A MAGYAR KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEINEK ÉS RENDELETEINEK GAZDASÁGI HATÁSAI

Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 21–37.

A MAGYAR KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEINEK ÉS RENDELETEINEK GAZDASÁGI HATÁSAI BOZSIK SÁNDOR∗ Összefoglaló: A 2010 májusában hivatalba lépett Fidesz-kormány több intézkedést is hozott a bankokkal kapcsolatban. Ezek az intézkedések a bankok tőkehelyzetét, jövedelmezőségét jelentősen rontották. Az alábbi cikk ismerteti a bankokra vonatkozó 2010 májusa óta hozott fontosabb intézkedéseket, bevezetésük okát, valamint igyekszik a bankokra vonatkozó közvetlen és a reálgazdaságra vonatkozó közvetett hatásokat felmérni. A cikkben ismertetett intézkedések a következők: bankadó, kilakoltatási moratórium, bankok piaci gyakorlatának szabályozása, uzsora elleni törvény, Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, végtörlesztés, devizaadósok helyzetének rendezésével kapcsolatban a Bankszövetséggel kötött megállapodás. A cikk adatgyűjtése 2011 év végével ért véget. Összességében megállapítható, hogy az intézkedések több kárt okoztak a szűkebben vett költségvetésnek is, mint hasznot. A mérleg egyik serpenyőjében a költségvetésbe a bankoktól befolyó 2010-es 120 milliárd forint, 2011-es körülbelül 90 milliárd Ft szerepel. A mérleg másik serpenyőjében a növekvő kamatkülönbözet (100 milliárd forint/év), az IMF-szakítás miatt megnövekedő finanszírozási költségek (a hitelkockázati (CDS) felár 2010 elejétől 2011 végéig 250 bázispontról 750 bázispontra emelkedett és az alacsony hitelezési aktivitás szerepel. Az alacsony hitelezési aktivitás hatására Magyarország volt az elemzett időszakban Közép-Kelet Európa legalacsonyabb gazdasági növekedést felmutató országa. Summary: In May 2010 the new Fidesz-government has made several instructions related to the bank sector. These measures have meaningfully decreased the banks’ profitability and solvency. This paper describes the major instructions made since 2010, their reasons, and tries to detect their direct and indirect effects to the real economy. These measures are the followings: bank tax, eviction ban, consumer protection, foreign currency loan redemption, creation of National Asset Manager, agreement with the Bank Association. The paper is closed at the end of 2011. To sum up, the measures caused more damage to the state budget, than benefit. In one side the state earned 120 billion HUF in 2010 and 90 billion HUF in 2011. However in the other side the interest expense was grown by 100 billion HUF, the CDS risk spread has risen from 250 basis points to 750 basis points, and the credit activity has fallen. Due to the low credit activity, Hungary had the lowest economic growth in Middle-Eastern Europe in the analyised period Kulcsszavak: pénzügyi válság, bankrendszer, pénzügyi piacok JEL osztályozás: G21

∗

DR. BOZSIK SÁNDOR egyetemi docens, intézeti tanszékvezető Miskolci Egyetem Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet [email protected]

Bozsik Sándor

22

1. A KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE A hivatalba lépett kormány súlyos örökséget vett át elődeitől. Magyarország bruttó államadóssága 2009. december 31-én a GDP 120%-át érte el. Ezen belül az államháztartás bruttó adóssága a GDP 83%-át, a lakosság a GDP 36%-át tette ki, míg a nem pénzügyi vállalatok a GDP 32%-ával voltak eladósodva. Az eladósodás ellen a kormány harcot hirdetett, és ennek érdekében számos, a bankokra vonatkozó intézkedés látott napvilágot. Az intézkedések három csoportba sorolhatók. 1. 2.

3.

Fiskális intézkedések, melyek a bankszektorból származó adóbevételek növelését célozták. Fogyasztóvédelmi intézkedések, melyek a banki termékek átláthatóságát növelték, és az ügyfelek számára hátrányos utólagos szerződésmódosítások lehetőségeit csökkentették. Lakossági devizaalapú hitelt felvettek terheinek mérséklése.

A KKV-szektorral kapcsolatos intézkedésekkel a cikk terjedelmi korlátai miatt nem foglalkozom. 1.1 Bankadó A bankadó bevezetésének célja a bankok nagyobb mértékű adóztatása. A kormány hivatalba lépése után számos ágazatot különadóval sújtott (távközlés, energetika, kiskereskedelem, pénzügyi közvetítés), amiből összesen 300 milliárd forintos éves bevételt remélt három éven keresztül. Az intézkedéseknek az volt a célja, hogy megszorítás nélkül sikerüljön a kormánynak a gazdasági válság éveit átvészelnie. A megszorítást pedig azért akarta elkerülni a kormányzat, mert a költségvetési kiadáscsökkentés számottevően csökkentette volna a gazdasági növekedés esélyeit. Az ötlet mindazonáltal nem volt új. A pénzügyi válság hatására más országok is kivetettek különadót a pénzügyi szektorra. Az első ország Svédország volt 2009-ben, amit Magyarország követett 2010-ben. 2011-ben aztán a bankadó bevezetésre került olyan nagy európai országokban is, mint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország. 2011-ben Ausztria is bevezette az adót. 2011-ben már 14 ország alkalmazott banki különadót. Igaz, térségünkben Szlovákia kivételével senki sem vezette be az adót 2012-ig. (Gondola, 2012; 1. oldal) Az ötlet nem volt új abban a tekintetben sem, hogy a korábbi kormányzatok is kivetettek bankokat terhelő adót a költségvetés stabilitása érdekében. Korábban két ilyen speciális adónem is bevezetésre került. 2005-ben vezették be a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadóját. Az indoklás szerint a szektor profitja kiemelkedő volt – elsősorban a magas forinthitel-kamatlábak és a lakáshitelezés állami támogatása miatt. 2005-ben a bankok választhattak, hogy a kamatkülönbözetük vagy az adózás előtti eredményük legyen az adóalap. Az adó alól mentességet kaptak a 250 millió forintnál kisebb, saját tőkéjű intézmények. 2007-ben a különadót a hitelintézetek járadéka váltotta fel. Az adó alapja főszabály szerint az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

23

érintett hitelállománya utáni kamatkülönbözet (kamatbevétel és a kamatkiadás különbsége) után 5% járadékot állapít meg és fizet. A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után. A hitelintézeti járadék máig érvényben van. (2006/LIX. törvény) A hitelintézeti járadék nem jelentett mást, mint azt, hogy az államilag támogatott lakáshitelek után járó támogatás egy részét a magyar állam utólagosan visszaszedte – nem az ügyfelektől, hanem az ügyfeleket kiszolgáló bankoktól. A két adóból azonban egy nagyságrenddel kevesebb bevételt szedett az állam, mint a 2010-ben bevezetett bankadóból. A pénzügyi rendszerből származó különadó jellegű bevételek alakulását mutatja a következő táblázat: 1. táblázat A bankrendszert terhelő különadóból származó bevételek alakulása milliárd forintban ÉV

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

20121

Különadó Hitelintézeti járadék Bankadó Összesen

35,6

35,3

–1,7 12,6

–0,8 12,6

12,6

10,02

9,4

8,1

12,6

120,03 130,0

122,0 131,4

90,04 98,1

35,6

35,3

10,9

11,8

(Forrás: Pénzügyminisztérium, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium. 2005–2012)

Az adók közös jellemzője, hogy a banki kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeget (Risk Weighted Assets – RWA) adóztatja, ami a baseli bankszabályozásnak is egy alapfogalma. Az RWA-t a Basel-II előírások szerint többféle módszerrrel is meg lehet határozni, de minden módszer közös lényege az, hogy a bankok eszközeit megszorozzák a (hitel)kockázatuk egy súlyszámával. Minél kockázatosabb egy banki eszköz, annál nagyobb kockázati súlyt kap. A legkevésbé kockázatos eszközök (pénzeszköz, ,,A” kategóriás állampapír) kockázati súlya 0%, azaz egyáltalán nem növeli az RWA-t. A legkockázatosabb kisvállalati és lakossági hitelek súlya viszont akár 300% is lehet, azaz az ebben a szegmensben kihelyezett minden 100 Ft hitel akár 300 Ft-al is növelheti az RWA-t. A bankadó tehát bünteti azokat a bankokat, melyek kockázatosabb eszközállománnyal rendelkeznek, a leginkább azokat a bankokat, akik a legkockázatosabb ügyfélszegmensben (lakossági áruhitel, kis- és középvállalkozások finanszírozása) működnek. Mivel a nemzetközi tőkemozgásban érintett bankok több országban folytathatják tevékenységüket, fontos kérdés az adóalanyok pontos meghatározása. A bankadó szabályok az adott országban székhellyel rendelkező bankok és az országban fiókteleppel működő

1

Tervadatok 2010-re a hitelintézeti járadék azért csökkent, mert jelentős előtörlesztés történt a forintalapú lakáshitelek esetében az adókedvezmény korlátozása, illetve megszűnése miatt. 3 A különadóból összesen 182,3 milliárd forint folyt be 2010-ben, de az adó a biztosítókat is terhelte. A bankokra jutó rész 120 milliárd forint volt. 4 A Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében a végtörlesztésből származó veszteség 30%ával, de maximum az adókötelezettség 30%-áig lehet a bankadót csökkenteni. Ezért a 90 milliárd egy saját becsült adat. 2

24

Bozsik Sándor

bankok RWA-ját adóztatják. Ez a definíció viszont felveti a lehetőségét a kettős adóztatásnak és az adóelkerülésnek is. Mindkettőre említek példát. Ha egy osztrák bank nyújt hitelt egy magyar vállalkozásnak, a hitel után Ausztriában kell fizetnie bankadót. Ha azonban a hitelt a bank egy magyarországi fióktelepén keresztül adja, akkor bankadót fizet a magyar szabályok szerint is – megvalósul a kettős adóztatás. Ha egy bank el akarja kerülni a bankadót, az ország vállalkozásait formailag nem az adott országban látja el hitellel, hanem erre felkéri egy másik országban székhellyel rendelkező leánybankját. Ha tehát a bankadót csak egy vagy korlátozott számú országban vezetik be, a bankok kivonhatják a hiteleiket és vele a forrásaikat az országból, és a nagyobb vállalkozásokat más országban bejegyzett bankjaikból folytathatják. Ez azért különösen fontos, mivel azt jelenti, hogy a gazdasági forrásokért folytatott versenyben a legnagyobb vetélytárs közép-kelet-európai országok végül is nem vezetik be az adót, így előnnyel fognak rendelkezni a külföldi forrásokért vívott versenyben. A bevezető országok közös jellemzője, hogy – Magyarországon kívül – a bankszektor komoly állami támogatást kapott. Nálunk csak két ilyen eset volt: az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank kapott 2010-ben körülbelül 400 milliárd forint kölcsönt, illetve 120 milliárd forint értékű tőkeemelést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az unió hitelkeretének terhére. Mindkét pénzintézet visszafizette már a segítséget. A magyar bankadónak azonban más egyedi vonásai is vannak. Ezek a következők: 1. Az adó 2010. szeptember 1-én lépett hatályba, de a teljes évre fizetni kellett. Azaz az adó visszamenőleges hatályú volt. A bankadó tervét az érdekeltek csak 2010 július elején ismerhették meg, így a július közepi szavazásig érdemi konzultáció a banki érdekképviseleti szervezetekkel nem volt róla. 2. A visszamenőleges hatály abban is jelentkezett, hogy az adó alapja a 2009-es mérlegfőösszeg volt, magyarul az adóalanyok nem tudták cselekedetükkel az adóalapot befolyásolni. Az adó így teljességgel egy utólagos sarc jelleget öltött, bár így el lehetett kerülni, hogy a bankok a hitelek más országba telepítésével kibújjanak 2010-ben az adófizetés alól. 3. Az adót a kormányzat három évre tervezte ideiglenesen bevezetni. A 2011-es költségvetés tervezetében azonban bankadó jellegű bevételt a 2012-es évek utánra is beállított a kormányzat. A kormány ezzel is bizonyítottak, hogy nálunk az ideiglenesre tervezett intézkedések tartanak a legtovább. Érdekesség, hogy a hivatalosan pénzügyi szervezetek különadójának keresztelt adónem nem külön törvényben, hanem a 2006/LIX. törvény módosításának keretében lépett hatályba. Ez a törvény az előző kormányok hitelintézetekre vonatkozó korábbi különadóit szabályozta. A bankadó bevezetése melletti legfontosabb érv a költségvetés bevételeinek növelése volt. A hivatalba lépő kormány úgy gondolta, hogy a költségvetési hiány csökkentése megszorításokkal tovább nem javítható. A megszorítások ugyanis csökkentik a lakossági jövedelmeket, a jövedelemcsökkenés pedig csökkenti a gazdasági növekedést. A kisebb gazdasági növekedés miatt csökkennének az adóbevételek, ami újabb megszorításokat tenne szükségessé. Ezt az ördögi kört meg kell törni. A megtörést a kormány úgy tervezte, hogy különadókat vet ki és a jövedelemadókat jelentősen csökkenti. A jövedelemadó csökkenése élénkíti a belső keresletet és ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést. A

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

25

gazdasági növekedés beindulásával nőni fognak az adóbevételek, így a különadók 3 év múlva megszűnhetnek. Másrészt a legtöbb bevezető ország (ez az érv a magyar kormány kommunikációjában is megjelent) indoklása az volt a bankadó bevezetése mellett, hogy a pénzügyi válság kezelése jelentős pénzügyi kiadásokat okozott az illetékes kormányoknak, és mikor a közvetlen veszély elhárult, a bankoknak is ki kell venni a részüket az általuk okozott kár megtérítéséből. A bankadó bevezetését követően több kritika fogalmazódott meg az új adófajtával szemben annak a makrogazdasági hatásait illetően. Természetesen a kritikák egy része a bankrendszerből jött, ami természetesnek tekinthető, hiszen senki sem örül egy új elvonási formának. A bankszektor felöl jövő kritikák egyrészt az adó előkészítetlenségét emelték ki, másrészt hiányolták a közös egyeztetéseket. A bankok éves tevékenységüket az előző évben tervezik meg, míg az év közben kivetett különadó jelentősen befolyásolta a bankszektor eredményességét. Másrészt a hitelintézetek a bankadó nagyságát is túlzottnak tartották. [Népszabadság, 2010a] Ezzel szemben az OTP vezetője, Csányi Sándor azt nyilatkozta, hogy a bankadó ugyan nagy terhet rak az OTP-re, de ha ez szolgálja a hazai gazdaság stabilizálását, akkor ez elfogadható lépés. A lényeges az lesz, hogy a különadó bevételek csökkentik-e az országkockázatot. A bankadót viszont a bankok a kiélezett verseny miatt nem tudják az ügyfelekre hárítani. [Privatbankar, 2010] [Origo, 2010] A K&H bank vezérigazgatója Csányi úrral szemben viszont azt nyilatkozta, hogy a bankjuk át fogja hárítani az ügyfelekre az adót, ha az adó nem bizonyul ideiglenesnek. [Népszabadság, 2010b] A bankrendszerbeli kritikák mellett a bankadó bevezetését az IMF helyi delegációja sem helyeselte, ami érdekes fejlemény volt, hiszen az eredeti adóztatási javaslat az IMF-től jött. Az IMF nem a bankadó bevezetését, hanem a bevezetés módját és mértékét kifogásolta. A bevezetés módjával kapcsolatban a kifogás az volt, hogy az IMF szerint a bankadót nem volt szerencsés év közben visszamenőlegesen bevezetni, hiszen ez nagyon gyors alkalmazásra kényszerítette a pénzintézeteket, és elbizonytalanítja a gazdálkodási környezetet. A bankadó mértéke is túlságosan magas. A magas bankadót a hitelintézetek ráterhelik az ügyfeleikre, ami megdrágíthatja a hitelfelvételt és mérsékelheti a gazdasági növekedést, pont a kormány terveivel ellentétesen. A Magyarországon tárgyaló Christoph B. Rosenberg általában is elítélte az egyes ágazatokat külön terhelő adókat. Személyes véleménye szerint: ,,Egy egész ágazatot érintő adó, amelyet pusztán azért vetnek ki, mert nyereséges, nem jelent megfelelő alapot a szilárd adópolitikára. ...ezzel a gazdasági döntéshozók körében jó adag idegességet és nyugtalanságot váltanak ki. Ráadásul e szektorok súlyát sem szabad lebecsülni, a kiskereskedelem például nagyon sok embert foglalkoztat.” (Farkas, 2010; 2. oldal) A vita következménye az volt, hogy Magyarország nem hívhatta le az esedékes hitelrészt az IMF készenléti csomagjából, illetve a tárgyalások az IMF és a kormány között megszakadtak. [Népszabadság, 2010c] A Magyar Nemzeti Bank részéről Király Júlia alelnök nyilatkozott. Szerinte a bankadó európai átlagnál hétszerte magasabb mértéke büntetés a magyar bankrendszerre, ami erre a büntetésre nem szolgált rá – hiszen nem okozott állami kiadást az államnak. Felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonú bankok forrásokat vonhatnak ki Magyarországról, amit

Bozsik Sándor

26

a környező országokban fognak befektetni. A hitelezési aktivitás csökkenése miatt a gazdasági növekedés lassulni fog. [HVG, 2010] A bankadó várható előnyeit és hátrányait a következő táblázat foglalja össze. 2. táblázat A bankadó előnyei és hátrányai Előnyök 1. A költségvetés bevételei évi 180 milliárd forinttal nőnek 2. A bankadó könnyen beszedhető, mértéke előre ismert (2009-es adóalap) 3. A bankadó mentesíti a kormányzatot a megszorítások bevezetése alól, így közvetve ösztönzi a gazdasági növekedést. 4. Nem termelő szférát adóztat. 5. A válság terheit részben az viseli, aki okozta őket.

Hátrányok 1. 2. 3. 4.

5.

Az adót a bankok fogyasztókra terhelik, így csökkenhet a hitelezés. A hitelezés csökken és ez visszaveti a gazdasági növekedést. Az IMF-fel való egyeztetés hiánya növeli a külső finanszírozás költségét. Az adót visszamenőleges hatállyal vetették be. Mivel a befektetők számára a jogbiztonság különösen fontos, ez további lökést jelent a külső finanszírozás költségeiben. Mértéke nagyon magas, és jelentősen rontja a bankszektor jövedelmezőségét, pedig a szektor a hitelportfólió romlása miatt egyébként is bajban van. Ez tőkemenekítéshez vezethet.

(Forrás: saját szerkesztés)

Összességében a bankadó politikailag gyümölcsöző intézkedés volt. A Medián közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-kormány 2010-es évi intézkedései közül ez volt a legnépszerűbb, a bevezetését az emberek 2/3-a támogatta. [Zipp.hu 2010] 1.2. Fogyasztóvédelem A kormány úgy ítélte meg, hogy a korábbi banki hiteltermékekre vonatkozó szabályozás kiszolgáltatottá tette az adósokat a hitelintézetekkel szemben, mivel nem átlátható módon tudták utólagosan módosítani a szerződési feltételeket, elsősorban a kamatokat, díjakat, jutalékokat. Ezért több intézkedés született a banki díjszabás korlátozására, illetve átláthatóbbá tételére. Ebbe a körbe tartozik egyes, az adós számára nagy kockázatot jelentő banktermékek kivezetése is, mint a lakossági devizahitel.

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

27

Az egyes intézkedések főbb jellemzőit az alábbi táblázat mutatja: 3. táblázat Fogyasztóvédelmi intézkedések

Devizahitelezés megtiltása

Intézkedés időtartama 2010 június – 2011 május*

Kósa–Rogán javaslatcsomag

2010. november –

Intézkedés neve

Lényege bankok nem jegyezhetnek be jelzálogot devizaalapú hitelre a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam alkalmazása előtörlesztés lehetősége díjmentes futamidő hosszabbítás, ha az adós legalább kilencven napja nem fizet kamatemelés korlátozott esetben5 egyéb díjemelés tilalma

Otthonvédelmi Monitoring Bizottság Pozitív adóslista

2011. augusztus

Referenciakamat

2011. szeptember

Uzsora törvény

2012. január –

elleni

2011. szeptember –

PSZÁF, MNB és NGM képviselőinek konzultációs fóruma tartalmazza az ügyfél meglévő hitelszerződéseinek fontosabb adatait6 változó kamat referenciakamathoz kötése hitelkamatok felső korlátjának meghatározása

Célja kivezetni a devizaalapú hitelt a magyar piacról

konverziós árfolyamnyereség megszüntetése adósok szabad bankválasztásának joga adósságszolgálat csökkentése

ügyfelek védelme indokolatlan költségemelés esetén transzparens lakossági hiteltermékárazás elősegítése Pontosabb hitelbírálat, alacsonyabb hitelkockázat transzparens kamatalakulás erőfölénnyel való visszaélés tilalma

(Forrás: www.kormany.hu; saját szerkesztés)

5

A lakáscélú szerződés kamatát a bank az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat változására tekintettel módosíthatja. 6 A teljes listás rendszer megmutatja, hogy az ügyfélnek milyen hitelei és adósságszolgálati kötelezettségei vannak, valamint nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket.

28

Bozsik Sándor

A lakossági devizaalapú hitelezés tiltása esetében felmerült, hogy nem sértett-e uniós jogszabályt. A jelzálogjog korlátozása ugyanis növeli a jelzáloghitel kockázatát, így a szabad tőkeáramlás korlátozásaként is felfogható – szólt az érvelés. A devizaalapú hitelezés azonban regionális problémává lépett elő, és több ország esetében jelent monetáris stabilitási kockázatot. Korlátok közé szorítása tehát európai érdek volt. (Origo, 2010; 1. oldal) Itt is érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézkedést visszamenőleges hatállyal jelentették be. Mindazonáltal az unió esetleges kritikáját megelőzendő, a devizahitelezést később a kormányzat maga is újra engedélyezte, igaz, erősen korlátozó feltételek mellett. A hitelt ugyanis csak olyan magánszemély veheti fel, aki a felvétel devizanemében évente a minimálbér 15-szörösét meghaladó jövedelemmel rendelkezik. (Creditinfo 2011; 1. oldal) A Kósa–Rogán javaslatcsomag, amelyet több fordulóban egyeztettek a képviselők a Bankszövetséggel, azt a célt szolgálta, hogy a szerződéskötés időpontjában érvényes hitelfeltételeket az ügyfél kárára a bankok a kamatokon kívül ne módosítsák, a kamatváltozást pedig átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegyék. (Világgazdaság 2010; 1. oldal) Különösen a konverziós árfolyamnyereség kivezetése jelentett az ügyfeleknek nagymértékű (a fennálló hitelállomány 1–2%-t kitevő) plusz terhet. Az árfolyamnyereség tetejében nem kötődött a hiteltermékhez, így a THM számítása során nem kellett figyelembe venni. Így az ügyfelek a THM-ben kimutatottnál valójában magasabb költséggel vették fel a hiteleiket. Egy bírósági ítélet is elsőfokon elítélte a bankokat a konverziós árfolyamnyereség miatt, és a perben ennek visszafizetésére utasította az azt alkalmazó bankot. (Napló-online 2012, 1. oldal) Az ingyenes előtörlesztés lehetősége az ügyfelek esetében ugyanolyan jelentőségű, mint a jobbágyok számára a szabad költözés jogának biztosítása. Ha ugyanis a bank emelte a hitel költségeit és az adós szeretett volna szabadulni a hitelétől vagy egy másik bank kedvezőbb feltételű hitelével kiváltotta volna a hitelt, az eredeti finanszírozó magas előtörlesztési vagy szerződésmódosítási díjak alkalmazásával ezt megakadályozhatta. A bankok a szerződésmódosítási díjakat az elmaradt bevételekkel és a már előzetesen felvett finanszírozási forrásokkal indokolták. Tekintetbe kell venni azonban, hogy a bankok belső forrás hiányában általában az anyabankoktól felvett külső forrásokkal finanszírozták a hiteleket. A díjmentes futamidő hosszabbítás az adós átmeneti terheinek könnyítését szolgálja. Az eszköz azonban kétélűnek bizonyulhat, ha a futamidő hosszabbítás eredményeképpen a hitel lejárata az adós aktív korán túl nyúlik. Az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság létrehozása egy konzultációs fórumot biztosít a bankrendszer stabilitásáért felelős kormányhivatalok között. Kár, hogy a Bankszövetség képviselője nem kapott benne helyet. A Bizottság működésének első eredménye az a javaslat, ami a lakáshitelek változó kamatát referenciakamatlábakhoz köti. Így a kamat – az ügyfél számára is ellenőrzött módon – csak a publikus referencia-kamatláb változása esetében módosulhat. Korábban a bankok a ,,megváltozott pénzpiaci helyzet” függvényében változtathatták a kamataikat, amit az ügyfeleknek nem volt módjuk ellenőrizni. A pozitív adóslista az MNB javaslata volt a lakáshitelek rendezésére, még a végtörlesztés 2011 szeptemberi bejelentése előtt. A változás értelmében a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés adatait tartalmazza. A rendszer 2012 tavaszán fog indulni.

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

29

A nyilvántartás bevezetése segíti a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését. A bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a piac biztonságosabb működését. (Menedzsment Fórum 2011; 1. oldal) Az uzsora elleni törvény egy bankplafont határozott meg. Jellemzően nem a bankok tevékenységét korlátozta, hiszen azokat a banki termékeket, melyek esetleg ütközhettek volna a törvényben megállapított 30%-os kamathatárral (pl. áruhitelek), ki is vették a szabályozásból. Mindazonáltal vitatható, hogy egy rögzített kamatot adtak meg, nem pedig a referenciakamat feletti kockázati felárat rögzítették, mint például a változó kamat szabályozásánál. Így egy esetleges magas infláció után bekövetkező magasabb hozamszintek mellett az uzsoratörvényt is módosítani kell majd. (Kormány, 2011; 1. oldal) 1.3. Lakossági devizahitelesek helyzetének javítása A kormány megrendelésére készült statisztikai felmérés (Kormányzati intézkedések..., 2012; 3. oldal) szerint 576 ezer háztartásnak volt lakáscélú jelzáloghitele 2011 nyarán, ami 1,9 millió lakost jelent. Ebből a körből 945 ezer főnek a hitele devizaalapú, 80%-ban svájci frankban denominált. A hitelportfólió ebben a szegmensben is folyamatosan romlott. A devizahitelt felvevők egyötöde küzdött fizetési nehézségekkel. A bajba jutott devizahitelesek megsegítésére tett fontosabb kormányzati lépések a következők voltak: 4. táblázat Devizahitelesek helyzetét javító intézkedések Intézkedés neve Kilakoltatási moratórium

Intézkedés időtartama 2010. május – 2011. július

Kormány– Bankszövetség megállapodása

2011. május

Lényege Jóhiszemű adóst nem lehet a hitelből vett ingatlanból kilakoltatni árfolyamgát7 limitált árverés8 Nemzeti Eszközkezelő9

7

Célja oltalom a családoknak ingatlanáresés elleni védelem szociális intézményrendszer felkészülése védelem a forint leértékelésével szemben lakásárak védelme fizetésképtelen adósok lakhatásának biztosítása

Az árfolyamgát (svájci frank esetében 180 Ft/svájci frank) feletti hitelrész gyűjtőszámlára kerül 3 évig, addig ezt nem kell törleszteni – a gyűjtőszámlán lévő összeg csak a bankközi 3 havi kamattal kamotozik. 8 A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. 9 A 2011. július 18-án megjelent határozatában a kormány elrendelte 2 milliárd forint forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A határozat szerint az Eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg.

Bozsik Sándor

30

otthonvédelmi kamattámogatás10 Végtörlesztés

2011. október – 2012. január

KormányBankszövetség megállapodása

2011. december

kedvezményes árfolyamon lehet devizahitelt visszafizetni11 árfolyamgát kiterjesztése12 90 napos késedelemmel rendelkezők kedvezménye árfolyamgát módosítása

adósságszolgálat csökkentése, lakáspiac likviditásának javítása a hitelképes és vagyonos adósok támogatása a hitelező bank terhére adósok helyzetének könnyítése nem fizetők adósságainak negyedét elengedik nincs kamat a gyűjtőszámlán lévő összegen

(Forrás: www.kormany.hu; saját szerkesztés)

A kilakoltatási moratóriumot a bankrendszer stabilitását súlyosan rontó tényezőnek tartom. A jelzáloghitelek kamata pont azért alacsonyabb 10–12%-nál az áruhitelekkel szemben, mert a jelzálogfedezet korábban egy jól érvényesíthető fedezet volt. A lakoltatási moratórium után azonban a fedezetet csak lakottan lehet értékesíteni, ami az ingatlanértékesítésből származó bevételt 25–50%-ban csökkenti. A moratórium rontja a fizetési fegyelmet is. A moratórium bevezetése előtt a nem teljesítő lakossági hitelek aránya 17%, a moratórium eltörlése után ez 25%-ot tett ki. (PSZÁF, Kockázati jelentés [2011]; 16. oldal) Az intézkedés egyetlen védhető közgazdasági oka az volt, hogy a tömeges ingatlanárverés nagy áresést hozott volna az ingatlanpiacon, így a hitelek megtérülése romlik. Azonban, ha ez a veszély, akkor ezt a limitált árverés intézménye (amit később be is vezettek) megfelelően orvosolni tudta volna. A nem fizető adósok további jutalmazását jelenti az a 2011. decemberi intézkedés, ami törli a 90 napnál régebbi tartozások 25%-át. Ez tovább erősíti a nem fizetést és a morális hazárdírozást. Az árfolyamgát intézménye egy adósságcsökkentő lépés, mely eredeti formájában azon adósok számára jó megoldás, akiknél átmeneti jövedelemcsökkenés lép fel, például munkanélküliség vagy állásváltoztatás miatt. Az árfolyamgát 2011 decemberében úgy módosult, hogy mindenkinek, aki nem tud a végtörlesztéssel élni, megérje. A korábbi rendszerben ugyanis az árfolyamgát feletti összeg gyűjtőszámlán kamatozódott a jegybanki alapkamattal. Az új rendszerben viszont ezt a kamatot a bankok és az állam 70–30%-ban átvállalják. A limitált árverés intézménye a lakásárakat igyekszik megvédeni a tömeges értékesítés árrontó hatásától. Az intézkedés a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok esetében jelent védelmet.

10

Részletei a cikk zárásáig kidolgozatlanok, de a nagyobb lakásból kisebb lakásba költözést és vele a hitelösszeg csökkenését támogatná. 11 Végtörlesztés a lakásfedezet mellett felvett hitelekre és a lakáslízingre vonatkozik. 12 Az árfolyamgáttal 2012 végéig lehet élni és a gyűjtőszámlán felgyűlt kamatot az állam és a bankok fele-fele arányban átvállalják. A közszférában dolgozók többletkedvezményt kapnak (soron kívüli elbírálás, törlesztési támogatás).

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

31

A Nemzeti Eszközkezelő a már csődbe jutott adósok lakáshelyzetén kíván segíteni. A 2 milliárd forintos költségvetési forrás mindazonáltal szűkösnek tűnik a 700 milliárd forintos nem teljesítő devizaalapú hitelekhez képest. A végtörlesztés a magyar kormány egyik legnagyobb vitát kiváltó intézkedése volt. Az árfolyamgátnál megismert rögzített árfolyamon egy összegben ki lehetett fizetni a fennálló tartozást úgy, hogy a piaci árfolyam és a törvényben rögzített árfolyam közötti veszteséget a bank állta. A végtörlesztési igény bejelentésére az adósoknak 3 hónapjuk volt (2011. október – 2011. december), míg a tényleges törlesztésre az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kellett sort keríteni. Végül az 5.600 ezer milliárdos devizaalapú hitel 19%-ánál éltek a végtörlesztés lehetőségével. Az 1064 milliárdos végtörlesztésből a pénzintézetek vesztesége 210 milliárdot, az állam vesztesége 80 milliárdot fedezett. A lakosságot terhelő 760 milliárd forrása egyrészt 206 milliárdnyi kiváltó forinthitel volt, a többit az ügyfelek önerőből biztosították. (Gyorselemzés, 2012, 2. oldal) A végtörlesztéssel szemben felhozott leggyakoribb érvek a következők voltak: 1. Szociálisan igazságtalan, mivel a végtörlesztési lehetőséggel azok tudnak élni, akik a hitel összegét is tudnák törleszteni (egyébként nem tudnák visszafizetni a hitelt egy összegben, illetve nem tudnának kiváltó forinthitelt igénybe venni). 2. A végtörlesztés utólagos módosítását jelenti egy magánszerződésnek az egyik fél (bank) kárára. A PSZÁF elemzése szerint a bankokat 201 milliárdos kár érte a végtörlesztés hatására. A lépés jelentősen csökkenti a jogbiztonságot. 3. A végtörlesztés növeli a bank veszteségét, így erőteljesen csökkentheti (a végtörlesztési veszteség 12-szeresével) a bank hitelezési aktivitását. Ez pedig a GDP növelését is visszaveti. (Felcsúti, 2011, 1. oldal) 4. A jó ügyfelek kimazsolázása azt jelenti, hogy a banki hitelportfólió összetétele tovább romlik. Így a hitelezési veszteségeket kevesebb fizető ügyfél között kell teríteni. 2.

A GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE

A 2010–11. év tapasztalatai alapján nézzük meg, hogy a megfogalmazott előnyök és hátrányok közül mi minősülhet valósnak. A bankadóból tervezett bevételek 2010-ben és ’11-ben befolytak a költségvetésbe. A 2011-es bevétel 30%-át azonban várhatóan a bankok a végtörlesztési veszteség miatt levonják az adójukból 2012-ben. Most nézzük a kritikákat! Az első kérdés az volt, hogy a bankadó hatásait a bankok ráterhelték-e az ügyfeleikre vagy sem. Ezzel kapcsolatban az első átfogó vizsgálatot a Privatbankar internetes újság végezte. Elemzésükből idézek: „4 magyarországi bank számlavezetéshez kapcsolódó kondícióinak, valamint a hitelekhez kapcsolódó díjak alakulását vizsgálták az elmúlt 13 hónapban. Az elemzés alapján a hitelek kezelési költsége 2009 végén átlagosan 3%-kal, majd további 2,4%-kal emelkedtek, a folyósítási díjban ennél jóval kisebb elmozdulás tapasztalható. Szembetűnő, hogy a bankadó bejelentését követően mindkét díjtétel közel 10%-os, vagy azt meghaladó mértékben növekedett, miközben a kezelési költség 2010 szeptemberében 10%-kal csökkent. A számlákhoz kapcsolódó díjak alakulását tekintve 2010 elején az átlagos díjak 3–5%os emelkedése látszik, az év folyamán kisebb kilengéseket leszámítva tavasszal 5% körüli csökkenés következett. „Idén szeptemberben jelentősen, közel 12%-kal növekedett a számlavezetés átlagos díja. A díjemelkedés ideje kísértetiesen egybeesik a bankadó befizetésé-

32

Bozsik Sándor

nek időpontjával.” – emelte ki Veres Mátyás, a portált üzemeltető cég ügyvezetője.” [Privatbankar, 2010] Magyarul a bankok a bankadót jellegzetesen nem a hiteleiken, hanem a passzív és a semleges bankügyleteiken keresztül igyekeztek kompenzálni. A Privatbankar elemzésével ellentétes eredményre jutott a PSZÁF fogyasztóvédelmi beszámolója. Szerintük a bankok nem hárították át a bankadót a fogyasztókra. A panaszok száma 2010. IV. negyedévében egyenesen csökkent. [Privatbankar, 2011] 2.1. A bankrendszer pénzáram-kimutatása A kérdés eldöntése érdekében elkészítettem a PSZÁF adatszolgáltatása alapján a konszolidált bankmérleg pénzáram-elemzését a 2009–2011-es időszakra. Az elemzési körbe a magyar nagy-, közepes és kisbankok vannak csak benne. A kimutatásban nem szerepelnek a fióktelepek és az állami tulajdonú speciális hitelintézetek. A pénzáram-kimutatás tartalmazza egyrészt az eredménykimutatás fontosabb tételeit, másrészt a mérlegtételek állományváltozását. A pénzáram-kimutatás célja, hogy kimutassa, honnan származott a bankok pénzbevétele és a pénzbevételt mire költötték. A cash flow-elemzésből látható, hogy a bankok tevékenységében jelentős változás állt be a válság kirobbanása után. 5. táblázat A bankok pénzáram-kimutatása 2009–2011 Belföldi hitelintézetek

Pénzáram tételei 2009

2010

201113

Kamatkülönbözet

789 658

898 024

887 772

Kapott osztalék, jutalék és pénzügyi eredmény

636 288

520 767

563 840

–88 168

–341 402

–293 375

Egyéb üzleti tevékenység eredménye Általános igazgatási költségek Rendkívüli eredmény

–606 359

–613 557

–580 565

–22 167

–34 822

–89 543

Adófizetés

–38 041

–39 630

0

Osztalékfizetés

–83 976

–31 926

0

Mérleg szerinti eredmény

127 335

–19 644

–82 395

Elszámolt nettó értékvesztés Aktív kamatelhatárolások növekedése

459 900

377 098

570 524

62 944

95 542

–29 931

–80 809

–133 124

25 476

Passzív kamatelhatárolások növekedése

13

Nem auditált, előzetes adatok

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

33

Belföldi hitelintézetek

Pénzáram tételei 2009

2010

201113

Egyéb aktív elhatárolások és egyéb eszközök

412 143

107 522

–278 520

Egyéb passzív elhatárolások

76 098

–155 760

51 088

Céltartalékok Működési pénzáram összesen

–23 613

–33 615

32 113

1 033 998

238 019

288 355

–4 725 133

517 638

–463 000

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek

2 850 213

–21 339

–6 321

–222 286

110 371

–428 589

Hitelek

1 111 816

–220 593

–132 898

Vagyoni érdekeltségek Befektetési szolgáltatási tev. eszközei

–19 916

–31 781

–90 770

–32 082

–22 202

–65 798

Saját eszközök Kihelyezési tevékenység változása

61 109

–7 312

–63 170

–976 279

324 782

–1 250 546

Betétek

–291 968

–353 954

577 141

Monetáris intézményektől származó betétek

388 861

63 918

66 308

154 429

–259 689

129 619

102 180

181 233

–144 139

–608 663

–24 166

–515

Tőkeemelés Finanszírozási tevékenység változása

127 962

–138 333

376 860

–127 199

–530 991

1 005 274

Teljes pénzáram Pénzeszközök állományváltozása

–69 480

31 810

43 083

–69 480

31 810

43 083

Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési szolgáltatási tev. forrásai

(Forrás: PSZÁF)

Az elemzés a belföldi székhellyel rendelkező hitelintézeteket, valamin az MFB, Exim Bank és Keler adatait tartalmazza, mert ezeknek van a magyar monetáris stabilitás szem-

34

Bozsik Sándor

pontjából jelentőségük. A fióktelep és a szövetkezeti hitelintézetek adatai a táblázatban nincsenek benne. A cash flow-kimutatásból láthatjuk, hogy a bankrendszer jövedelmezősége jelentősen csökkent. Ez annak ellenére következett be, hogy a kamatkülönbözet abszolút értelemben is emelkedett. A kamatkülönbözet az ügyfelektől beszedett hitelkamatok és díjak, valamint a betétekre kifizetett kamatok különbözete. Nagyon figyelemre méltó fejleménynek tartom, hogy 2009-ről 2010-re a kamatkülönbözet 108 milliárddal nőtt, majd szinten maradt. Pedig a közvetített pénzeszközök volumene nem nőtt, hanem csökkent. Emlékeztetőül: a bankokra eső különadó 120 milliárd forint. A kamaton kívüli jutalék és díjeredmény viszont számottevően csökkent, köszönhetően a fogyasztóvédelmi intézkedéseknek. Az adózott eredmény drámai csökkenését az egyéb eredmény soron szereplő különadók és a követelések értékesítése miatt bekövetkező veszteségek (–253 milliárd) , a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt bekövetkező pénzügyi eredményromlás (–111 milliárd) okozta. A kisebb hitelportfolió kisebb működési költségekkel is járt, de a 2010-es végkielégítések miatt a működési költség csak 2011-ben csökkent. Az eredményromlásért azonban nem elsősorban a különadók, hanem a banki hitelportfólió romlása a felelős. Az eredménykimutatásból látható tehát, hogy a banki közvetítés durván a kamatadó nagyságával drágult. A kérdés persze az, hogy ennek megvolt a maga helye – hiszen az áron aluli követelésértesítést ki kellett gazdálkodni. Sajnos azt, hogy a hitelportfólió romlását mennyire erősítette a lakoltatási moratórium, nem lehet kimutatni. 2.2. Eszközök és források alakulása A hitelportfólió romlása tovább gyorsul, relatív értelemben gyorsabban, mint abszolút értelemben. A nem teljesítő hitelek aránya. Érdemes tehát közelebbről megvizsgálni a hitelportfólió alakulását, valamint a bankok tőkemegfelelési mutatóját. A kérdés az, hogy eredmény nélkül van-e a bankrendszerben annyi tartalék, hogy a romló hitelportfólió költségeit el tudja viselni anélkül, hogy a tőkemegfelelés 8% alá csökkenne. A pénzáram kimutatásból látható, hogy egyrészt a kihelyezési tevékenység jelentősen visszaesett. A hitelek állománya mind 2010-ben, mind 2011-ben csökkent. 2011-ben ugyan nőtt a bankok eszközállománya, de ez csak a magasabb alapkamatnak és állampapírhozamoknak köszönhető. Az eszköznövekedést a jegybanki betétek és állampapírok állománynövekedése okozta. A bankok a válság hatására szigorították a hitelezés feltételeit: csökkentették a hitelfedezet arányt, megnövelték a saját erő elvárást, a hitelképességi vizsgalat során újból általánossá tették a jövedelemkövetelményt. A projekthitelezés leállt. [Várhelyi, 2010b] A kihelyezések szigorítását a bankadó is erősíti, ugyanis minél kockázatosabb egy hitel, annál nagyobb a súlya a bankadó alapjában. Egy kis- és középvállalati hitel súlya akár 300% is lehet, azaz egy kockázatosabb projekthitel megemeli a bank bankadó fizetési kötelezettségét is a következő évben. A hitelezés dinamikájának drámai csökkenése különösen a lakossági hiteleknél volt szembetűnő. Itt nem csak a nyújtott hitelek volumene csökkent, de a devizaneme is változott. A hitelállomány visszaesését a végtörlesztés is segítette. A hitelkockázatot elemezve úgy tűnik, optimisták lehetünk. A minősített hitelek állománya 2008-ról 2009-re ugyan jelentősen emelkedett, mindazonáltal 2010-ben már nem

A magyar kormány bankokra vonatkozó...

35

nőtt tovább. A portfólió összetételében is 2010-re már megállt a romlás. A rossz hitelek összege mérsékelten csökkent is. A hitelkihelyezések csökkenésével javult a bankok THMmutatója is. Jelenleg a szavatoló tőke nagysága és a kockázatok által megkövetelt igény között 1 ezermilliárd forint különbség van, azaz a vállalt kockázatok a jelenlegi szint durván harmadával nőhetnének. A minősített hitelek összetételét a kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeget, a bankok szavatoló tőkéjét, valamint a tőkemegfelelési mutató értékeit a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat A bankok hitelkockázati kitettsége és a tőkemegfelelés TŐKEMEGFELELÉSI ADATOK

2009

2010

2011

Szavatoló tőke

2 421 606

2 421 090

2 746 267

Kockázatokkal korrigált MFO

16 124 371

15 584 512

15 623 769

Minősített hitelek

4 243 014

5 189 749

6 706 078

Külön figyelendő

2 779 514

2 907 968

3 609 851

Átlag alatti

541 084

847 408

906 395

Kétes

453 349

719 985

1 141 147

Rossz

469 067

714 388

1 048 685

(Forrás: PSZÁF)

Forrásoldalon a betétek 2010-es csökkenését a betétek növekedése követte. Ez annak ellenére volt így, hogy a végtörlesztéshez elvileg az ügyfeleknek mozgósítaniuk kellett megtakarításaikat. A bankok szerencséjére az ügyfelek elsősorban a befektetési alapokban és életbiztosítóknál lévő forrásaikat mozgósították, mint a bankbetéteiket. 2011-ben a bankrendszerben jelentkező veszteségek miatt több bank tőkét emelt. A külső forrásoknak való kitettség viszont csökkent. A külső forráskivonás örömteli következménye, hogy a magyar bankrendszer külső sebezhetősége csökken. Valószínűleg tehát az alacsony hitelezési aktivitás annak köszönhető, hogy Magyarország a külföldi bankok stratégiai terveiben inkább forráskivonási szerepre van kárhoztatva. Ezt mutatja, hogy nem csak a külső forrásállomány csökken, hanem annak lejárata is. Ez azt a veszélyt jelzi előre, hogy a devizaeszközök mögül ki fog futni a megfelelő lejáratú külső forrás. 3.

ÖSSZEFOGLALÁS

A fogyasztóvédelmi intézkedések hatása mindenképpen pozitív. A bankoknak való kiszolgáltatottság csökkent, a hiteltermékek transzparenciája nőtt, az ingyenes előtörlesztési lehetőség a bankok közötti versenyt erősíti. A bankadó bevezetése és a devizahitelesek megsegítése politikailag rendkívül népszerű intézkedés volt. Gazdasági hatásait tekintve azonban nem feltétlenül üdvözítő. Véleményem szerint Magyarország és benne a magyar költségvetés a bankadóból szerzett többletjövedelmet többszörösen megfizeti. Megfizeti a 1. növekvő kamatkülönbözetben (kb. 100–110 milliárdos növekmény 2010-11-ben),

Bozsik Sándor

36

2. 3. 4.

5.

a kiáramló külföldi forrásokban (1470 milliárd forint 2010-ben), alacsony hitelezési aktivitással, illetve, hogy a banki kihelyezés nem hitelekre, hanem állami finanszírozásra megy el. a bankadó miatt is bekövetkező szakítás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (2,5%-ról 4%-ra emelkedő CDS felár 2010-ben, CDS felár további növekedése 7,5%-ra 2011-ben) a romló hitelportfólió és intézményi bizonytalanság miatti bizalomvesztésben.

IRODALOMJEGYZÉK [1] [2]

[3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]

[11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26]

2006/LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. Áht tájékoztató (2010) – Az államháztartás központi alrendszerének 2010. évi és 2010. december havi helyzetéről. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelosallamtitkarsag/hirek/tajekoztato-az-allamhaztartas-kozponti-alrendszerenek-2010-decemberhavi-helyzeterol Banai Á.–Király J.–Nagy M.: Az aranykor vége Magyarországon. „Külföldi” és „lokális” bankok – válság előtt válság után. Közgazdasági Szemle, 2010. február, 105–131. o. Creditinfo, 2011. július 5.: Mától egy szűk kör újra igényelhet devizaalapú jelzáloghitelt! Economist, 2010. január 14: Turning the tables Fábián Gergely–Hudecz András–Szigel Gábor: A vállalati hitelezés visszaesése Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban a válság alatt. MNB Szemle, 2010. október. Farkas Zoltán–Christoph, B. Rosenberg: „Korántsem egyértelmű, hogy csökkenne az adóterhelés.” www.portfolio.hu 2010. október 28., csütörtök. Felcsúti Péter: Zombi bankok Magyarországon. 2011. szeptember 30. www.portfolio.hu Fenyő Gy.–Várhegyi É.: A válság hatása a bankszektorra. Külgazdaság, 2010, 3–4. sz. 81–108. o. Matolcsy: Már 14 európai országban van bankadó. Gondolat, 2012. január 26. http://gondola.hu/cikkek/79668-Matolcsy__mar_14_europai_orszagban_van_bankado.html http://www.pszaf.hu/data/cms2328973/Kockazati_jelentes_2011_december.pdf http://www.pszaf.hu/data/cms2334451/12_02_08_Vegtorlesztes_elemzes.pdf HVG, 2010. július 26. – Király Júlia a bankadóról és a jegybankári fizetésekről IMF: A fair and substantial contribution by the financial sector interim report for the G-20 www.globalprintmonitor.com/en/gpm-blogs/financial-crisis Index, 2011. május 30: Ötpontos akciótervet jelentett be Orbán. Index, 2012. január 23.: Így csináltunk óránként mínusz 200 milliót. www.index.hu Kormány, 2011. szeptember 16.: Parlament előtt az uzsora-bűncselekmények elleni törvényjavaslat. www.kormany.hu Kormány, 2012. február 24.: Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében. www.kormany.hu Menedzsment Fórum, 2011. december 21.: Készülnek a bankok a pozitív adóslistára. MNB, 2010. november: Jelentés a monetáris stabilitásról. MNB, 2011: Jelentés a monetáris stabilitásról. 54. o. Napló-online, 2012. január 20.: Megmenekülhetnek a devizahitelesek? Népszabadság, 2010a. június 8.: Erdei Tamás szerint gigantikus terhelés a bankadó. Népszabadság, 2010b. szeptember 2.: A K&H csak az átmeneti bankadót nem hárítja át. Népszabadság, 2010c. július 22.: Nem ellenezzük a bankadót – interjú az IMF kéviselőjével. Csányi: Nem lehet áthárítani az emberekre a bankadót. Origo, 2010. július 8. Origo, 2010. július 1. Minden banknak más jut eszébe a devizahitel-tiltásról Privátbankár, 2010: Máris ránk verték a bankadót? www.privatbankar.hu

A magyar kormány bankokra vonatkozó... [27]

[28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36]

37

Privátbankár, 2011. február 12. PSZÁF: Felesleges a bankadó áthárításával riogatni. http://www.privatbankar.hu/cikk/bank/pszaf_felesleges_a_bankado_atharitasaval_riogatni_41 328 PSZÁF: Kockázati jelentés. 2010. november PSZÁF: Kockázati jelentés. 2011. december PSZÁF, 2012. január 26: Gyorselemzés a végtörlesztésről. PSZÁF: A hitelintézeti szektor részletes adatai. http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/hiteladat_bev.html Réczei Géza: Dagadó bankadó, avagy lehet egy közteherrel több? Hitelintézeti Szemle, 2011/2. 175–177. o. Várhegyi É.: A válság hatása a magyarországi bankversenyre. Közgazdasági Szemle, 2010a. október, 825–846. o. Várhegyi É.: Kettős szorításban: a magyar bankszektor helyzete és kilátásai. Hitelintézeti Szemle, 2011b. január, 14–29. o. Világgazdaság, 2010. október 5.: A bankoknak milliárdokba kerül a Kósa–Rogánmentőcsomag. Zipp.hu 2010. december 9. Medián: A bankadó és a válságadó is népszerű. http://zipp.hu/belfold/2010/12/09/median_a_bankado_es_a_valsagado_is_nepszeru