A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése Pusztai Krisztina, Dr. Béres András KVI – Plusz Kft A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KSZGYSZ Szakmai Konferencia, 2012. Május 22.
A Nemzeti Fejlesztési Terv Jedlik Ányos Programjának, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Baross Gábor Programjának (BAROSS-4-2007-0018), és a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP-1.1-07/1-2008-0008; KMOP2009-1.1.4-09-2010-0036) támogatásával
1
A környezeti levegő védelmét szabályozó fontosabb kormány- és miniszteri rendeletek
2
306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
5/2011. (I. 14.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegővédelemmel összefüggő módosításáról
6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
Levegőterheltségi-szint vizsgálatok
3
•
akkreditált szakaszos szálló por (TSPM, PM10, PM2,5) mérések;
•
szálló por összetételének vizsgálata akkreditált módon (szennyezők jogszabályban leírtnál szélesebb körére);
•
levegőtisztaság-védelmi mobil laboratórium;
•
akkreditált levegőterheltségi-szint vizsgálatok (NO-NO2-NOx, CO, SO2, O3, TSPM, PM10, PM2,5 BTEX)
Szálló por (PM2,5) mérésének problémái
4
jelenleg az OLM mérései alapján az ország területének túlnyomó részére nem rendelkezünk expozíciós adatokkal a szállópor PM2,5 frakció esetében és ebből következően ezen porfrakció összetételéről, egyéb szennyező anyag tartalmáról is kevés az információ;
a szálló por PM10 és PM2,5 frakciójának összetétel vizsgálatára irányuló kutatások hazánkban napjainkig eseti jellegűek voltak, a vizsgálati eredmények nem alkalmasak az összetétel átfogó értékelésére, a természetes és antropogén hatások mértékének megítélésére.
Kutatási projektünk Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP-2009-1.1.4-09-20100036) „A környezeti levegő ultrafinom por (PM2,5) szennyezettségének és egyedi szerves szennyezőinek vizsgálata, módszerfejlesztés, új szolgáltatás kifejlesztése.” Célkitűzések: a szálló por PM2,5 frakció koncentrációjának mérése természetes és épített (települési és ipari) környezetben; a szálló por PM2,5 frakciójának összetétel ill. egyéb szennyező anyag tartalom vizsgálata (toxikus elemtartalom, szerves anyag tartalom (TOC), szervetlen szén tartalom (TIC), egyedi szerves szennyezők vizsgálata, pl. PAH tartalom). az eredmények alapján összefüggés keresése a szálló por finom frakciójának mennyiségi, minőségi (összetétel) adatai és területhasználat között.
5
Eddigi vizsgálati eredmények
PM2,5 koncentráció: PM10 60-90 %-a;
a területhasználat függvényében nem tapasztaltunk szignifikáns
különbséget a PM2,5 és PM10 arányában;
területhasználat: pl. közlekedés, PAH (naftalin, fluorantén, krizén, benzo-a-pirén, benzo-ghi-perilén, dibenzo-antracén);
fűtési-nemfűtési
időszak:
szignifikáns
különbségek
PM2,5
koncentrációjában, nehézfémek mennyiségében, megjelennek a fűtésre jellemző PAH szennyező komponensek;
6
Vizsgálati eredmények („alvóváros” Budapest mellett)
7
Szagmintavétel, szagmérés - szabványos mintavételi és mérési módszer
MSZ EN 13725:2003 „Levegőminőség – a szagkoncentráció meghatározása dinamikus olfaktometriával”
8
Laborfeltételek; Személyi feltételek; Mintavételi módszer és eszközök; Mérési módszer és eszközök; 70 oldal; Meteorológiai mérések, vonatkozó szabvány alapján!
Mérési módszer, a dinamikus olfaktométer Hígítási arány alapján, SZE/m3 (OU, GE)
9
Személyi feltételek
10
„szagvakok” és a szagok szempontjából túlzottan érzékeny személyek kizárása a mérésből; átlagos szaglóképességgel rendelkező személyek kiválasztása; a kiválasztás során olfaktométer és referencia anyag (szabványban rögzített összetételű, n-butanolt tartalmazó gázkeverék) alkalmazása; alapkiválasztás: több napos, többszörös ismétléssel zajló kiválasztási folyamat (tapasztalat: a tesztelt személyek ~ 35 %-a alkalmas a mérésre); mérés előtti tesztelés!!! (pillanatnyi zavaró okok kiszűrése); 4-16 „orr” részvétele a mérésben (az adott minta többszörös ismétlésben történő vizsgálata). Mintavevő személyek is feleljenek meg a kiválasztási szempontoknak!!!
A mérés
11
Mintavétel
12
Jogi szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelete a levegő védelméről
13
Bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja;
Szagegység és szagkoncentráció fogalma, a szagmérés bemutatott szabványi módszerének kötelező alkalmazása;
4.§ Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése…
5.§ Engedélyköteles szagkibocsátó források esetén a legnagyobb kibocsátásra és kedvezőtlen terjedési viszonyokra vonatkozóan védelmi övezetet kell kijelölni (300-1000 m);
30.§ Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (pl. szagcsökkentő alkalmazása); ha a „szagmentes” működés így sem biztosítható, akkor a tevékenység korlátozható, megtiltható.
Szagvédelmi hatásterület meghatározása 1.
Pontforrás (komposztáló biofiltere); Széladatok, domborzati adatok, növénytakaró adatai ismertek; Hatásterület átlagos adatokkal; Hatásterület a kedvezőtlen terjedési viszonyokra.
Tilos … a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése
14
Szagvédelmi hatásterület meghatározása 2.
• Kisebb hulladéklerakó szagvédelmi hatásterülete; • Széladatok, domborzati adatok, növénytakaró adatai ismertek; • Hatásterület mért fajlagos szagkibocsátási adatokkal; • Hatásterület irodalmi fajlagos szagkibocsátási adatokkal.
15
Hulladéklerakóknál jellemző fajlagos szagkibocsátás értékek Saját mérések
Irodalmi adatok
16
Komposztálóknál jellemző fajlagos szagkibocsátás értékek Saját mérések Irodalmi adatok
17
Jogi szabályozás 2.
A vidékfejlesztési miniszter 6/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 15. § (4) Bűzkibocsátó források esetén a kibocsátó forrás szagkibocsátását, az alkalmazott szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer hatásfokát időszakosan, a felügyelőség döntésétől függően évente vagy két évente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni.
18
Szagcsökkentő berendezések és rendszerek vizsgálata Több, mint egy egyszerű bűzmérés!!!!!
19
Több éves kutató-fejlesztő munka: módszer és eszközpark a bűzszennyezéssel járó technológiák esetén alkalmazott szaghatás csökkentő berendezések és rendszerek (pl. biofilterek, gázmosók, adszorbens töltetek, stb.) megfelelőségének és (bűzcsökkentési) hatásfokának vizsgálatára.
Egyedi módszerünkre a Nemzeti Akkreditáló Testület laboratóriumunkat NAT-1-1377/2011 számon akkreditálta („Szaghatás csökkentő berendezések és rendszerek megfelelőségének és hatásfokának vizsgálata”)
Ismereteink szerint Magyarországon elsőként és egyedüliként eleget teszünk a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) a) pontjában megfogalmazott követelményeknek („A helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek…rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással”), így lehetőség nyílik a bűzkibocsátó források előírásoknak megfelelő vizsgálatára, a műszaki követelmények ellenőrzésére.
Szagcsökkentési hatásfok változása az üzemelés során Szagcsökkentési hatásfok [%]
20
Köszönjük figyelmüket!
21
A szaghatás értékelése igen erős 100-500 SZE/m3
erős 50-100 SZE/m3
Egyértelműen zavaró hatások (hányinger, fejfájás, alvászavar, allergiás reakciók, étvágytalanság, légzési zavarok stb.)
c > 30 SZE/m3
kifejezett 10-50 SZE/m3
gyenge 5-10 SZE/m3 igen gyenge < 5 SZE/m3
22
Zavaró hatások megjelenésének határa
c = 10-30 SZE/m3
Nincs zavaró hatás
c < 10 SZE/m3
