A magyar faj valamint Közép-Ázsiíí' *ii, u^'y Kaukaziában

M.«MM*MMi^Maki ^a

130

ITT.

1^^

o J o ?: e t.

Kazárok, Kozárok.

ban

A

magyar

Í8

számos népfclekezetckre ágazott u, melyeknek minde-

faj

nike kölön nevet

valamint Közép-Ázsiíí'

viselt.

A

giség-nyomozók egyhangn

magyar fajhoz számittatnak a a

szerint

Ítélete

Kazárok

lok (Palóczok), Bolgárok, Uzok, Sabir-Hunok

Armenia irodalmi mezején mag3'ar teni

kötelességemmé

,

ott elszórt

Kaukaziá-

u^'y

*ii,

Basi-

,

Feladatom,

a).

anyagokat

régiségi

gyj-

a mondott irodalom kútfiben

teszi

ré-

itt-

magyar néptörzseket tárgyazó

és a fenn emiitett

tudósításokat öszszeszedni és azokat a magyar tudósok használatára közzé tenni. Érdekesek azok akár régiségüket, akár

újdonságukat, akár végre hiteles voltukat tekintjük.

Kazár

nev

népet Kaukaziában

V-dik század

az

Kr. után a régi világ görög és latin történelme

ekkor

is

Íróinál,

Chazar néven csak

a Vll-ik században

ténetíróknál

,

keleti

találkozunk

általános a hiedelem a tör-

hogy a Kazárok hajdan a Volgán

Kasp tenger

ismert,

el Byzant

a kétes Akathir és Akatzir néven jönek

velk Heraclius táborában, miért

és a

nem

eltt

oldalán tanyáztak

,

Törököktl nyomatva az V-ik vagy éppen

tereken

túli

honnan aztán a a Vll-ik század-

ban kerültek a kaukaziai torkolatokba. Egészen másképp Kaukaziában

ebbl Kr. a)

az

a dolog,

áll

örmény

ha

történetírás

kiderül, miként a Ill-lk század

ut.

tehát azon

Hunnorum gens

idben

,

midn

olim habitavit

az

a

Kazárok

világánál

nyomait

fürkészszük,

els éveiben Oxus

Jíörüli

circa eara Maeotidis

214-ben chus-hun

paludis

par-

tém, quae subsolanum ventum veisus spectat, erantque Tanai

mine magis Septemtrionales et

.

.

.

Hi

ver omnes commuDiter

Hanoi vocabantur, privátim autem secundum nationes

ter ex patria caiqae et asitata

thias L. ?.

appellatiooe

,

fla-

Scythae alii

nominabantar.

ali-

Aga-

131 birodalom legnagyobb

virágzásnak

örvendett

már Kazárok

Kasp tengcipart észak-nyugati vidékeit a

népcsitették a

hogy legkisebb okunk volna gyanitani

kül,

,

nél-

miszerint az ál-

,

talános népvándorlást szinte két, a keleti hun birodalom fel-

a Törökök által pedig négy egész századdal meg-

forgatását

elzött korban, kelet-ázsiai

néhány

a

tájékokról

mértföldnyi

száz

mind pedig

,

es

Hihet,

Kaukaziába.

volna

kerültek

miként mind a kelet-ázsiai

távolságra

a nyugoti Kazárok,

mint szintén egyéb magyar ajkú törzsek, egy az öszszcs ma•

gyar

fajt

emlékezetet felülmúló

honában, históriai

os eredeti

idkben, egyaránt ért nagyszer catastrophának köszönik ere-

detket;

innen azon

net azon egy tárinál a),

A

valójában példátlan jele-

a históriában

idben

hasonló nép nevekre találni

melyekre Kaukazia fagyos bérczei közt.

Kazárokra vonatkozó

„Ennek (V alarsnak uralkodott

:

idejében az északiak

:

kapun betörtek,

nev

következ

a

194

az-az a Kazárok

csapatai Szurhab-Venaszep 'l'zur

(214-rl Kr. után)

legkorábbi

emléket olvassuk Chorcnci munkájában

ban

Tndia ha-

— 214)

és

királyuk

és átkelvén

sorok-

országlása

Basilok

egyesült

vezénylése alatt

a

Cyrus folyóján Örményor-

szágba jöttek, kiket Valarses válogatott hadaival azonnal

fel-

keresett és egy igen véres ütközetben megvert, azután a fu-

tamlókat a Tzur zárokig te,

és

itt

st

is

azoban a magát újból rendbeszedett

makacs

elesett.

Fia Chosroes,

sa harmadik évében lépett

jó darabig kerget-

kemény

ellennel

melyben jóllehet az Örmények

harcz keletkezett,

gyztek, de Valars királyuk, talált,

azon bell

kit a

harcz hevében nyilveszsz

ki a persa

az

Artabannak országlá-

örmény trónra,

raegboszulandó, Örményország szinte

atyja halálát

minden csapatait öszsze-

vonta, és általmenvén a nagy hegyen (Kaukázuson), a hegy-

ség harczias népeit a)

Et jam Indomm

fegyvere erejével

meghódította

.

Casirí. Plin. Históriáé naturális. L. VI.

.

.

na-

132 gyobb biztonság okáért minden száz harczosból egyet magával kezesül

elvitt

,

oszlopot állított hellén felírással

emlék-

pedig

diadala és föuraságá jeléül '

').

Orbeli István. „Antog, a Siuniak fejedelme, azon ürügy

Kr.

305-bcn

hogy Sapor, perzsa királynak akar udvarolni

alatt,

ut.

midn

1700

selt,

fbl

álló

a Kazárok

hadat

vi-

csapatjával Ctesiphonba ment és a

ki-

az országán kivül

ellen

rályi kastélyt feldúlta'^).

Chorenei

munkájában

földirati

rimae Sarmatiam

altcram

„Hae autem gcntes

:

incolunti Cliasiri,

plu-

Hunni,

Basilii,

Gudamakari, Massagctae a).

idszámításunk

685-dik

Kazároknak neveznek, lötték,

az

Örmények

más

,

esztendejében

(708 Kr.

kiket

népei,

meg-

s

rablást vittek végbe

^

').

Abdulmelik

fia,

kalifa ide-

a magokban meghasonlott Arabok

ut.),

ellen harczoltak

Észak

és Iberok fejedelmeit az ütközetben

„Midn Merován

Leontius.

mert

és romlás érte az országot,

Ibériát, Albániát és Armeniát elözön-

ölték és iszonyú dúlást

jében

Örményország kormányzójá-

Pakradi Asotnak,

Asolich.

nak idejében, nagy csapás

az

;

Örmények

,

eg>'-

Iberok és Albánok

az

alkalmat felhasználván, tlük elpártoltak és az adót

megta-

gadták, de alig élvezték három évig szabadságukat,

már a

negyedikben a Kazároknak estek martalékául vel beütöttek

Örményországba, és egy

ölték Gergelyt,

véres

kik nagy

,

csatában

er-

meg-

Örményország kormányzóját, több országna-

gyokat és Ibéria, meg Albánia fejedelmeit, azután apró csapatokra oszlottak, a nyilt városokat és helységeket kirabolták és te-

mérdek zsákmánynyal ") Chorenei '*) Indsidsian

2.

k.

65.

Armenia

és foglyokkal tértek viszsza

1.

régiségei.

a) Moses Chorenensis Geographia. ") Asolich. Világtörténete.

'^

LeontiaB.

2.

k.

honjukba ''%

133^

A

Vni-dik században a Kazárok, viszonyban

rátságos

ug}-

az Örmrnyokkpl

állottak

némi ba-

látszik,

arra

,

mutat

legalább azon, az imént idézett író által felhozott körülmény,

mely szerint a Kazárok táborában örmény harczosokkal lálkozunk. zett

„A Kazárok chaganja

örmény

saját hadaival és

Az utóbb és VlII-dik,

sai

mindent

emlékek az

a byzanti

létezését,

els éveibl

miként a Kazárok ama

,

tudósítá-

adat

való

mit eddig a kazár néprl tudtunk

,

ellen-

megelz

és

midn

,

kora

VTT.

,

melyekben

irók

sem vonta; a két els

és IV-dik század

nosságra hozza

V-dik

hangzanak,

tehát azon századokból

után, kétségbe senki III.

'').

felhozott történelmi

Kazároknak Kankáziában

ben a

elttük vitéz-

csapataival, kiknek ismeretes volt

sége és bátorsága, táborba szállott

ta-

harczed-

nyilvá-

századokban

egy igen jelentékeny ágát képezték a kaukaziai magyar ajkú

népeknek.

A

nyugot-ázsiai Kazárokkal

VTI-dik

a

egyesültek a töríik iga alól menekülni

század

törekv

elején

és azért

inkább nyugotnak tartó keletiek, kikkel a nyugotiakra lott

és közössé lett

a Türk nevezet

keletieknek volt sajátjuk, legalább által segitségre hívott kaukaziai

nes és egyéb byzantinusoktól

Anastasius

:

Heraclius

mely

is,

az ez

distribuit

universum

.

. .

Porro Chazari

imunpunt

'*)

a)

tájt

Heraclius

:

Turkoknak hivatnak.

cum Persas

cum

Caspiis

azeltt csak a

id

Constantinopolis in trés acics

tertia

poiiis

belli

diruptis

in

Apud

IndsidBÍan. AntiquitattíS

aviüs

Armeniae L.

Magyarorom

etc

I.

p.

ipse

societatem

Persidem

a).

Apad Fejér de

oc-

exerci-

secum educta

Turcos orientales quos Chasaros vocant ad allexit.

szál-

Kazárok Anastius, Thcopha-

keleti

cupandae consilium cepisse cognovissct,

tum

mind

338.

sedibns p. 31.

^3^

_

Nestor: „Hernach kamen die weissen

geu an das Land der Slovenen unter dem Zar durch Kriegsthaten berührat zu werden

Heraclius

Persischen Zar Chosroes cinen Feldzug gcthan

Az arab Elmaciu a VIT-dik század „Chazarorum chaganus

Hormosum

,

a).

Tarkóknak

procemm Persarum

nevezi.

subornatione

regnum

non multo autem post a Cosra Hormosi

usur-

sibi

profliga-

filio

tus ad Turcos id est Chazaros, quos prius vicerat, se recepit

Az eladottak nyomán ferdített helye

:

„Nec destiterunt leges Persici

ekképp

nibus et Chazaris" sive

kiigazitandó

Khozar Nouschirwan pour

une muraille

raont Caucase

—

les

funda-

haec

„coacti Turco-

:

pour crapécher

:

h).

el-

Turcarum cxcursio-

coactis

,

lesz

Chazarorum excursionibus

ses des peuples de fait batir

következ

Abul-Pharag-nak

menta (portae Tzur) perquirere

rum

in

(Persiae regem) movit, cui hic Bahraraum duceni

opposuit, qui ubi victoria potitus fuisset,

pavit

aii

támadt perzsa

elein

trónviszályokról értekezvén, a Kazárokat

fin-

habcn wider deu

sie

,

und

Ugren,

les cour-

de Perse

roi

avait

au dela du

tenir renfermés

mond Herbelot c).

Az Arabok miután 637 mat megdöntötték

és urai

kapukat ostromlott

és

körül Kr.

lettek

újan

ut.

a perzsa birodal-

Örményországnak,

szerzett

birtokaikat

a

Tzur

háborgató

Turk-Kazarokkal a Vll-dik és VlII-ik században változó szerencsével harczoltak

,

de végre sikerült

mégis

ban íQu erben lev és hatalmának tetpontján nek félelmes elleneiket Kaukazia torkolataitól

ezen

akkori-

álló

nemzet-

eltávolítani.

lakhelyeikbl kizaklatott Kazárok Krimiába és déli szágba vonultak,

itt

Oroszor-

jöttek aztán érintkezésbe a IX-dik szá-

zadban törzsrokonaikkal, a sajátképpi Magyarokkal. a) Gatterer-Universal Historie

;

p.

988.

6) Elmacin. Históriáé Arabiae Parte e)

A

1.

Herbelot Bibliotbéqae oríentale p. 495.

135

TV. Fejezet. Basiliüsok.

vagy

Basilius, Basilaeus,

régiség

nem

nyomozók

,

hihet miképp magyar népfelekezet nem

en:^'4keznck,

mely

létezett,

Basil-magyarokról a nemzeti

ha az egy Horváth Istvánt kiveszszük a)

saját

nyelvén

magát Basilius

volna; hanem egyike ez azon számos

mazású neveknek

is

néven nevezte

idegen alakú és szár-

melyek kivülröl és jelesen a nemzeti név

j

szók elferditésérl ismeretes Görögöktl ruháztattak a magyar

egyes törzsökéire.

faj

vezték

tudniillik

a

Baat>.£wi (azaz regii) királyiaknak ne-

Görögök azon szerintök barbár népeket,

kik királyi hatalom alatt éltek, igy b)

Basilius

Sarmaták

c)

els

Állottak-e a két Basiliüsok

Basilius

voltak Basilius Scythák,

Hunok

rendbeli

d).

azaz

scytha és sarmata

nyelv és nemzetiségi tekintetben valamely öszsze-

köttetésben az örményektl, mint azt alább látni fogjuk,

Kau-

kaziában helyezett Hun-basiliusokkal, vagy a néven kivül sem-

mi közük azokkal? meghatározni bvebb adatok hiányában

nem

lehet,

némi vérségi öszszeköttetést mindazáltal

sejdittet-

nek velünk Zosimus és Cedreuus tanúsításai, az els jóllehet kissé habozva a Basiliusokat a Hunokkal, Cedrenus

pedig a

Pacinácitákkal hozván kapcsolatba.

Zosimus comes,,

Dum

haec ita geruntur, natio quaedam

Transistrianas gentes Scythicas est adorta, prius incognita, sed quae subito tunc temporis emersit.

lant

Hunnos

sive

a) Rajzolatok a

adeo

Regii (Basilaei) Scythae

magyar nemzet legrégibb történeteibl.

illa

qnidem

Eos adpelnuncupandi

8-

1.

h^ Herodot. Hi8toriarum. L. IV. c)

Strabo L. Vn.

cf,

Ptolom:

1.

V. Appiani de bello Mithridatico.

d) MoBis Chorénensis. Histoiiao Armenonun L. n. cl Zenobii História Taronitica.

.^mmm^mmam

136 sínt,

in

sive quos ait

Herodotus

Európám ex Asia

Istii

accolas esse, sive denique

tríyocere o).

Cedrenus. Pacinacac gens Scythica

corum Scytharum

est,

qui regii dicuntur (tcov Xeyofjiivíüv PaTiXeíwv HxuOcöv.)

magna

populosa et cui nulla alia gens Scythica resistere sola possit

A

et h).

kaukaziai Basilok vagy Basilaeusok az örmény Íróktól

nyilván a

magyar ajkú népekhez számittatnak

és

majd a Ko-

zarok majd ismét a Hunokkal hozatnak kapcsolatba.

A hol az

harmadik fejezetben közöltem Choreneinek egy helyét,

örményeknek 214-ben Kr.

ut.

a Kazárok- és Basilok-

kali viaskodásai rajzolvák, miért a tisztelt olvasót azon helyre

utasítva,

itt

csak azon körülményt emlitcm meg, hogy Chos-

roes, fia Valarses királynak,

vivott barczban esett

a Kazárok- és Basilok ellen

utóbb a nevezett népeket meghódit-

fnököket

ván, közülök számos

ba,

el,

ki

elvitt

magával Örményország-

kiemeltem pedig ezen körülményt fképp azért, mert a

következ

,

ugyancsak

Choreneiból felhozott

történeti

adat,

éppen egy, a nagy Chosroes uralkodása alatt Örményország-

ban megtelepedett elkel Basilaeust Artasesnek (88 né rokonai vérei

— 129

az alán

és kiséröi

a nagy

királynénak

(satrapia) alakittattak

Kr.

állit

élnkbe.

idejében, Satinica király-

ut.)

származású Araveliek,

külön

nemzetség- és

Örményországban, kik utóbb Tiridates gyarmat egyik ne-

atyjának Chosroesnek idejében a basilius

vezetes fnökével házasság által öszszeolvadtak

Mihran Ibéria fejedelme (325. Kr. tár által jelenté

,

ut.)

Sarmatiából

beütött

Ibériába, országát tzzel, vassal pusztítja o) Zosimns Comes. Históriáé Bjzantinae. L. IV.

Cedrenus Históriáé Byzantinae Tomo

*•) Cherénél

^\

Tiridatesnek fu-

hogy az északiak azaz a Hunok

liusok királya Ketrehon

6)

örmények

mint

fnökséggé

történetei.

2. k.

VL 68.

f.

nagy

és Basi-

sereggel

és alattvalóit eze-

137 renként fogságba hurczolja. öt magát pedig kényszeritette ör-

méuy

földre menekülni.

Mire a király az Abahuniak fejedelmét

30,000 emberrel azonnal Ibériába küldötte, kinyomta

országból

elfogván

Drov nev

Achczniak

fbl

ezer

álló

fnököt. Kz ország oltalmára az

három

harczost, azok közt

vezérének parancsnoksága

maga pedig a

sereget hagyott,

kal és foglyokkal a reá várakozó

Chorenei Mózes.

Kr.

Tiridates

többi hadak-

**').

Örményország haderejével a

Albániában

szállott

négy

alatt,

királyhoz ment, ki a fog-

lyokat Olgán várba vitetni parancsolá

Gargarok terére

ki a Basilokat az

háromszáz válogatott

köztilök

(körül-belöl

327-ben

hol az északiakat csata rendben találta, miért a két

ut.)

közt azonnal ütközetre került a dolog, melyben a király

fél

rcndkivüli testi erejének bámulatos jeleit adta, neki vágtatván

legsrbb tömegének, azon

ug}anis az ellenség nyitott

nak

magának

súlyos

keresztül utat

nyomban követ harczosainak, karjá-

és öt

csapásaival

számtalanokat

földhez

sújtott,

kik

szintúgy viczkándoznak vala a földön, mint a hálóból a szá-

razra vetet halak.

A

Basilok királya látván az iszonyú rom-

melyet Tiridat viszen vala végbe seregében, a tarisznyá-

lást,

jából egy hurokra vetett kötelet vett elé, és közelebb léptetvén

a királyhoz oly ügyesen neki veté, hogy honaljánál fogva

ersen

czolni szándékozván,

t

királyt, a

a maga

vesztére

kötéhél fogva

lováról levonni és

mi végre

hasztalan, mert a helyett, se,

teljes ere-

maga után von-

saját lovát is ösztönzé, de

csak közelebb vonta magához, a király

rávettetett, felemelt

Basilra, különben is szabadon ^')

mind

hogy a királyt a nyeregbl kives-

ugyanis, kinek jobb karja, melyet épp azon pillanatban,

a hurok

és jobb

derekához tekerödzött, mire az ek-

kép hurokba bonyolódott

jébl rángatni kezdé,

az, bal válla

vala,

midn

csapást idézend bizonyos

maradt

ZeDobins Taronia története 2. k. 29.

volt, f.

oly iszonyú csa-

188 pást intézett ellenére, két élü

rékba ketté vágta és lovának

A szörny

hogy öt éppen de-

pallosával, is

fejét leütötte.

csapásnak láttára, mely

lyuk és vezéröket

érte,

kettémetszett

kirá-

a Basilok csapatai zavarba jöttek és

megrémülve futásnak eredtek, kiket Tiridates Hunniáig kergetett

ben

,

maga

,

is

azonban nem kevés kárt szenvedett

számosokat, köztök Mantagoni Artavasdat, országa

hadvezérét vesztvén el; használni akarván, a

a

kivívott

Hunok

gyzedelmet

földére nyomult

bi északi

népekkel

mindazáltal

velk

harezosokat vonván magához, Sapores Ardasir

szo-

és a töb-

nagyszámú

közülök

egyességre lépett és

fö-

tlük si

,

kás szerint kezeseket vett, mely alkalommal

dult

seregé-

fia

in-

ellen

«')•

Az

örmény

martyrologiumban

„Gyzedelmeskedett a Perzsákon és vezérét megölte,

a

és

Tiridatesrl

olvassuk

Kedrehont

északiakon,

Basilok királyát

párviadalban

ketté-

vágta «^.

Chorenei a földiratban torkolati szigetek

ja

:

Etil (Volga),

a

egy helyt a Volga

Basilokat

egyebütt átalában Sarraatia lakóinak mond-

,

melynek a tengerbe szakadó

zett szigetein bátorságban laknak a Basilok

mos népek

Figyelmet érdemel

eladása

.

.

lakják, úgymint: Kazárok, Basilok.

fegyver

a

neme

,

Sarmatiát szá-

Bnlchok

melyet

szerint a Basilok királya Tiridat ellen a

használt, ugy látszik a

hurokvetés egyike

képe-

ágaitól

volt

stb. o)

Chorenei viadalban

Ázsia

haj-

dankori népei legkedveltebb fegyvereinek, már Herodot lékezik bizonyos Sargatius

tésben

kitn

nev

a

hurokve-

ügyességgel birtakö).

") Chorenei Mózes örmények *')

Perzsákról, kik

em-

örmény szentek

élete.

történetei 2. k. 65.

f.

Tiridas és Szent Gergely.

a) Mosis Chorenensis Geographia, editionis Whistonianae L. IV.

i) Sant qoidam nomades, Sargaeii appellantor,

et gente et voce Per-

139

évbl

Flavius József els Tiridatcs örmény királyról 76 Kr. ut. Írja

miszerint kevésbe múlt, hogy az Alánoktól, kik

:

nem

a mondott évben Örményországba beütöttek, hurokkal el

Ammian

fogatott a).

végre éppen a Hunokról

egyik felekezete voltak, beszéli

silok

:

nálok elleneiket hurokkal trbe ejteni

V.

F* ej

t?

,

kiknek a Ba-

miként szokásban volt 6).

z o t.

Bolgárok.

A

Bolgá-'ok Theophanes, Nicephorus, Constantin és

más

Byzantinusokban Hun, Hunobundobulgár, Onogiinduri, Hunkotragoi és hasonló hun-ma{ryar eredetet tanúsító neveken jónek

el

c).

Az arab

nemzetiség

titkát,

leleplezik

elttünk a bolgár

a Bolgárok nyelvét a Kazárokéhoz

,Língua Bulgarorum

lónak vallván,

sae,

még jobban

írók

símilis est

hason-

linguae Cha-

utentes resté e loris conserta, qua freti in proelinm eunt. Est

autem proelium eorum virorum gressi

hujusmodi

sünt inficiunt eas restes in

laqueus

quum

hunt. Ita

conficiuntor: talis

cum

ubi

hoste con-

laqueos habcntes, qui

equum aut hominem adeptus

aut

illaqueati

illi

:

summum

est,

eum ad

horum pugna

se tra-

est.

Hero-

dotus Historiarum L. VII. a) Alanorum natio, his consilio ut

rent

.

.

.

•

temporibus

summa

ad Armeniam

quin vivus in

illa

eum laqueo circumdatum laqueum atque 6)

omnia

acie caperetur. Procul

non raultum ab-

enim quidam

Schlötzer.

raisso in

Josephus de BelloJudaico L. VUI.

sine sui respectu

confligunt

membris equitandi

hostesque

illigant,

vei gradiendi adimant

Amraianns Historiarum. L. XXXI. c)

inito

causa procede-

tracturus fuemt, nisi celeriter gladio rupisset

noxias observant contortis laciniis

resistentium

anno 76)

processcre. Ejas aotem Tiridates

obvius bello conBixissct,

ita effugisset.

Hunni cominus ferro

mucronum

pracdandi

ergo facultate sine pugna praedabundi et nsque

vastantes

rex erat. Qui cura his fuit,

(sub Vespasiano

terram Mediám et ulterius

AUgemeine Nordische Geschichte. 21

Theil.

dum

ut laqueatis facaltatem.

140 zarorum"

mán

a).

A

Kazárokkal

Scytlien

das

sogenanntcn Bulgarcn und wiibltcn

sich

die

an dcr Donau" (501 Kr.

sitze

Bolgárokat továbbá az

a

azonosítja

„kamen aus dcr Zahl dcr

orosz Ncstor

Kazárén

Fradin, Istckhri 6s Ibn-IIaukal tudósitásai nyo-

irja

ut.)

ist

dcr

Wobn-

b).

magyar

Görög, arab és hazai kútfk után

népnek

fajú

lenni állítja a Bolgárokat a nemzeti rcgiségnyomozók Nesto-

ra a tudós és fáradhatatlan Fejér György

cum

Slavica commutata degenerarunt

A

Bolgároknak magyar

a magyarországi Izmaelitákról

hangzásba históriai

kútfk

állított,

illet

c).

irt

a derék

is

által

legszebb öszsze-

tudósításaival

teljesen

Jemcy

jeles értekezésében felhor-

oklevelek

számos magj'arhoni

adatok képesek

priraitiva

népfelekezet volta körül támad-

ható mindeii kétkedést azonban csak

dott s az arab

„Bulgari occiden-

Magyarica

tales seu nigri lingiua sua Ilunnica seu

Ki

eloszlatni.

és

hiteles

emiitett

az

értekezést figyelemmel olvasta, a jelen fejezet cziraén, mclylyel

a Bolgárok a magyar

faj

körébe vonatnak, felakadni nem

fog, az olvasót tehát a kérdésben forgó tárg}Ta nézve a dicsért

munkára

csak

utasítva, abból e helyt

is

mely szükséges a Bolgároknak

gok kölcsönözni,

írókban elforduló Chajlantur melléknevének

„Azt kérdezzük már

—

mond Jerney

het nyelvünkön a Chalisíus, ha igaz,

nem enged

kedni

gány feleiket? László

fennebb

E

,

—

részben kiirt

a) Fraehn.

De

Chazaris.

b) Stücke

aus

Nestors

rie.

988.

c) Aborígines et inconabola

sem hagynak

ugj'an

mit jelent-

el

hivák

régiségeink.

„De a

így

poSzt.

negotiatoribus

törvény

szavaival

Gatterer üiii?ersal Eüsto-

cf.

Magyaroram.

örmény

mirl Cinnamus kétel-

törvényeiben áll:

Jahrbüchera.

az

felvilágosítására.

hogy magok a Magyarok

quos appellant Ismaelitas" egybevetvén

p.

pár adatot fo-

p.

121.

141

Kálmán királynak

a

Zobori monostor részére

zenegyedik évben kelt oklevele im e szavait

tóm

rcgii

fisci

quos Hungarice Caliz vocant";

,

Izmaelita

és Kaliz név

tartozása,

hanem

nem

az utóbbi

kalmár szóval

tétetik ki.

azon

csak

népfelekezetrc

fogva

ugyan

s

Kál, Kalóz, Káló,. Kálocz, Kálóz,

egy,

ugy

ICálozd,

„institor"

nyelvünkben

számos

Honunkbeli

ti-

kiviláglik az

egy

magyarázatnál

mely a negotiatonal

jelentése,

ezer száz

„Institores au-

:

mint

helyek

,

szinte

Kál és

Kálns ícutartották a Kalizok nevét, ugy látszik a kaland és

meg

kalandozni divatos szavainkban maradt

A

szó hoza el.

csak

hanem

szavakkal, is,

eddig

a

hogy a

kalandozni

hogy a nép maga

hajdan, kalandornak hivatott, mint

hogy ezen kalandor melléknevü nép valósággal a bol-

gár volt

lég}'en.

széltiben a

z

és

jelent,

bámulato-

a tetszik meg,

e felett az is kiviláglik,

mely kalandokat zött

szinte

kútfk

a kaland

Cahz név helyesen vau öszszekötve

igazi ér-

kel gyök-

és

kalész a);

az örmény

st ezekbl nem

san igazolják,

vagy

kalóz

a

tudós férfiú adott értelmezését

név

járást kelést

kalandozás kétségkivül

és ily értelemben alakult

e

a kai

telme és gyöke, melyet hangváltozattal

Emlékeink tudniilhk a kaukaziai Bolgárokat

magyar kalandor

Kliajlantur

és Valentur

szótól csak

kiejtésben különbö-

néven nevezik és nagyon hihet,

miképp a görög Chaliz és orosz Chwalgs,

Chwalgu

nem

b)

egyebek, mint a magyar kalandor, kalóz szóknak elferditései.

o) Jerney.

A

magyarországi Izmaelitákról

mint

volgai Bolgáron

és

magyar nyelv népfelekezetröl. Tudománytár 1844-ik év február, márczius, ápril és májusi füzeteiben. h)

Auch

die

Wolga

geht ostwárts,

flieszt

und

Chawlynische Meer

man kann

(so

alsó auf der

reisen, Ckitterer

aus diesem (Wolkowskiscben) Walde her,

ergieszt

sich

durch

70 Mündungen

nennen die Russen

in

das

das Caspische Meer)

Wolga zu den Bulgaren und Cbwalysea

StUcke aus Nestors JahrbücberxL

142

A

legkorábbi emlék

melyet

,

az öszszes törK^netirás

Bolgárokról felmutathat, k<^tségkivül az történészet

a

atyja Mar-Ibas-Katina

melyet az

,

évköny^'eibcn

következ sorokban: „Els Arsaccs (127

uralkodása alatt, azon nagy lyek a

örmény

megtartott,

— 114

Kr. eltt)

belháboruk következtében,

Kaukázus hegységben, név

a

me-

Bolgárok földén

szerint a

táraadtak, közülök számosan hazájokat odahagyván, országunk-

ba (Armeniába) jöttek vidéken"

^*).

Chol,

sok ideig

és

laktak Chol termékeny

Fels-Örményország Daik vagy Dahk

tományának Colchissal határos

Mar-lbas-Katina a Bolgároknak

még egy más gyarma-

emlékezik Örményországban, mely Ararát középponti

táról is

tartományát lakhelyül

Fels-Phasiant (Phasiana Xenophonnál)

„Valarsaces (149

— 127)

got magától elbocsátotta, Saraitól szállott,

tar-

kerülete.

nyerte

miután a nyugoti sokasá-

nem meszsze azon

tájékra

mely elbb erdótlen és Fels-Phasian-nak hivatott utóbb ;

pedig az e helyen települt Velentur bolgár gyarmat Vént

nökétl Vanantnak mind máig Vént,

A vidék falvai

neveztetett.

s fivérei

meg ivadékainak

nev f-

és egyéb helységei

neveit hordozzák"

^^).

Whiston testvérek e helyt a Bolgárok Velentur melléknevét fordításukban kihag}ták

o),

holott ezen

szó

a Chalis,

Chwalin, Chwalinskoe, Chajlantur, kalandor szavaknak csak módositott alakú skori kiejtése levén, vezet; mert

midn

dor nevezetének

a

voltáról tanúskodik,

a kaukaziai

egj^felöl

második

században

másfell

a kapcsot

Ibas-Katina Velentur Bolgárjait **) Mar-Ibas-Katina. Chorenei.

")

Ugyanott. Chorenei. 2

k.

b)

2 k, 9

Az örmények nyelvök

is

felfedezésekre

Bolgároknak kalaneltt

Kr.

képezi

,

divatban

mely Mar-

Eliseus kalandor Hunjaif.

6 f

o) Mosis Choreneosis Históriáé Armeniae. L. b)

fontos

III.

p.

90,

sajátságánál fogva a kalandort valentor-nak,

Hyrcaniát Vergán-nak, Ibériát Vraszdan-nak, a Hyrcánokat Verga-

Doknak és az Ib«rokat Yirk-oknak mondották.

»t

l'<W»JM«»>lll«l«<

I

148 val öszszeköti, s egyszersmind tal

többet ad kezünkbe, annak bébizonyitására

hogy a Bol-

,

voltak.

Kaukaziai Bolgárokat

tétetik emlités az

nyomán

az eladottak

én

értek

vagy átalában Kalandorok-

valahol csak Kalandor-Hunokról ról

históriai adat-

nagy hun-raag>ar népcsalád tag-

a

gárok hajdan csakugyan jai

egy nyomatékos

örmény kútfkben, hasonló helyek, f-

jnek el

leg az imént nevezett Eliscusban

hogy

látván,

„Isdegerdes persa király

maiak a békét megszegni nem merik

érdekesek ezek

,

byzanti Ró-

a

a Khajlandorok (Ka-

,

landor-Bolgárok) pedig Tzur Zár ostromlásával felhagytak"

„A Persák

látván, hog}'

sem szép

az Albánok királyát

nem

szerint, sem fegyverrel engedelmességre hajtani

temérdek pénzt küldöttek a Kalandorok országába az alau kapukon át Hunokat hozattak

Ugyancsak Eliseus bizonyos nak több tekintetbl érdekes

Chus-Hunok

ellen

tör

tudják,

és

onnan

'*^).

Béla

nev

kalandját irja le

Kalandor-hun,

ki

a

keleti

keresztény

persa Isdegerd táborában

bitókért fogságban tartott

^%

örmény fnemesség, papság

és

az

egész elnyomott nemzet iránti rokonérzelembl átment a Chu-

sokhoz és tudósitotta

ket

a Persák

szándékáról és hadi készületeirl.

Az

királyának ide tartozó

veg magyar fordításban ekképp hangzik: szenvedett

megveretései

miatt

ellenséges

örmény

szö-

„A már

többször

felindult

Isdegerd

rendkívül

uralkodásának 16-ik évében újból táborba szállott a Chusok ellen,

és Hyrcaniából az

csekben sinlöd

örmény

Avarok országába menvén, a országnagyokat

rizet alatt Nyuschabu erdben kiket

fpapokat ers

és

hagyta, kettt közülök kivéve,

a táborban lev keresztények

elrettentésére

hurczoltatott *•) Eliaeus.

8T)

A

nagy

vallási

Ugyanaz. 8 k. 171

1.

bilin-

háborúnak története,

p.

9.

magával

144 Bizonyos Béla

ségébl,

mest

nev Hun

mcgsokalvAn

hallgatta,

a Kalandorok királya nemzet-

a keresztényekhez szitott és tanaikat örö-

ki titkon

a hallatlan kinzásokat, miket

a

zsarnok király a szent férfiakon naponta elkövet vala, mivel

másképp rajtok

segitcni

és azok királyát te neki

a kaukazi

részletesen értesitette, elbeszél-

örmény nemzetnek végetlen szenve-

Hunok rizetének Örmények

boltatását a felkelt

általment a Chusokhoz

tudott,

mindenekrl

a szerencsétlen

déseit, el

nem

által

elfoglalását

dani, hogy a Persák, országa határihoz

zelednek ugyan

hanem a táborban

,

lenség uralkodik a királynak kit számtalan sokaságú kiterjedést!

A

sem

azt

;

és lerora-

feledé elmon-

gyors léptekkel kö-

elégületlenség és békét-

rendkivüli kegyetlensége miatt,

hadai szintúgy gylölnek

mint nagy

birodalmának különféle népei.

Chusok királya távol

attól,

hogy

kémnek

Bélát

kintse vagy szavaiban legkevesebbet kételkedjék,

te-

barátságo-

san fogadta, bizodalmával megtisztelte és hitelt adott szavai-

nak

anynyival

,

tában,

is

inkább

melyrl Béla

,

mivel a persa királynak hadjára-

azon tudó-

tudósitotta, valósulását látta

sításoknak, melyeket kémei a persa készületekrl jóval

elbb

hoztak, minél fogva egybevonván haderejét, azonnal a Persák ellen indult, kikkel ez úttal nagj^obb

tába bocsátkozni

nem

mert,

számuk

miatt, nyilt csa-

hanem táboruk széls szárnyaira

rá-rácsapván, azokban nagy károkat okozott,

ily

módon a

ki-

rály hadainak hol egyik, hol másik oldalánál teremvén, foly-

tonos nyugtalanitások és csatározások által kifárasztotta

,

hogy a király végre

is

azokat

anynyira

seregének sürgetésére,

nagy veszteséggel kényszerült viszszavonulni

,

kit

a

Chusok

királya tizóbe vévén, országába nyomult, azt derekasan kirabolta és temérdek zsákmánynyal tért yiszsza"

•)

EliseuB. Vallási háború,

c.

122.

®®).

146

Már

fennebb mondám,

abban

tekintetben érdekes,

magyar

tiszta

Hunnak

HuD

és

hogy a felhozott elször

mind máig

ugyanis

nev

divatos

is

nemzetére

,

a Kalandorok

ki,

volta; másodszor: egybevetve Mar-Ibas-Katina fenn idé-

zett helyével, hol a

Bolgárok Kalandoroknak

Bolgároknak Hun-Magyar nemzetisége;

Hunoknak

kaziai tik

különben

a

Béla

Kalandor király fiának adatván

és

hely több

irói

ki;

s

ti

hannadszor:

Hnnokkali rokonsága

bcl-nzsiai

negjedszer

mondatnak

végre

a szives fogadtatás

,

a

a kautüntette-

és feltétlen

bizodalom, melyben Béla a Chusok királya udvarában részesül,

tanusitja,

miképp ez

els sem egyetlen

volt

bár mit mondjon Procop

,

nem

ily

a

találkozása

nem

a),

több száza-

dokkal azeltt egymástól elvált kelet- és nyugot-ázsiai atyafias

Magyaroknak, mert ha másképpen nem

kalmárok és egyes

kalandorok

vállalkozó

is

,

által

de legalább érintkezésbe

jöttek.

A Magyarok helyökból véreikhez.

is

—

elküldöttek

—

Constantin

irja

kalmáraikat

„Ad Turcos ver

—

még Atelkuza

Persia

mond

—

részeiben

ortum

Persidis partibus habitantes, negotiatores suos

nunc illos,

ii,

et

lak-

lakó

versus in

mittunt etiam

qui occidentem incolunt praedicti Turcae, invisuntque

responsa saepe ab

illis

per hos accipiunt"

b).

VI. Fejezet. Sabirok.

Gud-Makarok.

Constantin Porphyrogenitus

dan Sabartoé-asphaloknak felfejtettem, Parthia

,

az-az

Zapaortene

irja ,

nev

:

hogj' a

a mint

Magyarok

az

haj-

els részben

természettl erdített lak-

nomea Hunnorum participant, licet cum Honnis, qnos flominamus, nullám ipsis commercium interce-

a) Porro Ephthalitae et genus et

dat etc. apud Stríttemm Honnicorum. C. XIV. () Coastantiiias PorphTrogenitos de administrando ImperK). c

10

38.

146 lielyíJkröl,

biztos, bátorsíigos (áa^aX-rjí;) Sabirokiiak liivattak.

Sabirokról Kankaziában

kiket követünk,

Az örmény kútfk,

ucm emlékeznek, de igen a Göirtgök, kiknek vallomásait ez már csak azon oknál fogva sem hagyhatom érinérdekben ,

tetlen

,

mivel

a mint azt a következ részben

,

Önnényországnak egy

Kaukaziával éppen határos tar-

egész,

tománya hajdan Sabir nevet viselt

zatban

adatokat közöl

ad

evadunt

portás

csoporto-

bizonyos

Sabirjaira

a Byzantinusokból

„Caucasi partes ,

in

vo-

álljon

a),

orientem ac me-

quae Hunnos

vicinos

Persarum ac Roraanorum oras inducunt. Tzur altéra,

téra veteri nomine Caspia dicitur,

Anno XXV. beri

(Ouvvoi

oí

mitibus emensis,

Hunuguri

ibi

"^óc^r^p)

>.£YÓ[j.evo'.

Armeniam

Sabiros

Caspiarum

b).

portarum

suis incursionibus infestant

Hunnicae

et Sabiri gentes

Sabiri gens Hunnica

o)

quos

al-

Anastasii. 516. Hunni, qui appellantur Sa-

kaukaziai Magyarokról

li-

c).

d).

ad Caucasum habitant

simi et in multos principatus rite divisi

'A

Hunni

quaedam gentes Hunnicae habitant

appellant, et aliae

I

ta-

új

neveket Ázsia

nép

derék Stritter Kaukazia

egy pár azok közül.

ridiem vergentes

és

mindenütt

és pedig

A

fellelhetni.

natkozó számos

eláruló helység

fajt

különböz részeiben

in

elfordultában

több versen ismételt állitásnak:

núságát látom azon általam

miként a magyar

itt

és Sabiroktól lakatott; e

a kérdéses névnek Kaukaziában

felett

fogjuk,

látni

frequentis-

e).

Gud-Makar néven csupán Cho-

Memóriáé populorum olim ad Danubium, Pontúm Eaxinam, Palu-

dem Maeotidem

,

Caucasum

,

Maré Caspium

etc.

iucolentium

e

scriptoribas Históriáé Bjzantiuae a Jonanne Strittero Petropoli T. 1

Hannicorum C. XII. b) Procopius de Bello Gothico. L. c) '

d) Cedrenus. Theophanes e)

IV.

Idem ibidem. Theophylactas.

apad Stritterum.

147 renei emlékezik

a földiratban.

népek laknak úgymint

Kud vagy Guda-Makarok

Basilok, Abchasok,

Már

„Északi Sarmatiában számos

Kazárok, Hunok, Bulchok (Bolgárok)

:

magyar

vag)' chus

ismeretes dolog,

o)

^

kus-magyar szó elferditésének tekintem;

,

miként

a

„t"

betk

„s"

és

sémita nyelvekben

különböz

felcseréltetnek,

chus név szót például a

a

szójárás

Mesrob örmény történetíró, csapatai közt kaukaziai

mond

ö

—

Észak

Chusok

egj'más közt

Chaldaeus

chu-

h).)

Sapor persa király zsoldos

= Kusokat

Umajran a Hunok

különböz népeit

hangok a

és

szerint

Héber pedig chusaeus-nak hangoztatja

taeus, a

ta

Massageták

és

egyebütt mondottara, hogy én a kud-mag>'ar szót a chut-

emlit,

„Sapores

—

királyán kivül segítségül hit-

úgymint: Lipanokat,

Chusokat,

Kaspiakat, Buchurokat (hihet Bolgárokat), Kazárokat, Mas-

sagetákat

*^).

Enynyit kútfink Kaukazia magyar népeirl.

honnan kerültek a mondott tájékokra

nem

adatokból kivenni

lehet,

,

,

teljes bi'

hogy a U-ik században Kr.

eltt Kaukaziában virágzó álladalmakkal birtak

óriási

és

a felhordott történeti

hanem anynjit mégis

zonyossággal tudhatunk bellök

mas népség

Mikor

voltak, kik daczára a kaukaziai

,

nag)- hatal-

vaskapuknak

'

*

és

*

erdítményeknek, Eló-Ázsia

miveltebb

államaiba

be-

becsaptak.

A

nemzeti életnek

kora

ily

és

sokkal korábbi eredetre mutatnak

eltt;

létezésök

magas régiség a)

és

Moses Chorenensis

rArménio. T. 2

homály, in

p.

Mesrob. Sz. Nierses

mely az

Geographia

minden bizony-

sürü homályába

cf.

vész

el.

észak-nyugc ti ázsiai

Saint Martin

Mcmoircs sur

385.

b) Bochart Pbaleg L. IV. '•)

nyilvános jelenségei

második századnál Kr

els korszaka Kaukaziában

nyal a történetírás eltti századok

A

ily

a

cf.

Calmet Genes.

élete.

c. 2.

Cellarü Geogr. L. 111.

\

MMXBiMMM«aaMÉi>d«a

14fi

Maíjyaroknak

szintúgy fedi ncdctíiket

mint

,

keletieknek

a

egyfell, másfell a nemzetség és helység neveknek itt

amott

is

is

egyaránt elfordulnak

,

melyek

meglep azonsága

,

egyéb körülményeknek hasonlatossága

és

ogyszcrsmind

igazolja

azon állitásomat, miszerint, jóllehet mind két rendbeliek csalhatlanul egy törzsnek ágai, egy népcsaládnak tagjai, mindazáltal

sem a nyugotiakat a keletiektl, sem ezeket amazoktól r

közvetlen

nem

származtatni

népfelekezet

kétségkívül

,

hanem

,

mind két rokon

közös anyaföldnek

egy

melyet históriai emlékezetet meretlen okokból

lehet

meghaladó idben

oda hagyni

két

és

szinte

,

gyermekei,

elttünk

eg>enl

is-

részre

voltak kénytelenek elszakadni.

Ázsia azon két különböz részét, melyet az ekképp kü-

magyar gyarmatok egykor

lön vált

ténelmi

kútfk

keressük és kijeleljük a szülföldet szes

magyar

fajt

IVIinthogy

népesítettek, íirmény tör-

világánál felkutattuk

,

hátra vagyon, hogy

fel-

mely kezdetben az ösz-

,

kebelében ringatta.

azonban éppen

a

kaukaziai tereken történt

a

két egymástól hihet évezeredek óta külön vált bel- és szél-

s

ázsiai

Mag>'aroknak viszont-találkozása, nem tehetem, hogy

meg ne emlékezzem.

ezen fontos eseményi'l pár szóval

A

Vár

Kelet-Ázsia

és

Chun

nevtt törzsnek

magjar népei közül

onnan tovább nyugot

felé

kaziai törzsrokonaikat, hitték,

nem

kik

;íga

volt

els. mely

váratlan megjelenésök kau-

vonult,

ket

kis rémülésbe ejtette

egyik

Kaukazia tartományaiba és

valóságos Avaroknak lenni ,

miért

ket ajándékokkal

megnyerni igyekeztek, amazok viszont véreik tévedését hasz-

nukra fordítandók, magukat valóságos Avaroknak a részrehaj latlan történetírás azonban

Avares névvel bélyegzi

ket

adták ki;

Ál-Avar, Pseudo-

o).

a) Theophylactua apud Stritterum et Priscus Ayarioonun.

c.

1.

140

Az Avarokat

Hun nagy birodalom

az Euthalita

gatása után a Vl-ik század végével

mos

seregei követték

ekkor

;

Volga közti tereken

és

Magyarok

A hetven

ütötték

Uzok

az

a keleti

Kazárok

,

okmány

derbenti

évvel

Mahomed

szerint

tanutétele

mintegy

,

a Mogolok (Mogor,

eltt

születése

Magyar) számtalan népei tntek

kik északi Tibettel ha-

fel,

két ágra

táros vidékekrl szállottak

Astrakan

szakadtak, melynek egyike

a Volga folyó hoszszában

síkjaira

nak, másika pedig tovább nyugotnak tartott,

Kaukaziában Madschart

itt

,

észak-

és ezen utóbbi

b).

Medicis Mihály örmény téritö két versen látogatta

Madsehar város romjait 1820

v

falu

—

ma

Madscharnak

is

létezik.

... A

termékeny -

régi,

1828-ban.

és

A

romokon

„Madsehar

neveztetik.

—

meg fek-

mond

derék falu 60 raértfold távolságra a várostól (Derbent)

északra, melyben mintegy ^

és

a).

liires

alapította

szá-

a Jaik

sátoraikat

fel

Pacinaciták

,

felfor-

Magyarok

60 családból

sok és jó gabonát

,

álló

örmény község

földmivelök, a föld nagyon

lakósok általában

Madschart

terem.

idomtalan alakú épületek romjai környezik,

lakósok lassanként lerombolván tésére használják

találtatnak

;

temérdek,

melyeket a

a nyert anyagot házak épí-

,

óriás

itt

boltok és azokban öt sing hoszszu

szer

földalatti sír-

és két sing széles

kko-

porsók, melyek fedelein négyszeg emelkedett téren ismeretlen alakú

betk

sehar város

a/

vésvék.

E

elökori

Scythák

volt

az

építménye.

vették nevöket a mostani Madseharok

A

kelet-

és

nyugot-ázsiai

egykor nevezetes Mad-

Ezen várostól

amazok ivadéki

magyar

fajú

'").

néptörzseknek

a) Constantinus Porphyrogencta de adm. Imperio c. 38. b) Fejér.

magyar

De

avitis

városról.

Magyarorum

sedibus.

Jemey.

Tudománytár 1843 január,

^) Medicis Mihály. Utazás Lengyelbonban

sat.

A Koma

fííaet.

melléki

160 eladott egyesülésébl Kaukaziában niagyarázliató nézetem szerint

,

a magyar

faj

különböz

különbözség

arcz- és haj-szin

törzsökéit ,

mely

mind máig jellemz figjelmét

a régi irók

nagy mértékben magára vonta, de a melyet megfejteni képesek

nem

voltak,

fejér és fekete

é8 fekete

léteztek tudniillik fejér és fekete

Cumánok

Kazárok

d),

b),

a) Procopins de bello Persico, b)

Hammer, a Magyarok

c) Nestor,

fejér

fejér és

és fekete

Ugrok

fekete Bolgárok

r),

a),

fejér

c).

vide Fejér de pcregiinis nominibus,

eredeti lakföldéröl. Évkönyvek.

3 köt.

Russische Annalen. Schlötzer.

d) Remusat. Recherclies sur les langues Tartares. Paris e) Jeroey,

Hunok

1S20.

a magyarországi Izmaelitákról. Tadománytúr april 1844.

HAMADIK

Ki:8Z.

A Magyarok Armeniában.

F'

I.

ej e 5^ e

t.

Chüsok, Kusok.

A

Ma{,'yarok szülfölde és eredeti lakhelye nézetem sze-

Xagy-Onnényország

liiit

annak

név szerint

,

északi

része,

mely hajdan Felsö-Armcniának neveztetett, és az Araxes folyó melléke.

Feltaláljuk

és Észak-Azsiában,

maga

kapcsolatban

áll

magyar

annak

tudós Baxter

a

fluvius T(ov

UOvvwv

néptörzseket, kevés

melyeken Közép-

alatt,

a nevezett folyó neve

Magyarok

következ

videtur Araxes Armeniis

„Dici

ajkii

mind azon különböz nevek

kivétellel,

l)en

a

itt

érdekes

sive To'jpxwv.

értelmezését

Idem enim Pcrsis Toúpx

carent.

Hunni quod Troglodytae

Recte

igitur

terpretes fecerc

Mosi Araxes

est ut Latinis

essent

et

ten*am fodi-

Si

LXX

dicitur Ge-chun,

réwv quod esset alveus Hunnonim

quod prius dixeram 'Apoi-y oO;.

,

In-

hoc est

quidem Ge Hebraeis cavitas

cavum. Graecis xófov, Armenis xoO; et Britannis

cau, quae

omnia ad Graecum

stum

Recte igitur Mosi

est.

et

tantum prima

ö/ev sive Hunni Tartaris sünt sues. Porci autem

ct

vocati sünt

adja.

XoO; hoc est

"Apoi

Britannis Turch quod Graecis nópxo; nuitata

consona

A

Chus nevével.

eredeti

tanquam

nem egykép-

Taia vei Tea dicitur

Ge-chun

referri

manife-

circumire

ter-

ram XoOí; vei XouC quod est Turci. Siquidem Cossaeos a Me-

im

II

»

152 amnis

hic

dis

dividit

tyj

íjTtcp

MtjóíIc;

tyjc;

Mediám Cossacorum

inquit Strabo hoc est siipra

Hoc

Bactrianorum Oxo, nam sive sciibatur

Dá^c; tantundem

sive

Turci ut

tcrra est n).

fluinen Virgilio dicitur Oaxcs piima Ecloga. „Et ra-

pidum Crctae venicmus Oaxem", ut cognominis et alteri

Koaciaituv

ttöv

t)

fuerit

;

hangzású Araxes az örmény

'Apoi

hic fluvius

T)^o<; sive "ii^o;

XoO; aqua

aia enira vei oía

Baxter szerint

fluvius Turci b).

dlfpoi-XoO(;

sit

—

érit

a görög

Ohusból származott és ér-

telme a mondott nyelvben gyökerezik, mert „aru vagy aroi" nj'elven árkot, folyót, chos pedig disznót jelent

örmény

nem

lehet én a chus szót, az aroi chus vagy Araxes szóban

hanem Chus sapánknak

a chus vagy chos disznó szóból,

bl

jól-

,

nevé-

származottnak tartom, de legyen bár miképp, anynyi min-

den esetre bizonyos,

mibl

rejlik,

miszerint a chus szó az

Acoi-chus-ban

aztán a görög kiejtés Araxes,

letl

örmény

az

Jerasch vagy Jera-sach, a mi ismét a Sák névre emlékeztet.

Az Araxes a

Magyarok skori Chus, Kusch Baxter felhozott soraiban

nevével.

Araxes

végre

a paradicsomi folyók egyikével azonosítja

A

Reland, Calmet.

elször tetik

nev

;

:

tudós

Két ok

Gihonnak.

tartja

t

föld és

:

nép

mert

(

nyomdokin Oxust eltér

)xus vizénél hajdan

létezett.

Szavait

véleményre,

liegt

jetzt diesen

... In Namen

b) Baxter.

.

adjuk

itt .

I.

der that tragt

Theil

1

.,Aus den

Neue-

unter Gihon den Ara-

.

ist

Gihon

Cosch

der Oxus

c).

Uomanarum

Olossarinm antiquitatum, Ascania.

Jahu. Archaeologic

:

Kus vagy Kusch

an welchem ein Land

Michaelis aber den Oxus

á) Ba.\tcr Glossariain antiquitatum

c)

állítják

mert Oxus a keletiektl valósággal Gihonnak nevez-

másodszor

oder Cusch

noch

ezen

vizét Gihonnal

ugyanazt

;

Jahn Michaelis birta

ren verstehen einige mit Reland, xes,

eredet

szó a mondottak szerint egy korú és egy

Bánd

p.

24.

in

voie Ascania.

der

153

Nem

még kcvésbbé

szentírási fejtegetésbe és

szándékom

a Paradicsom helye felett vitatkozásba bocsátkozni, Jahn en-

nek tartom megjegyezni neve késbbi eredet az

Arabok

érdekében szükséges-

a tárgyalt kérdés

gedelmével azonban

,

elször a

és

:

hogy Oxus folyónak Gihon

hódításai korszakánál

ha lehet felébb

alig

azeltt Oxusnak és Araxesnek neveztetvén

szerint

Ge-chun

a

hogy valamint

is

ugy

,

vinni,

hihet azonban,

Baxter értelmezése vagy

Gihon

a

a

olvassuk Dzsi-Hun és Dzsei-Hun ne-

mint Abul-Faradzs-nál vezet

és Aroi-chus

Alveus-Hunnorum-ot jelent,

nevezetesen

századnál,

Vll-uik

a keletiektl hasonló értelemben vétetett.

Másodszor: Chus nép és

Oxus mellékén

föld létezését

értekezésem els részében számos adatokkal bebizonyítottam,

abban tehát örömest kezet fogok tudós Jahn és Michaelissal, azon megjegyzéssel egész hason

nev

:

hogy

örmény írók

az

tartományt találunk Armeniában

pedig éppen a kérdéses Araxes vizénél

lyója eredete helyére nézve

negyediknek kútforrását

vala,

s

,

még

a jeles bi-

más három

száz mértföldnyi

A

Tigris,

annál inkább nem,

mivel Araxes

keresik régi

a

és

fakad,

Euphrates és Phison mai néven Phasis.

régiség-kutatók kedveért álljon

a paradicsom

fo-

távolságra a

minden bizonynyal nem

újabb füldirók tanutétele szerint ugyanazon hegységbl

melybl

pé-

Reland és Calmettel egyeznek, a

több

hegy aljában

pedig

mit ha

,

miután a paradicsom

blicusok tudnak vala,

Paropamisus

nyomdokain egy

négy folyójának

,

itt

pár

írói hely,

Örményországban

mely

azon egy

,

hegységben csaknem egy forrásból eredetére vonatkoznak. Sallustius author certissimus asserit Tigrim

tem uno fonté manare

in

Armenia,

qui

longius dividantur spatio medio relicto

a) Seneca.

et

Euphra-

per diversa

multorum

euntes

raillium a).

154 Porro Salustius

quam Euphratis

in

author

Armenia

tam

asscrit

certissimus

Tigris

fontcs dcmonstrari a).

Tigris et Euphratcs uno se fonté resolvuut.

Et raox

abjunctis dissociantur aquis

Quoquc caput rapido

cum

toUit

b).

Tigridc

magnus

Euphrates, quos non diversis fontibns cdit Persis (Armenia)

c).

Euphratis ct Tigridis fontcs

duo millia

inter se

ad stadia

distant

et quingenta d).

Araxes eodem monte quo Euphratcs sex mille passuum intervallo,

auctusque arane jMusí defertur

in

Caspium maré

Masio orientem versus Nipliates mons imminet Euphrates

Araxes fluunt

et

Niphates,

altér

hinc et Tigridis

ad ortum altér ad oceasum proveniunt

fontes

d).

ex quo e).

Hanc

f).

(Colchidem) Phasis illabitur ingens flumen quod ortum ex Ar-

menia ducit

g).

Quartis

castris

Tigrim incolae vocant oritur menia)

in

fluvium.

montibus Uxiorum

Phasim Ar-

(in

h).

Gihonról

könyv: „ipse

a Hetvenek forditása szerint est qui circuit

eredeti szövegben

pedig ez

omncm terram Chus". Chus és ez ellen is

Tigrim

ad

pervenit

omnem igy

áll

tehát

mondja a

.szent

terram Aethiopiae", :

„ipse

est

qui

az

circuit

a Hetveneknél Aethiopia,

semmi kifogásunk, fképp miután

Sz.

Hieronymus

megvallja, miszerint a Zsidók Aethiopiát közönségesen Chusa) Servius in Virgilio. b) Boéthins de consolatione Pbilosopbiae. L. c)

Lucanus Pharsal. L.

3.

d) Strabo, de situ orbis. e) Plinius, Históriáé naturális. L.

/) Strabo. L. XI. g) Strabo. L. XI. h) Curtios íq vita Alexandrí.

6.

c.

9.

6.

165 nak mondják

FJavius József hasonlólag irja

a).

pok Chus nevöket állandóul megtartották. trímenti tempus attulit, Aethiopes cnim

quoque

tam

nominantur

quam ab

a se ipsis

6).

Ugy de ha Chus

liogy az Aethio-

:

„Chuso

nihil

de-

quibus praefuit nunc

omnibus Chusaei

Asianis

Aetbiopia, miként lehet Ara-

xes Gihon, hol Armenia Araxesénél a Chus föld vagy Aetbio-

Mieltt ezen kérdésre megfelelnék,

melyet körüljárjon?

pia,

miként

szükséges megjegyeznem,

népe vagy tartománya

mint azt

piának hivatott,

els részben megmutattam, a

az

Kelet-Indiával határos Sákok

tengerpart melléke

és Aethiopia nevet. Aethio-

Chus

viselt

továbbá Arabiának Veres

földe,

Persiának Susiana

c),

mánya a mai Chusistan

vagy

Elam

hurczolt Izraelita

d),

tiz

nemzetségétl üresen hagyott Samariát

Szent Hieronymus és Sofronius ról értesítenek

téra Aethiopia,

Az els Mátyás

ubi est

irruptio

Az

praedicavit Evangélium". :

még egy más

e).

Aethiopiá-

bennünket; Apsar, Hyssus és Phasis torkola-

tinál Cholchisban.

„Magnae

apostolról

Apsari

et

utóbbi hasonlót

irja

illic

:

Hyssus ir

sz.

al-

portus

András

incolunt Aethiopes interiores fj.

Világos a mondottakból, miszerint hajdan több Chus

nev

egyértelm Aethiopia

„In

ubi Apsari est

Sebastopoli praedicavit,

irruptio et Phasis fluvius,

zal

tarto-

Chusaeusok vagy Chaldaeus kiej-

Chutaeusokkal népesítette Salmanassar a fogságba

tés szerint

apostolról

nem egy

régi világnak

a

kiknek

nép létezett,

és

az-

a

név

hasonlatosságánál semmi egyéb közök egymás közt és a Chus-

Magyarokkal. Calmet, szentírás magyarázó,

következ

meszszi elágazásának

ily

a

okát adja:

a) Qnaestiones Hebraicae ad Gonesim. Quaestio 20. b) Antiquitatum c)

L

Judaicarum

Bochart Phaleg. L. iV.

d) Bochart Phaleg. L.

11.

c. c.

I.

C.

7.

2. 2.

e)

Calmet commentariorum in Genesim.

;)

Bochart Phaleg. L. IV.

c.

31.

c.

2.

chus nevezet

„Persuasum

15G ojusdcm nominis Clius

liabcnius plnrcs distinpiii in scriptnra

rcgiones, qnibus affinia iiomina indidcrunt plures postcri Chus,

Cham

filii

novas subinde

nes dcducentes

novas colonias

et

a).

Hátra van,

liogy

megmutassam, miszerint Örményország-

ban Araxes vizénél Ctius vagy Kus

nevezet

lent Aethiopia

varias rcgio-

in

Az örmény

,

és nép

föld

mi avval egyet je-

és a

valósággal létezett.

Örményországban

földirók

Artzach

.

tarto-

mányban Araxes vizénél, egy nagy kiterjedés kerületrl emlékeznek mely Kusdinak neveztetik. Kusdi pedig nézetem szerint

nem egyéb

„Arik" szó

mint Chus

.

.

,.

névszótárában

Mechitár

Kus.

olvassuk Kusdi

alatt

másképp Kus

" ').

Chorenei Mózes Armenia

armenista Saint Martin

elforduló Kusdi szóra megjegyzi

,

miképp az

a

A

tudós

Icirásában

Chussal azon

egy jelentés. ,,L'Arie appellée par lauteur armenien Kliusdi

Chorasan

designée par

est le

Chus de lorient,

nom

Khouzdi Memrooz

de

chose que Chus du midi

Perse proprement dite.

la

la

.

n' est

gokh me parait étre Chus du Caucase"

b).

tartomány ke-

Indsidsian régi földirók Jiyomán Artzach rületeit

ekképp adja

eló

..Artzach'-

:

"').

Mechitár kus

földiiati

körüli

föld

az továbbá

olojön

munkáiban.

Jiézeteit

kerületei

:

Hapant. ^ ajg-

és

('horenei,

„Enynyií az emiitett tudós

Vartan és

miután kusdi vagy

Indsidsian iíeland

meg Calmet véleményét

eladta, kik Araxest Oihonnal azonositják beszédét

:

Médsz-(iovánk, Haszlank, Szisza-

unik, Pérczor. Médsz-Iránk.

gan. Kusdi sat.

pas autré

Medie appellée Khuusdi Khnb-

irók,

,

okképp

folytatja

kik Örményország

'

«) Calmet Commcutarioiuni.

")

r.

l(i.

Mechitár, a nagy nóvszótárban. Arik szó

b) Saint Martin

Mémoires

Historiques

et

alitt.

Qeographiques sur V Ár-

ménie. T. 2. ^*) Indsidsian,

Örményország régiségei. 306

1.

157 földleírásával teljesen israerctienek voltak, de mi,

kül

nem szkölködünk,

Örményországban

nev

nak Kusdi

meg

földét jól

zett Aethiopiától

,

Chus névvel nem

kijelölt földet

nem más mint Artzach tartományAraxes

vidéke kell

a Mózestl

feltaláljuk

mely

,

kik a nél-

vizénél

Mózes Kus

miért

;

különböztetni a Zsidóktól Chusnak neve-

Mózes Gihon

minthogy

sajátképpi Aethiopiára

szág Araxes tmelléki Chus

Kus

,

vize leírásában

a

hanem Örményor-

,

vagy Kusdi

kerületre

czé-

'').

lozott

Ugy

látszik

azonban

hogy a Chus

,

hason értelm magyarázatai

szónak Aethiop

sem voltak szokatlanok

és

az Ör-

ményeknél. Chorenei Mózes tudósit, miként Zarmair Armenia királya,

tames Assyria királya Sicilíaí

kinek fhatósága' alatt

által,

a).

Hol vette

ha nem Örményországban

örmény király az Aethiopokat,

az ?

—

fekv Otene tartomány

Cyrus

Araxes öszszefolyá-

és

nem más, mint

meg Aethiop szónak örmény értelmezése

A

örményül anynyi mint Feketeíiak.

gus Indsidsian a szievorték név szót

nevébl

sapja

volt

származtatja

Chamnak

fia

Örményektl

lakói tudniillik az

székiben Szievortiknak neveztetnek, mi

fia

állott ^*).

Diodor Zannairt Memnonnak nevezi, a többiben egyez

Choreneivel

sánál

Priamus segítségére Teu-

aethiop sereggel küldetett

„Udi

,

miután

Szievortik

tudós örmény archaeoloközvetlen Chus

(Otene)

tartomány

mi egyet jelent Szievortiknak hivattak"

Szievortik

pátriárcha

Cham

,

lakóinak

Chus, kit János pátriárcha Szievnek

(Chus, Aethiop) nevez, honnan Udi lakói Chusoknak

János

a Chus

érintett

helye

vagy a

'*).

ekképp

hangzik

:

„A

sapjuk Sziev (Chus, Aethiop) nevérl vették ne-

")

Indsidsian,

•*)

Chorenei Mózes, Örmények történetei.

Örményország régiségei

a) Diodorus Siculus Historiarum. L. '^) Indsidai&Q,

I.

Rész 1

k.

11.

Arroenia régiségei. 1 k. 262 U

I.

Fej.

96

1.

158 vöket

ismét

ós alább

,

nevezik Szicvortiknak

kútfkbl

keleti

gormae"

A

incolentes et Savir decimus filiorumTho-

is

e felett

még

több más helység- és család-ne-

megörökítették. Mechitár a kérdéses tájakon Chus

sa-dag helységrl Cai Cosrou

in

coutendit

czach) loco dicto Cusa-dag" .

.

.

6),

„Supra Mediám

.

in

.

.

ad bellum

Strabo Cossaeus néprl emlé-

autem Cossaeorum terra est"

Araxes

c),

tartomá-

Atropatene

Örményország Otene tartományától

lasztja.

Tataris

partibus Arczegani (Ar-

tudva van pedig, hogy Fels-jMediának

folyó

vá-

„Atropatene ab Armeniae Otenc regioné discreta Ara-

mond

xe''

Abul Faradzs Cu-

''),

„Anno 640 (Hegirae) Sultan Giyatho-ddin

:

Anneniam

inferendum occurruntque exercitus

nyát,

nem csak Araxes

Kusdi kerület és az imént tárgyalt Szievortik ne-

kiterjedt és virágzó nemzetségi'öl

kezik.

kiket

,

származtatja.

a).

hanem

;

vekben

nev

fiától

Chusok nevöket Örményországban

meg

folyó

vében

nemzetséget

a

Buxtoif Armenia Savortiit

ismert Savi'r Tliogorma

Armeniam

„Savortii

oldödükröl

„Szicviig

'^^').

Hogy

Plinius

d).

itt

Chus, Kus, Aethiop és Szievorti nevezetek alatt

nem valamely

fekete arcz szinü vagy éppen néger népet kel-

A

lessék érteni, magától értetik.

az

örmény

Szievorti névszó

görög Aethiop mint szintén

e helyütt

csupán

bet

szerinti

értelmezései levén az eredeti Chus név szónak, melyek elébb

az örményországi felföldön

és-

Araxene terén lakott Sáka

rokon fajú Magyar-Scythákra, azok kivándorlása után

"")

János pátriárcha

A

Pakraduni királyok kora.

a) Buxtorf, de Cabri. Basileae anno "')

Mechitár, a névszótárban

b) Abul-Pharagii c)

—

1660.

Kósiánk szó

alatt.

História Dynastiarum. p. 314.

Strabo, de Situ Orbis. L. H.

d) Plinius, Hist. Nat. L. VI.

c.

13.

i

és|

pedig;

169 a helyeikbe lépett örmény fajú népségekre nihá/tattak, a nél-

a mondott

kül azonban, hogy

tájakon

lakott

magyar

vagy

örmény ajkú népek arczszinének jellemzésérc vonatkoznának.

Fejezet.

II.

Sákok. Chorenei Mózes: Cyrus és Araxes öszszefolyásánál fek-

Sakasene

szik

'^).

Byzanti Faust viszszafoglalta

meg

a

bánia közt

is

völg}et, a ,

CyTus

ország,

és

akképp

tales

mint volt

Armenia

és

Al-

''').. Rómaiak

tartományt

azt Sacassenc a)

Sacastenc és Sacapini d) néven

ni c) tól

és

tartományokat

vizét rendelvén,

Sakasen, Sákoktól lakott helyet,

Görögök

Cholt

és

a két

határszélül

az Albánokkal

Musel

viselt

tlük: Udi, Sakasen

Kartman

annak eltte

Hadat

:

nevezettnek

állitják.

—

és

Sák Scythák-

mond Strabo

olim Cimmerii

interdum longinquas interdum propinquas

nam

A

Sacassa-

Sacassini 6)

jelölik

Sacae

invasiones faciebant, quales

jelent.

et

—

ac Trieres,

Bactrianam

occupavere et optimam Armeniae regionem adepti sünt, quae

ab

ipsis

postea Sacasene est appellata

e).

Postea est Sacastene quae et Albániáé et Cyro flumini finitima est, deinde

Gogarene

f).

Whistonianae pag. 364.

'*)

Mos. Chorenensis

'")

Faustus Byzantinus. Örmények történetei, 14

editionis

a) Strabo. L. XI. b) Pünius, Hist. naturális. L. VI. C. XI. c)

Ptolomaeus Cosmographiae. L. V.

c.

d) Isidori Characem Stathmi Partbici. e) Strabo.

f)

L. XI.

Idem iUdem.

13.

f.

210

1.

160 Postea Sacastene Sacarum Scytharum regio dchinc Barta civitas.

Isidorus Characcnua n).

His Medi adjuncti crant, dcindc Partin Sacasinac. Arrianus

his proxinii Albnni et

Sacae

et

zénél lakottaknak

.

Araxes

vi-

Kaukaziában

északra

egyfell

onnan

és

.

A).

Diodor kezdetben Örményországban

Siciliai

.

Tanais vizéig, másfelöl keletre Indiáig elterjedteknek mondja,

mi a jelen mnnka két nyekkel és

felfejtett

tosan egyez

,

és

s

részében

elsíi

alább eladandó

azokra

nem

érdekes helye a következ

kis

történeti té-

felhozott

bámula-

nézeteinkel

világot

dérit

tartozó

ide

;

„De Scythis habitantibus

:

.finiti-

raam Indis regionem ex parte dicendum. Hi enim primo par-

vam regionem tiitem

possidebant, dcindc paulatim per vires et vir-

aucti regiones qiiidem multa s subcgerant,

ipsam Scythicam runt.

in

magnum impérium gloriamquc

cipuum regionem

regem bellicosnm

aquisiverunt

ver

sublima-

omnino habi-

Primo ergo juxta Araxem fluvinm pauci

tarunt, nacti postea

gentem

et militari virtute prae-

inontanani quidem usque ad

.

Caucasum, campestrem ver usque ad Oceanum

paludem aliaque lóca ad Tanaim usque

et

Maeotida

-flumen. versis

autem

ad alteram partém arra is potentia sua extensi sünt usque ad

Nilum Aegypti, redactisque interraediis in potestatem, illic

multis

et

protenderunt

magnis nationibus

liic

impérium Scythicum

quidem ad Orientis Oceanum, hinc autem ad Maré Ca-

spium, aucta enim est valde haec natio, habuitque reges me-

mória dignos a quibus quidem partim Sacae, partim Massagetae cognominati sünt, aliqui autem Arimaspi Plinius a Sákokat hajdan

nek mondja

:

c).

Aramaeus néven

a) Stathrai Parthici. b) Arrianus, de Expeditione Alexaudri. L, ül. C. XI. c)

Diódon

nevezettek-

„Ultra sünt Scythanim populi, Persae

Sicoli Bibliotbeca. L.

n.

illos

Sa-

161 cas in universum appellavcre a pioxima gentc, inaeos a), mi ismét arnieniai eredetre mutat,

st magok

a Keletiektl

Örményektl

Ara-

aiiti((ui

Armenia hajdan széltibcn

Ara-

Strabo a Sakokat Örményországban jövevényeknek

tartja,

maeának neveztetvén

az

is

b).

abban mindazáltal egyez Diodorral, hogy Armenia Sacassene tartományát a Sákok nyugat-ázsiai lakhelye középpontjául tekinti,

honnan

rabló kalandjaikat

Egy

hasonló hadjárat alkalmával

hogy

midn

Pontus rovására zték. Írja

—

Strabo

történt,

szomszéd Cappadocia és

a

—

a nyert gazdag zsákmá-

nyon vígan osztoznának, a véletlenül reájok ütött Perzsáktól egy lábig felkonczoltattak. Zelában Kis-Orményországban, hol ('

történt

,

Perzsák Diána

a

templomot

roppant

tiszteletére

emeltek és Saca vagy Sacaea nevezet alatt évenként tartan-

dó ünnepet rendeltek

c).

Figyelmet érdemel

még

itt

azon

ban, a hol tudniillik a

Strabo

felhozott

által

mind pedig Cappadociá-

körülmény, miszerint mind Pontus-,

Sakok megfordultak, egy-egy Comana

n) Plinii Hist. naturális. L. VI. b) Bochart, c)

Phaleg

L.

II.

5.

c.

Sacao optiniara Armeuiae

rcgionem

quae

ab

ipsis

postea Sacassene est appellata, atquc usque ad Cappadoces

pro-

adepti

cum ex

spolüs

festa celebrarcnt,

res eos noctu adorti funditus delevere

caropo sitam

in

montis

runt, atquc Anaitidis et

,

vergunt, quos Ponticos

cesserunt cos praesertim, qui ad Eaxinos vocant, sed

sünt

Persamm imperatoquamdam in

ac petram

,

cxaggerantes muro circumdede-

figurára

Deorum Amani

Sociorum

institucre

nomine Sacaea, quae

celebrantur, sic enim locum

ex parte eorum

est,

ab

eum

iis

qui

vocant.

qui sacri servi

Zela

Nam

id

appellantur

.

Amandati,

et

qui sünt Persarum numina, constructo delubro, annua

ibi

adbuc

oppidura

magna

.

.

atque

cunque Deae hiyus (Anaitidis) templum est Sacaeorum lebrantur. Posiüs enim die ac nocte Baccbanalibus viri

mulieres eoasqae potaot,

donec

stupore

solennia

babitant

ubi-

festa

ce-

simul ac

comprehendantux.

bo. L. XI.

11

Stra-

162 ncvü város

gy-

a Sakokon nyert

kés maradéknak

ünnepély hirdette a zelmet

templom és hasonló Sacaea

hol hasonló

létezett,

a).

Minden körülményeket egybe véve, kétséget nem szenved,

miképp a Comana nevezet kapcsolatban

Kun vagy

a

áll

Curaanus magyar néptörzs névvel és a Sakkal egy jelentés. a) Zelctica regio Zela urbem supcr aggere Seiniramidis conditam ba-

ea templum est

in

bét,

in loco sacra

dum

de rebas maximis hic

(in

celebrantur

sacrorum

fit,

honores sacerdotum ab regibus sapra

quac ab Armcniis

Anaitidis,

cum sanctimonia niaxima facti

jus juran-

scrvorum

multitudo

eundem ritum

liabcut

Ponti ct Cappadociae) mcmoravimus.

Comana

Hoc

colitur. et

Nam

'.

.

.

et

quem

,

reges olim Zela non ut civitatem sed ut Persiconini deorum tem-

plum

colebant,

omnium

rerum

eaceidos

et

potestatem

testatem

maximam

eideTiat.

Pompeius multas

babcnte.

.

.

ei

provincias adjocerat

Roraanorum duces ex Comanis

Comanorum dederunt

Non cnim pauca baec

.

in

babebat.

et a sacerdote po-

Habitabatnr a multitudine sacrorum servorum

.

.

.

urbs posPosteriores

alia sacerdotibus

partes divisis

saccrdoti Zelorum.

alia

Coma-

In Antitaaro convalles sünt profundae in quibus sita sünt na, civitas

num, quod

memoratu digna illi

Bellonae

et

(Anaitidis Persicae

Ea

(Cappadoces) Comana vocant.

civitas

diti

Eam

Cataones incolunt, qui quamquam regi sub-

parte dominus

Bumus supra sex

tempore

peregrinati

millia erant, viri simul ac mulieres.

Fano regio

qui

ac proventum

In honore secundus est in Cappadocia post

sacerdos

accipit.

regem, urbem Sarus

interfluit.

Ultra Pbarnacaeam sünt

Comana Pontica eodem

miyons Cappadociae Comana, aedificii

rum

quo

nos

est,

adjacet non parva cujus fructum

amnis

servorum

sacerdoti, qui fani et sacronim

sünt, parent taraen

magna ex

fa-

mul-

servorum

raa est maximaraque numine afflatorum sacrorum

titudiuem babét.

)

clarissi-

exemplum sumtum

et divinationum

quae ante reges

fiebaut,

.

.

eidem

.

nomine

deae consecrata

fere simili ritu utuuíur

cultus ci^ía

et

quando

eiitus appellantur. Sacerdos

honore post regem

et

et

bis

sacerdotes in

anno

in

diadema gestabat

Comana hominibus

menionun emporium, conveniunt eo ad deae

et

et

et

iis

festis

et

quo indc

sacro-

maximé, quae deae

secundus erat in

abundat, festa.

insigne Ar-

Strabo L. XII.

163

A

Sacaea ünnepnek Strabotól adott

(írtelmez^'se

szerint helyesebb a Bocharténál ki azt

származtatja

tól

a).

a

nézetem

persa schach szó-

>

Kis-Orményország Zela városát Byzanti István, Artemidorus nyomán más néven Sakeának tÓtzoq Apfxtvíaí

••»]

ApT£[AiSi

^.ólkíol

hívottnak

nev

számos Sak, Saki, Sake és Sako

állítja.

Ezen

XeyofjLÉvY) 6),

Zf/a,

kívül

még

helység létezett í^szak-

örményországban. Orbeli István Gogarene tartományban Saki

Sako helység

és

ma

is

c),

Sake meg Sako hely

Giragosz Siuniban

nevekrl emlékeznek

és család

Sákok völgyének

Sabir vidék egyik völgye

d).

-neveztetik

III. F"

e).

ej e z e ti

Dahok. Massageták. Dahokról Örményországban lunk mind honi, 1

mind

idegen

b tartományainak egyike

számos

emlegetéseket taláNagj-^-Örniényország

írókban.

mely a Phasis forrásinái meg a

,

Páriádra bérezek hegyhatárain és völgyein Colchisig terül a legrégibb

idk

Dahask

óta Dalia^

és

Daik nevet

viselt

Dahoktól lakatott. Chorenei a Dahok földének következ tt)

.

.

.

que

ei

solere

unum

e

vinctis

per eos dies utendi. vei

.

.

.

Itaque

Saceomm

Persico Schach quod regem L.

II.

fieri-

potestatem delicate et molliter vivendi, regiisque pellicibus

imaginem Sacea

C.

id

propter est

ludicram

Regum

significare

festum

illám

regum

vocabant a

diximus. Bochart Pbaleg.

XX.

b) Stephanus Byzantinas de Urbibus in voce ZtjXoi.

História Orbelensis.

c.

6.

d) Indsidsian. Örményország régiségei, p. 633.

\

le-

Dio Chrysostomus Sacea-

seribit

morti addictis in sella regis coUocari, et ornari véste regia,

e)

és

Schach Persis regem souat, uade Sacaea festum cujus apud Athe-

naenm meminit Ctesias iu Persicis. rum festum nominat, et eo fest

c)

el,

Mostani Örményország

leírása, p.

108.

*

164

A

Írását adja.

DalioU tartomíiiiyát liatáiozzák

gareue, nyugatiul

rad földe

;

cröd

cliani

Eker

nevezetesebb városai

Aszgara

:

a mondottakon kivül

;

keletrl

:

(io-

északról Ibéria, (léirl Ara-

(Cokliis),

,

vannak

megvívhatlan várai és erditett helyei

Dauipnr és Era-

még nagy

szánni

'"").

Mar-Ibas-Katina, miután Valarsacesnek Örményország

s Arsacida

mányokbani táborozását sát

ekképp

el-

királyának, Cappadoci;i, Pontus és Colcliis tarto-

folytatja

:

A

és azok

meghóditását

leirta

eladá-

hadjáratot e szerint szerencsésen be-

végezvén és Masaca (Caesarea)

tájain,

ugy

szinte

Colchis népeinél mindeneket kellleg elrendezvén viszszatérö útjában megállapodott

a

,

Pontus

és

Valarsaccs

Dahok vidékén

P>archar

(Páriádra) hegy aljában, mert a hely kies fekvését rendkívül

megkedvelvén, magának ott, birodalma északi részeiben

tar-

tózkodása esetére nyári lakot építtetett, a sürü erdvel

ellá-

csermelyek és patakoktól

tott,

gazdagon öntözött

térnek

és

hegynek egy részét pedig békerittetvén vadas kertet állított '" '). Pharbi Lázár a Dahokat hasonlólag Páriádra hegyláncz lakóinak és a Colchisi felföldet bíró Chaldaeusok vagy Chaly-

besek szomszédinak lenni ersíti.

mény

sereg

segítségére

siet

A

Persákkal viaskodó

ör-

csapatok

vezérei megtudván, hogy a határozó ütközettl elkéstek, a Dahok földére vonultak és a Barchar (Páriádra) bérczcknek éppen a Chaldaeu-

sok határszélénél kültek

A

fekv megvívhatlan vár ersségeibe mene-

'"').

Dahoknak

természettl erdített

tartománya

általában Örményország fvédhelyének tekintetett, szet

mvéhez

"*')

hajdan termé-

hozzájárulván az emberi ész és kéz, a Páriádra

bérezek meredek sziklái '"»)

a

és

hozzáférhetlen szirtek

Chorenei Mechitár szótárában. „Daik" szó Mar-Ibas-Katina. Choreneinél a 2 k. 6 f.

"') Pharbi Lázár. Örmények és Persák közt

fellegeket

alatt.

folyt vaUási hábora.

aMMtiaMi*«wMkM<MM»<-

_

1^5^_

óni csiksai íTÖdökkcl rs örliclyckkcl ellátva egy mcgvívliatlan

oiöditmcnyi londs/ort ki-poztck. niiie iió/vc Chorcnei azt vá-

rak és croílitnu'nyck vidrkrnck nevezi niig3'jai

(!S

menedéket

Aniicnia királyai

találtak barátságos

'" 'j.

tobliiben

a

hol

nem egyszer

kö/.vcszély idején

Anabasisában u Dáliokat Taoclii névcil neve-

Xcnoi)h(ji zi,

,

ö

is

mint szinte egyéb

kik róluk enilékoznck

nézve

liiklielyeikro

,

görög és római irók,

Órményckkel

az

egyeznek.

A Dahokra Vonatkozó nevezetesebb Xenophon Chalybnni,

viajn

ad

(piiic

illne

dueeret

anuiem

M'ptiniis

iilteris

decem parasangas proeednnt

iii

in

^yxz

f.y/.vjv

comportaverant Diodonis pcivenii unt connnoiiiti

Phasiiii

Pu>t hai-c

/.ai

r,

([uo

Pest

Hinc

pervcniunt. ,

Tüoehos

Taocbi

W/j^i

cí

liaec

castris

temporc conantibus

Hic vcro eom-

pergiint.

inunilis

ráo/c. in í[uem

loeis

in

habitant,

eommeatum omnem ,

Si( iihis.

Diebus septcm ibidem commorati inde

Phasim

transiernnt

fiuviiun in

,

ubi

regionem

quatuor

rursiis

Daeorum

diebus

(Dahorum)

et

h).

Stephanus Hyzantinus to'j,

indicat.

a).

;id

Phasianornni

;id

N'ani

delit iebat.

uie.itiis

/(.jcía

adjuk:

deseendere. Chalybes ct Taocbi et Phasia-

|)i;iMÍtiiiii

occurruiit.

itt

„Addidit .Vniienius regionem proximam esse

:

>iniMl

(•!i>íris

ip^is

helyeiket

/(óca ojtco,

Ammianus

'lao/o-.

to'jto'jc

,

í'Ovo;

évooiipw toO Róv-

Ttvi^ T-xo-j^ xaXo'jTív

Marcellinus. „His (Ponticis) regionibus

contincs sünt, acerrimi

omnium

bellatores

et

quos erutum et domitum est primitüs ferrum '") Chorenei. 3

c).

k.

44.

a)

Xenophon Anabasis L.

b)

Diodorus Siculus Bibliothecae

c)

StepTianus Byzantinus de urbibus iu voce TáoxoL

IV.

d) Ammianus. Uistoriae. L.

c.

XX.

6.

L XIV.

Dahae

Chalybes d).

per

166 Appianus (lo

Aderat

:

.

.

.

f

Antioclio magiio) ot alia inultitu-

alii

Dahae Mysi

qiioque equites sagittarii

Solinus. Ejus orae, qiiac aestivo orieiiti

bos ot Daliae ct Albani in ora

A Üahok

agentes

közép-ázsiai név szerint Ocbus régi

Maeotis tó

hagyomány feletti

Maeotis taván

túl

adjacet, Clialy-

Oxus

viz

melléiii

melyre Strabo hivatkozik,

szerint,

Dáhoktol

etc. n).

h).

és

eredetüket

vették

mivel

,

a

pedig

északnak Dahok nem léteztek, aligha két-

ségbe jöhet, miképp a nagy Arszak sei

rodalmat

Phrygum

sagittariorum ... ex variis gcntibus.

fuiulitonim

Lydoium

ci

alkották

Örményország

kik a parthus bi-

,

Dáhainak

ivadéki

voltak.

Tradunt Parnos Daas esse ex Dais profectos qui nltra Maeotim habitant, sed non valde constat esse Daas uUns ex Scythis qui ultra Maeoti^p sünt, ab

Az

iis

ortum Arsacem putant

idézett sorokban feltaláljuk

egyszersmind

a

c).

láncz-

szemet, mely a kelet-ázsiai Dahokat a nyugotiakkal ogy nép-

pé öszszeköti, mi a jelen tárgyra nézve annál nagyobb fontossággal bir, mivel ugyancsak Strabo

kokat Armenia hason

nev

sak

az Indiával határos

népével,

és

az

Oxus melléki Sa-

Siciliai

massageta

Diodor

népeket

viszont

örmény

az

Araxes mellékiekkel, az imént idézett helyen végre Strabo a bclázsiai

Dáhokat az

armeniaiakkal azonosítván

gyomány nyomán amazokat ezek ivadékinak vallván

;

a két rendbeli

bel-

tudniillik

olvasztják

,

másfell

Saca, Dalia, jNFassageta

Magyarokkali

eredeti

nev

egysége

pedig

és

régi ha-

s

gyannatának

és kül-ázsiai

népeket egyfell azon egy fajú

nevii scytha

családdá

,

,

és

hason

eredet nép-

be lévén bizonyítva

scytha törzseknek a Chus-Hun ,

önkényt következik

,

miként

azon daha és rokon népek, kik emléküket Örményország a) Appianus de bello Syriaco. b) Solinus c)

apud Salmasiam. Cap. XV,

Strabo, de Situ Orbis, L. XI.

a

szá-;

167

mos nóp

liolysóg neveiben

és

fcniiagyták, ós

kik az eladot-

tak szerint a bens-ázsiaiaknak seleik, valóságos störzsökös

Magyarok

voltak.

Massagctákrl az örmény törtúnetirók, kiknek nyomdo-

már nem mint Armenia kebelében

kit követjük,

nak tágas értelemben vett álb)

alatt

Albánia

és

Il)eri;i

szomszédságában emlékeznek,

licgység torkolatiban lakottakról

a kaukázusi

róluk

népek sorában

inagyai"

sodik részében emlékeztünk,

hogy

ban tamisitják,

hanem an-

,

örmény

az

liatárszéleincl

felsöség

Kaukázus

a

mire nézt

jelen

mi

könyv má-

ilerodot és Siciliai Diodor azon-

a JNIassageták kezdetben a rokon fajú

törzsekkel Araxes vizénél tanyáztak.

Uerodotus .Massagctis

ait

riam abiisse

Scytlias

:

qui

vexarentur

bello

Asiam

Ara.xe

a

Cimme-

in

a).

DiodorusSieulus. Primo ergo juxta ci

quum

incolunt

transmisso

unuiino iiabitarunt.

.

.

,

Araxem

fluvium pau-

Aucta est dein valde

liaec

natio,

babuitque reges memória dignos a quibus quidem partim Sa-

cae partim Massagetae cognominatí sünt

J.\^.

I^

h).

ej G XG

t.

Sabirok. Abarok. Pacinacitá,k.

A

közép-ázsiai jNIagyarok

Sabartoéaspbali

neve

hihetöA

közös eredet a kaukaziai Hunok egyik számos felekezeténeK Sabir melléknevével és egy hason

Armenia északi vidékeit szülföldének,

kérdre

az

nev

tartván

közhonra emlékezteti. a

Magjarok

bivek eddig követett rendszerünkhez

örmény

Írókat,

és lássuk,

ismernek-é

,

eredeti

vonjuk

k Örmény-

országban Sabir földet vagy népet. Valamint egyéb hozzájok a) Herodotns Historiaram. L. lY, h)

Diodorus Siculas, Bibliothecae, L. n.

\

/

168 intczctf kmlési'kbcíi

hagynak

u^y ebben sem

,

ök

cserben

bennünket. Felsö-Armeniában észak-nyugat végcsucsánál egyés Kis-Anneniánál

fell Cappadocia

idk

mely a legrégibb

óta Sabii-,

és a

élnk-

földével határos torjedelmes egy vidéket állítván

Dahük be,

másfell Colchis

,

Sapir néven neveztetik,

halljuk tudósitásaikit.

Sabir vidék Fels-Önnényországban

hason nevii várossal és helységgel

lein

Dahok

a

Sabir kerületbe

András, Izsák tanítványa,

határszé-

'"*).

vonult,

és

Sabir hegység szikláinak egyik barlangjában hét évig lakott

Sabir kerület határos a Dáhok földével

a

'" ').

""*).

Sabir kerület sajátja volt a hatalmas Pakradita nemzet-

ségnek Írja

tanúsítja

,

ezt

Valarsacesnek

:

nül adá (Manuel

fvezér)

urának leányát a Pakradita nemzetségbl

Kurken Sabir Hordhatnék

földére vonult

fel

még több

,

Sabir

föld

'"').

'"'').

irói

nyítására, miként Felsö-Armeniában

sággal létezett

midn

Chorenein kivül Byzanti Faust

annak

helyeket

bebizo-

Sabir ncvü vidék

hanem szükségtelennek tartom

,

való-

fképp miu-

tán bizonyos, miszerint a kérdéses vidék vagy kerület Sabir

nevét mai napig megtartotta, séggel,

hogy

ma Ésbér

földirókban. Sabir

nak

esik,

azon

kiejtési

más néven

el

különb-

az örmény

Isbér Erzerumtól észak-nyugot-

a Phasis vize öntözi, a kerület hoszszusága mintegy

két napi járó föld

—

mond

Indsídsían Új-Ármenia leírásában.

Isbér vagy Sabir ersített hely

-fvárosa

csekély

vagy Ispér néven jön

hason

'"'').

'"•)

Mecliitár, a Névszótárban Sabir szó alatt.

'"')

Vartan, Örményország földiratában.

"*) Vartan Földiratában. Sabir. '"*)

Byzanti Faust Örmények története.

'*'*)

Arzcmni Tamás.

'"") Indsidsian,

Örményország

leírása.

nev

kerületnek

169

Az

idézett

örmény

még azon reánk

földiró e felett

néz-

ve fontos környülállásról éitesit, liogy Sabir várost és kerüa helység lakói, valamint szintén a Tönikök és Arabok

letet

felváltva, kivül,

hogy már magában a Hunokra,

kapcsolatban pedig a

Sabir melléknévvel a Sabir-Hunokra utal egyszei'smind

hogy

,

a

diosi)olisi

eszünkbe juttatja

,

feliratokban

Egyiptomban

,

Kanises királytól meghódított népek sorá-

Sesostris elöít élt,

ban a Iltuiok „Unut siebentcs Volk

mely szó azon

hol ,,IInn»it*' névvel illetik;

hol Isbér,

Unna" néven jönek

és

Unut

J

Unnu

der sechstc

.

.

„Dann

cló.

A

«).

persepoíi-

okiratokban úz Örmények, Cappadoxok, Sapardok

si

nok ugy jelennek meg mint szomszéd népek.

tributa attulcre

hi

Hu-

igni, nii-

Armenia, Cappadocia, Sapardia, Hunae

:

Sapardia nem más

és

Dárius Hysta-

rex.populorum bonorum posui. Hi adorationem

;spes

ein

,

mint

az

önnéoy

felföld

Sabir

b)

vidéke.

Herodot annak lakóit Saspir és Sapir néven emliti, ide tartozó iielyei a tienis -xhi

következk

et Saspiribus

etc.

ornatu militabant

:

Decinia septima portio liaec

Alordii

et Saspires

i

Ma-

eodem quo Col-

c)

Super hos (Persas) ad ventum Ac^uilonem

iiabitant Medi,

super Mcdos Sapires, super Sapires Colchi ad Septemtrionale pertingentes maré, in quod influit flumcn Phasis

Quae supra Persas sünt chos ad

Aurorám versus

alluuntur,

et

et

Medos

rf).

et Sapires

et

Solem orientem, hinc mari Rubro

Aquilonem versus a mari Caspio et flumine Araxe,

qui contia Solem orientem

fluit

e).

Byzanti István tanúsítja, miként

:

Sabir, Sapir és Saspir

a) Fejér Georgii aborigines et incunabula Magyaioruni. p. 34. h) Idem, ibidem. p. 32. c)

Herodotus Historiarum. L. VII,

d) Herodot. L. IV. é)

Col-

Idem. L. IV.

170 csupán szókiejtési különbözségek, valósággal pedig azon egy népet jelentenek. láueipeí;

ToO

ét)vo;;

ev

lAeaoyeía

ríj

FIovtixt,!;

Tfj<;

ol

vOv 8iá

p XeyójjLevot Há^eipt^. Bé)(^eip,

^voí; Lxu§ixov, w<; SáTTEip, T^ixeTáToO t Sárrtetp a).

Strabo és Constantin a kérdéseit vidéket Syspiritidesnek nevezik

:

effodiuntar apud railitibus

mond

misit sed ab indigenis celatum est

Arraeniae

Sabir kerületnek hason

provincia

nev

Syspiritide

in

6).

in

Col-

confiniis

városát Diodor Sibár-nak

és Colchisban helyezi „Regia

cerónál az Siphara néven jón is

—

c).

mondja

ma

els

az

Cambale ad quae Alexander Memnonem cum

Syspiris Minoris

chorum

—

Auri metalla

létezik

el

e).

Colchorum Sibar

A

Ci-

d).

város, mint mondára,

Bajburt török kormányzóságban

és

meg

Isbir

Hunut néven ismeretes.

Az

ily

különféle alakokban elforduló, de

násoknál fogva félreismerhetlen Sabir vidék

egyez

és város

fövo-

Fels-

Örményországban, mely a Hunut melléknevet mind máig megtartotta

,

nem ok

nélkül

a Sabir-Magyarok

szülföldéül tekinthet, a honnan azok

és

Sabir-Kunok

a történetirást mege-

lzött korban Kelet- és Észak-Ázsiába elágaztak.

Az Avarok vagy Abarok nevöket Örményországban „Abaraner" helység nevében örökítették meg,

Abarani Mechitár örmény

iró

emlékezik,

melyrl többi közt

midn magát

Nachi-

tsevan kerület Abaraner helységbl származottnak mondja

a) Stephanus Byzantinus de Urbibus in voce Sameipe; et BÉy.eip. h) Strabo de Situ Orbis L. XI. c) Constantinus

Porphyrogenitus Thematum. L. Vni.

á) Diodorus Siculas Historiarum. L. IV, Cicero. Epistola ad Atticum. "") Indsidsian, Ó-Örményország, p. 508.

e)

'

'

").

171

Pomponius Mcla Armcnidban Ibaranokat,

Obonlcnokat ismert

és Suidas Obarenokat, Ptolomacus végre

illet helyeiket

adjuk

itt

Ubi nostra maria tractus cxcedit notiora jam nomina Amardi, Armenii

Obarcni pars Armeniae

phratem ex parallelo

Iiabet.

Mantiani

,

Eorum ver Cyrum

Oteni habitant, qui sünt Armeniae

Ibarani et

qui

,

Eu-

et Quadratus Par-

fluvium Obarenitae et

magna pars

b).

ab occasu Basi-

Ilegiones Septemtrionales incipientibus

Hobordena

,

a).

adjacens Cyro fluvio

thicorum L. VII mcminit. Prope

lissena,

Ryzaiiti István

c).

Kétséget nem szenved, miképp: Obareni, Ibareni, Abarani és Obordeni nevek alatt

Abarok

nak egyik felekezetét képezték meniában.

A

Ex

Dais

és

rejlenek, kik

.a

Dáhok-

hihet együtt laktak Ar-

Aparni, irja Strabo.

alii

Pacinaciták Constantin tudósítása szerint hajdan Can-

gar mellék nevezettel

illettettek,

mely név nálok ert

mességet jelent. Pacinacitac autem

qui

minabantur, (nam hoc nomen Cangar ac fortitudinem significat)

és ne-

Cangar olim cogno-

apud ipsos nobilitatem

d).

Nagy Örményország Gogarene tartományának egy kerülete,

mely a Georgiát Örményországtól elválasztó bérezek

vében fekszik Cangarnak neveztetik, abban hason

nev

tö-

hegy

és város létezik.

Már akár rint

ert

és

a Pacinaciták, mint nyelvöken Constantin sze-

nemességet jelentöt, magok adták a Cangar ne-

vet az érintett helységnek, akár az azeltt tulajdonították, nekem, kinek czélom

a)

Pomponius Méla. L.

meglevt magoknak

nem

egyéb, mint meg-

I.

h) Stephanus Byzantinus sub voce X)p(íf£voi. c)

Ptolomaeus

in

situ

Armeniae.

d) Constantinos PorphjTOgcneta dé adm. Imperii L. 4.

c.

40.

172 néptörzsek

mutatni, miszerint a niapyar ajkú (lanküii

írói

helyeket.

get,

mely Cangarnak mondatik

Chusar

,

ki

mind egy,

,

Sarai ivadéka vala,

Az örmény hadak

.

ós liaj-

nagyrészt feitalál-

nevei Örményország északi tájain

és lakhelyeik kijelelhctök

liatók

jelen

íiröklé

itt

közlOm

az

a setét hegysé-

' '

').

a georgiai király segítségére siettek, '").

Cangarok földén

és táborba szállottak a

Cangar, Gogarene tartomány kerülete, Nagy-Örményor-

nev

szágban, hason

várossal és hegységgel

"^).

Fejezet.

A.^.

Hunok. Martscharok.

A

nemzeti hagyományok hü tolmácsai a

fennen hirdetik

,

a Magyarok sapái

hogy

Hunor

azt a tudós

Calmet megmutatta Colchis

meg

küdt

Hunor

a).

Itt

kell

tehát

Mogor

és

kezdetben Heviláth földén laktak, ugy de Heviláth

jelesen Phasis vizénél

knjiiikák

régi

,

a

mint

és Örményorszjígban

Tigris és Euphrates forrásinál és

fe-

Mogor szülföldét nyomoz-

nunk, és e részben éppen nincsen miért felakadnunk az említett

hagyományok eme szavain: „Heviláth quac

sida dicitur", minthogy

virágzása korszakában,

melyre

kétségkívül vonatkoznak, nál fogva

a hagyomány

persa fclsöség

tágas értelemben Persiának

idézett szavai állott

és an-

mondathatott.

Tudva

alatt

lev dolog továbbá, hogy a magas hajdankorban apák

és nemzetségfönökök

emlékezete

'") Chorenei Mózes, Örmények "«) Pharbi Lázár.

történetei.

"') Mechitár a Névszótárban, Cangar szó a) Calmet Commentaríl

in

nunc Pcr-

Örményország a persa világbirodalom

Genesim. C.

II.

rendesen 2 k. 8

alatt.

f,

a

család-

az

általuk

^73 vagy

lakott földnek,

városok neveikre

az

általuk

maradékaik

és

törtónt elnevezésével örökittctett meg.

Szemügyre véve a mondottakat zérfényénél

Hunor

és

tnik legelbb

be

épített

által

kutatva, szemünk-

Nagy-Örményország

Hunoracerta város

is

örmény kútfk ve-

és

,

Mogor nyomai után

Otene tartományában az Albánok határszéleinél, mely a Hu-

Hunoracerta

nor nevet a legtisztábban vizszaadja.

a szó legegyszerbb

mény nyelven

,

értelmezése

mint Hunor müve

városa, a certa végzet az

anynyit

szerint ,

tudniillik

jelent ör-

Hunor építménye

örményben

szinte

mint

Hunor

,

a

xTÍTpia

a görögben müvet, alkotmányt, építményt, gyarmatot, várost

egyaránt jelentvén,

Örményországban

városokat

úgymint

ta

találunk

Ervantocerta

,

hordozzák

veit

igy ir

:

ta

relictis

ipse" a);

több

„certa" végzetü

Carchathiocerta, Semíraraocer-

Tigranocerta

,

névszerint

,

„Tigranes

condiderat

:

az

sat.

,

utóbb

melyek

Plutarch

quam

grandi rbe,

Tigranocertis

hasonlóan

alkotóik ne-

nevezettrl

értelmezik

az

örmény

cer-

vagy kerta szót Byzantius és Hesychius Cellariusnál a kö-

vetkezendkben

:

Nominis Tigranocerta adpellationem deciarat

Byzantius Chorographus quod voÚTtoXic,

sít

tyj

napOuatcüv 9wvr, Ti^oa-

Parthorum lingua Tigranopolis, sed an a Parthis vox

altéra sit nescio certius Hesychius xépTa uóXi; úito Apjxevícov,

kerta urbs

imo

sub Armcniis, seu potius kerta Armeniís urbs

et Syris kerta karta,

minata est in Africa

unde etiam Carthago a Tyriis no-

6).

Hunoracertáról emlékeznek többek közt Chorenei 8z6g nemzetsége öröklé Albánia rónáját

és

Araxes vizétl Hunoracerta erdített városig

a) Plutarchus in Lucullo. b)

Cellarii

'•*)

Geographiae antiquae L.

Chorenei, 2 k. 8

est,

f.

III.

C. XI.

:

Szi-

annak hegyalját

" ').

174 Chusar öröklé a Cangar hegységet ... és a Czor det Ilunoraccrta városig

.

"

.

.

János, örmény pátriárcha

—

„birodalmát

ván

Els Szombat

—

mond

ugy

vize mellékén Ti-

—

magnus

—

mond

Rhos

duo sünt

et fluvius

Kor

Tiflis

tendens

indeque

cun (Samcor) confluít cum

fluraine

Rhos

símíliter flumen

zar,

(íd

Hanua néven fluvíí

est

est et naviger. Oritur prope

excurrít ad

város Nagy-Örményor-

ersített

nubiai földiró Hunoraccrtat

fluvius

est

Maga Udi tartomány

Rhos

raagnum

Abarok vagy Oborenok,

az

Ab

,

et

Cyrus) qui

fines

Hanua

et exít in

valde,

hogy Pliníus

introitu dextra

et

maré Cho-

földe,

érde-

figyelmet

ugyan

helyütt ismét

ott laktak

Hunor városát ,

magyar ajkú Scytháktól az Udiuokat Scytháknak

mucronem ipsum faucium

hogj' e lakatott,

mondja

(maris Caspii)

alkotta Hunoracerta városra és Otene

,

"*) Chorenei. '

''^

Hun

b).

nép-

meg a Sabir-Hunokra vonatkoznak kétségkívül a Karpalota nagy becs és jelentség feliratai mint szinte

ségeire

naki

ex

a).

tenent Udini Scytharum populus dein per oram Albaní

Hunor

et

Sam-

egreditur

mind anynyi bizonyítványit annak

tartomány az ós elöidöben innen van

e

Sakok

In

:

magní nominís nem-

Araxes

több tekintetben

mel, Udiban esik Sacassene a

említi

montem (Caucasum)

ad

partibus Armeniae ínteríoris e Calícala

találjuk Udiban,

Samkor

" ^).

szág Udi tartományában

Armenia

és

"*').

Mechitar. Hunoracerta

A

Karín

fell

Udí tartományban pedig Hunoracerta, Dusz

városokig terjeszté

pe

hódításairól szól-

észak-kelet

(Erzerum) városig és a Coraxokig, Cyrus flisig,

föl-

').

János pátriárcha, Örmények története.

'") Mechitar a Szótárban. o) Bochart Phaleg. L.

m.

C.

Xm.

b) Plinü Históriáé naturális. L. YI.

175 a pcrsepolisi ékalaku feliratok

;

az elsre nézve tisztelt olva-

sóimat útasitom a több versen idézett eme munkához

Fejér aborigines et incunabula Magyarorum

gii

könyvbl irom

sodikat ugyancsak az emiitett

bonorum

staspes rex populorum tributa attulere

milii

syria,

ki

3

p. :

:

í

,

Hi adorationem

posui.

Gutrata, Armenia, Cappadocia, Sapardia, líunae

Már

a má-

„Dárius Hy-

Choana, Media, Babylon, Arbela

:

Gcor-

,

As-

«).

egyebütt megmondottam, miként Sapardia, mely az

Örmények

utóbbi feliratban, a Hunok,

és

csolatban adatik, Fels-Örményország

mely

a Sabir-Hunok

totta

meg mind máig

irataiban

Hunut,

évi

távolságát

mi

a ,

melyen

,

—

Sabir tekintve

az

azok

mond

idk

nev

tar-

a karnaki palota

fel-

—

más né-

több mint három ezer méltó.

Ezen

cgj'ctlen

Örményor-

mint képes régi és jelen

példa eléggé tanusitja,

kerülete,

Hunut alakban

Indsidsian

bámulatra

valójában

Cappadoxokkal kap-

Sabir

ugyanazon

nevét

jelöltetnek.

ven

szág föld, nép és történet ismerete fellebbenteni a setét tyolt,

igni

mely a világ legrégibb

históriai emlékeit fedi és

fá-

mint tud

vihigitó sugarakat vetni viszsza az élvilág népei és történeteire.

Örményország végre a sajátképpi Magyar vagy keletiek kiejtése szerint

Madschar nevezetet

viszhangzó

sem szkölködik, tanuja ennek Madschar völgy helység, melyek nevöket

letlennek

hanem

,

az

emlékekben és

minden bizonjuyal nem a

s

elökorban

egykor

Madschar vak vé-

ott lakott

Ma-

gyaroknak köszönhetik, mit fleg az elsrl annál bátrabban mivel az az Araxes bal partján következleg Észak-

állithatni,

Armeniában Hunor város Emlékezik

felöle

és Sacassene kerület közelében esett.

Orbeli István „Libarit

fia

Darzaidsch a cza,

lakói kolostornak egy

gyében"

szlt

ajándékozott a Madscharok völ-

"%

a) Georgii Fejér Aborigines et Incunabula Magyarorum. p. 31.

"«) Orbeü István.

.

176 IMadsthait

földiiatábaii

Indsidsijiii

inelyokról a

sorolja,

azon

helységek kíizc

nicgemlékeziiek ufryan

irók

lioiii

taitoiuányt vagy korülctet, mellben feküdtek

ki

de

,

nem

a

jelölik,

határozatlanul szól Madscharról név szerint Mczopei Ta-

ily

más mondván

.,A

Madscharok falujában

embert hurczoltak fogságba"

tiz

phylactustól emiitett

Hammer

tö íppoOpiov t(ov

rizet,

és

Magyarok

a

háborúk alkalmával

a

örizetét

a

Görögöktl

nak mondja. .,Heraclius per idem tenipus rursus inferebat

.

.

.

Theodorus

azon Baju-

Vll-ik században a Persákkal

helyezi

folytatott véres

és

nézetemet

támogatja

falu,

hogy Tlieophylact

,

daes közeiében

se

nem más,

pedig Masius bérez vidékein keres,

mint a felhozott Madsehar környülállás

egy házból

Dankovszky Media Atropatene tartományá-

Ma-ri^apwv, melyet

ban,

"),

magyar bérez

csupán

hihet, miképp a Theo-

'

et

kijavitott-

in

Persidem

Andreas Mazarorum oppidu-

lum vetustate ruinosum instaurant, quod a Bajudaes non procul distabat'" a),

a görög

már pedig

persa koczódás ftárgya

és

Örményország

tudjuk, miként ,

és

hogj'

a

minden erlködéseik mellett Örményországnak csak részében tudták kellett tehát

kis

váradnak

közelében

,

huzamosabb

az általuk is

léteznie

melyet

ideig

védelmi a

magokat

állapotba

volt

Görögök is

északi

fentartani,

helyezett

itt

Mazar

mai Bajburt hajdan Pajbért vár

Theophylactus

elferditett

alakban

Baju-

daesnek nevez.

Végre Ptolomaeus Tigris forrásánál mert

:

In reliqua et australiori

Mazara várost

parte (Armeniae)

inter

is-

Eu-

fontes Entetene, atque sub ea Thospitis.

phratem

et Tigridis

civitates,

Legerda, Mazara, Thospia, Colchis, Siavara, Arsa-

mosata

6).

"•) Mezopei Tamás. a) TheopbylactuB SimocaUa. Uist. L. VlII. b) Ptolomaei Cosmographiae. L. V.

177 Találunk

az eladottakon

ni(^g

Örményországban

kivül

és Bul-

magyar ajkú népekre, ncvszerint Parthusok, Basilok

gárokra vonatkozó emlékeket, de a melyek felhordásával, mivel

késbbi korból származnak

nem

tartoznak, ez úttal

Miután a magyar néptörzsököknck

nyomán, a menynyire egy

évezeredek setét fátyola bon-

ily,

kifürkésztük

totta kérdésben lehetséges vala,

maztak a Magyarok

azon kér-

álló

Noe melyik

déshez bár mi röviden hozzászólani.

leend

helyén

;

ugy vélem a szülfölddel szoros kapcsolatban

szár-

fiától

?

Chus, Kuschita, Chusaeus nevezet, melylyel az Oxus

Hun-Magyarok nem csak

körüli

sák és Chinaiaktól

is

viszont találkozunk,

münket

;

fia

az

illettetnek,

számos magyar

folyója mellékén

Cham

lakhelyeit

öselókori

szülföldét az általok Armeniában hagyott emlékek

és eredeti

A

nem

és annál fogva czélunkra

foglalkozunk.

Örmények, hanem a Per-

Chus vagy Kus sapára

már hogy ezen Chus a szent vagy ivadékinak egyike

miatt meghatározni

Armenia Araxes

és melylyel

eifilékek csopoitozata között

nem

lehet,

miképp és mikor jutottak

a

lett

figyel-

forditja

iratokból

légyen

,

ismeretes

adatok hiánya

valamint azt sem lehet tudni,

Magyarok

keletiektl

a

rajok

ruházott Chus névhez, anynyi mindazáltal bizonyos, miszerint

nem egy népe vagy országa

az ó világnak nevet,

nem

jelent az

is

viselt

mindenkor Aetliiopot,

Cham

Egyébiránt a Magyaroknak Chus,

hajdan Chus

felcetét,

fiától

négert

szárma-

Thu-

zásának kedveznek némiképp a nemzeti hagyományok. róczi évkönyveinek

homlokán olvassuk

„Hunc Nemroth

:

fit Chus qui fit Cham) quidam volunt

garorum

num

fuisse

positum

Protoparentem,

est,

nam

in

Hunnorum

a).

sive

(qui

Hun-

uno dictorum volumi-

quod Nemroth gigás pest

linguarum

con^

fusionem in terra Evilath quae nunc Persida vocatur intrasa) Bochart, Pbaleg. L. IV.

c.

2.

'

178 ex ronjngc

8ct ot ibi lios

Encch

siia

duos gcnerassct

vocitata,

fi-

quoruiu altorllunor altcr voro Magor dcnominati cxtitisscnt.

nomcn

a quibus imivcrsi Huiini Magorifiuc scnt.

.

.

—

Idem

.

Almus

Ugek

qni fit

et

genus traxis-

qui fit

,

Ed

qui

,

fit Chaba, qui fit Hunor, qui fit Ncmrotli, qui fuitClius" Másfelöl ugyanazon hagyományok a Magyart

phet

származtatják, „lu altero autcm volumiiium prae-

fiától

dictorum subditur quod Honor sive

Hungarorum non

tum

quod

ex eo

Magor

et

fuissent

filii

ipse Nemrotli

naim habitasset, tum ver

Magog

patres Ilunnorum

Nemroth

Hungari descendunt a Magog

anno 58 prout

S.

Nam

filió

sent

a

illa

Magog

.

'\d-

quod a

subditur ibi-

Sigilbertus l''>piscopus Antiocbenus in Chro-

Hunni

Et primus

a).

.

qui post diluviurii

-lapiiet,

conjuge sua Enecli gcnuit Hunor

gens

est,

.

et sancti doctores dicunt.

nico orientalilim nationum refcrt introivit

ctos a quibus

Chus

nunquani juxta fluvium

Japlict descendisscnt Scytliae.

filio

qui fit

quia. ut supra dictum

dem, ergo inquit ut sárra scriptura

et ex

a).

Magog Ja-

in

Magor supra

ct

Magyari gcnerati

et

rcx Scytbiac

fit

tcrram Evilatli

et

Magog

dcnominati lilius

di-

í\ú>-

.laidiet

rege vocata c>t Moger. a cuju^i etiam

ct

pm-

genie regis descendit nominatissimus atquc ])otentissimus rcx Attila

.

.

.

Longo autcm

Magog

regis

et duccs

descendit Ugek

Magogot

rázók.

A

pntcr Almi

a Scytliák rf)

a quo reges

vallják

tuvábbá

jelentése miatt nbbúl,

határozatlan

a Scythák sapjának mondatik, nn-g

Anonymi Belae

c) Josephi Flavii

Flavius

és más történctirók és szentirás-magya-

Scytha névnek

Magog

atyjának

a) Thuróczi, Chroiiica Hungarorum. h)

ducis

Hungáriáé origincm duxerunt'- ).

Józsefe), Zouaras

hog}'

de progenic ejusdcm

post tcmporo

regis

iiotarii.

i.

I'.

I.

r.

2.

1.

antiquitatura Judaitarum. L.

d) Zonaras Annalium T.

I,

p.

3,

l^C. VII.

nem

lehet

179 a Magyaroknak Magogtóli származására következtetni

nak azonban némely adatok

,

melyek azt

gyanittatják, ilyenek a többek közt

jnek el

egykor lakott tája-

találjuk,

Magog

nevét Armenia Gogarene tartománya a) syria Hierapolis városa nevében

A

hihet azon egy

és

a Magyaroktól

kon némely helység nevekben örökitve

nak neveztetik

csakugyan

hogy a Gog és Magog

:

neveket, melyek a szentiratokban együtt

nép jelölésére

velünk

van-

,

példái

Gog

:

nevét Coele-

mely a Syrusoktól Magog-

,

b).

legrégibb

hagyományok

elágazása

ilyetén

mellett,

melylyel a Magyarokat hol Chamtól Chus és Nemrothon, hol

Japhettöl részint tik

le,

Magog-

részint Thogorraán keresztül veze-

Noi' melyik fiától vették légyen eredetöket a

rok, meghatározni teljes lehetetlen.

midn igy

két fövéleményt egyeztetni s'jándékozott

terum (quum que,

intererit)

adstniere enitemur

gentem robustissimam

phet per

„Cae-

:

et populosissimam partim

rothuni fuisse propagatam et in

a Magyarok Chus

és

unum

coaluisse"

ex Ja-

nem

c),

való-

s

könynyü volna

Aramaeus

mint szintén a magyar nyelvnek ban, mint

irt

Hunnos Magores-

Magog partim ex Cham per Chus tum ver Nem-

jában ezen egyeztet nézetet elfogadva fell

Magya-

Deseritzky ugy látszik a

nevének

egy-

okát

adni,

anynjira egyes szavak-

annak bels alkotásában, szerkezetében és ragasz-

tékok használatában a héber és atyafias nyelvekkeli szembe-

tn

hasonlatosságát

d),

másfell pedig hangkiejtés és szavak-

a) Postea est Sacassene quac et Albániáé est deinde Gogarene.

h)

Nunc visam

d)

de

Ab Hebrads ,tercedit.

flumini

Apamiam

,

initiis

finitima

Marsya amne

Nazirenorum Tetrarchia, Bombycem quae

Hierapolis vocatur Syris c) Desericii

Cyro

Strabo. L. XI.

interiora dicantur. Coele habét

a

et

ver Magog.

et majoribus

alio

di-

nomine

Plinii Histor. natural.

L. V.

Hungarorum. L. XI. C. VII.

itaque non descendimus,

lingnae tamén cognatio in-

Révai, elaboratior Gramm. Hang.

180 különlíö/ósít

ban azokt<M Irnycgcs nyelvekhez közelitését

ós

a

iiikábl)

zend-ariai

A magjar

nieKinagvaiázni.

nemzet

c

szdnnazva a Chamiták és Japhetiták

gzerint Chani cs Japhettól

között mintegy közvetítt és átmenetet képezne.

Üc legyen bár miként

Cham

vag>

Japlicttól,

va^

anynyi az eladottakból minden detben Észak-Örményországban

névszerint

körül és Phasis forrásinál laktak.

miért hagj'ták

el

mind ketttl,

a mi valószinübb esetre világos

folyói

a Magyarok

származtak légyen

.

fiiként kez-

,

Araxes és Cyrus

Már hogy mikor és teljességgel nem

ezen eredeti lakföldüket,

tudhatni, a történetírás errl mélyen hallgatván, minden esetre azonban

idkben

a legkorábbi

történni, mivel a menynyire

örmény

az

nek csupán neveire, emlékeire, szóval a Dahok, Sabirok, Sakok, Abarok

örmény

nyomán

,

,

Örményország

kik

kikrl fennebb

mint

störzsökös

tehát

kétségkívül

évkönyveiben

népségek jelennek meg,

fajú

szintúgy: Sacassene, lakói,

a históriai emlékezetet meghaladott századokban tájakról

,

csak

helyeire akadhat-

liült

Hunoracerta, Madsehar völgy és helység

emlékeztünk

irók

a magas régiségbe, ezen tájakon a magyar nép-

felhatolhatni

ni,

költözésnek^

ezen

kellett

mi okból nem tudhatni

az

érintett

kitakarodott Mag}'aroknak

,

lakhelyeit elfoglalva és azokon megtelepedve, a helységek ko-

rábbi neveit megtartották, mire nézt nagyon kétes, ha az e

vidékeken seregével keresztülvonult Xenophon Dahain ö

,

kiket

Taochiknak nevez, Herodot Sapirain adiospolisi és persepo-

lisi

feliratokban eléjöv Sapardian,

mag}'ar ajkú népségeket megtartott örményeket

Hunokon

sat.'

vagy helyeikbe lépett

,

kellessék

kétesebb, minél bizonyosabb

,

értenünk

hogy Strabo

,

,

daha

,

saca

,

sapir

,

abar

már nem magyar, hanem örmény

sat.

ily

de nevöket

és pedig

annál István,

maga helyén

népségeket

nev

hason nevtl

Byzanti

Araraian és Solin korában, kik e tájakon, mint láttuk,

,

helyeznek,

törzsökök nép£si-

181 egész örményors/áp

tették

az örmény irók egyeteme, de megvallja Byzanti István,

Obarenok

u-lycí

U

t^éc-

:

KOpov zotaaiv íi^ápTjvoi

nya számos kerületekre

iigy

-í Urrjvoi

nagy tartomá-

tizenöt

tudniillik

nevezett stratégiák-, hadak- vagy

apáról

külön nemzetség-fejektl

melyek

satrapiákra oszlott,

öröklési joggal biratván és igazgattatván

szálló

az

vtec; a).

ApfAEvíac

ixTQpof;

Nagy-Örményországnak

fiúra

ki

Otenokat nyilván örmény nemzet kiegészitö ré-

és

szeinek lenni állítja vájjLovToi

azt

tanusitja

vidékeit;

tárgyalt

.

szint-

csak közveszély idején

anynyi önálló, egymástól független és

képezerejöket egymással és a királylyal egyesít államokat tek.

Innen van, hogy

ily

egyes hadak

nev

külön

Armenia íquod certum

quasdam ex

iis

barbaris nominibus ccntumviginti

Az Orniények

,

teszi:

regna

singula

vei

kül-

mint

,,Di-

praefecturas quas rrpa-

in

est)

nem-

)iagy szerepet

játszottak. Plinius ezen hadak számát százhúszra

rr.yía; vocant,

és

és fajú népségeknek tartattak,

például a Sophenok, kik a Ilómaiak idejében

viditur

néha na-

törzsek

kevésbbé ismeretes

zet belszerkezetével és viszonyaival

földiektl

és,

örmény ország

gyobb hirre és hatalomra kapva, az

quondam,

b).

ha Strabonak hiszünk

a második szá-

,

elpártolt zadban Kr. eltt. Nagy Antiochus idejében, az ettl

Artaxia és Záriadra vezéreik alatt hol

más tartományt

clfoglalváo

nemzetiségüket minden oldalról ték,

hogy Strabo

kitétele

szomszédaiktól

,

hatalmukat,

,

nyelvöket

valamenynyien

azon egy

sorai (örmény) nyelvet bcszéllenék, ezt tanusitó érdekes

képp hangzanak ab Artaxia

:

„Tradunt Armcniam cum

et Záriadra auctam,

tores fuere, quo superato

altér

qui

Magni Autiochi impera-

8ophenae

VI. C. X.

ek-

príus parva esset

et

voceUr^ve. a) Stephauus Byzantinus de urbibas iu b) Püdíus Historiac notur. L.

és

nagy sikerrel terjesztet-

oly

szerint,

hol egy,

Amiseuae

et

182 Adamantidi

quibusdam

et

alter regioni

aliis,

quae circa Arta-

xata est imperantes, multum coaluere et vicinis lóca plurima abstulerunt.

Medis Caspianam

Iberibus circum

Gogarenam

trans Cyrum,

Parenetam

et Pliaunitem et

montanam Paeadri regionem

Basoropedam,

Chorzenam

et

Chalybum gentibus

et

et MossyDaecis

Xerxenam quae Armeniae Minori conterminae

et

Tel eju8 partes sünt. Cataonibus Acilisenam et regionem quae circa

Antitaurum

est,

ver Tamonitam

Syris

omnes unius

ut

linguae essent a).

A

Magyaroknak Örményországból

örmény hatalom

való

az

és nemzetiség terjedtének imént érintett kor-

már csak azon oknál fogva sem

szakára

kiköltözését

tehetjük,

mivel

ugyancsak Strabo értesitése szerint Artaxias és utóda Tigranes osztályrészébe jutott Cyrus és Araxes közti föld,

már

ekkor

kiválólag Örményországnak hivatott, következésképp jó-

val

elbb

tl

lakatott.

granes lata.

és a törtéuetirást megelzött

qui

is,

Ea

E

genere Artaxiae

eam

—

idk

örmények-

óta

—

mond Strabo

habuit, quae proprie

Armenia

est appel-

Medis, Albanis et Iberibus contigua erat

Colchidem

et

Cappadociam quae juxta Euxinnm

fuitTi-

usque

in

est b).

Mar-lbas-Katina a kérdéses tartományokat ugy adja el, mint kezdettl örmény ajkú törzsektl lakottakat, elismeri mindazáltal, hogy

a legkorábbi

századokban

Örményország

határin bell számos idegen ajkú népségek tanyáztak, kik az

Örményeket háborgatták

s

kiktl csak

sikerült birodalmát megtisztitani. dett

Aram

szellem uralkodó levén, hónát

megszabadította idegen

is

iga alól,

és

hanem

Aram

fejedelemnek

liarczias

és emelke-

nemzetét

nem csak

e felett

birodalma

határait minden oldalról kitágította, több népeket és tartomá-

nyokat meghódított és gyzedelmei a) Strabo de sita orbis. h)

Idem ibidem.

L

XI.

által

oly

nagy hirre

és

183 névre kapott, hogy a fennevezett

tanutétele

iró

az ör-

el

Armnik

ményeket; a Görögök Apfxevta, Persák és Assyriiisok néven

*'^°).

Aram

hódító hadjáratai közül

mely kapcsolatban képes deríteni

:

tartományaiban elkövetnek vala nagyrészt önkényt vállalkozó

;

Medusok

tette

mások

,

és

országa

dsídával

szétvert

magát az

,

men,

a

gyülevész

és két egész

hajnalhasadta

,

sem-

gyzelme

jeléül

tornyán

egyik

hegyig

elfoglalta

és birta Ninus Assyria és Niníve királya uralkodása koráig

Mar-Ibas-Katina

a következ czikkben elbeszéli

nak bizonyos Barsam-ou

nyert

gyzedelmet

el-

sokaságot

várfalának

országát pedig Zarasb

délkeleti

Nikari-Mades

elfogott Nikarí Madest,

Armavir

felfegyver-

országa

seregét

to-

végszéli

mintegy ötvenezerre

és dölyfös vezérök,

elrettentésére,

vaskaróra húzatta,

ki,

uralkodása

trhetvén

kiket a mondott tájakon fellelvén

eltt megtámadott

és

melyeket

,

,

nyíllal és

,

Ninivén

Chusok módjára tzzel- vassal pusztító

évig bitorlott

mivé

és

Aram nem

bátor és lelkes íQakból álló

len vezeté

csak egyet emelek

a fenforgó kérdéssel és arra némi fényt

áll

népek dulásait

vább az idegen

részeit a

itt

„Ninusnak Assyrián

eltt néhány évvel történt, hogy

zett,

az

szerint

Annenia körül lakó népek Aram nevérl neveznék

,

'

' ').

Aram-

meg Paeapus

Ghalia, Cappadocia és Pontus ura elleni hadjáratát,

Masaca a)

utóbb Caesarea városa alkotását, az örmény hatalom és nemzetiségnek

a

mondott

tájakon

terjedését

és

szilárdulását

Kis-Armenia és a byzanti írókból ismeretes príma,

»«0)

Mar-Ibas-Katina Chorenei Mózesnél.

"') Chorenei.

1.

a) Tiberins jussit

k.

13.

k.

12.

f.

f.

maximam

in

mine, qnae Caesarea dicitor pios in Tiberio.

1.

secunda,

Cappadocia civitatem appellari sno no-

cum Mazaca

antea vocaretor. Eatro-

184 tertia és

quarta Armcnia alakulását,

de a mik czélomra

stb.

nein tartoznak.

A

fennidézett sorokban kettt találok

Elször

figyelmeztetni kivánom.

hogy

:

a Chusokéihoz hasonlitja az iró

;

ország

miképp a birodalmát minden

oldalról

Chusokat támadta

saikról elhírhedt

gyzedelmes ellen

,

fegyvereit a Medusok,

id

dulásait

legelbb

a

is

Cappadoxok

fordította

,

és Pontusiak

óta Észak-Örményországot az

is

dulá-

meg Észak-Armeniában,

örmény

sót

még

az

örmény fhatóság

alatt

ál-

birodalom alkotó és kiegészít részének Ibériát és Albániát

hihet,

.

;

kitágított és idegen né-

hogy azokat az országból kizte

,

legalább ez

északiabb

részeit

keleti

Aram,

megtisztított országhóditó,

és csak azután

olvasóimat

Medusölc

a

Chusok módjára — mond —

tzzel, vassal pusztitották az

pektl

mire

,

lenni

,

lottnak találjuk.

Második, az

üli

hogy Aram a

:

gyéig elfoglalta

és

az

eladott

Ninus

czikkben

országlása

hegységrl, a Medusok határinál

nagybecs

iró

folyóról ir felöl

,

és

Strabo.

Zarasb

koráig birta

emlékezik

történeti iratában. Zariasp

Plinius

erdemei,

figyelmet

Medusok országát

legyzött

he-

Zarasb

;

örmény

Zebios

hegységrl pedig és

Kis-Arzsak

birodalmát

a Medusok országa és Zarasb-hegység határozta

kelet

'^*)

Zarasbnak neveztetett hajdan Oxus vizének nyugoti ága, melynél a hasonnev Zarasb

,

utóbb Bactra és

Balch

város

feküdt.

Bactra quorum oppidum Zariaspa quod postea

Bactrum

a flumine adpellatum esto^.

Urbes (Bactriani) dicitur per in

quam

habuerunt Bactra

ejusdem

fiumeu

nominis

Oxumí»). '") Zebios

históriája.

12.

1.

a) Plinius Históriáé naturális L. VI. C. XIV. b)

Strabo de sita Orbis L.

U.

quae

et

defluens

Zariaspa emittit

186

Aram

hóditó roppant birodalmának határait az eladot-

tak szerint

északról Kaukázus bérczei, délkeletrl pedig Za-

rasb hegy, vagy Zariasp folyó képezték,

ban az

felfejtett ily

nézeteinkkel bámulatosan

széles értelemben vett

nél egyfell Kaukaziában

mányokban

Aram

találjuk

örmény

magyar

á

mivel

birodalom

másfell az

,

mi a jelen munká-

egyez,

határszélei-

Oxus melléki

ajkú

népeket,

nyomatva hagyák

honjukat,

eredeti

el

tarto-

hihet,

kik

fegyverei páratlan szerencséjének engedve,

súlyától

éppen

vagy azok valójában

s

a népek történetében azon szinte példa nélküli jelenség, melynél fogva az eredeti szinte

egyenl ágra

irányban

;

hónából

magyar

felkerekedett

északnak véve, a

egyike útját

hozzáférhetlen hegy-völgyeibe vonult

;

faj

,

nem

is

lehetett egyéb

Kaukázus

bérczei

mene-

mint egy hatalmas karral köz-

,

bevágott, azt egymástól elszakasztott és

útját

irányban venni kényszeritett külellennek

mve. Ugyana

tént tudniillik ekkor a

vedett megveretésök után. tas devicto,

SU8

atque

orientem

partém

occidentem migravit

Persiae

etc.

irja

a Pacinacitáktól szen-

earum una

incoluit;

Constantin

alia

quidem

autem

ver-

versus

').

Egyetlen ellenvetés, mit elgördithetni, volna, hogy hódításairól és általában az

magas fokra emelkedtérl dokai után rajzoltuk,

,

örmény

hatalomnak

a történetírók

')

,

Aram

valaha

oly

a mint azt Mar-Ibas-Kátina nyom-

mitsem

a mi önkényt elenyészik, ha elgondoljuk

dan ama századaiban

tör-

mi szinte

„Turcorum exercitu per Pacinaci-

partes diviso,

in

ellenkez

két

Magyarokkal Armeniában,

késbb Lebediásban

másfél ezred évvel

két

másika pedig, több száz

mértföldnyi távolságra, az Oxus vize körüli tájékokra kült

,

különböz

szakadt, és egymástól egészen

:

mondanak;

de

miszerint a setét haj-

a népek életében sok,

felette

sok tör-

CoDBtantiniis PorphyrogeDeta de admiiiistr. imperii Cap. 38.

186 ténhetctt,

mirl a

jelen legnagyobb

kútfkbl

több tekintetben biányos

sem tud

meritett

de a mi mindamellett egy

,

dolgai leirásával foglalkozó írótól

görög

rjszt

,

római,

és

hona és nemzete

eladva

mit

torténctirás

viselt

hiteit érdemel.

Strabo, a régi világ egyik legnevezetesebb föld- és történetirója,

ki

Amasiában, Cappadocia városában

következésképpen

a

szomszéd

Örményországot

az egykori örmény hatalomról dicsérettel

kételkedik az örményeket a sorolni

,

st némi

Medusok

és

élt

ismerte,

jól

emlékezik,

nem

s

Babyloniaiak

és

irt,

mellé

tekintetben azok felébe emelni. Mint a kik

ezen els rangu nag} hatalmasságokkal hatalomban versenyeztek is

,

st azoknak

a parthus világbirodalomba olvadásuk után

magokat fentartották

hangzanak

:

Ad

,

maxima Adiabenae

pars

pertinet ad Babylouiam, beat, nii

ide tartozó

occidentem

est

planities

érdekes

Adiabena est

,

adhaerescit.

ac Babylonii praeter omnes alias

ut

Mesopotamia, quae

principem

Nam

Medi,

quae

gentes

ita erant ab initio constituti,

ekképp

sorai

praesertim

ea

quamquam proprium

nonnunquam Armeniae

rirentur,

et

ut se

ha-

Arme-

hic

sünt

invicem

ado-

cuique opportunum videbatur, nirsum concilia-

rentur , quod usque ad Parthonim impérium permansit. Medis itaque atque Babyloniis

Parthi

imperant

,

Armeniis

autem

nunquam. Invasiones quidem factae sant, omnino .lutem

nunquam, imo Tigranes fortiter resti ti t. L.

XVI.

capti

(ut in rebus Armeiiacis dictum est)

Parthusok.

A

Parthusok,

Nagy Sándor

kik

a Syro-Macedonok

Ázsiának és a

maival nagyság- és hatalomban versenyz tak

,

1

'.ynaatiát

örmé-

adtak, mely azV-ik

Ezen id-

század (428) elejéig uralkodott Örményországban.

szak a

történetirás

korában

a

esvén,

Parthusokról sokkal

a

több és világosabb adatokkal szolgálhatunk ségek kutatóinak

,

mint a daha

,

saca

históriai

idk eltt Örményországban

thákról.

A

helység

Örményország

tele

;

eltt a hatahnas Babyloniak, Assyrok

Macedo Sándor

és

uralkodók

ök

és

Medusok

az

korában

fképp utódainak több

és

királyok

alkotmányt;

szerint

keresztény

miveltségnek

és

az

hitre,

ók tették

örmény irodalom;

alapját azon polgárosodásnak,

Arsaci-

adtak a nemzetnek, az

Arsacidák korában tértek az örmények a alattok nyert lendületet az

Az

a már évezreddel

hódításai és

fogalmai

az

ugyanazt teszik némi

folytonos viszálkodásai miatt zavarba jött

közt feloszlott örmény birodalmat,

telvék

,

adják

sorát

egész

királyoknak

dák hozták rendbe és szervezték újból

idk

nemzet-

és

szakadazottsággal a görög és római történetírók.

fennállott, de

a

hun-magyar Scy-

lakott

történetíróink

örménj-parthus Arsacida

régi-

meg emléküket Örményországban;

a Parthusok emlékeivel ellenben

nemzetünk évkönyvei,

magyar

massageta és más,

,

nevezett népek csak némely

ség nevekben örökitették

ró-

alkot-

birodalmat

50-dik évben a keresztény számlálás eltt, az

nyeknek az Arsacidákban egy

akkori

lerázván

után

halála

igáját, urai lettek fél

le

hatalomnak.

188 Ormcnyország

melynek szóval

ök-

nyeknek

.

voltak alkotói

melyek

,

azon

kora

azon

polgári

daczára

azon

századokban

ment; részben máig

is

egyházi

és

sokféle

örmény nemzet honában

melyeken az

fenmaradtak

,

örvendett intézmé-

viszontagságoknak,

és azon kivül keresztül

melyekhez a nemzet

hi-

ven és vallásos kegyelettel ragaszkodik. Arsacida volt a nagy Tigranes, Arsacida Örményország gely

;

nagy

Arsacida Szent Izsák pátriárclia

tása által az

apostola,

örmény nyelv szabályait örök

totta, kinek idejében arany korát

érte

Ger-

Sz.

a szentirás

ki

,

idkre

és

megállí-

örmény

az

élte

fordi-

irodalom.

II.

A

Parthusok eredete és lakhelyei

több

körtlli

évi

fá-

radtságos nyomozásaimnak eredményét eladtam könyvem els részében, hol számos történelmi adatokat hordtam bébizonyitására

:

miszerint a Parthusok és a Partbusokkal ro-

nagyszámú

kon seytha törzsek voltak a és

annak

lel

különböz ajkú

és

nemzetiség Scythák közül azok, kikben a Hun-magyarok

seit

kell

keresnünk, kimondotta ezt elttem rég

régiség búvárok atyja

,

Horváth István

gyobb készületü munkáját bé nem állitásának

bébizonyitására

legrégiebb történeteibl"

gítnek nem mondhatni.

„

:

csak kár

;

végezhette

Rajzolatok

görög

és

latin

hogy na-

,

mert

felhoz

nyelvre

nemzet ,

ségére vont következtetések

;

tanutételei csak ugy ós akkor

nev

kielé-

forditott

nemzeti nevek hason jelentésébl, szószármaztatásból és

kások hasonlatosságából a különböz

mit

a

magyar

a

czimü értekezésében

A

,

mag}'ar

a

szo-

népek eredeti egy-

úgyszintén a középkori Íróknak

nyomnak

bizonyitólag a

ka mérlegében, ha nem hiányzanak más elsrend népek eredeti egységének bébizonyitására. Dyenek

:

kriti-

érvek, a)

a

A nyelv

189 emlékek téneti

,

b)

közös név

,

hiteles irók tanutételei

c)

d)

,

tör-

események és lakhelyek azonságaaj. lU.

A

viseltek

és legbizonyosabb ismertet jele,

lönböz idben

különböz népeknél

és

nyire különböz neveket,

kü-

azok

légyen

egymástól

bármeny-

a

kerekség

légyen

és laktak

f

rokonságának

nyelvek rokonsága a népek eredeti

föld

bármely szögletében. Linguarum cognatio cognationis gentium praecipuum et certissimum argumentum est. Jóllehet, azonban

mindazáltal

elidegenithetlenebb sajátja;

melynek más

tat fel a történelem,

volt

leg-

és

kincse

nemzeti

a nyelv minden népnek legdrágább

nem egy népet munyelve hajdan, más

most; következleg eredeti nyelvét idegennel felcserélte; igy, hoz-

hogy egykor a magvar fajhoz számított népek sorából zak példát: a Bolgárok

ma

dialectu-

egy

a szláv nyelvnek

egysát beszélik és a szláv népcsaJádboz számittatnak, holott kor, raig tudniillik

Kaukaziában laktak, valóságos Magyarok a

o) Lcgkevésbbé támaszkodhatni ebben a tekintetben meiylyel

ismeretes az önkényszerü eljárás,

barbár népek, helységek és elferditették

;

keveset tördtek azzal

nyelvén valamely nép, legcsekélyebb

szerintók

megváltoztatták

neveit

személyek

görög irókra

idegen,

az

miképp nevezi magát

:

kömyülállás,

s

saját

fegy-

életmód,

természevernem, viselet elegend ok volt azoknak elnevezésére mi által iszonyú tesen görög nyelven vagy görögösitett alakban ,

;

zavart idéztek

Mi

a régi világ népeinek történelmében.

el

miatt

Flavius József ekképp panaszkodik: „Porro gentium qnaedam adsuis conditoribus appellationem,

hnc servant derivatam a etiam mutavemnt. ribus.

Hi enim

.

.

Graecis potissimum

posterioribus

8ibi tisurpaverunt,

dum

saeculis

gentes

nomina

causa in Qraecorum formám mutari ad tiquitAtam Jnd*ic«ram. L.

0. YI. et

sibi

ista

aurinm

YZL

qnaedam

nomenclaturae anto-

veterem

nominibus

tanquam ad suum jus attineret...

1.

talis

locorum notis

glóriám

insigniunt,

gentium

decori8

voloptatem.

An-

190 voltak

ífl

a hunmagyar Chazarokéhoz hasonló nyelvet beszél-

Fraclin

').

—

A

Slavica commutata

cum

irja

Hunga-

lingua sua

Bulgari occidentalcs sea nigri

lica seu Magyarica primitiva

nerarunt

Chazaronim,

similis est linguae

Lingua Bulgaroniin

tek.

dege-

Fejér Györgye).

irja

Bolgárok magyar nemzetiségérl örmény

magyar

és

kútfk nyomán értekeztem fennebb munkám második, vagyis kaukaziai részében

takra utalva

miért a tisztelt olvasót az ott eladot-

;

csak azt

itt

,

^)

,

akkor

el

népeknél fordul

álló

népeknél

és polgárosodásban elhaladt

vagy éppen nem változik

és évezredek lefolyása

már nem hanem

érinti

többé a

által

vagy ha igen

,

változik

alatt

mert

,

,

lényegét

nyelv

nyelv

megállapítta-

csak századok

,

akkor

is

a

változás

belszerkezetét

és

legfölebb annak külalakját, formáit, de bármenynyire

szóragok

változott a nyelv, külalak, ejtés, hajlítás,

nép szájában

,

ha megmaradt lényege

,

hez a nép tartozik.

Ha

nak Kelet-Ázsiában, néven

által

rá lehet könynyen

merni az seredeti nyelvre és a nyelvnél fog\a a

bármi

szü-

miveltség

ha a

kivált

,

vallás által megszentesittetik és irodalom tik

századok

több

hatásának

ezen eset csak a miveltség és polgároso-

is

dás alsóbb fokán

hogy a nemzeti nyelv-

nyomasztó

és rendkivüh körülmények

leménye

:

néptörzsnél

egész

nek hasonló kihalása egy

müve

mondom

fajra,

mely-

sikerült volna körösi Csorna Sándor-

vagy Regulynak az Ural körül felfedezni

nevezett

néptörzset

,

mely

magyar

a

nyelvet

hang, modor és kiejtésre nézve a miénktl bármenynyire

lönbczleg és

a is-

romlottan

beszéli,

nemzetisége iránt pillanatig

is

ki

')

Fraehn de Cüasaris.

")

Fejér. Aborigines et Incunabula

3)

A

annak

merne

kételkedni ?

Magyarorum

Ha

p.

él

121,

Magyarok Kaukaziában. V. f^ezet: Bolgárok..

ktl-

magyar

az eredeti

191 nyelv, minden további kutatás

maga elegend

szükségtelen;

lévén a fajnak, melyhez a nép

ismerésére; ellenben, ha kihalt a nyelv, és

nem

a

csak a nyelv halt ki

hanem

,

általam

minden ismertet jeleknek találkozása és ges, hogy egy rég kihalt nyelvnek

egyfel-

még inkább, ha

kihalt a nép

gya vizsgálódásainknak; akkor az

nyelv tartozik,

is

moly tár-

,

fcnnol)b

eladott

felliordá?a

szüksé-

és a világtörténelem szin-

letnt népnek nemzetiségét némi sikerrel meghatároz-

teréról

hassuk

;

mihez természetesen csak hoszszas kutatás,

fknek nem anynyira

olvasása,

mányozása

fáradsággal

,

a nagy

mint

inkább

a

gondos

egybegyjtött

kúttanul-

mindennem

adatoknak egybevetése, öszszehangzó elrendezése és a tárgyra alkalmazása

által

juthatunk

el.

a Parthusok nemzetiségének

ki

Áll ez különösen arra

tzte

kifürkészését

n^Tm,

tudomá-

nyos búvárkodásainak tárgyául. IV.

Parthus néven nevezett nép és nyelv mai nap nem tezik

ezen nemzetet tehát a föld népei közt hiába keressük

,

Parthus név alatt, rég kihalt s

lé-

;

él

miután e néven

mind uép, mind

azonban kétségkívül mindkett

nem Parthus név

alatt.

Itt

már önkényt

a magyar nyelv és nemzet-éaz, melyben a mi egyre megyén ki

:

a parthus? vagy

tortozott-é

talmas parthus nemzet? és épp ezen kérdés, fejtését

tztük

ki

jelen

fejezetben

csakhogy más

felmerül a kérdés

él

a magyar fajhoz

,

nyelv

régészeti

a

ha-

melynek megbúvárlataink

tárgyául.

Könynyü volna a kitzött kérdésnek megoldása ha ,

nának nyelv emlékeink a Parthus-Arsacida

önnény országban uralkodása korából kel

,

de fájdalom

nem dicsekedhetünk; romban hever, a

mében

,

az egykori Örményország

1

!

vol-

háznak

országló

ilyenek-

szó szoroij

értel-

a várak és városok rom-

192 jni

vagy

kiálló,

itt-ott

Uiizt

l(?k-

sok

rs sírkövek

roninkból kiásott oszlopok, cm-

a

t'rdrkos

hordanak, láthatók ezeken számtalan rus.

tartalmú

históriai ,

nnénycken

eleven sziklába vágott

szobái és

ékalaku

vonatkozó

csarnokai telvék Semiramis uralkodására feliratokkal

kivül, sy-

más néven Se-

chaldacus, arab cs görög feliratok. Ván,

miramocerta várerösségnek

feliratokat

hasonló ékalaku iratok találtatnak Manascherta,

;

Ariimét. Dariuns (Bajazid) és Ptcria városainak romjain

Görög

találtatnak egyebütt

feliratok

örniényországban

mely tartomány

,

de

is

o).

fképp

Kis-

az V-dik században Kr.

után görög hatalom alá jutott.

Az Arabok uralmát hasonlólag számos

A

egész Armeniában.

évig uralkodott Örményországban,

idszak

alatt

nyclvoK

emlékét, scniuji nyomát sem láltattak

pénzek,

nem

s

bámukitos

in)tt

ta-

emhkck. melyek parthus

fel-

hordanának

fket

magyar történelmi szempontból

holott

ezen hü>z>>zu

hagyták az országban, nem

é))ité>zeti

iratot

;

I

hirdetik

hatszáz

szinte

seniniinemü

ncmzeti^cgiiknek

és

feliratuk

Arsaiuia ház

parthus

azon ido

(tta.

hogy az örmény kút-

tanulmányozni kezdet-

tem, kiváló gondot fordítottam mindenkor ana, hogy parthus

nyelvemlékeket vagy a nyelv minségét ismertet hiteles adatokat fedezzek htett utazási

e

fel,

munkákat

feliratokat ismertetik,

végett hozattam

melyek

,

de

a

o) Déscription

de T Asie

nézve

föczélra

mindeddig minden fáradságom.

meg

a fennebb

az Örményországban

Mineuro L. Arménie

p.

130

em-

talált

sikertelen

emlékezik

Tisztelettel

írói

a

volt

par-

par Charles

Tcxicr.

Chanayazarian Esquisse de Langloi Vojage, dans

Most kaptam

1'

1'

Ilistoire

de

Arménie Paris 1856. et Cilicie

Paris 1861.

Konstantinápolyból Csalalian Sergius örmény ér-

seknek útleírását Nagy-Örményországban, ben megjent 1853 Tiflisben

men,

1'

Arménie Miueure

mely munka két kötet-

örmény nyelven, mely

azok közt sok históriai

érdek

több

feliratokat tartalmaz.

százra

193 thus Arsacidákról az ugyancsak konikban keletkezett és leg-

szebb virágzásnak indult örmény irodalom, de nyelvükrl mélyen hallgat.

Az örmény kútfkben

nyelvrl hiában keresünk

dalom

melyek a szerencsétlen hont

kincsei,

parthus bizony-

teljes

Mivel azonban az örmény iro-

talanságban hagynak minket.

gyakran ért

azok

e tekintetben

,

a

tudósitásokat

és nemzetet

nagy részt elvesztek

pusztitások alkalmával

oly és

csak idváltva majd egy hozzáférhetlen sziklabarlang üregei-

bl, hová azokat tulajdonosa

majd a romok mélyé-

elrejtette,

bl, majd ismét a kolostorok porlepte könyvtáraiból hozatnak napfényre

,

nagyon valószín

tartott és sajnosán

deztetni

,

vagy

lehetetlen,

kivált

,

most az utazás

történelmi

a Kurdok

feliratok fognak találtatni,

rablásai

meg

elveszettnek

1850-ben

fog

közt

miatt

A

polyban 1851-ben.

Ecsmiadzin

vül becsessé teszi

,

és

fényt

Nísibisben

örmény

mun-

kiadatott Konstantiná-

mi ezen munkát reánk nézve rendkí-

azon terjedelmes

fedeztetett

Ezen nagy becs

felírat,

a kereszténység

felirat ,

tehát az író ko-

Sanatruk

fel

Kr. után) palotájának romjai közt felvett.

hol

deríteni.- így

kolostornak

els századából, mely a Vll-ik században rában

,

szinte

kéziratokban gazdag könyvtárában Sebeos történetirónak kája a Vll-ik századból Kr. után

felfe-

melyek képesek leend-

nek ezen kérdésre mostanig nem ismert találtatott

sok

munka

Déli-Örményország romjai

kutatás

és

idvel

hogy

,

nélkülözött

,

melyet

többek, közt

király író ,

(35

— 65

munkájában igen

érdekes

tudósitásokat tartalmaz, az armeníai parthus Arsacida uralko-

dó háznak eredete fell.

V.

Okát annak alatt

,

hogy

a

Parthusok

hoszszas

uralkodásuk

Örményországban nyelvemlékeket nem hagytak,

jak azon körülményben

,

hogy

az

feltalál-

örmények Yalarsacest a 13

194 nagy Arszftk niapok hittak

önkényt választották mo.g királyokul és

fivérét

meg

az országba

s

,

dittattak meg. Nincs adatunk reá

Parthusok

kezdetben

a

nem

ház

királyi

fegyver erejével hó-

a történelemben

nagyobb

kivül

tagjain

hogy a

,

számmal telepedtek volna Örményországba, menekültek ugyan az Arsacida háznak Persiában és Bactriában országló,

harmadik században sanidák

Kr. után

trónjuktól megfosztott némely ágai

által

szági véreikhez, ezek azonban külön

örményor-

fnemesi családot képez-

tek ugyan az országban, de külön népséget nem,

hanem va-

lamint a király és. a királyi háznak tagjai, ugy ök és nemzetiségre nézve az

de a

hatalomra kapottt pcrsa Sas-

is

örmény nemzetbe tökéletesen

nyelv belé

olvadtak, külön családi vagy parthus nemzeti érdekeket soha

sem hajhásztak, hanem azonosították mindenben az örmény nemzet érdekeivel.

Innen

kodás, melyet az fennállott,

küli

;

és ragasz-

királyi húz iránt,

tanúsítottak, mely a históriában

mig csak

szinte példa nél-

minthogy sem magok az Örmények más házból királyt

magoknak nem lett

azon rendkivüli bizodalom

örmények ezen

választottak

,

sem az örmény fenhatóság

fe-

egymásközt vetélked Persáktói és Rómaiaktól mást, mini

Arsacidát királyul elfogadni soha sem akartak.

VI.

Oka annak

továbbá,

bírunk, az is, hogy az

közepéig, mig tudniillik kiejtésére alkalmas

hogy parthus nyelvemlékeket nem

örmények magok

betk

az

örmény

is

az V-ik század

hangoknak megfelel

felfedeztettek

(a régiek

s

arra elég-

telenek levén) az örmény szóknak leírására közönségesen per-

sa és syrus

betket használtak

a),

st

de

a dél-nyugotí As-

syriával határos tartományokban az isteni szolgálatot a) Chorenei Mózes

Örmények

történetei.

3

k.

62

f.

is

syrus

195 nyelven végezték

Enmcnes örmény

a).

örmény

nus, hogy Orontes

taniquam

scriptam

betknek

syrus

Polyae-

irja

betkkel

synis

„Eumenes epistolam

levelet mutatott elö. teris

királyról

satrapától

irott

protulit Syriacis

lit-

ab Armcniae satrapa Oronte"6).

használata

A

némi hasonlatossága

és szokások

tévedésbe, hogy az

örményeket a Syru-

sok és Arabok nyelvrokonainak állítaná.

„Armenorum, Syro-

vezette Strabot azon

rum

Arabum

ct

mone

,

vita

gentes multum prae se ferunt cognationis ser-

corponim forma maximé ubi

,

séget azonban

nem

mint persiai Arsacidáknál

arnieniai

a

Nagy Sándor

Elö-Ázsiában elterjedt görög volt

alatt egész

sunt". Két-

vicini

szenved, miképp a diplomatiai nyelv ugy

görög

,

utódai felira-

tnak mind két rendbeli Arsacida királyoknak mostanig talált pénzei.

A

két Tigranesnek, Artavasdnak

nak pénzei következ feUratot hordanak

c)

M))\ BACIAEVC

MtrVC NEOC TTPANHC, EPATO

lirPANOr AAEAthH. látta

azon emlékoszlopot, melyet Kaukaziában

— 226

leurs maitres,

Icur langue

et

ils

les

dans

la civilisation

raaitrisérent a leur tour

par leur littérature.

que

d).

les

par leur

Leur langue

fel-

Kr.

ut.)

a Chazar- és

állított

Üasil-Hunokou nyert gyzelme és föurasága jeléül

a) Les Syriens plus avaucés

görög

feliratai,

Chosroes örmény király (313

cl

BACI-

Ezekhez hasonlók a parthus

Arsacida királyok eddig ismert pénzeinek irással

BAClAEüC BA-

lírPANOV, B.A.ClAEaC BACíAEON APTATAC-

ClVKilN VEilC

Erato királyné-

és

fut

Görög

Armóniens culte,

celle

par

qu'on

eraploya dés lors en Arménie dans les affaires judiciaires, dans la diplomatie et dans la religion jusqu' au cinqaiéme siécle de l'ére

Chrétienne. Chanazarian Histoire de

L. 4.

c.

Arménie

cf.

Mois.

Ch

-en,

54.

b) Bochart Phaleg. C. c) Katerdsian.

örmény

1'

IX.

Világtörténet,

örmény nyelven megjelent Bécsben 1852.

és parthus Arsacidák.

2 kOt. 76

1.

d) Cborenei Mózes, örmények történetei. 2 k. 66

f.

196 volt szövege a Sanatruk király palotájának

tartalmú feliratnak

liistoriai

Plutarch

írja

:

romjai közt talált

melyrl fennebb emlékeztem

is,

hogy Tigranes az

általa épített

a).

és nevére el-

nevezett, nagy részt az általa meghódított Syriából és Cappa-

dociából átszállított Görögökkel

rosban görög színházat dósokat pártolta

állított

és a görög színészeket és tu-

6).

Appiánban viszont a parthus Orodes vasdes Arsacida

vá-

Tigranocerta

népesített

olvassuk

királyokról

és

hogy

:

örmény Arta-

midn

a

ezen

uralkodók egymással kibékültek, a békeszövetség szilárdítására ejtett menyegzi ünnepélynek növelésére

eladásokat rendeztek, mert Orodes a görög nyel-

kat és

színi

vet

értette,

jól

görög szavalato-

Artavasd pedig éppen költ

kat és egyéb munkákat

korában meg voltak

irt

,

volt,

színdarabo-

némelyek Appián

melyek közül

c)

á) Sebeos. Heraclius kora.

I.

könyv.

2

I.

b) Erant ea tempestate Tigranocertis plurimi ludorum artiöces

andiqae Tigranes ad se institutorum spectaculorum causa

quos convo-

carat. His Lncnllns ad praeparandos pro párta victoria ludos

que Bpectacula magnifice usus

est.

at-

Plutarchus in Lucullo.

Tigranes Cappadocia velut indagine cincta nt nemo posset eva-

dere ad trecenta millia bominum abstraxit

ad incolendum cum

ei8

aliis

gni diaderaa sibi iraposuit et

attiibuit

;

ubi

in

Anneniam

oppidum Tigranocertam

minavit, quasi Graece dicas Tigranopolim. Appianus thridatico p. c) Interea

et agros

primum Armeniae

re-

a se deuo-

de bello Mi-

216.

Orodes cum Artabase

Bponsa Pacoro suo sationes et malta

filio,

alia,

in

gratiarn redierat

ejus sorore de-

moxque secuta sünt conmia

commes-

et

introducta sünt et Graeca acroamata,

nam

Orodes nec linguae Graecae rudis erat nec literarum. Artavasdes

ver

etiam tragoedias scribebat et orationes et históriás

,

quarum

nonnullae servantur el bodie. Appianus de bello Parthico. t) 'AfTauáffJr)? xal Tp«Y<í>í(a? frc.si xal XéYou; 'yP*?* **• i^oplaq

&v

iviai Sioaúl^ovTa^

FlatAtchos in Craaso.

197

vn.

Nem

levén e szerint parthus nyelv-emlékeink

a parthus nemzetiség kérdésének megoldásában

maszkodhatnánk, mig ilyenek fognak elégednünk azon szám parthus névszókkal

,

biztosan

tá-

meg

kell

felfedeztetni

ugyan

kevés

:

elsrend

de

,

melyeket könyvem els részében, az V-ik a melyeknek magyar értelme

fejezetben taglaltara, tatlan.

szerint

melyekre

,

tagadha-

Vannak ugyan az örmény nyelvben nagy számmal szók,

melyek

a megtelel

egyeznek

dottam

ilyeneket én

;

fel

mag}'ar is

szókkal

hang

I-s könyvemben száznál többet hor-

ezekrl azonban nem lehet mondani

;

értelemben

és

thus nyelvbl származtak által az örménybe

hogy a par-

,

mivel a parthus

,

Dyelv, mint fennebb megmutattam, a Parthus-Arsacidák

ko-

rában nem használtatott Örményországban.

Ezekrl elkorban,

tehát vagy azt kell

midn

mondanunk,

a Parthusok sei

:

hogy azon

a Dahák, a Sakák és a

eltt

többi hunmagyar-scytha néptörzsek szétoszlásuk

laktak az

örmény

lyók mellékén az

örménybl

magyarba

a

hogy azok egy

melynek hihet

A nyelvet

felföldön

,

meg

az

rég ,

vagy pedig azt

;

a magyar

melyet nyelvészeti munkáiban

,

midn

kell

többek

közt

kételkedik

nagy

Arimis) debeant,

cum

a) Lásd e tárgyról

vei

hodie

Siquidem

mnnkám

fo-

vagy

mondanunk,

a).

örmény

az

sikerrel

hasz-

örményeket Scythák-

mondja

ezeket

multum dubito quin Armenii etiam nomen suam

utantur; ismét alább:

,

maradványai,

mint az örmény leánya

,

nált, scytha nyelv dialectusának és az

nak nevezni

Cyrus

és

köz-anyanyelvnek

kihalt

nagy tudományú Baxter nem ,

Araxes

együtt

a magyarból származtak az örménybe

,

s

linguae

Scythicae

Armenis

ni-dik részében a

:

qui

2.

„Neque

his (Aramaeis,

dialecto

hodie

veteri

és 3. feijezetot

Orményországi Daha és Saca, Hanmagyar-Scjtha népekröL

az

198 Scytliarum lingua loquuntur qui et

air

Az örmény külön osztályt

,

Arraenii

vir..."

est

Scythanim propago fuerant

nem

nyelv a keleti nyelvek sorában

valamint

nem képez

bármenynyire különböznek

veknek tartatnak

,

is

nézetem szerint mindkett

;

az

vagy

ariai

valamint a régi persa

;

rae-

,

beleolvadnak

és azokkal együtt

is,

sem

a magyar

képez

hanem

egymástól és eredeti anyanyel-

zend nyelv-családhoz tartoznak dus és sanskrit nyelv

igitur

a).

a

tágas értelemben vett nagy indogermán nyelv-családba, mint

annak egy külön

alkalmuk az

volt

örmény nyelvet

egybevetni a sanscrit,

szembetn a

tudós Katerdsian

ban

,

,

persa

és

hasonlatosságot fedeztek

az örmény nyelvnek

zend

régi

pahlavi

,

egyéb

fel

,

ariai nyelvekkel,

is

és a

és

munkájában

rokon

mon-

— mond — mutatni

lehet

mint

helyet a nyelvek sorában,

régi persa

kiknek

grammatikáját

örmény

az

Nem

világtörténelmi

más

annak

és

vagy zend nyelvek közt.

dott ariai

hogy

Figyelmet érdemel ugyanis,

osztí»lya.

több franczia és örmény nyelvész és régiség kutató

a

ariai nyelvek osztályá-

mert valamint geographiai tekintetben szomszédok, ugy

közel állottak egymáshoz az istenségröli véleményben és szo-

kásokban

,

mindenek

pedig rokonok nyelvben

felett

,

miután

számtalan els rend, az emberi nyelv leglényegesebb szavaik az örménynyel közösek, mi által mint testvérek állanak egy-

más

mellett 6J.

a) Baxter, Glossaríam

Antiquitatum

Román aram

,

Londiai .1781

in

voce Arimanes et Arimaspi b) Katerdsian Világtörténet

Eogéne Boré,

1.

kötet

109. lap.

franczia Armenista, e tárgyról ekképp

La grammaire Arménienne grammaire Grecque

grammaire Sanscríte

repose sur

les

mémes

et a des' rapports frappants etc.

Arménie

p.

101.

nyilatkozik:

que

la

eurtout avec

la

bases

199

vm. Midn

mondom

azt

hogy a magvar nyelv az

,

a magyar

zend nyelv-osztályhoz tartozik,

nyelv

vagy

ariai

magyar

és

régiségek köriili több évi vizsgálódásaimnak eredményét mon-

dottam

ki.

Könyvem els rok egykor az

részében megmutattam

Oxiis

ugyanott megmutattam azt

is

,

A

egyikével az

azonságából,

lakhelyek

kömyülállásból

a vallás hasonlatosságából és azon ,

nyelveknek

ariai

az örménynyel, melylyel azt öszszehasonlitottuk zös szavai vannak; ariai

nyelvekkeli rokonságára

Martin.

Saint

kájában

Írja

megrzött zend

régi

hagyományok

Örményország

szerint

rábbi

idk

la,

Arménie"

óta

Arán- és

a Persák

,

a

többi

czimíi

mun-

minden

Iránnak

nevezik.

és Zendavesta könyveiben

a

és

részébl

északkeleti

származásukat. Ezen földrészt Kelet

Vendidád

,

számos kö-

,

egységére.

eredeti 1'

a

tudniillik

hogy a Zoroaster vallásának szent könyveiben

:

népek

.

„Mémoires sur

hogj'

,

annak

következtethetni

joggal

laktak

hogy a Magjarok régi vallása

egyezett a zend népek vallásával.

magyar nyelvnek

hogy a Magj-a-

,

tartományokban

melléki

vize

többi

vezetik

maga

Zoroaster

tisztelettel

le

a legko-

népei

emlékezik ró-

azt szentnek, tisztának és hatalmasnak mondja, e volt az

ö szülfölde és els hely, mely vallását elfogadta azt ó tovább Indiáig terjesztette.

remtett' és lakott hely írási

a földön,

Végre

e volt

,

a honnan

az

els

te-

mely hagyomány a mi szent-

hagyományainkkal bámulatosan egyez

a).

a) L' Arménie est appellée dans les livres dönt nons venons de parler (Zendavesta) les

i>lus

Eeriemeno

grandes éloges

et

plus importante de toutes Ini c'

donne

les

noms de

étoit sa palrie

Zoroastre

,

il

celles

sainte,

et c' étoit le

en

la considéro

ou

il

de pure

premier

parle

comme

toojours avec la contrée

pouvait établir sa et

pays

de poissante qui

loi ,

,

la il

enfin

aToit embrassé

200 Örményországnak

<5pp

ezen északkeleti része

kútfim nyomán a IIun-Magyarok

zem

,

itt

sinál

Armenia

;

A

Chusok

volt a

itt

Araxes

és

Euphrat és Tigris forrá-

felföldén

Dahák,

laktak egykor a Parthusok sei a

Hunok, szóval

nia

a Cyrus

a hatalmas Sakák földe

volt

öszszefolyásánál

hova én

,

szülföldét helye-

eredeti

a Sabir-

itt

földe.

zend hagyományoknak cmlitett öszszehangzása Armea Hunmagyar

Íróinak

Armcniában

és utóbbi

Srytháknak

lakhelyeire

Oxus

az

vonatkozó tudósitásaival, a magyar fajnak

bensbb

viszonyát árulja

viz partmellékén,

az áriáival sokkal

mint a milyent népeknél csupán

el,

szokások

lakhely azonsága

,

vallási

szoktak elidézni

;

nézetem szerint a magyar

ga sajátképpi ftörzse az

szülföldére

eredeti

elvek

és

hasonlatossága

ha nem ma-

faj

nép és nyelv osztálynak

ariai

nak kétségkivül egyik rokon ága; mire nézt bár mint rekedjenek némely magyar nyelv- és régiségkutatók,

gyar nyelvet a zsidó sa religion, aussi

más

és

il

Toiitc la partié orieiitalc de

scdéc actuclleinent par les Persans ot

quc tous

les

se trou\ent cousignécs

le

iiom ú'

.

.

dans

Depui>

.

livres

les

les

le

de r Arán. Selon la tcrre

et

le

Vendidad

premier

le

tirc

manicre étonnante avec

lieu

Arán

:

est

les récits

Mémoires sur T Arménic. Tom. a) Horváth István

r'

Rajzolatok

a

,

le

i)rcs-

ct celui

donnent a leur

divcrsis

traditions qni

sacrés des successcurs de

son origine de

habité

sou-

Aímcnic pos-

Zoroastre on poiirrait conjecturer avec quelcpi' apparancc de son quc la nation Persane

tö-

mások

Russcs porté dans

Persans dejiuis longtcmps

assez frap])ant.

est

le

ouvrages ^nicntaux nioderns

num quc

cc

d' Irán,

patrie

les

1'

an-

a -ma-

«).

a cn rappcler pcrpctuclknicnt

aiinoit

venir dans ses ccrits

chamita

és

sémita

.

is

1'

premier cndroit

tradition

des livres

rai-

Annénic du pays

qui

s'

saints.

eréé sur

accord

d' uiic

Saint Martin.

1.

magyar

nemzet legrégibb

történe-

teibl.

Révai.

Elaboratior grajiimatica Hnngarica; 47 lapján olvassuk:

Ab Hebraeis

itaque non descendimus, linguac tamen

tercedit, qaalis est inter oeptes ortas

ab avia ex

cognatio in-

filiabus diversis-

201

meg a

finn

hozni kapcsolatba a)

eredet nyelvekkel

lem felhozott érveikkel

nem fogják;

elhitetni

mi

legkevésbbé kedvezne,

meghajolva

a

nagy tudománya és tekintélye eltt,

bennem azon rég

magyar nyelvnek

kulcsát

táplált

csak

örmény

nézeteknek

Horváth István

kutatásaimat

kezdetben

st azok még inkább megmeggyzdésemet, hogy a

az általa kijelölt irányban tettem, érlelték

az

mondott

kútfkben sem találtam semmit, jóllehet,

de

azt ve-

az

is

nyelvekben

ariai

keresnünk, ezekben akadunk annak, ha mindjárt távoli,

kell

de

közös eredetet sejtet rokonaira. Kihalt, való, az ariai népes nyelvcsaládnak több tagja, de fcnmaradt szerencsére anynyi, és él részint irodalomban,

részint a nép ajkán, a

meny-

nyi szorgalmas tanulmányozás és kutatás mellett elégséges a

magyar nyelweli vérségének Él a

titokteljes

felismerésére.

sanskrit nyelv

India szent könyveiben,:

jóllehet a nép, mely azt egykor beszéilette

dekkel ezeltt a világ szinterérl; irodalmi fontossága által ugy és

,

él

mint

grammatikájának szabályossága

letnt évezere-

,

mondám,

és régisége sl

bámulatos

egyszersége-

által

már rég magára von-

ta az európai tudósok figyelmét b).

Él a régi Persák és Medusok nyelve, olvadt, de régi vallásukat és nyelvöket

rzött tzimádó Gueberok ajkán Él a zend nyelv

vagy

a

kevés számra

mind máig híven meg-

f

/

c).

legalább annak

egy

rokon ága j

Bactriának és északi Indiának némely hegyi népeinél

d).

idioma Hungarorum ot Lapponum idcm Ezen véleményben volt Reguly Antal jeles

á) Sajnovics. Demonstratio esse. Ilafniae

1770.

nyelvész és utazó.

Résö Endre a sanscrit nyelv ismerete. 1837 évi Tudománytár 1. k. upon tho antiquities of Persepolis by William Prico c) Dissertation Vol i. London 1820. d) Bahlen Petri. Commentatio de origine linguae Zendicae e Sanscrita repetenda. Hodiemis adhnc tcmporibus vigere scimus diab)

lectam Zendicae persimilem in regionibas Bactrianis mini viciniB mODÜma tracübus. p. 16.

et

Indo

flu-

202 Price Wilhelm jeles angol nyelvdsz, ki a persepolisi ro-

mokat

persa tudósok

kíséretében

meglátogatta,

a rejtélyes

ékiratokat, melyekkel boritvílk, egybevetvén a pahlavi nyelv-

emlékeknek kezénél lev gyjteményével

meg a

,

levö Gueberek nyelvével, azokhoz szavakban

alakokban hasonlóknak találta

Él

végre

egyikének dag,

ma

és kivált betii-

a).

legrégibb

emlékezet

históriai

Örménynek nyelve

számláló

és

egész Elö-Ázsiában

és

népei

pedig mind régi,

meglehetsen virágzó irodalmában

is

milliókat

Ázsia

az

,

kíséretében

gaz-

mind a több

,

nemzet

elterjedt

ajkán.

IX.

A

ágai voltak

névszó,

különböz

magj'ar fajnak hajdan szintúgy mint most ,

melyek különböz neveket viseltek

a magyar

faj

a

,

egyik torzsének volt neve,

magyar

és hihet,

miszerint csak Európában vívta ki a többiek felett azon

sbbséget, meljnél fogva a többi külön

nev

nek közös használatára bírta és magában egyesitette pen nevezte a Magyar magát Ázsiában

miképpen neveztetett az idegen népektl, lyet felfedezni

még

eddig

ri

neve iránt,

A

Magyar név a magas régiségben

gitett

hasztalan

mindaddig

már pedig

népe hajdanko-

minden

fiiradozása.

bizton tudhatni,

értett 6).

A Hunok

hogy Mazar néven

—

Mazar görö-

ismeretlen.

el Poq)hyrogeneta

Constantin irataiban elször oly körülmények közt

bl

me-

históriai titok,

tárgyalt

alakban a IX-dik században fordul

Mikép-

a maga nyelvén, és

senkinek sem sikerült;

míg a régiségkutató tisztában nincs

fel-

törzseket nevé-

,

melyek-

valósággal Magyart

a IV-ík században Kr. után merülnek

fel

a történelem színvonalán. Ammian és Szent Hieronymus elsk, a) Price William. Journal

of the British embasay don 1820. Vol. 1. h) Conatantmus Porphyrogeneta de Adm. Imperio.

to

c.

Persia.

37.

Lon-

203 kik a Hnnokról emlékeznek

alakban, a Hunokat

Unnu

és

bvebb

feliratokban

diospolisi

a IV-dik században Kr.

nem

és öszszefüggés nélküli adatok is

és

melyek

d),

idkbl hangzanak

után sokkal régibb

magok

Pliniusnál Megari c) név-

h),

a pcrsepolisi

Ilunut néven

a Magya-

ugyan

Feltaláljuk

íi).

Mazorani

rokat Ptolomacusnál

ugyan, de mint egyes

sokat nyomnak,

egyebünnen várnak

felvilágositást

miután csak

és

a hunmagyar

más ethno- és geographiai adatok segítségével névvel hozatnak kapcsolatba.

Nem

hatolhatván

IX-dik századnál

a magyar névvel

szerint

e

a hunnal a IV-diknél Kr. után

,

sabb századaiban; melyik név lesz kutatásait

némi

a siker

scytha vagy a parthus

áll

:

hogy

Hun-Magyar

volt,

sok nézetem szerint állítani

déki.

A

is

a scytha tágasabb

,

a

scytha néven

munkám els

ugy nem különben,

Hun-Magyarok

számos ada-

jóllehet a Parthu-

még sem me-

de azt

;

nép

nevezett

lapjain

hogy a Magyarok a sajátképpi Parthusok iva-

,

is

már csak

tanúsítja

,

a Scytháknak

e miatt

is

,

nem ,

,

e)

elmondottam és

egyik

,

elvált,

attól

minél fogva a parthus

szolgálhatott

anynyival

is

általánosan

inkább

,

Hieronymus

in Epistola Fabiolae ad Oceanuin.

Cosmographiae L. VI.

c) Plinias. Históriáé naturális L.

YI.

d) Fejér György. Aborigines et incunabula

EIbó Rész: els és második

fegezet.

Magyaromm.

p.

a

mivel

Ammianus Marceílinus Historiarum. L. XXXI.

b) Ptolomaeus

e)

a

hogy a Magyarok Scythák, de

:

Hun-Magyar Scythák jelölésére a)

,

sem hogy a kívánt czélnak megfe-

elszakadt, elpártolt felekezete voltak,

név

talán

folytathassa;

,

Parthusok, mint azt maga helyén

a név maga

maga-

régiség

melynek vezérfényénél

az,

reményével

mint ezt ;

a

micsoda

,

egyik sem

minden hajdan

tokkal bebizonyítottam

rem

?

jóllehet áll az

mert

lelhetne,

nem

!

szkebb értelm

parthus

a

fog világítani a történetbuvárnak

más név

fölebb

31.

.

nmmmamt^m

204 bizonyos, hogy akkor tak a Parthusok

,

hatalmak tetpontján

tartományokban,

füg-

éo Jaxartes folyók

kik a Parthusokéval nagyság- és ha-

talomban versenyez birodalmat alkottak

els részében

históriai hiteles adatokkal

Különben

ismei-etcs,

is

állot-

tlük egészen

hun-magyar scytha népek az Oxus

gctlrn közti

midn

is,

léteztek kivülök számos

mint ezt

,

munkám

támogatva eladtam

a).

hogy a parthus név, a Parthusokkal

Nagy Arszák

a lí-dik században Kr. eltt; a

dett fei a történelem sziuvonalára

emelke-

alatt,

és arról a Ill-ik század-

,

ban Kr. után Artaban ut()ls parthus Arsacida persa királylyal

végképp letnt, a história róluk zik.

A

kik

a keleti népeket

eszébe thalita

sem

egyiknek

századig

fennállottak

vagy éppen Parthusoknak

igen jól

kik a Parthusok

Azon pár

,

kik a Magyarokat

Parthusoknak

nevezték

nagy fontosságot rint

nem

u

kétes

a X-dik század-

Horváth István

Idket

tulajdonithatni.

inkább sejtelmeknek,

stóriai

felcserélni

eurói)ai.

egykori Parthusokhoz hasonlitva.

az ,

után

eleste

Parthusokkal

a

.

nevezni.

hitel, költnek inkább mint történetirónak ból

pedig,

ismerek,

Oxus melléki hatalmas Ku-

az

jutott,

közül

irók

azok viszonyait

és

Hun-Magyar Scythákat.

még pár

néven többé nem emléke-

e

görög, de kivált önnény

byzanti

Azokat

felhoz b).

nézetem sze-

mint világos adatokon alapuló

hi-

tudósításoknak mondhatni.

A magyar

régiségbu várok sajnosán nélkülözték a nevet,

melynek kalauzolása

mellett

szcntólyébe juthassanak

név erre elégtelen, a tolt jelentésíi.

a)

EIb

b)

Iitiiio\».U))í

,

jól

scytlLa

belátták

,

,

nemzet

crciletének

miképp a hun-magyar

határozatlan

Hogy ezen hiányt

Rósz: elsö és második

magyar

a

,

a

parthus korlá-

melynek anyoyira érezték

fojezet.

a magyar oemzet legrégibb történetébl. 81 lap.

205 Bzüks^^gét,

kipótolják

,

Különböz népneveket

különféle hypothcsisckhcz folyamodtak.

melyek a Magyar névszó-

fogtak fel,

hoz hang és jelentésre némileg hasonlitottak, vagy a melyek-

ben

m

néha erltetett elemzés

,

magyarázat szerint

és

ily

ne-

hasonlatosságot véltek létezni. Ezen eljárásnak több pél-

dáit találjuk

meg a

gyar

Horváth István értekezésében parfhus-scytha

magyarázatok

által

nevet

kapcsolatba hozta

Chananeusok és számtalan más

a hun-ma-

értelmezések

a

aztán

és

meg a

a Phihsteusok

ázsiai, afrikai

melyek segitségével

pek nevével,

ö

a),

hasonló

és európai néfélvilágot

beba-

rangolta.

Fejér György indíttatva

azon

csekély

mely a magyar és macron névszó közt

Macronok

hasonlatosságtól,

alig észre

vehet, a

Magyarok

eleit

kereste

b),

Deguignes hasonló indokból a Chinaiak Hiongnoui-

ban

Kis Bálint a Medusok

c),

a

Hun- Magyarokat ily

pontusi

és

és

szomszéd népekben

Örményekben

Lehet-e aztán

feltalálhatni.

d)

vélték

csodálkozni ?

a

ha

gyenge alapokra fektetett vizsgálódások kivántczéh-a nem

vezettek, lehet-e csodálkozni, ha ezen tudós és lelkes férfiak ily

kétes szempontokból kiindulva, minden fénypontot nélkü-

lözve,

az útjokb^n

itt-ott

útra vezettettek, s végre

felmerül is

az

idk

bolygó tüzek által tévés történelem

hetlen tengerén hajótörést szenvedtek.

A

kintve azt, hogy a Magyar, kelet népe

,

megmér-

mi egyébiránt

pedig vizsgálódásaikban nyugoti útmutatókat követtek

Képp vén

nem

ma

is

is

történhetett.

a Magyar,

8

te-

a nevezett tudósok ,

Másképp nevezi magát maga

másképp neveztetik

másnyel-

a szomszéd né-

a) Rs^zolatok sat. szóltibe mindenütt. b) Fejér. Aborigines et Incunabula

rum popali c)

Pontici. Pontus.

Magyaronun ac Gentiam cognato-

Badae 1840.

Deguignes. Histoire des Hons. Yide Pray AnnaleB.

é) El8 Bálint.

Magyar

régiségek.

a^iaa^AMM

206 pektöl, igy volt ez kétségkívül Ázsiában

meg nekünk, miképp

Már

is.

Magyar Ázsiában ma-

nevezte magát a

ga nyelvén, és miképp neveztetett Ázsia népeitl a

Magyar maga,

lakott

s

Miután

vele

k'"ön'''h

\

iszonyban

ki

;

szomszéd népek.

állott

a Magyar

hogy

hogy minden Scytha l\Iagyar

Scytha

,

zetiség Scythák közül, kiket után a görög és római

el

magyar

kivált

mi hozzánk a magyar nemzet

lehet

késn

Írták

meg

nettel tartozunk nekik

azokat

is,

nem

nem-

ismét csak

hagyományai

régi

a magyar krónikások,

;

jól-

köszö-

hogy azokat a végenyészettöl

mégis,

megmentették, mert igy

s

,

és

hiányosan jutottak

Jóllehet

és a keleti irodalom.

nev

áll,

me-

Nagy Sándor hadjárata

sereg ismert, ha

irói

nem

de

mondja meg nekünk

lyik volt a ]\Iagyar azon számtalan, külOnbíizö

a

hanem ha

,

vagy a ^lagyarral Ázsiában egykor egjütt

továbbá:

áll

mondja

ki

a mint azok elttünk állanak, né-

mely útmutatásokat tartalmaznak, melyeket töiténctbuváraink számba sem vettek, de a melyek egybevetve Constautinnak a

Magyarokra vonatkozó

a vizsgálót egyenesen

tudósitásaival,

Közép-Ázsiába vezetik, ahol az örmény kútfk világánál vább

kutatva

nyomába

jutunk

to-

a líun-Magyar Scytliáknak,

magyar régiségekre nézve kiszámithatlau fontosságú, feltaláljuk azon nevet, melyet az Örmények, Perfaj sák, Chinaiak és minden más ázsiai nemzetek a magyar

st

a mi több és a

jelölésére hajdan használtak

,

mely közös neve levén a Ma-

gyarnak keleten, minden mag3ar ajkú népet magában

egyesit.

XI.

Könyvem els részében

felfejtett

és

hiteles

történelmi

mig tudniillik adatokkal támogatott nézetem szerint hajdan Kr. felmerült a történelem színvonalára a IV-dik században ,

után a hun, a IX-dikben a magyar név

,

a Görögök és Ró-

207 maiak a TTun -Magyarokat általában Sakáknak

népek közül, kikben a Hun-Magyarok seiéi

Az örmények

különböz

egyfell Ázsia

másfell viszont a Görögökkel

pedig szomszédaikat jóval korábbi

fóldieiket

idkben

Hun-Magyar, mind

Kaukaziában

,

mind

ca,

Daha, Massageta nevökön, és ezen különböz

ket felváltva

synonym gyanánt

,

használták a mag}ar

A

név azonban

magyar

faj ,

,

nem

,

scytha neveknek,

jelölésére

az

öszszes

legközönsé-

vagy egyike a

,

felsorolt

chus, chusán, chosita név.

ményektl, Persáktól, Chinaiaktól

munkámban merül

ma-

átalában Kelet népeitl

és

elször a feledékenység ten-

fel

gerébl, melyben pár ezer évig

A

a Magyarok az ör-

gyar fajnak ezen chusán neve, melylyel

illettettek,

idegen Saelnevezése-

jelelésére.

Örmények ugy

a hun-magyar

hanem a

s

pe-

eszmezavar nélkül

különböz ágainak

melylyel az

fajnak, mint egyes törzseinek

gesebben éltek

külföldi

minden

még

ismerték,

dig

saját honi

népeivel,

Rómaiakkal, a IIun-Ma-

és a

egykor

mint Armejiiában

nép

folytonos

fogva

helyzeteknél

földrajzi

,

öszszeköttetésben állottak

gyarokat

rejlettek.

kik évezredeken keresztül uralkodó

,

Kl-Azsiában

(^s

a nag}' számii Scytha

Massagetáknak neveztek. Ezek voltak

voltak

Daháknak

,

szunynyadott

,

a

történelem

annak a Magyarokra vonatkozó jelentése ismeret-

színterére,

len volt mostanig, a történetbuvárok

tudósoknak

szet kutató

figyelmét

,

a régészet és nyelvé-

általában

tökéletesen

ki-

kerülte.

XII.

Hogy

a

Magyaroknak

és irodalomban

kikerülte

;

jártas

ázsiai

neve

európai tudósok

a

keleti

figj-elmét

okát azon környülállásban találom

afrikai Aethiopok,

Cham

nevét híven megtartották

fiának ,

s

Chusnak

,

:

nyelvekben

mindeddig

hogy mivel az

kiktl származtak,

Kelet minden népeitl^ a legré-

208

idk

gibb

6t%

sejdítve azt,

Chusoknak bivatnak

bogy a

afrikai Aethiopot,

a),

hanem néha egy más,

eredet

és

banem

kelet-ázsiai népet értettek, a

nemzetiségre

hol a szentírás

alatt

nem

is

nem mindenkor

az afrikai Aetbioptól

merben különböz, nem

csak elfordult, minden kivétel

Hogy a

a történetírók

Cbus név

keletiek,

is

Cbus névszót, a

nélkül Aethiopra

eredeti szövegében

Cbus

afrikai,

hol az

fordították. áll,

ott a

Hetvenek görög fordításában Aethiopot olvasunk, nem szükség említenem 6), és ez ellen semmi kifogásunk, de igen az ellen,

bog>'

Homer, Herodot, Nonnus Dénezs

Aethiopokat helyeznek, tak,

tudniillik

ott

Kelet-Ázsiában

a hol a Chus-Hun-Magyarok lak-

értesülvén arról, hogy India határinál a Paro-

pamisus hegy aljában

Chus nev nép tanyázik, és tudván másfell azt, hogy a Chus a keletieknél átalában Aethiopot jelent,

a

Chus névszót Aethiopra

szerint elgörögösitették

tették át s

ekképp szokásuk

c).

Egyébiránt a keleti történetírókban gyakran elforduló Chus, Chusan, Chusíta névre, Európa tudósai közelebbi idkben nagj'obb figyelmet kezdettek fordítani, és nem egy tette

már közülök azon leti

Írókban

jelent, ^

g"t,

észrevételt,

nem mindenkor

miképp a mondott név a ke-

jelent Aethiopot,

csak hogy mit

hogy a leggyakrabban Hun-Magyart jeazt eddig tudtomra senki sem mondotta. Ríepertnek, és névszerint

a) Cliuso nihil defrimenti terapus fuit,

nunc quoque

tani

altulit,

a se ipsis

Aethiopes cnim qnibus prae-

quam ab

Asianis oninibus ChuJosephus Flavius Antiquitatura Judaicarum L. I. Hieronjini Quaest. Hebraicarnm in Genesim. Quaest. 20,

saei nominantur. c.

7.

cf.

b) Gencseos. c)

Aethiopes

c.

2.

ad occidentem V.

23

v.

13.

qui bifariam divisi sünt

solem,

alii

ultimi

ver ad

— 24.

hominam.

orientem.

Alii

qnidem

Homeri Odyss.

I.

Sexta decima portio haec, Paricani et qui ex Asia sünt Aethiopes. Herodot. L. 3.

AJöíökí; tí

laówi'. tí xal

Idvca

7rci)iíX«

Baxtpwv. Nonnus Diónyi,

v.

840,

209 számára

iskolák

jegyzetben

peket

kiadott

a raint azok

,

42

lapján,

a

I-s Dárius persa királynak adózott né-

hol az

,

atlasának

régi yilág

persepolisi királyi sírboltok 6k alakú

a

felirataiban felsoroltatnak, párvonalba állitja llerodotnak ha-

son tartalmú helyével

suk

„Die

:

in

a következ érdekes szavakat olvas-

,

XVII (Herodot)

Satr.

gcnanntcn

asiatischen

Aethioper, gewisz griechische Übersetzung des Kuschiten

mens, und nicht die unbedeutende Völkerschaft

A

der Kossáer

Khuschija aufge-

sind in den Inschriften (von Persepolis) als

führfo).

Na-

mondottakból világos, miként az Aethiop névszó

a fenn idézett legrégibb görög írókban a Chusnak hibás fordítása,

azonban Herodot

gondosan

kaiaktól

is

a kelet-ázsiai Aethiopokat az afri-

midn

megkülönbözteti

igy ir:

„Arsanes

quidem Aethiopibus qui sünt trans Aegyptum atque Arabibus praeerat.

li

autem Aethiopes

bifariam militabant)

modum

ab ortu soMs (nam

qui sünt

,

censebantur

cum

spscie nihil ad-

Indis

a caeteris differentes, sed sono vocis

capillatura.

Nam

Aethiopes

crines, qui ex Africa

inter

crispissiraos

omnes homines ha-

bent. Aethiopes qui ex Asia sünt pleraque

gestabant

duntaxat. atque

qui ab ortu solis sünt promissos

arma,

quae Indi

6).

xm.

A .

Chus névszót Aethiop forditásban

nemzet srégi hagyományaiban gyaroknál

több

jöttek, egykori

századok

is,

múlva

ázsiai lakhelyöknek

feltaláljuk

a magjar

felraaradt tudniillik a is

azután

,

Ma-

hogy Európába

a keletieknél divatos Chus

nevének emlékezete; mert a mint mondám fennebb

is,

hihe-

t, miképp nem a Magyar nevezte magát Chusnak, Chusánnak, és hoixM Chus földnek, hanem a Persáktól, örményeko) Kiepert, Atlas der altén h) Herodoti Historíarom. L.

Welt Wien 1864. YU.

14

210 és a többi keleti

tol

ki

tán, te,

nópcktöl neveztetett e néven. Thuróczi,

a mondott nemzeti hagyományt, több századok múlva azu-

hogy megtelepedtek Pannoniában

nem

kételkedett a

hangú értelmezése

Chus

szót,

a

Magyarok, írásba

a szentirás-magyarázók egy-

szerint Aethiopra

mit akar, vagy mit jelent, a nemzeti

gyarok Ázsiai lakhelyeirl van szó

te

senki

gyarok

hogy az

,

ázsiai

Már hogy

magyarázni.

s

hagyományokat

régi

híven viszszatükröz Thuróczi krónikáiban

tudtomra soha senki meg nem

tet-

az Aethiop névszó

,

fejtette,

—

de

nem

Ma-

hol a

ott a

,

azt

,

sejdítet-

is

Ma-

legkisebb öszszcköttetésben álljon a

viszonyaival akár földrajzi, akár történelmi te-

midn

tudósaink

kintetben

;

gyalták

az Aethiop szót mint szerintök értelem nélkülit

,

azért,

a

kérdéses

helyet tár,

a

melyet csak a vak véletlen csúsztatott bé a hagyomány szövegébe, figyelemre

nem

méltatták, holott Thuróczinak tökéle-

tesen igaza van, megjegyezve, hogy a magyar

lakhelye Belázsíában fordított

Chus

nem

hajdaukori

faj

feküdt a Thuróczi által Aethiopiára

föld határinál

hanem a Chus

,

maga

föld

volt

egykori ázsiai honjuk.

XIV. Thuróczinak

többször emhtett

„Scythicam regionem unica regna Bastardiam

scilicet

tumque octo provincias

cingi

helye

ekképp

Dentiam ac Mogoriam

Ab

habere.

piam quae Minor India vocatur

a

Chus

szót

maga

vicinari" a).

eredeti jogába

et

Aethío-

Thuróczinak ezen

,

és viszsza-

melyben azt a

magyar nemzet hagyományai kétségkívül több századokon a) Thax^cKi, Ohrooica Hnogarorum.

c.

6.

cen-

tandem Mogoliam

gentem Corasminam

helye, helyreigazítva a keleti kútfuk szellemében,

helyezve

dividi,

Orienté Scythico regno

Juhrianum, post haec Tartiam (Tartaríam) jungi, ex plaga aestívo subsolari

hangzik:

coraprehensione sed in tria

ke-,

211 de a melybl a divatos

resztül megtartották,

helytelenül kiforgattatott,

által

deti

szülföldére vezeti

ros

és

sok

egykor persa

a vizsgálót a

alatt

azonban nem

(>lius;.

magára

áll

helycinek nyomozása végett a mondott

Az

földére.

.

nem-

Magyarok si

a

tájékokra

lak-

TIiu-

utal.

évkönyveinek második fejezetében, miután eladta, hogy

róczi

régi adatok szerint

bizonyos

Mogor kezdetben Persiában

Magyarok

a

sapái Hunor

laktak, hozzá teszi,

és

miképp ezen

éppen nem ellenkezik a magyar nemzet történelmi em-

állitás

miután azok szerint

lékeivel,

laktak

és

azután költöztek

„Nec priores Hungarörum

cpmmoratos

Maeotide

^Posteritas Persidem similis

is

a

Magyarok elébb Persiában

a Macotis tó melléki tájékokra. huic sententiae

históriáé

cum Hungaros primum

dicunt,

sicut

li;it;i-

és elszigetelten a

hagyományok sorában, mely minket

zeti

ere-

Clmsacu-

(Jiu^ok,

í'Uott

vagy a keletiek kiejtése szerint

,

idézett hely

foiditá-

Maixyamk

a Pcisiával kck-til

tudniiliih

,

liataloin

Vftliioi)

Perside tandem

in

tradant"

esse

—

Saxones et Thuringi"

Magj'arok

vonult

egy része

a). (

megint: et colore

in

löquela

Ugyancsak a monüott persa

onstantin

Pacinacita

,

parum

Paludc

in

alább

regionén! statura

inhabitaiis

sünt Hunnis, lantunnnodo diffcrunt

végszéli tájékokra

és

contra-

bizonyítása

fajrokonaitól

a

szerint

Atelkuzuban

szenvedett vereségök után, kikkel a Pannoniában megtelepedett tal.

Magyarok azután

sok ideig közlt?kedtek kalmáraik ál-

is

„Turcoruiu exercitu per Pacinaritas tunc temporis Cangar

nominatos devicto, atque jn partes

diviso,.

versus orientera, partém Persiae iucoluit".

„Ad Turcos ver ortum tes,

versus

in

ipsis

...

és ismét

illos

ii

,

1.

c.

2.

.

.

et

qui occidentem

responsa saepe

per hos accipiunt, Constantin, de Adm. Imperio

o) Tburócii Chronicor. P.

.

Persidis partibus habitan-^

negotiatores suos mittuut ctiam nunc

incolunt praedicti Turcae, invisuntque

ab

eorum una quide^u

c.

38.

212

XV. Thuróczi ChorasmiAját szomszéds/ipáhan helyez

,

melyet

,

mon, a mint ezt Kállai Fercncznck, a történelmi fontosságáról

gyalva Thuróczinak

„Ez nem

lehet

—

keleti nyelvek

—

mond

koholmány

vonatkozó

Edemennek anyja Khovarezmi

köztudomány

Simon

et

minek

Edémen

A

matrís introívít. lenni

,

mert

ily

is

is

ft

le-

ellen

hogy Csaba

,

(nam mater

születés volt

Magyarok másod-

ejus de Chorasminis orta erat), s mikor a

szor Pannoniába jöttek

és

helyeit:

mert mi czélja

,

nemzeti

a

ilyesmit irni ? mi okból írhatta Kézai

Stti

magyar

fennebb idézett

persiai lakhelyeire

hetett volna a krónikairónak

fiának

hun-magyar hon

értekezésében olvasom, a hol tár-

irt

és Constantinnak

Magyaroknak egykori

s

az

viszhangozza krónikáiban Xézai Si-

cum maxima

dologban bizonyosan

família patris kellett vala-

öszszehangzás Constantin Porphyroge-

neta és a hazai krónikások közt másképp

Bár mily hiányosak

ezen, Ázsiából

nem

is

képzelhet

a).

magával hozott, ma-

gyar nemzeti hagyományból Thuróczi és Kézaí Simon évkönyveiben fenmaradt östörténelmí emlékek, én azokra nagy súlyt fektetek; igénytelen nézetem szerint

nem egyebek

azok, mint

meganynyi fénypontok, melyek az évezredek homályából átsugárzanak, melyeket a századok igen,

de végképp elenyésztetni

hoszszu sora

nem

tudott

;

elhomályosítani

hiányzott mostanig

a gyúpont, mely ezen vékony sugarakat öszszegyüjtse és egykori

fenykben rag}ogtassa

;

innen van, hogy a magyar régé-

szetbu várok ezen emlékeket, a nyugoti

ténelmi adataikkal és azok

nyomán

szereikkel öszhangzásba hozni

nem

kútfkbl gyjtött

alkotott

tör-

különböz rend-

tudván, azokat az eredeti

szöveg egyenes értelmétl és egymástól eltér nézeteikhez tö-

rekedtek a) EálUüL

alkalmazni.

A

Jerney

keleti nyelvek

p.

o.

„persiai

részek"

magyar törtécelmi fontossága.

alatt

a

213 Caspium tenger nyugot

parti

vidékeket

holott mi sem bizonyosabb annál

,

hogy

annak legvirágzóbb korában

végszélcit

zus hegység képezte, melyen

különben

vonultak

ide

érti,

Magyarok a Besenyktl szenvedett vereség után

szerinte a

miután

is

túl

is,

a),

persa birodalom

a

északról a

Kauká-

soha sem terjedt;

uralma

Constantinból tudjuk azt

gyarok kezdetben a Volga és Geech (Jaik)

hogy a Ma-

,

folyók közt lak-

történt végzetszer öszszecsapások

a Pacinaciták-

tak,

és

kal,

melynek következtében ket részre szakadtak, azok egyi-

itt

ke nyugotnak tartott

másika pcdig^kelet

,

felé

Persia részei-

be vonult (pars altéra ad rien tem partém Persidis incoluit)

nem látom

miképp mondhatni

Kuma

nek, miután

vize

Kuma

mellékét Persia részé-

köztudomás szerint Volgától nyugot-

nak esik nem pedig keletnek. XVI. Világos a mondottakból

nem

,

hatolhatni a FV-ik századnál

Chusita név pedig

,

s

hogy a magyar

hun-magyar népnevek

a mostanig ismert

Kj*.

elidkben,

segitségével fölebb

Chusán,

után, a Chus,

raagj'ar fajnak és

melyet^ Ázsia népei a

egyes ágainak jelölésérc közönségesen használtak

,

a tudósok

figyelmét mindeddig kikerülte, épp azért csodálkozni het,

nem

le-

hogy magyar történetbuváraink véleményei, a Magyarok

seiéit, hajdankori neveit

és

lakhelyeit

egymástól

illetleg

elágaznak.

A

Chus névszónak Aethiopra

elforduló

esetben

minden

és

történt fordítása

kivétel nélkül

még inkább

nevelte és a tudósok figyehuét

gondolatától

is

elvonta

,

A

a

minden

annak még csak

hogy a Chus, Chusán név

kútfkben, a legkisebb öszszeköttetésben. a) Jerney.

,

,

félreértést

álljon

,

a keleti

a Magyarok

Karaa melléki magyar városról. Tudománytár 1843 Ja-

Duariasi füzet.

214 múltjával,

ilzsiai

nem

óppcn

és

magyar nom/ot

hog)' a leti

éppcu Magyart jelentsen.

vaíiy

nem nagyot mondok,

Mire nézt

mondom,

kérkedésböl

lakhelyeire és egykori ke-

crcdetf'MC,

viszonyaira vonatkozó kérdések, melyek a Magyart köz-

vetlen és a legnagyobb mértékben érdeklik, talán örökre meg-

oldatlan

maradnak

,

ha nem

magyar történelmi szempontból nulmányozása

által,

Ezen

fedeznem.

maga után

a

eredeti jelentését fel-

szokott

történni

inint

.

és több oldalú ta-

figyelmes

Chns névszónak

felfedezés

örmény irodalomnak,

az

sikerill

a

,

többit

vonta, a Clnis. riiusáii névnek vezérfonalánál ugyanis

tovább kutatva,

jntottniii

a lilagyar régiségek

cl

eddig isme-

mafrasságu régióiba, ennek vezérfényénél ismertem reá

retlen

a régi

viliig

számtalan kiilönbözó ajkú és nemzetiség Scythák

nyomán

közül azokra, kikrl hiteles történelmi adatok históriai

bizonyossággal elmondhatni

Munkám els

,

teljes

hogy Magyarok voltak.

részének els fejezetében

megmutattam

,

hogy

a Magyarok az örmény föld- és történetiróktól hajdan Chusoknak, Chusánokuak lüvattak

Chus meg Ária földének diáig,

a persa végszélektöl

Munkám a

és

,

a

leirt

pedig

föld

a chinai

ugyancsak els részének

mutattam, tól

a

,

neveztetett, és a

hogy a régi görög

és

nagy sivatagig

latin

föld-

és

In-

terjedt.

második fejezetében

meg-

történetirók-

tájékokra helyezett Saca-, Daha-, Massageta-Scythák

kik ezektl származtak

,

a Parthusok az

hasonlóképpen Chusoknak, Chusánoknak veztetnek

melyet laktak

Kasp tengertl

és

és

a Chns- Hun-Magyarokkai

harmadik fejezetben

megmutattam

végre

Örményektl

Chusitáknak ne-

azonosittatnak. ,

hogy

a

A

mondott

scytha népek valóságos Hun-Magyarok. Ezen fejezet öt czikkre oszlik,

melyekben terjedelmesen tárgyaltatnak azon fvo-

nások, melyek a különböz

nev

népek ismeretére vezetnek

és

,

alkalmaztatnak a párvonalba

de egy ajkú és nemzetiség ezen jellemz fövonások

állított

hun-magyar,

meg

reá saca,

215 daha, masságeta és parthus scytha

népekre,

azonsága, c) hiteles föld- és, történetírók d)

a szokások

által

c szerint a)

azonossága, b) a történeti emlékek és

lakhelyek

végre

hasonlatossága,

bizonyitom bé

állitásom

els részétl a második

és

szinterére nézve különbözik, a

világos

tanutételci,

a nyelv rokonsága

e)

Eön>Tem

igazságát.

históriai

harmadik

a

események

csak

menynyiben

vizsgálódások

a

a Saca,

tudniillik

Daha, Parthus és Massageta viszonyai és Hon-Magyar nemaz

zetisége körüli kutatásaink színhelye

lönben az elsnek kiegészit részei

ban és nemzetek életében

élnkbe

,

szinte

els részben Közép-

harmadikban Armenia, kü-

Ázsia, a másodikban Kaukazia. a

,

és azon a régi históriá-

páratlan jelenséget tüntetik

hogy a hol csak egyikével találkozunk

Hun-Magyar scytha népeknek Ázsia megmérhetlen te

mindenütt ott találjuk azoknak

egész csoportozatját

pedig oly világos, oly félreismerhetlen kíséretében

nevezett

a

téréin, szin-

jelei

a hun-magyar nemzetiségnek

,

,

még

és bizonyítványai

hogy

azoknak a

Magyarral egy népfaj voltát, eredeti egységét, ug}'anazon6ágát alaposan tagadni

nem

lehet.

lyek mindenütt ell járnak

Az örmény kútfkkel, me-

régészeti kutatásaimban

,

a leg-

újabb úgy-

szebb öszhangzásban állanak a régi classicus

és

nevezett byzanti görög írók és latin kútfk.

Miért

is

a ko-

moly tudományokat kedvell szakért olvasót munkámra

utalva,

B Parthus-Scytháknak Chus nevérl és magyar nemmenynyi újabban szerzett zetiségérl csak anynyit mondok ez úttal

,

8

a Parthusokra vonatkozó

történelmi

adataim

megértésére

szfUuéges.

xvn. Azon roppant

földterület Közép-Ázsiában,

mely északtól

délre a Jaxartes vizétl Paropamisus hegylánczolatig, nyugotról keletre

a régi Media keleti h&táritól a chin&i nagy siva-

mm^m^m

tagig terjed, hajdan, az általam lott

népektl lakatott Az Oxuson

oszlott.

ismeretes

Oxuson inneni

és

túli

ma Túrán

eredet

kább divatozott

és a keletiektl

Chus

Chousdi Chorasan nevezetekkel

—

illették.

jól-

legin-

,

Az örmények Chus

keleti

,

—

Ária

mond és

és

Saint keleti

a).

xvm.

/

A

Parthusok különböz idkben különböz birodalmakat

Ezeknek egyike

alkottak.

nek eredete

a

századáig.

A

Chusoké, mely-

volt a transoxianai

emlékezetet megelzött idkben vész

históriai

keresztény idszáralálás

a

és fennállása lenyúlik

el,

mely név

Khusdi Korasannak

az örmény Íróktól

Chusnak mondatik

,

használtatott

is

a Chusok földe

,

két fórészre

és túli

a Görögöknél.

mindazonáltal

e földrészt általában

Tal-

az inneni Irán név alatt

,

az egész hajdan Ária nevet viselt

,

lehet keleti

Martin

Hun-Magyar Scytháknak

hatodik

Ill-dik század közepe táján Kr. után, a parthus

birodalom hanyatlása után a Chusok átkeltek az Oxus innens

vagy nyugoti partjára,

és birodalmuk székhelyét Balch vagy

Bahl

miért

id

óta

Görögök a Chusokat az V-dik századig Kr. után

ál-

városba

tették

,

az

is

Örményektl

ez

Baali Chusoknak hivattak.

A

talában Scytháknak

nevezték

a Scytha név megszakad

,

az

V-dik században azonban

vagy legalább ritkábban fordul

el

történelmi munkáikban, és helyét a Hun, név szerint Euthalita-Hun,

foglalja

el

és a nélkül,

ezen névváltoztatásnak. zett

el

hogy legkisebb okát adnák

Ezen körülmény iszonyú zavart

az ókor történelmében.

azon eligazodni mind máig

;

A

hová

Scythák az V-ik században Kr. után oly termettek oda

ugyan azon idben

nem

régiségkutatók lettek a

a

a) Saint Martin, Mémoires sor rArménie.

Oxus

,

tudtak

vize melléki

hirtelen,

Hunok

idé-

és

honnan

a nélkül hogy

217 ezen eseményrl a

egy árva szóval emlékeznék. Ne-

liistoria

veli a zavart azon kürnyülállás, hogy az Euthalita

gyarok, tekintve bel- és külviszonyaikat,

meg ugy egymás

jelennek

közt,

pekkel, jelesen a Persákkal

,

Hun-Ma-

ugyanazon állásban

mint szembe a szomszéd né-

melyben állottak kevéssel elébb

a Scythák.

Többen tudósaink

közül, hogy ezen históriai rejtélyt

ma-

goknak megfejthessék, elfogadták Deguignes franczia történetbúvárnak

hogy a Hunok

nyét,

bizonyosabb az,

a Chinaiak Hiongnoui, kik nyomatva a

Oxus melléki tájékokra

Chinaiaktól az

örmény irók

az

azon vélemé-

névhasonlatosságon alapuló

csekély

jöttek

mi ítm

holott

;

egyhangú tanutétele után mint

hogy a Hunok ós régi lakói a kérdéses tájékoknak,

ket a Görögök Cyrus éB

idk

gibb

Nagy Sándor

ki-

hadjárataiból a legré-

óta ismertek, csak hogy az V-dik század eltt Kr.

Scytháknak

után általában

,

Saca

név szerint pedig

,

Daha,

Massageta Scytháknak nevezték, az V-ik században p^onban,

hogy a Görögök azon gyakori küldöttségek alkalmával

,

me-

lyeket ezen században Persia királyaihoz H. Isdegerd

s

Pa-

corhoz intéztek, az Oxus melléki népeket, kiket elébb Scythák-

nak hivtak, saját neveikrl ismerni kezdették, állandóul Hunoknak, és a már eleve ismert Attila-féle Hunoktóli megkülönböztetés végett Euthalita- és Cidarita-Hunoknak vagy keleti

Hunoknak

saját nemzeti

nevezték.

—

,

,

k

kül,

miután mindenki

vek

alatt

a

és

irataikban felváltva hol Chus

hol végre Scytha nevezetekkel

tették és tehették korukban

ban hozzá

Hunok

irók a tárgyalt népeket

mint keleti és görög neveikrl a legkoráb-

idk óta ismerték Hun hol Euthalita bi

Ezt

Az örmény

jól tudta,

p.

o.

a

hol

illették.

minden eszmezavar nél-

különböz ne-

miszerint ezen

azon egy hun-magyar népfaj értetik teszik

,

,

néha azon-

félreértés kikerülése tekintetébl,

vagy Massageták ugyan azok,

kiket

hogy

az ör-

218 menyek Chusoknak hivnak

ták.

o),

Háhlban laknak, Chusok

kik

A

olvassuk:

Eliseusníil

ifiy

,

Chusoknak ncvcztctnok

nok, kik

Asolichnál

:

A

Hu-

Massage-

b).

XIX.

Az Üxus

melléki hun-magyar Scytháknak számtalan né-

pei Plinius

tanutétele szerint hatalomban versenyeztek a Par-

thusokkal

.,

Ultra sünt Scytharum populi. mnltitudo populoruni

iunumcra

et

quae cum Parthis

ex acquo dcgat"

c),

a mi

tö-

kéletesen megfelel azon nagy hatalmi fogalomnak, a melyet lölök Clius név alatt

zetesebbek

ezek közül

.,Celeberrimi

nius

rfj,

az

örmény írókból nyerünk. Sakák

a

.

Daliák

és

a

eorum Sacar. Massagetae, üahae"

Curtius pedig arról értcsit

.

Massageták

— mond

Pli-

hogy a nevezett scytha

nemzetiség népfajt képeztek. Sog-

törzsek azon egy ajkú én

Dahae, Massagetae. 8acae cjusdem nationis sünt

diani,

fe-

Legneve-

e),

és

ugyancsak a Sakák, Daliák és Massageták a számtalan scytha

népek közül, kiket kútfink kiket a keleti Chus név

hun-magyar

a

egy néppé

fajjal

azonositnak.

Tartozhattak

egj'esit.

mondottakon

n

magyar

fajhoz,

világos

adatok hiányában azonban másoknak magyar nemze-

más scytha népségek

tiségét constatirozni

is

a

képesek nem vagyunk.

A

kivül,

Daha, Aparna

Scytháktól szái'maztak a Parthusok.

XX.

A

népcsaládnak egy más íj

>

Vallási háború.

I.

felekezete az

könyv y

h)

Örmények

c)

Históriáé Natural. \1. k.

(T)

eltt

második században Kr.

története.

2 k.

1.

3

lej.

19

Plinius, Históriáé naturális L.

e) Cartias.

fej.

VI.

a

Parthusok

üxuson

inneni

a

Chus

vidéke-

219 ken alkotott birodalmat, mely nagyságra és hatalomra

idn

tiilszámyalta az

a Scytháktól

Oxuson

Mediában

,

A

tnlit.

Parthusok

rövid

elpártolván

és azzal határos lakatlan

tájékokon

telepedtek meg. Kezdetben jelentéktelen népek voltak, és majd a Módoknak, majd

a

majd a Bactriában

Persáknak,

A

kodó Syro-Macedonoknak hódoltak.

ural-

Kr.

században

Il-ik

eltt, Arszák vezérlése alatt, a Seleucidák ellen fellázadt gö-

rög tisztviselket, egyiket a másika után

tományaikat elfoglalták, végre magát a

megtámadták,

A

/

mazású

det

hon alkotó Arszak ,

volt

Justin

incertae originis b)

A

c).

elnyomására

felkelés

siet Seleucust megverték és ekképp urai lettek

fél

Ázsiának a).

bizonytalan

szerint

tar-

szár-

Strabo szerint Daha-Avar

;

ere-

Parthusok királyaikat Arszak nevérl Arszá-

koknak, Arsacidáknak nevezték

d).

Ebbl

áll

mindaz, mit gö-

rög és latin kútfk után a Parthus nemzetnek és a Parthus-

Arsacida királyi háznak eredetérl tudhatunk.

XXI. Mennyivel világosabbak

és

nak és általában a Parthusok eredetérl az szolgáltatnak.

Az

általam

korábban

ismert

a) Parthi qui olim sub impcrio Persarum babitabant,

ezeknél

határozottabbak

Parthus-Arsacida dynastia

tudósítások, melyeket a

in

a

alkotójá-

örmény kútfk és

cxigua

munkámban

regionis

parte

admodum potentiam fucrant adcpti, Persamm imperio rcs Macedonum floruernnt,

neque magnani

postqnam labefactato

dcinde succcssores Alcxandri

multis

raagnisquo

seditionibus

de-

primum ducc quodam Arsaco, a quo reges corum doinceps sünt Arsacidao nominati in medinm probilitari

et

frangi coeperunt,

dicrunt atquc Asia potiti earo per Satrapas retíDnerant. Dio sios in

Porapcjo.

b) Jnstinas Historíanim L.

XLI.

c)

Strabo, de Situ Orbis L. XI.

(2)

JuBtiiias L.

XLI.

Cas-

220 örmény kútfkbl eléggé mcgniutattam, hogy

gyakr.in idézett

a Parthusok nz Ariai vagy Chus népfajnak

Örményektl

pezték- és az

hivattak és az Oxiison

hol

öiniény

Scytlia,

meg Hun,

azután

Az

tanutétele

irók

mely az V-dik századig Kr. után a

ug}'anaz,

ben általában

ágát

Chiisokkal azonos
túli

vagy Chus népfaj pedig az

tha,

egyik

ké-

Chusoknak, hol Parthusoknak ariai

szerint

kútfk-

görög

névszerint Saca, Daha, Massageta-Scy-

Hunmagyar néven

Euthalita. Cidarita

jelenik meg.

Valarszakkal. az els Parthus-Arsacida lyal

/

örmény

király-

egykorú Mar-Ibas-Katina a Parthus és Chus névszót

váltva használja s}Tionym lésére.

,,

Hatvan évvel

gyanánt a

—

mond

—

Nagy Sándor

halála után

a Chusok földén, Ária Bahl városában a Parthusokon a

Arszak uralkodott"

Chusokon

„A parthus

alább viszont:

-,'1

Arszak lerázván a Macedónok

fel-

Parthus néptörzs jele-

31

igáját,

évig

hs

származású uralkodott

a

"')."

XXH.

A

mint hun

melyrl fönnebb

feliratban,

nisibi

zottabban

körüliratik királyfi

Arszak

Ezekben

ekképp

hangzik:

Arszak

A

feliratnak

„Antiochus

országlá-

mutattatik be a történelembe.

ide vonatkozó helye

határo-

szólottam,

származása.

sának tizenegyedik évében a Parthusok a Macedónok lerázták és az Euthaliták királyának

nem sokára

fia

lett

minden

Kelet és Észak-Ázsia

igáját

királyuk, kinek

népei

meghódol-

tak '*)."

A

melybl

felirat,

sorokat

c

idéztem,

legnevezetesebb történelmi emlékeinek

ve alább

áll

is

'") Chorenei ••*)

2.

a világhirü

könyv

2.

f.

,

persepolisi és

—

2.

68.

k.

SebeoB. Heraclius történetei 10.

1.

eg}'ike

az

ókor

mely, ha korát tekint-

f.

karnaki feliratok-

221 Dál,

terjedelmére és béltartalmára

hogy az

litható; hitelességét neveli,

királyt

,

ki azt oszlopra vésette

megmondja

,

hogy adatait

,

bátran

nézt

ugy

iró

megnevezi

honnan

ál-

mint

valamint azt

,

szavakban

e

vette,

melléjük

magát,

a is

Én

:

Agathangelos Tiridat parancsára saját kezemmel véstem ezen oszlopra az elhunyt örmény királyok neveit és országlási éveit,

a mint azt a királyi levéltárban találtam

A

maga a

czim után következik

mely Sebeos munkájában 12 lapot

''*).

történelmi

foglal

sorát zet

/

,

elkezdve Haikon

Haiknak

és királyok név-

örmények sapján

az

,

Hajnak

és

melyekbl a 7

el,

els tartalmazza az els örmény fejedelmek

emlékirat,

kirl a nem-

,

neveztetett, Valarszakig, az

thus-Arsacida örmény királyig.

A

els Par-

többi lapok adják

a

Par-

thus-Arsacida örmény királyokat Valarszaktól Tiridatesig,

a feliratos gúlát

feljegyezvék a

állította,

ki

királyok uralkodási

éveik és viselt dolgaik.

Agathangelos titoknoka volt Tiridates királynak dósitásait, melyeket oszlopra metszett,

a királyi

tu-

és

levéltárban

rzött' évkönyvekbl vette.

xxm. kásban

voltak.

Minden

nyilvános hivatalnokok feljegyezték.

Az

,

valamire való kik koruk

Assyriusokról,

álladalomban

nevezetesebb

Babyloniakról

sokról bizonyitja azt Flavius József a).

'") Sebeos

2.

lap.

f.

voltak

Phoeniciu-

korában

Me,

ó

Az Assyriusok évkönyveirl a

a) Flavias József Apion elleni könTvének b) Siciliai Diodor ü. k. 32.

és

szo-

eseményeit

Az Assyriusok,

dusok és Persák évkönyvei meg voltak Ktesias azokat látta és használtáé).

hajdan

népeinél

Királyi országos levéltárak kelet

1.

2.

222 Szentírás

helyen eralókezik

tiShh

is

könyveibl Nagy Sándor

maga

ket itt-ott

év-

kivonatokat közölt, melye-

iflejében

évkönyvekre.

káit olvasták azon

papok,

A

Babylon

megtoldott. Flavius József gyakran hivat-

is

kozik a phocuiciai

kapta.

Berosus

c).

Egyiptom

országos

kiktl Herodot

króni-

történeti

adatait

királyok könyvei és a krónikák az ószövetségi rész-

ben nem egyebek, mint évkönyvek. az ókor népeinél

Nagy kár!

közönségesen

meret hiánya miatt a

nem tudták

a).

A

templomokban

a

koktól vették

c).

Rómaiak a legrégibb korban

b).

nyelvis-

emlékeket általában

keleti

A

évszámot tem-

Jupiter

szokást a Rómaiak

Az ünnepélyrl,

használni

az

szeggel jelelték, melyet évenként ünnepélyesen

plomának falába vertek

riztettek.

a Görögök

hogy

tudós Jahn,

felkiált a

Az országos évkönyvek

Etnis-

az

jelz

melylyel az évszámot

elbb a

szeg veretett, Ítélhetünk abból, hogy a jogot

torok és Consulok, utóbb a Dictatorok gyakorolták

Prae-

d).

XXIV. Örményországnak, mely egyike kifejlett álladalmainak,

c)

Esther könyre 10.

f.

szintén

meg

Esrás

2. v.

a) Jahn Archaeologie.l. Theil. p. 6)

voltak az

4.

16. 5

f.

est.

Eum

Duroeri

19.

f.

6.

le-

2. v.

f.

473.

Opt. Max. ex ea parte

qua Mincr\ac

clavum quia rarae per ea tempóra

annorum

fuisso

ferunt,

eoque

Clavus annalis

appellatur,

aedium per annos

qui

est.

6gebatar

singulos, at per eos

norum. Yolsiniis quoque

mentorum auctor Cincius coneulibuB ad

refert.

est.

Idem.

notam

dicatam

Livias Uist. L.

nnmeruB

colligeretur

annorum

diligens c.

YH.

sacranun

parietibns

május impérium cf.

templum

crant,

templo

Festos L. VID.

dictatores, quia

figendi clavi treuislatom

in

clavos indices namerí

templo Nortiae Etrnscac Deae comparere,

Ab

litterae

Minerváé

legem, quia numerus Minerváé inventum

d)

országos

Lex vetuBta est, priscis litteris et verbis scripta, ut qui Praetor maximas sit, clavum pangat Idibus Septembríbus. Fixns fit dextro lateri acdis Jovis

c)

legkorábban

kelet

volt

an-

fixes

talium

in

mono-

18. erat,

Baxt«r Olossarii

p.

solemne 412.

228 voltak

váltArai,

Lco Africanus

évkönyvei.

bizonyítása szerint

A

sába, a sinopeit pedig a

a nisibi

nisibi

és

Mózes

királyokról

Ugyancsak Chorenei

a).

az edcssai könyv- és levéltár

könyvtárakból alakult.

örmény

az

adatait

históriai

Edcssa levéltárából vette

Chorenci

irja

hogy

:

templomi

sinopei

könyvtárt Abagar vitette Ede3-

Rómaiak

szállították

oda

6).

Ugyancsak Chorenei felhozván Abagaraak Tiberius császárhoz

irt

Megváltó csudatettei és Istensége érde-

levelét a

kében, hozzáadja: „A király valamint egyéb leveleinek, ugy

ennek

is

Az

párját levéltárába tétette"

c).

országos levéltárakon kivül

léteztek

Örményország-

—

ban nemzetségi levéltárak. Mert találtatnak nálunk Chorenei

—

idnkben

a mi

okmányoknak

számtalan

kötetei

melyekben a

,

falvaknak és családoknak oklevelei nak,

fképp a Satrapák

és

levéltáraiban

mond

betkkel

és görög

persa

is

irt

megyéknek,

szerzdései

foglaltat-

d).

XXV.

A

Örményországban

királyi levéltáraknak

alkotója, de

f

pártolója kétségkívül az

király Valarszak volt, ki alig

Kr. eltt, tudni óhajtván,

szágban férfiút,

,

kik

,

ha

nem

is

els parthus örmény

hogy trónra

lépett

150

uralkodtak

eltte

Örményor-

évvel

Mar-Ibas-Katina chaldeus és görög nyelvben jártas

testvéréhez, a nagy Arszakhoz küldötte

rályi levéltárban az

páinak eredetét és

Örményeknek múltját

és

,

hogy a

Armenia hatalmas

nyomozza,

örömmel

ki-

satra-

teljesítette

Arszak öcscsének kívánságát és Mar-Ibas-Katina szabad bejárást nyervén a ninivei levéltárba

a) ChoreDoi 2. k. 10 b) Chorenei 2 k. e)

37

f.

f.

Chorenei 2. k. 83.

í) Ohorenei

1. k.

8.

f.

f.

,

kutatásait a legszebb

si-

224 ker koszorúzta, mert egy tással

könyv

,

s

mely az

chaldeus szöveg, de gOrög fordí-

következ

ellátott

is

czimü

könyvet

talált

„Ezen

:

elökoniak és az sapáknak valóságos tör-

ténelmét tartalmazza, Sándor parancsára

chaldeus

áttétetett

nyelvbl görögre." Mar-Ibas-Katina

— mond

tovább Chorenei

Nisibbe hozta.

A

a hogy a könyvet

király,

annak Haignak Nimróddal!

harczára

koszlopra vésette

a

és aztán

nem

lemásolta

els

részét

tette

templom bemenetét

diszitette.

"'),

hihet

felállitva,

A

és

'

szenved, miképp az emlékoszlop,

közhelyen volt

feliratot hordottíi,

és

örömében

vette,

vonatkozó

könyvet levéltárába

legdrágább kincs g}'anánt riztette Kétséget

— nemzetünk

a könyvbl

történetét assyr és görög nyelven

templom

nap

mely a valamely

eltt

ajtaja

állottak a hieroglyph iratokkal borított gúlák Heliopolisban. Se-

beos

írja

hogy Sanatruk

:

királynak

eltt

temploma

udvari

VII. században azon gúla

találtatott Nisibben a

,

melynek

ér-

dekes feliratát munkájában fentartotta.

Sanatruk Nisib várost

,

—

35-tl

65-ig

Kr. ut.

—

hogy trónra

melyet földingás romba döntött

tette és birodalma székhelyévé

tette.

gának a város épitése emlékéül egy pénzdarabot tartott

,

jeléül

A

szobor

abban

,

annak —

felépít-

melyet ma-

emeltetett,

kezébea

mond Chorenei

hogy a város épitése minden pénzét utolsó tette

újból

,

lépett,

fillérig

—

felemész-

).

A

Vll-dik században' Kr.

az ekkor

ut.

midn

a

persa Chosroes

már romban hever Sanatruk palotájának

plomának romjait

templomnak

széthányatta,

oszlopait

'") Chorenei

1.

k.

9.

a) Chorenei 2 k. 36.

és-

f. f.

hogy

a

farag\'ányait egy

és

tem-

mvészileg készült általa

épített

ki-

225 a templom csarnokában, ro-

rályi

laknak díszítésére fordítsa

mok

alatt találtatott Tírídatnak feliratos gúlája,

ban valószínleg nem

bl

;

minthogy c váro3

ran változtatta a Ill-dík század utolsó és

els éveiben

mény

,

mely idbe esik Tiridat

,

hanem római uralom

,

belsejé-

mely urát gyak-

,

század

lY-dlk

a

országlása

nem els, sem

mely történelmi

századdal

azt szinte öt

azon-

nem

,

ör-

alatt állott b).

Tiridat gúlája, mint láttuk,

ményországban

mely

hanem az ország

ott készült,

Nisibbe

szállíttatott

,

egyetlen Ör-

feliratot hordott,

Valarszak

gúlája,

megelzte

ennek

tartalmát

ismerjük Mar-Ibas-Katinának megbecsülhetlen könyvébl, melyet

Choreneí kivonatban közöl.

gúlájának

Tiridat

feliratát

Sebeos tartotta meg számunkra, és hihet, miképp ezen irat

szolgáltatott alkalmat az írónak az

nikájának

a Persák

tására, raint szintén

és

fel-

örmény királyok kró-

Rómaiakéval párhuzamos

öszszeálli*

kora eseményeinek megírására.

XXVI. Mondottam fennebb, hogy a

tárgyalt

Arsza-

emlékirat

kot hun királyfinak mondja és a Parthusokat a Hun-Chusokkal azonosítja.

A

szoros viszony, melyben a Parthusok

rokonság tekintetében állottak az Euthalita Hunokkal, az

örmények Chusoknak

is

hívnak

,

ismeretes

volt

faj-

kiket

elttem

Sebeos munkájának megszerzése és az emlékirat olvasása eltt Í8.

Azt én munkámban számos adatokkal megmutattam. Ezen

históriai igazsághoz

azonban hoszszu

örmény kútfknek gondos kutatása a görög és

latin

tal jatottam,

b) Sebeos.

ily

,

és fáradságos úton,

íróknak megfelel helyeivel egybevetése határozott és világos adattal, milyent

HeraoUu kora

1.

k.

1.

az

azoknak egymással, meg

1.

16

ál-

a ni-

226 sibi

nem

felirat szolgáltat,

birtain a

Parthusoknak

Hun-

a

Chusokkali vcrrokonságának bebizonyítására. Úgyszintén a sem volt titok elttünk, hogy a

Arsacida ház vérrokonsági <»szszeköttetésben házzal, tudta azt Tacitus

is a).

niochosque et consanguineum est.

Vonones

—

fugere in Armenios inde

niptis custodibus

Csakhogy honnan

—

cor-

He-

ó

regem Scytharuni

sibi

királyi

Albanos

mond in

Parthus-

hun

állott a

conatus

vette eredetét a két királyi ház közti

vérségi atyafiság, az iránt a Sebcos eltt ismert latin és ör-

mény kútfk minket los azt ugy adja el vén,

midn

mának

mint késbbi eredett

azon idre te-

,

a Parthus-Arsacida ház tetpontján állott hatal-

és Ázsia

erre vonatkozó felicitate,

Agathange-

bizonytalanságban hagynak. ,

nagy részének királyokat

eme

szavai

:

Parthi quando in

regnum Persarum, Armenorum

Ezt jelentik

adott.

maxima fuerunt

Indorum

et

illorum,

qui finitimi sünt orientalibus Persis, imo et durissimorum Mas-

sagetarum possederuut hoc ordine thorum, qui postmodum

:

Arsacidae

Primus

ex

fuerunt

cognominati,

aetate reliquos praecedens et virtute ornatus tinuit regni

Persarum

meniorum consecutus

,

regnum

,

qui tertio erat

dorum Persis vicinorum domínium habuit

et longissimo

A

nísíbi

tempore

,

ín

tali

quartus ín

idkre

gradu

steterunt prosperitatc

vezeti

Hunok, vagy, a mint

viszsza,

az

eltt Kr. után nevezték, Massageta-Scythák

a

keleti

népek eszméivel

a) T&ciüu Annalium L, IL h)

Tiu

S.

Oregorü

lev

b).

vér-

midn

V-dik

a fiá-

század

királyának,

zl^^-'u esetre jobban egyez, c,

In-

ver Mas-

hatalmas Parthus-Arsacida dynastía alkotóját, Arszakot, lenni a

ob-

genere Partlio-

emlékírat ellenben eredetét a szóban

rokonságnak jóval korábbi

nak mondja

et

dominiuin

qui secundas sortitus erat partes Ar-

est

sagetarum regnum suscepit. Híc erat ordo

rum

Par-

genere

mi

ama

68.

lUaniiiiatorii. Á-cü^

^aactoroniXeasla Septembris.

Q27

'

homályos szdnnazíísnál tulajdonítanak csét

,

;

melyet Arszaknak Justin

,

Cfíyszcrsmind megfejti azon

mely Arszak vállalatát

monarchicus érzelmek és

Ázsia

kísérte,

tartanak

sokat

régiségére és fényes eredetére

ségi tekintélyt szerzett a nép eltt, és

könynyen ismernek

nrakul

el

általában

házaik

fejedelmi

hadi

valamely bizonytalan, vagy éppen homályos

isten-

nem egy

ezért

épp

követik

és

népei

szeren-

azoknak csaknem

mi

,

mások

és

páratlan

szerencséjét

származású

ka-

landornak. Arszaknak ellenben, mint hun királyi berezegnek,

könynyen sikerülhetett egyesíteni

Oxuson inneni

zászlói alá

törzs rokonait, a Parthusokat, kik különben

türelmetlenül

is

viselték a Syro-Macedonok igáját. Fellépése és azon

segély,

melyre az Arszakhoz csatlakozott hun-scytha törzsek

rük

királyi házánál, az

Oxuson

vezé-

,

hatalmas Hunoknál szá-

túli

míthattak, kezeskedett a felkelés sikerérl. írja Strabo, hogy

Arszak a Dahok egyik felekezetének, a Parnok

segítségével

ütött bé Parthiába és azt elfoglalta o).

xxvn.

A

nisibi

emlékirat, mely

kot hun-magyar világnak

,

az

királyi

Oxuson

túli

állítja

és egyetlen,

Scythákat

V-dik

Massageta, mind pedig az néven ugy

els

mely Arsza-

vérbl származottnak mutatja bé a ,

mind

Daha

Saca

,

felmerült

században

a világtörténet színpadára, mint a

és

Hun

melyek

nagyság- és hatalomra a Parthusokéval versenyez önálló és

ezektl független birodalommal tökéletesen egyez.

emlékeznek

Róma

o) Postea Arsaces

Ilyen

független

és Byzantz

vir

obünait Strabo L.

XL

mi

a

hun-scytha

történelemmel birodalomról

írói.

cum ex Dais quosdam Ocbam accoleotes Farüáaiii

Scytha

Panii dicontur nomades

bírtak,

haberet

qüi

invasit atqoe

228 Ultra

Oxum

sünt

Srythanim

populi

.

multitudo

.

.

po-

pulonira innnnicra et quae ciim Parthis ex aequo degat, cclebcrrimi coruni Sacae, Massagetae,

Dahae

a).

Densissima hic (ad Jaxartem) populorum froquentia cum Parthis legem placidi ab exordio moris incorrupta custodit

E

disciplina.

Dahae

quibus

celeberrimi

sünt

Massagetae,

Sacae,

6).

Longe etJam

diversis moribus vivunt

non enim vitám ut

illi

—

Caucasum

ad

Hiinni

— Hanni

oríeníales

—

—

ferinam

agunt, sed regi uni parent, ac sub publicis legibus inter se et

cum

vicinis ex

aequo

bono contrahuut

et

c).

Emlékezik a történetirás a korábbi persa

Cyrusnak

,

Dáriusnak hadjáratairól

Massageta Scythák ellen; lyoknak

:

nem emlékezik száz évig

emlékezik

Sapomak, Beroznak

lyó körüli Euthalita

—

és

—

;

ezen idszak

Saca, kirá-

elleni

táborozásairól,

226-ig Kr.

alatt

:

utóbbi persa

az

hogy a Parthusok, jóllehet

260-tól Kr. eltt

voltak Persiának

királyoknak

Oxus melléki

Isdegcrdnek a nevezett

Hun-Magyarok

arról,

az

valaha

szinte

fo-

de öt-

—

urai

habomba

ele-

utiin

gyedtek volna a Saca, Daha, Massageta, Hunraagyar Scythákkal,

st

inkább arról tanúskodik a história, hogy legmélyebb

békében éltek

egymás közt a Hun-Scythák

hogy a Parthus-Arsacida

királyi

licrczegek

rokonaik királyai udvarában neveltettek, következtében vagy a Rómaiak s

trónvesztett

által

Parthus-Arsacida

és a Parthusok,

Hun-Scytha

faj-

hogy pártviszályok

az országból

királyok

és

kiszorított

trónkövetelk

llunmagj-ar-Scytha véreiknél találtak menedéket és segélyökkel tértek és nyerték viszsza tróniukat.

a) Plinias Históriáé naturális 6) Solinu* Polyhistor C. c) Procopius de

L

VI.

62.

bello Persico L.

1.

c.

19.

A

Daháknál

nyerte

229 nevelését Artaban: Igitur Artabanus Arsacidarum c

ne apud Daliás aduitus nekülni

Vonones.

A

o).

Scytha rokonokhoz fugere

„Voriones

regem Scytharum conatus

országába Phraates". „Phraates.

regnum

in

restituitur"

c).

A

est 6).

..

Ugyanaz

ad

me-

consanguincum

sibi

Scythák segits(*gével tért

Scytharum maximé auxilio

exercitu

bcUatis inimicis restitutus est in impérium"

meg

„Intcrim Gotarzes

:

opibus auctus bellum renovat"

A Hunok

„Ar-

történt Artabannal.

tabanus ex Dahis et Sacis contracto magnó

Gotarzes

sangui-

sietett


Daharum

et de-

hasonlót kisért

et

Hyrcanorum

e).

segítették országába viszsza Cabadcst. „Time-

bant Persae ne forte aufugiens Hormisdas Persanim reipublicae negotium facesseret

,

sicuti

indutus e custodia egreditur et tissimo ad

Hunnos

accedit,

Cabades accito

quos

esse

qui véstem

,

Veose

amico

Turcos

tus

,

copiisque instnictissimis adjutus,

regnum postliminio recepit" Ug}'ancsak az Oxuson

proba-

multis

monuimus, ac a Nephtalitarum rege benevolentissime victis

uxoris

locis

cxcep-

certamine inimicis

f).

túli

Hunmagyar- Scytha rokonaik-

nál találtak menedéket a Parthus-Arsacida uralkodóház Báhli

midn

nemzetsé-

és persa királyok által egy lábig

kiirtattak,

Caren és Báhli Suren ágainak ivadéki geik az

örmény

mirl alább

is,

tt^etesen szólandunk.

xxvm. Sebeos munkájában a tárgyalt

felirati

sok más érdekes adatokat találunk, melyek a) Tacitus Annalium L.

II.

c.

3.

b) Tacitus Annsdium L.

II.

c.

68.

c) Jnstinus

helyen kivül

még

munkámban

fel-

Historiarum L. XLII.

d) Josephas FlaYÍas Antiqoitatom L. XVTU. «) Tacitus f)

Annalium L. XI.

c.

8.

Theophylactos apad Stritterum Hnnniconun h. XIY.

230 állitott

rendszeremmel, a Hunmagyaroknak a Saca és Parthus

Sry illákkal azonsába

támogatják és

ir.iiit,

érveket

új

szolgál-

tatnak annak hébizonyitásáta, hogy a Parthusokat és

Scythákat a Clnis

fajú

nt'v

a mely név az örmények

a Ilunmagyarokkal, mint

egyesíti

ugy az emiitett

által

rokon

Scytháknak,

mint a Magyaroknak jelölésére egyaránt és azokkal felváltva használtatik

lássuk nz adatokat

;

gerdet üldözték, kelet

gába hatottak, szétverték

:

szinte

felé

„

A

Saracenok,

utolérték

a futamló Isdegerd a segítségére

;

ta-Hunok táborába menekült, ezek azonban

Sembat hadaival

elindult a

lita-Hunok királya ellen városáig

száguldoztak

.

.

tudósítások

fordítani.

A

Chusok nemzete

,

az f'.utha-

f-

Csapatai Báhlig, a Chusok

.

teljesitheté

kényszeritették

,

Örményország-

mert keletrl érke-

haderejét

Chusok

a

hadjárat azonban szerencsétlenül ütött

a persa sereg megveretett

maga

,

is

hét

ki

,

ellen

mert

elesett

fiával

,

s

maradt, ki hirét \inné a szerencsétlenségnek "').

alig

Ki nem

látja,

miképp a felhordott adatokban

Parthus,

Hun azon egy jelentés; Báhl és vidéke, hol Parthuhol Chusok, hol Hunok földének és fvárosának mon-

Chus

,

sok, datik.

Ha

adatokhoz

ezen

Procopiusnak

ugyanezen

hozzáadjuk hadjáratra

Pharbi

vonatkozó

Lázárnak és

és

munkáin

része H-ik czikkében idézett helyeit ugy a históriai igaz-

els ság

Euthali-

megölték"'").

''^*').

Szándékát azonban nem

ba.

seregét

és

siet

t

Beroz persa király készült újból beütni

zett

Isde-

Bahlig a Parthusok orszá-

a Chusok határinál

itt

kik

,

mely egész

szenved többé

munkámnak

alapját

képezi

,

kérdést

sem

a).

•") Sebeos. 35. f. 214. 1. "S) Sebeos. 18. f. 107. 1. '") Sebeos. 3. k. 1. f. 47. 1. a) Pharbi Lázár Örményország története 270. 1. Procopius de Persico apud Stritterum UaDoicoram C. XIV.

bello

231

XXIX.

A

Hunmagyar-Parthus Scytháknak Massageta neve sem

maradt emlitetlen Scbeos könyvében nevekkel hozatik

kapcsolatba és

körülmények közt említtetik

Chus

az a

;

oly

és

föld-

és

Hun nép-

tórténetirati

melyek kételkedni nem enged-

,

nek, hogy az iró Massageta nevén ugyanazon népet lyet fennebb

Chusnak

és Euthalitának

Azon idben Bahram

,

Hunnak

nevez.

Persia keleti tartományainak kor-

,

— Hunok — — Vehrod —

mányzója szerencsésen harczoltaz Euthaliták

A

Chusoktól Báhlt és vidékét

azon

tul

me-

érti,

Caspium helységig

O.xus

elfoglalta.

dolog a Massageták nagy királyával

,

ellen.

folyóig

és

Itt

ütközetre került a

kit

Bahram seregestl

megvert és kincseit elrabolta ""). Asolich,

örmény

történetiró. a Xl-dik századból

azon eseményrl szólván

,

„Hormisdas 12 évig országolt. Vezére

mányzója dait

,

ÍNIihcvant

Bahram

nem egyszer megverte

tományát Vihrod

—

O.xus

ug}'an-

Sebeos idézett helyét ekképp adja

,

—

:

és keleti Persiának kor-

az Euthahták

Bahlt és a

— Hunok — ha-

Chusok

egész

tar-

folyón tul Caspig elfoglalta,

meg-

ütközött a ISIassagcták királyával, seregét szélyelverte, a királyt megölte és elrabolt kincseinek egy

részét

küldötte, a többit embereinek ajándékozta"

Ha

ezen helyeket egybe

mény, görög és

és Il-dik részében felhordottam ziai

azon

vetjük

Massagetákról

,

értekeztem,

a).

nagy számú

melyeket

latin irói helyekkel,

Honnisdnak

ör-

munkám I-s

hol a közép-ázsiai és kauka-

mi

sem

világosabb

annál

mint hogy kútfink Massageta nagy király alatt a Hunok királyát értették.

"3')

Sebeos. Heraclias történetei

a) AsoUch 3.

f.

114.

1.

1.

k.

2.

f.

64. L

232

XXX.

A

nisibi

díszoszlop

szolgál czélunkra

mely

,

még következ

felírásának

a parthus Aisacída dynastía hatal-

máról és szélesen terjedt elágazásáról zik

:

Ezek a Parthusok

„

ekképp hang-

és

szól,

fejedelmei, kik atyjuknak

Arszák-

Chusokon.

Az els

uralkodtak Bahlban

után

nak halála

parthus királynak Arszaknak négy

a

kik közt roppant

volt,

fia

birodalmát felosztotta, az elsnek adta az Euthalitáknak

noknak

—

országát, a

130 évig

élt

Szerzje

a

nisibi

Agathangelos

kitl

az

56 évig;

és uralkodott

a Parthusokon

uralkodott

az Örményekét. Arszák

halála után

Chushon

,

Bahl

Tiridat

hitre térésérl

a nevezett király korában

történt

melyet Stilting

Florenczben

talált

,

görög codexbl

tudvalevleg

Ezen

medicei

könyvtárban

latinra fordított

egyéb

,

érdekes adatokon kívül

,

a

egy

mely a nisibi felírásnak idézett helyével pár-

vonalt képez és ekképp hangzik

:

„Parthí quando in

fuenint felicitate regnum Persanim illorura

a

az

bír

305-ben Kr. után.

bollandista

parthus Arsacidákra vonatkozó helyet találunk

mi

,

').

titoknoka,

nagy becs munkát

egy

' '

inoi ..ottan),

is

örmény Arsacida királynak

örmény irodalom

Arszák

fia

városában

emlékfeliratnak, mint fennebb

Örményeknek a keresztény

mben,

— Hu-

másodiknak az Indusokét, a harmadiknak a

— Persákét — negyediknek

Parthusokét

helye

,

Arraenorum

qui finitimi sünt orientalibus Persis

imo

et

maxima Indorum durissi-

et

morum Massagetanim possederunt. Primus ex genere Parthorum

qui

postmodum Arsacidae fuerunt cognominati

reliquos praecedens et virtute

gni Persarum, qui secundas sortitus erat

consecutus est regnum, qui tertio

*') SebeoB HeracUas történetei

et

aetatc

oniatus domínium obtinuit

13

erat

1.

re-

partes Arraenorum

gradu Indorum Per-

233 vicinonini doraininm habuit,

8Í3

regnum

ver Massagetarum

quartns

suscepit" a).

AzEuthaliták

— Hunok —

kiket Sct)eos fclirása az Arsaci-

dákat uralt népek közt els helyen

eralit

ugyanazok

,

kik

,

a negyedik helyen jelennek meg Agathan-

Massageta néven

mi ismét a két névnek synonym voltáréi tanúskodik.

gelosnál,

Hogy Krisztus

örményeknek

az

századokban

körüli

születése

a Persáknak

mint

szintúgy

egy

azon

a

Arsacida

házból voltak királyaik^ azt a görög és római történetírók jól tudták.

fennállott

,

Tacitus a rangfokozatot

midn

ismerte

is

parthus

Yologeses

summo

in

Medos Pacorus antea ceperat" vagy Massagetáknak

és

hanem hogy

az Indoscytháknak

örményekkel ugyan azon házból világtörténet mostanig mit

sem

voltak

cum mi-

possessionem habetur,

Arraeniae deduxi, qui tertius potentiae gradus b);

mondatja

genitura,

concessisset

noraine

mely köztök

,

királylyal

„Hunc Tiridatem ego eodem mecum patre hi per aetatem

is

nam

Hunoknak

a

a Persákkal

királyaik

,

arról

és

a

tudott.

XXXI.

Nem

s

emliti

az

örmény

történetírás,

Arsacida örmény király, kit fivére

Armenia

ba

ha kisérték

het

is

öt parthus csapatok és

inkább díszkiséret volt,

trónra lépett, viszszavonult riában,

pedtek

a parthus Arszák

;

mely

azonnal

femberek, ez hogy

a

Armeniába.

hi-

király

mert nincs adatunk rá a liisto-

hogy Valarszákkal egy idben parthus családok volna

el-

ülte-

trónjára, parthus hadakkal jött volna az ország-

tett ;

hogy Valarszák^

Valarszák

,

országlása

tele-

kezdetén

mindjárt, nagy számú udvari fhivatalokat alkotott és számos

a) Joannes StUtíDg. Acta Sanctoram Septembris.

a) Tacitus Anoaliom. L.

XY.

234 állami

hadi

és

tisztviselkot

nem

benszülött

vagy

,

hanem

házta

fnemesi családok

és

egytl

azokat

idkben Orm(''nyországban

korábbi

megtelepedett nemzetségek

hoszszu

olvassuk, hogy valamely

hivatalra Partlmst alkalmazott volna,

egyig

melyek

nevezett ki,

'sorát adja Mar-Ibas-Katina, de

tagjaira ru-

a).

Az örményországi parthus Arsacidák emlékeznek; részint késbbi

idk

kútfink

kikrl

,

gyarmatai csakugyan az Ar-

sacidák korából, részint magának a nagyon elszaporodott Arsacida királyi háznak ivadéki. Valarszák tudniillik, mivel sok

gyermekei voltak valamenynyieket

jónak

,

jövedelmet

is

Hasdian

tehát

köztük felosztotta

nekik

és

azokat

látta

magától

tartományba

adományozta

küldötte

örökségül

azt

,

külön

,

a királyi pénz-

rendelvén kinek-kinek kíizülük

els

eltávolitani,

ennek

fiát

Artaxest, mint koronája örökösét tartotta magánál. Azon

id

tárból

.

.

.

csupán

tönénynyé

óta

szülött fiát Arszákot

vált az Arsacidáknál

kös neveltessék a király udvarában fiuk

és leányok kivétel nélkül

családi birtokaikon

Az Arsacida

.

hogy

,

.

és

csak a trónörö-

a többi gyermek pedig

lakjanak Hasdian megyi'bcn

h).

herczegeknok

királyi

czoii

gyarmata idvel

anynjira elszaporodott, hogy a nekik kezdetben adományozott föld

nem

Kr. után királ}i

volt elégséges azok eltartására, mire ,

mint Chorenei

irja

,

a

kat nagyobbítaná

meg

,

ki

Arsacidák

hasdian-meg)'ei

rokonukhoz Tiránhoz folyamodtak

,

130-ban

nézt

hog>-

némi vonakodás után

si ,

birtoku-

miután a

hely szinén véghezvitt földmérések és a telkeknek újabb '

osztása által

meggyzdött,

hogy

a

fel-

túlnépesedett Hasdian-

megye, az elszaporodott parthus Arsacida családok ill

eltar-

tására csakugyan elégtelen, birtokukat a szomszéd megyékre a) Chorenei 2 k. 7 és 8 b) Chorenei,

2 k. 8

f.

f.

236 kiterjesztette,

is

líét

még Turuperan tartományban

és azon kívül

egész megyét

adományozott

Aghiovid és Arperani megyéket rövid

idn

A

megnépesitettek

Valarszák

király

a

,

melyeket

,

birtokukba véve,

megalapított

által

másik törvény

többi

trónórökösödcsi

hogy

,

ház tagjainak lakhelyül kimutatott vármegyékbe

gorúan kezeltetett az Arsaciaa királyok fivére

Tiridat fiának

kitl

barátságában bizván,

,

által,

ki

a kirá-

által

azokon

,

kivül pedig, az országban egyebütt ne lakhassanak,

Arszak király

az clsö

királyi berezegek és hcrczegnök

valamenynyien még kiskorukban költöztessenek lyi

úgymint

a).

és az ezzel kapcsolatban álló szülött fiún kivül

az Arsacidáknak

oly szi-

hogy Knelnek,

Valentinian

császár

consuli czimmel tiszteltetett meg,

lakását áttette Ararát tartományba, ezen merényletéért halállal

kellett

bnhdnie

b).

XXXII.

A

bíborban született Constantin és Cedrenus

Nagy Leo császár 471-ben Kr.

irja

:

hogy

után, azon Arsacidákat, kik

a parthus Arsacida dynastiának Persiában és Örményország-

ban

megbukása után Örményországból

tíirtént

Göröghonba

menekültek, rangjokhoz illleg fogadta, elébb ugyan Konstantinápolyban, azután Macedóniában

nekik

lakhelyeket és bir-

tokokat adományozott. Heraclius császár ezen Arsacida csalá-

dok közül lepitett r).

utóbb néhányat Philippibe Hasilius görög császár, ki

és

Adrianopolisba

976-ban Kr. után

a byzantí trónra. Göröghon ezen Arsacidáitól

te-

lépett

vette eredetét,

és alkotója lett egy örmény-görög Arsacida dynastiának, mely

a) Chorenei, 2 k. 62

f.

22

f.

b) Chorenei, 2 k. c)

3 k. 22

f.

Constantinus Porphyrogenitas de administr. imperis.

Cedrenas.

c.

18. p. 180.

236 némi szakadozottsággal

212 évig tudta magát Byzant

trón-

ján fcntartani, és legjelesebb uralkodókat adott Görögországnak. Ilyenek voltak Basiliuson kívül VI. Leo a bölcs,

Con-

stantinus Porpliyrogenitus a tudós történetíró, Il-ik Romanus, Basilius és Vllí-ik Constantín. Cedrenus egy egész czík-

Il-ik

ket

d

ír

örmény Arsacida származásáról, melynek kez-

Basilius

ekképp hangzanak

sorai

natione Armenius, ex

ca leges

Basilius patria Macedo.

Arsacidarum

nem egy

örmény Arsacida eredetérl munkáiban

lyen emlékezik és a Pakradita örmény királyokkal

vélyescbb egyetértésben

Az örmény

he-

a legszi-

élt a).

hasonlólag

történetírók

kodnak Basilius császárnak gérl, névszerint Asolích

hogy Basilius

re-

Constantín nemzetsé-

Arsacis"

primi

ex qua uni-

stirpe,

Mcdorum, Armeniorumque

sínebant Parthorum,

ges deligi ob glóriám

gének

„Fit

:

illusíri

egyhangúlag tanús-

örmény

és utódaínak

és

Vartan

;

ezen

nemzetiséfelhozza,

utóbl>'

eredetérl és liogy az Ar-

értesülvéji Arsacida

sacida királyokat a Pakradita satrapák feje szokta koronázni,

Asot Pakradita örmény király lyesen megkoronáztatta

által

magát újból

és

ünnepé-

h).

Látható ezekbl, hogy Photiusnak

ismeretes

cselfogása,

melylyel magát Basilius csá>zúniak kegyébe bészinlclte, nem nélkülözött históriai

ala])ot.

XXXIII.

A

parthus Arsacidákon kívül

pezték, és azokon kívül,

,

kik

a

királyi házat ké-

kik mint láttuk, ennek ivadékaiból

származtak és egész megyéket megnépesítettek

Arsacidáknak még

két nemzetségérl

,

kútfink az

emlékeznek

a) Constantinus Porpbyrogeuitus de administrnndo imperio. b) Vartan,

Örmények

történetei

13G

1.

úgymint

c.

18.

237_ Karén

a

és

közvetlen Pcrsiából,

család

Karén ág

a

a Chusok

hónából Bakiiból,

mind két

nemzetségrl.

Siirena

igen

Szerintök

nevezetes

a Parthusok

ellenben

földérl

,

,

helyén lesz

azért

azok eredetérl pár szóval emlékezni.

itt

Arsavirnak persa Arsacida királynak

fiai

Artaxes, Cá-

:

rén és Suren, atyjok halála után a trónbirtok

egymás közt sehogy sem tudván, Abagar

ni

Armenia

játszott

és

si

Örményországba,

jött

szerepet

ugy egyházi, mint világi történetében

Surcna ág

a

választottak

,

akképp

az ügyet

intézte el

örökölje a trónt és uralkodjék ö

ncs ágon

,

mely ha kihalna

Bahli Caren

képezzenek

nemzedéke

a korona fivéreire

nevezetek

melyek

,

minden satrapain. Caren és Surena

Armenia

kirá-

hogy Artaxcrxes

:

és utána

szálljon

Suren

Bahli

és

nemzetségeket

,

,

kiegyez-

közakarattal meg-

kit a viszálkodó testvérek békebiróul

lya,

felett

alatt

addig

felül álljanak

eg}'e,

kik

külön

az ország

e szerint törzsapái lettek

két igen elterjedt és virágzó Arsacida nemzetségnek, és mcgörökitették

magokat illet családjaikban

férfi-ivadéka saját neve mellett a Caren

nevet felvette. Innen van

,

melyeknek

,

minden

vagy Surena mellék-

hogy a Parthusok és utóbbi Per-

sák históriájában gyakran találkozunk Caren és Surena

fvezérekkel és államhivatalnokokkal

A

a).

berezegi családok

nevezett Arsacida

nev

néniely tagjai a

Ill-dik században Kr. után Ormén3^országba jöttek, mint fen-

nebb

is

mondám

elidézték

;

az események

és követték

voltak a Parthusok,

nézve

még azon

,

,

melyek ezen vándorlásokat

azon kivül

Örmények

és

,

hogy

dönt

Chus-Hunok

rendkívüli érdekkel

birnak,

befolyással

sorsára, reánk

hogy

a vérro-

konsági öszszeköttctést, mely ezen népek országié házai közt

századok óta fennállott, újabb szempontból elé,

és elvitázhatlan históriai

o) Tacitus Annalium, VI.

c.

tüntetik

adatokkal támogatják.

42. 6.

szemünk

256

A

liarmadik század clsö felében 226-ban Kr. után, mi-

felkeltek, a Persák a Sassanida Artaxes vezénylote alatt a Parés mo;.;ölték, Artabant, utolsó partlius A'-^arida királyt Chosrocs Arthusok birodalmának Pcrsiában véget vetettek, Persiába haddal a felkelés elnyomására nagy

dn

menia királya

és nemzet-

furak

ütött azon reménységben, hogy a parthus

azonnal csatségek, a hogy hirét veszik persiai hadjáratának, sikerülakozni fognak hozzá csapataikkal, és ekképp aztán lend neki Artaban rokonának halálát megbszülni

és

Persia

Számitásában trónját a Parthus-Arsacidáknak viszszaszerezni.

azonban

csalatkozott,

mert

parthus nemzetségek

a

fbbjei

nem Artaxesnek magokat alávetették; Chosroesnek e szerint gyzedelmes ütközetvolt egyéb mit tennie, mint seregét pár

—

boszankodva, után viszszavezetni (Vményországba, inkább rokonainak ánilással határos részvétlenChorenei

—

mond

semmint örvendve a vívott gyzedelmeknek a). közremüChosroesnek törekvései a parthus Arsacidákat maradtak sem még birni Sassanida Artasires ellen

sége miatt

,

ködésre

•

,

hazajött mindeu siker nélkül, mert nem sokára azután hogy hónába si Chusok kiket a seregével, megérkeztek követei

,

'

,

küldött volt,

a dics Bahlba

.

bahli

hirt hozváu,

Caren Arsacida nemzetségnek

és csapataival megindult országából vel eg}'esülni.

gyászhír,

:

Caren

Ezen örvendetes

és

öszszes családjával

siet

a király seregé-

tudósitást követte

értesülvén

miszerint Artasir

nemzetségnek

feje,

hogy Vesztadsan a

szándékáróL

a

kémei

nyomban a

által

menekülket

a

bahli

üldözbe

kiirtatott ekkor a Careni vette, beérte, és egy lábig levágta,

ágnak mniden :

férfi

nek kivételével,

kit

Chusok országába,

ivadéka, egyetlen

Berozamad

nev

kisded-

Purz a ház híve megmentett

és elvitt a

rokonai házában

neveltetett.

hol

a) Chorenei, 2 k. 72 és

királyi

73

f.

239 Ezen

I^crozamad

—

Chorcnci

niuiid

—

szarok nemzetségének Örméuyországban

A

türzsapja

Kam-

a

a).

»

Chusok, kiklicz Purz a közmészárlásból kiragadt kis-

ded Berozamaddal menekült, és a kiknek királyi háza a

Caren Arsacida nemzetség

mások

mint a saca

,

szerint

:

cum

Partliis

dalia

,

rokonának

vicinis

ex nequo degunt

nak nevezünk mond Eliseus Massagetákkal azonosítja

A

Icgibus

polilicis

felserdült

ki

inter se et

kiket az

örmény

kiket Chusok-

c).

Berozamadnak, a persa Artasir utóbb

szaadta az atyja által viselt és Parthiában,

nem

,

kik Plinius.

meg a Chusokat a

Asolich

d),

c),

A Hunok,

egyesit.

,

balili

mint a közép-ázsiai

b),

ex aeqiio et bono contrahunt

kútfkben a Chus gyünév

mondatik

massagcta Scythák

,

Hunok, kik Procop szerint: sub

cum

lenni

helytartói

visz-

tisztséget Bactriában

ezen végszéli tartományokat erélyesen tud-

ta

védelmezni, saját rokona a Chusok vezérchaganja ellen

ki

azokra, mint parthus Arsacida örökségre igényt képezett

azonban Sapornak Artasir fiának gadta

,

a persa seregeket

megverte és önálló ura

Berozamadnak

fia

,

is,

az engedelmességet megta-

melyek

meghódítására

küldettek,

Parthiának.

lett

Karaszár

,

ki az atyja által viselt sza-

dabsági háború miatt, igen kimerült állapotban vette által az országot, bélátváu azt,

vágyó

két,

hogy országa birtoklása után egj'aránt

persa és chus-hun nagy hatalmasság közt

magát fentartani nem képes kába bocsátotta, embereivel

,

országát

b)

Chorenei, a fenn idézett helyen. Plinius, Históriáé naturális. L.

a) Procopius, de bello Persico.

c) Asolich,

Chus-Huuok családjával

birto-

és

326 körül Kr. után Örményországba vonult

c)

b) Elisens.

a

maga pedig nagy számú

sokáig

VI.

hü ki-

240 rokonához a partlius Arsacida Tiridateshez, kitl roko-

rályi iii

kebellel és

magas állásához ill

Tiridat, Kaniszárnak

kitüntetéssel fogadtatott.

hogy Vesztadsán

.

hiiségét

ra-

és

gaszkodását, melyet atyja Chosroes és a parthus Arsacida ügy

melynek áldozatja

iránt tanúsított, és a

unokájában meg-

lett,

jutalmazza, és vele ösi örökségét, melyet odahagyni kénysze-

könynycbben

rült,

elfelejtesse,

Örményországban tágas birtokot

adományozott, és Kamszart nemzetségestöl Armenia els ren-

d

satrapai közé igtatta

családjával

és

növelte az örömet

;

számos kíséretével együtt

hogy Karaszar

,

keresztény hitre

a

tért és megkeresztelkedett.

írja Chorenei

nagyszer

családi

,

hogy

ezen

imnepélyt

keresztelés!

képezett

különböz

az Arsacida nemzetségnek szent keresztségét felvette,

ágai

:

egy

szertartás

melyben

,

részt vettek

Kamszár

ki

,

a

a bahli Caren: Szent

képviselte

Gergely, ki a keresztségét feladta, a bahli Surena, végre Tiridat

,

ki

a

keresztapai tisztet vége/te

örmény

az

,

parthus-

Arsacida királyi ágat. További történetei ezen nevezetes csa-

nem

ládnak

tartoznak czélunkra, elég legyen

a Kamszarok adott,

családja

Onnényországnak mint

kik ugy a liarcz mezején

hazájok"

körül

Menjünk

által

és lássuk

halhatatlan

most a

bahli

érdemeket

a

itt

sok

érinteni,

hog}'

jeles féi'fiakat

polgári pályán

,

új

magoknak.

szereztek

Surena ágára az Arsacidáknak,

mikor és miképp jöttek ezek Örményországba.

XXXIV. AVtasiruak, a pcrsa Arsadda dynastiának megbuktatása után

,

hatalmas ellensége támadt

.

mint fennebb

Armenia Arsacida királyában Chosroesben, rel

is

mondám

kit mivel fegyver-

legyzni nem tudott, elvégezte magában ármánynyal és

szövénynyel trbe ejteni és életének véget vetni

,

csel-

bár mibe

is

241

A

kerüljön.

Anak

az

orgyilkosnak

a bahli Surena Arsacidák ágából

volt,

közel rokona,

tervének kivitelére

ki

ki,

ajánlkozott

Chosrocsnek

,

a mi roszat sem gyanitó királyt,

mint

kinél,

az Arsacida családi ügynek áldozata, a legszívélyesebb fogadta-

vadászat

tásban részesült,

mire azonnal

ö

is

alkalmával

beéretvén

orozva

futásában

izekre-darabokra szakgattatott

a

meggyilkolta,

király hivei által

és egész családja

,

és kísérete

a vonagló király parancsára kivégeztetett, csupán két kis

maradt

ba

,

életben.

vitte

éjjel

Az

fiu

egyiket keresztény dajkája mentette meg,

magával szülföldére Caesarea Cappadocia városá-

a hol megkereszteltetvén Gergely nevet adatott neki, ki

Örményországnak.

A

másikat pedig kit

Surcnának hivtak, gyámatyja Persiába

és

onnan a Chusok-

utóbb

hoz

apostola

vitte,

lett

a hol felneveltetett nvére

Euthalita-Hunok királya fiának volt neje

Ha

ki

által,

Tirannak

az

a).

ezen eseményt, melyet a korra ahhoz közel álló Ze-

nob ad el, egybevetjük Bcrozamadnak fennebb Chorenei után

hogy mind a bahli Surena,

elbeszélt esetével, látjuk,

életben maradt ivadéka

pedig a Vahli Caren Arsacida ágnak a Chusoknál az euthalita-hun lyet,

házban

királyi

mely királyi ház vérségi rokonságban

soknak és Örményeknek Arsaoida

gyzdünk

arról,

miképp a Chus

kútfkben azon egy jelentés

b).

királyi

és

Ha

nelem világánál tovább folytatjuk,

mind

talált

lia/aival

Hun

menhe-

a Parthu-

állott ,

és

meg-

névszó az örmény

nyomozásainkat a törtéaz idézett irói helyeket

és

párvonalba állítjuk Tacitusnak és Fla\ius Józsefnek azon helyeivel,

a hol ezen irók

királyaivali

vérszerinti

a parthus Arsacidáknak

neveltetésökrl, és menhelyrl

72 és 93

udvarában

és segélyrl szólanak,

Vartan. 7

a) Zenob. Taronia története. b) Chorenei, 2 k.

azok

atyafiságáról,

a Scythák

f.

nyer

melyet

37.

f.

16

~

242 az Arsacida kir&lyok és trónvesztett fejedelmek a

ca

6s

Massageta

jutunk, miképp

Scytli.lknál

találtak

,

a római Tacitus és a zsidó

itt

sanguincus Scytha,

Daha

,

Sa-

meggyzdésre

azon

Flavins, con-

Saca és Daha nevezetek alatt ugyanazon

népfajról, és a népfaj

ugyanazon királyairól szólanak, a mely

néptörzsrl és királyi házról szólanak az örmény kútfk Chus és

Hun

elnevezések alatt

Hun, Saca, Daha

c)

sat.

és

,

hogy végeredményben

ugyanazon egy népfajt jelent

Per idcm tempas Vononcs,

qucm amotum

in

Ciliciain

Chus,

,

c).

memoraTÍ,

corruptis castodibus effngerc ad Armenios inde in Albanos Henio-

chosque ct consauguineum citus

Annál. L. ü.

Igitur Artabanus

c.

regem Scytharum conatus

sibi

Arsacidarum

excitur. Tacitus Annál.

L.

2

c.

Ta-

c

sanguine apud Dahas

aduitus

.3.

Vitellius etiam pecunia corruptis aliquot amicia giis

est.

68.

ipsum Artabanum conabatur occidere.

et cognatis

lile intcllccta

fraudc

re.

.

.

fuga se ad satrapias superiores senavit incolamem, ubi ex Dahis et Sacis

coQato magnó

exercitu ct debellatis

est in impérium. Flaviaa Aotiquitatum Jud. L.

-o-^=«a>=*-«^

iuimicís

XVIU.

restítutus

iMídoti ahift

s'/í>v(íf^e

i
MsiHttdik kimyvbi'ii, nic^

!v

niii;;) >n Tii

('s

..../.....,.^/,i.

7

.,nf.

4, ">""//

/•'"

.fi..,

.«>

„..;...

V.n .f„.,,.l/.(,

7'"'/""'''^

t.f,.,-h/.f

'i-r'"''"

.....f.i.fi.

•"77"''

.r... ;...;..

i.,

rr

r

/.

.•
I.'

,/„,/,

Wi

'•''I'-

...,.;../., I. /.,.....,... .,...(,...

pl.., L..., \\..

./:.. /,;

pf.:.

/.

.n.. (.1

1.

•,..../i.Jp

/•'•"7

/

/••

.

,//..•,

••••II-

^.uf,.u.,,u.n \x...j:,.up,

",/./„„/,„ j;„,„ 4 ,

""•

•

...-,

.•//'

'•

''"••

'••/'•

f-^-

^....f,..., .fi.

'V

'"I

'i-'i-'",!-

i-i'-.'i'-

i.p f,

^„.j;..f.

pi-i

•//)/..»./

>„»

„...,,./,

[^^f..

/••

.

...I,

...

/. ,^

ii.....

,ii,.u

f,

.i..f,uu,l.p.u,i^

.„,„, y,,.„

.f./Lpi.u.

......

-H

.

[\,,^

H'r-i-

..,.., i....u',.L

"'"7"" C^'""/->-:/ ''

/•

L.

/...../ .«7

,«.v/. .«,

••.../..„i

/,„.

,„,y.

f,.j.jj,'

v;o^v,

"! i-i-'l'^i--J'r

-rfii

-;v.-vv..'>'.//.

f^„.

.„I

....

„^ ^

..f..,.../,,

...,,ff...t./.i

,./.,. |..,„^.,„v,

••;//

/.f.....,j;.ri...j....,f.n,

j:.f

,„,>.,„,,.„,>,,

••(••— •l-l- ••i'ii-i

h

i"f;ff-r"'/r

UI:

fl

/.,

f,.p

>'^r

/•

J:ni.pT.u.,i. c.--i<-!,

.fi..^'

'^•"f-

n'-

-„i.

„.,//. ,,-,„,

....ip

111/

'^••'

"i N"'>'.n,„h,^l f,

(un,,.

.u,i

,

^,.„^ ,y,,..>,././,«.YÍ,«

...jp

hr:i

.11.

.1

/.

...„...%

....n..;..„i,.u.

j;....p..;, ,.p.,

./...pl,....,/....,

h-T":,

III

a|„.>;^,„.^>,

.,,\.„.f.t,-i.,..,.

-l-l

'•'-''

f-"'."">"".7"

,i.f.i„n„..„up.,„.[Ji,.'i.,i,

i.u...,i....i..

/,//

^

'i.i.i..i,..[.ii.....íj. i....i,^i....,

'/''"•/•"•'"''•

r-T"-''

'"•

/•

.,,...,....1.,

''"'•'"

.

P

-1 •"•'(•''•

.^,u..,l. p,^.,j;..,

...,,.f...i,,..-i.-,.

\y.,.pi,„;i.

I..fl.,.,i

\\f,.,,

l-f

f//iill/ii/.

I ['./• •"'":'•'•

.

f>fi

.

/•'

,/./.«-

,.ff

I'-,

'•"•f'r ••'•ir'r •-'('>• ••u'''

r.,/"

i.,^i

'/••/••i/'

"//'

r'-i

,-.„f,l-,..f......„,,

'

-;

W,,.,,

//•'''

•/'•/•".'/

-t...

':i

.f,,i. .fi.

\\,..,..„.,.f.

l-l.., ...,,. .:i.i. I..

•,...,„„

/lfli/l///itt/f//,

"\ivr"'''"

-.ril-

L.

/.'t.t.,

[•^•"^•'••r-

•-'l-

/•"./•' "'7

{\,..,;..i....r.,...,

A-

'"•'""/

...,.„.f

f,-!.,/

.">•

->'

.*^.".'/

'""— T

'•••r

fl'i-

h,

.t.LI.

//'/A'/--

i-r'i

"'rir'"'-

I'

t

Im-

iri»i

•

'i-

.i'r't/r'-

fch Ió'hz/mmoIx

törtt'iicf

t'kuuk.

I)

>.....,

íiniu'iiy

;í(.fet(

.ay ;..,

.,(.

..,

i.pi,...., 1..

i-;i'i- ,•'>•••••"'•'•

i-;r-r'i'>-i

.

i,/..,/....,

>,„,,.„

^.,..p

i..,p...,.,.i.

-r

xijir't \^--^-ui...,p ,."í H...Ji.^p.u,

./.upLp

(••!••••/ ^'

(.t.u.,......p.u., i...p...

I'

„.

.//....p.u-i.i..,..f.

""//"A'

C:-r"> i-vl-i-H^

,.i....i,i.,

T-n

""•

/.f^i..... .,

./,..

,--

[.1,-,.... ,.-,..,

i.j:u

Hr'i""" •"r

4-

1^

uilfiuliitiijti

S
"i.éuji.

iiittlfutflt

,

flfiiiwtt'.

^nf no

iituli Ittipui

'^,u,.n,ff,u'Í.L liitf juitfltujf,'!,,, "Iinpui:

uUlMlinLUU p

nli tunlfrtt

i

í pií*bni i

Liutftutj

/">

f/fí

Xtl

,

_y„«.^J^«,,„,

it»r##fcV

itittbuinLitti^

lun

,/hp •"ppiuj

Srt"""< n^tun

if"

ftnift^t tpfftfitjk- 1»p

^iitiu'^iii' piif

i/Iuiiiupi

Ju/tiLiu%*ti

ifi^tiL I

tífpL

I.

L i^fi

pníf^^t.ft

Uiuimi9,u»\ ntifi

t

*fírtt.r4tAiÉM»a

innipkuii

l(^'h

L nL

„pij,,,/ ^^„, iu%^/.pf,

,

í

1 >(.

'VA'*'

'

nuilllitL.

ih

'^T"l'd

""Ll^'l.

p

ki

tt

j^»/»*

/"^'^

^

^

t.p iff,i%u,^

^,i.L,i.f

p^"f itpí ík ikttii )u<«~

iMipÁttímiai^L

i

atrwf,^

•/fia

p

21

•

t^iitiyili ftipijf

^mpiipij

uintl§\

"ri'

[*iitfriu

^."'""^^r^

'!I

P

^

fip

Li

iiÍiiuí

Z.t >/>P léilJIUf

ftlthqillGl)

.

f^

•

ért.

lAnMt.

tésn

Ptu^imL^pyi.

m»n

^opaaioL

rt'tt

^

mp

I

/..

pitunititiiunttii.

iiátmattu pimaitU

-^'"^ •"'>'••''/' "p "i'i'fLp

""!>••• "/•*'

inuMi /•

^Miptipit

P-'-y/"

^'u-

'

10. Ipnfi^k.

ifnp

tiplt

,

i/i/ipi/i/i//-

•up^„.ff,'l,

tr itiUiSi'fitÉifÉtáH.

[\r!'"'í"^'''/'

XtttMtniuii '^ft'tt

""•*"•/

M—pkl', brr^"^

Iflj-P

S/t'"'''";/

itiii

9.

^"í/"-

\\p.nHt,pf>

>

8-

/'''"l

pL •»!

i

^>«><^^

f$iiipo/inj

fljtiiint/-

ipuiptnt. nplt

a%idi tfutU'iUiptupCkOit

llff«#r^-7/ /ff,"/,

<

p luquii npfi%

npitf uílijtL%

•^„p;,plrn% fiipnLtT, -p kp

l,p

gpif^uiiir

oi»*fituLiUÍitn.P'k»Étaip

?• ^büttfi

i,k^^p ».qu.ff

fli'l.tf

I

O^tfqpuijp %mpui 'lun Buti

'"TT/v i"r

í/»

MtAT"/*

7"''^/r^

/tai.i'l,

i^tfflfuiif

-ff-;/

iiuam. t»*biut*iuli'9i Ltii §iiatLah ina

5- fiinjihGmgli. /?.

'itHiift

^'/^/"/ allM ~

,

f>

^tuii4M%ll iiiif

•«

iiufftfup^^t '^'** »#«#«#««

^,.pp„.,f„iJ^9u,'Í.f,t

Liuntiiit

ri«

A)<

•

r-ff_f

tputfuh lut

,

^»<

p'bn.

,

a l|u<^>>u>V O) «> <^ < >•/

.^"i-^í,

ji,fff.,^.é.,.,.,p,f,u.f

**

4'"J"!f fi-

jtÉnlI.utif nt fut^iiii fit fiíMé

(1^

^ittniifit ujif •pujl'liiu/'r- ijL

,

uinh pnti

éun husi

/tniithfíuifjf)

ii'lusta

^nuftuliii *'",?'»"

JhuiliauitriuiU

lultnt. lu'lik'li

H«Y*"

,

ki

l-pltu^ku,g

U

U n

tik puii mt; p ni.

ak pLkmiT -il^ qiIhipif^ft(lM%

pk

ititt

i^n'lttug tmyfiiimp^

k mif^ ^l^^/_ Í'^l"''if j^t.pm,^mi%^fit.p utkq^mkí. l^nni.

•

III

•""

•/•'•^••"^'•"li '>";f"'

1"ill"'''

f" f (f'^tu>'/^—iffa,uf.>í,nf„é..„„..,fJl.,„.ff-, 11,/"^lupj íiujj, Li jtt ft jm)<<^^>< ^uttiusp fi'tnulfni ^

ay^u luiT Jt^ifl untfnptit fj fii"!!

1

1

*•

^a niia

iun inna lu IS

uiii

1,1

[JK

ifi^iiiif

^1*

íjiffr

fiin,„^i„r

*•'•

7",'/"

uénli

^"

'

A'

^

^Ay.

f.'i.q

II

aitlriMni

ttihf

11%

ututU

II

u.n

iiíhiil/Í^ fn.1i

in

II III

auMÍiii/ti

,

Lii iiífti/fi

iiMiumiÉiiifliiutifi

Liipiii iliilhL

t.

t*^h piiafi

ilfijl, itAiii

A<

•^luphiMiiji .

ítÉpiMtpb

^,.1

i/Lpittf

yiiAiittif

.ftiittf.it.jpu.pii't.

||/>
^n

tui

f,

f* i

tuilifi'ii

luiiiutji,!^,

ilf
jbin

bt.

IIL.

fi,.p

ifutftt nnl'li

ft

ji

tááiit^

^b ti

i^->"'t-

i"r

npnLnJo ^

A' 4

uiUMÜ

y

upuifu

«A"r*^'".7

^fiuubt^i^^

\fu

"""lí""-

.

Ln.nt.fiu

Vpbl

tfi'bfiu

'•

f
'~t"'ubtnio

ftupb uíuu tmiunafiLi

148.

pnJ

ai'li

fit.pn/'

A

fttiMnut^p í,tfl-,1

||^^u<><(

tuJJi tTut '^ n i. imI,

y^t«'í-»>/-^/..>/

Aí.

/vniihfíiug/t

^^u^^^bpm

ititmittb pitáati

bfbit/

ft.

p bt.

j[\ufi»p

/»

Wqb^iiui'tiif.pfl

T

I

|^«

I

}^^b luij uiLtu —

i.t,l,iiup<,f.%,

tflfiuuftiuiuii

f/iiiui/iiii^

^nt.yutliiuij

it.i./l'httjj'li

fit

hl

tulit^t^ut/ntfi biJij

p iui^tMtt.npnt.p b

pliij

1\iupPhtiuj

jb plffipll

jfi'lipli

p n

itiii

itAinn

íir hi^lt

'"pf^p k At

ififa imiipli bt.

fitiíAi iitifí'liutjlt

litétiih'Uitijff

pusatítit.f3^b luiíp

•^ptt.tru.iip

.

//'i/i/i

i/bpiif/

X^b.uif

^iiuiifíi

ii

"f""

ItpiinJii ptin

iil

\fi

0mfuiibgfi hl-

fiiiuiiimifni ifiuiih/

14-

^L

hr":i i^'^rn ^

nfitlfi l'npbiMtL

tMi/Llib ant.1j

lifili

lUilblituiU

ttti

P^

auifpiui^L imi

lÉÉiíp

fltníifl

":il','i

lutJk tib tatuiutultbpitpt^fi

«t

ja b

tupn lupni

itt.

IliispL

nbpífbttia A bnph látüi/ui'tili "T-f

bt.

12I

ifibfntf

anLn

nji

l nLfuinutifu/liifiiifffLu/li^i

nfiuipq

a^nn inbnbuliin

iuJhliu.,1. fi

/.

"*b ittM/titio

f'^-J*

^ ""•

1.1

ifilí

filiÁ

""^

a ii


í

iiiuiiuiLutuil,ii

ifitp •^luinftii'

vA'"'/'"*^'

^\P^"**^'^ tMt*ɻmt/h

• III

lunXiutjh

*

iMukfilt iff^b pnif

,

^uiiMspuiiii

'i"P

LfliinJii

ifiniili

iliifit. flip.,,

táttfuiup-^iíti.

luifftlt

luputp

a^tnfiti

Ai

y

Pf-

"i f"^'''^—í/r

bt.

iF

Siiífli Li. iip fi

A h"C ittit

i^bififJ

\fi

I

'"rt 1

'* "^

^Z*

o ii

fiJÖ ti

tfn nt

l//iifii/i'Íi

fi

iffiiiA/lt

pitMiíJiii ftí fit^i

iip fi

h

liip niii. Jiit-iiiuab uti

,

lífiiuiifiii

ft

Wpbiuti

int-bíMi

L

i"r'"/-r l^(,.fjf.,/iiu ,„.^.„V,

y

pitáni/iii^ itt ln*tin

atuiii

A"

a nnii

t .,,u^

ii,„(,if

./f.ifl.ul.1.,

fiinJu/uli iiniinilh uti

y

mJ%ifc'

líiuiír

luiuiu [" L /"*yf niuiiihp fuuinuMnnl.ía h luJp Al i^ ilh n lulikp piufi^nUJnii yUMpn a puib lu nfl unptiL iitáAil, J uftij a Li uitá Jh'íi iii ^» niAaUiMjp^

^iufiuttfiu<^iii/J biu'lA,

ilLo

tUi^i

ii.u'^.n^'i.i,

»n$Mtinli

.

,

>^iu,ius^

At A

iiufiulifi

f

III

1^ b u/ii luui^iupni

atnpti

tjtltf

Jl,ut

"'-A"" ^ a nn

A"

P^'t

//.

^f.,f,.h...,ii.^./.f,',..«j;..fJhi..irf. .ufiifiu^L, ,

jnft lutT

í

l
71.

A uhputi fa

ttutihliutiu u n rt tiiulM it Uiu»lt,ri rutt»ntut

utmtupKtéat

1P"I,1 ""Y/''^"'/7'^' •">""!•

tr

270

(f)Wfnl/hff/l.

.

y

^

ut..

("-^A f^'-S/ lVj."'{' -f""^ A ./""'/"Í/'A^' tti~ \jl. lUfJ lUitiinb pitltfj^ Hiuiiinfil^ J'W^

iMpbt-bib^ff

.

^-.^a-A-t bt.

f>

p

^t^pbintfltt; y|fu«frA.^

.fi.%,u3.ii., f,^....%.itpf,t1.%.

\*

IV

•r\:-r"r!'"'i'i'"ir-jr

h-

{•lif^i-

tr''""i

hr

l'*'"i-^'"r '(•".•run ^••ii-n '^r^tr-rn !>• r -"'''' f"l< ./..»,, q[ft,u^,«,„i,.,. (Af,.'!. .«X. j/.^ f"""^/' ^' f,, f,

/•

16. Jvnphrniigji

<1]lu^iHJi

/. I

I.

ht

fj

llina

flfi

Jpí,A

iiii

L mi

jiutiÁ'li

lu'li.it.iu'l.f.y.,

Jiuíjftt

piiif

lHiu,.

III

P

inípni fttfii"/!

lutálmiii luLtutitMia^iijii

lun

jtlin'ti fi

'l'hpnii

ptpfli

^11^/

fi


Kpti

P

Xj"t Luin p„i

rí

tutfk qiiiu jiui'UiTiu'uk

t/iujp ••pnf' '"'','/

pusanL tP

iniri-^

i ^u.tl.u't.nlpLlu'ti upiii'liti

Pk

Ufiupif íl

ufl,iiiMfl.ii

'""í 'ffiípui'^'biiip

1

y

II

oiunuMoii ftuá^É

Xín%

fi

iip

%IU^U/Íli

I^lrp

p'f'q


]

hr

LiÉitT

"liJiu

fd uta

llf.,U,n.„„^A

fu't.fpt Lflhl,

l'xoO

pk

i/»t7 -

P^

^

•/>'«>«« i <«>.

y

np

f/q tfi t fii

%

"J*

fi-f—'ltft ^nqfi:tif.

"fip-;/

.

'ffutpP L

fuiiit*.

•

t

ii^

l'.y'".ir

y iMnoaw <••>)< A •<•»

tlrfj^p,

9.

fi

.

.

.

20.

t,

.

fi

ilhh

l/'/r/i/tfm;!.

m.qki,%u,Li,f,p

t

€.

kt

(Mut

,

y^),..^,,, fjf,,

L fii >,),

I.

i/ftiuiii

»\>-'pP

L

,

•l'^ll „.l^iJi.'

q.upi,„ yf,^t

itij

irMifdmn

f^tu^n

,ujp

I.

ff. 32.

lui iipii

f<wnG

fi

ftiii/íi.

JiAiipfOUtnuLMO }^^k—0m

t*"^"""^' jt''^''L' j'-rir/'^' •#"V"'*'"'.7

y/l A>. ^npniffi

juit/l„.,p<^1,

atétilh^iu^ iii^fiiuip\tt .ftm ^luhutat

iitiiiMl

iikifiiulfiui,

Jfi'l'l^

Jiitnim^^utUimi

«^ •« <Jy x/i

18. flgm/dmfí(j/itjiiii |«*aH&<

.

ífL íjS uii

y,

f,

"íiiiiiiii

'ttni^t

^<^»u.a'M.><

<>>'«-Y«*'>'7Í'-«.y l!L/>»<««r/>

* 7",7 ^i

fiiiiiirttu'ttiÉjfp

fi

Uá %Aip li

Jff

áru

iniul

ifiiififtii

n utpiníifUMiiL I

miii^'h'ii

l|

funiiMnJni.*iiii *iiu»p*imputpiétiiti iétm*iiii

"^iwpfi^ 7

.p^f. A

im*futétp<^'Íi

.•>

Ywupn.fuJj \^u,iujtp

b

't»'b""~,1^"'l

hí. %lr/ihl»Mi

,

113%

-tq^ —IfiJit am

í.

flj.«<Jy«,t^Y. »2.

17- fonjxküwgfi- ft.

pj u ^

tt

'^pL ,^.^lf^.f flip..,,

f.

pt/U

\^,§i

p».fu,ujbiMi

...

u.JÍ.^u.,fl

p funptma

^

•^ujJpuíL

"líJlu

pnif^ xxujp'íu.'h

fii

«^

,n.p

^'"7"'

Y"^

t

"liut

"lifijiMliti

fi

Wiiiifui'^i^iAfLifif 'Li

nj;^',.^

liiu

h píS h lui

UÉOi^^lt

tun

ijfi

^utftif •t'itiui.nfiit

ifbpyiulfiátijni p-jit.'h foij^^ n>^ «>>/<•• y'b

iip^uifi p'l'f

fii'h'li

i^i^fl.Ai.iJ' <;.u..uAif.-,.

np

jiu>/,.ii.p'^..

\y,„..p„.f

&t.

<^A>i.M>uy^ jftii^t ui'Uj

i/L r^/iij^

lái^imiiiii^ifL luf^

.fiu.,'1.1.,1

^iií yiulitun

luilk'liiufli iinpii luyluimp'^ffili

if/i

'//•

•

^fiun

t/t

.

jY^Ufiu^pL Ufiu^u/tifh iiifíV

II

lliíjliil iipL-tliii iiifk

Ilin

lun

ti.

II

ft

'

ft

^fjiiiltiit.\

•

/tmnff ff/i/t^.

^M.£ .^MlfA^/f ..7./^^ ^

,

-p^ ti

If-Ji'y

\^ff>—-

21. flnhqmGi). (/

22. flnhqmfíi).

Wnnhh

23.

24. ^í/^í'X-

fm.tMpAD uti

uniiínk"

P

tm

L tutHs h

nph-

rutMtnuitri aliuiin

%MftattMU miuaJh

L

tJUtShuutiu ptmaun*. fv^

ptmpt/Ú ^mm^^if0fLjy$ti%h^^

ph^

a utifp.

ff

p

ht

.

kf. 239.

fi

^.

7"f//"

^-^

u.Jh'l.ufi'l.

'^puiJu/ii ufiutnnLfifttublt

^/ívfr^

r^rr ^•^

jr^T^/'C

w^/p

h*^

.

P'^H

k

A/.

II

V

^

*-

ifit fi

p

ujtAstnii

putati

p

dtíp^ut

t

10.

JÍM'Cff'lf,

/>

>"^Jk IfttqJuilik

Arí/"» •{opo-l^pf-'i-

c/UL'V*''/'

148.

futitnutip

2S. l/unii/í^.

III

(l/tyuflEp^

^p^iuül^ j\\ufU0p ta^u,p<^

7«/"">'

/»^'7-

122.

lUMtfutttn^^ •^iiíju/buMa t/h<^Uft. tinuiJtMint.^

26. ^'i/>e A. fí.

*•

205.

.

fi- 3.

^*bMmalr ufÉ

l.

25. 0wpu/Aff/i

tmmmttttr utt

fp

.

"^

/.-//•

f^f^^

^n.in^l,(.,

k,

I" FII 'f "'«"/»"'••"•

VI

2M. ^7/v^

fi

9.

,30. /unjihiiiffo.

fi'

31 s^y..

pf..-,.

f.

fonphfíiiig/t

.

17. 32. ^V/V>t-

ai

ab t u

nuifi

II

bt

yuAiiiirt

Itfaht^hli

iu*itaftp

ot

ntunifiuiiiM/ti

O^f,

V éáth

.

i.f,

j.

i^iujiig

fih hp

.

.

Jiujf.'bp'l.

h ii—'yA "*->•

^•••l'-

•^*'-

Pf.tf.it'l.,.

f^C

""lt''l.

*^*»*~2**'*^"

D

blfb,._,fL'l.

n.o stgutult

t

.

.

.

t»»Uni %»tÍ»ÍM%

,

p

iiTm. i.b.^%

Wbif

.0,kpmi ^

*t\i^puf,jj

ap r'

usn tmpí utt

i*

,m«,.bm,i

<*'''9 f,

•f^n^^

^^.i^:m'Í.y

n-w-

a-

tibptma §*9^pnt.i^& mJ%

Z^r^tmm

nbpubiutP uh yM-rfAVMry

ny

P^f

t*t^pMta»p^

fitmpttta

''"•3"'

37. •^[KuAi^f,

^ujfi,

'y^-tfu lupitípbutt

Jfíü^bn iuit/L%uti%

fltihquifii/-

ifh

3í^.

0uijui//ig/i-

ujfifpí% ^tlf kp Lnni/iu%ii

,

t/Uffubpk fl<'"kp wJh'tiiuj'h unMtbi Éabtut upuiiÉtpbLbutt ,

*<^^P""I *'

f

kf- 2.39.

pui^mi "pp^

n"!"!-

P"^/'/

Ji^/p^

h

^.

p.u.fiui.ipl.'t,

.t.uJ'u/ltiA.lfiu.

kp ufUÉinbpuiatT

ttfni.buti

f^—pkp

26-28.

.

p,„n,«, ip kp, ^.— ip bp^pnpif

\\tt$unituiia

3H. ö'^.'f^-

I

llli/ip-

./*r*-í/*'

llqiiififtiifíqhiitiu

pri^YU/a a%tiía uptéth^ tkituiU

^ Al#

ftmnü

'•^"* r

I

iiui^Jiukiii ^ttflfiuifi

34.

Í3-

^ufiiA^ ifptit"' ,l"*^h*"'PS^

ir i

fi

hh

Wrhe k""^ ^".;."V A

4."..

h *^UMputt ujÜMiitfu tfíi^tbi k ^J^nbLii ttttmptmKb ntmi.

33. trfi-ftfi iiifi

,bi

í^-

l>

utMukp

if'liffft'ii

\

ki 270tlji^u/il/l

piiÉtrimi

Jiiip^

tMtt/h'Siiatih

•*'•''

\]u.^é^'l,^l/.^i,/A

n^u.puf,.f

-fiiiL ^utiiutf

,

»)bpn^

p

bpk pitf

Juapií

,

Li

Jbpiuf

*wiU

íjopMÉtrf iiqnif

^b lAp íjtn fi^i

i,Lifip

uutub i

iimitfíVit ^»^ IT^L.' P''"L

t

utqfi'ti IfiMtJfi

inL

P"^

ujtpnJ ^
VII

^af,mju,(,f,^

./np ^\.ff,-l, f,^q

."fí,

**'7"'7"'í^7'

M-iutli-iitk ^

ft/ft-f

.„t.1,%

liimt/ft

.

kugk uuiuA/—%ki^, ^•"^

unt

IrpfL "f""/

\,.


^ '(h

Uim'^iuitiuíftt—

ff-lf ututml/lt

ft'l'n'i'

ptq

L,

[\f.íu.,i

pL fiutu kf^fi

'^•l^^'ufi'it

^'

•

/.../^.'hf.

'"IW^/tt

p A JLmmtf

Z^kifiPuMffii, utiuf ^nff-i-m/ltí/

np f-"^^ t^VéA-L apHL^mtíntiiu ^tÉt%Á% Ll aWpktmj mtflmtmp^ Ju

'"l'J""l

'^fiutjusf^

lrif.lrtátf

jWp/ii',

tnut'liKt.'h

ttn

"lI,

i

39. <^Vy*^X. >«./{/. ,11.

l\uf/u/,ppb, p-kpuíUutip

/„i u,.

jÉun.%k'tt

p^.mju.tmp'b

(i^^l'f/)

•

^kfimjU bf^h lu'ui">ffhuii ju.f /• g"" ifiui^lfiurituljjt qop ti- nqni^l,p Jiirn Hft/p

p%tf.tf.ttf %,ipui

iHLlfHibkp

^P

t

m'lirf

lftMtqifl;p

uutpi,p

m\

inppnt'l>lt

joptttff'b

u*UAnt^b tutyLu»plÉ0t JmtutmmpttmuspMsL usniupirml

40-

pppwí ynht

1\«y p-itifutl

iipfiit

yatrtftutt

bt

f

tím

htttMtnpb nph

mm íb pptmümsi ampiumpu

*bí;pb

^vy

I

M.AV gfíit

.

.

.

p

^mí.^\pif

*' ^"tC^ilVd

l'''—

Itl

,

jiMl'Vjfilfluli

ffiiiLp

yWir^^Mlk mJÍi<;\m,pfl%1,fi.pb...,f -ir-'feyA^ J«««^«1^«.

{\jL

'"^

iT hr

\Pm»ptifipfitn m^nptát

\ft

t

irt.u

P^tui^uii

tjuptniTmimt

* S«iil Mártis

:

tmu A fi t

l

ir

p^n~

-^ní ^

íjopr^ti

ftt/iitmtt

,

íí.

y^Jitbn pbit^

tt

irtpni

tP

íJtutftíff^

'\'piuu»>mtJiuMf

fi

tmpL ^

^pttlrutij

•{trf^ C.""Y^'^ ""llf^jt mi'iiu.fi

Ifnmtmpí img

t

14. np^,"!!

y^tut^^p^iutf

fl fiii, nfk.ntpku.'b

IJ-

.

fi^iti,m'hfi%

p%,f.

p p} tAáa

/it^pmttT

32-

,m%t/:„'^ mikpia /••r"'/ f"'i ii«—•"•^•"'^

ousYwiipttfmi. pr ptu

.

i\»t/utiiu tb

—tn%

Mtmoir*! tir rirnéile

.

r- ***•

•"L°r «*••*•*'/.

t

iliup^uiS.

\\Llii.pbui ^"C "f/l^lf-opk^ fi""-np t/h'l't

i

tAttít/uAiiuLb /3 im a au l np^i \p tsi if

0m/ti//áff/t

43 lWPbim.buttij

tfft

phpU

irt.

u.p^.mjl.'t. Z,tmjnj,

42.

kp p

tupnnLUp

t1\impiifitf

ptmjmLJii ft^nt.^'l.m.ij

^lui^U

paunjnt^p-b-maii aoptmiiit ^i»*litmni

tf.

"atmLtmtttmt.

A\' ftnhqmTf.. ^. A/. \f- bpP-buif

^inutt^^p

"itlrr^Lff

ttutíu ^hptmtMtmt ím' mMa tmt^nptth ^tttima

lf,t.nt.mit.

tM^fUftmi^t

•^'^-'^'^'t'h

t^tjnputt

^tmt. (játrrutnpti

^J^mtMfni.^ tup^tujU
!•

tu^

ptmmnLif ^aipnítáih - ^au^

^^ampmpn tt»pnn -^nt

itaÉiUu

^ptÉáutrttÉit/tmt£t l;p

mX<^tMtpfíÍi ^mi^t.p-^L'lt

táin

p'l'f

lutmutb piuiiU

A/ 206-

.

moptftitl

mttuh attit tun hlf tt

tatiu

trt.

u í

b t_ uLi^u tputmmuftubtmUu
^fttMutftuátfimm ^ibpnpi'pu, np

tip pyftittÉh

"liJut

tmwi

..tJp

I,

ir t

,f,„i[J„i^

,

uMtmmtirptmaiP P^^- f^utn-fa.npí^ *^nt.yta/l*u*n

tsptmmwti

ibtmt

L^iuliLf

atwcufft^w

ai

^utputtiuft ,ntttpuj)<-^^i%

*f]utptifttf'

mptnnmt

fliihqmíir}. (f

,uj'h,Uff

utiiapiiU n.mtpÁnt. aim^t^a

uitapi^p nptuant.

a^b$Mi a/tnuuJt

utuéMiMMtgtuJuuií

^„t

ii^Íiu^l,m

\jj

i

nmtmá. m/rtttn

lialinlitltMU

Jlrp^ftV P^Li.nfu lubLhiul

jt

tá/ft

,

tfkptuj

!•

if

UL

P'^uái^att

L pifj'm.m, (3

(."bf

hpitbt.

lu ,/;..>/^<^^'>/

•flrp.itf

,

^nop

^H.^uAmj „y

nffUr—'l

•

*

lUlint

imbb-V bp^imf%nt.p-pt.% unpmt

^mjLtmn^

hí.

immao b%

jl

"hilmi

i

f^nt.^

VIII

44 \\/.^Y.^j

^...

.

f/*/i'/if(ftiift

„%

I.,

lf.,jl,

""•

t^rF'' .i'-rt' .i^if 'i'""irAv

P^f-

fiylnutttHi

p

ir—tJii

b

if'"''''!

fi

(limüutg

fiuinfí

|i,«.

^„. «l. £,

,„>t

a-^-^,

P

ff >"'!'

—.^

».

•1't"íi «'•'»>"-/>• •"pf-'i-f' 7T-.7*'.

I"

'^•"^'iCatftnf utn ui^ftit

TT"*^*"^ .yi\ np

^-^^

i,».

^»>.-.,

-^

u.'hni ^"t./, \fm.f.

?"'^^r ^-^íJti^ t.

«ly»,9

o|\

.../,,

't'^

^rkr-n p-f'-'r-^-

utn.

JL \

mtmtiiíjli

mm

'^tmwtJiit,

ffu,mu/t,^í,^j^ ^^.m,m,% |^.^«. ^rV^ly

,o^« ^-/«,í„j .«(,i^

2fi.

j^„aj:mptf

,

y,„^« i\7»t«,i^,

/"^ pu.'i.^i

48- Hqvifdvirtqbtinii

49, funfibuigfi.

50

.

funjxbüuigfi

l^c ^«»lfm.^^ m.X^^plm jl.^h'-'^m,

51. tfÍM

4^.

^t-^t,

-^

fc^-.

4.

i|...^/iy,

yyf.m.t.u U/-'>"«,7 A' vA-rV/ t-'i-'^A*' S-^^/ 4,,A«y, -„..Y,„-,»,^ ^V,A/ ^ If^^J-uA... ««I-/..'A^, ^fi^.kf^ If^yJ-^-bm f.

A^.^

,

IJ. c

47, (IquiJduiGqhiinu- A/

Arr/".7

«.

,„. „fc

fftnbi/iiii f//i;thihmS.

46. fimpbiiigfi.

-(•'•'

tfnt>n

fiLmb lubat

45.

-T

.

^.^ tAv A

p

.

ttt" Q««.

k^ joo-

fi

^

.

.

nu

6u

(.^-U Z.-'^m.g

,

<«^-*-^-V-

-.-^^^

,

/i/^/i*<í 47.

Hr—V*-

*•- -r//^*-

A *-7-^-*j

s^-A-j

IX

53.

uiL

n^

1^1

íjuiip'ti

t/unfnf\^ mtbf

n%^,

iji^ni

•rtb ttp

i,.,.uX'

P

tfuiiiilib^ piimt tfiuft^jt

pL

"l."!.

nt

^u-fb

,

/í/-f,b

^b,fh% Ll

f,

U-tfU."!.^^

bfifJuf/f"

bi

^itulii^i tun b'h

f

p butJp

ufiM^bf f^f- ^nutu '^tuutnutimnt

jififtmttnitli^tf

y.y,...

|,„^

,

/>^'^ f/'*"Y'"7^,7A^

jiinbiiiliif opjt'lnuij

~

írtuitbt. nt kimt ^itimmttm^

f'^'f-

f,,

bt.

tuli

m b ui^tmitu tfitAtmLb

mitniii

^

'^,u..^'l,t,l,'b

,f.u,f,f.u^„.lfl,

jnithíjfii jiutffA nt

ifiiiíltit

P""

^iul,„ f^'bf

,

^,q....f...A,n,

^»c^<»
v...

^figAii^t tufnnpliit

kfitr i^nliutif iitffuuifr<^fii,

i-'l^,«.lf,„fJba,Jf'n.'hbf

UM,lb'l...,,'t,

,/"'

iT

itftni

^,AM. ^

abfttf.iii

a lAMtnm^nL i9 Al7/

t&

i

54. 0mfiii/hg/i. ki 113.

a b ifi*!t

M»YrnM«V#^AV# n^'f

uffini ui^tb lUg

t/bS-

n a b tr*

\\nt

S.«^ a,Jf.ntf/,'Í,, »/, k l''l"l Jl^ f,,fu,u'Í.nLpL,,A, y.fbu>/ .«>.
iini

ptu^tut

Itl.l.'l.

55 \y*ft

f,t

biíbiMti

tJb ptMti

jt

p

npu.t{l,f, Jl.t.t.J'

>

.

ittiittjttitntuLb

it/t

bt

bt

it^tuftttii

„putt^P .^.f, imb

fttuttáL

^tutrtn

ftu^(iittirt\ú

tfh%*bt,

t3\\t>trtAtuit»*tt

yptmi^bifitbtmit,

*ij"^.f

tj/t'iitt^

•"T*"" "•T^í'

pimlraiby

ift%

»tLa»L

utrti

ll«».»«>»/

biul

,/Luj/

ifü n tt ttt

p^if^ttT

jftt/bip "liitptti

^/f'fc'i

,

.

.

.

bt.

,

t/fjift

ji'm.

,

,

tf itt.

ft

brtbtlt»iftt»tt.% .

t/il

«-«*»-/

BtM^

.

.

.

tmblftmblsf f.tm.tt^'i, 1^/%

.

•

.

bí

l]

bt.

ft

tspnt.L htst^

^nt.^i^^ ^'V",i ^ "futuqtMi^b „mi ft'ttf^

imiitjnt.tfbnn

ttt.tt-^fiit

«-
/>

p

bt.

ig^if.

t/ftly.

ftulf

ttt'hlfttt'btift'l'

b íjui p r^^

<;tMp.,....m<;u.pb,mi^

bt. tfOpt^i/%

A'^i^^

umi

iMt

^

IVT

i\"''r"s

>

tm^ttt tfuáíiL p imtt tt/tt^

Ptmp,..„l.ltt)b

t^tti^iijnitfft^

if

p^pff'''' HtÍ"^'

ft

„tba^t..^ TCtmptmlf

tépt./

bt. ^niiii

^^btittipif'b ttMtit^tAi^b^ni^ifbiMf ^tf-fjuii^

IPttL^if^

mmtmt-lftmufkt'

"y"'^ttt^ttif

piip iMtijb tn^^

JÍbit^mif

f.u,pi,}b%

tjortp^t Z,"fJ"^

j,mn_tuf_

IPttLjbqtmt.

^tM'iftfftufbt.ti

^tMfftttj

tuttt*irtt mtAtliti/O

tfimf/tttlifittií .

.

ub

ny

{Tf^l

bL

.

tRtMiiibtuio'iM iftuijuitíflhun mit- ^n'li'ü

\pnt.^b,jmt^

^

bnuhttu

bt.

tattá

^

l\uf..,

.

t/itspb imf

ít"

t^nv.'i.tf.'l,

tIhtMMha

\pb itnf^tni't bt

tm/ittt/ftli

»»<# ntXpntftutft, ^tPt^fttf

*"'-

tmtt.

tumrrtmtb anMt, jtum^ tuV^ití

ti$u

.

\J'itl.^qti,j

t/optutftuptuL%

M^^j.fi'it. bt. ptmjubimi^

rCbtj^kp

ttrt

^"•7"'r"'.y' ^'—'^—z jbftljmt.n piu
yf»..t.fV Z.-í/fy

.ff,

b'ltk

^•'^'^

^"va

v-r-/*^

t/jt

ftbti.n.kJ' i,-'^[>')l' MÍ%Oft/iíuiif

éMt,% Jt^bftTtalnitnj bt. arn.

ftpitbt.

jt

^u»^^Y/

'^tmttfbtm'U Ujtuiif p-t^tltmlfftff kft

líttti

jli'ltA'h

b,

.

fim^

mtit^takttifi jtu^ftiiaft^'li \\it,tfti

titn^iítMitti

ft

b lut uiuiun i/Ja^V

^taiitXmttíp u*t\

t/émtm^tmb'il

k ''"*' iJ9tstíiMn%

tmt^iurl

/"»">' '^u.Jpu.u.tj ^n>./,\

//.'l.t.f.^

i^ftfittf

y4^

t/bSat*a^

P

^b rí.n^b <^nttb

^'"fk 11,/" 4,"'*' tuttufiMÉUttitlfbtmf a tuctiMtt^uáit fii^ituiituirt ft Jb niut ntuttnt ti

S/"l """"!/

ufifftuftlfa

u/i;injS '(/bjiuiii/i.

fi tluijiu

.

Ituaiíliü

Z^wtU

b uiiu^

b*tt

^«7/u,y

frt

Wti^tt.tu'bft,

ipbujinu'i

•

bnbt. nüu

*^utuim'hí,

íjofiujlfiultu

bí

bifttfitMk/iir

bi

,

l\y,., ,«>,^,/

fit^p

iib ptmt.'ü

f^-

tttlttfftt..

^ifiti<^tm'liuiL%

jnt u

mm,.p% j„.{y

"itnptt

,

b pfttf^tpl^i,

^•m/uiit.tttm fn».b^tmj_ tttímit^m,pkft%

f,

,.,b

,ii. f.-!.^ ...'i.ff...'i.tf

/,,.(f

L.

,f/,'!.f

,fl

ff.,,.,...'!.!,!,'!,

s4 .^^j:.. «. h .f,„„% «^7^,^^„. ,ff.,f,

.,n^^-i. 4.»,/..7

.fh

f,

i<-.„^„«,^,„,>. |;„„^.

"t"1 ••/•" •"/><( jri""^ t^«.^A«//

...,

.

7^/,; u..

ÍL^Jlmlf L pf,^.Mf,...,\

^If,.. .í,^

•«/^-.

,.^f,lm.'!.f.

„,

...n

56- llqiufSíuGqhrinu. 29.

*'

f'-^V í-Y'*/.

^-rr/".*;

•U""^ *^

*'

p.-'hu.i

iT"

F"'/''^t"''i^i

(^»^»,^

^.fp.,.%..

4.^

f'^-^r''!

<

ii'r" •iT-'^-V.y s-í.^/ Tfo^"

t— S-ÍA^

T^T7/

f)7. /uHfibfímq/i. ft- ht-

y,n..pn.f

^'

58.

finhqniGrf

•

60.

A*^

7*>"'/'f"

^áUfiu.fuo.io'O

*""

l""^!* ^•"•^ tt'^l

I

A<

a^tÉMYrtiinLÍ^ jft^%

m.un.ph

n.$rtÉáát

c

t.

1

1

^.ii.u.11

II

kntMiulí

^éáfiiin

,

ifh'!>tiLí

iuuL*íi L

up

^

L §pU *Í$nuuÉ

^

A^>

.nttmi

/uM.p^'ti

„ft

j\^Au0^u.f

Jut^ffii.'h

n utnmtnt fjft!.^ fuáin,u.iini

i^i.'tituff.

"hkliy^-fim

^.u/tJ-Lft'i.

^1^, fumJi,

yn/,

t,

t

itipitt

63. ^vA'^. 'ipwi^L

k,

M>M&aa<>

Ju.'^u.'l.

^«i«<»

•"«»

/'cf^t.^/

nm

p't'n.

bqkm..

uiptttgAiatttm^tt

k'ft

itpttti

AmU

ptáAjn L n.L

^^p*^^u*u tss

,

(A^

'l.Jm.

o^^tiUtLuth lui

t**pa b*í

Jh*h o t pl»

4/»

L

^

t.

.

Jhjb.m^a

t/'^

•

ttp

«•

"wfiféiíylí

tftmfmL U0a

»»tm.au*

mmltU

4.- <(0. uti.tfL

fd- h uíJfi

jiiftif.n/tift'h

ift u./

^'-

ktfuu.'l.uia'l.

•^tmip n.áMtm.u»p

">

^'"^'y/'

P" k

.

•

^imi'Un.jtJluit

ttMJiuu ^itütAja

fujtii

utuult 'ttnuiu utn.urBtAéti apiAíatrt u

nn.ítnt.'hu

'^timnn

tun

^7/í'^ -61

•

.

/,/.

.

Í"(/"r^ f\'"^'",f

LrfLl .,t.,nuifirtuAt \\^utuu.Lutf tt

tlpu.pui'hi.í í>^ kíO

'Vtfiu

ff,

.

100.

.

(pit//iif/iff/i

Mti/f'.s.i,ur,i.'!.i.fi%

61 ^nfp.

./-T^T^/'Vv ./AV** ^'

••fT''l'"'.F

/íqiii/diiifíqhqiiii

Ó9

|^«

'.7/

11/"""',!/'^ ,/"'7/3*"',7'

ll?f^V

*>A*"A'"?/A*'

At"/v

70^0^

tf p%y.

^y

,

—, ^"h uin „ií.f.t.

^..f,"

L

kf,"!.

,f,ui[u..ui.ulfu'bp

'^lul.u.uf.uff

•

^R^tKy

t, ,

^f.fi;fti.

„^

jmi^^

jf,ybt,nLff.m^

m.Í«»..i ». k py.J'u,Jf,

>^.m,.^

XI

"A *ÍA/' t—T"'"'""' A**""^' l^t*"

f <.c»» »

**^ T'"'*'7 r'""!"' '^^""'^r'-t'^

<í-.^^«./ ,fim.^j:mify% *. « Y*'rA ""• *'"/

—-^^/-^

'

—'w^tt

./-/A'-r'í^ A' -

64. ^?/V^. 4»- 100.

^mLjL.pkr

,f"ff""'r^''' i\'/"'"'^A7' *'

'ir*"".^ *'

H'i, fltihqiu'Sff- ft-

qr/tuff t. 'b..pn^&u..f

\j.. f>pplr, .„

V»,/l^. t^u.u'bu.Jl.'l.iy,

f.

t^

.«,

^.^/l«-.«4

,o^/.V,„>.

/3/l.>/

.«^«,

p'l.lf.uiu.'i.

u.pkm^.,.„^

u..

«^

*^^

ncu.ui. /.'l.Jiu'l.L.

p

n^

.ff.

«"',7"H^

%nju.'

'.,mf.pm...

rr'thh /""Vvr

bifbm., ^.u.'l.y,

.fA.}

píu.-,.

.

tpt

I.ulf

-.«

A.f

.ff,

jyi/«,

il.

./l^

l„.^.'p...-í.f._.,

^

z,u.,..

";i"i""b

'(''nd-'^-e

^'''•^

p.upLop

-^IL '""^A^

"/•"'.'A '&''-"i

l,.u,..j

P

/.,

u.p,.u. í

í.

p,/h

..,,,.

Ic",."'''

tíf^/p

-ufi

,^

,'

7-.."

w^i-u ^rfí-.r'"

^h '^ ""^SA.

7A

^J^Jh.^-Uu.

J^fs

h""~

^pf,u.^n%l,m.^

/"— p^-Ri"^^

lunp';n..p.f

,

"'''•i""t

lfU.Jkp '^M.^

—

tA*"-.?

u..fU....,pl.t.

.....Jimjp fum..f,u.'i.tru.fk .fJír -r:""^'"'^"

/..pr^,.,

70^.-7Í,

/•'•^

pf,.p.u, np p.u%f,.^

"-,»

.^...Lf.'l.

«,««.

A''"-

,.«^ ,.«.«^ír..,7...^

.9^ "^

.»»//>/.

A 4"''ír^P

«,«.^«./3/fr«.t sA^/i ju.,f,..up<;í'i. yt

f..',.

jt-rH'^r '^'•^.1"^

y\jl

1?""!^-

-C"?/".?

.u.^b,h h P..»«..t*^../

»./;« /n..f,.f».^ b.^ .f^u.pAg»..p JopL"!...

^A.v.y-^^ 7^ "i

f.'.

.f..p...pi,m.%., JLpn.f,

r"'',ntf

'i'"'^

Pk

...r/f'i.Tf.p ifl'l'l-

Ilu.Jkf.'l.

n^l.-f.f

^'

{\ui.u u.j,..^f.u/. f.Ji. /.po^ f,ppír.

.

f^/rj/'

,„^»y pu..,j;..pf,.%p. &. pkuiL..' iíl,

.

pu.'l.n'i.n^u.k.

l^.m.'i. .i.M.ipm.ff.u'l, p-hef

.«p_fu,,f,-l.

.

J...^;
fr.

..f

"*"'7"'

\r'"i4'P"''í AjA'"'V*'r'"7'^'^A**^'"*' iT-n^ &. .... k ^..upu.'ul, { ^^-fu. []l,...u.. ^.mpnql,i "^"•"^ .f.un ...ff.Vl. t . S>'»'7'">'7*.7'"^" l\'Y«'

hlfu.., .un .uff. t.n,j.u

j4íp/,nm,„.. /..L.m% b,

^M.A,

í^k-jb^ff"' IfnqJ'u/h.jb «.;>

liu.^u.p p.M%u.l(/,'l,\\p;^f/n.'b.

jm.-i.qf.ji^'u fh't.kpP'^^ui.'.pi.-i.

A z.i'^'f"'-'--

'"^

j>

.j.u.lb-b.uft,

npmf «>.«.>. ^.^ U«'^'*""'*'^''/'ír' -P"'^7A *'

^p.«y,

i,n%.u.,,

K7/"",7

k-

—.y-/-

f^H"*.?-^ ",7'".^

P-'f-T'*

f"^

^•-'Ufí, ,/'•'' IfU.fuí.ff.'U

pl.-, >>..{l..ftrp ^.-.-.ytV. *\.pf.jnpf.u .J.u.f,..i Af,.;,-!. i. .upA.uí,b;f.'ü .f^u.yu.f.'l. ^.u.n^ pu.'l.u.^f.y. ..,pu,u.^n, f..ph.u>.., ./t^^' f, ^/l. «/«-.^.«^ ^«^-.í. ^./i,Y.«c ^^ <^p/.^ %tu.j. t. ui,..Ufk- ..UfU.'t.f.'l. ^.un...^f>'f.f> ^-T".,-!. ^p/,nm.n../.

y./i,>.«^V

ttA-

•

6(>. ftnhquiütf. fi-

(».«,í,y

.i .uj-.m'i.u.tff,

pu..f.u,.,p'>.

í/^ptu,^.! .,up.^J:^n.pf..% ../un.pL...1. '*

•

/.

^

...

Jiur,t,,u,i

L-

-,>,»;v-.^^v ir-'7^A^'-,7 D-^'*^"-^ /..p-'-J- .u.iju.l,j/.1. h,r.„^«/«

p'l.J

r^iKlxJhiUQ

qu.Jh'hmii'l. qan>.

i^nU.ua

Íl

«|»/»-

XII

./:„>.%

y/. «,í,

f.'l.if

^>.y |J„. ^. A,

,//,.N

ih I- ,h f> ".'/•"•rsA" A. .//.>.;/- f. «|-">"<'"// -/.,. ,t ...,.^i.

.//..s

.,/,-,.

/..

ff.",.!.,..

./...j:...,/,,.

f,

f....

/,...,..

ii"'>'/- "•">"•;/

^

.

iv,„^

ff.,.,.n..>...

|i„,y^Y''

.r-"T".rh''- "

1,../,.,

•".•/

^

./.-,.

,

l/l-

t

.un^

,lL(,ff /,[,•>. .„..,.

jmtjütT

y>»-'<<««

"'iL

,»yy

,..,

<^m.uu.i„..íf l,pf,l.

^.„A\. ^.„.f„

y,„.//. >-„,/>,

/..

•^.„„iihil.fi „i'lil^„,'l,l,p ..f,..,.....,.n.M.

/. »

^m„i„fii„lf

>u/f

Li

.ft„lti,p •!.,,,(,

y

titpAiii

ij

yV.y»,l'), |'..iA»/y

/«>,/''^'

,

,ftf

Áhn;

hn-b inu

'^utph'it bi

jn/A jn/A

.

thm hu

at

"^^V

>

tA rFT^

P

i/t^íp

>••

1"^

tulff.

q.fl"'/u U.«^i./.«>/«/

uiif*b

<••

bi

.

\\

u.ia i'l'u.-

8,«.

lf.,jí.

ji...^ f^ »• MiuinbnnL.^

^^£ wr imirnnmbb utm ^

y.«^«>.

f,

\\,,f..mf,u.m,b.»'t.

(f u.y^^

um.^ ,u, ••p't, f.

ft

•j>y

^»lI.

^M.y-^^

..,./„.p,U.Uf.^.^

.jbpuif^p.mqut^lt'h

b Jbpu.f btpbiu%m^

i,ff

.

V.^yu/frui^^y^

b.

i

/"'/'"*' .7^"*/

Jh n b fn.f

<»u
"'pp^^'^

%IV

T

tA"lattf.

.fX.mtfbmt.w% mtmbmií..

jtm^imip-^

btf/,Í,

A*V/",7

Q.^;-.„.v^ b,

s—'-r-'í'

u..

Pl

b.

.

ilJtiMjbi

pu.j.^....pf,'l.

,f„puJ./m.p/,'l.

^^u.pbjf.t.

.Uf.upu..f,t,

YT^*"

.i.u»btb.mU

pbp.ffX, bí y«.^ pipbiuua ^iMUtMpb aimli bt- tfi^^p j{),u.l/.u'lf

lf„rf!fíl

f>

b,

.

qoptuai.

^^^

bí

.

Jiupiiulfbq
an.u«9t#*7# '

^J" 'T-

t„/,.«.

\i'b-;..u'i,.f...^

lun im^ft b.-pb íJhif <,u. ^utif uib.ti'li u

A.

P

.U4pAu*bbiu»

attiu

-,.(.,

luii

<^,„'r,jbpA

i/np^^.'t,

liup,„,.^„,pu't,

p..„jp.u.^n,

amtámm **f 9 tuah

bmtUp

f,

.rfb iib't.

lui.utl.'

,.fi„„.Lp„.qJ'

{\„,.jp.u„.

tf.-,,

Vi,Up

ub

y||'«>'

.^.n.u'l.l.f,

"'.'/'

A imJni"!.

,bpl,Vl, ..p

f.

ÍA bi^b a b nL

n.tiupniul inbnp„*t. lutuiui

tiilnuiiiu.U Li

ar<

.fl,„„..,

Y>f»yf//^(

„„,,.. „f.ff

'L^/t "/.y^ IV-

í-y^r r-v'^.ni'*

.Élt a.nt.i'li

t.,,p.uip, f.pu\lf,

ll.'U^i A' J.u'iilf.up^

„."/..f^,

-I.npu.

Lf.-I.

iiftiinifiii

fli-ujp,

,

'••'Í><,>..J',up

bnnbt

Ijkf ft

As-"

y,..>,T

jiun

•^«/V/^7» aiitJL'lib

»i

n

ifiiil.l,

Lf,l.),„ip

.

,n„„Xb,„.,

l.//,'!,

<»f<«

,,„.,„.f,..^ I„„„i„.,f,

•»....../.'/.

/.,

f/hi/

b.

'u...t...uf..^f..u.;,.

y/, f...A.„./j/,,„,

,

^r-

//„y^^>.„ ó".>..Jy.' x\-r" ''"'H''"ri

,ll.p„,i f.u'li.MilihW

jt

>•?/>'

Xfi/A^£i/f

t>u/

y\uf,» úífU

„.„.fi, Jf,,

.i„.j:..-,.u.ifi,',.,.„,;.ji,t,i.

f.

•,.„.

,,;,>.

.

At

.

W„.JJ,(f„'l,0> utn^Jl"!. yo^,»./,«^ u, JL^. ...jh Z.":r.i '^ ^

f,

i.fi.„.

[.>/.„.,

y.i.»V, y ».«^,V/.>.

f,

.//.

.r^-n-r r'^ri'" '\-'r-

'•'"hl j'r'itr^ 'i'V'/";/- '•' /'"7 ^"^" f^'-r-H''' «ir7"'>'t" '•il-'i-'i ^"./..y lltY"* "'" >"" ^'/' .y."-í.. .yfo-^A^ bi /""l-ir'-l .iW"""" ^ ',7 yA

..y/, ...V,

f.

f.^i.^.if

.ff-r'^ í ^r-r.?^

f...^

•">';'"'>'

!/•

.,p.

Y,..u^....,...

L...',,

.,11,,/..-^

^>, ^.„,..,,

f.i...^

j.nf._f...;,i.i.

íff,^ ^f.^lfl,pi. :,u.,^;i

.í^>v/" A 'Á'vr

^•.'^">."

.

./...,f.

l.lfÍ.,„,..i„..Sh.,,^.

,/.//••'>'

pbpf.'U

fKavyasará'aj'^y

.

,u.,,uff, m.p^m.ff.'í.

Arr*' *"'*^"< /"•/ "(t""" ""'4, bqf.u,fp l>A^ kp .-yY""^ IVíp utppuílpb p utb np ^imbiÉ»m.nil. Li /*^y %Jam Ab h.ubiibnujrfi.tuiub vt^t ^utina bí tnbujf% abn.t.itpuf^'ti aopurtjü
^"',i"M- ""•í"^/^

tu/bnt^b L

t

^uéut bubuti

^

^bkfí^p b pLbpli k ,/'",-f""T'>^ '^nut.ii'li

/. f

Jh „ L


>«V/yi(><

i„.t.b

Jb n blrtnüt ff.uSffbf

ti.iLbp.unti

fuuiq.unni fA b

itiU

/u1,.f pb.f.u.

p.m^ut.^r.pk'l'

b *hnuMiütí

/.

bt. #*•

utjli

tip

I

<^uiprti

^^uiu. b u.ni.*f.

t.in\ b

bpLftpl.

...rt

Jft

.

iitjj.

f"^

/•

y^

.ffiJofi, .

bí ut/uu^k"

U-^fc—'^—l

"y

*^pt..Ju/h a „i y

^u.p,ulf„iplf.u.t

bi

y

>a>y

'fl'í'^.

f'^'^ift

J^t

f,

*^n/'ttbi

yupmi,

u>^£ u>^ b pt^jtp

rrj

f>

'TPtl'^ '^C/'f "C^

>•«•/•«.

yA

"í.

^—.r

XIII

68. ^7/Í^A.yr>. ,54. l**'-.?^*' TTr"'^'*'-

l\/-^«.7 *•

^-^f-^ ^«.>/7

p^^„.r

i,

^«^-.y,

60. llquijd mGqhrinu //. 624.

l,fl,pmtmptmhtm%lip U*""""'7'".y'

tllHi-lfn, fft fit'l,

^m^n^^, fj L ,„\%

".7 ./»"'7"7»t'*' 'íl-'l'ij"^

.»"

t,

n.,

Lw,.mf„JÍ,n, ÍAIiu.'l,

utjh-'upC^.u.'l. Y""l»'t'-'>f-

f^><.v 4t »«. (iTT'^'V ^^2*'^ j—'^'^r *ríAr*' ir-r-w

•

•

^-^

Jjr'l.fhí.

,mm

^ii-.^^-,._

70. IJqm/duiCqhiinH' 646.

r-M

jlv-*™H*

f-7Ji.vtv, i^f.r"ri'^f-

71. fonpbutgfi

.

v-i^f^-a H-^-^^^'

fí-

nji

72. Hquijdmqbiirm.

73. fvnjibCíitgfi. fi- 3s-

74. fltikqmSq. Qi- 144 1)

.....^ i-^A",? j''i''""^Rfi^^

7A-*-

75. /unjibtug/i- fi.

^-^-tM

CL/r*-^^'

*t>.

í-^rar*' 7i«-7/.-.7 —'*•''*• t^-'-itj -r— v""^ ^t--^ zít*^ ^z-^mtmfiiHpj-.tt. ^Of •«(.../> «<.VA-^^ /llk^A^oVy f||Vi««&if «.* tmLp^

v"

Ir^^.

'v^i'-pg "'^s^-'L

•ir^rfi'^

"vr

i^"-e r^^'t.'

"r-.r

•7—— ^*-'/_«i,--

.j...p,

ii'-r":/< y,.^.,

./Ls,...

...Jf...fi.f,.

II'

Wp"'""

"


A,"-l-"rl

/,.

..,,

,

- J^

.«/....«./

^

A.

jLii'l

kf

.y.«.«/.^.«'y./' fi'h.f.ft.J'

o-"!"'

Ilin

Ilin

;.uf.uf>....'/í.

H

»

y

.

// ;. // /í'// '

^"m'

,....., .p..

[3 /..l.

•T'i'-" '•

r'wy .rr'*""'' in/lpuJjJ/.

»lv"vy

-t.

fuuip-:,/,,.

'U/'/V ^'

£

<.

^.p/..f '•'

Uy....«Vv/

Htfh pi.i f9 jn"!.

""'A''

|.»^ ).»^.»

,.p

L L

tdipÁnt./3 Át^é aupiií /u

i''""-

'">V' /'

•!•"•!

y^xi'yxl

.

y,

4

•••!•'•. •!•"''•

^

'•'

^

.pl.,. J...,-I..l....r

•"•"/•.•/

/•

A

.

<

^'"'/

I.

.

'•'

/'

•l'r-n

I-

....f...i./.'i'

•"/•rt..'i'"»

7"""''*'"

^'"t'/"

''-V/'"

-hi-.-ih

-'l-

.1.,..,

..p.,..;,\y,

I,

'li,„f,.,up.uput,i'li

'•'

-rv'

^r/".v

1.,

y/....A/-

^>' |..."y/7.^.

v /r'*'

(/•:/••"'>•'''

.,.ll..ll....-l...

i-rr-ri-

,„,.

/// fi/l

...,_.,

....If',

,I/.1.J.,

£>;,„.,

/.//

/.

y^

i

/'•r"í/

""•'••"/

.y...

./•....>.>.

7'

•"." /•

^fiiiif.iiup'^ /..pLu/l.ifi

^/fihiifii/'

)

Ilin

/i fi fi/ifi ti

,u,i^,uil.l.

auáJL'li.Uf'it

If it.^.

l-r-lr

-^f- ••h""!ih''-

••'r"''f'>

ul.l.

>"yy^'>' -7

I. .

Hv..«^.M-/,.«/

iiopiUlfli

'•'

l->u''-"'iu Y 7/'"'7""^ Y """"'"

.f'liu/.f/iii

7H.

JÍil/J fti-^t

r^V"

--'r 'r'-.r-

•>/>• "/••'•í/f''''

iift^^i.u'll

A"'/"//

-'-

...u

:ii.

'•h'i-.'ih'''

\\..,.nf.. ,.H,I'^.

j\\p...p...;,l,..

•"hih'"

.u,/,..up';/,uZ."fr:'l

Arr A

^A'T"*"

y*

a\a

.u. i.p...

// /íVí// ^/ //

/// //

^.u,.u

:,1..u/..o.....fJf..'i.

/..n .,.{.„

,.u,

fi li III fifi

-;.«."-7.

/..

^ Kivb /''"•A^' ('''<"•' Í..U,..,, i|y.-v/ '•• ll7"""Vv/

{\..,..4.uJ'

^.upf,. p,..,

fi/l

7^"".'/

// fífi/i

^u.f.^f... :,.u,.,,, y/,

...Xl/.u,

III

/,

.ff.

,f...j-l...,./,tf,

/l fí fi/ifi fi

r.

A'A''>'

{\u,,%j' A ,u,i.u't,.utff,

\„.u.ff,p^.

,

\M,uqp,u,i,

77. // // // ;/// If

Av

•'"•»/./'•>'. .;ulf»,,'Í.

^'*'""íA ./^'-r'"*'* "7 Y7'r" ^"w.'h

'"" vr-r

1

.v,«/,,«,«.

,..,.f,-,.i..,t.-i.

'/'">'"

.«,il. .ft.u., .,p,u,f

^",'A

(JjlfthlhuifP

tf.^^... .,.„,././

I

C'-v-í'.'/- '/AVv'-" >"" "'//->'-/>' Tr"!-

...fif...,/,-,. f.

If..f,„./t ,..,,

Aj^""^' -A-^'/"'.?

n.....,i.,

/•'/'>

,fl.,,,up.il.,..J,. •I'^.jnf. ,«,y..'>,

r>7"V'/

.f/,,^f.t

.,f.f,

z.-;,"'/ •/••"/>

^.uf...,,-,.

7l3.

..„.IJf..-,.

./^."/••"^''- •"/

./...',./,.../

"'V

.f:..,.„.ify.

ff.^.

"••"/"'A'/ "vv".'//'- '"

•""*•'".!

>.£,.«/ ..^„./

'"/

•'/•

r

/iíí.yt.«

/.

111 fi/i

|,.-/y,-.»y

jiuiifti ui\if.iuS

^..•ttáLLuái

l[

i;p lun

.

i.jK

.U,.L...,

,.t..,

^uif.tt.,i..'Í,i.%

'l....itist

^. I"

,,

P

y^.»y. •

"l'",t

XV 80, /onphmfffi. /f. *c

JJrf,ÁiU,.nflf,

\\,..f,}

í

\lft.

tt

[,'U^UMJ

k^&u^/^

V»/t<w

f<;^>r>

ut^fittun^ku ^uiamm nnaáí^u

fiámtmttinnt í*r kt.*h

utJiuliuiLii \\tnu/ntJitL

^ituqimifü klfí^tui

If.../,^

^itmtnLmthr%lt

»«-

m.if.
Jhiuif

ftf/tt

bfJI,

"I.J:,,,

i^nbutti tá.

^utnitni

\\nuiil

^ituflpuijl.'li

"hnout

iip

utf.^.uj't,

h^

t/a

h^'ím

t

f'^f ni.Jítlí^—^í'

f>

ffiiipofínj^tuftoii,

i^oijiu

í

a&pLftfw ^tiiput

u/,umjI/,u%,uj

<^f,t

^t pli uig

i.

L ^tuii

mi—

Í

«.|«

ly*"*"-

(^n.jI'M'l.^'u

rtt.t/u>p& luf

if

^gttf uiut

í ttif^ ti

itfuitntuit

[fitifti/iuttttuiji nif'

jiui/iiutft
íuin

fitiLUJft/i

ué'linn

JJ'ft'^ftu/liiUf

fi

«l.A»./tfr<í».t.

Pkitiiiiíuij

nt ^í

t

t4 iujim'hllu[''lj

I

A^i fi'í.ut.

,/«'ff

ftr itáu

^oitt> giiiiuttntáff fti'lÉUtJimifh imf

81. ^bn/t' fjjmtn}ínkfdfit, 1

h./.Ji,

^uttt§uatmu*p

b If'h

i^ijitpu

uAttft p uniJiii fj fti

%

,/','/''

^utauMntui, nn u*bAutuat

Sjuj'V

^pifutin

fni lul

ftppbí.

l.n.^Pf.c'l. u.^.u.p';[.t.

Wpn,

Ily.."/,.

u/üf.l.'if

Li

.ul.^p ^.«>,A

.«,,

liiun

tjtnlrqfl

.f-l..u^í..^f

tfw ,i l

.ffj

ftf 111% lu If fi

tt.

A..U,//.',.

fbpf, l^-pb^ ^u.p[,i.p .ujp pt'll'p jnp„ tf,uif,% Li Lpb^ ár ptt.írif> fi^l^tuAtn bt. piiqbtui IfntjI&ttJitfiti'^ fi ifi pttij b pl^pfi'li qfi^liiitt'h'ii ^^qtítbtma 'Y" "
"liL^u/iik

f,

,

tfLiuip

tibtui

'litíitt

gtupoit

ft

bt

.

•^ptui/iu/b

^pqttittw

itiif

uiiuübi

b pb ttt^iii

i^tf

jm.jitp% n7H>..

82. fétut^tMinp'U

\x„lf

bpbmant.'Ug

I

iiLtututptup

ftttí.

bt.

"Vtíuíiili

,fb.,b,,l,lf

f,

pkf>'l-

ft

jbpb.tt,

'^lultb tui

b.

q...pl.t.

tffi.

Jkl ll^T^p

^ibtrtnititrt

jitiitníP /..

^>tt/l,q/t ,.^ ..j_

pbuji.

LiiijiítuÍ/i,

tuftjtlfnqJiu'h'lj,

ibufilili, iip~

fuiiitj^itt/ft'ii

iLpIfftp ptu,{,b,ui

fCtuptif .fft

íp

tltunb.ug^.ltpu.

f.'i.^'i.

If.uptuq ^tiMptt bf

...,-,.yu.f.

opjt'liiulf

,

l^.ujt^tM.^

,,„.'t,,i,,,'l.

t^LpiiMtftyt^tjLtuj

tj-^t.^tu/it

f.'ltbpqbtujl.

l'^ir'' ''^ r^'f

fi

l'ílt

uj.lh'litufl.fi

.fflltulfU.rtLp Jtufl.ttfflt.f,

.u^.u.tgiupbu,! zCtéi'^

q

'i'T'"^'".'//''''

u.b..b.u/

,M<;,u,np

<'{ru^^^

Htl"'l"

bt.

/bt../

•

^

tA,S

bg

H^'-h'''

bpft-

tu.t

^..u1.pi

uu,t„„lg,.Lp b tuJf-

7 ^7" ^ " "f //• A^'

^

'^

P^'l

frpfitf.upf.'t.,

qP.utf.tji.ip'i. fitpb.u'i.tf

ptllql/l.

'V

.fiuAi^f..^

ql.pt.^t^t.p',..

fitífbq.-i .fiJiikp

itufuttt^

tiibn"!' "' V

,y.«S'Y"'^""f:v'

ÍLntutTp

jit1.11

j fit^b Jiiitjit/lil,

I.',.[\...p.utl.btu., StnptulgLi

jtuliqbuif

\miII qopiésqlí ttip-ll

tfb pttttf iiLfcr pi^u

tuLiuftutf flip

f,

uttftt

S^np tnht.bt^l PtM.t^tut.t.p't. \\.u,.ltt,,f Jo.n «;«,,..«>,/. bt ifttpiiitb tlpitnttittfttiiii iifiuptulili rj'hb pq k tuj jtutittftmufiiilt'tt

tts-^btulg iLnt^tTp-l. nt.tfn/'ti

p

b t.

p Ajuiilb

ututTpnfu

bplfpft-í.,

...... tbptut

"libtn^. b.

if,

tuub f

ti

itililfb ttif

ílftutTp^

íbqnl,

^tmjtn

f,

,

lf„q,nM.%% bt tA_j.

jt'pf/f'p

tj.tAttfnptfí

tfnipLiuifp itfbtui

tt,

l^tMipb

Wf

t

jL plfiit.

['fbttjf

tiftuutb pt^tj.ff.

&'t^íf,u,n,„

'^ftt.t.f.t.tulftJl.tA.^'t,

bnnJuíUgti

ttm
téi'VpuJt.a

ttfl,ii

<^„jjtu.„rf,t/tiy.

•utíh'htsij't,

Srt"""

^rt, p,f^tupt^jt.n^ Ufu.t^.M.'^k kttun'tib

/vii/jfiSing/i- fi. ut>

tflttfuHt^

...I,

bt

.jqopt.it ^

quit.'l.ui/f.l,.

XVI •aái^mw f*«

*i"lPr

ir„.t,^.-^„.>.^,

^tunif §un

„«^.«,t.

L

A' /"*4 atip$utt%

§$

Sri"""

•"'''•"/'

Lt

^tattt

r"-

fmatflmn

'^•tíf'P'-"'"

f/t»Lnt

tnit

"rf-^-'.f

t/m ^

t--

8ii. fftujnt/itthnikfip

84. /anpbSmgfi

•i""í'"«""- j''ih'T'>h ^'"-L'i^r"'3

a •«<.(•» tmtínfim anmmmLii

tf

iti/im'bmtLm

^^

.

fi.

p-'i'"^'Q'

m. / ^••5"»^4
t

85. /vnpbuig/t, ft- s

^i

^/.JLiA.

utSki

f.M.ulr.M'i.

^n^fX.

k ^ttt-utitmt-P pt.\

.

f,m^

,/'^*»7/

m^utitÁu uufitankLt*

^—'^

L.utiit.*ü

^^'Ö'lkf^- H- no.


igrutUk

§

4j|.^fM.yi

^fmt9^uép^\ ^M^y*.

IVIl

Yfpftfutip kt

•fLná.^MMÍitMtjj

pT kí.li aoriutah ftil* uifut

knnkí

uimLmil

.fítáiiám^

Li

•Y—•^r-t/'

m—fittp

tytt'='^

A^t^V

niuU k ukpiwi

n^ku

LtMinh^ka

ipt—kuft

W-JUpmj A *v/_

ft

S\). l/'áu/int^-

/t

JinlitMf^

0U«""«^

•.atfá-ioVn f»

%nt.uih-iiif

«/»

utrt.

pL mi.

ijiipu

,

uiUÉifiM'hiAigli i

-^h

trphi-h'h

')

Ibt^

u.iMii^fij

Wuw

l,p

jmtp^Lki^

,

iMpif-La^ (\,.pu/l,„p

iíi%if.

tmié-Jki^'ti ^uttkittu^a"

91.

bi

Jui%nL% ,

fri

ti

ittix itiuiii

ui^

if.'lib'h

fi

(,

'J

,

.^/u.^u^^^

n^,nbii/>

jMtpbi.Jii. — i-

ub prti.'ltif.^

k

\^v~ «*/»-

i

'itnp

^uijhni.pfii.'li

,.>.L(
bfiffifi'lt

u/liiíi

ifutqb Jfi fJ>'limLUt>>

./"/""^ ui^üif

la

\\i.(>

t

t^~ ^^wt

"{^(""J l'C^^t'''

p%.^

'^/'HA 'T

t

bpít-b^fi ^u„iuf^t- \yutO:biui> ^"lib

nuA.í^.-f/iX'h

/iLpbu/lig

•^••(/'"'"ik^

frt <^nijiJtt^nfih-^

uiin uAilf^íbutib i.

-^/iX

b If'hh l

4O9.

(f

i^npluijpLuai^

outb qip^u/ltw^'^i

Wlfl„.p ^g^nif

,

tf—ntllip

t

.

piAnfitLír lULkfiujlfíf

utif^hilk ^m^l-ll

Ifiu'liif'liiMJ^jÉii^

tt—Ht.„

fl'"'^'-^ mjiL—tm.1

uit.kplip

l^A ^u>wui/i
/,

^i^'l^f"

^ut II tAi f ui

uftiiit.írqí'hu piiutfipu

ilLpíiuliuif JuÉipu

iut.ítu,1j^P

mtfpim t

'>'"J"3< ^"^

fs'huilffi^íl

.

^ittfttm

t.

^lu/iu u/iftnjS "ffbpubu/t.

jy^é.A.aaufu.f.-^npq.ni.fS^/iL.'ia

,.L^ ^«í»

/••)>«.

u^pi^it ^ftftí

,

.

tttnt M/A-«J»>-Í»A

'"f*-

{^rff"^ f^^^v*" -*•('*-/.• r-'V"^'^ ^"'uipaití.%k hí. ttyluAfk" ^Irqítmt

90 fP/imu fld^l/bmS

u^»

jt

kfi líaipitk w^

mofiitg'u

a^^an

tmitéMtáttntátLtttt.

^

P^f apíiultattt^wytátJm

n*

^

uAtLits'ltl.fi'li

aon tkniinJl,p, a

Jutr^Juitiuttlfi

tipmm

fv' tttm *tti

t

luin-Uifuianjh "itnmut ini.it— t

tfh

^lumttt-gutUtfi

iré.

ttaUÍ

ftttttr

atéj futát

utm-MÉÉínr/u •^na, yu/buta

itt

•finLyujUmg' ifinLl^ utnutL

mmé-mth-m

p

ftfíéájt

iiuft%lih

A-.MrVxv/zf

a\\nB uán

•.•/» )
t>a/u>

tunmo

nn ptttnnt u

^

atfinuiftiny

iri,

^>uffu /
t^mfmJ^f

minfili

,/'pJl

•^[.i.uflMU.jfi'U

utub'L,

l/'fv/ifdtttumj ftHinm/iiuü jmyiHhl/

f>

^^„.p u,p^

^«>^Mrl>

"Ungiéii

uünxmüg

"liu.^^^

mi/

,

^m,%i,l'^

XVIII

\\p..,f

i.

.«,^,.«^<;>.

ifn^f.

,/•"/•*• •''"A? 7'i'— "yAv

fr«7. A.

4M^.„p<^

92.

\\f,/ff,

^'

^"Z

ht.

f,

Ym,I"11'"1'

/tfi/iiihui/I

l''''t.

t/T^"PZ,

l

U^rí'"/

^"léit

miioP

^r ""^ h/'"'"A"*'

utiiijuiijl.p

"' "P "ÍJ

P'iP*'

^«pJk f,r.^..^^ui.pkj^p^k snf,

.

^Jid ^uijunimmG

Tr**' •"•^•" "/^^

npítJ

*^'*'

,

\\»J}

f>

\fpuiufti '

'ftni.

i'^fu-i./,

,

tiut

tttMf%

.

^

9<)-

|.

kpk.f.

^.uiu.'l.^l^.u't,

-u-^).-,

i..

(ék

ffiiiIfíuiGGku

.lOfl.

tnh

rift

LtvJh

h''i.^f

,

néáAtk I

i

^-.«-

'>'"^r^*'

9r,. j'fk L—rtmt/uif

.

(j-

imm.tttjtktmi

p^f

2G-.'

p'l.^lf^ifH-^L

^^Wu.,

k..

^-.-^.^

f/tii/d ntffilfuii

•

jtumvipwG

iVz'^H/ "nfjh

X

98. funjihGuigfi

*'

ir«^-

u/UnLitJp

^ tuttnt

ir-^«t-/i «.,-

"•^-•-^

^\K»2^ m.%^ kp --'^J' ^>.^ i,'^j"9 ./-"-^r" uppttfU ilkh k% *\fkpuknk .

/•"»>•

'UnJfiit

ntÉéu

•

IPJt'ltldwjiuij

.

,/•«/•«

pJk u* hn" y^t'^Tthe -tt*' -í^-^-*-*/^ 97.

»\u.p[^k.^

A>'

pi"—. M'^luimp'^ml^pmí^

^^,

95. fiGfijtlifiMG- ^Gui/riniiih/d/ihG {\.,,é

—

"/•

ii/—>t «/t«/

'

J"r'9

T^p^iuJnt

o^'ltuiLuá'li

tif>>>

c/.«.^-^.*^«

94. fvnf^btugli. 11 .

30ri

.

i^énk ttti

,

iiuwh

^lULUtiL X^gutfutéff piiif-uipÁuilf i^f-tp,

ÍJ utpt/uifp

f'—S/

•

pi.^^p-

<

A >T""',7 7*rí'Ar*'

^fílll/l'OHUh/d/lhfí ^UlJMIIIUnilGkwiff

./lV.7'*'^ >»««s*"^tA' "f *•

i^iuftuiitnu/li uin

[.\f.

*•

•:"•."«'>•»'.•/

Arí'Ar

7"'.'A"-/'S^' ir-r*".'/- ^''í

"t.Su.

9H. fíflliltbutfí

t^

jfJ^fvtujiHiu^finhfBhwG-

^"^

XIX

100. fPftiftfdm^xmj fiwnutfuuíi-

rrr/ írt.

A

•

^h-hv

tmíi^

S-ttf

t'UAr-

t-f^W^

A-í A

'>-r"'*^'r/

1\m^Hi m tm

trL

101- f9njih6wgfi.

Tlltyr-r*"-^*"^ "zt'T'^ ti^mtJflf.p ki ^tmJitt.p ^í/nf^t •

ft- s-

\\o.

r—

-í— t í^-í^tA- •%r*-^^ ^-^ A ^-*Tt*-*"r/A^^ f^rktr^ r'^í.-^ t^V-^— i^abk A* h-et'-iL't <^mm^ l> p»pk^,m»% Ac ^ fM.y....f^ ^Aj^^ .(u^jí itnt.p^f.L'b /.Lfy ^^f «...,._

8-f/-.»

A rA/A^ ^- A

-«-—A-/--

I,mt.p^&m,% »,J'm,^\»,jl,% éu.J'mXm.lff.'i.

.

'^^^m.\mgm iy«.«/,»»«.A^«^ jnfé^m,X

lOJ. Qniqmp 0m/tufbg/t-

-*-'^

•A

rA'^í!'

-r -»*-'-V OrZ^'í-t^ A

103' /an/ibwg/i<) mftmmí. imLtf.ppm ntfimiiB ^fut^if

•

^.

*.*.

vn

.

r-"^— A*- S-va 473

—'"•

.

ki H^Xtmij-tu^tfunj

utttf ttmtmt t/p í^iffii

^

104- lP/v/i/9iupmj ftuintu/imS-

IH^rf^téffitjf

* "^ A t*"'^-""'^ u,,iu.„p<^'i. f^-pip t-^j-ff' »-<>i/ir^-.fA5 ki mii fi if<^ittt/iuini.'ti flip tmuimli A-t /k tmm-i

iitffiíiup^^'ii.

>

105. 'yirf.pl.ittu

pim.^km.g kof^i

Jui/iifUiff, jU^/piiifi/iviqitnhfS

i^tim^kput mttTm

\]ttM<^tn^ajf

jmfpf> J^-í'T


Uf*r

but

^ tf.tmifni l}uftp.

l^r'^'^S'

2*

A>

n>\^

106.

iliiipijuifí

107.

j[l^/Kvtp/iuiq}tnKf9kyiC-

0mhuutHn

108-

/d>nift/iiiu

109- ftütifiúhuiú

Ilt^r í""^ 1

Y"'i'hr

ftfut^mSifittf^

"l/fifi

(Jfidpnk^.

^mjwuwmú

F^rt'^'^vv tí^"*'T

10. fiGA/ibuifi- IfiS

^wjwnmtu-

111- fijnphüuigfi

112.

113.

fvnfihCiuigfi- ft-

/,

fi- u

np jnptf.u,>rj% ^utpu^jf,

\\ulf ^nt.^tA,p^j

i:

/ fnunC Ifmq^wfi^

llr>. fonphGxugfi

np k \iu,%fu.p^. t, ^iku mtudnt-ph ^UutptuLo pui

•

jos

0f'i/i"/iff/i

fPfi'/ifduip

114.

ft

94.

•

^•"•'"^t^ ^»»i.Mr>t^^i

j'tj.uiiVb fi^m., .uf,.u.ti

tt

,

min.

uiitif.

yiff^,

t u,y Jlt mt^\>

7"rT«"r'

i

\\&. ffnt/fíiuíiku

H7

(Pfi'fifdutp

/i

Ifui/dtni/ilfttv

jtumG

^HkGmiiiiilfhpin

WPt^

72'r '^V*"*

118

^ui\ntln>Kf9lthfí /íjifihibuiúg.

\fu. S'-c^-f-^ -rtf"

igO-

/->->• o-?-.^

l.H'Tr^ h

rT-/

rA'T

•

10. fiííinitíuiu (fhdni/ttg/i.

]

"'^'

iC.

120. fnHjiknmgfi. (J

k.

u%uitti...p-ltuili

U

Mtátmnt

^^••Hi/iwj

ftiin-utfíitiulfb a/l

mt.JU

"•^T

DL

MMMa

'\fmUfii

f t/» *bAs^*"r ""^

—uai.fkiitf

ii.»t*^Siuii.unti

^ipw mt/*mff.ktmt

umtmtmtlfk

k

^utiita

l^.

,

A uib

Jfi-u^k.

nn

\-utr.

|^u>t/^

iiki

ijik

'

imnttifkuti

./u.(,k...i

uAiauH-ttltiMU

mtn\ mth

.m\ t;

kt

bi

,

b ui 1

l uili

„p»^»t.,f,„. pi..Vt.

UtJiil.ft

Aj.1, pi/j.

^MÉifi.ii.i.utf.

iMik a..tu

b (.Ifuip {,

mmtJjiliMi

ji

Iftmbkn

1

ffiiif

V^««^

^

111

a^iuaki

\fi

l'\t/'\f

f.

^

hi

\t

pft*

jL

.

uJnuttfus^ ''

ri/""

f/"*

"

uii.kafLui'li'li

•"('"''

{"'/^,7^'"/ h-utfpu

^

nifiirifít

uiiiif

h

1íu.lf,uu,V jnptíi q^ipnkf^ i

\^-

tjuiy^jup\h

SiMit utfULfS- fti^ ^implffi lfat~

.lbf.^j

U«..^fr«-,«.V^,y

ki

12.

11-

.MXtfoAiL .um

bt

<Ju#.»M>>ít

fi

nr.

jut^iiijiu^

•^AÍíAl

uijb^uiAi bbbinu luhn-n ^^uáituiiiut

i,uM<,fa.'t.i^,'fi

•»••

fkiun'ti p^utf.mtuufi

Pufi

Wpufku luiiiuifU.^ jb.^ ./ui/Jun.-i. i^Jf. HUi.nph f, .(bpi/ij 'y\».pPk.u.y Wr^'UjIf ^u.f ^np...,«bpbiui

kpi^nt

/'"'if'^

A«

L,

iTt.^

ti

ufiuutkitui,fJuii,i(i

pittü

At 7^7/^

128. faniihGvigti

y\i,u,.u.a.f.^ jbplfp[,1.

J'ifrf

h UMUMUipu».ta.n.

wtÉJi.

ui9

y Qy»«/»»L

llnqj^\u .„píib/flif

utjfuuift^tui.^ ypuifiitilf ki

u*nb nUiut nrtuMa

~lufui(fu. ít.

122. (Jbjiknu. \^,

,

IV'-

i.A*""'A 01

nj mfttmbiu.

.uj^ J"'.- ^a**liatnutrt

iiMin

.

T-Ar*/* ^n.

ou/Ytuu íi

.lhi.*'t.n

auuá^Ju/bm ^mfinn

^u,i,uufl,^ ,y^,y

J^lifL.

^-'*'

\yuÉq.li.,, uiff

\\p".1

utij iffluiifAt.fl-fit.'í/ .ut/f^H^ft^'b

^fiuiJwil; yn.f>mt

1

t/kiwtMi ^itimk'mti

|Pu>nt», Ah npuiLuti iuj.^uif,uil(f.

./—"'Z

"Unfiutuif.^

I

httitJuíltB

(J. éi>

iu»aau/nu

laniuíia

imA'ltiuft.

i^ut.tta

(('"•^(f"'f"q^ n.'Q kt k-nkr u1»t.rt0rr nn n nknu. Ll

"''hl'"^!'

ktmm^oit^í

hnt uanhiéÉ.

J^unutlttn 'l.éMf^ut^

uiutmjh'ti

ai.iu
-../o^

f«.r«s^

M^in^tfltk

nfiu*aJn..ivflt.%

ív n%n. p-k.*ü

r...

—

IV—^

y,j" mh uuftuiiL

*»

n itiP... f^ & is/tt

Y t)^\n

121. /vn/tAéiutg/i-

nk

Q-

/•

./i,<..c-,VV f,

l\tV—^TrA

^.m.fu.^f.''.

.

"/.

(r«;A

f^--

f^"'->7

4.iit,.u't../i.f

luifif

t\a,ppb,»ij. t,

niiuátfi nif'

f,

l.nff.m'hk IV.'"'Í'

p uij iti npb —if

jk plfpf.'li

J^iti

.^"'/

T

^"tnuif

^

-"Y/""'

XXII 124. l/hfiKnu.

f-'.'f

")'",/•"'

'("••ih'i-

-r

jtf.'fh''' •<:"'.'.">"",7.

A

f-

•;,."

P

!'''.

....ihi...,',.

-r""^

ÁL"iiiJf»

Ilin

^i^tufrit

^„flitlUf

f,

^'t.t.f.

jn/i/l.

.

jh ^i^tfi

itp

iiif

LiiiiJiiitiii

t.p

ifpn,ifí.f

jb [tlfftftli

f\iiijt(tfr,^f, u.ft^iuifffii

ipiuhiL

\^i

atmifíf'liuti'li

A"^

T^ujftiiftif

f\i44aLb

MM£i

s>.'"-

'yffifat'ltu't

(J

/,

^1,.m^%í u.lf'l,

i.

J^

fu/t...

x

l,uAiln,% -^^XiM-pL fiiil

M,^

,«. fl i

.i.

niuffiii ii/ttfut^

^Jl..X

í,

.

ffüj

'

f,

hl

y^iiii i4 luiiinim'lifi

hriLmfi, nit

itii

/•

l.fi

^"tiiu^^füi

.

f^f •"ft* ^ ('

'^lufifé h

fiLft/i

i

iti^ fi

JL ntui

n\iuf,iif,.f,

m'ytm

'^luufüi

rttulittfi

>>>. ..^.-7,

I

Lntbitt


A.

,/,.,

inn.ufl.'l. fll^pnf

,

Ufu,<;l.i.nf. ./í^,u.

J.ufif.n.-I.f.u'l. f,

JutftÁuAtfi -^fiMiJIttfi

tt

^"1,..,^

X\iuj,uf,^u.l/

t

.

//. 2

funjibümgf>

.fpn.r

ni-lif,

i.f,

.„ntiu/

íí^iip

...f.h

Mt^ft% fj ui^rntLitfUum ^"f/"'/'

12f>.

*• /^'-T

ir."//^ 7 ">'-.T' ",T

...„f.

125. //A/tknu.

1.,

f[.

pm

'bftput

Qo/*" 'it—pi",

fi I

ib pL uiuu

Jhpi

ft

j^mti/^tpi.'

uutplMm ^nunuÉpm é

iif

^ni-ju/bmtif

uuLLuii

Jtiufani ifL tuf

^'u/Lvt/ 1"r"'!1*' f^^'^'^l^.t

bt

'tiiitfW

iiim^tfim'lni

fi

J^/"'

•i.^.m^fit,

It

,

•

^mtrwnpir(jlt%

f^^ '"'^l'",'}

(

^"^''',9

1

,

1

128- IJhfiknu- (ftQS-iiqnJI.

I|i/^u
f^uf/p


/,

^ifopit

•»yr/^ ^n,

ki

ifípiitnfi^

ym-'i.u.fi

b,

'^f-

P"fk

"'PJ'"'ll''l'

^'^("'h.f

P

...

oi^aun u(

A-/

^^Jbimf

^A^^wfw^.

.^/ffyufff,^,

120. llbfiknH. II \\"U

i(»«.

46.

Í'^L— bi ^u/<Myu/>

ifh piitnfiij

ifopii

'{bpifi ».,^u,p<^f,.i i.wjr'-j- -l t'lLi 'l.J'u. Uf.upi^uf, ,//• -^u,Jp.u,^ jliiuJluiifli iitnffimbnfi\ ifütu í Ifnqinaliifii ^iii.Ju/Otutf \fi ^1(^1/ t/tigb u^ P^

.fn,,r.upbf

f,

.

.

.

bqbl

tf.n.pi.i'li.ulff.L^.u.ip'hffrfl.J'P^.utJlni'l.lu.pb.Llii.L. iiutiiulfilj

n^ f>

Miuif

^lupfi'ii

,

l>

hl

"linijtulil,

ufiuinbp—ijilfi')!

lfi,mSi»'hlifi[i%

u,uffbu>i

'^mtlifkpl

bi

^uy/lf.>u>u>^w><

\^,

/.

,4

<

\fi

Jín—i

^ t-Kt-miUb^p-t-Jp^f npif-Lt^^X laO. IJhjiknu.

kijL,

Hfuii^b puiijM

ifputiiJ^LfíhJkt% íjoputg'li f\,i,p„[,tj.

u./:m't,m^i»'t- ju,/i.m..f,ii

•*|A/"'7

t/fit^bi

—(If^.l

t

^-53. tij»<;/.«.y

.

.

A.'A^'^

"f^^'^th

XXIIl

131. ^*;i;j.».

^w

^.

,0

f^^-'-L'^a-'a -z.^r^/'^. r^rfr-rt^ A it^rr/ «iA/Af*j.-» (4.v^f-^).

'D

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

i__

DB 919 L8 1870a

Lukacsy, Kristóf A magyarok oselei

'*f,

"

:«

>l

'4

1

í^