S
A M a g ya r NeMzeti L e v é Ltá r
S oMogy M egyei L evéLtára
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
A M A g yA r n e M z e t i l e v é lt á r s o M o g y M e g y e i l e v é lt á r A
A kiadványt támogatta:
Írta Balogh Eszter Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML
Magyar NeMzeti LevéLtár A levéltár története A XVI.Országos század végén Somogy vármegye török uralom MNL Levéltára alá került, ami az önálló vármegyei MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltáraéletének megszűnését jelentette. Az 1596. évi VII. dekrétum 41. cikMNL Baranya Megyei Levéltára kelye, majd az azt megerősítő 1608. évi I. dekrétum MNL Békés Megyei Levéltára 22. cikkelye a megyét Zala vármegyével egyesítette. MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltára Somogy vármegye önállóságátMegyei törvényesen az 1715. évi 86.Csongrád törvénycikk állította vissza. De a vármegye iraMNL Megyei Levéltára tai még ezután is sokáig jobbára MNL Fejér Megyei Levéltára a megyei főjegyzők lakásán kallódtak, és azok ládáiban vándoroltak az egyes MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára közgyűlésekre. MNL Győr-Moson-Sopron MegyeazSoproni Levéltára A megyei levéltárak történetéről 1723. évi 73. tcMNL Hajdú-Bihar Megyeiamely Levéltára től kezdve beszélhetünk, a vármegyéket kötelezte, ítélőszékeik tartására, a rabok MNL „hogy Heves gyűléseik, Megyei Levéltára elhelyezésére és iratainak őrzésére alkalmas archívuMNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára mokat is magába fogadó megyei székházakat építseMNL Meghatározó Komárom-Esztergom nek.” feladattá Megyei vált az Levéltára iratok tárolására MNL Nógrád Megyei Levéltára és gyűjtésére alkalmas helyiség megszerzése, a megyei archívum elhelyezése. Sajnálatos módon SoMNL Pestvégleges Megyei Levéltára mogy vármegye középkori iratanyaga a történelem MNL Somogy Megyei Levéltára viharában csaknem egészében elpusztult. A megmaMNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára radt iratok zöme később került a levéltár őrizetébe MNL Tolna Megyei Levéltára (csaknem 98%-a családi levéltárak gyűjteményéből). MNL Vas Megyei Levéltára Már a XVIII. században, de főként a XIX. században tendencia hogy a megyei kancelMNLelterjedt Veszprém Megyei volt, Levéltára láriát jegyzők, egyéb tisztviselők a hivatalos MNL vezető Zala Megyei Levéltára iratokat maguknál tartották, ami haláluk vagy hivatali idejük végezte után saját családi levéltáruk anyagába került át. Előfordult, hogy az ügyintézők az eredeti helyükről kiszedett tárgyalási iratokat a magánügy-
A
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
felek kezébe adták, így azok többé nem kerültek be az levéltárba.Az egyesítés okán Zala vármegyében is maradtak iratok. 1724-ben a vármegye, így a levéltár is Tapsonyba költözött. A tapsonyi levéltár épülete nedves volt, Budapest Főváros Levéltára így az iratok biztonságát nem biztosította. Az épüGyőr Megyei Jogú Város Levéltára let rozoga, a levéltári szoba „kicsi és kényelmetlen”. Tatabánya Jogú Város Levéltára Az iratokatMegyei kosarakban, többségüket rendezetlenül tárolták. Tallián János főjegyző itt kezdte meg a levéltár Vác Város Levéltára rendezését. A megye első levéltárosa hozzálátott az iratanyag szétválogatásához, az iratok és a jegyzőkönyHadtörténelmi Levéltár vek könyv alakban történő lemásolásához és megöröKörnyezetvédelmi és Vízügyi Levéltár kítéséhez. A somogyi levéltár első rendezése tulajdonMagyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség tekinthető. képpen kötetekbe foglalt iratmásolásnak A megye és a levéltár Tapsonyból Marcaliba, végül 1750-ben került Kaposvárra Győri Egyházmegyei Levéltárkerült. Az 1735 és 1780 közötti időszakban – ami az első Tiszántúli Református Egyházkerületi és tényleges levéltári rendezés korának tekinthető – a Kollégiumi Levéltár Neoaquistica Commissio működése következtében szükségessé vált a és birtokokhoz jog igazolása, ami Veszprémi Érseki Főkáptalanivaló Levéltár
3
miatt a levéltár szerepe felértékelődött. A levéltár így a feudális birtokjogok fegyvertárává vált. Ez csakhamar a felvilágosult abszolutizmus részéről kiinduló, a nemesi jogokat korlátozni és csökkenteni akaró törekvésekkel került szembe. A vármegyei levéltár rendezése politikummal terhelt feladattá vált. Mária Terézia sürgette a rendezetlen levéltári állapotok felszámolását, az iratok lajstromba vételét, a jegyzőkönyvek másolását. Továbbra is komoly probléma, hogy a tisztviselők nem adták át az iratokat a levéltárnak. A levéltárban kaotikus állapotok uralkodtak: rendezetlenség, szétdobált iratok, használhatatlan segédletek. A lajstromok és a mutatók védelme nem biztosított, ami a pusztulás, kopás, elkallódás veszélyét vonta maga után. Az első tényleges rendezés az 1700 és 1762 közötti iratokat érintette. Ezeket év és szám szerint csoportosították, a fascikulusokat minőség és évszámjelzésekkel látták el. A közgyűlési iratokat 1772-ig rendezték, a jegyzőkönyveket lemásolták. Megkezdték személy és helységnevek szerinti mutatók elkészítését. E korban történt a megyei ügyvitel szabályozása is. A megye komolyabb kísérleteket tett Zalából további iratanyag visszaszerzésére. E törekvések azonban a szomszédos vármegye az iratanyag szétválaszthatatlanságával magyarázott ellenállása miatt rendre hajótörést szenvedtek. A második levéltárrendezés korában (1780-1790) tovább folytatódtak a rendezési és segédletkészítési munkálatok: ekkor választották szét az igazgatási és bírósági iratokat. A politikai tartalmú iratokat a
levéltár őrizetében hagyták, míg a jogügyi iratokat a levéltárakból a kerületi táblák levéltáraiba rendelte. A XVIII. század második fele (különösen II. József kora) tehát a megyei levéltárak történetének jelentős korszaka. Ekkor ugyanis az irathalmazok levéltárrá alakultak. Az ekkori lajstromozók – előzmény és gyakorlat hiányában – a levéltárosok első nemzedékét képezték. A harmadik levéltárrendezés kora 1790-től 1848-ig tartott. Somogy aránylag gyorsan felismerte a levéltár rendezettségében rejlő előnyöket. A korábbi időszakok, felülről kezdeményezett intézkedéseivel szemben a korszakban megyei szintű levéltárrendezési és segédletkészítési vállalkozások domináltak. Ez egyrészt a nemesség kezdeményezéséből kiinduló rendezéseket, másrészt a „polgári nemzeti tudomány” szempontjainak megjelenését jelentette. Az időszak nagyszámú, de be nem fejezett levéltárrendezési kísérlettel fémjelezhető. E korszakban működött levéltárosként Árvay József (1790-1792), Eperjessy Sámuel (1792-1799), Stephaits József (1799-1803),
Szokolay Dániel (1804-1813), Gaál József (18131815), Thulmon Antal (1816-1819), Lakits Zsigmond (1820-1827), Bezerédy Pál (1828-1846), Körmendy József (1846-1849). Közülük különösen Eperjessy Sámuel (lajstromozás és mutatózás) és Bezerédy Pál munkássága emelendő ki (lajstromozás és jegyzőkönyvek másolása). A levéltárban felhalmozódott újabb iratanyag rendezésére 1847-ben a megye pályázatot hirdetett az 1829. évi levéltári rendezés tárgyában kiküldött választmány 24 tárgyi kútfős rendszerének figyelembevételével. Az 1847-ben megindult rendezési és lajstromozási munkálatokat azonban a forradalom és szabadságharc eseményei megakasztották. Az abszolutizmus korában a megye, mint politikai testület megszűnt, és vele együtt megszűntek a nemesi birtokjogok is. A vármegyék közigazgatási területi egységekké alakultak át. A levéltár irataira, mint a nemesi birtokjogok dokumentumaira csupán a feudalizmus felszámolásánál volt szükség. A levéltárat éveken keresztül szakemberek nélkül hagyták, a törvényszéki
5
és megyei hivatali tisztek kezére bízták, akik a zsúfolt raktárakban, szakértelem hiányában inkább tovább fokozták a zűrzavart, mintsem segítettek volna azon. Csak a vármegyei önkormányzat visszaállítása után kerültek újra szakemberek a levéltár élére. Addig a levéltár mintegy iratraktárként funkcionált. Az iratok továbbrendezésére senki sem gondolt, az újonnan archiválásra kerülő iratokat csak a saját irattári rendjükben és rendszerükben helyezték el. Somogyban a forradalom előtt megindult rendezést nem folytatták, azok elmulasztásáért senki sem vállalta a felelősséget. A polgári kor első levéltárosának: Nagy Lajosnak nevéhez fűződik a levéltár néhány modern segédletének elkészítése (Levéltári Kis Tükör, Levéltári leltár, Levéltári útmutató, Levéltári index, stb.). A levéltárban uralkodó helyhiány megoldására – építkezés hiányában – kampányszerű selejtezések kezdődtek 1867-ben, 1880 júniusában, majd 1884-85-ben. Ezek valósággal megtizedelték a levéltár iratait. Ekkor selejtezték ki a levéltárból a Miscellanea-sorozatokat, a büntetőperes iratokat (1711-1849-ig), az abszolutizmus kori szolgabírói iratok nagy részét, az 1857-i népszámlálási iratokat a Bach-kori kormánylapokat stb. Nagy Lajos minden igyekezete ellenére a levéltár rendezetlenségét nem sikerült felszámolnia. 1867 után a levéltár történetében a történettudományi szempontok (egyre fellendülő nemességkutatás) a fokozódó közigazgatási igények érvényesülésével találták szembe magukat. A tudományos és igazgatási igények harcában – a gyenge személyzeti ellátottság okán – utóbbi győzedelmeskedett, melynek következménye-
képpen a levéltárak egyre jobban elbürokratizálódtak. A levéltár fő feladatává a közigazgatási irattár részére előiratok keresése és a selejtezés vált. A törvényhatósági levéltárnoknak a közigazgatásba történt túlzott bevonása, önálló alispáni szakreferensé válása: az anyakönyvi-, vízügyi-, útlevélügyek stb. intézése több időt rabolt el, mint amennyit a levéltárban főhivatásának megfelelően dolgozhatott volna. Ilyen módon korszerű segédletkészítés és rendezés nem mehetett végbe. Somogy vármegye levéltárában néhány erős történeti érzékkel rendelkező, a „levéltárak történeti tájékoztató feladataival tisztában lévő levéltáros működése a jellemző, akik közül elsősorban Nagy Lajos és Baranyai Béla emelendő ki”. Baranyai Béla utódja, Molnár István alatt a tudományos igény csökkenőben volt. A levéltár anyagát az idők folyamán a tapsonyi megyeházán történt tűzvész kivételével még a második világháború idején sem érte jelentősebb károsodás. A XIX. század második felében történt selejtezések nagyobb pusztítást vittek véghez benne, mint a há-
borús cselekmények és elemi csapások. A levéltár anyagából rendszeres publikáció nem történt. Történetét önálló munkában először Kanyar József dolgozta fel (Somogy vármegye levéltárának története Kaposvár, 1962.) Az 1942-ben törvényhatósági rangra emelt Kaposvár városnak Somogy megye egyetlen városi településének levéltára részint a korábbi hanyag kezelés, részint a háborús események folytán jelentős részében megsemmisült. 1950 és 1998 között Kanyar József, Andrássy Antal és Szili Ferenc igazgatói ciklusában az őrzött iratanyag mennyisége a hatszorosára nőtt. Ebben a periódusban nagyarányú rendezések, selejtezések és segédletkészítések történtek. Ugyanakkor az intézmény elismert kutatóhellyé vált, s e munka eredményei három saját kiadványsorozatot, valamint több önálló kötetet tartottak és tartanak életben.
7
2015 tavaszán a MNL Somogy Megyei Levéltára a központi épületéből (Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1.) 200 év után a kaposvári Bartók Béla utcába költözik, amely a jövőben megteremti a levéltári iratanyag egy helyen történő elhelyezésének feltételeit.
A levéltári anyag általános leírása A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának iratai első fondjegyzékét 1962-ben Kanyar József állította össze. A jegyzék első bővítésére és javítására 1972-ben került sor, melyet a fondok megtöbbszöröződésével magyarázhatunk. Az iratállományban két ízben történt nagyobb gyarapodás. Az 1970-es évek végétől megkezdődik a nagyberki kastély iratokkal való feltöltése. Ennek keretében sor került az 1950-1970-es évek tanácsi, mezőgazdasági termelőszövetkezeti és állami gazdasági iratainak a nagyberki kastélyban való elhelyezésére. Az 1990-es évek elején a levéltár egy 3500 ifm befogadó képességű raktárt kapott, ahol megyei tanács, a pártarchívum, a bíróságok, az ügyészségek és a rendszerváltozást követően megszűnt vállalatok iratai kerültek elhelyezésre. Az említett iratgyarapodás és a selejtezések szükségessé tették új fondjegyzék elkészítését. 1984-ben a múzeum költözése következtében a levéltári munkaszobák, kutató és ügyfélszolgálat a második emeletre költözött, így megteremtődött a raktárak szellősebbé tételének lehetősége. A nagyberki kastély nem megfelelő statikai jellemzői okán szükséges is volt annak bizonyos szintű tehermentesítése.
E tényezők elengedhetetlenné tették a fondrevízió megkezdését, aminek munkálatait a megjelenő kárpótlási törvények nehezítettek, lassítottak. A fondrevízió 2000-től vette kezdetét. A 2006-ban megjelenő új fondszerkesztési alapelvek a korábbi struktúra átalakításához vezettek. Végül 2009-ben kezdődött meg az új fondjegyzék megalkotása. Ennek eredménye 2010 végére új fondstruktúra kialakítása lett. A török hódoltság korában a Somogy megyére vonatkozó iratok nagyobb része elpusztult, ezért a középkorból valamivel több, mint 100 oklevél maradt fenn, amelyek közül kettő tartalmaz a megyére vonatkozó adatokat. Az 1720-as évektől kezdődően folyamatosan a kaposvári levéltárba kerültek a megyei közgyűlési, illetve a XIX. század közepétől főispáni és az alispáni iratok. Sajnos az 1942-ben törvényhatósági rangra emelt Kaposvár iratanyaga többször is károsodást szenvedett. A kaposvári levéltár őrzi az első fokú közigazgatási és jogszolgáltatási szervek irategyütteseit. A fenti iratanyagoknak természetesen egyre nagyobb hányadát képezik az 1950 után keletkezett iratok. Az egyéb irategyüttesek, illetve gyűjtemények sorából említésre érdemesek a somogyi uradalmi levéltárak anyagai (pl. a Piarista Custodiátus Mernyei Uradalma), az alsó- és közép-fokú oktatási iskolák iratai, a plakát- és fotógyűjtemény, Kaposvár Városi Tanács tervtára. A területi közigazgatási hivatalok (pl. Somogy Vármegye Tanfelügyelősége, Somogy Vármegyei Földhivatal) iratanyagai mellett említésre méltóak még a megyei levéltár őrizetébe került párt iratok. Somogy megye
gazdasági fejlődését tükröző irategyüttesek közül legjelentősebb a MIR Rt. Kaposvári Cukorgyára és vállalatainak iratai.
A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei levéltárának épületei A levéltár központi épülete Somogy a megye múltját őrző levéltárának okleveleit, okiratait, jegyzőkönyveit, pecsétjeit és egyéb tárgyait szerette volna méltó körülmények között tudni. Az abszolutizmus kori államvezetés a XVIII. századtól kezdve szorgalmazta, hogy a megyegyűlések és a levéltárak kerüljenek állandó épületbe. A somogyi levéltár központi főépülete az egykori vármegyei levéltár 1828ban épített, majd később többször bővített épületében működik Kaposváron. A levéltárban őrzött iratanyag a megyeszékhelyen fekvő főépület mellett a Nagyberki Kastélyban található levéltári részlegben, valamint a kizárólag raktárként funkcionáló volt FÜSZÉRT épü-
9
letében került elhelyezésre. A kaposvári központban őrzik a megye és a települések közigazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági és családi levéltári irategyütteseit. A Nagyberki Osztály épületében az 1950–1990 közötti évtizedekben keletkezett járási és községi tanácsi, valamint a telekkönyvi, a vállalati és termelőszövetkezeti iratanyagok vannak elhelyezve. A barokk stílusú megyeháza Esterházy által ajándékozott telken 1750-1751-ben épült. Ezt követte az 1760-as években a megyei börtön felépítése. A megnövekedett személyi állomány miatt 1772-1778 között szükségessé vált az épület átalakítása, bővítése. Az engedélyek megszerzésének problémái, valamint a jelentkező anyagi nehézségek miatt a bővítés az 1820as évekig elhúzódott. Az építkezés a börtön épületével vette kezdetét. Az épület átadására 1828-ban került sor, ahol a levéltár is helyet kapott. Az új megyeháza építése – néhány belső változtatás kivételével (pl. a nagyterem mennyezetének és karzatának építése) – 1832. május 1-jén fejeződött be, melynek eredményeképpen felépült a magyar klasszicista építészet egyik monumentális alkotása. A megyeháza főhomlokzatán látható felirat „A KÖZJÓNAK” ajánlja az épületet. E fölött található a megye címere, melynek első leírása egy II. Ulászló által kiállított címereslevélben található. E dokumentum levéltárunk egyetlen olyan irata, mely 1526 előtt (1498-ban) keletkezett, és azóta megszakítás nélkül Somogy megye tulajdonában van. I. Ferenc József magyarországi körutazása alkalmával 1852-ben a kaposvári megyeházán is látogatást tett.
A megyeháza épülete a megyegyűlés résztvevői mellett nagyszabású kiállításoknak is színhelyéül szolgál. A levéltár központi épületének fő látványossága az első emeleten napjainkban is megtekinthető látványraktár. A levéltár üvegablakainak elkészítéséhez Nemesdédi Stephaich Pál, Somogy vármegye alispánja a Sopron megyei levéltártól nyerte az insprirációt. Az alispán több ízben megfordult Sopronban. Itt fogalmazódott meg a célkitűzés, mely szerint Somogy megyei levéltár régi raktárhelyiségét átalakíttatja. Az átépítési munkálatok lebonyolításában Molnár István, a megyei főlevéltárnoka kiemelkedő szerepet vállalt. A megyei közgyűlés a somogyi levéltár építési tervét 1935. november 27-én fogadta el. A változások a levéltári épület első emeletének keleti részeit érintették, a nyugati oldalon csak három szobát és a vele egy magasságban lévő folyosórészt építették be. A keleti folyosó iratait zárt szekrény-rendszerbe helyezték el. A rendezésnek kiegészítő eleme a megye területén lévő történelmi jelentőségű épületeknek, templomok-
nak, kastélyoknak, régi romoknak tájképszerű megfestése. A keleti folyosó „A” termének boltíves mennyezetére Soós István 29 somogyi, ősi nemzetség nevét és jelvényeit festette meg. A levéltár vezetőjének terve szerint az ablakok üvegtábláira a megye történelmében és életében kiemelkedő szerepet játszó nemesi családok címereit festették meg. Az üvegablakok kivitelezését és beszerelését Kopp Ferenc végezte el. Az ezüstkoszorús mester választása alapján Lovrits Kálmán címerterveit választotta ki a levéltár. Az átalakítás költségeit a megye támogatása mellett a megye nemesi családjainak pénzügyi segítsége tette lehetővé. A levéltár a nemes családok tagjait kérte, hogy családjuk címerét jutassák el a levéltárnak. Abban az esetben, ha a címer nem állt a család rendelkezésére, Molnár István vállalta, hogy kikutatja, megrajzoltatja, majd az így elkészült címereket – jóváhagyás végett – elküldi a családoknak. A nemesek válaszleveleinek tanúsága alapján a kezdeményezés nagy tetszést aratott. Az eredeti elkép-
10
zelések szerint 114 család címerét tervezték. Jelenleg a keleti folyosó falán 55 festett üvegablak található. A koncepció szerint elsősorban azok a családok kaptak helyet, akik fizettek. Molnár István elképzelése alapján a régi nemesi családok, a Somogyba esetleg később betelepülő családok is szerepelnek az üvegablakokon. E családok vagyonuk, pozíciójuk révén igen jelentős szerepet játszottak megyénk életében. A címer így érdemeik elismerését is jelentette. A látványraktárban – a levéltár szerinti elhelyezkedés sorrendjében – a következő címerekkel találkozhatunk: Dávodi Bakó, Geresgali Battyány, Szerdahelyi Dersffy, Esterházy, Somogyvári Somogyi, Galántai Fekete, Zrínyi, Osztopáni Perneszy, Felsőpatai Bosnyák, Dercsikai Huszár, Nemesoroszi Mocsy, Hertelendi és Vidornyalaki Hertelendy, Babochay, Bocsári Svastics, Tapolylucskai és Kükemezei Bánó, Verseghi Márffy, Szakátsi Csorba, Gáspár, Gosztonyi és Kövesszarvi Goszthony, Gyergyevich Aliter Kováts, Sárvárfelsővidéki Széchényi, Pribéri és Vuchini
Jankovich, Vései Véssey, Gyulai Gaal, Nagyalásonyi Barcza, Egyházasberzsenyi Berzsenyi, Nádasdi Sárközy, Bereczk, Kacskovics, Vizeki Tallián, Rozgonyi, Pallavicini, Enyingi Török, Hoyos, Ádázteveli Tevely, Kovács-Sebestény, Széplaki Botka, Alsószilvágyi Gaál, Erdődy, Lehner, Matolcsy, Nemeskéri Kiss, Kund, Dennai és Gordovai Fáncsy, Boronkai és Nezetei Boronkay, Bonyhádi Perczel, Hegyesi Hegyessy, Nemes-tóthi Nemestóthy, Kaposmérei Mérey, Miskei és Monostori Thassy, Festetics, Nemesdédi Stephaich, Saárdi Somssich, Paisszegi és Becsvölgyi Paiss, Budafalvai Vermes, Hencz, Szigethi Szigethy-Gyula.
A nagyberki fióklevéltár A MNL Somogy Megyei Levéltárának Nagyberki fióklevéltára a Schmidegg-család által a XVIII. század közepén építetett kastélyépületben található. A kastély és a hozzá tartozó birtokok az 1860-as években kerültek a Schmidegg-családtól a német eredetű Vigyázó-család tulajdonába. Wachter Gergely, a család őse
1671-ben kapott királyi armálist. A Wachter család tagjai a kultúra ápolásának és őrzésének elkötelezett hívei voltak, amit a hagyatékukhoz tartozó 17 ezer kötetes könyvtár is megerősít. Az Akadémia tulajdonában lévő 1163 ősnyomtatvány közül 431 mű, összesen 454 kötetben a Vigyázó-hagyatékból származik. (pl.: Thuróczy krónikájának brünni és augsburgi kiadásai). A levéltár az épületet 1980-tól fokozatosan vette birtokba. Ezzel párhuzamosan a kastély épületét érintő felújítási munkák indultak meg. Sor került a földszinti termek szigetelésére, salgóállványzat galériás rendszerű kialakítására. A szocialista-kori iratanyag mellett jelentős mennyiségű 1945 előtti, főleg kataszteri, telekkönyvi és erdészeti iratokat, valamint ezekhez tartozó térképanyag jogutód intézményektől való átvétele is megtörtént. Ezen iratok évköre 1850-től 1975-ig terjed. A levéltár Bartók Béla utca 8–10. szám alá költözésével 2015–2016 folyamán a MNL SML épületeinek iratanyaga egy helyre kerül.
A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának tevékenysége Munkafolyamatok a Somogy Megyei Levéltárban A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának alaptevékenysége magában foglalja egyrészről az iratképzőknél keletkező iratanyag szakszerű kezelésének segítését, azok helyszíni ellenőrzését, másrészről a már levéltárba került anyagok megőrzését, restaurálta-
13
tását, feldolgozását és az ezekből készült segédletek, forrásközlések, tanulmánykötetek megjelentetését. Az intézményben tudományos munka és kutatás egyaránt folyik, amelyet tényszerűen bizonyít az elmúlt években kiadott kötetek száma, azok jó szakmai visszhangja. A levéltár első évkönyve, a Somogy megye múltjából, 1970-ben jelent meg. 2014-es évben már az évkönyvsorozat 42. kötet megjelenésére került sor. Az évkönyv mellett a Somogyi Almanach 1957-től kétévente, Iskola és levéltár című sorozat 1975-től jelenik meg. A sorozatokon kívül egyedi tanulmánykötetek is megjelennek. A Somogy Megyei Levéltár gyümölcsöző tudományos kapcsolatot ápol a jelentős mennyiségű és értékű Hungarica-anyaggal is rendelkező Rijekai Állami Levéltárral, ahol levéltárunk tudományos dolgozói 2001 őszétől folytatnak rendezési, jegyzékelési és feltáró munkákat. A kapcsolat egyik legfontosabb eredménye „Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai, 1870-1918” címet viselő kétnyelvű (horvát, magyar) kiadvány. A levéltárakkal kapcsolatos megváltozott társadalmi elvárásokhoz („nyitott levéltár”, „szolgáltató levéltár”) való alkalmazkodás újszerű feladatokat állít a levéltárak, így a somogyi levéltár elé is. Intézményünk alapvető célja a levéltárban fellelhető iratanyag feldolgozottsági szintjének emelése, illetve e munkák eredményeinek kötetekben és a saját honlapunkon történő publikálása, ezáltal a társadalom minél szélesebb rétegeivel való megismertetése. A levéltári anyagban való tájékozódást az intézmény honlapján elérhető adatbázisok és segédletek támogatják.
A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára folyosótárlat keretében évente több alkalommal rendez tematikus és évfordulós kiállításokat, melyekkel jelentős mértékben hozzájárul a levéltárban őrzött történeti dokumentumok szélesebb nyilvánosság általi megismeréséhez. A kiállítások egyre több érdeklődőt vonzanak, ami jelentős mértékben hozzájárul a levéltár közösségi szerepének erősítéséhez. Levéltárunk részt vesz a Múzeumok éjszakája és a Kutatók éjszakája elnevezésű rendezvénysorozatokon, ahol korosztálytól függetlenül tartunk bemutatókat, esetenként oktatási modulokkal. Levéltárunkban minden évben levéltári nap is megrendezésre kerül. Intézményünkben levéltári órákat is tartunk, amelyeket a levéltár honlapján is hirdetünk. A levéltárakban felhalmozott tudás oktatási célú felhasználása lehetőséget teremt a sokoldalú képességfejlesztés, valamint a kulturális nevelés kibontakoztatására, hozzájárul a levéltár közösségi szerepének erősítéséhez, a levéltárban őrzött „múlt” bemutatására. A levéltár alap-
tevékenységének számít a szakdolgozati tanácsadás. A rendelkezésre álló eszközök közül ki kell emelnünk a három kutatótermi mikrofilm-olvasót, négy személyi számítógépet és a könyvszkennert. A Somogy Megyei Levéltár jelenleg rendkívül gazdag könyvtárral rendelkezik, melynek állománya évről évre folyamatosan bővül. A 2013-as könyvtári leltár során 29 500 leltári tételt számoltunk. Ez a könyvek mellett CD és DVD tárat, valamint folyóiratbázist is magába foglalja. Könyvtárunk gyűjtőkörét szűkebb körben a helytörténeti, honismereti művek alkotják. A könyvtári állományban e mellett egyéb, az intézmény őrizetében fellelhető irat kutatását segítő és kiegészítő köteteket is megtalálhatunk, melyek a kutatások elsődleges hátteréül szolgálnak. A szakkönyvtár 178 darab muzeális jellegű dokumentummal rendelkezik, amelyek nem képeznek külön gyűjteményt, hanem a somogyi és közgyűjteményi állomány részét alkotják. A levéltári szakkönyvtár korlátozottan nyilvános, a könyvtár dokumentumai csak a kutatóremben használhatóak,
14
15
A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának kutatószolgálatát évente átlagosan 150 kutató keresi fel, akik közül 5-10 személy érkezik külföldről. Kutatóink levéltár irataiban való tájékozódását kutatószolgálatunk munkatársai segítik. Levéltárunkat leggyakrabban családfakutatás, illetve helytörténeti kutatások okán keresik fel. A levéltári kutatás szabályait és feltételeit a kutatási és kutatótermi szabályzatok tartalmazzák. A kutatási engedélyt a levéltár mindenkori igazgatója adja ki Kaposváron. Természetesen a mindenkori kutató számára a kutatás lehetősége a nagyberki fióklevéltárban is adott.
a felekezetek anyakönyveik (születési, házassági és halálozási) két példányban való vezetésére kötelezi. Az anyakönyvek másodpéldányai a vármegyei levéltárakba kerültek. Levéltárunkban megtalálhatóak a történeti Somogy vármegye területén elhelyezkedő egyházközségek 1828 és 1895 között vezetett anyakönyvei. Az 1828 előtti anyakönyvekről a levéltár mikrofilmmásolatot őriz. Magyarországon 1895. október 1-én polgári anyakönyvezést vezettek be. A levéltárban 1895 és 1980 között vezetett anyakönyvi másodpéldányok szintén a kutatók rendelkezésére állnak. A családtörténeti kutatásoknak az anyakönyveken kívül egyéb forrásai is előremozdítják a kutatói tevékenységet. Ide sorolhatjuk a különböző adó- és lélekösszeírásokat, nemesi összeírásokat, népszámlálásokat, urbáriumokat, úrbéri törvényszéki iratokat, nemességvizsgálati iratokat.
A családfakutatás lehetőségei
Településtörténeti kutatások
A családkutatás a levéltár őrzésében található anyakönyvi másodpéldányokon, illetve a mikrofilmeken alapul. A levéltár családi fondjai mellett természetesen egyéb fondok is a mindenkori kutatók segítségére vannak. A családtörténeti kutatások minden esetben az adott család saját irataiban, a még életben lévő családtagok emlékezetében (honnan származtak az ősök, milyen vallási felekezethez tartoztak, hol éltek stb.) kell megkezdeni. A felekezeti anyakönyvek plébániákon és parókiákon történő vezetése a XVIII. század elején válik általánossá. 1827-ig az egyház kizárólagos joggal rendelkezik híveinek nyilvántartására. Az 1827. évi 23. tc.
A napjainkban fellendülő helytörténeti kutatáshoz szintén számos levéltárban őrzött fond segítséget nyújt. A török hódoltság időből a megyére vonatkozó iratok nagyobb része elpusztult. Az egyes települések középkori történetére vonatkozó információk főként a fennmaradt diplomatikai gyűjteményben (Mohács előtti oklevelek gyűjteménye) találhatóak. A helytörténetírás esetében a különböző időszakokra vonatkozó helységnévtárak, történeti földrajzi munkák lehetnek a kutatók segítségére. A családi levéltárak iratanyagában szintén találhatóak a kutatás szempontjából hasznos információk. A települések
kölcsönzésükre nincs mód. A kutatóteremben elhelyezett könyvtári katalógus segíti a könyvek keresését, amivel segítséget nyújt a kutatásokhoz.
Kutatószolgálat
feudális kori történetének kutatásához számos forrástípus szolgál adalékul. E forrásokon belül az urbáriumokat, úrbéri jegyzőkönyveket, valamint a határjárásokat (metales) emelhetjük ki. Levéltárunk a reformkortól kezdve szerencsésebb forrásadottságokkal rendelkezik. A korszakból a kutatók számára a vármegyei közgyűlési iratanyag csaknem teljese egészében rendelkezésre áll. Az 1828-as országos összeírás Somogy megyére vonatkozó adatai hozzájárulnak a kutatás sikeresességéhez. A nemzetőr- és honvéd összeírások az 1848-49-es forradalom és szabadságharcok eseményeihez szolgálnak adalékul. 1848 után sok információt meríthetünk a Mária Terézia-féle úrbérrendezés irataiból. A XIX. században tovább bővül az egyes települések történetéről szóló források köre. Itt említhetjük meg a községek képviselőtestületi jegyzőkönyveit, a szolgabírák iparhatósági iratait, a különböző telekkönyvi iratokat. A települések XX. századi történetére vonatkozóan a városi vagy községi fondok iratanyaga nyújt mankót. Természetesen egyéb iratok is színesíthetik a kutatást (községi intézmények; ipari, gazdasági szervek, szövetkezetek, egyesületek iratai stb.). 1950 és 1990-es időszak között a községi tanács- és VB ülési jegyzőkönyvek községi iktatott iratokból lehet tájékozódni. Levéltárunk kéziratos- és kataszteri térképgyűjteménye szintén a kutatók fontos forrásbázisát képezi.
Ügyfélszolgálat Ügyfeleink telefonon, levélben, személyesen és e-mailen kereshetik fel levéltárunkat. Ezt követően a levéltár ügyfélszolgálati dolgozói e-mailben vagy levélben tájékoztatják az ügyfeleket a kutatás kimeneteléről, annak eredményeiről, szüksége esetén javaslatot tesznek a még felkereshető intézmények elérhetőségeiről, más közgyűjteményekben, levéltárakban történő kutatás lehetőségeiről.
Információk A levéltár neve és postacíme Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára 7401 Kaposvár, Bartók Béla utca 8–10. Telefon: (+36) 82/528-200 E-mail:
[email protected] Kutató- és ügyfélszolgálat nyitva tartása hétfő–kedd: 8.00–12.00, 13.00–15.45 szerda-csütörtök: 8.00–12.00, 13.00–17.45 péntek: 8.00–12.00
Fióklevéltár 7255 Nagyberki, Fő u. 11. Telefon: (+36) 82/377-087 Fióklevéltár kutató- és ügyfélszolgálatának nyitva tartása hétfő-csütörtök: 8.00–12.00, 13.00–15.45 péntek: 8.00–12.00, 13.00–14.45
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
Képjegyzék
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
1. oldal Papír, toll, pecsét
7. oldal Közgyűlési jegyzőkönyvek tékái
2. oldal Kaposvár Rippl-Rónai tér levéltár épület
8. oldal Kaposvár Rippl-Rónai tér levéltár épület
I. emelet, ólomüveg ablakok
I. emelet
A M n l s o M o g y M e g y e10.i l e Nagyberki v é lt á rA fióklevéltár
3. oldal Bálványosi album – 44-es gyalogezred em9 oldal Kaposvár Rippl-Rónai tér levéltár épület A g yA r e M z ti e v é lt á r lékmű ♦ A pécsi prépost és káptalan bizonyságlevele, I.eemelet
1232
oldal
4. oldal Esterházy Pál kiváltságlevele Kaposvár szá-
mára, 1703
11. oldal Kaposvár Rippl-Rónai tér levéltár épület
II. emelet, kiállítótér
5. oldal II. Ferenc József címeres levele Anton 12. oldal Nagyberki fióklevéltár Rubido von Zagorje számára, 1857 ♦ Bálványosi album – Autóverseny A kiadványt támogatta: 13. oldal Kaposvár Rippl-Rónai tér levéltár épület 6. oldal Gyógynövényes könyv II. emelet, kutatóterem ♦ Levéltári nap
Magyar NeMzeti LevéLtár
MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára
Budapest Főváros Levéltára
MNL Békés Megyei Levéltára
Győr Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Vác Város Levéltára
MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Hadtörténelmi Levéltár
MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára
Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség
MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
Győri Egyházmegyei Levéltár
MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár
MNL Pest Megyei Levéltára
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára
ISBN 978-615-80185-2-4
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
MNL Országos Levéltára
MNL Somogy Megyei Levéltára
Kiadja a Magyar Levéltárosok Írta Balogh EszterEgyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc
A
MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára
