiben talán a gazdaság-fejlesztési programok miatt lehet bízni jobban. Általában is igaz, hogy minden területen a remények szerint jelentősen nőni fognak a piaci szereplők, de ezek még csupán a vágyak (2001) és nem a valóság – hiszen a 2000 évi adatok ezeket a reményeket csak kevéssé igazolják vissza.

99

9.1 Belföldi viszonteladók 1999 Nem értékesítettünk 58,6 számukra 10,0 Legfeljebb 5 MFt 5,7 5-20 MFt 7,1 20-50 MFt 1,4 50-100 MFt 10,0 100-500 MFt 7,1 500 MFt fölött 70,0 Válaszoló cégek száma

2000

2001

51,9

46,2

11,1 11,1 7,4 5,6 5,6 7,4 54,0

11,5 13,5 11,5 3,8 3,8 9,6 52,0

A belföldi viszonteladók szerepe növekedni fog 2001-ben a tervek szerint. Legnagyobb növekedés az 5-50 millió Ft forgalmat bonyolítóknál illetve az 500 millió Ft forgalmat bonyolító nagykereskedőknél várható.

100

9.2 Belföldi végfelhasználók

1999 Nem értékesítettünk 21,3 számukra 10,7 Legfeljebb 5 MFt 8,0 5-20 MFt 14,7 20-50 MFt 9,3 50-100 MFt 21,3 100-500 MFt 14,7 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 75,0

2000

2001

43,4

8,8

17,0 20,8 7,5 7,5 1,9 1,9 53,0

14,0 12,3 12,3 8,8 17,5 26,3 57,0

A cégek mindössze 8,8%-a nem forgalmaz semmilyen feltételek mellett végfelhasználók számára informatikai termékeket. A végfelhasználók számára forgalmazó cégek számának alakulásában az évek során nagy ingadozások tapasztalhatók, a 100 millió Ft feletti, de különösen az 500 millió Ft feletti forgalommal rendelkező cégek aránya 2001-ben egy nagy visszaesést követően ismét a legnagyobb részt képviselik az összes cég között.

101

9.3 Költségvetési szervek 1999 Nem értékesítettünk 50,0 számukra 13,2 Legfeljebb 5 MFt 13,2 5-20 MFt 11,8 20-50 MFt 4,4 50-100 MFt 4,4 100-500 MFt 2,9 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 68,0

2000

2001

43,4

39,2

17,0 20,8 7,5 7,5 1,9 1,9 53,0

9,8 13,7 19,6 5,9 9,8 2,0 51,0

A költségvetési szervek felé bonyolított forgalom aránya jelentősen növekszik az informatikai vállalkozások körében. A növekedési ütem azonban minden forgalmi kategória esetében ingadozásokat mutat a vizsgált időszakra vonatkozóan. Ennek egyik oka bizonyára a költségvetési megrendelések periodicitása.

102

9.4 Külföldi viszonteladók 1999 Nem értékesítettünk 77,9 számukra 2,9 Legfeljebb 5 MFt 10,3 5-20 MFt 2,9 20-50 MFt 4,4 50-100 MFt 100-500 MFt 1,5 500 MFt fölött Válaszoló cégek szá68,0 ma

2000

2001

73,6

50,0

7,5 5,7 3,8 5,7 1,9 1,9

17,3 7,7 11,5 1,9 3,8 7,7

53,0

52,0

A külföldi viszonteladók felé irányuló forgalom erős növekedését várhatjuk 2001-ben. A vállalatok, cégek 50%-a számol külföldi viszonteladóktól származó bevétellel. Legnagyobb arányú növekedés az 5 milliónál kevesebbet forgalmazó vállalatok arányában tapasztalható, de erős növekedés a 20-50 millió Ft-ot forgalmazók és az 500 millió Ft felett forgalmazók esetében is.

103

9.5 Külföldi végfelhasználók 1999 Nem értékesítettünk 67,1 számukra 12,9 Legfeljebb 5 MFt 4,3 5-20 MFt 1,4 20-50 MFt 4,3 50-100 MFt 7,1 100-500 MFt 2,9 500 MFt fölött 70,0 Válaszoló cégek száma

2000

2001

62,3

50,0

17,0 7,5 1,9 1,9 3,8 5,7 53,0

17,3 7,7 11,5 1,9 3,8 7,7 52,0

A külföldi végfelhasználók felé irányuló értékesítések növekedése prognosztizálható 2001-ben. A legnagyobb aránynövekedést a 20-50 millió Ft forgalmat bonyolító cégek között várható, azonban az 500 millió Ft felett forgalmazó cégek is világosan növekvő tendenciát mutatnak a vizsgált években.

104

10. A költségekről A kérdőív záró fejezete a vállalatok költségét vette szemügyre. Ennek oka nem a ’zsebekben való turkálás volt, hanem sokkal inkább az egyes sajátosságok megkülönböztetés, feldolgozása. A mérésben személyi jellegű költségeket, az oktatási költségeket, a marketingtevékenység költségeit, az adminisztrációval együtt járó költségeket valamint az alvállalkozói teljesítések költségeit vetettük össze az egyes évek szerint. 10.1 Személyi jellegű költségek A személyi jellegű költségek besorolása – mivel önkitöltésről van szó – egy kicsit csalóka. Egyes vállalatok ugyanis a projektekhez kapcsolják a rendszeresen foglalkoztatott alvállalkozói költségeket, ugyanakkor mások ezt a személyi kiadásokban jelenítik meg. Akárhogyan is vesszük, az látszik, hogy jelentős változásokat nem terveznek a vállalatok ezen a téren, mert a személyi jellegű költségek 2001-ben nem fognak változni a 2000. évhez képest, csupán egy keveset nőnek majd. Ezt igazolja az alsóbb csoportok relatív csökkenése és a 20-50 millió Ft személyi költséggel rendelkező vállalatok számának növekedése.

105

. 1999 Nem volt ilyen költ11,7 ségünk 26,7 Legfeljebb 5 MFt 15,0 5-20 MFt 11,7 20-50 MFt 11,7 50-100 MFt 21,7 100-500 MFt 1,7 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 60,0

2000

2001

3,9

3,8

19,6 23,5 7,8 15,7 25,5 3,9 51,0

15,1 20,8 17,0 11,3 28,3 3,8 53,0

10.2 Oktatási költségek Ez az a kérdés a vállalkozás belső, saját munkatársak felé irányuló oktatási lehetőségeket mérte fel. 1999 Nem volt ilyen költ22,0 ségünk 47,5 Legfeljebb 5 MFt 20,3 5-20 MFt 6,8 20-50 MFt 3,4 50-100 MFt Válaszoló cégek száma 59,0

2000

2001

19,2

21,2

46,2 26,9 7,7 52,0

38,5 28,8 11,5 53,0

A cégek oktatási költségei nem változtak összességében. Az 5-20 millió Ft és 20-50 millió Ft oktatási költséggel rendelkező cégek aránya megnő 2001-ben. Ezzel párhuzamosan a legfeljebb 5 millió Ft oktatási költséggel rendelkező

106

cégek aránya csökken 2001-ben. Ha mindenáron állást kellene foglalni, akkor inkább csökkenést kell megállapítanunk ezen a területen. 10.3 Marketing költségek 1999 Nem volt ilyen költ23,0 ségünk 32,8 Legfeljebb 5 MFt 27,9 5-20 MFt 11,5 20-50 MFt 3,3 50-100 MFt 1,6 100-500 MFt Válaszoló cégek száma 61,0

2000

2001

17,3

11,3

38,5 25,0 15,4 1,9 1,9 52,0

34,0 32,1 18,9 1,9 1,9 53,0

A marketing költségek egyre több céget érintenek és jelentős növekedést prognosztizálnak 2001-re. A válaszadók majdnem 90%-a számol marketing költségekkel. A 20-50 millió Ft marketingköltséggel rendelkező cégek aránya kissé magasabb lesz 2001-ben, továbbá a legfeljebb 5 millióra rúgó marketingköltségek aránya csökken és kis mértékben nőni fog az 5-20 millió közé eső marketingköltések aránya.

107

10.4 Adminisztrációs költségek 1999 Nem volt ilyen költ15,3 ségünk 45,8 Legfeljebb 5 MFt 18,6 5-20 MFt 10,2 20-50 MFt 5,1 50-100 MFt 5,1 100-500 MFt Válaszoló cégek száma 59,0

2000

2001

7,8

11,3

49,0 25,5 7,8 3,9 5,9 51,0

34,0 32,1 18,9 1,9 1,9 53,0

A cégek 88,7%-a tervez adminisztrációs költés 2001ben. 66%-uk nem tervez többet 20 millió Ft-nál, az előző két évet figyelembe véve állandó aránynak mondható. 10.5 Alvállalkozói teljesítések költségei 1999 Nem volt ilyen költ21,7 ségünk 21,7 Legfeljebb 5 MFt 16,7 5-20 MFt 21,7 20-50 MFt 6,7 50-100 MFt 6,7 100-500 MFt 5,0 500 MFt fölött Válaszoló cégek száma 60,0

2000

2001

17,6

17,0

15,7 27,5 17,6 11,8 5,9 3,9 51,0

17,0 28,3 17,0 9,4 9,4 1,9 53,0

Mivel ezek a teljesítések jól mutatják az egyes vállal-

108

kozások prosperitását is, így kimondható, hogy a válaszadók igyekeznek ezeket a költségeket csökkenteni úgy, hogy az ne menjen a teljesítmény rovására. Ez a nagyobb forgalmú cégeknél látszik meg igazán, bár összességében az alvállalkozói teljesítések költségei kis mértékben nőnek 2001ben a tervek szerint. Az adatok szerint az alvállalkozói teljesítésből eredő költségek csökkenek az 500 millió Ft feletti költség esetén, ugyanakkor 5-20 millió Ft közötti alvállalkozói költségekkel rendelkező cégek aránya nőtt az 1999-2001 évek között.

109

9. A személyes interjúk tapasztalatai Bevezetés A kérdőíves felmérés kiegészítése, a magyarországi információtechnológiai piac mélyebb megismerése érdekében egy interjúsorozat keretében megkerestük a legjelentősebb hazai információtechnológiával foglalkozó cégek vezetőit. Az interjúk során arra kértük a segítőkész cégvezetőket, hogy fejtsék ki véleményüket, gondolataikat a kérdőíves felmérés aktuális témakörei kapcsán a magyarországi informatikai piac különböző szegmenseinek helyzetéről. Nem csak az érintett cég pozícióival, szakterületével összefüggő területek értékelését kértük a válaszadóktól, hanem az összes magyarországi IT- területről gyűjtöttünk véleményeket. A kutatás egyik eredménye tehát a kérdőíves felmérés kontrolállása, kiegészítése. Azonban ennél sokkal fontosabb talán azon dimenziók és gondolati rendszerek megismerése, melyek mentén a hazai IT-csúcsvezetők értelmezik az eredményeket, milyen hatásokat emelnek ki és mekkora jelentőséget tulajdonítanak egy-egy faktornak. Az interjúra való felkérés minden esetben a cég első számú vezetőjéhez szólt, majd ő választotta ki azt a munkatársát, kollégáját, aki ezekben a kérdéseknek a leginkább járatos. A beszélgetések alaphangulata nagyon barátságos volt, egyedül akkor vált kissé feszültté, amikor az online eredmények kerültek szóba. Ennek okaként felmerült, hogy a cégek szeretik magukat

110

jobban beállítani, szeretnek

erősebbnek látszani, azaz „bizonyos számoknál célszerű nagyot mondani, de máshol meg nem”. Éppen ezért fontos volt a személyes véleményüket is megkérdezni mindegyiküknek. A következő vállalatok vezetői osztották meg velünk véleményüket: Király Csaba, marketingmenedzser, COMPAQ Computer Magyarország Kft. Graur Tamás, ügyvezető igazgató, ELENDER Informatikai és Számítástechnikai Rt. (PSINet) Garai Géza, üzletfejlesztési és marketingigazgató, EUROWEB Internet Szolgáltató Rt. Pesti István, ügyvezető igazgató, Hewlett-Packard Magyarország Kft. Kertész Gábor, marketing igazgató, IBM Magyarország Kft. Stark János, vezérigazgató, ICL Hungary Kft. Szabó Tamás, ügyvezető igazgató, IQSOFT Intelligens Software Rt. Szlankó János, elnök, KFKI Számítástechnikai Rt. Morvay Géza, ügyvezető igazgató, KPMG Hungária Kft. Dr. Kürti Sándor, vezérigazgató, KÜRT Computer Rendszerház Rt. Szittya Tamás, ügyvezető igazgató, NOVELL Magyarország Kft. Klotz Tamás, e-business technológiai igazgató, ORACLE Hungary Kft.

111

Vahl Tamás, kereskedelmi igazgató, SAP Hungary Kft. Ardó Péter, ügyvezető igazgató, Siemens Nemzeti Vállalatcsoport

112

1. Személyi számítógépek forgalma A személyi számítógépek forgalmának megítélése talán az egyetlen érintett témakör, amelyről az összes válaszadó kifejtette véleményét. A személyi számítógépek terjedési üteme – egy-két speciális esettől eltekintve – alapvetően befolyásolja mind a szoftvert, mind a hardvert, mind az informatikai szolgáltatásokat értékesítők pozícióit és várakozásait. A személyi számítógépek növekedési ütemének megítélése azonban jellemző eltéréseket mutat. A legtöbb vélemény szerint az évi növekedési ütem darabszámokban 10-15% körül mozog világszerte. Magyarországi piacon azonban egyes vélemények szerint ez a növekedési ütem 60% körül is lehet 2001-ben, de ez a magasnak mondható növekedési ütem magában foglalja a régebbi, elavult személyi számítógépek cseréjét is. A régi személyi számítógépek az eladott számítógépek 3040%-át tehetik ki, ezért általában 2-3 évente van szükség az elavult gépek cseréjére egy cégnél, azonban 4-5 év alatt biztosan elavul a technológia. A személy számítógépek már nem jó mérőszámai az informatikai fejlettségnek, „nem a pc az informatikai infrastruktúra sarokpontja”, hiszen növekedtek a hálózati és integrált rendszerek költségei. Alapvetően két álláspont körvonalazódott a 2001. év forgalmazásaival kapcsolatban.

113

Az egyik, a forgalom szempontjából pesszimista megközelítés szerint a világtendenciák éreztetik hatásukat Magyarországon is a személyi számítógépek forgalmában. Az álláspont szerint a 2000. év erősebb növekedést hozott, mint a 2001. évre várható előrejelzések. A tendenciák szerint tehát Magyarországon várható ez eladott személyi számítógépek növekedési ütemének stagnálása, illetve az eladott számítógépek számának kismértékű visszaesése. A személyi számítógépek eladásai nem mutatnak ingadozásokat, időben meglehetősen stabilan változik a növekedési ütem. A számítógépek betagozódtak már a mindennapi életbe és főleg az üzleti munkafolyamatokba, az üzleti szektor már nem lehet húzóerő, tehát már nem várható a közeljövőben hirtelen expanzió. A növekedés megtorpanását erősíti a személyi számítógépek teljesítményének mai szintje, melyet a személyi számítógépeken futó alkalmazások nem használnak ki teljes mértékben, nem sarkalva ezzel a felhasználót a gép cseréjére. Hasonló okokból lecsengőben van az egyre komplexebbé és magas hardverigényű játékok miatti gépváltás is, hiszen a teljesítmények növekedése mellett már nem kell sűrűn gépet cserélni. A jelszó „back to the reality”. Az eladott személyi számítógépek számának visszaesése mellett feltörekvőben vannak a desktop pc-ket helyettesítő eszközök. Legfontosabb ezen eszközök és rendszerek közül a mobiltelefónia és az információtechnológia összefonódása, elsősorban a WAP alkalmazások terjedése. Fontos eszköz a TV-n keresztüli

114

Internet elérés és bizonyos

értelemben a mobil pc-k elterjedése a desktop pc-kel szemben. A magyar személyi számítógép piac szempontjából optimista megközelítés szerint az ábrázolt tendencia megfelel a valóságnak, „de a visszaesés nem hihető”, tehát nem várható visszaesés magyarországi pc eladások tekintetében. Az álláspont szerint az eladott pc-k száma növekedni fog az elkövetkező években is a privát és a nagyvállalati szektorban egyaránt. A világtrend hatása csak késleltetve éreztetheti hatását Magyarországon, hiszen a piac sem telített olyan mértékben, mint az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa országai esetében. Tehát a lemaradásunkat a következő években hozzuk be, ami az eladott pc-k számának növekedését vonhatja maga után. A magyarországi személyi számítógép állomány szintén cserére szorul, ami volumenében megjelenik az eladott személyi számítógépek forgalmában. Az otthoni felhasználásra szánt számítógépek száma is növekszik, ebben jelentős szerepet játszhat megfelelő kormányzati szerepvállalás az Internet fejlesztésével kapcsolatban. Ez a tény egyébként akár alapvető változásokat is generálhat a 2001-2002-es évek terveiben. A költségvetési szféra szerepe jelentősen fog növekedni az állami információs infrastruktúra kialakítása és modernizálása kapcsán. Bizakodásra ad okot a Széchenyi terv is, hiszen informatikai költésének nagy része ebben a piaci szegmensben fog lecsapódni.

115

A mobil pc-k eladási lehetőségeinek megítélése is egy optimista és egy pesszimista álláspont bontakozik ki. Az egyik megítélés szerint a mobil eszközök jelentősége nő „szédületes mértékben”, nő a WAP alkalmazások jelentősége karöltve a mobiltelefónia szerepével. Ez a szemléletváltás megmutatkozik a notebookok és egyéb mobil pc-k számának növekedésében. A vállatokon belül növekszik a mobil eszközök aránya, sok helyen már desktop pc helyett használják. A vélemények szerint a notebookok használata növeli a dolgozó elégedettségét, aki otthon is tudja használni számítógépét. Jellemzően nő a nem röghöz kötött munkakörök és pozíciók száma, ahol a számítástechnikai alkalmazásokra is szükség van, ami erősíti a notebookok terjedését. A technikai fejlődés gyorsasága és iránya – méretek csökkenése, teljesítménynövekedés, kompatibilitási szempontok bővülése – szintén a piaci bővülés irányába hatnak a desktop pc piaci részesedése rovására. Az elmúlt években érezhető volt egyfajta divathullám a mobil pc-k terén, ez azonban már lecsengőben van. A pesszimista álláspont ezzel szemben az, hogy a mobil pc-k aránya alapvetően a vásárlóerőtől függ. Nagyobb beruházás mobil pc-t vásárolni és gyors az „erkölcsitechnikai elavulásuk”. Itt érdemes kiemelni az „erkölcsi” avulás kifejezést, mert a mobil eszközök beszerzésében még mindig inkább státusz-szempontokat lehet felfedezni, mint gazdaságiakat, márpedig 2-3 éves gép semmiképpen sem lehet státusz-szimbólum – tehát újat kell beszerezni. Az otthoni felhasználók a magas

116

költségek miatt döntenek a

desktop pc-k mellett szemben a mobil pc-vel, nem tartva fontosnak a költséges mobilitást. A notebookok piacán ugyan kisebb emelkedés várható, de ez nem fenyegeti a desktop pc-k piaci részesedését. A mobil pc-k megtalálták helyüket, nem fog már nagy mértékben változni piaci helyzetük, már kialakultak azok a feladatkörök és pozíciók, akik használják. A nyugati országokban tapasztalható tendenciák szerint is beállt az egyensúly és várhatóan így történik majd a hazai piacon is. A mobil pc-k biztonsági szempontból meglehetősen rengeteg problémát hordoznak, nehéz ellenőrizni, könnyebben sérülhetnek adatok, illetve kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Összességében a desktop pc piacvezető, körülbelül 90%-os részesedéssel, hosszú távon azonban a piac mobilitás felé mozdul el. (Ebben az arányban természetesen a PC helyettesítő berendezések – különösen a WAP-telefonok – nincsenek benne.)

117

2. Szerverek forgalma

A hazai szervernövekedés becsült legmagasabb értéke 300% volt, ugyanakkor ez a becslés is csak óvatosan értelmezhető, hiszen az árak csökkenése ezt a növekedési ütemet az összes eladott szerver összegének tekintetében felfele tolhatja. A növekedési ütem becslések alsó értéke 6% körüli értéket jelöl meg, általános azonban a 10-20%-os növekedés (USD), ami Forintban legalább 25%-os emelkedés jelent évről évre. A 2001-es évben egyes vélemények szerint a növekedési ütem felgyorsul a kliensoldali hardverekkel együtt. Ez a gyorsabb növekedési ütem – a háttértárakkal együtt – körülbelül 40% lehet maximálisan. Kiemelten kezelhető a high end szervek piaca, ahol lineáris növekedést prognosztizáltak. A szerverforgalomban tehát van egy ugrás, de nem olyan meredek, mint azt az eredmények mutatták, továbbá időben is elnyúló, nem ilyen hirtelen, egy év alatt bekövetkező változás. A szerver definíciókkal kapcsolatban megfogalmazódtak olyan álláspontok, mely szerint a szerver funkciókat nagyon sok esetben egy nagyobb teljesítményű desktop pc látja el. Ebből kifolyólag nehéz meghatározni a valós értelemben működő és forgalmazott szerverek számát.

118

Hasonlóképpen bonthatjuk high-end és low-end szerverekre a forgalmazott szervereket. A high-end szerverek esetében csak nehézségek árán lehet a hardverforgalmazást elválasztani a szoftver és szolgáltatás forgalmazásától, ebben az esetben egy komplex szolgáltatást értékesítenek. Ezt kiegészíti sokszor a gyártó és forgalmazó egysége is – bizonyos berendezéseket a gyártóktól könnyebb beszerezni ezen a speciális részpiacon. A növekedés azonban nem minden szegmensben egyenlő, erősebben nő az Intel alapú szerverek, a Windows NT-vel értékesített szerverek aránya, ami összefüggésbe hozható biztonságuk növekedésével. A UNIX szerverek piaca stabilnak mondható, ugyanakkor ostromolja a pozícióit a Linux és bizonyos területeken az NT is. A Linux is stabil piaci szegmenssel rendelkezik, erős pozíciókat tudhat magáénak az internetes oldalak és start up vállalkozások között – nyilvánvalóan a költségszintének alacsony volta miatt. Öszszességében azonban egy bővülő piac a szerverek piaca, folyamatosan új részpiacokat vonnak be. A növekedést befolyásoló hatások közül általánosságban az információtechnológiai piac bővülését fogalmazták meg. A szerverek teljesítménye növekszik, ugyanakkor az áruk csökken, ez a tendencia erősebben érvényesül a pcszerverek esetében is. Az Internetet egyre többen veszik igénybe, mint szolgáltatók maguk is, és ebben az esetben elengedhetetlen akár több szervert is fenntartani.

119

A szerverek terjedése inkább összefügg az új szolgáltatások elterjedésével, mint a felhasználók számának növekedésével. Az XSP cégek növekedése, tőkésedése, erősödése, maga után vonja a szerverek számának emelkedését. Többek között hasonló szerverigényeket vonz magával az ebusiness és e-commerce jelentőségének növekedése. Az IT feladatok kihelyezése, az outsourcing jelentőségének növekedése együtt jár a szerverigények növekedésével is. Hasonló tendencia figyelhető meg a cégek, vállalatok és szervezetek belső hálózatainak kialakításakor is, ahol az ügyviteli alkalmazások és teljes körű „számítógépesítés” pc igények mellett szerverigényeket támaszt elsősorban. Sőt, lehet, hogy a meglévő pc-ket fejlesztik hálózattá, ebben az esetben nem igényelnek csak szerver beszerzést. A kisebb méretű cégek üzleti alkalmazásokban, pár gépes belső hálózatokban gondolkodnak. A már kialakított LAN és WAN szerverek között az egyre növekvő adatforgalom és a biztonsági igényszint emelkedése okoz funkció alapján történő különválasztást. A szerverek árcsökkenése lehetővé teszi, hogy egy cég külön printer vagy mailszervert üzemeltessen. Most épül az infrastruktúra, még alapvetően ilyen irányba folynak a fejlesztések, most még épül az infrastruktúra

120

3. Egyéb hardverek forgalma

A vélemények szerint a felmérésben szereplő növekedés reális. Általánosan elmondható, hogy ha az információtechnológiai piacokon nem történik váratlan esemény, akkor az egyéb hardver eszközök eladása várhatóan ezt a trendvonalat követi 2001-ben. Egyes álláspontok szerint, azonban ha figyelembe vesszünk 30%-os átlagárcsökkenést, akkor a növekedés értékben sok lehet. Volt azonban ezzel ellentétes vélemény is, mely szerint még erősebb lehet a trend, hiszen napjainkban „…hálózatokból sokat használnak, mindenhonnan mindenki modemezni akar, nyomtatni akar, hálózatot akar”. Az egyéb hardver eszközök eladása és a pc valamint szerver eladások között nem fedezhető fel összefüggés, különösen jobban kellene korrelálnia a szerverpiaccal, hiszen ha a szervereladások változnak, akkor a hálózati eszközök eladásainak is változnia kell. Ez az összefüggés a valóságban valószínűleg magával húzza a nyomtatók eladásait is. Persze az is nagyon valószínű, hogy a mért értékek a teljes volument kevésbé vetítik előre, és annak változása már jobban mozog együtt a szerverpiaccal. A hálózatok bővülése egyértelmű trend, az emelkedés 30-40%-os lehet. A hálózatok új irányba is piacot hódítanak, a kommunikációs eszközök felé, az IP alapú kommunikáció felé nyitottak. A hálózatok terén azonban elsősorban a „hagyományos”, kábel összeköttetést használó hálózatok

121

aránya emelkedik, a rádió illetve egyéb összeköttetési megoldásokat használó hálózatok nem népszerűek. A nyomtatók esetében egy-egy nagyobb cég alapvetően meghatározza a magyar piacot. A nyomtatók esetében nem várhatók nagy piaci ingadozások, inkább csak minőségi cserék folynak. A háttértárolók piaca, mint meredek feltörekvő új részpiac említhető meg, mint fontosabb hardvereszköz. A tárolt adatmennyiségek és az adatbiztonság igényszintje emelkedett, ezzel együtt nőtt a forgalmazott háttértárolók volumene. Jellemzően alulbecsült a szerverek piaca mellett a disk storage rendszerek piaca – noha egyes szereplők szinte csakis ezzel teremtenek maguknak jelentős forgalmat.

122

4. Szoftverek forgalma

Az adatok mutatta trendet megfelelőnek érzők szerint a trend magyarázata a 2000. év problémájában rejlik. Az informatikai költségvetések 2000-ben „túltervezettek” voltak, de már 1999. évi költségvetés is megnyomott összeg volt, ezért a 2000. év stagnálás hozott. 2000-ben elsősorban tanácsadókat vettek igénybe a cégek, próbálták kiadásaikat kizárólag a használhatatlan cserékre korlátozni. 2000 második felében szoftverbeszerzési projektek indultak újra a hardverbeszerzés után. Megpezsdült 2000 végén a szoftverpiac, már látszik, hogy mozog a piac, ez okot adhat nagymértékű optimizmusra. A piacot alapvetően befolyásoló cégek növekedése megfelel a mérésben mutatkozó trendeknek. A magasabb fejlődési ütem mellett szól az, hogy a szoftverek árai nem növekednek számottevően, ezért évente 15-20%-os egyenletes növekedés elvárható. 2001-re prognosztizálható 30%-os növekedés is, optimistán fogalmazva „szoftver nélkül ma már nem ad el hardvert senki”. Kormányzati és költségvetési eladások jelentős részét jelentik a szoftverpiacnak és várhatóan emelkedik a részarányuk a jövőben. Egyes vélemények szerint azonban túlzott optimizmus jellemzi a szoftverpiac megítélését, 2000-ben körülbelül 12-13%-al nő a szegmens, és ez az ütem továbbiakban is jellemző marad.

123

A forgalom növekedését elősegítő tényezők között elsőként megint csak a számítógépek elterjedését jelölhetjük meg. Ezen tendencia alapján várható, hogy egyre több operációs rendszer szükségeltetik majd az újonnan vásárolt számítógépekhez. Az operációs rendszerek eladásai általában együtt mozognak a hardvereladásokkal, némely esetben „benne van az ára a vasban”. Nem csökken az illegális szoftverek aránya, amellett hogy több szoftvert adnak el. Azonban elsősorban már csak kis cégek illetve otthoni felhasználók tudnak illegális szoftvereket használni. Ugyanakkor egyes vélemények szerint „érezhető a BSA szerepe, igyekszenek szoftvereket tisztítani az egyes szereplők és cégek”, méghozzá olyan mértékben, hogy a legális szoftverek aránya nőhet a számítógép eladásokon túl is. Az operációs rendszerek forgalma erősen függ a pc eladásoktól. Ugyanakkor a hangsúly finoman áthelyeződött az alkalmazásokra. Sok esetben már maga a számítógép ára tartalmazza az operációs rendszer árát is. Operációs rendszerek forgalmát befolyásolja nagy mértékben a „Linux őrület, mennek le az NT árak”. Irodai rendszerek esetében is hasonló trend, a pc piaccal együtt mozognak általában az eladások, kivéve talán egy nagyobb átállást egy új rendszerre. Jellemzi a piacot továbbá néhány szereplő túlsúlya, „monopóliuma”. Jellemző helyzet hazánkban, hogy multinacionális vállalatok úgy vásárolnak nagyobb szoftvereket, vállalati rendszereket, hogy a nem

124

Magyarországon

lévő

anyavállalat vásárol szoftvert és azt használja a hazai vállalat is, azaz nem a hazai piacon jelenik meg bevételként. Ez részben a hazai fejlettségi kimutatásokban okoz gondot, másrészt a piacot is korlátozza, különösen speciális vállalatirányítási, átfogó rendszerek esetében. A fejlesztőeszközök forgalmazási mértéke szűkül, egyre kevesebb félét használnak, hiszen a „Java annyira egyértelmű lehetőségeket teremt, hogy kevesen tudnak hasonlóan kedvező platformot készíteni”. Régebben mindenki fejlesztett, ez a diverzitás eltűnt napjainkban. Némelyek szerint azonban a fejlesztő eszközökre állandó igény van, növekszik folyamatosan, de nem lódult meg az elmúlt évben. Sőt van olyan vélemény, mely szerint a fejlesztőeszközök a leggyorsabban növekednek, de összességében nem hasít ki jelentős részt, viszont az e-business és a WAP technológiák, GSM technológiák elterjedésével megnő a jelentőségük. A szoftverpiac összességében a szabványosítás irányába mozog, megfigyelhető az integrált rendszerek terjedése. A „gyártók leragasztották az ügyfeleket”, nem lehet hamar váltani, „meg vannak kötve”. Az integrált rendszerek is állandósulnak, a célalkalmazások csökkennek, de megmaradnak bizonyos területek, ahol egyeduralkodóvá válnak, ilyen éles eltolódás van az internetes programozás irányába például. Egyre többen használnak üzleti rendszereket készen kapva, csomagban vásárolnak, és ezek a rendszerek szivárognak a középvállalatok felé. Van némiképp túltervezés a cégeknél, erősebb szervert,

több szoftvert vesznek, mint

125

amire szükségük lenne. Legfőképp jellemző ez a nagyobb cégekre. Összességében tehát kínálati piacról van szó a szoftverek terén, bár ez nem egyformán jelenik meg minden részterületen.

126

5. Informatikai szolgáltatások forgalma

Az ábrázolt trendet általában elfogadhatónak, normálisnak mondható. A tervek óriási optimizmust prognosztizálnak, noha mértékadó források szerint ez a növekedés nem lehet több az európai piacon, mint 10-15% 2001-re. Azonban Magyarországon egyértelműen bővül a szolgálatásók piaca, sok új terület előtt áll lehetőség, tehát reális lehet ez a növekedés. Az ellenvélemények szerint 3040%-os növekedés várható, és az ütem lineáris a múltban és a jövőben egyaránt. Óvatos fogalmazás szerint „várható az ugrásszerű növekedés, de ez túlzott, Magyarországon minden felülről korlátos, de semmi nem megy ilyen rohamosan”. „…illik nagy terveket szőni, elfogadható lenne a 30-40%, de már ez is pozitív környezetet feltételez.” Összességében a tengerentúli lemaradást most kezdjük ledolgozni, az IT forgalom 60-70%-a hardver és mostanában kezd elmozdulni ez az arány a komplex szolgáltatásokat irányába. Az outsourcing kialakítása a vállalatoknál még nem teljesen nem valósult meg, inkább benntartják a tevékenységeket a cégek. Azonban a nemzetközi trendek szerint már megjelennek Magyarországon is az igények erre az IT kultúrára, „hiszen ez nem csak pénzkérdés”. Általános trend tehát hogy a szolgáltatások aránya növekszik egy adott cég szolgáltatásportfolióján belül, próbálja magát szolgáltatóként eladni. Egyre többen ismerik fel,

127

hogy a szolgáltatások terén nagyobb hasznot lehet realizálni, mint „vaseladásból”. Egyre több cég tünteti fel magát, mint megoldásszállító,

egyre

többen

vágnak

neki

az

e-

businessnek. Az Internet exponenciálisan növekedő részt szakít ki a szolgáltatások forgalmából, várhatóak a nyugati tendenciák magyarországi begyűrűzése, új cégek kapcsolódnak az Internetre, minőségi és sebességi ugrások várhatók, távközléshez hasonlóan gyorsan növekszik. A tartalomszolgáltatás értékben homályos, nem látható, talán nem fog nagyobbat ugrani 30%-nál, de mindenféleképpen eltúlzottak a várakozások. Másik nézőpont szerint a tartalomszolgáltatásban alapvető lemaradások vannak, a hálózat nem követi a felhasználók és kapcsolatok számát, ebből kifolyólag hatalmas lehetőségeket rejt magában piacbővülés szempontjából. Az adatkommunikációból származó forgalom egyes vélekedések szerint nem fog nagyot ugrani, de az is igaz, hogy a 150-160% normális növekedésnek számít. Van, aki úgy gondolja, hogy az adatkommunikációs szolgáltatások iszonyatosan növekedni fognak, melyre várhatóan hatással lesz a MATÁV monopólium megszűnése. Nem meglepő az egyes cégek eltérő szempontjai miatt eltérő a távközlési monopólium feloldásának hatása a piacra. Vannak, akik szerint ennek szinte semmilyen hatása sem lesz, ugyanakkor számosan vannak, akik szerint ez nagyot lódíthat a keresleti oldalon.

128

Az egyedi szoftverfejlesztés növekedési üteme megtorpant, a moduláris, általános szolgáltató rendszerek előretörésével, azonban a közeljövőben új területek nyílnak főleg az Internettel kapcsolatban. Egyes vélemények szerint ez akár egy 40%-os emelkedéshez, robbanáshoz vezet az egyedi szoftverfejlesztés területén. Egyes álláspontok szerint reális tendencia a bővülés az egyedi szoftverfejlesztés esetében, ha nem is gyorsuló ütemben, de a piaccal együtt növekedve. Az oktatás, mint informatikai szolgáltatás alacsonyabb

szinten

van

Magyarországon,

mint

Nyugat-

Európában. Ez azt is feltételezi, hogy megnőhet a jelentősége új rendszerek bevezetésénél, és némiképp növekszik a távtanulás és a különféle e-learning megoldások aránya, ezért „van még piaca”. Nem kapnak megfelelő oktatást a felhasználók, de ennek az is az oka, hogy a beszerzésekben ez a rész rendszeresen alultervezett terület, ebből következik, hogy nagy növekedési lehetőségeket rejt. Az egyre komplexebb rendszerek megkövetelik a folyamatos oktatási tevékenységet. Az üzleti tanácsadás terület az átlagnál jobban fejlődő piac, az e-business megoldások terjedésével meg fog ugrani akár 50%-al is emelkedhet 2001-re. Azonban Magyarországon nincs még megfelelő kultúrája, részben költségcsökkentés miatt, részben pedig a megrendelő vállalkozások rendelkeznek a „mindentudás illúziójával”. A projektek jó része technikai prioritásokat tart szem előtt, kevésbé fektetnek hangsúlyt humánumra, „az

129

Egyesült Államokban az a kér-

kérdés, hogy kit vonjanak be külső tanácsadónak, Magyarországon pedig hogy bevonjanak-e”. Az üzleti tanácsadás szakterülete napjainkban átfed az informatikai tanácsadás területeivel, nehezen szétválasztható, de nem valószínű, hogy össze fog csúszni a két terület. 1999-ben és 2000-ben „sokan adtak tanácsot” az Y2k probléma miatt, biztos, hogy nagyobb volt a volumen, mint az előző években. Ehhez képest tehát visszaesés várható a forgalomban. A 2001-es előrejelzés kicsit túlzott, de az elmaradt projekteket most készítik, most fejezik be, körülbelül 20% lehet reális emelkedési ütem. A tanácsadás másik területe, a nagy rendszerek köré települő szolgáltatások ugyanakkor soha nem látott volumenben virágzanak. Üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások terén kis növekedés várható. Az outsourcing terjedésével azonban produkálhat nagy ugrás 2001-ben „mert közel 0-ról indul”. Az üzemeltetés tőlünk nyugatra a legnagyobb részpiac, 25%-os éves növekedést produkál (USD szinten) és várhatóan nálunk is érezhetővé válik ez a trend.

130

6. Összbevétel alakulása

Reálisnak mondható a trend, mert 2000-re minden válaszadó kevésnek tartotta az inflációkövető növekedést, annak ellenére, hogy a cégek egy része Y2k miatt előrehozott beruházások 1999-re, „bespájzoltak a cégek”, másként fogalmazva „1999-ben kiköltötték magukat”. 2001-re azonban optimisták a várakozások, nem kizárt ezek teljesítése. A magyarországi növekedési ütem gyorsabb az Európai Unió országainál, 15-20% körül mozoghat (USD vonatkozásban), ez forintban számolva 30% körül mozoghat. A trendek közötti aránytalanságok fedezhetők fel, ellentmondásnak tűnek, hiszen a bevetélek növekedése az előző trendek összegzése gyakorlatilag, azonban ez nem következik egyértelműen a válaszokból. A belföldi viszonteladók száma nem sok és az értékesítési csatornák változása miatt nő a végfelhasználók száma, sőt tendenciának tűnik, hogy a nagy cégek csak viszonteladóknak adnak el. A magyar export nem jelentős, csak kivételes esetben létezik, „nem tőlünk rettegnek az indiai szoftverfejlesztők”. Nem várható ennek a növekedése, az összes bevételt alapul véve 2-5% körül lehet. A külföldi beruházások nagyon kis bevételt hoznak, nagyon hosszú távú megtérüléssel kell számolni és meglehetősen költségigényes. Aki azonban a tőlünk keletre fekvő

131

országok felé orientálódik, tudja növelni a bevételeit. A költségvetési szervek részesedése 30-40%, de legalább 25% körül ingadozik. Egyes vélemények szerint az arányuk nem nő, inkább inflációkövető a növekedés. Azonban a Széchenyi terv nagy összegeket irányoz elő informatikai vállalkozások fejlesztésére, így várhatóan nőni fog a terület aránya. A növekedés melletti érv, hogy választási év várható, és ez magával hozza az eladott pc-k emelkedését a tapasztalatok alapján. Az Európai Unió iránti csatlakozás közeledése következtében kismértékű hangsúlyeltolódás következett be, az informatika területe erősödik más szektorokhoz képest. A költségvetési szervek fejlődése azonban volumenét tekintve nagy de a növekedés nem lesz robbanásszerű és tapasztalhatók benne ingadozások. A költségvetési szféra informatikai befektetéseinek egy része nem mindig alátámasztott tényleges igénnyel, továbbá nem komplex projektekben terveznek, hanem külön vásárolnak hardver, szoftvert és szolgáltatásokat.

132

7. Összköltség alakulása Az összköltségek csökkenése általánosan elfogadott vélemények szerint nehezen elképzelhető, hiszen „a költségek nem tudnak csökkenni, semmiképp nem tudnak mozogni más görbén, mint a bevételek”. Egyes vélemények szerint, ha igaz lenne egy nagy mértékű költségcsökkenés, akkor elbocsátásokat jeleznének a számok, viszont ez nem volt és nem is jellemző, nincsenek tömeges elbocsátások illetve leépítések. A 2000 és 2001 évekre vonatkozóan lehet reális az előrejelzés, infláció körüli költségnövekedés prognosztizálható. Évről évre növekednek a költségek, 10%-os (USD) a költségnövekedés az átlagos és ez csökkenni fog az elkövetkező évben. Egyes előrejelzések szerint vagy nem fognak csökkenni a költségek, vagy nagyon kis mértékben csökkenek és kis mértékben növekszik a profit. A személyes költségek alkotják a legnagyobb költségrészt. A bér jellegű költségek az infláció felett legalább 10%-al növekedtek. Egy-két „mamutvállalat” személyi költségei leépítések miatt csökkennek de általában nem ez a jellemző. Oktatási költségek növekednek, bár ez egy új beruházás után érezhető igazán, amikor megugrik az oktatásra fordított összeg, majd visszaáll az eredeti pályára, akkor költségcsökkenés mérhető. Az oktatásra fordított összegek csökkennek is új oktatási csatornák megtalálásával.

133

A marketing kiadásokat érezhetően minden vállalkozásnál igyekeznek leszorítani, mert az új értékesítési csatornák jóval költséghatékonyabbak. Azonban a piaci verseny miatt a költségek trendektől függetlenül, stabilan növekedhetnek. Az adminisztrációs költségek csökkenek többek között az erős központosítás. Ezen a területen lehet drasztikus csökkenés elérni az automatizálással, az üzleti folyamatok elektronizálásával, sőt újabb adójogszabályok is ebbe az irányba mutatnak. Az alvállalkozói teljesítések volumenben nőnek, egyre több alvállalkozót foglalkoztatnak, nő egyértelműen az outsourcing jelentősége. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta csomósodás az alvállalkozások között, azaz a multinacionális vállalatok térhódítása és a közepes vállalkozások számának növekedése látható a kisvállalkozások terhére. A beruházások száma 2000-ben drasztikusan csökkent, 2001-ben most várhatóan megvalósulnak az elmaradt projektek, sőt várható e projektek gyorsított végrehajtása. Az összes költségfajta közül a beruházás nem növekszik olyan mértékben, mint a többi, sőt számítható, hacsak valamely nemzetközi cég nem alapít újabb gyárat Magyarországon.

134