M E G A T E R R A Környezetvédelmi Mérnöki Environmental Engineering Iroda KFT Office LTD Integritas et calliditas Iroda: 1022 Budapest, Herman O. u. 15. (bejárat a Zilah utca felıl) Tel.: 225-0124, 213-5813, 06-20-9311-230 Fax: 213-5813 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.megaterra.hu
KONZORCIUMI BESZÁMOLÓ A MONTABIO PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL 2. munkaszakasz: 2009. 01. 01- 2009. 12. 15.
Megbízó: Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Szerzıdés száma: OM-00026/2008, OM-00027/2008, OM-00028/2008, OM-00029/2008 Beszámolási idıszak: 2009. január 1. – 2009. december 15. A kutatási téma címe: „Komplex monitoring rendszer összeállítása talaj-mikroszennyezık analitikai kimutatására és biológiai értékelésére a fenntartható környezetért (MONTABIO)” Támogatott szervezetek: Megaterra Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.(konzorciumvezetı szervezet) Fair Trade Agro Bio Export-Import Kft. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Projektvezetı: Dr. Anton Attila Projekt honlapjának címe: http://ilzer.rissac.hu/montabio/index.html
Anton Attila projektvezetı
Dr. Szabó Péter Megaterra Kft.
Tartalomjegyzék I. Az 2. beszámolási idıszak részfeladatainak listája és státuszuk ....................................................3 II. Az 2. beszámolási idıszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása...............4 1. feladat 2. részfeladat: Térinformatikai adatbázis készítése/bıvítése (MTA TAKI) ...................4 2. feladat 1. részfeladat: Talajmintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI) ........................................4 2. feladat 2. részfeladat: Talajvíz- és felszínivíz-mintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI)...........5 2. feladat 3. részfeladat: Talajmintavétel-fejlesztés (MTA TAKI, Megaterra Kft.) ........................5 3. feladat 1. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) fejlesztése (Megaterra Kft., MTA TAKI).....................................................................................................................................6 3. feladat 2. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) kivitelezése (Megaterra Kft., MTA TAKI).....................................................................................................................................7 4. feladat 1. részfeladat: Növényvédıszer-maradékok mőszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) .................................................................................................................................................7 4. feladat 2. részfeladat: Szénhidrogén típusú szennyezık mőszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) ......................................................................................................................................7 4. feladat 3. részfeladat: Mőtrágya-eredető nehézfém-szennyezık mőszeres analitikai meghatározása (MTA TAKI)..........................................................................................................8 5. feladat 1. részfeladat: Daphnia-biotesztek kivitelezése (MTA NKI)..........................................9 5. feladat 2. részfeladat: Ames-féle mutagenitási tesztek kivitelezése (MTA NKI).......................9 5. feladat 3. részfeladat: Drosophila SMART teszt kivitelezése (MTA NKI)................................9 5. feladat 4. részfeladat: Talajmikroorganizmusok „össz-mikrobás” katabolikus aktivitásának meghatározása (MTA TAKI)..........................................................................................................9 5. feladat 5. részfeladat: Talajlakó állatokon végzett biotesztek kivitelezése (MTA TAKI ).......10 6. feladat 1. részfeladat: Tanulmányterv a szennyezett területek kockázatbecslésével kapcsolatban (MTA TAKI)..................................................................................................................................10 6. feladat 2. részfeladat: Tanulmányterv a talajszennyezésekkel kapcsolatosan felmerülı hatósági és közpolitikai lépésekkel kapcsolatban (MTA TAKI, MTA NKI ) ............................................10 A tanulmány elkészült, a 6.2 Mellékletben olvasható, „A környezeti állapotfelmérés társadalmi tényezık szerinti, közpolitikai szemlélető értékelése” címmel. ....................................................10 6. feladat 3. részfeladat: Oktatás (MTA NKI) ..............................................................................10 6. feladat 4. részfeladat: A 2009. évi eredmények disszeminációja (konferencia) (Megaterra Kft., MTA TAKI, MTA NKI)................................................................................................................11 III. Publikációk listája ......................................................................................................................11 IV. A munkaszakasz tervezett és tényleges költségei........................................................................13 V. Pénzügyi elszámolás .....................................................................................................................14 VI. Monitoring adatszolgáltatás (9. sz. melléklet)............................................................................15 VII. Tájékoztatási beszámoló ............................................................................................................16 VIII. A kutatás-fejlesztésben részt vevı személyek ..........................................................................17 Függelékek (CD-n)............................................................................................................................17
2
I. Az 2. beszámolási idıszak részfeladatainak listája és státuszuk Sorszám
Feladat
1.2.
Térinformatikai adatbázis készítése/bıvítése Talajmintavétel Talajvíz- és felszínivíz-mintavétel Talajmintavétel-fejlesztés In situ szenzoros mérések (gázdetektor) fejlesztése In situ szenzoros mérések (gázdetektor) kivitelezése Növényvédıszer-maradékok mőszeres analitikai meghatározása Szénhidrogén típusú szennyezık mőszeres analitikai meghatározása Mőtrágya-eredető nehézfémszennyezık mőszeres analitikai meghatározása Daphnia-biotesztek kivitelezése Ames-féle mutagenitási tesztek kivitelezése Talajmikroorganizmusok „összmikrobás” katabolikus aktivitásának meghatározása Talajlakó állatokon végzett biotesztek kivitelezése Tanulmányterv a szennyezett területek kockázatbecslésével kapcsolatban Tanulmányterv a talajszennyezésekkel kapcsolatosan felmerülı hatósági és közpolitikai lépésekkel kapcsolatban
2.1. 2.2. 2.3. 3.1. 3.2. 4.1. 4.2. 4.3.
5.1. 5.2. 5.4.
5.5. 6.1. 6.2.
6.3. 6.4.
Oktatás Konferencia
Felelıs: Megaterra Kft.: 1 MTA TAKI: 2 MTA NKI: 3 1
Készültség:
1, 2 1, 2 1, 2 1, 2
elkészült elkészült elkészült elkészült
1, 2
elkészült
3
elkészült
3
elkészült
2
elkészült
3 3
elkészült elkészült
2
elkészült
2
elkészült
2
elkészült
2,3
elkészült
3 1,2,3
elkészült elkészült
elkészült
3
II. Az 2. beszámolási idıszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása 1. feladat 2. részfeladat: Térinformatikai adatbázis készítése/bıvítése (MTA TAKI) 2009.ben tovább üzemeltettük a MONTABIO projekt honlapját (http://ilzer.rissac.hu/montabio/index.html). A belsı használatú munkaanyagok (a mintaterületek térképi megjelenítése, a 2009 évi vizsgálati eredmények) jelszavas bejelentkezés után válnak hozzáférhetıvé a résztvevık számára. A 2009 évi mintavételek eredményeit a 2008-ban kialakított térinformatikai környezetben mutattuk be. 2. feladat 1. részfeladat: Talajmintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI) E részfeladatban a gépi fúrásos mintavételi tervünket teljesítettük. A gépi fúrások talajmintáit a különbözı laboratóriumi vizsgálatok során dolgoztuk fel (lásd. 4.1., 4.2., 4.3., 5.1., 5.2 részfeladatok) A konzorcium mintavételezésre Békés-megyét jelölte ki, ahol az alábbi típusú táblákon és vizsgálati helyeken történtek terepi munkálatok: 1. Agrárterületek • Köröstarcsa (KT) bio és intenzív tábla • Medgyesegyháza (MH) bio tábla • Csorvás (Cs)intenzív tábla • Battonya (BA) bio és intenzív tábla, valamint ısgyep 2. Szennyezett ipari területek és mezıgazdasági jellegő szennyezı anyaggal, de nem mezıgazdasági tevékenység nyomán szennyezett területek • Gyomaendrıd – Nagylapos (peszticid) (GyN) • Békéscsaba (ammónium, nitrit, nitrát) (BSZ) • Orosháza I. (alifás szénhidrogének) (OK) • Orosháza II. (aromás szénhidrogének) (OL) • Orosháza III. (klórozott alifás szénhidrogének (ÖÜ) A Megaterra Kft. 2009-ben a konzorcium által kijelölt alábbi Békés-megyei teszt-területeken a következı gépi fúrásokat végezte el:
Plot Fúrások száma: Rétegek száma: Minták száma:
CS1 BA1 BA2 BA3 KT1 KT2 MH2
BSZ
GYN
OK
OL
ÖÜ
1
1
1
1
1
Végösszeg
Összesen
Bio (2)
MH Bio (2)
Intenzív (1)
KT Rét (3)
Bio (2)
BA Intenzív (1)
Terület használat
Intenzív (1)
Mintahely CS
Ipari területek Összesen
Mezıgazdasági területek
BSZ1 GYN1 OK1 OL1 ÖÜ1
5
5
5
5
5
5
5
1
5
5
5
5
7
5
5
5
5
5
5
3
3
3
3
3
35
25
25
25
25
25
25
3
15
15
15
15
185
63 248
4
Látható, hogy összesen 248 talajmintát vettünk meg idén a gépi fúrások alkalmával, melyek 56 fúrásból származnak. A fúrások térbeli allokálásánál az volt a cél, hogy a tavaly meghatározott protokollok szerinti elrendezést kövessük és minél inkább a tavalyi pontok közelében fúrjunk. A mezıgazdasági teszt-területekrıl készült térkép kivágatokat a M.I. Függelék, a mintavételezésrıl további adatokat a 2.1. Melléklet tartalmaz. A fúrt minták különbözı paraméterekre történt elemzése után a cél a lassan változó paramétereknél azt fogjuk tesztelni, hogy a talajmonitorozásnál az idıbeli változások során tisztán a mintavételbıl származó hiba mekkora. Az évenkénti ingadozással jellemezhetı paramétereknél pedig becsülni fogjuk a monitorozás során szükséges évenkénti ismétlések számát. 2. feladat 2. részfeladat: Talajvíz- és felszínivíz-mintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI)
Ipari terület
Mezıgazdasági terület
A talajvizet minden talajfúrás, illetve a teszt-területeken és környezetükben található figyelıkút, ásott kút, lecsövezett mintavételi fúrás esetében mintáztuk. 2009-ben összesen 102 vízmintát vettünk meg, ezeket a következı táblázatban mutatjuk be. A további részletek a 2.2. Mellékletben találhatóak. A mintavételi jegyzıkönyveket, mintavételi terveket, és a mintaátadási dokumentumokat a M.II. Függelék tartalmazza.
Vízminták Mintahely Ter.haszn. száma Intenzív 6 Bio 1 CS Felszíni víz 4 Intenzív 9 BA Bio 8 Gyep 9 Intenzív 5 KT Bio 8 MH Bio 7 Összesen: 57 BSZ 6 GY 1 GYN 8 OK 13 OL 6 OÜ 11 Összesen: 45 Végösszeg 102
2. feladat 3. részfeladat: Talajmintavétel-fejlesztés (MTA TAKI, Megaterra Kft.) A MONTABIO projektben célul kitőzött komplex monitorozás során a különbözı vizsgálatokhoz különbözı mintavételi módszereket kell alkalmazni. E részfeladatban az a célunk, hogy e vizsgálati módszereket harmonizáljuk. Ez azt jelenti, hogy térben és idıben összerendezett módon vesszük a mintát. Továbbá vizsgáljuk, hogy az így megvett minták mennyire reprezentatívak és mennyire pontosak. A pontossági és megbízhatósági elemzések számára két mintahelyen végeztünk viszgálatokat. 5
2009-ben Kıröstarcsán, két mintahelyen (KT1 és KT2) megtörténtek mintavételek. Összesen 112 bolygatott talajmintát vettünk, továbbá bolygatatlan talajmintákat és 190 talajbiológiai mintát az FDA és Collembola elemzésekhez. A következı vizsgálatok végeztük el: Vizsgálat
Minta
Talaj- és léghımérséklet
Talajhımérı (DTM Light) Léghımérı (CONRAD)
Collembola fajösszetétel, egyedszám Mikrobiológia (FDA érték)
Bolygatott (zoo doboz)
Nehézfém, növényvédıszer maradék TVG
Bolygatott (zacskó)
talajellenállás
Penetrométer (rúgós) Pocket Vane Tester Bolygatott (nedv.doboz) Bolygatatlan (henger)
nyírófeszültség nedvességtartalom Térfogattömeg, nedvességtartalom
Bolygatott (FDAdoboz)
Bolygatott (zacskó)
Mintaszám Helyszíni mérés 100-100 ponton rácshálóban a két mintaterületen = 200 20-20 minta területenként három idıpontban = 120 20-20 minta a Collembola minták mellett; ill. 20-20 minta a bolygatott mintákból = 80 112 minta három mélységben 112 minta három mélységben 200 helyszíni mérés 3 mélységben 100 helyszíni mérés 100 minta 49 minta
A részletes mintavételi jegyzıkönyvet a 2.3. Melléklet, a laboratóriumi eredményeket a T.I. Függelék, ill. a T.II. Függelék KT1 és KT2 jelzetei tartalmazza. 3. feladat 1. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) fejlesztése (Megaterra Kft., MTA TAKI) Az Ecoprobe 5 talajlevegı-mérı készülék fejlesztése érdekében beszereztük a kalibráló gázokat, rotamétereket a készülékbe épített vákuumszivattyú által biztosított anyagáram pontosabb megfigyelése céljából, valamint legyártattunk felszíni talajlevegı mintavevı egységet és az úgynevezett elveszı csúcsos metodikához szükséges szerelvényt. A mérésekhez rendszerbe állítottunk egy Eijkelkamp típusú szivattyút. A talajlevegı mérés két fontos befolyásoló tényezıje a hımérséklet és a páratartalom. Ezen paraméterek vizsgálata érdekében páratartalom és hımérséklet mérı szenzorokat szereztük be. A Megaterra Kft. 2009-ben megszerezte az akkreditációt (NAT) a talajlevegı mintavételre. A további részleteket a 3.1. Mellékletben közöljük. M.III. Függelék: Jegyzıkönyv. Az Ecoprobe 5 talajlevegı mérı mőszer vákuumszivattyújának ellenırzése M.IV. Függelék: Jelentés. Júniusi talajlevegı mérés és mintavétel, ipari tesztterületen /terepi és laboratórium mérési eredmények összehasonlítása/. Mellékletek: mérési eredmények M.V. Függelék: Jelentés. Augusztusi talajlevegı vizsgálat elveszı csúccsal (lost cone), mezıgazdasági tesztterületeken. Mellékletek: mérési eredmények. 6
M.VI. Függelék: Jelentés. Júniusi talajlevegı vizsgálat elveszı csúccsal, ipari tesztterületeken. Melléklet: mérési eredmények. M.VII. Függelék: Jegyzıkönyv. Az Eijkelkamp 12.26 perisztaltikus szivattyú anyagáram mérésének eredményérıl. Excel táblázat: Eijkelkamp perisztaltikus szivattyú anyagárama, eredmények. M.VIII. Függelék: Jegyzıkönyv. Belsı továbbképzés – a talajlevegı-mintavételi eszközök szakszerő használata. M.IX. Függelék: SIRIUS kombinált gázérzékelı kalibrálása Izobutil gázzal (100 ppm) 3. feladat 2. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) kivitelezése (Megaterra Kft., MTA TAKI) Az Ecoprobe 5 talajlevegı-mérı készülékkel nagy számú mérést végeztünk, többféle metodika szerint mezıgazdasági és ipari területeken. Laboratóriumi összemérések keretében vizsgáltuk a készülék által mért eredményeket. Továbbfejlesztettük a minták számának csökkentését célzó pre-laboralis eljárásunkat, melyrıl 3.2. Mellékletben számolunk be. M.X. Függelék: Jegyzıkönyv. RS Dynamics – Ecoprobe 5 talajlevegı mérı készülék kalibrálása. 2009. 05. 18. M.XI. Függelék: Jegyzıkönyvek: A 2009. évben Ecoprobe 5-tel elvégzett talajlevegı vizsgálatok mérési eredményei. M. XII. Függelék: Jelentés. A biológiai aktivitás vizsgálata Ecoprobe 5 készülékkel. M.XIII. Függelék: Megaterra Belsı Eljárás-1, (MEBE-1). Talajlevegı mintavétele. M.XIV. Függelék: NAT határozat; akkreditáltságot igazoló dokumentum a MEGATERRA Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. részére, talajlevegı/depóniagáz/biogáz mintavételére. 4. feladat 1. részfeladat: Növényvédıszer-maradékok mőszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) A pályázat második évében 102 felszínivíz- és 248 talajminta elemzését ütemeztük és végeztük el. A vizsgálati célvegyületek között 33 növényvédıszer-hatóanyag, -bomlástermék és lágyítószer (DBP) jelenlétét vizsgáltuk, részint az ezen vegyületekre jellemzı, a tömegspektrumokban megjelenı jellegzetes molekulaionok, részint – amennyiben a vizsgált szennyezı jelenléte ezt indokolta – a hatóanyag analitikai standardjével felvett kalibráció alapján. A célvegyületek körét és egyes analitikai és fiziko-kémiai paramétereit az N.I. Függelék I. táblázata tartalmazza. A táblázatban felsorolt szerves hatóanyagok mellett egyes víz- és talajmintákban elemi kén jelenlétét is detektáltuk. A kapott 121 vízmintából 115 kiértékelése megtörtént. A kiértékelt vízmintákban talált növényvédı szeres szennyezések mértékét az N.I.Függelék ismerteti, valamint ebben mutatjuk be a mért szennyezıdések típusait és mértékét, továbbá a skórfenoxi-alkánsavak detektálás származékképzéssel történı analitikai fejlesztést. Az kapott adatok alapján a mintavétel térbeli elrendezésének optimalizálását és a mintavételbıl származó mérési hibát a következı évben fogjuk elemezni, mely standardizált monitorozási módszertan fejlesztéséhez lesz elengedhetetlen. A mőszeres analitikai mérés leírása, illetve az eredmények kiértékelése a 4.1 Mellékletben található. 4. feladat 2. részfeladat: Szénhidrogén típusú szennyezık mőszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) Az ismert szennyezıanyaggal szennyezett ipari tesztterületeken alkalmazott mintavételezési és vizsgálati eljárások célja a szennyezı forrás feltárására vonatkozó reprezentativitás-optimálása mellett, az illékony szerves szennyezık (pl. klórozott és petróleum-szénhidrogének) meghatározása, szenzortechnikán alapuló helyszíni, in situ méréstechnikai eljárások kidolgozása, megbízhatóságuk mőszeres analitikai módszerekkel történı validálása. Az orosházi tesztterületeken ipari tevékenységbıl eredı, ismert szerves szennyezıanyagokat vizsgáltunk talajban, talajvízben és talajlevegıben. 7
Orosháza-I (alifás szénhidrogének) Orosháza-II(aromás szénhidrogének) Orosháza-III (klórozott alifás szénhidrogének) A talaj és talajvíz mintákat vizsgáló laboratóriumba szállítottuk, talajlevegıt helyszínen vizsgáltuk az Ecoprobe 5 talajlevegı mérı készülékkel. Ezenkívül a helyszíni talajlevegı mérés mellett talajlevegı mintákat is szállítottunk laboratóriumba, ahol a laboratóriumi méréssel egy idıben az Ecoprobe 5-tel is végeztünk méréseket – M.IV. függelék. A laboratóriumi jegyzıkönyvek a M.XX. Függelékben találhatók. A 2010. évben az MTA TAKI közremőködésével adott pontból származó talaj- és talajvíz minták helyszíni mőszeres, illetve pre-laboralis mőszeres mérési eredményeit fogjuk összehasonlítani laboratóriumi GC mérések eredményeivel. 4. feladat 3. részfeladat: Mőtrágya-eredető nehézfém-szennyezık mőszeres analitikai meghatározása (MTA TAKI) A vizsgálat során 14 mikroelem koncentrációjának mérését végeztük el, szekvens monokromátorral rendelkezı, nagy teljesítményő ICP-OES mőszeren. A mért elemek a következık: As, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sn, és Zn. A mérés leírását és az eredmények részletes elemzését a 4.3 Melléklet tartalmazza. A projekt második évében elvégeztük a 2008-ban vett 322 talajmintából (67 fúrási pontból) és 85 vízmintából kapott adatok elemzését. A mezıgazdasági területekrıl vett talajminták közül a fent felsorolt mikroelemek valamelyikét a 45 fúrási pontból 16 pontban találtuk a „B” határértéket (10/2000. (VI. 2.) és 6/2009. (IV. 14.) alapján) meghaladó koncentrációban. Ugyanez az arány az ipari vizsgálati területek esetén a következı: 22 pontból 11 bizonyult szennyezettnek. Ami a vízmintákat illeti, a 39 mezıgazdasági eredető mintából 11-ben találtunk határérték-túllépést, az ipari területekrıl származó 46-ból pedig 34 mintában. Az ipari területen kijelölt 5 vizsgálati terület közül a vízmintákat tekintve egyik sem mentes a szennyezıdésektıl. Habár az ipari területekre nem a nehézfém-terhelés volt elsısorban jellemzı, e tekintetben is szignifikáns eltérést tapasztaltunk a szántóföldi mintákhoz képest. Az elemzésekbıl továbbá az is kiderült, hogy a vizsgált elemek koncentrációját kevésbé befolyásolja a mővelés típusa, mint a mintaterület földrajzi elhelyezkedése. A vizsgálatok eredményeibıl kéziratot nyújtottunk be nemzetközi folyóiratba. Környezeti kockázatértékelés végett a szennyezett mintákat desztillált vizes és acetátpufferes kioldásnak is alávetettük. 2009-ben 248 talajmintát és 102 vízmintát analizáltunk. A következı mintahelyeken találtunk a vizsgálat nehézfémek között „B” határérték feletti koncentrációkat: Mintahely BA1 BA3 BSZ1 GYN1 KT1 KT2 MH2 OK1 OL1 ÖÜ1 Összesen:
Szennyezett minták száma 10 3 1 12 12 10 4 8 6 5 71
Az adatokat a T.II.Függelék-ben közöltük. nehézfémyszennyezés mérések száma 112 volt.
Továbbá
a
2.3.
részfeladatban
mért 8
5. feladat 1. részfeladat: Daphnia-biotesztek kivitelezése (MTA NKI) A projekt elsı évében a már stabil, ISO szabvány elıírásai szerint beállított tenyészettel elvégeztük a 2008. évi, analitikai vizsgálatra is került talaj- és vízmintákon az akut Daphnia magna toxicitási tesztet. A legfontosabb eredményeket az 5.1. Mellékletben foglaltuk össze. A mikroelemek toxicitása vízibolhán nagyban függ attól, hogy milyen vegyületként vannak jelen, ennek következtében a toxicitási értékek közlésekor a táblázatban jelöltük a különbözı mért értékeket. A vártnak megfelelıen, a vízminták többségénél nem tapasztaltunk toxikus hatást D. magna tesztállaton az immobilizációs teszt során. Ezzel szemben, szignifikáns és kiemelkedı toxicitást detektáltunk az összes olyan víz- és talajmintában, amely nagy mennyiségben tartalmazott növényvédı szert és/vagy nehézfémeket, jelezve ezen összetevık toxikus hatását. Ennek ellenére az egyes hatóanyagok egyedi toxicitásainak egyszerő összegzése nem ad megfelelı képet a tényleges hatásokról. 5. feladat 2. részfeladat: Ames-féle mutagenitási tesztek kivitelezése (MTA NKI) A projekt második évében elvégeztük az Ames-tesztet a 2,4-D vegyület vizsgálatára. Ez a fenoxi-ecetsav típusú herbicid napjainkban széles körben elterjedt, szelektíven alkalmazható auxinhatású herbicidek hatóanyaga. A teszt elvégzését indokolta, hogy a DDT és atrazine mellett a hazai talajokban a 2,4-D a harmadik leggyakrabban elıforduló növényvédıszer-maradék. Mindhárom alkalmazott törzsünk esetében negatív eredményt kaptunk a tesztben, mely összecseng a nemzetközi eredményekkel is – a teszt során a vizsgált anyaggal kezelt Petri-csészékben a kontrollhoz képest nem jelent meg szignifikánsan több revertáns kolónia. Így egyúttal validáltuk is tesztrendszerünket az irodalomban már elvégzett kísérletek reprodukálásával. (további adatokhoz lásd 5.2. Melléklet) 5. feladat 3. részfeladat: Drosophila SMART teszt kivitelezése (MTA NKI) Aprojekt elsı évében elvégzett kísérleti optimalizálás után idén elvégeztük az atrazine, glyphosate és 2,4-D hatóanyagok tesztelését. Ennek folytatásaként 2009-ben tovább folytattuk a magyarországi talajokban és vizekben leggyakrabban elıforduló növényvédıszer-hatóanyagok (terbuthylazin, chlorothalonil, delthametrin) vizsgálatát. 2009-ben elvégeztük néhány vízminta vizsgálatát. A V677 (GYN1/E/TV) és V679 (GYN1/G/TV) minták ipari szennyezés után elvileg megtisztított kutakból származnak, azonban méréseink szerint mindkét hely továbbra is nagy mennyiségben tartalmaz növényvédıszermaradékokat (acetochlor, atrazine, metolachlor, terbutryn, trifluralin). Az elızetesen Daphnia magna tesztállaton elvégzett immobilitási tesztek jelentıs toxicitást mutattak mindkét mintán. Az eredményeket az 5.3. Mellékletben mutatjuk be. 5. feladat 4. részfeladat: Talajmikroorganizmusok „össz-mikrobás” katabolikus aktivitásának meghatározása (MTA TAKI) 2009-ben elemeztük a 2008-ban felvett és analizált mintákat. Az FDA analízis adatait, továbbá a Collembola elemzések adatait tanulmányban foglaltuk össze, melyet az 5.4. Mellékletben közlünk. 2009-ben tovább folytattuk a biológiai mintavétel mintaszám optimalizációjára és térbeli mintavételi elrendezés tervezésére irányuló, 2008-ban megkezdett vizsgálatunkat, mely munka mintavételét a 2.3. feladatrészben írtunk le. A 2009-ben mért laboradatokat a T.III. Függelék-ben közöljük. 9
5. feladat 5. részfeladat: Talajlakó állatokon végzett biotesztek kivitelezése (MTA TAKI ) Két talajbiológiai változó (ugróvillás (Collembola) abundancia és összmikróbás aktivitás FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolízis alapján) méréseinek pontossági vizsgálatát, továbbá a mintanagyság és minták térbeli elrendezésének optimalizálását végeztük el az 5.4. és 5.5. részfeledatokban. A következı kérdéseket tettük fel: Mekkora területrıl „érdemes” a mintát venni ahhoz, hogy megfelelıen reprezentatív legyen a minta egy szántóföldi parcellára? - Azaz hogyan változik a mintavétel torzítása a területnagysággal? Milyen mintavételi elrendezéssel lehet csökkenteni a torzítást és növelni a mintavétel pontosságát, így pl. összevont mintavétel esetén hány al-mintából álljon? Hogyan lehet a rétegzett mintavételt tervezni - helyszíni vizsgálatok segítségével hogyan lehet a vizsgálat szempontjából homogén talajfoltokat kiválasztani? A vizsgálatot egy Békés megyei szántóföldi mővelés alatt álló mezıségi talajon végeztük 2008-ban. Öthektáros parcellarészletrıl, szabályos elrendezésben húsz mintavételi ponton öt, ill. tíz ismétlésben összesen száz ill. kétszáz talajmintát vettünk a Collembola és az FDA mutatók becsléseire, majd végeztük el a laboratóriumi elemzéseket, a következı eredményeket kaptuk: Az FDA mintavételnél a mintavételi pontok közötti heterogenitás nagyobb volt, mint a mintavételi pontokon belüli változatosság. A Collembola egyedszámnál ez fordítva alakult. Ezért, ha összevont mintavételt tervezünk, akkor az FDA mintavételnél a pontokon belül nem szükséges további ismétlést felvenni, míg a Collembola mintavételnél legalább 6 ismétlés kell. A mintavételi terület növelésével csökkent a torzítása a mintáknak, de jelentısen nıtt a pontatlansága, akár tízszeresére, mely gyakorlatilag értelmetlenné teszi az egyszerő (összevonás nélküli) nagyobb területegységrıl vett mintavételt. Az elemzésbıl az derült ki, hogy kb. 50 X 50 méter nagyságú terület még homogénnek nevezhetı, azonban nem reprezentatív a parcellára, mivel 15%-os torzítást okoz. A mintavétel rétegzését a talaj felsı rétegének hımérsékleti mérésével lehet segíteni, ha három Celsius foknál nagyobb a különbség a mintavételi pontok között, akkor azokat már nem tekinthetjük homogénnek és rétegezni szükséges. Az így kialakított rétegzett mintavételnél a pontosság kétszeresére növekedett. Az adatok alapján optimálisnak mondható elrendezés a rétegzetten vagy random elhelyezett több mintavételi egységbıl álló összevont mintavételi elrendezés, ahol az egyes 50 X 50 méter alapterülető egységekbıl átlagmintát képzünk. E vizsgálat további talajokon történı ismétlésével közelebb juthatunk egy a mainál pontosabb és megbízhatóbb talajbiológiai adatokat nyújtó protokoll felállításához. Az eredmények részletes ismertetését tanulmány formájában az 5.4 mellékletben mutatjuk be. 6. feladat 1. részfeladat: Tanulmányterv a szennyezett területek kockázatbecslésével kapcsolatban (MTA TAKI) „Szennyezett területek kockázatértékelése integrált módszeregyüttes alkalmazásával” címmel elkészült a tanulmány, melyet a 6.1.Mellékletben mutatunk be. 6. feladat 2. részfeladat: Tanulmányterv a talajszennyezésekkel kapcsolatosan felmerülı hatósági és közpolitikai lépésekkel kapcsolatban (MTA TAKI, MTA NKI ) A tanulmány elkészült, a 6.2 Mellékletben olvasható, „A környezeti állapotfelmérés társadalmi tényezık szerinti, közpolitikai szemlélető értékelése” címmel. 6. feladat 3. részfeladat: Oktatás (MTA NKI)
10
A projekt eredményeit beépítettük az MTA NKI Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályának munkatársai által végzett felsıoktatási tevékenység anyagába. A 2008/2009 tanév 2. szemeszterében Dr. Székács András Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának oktatási programjában az analitikai eredményeket ismertette a „Növényvédı szerek környezetanalitikája” c. tárgy keretében. A PhD-képzés keretében a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában folytatta munkáját Bokán Kata másodéves PhD-hallgató (témavezetı: Prof. Darvas Béla), és megkezdte munkáját Takács Eszter elsıéves PhD-hallgató (témavezetı: Dr. Székács András). Emellett a Pannon Egyetem Georgikon Karának Interdiszciplináris Doktori Iskolájában felvételt nyert a biotesztek témakörében Fejes Ágnes elsıéves PhD-hallgató (témavezetı: Dr. Fekete Gábor). A két újonnan felvett PhD-munkáját 2009. szeptember elsején megkezdte az MTA NKI Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályán. 6. feladat 4. részfeladat: A 2009. évi eredmények disszeminációja (konferencia) (Megaterra Kft., MTA TAKI, MTA NKI) 2009-ben a következı rendezvényeket rendeztük, (részletesebb ismertetéshez lásd: 6.4. Melléklet) • Poszteres elıadás és gyakorlati bemutató az A kármentesítés aktuális kérdései címmel rendezett KSzGySz konferencián, 2009. április 22-23. Képek a konferenciáról és a poszterrıl az M.XV. Függelékben láthatók. • Megaterrea Kft. belsı továbbképzése. A továbbképzésrıl készült jegyzıkönyv és képek a XVI. Függelékben találhatók. • Tanulmányút és tárgyalás az Ecoprobe 5 gyártójánál (RS Dynamics Ltd.). Az utazással kapcsolatos tárgyalási jegyzıkönyvet, fényképeket, valamint video-felvételt a XVII. Függelék tartalmazza. • MONTABIO konferencia (részletesen: VII. Tájékoztatási beszámoló c. fejezetben és a XVIII. Függelékben) • Poszteres elıadás az MKE 2009. október 7-9-én tartott rendezvényén. A bemutatott posztert, a téma rövid összefoglalását, valamint rendezvényen készített képeket a XIX. Függelék tartalmazza. • WIREC továbbképzés 2009. november 30-án.
III. Publikációk listája Szakcikkek: 1. 2. 3. 4. 5.
A. Bispo, D. Cluzeau, R. Creamer, M. Dombos, U. Graefe, P.H. Krogh, J.P. Sousa, G. Peres, M. Rutgers, A. Winding & J. Römbke. (2009): Indicators for Monitoring Soil Biodiversity. Integrated Environmental Assessment and Management 5:717-719. Székács, A., Adányi, N., Székács, I., Majer-Baranyi, K. és Szendrı, I. (2009) Optical Waveguide Lightmode Spectroscopy (OWLS) immunosensors for environmental monitoring. Appl. Optics, 48: B151-158. Székács A., Maloschik E., Mörtl M., Darvas B. (2008) Talajaink és vizeink növényvédıszerszennyezettsége. Környezetvédelem, 16 (6): 14-15. Fejes Á., Bokán K., Maloschik E. és Fekete G. (2009): Környezeti vízminták növényvédıszermaradékai és biológiai értékelésük nagy vízibolhán (Daphnia magna). Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 20:79-86. Bokán K., Fejes Á., Soós I., Fekete G. és Darvas B. (2009): Mutagenitási tesztek és egyes növényvédıszerek mutagén mellékhatásai. Növényvédelem 45:497-504.
11
6. Darvas B., Bokán K., Fejes Á., Maloschik E., Székács A. (2009) Növényvédı szerek környezetanalitikai és ökotoxikológiai kockázatai. In: Az ökológiai gazdálkodás szerepe a fenntartható fejlıdésben (Németh, A., szerk.) pp. 11-17, Magyar Biokultúra Szövetség, Budapest. Konferencia-elıadások: 1. Dombos, M., Szabó J., Anton A., Pásztor L., Szécsy O. (2009) Improving soil contamination monitoring in Hungary Geophysical Research Abstracts, Vol. 11, EGU2009-7204, 2009 2. Székács, A., Mörtl, M., Fekete, G., Dombos, M., Anton, A. (2009) Complex monitoring system for analytical detection and biological evaluation of soil micropollutants for a sustainable environment. Colloquium Spectroscopicum Internationale XXXVI (Budapest, Hungary), poszter 3. Maloschik, E., Mörtl, M., Székács, A. (2009) Novel derivatisation technique for the detection of phenoxyacetic acid herbicides by gas chromatography-mass spectrometry. Colloquium Spectroscopicum Internationale XXXVI (Budapest, Hungary), elıadás 4. Fejes Á., Bokán K., Maloschik E. és Fekete G. (2009): Környezeti vízminták növényvédıszermaradékai és biológiai értékelésük nagy vízibolhán (Daphnia magna). Abs. VI. MaViGe, Villány, pp. 26 5. Pásztor L, Szabó J, Bakacsi Integrating spatial legacy data of complementary soil surveys. Geophysical Research Abstracts, Vol. 11, EGU2009-7163, 2009 EGU General Assembly 2009. 6. Szabó J, Pásztor L, Dombos M, Pirkó B, Bakacsi Zs, Laborczi A. Elaboration of the Soil Monitoring Module of the Hungarian Agro-Environmental Program and preparation of the National Soil Degradation Monitoring System. Geophysical Research Abstracts, Vol. 11, EGU2009-7163, 2009 EGU General Assembly 2009. 7. Bernáth Balázs, Kurkó Réka: Talajgáz vizsgálatok, poszteres elıadás. A kármentesítés aktuális kérdései konferencia, Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, Budapest, 2009. április 22-23. 8. Dombos Miklós: Komplex monitoring rendszer összeállítása talaj-mikroszennyezık analitikai kimutatására és biológiai értékelésére a fenntartható környezetért (Montabio, OM- 0002629/2008.) ismertetése, ez évi feladatok meghatározása. A Megaterra Kft. belsı továbbképzése, Gárdony, 2009. május 6-8. 9. Filep Zoltán: Talajgáz mintavétel és illékony szerves komponensek vizsgálata. A Megaterra Kft. belsı továbbképzése, Gárdony, 2009. május 6-8. 10. Szabó Péter, Bernáth Balázs: Ecoprobe5 és az MSA AUER Sirius talajlevegı mintavevı és vizsgáló készülékek használatának 2008. évi tapasztalatai, a fejlesztés további lehetıségei, a gyakorlati alkalmazás kérdései. A Megaterra Kft. belsı továbbképzése, Gárdony, 2009. május 6-8. 11. Dombos Miklós: Két talajbiológiai indikátor (FDA, Collembola) mintavételi elrendezésének optimalizálása. Talajgáz méréssel támogatott környezeti monitoring rendszer konferencia, Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest, 2009. szeptember 22. 12. Szabó Péter: Komplex monitoring rendszer összeállítása talaj-mikroszennyezık analitikai kimutatására és biológiai értékelésére a fenntartható környezetért. Talajgáz méréssel támogatott környezeti monitoring rendszer konferencia, Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest, 2009. szeptember 22.
12
IV. A munkaszakasz tervezett és tényleges költségei Tényleges költségek Költségtípusok Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Külsı megbízás Egyéb dologi kiadás Immateriális javak beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések beszerzése Összesen
Támogatás 28 493 295 8 549 735
Saját forrás
Egyéb külsı forrás
15 476 760
Összesen 0 0
43 970 055 13 028 086
14 529 040 31 193 930 0 60 000
4 478 351 1 176 560 7 902 091 0 6 493 673
0 0 0 0
15 705 600 39 096 021 0 6 553 673
82 826 000
35 527 435
0
118 353 435
Tervszerinti költségek Költségtípusok Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Külsı megbízás Egyéb dologi kiadás Immateriális javak beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések beszerzése Összesen
Támogatás 17 724 000 5 902 000
Saját forrás 17 315 000
Egyéb külsı forrás
Összesen 0 0
35 039 000 11 562 000
11 950 000 47 250 000 0 0
5 660 000 3 000 000 10 022 000 0 0
0 0 0 0
14 950 000 57 272 000 0 0
82 826 000
35 997 000
0
118 823 000
A Montabio project 2009. évi pénzügyi elszámolásával kapcsolatosan megállapítható, hogy a projecthez nyújtott állami támogatás ezer forint pontossággal teljes mértékben elszámolásra került. A saját erı felhasználás a tervhez képest 469.565 Forinttal kevesebb, amit a következı évben kívánunk felhasználni. Személyi költségek a tervhez képest 8.931.055 Ft-tal tér el, mely a konzorciumi szerzıdés 6.5. pontjával egyetértésben a 25%-os különbséget nem haladja meg. A 2008 évben tervezett 12.000.000 Ft felhalmozási költségbıl 2009-ben 6.553.673 Ft került felhasználásra, az egyéb dologi kiadások terhére.
13
V. Pénzügyi elszámolás NYILATKOZAT (konzorcium vezetıje tölti ki)
Alulírott Dr. Szabó Péter mint a NKFP/07/A4/2007 számú projekt Konzorciumvezetıjének cégjegyzésre jogosult vezetıje, a projekt megvalósítására kötött támogatási szerzıdés 2. számú Szakmai és Pénzügyi mellékletében rögzített pénzügyi beszámolások során teljes körően, a támogatás és a saját/egyéb forrás felhasználására, valamint a kamat tekintetében elkülönített nyilvántartást vezetı konzorciumi tagok beszámolói alapján a projekt munkáira fordított költségeket, az alábbiak szerint összesítem. A támogatási szerzıdés 2.beszámoló részfeladatának teljesítése során keletkezett és a konzorciumi tagok könyvelésileg elkülönített nyilvántartásában kimutatott ráfordítások összesített összege 118.353.435.-Ft azaz Egyszáztizennyolcmillióháromszázötvenháromezer-négyszázharmincöt forint, az alábbi forrásonkénti és jogcímenkénti megoszlásban. A kimutatott ráfordítások a szerzıdésben vállalt célok megvalósítása érdekében merültek fel. Költségtípusok Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Külsı megbízás Egyéb dologi kiadás Immateriális javak beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések beszerzése Összesen
Támogatás
Saját forrás
Egyéb külsı forrás
Összesen
28 493 295
15 476 760
43 970 055
8 549 735 14 529 040 31 193 930
4 478 351 1 176 560 7 902 091
13 028 086 15 705 600 39 096 021
60 000 82 826 000
6 493 673 35 527 435
6 553 673 118 353 435
Budapest, 2009. év december hó 15 nap. ……………….……………………………………. Dr. Szabó Péter ügyvezetı igazgató Konzorciumot vezetı társaság/szervezet cégszerő aláírása (képviseletre jogosult vezetı neve, beosztása)
Melléklet: aláírt támogatásigénylı lapok kedvezményezettenként (melynek ráfordítási adatai jogcímenként és forrásonként megegyezik a nyilatkozatukban foglalt adatokkal)
14
VI. Monitoring adatszolgáltatás (9. sz. melléklet) Formanyomtatvány monitoring adatszolgáltatásra A projektek monitoring mutatói A táblázatot értelemszerően csak a projekt kapcsán értelmezhetı sorokban kell kitölteni. A monitoring indikátorokat konzorciumi szinten a beszámolók – beleértve a záró beszámolót is benyújtásakor kumuláltan kell megadni. Az NKTH a projekt lezárását követıen 5 évig kérheti a táblázatban szereplı indikátorokat. Indikátorok 1. A projekt közvetlenül hasznosítható eredményei Kifejlesztett új termék (db), Kifejlesztett új szolgáltatás (db), Kifejlesztett új technológia (db) Kifejlesztett új prototípus (db) Benyújtott szabadalmak száma (db) ebbıl hazai (db) ebbıl nemzetközi (db) Megítélt szabadalmak száma (db) ebbıl hazai (db) ebbıl nemzetközi (db) Állami minısítésre bejelentett fajtajelölt (db) Egyéb iparjogvédelmi oltalom (db) Publikációk száma (db) 1 cikk, 10 elıadás ebbıl hazai (db) 1 cikk, 10 elıadás ebbıl nemzetközi (db) Disszertációk száma; PhD (db) Projekt eredményeként létrejött új projektek száma (db) ebbıl hazai (db) ebbıl nemzetközi (db) 2. Emberi erıforrás A projektbe bevont, K+F munkakörben foglalkoztatottak száma (fı) A projektbe bevont PhD hallgatók száma (fı, FTE) A projektbe bevont posztdoktorok száma1 (fı, FTE) A projektbe bevont fiatal kutatók száma (fı, FTE) A projektbe bevont nık száma (fı, FTE) A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db) ebbıl az új kutatói munkahelyek száma (db) A projektben résztvevı kutatók száma (fı) A projektben résztvevık munkaidı ráfordítása (FTE) A projekt lezárása után megtartott munkahelyek száma (db) 3. Társadalmi és gazdasági hasznosítás Horizontális szempontok érvényesülése (fenntartható fejlıdés, környezetvédelem, esélyegyenlıség, biztonság, regionális egyenlıtlenségek mérséklése) A projekt eredményeinek disszeminációja pl: nyilvános fórumon történı bemutatása (formája és száma, db) workshop ekıadások hazai konferenciákon (db) workshop ekıadások 1
érték
18 11 7
26 5 1 12 9 8 13 14,77
12 7
156/1997. (IX.19.) Korm. rendelet a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bólyai János Kutatási Ösztöndíjról
15
nemzetközi konferenciákon (db) 5 Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények formája és száma (db) szemlélet, módszertan Nemzetgazdasági, illetve közcélú hasznosíthatóság (hasznosítók köre, vállalkozások száma, db) Spin-off cégek száma (db) 4. Forrásbevonás A projektbe bevont saját forrás (Ft) 35.527.435 A saját forráshoz bevont külsı tıke összege (pl. kockázati tıke, bankhitel stb.) (Ft) 5. Hosszú távú gazdasági hasznosítás (projektzárást követı 3 évben) Az eredményt hasznosító cég(ek), intézmények száma, szövetkezetek, vállalkozások száma (db) A projektben hasznosított magyar szellemi termék(ek) száma (db) A projekt eredményeként létrejött többlet export árbevétel (Ft) és/vagy jövedelemteremtı-képesség, piaci részesedés növekedése A projekt eredményeit mely országokban alkalmazzák További együttmőködés az egyetemmel, kutatóintézettel (db) 6. Egyéb, a projekt jellegébıl adódó, a pályázó által megadott speciális monitoring mutatók
VII. Tájékoztatási beszámoló MONTABIO konferencia A MONTABIO K+F projekt 2009. évre vonatkozó elvégzett feladatairól, eredményeirıl, valamint az év hátralévı részében végzendı feladatokat illetıen a konzorcium tagjai 2009. szeptember 22-én konferenciát tartották a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében. A konferencián elıadások hangzottak el, a jelenlévık értékelték az elért eredményeket és pontosították a további feladatokat. A konferenciáról készült jegyzıkönyvet a M.XXI Függelék, valamint az elıadások vázlatát M.XVIII. Függelék tartalmazza.
16
VIII. A kutatás-fejlesztésben részt vevı személyek Szakmai munkában részt vevı személyek dr. Szabó Péter Bernáth Balázs Bosánszky János Nagy Zoltán Pintér Miklós Tatai Gábor Szécsy Orsolya
Konzorciumi Feladatok (sorszám, munkaterv tag szerint) (sorszám) 1 1.1., 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.2., 6.4., 6.5. 1 1.1., 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.2., 6.4., 6.5. 1 2.1., 2.2. 1 2.1., 2.2. 1 2.1., 2.2. 1 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.2., 6.4., 6.5. 3 4.3, 5.4
Ráfordított idı (nap) 143 172 84 158 147 174 260
Draskovits Eszter
3 3.2, 5.4
260
Molnár Sándor
3 3.2, 4.3, 5.4
20
Villányi Ilona
3 1.1, 4.3, 5.4
166
Ködöböcz László
3 2.3, 3.2
26
Bíró Ibolya
3 5.4, 5.5
65
Wohlmuth Richardné
3 2.1, 2.2, 4.3
143
Galambos Gáborné
3 2.1, 2.2, 4.3
220
Losonci Lászlóné
3 2.1, 2.2, 4.3
163
Dr. Székács András
4 1.1, 4.1, 4.2, 6.4, 6.5
125
Dr. Darvas Béla
4 1.1, 5.1, 5.2, 5.3, 6.3, 6.4,
140
Dr. Fekete Gábor
4 2.1, 2.2, 2.3, 5.1, 5.3, 6.4,
213
Dr. Mörtl Mária
4 4.1, 4.2, 6.4,
75
Nádasdi József
4 4.1, 4.2,
75
Juracsekné N. Judit
4 4.1, 4.2,
260
Bokán Katalin
4 5.2, 5.3, 6.4,
220
Fejes Ágnes
4 4.1, 4.2, 5.1, 5.3
125
Takács Eszter
4 5.2, 5.3
Mészáros Ferenc
2 1.1, 2.1, 6.5
220
Endrei Nikolett
2 1.1, 1.2, 6.5
110 3839
75
Függelékek (CD-n) A jelentés 21 Függelékét, továbbá 13 Mellékletét CD adathordozón adtuk le.
17
