Tanulmány. KOVÁCS GÁBOR - UDOVECZ GÁBOR dr. ÖSSZEFOGLALÁS

Tanulmány

A M E Z Ő G A Z D A SÁ G I V Á L L A L K O Z Á SO K JÖ V E D E L M E Z Ő SÉ G E A Z E U R Ó P A I U N IÓBAN ÉS M A G Y A RO RSZÁ G O N KOVÁCS GÁBOR - UDOVECZ GÁBOR dr.

ÖSSZEFOGLALÁS A mezőgazdasági jövedelm ek egyik összefoglaló jellegű m egállapítása az, hogy a m a gyar mezőgazdaság legnagyobb szektorában, a G O FR-szektorban (gabona-olajos-fehérjerost növények) m á r 2004-ben, a későbbi években pedig még inkább javul a jövedelmező ség, tehát szilárdulnak az önfinanszírozás alapjai. A K AP tám ogatásokkal nem érintett ágazatokban (sertés-, baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelés zömében) azonban az egységes európai piac biztosan csak élesebb versenyt hoz, annak minden lehe tőségével és kockázatával együtt. Ezen ágazatok sorsa és persze jövedelemtermelő képes sége is egyrészt külső tényezőn - a m agyar költségvetés tám ogató lehetőségén - másrészt, pedig az egyéni és a társas vállalkozások versenyképességén múlik. A versenyképesség számottevő javításához pedig m indenekelőtt hatékonyság-növelő és piacrajutási beruházá sokra, valam int ütőképes term elői szervezetekre, összefogásra van szükség. Nem hallgat ható el, hogy a m agyar m ezőgazdaság ez utóbbi ágazataiban a jövedelmezőség növelése különösen feltételezi a régóta halogatott struktúraváltást is. B rutálisabban fogalmazva: a legkevésbé szervezett, a legkevésbé hatékony gazdaságoknak fel kell hagyniuk jelenlegi tevékenységükkel, s piacukat, term elési tényezőiket át kell engedniük a náluknál eredmé nyesebb gazdaságoknak. Ez az a struktúraváltás, amely többlet-jövedelmekhez vezethet! H a ez a folyamat kellően irányított és kellően gyors lesz, akkor a KAP kedvezményezett és a versenynek hatványozottan kitett ágazatok jövedelme m á r 2004-2005-ben nagyobb lesz, m int a csatlakozás előtti években volt.

A z Európai Unióhoz való csatlakozás előtt újra és újra célszerű szembesülni a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzeté vel, s várható versenyesélyeivel. Erre azért tekinthető alkalmas információs bázisnak az ún. tesztüzemi rendszer (FADN), mert középpontjában a jövedelem áll. Másrészt, a jövőben, EU tagságunk idején is ez lesz az az európai adatbázis, amelynek alapján minősíthető lesz a Közös Agrárpolitika érvényesülése: eredményei és feszültségpontjai egyaránt. A jövedelm ezőségnek, az

elérhető jövedelem nagyságának pedig nyilvánvalóan kitüntetett szerepe van és lesz. Ez a kategória „beszél” egy elmúlt időszak hatékonyságáról, de a jövőbeni versenyképesség esélyéről is!

1. A „KÖZÖS NEVEZŐ”: A TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER (FADN) A z Európai Bizottság a mezőgazdasági üzemek jövedelem-alakulásának és gazdái-

2

KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon

kodásának elemzésére, s ezáltal a Közös Agrárpolitika támogatására 1965-ben egy reprezentatív információs rendszert hozott létre. A rendszer elnevezése: Mezőgazdasági Számviteli Információs H álózat (an golul: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN). A tagországok számára kötelező az egységes „brüsszeli” adatbázis kialakításában való közreműködés. A Földművelésügyi Minisztérium 1995ben megbízást adott az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szá mára az EU-konform FADN-hálózat m a gyarországi kiépítésének megkezdésére. A későbbiekben a hálózat létrehozását a me zőgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény is előirányozta, megteremt ve ezzel a rendszer jogi alapját. A z adatszolgáltatói hálózat több lépcsőben 2001-re épült ki országosan, a felmérésben résztve vő mintegy 2000 gazdasággal. Elnevezése ként - német mintára - a „tesztüzemi háló zat" fogalom teijedt el. A z uniós előírások nak megfelelően a magyar adatszolgáltatói hálózatban is csak a nagyobb méretű, kife jezetten piacra termelő gazdaságok képvi selői jelennek meg. A mintát alkotó 2000 gazdaság hozzávetőlegesen 91 000 mezőgazdasági vállalkozást reprezentál.

2. AZ ÜZEMI STRUKTÚRA ÉS A JÖVE DELMEZŐSÉGI MUTATÓK ÖSSZEHA SONLÍTÁSA Az üzemi struktúra jellem zői A magyar tesztüzemi rendszer jelenleg már lehetővé teszi, hogy azonos rendszer ben, azonos mutatók alapján történjen a mezőgazdasági üzemek összehasonlítása Magyarország és az EU tagállamai között. A magyar adatok egyrészt az Unió átlagával, másrészt - a termelési színvonalban és ter melési szerkezetben leginkább hasonlítható francia, olasz, osztrák, illetve portugál ada tokkal kerülnek összevetésre. Az adatok

Magyarországon 2001-re, az EU-tagországok esetében 2000-re vonatkoznak.1 A megfigyelt magyar üzemkör mezőgaz dasági területe átlagosan 45,4 ha, szemben az EU 32,4 hektáros átlagával. A vizsgált orszá gok közül legnagyobb területüek a francia gazdaságok: 65 hektáros átlagméretük több mint kétszerese az EU átlagnak és csaknem másfélszerese a magyarnak. Ausztria gazda ságai átlagosan 25,5 ha mezőgazdasági terü lettel rendelkeznek, s így 20%-kal kisebbek a közösségi átlagméretnél, míg Olaszország és Portugália esetében egyaránt 12 hektár körüli az átlagos méret (1. ábra). A A magyar gazdaságok mérete2 csak fele akkora (13,7 EUME), mint az E U átlag (26,0 EUME). A magyarországi adat akkora, mint az olasz és csaknem kétszerese a portugálé nak de az egy üzemre jutó átlagos földterület lényegesen kisebb a magyarországinál. A mezőgazdasági területtel, illetve az SFHval kifejezett üzemméret viszonya adott ország esetében az 1 hektárra jutó átlagos SFH érték től függ. Utóbbit alapvetően a termelés jöve delmezősége és a tevékenységi struktúra (a földhasználat intenzitása, az állatsűrűség és állomány-összetétel) befolyásolja. Magyaror szágon a termelés alacsony jövedelmezősége, illetve mérsékelt intenzitása egyaránt közreját szik abban, hogy a szóbanforgó mutató az EU átlag 40 százalékát sem éri el (2. ábra).

1 Magyarországra vonatkozóan nincs korábbi adat, ezért meg kell elégednünk az egy év adataira épülő összehasonlítással. A másik probléma abból adódik, hogy három EU-tagország (Németország, Hollandia és Görögország) 2000. évi adatai a tanulmány készítésekor még nem szerepeltek a2 adatbázisban, ezért az „EU-átlag” megnevezés alatt csak 12 ország átlagos adatai jelennek meg. 2 Az ökonómiai Üzemméretet az ún, európai méret egységgel (EUME) fejezik ki. Egy EUME egyenlő az euróbán kifejezett standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 1200 eurójával. Maga az SFH egy hozzáadott érték jellegű kategória: a bruttó termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözeié (ágazati vagy üzemi szinten). Számításához normatív módon (egy adott régió üzemeinek többéves átlagaként) meghatározásra kerül a különböző tevékenységek egységnyi méretére vonatkozó érték.

3

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz.

1.

ábra

2.

ábra

Az átlagos üzemméret főbb jellemzői

Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó SFH

4


Az Európai Unióban erős a gazdaságok specializálódása-, a gazdaságok mintegy 80%-a valamely termék vagy termékcso port előállítására szakosodott (vagyis az SFH-juk több mint 2/3-a ebből adódik), és

csak 20% folytat vegyes tevékenységet (l. táblázat). Magyarországon ezzel szemben csak az üzemek 64%-a szakosodott vala mely irányban.

1.

táb lázat

Az üzem szám m egoszlása tevékenységi irányok szerint (M.e.: %) '''---^O rszágok Tévékenységi irányok

__^

Vegyes gazdaságok

Szakosodott gazdaságok

szántóföldi növénytermesztő zöldségtermesztő

Franciaország 24,1

Olasz ország

Auszt ria

Portu gália

EUátlag

30,7

12,8

12,5

23,8

.,* 3 5 ,1

M agyarország

2,8

3,1

3,4

3,5

4,2

ültetvényes

15,3

39,2

8,0

28,1

28,6

7,7

tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása

23,3

8,9

37,8

7,9

49,1

13,0

abrakfogyasztó állatok tartása

1,6

0,4

6,2

0,7

1,5

8,1

növénytermesztő1

3,9

13,1

4,8

22,4

9,5

12,3

állattenyésztő2

3,2

1,1

7,0

8,3

2,3

10,1

11,5

4,7

12,2

11,7

7,5

13,7

100,00

100,00

100,0

növénytermesztőállattenyésztő

Összesen

100,00

100,00

100,00

Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (http://euroDa.eu.int/comm/agriculture/rical. illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával 1 Szántóföldi növénytermesztés, zöldség- és virágtermesztés valamint szölö-gyümölcs-termesztés különféle kombinációi állnak előtérben. 1 Tömegtakarmány-, illetve abrakfogyasztó állatok tartása dominál különböző kombinációkban.

Az Unió üzemi struktúrájában (csak a megfigyelt - mérethatár fölötti - üzemkörre vonatkoztatva) az ültetvényes (szőlő, gyü mölcs, déligyümölcs, olíva) gazdaságok vannak legnagyobb számban képviselve (arányuk 28,6%), őket követik a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott (23,8%), valamint a szarvasmarha és juhtartó vállal kozások (23,3%). Magyarországon a megfi gyelés alá vont, 2 EUME méretet meghaladó mintegy 91 000 gazdaság közül messze kiemelkedik a szántóföldi növénytermesztést folytatók részaránya (35,1%). Ezt a csopor tot a vegyes növénytermesztő-állattenyésztő

(13,7), valamint a vegyes növénytermesztő gazdaságok (12,3%) követik. A 2. és 3. táblázat a gazdaságszám és az SFH előállítás megoszlását mutatja a mé retcsoportok szerint. Három, egyaránt széttagolt üzemi szerkezettel jellemezhető ország tűnik föl: Portugália, Olaszország és Magyarország. Közülük is kétségtelenül Magyarország mutatja a legsajátosabb képet: a gazdaságok túlnyomó többsége (több mint 80 százaléka) a két legkisebb méretcsoportban található, csekély gazda sági szereppel (12%-os SFH részesedés). A középső méretkategóriákban kevés az üzemszám kicsi gazdasági jelentőséggel. A


másik végletet pedig az jelenti, hogy a legnagyobb méretkategóriában a gazdasá-

5

gok kevesebb mint 2 százaléka az összes SFH 53 százalékát állítja elő. 2.

tá b lá za t

Az üzem szám m egoszlása m éretcsoportok szerint

_____________________ "'"'■n. O rszágok M é r e U " \. csoportok 0 - <4 EUME ' 4 _ <8 EUME 8 - < 1 6 EUME 1 6 - < 4 0 EUME 4 0 - < 1 0 0 EUME > = 1 0 0 EUME Összesen

F ra n c ia ország

O lasz ország

15,6 43,3 32,8 8,3 100,0

32,2 28,0 19,0 14,3 5,3 1,3 100,0

(M.e.: %)

A uszt ria

P o rtu gália

E U -átlag

M agyarország

44,1 44,8 10,9 0,3 100,0

64,02 18,91 9,73 5,34 1,64 0,36 100,0

23,6 19,6 19,4 21,2 12,5 3,8 100,0

55,1 25,9 10,8 4,7 1.7 1,8 100,0

Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (httn://eurona.eu.int/comm/aericulture/rical- illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával

3. táb lázat Az SFH m egoszlása m éretcsoportok szerint ________________________________ ______________________________ __________ (M.e.: %) O rszágok F ra n c ia O lasz A uszt P o rtu E U -átlag M agyarM é r e N 's'\ ^ _ ország ország ország ria gália csoportok 0 - < 4 EUME 4 - < 8 EUME 8 - < 1 6 EUME 1 6 - < 4 0 EUME 4 0 - < 1 0 0 EUME > = 1 0 0 EUME Összesen

4,18 25,68 42,80 27,34 100,00

7,46 11,75 15,67 26,05 22,69 16,38 100,00

22,54 50,22 25,76 1,48 100,00

24,77 16,04 16,21 19,39 13,84 9,74 100,00

3,01 4,67 9,31 23,16 31,62 28,22 100,00

11,3 10,6 8,8 8,5 7,5 53,4 100,0

Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (http://europa.eii.int/comm/agriculture/ricaj. illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával

A jövedelm ezőség alak u lása Magyarországon az egy hektárra jutó bruttó termelési érték kétharm ada az EU átlagának, de 15%-kal nagyobb a portugál értéknél (4. táblázat). U gyanakkor a fo lyó termelő felhasználás egy hektárra jutó összege - a kényszerű „takarékosság” mellett is - közelít Európához: m ár meg

haladja a Közösség átlagának 90 százalé kát, és több mint 70 százalékkal múlja felül a portugál üzemek adatát. Míg az EU átla gában egy euró folyó termelő felhasználás ra 1,85 euró termelési érték esik, addig Magyarországon ez az arány csak 1,35. Ebben megnyilvánul az agrárolló hatása és a ráfordítások alacsony hatékonysága.

6


4. táblázat A z eredm ény levezetése

‘ Mutatók ^

Országok

Francia -ország

Olasz ország

Auszt ria

Portu gália

EUátlag

Magyarország

Bruttó termelési érték, EUR/ha 1062,7 1730,2 2388,8 2134,2 926,1 1571,5 - Folyó termelő felhasználás, EUR/ha 1071,1 461,0 850,7 787,4 1002,9 997,0 - Értékcsökkenés, EUR/ha 159,3 229,5 69,6 278,3 375,7 495,6 + Folyó támogatások és -adók egyenlege, EUR/ha 267,4 154,3 274,9 45,9 340,1 615,3 = Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 716,4 460,1 766,3 251,6 1356,2 1182,8 114,7 245,9 197,8 - Idegen erőforrások költségei', EUR/ha 305,7 221,3 166,9 121,2 86,0 120,1, * 139,4 ebből: bérek, EUR/ha 149,9 46,0 m + Beruházási támogatások és -adók egyenlege, EUR/ha 33,5 5,9 8,6 15,5 8,9 -46,2 378,9 526,3 62,4 = Üzemi jövedelem'1, EUR/ha 426,3 1143,8 969,7 Üzemi bruttó jövedelem3, EUR/ha 547,4 1015,7 464,9 646,5 201,8 1293,8 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (httpy/europa.eu.int/comm/agriculture/rica). illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával 1Az idegen munkaerő bér- és társadalombiztosítási költsége, föld-, épület bérleti díja, fizetett kamatok. 2 Mivel a költségek között nem kerül levonásra a családi munkaidő-felhasználás bérköltsége, sem a családi tulajdonban levő föld és tőke költsége, ezért a mutató csak fenntartásokkal alkalmas családi és társas vállalkozások egymással való összehasonlítására, vagy együttes vizsgálatára. 3 Az előző mutató „hibáinak” részbeni korrigálására itt az alkalmazotti bér- és társadalombiztosítási költségek nincsenek levonva (az EU-FADN-ben nem használatos mutató).

A bruttó termelési értékből levonva a folyó termelő felhasználást és az értékcsökkenési leírást (ez utóbbi - egy hektárra vetítve - Magyarországon csak 30% -a az EU-átlagnak), valamint a folyó támogatá sok és adók egyenlegét, a nettó hozzáadott értéket kapjuk. Ez M agyarországon 252 euró/ha, szemben az Unió 766 eurós hektá ronkénti átlagával. A nettó hozzáadott értékben mutatkozó különbségeket nem utolsó sorban az adók kal csökkentett támogatások eltérő mértéke okozza. Utóbbiak Magyarországon hektá ronként mindössze 17%-át teszik ki az unióbeli átlagnak. Amennyiben a hektáron kénti nettó termelési támogatások M agya rországon elérték volna az EU átlagot, akkor a magyar nettó hozzáadott érték 4%kal meghaladta volna a portugált. Az üzemi jövedelem mutatója a tulaj don- és munkajogi eltérések miatt nem

alkalmas Magyarország és az EU tagor szágok közötti összehasonlításra. Ez kitű nik abból is, hogy a mutató a valóságosnál nagyobb lemaradást jelez: az EU átlag több mint nyolcszorosa a magyar értéknek. A realitásokat jobban tükrözi az üzemi bruttó jövedelem egy hektárra jutó értéke, amely „csak” bő háromszoros eltérést mutat az EU javára. Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó jövedelmezőségi mutatók ugyan fontos összehasonlítási lehetőséget kínálnak, de mégsem adnak teljes képet a vállalkozások jövedelmezőségi helyzetéről. A jobb meg ítélés érdekében célszerű megvizsgálni más erőforrások felhasználásának hatékonysá gát is (5. táblázat). Magyarország szem pontjából különösen előnyös képet kapha tunk, ha a lekötött állóeszköz-, vagy összes eszköz állományhoz képest vizsgáljuk a jövedelemalakulást. Magyarországon a


lekötött összes eszköz egy hektárra vetített értéke csupán töredéke az uniós átlagnak. Ebben szerepe van a viszonylag alacsony hazai földáraknak, illetve annak a körül ménynek, hogy a bérlet aránya nálunk magasabb mint az EU átlag (a bérelt földte rületek értéke nem jelenik m eg a nyilván tartásokban). Abban viszont, hogy az épü let-, tenyészállat-, gép- és forgóeszköz állomány értéke is lényegesen elmarad az unióbeli átlagtól, a magyarországi gazdál kodók ténylegesen is rosszabb felszereltsé ge, eszközeik korszerűtlensége, elhasználódottsága nyilvánul meg? M indenesetre az egységnyi eszközértékre ju tó bruttó jö v e delem mind az Unió átlagához, m ind a vizsgált tagországokhoz képest M agyaror szágon a legmagasabb. A munkaerő egy ségére4 jutó jövedelem nagyságát illetően ismét a földterületre történt vetítésnél ta pasztalt helyzet köszön vissza: a magyar érték alig lépi túl az EU átlag egyharmadát! A gazdasági méretnövekedéssel együtt általában a gazdálkodás hatékonyság is javul. Ez a jelenség olyan előnyökkel ma gyarázható, mint a nagyobb méretek mel lett lehetővé váló teljesebb foglalkoztatás, jobb kapacitás-kihasználás, a járulékos beruházásoknál elérhető fajlagos megtaka rítások stb. Ami a területegységre jutó termelést, jövedelm et illeti, ezek a hatások nem szükségszerűen kell, hogy megjelen jenek, hiszen éppen kisebb méretek mellett lehetőség nyílik intenzív területhasznositás3 Szerepet játszhat még a tárgyi eszközök eltérő érté kelése is, amennyiben az Unió FADN rendszerében pótlási értéken tartják nyilván ezeket az eszközöket, míg a magyar tesztüzemi hálózatban az (időnként újraértékelt) tényleges beszerzési ár a nyilvántartás alapja. Azonos értékelési szisztéma mellett vala melyest mérséklődne Magyarország lemaradása a hektáronkénti tárgyi eszközök értékét tekintve. 4 A munkateljesítmény mértékegysége az éves munka erőegység (EME). 1 ÉME egyenlő egy teljes mun kaidőben foglalkoztatott, koránál és egészségi álla potánál fogva teljes értékű munkavégzésre alkalmas dolgozó éves munkateljesítményével. (Ez utóbbi a magyarországi kalkulációk során 2200 munkaórával lett figyelembe véve.)

7

ra, de a munkaerő, vagy az eszközök egy ségére vetített mutatók javulása rendszerint megfigyelhető. Az üzemi méretek szerint csoportosított adatok igazolják a skála-hozadék meglétét. Az EU tagok mutatói - kisebb hullámzá soktól eltekintve - előnyösnek hozzák ki a nagyobb méreteket (1. melléklet, illetve 3. ábra). Ez igaz Magyarországra is, de ná lunk lényegesen kisebbek a különbségek. Különösen szembetűnő, hogy a nagyobb gazdaságok Magyarországon egyelőre nem tudják produkálni az élőmunka hatékony ságának azt a hatalmas javulását, amit nyugat-európai társaik elérnek (ott az egy munkaerőegységre jutó üzemi bruttó jöve delem csaknem tízszeres eltérést mutat a két szélső méretkategóriában, míg Magya rországon kevesebb, mint kétszeres kü lönbséget találunk). A különböző tevékenységek (ágazatok) természete miatt a legalapvetőbb termelési tényező, a föld hasznosításának a haté konysága nehezen hasonlítható össze a tevékenységi irány szerinti üzemtípusok ban. Egyértelmű ugyanis a zöldség-, vala mint a szőlő- és gyümölcstermesztés, to vábbá a vásárolt takarmányokkal (s ezáltal akár minimális saját területen) is sikerrel folytatható sertés- és baromfitartás —ponto sabban az ezekre specializálódott gazdasá gok - fölénye (6. táblázat). Az EU tagországok összességét tekintve az egységnyi eszközértékre jutó bruttó jöve delem mutatója a zöldségtermelésre szakoso dott gazdaságokban a legkedvezőbb, míg a munkaerő-hatékonyság terén az abrakfo gyasztó állatokat tartó üzemek vezetik a sort. Vagyis elmondható, hogy az Unióban alap vetően nem a közvetlen jövedelemtámogatások szabják meg az ágazatok ver senypozícióit. A leginkább támogatott két üzemkategória (szántóföldi növénytermesz tés, tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartá sa) a középmezőnyben van a munkaerő hatékonyság, s a sereghajtók között az esz közhatékonyság szempontjából.


8

5.

táblázat

A eszköz- és a munkaerő-állomány jövedelmezőségével kapcsolatos adatok ______ M utálok—

Országok

Összes eszközérték, EUR/ha ebből: föld és ültetvény, EUR/ha épületek, EUR/ha gépek, EUR/ha tenyészállatok, EUR/ha forgóeszközök, EUR/ha Munkaerő-felhasználás, ÉME/100 ha Üzemi bruttó jövedelem, EUR/l 00 EUR összes eszközérték Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME

Franciaország

EUátlag

Magyarország

Olasz ország

Ausztria

Portugália

4174,0 787,7 613,0 726,6 424,5 1622,3 2,8

24305,2 18486,5 2301,3 1698,4 354,5 1464,5 9,4

11183,1 2821,1 4898,0 1872,6 278,7 1312,8 7,2

4042,0 2266,8 479,4 607,7 172,5 515,6 10,3

8354,0 4853,5 1033,2 759,9 341,1 1366,4 4,3

1189,9 203,2 250,5 283,6 92,7 359,97 4,3

13,1 19610,4

5,3 13760,9

9,1 14076,1

11,5 4500,0

7,7 15177,5

17,0 4679,7

Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database í http://europa.eu.int/comm/agriculture/rica'). illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával

3.

ábra

Az egy hektárra jutó üzemi bruttó jövedelem méretkategóriánként

A magyarországi helyzet vizsgálata ha sonló eredményre vezet: minden jövedel mezőségi mutatót vizsgálva a zöldségter melő gazdaságok állnak az élen és 2001ben viszonylag kedvező helyzetben voltak

az abrakfogyasztó állatokat tartó üzemek is. A sort a szarvasmarha- és juhtartássai fog lalkozó, valamint az ültetvényes gazdasá gok zárják.

9


A tesztüzem ek eredményei méretkategóriánként ■"— .^ M éretcsoportok/m utatók Országok ------ _____

Franciaország - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME Olaszország - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME Ausztria - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME Portugália - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha -Ü zem i bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME EU-átlag - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME Magyarország - Bruttó termelési érték, EUR/ha - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME

0 -< 4 EUME

4 -< 8 8 -< 1 6 EUME EUME

16 - <40 EUME

6. táblázat _________ ■ 40<100 EUME

>=100 EUME

-

1223,9 521,5 469,4

1433,9 588,7 476,5

1702,9 681,2 507,0

2199,6 958,8 715,9

-

11,8 9571,1

11,5 14295,8

12,5 21030,7

16,1 28045,2

1776,0 982,9 939,3

1946,2 1045,0 1020,3

1838,2 1047,6 1009,4

2368,2 1251,5 1193,3

2941,1 1567,3 1473,6

3744,1 2592,0 2452,4

3,7 5479,2

4,0 7240,9

4,8 10883,5

5,4 16369,9

6,0 25886,9

8,0 53555,8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2121,2 1192,0 1034,9

2109,6 1183,5 1040,6

2223,2 1187,6 964,2

1653,4 834,6 581,2

-

-

7,7 10348,7

9,4 14888,2

10,8 21089,4

9,4 21654,9

764,3 417,1 480,0

1031,4 488,3 477,7

944,2 466,1 454,3

1067,3 490,1 475,6

929,9 415,1 390,3

971,5 566,3 527,4

8,4

3,6

13,1

15,1

17,6

21,3

2729,4

2976,2

5088,7

8292,7

12641,8

23853,0

1286,2 747,6 744,6

1436,4 860,9 336,4

1198,2 650,7 598,2

1314,2 661,3 579,9

1568,3 705,3 564,8

2186,5 1026,7 806,3

5,1

5,4

6,1

7,7

8,7

9,7

4706,9

7399,0

10183,5

15437,8

22360,7

32312,0

901,6 263,4 239,7

842,9 187,4 167,4

825,9 150,1 126,8

1031,1 198,6 160,4

1050,8 185,1 140,5

1229,3 309,5 235,1

14,1

11,7

9,6

10,0

13,6

26,3

3292,9

3161,2

3468,9

5173,5

5000,1

6162,2


10

7.

táb lázat

Az EU tagság előtt (2003) v á rh a tó term elői á ra k M agyarországon és az E U -ban (e u ró /l00 kg) T erm ékek Vágómarha Vágósertés Vágócsirke Pecsenyebárány Tehéntej, 3,6% Tojás Búza Árpa Kukorica Rizs Burgonya Cukorrépa, tonna Napraforgómag Vöröshagyma Paradicsom Uborka Alma Körte

M agyar á r

EU 15 súlyozott á r

2003 84 105 72 200 27,2 5,2 10,5 10,2 930 29 12 25 19 1405 37 43 23 19

2003 105 105 75 200 29,0 5,8 11,2 11,0 11,8 28,6 13 41 19,5 23,0 62 43 35 45

M agyar/E U á r, % 2003 80 100 96 100 94 90 , 94í 93 76 101 92 61 97 63 60 100 66 42

Forrás: Orbánná Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám és a Gazdálkodás 2002. 4. sz. 10-21. pp.

3. A JÖVEDELMEK VÁLTOZÁSA AZ EUCSATLAKOZÁS UTÁN A mezőgazdaságban lekötött tőke megtérülését és a folyó ráfordítások hasz nosulását az EU csatlakozás után is alap vetően a közgazdasági feltételek, illetve a versenyképesség alakulása dönti el. Izgal mas kérdésről van szó, mert mindkét terü leten számottevő változásokra lehet számí tani. Folytatódik az input- és outputárak felzárkózása; az intézményi árak és az intervenciós rendszer révén csillapodik az árak hullámzása; markánsan változik a támogatási rendszer, s nyilvánvalóan éle ződik minden termékpályán a piaci ver seny. A jövedelmek, az önfinanszírozó

képesség alakulása mindezen tényezők szintézisétől, végeredményben azonban a termelői szféra alkalmazkodásától függ. Az ára k tó l rem élt jövedelm ek Orbánná Nagy Mária szerint „Az Euró pai Unió és Magyarország mezőgazdasági termelői árai között jelentős közeledés ment végbe a kilencvenes évtizedben, kü lönösen az évtized második felében”. A termelői árak igen differenciált - de jellemzően 25-30%-os mértékű - közeledé sét részben az uniós árak visszaesése, más részt a magyarországi árak emelkedése idézte elő. Már a 2000. évi árarányok ve gyes érzelmeket - reményeket és aggodal-


mat - kelthetnek a hazai termelőkben vár ható árversenyképességüket illetően. Jóval az EU csatlakozás előtt (2000-ben!) árelő nyeik elolvadtak, sőt egy-egy termék eseté ben versenyhátrány alakult ki. Határozott versenyelőnyük (ár-lemaradásuk) a vágó marha, a cukorrépa, s a zöldség- és gyü mölcsfélék többségénél mutatható ki 2000ben. Ugyanekkor már éves átlagban is minimális előnyük volt a vágósertés, vágó csirke, pecsenyebárány, burgonya, tojás és a napraforgó esetében. E termékeknél a 90es évek végén - az év egy-egy periódusá ban - a magyar árak már meg is haladták a piacvezető országok összevethető árait. A többi termék termelői ára az EU 15 ország átlaga körül (inkább alatta, mint fölötte) ingadozott. E viszonylag gyors árilleszkedés (va gyis a mögöttes költségnyomás) nem tor pant meg a 2000. év után sem, sőt folytató dik az EU csatlakozás tervezett időpontjáig, s azon túl is. A nagy agrárprognosztizáló műhelyek (FAPRI, OECD, EU, FAO) előrejelzései, illetve a magyar becslések5 szerint 2003-ban, az EU csatlakozás küszö bén érdemi árelőnyünk már csak egy-egy zöldségféleségnél, gyümölcsnél, a vágó marhánál, a kukoricánál és a cukorrépánál remélhető. A piaci árak növekedéséből - a gyors közeledés ellenére is - elvileg származhat nak többlet-jövedelmek közvetlenül az EU csatlakozás után, ennek hatásaként. Talán mindez részben realitás is lesz. Számolni kell azonban azzal is, hogy az outputár növekmény döntő hányadát elviszik a szintén az EU csatlakozással összefüggő többletköltségek. Sajnos, az EU-ban is ismert jelenség az „agrárolló” . Belépésünk idején (és utána) - a gázolaj kivételével szinte minden input ára még emelkedni fog. A takarmánytápok, a műtrágya, az

5 Orbánná Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám és a Gazdálkodás.

11

alkatrészek, az állatgyógyszerek stb. drá gulni fognak, tehát az ún. reálárak kevés többlet-jövedelmet csurgatnak az erre áhí tozó termelőknek. Pedig ezen túlmenően még belépnek új vagy régi, de intenzíveb ben ható költségnövelő tényezők is. Első sorban az élőmunka költségeire, a földárra, illetve a bérleti díjakra, a piacrajutással, a környezetvédelemmel, az állatjóléti előírá sok betartásával összefüggő beruházások költségeire kell gondolni. Vagyis az EU csatlakozással összefüggő piaci ármecha nizmusoktól összességében csak kis mér tékben remélhető a jelenlegi jövedelemhi ány enyhülése. A tám ogatások v árh ató h atása a jövedelm ekre Az EU-ban és a jelenlegi magyar gyakorlatban is az állami támogatások egy-egy konkrét szakmai célon túlmenően - végeredményben a más nemzetgazdasági ágakban jellemző jövedelmekhez való közelítést szolgálják, nem sok sikerrel. Az ezekhez való hozzájutás nélkül a jelenlegi piaci viszonyok mellett - ott is, itt is tömeges csődhelyzet alakulna ki. Ezért állítható, hogy az önfinanszírozó képesség megteremtése a mezőgazdaságban, s fő leg annak fontosabb ágazataiban nem tartozik a reális célok közé! A jövedelmezőség, s maga a jövedelemtermelő képesség alakulása is egyelőre erőteljesen állami támogatásfüggő. A magyar mezőgazdaság támogatottsága a versenytársakéhoz képest mindig is alacsony volt, ami a rendszerváltást követő években radikálisan csökkent is. A z „eredményeket” látva később a támogatások nominális összege egyre emelkedett, de - az agrárolló és a romló hatékonyság túlereje miatt - ez sem volt elegendő a vállalati és a személyi jövedelmek arányos növeléséhez, a jövedelemhiány enyhítéséhez. Az agrártámogatások alakulása az alábbi:


12

- 1994-1997. évek átlaga - 1998 - 1999 -2000 -2001 - 2002 (várható) - 2003 (tervezett Az biztosnak látszik, 2003. évi támogatási kínálnak áttörési esélyt a emelésére. Nagyobb baj,

81,9 M rd Ft 110.6 M rd Ft 137,1 M rd Ft 137.6 Mrd Ft 191.8 Mrd Ft 210,5 Mrd Ft 234.9 Mrd Ft hogy a 2002. és a lehetőségek nem szolid jövedelm ek hogy a rövid távú

problémák kezelése mellett a versenyké pesség hosszú távú javulásának a feltételei sem adottak, így szinte beprogramozott a jövőbeni jövedelemhiány is. Hacsak az EU csatlakozás, s az ezzel kapcsolatos támo gatottsági változások nem hoznak gyökeres fordulatot!? De vajon hoznak-e? Mai isme reteink szerint erre - 2005 után - egyre jobbak a kilátások, de a csatlakozás első éveiben, különösen 2004-ben még sok a bizonytalanság. 8.

táb lázat

A tám o g atáso k lehetséges értéke 2004-2005-ben

Megnevezés 1. Piaci intézkedések 2. Közvetlen kifizetések Ebből: növénytermelés állattenyésztés 3. Vidékfejlesztés1 Ebből: kísérő intézkedések strukturális alapok 4. Összesen 5. Nemzeti támogatások 6. Mindösszesen

2004-ben nem zeti kiegé szítés

EU

együtt

EU

2005-ben nem zeti együtt kiegé szítés 25 85 170

25 70

85

25 155

25 85

65 5 60

79 6 16

144 11 76

78 7 67

78 7 19

156 14 86

40 20 155

6 10 101

46 30 256

43 24 177

7 12 104

50 36 281

-

-

-

177

155

Forrás: saját számítás 1 A tényleges igénybevétel reális aránya 40-60% közé tehető.

A hatályos agrártörvény szerint 2004ben a magyar mezőgazdaságot - a gazda sági növekedéstől és az infláció mértékétől függően - mintegy 260 M rd F t állami tá mogatás illeti meg. Ez az összeg az EU normatív piacszabályozása és az ún. köz vetlen kifizetések és a vidékfejlesztés ré vén, valamint a tárgyalások során bejelen tett, ezekhez kapcsolódó nemzeti kiegészí tésekből nagy valószínűséggel rendelkezés re fog állni. Támogatottsági szempontból ez - leegyszerűsítve - azt jelenti, hogy a

helyzet ahhoz hasonló, mintha nem is csatlakoztunk volna! Nyilvánvaló, hogy ekkor a jövedelmi helyzet is hasonló lehet. Tehát ettől az összegtől minőségi ugrás nem várható! Két szempontból azonban jelentős különbség is lehet. Egyrészt, a 260 md Ft körüli támogatás a nemzeti hatás körben adható támogatásokkal még növel hető, ami már egyértelműen javítaná a mezőgazdaság jövedelemszaldóját a csatla kozás előtti állapothoz képest. Másrészt, gyökeresen módosul a támogatások szerke


zete, s az elköltésük mechanizmusa is. Nő a termékekhez (ágazatokhoz) közvetlenül kapcsolódó támogatások aránya. Ugyanak kor e támogatások erősen koncentrálódnak a gabona, az olajos és fehérje növényekre, valamint a húsmarha szektorra. A z egyik következmény könnyen megjósolható: az előbbi ágazatokra szakosodott, viszonylag jó adottságokkal rendelkező gazdaságok jövedelemhelyzete és önfinanszírozó ké pessége bizonyára javul! A másik pozitív következményben is bízni lehet: a támoga tási szerkezet módosulása, a támogatások felhasználásának szigorúbb ellenőrzöttsége - többlet-jövedelmekben is megnyilvánuló - kedvezőbb jóléti hatásokat vált ki! A jövedelm ek oldaláról is kockázatot, bizonytalanságot jelent azonban a jelenleg támogatott, de az EU-ban nem támogatott, hatékonysági problémákkal terhes ágazatok (pl. a sertés és baromfi) jövőbeni sorsa. Ezen ágazatok jövedelemhelyzetén érdem ben az nem segít, hogy 2005-től a mezőgazdaság egészének jövedelem -pozíciója a támogatások oldaláról - tovább javul. A mezőgazdasági term elés összes jövedelm e Az országban megtermelt összes mezőgazdasági termékkel realizálható jövedelem nagysága, reálisabban annak változása megbecsülhető az egységes EU-módszerrel készülő Mezőgazdasági Számlák Rendsze rében (MSzR). A 2004. évi előrejelzés készítéséhez a 2001. évre vonatkozó, a KSH által összeállí tott, végleges MSzR adatokat tekintettük bá zisnak, Számításainkhoz az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben működtetett HUSIM6 és OPAL7 modelleket használtuk fel. A modelleredmények alapján az jelez hető előre, hogy amennyiben a piaci sze

6 HUSIM: Magyar Szimulációs Modell. 7 OPAL: Operatív politikai elemző rendszer, a Mezőgazdasági Számlarendszer számítógépes modellje.

13

replők jól reagálnak a változásokra, de kiegészítő hazai támogatások nélkül kény szerülnénk versenyre kelni a régi tagokkal, akkor a kritikus ágazatok kényszerű sze lekciója következtében a bruttó és a nettó hozzáadott érték 2-3%-kal mérséklődne, a nettó vállalkozási jövedelmek pedig 15%kal esnének vissza! Más helyzet vetíthető előre amennyiben figyelem be vesszük az ágazatokhoz közvet lenül kapcsolódó, már megígért kiegészítő nemzeti támogatásokat is. Ebben a már biztosnak vélhető esetben - a támogatások ágazatokhoz közvetlenül kötődő és nem kötődő összetételének megváltozása miatt mind a hozzáadott érték, mind pedig a vállalkozói jövedelmek kedvező irányba módosulnak: A mérsékelt árnövekedés, a hatékony ságjavulás és a 25%-os közvetlen kifizeté sek mintegy 85 Mrd Ft-tal való nemzeti „megfej elése” (top up) azzal a következ ménnyel jár az MSzR számításokban, hogy mind a bruttó és nettó hozzáadott érték, mind pedig a (magángazdaságokban bére ket is tartalmazó, tehát vegyes tartalmú) vállalkozói jövedelm ek 7-9%-kal növeked hetnek 2004-ben a 2001. évi értékekhez képest! Sőt, e kedvező változás még na gyobb is lehet, amennyiben a közösségi és a kiegészítő nemzeti támogatások még további nemzeti hatáskörben adható címe ken is bővülnek. Meg kell persze jegyezni, hogy ez főleg olyan kimutatott jövedelem, olyan elvi lehetőség, amit a támogatási szerkezet módosulása - az M SzR-ben fi gyelembe vett terméktámogatások növeke dése a figyelembe nem vett, más célokra „szétterülő” támogatások rovására - idéz elő. Tényleges jövedelembővülés csak akkor következik be, ha a korábbi (magyar) támogatási rendszer valóban pazarló volt, s a pénz nem hiányzik ott, ahonnan elve szik!? Egyébként a kedvező változás csak módszertani játék marad, mert az egyik, zsebben valóban több lesz a jövedelem , a másikban viszont kevesebb.


14

A tesztüzemek eredményei tevékenységi irányonként

N 44

9. táblázat folytatása!


15

16


A mezőgazdasági jövedelm ekről éppen ez az egyik összefoglaló jellegű megállapítás: a magyar mezőgazdaság legnagyobb szektorában, a GOFR-szektorban (gabona-olajosfehérje-rost növények) m ár 2004-ben, a későbbi években pedig még inkább javul a jövedelmezőség, tehát szilárdulnak az önfinanszírozás alapjai. A К А Р-támogatásokkal nem érintett ágazatokban (sertés-, baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelés zömében) azonban az egységes európai piac biztosan csak élesebb versenyt hoz, annak minden lehetőségével és kockázatával együtt. Ezen ágazatok sorsa és persze jövedelemtermelő képessége is egyrészt külső tényezőn - a magyar költségvetés támogató lehetőségén - másrészt, pedig az egyéni és a társas vállalkozások versenyképességén múlik. A versenyképesség számottevő javításához pedig mindenekelőtt hatékonyság-növelő és piacrajutási beruházásokra, valamint ütőképes termelői szervezetekre, összefogásra van szükség. Nem hallgatható el, hogy a magyar mezőgazdaság ez utóbbi ágazataiban a jövedelmezőség növelése különösen feltételezi a régóta halogatott struktúraváltást is. Brutálisabban fogalmazva: a legkevésbé szervezett, a legkevésbé hatékony gazdaságoknak fel kell hagyniuk jelenlegi tevékenységükkel, s piacukat, termelési tényezőikét át kell engedniük a náluknál eredményesebb gazdaságoknak. Ez az a struktúra-váltás, amely többlet-jövedelmekhez vezethet! Ha ez a folyamat kellően irányított és kellően gyors lesz, akkor a КАР-kedvezményezett és a versenynek hatványozottan kitett ágazatok jövedelme már 2004-05-ben nagyobb lesz, mint a csatlakozás előtti években volt.

FO R R Á SM U N K Á K JE G Y Z É K E (1) FADN Public Database (http://europa.eu.int/comm/agriculture/rica~) - (2) Kapronczai István - Udovecz Gábor: A jövedelemképződés tényei és esélyei a mezőgazdaságban. Kézirat, 2003. - (3) Keszthelyi Szilárd - Kovács Gábor: A tesztüzemek 2001. évi gazdálkodásának eredményei. ÁKII, Agrárgazdasági Információk, 2002. 2. szám. - (4) Kovács Gábor: Adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás, 2001, 6. szám - (5) Orbánné Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám (6) Orbánné Nagy Mária: Csökkenő különbségek a magyar és az uniós termelői árak között. Gazdálkodás, 2002. 4. sz. 10-21. pp. -(7 ) Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság versenyesélyei az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 2002. szeptember (8) Udovecz Gábor: Kilátások a főbb növényi termékek világpiacán. VI. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások Konferencia, 2003. február 10. - (9) Vidal, Claude: Ever larger holdings, but different economic situations. Statistics in focus. Agriculture and Fisheries. EUROSTAT, Luxembourg, 2000.

92

F A R M P R O F IT A B IL IT Y IN EU AND HUNGARY By: Kovács, Gábor - Udovecz, Gábor A comprehensive statement o f farm income is that in the biggest sector o f Hungarian agriculture, which includes grain, oil, protein and fibre crops, profitability will increase already in 2004, and later even more, i. e. the fundamentals o f self-financing will become firmer. However, in sectors not affected by CAP subsidies (such as: pig and poultry breed ing, as well as the greatest part o f vegetable and fruit growing) the uniform European mar ket will certainly result in a sharper competition, along with all its chances and hazards. The future o f these sectors (and, needless to say, also their income producing ability) depends on the support they can obtain from the Hungarian budget, i. e. an external factor, and' on the competitiveness o f both individual and collective farms. As for a considerable im provement o f competitiveness, it needs above all investments increasing their efficiency and forwarding their products on the market, as well as efficient farmers’ organisations and co-operation. It must be asserted also that in the latter sectors o f Hungarian agriculture the increase in profitability especially requires also a change in their structure, which permits o f no further delay. In other, more brutal words, worst organised and least efficient farms must give up their present activities, abandoning their markets and productive factors to farms that are more efficient than they are. This is the change o f structure that may result in sur plus income. If this process will be well managed and rapid enough, sectors that are fa voured by CAP and most subject to competition will draw already in 2004/2005 higher profits than in years before the entry o f Hungary into the European Union.

Tanulmány. KOVÁCS GÁBOR - UDOVECZ GÁBOR dr. ÖSSZEFOGLALÁS

Recommend Documents