NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
BALOGH IMRE vezérőrnagy1
A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.) Országgyűlési Határozat a következőképpen rögzíti: „A légierő szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a légvédelem egész rendszere képes legyen a NATO integrált légvédelmi rendszerének részeként működni, a repülőcsapatok pedig legyenek képesek közreműködni a kollektív védelmi feladatok ellátásához szükséges műveletek végrehajtásában. Képesnek kell lenniük a honi légtér feletti ellenőrzés biztosítására.” A HM és a HM HVKF feladatszabásának megfelelően légierő feladatát képező, a szárazföldi csapatok tűztámogatásában való részvétel, légi szállítási feladatok megoldása, fontosabb objektumok és csapat csoportosítások oltalmazása, továbbá légi kutató-mentő feladatok megoldása. A légierő feladatait három fő időszakra határozzuk meg: ♦ békeidőszak; ♦ válságkezelési időszak; ♦ konfliktushelyzet. Mindhárom időszak alapvető feladata a Magyar Köztársaság, illetve a NATO integrált légvédelmi rendszere részeként más NATO tagországok légierejével együttműködve a szövetség légtere (benne a nemzeti légtér) szuverenitásának biztosítása és az ehhez kapcsolódó feladatokban való részvétel. A légtér feletti ellenőrzés, a katonai légtér felügyeleti képességén túl a légierő repülő és helikopter csapatai a felszíni (szárazföldi) erők elleni harc hatékony eszközei, a saját csapatok harcának hatékony támogatója. A légierő az összhaderőnemi műveletekben harci támogatást nyújt a szárazföldi csapatok számára a harcfeladatok sikeres teljesítése érdekében anélkül, hogy a támogató erőket és eszközöket akárcsak ideiglenesen is alárendelnék a szárazföldi erők parancsnokának. 1
Légierő Parancsnokság, parancsnok.
26
A KONFERENCIA VITAANYAGA
Általános harctámogatási képességek haderőnemi alakulása A harci támogatásban való részvétel elemzésénél feltétlen figyelembe veendő, hogy a magyar légierő harci támogatásba bevonható repülő és harcihelikopter eszközei a támadó légi támogatás rendszerében oldják meg feladatukat, amely része a légierő által tervezett és végrehajtott légi műveletnek. A szárazföldi haderőnem nem rendelkezik olyan csapatrepülő erőkkel, amelyek bevonhatóak lennének a szárazföldi haderőnem tűztámogatási rendszerébe. A haderőnem nem rendelkezik a páncélvédelem megerősítéséhez, az ellenség támadásának felfogásához és leküzdéséhez, valamint a főerőkifejtés helyének kialakításához szükséges saját harci helikopter erőkkel. Továbbá nem tudja támogatni szárazföldi csapatait elszakadáskor, ellentámadásban és a mélységi harc során. Saját repülőeszközeivel nem képes felügyelet alatt tartani a főerők előrevonását, a támadó harcot a szárnyak és a hézagok felől. A fenti képességbeli hiány kiküszöbölésére (inkább részleges, mint teljes) a légierő haderőnemnél rendszeresített harci helikopterek tervezhetők, amelyek alkalmazásának tervezése a légierő támadó légi támogatási küldetései szerint történik. A légierő támadó légi támogatásának fajtái a közvetlen légi támogatás, a harcmező légi lefogása, légi lefogás a mélységben és a harcászati légi felderítés. A magyar légierő jelenleg csak közvetlen légi támogatási képességgel és szükség szerint — igen limitált képességgel — a harcmező légi lefogási feladatok végrehajtására alkalmas, mely képességek az új harcászati repülőgépek rendszerbeállításával lényegesen megnövekednek. A fentiek figyelembevételével feltétlen indokolt a szárazföldi műveletek támadó légi támadási feladatainak áttekintése, a légierő repülőerőinek tűzpusztításba történő bevonásának elemzése.
Támadó légi támogatás A támadó légi támogatás jellemzője, hogy összhaderőnemi szinten tervezett és koordinált célok elleni művelet, közvetlenül befolyásolja a szárazföldi művelet lefolyását, adott esetben sikerét is. A saját csapatok peremvonala és a hadtest felelősségi körzetének meghatározott határvonala között kerül végrehajtásra és része a harcászati légi műveletnek. A támadó légi támogatás feladatai a harctéri légi lefogás és a közvetlen légi támogatás. A harctéri légi lefogás olyan célok ellen irányul, melyek közvetlenül hatást gyakorolnak a saját szárazföldi erőkre, összhaderőnemi tervezést és koordinálást igényel, azonban a végrehajtás fázisában nem követelmény a szárazföldi és a légierő haderőnem közötti folyamatos koordinálás. Ez a feladat általában merevszárnyú repülőgéppel kerül végrehajtásra. 27
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A közvetlen légi támogatás a saját szárazföldi erők szoros közelségében lévő ellenséges erők ellen irányul, amikor feltétlenül szükséges a saját szárazföldi erők tüzének és mozgásának, illetve a közvetlen légi támogatást végrehajtó erők tevékenységének részletes és konkrét összehangolása. A közvetlen légi támogatás merev- és forgószárnyú repülőeszközökkel is végrehajtható.
Támadó légi támogatás összfegyvernemi műveletekben Támadó művelet Támadó műveletekben a támadó légi támogatás a művelet egyik alapvető eleme, amikor pusztítandó célként a legközelebbi ellenséges főerő kerül megjelölésre. Alkalmazható a szárazföldi fegyverek hatótávolságán kívül is a kritikus célok támadására, súlyt ad a szárazföldi csapatok támadásának és biztosítja azok lendületét. Fontos tűztámogató erőforrás, ami megakadályozza az ellenség védelmének megerősítését. Az ellenség visszavonulásakor, vezetésiirányítási rendszer rombolására, a mozgékonyság akadályozására, a beérkező megerősítő erők lefogására alkalmazható.
Védelmi művelet Védelmi műveletekben a támadó légi támogatás során általában az azonnali jelleg érvényesül, míg az előre tervezett feladatokhoz való elosztás kiegészítő tűztámogatást biztosít a szárazföldi erők részére. A biztosító erők harcai során a legközelebbi le nem kötött ellenséges főerő ellen irányul, támogatást nyújt a biztosító erők feladat végrehajtásához, harcból való kivonásukhoz és a védőkörleten való átjutásukhoz. A fő védelmi harc során a támadó légi támogatás elsősorban a mélységben összevont és támadásra készülő, majd a közlekedési útvonalakon felvonuló erőkre összpontosul. Kiemelten fontos az ellenség követő erőinek harcbavetés előtti pusztítása.
Késleltető műveletek Késleltető műveletekben a támadó légi támogatás az ellenség követő erőinek megsemmisítésére, semlegesítésére irányul a megközelítési útvonalakon, hidakon, kereszteződéseknél, átkeléseknél. Bizonyos helyzetekben kiegészítő tűzösszpontosítást is lehetővé tesz.
Közvetlen légi támogatási (tűztámogatási) feladatok tervezése A szárazföldi csapatok tűztámogatása során a légierő jelenleg elérhető képességei csak a közvetlen légi támogatási feladatok megoldását teszik lehetővé. A 28
A KONFERENCIA VITAANYAGA
jelenleg rendelkezésre álló harci helikopterek hatékony alkalmazását általában csak a viszonylag „tömeges” alkalmazás biztosítja összpontosított tűzhatás kifejtésével. A közvetlen légi támogatás tervezése általában a támogatást igénylő szárazföldi parancsnok kérése alapján kezdődik. A közvetlen légi támogatásra vonatkozó kérést megelőzően a támogatást igénylő parancsnoknak meg kell határoznia, hogy a cél légi támadásra alkalmas-e és szervezettszerű tűzerő áll-e rendelkezésre. Amennyiben a cél alkalmas légi támadásra és szervezettszerű tűzerő nem vehető igénybe, vagy nem elégséges a kívánt cél eléréséhez, a közvetlen légi támogatási igényt akár előre tervezett, akár azonnali, a megfelelő igénylési csatornákon kell továbbítani. Ezen igény mindkét típusa a támogatott szárazföldi erők bármelyik lépcsőjétől származhat. A közvetlen légi támogatás iránti igényeket a felső vezetési szint tűztámogatást koordináló szerve (tűztámogatási koordinációs központ) hagyja jóvá. A közvetlen légi támogatást az igénylő szárazföldi parancsnoknak olyan célok ellen kell használnia, amelyek megsemmisítése a legeredményesebb módon járul hozzá a szárazföldi erők sikeréhez. A közvetlen légi támogatásnak összpontosítottnak kell lennie, ott és akkor kell alkalmazni, ahol a legnagyobb befolyással bír a szárazföldi műveletre. A közvetlen légi támogatás válogatás nélküli, nem megfelelő célok elleni alkalmazása csökkenti a bevetés hatásosságát és elfogadhatatlan szintre emelheti támadó helikoptereink (repülőgépeink) veszteségeit.
A tűztámogatási feladatok koordinálása A tűztámogatási feladatok koordinálására a szárazföldi hadtest fő vezetési pontján tűztámogatási koordinációs központot kell létrehozni, mely központba tüzér, csapatrepülő, csapatlégvédelmi és légierő képviselők kerülnek beosztásra. A központ alapvető feladata a tűztámogatással kapcsolatos műveletek koordinálása. A szárazföldi erők parancsnoka által irányított tűztámogatással kapcsolatos műveleteket is az AartyP—1 „Tüzérségi eljárások” című kiadvány szerint kell tervezni és szervezni. Ez a szövetségi kiadvány a tűztámogatást nyújtó fegyverek harcászati alkalmazására vonatkozik. A tűztámogatás tervezése során kiemelten fontos a tervezési szabályzó vonalak kijelölése. Tervezési szabályzó vonalként meg kell jelölni a saját csapatok első vonalát, az ellenség első vonalát, a tűztámogatás (koordinációs) szabályzó vonalát. A tűztámogatási koordinációs vonalat a megfelelő szárazföldi erő parancsnokának kell megállapítania, hogy biztosítsa a vezetése alá nem tartozó tűz koordinálását, amelyek hatással lehetnek a folyó harcászati műveletekre. A tűztámogatási koordinációs vonal kijelölését a megfelelő repülő parancsnokkal és a támogatásban érintett egységekkel össze kell hangolni. 29
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A repülő és helikopter erők biztonságos alkalmazásához szükséges feltételek létrehozása A repülő erők tűzpusztításban való biztonságos részvételének elengedhetetlen feltétele a szárazföldi erők saját repülő eszközökről történő megbízható azonosításának biztosítása nappal és éjjel bármilyen időjárási viszonyok között. A tűztámogatási feladatok előkészítése során kiemelten fontos: ♦ a parancsnoklási és vezetési rendszabályok; ♦ a tűzvezetési szabályok, a tűztámogatást koordináló eljárások; ♦ a kölcsönös felismerés és a harci alkalmazás szabályainak egyértelmű meghatározása, alkalmazása a műveletek során. A saját csapatokra való tüzelés kockázata csökkentésének kulcseleme a repülő összekötő tisztek és az előretolt repülésirányítók kiküldése a szárazföldi csapatok vezetési pontjaira.
A tűztámogatásban résztvevő repülőerők tevékenységének tervezése, szervezése és vezetése Légierő Hadműveleti Központ, Légi Műveleti Koordináló Központ A légierő parancsnoka a szárazföldi csapatok tűztámogatásban résztvevő repülőerők tevékenységét a Légierő Hadműveleti Központban tervezi, szervezi és vezeti. A hadműveleti központ biztosítja a légierő parancsnok részére a központosított vezetés feltételeit, a légi műveletek tervezési feladatainak végrehajtását, a folyó műveletek irányítását és a műveletek eredményeinek kiértékelését. A Légierő Hadműveleti Központ alárendeltségében Légi Műveleti Koordináló Központ kerül telepítésre a szárazföldi hadtest hadműveleti központjára (főharcálláspontjára). A Légi Műveleti Koordináló Központ egyetemlegesen koordinálja a támadó légi támogató művelet repülő bevetései iránti igényt. Alapvető feladata a közvetlen légi támogatással és a harctéri légi lefogással kapcsolatos koordinálási feladatok végrehajtása, a szárazföldi haderőnem, illetve a légierő között. Feladatai közé tartozik: ♦ tanácsokkal, javaslatokkal támogatni a szárazföldi erők parancsnokát a támadó légi támogatással kapcsolatban; ♦ értékelni, koordinálni és feldolgozni a támadó légi támogatási igényeket; ♦ figyelemmel kísérni a támadó légi támogató műveletet, értékelni eredményeit, nyilvántartani a célpontok sorsát és koordinálni a szükséges ismételt bevetéseket; ♦ kicserélni úgy az ellenséges, mint a saját szárazföldi és légi helyzetre vonatkozó információkat és felderítési adatokat; 30
A KONFERENCIA VITAANYAGA
figyelemmel kísérni és teríteni az időjárás jelentést és az előrejelzéseket; megszervezni és felügyelni a harcászati repülésirányító csoportok, a repülő összekötő tisztek és az előretolt repülésirányítók tevékenységét. Szükség esetén a légierő parancsnoka a feladatszabó jogkört a légi műveleti koordináló központra delegálhatja. A tervezés, szervezés és a végrehajtás időszakában szorosan együttműködik a szárazföldi erők hadműveleti központjával és a tűztámogatási koordinációs központtal. ♦ ♦
Harcászati repülést irányító csoportok Zászlóalj és hadtest közötti szinten (dandár) harcászati repülést irányító csoport kerül telepítésre és működtetésre. Felelősségi körébe tartozik a tanácsadás a szárazföldi magasabbegységparancsnokok részére a tűztámogatás koordinálásában, integrálásában. Koordinálja — a légtérellenőrző utasítás szerint — az általa irányított repülőgépek mozgását. Biztosítja a harcmezőre vonatkozó időjárás jelentést. Irányítja a közvetlen légi támogatást és igényli a támadó légi támogatást.
Előretolt repülésirányítók A szárazföldi erők számára közvetlen légi támogatást nyújtó harci repülőgépek és helikopterek tevékenységét az előretolt repülésirányítók előretolt állásból hajtják végre. Feladatuk: ♦ tanácsot adni a helyi szárazföldi parancsnoknak a repülőerőkkel kapcsolatos ügyekben, ♦ összehangolni az irányítása alá tartozó repülőgépek mozgását a helyi szárazföldi erők tevékenységével; ♦ segíteni a saját repülőgépeket a saját egységek helyzetének azonosításával; ♦ irányítani a repülőgépek szárazföldi célpontok elleni tevékenységét; ♦ értékelni és jelenteni a légi támadások eredményeit; ♦ értékelni és jelenteni a célkörzet időjárási viszonyait.
ELŐRETEKINTÉS A jövőben várhatóan előtérbe kerül, sőt kiemelt prioritást kap a viszonylag kis erőkkel (század, zászlóalj) végrehajtott szárazföldi műveletek közvetlen légi támogatási és tűzpusztítási feladatainak, eljárásainak konkrét kidolgozása, bevezetése, a vezető-irányító szervek, szervezetek és a végrehajtó alegységek felkészítése. Újszerű megközelítést igényel a tűztámogatási koordinációs vonal kijelölésének tartalma, a kijelölés módja, a tűztámogatás közös (szárazföldi és légierő), együttes tervezése és a végrehajtás koordinálása. 31
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Célszerű megvizsgálni, hogy a két támogatási forma tervezése és szervezése egy vezetési ponton (pl. a hadtest harcálláspont települése esetén) a tűztámogatási koordinációs központ és a légi műveleti koordináló központ integrált működtetésével megoldható-e. További vizsgálat tárgyát képezheti, hogy a század és zászlóalj szintű végrehajtó alegységek alkalmazása esetén a dandár szintű főharcállásponton ezek a tervezési és szervezési, továbbá a végrehajtás vezetésének és irányításának feladatai megoldhatók-e. Ha a válasz igen, akkor ki kell dolgozni, hogy ez milyen módon, milyen eljárásokkal, milyen alkalmazási szabályokkal, kinek a felelőssége mellett és milyen felhatalmazásokkal történhet. FELHASZNÁLT IRODALOM A Magyar Honvédség összhaderőnemi doktrínája (tervezet) MH DSZOFT kód: 11313. 2002. ATP—33 (B) NATO harcászati repülő doktrínája. ATP—35/B. NATO szárazföldi csapatok harcászati doktrínája. ATP—27 (C) Támadó légi támogató hadműveletek. ATP—49 (B) Helikopterek bevetése szárazföldi hadműveletekben. STANAG 2934. Tüzérségi Eljárások — AartyP—1.
32
