1 A Magyar Királyi Honvédség egyenruházata 1867-1918-ig „Csak első használatra” összeállította: Udovecz György Bakancs, legénység részére: Jól cserzett és zsírozott barna fejbőrből(marhabőr) készült. Fő részei: elő-láb, bokarész, kéregborítás, fejbélés rámázott kettős talpbélés, és talpbőr. Lábalkattól függően 6 osztályba sorolt 15 méretben készült. Rendszeresítve volt ezen kívül még a könnyű cipő is, amelynek a felső része barna pamut-vitorla szövetből készült.1
A tisztek számára csizma volt rendszeresítve. Természetesen a gála ruházat esetében a félmagas szárú fekete lakkbőrből készült cipő használata is megengedett volt.
Atilla: Beeresztett, avatott, sötétkék posztóból, állógallérral van készítve, sárgaréz makk gombokkal és vállzsinórokhoz való sárgaréz rózsácskákkal ellátva, meggyszínű, gyapjú zsinórral, továbbá mellzsinórral, és vállzsinórral van díszítve. Dereka és ujjai vászonnal, alja pedig sötétkék béléssel van ellátva.2 A gallér felső szélén és alsó varratán, illetve az atilla egészén körbe meggypiros zsinórral van díszítve. A mellrészeken, a gallértól a derékig öt pár mellzsinór volt felvarrva, amelyek 2,5 cm hosszú makkban végződtek. A fölűrről lefelé fokozatosan rövidülő mellzsinórok közül a legfelső 2 cm-re kezdődik a gallér aljától, és mind az 5 pár egymástól azonos távolságra helyezkedett el. A vállzsinórok hossza 16 cm.
1
Öltözeti és fölszerelési szabályzat a Magyar Kir. Honvédség számára, Budapest,1892 Pallas Rt nyomdája. 61.oldal. Továbbiakban: Öltözeti szabályzat. 2 Öltözködési szabályzat, 29. oldal.
2 A tiszti atilla formája és szabása hasonló a legénységi atillához, de anyaga finom sötétkék posztó, nincsenek vállperecei, és a zsinórzat 5 mm vastag aranyzsinór, melyekbe 1,5 cm távolságokban egy-egy 0,5 mm széles meggyszínű selyem csík van beszőve.
1867 M. legénységi atilla eleje, hátulja. A képen jól látható a zsinórzat mintája és elhelyezkedése. Kép: U Gy.
A legénységi atilla jobb, bal, vállának és az ujjakon lévő zsinórzatának elhelyezkedése. Kép: U Gy Nadrág: A legénység piros, jő minőségű, piros posztó nadrágot hordott, oldalán és a combrészen 1 cm-es lapos, meggypiros zsinórzattal. A tisztek, a piros pantallón kívül, szintén piros lovaglónadrágot kaptak, azonban zsinórzat nélkül. A nyári pantallót szintén rendszeresítették, viselése kötelező volt amikor a legénység zsávolyban teljesített szolgálatot. Természetesen a gála ruházathoz fekete pantalló tartozott.
3
Köpeny:
A köpeny, hasonlóan a közös gyalogság köpenyéhez kékszürke színű, és szabású volt. Két sorban sárgaréz makkgombok zárták. A lehajtott gallér két végére lándzsahegy alakú, buzérvörös hajtókát varrtak. A szíjazat tartására vállszalagok voltak rendszeresítve. A tiszteknél bársonygallért, alkalmaztak, valamint buzérvörös paszpólt a derékszalagnál, a zsebfedeleken, és az előrész szélein.
4 Gyalogsági csákó: Födéllel ellátott fejbőrből, a rózsa-és tábori-jelvényhüvelyből, a verítékbőrből. A szemernyőből, a fejszíjból, az álszíjból és a görgőcsatból áll, s a magyar állam címerével és rózsával van ellátva. Maga a csákó fej csonka alakú kúpot képez.3 Anyaga nemez, illetve piros posztó bevonatú. A csákó rendfokozatot tükröző jelzésekkel van ellátva. A tiszti csákó alakját illetően azonos a legénységivel, de a szemernyőn fémszálas arany hímzés található, valamint a szemernyő és a csákótest csatlakozásánál aranyszínű lánc található a szemernyő teljes hosszában. A kímélés érdekében csákó huzatban is hordható volt.
1867 M. honvéd tiszti csákó. Kép: U Gy. A tisztek a gála ruházathoz szemernyős, fekete hengeres formájú sapkát viselték, amelynek zsinórzata feketével átszőtt arany volt, csak abban különbözött a közös hadseregben hordottól, hogy a sapkarózsa fekete közepét a magyar királyt jelentő 1 FJ monogram díszítette. Ez a viselet megmaradt a háború végéig. Kép: U Gy.
Tiszti szolgálati öv:
3
Öltözeti szabályzat, 20. oldal.
5
A szolgálati öv vékony sárga gyapotzsinórból összeállított magyaros övet viseltek. Csak a segédtiszti öv azonos a közös hadseregben használttal.
1881-ben módosításokat hajtottak végre a honvédség ruházatánál. A különbségek az atillát, a nadrágot, és a csákót érintették markánsan, míg a köpeny, és a lábbelik alapvetően azonosak maradtak. A köpenyen alkalmazott makkgombokat kerek gombok váltották fel. 1881 M atilla: A zsinórzat a mellrészen, a gallértól a derékrészig öt-öt darab felűről lefelé fokozatosan rövidülő, meggyszínű, gyapjú zsinórból áll.
A képen egy egyéves önkéntes atillája látható, a hátrész azonos az 1867 M típusúéval, azonban az eleje zsinórzata lényegesen egyszerűbb lett. Kép: U Gy.
6
1881 M tiszti zubbony eleje, és hátulja, az alsó képeken az ujj, és a nyakrész látható. A képen jól látható a zsinórzat elhelyezkedése. Kép: U Gy
7
Ámánt Béla honvéd százados HM-HIM
1881 M típusú, legénységi újas.
Bihar Elemér honvéd alezredes, feleségével. Kép:
1881 M legénységi zubbony. Kép: HM-HIM
8
Az újas bal oldalán belső zsebekkel, gyapjúszövetből, feketére lakkozott horganygombokkal készült. A jobboldali vállszalag alá válltekercset raktak, amely a puskaszíjat tartotta. A zubbony: beeresztett, avatott gyapjúfestésű sötétkék posztóból készült, derékból, ujjakból, gallérból és vállszalagból áll. A zubbony minkét oldalán sötétkék bélésvászonból készített zsebbel látták el. Az ujjak zsinórdíszítése olyan, mint az atillánál. A gallér felső és alsó részein szintén meggypiros gyapjú zsinórzat helyezkedik el. A rendfokozati jelek ugyan úgy helyezkednek el, mint az atillán. Nyakravaló:
Kép:HMHIM Nadrág:
A legénységi nadrág színe, hasonlóan a közös hadsereg magyar ezredbeliekkel világos kék színű lett, azonban a zsinórzat meggy piros színű, ugyan úgy mint az atillán. 4 A tiszteknél is változás volt, az eddigi piros pantallót, és csizmanadrágot szintén a kék színű váltotta fel. A pantalló szárában piros paszpóllal. Természetesen a fekete pantalló gálaruhához, és a zsávoly nadrág mint nyári kényelmes viselet megmaradt.
4
Öltözködési szabályzat,
9
Legénységi övcsatok a Honvédségnél. Az első kép az 1881 M, a második és a harmadik az 1904 M. övcsatokat ábrázolja.
az övcsat, derékszijjon
1881 M. övcsat rajza a szabályzatból
Csákó: A csákó formája, jellege nem változott, de a piros színt itt is felváltotta a sötétkék. A csákó címer formája is változott a kerek barokk formát felváltotta a hosszabb formájú címer. A csákó rózsa ugyanolyan maradt. A csákócímer Magyarország egyesített címeréből, a magyar
10 szent koronával, a pajzs alatt pedig a „Királyért és hazáért” feliratból ált. A Horvát és Szlavón területen állomásozó alakulatoknál a felirat: ”Za kralja i domovina”.
1881 M. címer, és legénységi csákó. Kép: HM-HIM A sapka: sapkaposztóból készült, belül bélésvászonnal bélelve és belső alsó szélén verítékbőrrel volt ellátva. A sapka előrészén tábori jelvény helyezkedett el, amelyen 1 FJ monogram volt. A szemernyő bőrből készült, és feketére lakkozták. A nyakvédő a fejrész alsó szélén a szemernyőig terjedően volt felvarrva. Ez télen lehajtható volt és jól védte a nyakat.
Kép: HM-HIM 1904-ben ismét komoly változások történtek, azonban ez már nem érintette a nadrágot, a lábbeliket, és a köpenyt. Azok azonosak maradtak az 1881 M típusúhoz. A dolmány: A zsinóros atillát felváltotta a dolmány, amely részben megtartotta a magyaros zsinórzatot, azonban a mellrész zsinórzata helyett a már az 1849 M dolmány ruházatáról ismert két sor gombos verziót jelenítette meg.
11
A tiszti állomány részére a zsinórdísz a legénységihez hasonló, de a zsinórzat fémszálas arany, meggypiros beszövéssel. A tiszti dolmány anyagát tekintve finom posztó volt.
1904 M. honvéd hadnagy dolmánya. A dolmány hátoldala pedig hasonló a közös hadseregben rendszeresített zubbonyokéhoz. A törzstiszteké természetesen gazdagon díszített újpaszománnyal volt ellátva:
12
1904 M. honvéd törzstiszt dolmánya. Kép: U Gy.
Csákó: Formája, és színe azonos az 1881 M típuséval, azonban a csákó címer változott:
A képen egy honvéd, egy őrvezető és egy hadnagy csákója látható. Kép: U Gy.
A köpeny:
13
honvéd főhadnagy köpenyben, kép: HM-HIM Tüzérség: A Magyar Királyi Honvéd alakulatok hadrendjében 1913-ig tüzér alakulatok nem szerepeltek. Szervezésüket a közös hadsereg mintájára kezdték el, az 1912-es véderőtörvény után. A tényleges felállítás 1913. március 1. Elsőnek 8 tábori ágyúsezredet és egy lovas tüzérosztályt szerveztek. Az ezredeknek 3-5 ütege, az osztálynak 3 ütege volt., ütegenként 6-6 löveggel. Ruházatuk, és felszerelésük is hasonló volt. Most a különbségeket ismertetjük: Dolmány: Szabása, színe azonos a közös hadseregbelivel, azonban a honvéd tüzérség dolmányának, új, és nyakmegoldásánál a magyaros zsinórdíszítést alkalmazták.
14
Tüzér tiszti dolmány eleje, hátulja és gallér része. A zsinórzat fém szálas arany. Kép: HMHIM tulajdona
Tüzér tiszti dolmány újdíszítése, és a dolmány bélése. Kép: HM.HIM A legénység dolmánya hasonló a tisztiéhez, de a zsinórzat meggypiros.
15
Kép: HM-HIM
