A Lőrincz-féle komplex tantermi játékok a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben*

154

A Lőrincz-féle komplex tantermi játékok...

Rátkainé Hegedűs Ilona – Szalainé Tóth Ibolya

A Lőrincz-féle komplex tantermi játékok a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben* Hogyan kerülhet az iskolába a játék, miként lehet ott jelen? Hogyan lehet egyszerre tanulni és játszani? Lehet-e játszva tanulni? – e kérdésekre ad választ a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestületében meghonosított jó gyakorlat. Az intézmény vezetői és pedagógusai mindig is törekedtek arra, hogy tanítványaiknak olyan pedagógiai környezetet alakítsanak ki, ahol az egyik legalapvetőbb gyermeki tevékenység, a semmivel sem pótolható játék is része az iskolai életnek, a tanítási-tanulási folyamatnak. Az iskolában sokszínű tevékenység folyik, hogy a különböző fejlettségű és szociális helyzetű tanulók megtalálják az érdeklődésüknek és fejlettségüknek megfelelő foglalatosságokat. A tantestület felismerte, hogy: „A változás üteme az iskolában is reformokat követel. A ma még óvodás és kisiskolás nemzedék mintegy fele olyan munkakörben fog elhelyezkedni, amely jelenleg még nem létezik. A technológia újabb és újabb vívmányai egyre gyorsabban változtatják meg a diákok életét, munkalehetőségeit. Éppen ezért az iskoláknak a tapasztalatszerzés és az információáramlás gazdag tárát kell biztosítaniuk…” (Dr. Spencer Kagan: Kooperatív Tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001, 22.)

Egy tanulságos történet Lőrincz József bajai játékmester komplex tantermi játékprogramja egy nyári tábor hatására bekerült a szandaszőlősi iskola programjába. 2001 nyarán táborozó néptáncos gyerekek egy csoportja egy bajai játszóházban találkozott Lőrincz József úrral, részt vettek a foglalkozásán. A táborvezető kolléganő azonnal felfigyelt a játékok pedagógiai és pszichológiai értékére. 2002 januárjában az iskolavezetés meghívta az iskolába Lőrincz József gépészmérnököt, a játékok megálmodóját, kivitelezőjét és tulajdonosát azzal a céllal, hogy az egész tantestület egy műhelymunka keretében megismerje munkásságát. A tantestület tagjai a közös játék során gyerekként játszottak, szabályokat tanultak, együttműködtek és versenyeztek egymással. *

A tanulmány A változások kora – 3 I Akadémián (2009. március 3–5., Bükfürdő) elhangzott előadás szerkesztett változata.

VÁLTOZÁSOK KORA – 3 I AKADÉMIA

Ezt a szakmai napot egy megbeszélés zárta, amelyen azok a nevelők maradtak ott, akik szívesen vállalták, hogy osztályaikkal, csoportjaikkal részesei lesznek annak a pedagógiai kísérletnek, amely a játékrendszerre épül. 2002-től 2006-ig Lőrincz úr kéthetente két napon át volt az iskola óraadója, és órarend szerint 12-15 tanulócsoportnak tartott foglalkozást saját készítésű, természetes anyagokból készült játékaival. A csoportok korosztály szerinti megoszlása igen széles skálát ölelt fel: óvodásoktól a 8. osztályos diákokig. Már ekkor csoportra szabott munkatervek alapján történt a gyerekek tudatos fejlesztése, melynek szempontjai a következők: osztály/csoport rövid bemutatása, helyzetelemzése; • szociometriai és elemzésük; • a programbanmérések részvétel határozott, konkrét, személyre szabott céljai; • az osztályfőnökivalómunkatervben megfogalmazott és a játékos foglalkozáson fejlesz• tendő kompetenciák; foglalkozások eredményességének tervezett mérése (kérdőív, interjúkérdések, be• aszélgetések, kontroll szociometriai mérés stb.). A fejlesztés egyre tudatosabb lett, egyre több csoportra hatott. Összegyűjtötték az egységes eljárásokat, amelyeket azután minden csoportvezető alkalmazott. 2004-ben Oroszlány Péter közreműködésével 30 órás akkreditált képzést dolgoztak ki „A játék és a gyermeki személyiség fejlődése II.” címmel. A játékfoglalkozásokról egy oktatófilm forgatása is ebben az időszakban kezdődött el. A 2007/2008-as tanévtől a játékmester már csak 1. osztályban és fejlesztő csoportokban tartott foglalkozásokat, s mivel valamennyi alsós kolléga részt vett a „játékos képzésen”, ők már önállóan folytathatták a jól megalapozott munkát. Tanfolyami záródolgozatként készültek el a tematikák az 1–4. osztályig, valamint az óvodásoknak és a felsős osztályoknak 37 foglalkozásra (heti 1 órára), melyek az adott hónap fejlesztési céljainak megfelelő játékokat tartalmazzák (ezek korrekciója, kiegészítése a tanév során folyamatosan a nevelők feladata). Mára már minden alsós osztályban heti 1 alkalommal a tanító irányítja a foglalkozásokat (1–2. melléklet). A 2008/2009-es tanévben az önálló tervezés mellett a tudás frissítése, bővítése céljából negyedévente konzultációs-továbbképzési céllal Bajára utazik a tantestületből delegált csoport (8 fő). A hét év alatt összegyűjtött játéktudást felhasználva kiadvány készült, amely segítséget ad a felkészülésben és az új kollégák tanításában.

A játékrendszer bemutatása A játékrendszer funkciója alapján alkalmas

• közösségfejlesztésre, fejlesztésére, • részképességek kiemelten a gondolkodás fejlesztésére. •

155

156


Maguk a játékok két nagy csoportot alkotnak: az eszköz nélküli és az eszközt igénylő játékok csoportját. Előbbiek vagy teljesen eszköz nélküliek, vagy nagyon kevés eszközt igényelnek. (Csaknem 100 ilyen játék leírását tartalmazza a tantestület által összeállított gyűjtemény.) Az eszközös játékok több csoportba sorolhatók: és logikai játékok, melyek egyben didaktikai eszközökként is alkalmazhatók • ügyességi eltérő képességű gyerekek számára is; • régi korokból származó, felkutatott és rendszerezett, kultúrtörténeti játékok. Az ügyességi játékkal fokozatosan nehezedő akadályokat kell a gyerekeknek leküzdeniük, ügyelve a sorrendiségre is. Ezek mindegyike alkalmas pontszerzésre, versenyzésre. A könynyebb akadályok viszonylag rövid idő alatt leküzdhetők, ami sikerélményt, önbizalmat adhat a nehezebb feladatok teljesítéséhez. A logikus gondolkodást segítő játékok sokféle szabály megismerését teszik lehetővé. A szabályok betartása, követése segíthet a közösség szabályainak elfogadásában is. A játékosok az eredeti szabályokhoz képest új szabályokat is alkothatnak saját kreativitásuknak megfelelően. A játszma végeredménye nem a szerencsétől függ, hanem a játékosok gondolkodásától, helyes következtetésétől. A logikai táblák egy részén a játék néhány perc alatt befejezhető, de vannak hosszabb játékidejű, elmélyültebb gondolkodást, türelmet, kitartást igénylő eszközök is. A játékos foglalkozásokon lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók régi korok játékait, játékszokását is megismerjék. A játék lehet egyéni vagy közös tevékenység, de az utóbbi nagyobb élményt jelent. A közös tevékenység közben elért eredmény, a közös sikerélmény pozitív légkört teremt az osztályban. A közös játék során az osztályközösség tagjai jobban megismerhetik egymást, de önmagukat is. Vannak olyan játékok, amelyekben a játékosok nem egymás ellen, hanem egymást segítve játszanak csoportokban, például egy adott pontszám eléréséért. E játékrendszer fejlesztési lehetőségeivel él az intézmény.

Minőségfejlesztés – pedagógiai fejlesztés A minőségfejlesztésben elsajátított gondolkodás, a PDCA-elv alapján történő működés jellemzi a játékrendszerhez kapcsolódó munkacsoportot is. Iskolánkban minden pedagógiai fejlesztés alapja a minőségfejlesztésben megszerzett gyakorlat, a PDCA-logika alapján való működés. Ezt alkalmazzuk a Lőrincz-féle komplex tantermi játékok esetében is. Ennek értelmezését segíti az alábbi ábra, ahol a körbe elhelyezett négyszögekben az iskolában működő szakmai műhelyek találhatók. A rövidítések közül a ZMF a zenés mozgásfejlesztést, a kompetencia alapú oktatást jelenti.


Éves célmegjelölés

P

Eredmények kommunikálása

Éves munkaterv

ZMF Fejlesztő foglalkozások

A

Socratesprojekt Folyamatos fejlesztés

Kooperatív műhely

Tanév végi értékelés

Kompetencia alapú oktatás

D

Lőrincz-féle komplex tantermi játékok

Féléves értékelés

Évenkénti partneri igény- és elégedettségmérés C

A programban részt vevő osztályok nevelői tanév elején helyzetelemzést készítenek csoportjukról, ennek tükrében fogalmazzák meg a célokat, a fejlesztendő kompetenciákat az osztályra vonatkozóan. Év elején és év végén szociometriai elemzést készítenek. Ezek összehasonlításával képet kapnak a játék közösségformáló hatásáról. Tanévenként kétszer – félévkor és év végén – műhelymegbeszélést tartanak, ahol adott szempontsor szerint beszámolnak, tapasztalatokat cserélnek, tanácsokat adnak egymásnak. (3. melléklet). SWOT-analízist készítenek az osztályra vonatkozó erősségek-gyengeségek és lehetőségek-veszélyek feltárásával. A foglalkozások eredményességét kérdőívvel, interjúval, beszélgetésekkel mérik (4. melléklet). Az intézmény célkitűzése, jövőképe a 2002-ben elkezdett folyamat továbbvitele, folytatása, fejlesztése. A részt vevő pedagógusok véleménye is alátámasztja a fentieket: ma iskoláját gyakran éri az a bírálat, hogy nem készít fel eléggé az életre, de azok a • „agyerekek, akik ebben a programban részt vesznek, másképp láthatják a világot, megismerhetik a világ játékkultúráját;

157

158


gyerekek jutnak sikerélményhez, akik egyébként nem kiemelkedő képessé• olyan gűek; félénkebb tanulók ezeken a foglalkozásokon ki tudnak teljesedni; • amásgátlásosabb, oldalról ismerik meg a nevelők, illetve a gyerekek egymást; • „érződik pedagógiai transzfer hatása, mert a nevelő szemléletében is tud átvinni • módszert,ajátékot egyéb más óráira, így válik ez koherens rendszerré; feladata, hogy haladjon, mert változnak a gyerekek, változik a türelmük, • aazpedagógus igényük, és ha csak a klasszikus módszerekkel próbálnak haladni, akkor előbb-utóbb

• • • • • • •

zsákutcába futnak; ha így érhetnek el eredményeket, akkor ezeket a módszereket kell alkalmazniuk; a játék alkalmas arra, hogy összekössön embereket, kialakuljanak barátságok, egy picit visszamentsen a mostanában elszürkülő emberi kapcsolatokból; maga a játék beindítja azokat az akarati folyamatokat, amelyek tudattalanul is, egy belső erőként segítenek a megismerésben; amikor a gyerekek a játékkal játszanak, észre sem veszik, mégis fejleszti a finommotorikájukat; a foglalkozásokon nagyon sok a csoportmunka, ahol a gyerekek véletlenszerűen kerülnek egy csoportba, tehát megtanulnak együtt dolgozni, együtt küzdeni a célért, és megtanulják elfogadni az esetleges kudarcot is, hiszen egy verseny folyamán nem feltétlenül biztos, hogy mindenki nyer; olyan kapcsolatokat is létesítenek egymással a gyerekek, amilyeneket egyébként nem szoktak, és ezzel kapcsolataik szélesednek, egymás iránti előítéleteik csökkenek, megszűnnek; semmiben nem mutatkozik meg olyan nyilvánvalóan az ember jelleme, mint a játékban; a gyerekeknek szükségük van a tágabb értelemben vett tanulásra, a gyakorlatias, minden területet felölelő fejlesztésre.”

Irodalom Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.


1. melléklet • A hónap célja: Auditív figyelem és emlékezet fejlesztése

Eszköz nélküli játékok Idő

Bevezető, ráhangoló,

Április

pihenőjátékok

Betű-szám játék és szójáték

Csoportos közösségépítő játékok

Játék eszközökkel Részképesség-fejlesztő játékok

Logikus gondolkodást fejlesztők

Közösségi játékok

1.

Üzenettovábbítás

Miből van egy? (Betűhalmaz)

Információtorzulás

Feltekerős játék

Huszonegy

Kendőpálya

Koncentrációs gyakorlat – környezetünk megfigyelése

Barkochba

Pincér

Golyókapkodó

2.

Nyulak és róka

Memóriakészlet

Csendjátékok

Szállodai szobafoglalás

Mi változott? Gyűrűtovábbító

Memória (2 db-os)

Ötven pont

Rudacskázó

Elmentem a vásárra, vettem …

Miből van kettő?

Ki nincs velünk?

Toronyépítő

Útépítés

Madárröptető

3. 4.

2. melléklet • Játékfoglalkozás 3. osztály A foglalkozás ideje: 2006. október. A foglalkozás helye: Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A foglalkozás témája: Egyéni és páros játékok. Szókincset bővítő játékok. Új játék tanulása: „Nyulak és róka” – logikai, problémamegoldó, gondolkodást fejlesztő játék szabályának megtanulása. Feladatok: új játék ismertetése („Nyulak és róka” társasjáték szabályainak megtanu• oktatási: lása); időérzékelés elmélyítése, finommotorika, logikus, problémamegoldó gondol• képzési: kodás és szeriális készség fejlesztése; önfegyelemre, kitartásra, pontos, átgondolt munkavégzésre nevelés. Egy• nevelési: másért érzett felelősségre ösztönzés. Munkaformák: egyéni, frontális, páros Szemléltetés: tábla képe, stopperóra, alapkészlet játékai

159

160


A foglalkozás tartalma és menete Mottó „Barátkozz meg a csönddel!” A tábláról olvashatóan ez a mottó hatja át a mai foglalkozást.

A képességfejlesztés iránya Emocionális fejlesztés Verbális fejlesztés

– Spontán megnyilatkozások a mottóról! Leírják a gyerekek a füzetükbe.

Lényegkiemelés, szókincsbővítés

– Alá: Mit jelent szerinted a csönd, foglald össze egy mondattal! – Néhány mondat meghallgatása 1. Bevezető játékok a) Egyperces csendjáték (játékleírás a könyvben az eszköz nélküli játékoknál) – 2-3 tanuló egymást követően az osztály előtt megpróbál 1 percig csendben maradni, és jelzi, ha szerinte letelt az idő. Az a tanuló a „csendkirály”, aki legközelebb volt az 1 perchez. b) Fejben huszonegy – páros játék (játékleírás a könyvben az eszköz nélküli játékoknál) Az osztály tanulói párban állva játsszák a játékot.

Időben való tájékozódás fejlesztése A teljes csend megélése, egymásra való odafigyelés, türelem

Logikus gondolkodás fejlesztése Páros feladatokkal egymásra való odafigyelés, egymás megismerése

c) Gombócevő – páros játék, a táblánál 3 pár játssza el. 2. Nyelvi játékok, szójátékok – füzetben egyénileg dolgoznak a gyerekek. a) Kulcsszójáték

Figyelem, emlékezet, logikus gondolkodás, szókincs fejlesztése. Önálló feladatkészítéssel összefüggések megláttatása

pl.: …eső, …hal, …óra, …ér, …ásó (Kulcsszó: arany) – ha jól megy párokban, önállóan is készíthetnek feladatot b) Egészítsük ki! Pótoljuk a betűket, keressünk értelmes szavakat! (Füzetben dolgoznak, ki tudja a legtöbb értelmes szót alkotni) Pl.: L.K.. – LAKÁJ, LAKOS, LÉKEK.

Kombinatorika fejlesztése


A foglalkozás tartalma és menete

A képességfejlesztés iránya

3. Célkitűzés: Új játék ismertetése: „Nyulak és róka” Társasjáték megtanulása – szabályok ismertetése, leírása, játékmező lerajzolása – bemutató játék párban

Szabálytudat, önfegyelem, kitartás, logikus gondolkodás fejlesztése Szeriális képesség fejlesztése A gondolkodás és a cselekvés összhangja

– gyakorlás párokban gyakorlótáblákon Közben a többi tanuló az alapkészlet játékainál elhelyezkedik, és szabadon válogat a játékok között. Cél, hogy minden tanuló el tudja játszani pedagógus odafigyelése mellett a játékot.

4. Szabad játék az alapkészlet játékaival 5. A foglalkozás zárása – Játékok felsorolása

Spontán megnyilvánulások

– Ki érzi úgy, hogy az új játék szabályát elsajátította?

Önfegyelem erősítése

– Mottó újbóli elolvasása, búcsúzás, 1 perces behunyt szemmel való pihenés

3. melléklet • Fajátékos foglalkozások éves elemzése 2007/2008 1. Osztály/csoport:………………………………………………………………………... 2. Létszám: ……………………………………………………………………………... 3. Hány foglalkozás volt ebben a tanévben? …………………………………………….......... 4. Hány foglalkozáson vettél részt? …………………………………………………………. 5. Hány foglalkozást tartottál?……………………………………………………………... 6. Lőrincz Józseffel való megbeszélések Időpontja

Témája

161

162


7. Célmeghatározások a) Megvalósultak, jó úton járnak

Hogyan?

b) Nem valósultak meg

Miért?

8. Összehasonlító mérések eredményei (szociometria, részképességek szűrése) mellékelve a változások bejelölésével .................................................................................. 9. A tanév során felmerülő a) Pozitívumok .................................................................................. b) Nehézségek ..................................................................................


10. Az interjúkérdések alapján SWOT-analízis készítése erősségek

gyengeségek

lehetőségek

veszélyek

11. Véleményem, kérdéseim, megerősítések (minden, amit még el szeretnél mondani) .................................................................................. Szolnok, 2008.………………… ……………………………… aláírás

4. melléklet • Interjú kérdései (felnőttek) 1. Mi az, ami nagyon tetszett vagy nem tetszett a Lőrincz-féle komplex tantermi játékok rendszere program tevékenységei közül? 2. Pedagógiai szempontból a tanulók milyen készségeit, képességeit erősítette? 3. Mennyire tudtad hasznosítani a tanulók itt szerzett tudását a saját munkád során? 4. Mi az, amin változtatnál a programmal vagy szervezéssel kapcsolatban? 5. Milyen javaslataid lennének a további munkával kapcsolatban?

Interjú kérdései (gyerekek) 1. Melyek voltak a kedvenc játékaid a foglalkozásokon? 2. Miért kedvelted ezeket a tevékenységeket? 3. Mi az, ami nagyon tetszett vagy nem tetszett a fajátékos foglalkozások tevékenységei közül? 4. Láttad-e hasznát a foglalkozásokon szerzett tudásodnak? 5. Min változtatnál, milyen javaslataid lennének a foglalkozásokkal kapcsolatban?

163

A Lőrincz-féle komplex tantermi játékok a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben*

Recommend Documents