A MAGYAR NYELV KÖNYVE
Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA
TREZOR KIADÓ Budapest, 2004
TARTALOM Előszó (A. Jaszó Anna)
9
Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról (A Jásza Anna) A beszéd és a nyelv A nyelv keletkezése A nyelv mibenléte A nyelv a közlésfolyamatban A nyelvek sokfélesége A nyelvek típus szerinti osztályozása A nyelvek eredet szerinti osztályozása A nyelv változékonysága és állandósága A nyelv belső sokrétűsége és egységessége A nyelvtudomány. A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei
:
11 11 13 15 19 23 26 30 49 54 59
Hangtan (A. Jászó Anna) A hangtan tárgya és felosztása... A beszéd létrehozása: a beszédprodukció A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése A beszédhang mint akusztikai jelenség ). A beszédhangok észlelése: beszédpercepció A beszédhangok csoportosítása , A magánhangzók A mássalhangzók Fonológiai alapfogalmak A beszédhangok kapcsolódása A magánhangzók egymásra hatása a beszédben A magánhangzótörvények: a hangrend, az illeszkedés és a hiátustörvény A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben A hasonulás Az összeolvadás
73 85 86 93 97 ....103 103 107 115 122 ...123 123 125 125 130
842
A magyar nyelv könyve
A rövidülés Akivetés Az igazodás A szótag A szupraszegmentális tényezők Az artikulációs bázis — a kiejtési norma A beszédhibák Az ejtéshibák A beszédhangok expresszivitása.. Irodalom Szótan
132 132 133 134 139 145 147 152 156 160 163
Szókészlettan (Bokor József) A szókészlettan és a szótárírás A szókészlet és a szókincs A szó- és kifejezéskészlet egységei A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása A szókészlet eredet szerinti tagolódása, csoportosítása A szókészlet mai rétegződése, tagolódása A szókészlet változása, mozgása Irodalom
164 164 167 172 178 178 186 191 195
Szófajtan (Bokor József) A szófaj fogalma és jellemzése A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere A nem tiszta szófajúság, a szófajváltás, illetve a kettős vagy többes szófajúság Aszófajváltás A kettős vagy többes szófajúság A mai magyarnyelv szófajai: fajtáikjellemzésük, használatuk Az ige Az igenemek és az igefajták A névszók A főnév A melléknév A számnév A névmás Az igenevek A határozószó A viszonyszók
197 197 202 205 207 211 212 212 213 221 221 223 226 ....228 234 240 242
Tartalom A segédige (és származékai) A névutó (és a névutó-melléknév) Az igekötő A névelő A kötőszó A módosítószó A mondatszók Az indulatszó A felelő-, kérdő- és társalgási szó A hangutánzó mondatszó Irodalom Szóalaktan (Bokor József) A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban A szóelem fogalma jellemzése és a morfémák osztályozása A szóelemek alaki viselkedése A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései A nyelvtani tő (szótő) fogalma, fajtái, típusai Az igetövek tőtípusrendszere A névszótövek tőtípusrendszere A tövek használatának néhány egyéb kérdése ; A jelezés és ragozás Az igeragozás '..' Az ige jelei Az ige ragjai Az igeragozási rendszerek..! A rendhagyó, a hiányos és a régies ragozású igék A névszóragozás A névszók jelei A névszók ragjai A főnévi igenév személyragozása Az ige-igenévi személyragozás Irodalom...... A szóalkotás módjai (Cs. Nagy Lajos) A szóösszetétel Az összetett szó és elemei Az összetett szók osztályozása
843 243 244 245 247 249 250 251 251 252 252 252 254 254 256 259 262 267 269 271 272 273 274 274 276 276 280 281 281 286 290 291 ............292 293 293 294 297
844_
A magyar nyelv könyve A szerves szóösszetétel A szervetlen szóösszetétel Aszóképzés A képző főbb jellemzői Az igeképzők Névszóképzők Igenévképzők Ritkább szóalkotási módok Irodalom
Mondattan
298 303 303 304 308 311 314 315 319 321
A mondattan és a mondat általános kérdései (Cs. Nagy Lajos) 321 Mondatmeghatározási kísérletek 321 A mondatok osztályozása 324 A mondatok fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint 324 A kijelentő mondat 327 A felkiáltó mondat 328 Az óhajtó mondat 328 A felszólító mondat 329 A kérdő mondat 330 A grammatikai forma és a funkció ellentmondása 331 Állítást és tagadást kifejező mondatok 333 A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 335 Az egyszerű mondat 335 Az összetett mondat 339 A tagolatlan mondat 339 Átmeneti típusok az egyszerű és az összetett mondatok között ...341 Irodalom 344 Az egyszerű mondat (Kálmánná Bors Irén-A. Jászó Anna) A szintagmák Az egyszerű mondat részei A mondat fő részei Azállítmány Az alany Az állítmány egyeztetése az alannyal
345 345 361 362 364 370 376
Tartalom A bővítmények A tárgy A határozó ;..;. A helyféle határozók Az időféle határozók A módféle határozók Az állapotféle határozók Logikai viszonyokat kifejező határozók A vonzathatározók A komplex határozó A jelző A minőségjelző A mennyiségjelző A birtokos jelző Az értelmező jelző A többtagú (halmozott) mondatrészek A mondatrész és a szófaj Mondatelemzési modell Irodalom Az összetett mondat (Király Lajos - A. Jászó Anna) Az összetett mondat fogalma és fajtái A mellérendelő összetett mondat A kapcsolatos mondatok Az ellentétes mondatok A választó mondatok ). A következtető utótagú mondatok A magyarázó utótagú mondatok Az alárendelő összetett mondat A mondatrend Az alanyi mellékmondat Az állítmányi mellékmondat A tárgyi mellékmondat A határozói mellékmondatok A helyhatározóféle mellékmondatok Az időhatározóféle mellékmondatok A módféle határozói mellékmondatok
845
.*
378 378 383 392 395 397 400 405 408 411 411 415 418 419 424 427 429 432 436 437 437 437 439 441 442 442 443 443 446 447 448 450 452 452 453 454
846
A magyar nyelv könyve Az állapotféle határozói mellékmondatok.. Logikai viszonyokat kifejező határozói mellékmondatok A vonzathatározói mellékmondatok A jelzői mellékmondatok A minőségjelzői mellékmondat A mennyiségjelzői mellékmondat A birtokos jelzői mellékmondat Az értelmező jelzői mellékmondat A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok áttekintése Az alárendelő összetett mondatok elemzése A többszörösen összetett mondat A körmondat A mondatátszövődés Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók Irodalom
Jelentéstan (Hangay Zoltán) A jelentéstan múltja és jelene A nyelvi jel és a jelentés A nyelvi jel A jelentés .-.A szójelentés elemei'.. Motiválatlan és motivált szavak A jelentésfajták A toldalékok jelentésfajtái A jelentésfajták a szavak jelentésében A többjelentésű (poliszém) szavak A többjelentésű szavak jelentésszerkezete (jelentésstruktúrája) Metafora, metonímia és a jelentésfejlődés Sokjelentésü szavaink Azonos alakú szavak (homonimák) A magyar homonimaállomány A homonímia fajtái A rokon értelmű szavak (szinonimák) Értelmezésük Elhatárolásuk és kialakításuk
455 457 460 461 461 462 462 463 463 465 467 473 474 474 476 477 477 478 478 480 483 485 485 490 490 492 492 494 497 498 499 499 501 501 502
Tartalom
847
Csoportosításuk Poliszémia és szinonímia A jelentésmező A jelentésmezők felépítése... A világ nyelvi képe a jelentésmezők tükrében Roget Thesaurusa Az ellentétes jelentésű szavak (antonímák) Szerepük a nyelvi rendszerben Fajtái A Magyar szókincstár az ellentétek első magyar szótára A jelentésváltozás Fogalma Főbb fajtái Hadrovics László alapján Névátvitel a tárgyak hasonlósága alapján Névátvitel térbeli érintkezés alapján ./. Jelentésbővülés Jelentésszükülés További esetei Összefoglalás és kitekintés Irodalom
503 504 505 506 508 509 510 510 ....511 512 512 512 513 513 514 514 514 514 515 518
Szövegtan (Hangay Zoltán) A szöveg problémái A szöveg fogalma : ;. A szöveg pragmatikai vonatkozásaiban ..';• Aktuális mondattagolás A kontextus A beszédtett-elmélet A társalgáselemzés Az implicit jelentések A nyelvi viselkedésről A szöveg szerkezete, címe és kohéziója A szöveg mikroszerkezeti egységei A szöveg makroszerkezeti egységei A lineáris és a globális kohézió A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei
521
;
,
521 523 525 526 527 528 528 529 530 531 531 ....532 536 537
848
A magyar nyelv könyve
A szabadmondatok tartalmi-logikai kapcsolódása A kötőszók Az utalás Az egyeztetés .-. A hiány és a kihagyás A konnexió további eszközei A szöveg jelentésének elemei A lineáris kohézió eszközei A szöveg témahálózata Irodalom Retorika (A. Jászó Anna) A retorika fogalma és rendszere Az invenció: a feltalálás A retorikán belüli bizonyítékok A logikai érvelés, az argumentáció — a logosz Az alapvető gondolkodási müvelet: a következtetés Az érvelés általános érvforrásai Az etikai érvelés — az ethosz Az érzelmi érvelés — a pathosz A retorikán kívüli bizonyítékok A diszpozíció: az elrendezés Az élokúció: a kidolgozás A memória: az emlékezetbe vésés A pronunciáció: az előadás Irodalom Névtani ismeretek (Király Lajos) A tulajdonnevekről általában A nevek rendszere A személynevek A magyar személynévadás története Ősmagyar és ómagyar kor (896-1526) A középmagyar kor (1526-1772) Az újmagyar kor (1772-)
537 539 540 541 543 543 544 544 547 552 555 555 561 563 563 563 572 584 585 586 592 597 599 601 604 607 607 609 610 610 610 611 611
Tartalom A mai névdivat Névesztétikai szempontok Becenevek A családnevek A családnevek története A házasság utáni névviselés A ragadványnevek Helynevek Földrészek, országok, tájak nevei A község- és városnevek A belterületi és külterületi nevek Csillagnevek Állatnevek Intézménynevek Tárgynevek Emberi alkotások elnevezései Szellemi alkotások nevei Címek Áru- és márkanevek Eseménynevek Az írói névadás Irodalom :-.
849
...........-.;:
A mai magyar nyelvjárások (Király Lajos) A nyelvjárások általános kérdései ; A köznyelv és a nyelvjárások viszonya A nyelvjárások szerepe a nyelv életében A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése A nyelvjárási jelenségek határai A nyelvjárási egységek '. A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése Hangtani jelenségek A fonémarendszer A fonémák hangszínváltozatai A fonémák előfordulásának gyakorisága Alaktani jelenségek
612 614 615 618 618 620 ...622 623 624 625 628 629 630 632 634 635 635 635 636 637 638 639 641 641 641 643 645 647 650 652 652 652 652 654 656
850
A magyar nyelv könyve
Mondattani jelenségek A nyelvjárási szókészlet sajátosságai A magyar nyelvjárások osztályozása A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió A közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió. A dél-dunántúli nyelvjárási régió A dél-alföldi nyelvjárási régió A palóc (északi) nyelvjárási régió A Tisza-Körös vidéki nyelvjárási régió Az északkeleti nyelvjárási régió A mezőségi nyelvjárási régió A székely nyelvjárási régió A moldvai nyelvjárási régió A nyelvjárások tanulmányozása A magyar nyelvjáráskutatás vázlatos története és főbb műfajai A Magyar Nyelvjárások Atlasza és a regionális nyelvatlaszok Magyar nyelvjárási szótárak
658 660 664 665 668 669 671 671 672 673 674 675 677 679 679 681 685
Gyermeknyelv (Albertné Herbszt Mária) A gyermeknyelv kutatásának elméleti kérdései Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben A gyermeknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága Egyéb szóhasználati és szóalkotási módok a gyermeknyelvben A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője Irodalom
687
-.-.
687 689 692 697 698 703
Pragmatika (Albertné Herbszt Mária)
705
A nyelvtudomány történetének vázlata (A. Jaszó Anna)
723
A nyelvtudomány az ókorban A nyelvtudomány a középkorban Az újkor hajnalán A 19. század A 20. század Saussure munkássága
723 729 734 736 741 742
Tartalom
851
A nyelvészeti strukturalizmus A generatív nyelvészet Szemantikai indíttatású irányzatok Irodalom
747 755 763 769
;..
A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai (Albertné Herbszt Mária) Szemiotika Kommunikációelmélet Pszicholingvisztika Szociolingvisztika Etnolingvisztika Matematikai nyelvészet Számítógépes nyelvészet Irodalom Névmutató Tárgymutató Tartalom
771
*.
771 775 778 785 791 794 796 ...800 803 809 841
