M AGYAR NrY I(ÖZERDEKÚ FOLYÓIRAT
II. KÖTET.
190{i. JÁNIIÁR.
1. sZÁM.
0lvasóinkhoz. Két évyel ezelótt. nlikor a }tagyar Nvelvhrdonrán.t-i Társasás alakuló közgyúlésén,az elókészitó bizottság nevóben, azt a kijelentúst tettenl, hog.r az alakítarrdó tilrsaság, bizya a művelt liözönség ttin)ogatásában, a maga erejéból szándékozik megélni s nenr fog tltore patrio a kornány s az Akadénria pénzbeli segélyébót ,kis fáradsággal és kis erednrénynyel éldegélni akarni -. ntonilom. e rzar-ak hallatára legbuzgóbb társailk közül is sokan el nem titkollIatri aggodalonrnral gorrdoltak az rij társasáp1 kétes jör.ójére. Hogyau aktrlrat c társaság segél),ezésnélkül megélni, nrikor nás társaságnli nrás vállalatok,
'
melyek a rrrienkhez hasonló czélokat tüztek nlagu]i ele. huszottüt-harntincz ér, óta élvezik rnár az ,{kadénria segéll-ét s ruég sem birtak ennyi irló alatt senr úgr,, ntegerósödni, hog1- segél1llélkül ellehetnének. Még fokozta az aggodalmat a Társaság folyóilatának. a }Iag.l-ar Nyelvnek rneginditás&. Igaz, ho5, Sentsey Anrlor nlély belátása és ttenres áldozatkészsége biztositotta a fol1,óirat elsó évfolr-amának ,q
a másotlik esztendóben ? Birja-e a Társaság egy rövid él, alatt a közönség érdeklörlésétol1. mértékben fólébreszteni, hogy ezentúl nrár a nraga emberségéböI is n]egjelonhetését, de nri lesz rnajtl
kiadhassa, vagy ha az nent sikertil. rrern kell-e rnajd egi- éy nrrrlya -
l l
A magyar bajusz. Lehr Alhel'tJlek az A\'~~BY ,IÚIIO., ..Toldi Efo;téjéht'z" fűzött kitüuö llIag'yal':lzatMJaIl_ nu-lv mint t'in,illü' m ű .1. •••Jeles Író k iskolai tára" XC. köteteként jeleur meg. sorról-sorra halad. A Ill-dík ének 13-dik strófájáuak két első !.-01'Úh02 j;;; - l;jB. L melv ez; Jll'g-~odorta
hajszát, dl' az vissxahujla S mely elóbb volt csákó lett belűle kajla.
a lt:!~-ik lapon behato magvarázator fűz. Helve seu iudnl ki ahl.u'll. hogy a szarvasmarha szarvallásának és a bajuszformúuak elnevezése (több esethen) páros, hogy ll. Rákóczy Fereur-z szóp bajusz» csákó. Szerínte 3'1; Arany Jánosé "szl'p. tömött koj!l/o' -- é,;., hogy }Iadáché is ilyen volt. ..csakhogy vékonyabb l':-' lógó". OA kajla szarvállást. tehát fl bajuszet is: így jellemzi, "lefelé görbült", Arany Jánosnak azon han hutarozottan ~ rustiu;" volt a hajuszu, közszólú~ szerint olyalll "mintllu Yi.ll'jút nyelt Y(llllu"; .:\Iadúe,hl' perlig határozottan "harcsa" fOl'IIHt. vckony és leló~ú, A "k(ljla"~ szarvnal 1:'8 bajusznál egyaránt jellemző az. hogy c.lJyik fele fölfelé áll. a másik leknnvul és I:'lljlen el.heu a reurlellenességheu nyilatkozik meg az a komikum is. ;1 melyn- fl költ ü az idézett helyen Bencze testésében törekedett. A magyarázat végén zárjelheu Lehr azt a kérdést intczteti a tanitványhoz : .,1Iiféle bajusz van még: '?"' Ezek miatt tökéltem el magamat arra. hogy azokat a bajuszformákat. a. melyeket ismerek, kép és elnevezés szerint összeállitom és evvel II )'IXy, olvasó körének b módot nyujtok arra. hogy H sorozatot a maga részéről alak és tájszelasok szerint kic!!-,észilst>, esetleg tévedéseimet helyreignzitsa. A dolos; nem olv kicsi. mint a miuónck látszik. A mazvarsázr bajuszából éppen olyan cultust csiná]. mint a tört'd\: fi sza}{,\llúbúl. és bizonyos bajuszformák bizonyos foglalkoúlsi körülekel is járnak: de sőt nemzetiségi tekintetben is jellemző II baj uszforrn a. Lehr Albert magyarázatához lllt:'g· Illeg kell jegyezni. llOg'~ a "molyos'" Bern a szarvak növesere vag-y állasúra. hanem arÍ'u vonatkozik, hogy fi szarv beteg. A szarv molyossaga korhadásszerű ségben és töredezésben jelentkezik. Lehr Albertnek nundeuesetre erdeme. hogy a tisztázást kezdeméuyezte. Vegyük most már a huszonkét formát sorra. l. t'tku·zö bajusz, mikor a fejlődő szörözet a pelyhet elnyomja és észrevehetövé válile
Herman Ottó: A magyar bajusz.
31
2. Kanász·bajusz - b. Splényi Ödöu szerint Fejérmegyében igy. - Ezt régi táblabiráink viselték. ma már ritka. Ezt viselték a túladunai kanászsorból való betyárok - a hírhedt l\:Iilfajt' és a régi szinészeink közül Megyeri'" Lévay József t. barátom velem együtt jól emlékezik e formára. de borsodi nevét már nem tudta megállapítani. Ezt a formát borotválással kicsinyítették, idomították és keményre kifenték. 3. Nyalka bajusz, a jól gondozott forma, ifjabb férfiaké, kik nagyon rátartósak ; természetesen összeálló. 4. Pörge bajusz, olyan mint a pörge kalap behajló karimája; a hegyével nagyon összehajló szarvállás is pörge, a kevéssé összehajló "búbos". Gondozott, természetesen összeálló, magyar forma. 5. Csákó szarvállás. melyuek azonban változatai is vannak. 6. Csákó bajusz; II. Rákóczy Ferenczé ilyeu volt. Lehr Albert i. h. jól megkülönböztette. Nagyon gondozott, symmetrikus forma. 7. Csá/lós, erős, inkább egyenes, de mégsem sugár; természetesen összeálló. 8. Kicsapott, csákós, keményre kifenoc ; öreg huszárok. régi hajdúk, de az alföldi betyárok kedvelt formája is.?" 9. Kajla szarvállás. a félszarv fölfelé, a másik fele lefelé konyul; sok helyen csula; ezzé változott Bencze csákó baj sza azért, mert nyilván a szabad jobb kezével csak a félbajuszt sodorta meg. a ballal a kantárszárat fogta; így lett a bajusz asymmetrikus és mint ilyen komikus hatásu is; ennélfogva 10. Kajla bajusz, asymmetrikus, sokszor szerzett forma, mely úgy keletkezik, bogy az ember mindig egy oldalon fekve úgy alszik. hogy félarczát a párnába temeti. 11. Fmnálló vagy "iUás. mind a két elnevezés alakilag a ~ taIál; rendesen fenéssel jár. 12. Pödrött vagy sodrott. az ntóbbi gyakran a szarvállással talál. bajuszkenővel - pedrővel - "aló sodrással nyeri alakját. 13. Kat.skarin!Jós, alapjában véve pödrött s azután zsinórra csavart alak. mely hasonlít a dugóbúzóhoz. Urasági magyar kocsisok kedvelt formája. 14. Harcsa feje a két hosszú bajuszszal ; innen 15. Harcsa bajusz, mindkét oldalt hosszan lelógó, vékony. természetesen összeálló; a költő JJIadách szép és jellemző bajuszviselete; gondolom családi. 16. Szláo-harcsa, összébb álló; délszlávoknál és lengyeleknél gyakori; de akad magyar embereknél is, ekkor konya. 17. Yastag bajusz, ez az a forma, a melyröl a népies szólásmód így emlékszik: "mintha varjút nyelt volna" hozzáértve : "és csak H szárnya maradt volna kűnn." Kipödörve és kíegyenesítve ebböl lesz a "bige bajusz", a melyről Lémy József úgy emlékszik meg, hogy szülövárosában volt egy "bigcbajuszú Tóth János." A bige egy kurta. '" Egykorú kőnyomatú kép dr. Kósa Gyula tanár gyűjteményében. ** Beöthy Zsolt: "A magyar irodalom története" 1900. II. 156. l. *** Herke Pál, a Rózsa Sándor postása viselt ilyen bajuszt, 1. H. O. "A magyar nép arcza és jelleme" 1902. IV. tábla 1.
15
8
1
21
2 9
22
~...,. 3
..... /" ~~ 6 2:l
10
17
4
11
~
24
..••...... ••.. •
.....;...:c';
.,
s
5
12
25
G
19 13
20
26
.~.
~
•
33
Herman Ottó: A. magyar bajusz.
mindkét vegen rövid hegyre faragott,
gömbölyű
fácska -
ismeretes
játékszer; máshol "blinczke". 18. 19 Arany Jánosnak nem kajla, hanem szépen. symmetriknsan álló vastag bajusza volt, mely már korán indult ennek az alaknak. a miről Petőfi Sándor rajza - 18 - világos tanúságot teszen. Teljesen kifejlődve ez a bajuszforma Arany János utolsó arczképén szemlelhető. mely alá sajátkezűleg a "Melyik talál" czímü kis verset írta: rajzunk - 19 - erről van véve. 20. Csu.r.fJóra álló bajusz. Ez is alapjában véve "vastag\ de egészben lefelé szegezödö forma; az, a melyröl ivás után lecsurog' a folyadék. a mit azután úgy szokás leszedni, hogy az ember a közép- és nevendékujj között futtatja meg a bajuszt stb. Ez a
Deák Ferencz bajuszformája. 2 j. Sugár bajusz, egyenesbe szétálló, nem pödrött. vékony forma; ritkán a népnél, leginkább katonabajusz. 22. Jfacskaba.jusz, a két végéu szétálló és hajló bajusz; úri-o sokszorosan hivatalnok- és katona-forma. B. Bánffy Dezső formája. 23. Torzonborz bajusz, erős. melynek úgvszólvan minden szőre másképpen görbül s így folyton kuszálódik. Munkácsy Mihály bajusza. 24. Vendég- vagy toldott bajusz. mikor, különösen borotvált áll mellett. a bajuszhoz . a szakáll egy része is hozzá van toldva és idomitva. Inkább külföldi forma. A leghatalmasabbat br. Jósika )Iiklós viselte. 25. Siirie-bajusz. durva erős szörű, lefelé konyuló, tövén vastag és ívesen kelő. a végén hegyes bajusz. Leginkább szlávoknál és legtöbbször szóke. Munkáesy Mihály a "Honfoglalás" képén kitünően alkalmazta a "földet hozó" szlávon. 26. Nyírott bajusz, alapjában tót és oláh; de kor és divat szerint sokszorosan a magyar középrendnél is. Meg akarom jegyezni, hogy itt csupán a jól megkülönböztethető typusokat iparkodtam megállapítani. A "csákó" egyéb értelmezéseit is mellőztem. Külön meg arra is figyelmeztetek, hogy bajusznál, szarvnál az átmenetek száma. "légió"; a szarvaknál az elneve-
zések vidék szerint kiilönbözók -
valószínű,
hogyabajusznál is. HERMA!II
OTTÓ.
