ve
A M a g ya r NeMzeti L e v é Ltá r
v eszpréM M egyei L evéLtára
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
A M A g yA r n e M z e t i l e v é lt á r v e s z p r é M M e g y e i l e v é lt á r A
A kiadványt támogatta:
Írta Jakab Réka Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML
Aagyar levéltár története M NeMzeti LevéLtár Az egységes általános magyar levéltári szervezet 2012 MNL Országos Levéltára októberében jött létre Magyar Nemzeti Levéltár néMNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára ven, amely magában foglalja az Országos Levéltárat, MNL Baranya Megyei Levéltára valamint a volt megyei levéltárakat. Az MNL VeszMNL Levéltáraakárcsak a többi megyei prém Békés MegyeiMegyei Levéltárának, MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára tagintézménynek, ezt megelőzően hosszú önálló múltja voltCsongrád a megyei igazgatás keretében. MNL Megyei Levéltára A legtöbb megye, így Veszprém esetében is a 18. száMNL Fejér Megyei Levéltára zad első felétől számíthatjuk a későbbi megyei levélMNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára tárak alapját képező vármegyei archívum valamilyen MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára fokú intézményesülését. Ez a vármegyei levéltár, valamint a városi és községi igazgatás fennmaradt iratMNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára anyagaHeves képezte az 1950-ben MNL Megyei Levéltáralétrejött megyei illetékességű állami közlevéltár alapját. MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára A megyei levéltár közlevéltárrá történt alakítása az MNL Komárom-Esztergom Megyeikibővülését Levéltára eredintézmény szakmai funkcióinak MNL Nógrád ményezte. A Megyei megyei Levéltára hatóság iratainak megőrzése mellett a levéltár gyűjtőköre MNL Pest Megyei Levéltára a megye egész területén működő szerv (közhatóságok, közMNL Somogyvalamennyi Megyei Levéltára hivatalok, jogszolgáltatási szervek, közintézmények, MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára vállalatok stb.) történeti maradandó értékű iratálloMNL Tolna Megyei Levéltára mányára kiterjedt. Az irattárak levéltárérett irataiMNL Vas Megyei nak felügyelete ésLevéltára szabályszerű begyűjtése a levéltári állomány nagyarányú MNL Veszprém Megyeinövekedését Levéltára hozta. Az iratok mennyisége és szakszerű elhelyezése önálló levélMNL Zala Megyei Levéltára tárépületet igényelt. Az 1979-ben birtokba vett, a veszprémi várban található egykori piarista rendház épülete azonban csak átmeneti megoldást hozott. A járások megszűnése, majd a tanácsrendszer és
A
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
a szocialista vállalatok felszámolása folyamatos és nagyarányú iratgyarapodást eredményezett, amelyet csak külső raktárakban tudott elhelyezni a levéltár. 2004 és 2005 között az egykori Magyar Királyi „Kinizsi Pál” Honvéd Altisztképző és -nevelő Intézet Budapest Főváros Levéltára 1928-ban emelt épületét állami támogatás segítségéGyőr Megyei Jogú Városalakították Levéltára át, biztosítva ezzel vel szakszerű levéltárrá Tatabánya Megyei13500 Jogú Város Levéltára iratmennyiség a jelenleg őrzött folyóméternyi és a Város következő évek iratgyarapodásainak elhelyezését is. Vác Levéltára Levéltárunk ma két telephelyen működik, a veszprémi központban és a pápai fióklevéltárban. VeszpHadtörténelmi Levéltártalálható a történeti Veszprém rémi főépületünkben Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár városok közül vármegye iratanyaga, a történelmi Veszprém, valamint aLevéltári Pápai járáson kívül valamennyi Magyar Felsőoktatási Szövetség megyei község levéltára, a megye többi városának és intézményeinek iratanyaga. Győri Egyházmegyei Levéltár Pápai fióklevéltárunk 2008-ban nyitotta meg kapuit. Tiszántúli Egyházkerületi és Itt őrizzükReformátus Pápa város és a Pápai járás területén műköKollégiumi Levéltár dött és működő szervek iratait. A történeti iratanyag mellett általában bontásban őrizzük a megye Veszprémi Érseki aésfenti Főkáptalani Levéltár központi közigazgatási és jogszolgáltató szerveinek iratait, az intézetek és intézmények, vállalatok, szövetkezetek és testületek iratanyagát.
A levéltár feladata, tevékenysége A levéltárak a magyar történeti emlékezet írott forrásainak őrzőhelyei, a magyar kultúra letéteményesei. Olyan közgyűjtemények, amelyek egyszerre látnak el igazgatási és tudományos feladatokat. A levéltári munka három egymásra épülő és egymást feltételező nagy
2
3
A gyűjtőterületi munka keretében végezzük a Veszp rém megye területén működő, közfeladatokat ellátó intézmények iratkezelésének (irattárazás, selejtezés) felügyeletét, és gondoskodunk a levéltárérett iratok rendszeres átvételéről. Levéltárunk feladata a történeti értékkel bíró magántulajdonban lévő iratok felderítése is, amelyek fennmaradását megvásárlásukkal, letét vagy ajándékozás útján kívánjuk biztosítani. Az új technikai alkalmazások lehetővé teszik, hogy az ilyen iratok levéltárba kerülésük nélkül is, digitális állományok formájában archiválásra kerüljenek.
A rendezéssel párhuzamosan az újonnan kialakított elméleti rendről segédleteket készítünk, amelyek egyben az iratok raktározási rendjét is mutatva segítik a tájékozódást az iratanyagban. Az elektronikus formában készülő egyszerű jegyzékek mellett az ügyvitel és a kutatás szempontjából jelentősebb iratokról analitikus feltáró segédletek, adatbázisok készülnek, amelyek egy része a világhálón is elérhető. A levéltári iratanyag biztonságos és hosszú távú megőrzése folyamatos állományvédelmi felügyeletet kíván. Az iratanyag portalanítását, fertőtlenítését és konzerválását, továbbá a raktárak megfelelő és állandó klimatikus viszonyainak felügyeletét restaurátor kollégánk végzi. Az iratanyag digitalizálása is állományvédelmi célokat szolgál. Reprográfiai műhelyünkben a tervszerű, nagyobb irategységekre vonatkozó digitális másolatkészítés mellett kutatási, kiállítási vagy publikációs célú digitalizálás is folyik.
Az iratanyag feltárása, feldolgozása
Az iratanyag közkinccsé tétele
A levéltár feladata az őrizetébe került iratok biztonságos tárolása és tartalmuk feltárása, hogy ezáltal az ügyvitel és kutatás céljára hasznosíthatóvá váljanak. A fondokra tagolt levéltári állományról nyilvántartásokat vezetünk, folyamatosan figyelve az iratanyag terjedelmi, évköri és rendezettségi változásaira. A használhatóság érdekében az iratokat tudományos igénnyel rendszerezzük, levéltári fogalommal élve rendezzük. Ennek során az ügyvitel vagy a kutatás szempontjából maradandó értéket nem képviselő iratokat kiselejtezzük.
A levéltárban őrzött és feldolgozott iratanyag, a bennük található adatok ügyfelek, kutatók és a szélesebb nyilvánosság számára történő hozzáférésének biztosítása a levéltári munka harmadik nagy területe. Ide értjük az ügyfelek és kutatók kiszolgálását, valamint a közművelődési, oktatási és tudományos feladatainkat. Mivel az irattárakból begyűjtött iratok ügyviteli szerepe archiválásuk után sem szűnik meg, a levéltár a nála őrzött iratokból köteles adatokat szolgáltatni ügyfelei részére. Tájékoztatást, igazolást, iratmásolatot legin-
tevékenységi körre osztható: a történetileg maradandó értéket képviselő hivatali és magániratok átvétele, begyűjtése, megőrzése; a levéltári iratanyag feltárása, használhatóvá, kutathatóvá tétele, valamint a bennük lévő információk közrebocsátása.
Az iratanyag gyarapítása
kább építési, ingatlanforgalmi, földnyilvántartási, munkaügyi és iskolai ügyekben nyújtunk, illetve adunk ki. Ügyfeleink személyesen, írásban és telefonon fordulhatnak hozzánk, illetve így kaphatnak tájékoztatást. A levéltár az őrizetében lévő feldolgozott iratokat a kutatás céljára rendelkezésre bocsátja. Minden magyar állampolgárnak joga van a díjtalan levéltári kutatáshoz, a kutatási korlátozás alá nem eső iratokhoz szabadon hozzáférhet a levéltár kutatótermében. Veszprémi és pápai intézményünkben egyaránt kényelmes, jól felszerelt és szakkönyvtárral ellátott kutatótermek várják az érdeklődőket, legyenek azok hivatásos kutatók, szakdolgozatot író diákok vagy községük, családjuk történetét kutató magánszemélyek.
Közművelődési tevékenység Az új évezred kihívásaihoz és elvárásaihoz alkalmazkodva a levéltárak kutatóhelyekből egyre inkább nyitott műhelyekké, a helyi kulturális élet aktív szereplőivé váltak. Levéltárunk feladatának tekinti a köz-
vélemény figyelmének felkeltését az őrizetünkben lévő értékes írott források, az itt végzett munka eredményei iránt, azokat minél szélesebb körben közkinccsé kívánja tenni. A tudományos közélet és a közművelődés legkülönbözőbb fórumain vagyunk jelen, aktív részt vállalunk az iskolán kívüli oktatásban, szakmai kapcsolatokat tartunk fenn a helyi közgyűjteményekkel, civil szervezetekkel. Több témában is magántulajdonban lévő dokumentumok (iratok, fényképek) feltárását és gyűjtését célzó programot indítottunk. A városi közvéleményt megmozgató, élénk érdeklődést váltott ki a veszprémi Hét Domb Egyesülettel közösen vitt Veszprémi Kaleidoszkóp elnevezésű program, amelynek keretében a veszprémi lakosság birtokában fellelhető, jellegzetes veszprémi házakat, közterületeket, valamint Veszprém szempontjából nevezetes eseményeket megörökítő fényképgyűjtést folytatunk. A kezdeményezés eredményeként eddig 4000 fényképfelvételt digitalizáltunk, a rájuk vonatkozó információkat
4
interjúkban, illetve adatbázisban rögzítettük, amelyek a képekkel együtt honlapunkon keresztül is hozzáférhetőek. A projekt során összegyűjtött várostörténeti jelentőségű archív fényképeket és az ezekhez kapcsolódó interjú-gyűjteményt Múltbatekintő című 54 részes on-line rövidfilm sorozatban mutatjuk be. Az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján levéltárunk a városi közgyűjteményekkel közös emlékmentő akciót indított a veszprémi lakosság birtokában fellelhető olyan családi fényképek, kéziratok, tárgyak gyűjtésére, amelyek a háború időszakához, a hadszíntér és a hátország életéthez kötődnek. Levéltárunk 12 család hagyatékát (fényképeket, leveleket) digitalizálta, és a felvett információkat on-line elérhető adatbázisban rögzítette. Közművelődési tevékenységünk elsődleges célja az ismeretközvetítés és a helyi identitás erősítése. Ezt szolgálják tematikus rendezvénysorozataink. 2010 óta immár tizenegy alkalommal szerveztük meg a Veszprémi Történelmi Szalon beszélgetéseit, megszólalási lehető-
5
séget biztosítva a régi veszprémi polgároknak, akiknek segítségével Veszprém szórakozóhelyeit, jellegzetes épületeinek és lakóiknak történetét, a város malmait, vállalatok történetét és a város zenei életét mutattuk be. Veszprém háborús veszteségei négy tételben című programsorozatunk (2012–2013) a 20. századi diktatúrák szorításában élő veszprémi emberek személyes történetein keresztül, naplók, visszaemlékezések és a még élő visszaemlékezők történeteinek dramatikus feldolgozásával mutatta be a korszakot. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeummal közösen 2013-ban indítottuk el Veszprém szegről szegre című várostörténeti programsorozatunkat, amelyben városrészenként haladva kiadványok, előadások és kiállítások segítségével mutatjuk be a város történetét. Közművelődési tevékenységünk részeként levéltár történeti állandó kiállításunk mellett évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez igazodó tematikus kiállításokat is rendezünk. Tudományos tevékenységünk bemutatására és az ismeretterjesztésre jó alkalmat bizto-
sítanak rendszeresen, évente több alkalommal megrendezett konferenciáink, szakmai műhelybeszélgetéseink. Levéltárunk önálló kiadványmunkát folytat, a tudományos munka eredményeit forráskiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek formájában publikáljuk. Az iskolai oktatáshoz, elsősorban a történelemórákhoz kapcsolódva levéltári iratok szemléltetésével segítjük a történelmi ismeretek, a tanórán elhangzottak elmélyítését. Rendszeresen fogadunk iskolai és egyetemi csoportokat. Foglalkozásainkat a 2013-ban Európa Uniós támogatás segítségével kialakított, korszerűen felszerelt oktatótermünkben tartjuk. Számítógépekkel, digitális táblával, vakok és gyengénlátók részére rendszeresített eszközök segítségével a diákokat közvetlenül is bevonhatjuk az órai foglalkozásokba. Az igény szerinti témák mellett levéltártörténeti, családtörténeti, oklevéltani, térképismereti, malomtörténeti és a Veszprém megyei németek történetét bemutató órákat tartunk.
A levéltári iratanyag jellege, használata
A levéltári iratanyagot mintegy 6000 fond, illetve állag alkotja, amelyek egy-egy szerv vagy személy maradandó értékű iratait, valamint a tárgyi, formai vagy időköri alapon létrehozott gyűjteményeket foglalják magukban. A levéltári fondstruktúra országosan egységes elv szerint épül fel, az azonos típusú iratképzők fondjai azonosítóval ellátott ún. fondcsoportokat alkotnak, amelyek segítik a levéltári rendszer és az egyedi iratok jelzet szerinti azonosítást és leírását.
A megyei, városi és községi igazgatás iratai A levéltári iratanyag gerincét a különböző szintű igazgatási szervek iratai alkotják. Veszprém megye középkori archívuma a török hódoltság idején elpusztult, a vármegyei testület, a nemesi közgyűlés iratai a 17. század közepétől maradtak ránk. Az évente több alkalommal összeülő közgyűlésen hirdették ki a törvényeket, a királyi parancsokat és a felsőbb hatóságok rendeleteit, leiratait. Itt választották meg a megye tisztségviselőit, az országgyűlési követeket, kihirdették a nemességet adományozó királyi okleveleket. A közgyűlések a saját hatáskörükben alkotott statútumaik segítségével szabályozták a megyei közigazgatást, meghatározták az élelmiszerek és a termékek árát, intézkedtek az adók, a katonáskodás és az ezekhez kapcsolódó összeírások ügyében. A közgyűlésekről jegyzőkönyveket vezettek, amelyek tartalmazzák a napirendre került ügyeket és az elintézésük érdekében hozott döntéseket, határozatokat. Ezek a jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó ügyiratok tehát a megye és a területén élő lakosság helyzetére, gazdasági és társadalmi életére, mindennapjaikra, az igazgatás legkülönfélébb ügyeire, egyszóval a megye történetére vonatkozóan a legfontosabb és kimeríthetetlen forrásul szolgálnak. Adatgazdagsága és a családtörténeti kutatásban elfoglalt előkelő helye miatt kiemelt figyelmet érdemel a vármegyei iratanyag nemességre vonatkozó egysége. Az irategyüttest a megyei közgyűlés előtt lefolytatott nemességvizsgálati eljárások jegyzőkönyvei és a vizsgálathoz mellékelt családi oklevelek, tanúvallomások iratai, a kihirdetett nemesek névjegyzékei és a vármegye
6
nemességéről készült összeírások alkotják. A helytörténetírás fontos forrását alkotják az 1765–1848 között keletkezett úrbéri iratok, amelyek jól dokumentálják a korabeli lakosság gazdasági, társadalmi viszonyait és jogállását. A vármegyében végrehajtott összeírások közül jelentősek az 1715-ös, 1720-as országos adóös�szeírások, az 1780/1781-es lélekösszeírás és az 1848-as országos zsidó összeírás vármegyei adatsora. Kiemelkedő jelentőségűek a végrendeleteket és az osztály leveleket tartalmazó egységek. A vármegyei levéltárban mintegy 560 kis- és köznemesi, városi polgári végrendelet maradt fenn, amelyek közül az első 1615-ben kelt, többségük a 19. század második feléből származik. Az osztálylevelek a vármegyei nemesi lakosság birtokmegosztási és öröklésére vonatkozó iratait tartalmazzák, köztük a megosztandó javak összeírásait. A közgyűlésektől elkülönülő vármegyei törvényszék (sedria) előtt zajlott polgári perek 1612-től csak töredékesen, 1700–1848 közötti időszakból azonban csaknem teljes egészében fennmaradtak. Rendkívüli események idején a vármegyék által az ügyek hatékonyabb megoldása céljából felállított bizottságok (deputatio) iratai közül fennmaradtak a francia háborúk idején működött állandó bizottmányok és az 1831-es koleradeputáció iratai, amelyek részletesen dokumentálják a korabeli eseményeket. Ugyanez vonatkozik az 1848/49-es szabadságharc alatt működött Állandó Bizottmány irataira is, amelyek legértékesebb részét a nemzetőr- és honvédújonc-ös�szeírások, valamint a haza védelmére felajánlott adományok összeírásai alkotják. Az önkényuralom
7
időszakából alig maradtak fenn iratok, és a vármegyei közgyűlések felfüggesztésével a jegyzőkönyvek sorozata is megszakadt. Az 1867–1871 közötti időszak bizottmányi, majd 1872–1949 között a vármegyei Törvényhatósági Bizottság (közgyűlés) jegyzőkönyvei teljes sorozatot alkotnak. A polgári kori iratanyag azonban gyakorlatilag hiányzik. A megye városai közül Veszprém és Pápa városának maradtak fenn feudáliskori iratai. Veszprém város levéltárát a város jogbiztosító oklevelei, különböző nagyobb horderejű perei, a szabad királyi városi rangért folytatott küzdelmének iratai és a tanács iratai alkotják. A közgyűlések jegyzőkönyvei 1712–1848 közötti időszakból csaknem folyamatos sorozatot alkotnak. A hozzájuk tartozó közgyűlési iratok mellett fennmaradtak a városi összeírások, amelyek közül jelentősek a II. József kori népszámlálás és kataszteri felmérés háztartásonként és birtokosonként felvett ívei, továbbá Veszprém város teljes lakosságának népösszeírása 1848–1849-ből, valamint az iparosok összeírásai. Külön állagokat alkotnak a különböző körrendeletek, a tisztviselők számadásai és a javadalmazásukra vonatkozó iratok, a városi polgárok végrendeletei, valamint a városi illetőségű céhlegények szabadulólevelei. Veszprém város polgári kori iratai közül jószerével csak a tanácsülési jegyzőkönyvek maradtak fenn (1872–1950). A város polgármesterének 1872–1937 közötti iratai töredékesen maradtak ránk, teljes sorozatot csak 1938-tól kezdődően alkotnak. Az iratanyagból említésre méltó továbbá a Szegények intézete,
a szegényeket gondozó Lázárház és a városi kórház iratanyaga. Veszprém város polgármesteri hivatala mellett árvaszék és mérnöki hivatal is működött. A községi iratokat 53 nagyközség és 66 körjegyzőség, összesen 241 helység iratanyaga képviseli. A községi archívumok jellemzően a 20. század elejétől maradtak fenn, de néhány, főként nemesi község levéltárában feudáliskori iratok is találhatók (pl. Alsóörs, Bakonycsernye, Balatonfőkajár, Gyulafirátót, Herend, Kádárta, Márkó, Mencshely, Nagytevel, Nemesvámos, Öskü, Pápakovácsi, Sóly, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tapolcafő). A fondok értékes részét képezik a képviselőtestületi jegyzőkönyvek. A korábbi önkormányzatok helyett 1950-ben a községi, városi, járási és megyei szinten működő tanácsok vették át a közigazgatás helyi feladatait. A hét járási és nyolc városi tanács mellett 250 község önálló, illetve közös tanácsának az iratanyaga került levéltárba. Levéltárunk őrzi a megyei tanács 1990-ig keletkezett iratanyagát, a járási tanácsok és hivatalok
iratait, a Veszprém városi tanács iratait, a pápai, az ajkai, a tapolcai, a sümegi, a balatonfüredi, a balatonalmádi és a zirci városi tanácsok iratait.
A jogszolgáltatás iratai A vármegyei igazgatás keretében működő megyei törvényszék, továbbá a városi és földesúri bíráskodás szerepét a polgári korszakban a megyei törvényszék és a járásbíróságok vették át, illetékességük a polgári-, büntető- és hagyatéki ügyekre terjedt ki. A megyei törvényszék hatáskörébe ezen felül beletartoztak az úrbérrendezés és tagosítás kapcsán lefolytatott perek, valamint a cégbírósági ügyek. A járásbíróságok kebelében működő telekkönyvi hivatalok vezették az ingatlan nyilvántartásokat (telekjegyzőkönyvek), és intézték a telekkönyvi ügyeket. A korabeli közjegyzők iratanyagából hét veszprémi, két pápai és egy-egy járási közjegyző okmánytára került levéltárunkba. Az 1874-ben létrehozott közjegyzőségek iratai többnyire az ún. okirattárból (végrendeletek,
8
szerződések, egyezségek, stb.), valamint a hagyatéki iratokból állnak. Levéltárba kerültek az 1945–1950 között működött népbíróságok és népügyészségek iratai, továbbá az 1950-től új formában működő megyei, járási és városi bíróságok, ügyvédi munkaközösségek és munkaügyi döntőbíróságok iratai is.
Az oktatás, szociális gondoskodás, egészségügy forrásai
Levéltárunk gazdag iskolai fondgyűjteménnyel rendelkezik, átfogva a megyei oktatás valamennyi szintjét. A középfokú iskolákat a szerzetesrendek és a dunántúli református egyházkerület által működtetett gimnáziumok, továbbá tanítóképzők és állami középiskolák képviselik, valamint ezek államosítást követően működő utódai: a Kegyes Tanítórend veszprémi gimnáziuma, az Angolkisasszonyok veszprémi leánygimnáziuma, a veszprémi állami Kerkápoly Károly kereskedelmi fiúközépiskola, az Angolkisasszonyok veszprémi tanítónőképző intézete. Az iskolai fondok
elsősorban anyakönyveket és tanulmányi (előmeneteli és mulasztási) naplókat tartalmaznak. Az alapfokú polgári iskolák közül kiemeljük a veszprémi Ranolder Intézet leányiskoláit. Ezek mellett megtalálható a megye csaknem valamennyi községi felekezeti elemi népiskolájának iratanyaga, továbbá az államosítás utáni jogutódjaik iratai (mintegy 460 fond). Említést érdemelnek még a különböző tanonc- és szakiskolák. A szocialista korszak felsőoktatási intézményei közül a Veszprémi Vegyipari Egyetem iratanyagának egy része, a Tanácsakadémia, később Államigazgatási Főiskola Veszprémi Intézetének iratanyaga került levéltárba. Az iskolai fondok mellett mintegy 80 községi művelődési otthon kisterjedelmű iratanyagát, továbbá kórházak (veszprémi, pápai, balatonfüredi) és szociális intézmények (gyermekmenhelyek) iratait őrizzük. Két jelentős állami intézmény, a Magyar Ásványolajés Földgázkísérleti Intézet (MÁFKI) és a Nehézvegy ipari Kutatóintézet (NEVIKI) hatalmas terjedelmű iratanyaga is levéltárunkba került.
A gazdasági élet levéltári forrásai A megye területén működött városi és községi céhek iratanyagának csak töredékét őrizzük. A gazdasági élet szereplőit (iparosokat és kereskedőket) tömörítő, a járások szerint szerveződő ipartestületek gazdag iratanyaga a mesterek és tanoncaik törzskönyveit, szerződéseiket, alkalmazásukra vonatkozó adatokat tartalmaz. A feudáliskori gazdasági nagyüzemek közül a zirci ciszterci és a tihanyi bencés, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalom, valamint a Zichy, Esterházy és Erdődy család megyebeli uradalmainak iratait őrizzük. A bányaüzemek, ipari vállalatok, textilüzemek, kereskedelmi, élelmiszeripari és vegyipari üzemek, gyárak, hitelintézetek és kereskedelmi szövetkezetek közül kiemelendő a Balatonfüredi Hajógyár, a Herendi Porcelánmanufaktúra, az Ajkai Üveggyár, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat, a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt jelentős iratanyaga. A mezőgazdasági üzemek sorában csaknem valamennyi állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet iratanyagát őrizzük.
Egyházi szervezetek, intézmények iratai A szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatása után a megszűnt rendházak, valamint a káptalanok és konventek államosított hiteleshelyi iratait a területileg illetékes megyei levéltárakba utalták. A rendkívül gazdag, a magyar történelmi emlékezet legkorábbi dokumentumait őrző levéltárak a rendek saját történetére vonatkozó iratai mellett a birtokaik és az azokon élő emberek, fenntartott intézményeik életére, működésére vonatkozóan is értékes adatokat
10
tartalmaznak. Forrásértékük tehát nem csak az egyháztörténet, hanem a birtok- és családtörténet szempontjából is kiemelkedő. A legrégebbi iratanyagot a Veszprémi Káptalan Hiteleshelyi Levéltára tartalmazza, amelynek részét képezi a felvallási jegyzőkönyvek 1635–1850 évkörű hiánytalan sorozata. Fennmaradt a Ciszterci Rend Zirc–Pilis–Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának teljes levéltára. Őrizetünkbe került a Szent Benedek Rend Tihanyi és Bakonybéli Apátságának levéltára.
Családok, személyek iratai Levéltárunk mintegy 200 családi és személyi fondot őriz. A főúri, továbbá a megyében birtokos vagy hivatalt viselő nemesi és több köznemesi család iratanyaga mellett iparos családok iratai is levéltárba kerültek. Itt őrizzük a gróf Esterházy család szigligeti ágának irattöredékét, a gróf Pejacsevich-Mikó család és a gróf Zichy család palotai ágának iratait. A köznemesi családok közül említésre érdemes a fajszi Ányos, a Boron kay család iratai, a Berhidai Archivum a Karácsony és Beniczky családok irataival, a szentgyörgyi Horváth, a csöglei és alásonyi Barcza, a szentkirályszabadjai Véghely, a széplaki Bottka, a veszprémi Tumler család levéltára. Közülük kiemelkedik az alsóörsi Mórocza család (1527–1870) egyedülállóan gazdag iratanyaga. A nagyszámú személyi fond közt elsősorban értelmiségiek (ügyvéd, orvos, tanár), iparosok és közéleti emberek szakmai és személyes jellegű irathagyatéka található, amelyek főként a 19–20. századra vonatkozó kordokumentumok. Külön említésre érdemes Óvári
11
Ferenc veszprémi ügyvéd és politikus, Zsoldos Ignác szolgabíró, Francsics Károly veszprémi borbélymester, Kratochvil Károly, a Székely Hadosztály parancsnoka, Hungler József gimnáziumi tanár, helytörténetíró és Éri István régész-múzeumigazgató irathagyatéka.
Anyakönyvek A családtörténeti kutatás elsődleges forrását jelentő anyakönyvek négy nagy levéltári sorozatot alkotnak. Az 1828–1895 között keletkezett felekezeti anyakönyvek másodpéldányai a történeti, azaz az 1950 előtti megye településeinek anyakönyveit, míg az 1895–1980 között keletkezett állami anyakönyvek másodpéldányai a jelenlegi megye kötelékébe tartozó települések anyakönyveit tartalmazzák. A felekezeti anyakönyvek első példányairól készült mikrofilmmásolatok felölelik az egykori és a mai Veszprém megye valamennyi településének legrégebbi anyakönyveit is. A vészkorszak idején felszámolt Veszprém megyei zsidó hitközségek eredeti anyakönyvei a levéltárba történt bementésüknek köszönhetően megmenekültek a pusztulástól. Az 1895 előtt keletkezett felekezeti anyakönyvek korlátozás nélkül kutathatók, míg az állami anyakönyvek esetében a jelenlegi jogszabályok csak a halotti anyakönyvek kutatását teszik lehetővé.
Oklevelek A levéltár legrégebbi iratanyagát a Mohács előtti oklevelek 350 darabból álló gyűjteménye alkotja. Az uralkodói, nádori, országbírói és az ország korabeli hiteleshelyei által kiadott oklevelek sorában a legré-
gebbi egy, a veszprémi káptalan által 1214-ben kiadott oklevél, valamint Jolánta királyné 1224-ben kelt, Veszprém város lakóit kiváltságban részesítő oklevele. A gyűjtemény adatbázisa a világhálón is hozzáférhető. Jelentős értéket képvisel a 92 darabot számláló címeres oklevél-gyűjteményünk is.
nye alkotja. Igen jelentősek a Veszprém megyei erdőgazdálkodás 1874–1957 közötti történetét kitűnően dokumentáló erdészeti üzemtervek, amelyek gazdag térképanyagot is tartalmaznak.
Térképek, tervrajzok
Veszprém megye anyakönyvi kerületei (1895–1973)
Térképgyűjteményünk nagyszámú úrbéri, telekjegyzőkönyves, erdészeti és egyéb kéziratos térképet őriz. A megye minden településéről rendelkezünk különböző korú kataszteri térképpel vagy birtokvázlattal, továbbá az ingatlannyilvántartást dokumentáló földhivatali térképekkel. Tervrajzgyűjteményünkben értékes kéziratos, elsősorban a vármegye és az egyházi szervek fondjaiból kiválogatott tervrajzokat őrzünk. A mintegy 350 iratfolyómétert kitevő tervanyag túlnyomó többségét a Veszprémi Tervező Vállalat és a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) tervrajzgyűjtemé-
Világhálón elérhető adatbázisaink
Az adatbázis a megyei állami anyakönyvi kerületek 1895. október 1–1973. április 15. között bekövetkezett változásait mutatja be, tartalmazza a helységek neveit, az esetleges községnévváltozást, az anyakönyvek évkörét, az adott kerülethez tartozó községeket, illetve, ha nem volt önálló anyakönyvi kerület, akkor hova tartozott a település.
Veszprém megye közigazgatási adattára Az adatbázis tartalmazza Veszprém megye közigazgatási változásait és vezető tisztségviselőit községi
12
szinttől a megyei szintig. A változásokat interaktív térkép jeleníti meg. „Időgép” segítségével beállítható az a dátum, amelyre vonatkozó állapotot keressük. A térképen valamely település területére kattintva megjelennek a település legfontosabb közigazgatási jellemzői: a település neve (jogállás), megye és járás megnevezése, továbbá a területváltozások dátuma, a változási esemény típusa, illetve a település aktuális kiterjedése.
Tervdokumentációk Az adatbázis a levéltár tervdokumentáció-gyűjteményének egy részéről (különböző tervezők, beruházók és építők tervtári dokumentációi, illetve a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat tervdokumentációi) készült egyedi feltáró lapok adatait tartalmazza: épület megnevezése, elhelyezkedése, tervező neve, terv típusa, kora.
13
Collectio Diplomatica Hungarica – Mohács előtti oklevelek A középkori Magyar Királyságra vonatkozó, bárhol őrzött Mohács előtti oklevelek leírásait (jelzet, kibocsátó, keltezés, őrzési hely) tartalmazó adatbázisból kilistázhatók a levéltárunk őrizetében lévő oklevelek adatai és az oklevélről, illetve a pecsétről készült képek.
Kéziratos térképek Az adatbázis a levéltár különböző fondjaiban fennmaradt kéziratos térképeiből kialakított gyűjteményének 1867 előtti darabjait, közel 500 térkép leírását és digitális másolatát tartalmazza.
Kataszteri térképek Az adatbázis az I. kataszteri felmérés teljes Magyarországot felölelő, az Országos Levéltárban található térképeiről készült, amelyből Veszprém megye teljes területe digitalizálásra került, és georeferált formában részleteiben megtekinthető.
Veszprém város házjegyzéke A feltöltés alatt lévő adatbázis jelenleg a város házairól és tulajdonosairól 1907-ben készült adatsort tartalmazza. Az ekkor utcánként megállapított házszámok mellett az 1857-től érvényes régi házszámok is szerepelnek. Szándékunk szerint az adatbázisban a jelenig lehet majd végigkövetni a változásokat és így beazonosítani egykori tulajdonosaikat.
Veszprémi Kaleidoszkóp Az adatbázis az elmúlt években folytatott helytörténeti fényképgyűjtés során feltárt mintegy 4000 fotó digitális másolatát és a képekre vonatkozó információkat tartalmazza kereshető formában.
A Pápai Fióklevéltár A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltára teljes körű levéltári tevékenységet folytat, szakmai feladatait a központi intézményrész támogatásával önállóan látja el. Ügyfélszolgálatunk és kutatószolgálatunk folyamatosan fogadja az érdeklődőket, részt veszünk a gyűjtőterületi munkában, és végezzük a belső feldolgozás feladatait. Levéltárunk udvari nagy termében kiállításokon mutatjuk be a város és környéke színes múltjának epizódjait (legutóbbi kiállításaink: A Szent Anna plébánia története, Honvéd ejtőernyősök – válogatás Huszár János gyűjteményéből). Hagyománnyá vált a Pápai Levéltári Nap megrendezése, amelyek során tudományos igényű előadásokon mutatjuk be a térség történetét. Konferenciáinkra intézményünk
és a környező megyei levéltárak levéltárosai mellett társintézmények kutatóit is meghívjuk. Elindítottuk könyvsorozatunkat (A Pápai Levéltár kiadványai), amelynek immáron három kötete látott napvilágot (1. Memoriae commendamus – Emlélezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból, 2. Helytörténeti tanulmányok, 3. Reszegi Zsolt: Légi huszárok). A fióklevéltár az elmúlt több, mint fél évtizedben beilleszkedett a pápai társintézmények közé, kialakította helyi és regionális szakmai, társadalmi kapcsolatait, és a központi intézményrész segítségével ellátja levéltári feladatait.
Az iratanyag rövid ismertetése A Pápai Levéltárban őrizzük Pápa város és a pápai járás iratanyagait, kivéve a Mohács előtti okleveleket és az anyakönyveket. Mivel az 1945 előtti iratoknak meglehetősen mostoha sors jutott – mind Pápa város archívuma, mind az Esterházy uradalom levéltára jelentős károkat szenvedett – feudális kori iratanyaggal alig rendelkezünk, és polgári kori irataink is hiányosak. Jelenleg mintegy 1500 folyóméternyi iratanyagot őrzünk. Az említett veszteségek miatt a fennmaradt iratok jelentősége különösen megnőtt. Az 1794/95ös évvel kezdődik a Városi Tanács jegyzőkönyveinek igen hiányos sorozata, a korábbi jegyzőkönyvi sorozatok, csakúgy mint a kapcsolódó iratanyagok, elpusztultak. A 18. század korábbi évtizedeire vonatkozóan kiemelkedik jelentőségében Esterházy Ferenc, a város birtokosa és a Belsőváros között kötött örökös szerződés 1732-ből, amelynek eredeti példá-
14
nyát őrzi levéltárunk. Szintén kiemelkedő fontosságú a városi kancellária másolati könyve, amelybe az 1761–1781 közötti időszakban kerültek bejegyzések. 1761 és 1769 között a kancelláriában keletkezett vagy az oda beérkezett iratok (összeírások, kimutatások, missilisek) másolatainak változatos gyűjteménye a kötet, amely 1769 utáni évekre vonatkozóan jobbára a megyei hatóságok körrendeleteit tartalmazza csupán. Levéltárunkban őrizzük az örökös szerződések hatálya alá eső háztulajdonosok összeírását 1782-ből, valamint a városi tisztviselők esküszövegeit kötetbe rendezve 1793-ból. Mind a városi, mind a járási hatóságok irataiból számottevő mennyiségű irat a 19. század második felétől maradt fenn. A polgári kori iratok sorában a városi jegyzőkönyvek mellett, bizottsági iratok, városi hivatalok iratai is megtalálhatóak. Kiemelkednek ezek közül a Számvevőség, a Mérnöki Hivatal, az Adóhivatal és az Árvaszék iratai, összefüggő, teljes iratsorozatok azonban, még ezeknek az intézményekben az esetében is, csak a 20. század első évtizedeitől maradtak fenn. A szocialista-kori tanácsi iratanyag, legalábbis a járási és a városi tanács tekintetében teljes körűen a kutatók rendelkezésére áll. A községi tanácsok iratai jellemzően az 1970-es évekig bezárólag kerültek eddig levéltárba. A Pápai Törvényszék, majd Járásbíróság, legvégül Pápai Városi Bíróság iratai is a 20. század második évtizedétől kezdődően kerültek levéltárba, korábbi időkből, a 19. század második felét értve ez alatt, a telekkönyvi iratok maradtak csupán fenn.
Pápa város múltjában fontos szerepet töltöttek be nagyhírű oktatási intézményei. Levéltárunkban őrizzük a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főgimnáziumának iratait az 1877–1952 közötti időszakból, valamint a Szent Benedek Rend pápai Szent Mór gimnáziumának iratait szintén az 1870-es évektől kezdődően. A város és a járás népiskolai, később általános- és középiskolai anyagai mellett, természetesen levéltárunk őrizetében van a Pápai Állami Tanítóképző teljes irategyüttese. Pápa igen gazdag iparos múltjának dokumentumai (céhek, ipartestületek) közül csak kevés került levéltárba. Ezek jobbára társintézményeinkben, a városi és a megyei múzeumban lelhetőek fel. Ipari üzemeink – Pamutfonógyár, Dohánygyár, Elekthermax stb. – történetére vonatkozó forrásanyag jelentős mennyiségben az államosítás utáni korszakra vonatkozóan áll rendelkezésre. A családi iratok közül terjedelmében és jelentőségében is kiemelkedik a rendkívül színes és gazdag, ipartörténeti adatokat is tartalmazó Kluge kékfestő család levéltára. A családi és személyi iratok köre folyamatosan bővül, egyrészt módszeres gyűjtés révén (megemlítendő a város könnyűzenei életének feltárására irányuló forrásgyűjtésünk, a Pápa-Beat digitális archívum), és a fióklevéltár megnyitása jótékonyan hatott a magániratok levéltári felajánlására. Így került birtokunkba levéltárunk jelenlegi legkorábbi eredetiben fennmaradt dokumentuma, Böröndy András 1640. április 17-én kibocsátott címereslevele.
Elérhetőség, nyitva tartás A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára történetéről, szervezetéről, munkatársairól, tevékenységéről, iratairól, programjairól és kiadványairól részletesen tájékozódhat honlapunkon: www.veml.hu
Veszprém Cím: 8200 Veszprém, Török Ignác u. 1. Levelezési cím: 8202 Veszprém 2, Pf. 705 Telefon: (+36) 88/401-422 E-mail:
[email protected] Kutatószolgálat hétfő–szerda: csütörtök: Telefon: E-mail:
8.00–16.00 8.00–18.00 (+36) 70/457-7891
[email protected]
Ügyfélszolgálat kedd–csütörtök: 9.00–15.00
Pápa Cím: Telefon: E-mail:
8500 Pápa, Széchenyi István u. 20. (+36) 89/323-920, (+36) 70/457-7881
[email protected]
Kutató és ügyfélszolgálat hétfő–csütörtök: 9.00–16.00 péntek: 9.00–12.00
Képjegyzék
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
Borító A levéltár főépülete ♦ Veszprém város papírfelzetes pecsétje, 1732 (V.102.c) ♦ Veszprém várme-
gye közgyűlési jegyzőkönyvi sorozata (IV.1.a)
3. oldal Levéltári foglalkozás ♦ Előadóterem 4. oldal 7. oldal
9 oldal Kódexlap töredéke (XV.1. Tsz 339) 11. oldal A veszprémi Hősi kapu pályázati tervrajza, 1938 (V.177) ♦ Az 1823-ban épült pápai városháza
felmérési rajza, 1840 (XV.18.a Tr 32)
A M A g yA r n e M z12. e t i l evé lt á1802 r (XV.11.a T 54) ♦ Vár Levéltári kiadványok Endréd térképe, kesző kataszteri birtokvázlata, 1857 (XV.11.b K 179) v e s z p r é M M e g y e i l e v é lt á r A Veszprém város házlevele Franz Mihály réoldal
szére, 1732 (V.102.c. Fasc. 1. nr. 76.) ♦ Schuller József hóhér pecsétje, 1840 (IV.1.b)
15. oldal A pápai Kluge család emlékkönyve, XX.
század eleje (XIII.81)
8. oldal A budai Szent Imre ciszterci gimnázium osztálykrónikája, 1920-as évek (XII.2.i) ♦ A veszprémi
káptalan oklevele, 1238 (XV.1 Tsz 137) A kiadványt támogatta:
Magyar NeMzeti LevéLtár
MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára
Budapest Főváros Levéltára
MNL Békés Megyei Levéltára
Győr Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Vác Város Levéltára
MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Hadtörténelmi Levéltár
MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára
Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség
MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
Győri Egyházmegyei Levéltár
MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár
MNL Pest Megyei Levéltára
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára
ISBN 978-615-80185-6-2
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
MNL Országos Levéltára
MNL Somogy Megyei Levéltára
Kiadja a Magyar Levéltárosok Írta Jakab Réka Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc
A
MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára
