A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja. A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja 2011- 2016

2011.


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 1. Bevezetés............................................................................................................................ 5 2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása .................................................................................. 6 2.1. Földrajzi elhelyezkedés ................................................................................................... 6 2.2 Demográfiai helyzet ......................................................................................................... 7 2.3 Mőködı vállalkozások száma és összetétele.................................................................... 9 2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet.............................................................................. 11 2.5 Közlekedés ..................................................................................................................... 12 3. A környezeti állapot általános értékelése ............................................................................. 14 3.1. Levegı ........................................................................................................................... 14 3.2. Vizek ............................................................................................................................. 16 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) ......................................................................... 16 3.2.2. Felszín alatti vizek.................................................................................................. 17 3.2.3 Ivóvízellátás ........................................................................................................... 17 3.2.4 Nitrátérzékeny területek .......................................................................................... 19 3.2.5. Kommunális szennyvízkezelés............................................................................... 21 3.2.6. Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem ......................................................... 22 3.2.7. Potenciális szennyezı források .............................................................................. 24 3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok.............................................................. 25 3.4. Élıvilág ......................................................................................................................... 27 3.4.1. Növényvilág ........................................................................................................... 27 3.4.2. Állatvilág ................................................................................................................ 27 3.4.3. Védettség alatt álló területek .................................................................................. 27 3.4.4. Tájsebek ................................................................................................................. 35 3.5 Épített környezet ............................................................................................................ 39 3.6 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése ....................................................... 46 3.7 Zaj és rezgés, sugárzások ............................................................................................... 48 4. Megújuló energia a kistérségben.......................................................................................... 49 5. Helyzetértékelés ................................................................................................................... 50 5.1 A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból........................ 50 5.2 Problémakataszter .......................................................................................................... 52 6. Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok ............................................................... 54 7. Környezetvédelmi programok.............................................................................................. 57 7.1 A levegı minıségének védelme..................................................................................... 57 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése............................................. 57 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése.............................................................................. 59 7.1.3 Jogi szabályozás ...................................................................................................... 60 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése ............................................... 61 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése ........................................................................ 61 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása ...................... 62 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem ....................................................................... 63 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése.............................................................. 63 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása ............................... 64 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése.................................. 65 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése ......................................... 65 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása ............................................... 66

2


7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása ................................................................... 67 7.3 Föld védelme .................................................................................................................. 68 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése ........................................... 68 7.3.2 Erdıtelepítések ....................................................................................................... 68 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja ............................................... 69 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet .......................................................... 71 7.4.1 Értékkataszter készítése........................................................................................... 71 7.4.2 Tudatformálás.......................................................................................................... 71 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése ..................................................................... 72 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja ........................................................................................ 72 7.4.5 Genetikai állomány megırzése ............................................................................... 73 8. A környezetvédelmi program összefoglalása településenkénti bontásban........................... 74 8.1 Bánokszentgyörgy.......................................................................................................... 74 8.1.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 74 8.1.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 76 8.2 Bázakerettye ................................................................................................................... 78 8.2.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 78 8.2.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 80 8.3 Becsehely ....................................................................................................................... 82 8.3.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 82 8.3.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 84 8.4 Borsfa ............................................................................................................................. 86 8.4.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 86 8.4.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 88 8.5 Bucsuta ........................................................................................................................... 90 8.5.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 90 8.5.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 92 8.6 Csörnyeföld .................................................................................................................... 94 8.6.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 94 8.6.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.............................. 96 8.7 Kerkaszentkirály............................................................................................................. 98 8.7.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 98 8.7.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek............................ 100 8.8 Kiscsehi ........................................................................................................................ 102 8.8.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók .............................. 102 8.8.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek............................ 104 8.9 Kistolmács .................................................................................................................... 106 8.9.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók .............................. 106 8.9.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek............................ 108 8.10 Lasztonya ................................................................................................................... 109 8.10.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 109 8.10.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 111 8.11 Letenye ....................................................................................................................... 113 8.11.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 113 8.11.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 115 8.12 Lispeszentadorján....................................................................................................... 117 8.12.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 117 8.12.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 119 8.13 Maróc ......................................................................................................................... 121 8.13.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 121

3


8.13.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 123 8.14 Molnári ....................................................................................................................... 125 8.14.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 125 8.14.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 127 8.15 Murarátka ................................................................................................................... 129 8.15.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 129 8.15.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 131 8.16 Muraszemenye ........................................................................................................... 133 8.16.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 133 8.16.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 135 8.17 Oltárc .......................................................................................................................... 137 8.17.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 137 8.17.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 139 8.18 Petrivente.................................................................................................................... 141 8.18.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 141 8.18.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 143 8.19 Pusztamagyaród ......................................................................................................... 145 8.19.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 145 8.19.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 147 8.20 Semjénháza................................................................................................................. 149 8.20.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 149 8.20.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 151 8.21 Szentliszló .................................................................................................................. 153 8.21.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 153 8.21.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 155 8.22 Szentmargitfalva......................................................................................................... 157 8.22.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 157 8.22.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 159 8.23 Tótszenmtárton........................................................................................................... 160 8.23.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 160 8.23.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 162 8.24 Tótszerdahely ............................................................................................................. 164 8.24.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 164 8.24.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 166 8.25 Valkonya .................................................................................................................... 168 8.25.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 168 8.25.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 170 8.26 Várfölde...................................................................................................................... 172 8.26.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 172 8.26.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 174 8.27 Zajk............................................................................................................................. 176 8.27.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 176 8.27.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek.......................... 178 9. Források.............................................................................................................................. 180 10. Mellékletek....................................................................................................................... 182

4


1.

Bevezetés

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erıit saját hasznára.” /Szent-Györgyi Albert/ A környezetvédelem fontossága napjainkban, nagymértékben felértékelıdött, az élet szinte minden területén találkozunk vele. A XXI. század embere felismerte a Földünk nyújtotta lehetıségek korlátait. A mindennapi tevékenységet, munkát úgy szükséges végezni, hogy a fenntartható fejlıdés1 elve teljes mértékben érvényesüljön, megvalósuljon. A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulást (továbbiakban: Társulás) alkotó 27 település közül Borsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Tótszenmtárton, Tótszerdahely, Valkonya és Zajk községek rendelkeznek önálló, települési környezetvédelmi programmal. Az önálló programmal nem rendelkezı önkormányzatok és közös, térségi projektek benyújtásának lehetısége valamint az elsı bekezdésben foglaltak miatt döntött a Társulás egy közös, térségi környezetvédelmi program (továbbiakban: Program) elkészítésérıl. A Program összeállításánál elsıdlegesen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései kerültek figyelembe vételre. Jelen Program a letenyei kistérséget röviden bemutatja, majd a környezeti állapotot értékeli környezeti elemek és az elemeket veszélyeztetı tényezık alapján, kitér a térségben jellemzı megújuló energia használatra, majd a helyzetértékelést követıen meghatározásra kerülnek a környezetvédelmi célok és célállapotok, ezt követıen a környezetvédelmi programok, végül az utolsó pont tartalmazza az egyes településeket érintı, környezetvédelem szempontjából fontos mutatókat és programokat. A Programot döntıen Somogyi Hedvig, a Társulás munkaszervezeténél 6 éve dolgozó kistérségi menedzser - végzettsége okleveles környezetmérnök - készítette, aki kellı tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik a térséget illetıen. A dokumentum 7. pontjának megírásában, valamint a teljes anyag áttekintésében, vizsgálatában dr. Nagy Árpádné a térség kistérségi koordinátora vett részt, aki szintén jártas a vidék „múltjában és jelenében”, hiszen már több mint 21 éve dolgozik a területfejlesztés területén. Továbbá, de nem utolsó sorban Kollár Gyula is hozzájárult a Program elkészüléséhez, a csaknem 17 éves tapasztalatát felhasználva. Az egyes szakterületeknél a térségben tevékenykedı szakemberek nyújtottak információt, segítséget, itt megemlíthetjük - a teljesség igénye nélkül - Cselényi Attila Polgári Védelmi Iroda irodavezetıjét, Kendli Richárd a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. szolgáltatási igazgatóját, Sánta Zoltánt, a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. üzemvezetıjét, valamint a Lenti Hulladékkezelı Kft., a Zala-Depo Kft. és a Saubermacher-Pannónia Kft. munkatársait. Az Önkormányzatok polgármesterei, jegyzıi és munkatársai szintén rendelkezésre álltak bármilyen, a Programot érintı kér(d)és esetén.

1

„A fenntartható – harmonikus – fejlıdés a fejlıdés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetıségétıl.” (Forrás: Brundtland jelentés)

5


2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A letenyei kistérség, a Nyugat-dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. Természetes határa délen a Mura folyó, máshol mindenütt mesterséges határok alkotják. Mintegy 389 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,42 %-át jelenti, a 17.267 fıs (2010-es adat, forrás: TeIR|KSH-TSTAR) népességével hazánk lakosságának csupán 0,17 %át képviseli.

A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

6


2.2 Demográfiai helyzet A térség a 311/2007. (XI. 17.) kormány rendelet alapján hátrányos helyzető. A térséget alkotó települések közül 17 szerepel a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben, mint társadalmi – gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és jelentıs munkanélküliséggel sújtott települések. A terület aprófalvas vidék, jellemzı a magas település sőrőség, a kis lélekszám. A falvakban jelentkezı nagymértékő fogyásnak több oka van, megemlíthetjük a környezı városok elszívó erejét, a fiatalok elvándorlását és az új betelepülık alacsony számát. Lakónépesség számának változása 1999-2009 között (%)

Letenyei kistérség Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Magyarország

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

A lakónépesség száma az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, melynek mértéke az országos, a régiós és a megyei adatokat nagymértékben meghaladja. Öregségi mutató (60-x/0-14 évesek száma) 2004-2009 2 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1

Magyarország Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Az öregségi mutatókat vizsgálva 2004 óta, megállapítható, hogy a 60 év felettiek száma folyamatosan nı. A kistérségi mutató itt is az országos átlag alatti, de a megyei és a régiós értékeket is felülmúlja. 7


Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) 2004-2009 10 5 Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség

0 -5 -10 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

A vándorlási egyenleg az elmúlt 5 évben negatív értéket mutat, az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége meghaladja a -8 fıt. A régiós és a megyei adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kistérség itt is rossz mutatókkal rendelkezik.

8


2.3 Mőködı vállalkozások száma és összetétele A térségben 2009 –ben 2.172 jogi személyiség nélküli vállalkozás mőködött, közülük a közkereseti társaságok száma 4, a betéti társaságok száma 145, valamint 2.023 egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentıs részben kényszervállalkozások). A jogi személyiségő gazdasági társaságok közül összesen 1 részvénytársaság van, a korlátolt felelısségő társaságok száma 187, a szövetkezet száma pedig 6. Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fı között foglalkoztató gazdálkodó szervezetbıl is csak kevés van a térségben. Jelentıs vállalkozásként kell ennek megfelelıen számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet.

Összesen

Regisztrált részvénytár saságok száma

145

4

2.172

1

187

6

Összesen

Regisztrált közkereseti társaságok száma

2.023

Regisztrált korlátolt felelısségő társaságok száma Regisztrált szövetkezet ek száma

Regisztrált betéti társaságok száma

Regisztrált jogi személyiségő vállalkozások száma

Regisztrált egyéni vállalkozás ok száma

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

194

Regisztrált vállalkozások száma 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR)

A társas vállalkozások 31 %-a a kereskedelem és gépjármőjavítás területén mőködik, míg az olajipari múltat és a feldolgozóipar jelenlétét jelzi, hogy ezeken a területeken szintén sok vállalkozás mőködik. Az ingatlanügyletek, az építıipar és a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás és halászat terén szintén arányaiban sok vállalkozás van. Az utóbbi kategóriát elsı sorban az erdıgazdálkodással foglalkozó vállalkozások teszik ki, mivel nagyobb mezıgazdasági vállalkozás kevés van a térségben. Kevés a vállalkozások száma a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás terén. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén ugyancsak kevés (21 db, összes társas vállalkozás 7 %-a) mőködik. Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-….. Kereskedelem, gépjármőjavítás

6% 0%

15%

1%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

20%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

4%

Szállítás, raktározás

3%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

7% 13%

31%

Egyéb tevékenység Építıipar Ingatlanügyletek Oktatás

-

Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás: TEIR/ KSH -TSTAR)

9


Az egyéni vállalkozások tekintetében a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási tevékenység szerepel az elsı helyen, ami nem meglepı, hiszen ezek a tevékenységek jellemzıen egyéni vállalkozásban végezhetıek, sokszor kényszervállalkozásként, illetve jövedelem-kiegészítı tevékenységként. A második helyre kereskedelem, gépjármőjavítás szolgáltatások kerültek, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban mőködı egyéni vállalkozások száma a harmadik legnagyobb a térségben. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás az egyéni vállalkozók között már elıkelıbb helyen áll, ez is mutatja, hogy a térségben inkább a kisebb turisztikai és vendéglátó-helyek a jellemzıek. Az építıiparban mőködı egyéni vállalkozások száma 88, a bányászat, kıfejtés feldolgozóiparban 106, a szállítás raktározás szolgáltatásban tevékenykedı vállalkozások száma 35. Az oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátásban kevés egyéni vállalkozás mőködik, az összes egyéni vállalkozás 1 %-a.


4%

Ingatlanügyletek

1%

Kereskedelem, gépjármőjavítás

1% 2%

5% 0%


7%


9%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

7%

64%

Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-… Egyéb tevékenység

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR)

10


2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet A kistérséget az aktív foglalkoztatottak alacsony száma, a foglalkoztatók kis mérete, a települések aprófalvas mivolta miatt magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A helyi foglalkoztatók alacsony száma miatt sok esetben csak a települési önkormányzat által biztosított munkalehetıségek érhetıek el. A letenyei statisztikai kistérség Zala megye, de a Nyugat-Dunántúli régió legnagyobb szegénységi kockázatú kistérsége is. Ennek oka többek között a magas munkanélküliségi ráta, a kedvezıtlen képzettségi színvonal, a gazdasági struktúra gyengesége. Az itt élı emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezıtlenek, sok esetben rosszak. A kistérség adófizetıinek száma a régión belül a második legalacsonyabb értéket mutatta 2007-ben.

A 2001.-es népszámlálási adatok alapján a 8 osztállyal nem rendelkezık száma 23,8 %, a 8 osztállyal rendelkezık száma 31.5 %, az egyetemi és fıiskolai végzettségő oklevéllel a lakosság csupán 3 %-a rendelkezik. Az iskolázottsági mutatók tekintetében tehát kedvezıtlen értékeket figyelhetünk meg, melynek oka, hogy a kistérség oktatási intézményrendszere csupán alapfokú, s ez is az alacsony osztálylétszámok és a kormányzati politika miatt létében fenyegetett. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsıoktatás végleg kiemeli a térségbıl, közülük szinte senki sem tér már vissza.

11


2.5 Közlekedés 2004-ben az M70-es gyorsforgalmi út valamint 2008-ban az M7-es autópálya építése fejezıdött be. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötı kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. A kistérség a szilárd burkolatú belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a régiós átlagnál (20%) kedvezıbb értékkel bírt 2002-ben, így a 22 kistérség közül a hetedik volt (21%-kal). A külterületi utak tekintetében hasonlón kedvezı a helyzet, a régión belül 2002ben a negyedik legnagyobb kiépítettségi aránnyal bír a kistérség (46%). Ez az aprófalvas térszerkezet következménye. Fontos azonban, hogy a mellékút hálózat minısége javuljon, mert e tekintetben komoly problémák figyelhetıek meg. A közúti közlekedésen kívül más jelentıs közlekedési ágazat nincs jelen a kistérségben. Csömödér és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsısorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál. A tömegközlekedés autóbusz-közlekedést jelent a térségünkben, amelynek feladatait a Zala Volán Zrt. látja el. A járatok sőrősége a 7-es fıút mentén kielégítı, a perifériális településeken sajnos messze van az ideálistól.

A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak. Az autóbuszváró épületek a minıségi közlekedés ellátására nem alkalmasak, sok helyen korszerőtlenek, erısen leromlottak, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni, némely esetben a kialakításuk sem megfelelı, valamint van olyan település, ahol egyáltalán nincs buszváró épület. Az autóbuszmegállók több helyen nem szabványos kiépítésőek, forgalomtechnikai és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelıek. Találhatunk olyan községet is, ahol nincs 12


öböl és fellépısziget, a megállóhelyet csak jelzıtábla jelzi. Több településen a fellépısziget régi, erısen megrongálódott, töredezett, felújításra szorul, vagy nincs megfelelı mértékben kiemelve, valamint a víztelenítése sem megoldott. Azon község, amely zsáktelepülés illetve nem áll rendelkezésre megfelelıen kialakított terület az autóbusz megfordulására. A kistérségben szilárd burkolatú, önálló kerékpárút hossza csupán 8 km hosszú, amely Letenye-Becsehely-Becsehely/Újmajor, Letenye-Julián-hegy között, valamint Tószerdahelyen és Molnáriban húzódik. A kismértékő kiépítettség oka, hogy a kistérség településeinek jelentıs része olyan kisforgalmú közutakon keresztül közelíthetık meg, amelyek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A térség területét az országos és a megyei jelentıségő kerékpárutak is érintik, de igazi kínálati elemként a Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút mőködik. Dunántúli - határmenti kerékpárút Molnári Tótszerdahely Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc

Térségi jelentıségő kerékpárút Molnári - Semjénháza

Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc

A letenyei kistérség területén áthaladó útvonalak által érintett települések (forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A „Zala Zöld Szíve” helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.)

A Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút döntıen egybeesik az országos hálózattal, amely 2003-ban jött létre a Happy Bike Kft. és a Magyar Kerékpáros Klub szakmai felügyeletével, és mögötte komplex szolgáltatói hálózat áll.

13


3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegı Az ország levegıjének minıségét az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat) méri és értékeli. A hálózat automata és manuális (RIV) mérıhálózatból áll. A letenyei kistérség egyik települése sem tartozik a mérıhálózathoz, így a térségrıl konkrét, egzakt mérési eredményekkel nem rendelkezünk. A Letenyétıl 25-30 km-re fekvı, feltehetıen lényegesen szennyezettebb levegıjő Lenti és Nagykanizsa levegıjének minıségérıl viszont állnak rendelkezésünkre adatok. A mérés során 2007- ig 3 komponenst vizsgáltak, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és az ülepedı por mennyiségét, azonban 2008-tól csak a nitrogén-dioxid mérése történik. Légszennyezettségi index* 2007 Nitrogéndioxid (NO2)

Kéndioxid (SO2)

Ülepedı por (ÜP)

Összesí tett index

Szennyeze Kiváló (1) Szennyeze Szennye tt (4) tt (4) zett (4) Megfelelı Kiváló (1) Jó (2) Megfele Nagykanizsa (3) lı (3) * 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet és módosításai alapján - : nem mérik az adott komponenst

Megfelelı (3) Megfelelı (3)

-

-

-

-

Megfele lı (3) Megfele lı (3)

Lenti

Kéndioxid (SO2)

Ülepedı por (ÜP)

2009 Összesí tett index

Nitrogéndioxid (NO2)

(Forrás: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi – Levegıtisztaság – védelmi Referencia Központ: Hazánk levegıminıségének értékelése)

A légszennyezettségi index alapján megállapítható a települések környezeti levegıjének nitrogén-dioxid és por terhelése, amely zömmel közlekedési eredető. Az érintett területeken jelentıs légszennyezı-források (nagy ipari üzemek, gyárak) nem találhatók. A térséget kelet-nyugat irányban áthaladó M7-es autópálya és M70-es autóút, amely 120 m szélességben és 24 + 14 km hosszúságban egy magas légszennyezıdéső folyosót jelent, ugyan meglehetısen távol a lakott területektıl, kivéve Murarátka belterületének 1-1,5 km-es szakaszát, ahol helyenként az autópálya tengelyéhez viszonyítva 200 m-en belüli is vannak lakóházak, amerre adott széljárások esetén a belterület levegıje szennyezıdhet. A lakossági energia ellátást sok esetben gázzal oldják meg (a gázzal ellátott lakások aránya 2009-ban: 74%), gyakori energiaforrás még a fa. Széntüzelés és olajtüzelés elhanyagolható mértékő, így annak a levegı minıségére gyakorolt negatív hatása nem mérvadó. A belterületi állattartás esetén, fıleg nyári idıszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bőz okozhat problémát. Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ (1.) bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok száma, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). A mezıgazdaság fıleg a tevékenysége során keletkezı porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetésébıl származó anyagokkal, permetezések során kijuttatott kemikáliákkal és a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegıt. 14


Fıként tavasszal és ısszel, az avar és a kerti hulladékok égetésébıl származó füst jelent környezeti terhelést. Az egyes Önkormányzatok rendeleteik útján szabályozzák az ilyen jellegő tevékenységet. Az egyik legjelentısebb lakosságra ható légszennyezı forrás a levegı magas pollentartalma. 3 fı pollenszezont különböztetünk meg: 1. tavaszi fák: mogyoró, éger, szil, tiszafa, nyírfa, nyárfa, tölgy, kıris, gyertyán, juhar, hárs, platán, főz, bükk, vadgesztenye. 2. kora nyári gyomok: pázsitfőfélék, csalánfélék, útifőfélék, vadsóska. 3. nyár végi, ıszi gyomok: libatopfélék, üröm, parlagfő. Parlagfő

A parlagfő a legnagyobb kárt okozó allergén növény. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény elıírja, hogy a fölhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfő virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. Számos önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a településeken található pollen szóródásának megelızését, megakadályozását, amelyre több esetben is pályázati forrás igénybevételével került sor.

15


3.2. Vizek 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) A Zalai-dombság területe alapvetıen két vízgyőjtıre osztható: egyik a Mura, másik pedig a Zala folyóé. Kistérségünk elsısorban a Mura vízgyőjtıterületéhez tartozik, bár Pusztamagyaród község határában található az Alsó- és Felsı-Válicka vízválasztója, mely a Mura és a Zala vízgyőjtıjének határvonala is. A déli csapásirányú völgyek, illetve a Mura árok intenzívebb süllyedése következtében tapasztalható erıteljes É-i irányú völgyhátravágódás eredményeként, a teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel e vidék a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bıséges csapadék következtében igen sőrő völgyhálózat jellemzi. Legjelentısebb folyó a Mura, mely magyarországi szakaszán már kiegyensúlyozott középszakasz jellegővé szelídül. A magyarországi Mura-völgy geológiailag jól elkülöníthetı két szakaszra oszlik: egy felsı szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei -dombság lejtıit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot. Alapkızetét kavicshordalék alkotja, melyet az ısMura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A folyó medrének vándorlását jól mutatja, hogy míg jelenlegi vízszintje Letenyénél 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, addig a tıle 3 km-re lévı Csitári domb tetején - mintegy 300 m magasságban - is fellelhetı kavicshordaléka. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. A kavicshordalékon változó vastagságú, tömött szerkezető öntéstalajok alakultak ki, melyek minden típusa megtalálható. A Mura folyó teljes hossza 454 km, amelybıl csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A hosszantartó közép- és kisvíz kanyarokkal alakítja ki magának azt a mederhosszat, amelynél a sebesség és a talaj ellenállása között az egyensúly megmarad. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdıdik el, amikor a tavaszi esızésekbıl származó ár már levonult. Jellemzı még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idı szükséges, mint amennyi idı alatt ugyanannyit áradt. A kistérség fontosabb vízfolyásai közül meg kell említenünk a Kerkát, mely Muraszemenyénél ömlik a Murába miután magába fogadta a Lendva folyócskát, az AlsóVálickát, mely a Csertán, majd a Kerkán keresztül juttatja vizét a Murába, illetve a közvetlenül abba torkolló Szentadorjáni-, Borsfai- és Béci-patakokat. Természetes állóvizeket csak a Mura mentén lehet találni, ezek a folyó meandereinek lefőzıdésével alakultak ki, például ilyen Letenye határában a Hosszú-víz. A kistérség többi tava, mind mesterséges módon keletkezett. Ezek közül meg kell említenünk a muraszemenyei, tótszerdahelyi, molnári kavicsbánya tavakat, illetve a kistolmácsi, maróci, várföldei és zajki tavakat. 16


A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntıen a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli, amelyek hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak.

3.2.2. Felszín alatti vizek A rétegvizek elıfordulása domborzati és geológiai tényezık függvénye. Vízadó képességük nem nagy, mert a felszín a sőrő völgyelések miatt erıteljesen szabdalt, ezért a vízzáró rétegeket gyakran metszik völgyek, miáltal nem alakulhattak ki nagy kiterjedéső felszín alatti vízgyőjtık. Talajvizet is csak a nagyobb medencékben, illetve a széles völgytalpakban lehet találni összefüggı területen. A kıolajbányászat során a kutatófúrások több helyen termálvizet tártak fel, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentıs –eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Bázakerettyén és Letenyén termálfürdı létesült, pillanatnyilag e két intézmény az, amely ráépül a helyi termálvízkincsre. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolását tartalmazza, amely alapján a Letenyei kistérség települései döntıen érzékenyek, illetve Kistolmács, Letenye, Molnári és Tótszerdahely települések fokozottan érzékeny területeken fekszenek, amelyek kiemelten érzékenyek is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területeken a már minıségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a kármentesítésre kötelezettnek, legkésıbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a felügyelıség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését.

3.2.3 Ivóvízellátás A Letenyei statisztikai kistérségben az ivóvíz-szolgáltatás bázisát döntıen a felszín alatti vízkészletek jelentik. Kémiai összetevıit vizsgálva megállapítható, hogy magas a Na+, a Cl-, valamint esetlegesen a HCO3- aránya. Ezek a vizek hazai viszonylatban is kifejezetten keménynek számítanak: a német keménységi fok szerint többségük a 18 fokot is meghaladja. Ez az egyik oka annak, hogy 1990 után a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása volt, melynek keretében mára a statisztikai kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 222 km, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 96 % a 2009-es adatok alapján (forrás: (TeIR)|KSH-TSTAR. Megoldandó feladat a vezetékes ivóvízhálózat és a tisztítási technológiai korszerősítése, illetve több település tekintetében az ivóvíz kivezetése a környezı szılıhegyekre.

17


A 36/1993. (V.28.) OGY határozat alapján Becsehely, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely sérülékeny környezető regionális jelentıségő - vízbázisokon lévı települések. A térségben a két legfontosabb vízbázis Letenyénél és Molnárinál található. A Letenye Körzeti Vízbázis a Mura - folyótól 2 km-re, Letenye város DK-i részén helyezkedik el, mely Letenye települést látja el A vízbázis típusa talajvíz, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt.. A talajvíz mélysége 1,5-6 m, áramlási iránya DK-i, a Mura folyó irányába mutat. Egy esetleges árhullám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízmőkutakban a nagy távolság miatt már nem érvényesül, tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikai hatása a vízbázis kútjajra. A termelıkutak száma 2 db, a szőrözési mélység 3-12 m. Az átlagos termelés 174.289 m3/év; 478 m3/nap. Figyelembe véve a vízbázis 1.600 m3/nap védendı víztermelését és a jelenleg jelentkezı vízigényeket, a vízbázis a jövıben esetlegesen jelentkezı nagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján a térségben a talajvíz minısége megfelelı, a környezı területek mezıgazdasági mővelése ellenére sem mértek a vízmintákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül a vas és a mangán mennyisége határérték feletti, de ez a szennyezıdés réteg eredető és egészségügyi kockázata nincs. Ezen elemek a vízbıl megfelelı tisztítási technológiával eltávolításra kerülnek, így ivóvíz célra már hasznosítható. A kiépített vízkezelési technológia a savtalanítás. A szennyezı forrás felmérés nem tárt fel a területen olyan létesítményt, illetve területhasználatot, amely a vízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné. Potenciális szennyezı forrásként azonban megemlíthetı a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelı telep, valamint figyelembe kell venni a környezı mezıgazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település 100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nem teljes. Azokon a településrészeken, ahol még nem kötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztásból eredı szennyezı hatással számolni kell. A Molnári Murai Vízbázis Molnáritól DK-i irányban, a településtıl 1000-1200 m távolságra, a Mura-völgyben található. Típusa partszőréső, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt. A vízbázis összesen 22 települést lát el, amelyek közül Molnári, Becsehely, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely érinti a letenyei térséget. A folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzív hidraulikus kapcsoltban van. A termelıkutak száma 14 db, a szőrözési mélység 4-16 m. Az átlagos termelés 4.169.205 m3/év; 11.423 m3/nap. A vízbázis védendı víztermelési kapacitása 27.780 m3/nap, amely

18


vízmennyiség csak a kutak felújításával biztosítható. A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbázisról ellátott települések vízellátását hosszú távon is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamint kimutatható az alumínium és helyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azonban a vízbázis termelı kútjaiban jóval határérték alatti. A határérték feletti vas és mangán eltávolítására a vízmőtelepen vastalanító üzemel. Pontszerő szennyezı forrásként meg kell említeni a vízmő telephez közeli illegális hulladéklerakót, benzinkutat, az egykori TSZ területén mőködı üzemeket, az általánosan jellemzı mezıgazdasági területhasználatot valamint a Mura mentén létesült kavicsbányatavat. A 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet érvényre juttatása /védıterületet, védıidomot kell kialakítani a vízbázisok védelmére/ érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mőködési területén a vízbázisvédelmi kormányzati célprogram keretében a Letenye Körzeti Vízbázis és a Molnári Murai Vízbázis vízbázisvédelmi munkái fejezıdtek be 2000-ben. Elıbbinél a vízmőkutak körül a sérülékenységtıl függetlenül kötelezıen kialakítandó belsı védıterület2 kijelölésén túlmenıen a hidrogeológiai ’A’3, valamint a hidrogeológiai ’B’4 védıterületek kerültek kijelölésre. A Molnári Murai vízbázisnál kijelölésre került belsı, külsı5, valamint hidrogeológiai ’A’ illetve hidrogeológiai ’B’ védıterülete. További cél a Molnári és a Letenyei vízbázis biztonságba helyezése, ami a vízbázis védıterületét kijelölı határozatban (Környezetvédelmi Hatóság határozata) megjelent elıírások betartásával elérhetı. Ennek megvalósítása érdekében a tervek szerint a jövıben pályázat kerül benyújtására. A vízbázis megóvása érdekében 2010. novemberében Murarátka – Muraszemenye Csörnyeföld Község Önkormányzata valamint Kistolmács Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP-2009-2.2.3/A kódszámú, „Üzemelı vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” címő pályázati felhívásra. Nyertes projekt esetén, 2 éven keresztül monitoring kutak segítségével víz - és talajminıség vizsgálatokat végeznek, majd biztonságba helyezési terv készül, és a védıövezet kijelölése is megtörténik. Az önkormányzatok jövıbeni tervei szerint, a 2 év letelte után a vízbázis biztonságba helyezésének konkrét munkálataira fognak pályázni.

3.2.4 Nitrátérzékeny területek A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) kormány rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny6 területeket (település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintettek). 2

Védıterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Belső védőterület: 20 nap az elérési idő (az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut) 3 Hidrogeológiai ’A’ védıterület: 5 év az elérési idı. 4 Hidrogeológiai ’B’ védıterület: 50 év az elérési idı. 5 Külsı védıterület: 6 hónap az elérési idı. (Forrás: 123/1997. (VII. 18.) kormány rendelet) 6 Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz): ha) az a felszíni víz, melyben haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához, hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket,

19


A 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet pedig ezen területek MePAR szerinti blokkok szintjén történı felsorolását foglalja magába. A kistérségben az alábbi települések, illetve blokkok érintettek:

Település neve Bánokszentgyörgy

Borsfa Kistolmács Letenye

Molnári

MePAR szerinti blokkok Y067H-7-08, Y0MEH-V-08, Y0VMH-A-08, Y107H-2-08, Y11EH-9-08, Y167H-8-08, Y18MH-Q-08, Y1HUH-6-08, Y1R1H-M-08, Y1T7H-V-08, Y1UEH-4-08, Y251H-2-08, Y2C1H-8-08, Y2EEH-Q-08, Y2HUH-7-08, Y2UEH-5-08, Y2WUH-M-08, Y5UEE-6-08, Y6VME-F-08, Y6WUE-P08, Y7R1E-R-08, Y7UEE-8-08, Y867E-E-08, Y89UE-5-08, Y8D7E-M08, Y8K1E-L-08, Y8L7E-U-08, Y8NME-A-08, Y907E-8-08, Y91EE-H08, Y92ME-Q-08, Y93UE-Y-08, Y97EE-P-08 Y6L7H-U-08, Y6NMH-A-08, YAPUH-P-08, YAUEH-E-08, YE51H-E08, YEC1H-M-08, YEEEH-4-08 Y5Y1H-Y-08, Y7WUH-T-08, Y8FMH-6-08, Y8HUH-E-08, Y8NMH-D08, Y8T7H-4-08, Y8UEH-C-08, Y93UH-2-08, Y9D7H-Q-08, Y9NMH-E08, Y9T7H-5-08, YF8MH-6-08, YF9UH-E-08 Y0197-U-08, Y0198-V-08, Y0798-3-08, Y0E98-9-08, Y0JW8-1-08, Y18H8-C-08, Y1D38-3-08, Y1E98-A-08, Y1FH8-K-08, Y24W8-N-08, Y28H8-D-08, Y2T38-J-08, Y2VH8-1-08, Y5WP8-C-08, Y7XW7-M-08, Y94W7-V-08, Y98H7-L-08, Y9D37-A-08, Y9JW7-9-08, Y9L37-J-08, Y9M97-R-08, Y9PP7-8-08, Y9QW7-H-08, Y9T37-Q-08, Y9U97-Y-08, YA037-X-08, YA2H7-E-08, YA3P7-N-08, YAE97-L-08, YAHP7-3-08, YAJW7-A-08, YAL37-K-08, YAM97-T-08, YC037-Y-08, YC197-7-08, YC2H7-F-08, YC3P7-P-08, YC4W7-X-08, YC797-E-08, YC9P7-W-08, YCE97-M-08, YCNH7-3-08, YCVH7-9-08, YDAW7-6-08, YDE97-N-08, YDL37-M-08, YDQW7-L-08, YDT37-U-08, YDU97-3-08, YE037-2-08, YE2H7-J-08, YE4W7-1-08, YE637-8-08, YE797-H-08, YET37-V-08, YEU97-4-08, YF797-J-08, YF8H7-R-08, YFPP7-E-08, YHJW7-H-08, YJ037-5-08, YJ3P7-V-08, YJ4W7-4-08, YJVH7-F-08, YK037-6-08, YK2H7-N-08, YK8H7-V-08, YKE97-U-08, YKFH7-3-08, YLWP7-R-08, YM4W7-7-08, YM8H7-X-08, YM9P7-6-08, YMAW7-E-08, YMD37-N08, YME97-W-08, YMFH7-5-08, YMHP7-D-08, YMJW7-M-08, YML37V-08, YMM97-4-08, YMPP7-L-08, YMT37-3-08, YMWP7-T-08, YN197-J-08, YN2H7-R-08, YN3P7-1-08, YN4W7-8-08, YN637-H-08, YN8H7-Y-08, YN9P7-7-08, YND37-P-08, YNE97-X-08, YNHP7-E-08, YNL37-W-08, YNPP7-M-08, YNQW7-V-08, YNT37-4-08, YNWP7-U08, YNXW7-3-08, YP037-A-08, YP637-J-08, YP797-R-08, YP8H7-1-08, YTT37-8-08, YTVH7-Q-08, YUU97-J-08, YV2H7-Y-08, YV797-X-08, YVAW7-N-08, YVFH7-D-08, YVL37-4-08, YVM97-C-08, YWFH7-E08, YWJW7-W-08, YWM97-D-08, YWQW7-4-08, YWXW7-A-08, YX8H7-8-08, YXAW7-Q-08, YXE97-7-08, YXL37-6-08, YXM97-E-08, YXNH7-N-08, YXPP7-W-08, YXT37-D-08, YXU97-M-08, YXVH7-V08, YXWP7-4-08, YXXW7-C-08, YY037-L-08 Y3638-X-08, Y39P8-N-08, Y3E98-D-08, Y3JW8-4-08, Y43PC-L-08, Y4638-Y-08, Y463C-3-08, Y4M9C-Q-08, Y59PC-U-08, Y5D3C-A-08, Y5L3C-J-08, Y679C-D-08, Y68HC-M-08, Y69PC-V-08, Y6VH8-5-08, Y6VHC-8-08, Y6WP8-D-08, Y7L3C-L-08, YCU9C-6-08, YE19C-E-08, YE2HC-N-08, YE3PC-W-08, YENHC-9-08, YEPPC-J-08, YF4WC-6-08

hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezıgazdasági tevékenység során nem a helyes mezıgazdasági gyakorlatot folytatják; (Forrás: 27/2006. (II.7.) kormány rendelet)

20


Tótszerdahely

Y0FH8-J-08, Y0PP8-Y-08, Y1T38-H-08, Y1XW8-F-08, Y2AW8-V-08, Y2HP8-U-08, Y2L38-A-08, Y2PP8-2-08, Y2XW8-H-08, Y32H8-7-08, Y48H8-F-08, Y4AW8-X-08, Y4E98-E-08, Y4JW8-5-08, Y4L38-D-08, Y4U98-U-08, Y4XW8-K-08, Y52H8-9-08, Y5E98-F-08, Y5M98-N-08, Y5NH8-W-08, Y5QW8-D-08, Y5U98-V-08, Y5VH8-4-08, Y6198-3-08, Y63P8-K-08, Y64W8-T-08, Y6638-2-08, Y6798-9-08, Y68H8-J-08, Y69P8-R-08, Y6AW8-1-08, Y6D38-8-08, Y6E98-H-08, Y6FH8-Q-08, Y6HP8-Y-08, YYL37-7-08

Zajk

Y0637-T-08, Y0JW7-Y-08, Y0VH7-W-08, Y1037-M-08, Y1NH7-Q-08, Y1XW7-E-08, Y2197-W-08, Y22H7-5-08, Y2QW7-8-08, Y3T37-J-08, Y44W7-P-08, Y4HP7-V-08, Y6D37-7-08, Y9L7H-X-08, YFK1H-V-08, YPJW7-P-08, YPNH7-E-08, YPPP7-N-08, YPQW7-W-08, YPT37-5-08, YPVH7-M-08, YQU97-E-08, YR2H7-V-08, YR637-L-08, YRFH7-9-08, YT197-N-08, YT637-M-08, YTFH7-A-08, YTM97-9-08, YTNH7-J-08, YTPP7-R-08, YTQW7-1-08

3.2.5. Kommunális szennyvízkezelés A kommunális szennyvíz kezelése, győjtése és megtisztítása területén igen kedvezıtlenek a mutatók. A kistérség 27 települése közül 2009-ben csak Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Muraszemenye, Letenye, Molnári, Petrivente, Tótszerdahely és Tótszentmárton rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A kistérségben 2009-ban a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya csupán 54% volt.

Jelenleg Valkonyán, európai uniós forrásból építik ki a gyökérzónás szennyvízkezelési rendszert (alkalmazott növény: nád), mely várhatóan 2011. tavaszára készül el, amit 1 év próbaüzem követ. Szintén pályázati támogatásból épül ki Semjénházán (nagykanizsai agglomerációban) a szennyvízcsatorna hálózat, tervezetten 2012. tavaszára. 21


A csatornahálózatba és az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya a térségben kedvezıtlen értéket mutat, mind országos, régiós és megyei értékekhez viszonyítva.

A térségben az alábbi 5 településen üzemel szennyvíztisztító: Bázakerettye (2 db), Letenye, Molnári, Petrivente és Tótszerdahely. Döntı többségük elavult, rossz állapotú, felújításra illetve kapacitásbıvítésre szorulnak. Önerıbıl a korszerősítésüket nem tudják megoldani, így pályázati forrásokat keresnek a fejlesztéshez. Tótszerdahely Község Önkormányzata 2010-ben a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében támogatást nyert, a beruházás a szennyvíztisztító telep korszerősítését tartalmazza, amely várhatóan 2012 -ben fejezıdik be. Letenye Város Önkormányzata és Bázakerettye Község Önkormányzata 2010-ben pályázatot nyújtott be a szennyvíztisztító telepük korszerősítésének tervezésére, szintén az IPA program pályázati kiírására, melynek döntése 2011. tavaszára várható. Lispeszentadorján és Kiscsehi közösen, Maróc Község Önkormányzata egyedül, - már több alkalommal pályázott- szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére a NYDOP (Nyugat-dunántúli Operatív Program) keretében, de ezek a rendezetlen tulajdoni viszonyok miatt sajnos elutasításra kerültek. Borsfa Község Önkormányzat szintén pályázott az NYDOP konstrukcióban, de nem részesült támogatásban. A szennyvíztisztítókon keletkezı szennyvíz-iszapok és a szippantott szennyvizek ártalmatlanításának több módja van. A kistérségben jellemzı a mezıgazdasági területen történı hasznosítás.

3.2.6. Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem Legtöbb településen a csapadékvíz elvezetése a kül-, és a belterületi szakaszokon kialakított árokrendszereken keresztül történik. Fı befogadó a Mura vízgyőjtıje, valamint a kisebb patakok, folyók, vízfolyások. Ezek állapota vízgazdálkodási szempontból megfelelı, bár néhol elıfordul a feliszapolódás. A belterületen lévı csapadékvíz elvezetı árokrendszerek állapota több helyen nem megfelelı, felújításuk szükséges, illetıleg folyamatos

22


karbantartásuk nélkülözhetetlen. A településeken belüli csapadékvíz elvezetés az Önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Borsfán immár hosszú idık óta állandó problémát jelentett a belvíz és a csapadékvíz elvezetése, elsısorban a település domborzati viszonyai miatt. 2009-ban európai uniós forrásból a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése érdekében csapadékvíz és belvíz elvezetési fejlesztések valósultak meg. A térség egy másik településén, Petriventén is megtörténik a belterületi csapadékvíz – elvezetı rendszer rekonstrukciója több mint 50 millió Ft támogatásból, tervezetten 2011-ben fejezıdik be a beruházás. A térségre jellemzı a 100 évente 2 – 3 –szor jelentkezı haváriát jelentı árvízi csúcsok. Az állami fıvédvonal felújításával, megerısítésével a térség árvízvédelme rendezıdik, amelyre a tervek egy európai uniós forrásból elkészülnek, valamint a kivitelezésre is sor kerül a jövıben. Kerkaszentkirályon és Muraszemenyén az önkormányzat illetékességi területéhez tartozik az árvízvédelmi töltés, melynek felújítása az utóbbi település vonatkozásában megtörtént. 2004-ben került átadásra Alsószenterzsébet határában az árvízcsúcs-csökkentı tározó, amely 3,7 millió m3 árvíztömeget tud visszatartani. A létesítmény a Kerkán érkezı árhullámoktól védelmet nyújt a tározótól Lentiig minden településnek, Lentitıl D-re pedig jelentısen csökkenti a kialakuló árvízszinteket (az elöntési területet). Az ár-és belvízvédekezésrıl szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet tartalmazza az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat, amely a Letenyei térséget illetıen az alábbiak szerint alakul: A védelmi szakasz száma, neve: 06.04. Murai hossza: 43,360 km A folyó, a vízfolyás, a csatorna neve és védvonala, szelvénye (tkm) Gerencsér á. bp 0,000 Gerencsér á. jp. 0,000 Béci patak jp. 0,000 Béci patak bp. 0,000 Borsfai patak jp. 0,000 Borsfai patak bp. 0,000 Principális jp. 0,000 Mura bp. 0,000

A fıvédvonal kezdı (km) hossza 1,255 1,244 3,100 3,114 1,363 1,351 5,000 26,933

végsı (km) hossza 1,255 1,244 3,100 3,114 1,363 1,351 5,000 26,933

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízmérce: - Neve, helye: Letenye, 35,60 fkm - „0” pont: 137,86 mBf (Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság) - LNV (legnagyobb vízállás): 514 cm, kelte: 1972. VII.18. - Vízállás: I. fok 330 cm II. fok 380 cm III. fok: 430 cm A belvízvédelmi szakasz - száma és neve: 06.05., Mura bal parti - központja: Letenye - érintett települései: Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Tótszerdahely 23


A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet - a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történı besorolásáról - alapján Bánokszentgyörgy, Muraszemenye, Pusztamagyaród és Várfölde erısen veszélyeztetett7, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka és Tótszerdahely közepesen veszélyeztetett8 település. Ár-és belvízvédelmi tervvel minden település rendelkezik, amely többek között a vízkárelhárítással kapcsolatos teendıket, feladatokat tartalmazza.

3.2.7. Potenciális szennyezı források A felszíni vizek szennyezése jelentıs ipar hiányában csak a kommunális szennyezıdésekre illetve a mezıgazdasági területekrıl bejutó diffúz szennyezésre korlátozódik. Potenciálisan jelentıs szennyezı forrásként kell számon tartani a térségre jellemzı olajbányászati létesítményeket (olajkutak, vezetékrendszerek, stb.) A felszín alatti vizeket a szervezetlen, normáknak nem megfelelı kommunális és veszélyes hulladék elhelyezés veszélyeztetheti. Potenciális szennyezı forrást jelent, hogy a kommunális szennyvíztisztítás csak részlegesen megoldott a kistérségben.

7

Erısen veszélyeztetett, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetıleg, amelyet a védmő nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederbıl kilépı árvize szabadon elönthet. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet) 8 Közepesen veszélyeztetett, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az elıírt biztonságban kiépített védmő véd. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet)

24


3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok A holocén korban alakult ki az a talajtakaró, amely máig jellemzi ezt a vidéket. A tagolt domborzatú területeken, - így a kistérség döntı részén is- legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdıtalaj, az agyagbemosódásos barna erdıtalaj és a barnaföld. Az elıbbi kettı rossz vízgazdálkodású, gyenge vagy közepes termıképességő, erodált talajtípus, amely sárgásbarna és vörösesbarna vályogon, deluviális löszös üledékeken, pannon agyagon és homokon képzıdött. Az utóbbi már jóval kedvezıbb tulajdonságokkal rendelkezik, de vidékünkön szerepe csupán csak harmadlagos. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék az areális leöblítés közvetett hatásaként, a lineáris és fluviális erózió következtében feltöltıdı allúviumokként definiálhatók, melyeknek jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtıhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok (pld. Muravölgy). Azonban az elsısorban a dombhátakon uralkodó pszeudoglejes barna erdıtalajok a szélesebb völgyekben is megjelennek, bár azért némi különbség van közöttük. A vidék völgyeit borító talajtakaró termıképessége sok esetben gyenge (a nyers öntéstalajok esetében mindenképpen az), vízháztartása szélsıséges, gyakran vizenyısek, láposak. A pszeudoglejes barna erdıtalajok tekinthetı általánosnak a vidéken. E talajok vízgazdálkodása nagyon rossz, így bennük a sok csapadék hatására idıszakosan pangóvizek halmozódhatnak fel, melyek redukciós folyamatokat indítanak el. Jellegzetességük az, hogy mésztelenek, felhalmozódási szintjükben viszont vasas hártyákkal, kiválásokkal tagoltak, s kilúgozási szintjükben erıteljesen kifakítottak. Mivel felhalmozódási szintjük kb. 40%-os agyagtartalmú, ezért szinte tökéletes vízzáró réteget alkotnak, ez tehát az oka a rendkívül kedvezıtlen vízháztartásnak. A kilúgozás, az agyagosodás és agyagvándorlás hatására e talajok savanyú kémhatásúak és tápanyagban szegények. Agyagbemosódásos barna erdıtalajokkal a Letenyei-dombság területén találkozhatunk. Ezek termıképesség szempontjából már jóval kedvezıbb mutatókkal rendelkeznek. A barna erdıtalajok kapcsán feltétlenül meg kell említenünk azt, hogy a Zalai-dombság területén e talajok erodáltsága igen nagyfokú. Mővelési ág Erdı Fásított terület Gyep (legelı) Gyep (rét) Gyümölcsös Halastó Kert Kivett Szántó Szılı

Földrészletek száma 3.809 2.852 800 7.432 2.499 17 1.509 16.206 5.790 5.899

Alrészletek száma 4.082 2.874 964 7.727 2.538 18 1.519 16.281 7.726 5.913

Összes alrészlet terület (m2) 159.149.864 1.964.786 22.227.874 24.671.809 2.558.836 256.194 1.236.747 46.265.166 124.672.034 5.718.642

Földrészlet statisztikai mővelési ágaként (Forrás: http://www.takarnet.hu/pls/tknet/hivatalok_p.hivatal_adat?pid=12336)

A földterületek hasznosításainak adatait vizsgálja megállapíthatjuk, hogy alacsony a halastavak, kertek és a fásított területek gyümölcsösök, szılıterületek aránya, de a rét, legelı mővelési ágú területek száma is kevés, elsısorban az állatállomány drasztikus csökkenése miatt. A nagyállattartás (szarvasmarha) mára csaknem teljesen eltőnt. Az ıshonos fajtákat elıbb az intenzív fajták szorították ki, majd a helyi állattenyésztés összeomlása és a piaci 25


verseny. Nagyobb egyedlétszám csak a mangalica esetében mutatható ki, néhány településen magyar tarka szarvasmarhát tartanak. Hagyományos, tájjellegő kultúrnövények a kistelepüléseken még megtalálhatóak. A szántóföldi mővelés elsısorban a nem túl meredek oldalakra illetve a Kerka, Mura völgyére jellemzı. A rétek, legelık nagyrészt elhanyagoltak, mővelésük csak részben megoldott, helyenként spontán beerdısülnek. Jelentıs eróziós hatással csak a rosszul megválasztott technológia esetén kell számolni. A rendszerváltás utáni tulajdonviszonyokban beállt változások sok esetben rendezetlenek, az igazi tulajdonosok nehezen meghatározhatók. Egy-egy területnek sok a tulajdonosa, ami a mővelést akadályozza. Ez a mővelés felhagyását, a területek elgyomosodását vonta maga után. A felszíni vízrendezések sok esetben a területek kiszárításához vezettek (pl.: Kerka szabályozás). A mezıgazdaságilag mővelt területeken jelentıs mértékő a talaj fizikai tulajdonságainak romlása. A rosszul és nem megfelelı idıpontban végzett talajmővelési folyamatok a talaj tömörödéséhez és porosodásához vezetnek. Az utóbbi években az erózió felgyorsulása megfigyelhetı, mivel a földalapú támogatásban érdekelt gazdák a minél magasabb támogatás érdekében egyre nagyobb területen gazdálkodnak, akár az árok partjáig és az ideiglenes vízfolyásokig is megmővelik a parcellákat. Az erdıterület aránya a legmagasabb a térségben, mely részben az éghajlati, termıhelyi adottságoknak, részben az eddigi szakszerő erdıgazdálkodásnak, és erdıtelepítéseknek köszönhetı. Jellemzı erdıtársulások a Dél-dunántúli bükkös, gyertyános kocsánytalan tölgyesek a gyertyános kocsányos tölgyesek a tölgy-kıris-szil ligeterdık a füzesek, égeresek. Tájidegen fafajok és az ún. kultúrerdık (akác, nyár) alacsony arányban vannak csak jelen. A térségben rendeltetésük szerint csoportosítva, az alábbi típusú erdıket találhatjuk: faanyagtermelı, kísérleti, mezıvédı, mőtárgyvédelmi, park, szaporítóanyag termelés, talajvédelmi, településvédelmi és természetvédelmi erdı. Az erdıterületek döntı része állami tulajdonban és a Zalaerdı Rt. kezelésében van. Az Rt. Lenti és Letenyei erdészete kezeli az állami erdıket. A magánkézben lévı erdık kezelése alacsonyabb színvonalú a fakivágás és a pótlások területén, mint az állami. A területen potenciális talajszennyezı forrásokként a következık jöhetnek szóba: - a helytelen mőtrágyatárolás, - illegális hulladék lerakás, - szippantott kommunális szennyvíz illegális elhelyezése - szénhidrogén bányászat

26


3.4. Élıvilág 3.4.1. Növényvilág A vizsgált terület növényföldrajzilag a Saladiense (zalai) és a Petovicum (göcseji) flórajárásba tartozik. A vidék flórája alpi, illetve balkáni hatásokat is mutat. A Göcseji-fenyırégiótól DK-re, a Rédics, Csömödér, Söjtör, Homokkomárom, Nagykanizsa, Murakeresztúr, Murarátka által határolt területen hatalmas kiterjedéső zonális bükkösöket találhatunk. Ez a vidék lényegében felöleli a statisztikai kistérség területét. Természetes erdıtársulásai a bükkösök, valamint a gyertyános-tölgyesek, a völgyekben éger-ligeterdık, a Mura mellékén pedig ártéri galériaerdık. Ez a táj erdısültségében messze az országos átlag felett van, ez az egyik erıssége. A bükkösök legszebb állományait pannon agyagra települt löszökön, deluviális löszös üledékeken, valamint jégkori vályogon kialakult agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdıtalajokon találhatjuk. Pécsi Márton a „Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék” címő mővében azt mondja, hogy Lispeszentadorján környékén lehet a legszebb hazai bükkösöket fellelni. Ma Kiscsehi, Vétyempuszta, illetve Oltárc határa emelhetı ki ebbıl a szempontból. A bükk mellett ezeknek az erdıknek a legjellegzetesebb fája a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, valamint a szelídgesztenye. A gyepszint jellegzetes növényei a zalai bükköny, tarka lednek, az erdei ciklámen . Az elıbb említett erdei ciklámen mellett olyan ritka, védett növények termıhelye e táj, mint a tavaszi tızike , a kakasmandikó , gímpáfrány, szártalan kankalin stb.

3.4.2. Állatvilág Állatföldrajzilag a vidék egésze a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik, melynek jellegzetessége az illír fajok fokozottabb elıfordulása a kelet-alpiakkal szemben. Hazánk e vidéke méltán híres nagyvadállományáról, ami miatt a vadászatnak komoly hagyományai vannak. E tekintetben a gímszarvas, ız, vaddisznó emelendı ki. A prémes állatok közül a rókával, hermelinnel, menyéttel, illetve a vidrával találkozhatunk. A táj madárvilága kimondottan gazdag. A Mura menti galériaerdık ritka fészkelı madara a fekete gólya, amely még számos gémfélének is az otthona. A nagy kiterjedéső erdık jellegzetes madara a vörös kánya, darázsölyv, karvaly, héja, egerészölyv, vörös vércse, örvösés kék galamb, kakukk, gyöngybagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, kis- és nagy fakopáncs, zöld küllı, balkáni fakopáncs, fekete harkály, szén- és kékcinke, ıszapó, gyurgyalag, énekes-, fekete-, sárga- és léprigó, számos poszáta-féle, szajkó stb.

3.4.3. Védettség alatt álló területek Az élıvilág védelmét a természetvédelem szabályozás és annak állami szervezetei biztosítják. A vidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékességi területéhez tartozik. A 10/2007. (III.30.) KVVM rendelet alapján védetté nyilvánították a Mura menti Tájvédelmi Körzet elnevezéssel Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Muraszemenye és Tótszerdahely települések határában az alábbi ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú 1904,1 hektár kiterjedéső területet:

27

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Letenye 0112; 0113; 0114 hrsz.-bıl 2,0 ha (0114a); 0114 hrsz.-bıl 26,7 ha (0114b); 0115-0123; 0124/1-2; 0125/12; 0126; 0127; 0128 hrsz.-bıl 17,9 ha (0128a); 0128 hrsz.-bıl 3,9 ha (0128b); 0129 hrsz.-bıl 3,0 ha (0129a); 0129 hrsz.-bıl 8,8 ha (0129b); 0130; 0131; 0132/1-2; 0133/1-2; 0134/1-3; 0135-0137; 0138/1-3; 0139; 0140/1-2; 0141; 0142; 0143 hrsz.-bıl 1,7 ha (0143a); 0143 hrsz.-bıl 1,7 ha (0143b); 0143 hrsz.-bıl 13,4 ha (0143c); 0143 hrsz.-bıl 0,4 ha (0143d); 0144/1-2; 0145; 0146/1,3-4; 0147 hrsz.-bıl 7,6 ha (0147/1a); 0147 hrsz.-bıl 7,4 ha (0147/1b); 0147/2; 0148; 0163-0167; 0168 hrsz.-bıl 25,0 ha (0168a); 0168 hrsz.-bıl 0,6 ha (0168b); 0168 hrsz.-bıl 10,8 ha (0168c); 0169-0172; 0173 hrsz.-bıl 0,3 ha (0173a); 0173 hrsz.-bıl 0,5 ha (0173b); 0173 hrsz.-bıl 0,5 ha (0173c); 0173 hrsz.-bıl 19,2 ha (0173d); 0174 hrsz.-bıl 1,1 ha (0174a); 0174 hrsz.-bıl 2,8 ha (0174b); 0174 hrsz.-bıl 8,6 ha (0174c); 0174 hrsz.-bıl 2,0 ha (0174d); 0174 hrsz.-bıl 0,4 ha (0174f); 0174 hrsz.-bıl 0,4 ha (0174g); 0175/2-5; 0176; 0178; 0179/1-2; 0180-0183; 0184/1; 0185/4; 0185/6; 0185 hrsz.-bıl 4,6 ha (0185/8a); 0185 hrsz.-bıl 0,6 ha (0185/8b); 0185/9; 0185/11; 0186/2; 0188 hrsz.-bıl 1,5 ha (0188/3a); 0188 hrsz.-bıl 0,1 ha (0188/3b); 0188/5-7; 0189/2; 0189 hrsz.-bıl 0,2 ha (0189/3a); 0189 hrsz.-bıl 3,7 ha (0189/3b); 0189 hrsz.-bıl 6,5 ha (0189/3c); 0189/4; 0189 hrsz.-bıl 2,8 ha (0189/5a); 0189 hrsz.-bıl 0,1 ha (0189/5b); 0189/6; 0190; 0191; 0279 hrsz.-bıl 1,5 ha (0279/1a); 0279 hrsz.-bıl 8,1 ha (0279/1b); 0279 hrsz.-bıl 0,5 ha (0279/1c); 0279 hrsz.-bıl 0,2 ha (0279/1d); 0279/2-4; 0280-0285; 0286 hrsz.-bıl 51,8 ha (0286/1a); 0286 hrsz.-bıl 1,2 ha (0286/1b); 0286 hrsz.-bıl 1,7 ha (0286/1c); 0286 hrsz.-bıl 0,3 ha (0286/d); 0286 hrsz.-bıl 1,0 ha (0286/1f); 0286/2; 0287 hrsz.-bıl 2,8 ha (0287a); 0287 hrsz.-bıl 0,6 ha (0287b); 0288-0290; 0291 hrsz.-bıl 5,0 ha (0291/1a); 0291 hrsz.-bıl 5,7 ha (0291/1b); 0291/2-3. Molnári 057/2; 064/1-2; 065-067; 068 hrsz.-bıl 5,0 ha (068a); 068 hrsz.-bıl 0,4 ha (068b); 068 hrsz.-bıl 4,9 ha (068c); 068 hrsz.-bıl 6,9 ha (068d); 068 hrsz.-bıl 19,9 ha (068f); 068 hrsz.-bıl 7,1 ha (068g); 069; 070; 071/3; 073 hrsz.-bıl 2,0 ha (073/3a); 073 hrsz.-bıl 0,4 ha (073/3b); 074-079; 080/1; 081-084; 085 hrsz.-bıl 0,9 ha (085a); 085 hrsz.-bıl 54,6 ha (085b); 085 hrsz.-bıl 0,6 ha (085c). Murakeresztúr 058-060; 061 hrsz.-bıl 8,1 ha (061/1a); 061 hrsz.-bıl 1,3 ha (061/1b); 061 hrsz.-bıl 0,3 ha (061/1c); 061 hrsz.-bıl 0,5 ha (061/1d); 061 hrsz.-bıl 0,7 ha (061/1f); 061/2; 061 hrsz.-bıl 2,4 ha (061/4a); 061 hrsz.-bıl 0,3 ha (061/4b); 061 hrsz.-bıl 2,5 ha (061/5a); 061 hrsz.-bıl 0,2 ha (061/5b); 062-068; 069/1-3; 069 hrsz.-bıl 5,5 ha (069/4a); 069 hrsz.-bıl 1,0 ha (069/4b); 069 hrsz.-bıl 1,2 ha (069/4c); 069 hrsz.-bıl 4,9 ha (069/4d); 070-072; 073 hrsz.-bıl 3,8 ha (073a); 073 hrsz.-bıl 0,2 ha (073b); 073 hrsz.-bıl 0,9 ha (073c); 073 hrsz.-bıl 0,4 ha (073d); 074; 075 hrsz.-bıl 1,2 ha (075/1a); 075 hrsz.-bıl 0,6 ha (075/1b); 075 hrsz.-bıl 1,2 ha (075/1c); 075 hrsz.-bıl 1,1 ha (075/1d); 075 hrsz.-bıl 1,9 ha (075/1f); 075 hrsz.-bıl 6,7 ha (075/1g); 075 hrsz.-bıl 0,6 ha (075/1h); 075 hrsz.-bıl 0,5 ha (075/1j); 075 hrsz.-bıl 0,9 ha (075/1k); 076-079; 080 hrsz.-bıl 0,4 ha (080a); 080 hrsz.-bıl 14,1 ha (080b); 080 hrsz.-bıl 0,5 ha (080c); 080 hrsz.-bıl 1,5 ha (080d); 080 hrsz.-bıl 1,7 ha (080f); 081-084; 085/1-4; 085 hrsz.-bıl 22,6 ha (085/5a); 085 hrsz.-bıl 1,9 ha (085/5b); 085 hrsz.-bıl 0,2 ha (085/5c); 085 hrsz.-bıl 0,3 ha (085/5d); 086/2-5; 087 hrsz.-bıl 2,8 ha (087a); 087 hrsz.-bıl 10,9 ha (087b); 088-090; 091/1-3; 092; 093/1; 093 hrsz.-bıl 1,0 ha (093/2a); 093 hrsz.-bıl 0,4 ha (093/2b); 093 hrsz.-bıl 2,4 ha (093/2c); 093/3-4; 093 hrsz.-bıl 4,4 ha (093/5a); 093 hrsz.-bıl 0,2 ha (093/5b); 093 hrsz.-bıl 0,4 ha (093/5c); 094-096; 097/1,4-5; 098 hrsz.-bıl 2,6 ha (098a); 098 hrsz.-bıl 0,3 ha (098b); 098 hrsz.-bıl 0,2 ha (098c); 099; 0100 hrsz.-bıl 1,1 ha (0100a); 0100 hrsz.-bıl 0,2 ha (0100b); 0100 hrsz.-bıl 1,0 ha (0100c). Murarátka 03/1-2; 03 hrsz.-bıl 0,8 ha (03/3a); 03 hrsz.-bıl 0,2 ha (03/3b); 03 hrsz.-bıl 0,2 ha (03/3c); 05; 08/4-5; 011/5; 011/7-14; 011 hrsz.-bıl 0,6 ha (011/15a); 011 hrsz.-bıl 0,3 ha (011/5b); 011 hrsz.-bıl 3,4 ha (011/5c); 011 hrsz.-bıl 0,5 ha (011/5d); 011 hrsz.-bıl 0,1 ha (011/15f); 053/1; 058/1,3; 059-061; 062/3-5; 062 hrsz.-bıl 21,3 ha (062/7a); 062 hrsz.-bıl 0,6 ha (062/7b); 062/8; 063-066. Muraszemenye 045 hrsz.-bıl 5,5 ha (045/1a); 045 hrsz.-bıl 4,4 ha (045/1b); 045 hrsz.-bıl 2,5 ha (045/6a); 045 hrsz.-bıl 0,9 ha (045/6b); 046 hrsz.-bıl 0,4 ha (046/1a); 046 hrsz.-bıl 0,3 ha (046/1b); 046/4; 047/1,3; 048; 049; 050/5,7,9; 051; 052; 053/1-2; 054/1,3; 055; 056/1-2; 057-060; 061/1-2; 062/1; 062 hrsz.-bıl 1,1 ha (062/2a); 062 hrsz.-bıl 7,9 ha (062/2b); 062 hrsz.-bıl 0,3 ha (062/2c); 063; 064; 065/1-2; 066; 067; 068 hrsz.-bıl 1,7 ha (068/1a); 068 hrsz.-bıl 6,4 ha (068/1b); 068 hrsz.-bıl 5,1 ha (068/1c); 068/2; 069; 070/4,6,8; 070 hrsz.-bıl 17,9 ha (070/11a); 070 hrsz.-bıl 0,9 ha (070/11b); 070 hrsz.-bıl 2,0 ha (070/11c); 070 hrsz.-bıl 1,7 ha (070/11d); 070 hrsz.-bıl 0,2 ha (070/11f); 070 hrsz.-bıl 0,7 ha (070/13a); 070 hrsz.-bıl 0,6 ha (070/13b); 070 hrsz.-bıl 0,04 ha (070/13c); 070 hrsz.-bıl 0,1 ha (070/15a); 070 hrsz.-bıl 0,5 ha (070/15b); 070 hrsz.-bıl 2,0 ha (070/15c); 071/1,3; 072/3; 073/2,4-13,23,25,27,29,31,33,35,37,39,44; 0171/1-15; 0171 hrsz.-bıl 7,9 ha (0171/16a); 0171 hrsz.-bıl 0,4 ha (0171/16b); 0172/1-3; 0173/2,4-10; 0174; 0175/2-6; 0176/2,5-6; 0176

28

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ hrsz.-bıl 0,2 ha (0176/7a); 0176 hrsz.-bıl 0,4 ha (0176/7b); 0176 hrsz.-bıl 0,8 ha (0176/8a); 0176 hrsz.-bıl 0,4 ha (0176/8b); 0176 hrsz.-bıl 0,8 ha (0176/9a); 0176 hrsz.-bıl 1,4 ha (0176/9b); 0177-0179; 0180/2-3; 0180 hrsz.-bıl 11,1 ha (0180/4a); 0180 hrsz.-bıl 0,5 ha (0180/4b); 0180/5; 0181/2-8; 0182-0184; 0185 hrsz.bıl 0,6 ha (0185/1a); 0185 hrsz.-bıl 7,5 (0185/1b); 0185 hrsz.-bıl 9,5 ha (0185/1c); 0185 hrsz.-bıl 0,7 ha (0185/1d); 0185/2-4; 0186-0188; 0189/1,4-20; 0190/1,3-44; 0191/1-2; 0192/1-5; 0193; 0194/1-2; 0195-0197; 0198/3; 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/4a); 0198 hrsz.-bıl 0,2 ha (0198/4b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/5a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/5b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/6a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/6b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/7a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/7b); 0198 hrsz.-bıl 0,4 ha (0198/8a); 0198 hrsz.-bıl 0,3 ha (0198/8b); 0198 hrsz.-bıl 0,3 ha (0198/9a); 0198 hrsz.-bıl 0,4 ha (0198/9b); 0198 hrsz.-bıl 0,2 ha (0198/10a); 0198 hrsz.-bıl 0,2 ha (0198/10b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/11a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/11b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/12a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/12b); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/13a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/13b); 0198 hrsz.-bıl 0,7 ha (0198/14a); 0198 hrsz.-bıl 0,3 ha (0198/14b); 0198 hrsz.-bıl 0,9 ha (0198/15a); 0198 hrsz.-bıl 0,1 ha (0198/15b); 0198/16-17; 0199; 0200/1-5; 0203-0205; 0207-0214; 0215 6,3 ha (0215a); 0215 hrsz.-bıl 0,5 ha (0215b); 0216 hrsz.-bıl 0,9 ha (0216a); 0216 hrsz.-bıl 0,3 ha (0216b); 0217; 0218/1; 0218 hrsz.-bıl 15,7 ha (0218/2a); 0218 hrsz.-bıl 17,6 ha (0218/2b); 0218/3; 0219-0224; 0225/1-2; 0226; 0227; 0228 hrsz.-bıl 1,1 ha (0228/1a); 0228 hrsz.-bıl 0,5 ha (0228/1b); 0228 hrsz.-bıl 0,6 ha (0228/1c); 0228 hrsz.-bıl 12,8 ha (0228/1d); 0228/2; 0229; 0230 hrsz.-bıl 5,1 ha (0230/1a); 0230 hrsz.-bıl 2,7 ha (0230/1b); 0230 hrsz.-bıl 1,0 ha (0230/1c); 0230 hrsz.-bıl 2,2 ha (0230/1d); 0230/2; 0231-0234; 0235/1-2; 0236 hrsz.-bıl 2,7 ha (0236a); 0236 hrsz.-bıl 0,3 ha (0236b); 0237 hrsz.-bıl 2,2 ha (0237a); 0237 hrsz.-bıl 0,9 ha (0237b); 0238; 0239/1-2; 0240-0242; 0244-0248; 0249. hrsz.bıl 2,7 ha (0249a); 0249 hrsz.-bıl 1,5 ha (0249b); 0249 hrsz.-bıl 0,8 ha (0249c); 0250-0252; 0253 hrsz.-bıl 13,2 ha (0253a); 0253 hrsz.-bıl 0,2 ha (0253b); 0254-0256; 0257/2,4; 0257 hrsz.-bıl 10,5 ha (0257/5a); 0257 hrsz.-bıl 0,4 ha (0257/5b); 0258-0261; 0262 hrsz.-bıl 2,5 ha (0262a); 0262 hrsz.-bıl 1,3 ha (0262b); 0262 hrsz.-bıl 0,4 ha (0262c); 0263. Tótszerdahely 053 hrsz.-bıl 29,5 ha (053/1a); 053 hrsz.-bıl 2,3 ha (053/1b); 053/2-3; 054-056; 058 hrsz.-bıl 0,9 ha (058a); 058 hrsz.-bıl 2,8 ha (058b); 060 hrsz.-bıl 1,4 ha (060/1a); 060 hrsz.-bıl 0,2 ha (060/1b); 060/2; 061; 062; 063 hrsz.-bıl 0,9 ha (063/2a); 063 hrsz.-bıl 7,3 ha (063/2b); 063 hrsz.-bıl 3,2 ha (063/2c); 063 hrsz.-bıl 0,4 ha (063/2d); 063 hrsz.-bıl 1,6 ha (063/2f); 063 hrsz.-bıl 8,7 ha (063/2g); 063/4-10; 063 hrsz.-bıl 1,0 ha (063/11a); 063 hrsz.-bıl 0,2 ha (063/11b); 063/12-13; 063 hrsz.-bıl 1,0 ha (063/14a); 063 hrsz.-bıl 0,2 ha (063/14b); 063 hrsz.-bıl 3,5 ha (063/14c); 063 hrsz.-bıl 0,4 ha (063/14d); 063 hrsz.-bıl 6,7 ha (063/14f); 063 hrsz.-bıl 2,3 ha (063/14g); 063 hrsz.-bıl 4,1 ha (063/14h); 063 hrsz.-bıl 1,8 ha (063/14j); 063 hrsz.-bıl 0,1 ha (063/14k); 063/15-16; 064; 066/1-2; 067; 068; 069 hrsz.-bıl 1,0 ha (069a); 069 hrsz.-bıl 10,6 ha (069b); 070; 077/2,17-23.

A területbıl 106,9 ha nagyságú terület fokozottan védett is, amelyek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: Letenye 0116, 0135, 0136, 0164, 0170, 0171; 0190, 0280; 0281; 0284. Molnári 066, 075-077; 081; 083. Murakeresztúr 063; 070; 081; 082; 090. Murarátka 061; 064-066. Muraszemenye 049; 051; 059; 0181/5; 0185/3-4; 0186; 0240. Tótszerdahely 054; 055; 066/1-2; 067.

A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élıvízi, mocsári és ártéri élıhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megırzése. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó idıszakos 29


árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építı és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élıhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt. A Mura vízjátéka és medrének folyamatos vándorlása miatt a folyómenti ártéri vegetáció klasszikus zonációja kevésbé jellegzetes, mint nagyobb folyóinknál. A medertıl távolodva az egyes növénytársulások sávjai keskenyek vagy a mozaikszerő talajviszonyok miatt fel sem fedezhetık. A kanyarok belsı, épített oldalán kialakult, vízfelszín fölé került kavicszátonyok rövid ideig maradnak növényborítás nélkül, szinte azonnal beerdısülnek a víz által szállított magokból. Közvetlenül a meder szélén keskenysávban iszapnövényzet (szittyók, széleslevelő gyékény) alakult ki, de ez sok helyen hiányzik. A folyóhordalékon, zátonyokon, nagyobb holtágak peremén, de néhol még a kavicsbányatavak mellett is feltőnnek a bokorfüzesek. Ezek kötıdnek legjobban az árhullám és a vízszintváltozás okozta folyamatok alakulásához. Legértékesebb pionír fajuk a parti főz. Az ártéren a legnagyobb területeket lefedı társulások a puhafás ligeterdık. A rombolt parton (a kanyarok külsı ívén) közvetlenül az élıvíz partján állnak. Kora tavasszal fehér-, késıbb lila szınyeget alkot bennük a hóvirág és a ligeti csillagvirág. Májusban-júniusban elszórtan, kisebb foltjait láthatjuk a nyári tızikének. A patakok és egyes holtágak partján égerligeteket, a mélyebben fekvı, pangóvizes területeken égerlápokat találunk. Jellemzı védett növényük a szálkás pajzsika, jelen van a hamvas éger is, magját valószínőleg a folyó felsıbb vidékérıl hozta a víz. Az ártér magasabb fekvéső helyein keményfás ligeterdık találhatók, jellegzetesen magyar kırissel. Életterük sajnos visszaszorult, mivel az árvízvédelmi töltések megépülésével az árvizek szintje megemelkedett. Értékes állományaikban virágzik a széleslevelő nıszıfő. A ligeti szılı a többi lián-típusú cserjével (komló, iszalag) ıserdei hangulatot idéz, fıleg az erdıszéleken. Murarátka környékén a bükkösök egészen a Mura-völgy talapzatáig leereszkednek, ezért a "dombsági" és a "völgységi" vegetáció keveredik. A domboldalakon hatalmas, egybefüggı területeket borítanak az illír bükkösök, jellemzı lágyszárú fajaik a zalai bükköny, a farkasboroszlán, a turbánliliom és a pirítógyökér. A Mura árteülete azon szerencsés területek közé Nyári tızike tartozik, ahol nem történt meg a természetes és természetszerő erdık lecserélése nemesnyár ültetvényekkel - mint hasonló termıhelyeken az országban mivel a hagyományos erdıgazdálkodás nagy nehézségekbe ütközik, nem gazdaságos. Az erdıállományt a mai napig túlnyomórészt a termıhelynek megfelelı, ıshonos fafajok alkotják. A folyókanyarulatok lefőzıdésébıl kialakult holtágak a feltöltıdési folyamat különbözı fokán állnak, különösen fontos élıhelyeket képviselnek. A rögzült hínár társulásokban sokfelé díszlik a fehér tündérrózsa és a sulyom, a lebegı hínár védett növénye a rucaöröm. A holtágak a kavicságyon keresztül némileg kapcsolatban állnak az élı vízzel, ezért árhullám érkezésekor megfigyelhetı a víz szintjének emelkedése a holtágakban akkor is, ha csapadék nem esik és a folyó még nem lépett ki a medrébıl. A folyómenti gyepek korábbi erdık helyén emberi tevékenység eredményeként alakultak ki. A fás szárú növényzet visszatelepedése miatt állandó mővelést igényelnek. Sajnos mára a kaszálás a legtöbb helyen elmarad, legeltetés nincs, a rétek egy részét felszántották, illetve lecsapolták. A megmaradt mocsárréteken és kaszálóréteken mai is jelen van a hússzínő ujjaskosbor és a szibériai nıszirom, de egykor jóval elterjedtebbek lehettek. A rétek valamikori nagyobb kiterjedésére a helyi elnevezések utalnak (Nagyrét). Az adventív gyomok terjedése leginkább ezeket a társulásokat veszélyezteti. A gerinctelen állatok közül a szitakötık állománya a legjobban feltárt. A holtágakban két ritka

30


fajuk él, a tócsa- és a piros szitakötı. A kétfoltú szitakötı nemcsak a holtágaknál, hanem a kavicsbányák körül is mindenfelé gyakori. Az erdei szitakötınek legtöbbször csak a lárvabırét lehet megtalálni - melybıl a kifejlett állat kibújt - a folyó mellett a parton és az uszadékfákon. A gyakoribb lepkefajokon kívül elıkerült a magyar színjátszólepke is. A bogarak fajösszetétele kevésbé ismert, de él itt egy hazánkban eltőnıben lévı védett futóbogár, a szárnyas futrinka. A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebbıl 13 faj védett, 6 endemikus9. A felpillantó küllı 3 hazai hazai lelıhelye közül egyik a Mura. A lápi póc Lápi póc (mérete ritkán éri el a 10 cm-t) az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élıhelyen. A csíkok többi 3 faja az élıvízben él, mint az áramláskedvelı magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. A hüllık közül a mocsári teknıst megfigyelhetjük a holtágakban, a vízisiklóval mindenfelé találkozhatunk. A madárvilág a vonulási idıszak kivételével viszonylag szegény, viszont annál jelentısebb szerepet tölt be a költözı madarak számára ısszel és tavasszal. Mielıtt elhagynák az országot, a szürke gémek és nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a kavicsbányatavaknál és holtágaknál. Tél végén is ide érkeznek meg elıször, enyhe teleken néhány át is telel. Amikor az állóvizek már befagytak, a tıkés-, csörgı- és kercerécék a Murán még mindig találnak nyílt vízfelületet. Áprilisban és szeptemberben a kavicsbányatavaknál és a környékbeli mesterséges horgásztavaknál idınként feltőnik a halászsas. A fekete gólya - fehér rokonával ellentétben - kerüli az ember közelségét, az ártéri erdık legháborítatlanabb foltjaiban költ. A réti sas a környékbeli halastavaknál egész évben jelen van, de fészkel a Mura mentén is, táplálkozni Horvátországba is átjár. A holtágakon kis vöcskök, vízityúkok költenek. A növénymentes zátonyokon gyakran látni kis lilét, tojásait szinte lehetetlen észrevenni a kavicsok között. Valamennyi vízfelületnél, a patakoktól a bányatavakig megfigyelhetjük a vidra nyomait, fıleg téli idıszakban. A hód az elmúlt évtizedben jelent meg a területen, a horvátországi Dráva szakaszon történt visszatelepítésbıl elvándorló hódok jelentek meg a Mura mellékvízfolyásaiban (Kerka, Principális csatorna). A kedvezı életfeltételek következtében szaporodni kezdetek, ma már a Murán is él néhány család. A 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 12. mellékletében a kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek (Natura 2000)10 szerepelnek, a 14/2010. (V.11.) KVVM rendelet 5. melléklete pedig az ezekhez a területekhez tartozó földrészletek helyrajzi számos jegyzékét tartalmazza, a letenyei kistérséget illetıen az alábbiak szerint: Területkód HUBF20043

Név Mura mente

Helyrajzi számok Letenye 080, 0110, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124/1, 0124/2, 0125/1, 0125/2, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132/1, 0132/2, 0133/1, 0133/2, 0134/1, 0134/2, 0134/3, 0135, 0136, 0137, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0139,

9

Endemikus: helyi, helyhez kötött; csak valamely szőkebb területen elıforduló (Forrás: Kislexikon, Lapoda Multimédia) 10 Natura 2000: Európai Unió által létrehozott olyan összefüggı európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentıségő természetes élıhelytípusok, vadon élı állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvezı természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. (forrás:www.termeszetvedelem.hu)

31

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ 0140/1, 0140/2, 0141, 0142, 0143, 0144/1, 0144/2, 0145, 0146/1, 0146/3, 0146/4, 0147/1, 0147/2, 0148, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168, 0169, 0170, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0176, 0178, 0179/1, 0179/2, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184/1, 0184/2, 0185/5, 0185/6, 0185/7, 0185/8, 0185/9, 0185/10, 0185/11, 0185/12, 0185/13, 0186/1, 0186/2, 0188/3, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0188/7, 0188/8, 0188/9, 0189/2, 0189/3, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0190, 0191, 0279/1, 0279/2, 0279/3, 0279/4, 0280, 0281, 0282, 0283, 0284, 0285, 0286/1, 0286/2, 0287, 0288, 0289, 0290, 0291/1, 0291/2, 0291/3 Molnári 057/2, 064/1, 064/2, 065, 066, 067, 068, 069, 070, 071/3, 073/3, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080/1, 081, 082, 083, 084 Murarátka 03/1, 03/2, 03/3, 05, 08/4, 08/5, 011/5, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/11, 011/12, 011/13, 011/14, 011/15, 011/17, 053/1, 058/1, 058/3, 059, 060, 061, 062/10, 062/11, 062/3, 062/4, 062/5, 062/8, 063, 064, 065, 066 Muraszemenye 045/1, 045/4, 045/5, 045/6, 046/1, 046/4, 047/1, 047/3, 048, 049, 050/5, 050/7, 050/9, 051, 052, 053/1, 053/2, 054/1, 054/3, 055, 056/1, 056/2, 057, 058, 059, 060, 061/1, 061/2, 062/1, 062/2, 063, 064, 065/1, 065/2, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070/4, 070/6, 070/8, 070/10, 070/11, 070/13, 070/15, 071/1, 071/3, 072/2, 072/3, 073/2, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/23, 073/25, 073/27, 073/29, 073/31, 073/33, 073/35, 073/37, 073/39, 073/41, 073/44, 0171/1, 0171/2, 0171/3, 0171/4, 0171/5, 0171/6, 0171/7, 0171/8, 0171/9, 0171/10, 0171/11, 0171/12, 0171/13, 0171/14, 0171/15, 0171/16, 0172/1, 0172/2, 0172/3, 0173/2, 0173/4, 0173/5, 0173/6, 0173/7, 0173/8, 0173/9, 0173/10, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0176/2, 0176/5, 0176/6, 0176/7, 0176/8, 0176/9, 0177, 0178, 0179, 0180/2, 0180/3, 0180/4, 0180/5, 0181/2, 0181/3, 0181/4, 0181/5, 0181/6, 0181/7, 0181/8, 0182, 0183, 0184, 0185/1, 0185/2, 0185/3, 0185/4, 0186, 0187, 0188, 0189/1, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0189/7, 0189/8, 0189/9, 0189/10, 0189/11, 0189/12, 0189/13, 0189/14, 0189/16, 0189/17, 0189/18, 0189/19, 0189/20, 0189/21, 0189/22, 0190/1, 0190/3, 0190/4, 0190/5, 0190/6, 0190/7, 0190/8, 0190/9, 0190/10, 0190/11, 0190/12, 0190/13, 0190/14, 0190/15, 0190/16, 0190/17, 0190/18, 0190/19, 0190/20, 0190/21, 0190/22, 0190/23, 0190/24, 0190/25, 0190/26, 0190/27, 0190/28, 0190/29, 0190/30, 0190/31, 0190/32, 0190/33, 0190/34, 0190/35, 0190/36, 0190/37, 0190/38, 0190/39, 0190/40, 0190/41, 0190/42, 0190/43, 0190/44, 0191/1, 0191/2, 0192/1, 0192/2, 0192/3, 0192/4, 0192/5, 0193, 0194/1, 0194/2, 0195, 0196, 0197, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0198/7, 0198/8, 0198/9, 0198/10, 0198/11, 0198/12, 0198/13, 0198/14, 0198/15, 0198/16, 0198/17, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0200/4, 0200/5, 0203, 0204, 0205, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0216, 0217, 0218/1, 0218/2, 0218/3, 0219, 0220, 0221, 0222/1, 0222/2, 0223, 0224, 0225/1, 0225/2, 0226, 0227, 0228/2, 0228/3, 0228/4, 0229, 0230/1, 0230/2, 0231, 0232, 0233, 0234, 0235/1, 0235/2, 0236, 0237, 0238, 0239/1, 0239/2, 0240, 0241, 0242, 0243, 0244, 0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257/2, 0257/3, 0257/4, 0257/5, 0258, 0259, 0260, 0261, 0262, 0263 Tótszerdahely 053/1, 053/2, 053/3, 054, 055, 056, 058, 060/1, 060/2, 061, 062, 063/2, 063/4, 063/5, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 063/10, 063/11, 063/12, 063/13, 063/14, 063/15, 063/16, 064, 066/1, 066/2, 067, 068, 069, 070, 071, 075/1, 075/2, 077/2, 077/3, 077/4, 077/5, 077/6,

32


HUBF20044

Kerka mente

HUBF20040

Vétyempuszta

HUBF20046

Oltárc

077/7, 077/8, 077/9, 077/10, 077/11, 077/12, 077/13, 077/14, 077/15, 077/16, 077/17, 077/18, 077/19, 077/20, 077/21, 077/22, 077/23, 089/2, 089/3, 089/4, 089/5, 089/6, 089/7, 089/8, 089/9, 089/10, 089/12, 089/13 Kerkaszentkirály 02/1, 02/2, 02/3, 03, 04, 05, 06/1, 06/2, 07, 08/1, 08/2, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 049/1, 049/2, 050, 051, 052, 053/1, 053/3, 053/4, 053/5, 053/8, 053/9, 053/10, 053/11, 053/12, 053/13, 053/14, 053/15, 053/16, 053/17, 053/18, 053/19, 053/20, 053/21, 053/22, 054, 055, 056, 057/1, 057/2, 058, 059, 060/1, 060/2, 060/3, 060/4, 060/5, 060/6, 060/7, 061, 062, 063, 064, 065/1, 065/2, 065/3, 067/2, 067/3, 067/4, 067/5, 087/2, 087/3, 087/4, 087/5, 087/6, 087/7, 087/8, 087/9, 088/1, 094, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0120, 0121, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139, 0140, 0141, 0142 Muraszemenye 0264/2, 0264/3, 0264/4, 0264/5, 0264/6, 0264/7, 0264/8, 0264/9, 0264/10, 0264/11, 0264/12, 0264/13, 0265, 0266, 0267/10, 0267/11, 0267/2, 0267/3, 0267/4, 0267/5, 0267/6, 0267/7, 0267/8, 0267/9, 0269/1, 0269/2, 0269/3, 0269/4, 0269/5, 0269/6, 0269/7, 0269/8, 0269/9, 0269/10, 0269/11, 0269/12, 0269/13, 0273 Csörnyeföld 08, 010/1, 010/2, 011, 014, 015, 017/1, 017/2, 017/3, 017/5, 017/7, 0329, 0330, 0331/1, 0331/2, 0332, 0333/1, 0338, 0340/1, 0341/1, 0350/1, 0350/2, 0350/3, 0351/3, 0351/4, 0352, 0353, 0354, 0355, 0356, 0357, 0358, 0360, 0361/4, 0362, 0363/1, 0363/2, 0363/3, 0365, 0367, 0368, 0369, 0370/1, 0370/2, 0371, 0372/2, 0372/3, 0372/4 Kiscsehi 08/2, 08/3, 08/4, 08/5, 08/6, 08/7, 09, 019, 020/5, 020/6 Maróc 06, 08, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/4, 019/1, 019/2, 019/3, 068/1, 069, 070, 071/1, 071/2, 071/3, 072, 074, 075, 076, 077, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 084, 085/1, 085/2, 085/3, 086/1, 086/2, 087, 088, 089, 090, 091, 092, 095, 096, 097, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104/1, 0104/2, 0105, 939, 940/1, 940/2, 941, 942, 943, 944, 945, 947, 948, 949, 950/1, 950/2, 950/3, 950/4, 951, 952, 953, 954, 955, 956, 957/1, 957/2, 957/3, 957/4, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965, 966, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 991, 992, 993, 994, 995, 996, 997, 998, 999, 1000, 1001, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1050, 1051, 1052, 1053/1, 1053/2, 1054/1, 1054/2, 1055, 1056, 1059, 1060, 1061, 1062, 1063, 1064, 1065, 1066, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1073, 1074, 1075, 1076, 1077, 1078, 1079, 1080, 1081, 1082, 1083, 1084, 1085, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1092, 1093, 1094, 1095, 1096, 1097, 1098, 1099, 1100, 1101, 1102, 1103, 1104, 1105, 1106, 1107, 1108, 1109, 1110, 1111, 1114, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119, 1120, 1121 Bánokszentgyörgy 0205/7, 0206/2, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0230, 0233, 0234, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237/1, 0237/2, 0237/3, 0238, 0239, 0240, 0241, 0242, 0243, 0244, 0245, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0260, 0261, 0262, 0263, 0264, 0265, 0266/1

33

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Becsehely 0177/1, 0177/2, 0178, 0179 Borsfa 013 Bucsuta 023, 027, 028, 030, 031, 032, 033/2, 033/3, 033/6, 033/7, 033/8, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 043, 045, 058, 060, 062, 063, 064, 065, 066/2, 066/3, 066/4, 066/5, 067/1, 067/5 Oltárc 073/2, 0104, 0112, 0113/1, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119/1, 0119/2, 0120, 0147, 0148/1, 0148/2, 0149, 0150/1, 0150/2, 0151, 0152/1, 0152/2, 0154, 0155, 0179/1, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188/1, 0188/2, 0188/3, 0189/1, 0189/4, 0192/3, 0192/4, 0192/5, 0192/8, 0193, 0194, 0195, 0196 Pusztamagyaród 0152/5, 0159, 0160, 0161, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168/1, 0168/2, 0172, 0173, 0184/2, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189 Valkonya 03/1, 03/2, 04, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 08/1, 08/2, 010, 016, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 039, 040/1, 040/2, 044, 045, 046, 047/1, 051/1, 051/2, 051/3, 052, 053, 056/3, 057, 058

A Kerka vidékének természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében 1999-ben jött létre a Kerkamente Natúrpark11 (területe 55.159 ha), mely az osztrák-magyar-szlovén Hármashatár Natúrpark12 része is egyben. Több tájegységet foglal magába, ide tartozik az Õrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Jelenleg hivatalosan nem minısített. Területének 38%-át erdık borítják, ıshonos fafajok és állományok maradtak itt fenn, megırizve a táj jellegét, az erdei életközösség változatosságát, magas biológiai értékét. Meghatározóak a fenyıelegyes tölgyesek, a mészkerülı erdeifenyvesek, gyertyános kocsányos és kocsánytalan tölgyesek, a bükkösök, az ártéri ligeterdık. Az erdıkben sok más védett növényfaj is elıfordul, így az erdei ciklámen, a májvirág, a zalai bükköny, a szártalan kankalin, stb. A kilencvenes évektıl e területen ismét megjelent a holló és mára már több pár is fészkel. A térség öreg bükköseinek lakói a fokozott védettséget élvezı nagyfülő denevér és pisze denevér. Az illetékes hatóságok tervezik tájvédelmi körzetként védelem alá venni a Kerka-mentét és a Vétyemi-ısbükkös területét (Kerka-menti Tájvédelmi Körzet, tervezett területe eléri a 6035 ha-t / Vétyem Tájvédelmi Körzet, összterülete 7305 ha a tervek szerint). Vétyemi ısbükkös a Kiscsehi - Tormafölde közötti erdıvel körülvett kövesút mellett található, mely az országos erdırezervátum program keretén belül kijelölt erdırezervátumok egyike. A területen idıs bükk állományok találhatóak, koruk eléri a 160 évet. Az ısbükkösben 30 év óta nem történt fakitermelés. A térségben találhatóak helyi védelem alatt álló területek, amelyet annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Elsı fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzıje. Ezen területek 11

Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történı aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélı gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedéső területe. (forrás: 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl) 12 Hármashatár Natúrpark: célja Magyarország-Ausztria-Szlovénia határmenti térségei között a természeti értékek fenntartásán alapuló területfejlesztési együttmőködés. Tagjai a burgenlandi Raab Natúrpark, a muravidéki Gorièkó Natúrpark, az Õrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület és a "Kerka-mente" Natúrpark Egyesület. (forrás:www.del-zala-erdotaj.hu)

34


egyike a 46 hektáros Budafapusztai arborétum (határozat szám: 19/16/TT/76), amely Bázakerettye és Kiscsehi között található. Az arborétum több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyıvel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyık, valamint a május elején nyíló azáleák. A terület erdészeti, kutatási és oktatási célokat is szolgál, amely keretében fejlıdéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdıtelepítésekhez legalkalmasabb fenyıfajtákat. A Letenye központjában található kastélypark (határozat szám: 14/1974) szintén helyi védelem alatt áll. A kastélyt a XVIII. század közepén Szapáry család építette, majd 1820-ban klasszicista stílusban átalakították. Késıbb az Andrássy család tulajdonába került. Az eklektikus stílusban átalakított mőemlék jellegő épület körül 5.6 ha-os park helyezkedik el. Kiemelkedı értéke a kastély mögött elhelyezkedı 550 cm törzskörmérető és mintegy 30 m-es koronaátmérıvel rendelkezı gigantikus mérető platánfa, amely 2010-ben az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett versenyen az „Év fája” címet szerezte meg. Tıle nem messze a két terebélyes bokorrá nıtt tiszafa, és az északkeleti részén elhelyezkedı szintén hatalmas mérető kocsányostölgyek melyek az egykori park napjainkra megmaradt matuzsálemei. Megcsodálhatjuk itt a két közepes 500 éves platánfa mérető, de szép fejlıdéső vérbükköt, vagy a lombfakadás elıtt fehér-lila Letenyén virágdíszben pompázó trombitafákat. Érdekessége a parknak a gyertyánlugasa, mely az idejében végzett szakszerő nyesések elmaradása miatt eredeti szépségébıl sokat veszített. A közel száz fajból álló lomb és tőlevelő fa és cserjegyőjteményben a teljesség igénye nélkül a következıket láthatjuk. A fenyık közül elıfordul a lúc-, fekete-, jegenye- és douglaszfenyı az oregon ciprusok számos faja, és az 1690-ben Japánban E.Kempfer holland orvos által felfedezett, lámaista buddhisták által rendkívül nagy tekintélynek örvendı legısibb ma élı fenyı, a páfrányfenyı. A lombfák közül a piramistölgy, a tulipánfa, kislevelő hárs, mezei-, ezüst-,hegyi-,zöld- és tatárjuhar mellett a kevésbé ismert japán juhar, a dió, feketedió, magaskıris, szomorúfőz, vadgesztenye, nyír,szürkenyár, zselnicemeggy,cseresznye, a mirabolánszilva, stb. fordul elı. A cserjék közül említést érdemelnek a magas díszítı értékő madárbirs fajok, a magnóliák, nyári orgonák, gyöngyvesszık, hóbogyó, labdarózsa, kökény, orgona, mogyoró, mogyorós hólyagfa, mályvarózsa, aranyribizke stb.. Helyi jelentıségő védett természeti értékként tartják nyilván Lasztonyán a gímpáfrány élıhelyet (határozat szám: 19/46/TT/81) is. Az 1900-as évek elején e területen már akácos volt, s jelenleg is sarjeredető állománya él itt. A fák között található az ország egyik legszebb gímpáfrány élıhelye. A növény közel fél méter magasra is megnövı, hosszú, lándzsás levelő egyedei nagy tömegben találhatók itt. Más növényritkaságok is megtalálhatóak, többek között havasi turbolya és bókoló fogasír.

3.4.4. Tájsebek Tájsebek13 döntıen bányászati tevékenységek során keletkeznek. A kistérségben a 2009-es adatok alapján 23 mőködı bányát tartanak nyilván, melyek közül 2 helyszínen szünetel a termelés. A nyersanyag fejtés módja fúrólyukon keresztül illetve külfejtéssel történik.

13

Tájseb: Ökológiai, termıhelyi, a tájképi adottságok jelentıs mértékő megváltoztatásának maradandó nyoma, helye. (forrás: Láng István: Környezet és természetvédelmi lexikon)

35


Település

Mőködı Nyersanyag Nyersanyag Bánya bányák fejtési fejtési státusza: száma módja: módja: Szünetelı (db) Fúrólyuk Külfejtés x x

Termelt nyersanyag

Bánokszentgyörgy Bázakerettye

1 2

Csörnyeföld

4

Kerkaszentkirály

2

Kiscsehi

4

Letenye

4

Molnári Muraszemenye

2 2

x homok, kavics széndioxid, szénhidrogén agyag, homok, kavics, lápföld, x lápimész, tızeg agyag, homok, x kavics x kavics

Tótszerdahely

2

x homok, kavics

x

x

x x

szénhidrogén szénhidrogén homok, x szénhidrogén

A kistérségben mőködı bányák -2009. (Forrás: (TeIR)|MBFH)

A termelt nyersanyagok: • Szénhidrogén: Budafapuszta (ma: Kiscsehi), Bázakerettye és Lispe a magyar olajipar bölcsıje, itt kezdıdött el az iparszerő kıolaj-kitermelés Magyarországon 1937-ben. A szomszédos Lovászi kıolajmezıvel együtt 1956-ig a magyar termelés 30 %-át szolgáltatta. A ’90-es években Budafapuszta a hazai kıolajtermelés 1,46%-át, a földgáz kitermelés 0,47 %-át adta csak. • Homok, agyag: Jórészt minden település határában nagy mennyiségben elıfordul. Jelentısége az autópálya (M7) építés idıszakában felértékelıdött, kitermelésük megnıtt. • Kavics: A folyami kavics, mint építıipari nyersanyag számottevı mennyiségben a Mura mentén áll rendelkezésre. A bányák zöme döntıen a Dráva Kavics Rt. tulajdonában állnak, de Tótszerdahelyen az önkormányzat a tulajdonos. • Szén-dioxid: A szénhidrogének kísérı gáza. Budafapuszta (ma: Kiscsehi) jelentıségét ma elsıdlegesen szén-dioxid vagyona adja, ugyanis itt összpontosul a hazai készlet 75%-a. • Lápföld, lápimész, tızeg: talajjavító anyagok, amelyek a vizek lápjaiban keletkezett és keletkezı képzıdmények. A bányászati tevékenység során számos negatív környezeti hatással számolnunk kell: - Talajtömörödés, talajfelszín süllyedés - Haváriás talajszennyezıdés - A kitermelıgépek és a szállító jármővek szennyezıanyag kibocsátásai és zajterhelései - Vízfolyások mederviszonyainak megváltozása

36


-

Utóhasznosításból eredı vízszennyezés (intenzív horgászat, tópart szennyvízhálózat nélküli körbeépülése) Eredeti növényzet és élıhelyek megsemmisülése illetve fajösszetétel megváltozása Az élıvilág regenerálódását gátló hatások, bolygatások az utóhasznosítás során (pl.: horgászat) Természetes terepalakulatok, a domborzat megváltozása Tájszerkezet megváltozása Új tájelemek megjelenése (bányatavak) A szállításra kijelölt utak, hidak állagának romlása

A bányászat pozitív eredményeit is meg kell említenünk: - Talajadottságok javulása (kitermelt tızeg felhasználási helyén) - Táj üdülési vonzerejének növekedése (horgásztó) - Száraz és vizes területek arányának javulása - A kitermelı helyek munkahelyteremtı hatása A bányászati tevékenység felhagyását követıen Csörnyeföldön és Letenyén történt meg a tájsebek rekultivációja. Az agyagbánya helyén jelenleg Letenyén szántóföld, Csörnyeföldön pedig szılıültetvény található. Az állami tulajdonban lévı, meddı szénhidrogén kutak aránya magas, számuk a 16 településen eléri a 31-et, amelyek 32 %-a Bányavagyon Hasznosító Kft. vizsgálatai alapján geológiailag hasznosítható. Hosszú név Bucsuta Budafa

Kányavár Letenye

Rövid név Bcs-1 B-051 B-095 B-140 B-253 B-273 B-368 B-407 B-414 B-420 B-422 B-423 B-434 B-447 B-461 B-463 B-465 B-S-01 B-1 B-IX B-VI Kv-1 Le-1 Le-2 Le-3

Település Bucsuta Kiscsehi Maróc Kiscsehi Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Bánokszentgyörgy Csörnyeföld Borsfa Bázakerettye Kistolmács Borsfa Csörnyeföld Kistolmács Borsfa Borsfa Lispeszentadorján Bázakerettye Zajk Csörnyeföld Lasztonya Petrivente Tótszenmárton Letenye

37


Újfalu-Budafa

Le-1 UB-02 UB-03 UB-07 UB-09 UB-12

Zajk Csörnyeföld Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kerkaszentkirály Csörnyeföld

: geológiailag hasznosítható kutak Állami tulajdonban lévı meddı CH kutak listája (forrás: Bányavagyon Hasznosító Kft.-www.bvh.hu)

(A geológiailag hasznosítható kutak -Kv-1 jelő kút kivételével -befejezı jelentése jelen környezetvédelmi program mellékletét képezi.) A kistérség települései csatlakoztak a Zalaispa Hulladékgazdálkodási Programhoz, melynek része a régi, korszerőtlen hulladéklerakók bezárása is. A szeméttelepek felszámolásáról 2001-ben részletes tervdokumentáció készült, feltérképezték, milyen jellegő hulladék milyen környezetben van, és a környezetvédelmi hatóságokkal történt egyeztetés alapján döntöttek arról, hogy melyik területen, milyen rekultivációs eljárást alkalmazzanak. A bizonytalanság és a bírságtól való félelem miatt az önkormányzatok gyakran eltitkolják az illegális hulladéklerakókat, így valószínőleg, hogy a tervdokumentációban szereplıkön kívül még fellelhetıek a térségben szeméttelepek. A térségben 5 település területén történt meg a hulladéklerakók bezárása és utógondozása a 20/2006. (IV.5.) KVVM rendelet - a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl - alapján. Bánokszentgyörgyön, Szentliszlón és Valkonyán a hulladéklerakó felszámolása valósult meg a hulladék minimális mennyisége miatt. A lerakó területén a teljes lerakott hulladékot felszedték, amit a megfelelı mőszaki védelemmel ellátott lerakóba szállítottak, majd terepet rendeztek (mélyedések, agyaggödrök feltöltése) és végül füvesítették a területet. Rekultivációs rétegrend kialakításával a Letenyei és a Pusztamagyaródi lerakót rekultiválták. Letenyén a lerakó 2001. január 1-én még üzemelt és a lerakott hulladék mennyisége meghaladta a 10.000 m3-t, így a hulladéklerakó rekultivációját átmeneti lezáró rendszer kialakításával, két ütemben hajtották végre. Az alkalmazott rétegrend (építési sorrend szerint): - települési szilárd hulladék - kiegyenlítı-gázelvezetı réteg - fedıréteg (rekultivációs réteg): tızeggel kevert humuszréteg 30 cm vastagságban - vegetációs réteg: füvesítés A szeméttelep felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának megfigyelése érdekében egy figyelıkút létesült. Pusztamagyaródon korábban történt egyfajta rendezés, mely során a lerakó teljes felülete kapott egy vékony földtakarást és a kihordott hulladékrakásokat síkba rendezték, 2000-re egy egybefüggı, dús növénytakarót kapott a lerakó, így csak 0,30 m vastagságú, humuszban gazdag fedıréteggel, majd vegetációs réteggel (füvesítés) kellet „hozzájárulni” a rekultivációhoz.

38


3.5 Épített környezet A kistérség 8 településen található országos jelentıségő mőemlék, számuk összesen 14. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint az alábbi mőemlékek lelhetıek fel térségünkben: Országos jelentıségő mőemlék neve Római katolikus Bánokszentgyörgy templom (Szent György) Római katolikus templom Becsehely (Keresztelı Szent János) Római katolikus Becsehely-Pola templom (Mindenszentek) Borsfa Római katolikus plébániaház Letenye Aranybárány-fogadó Település

Lispeszentadorján Muraszemenye

Pusztamagyaród

Tótszentmárton

Szapáry-Andrássykastély Római katolikus templom (Szentháromság) Padovai Szent Antal-szobor Magtár Római katolikus templom Római katolikus kápolna (Szent Flórián) Római katolikus templom (Keresztelı Szent János) Római katolikus templom (Szent Márton) Bedekovich-kúria

Helyrajz i szám

Cím Kossuth u.10.

Stílus

Törzsszám

450

késı barokk

6348

521

barokk

6349

37

román

6350

Kossuth u. 80. Szabadság tér 1. Szabadság tér 4. Szabadság tér 13.

140/1

késı barokk

6351

395/3

késı barokk

6356

1459

historizáló

6354

1290

barokk

6357

Szentadorjá ni temetı Rákóczi u.50. Fı tér

0120

barokk

6358

1263

-

6361

1185

barokk

6360

Fı út (temetı)

166/2

barokk

6364

Zrínyi Miklós u.

145/2

késı barokk

6363

Dózsa György tér 2. Petıfi u. 26.

355

barokk

6368

340/3

barokk

6369

Kossuth 40.

u.

Kossuth 212.

u.

39


A bánokszentgyörgyi Római katolikus templom 1787-ben épült. Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata elıtt toronnyal, a szentély felıl kontyolt nyeregtetıvel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: fıoltár, szószék, keresztelıkút, padok. A becsehelyi római katolikus templom (Keresztelı Szent János) szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, déli homlokzata elıtt toronnyal, a hajó felett nyeregetetıvel, a szentély felett kontyolt nyeregetetıvel, a szentély nyugati oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóruimmal. A torony két oldalán stukkódíszes fülkében Mária Szent Annával és Evangélista Szent János –szobor. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A boltozaton strukkókeretezéső tükrök, a karzataljban Csuzy Pál feliratos sírköve található. Berendezés: fıoltár, két mellékoltár, szószék, a négy evangélista szobra. A templom 1758-ban épült, tornya 1830 körül. A becsehely-polai római katolikus templom (Mindenszentek) szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati homlokzati tornyos templom, a hajó felett nyeregetetıvel, a szentély felett kontyolt nyeregtetıvel, a hajó déli oldalához nyaktaggal csatlakozó, téglalap alaprajzú, újabb sekrestyével. A hajó déli oldalán a középkori eredető, félköríves záródású, bélletes, jelen formájában rekonstruált kaput a sekrestye tömbje takar. Csehsüveg boltozatos hajó, a hajó bejárati oldalán karzat. A hajóhoz a szentély csúcsíves diadalívvel kapcsolódik. A hajó déli falát, a középkori déli kaputól keletre, félköríves záródású fülkék tagolják. A szentély északi falán kis fülke, a délin csúcsíves ülıfülke található. A berendezés jellemzıen 20. századi. A 13. század második felében épült templom plébánosát 1332-ben, 1355-ben a templom szentélyét említik a források. A 15. században átépítették, 1716-ban új deszkamennyezettel fedik be a romlásnak indult templomot, 1774ben újjáépítették, régi tornyát elbontották, hajóját bıvítették. 1790 körül a hajót ismét bıvítették, mai tornya ebbıl az idıbıl való. A sekrestyét 1960-ban átépítették. A templomot 1967-ben és 2008-ban restaurálták. A sekrestye déli homlokzata elıtt található kıfeszület 20. századi. A Borsfán található Római katolikus plébániaház egy szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetıs épület. Ablakait füles, a lábazatig lenyúló vakolatkeretek övezik. Bejárata az északi és a keleti homlokzaton nyílik. Az L-alakú folyósra felfőzött elrendezéső, síkmennyezetes helyiségek figyelhetıek meg. A Berg család 18. századi házának felhasználásával épült a 19. század elsı felében. A településen csak az 1940-es években alakult plébánia, ekkor került a Mogyoróssy családtól az egyház tulajdonába, északi részén ekkor kápolnát alakítottak ki. Az Aranybárány-fogadó Letenye központjában szabadon álló, L-alaprajzú, egyemeletes épület, amely 1800 körül épült. Hosszabbik szárnyán csonka kontyolt, rövidebbik szárnyán kontyolt nyeregtetıs. Rövidebb szárnya keleti végéhez, négyzetes alaprajzú, újonnan épült, fölszintes toldalék kapcsolódik. Az északi-déli szárny keleti, udvari homlokzatának tengelyében, kosáríves kapu. A Szapáry-Andrássy-kastély téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetıs épület. Déli homlokzata elıtt timpanonnal lezárt középrizalit, elıtte oszloppárokra támaszkodó öntöttvas korlátos erkély. Az épület délkeleti és délnyugati sarkához négyezetes alaprajzú, földszintes, lapostetı toldalékok csatlakoznak, tetejükön falazott, sarkain vázadíszes mellvédő terasszal. A földszint kéttraktusos, középfolyosós elrendezéső, helyiségei csehsüveg boltozatosak. Az emeleten részben átalakított alaprajzi rendszer, síkmennyezetes terekkel. Szapáry Péter építette az 1760-as években, majd 1830 körül házasság révén az Andrássy család birtokába került. Az épületet gróf Andrássy Károly klasszicista stílusban átalakította. A

40


19. század második felében historizáló stílusban építették át. Jelenleg mővelıdési házként funkcionál, illetve itt mőködik a Teleház is. A letenyei Római katolikus templom egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos templom, a szentély felıl kontyolt nyeregtetıvel, a szentély déli oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóriummal. A keleti homlokzat oldaltengelyeiben lévı félköríves záródású fülkékben az egykor itt lévı apostolszobrok másolatai. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: fıoltár, oltárkép, mellékoltár, szószék. A templomot 1765-ben Szapáry Péter építette. A lispeszentadorjáni temetıben, szabadon álló romos téglafal áll, egy félköríves alaprajzú, eredetileg szegmentíves záródású szoborfülkével. A fülkében a karján a kis Jézust tartó Padovai Szent Antal barokk kıszobra állt, amely jelenleg az Önkormányzat épületében van elhelyezve. A téglafalat, mint középkori pálos kolostor romjait nyilvánították védetté, a történeti adatok nem igazolják egyértelmően a településrészen pálos vagy más rendi kolostor fennállását. Régészeti ásatás hiányában nem dönthetı el, hogy állt-e itt kolostor vagy templom a középkorban. A Muraszemenyén álló Római katolikus templom egyhajós, poligonális szentélyzáródású, déli homlokzata elıtt toronnyal, a szentély felıl kontyolt nyeregetetıvel, a szentély keleti oldalához csatlakozó sekrestyével. Homlokzatain architektúra-festés: armírozást utánzó falsávok, és nyílások körül keretezés. Csehsüveg boltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, keresztboltozatos sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: fı-és mellékoltárok, oltárkép, szószék. 1741-be épült korábbi, középkori templom felhasználásával. A Magtár Muraszemenye szélén, fésős beépítésben álló, téglalap alaprajzú, kétszintes, favázas, deszkaoromzatos, nyeregtetıs épület. Az alsó és a felsı szint a favázak között deszkaborítású, az alsó szinten sártapasztással. Az alsó szint két, gerendás famennyezettel fedett helyiségbı áll. A 19. század második felében épült. A Római katolikus kápolna a pusztamagyaródi temetıben áll, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, a szentély felıl kontyolt nyeregtetıvel. A bejárati oldalon romantikus vakolat-architektúra. Csehsüveg boltozatos hajó, belül félköríves záródású, negyedgömb boltozattal fedett szentély. 1747 –ben fazekasok építették a 19. század második felében átalakították. A Pusztamagyaródon fekvı Római katolikus templom szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keletei homlokzata elıtt toronnyal, a szentély felıl nyeregtetıvel, a szentély déli oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: fıoltár, szószék, szenteltvíztartó, padok. Korábbi templom helyén 1782-ben kezdték meg az építkezést, de csak 1830-ban készült el. 1939-ben és 1964-ben helyreállították. A tótszentmártoni Római katolikus templom keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, nyugati homlokzata elıtt toronnyal, a szentély északi oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével, a hajó északi és déli oldalához kapcsolódó íves alaprajzú kápolnákkal. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, negyedgömb boltozatú szentélyfej, fiókos dongaboltozatú sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: szószék, fıoltár, mellékoltár. 1777-ben épült, 1347 elıtt épült templom felhasználásával. Tornyát 1974-ben állították helyre. Az épületet 1977-ben restaurálták, középkori részletei ekkor kerültek bemutatásra. A Bedekovich-kúria téglalap alaprajzú, egyemeletes, tetı nélkül álló, romos épület Tótszentmártonban. Déli homlokzata középrizalitos, tengelyében nyíló kosáríves, kıkeretes bejárattal. Földszinti helyiségei boltozottak voltak, részben beomolva. A 18. században épült, a Bedekovich család tulajdona volt, 1912-tıl Dénes Lajos birtokába került, az I. világháború után a Lenti Takarékpénztáré volt, majd a birtokot kiparcellázták. 1965-tıl a termelıszövetkezet használta, 1993-tól önkormányzati tulajdonban van.

41


Római katolikus templom Bánokszentgyörgy

Római katolikus templom (Keresztelı Szent János)Becsehely

Aranybárány-fogadóLetenye

Római katolikus templom (Szentháromság)Letenye

Római katolikus templom (Mindenszentek)- Becsehely

Római katolikus plébániaház Borsfa

Szapáry-Andrássy-kastély -Letenye

Padovai Szent Antal-szoborLispeszentadorján

42


Római katolikus templom (Szent Bertalan ApostolMuraszemenye

Magtár Muraszemenye

Római katolikus kápolna (Szent Flórián)Pusztamagyaród

Római katolikus templom (Keresztelı Szent János)Pusztamagyaród

Római katolikus templom (Szent MártonTótszentmárton

Bedekovich-kúriaTótszenmárton

43


A kistérség települései számos olyan épületekkel, építményekkel rendelkeznek, amelyek a helyi építészeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megırzését szolgálják. Ezek védelmére a települési önkormányzatok helyi védettségi státuszt biztosítottak. A védettség biztosítása nem csak településképi szempontból, hanem természet, környezetvédelmi, idegenforgalmi, kulturális örökség szempontjából is fontosak. Település

Épület neve

Bánokszentgyörgy Feszület Kegyeleti hely Feszület Feszület Feszület Világháborús emlékmő

Borsfa

Feszület Feszület Feszület Feszület Római katolikus Kápolna

Fogadalmi

Római katolikus Sírkápolna Lakóépület Kıfeszület Bucsuta

Kerkaszentkirály Kistolmács Murarátka

Pusztamagyaród

Gondozási Központ (régi Általános Iskola épülete) I. Világháborús emlékmő Kultúrház Lakóház Természetház Szent Család szobor Szent Donát Szobor Lakóház Szent Orbán Kápolna Régi Általános Iskola Temetıi kıkereszt (2 db) Kıkereszt Régi Általános Iskola (ma egyházi épület) Kápolna Busa ház (lakóház)

Cím Kossuth u. 59. Petıfi és Táncsics M. út sarok Hegyalja és Kossuth u. sarok Hegyalja u. 7. Hısök út, vasút szerviz út sarok Kossuth L. u. 10. (Templomkert) Temetı Zártkert Zártkert Zártkert Petıfi u.

Helyrajzi szám 49 449 500 505/2 509 450 365 1107/2 1190 1572 182/1

Zrínyi Miklós u. 122. Kossuth L. u. 112. Petıfi S. u. 7. Ady E. u. 27. Petıfi-Kossuth u. Zrínyi M. u.150. Kossuth u. 1.

158 342 302 182/2 497 301

Petıfi u. 2. Kossuth u. 74. Petıfi u. 1. Béke u. Fı u. 1. Zrínyi u. Zrínyi u. 2. Zrínyi u. Zrínyi u. 2.

69 68 3 2/2 251 1149 247 708 74 62 799 146

478

Fı u. 1. 99 Fı u.1. és Rákóczi 100,

101, 44


u. 2. Tótszerdahely Zajk

Fedák Sári kúria Lakóház

Kossuth L. u. 83. Deák u. 45.

102, 104 30/4 92

103,

Helyi védelem alatt álló épületek, építmények-2010. (Forrás: Települési önkormányzatok)

A térségre jellemzı a dombhátakon a szılı-és bortermelés, ami sajátos stílusú boronapincék építését vonta maga után. Helyreállított példái a Zajki és a Valkonyai felújított pincék.

Boronapince - Valkonya

Boronapince - Zajk

A tótszentmártoni tájház a mura menti horvátság tipikus építészeti stílusát jeleníti meg az évszázados életforma tárgyi eszközeivel.

Tájház Tótszenmártonban

45


3.6 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése A térség összes települése csatlakozott az uniós forrásból megvalósított NyugatBalaton és a Zala Völgye hulladékgazdálkodási programhoz. A projekt által biztosítottá válik a térségben keletkezı nem veszélyes hulladék uniós és hazai jogszabályoknak megfelelı mőszaki védelemmel történı lerakása. A program révén 2009. július 1.-jétıl lehetıség van a szelektív hulladékgyőjtésre is. E rendszer keretében a hulladék begyőjtését és elszállítását döntıen továbbra is a korábbi szolgáltatók végzik, az összegyőjtött hulladékot a Zalabérben kialakított regionális hulladékkezelı központ lerakójában helyezik el.

Németh József egyéni vállalkozó

Lenti Hulladékkezelı Korlátolt Felelısségő Társaság

ZALA-DEPO Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.

SAUBERMACHER –PANNÓNIA Hulladékgyőjtı Kft.

Bánokszentgyörgy Bázakerettye X Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld X Kerkaszentkirály X Kiscsehi Kistolmács X Lasztonya X Letenye X Lispeszentadorján X Maróc Molnári Murarátka X Muraszemenye X Oltárc Petrivente Pusztamagyaród X Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva X Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk X A közszolgáltatók listája és mőködési területe a Letenyei kistérségben, 2010. december

X X X X

X

X X

X X X X X X X X

A ZALAISPA keretében Letenyén 2006. szeptemberében hulladékgyőjtı udvart14 adtak át Letenyén, melyet a Saubermacher-Pannónia Hulladékgyőjtı Kft. üzemeltet.

14

Hulladékgyőjtı udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyőjthetı települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történı tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyőjtıhely. (Forrás:213/2001. (XI.14.) kormány rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl.)

46


Letenyei hulladékgyőjtı udvar (hrsz: Letenye 0106/1)

A hulladékgyőjtı udvar nyitvatartási ideje: Hétfı – Péntek: 8:00 – 12:00 12:30 – 16:30 Szombat, Vasárnap: Zárva Az udvart a lakosok díjmentesen, a vállalkozók térítés ellenében vehetik igénybe. A beszállítható hulladékok: papír, mőanyag, üveg, fém, elektronikus hulladék és gumiabroncs. A hulladékudvar kihasználtságáról nem állnak rendelkezésre adatok, de feltételezhetjük a megkérdezettek által adott információk alapján, hogy a lakosok döntı többsége nem él ezzel a lehetıséggel. A komposztálható hulladékot egyik településen sem szállítják el a lakosoktól közszolgáltatás keretében, vagy a kommunális hulladék közé keverik vagy döntı többségük elégeti. A helyben történı hasznosítás érdekében két önkormányzat, a tótszerdahelyi és a letenyei pályázatot nyert a komposztálás megismertetésére, bevezetésére és hosszú távon való fenntartására. A projektbe családi házak tulajdonosai és közintézmények kerültek bevonásra.

47


3.7 Zaj és rezgés, sugárzások A közúti közlekedésbıl eredı zajterhelés az M7 autópálya és az M70 autóút jármőforgalmának köszönhetıen csekély mértékben ugyan, de jelen van, annak ellenére, hogy az elıírásoknak megfelelıen a lakott települések védelmét szolgáló megoldások kerültek kialakításra (pl. zajcsökkentı fal, növényzet).

Az M7-es autópálya egy szakasza a letenyei határátkelıhely és az M7-M70-es csomópont között

Vasútvonal és repülıtér hiánya miatt ezen közlekedési ágazatokból eredı zajterheléssel nem kell számolnunk. Határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelést okozó mőködı vállalkozások, üzemek nincsenek jelen a térségben, valamint új üzemek létesítéskor a zajvédelmi követelményeket a hatóságok a telephely-engedélyezési eljárás során érvényesítik. Vendéglátóipari tevékenységbıl eredı zajterhelés nem számottevı, néhány alkalommal fordult elı lakossági panasz. Sugárzást kibocsátó üzem, létesítmény nincs jelen a térségben, illetve kialakításuk sem tervezett.

48


4. Megújuló energia a kistérségben A jövı energiaellátásában kiemelt szerep jut a megújuló energiaforrásoknak, amely amellett, hogy környezetbarát, költséghatékony is. A kistérségben az alternatív energiaforrások közül a helyi adottságokat és lehetıségeket figyelembe véve a nap-, geotermikus,- és a bioenergia használata jöhet számításba. A nap sugárzó energiáját aktívan melegvízellátás illetıleg főtésrásegítés céljából csupán néhány családi ház használja. Több helyen termálvizet találtak a kıolajbányászat során a kutatófúrások, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentıs –eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Jelenleg a Bázakerettyei és Letenyei termálfürdı hasznosítja csupán a helyi termálvízkincset. A térségben magas az erdıterületek aránya, valamint a mezıgazdasággal foglalkozó vállalkozók száma és a mővelés alatt álló területek aránya is jelentıs. E feltételek megléte alkalmas bioenergia elıállítására, hasznosítására. Voltak és vannak kezdeményezések a biomassza felhasználása területén a kistérségben. Bánokszentgyörgyön az óvodában uniós projekt révén pellet15 főtést alkalmaznak, és a tapasztalatok szerint több százezer forintos megtakarítást érnek el évente. Pusztamagyaródon a Biotherm 2000 Kht. biomassza erımővet akart létrehozni 10 évvel ezelıtt, de az elképzelés sajnos nem valósult meg. Egy helyi vállalkozó jövıbeni tervei között szerepel egy agripelletet elıállító gyár létesítése, ahova felhasználóként a kistérségben mőködı közintézményeket is bevonnák. Az üzem része lenne egy 2 t/h teljesítményő agripelletgyártó gépsor és egy 400 kW-os turbina a saját energia elıállítására. Egy szállító jármő is beszerzésre kerülne, amellyel a pellet szállítása történik. A megvalósításra a tervek szerint a közeljövıben kerül sor, pályázati forrásból. Letenye Város Önkormányzata 2007-ben megvalósíthatósági tanulmányt készítetett (Ausztria – Magyarország INTERREG III. A pályázat keretében) arra vonatkozóan, hogy mely megújuló energiával lenne a leghatékonyabb és legtakarékosabb a közintézményei (Polgármesteri Hivatal, a Mővelıdési Ház és Könyvtár, a Gondozási Központ, a Kistérségi Iroda, az Andrássy Gyula Általános Iskola, és a Városi Óvoda) energiaellátásának biztosítása. A tanulmány a meglévı termálkutat, a meddınek minısített gázkutakat, a napkollektorok és a szerves hulladék hasznosításának lehetıségét vizsgálta. Az elsı két lehetıség, mint energiaforrás nem javasolt, mivel megtérülése gazdaságtalan. Ajánlott a napkollektorok felhasználása a nagyobb fajlagos melegvíz igényő intézményeknél, mint a Gondozási Központ és a Városi Óvoda épületei. A mőködı, de felújítására szoruló kazánházakban kondenzációs kazánok beépítését javasolták. Ezek alkalmazása esetén a jelenlegihez viszonyítottan az energiafelhasználás 2, 3 millió Ft/év megtakarítást eredményez. A másik alternatíva a pellet tüzeléső kazánok üzembe helyezése. Az ilyen típusú kazánok használata esetén a létesítményeket blokkosítani kell, így azok geometriai középpontjában kell megépíteni a kazánházat és a pellet tárolót. A tanulmány 4 blokk megvalósítását írta le, az egyes blokkok kialakításának költségét 8- 22 millió forintig számították. A tanulmányra építetten az Önkormányzat anyagi lehetıségek híján az Óvodában és a Polgármesteri Hivatalban cserélte le a régi, elavult gázkazánjait kondenzációs berendezésre.

15

A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötıanyag tart össze. Az agripellet mezıgazdasági hulladékokból, szalmából, kukorica és napraforgószárból, napraforgóhéjból, energiafőbıl nyerhetı. (forrás: www.wikipedia.hu)

49


5. Helyzetértékelés 5.1 A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból Erısségek nem jelentıs az ipari eredető lég-és zajszennyezés csupán közúti közlekedésbıl származó zaj –és levegıszennyezés a kistérség lakosságának szilád hulladéka európai uniós jogszabályoknak megfelelı lerakóba kerül elszállításra a településeken mőködik a szelektív hulladékgyőjtés mőködı hulladékudvar megfelelıen kiépített a víz-, a gáz- és az elektromos hálózat az ivóvízzel és gázzal ellátott lakások aránya magas több természetes vízfolyással és állóvízzel rendelkezik a kistérség magas az erdıterületek aránya olajbányászati szaktudás és kapcsolatrendszer (geotermikus energia feltárásához) jelentısek a természetvédelmi és turisztikai értékek (Mura Menti Tájvédelmi Körzet, Budafapusztai Arborétum…stb.) flóra és fauna sokszínősége jelentıs kockázattal járó kibocsátás a településeken nem üzemel építészeti, kulturális értékek gazdagsága Lehetıségek pályázati lehetıségek, határmenti fekvést kihasználva nemzetközi környezetvédelmi fejlesztésekben való részvétel megújuló energiaforrások hasznosítása (bio-, nap- és geotermikus energia) a települések jelentıs természeti értékekkel bírnak (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák megvalósítása) közösségi és kerékpáros közlekedés ösztönzése szennyvízelvezetés megoldása, rákötések számának növelése

Gyengeségek környezettudatos szemlélet hiánya a kistérség egyik települése sem tartozik az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózathoz a települések területe felszín alatti víz szempontjából érzékeny, fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny vízbázisvédelmi területen található vezetékes ivóvízhálózat és tisztítási technológia elavult, régi a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya alacsony több település esetében a szennyvíztisztító telepek felújításra, bıvítésre szorulnak a burkolt és burkolatlan utak állapota, minısége több esetben nem megfelelı az M7 autópálya és az M70 autóút zaj-és légszennyezése belvízrendezés, csapadékvíz-elvezetés több településen hiányos mőködı bányák száma magas, a felhagyott bányák rekultiválása elmarad elhanyagolt falukép, funkció nélküli épületek egymástól elszigetelt kezdeményezések Veszélyek pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak gazdasági kényszer erısebb, mint a környezetvédelmi érdek a turizmus fejlesztésének hatására megnı a környezetszennyezés a nem megfelelı talajmővelés következtében megnı az erózióveszély, a talajok minısége romlik, parlagfő, özöngyomok elszaporodása az állattartás volumene tovább csökken árvíz, belvíz veszélye

50


zöldfelület – fejlesztés, -rendezés szántómővelés alól kivont területeken a legeltetés helyreállítása A program az erısségekre alapozva, a lehetıségeket kihasználva kerül kialakításra, a gyengeségek kiküszöbölésére és a veszélyek elkerülésére törekedve.

51


5.2 Problémakataszter A problémakataszterrel a térségben felmerült, megoldásra váró környezeti problémákat rendszerezzük. Légszennyezés - Allergén pollenek növekvı mennyisége - Közlekedés okozta légszennyezés - Szálló por, bőz és esetenként elıforduló zaj, mint szennyezı anyag jelenléte - Elavult, környezetszennyezı, gyenge hatásfokú főtıberendezések magas száma Ivóvízellátás - Ivóvíz-minıségi problémák általánosak Csapadékvíz-elvezetés - Több településen a vízelvezetı rendszerek hiányosak, esetenként állapotuk rossz - A külterületi rendszerek vegyes tulajdoni szerkezete nehezíti a hatékony belvízelvezetést - Mezıgazdasági mővelésben a terület „teljes” kihasználása - Csapadékvíz-elvezetı rendszerek és fenntartásának hiányosságai Talajvédelem - A helytelen mőtrágyatárolás, növényvédı szerek nagyfokú használata, és az illegális hulladék lerakás talajkárosításai - Szippantott kommunális szennyvíz illegális elhelyezése - Szénhidrogén bányászat káros talajtani hatásai - Felgyorsult erózió Természetvédelem - Természeti értékek16 degradációja - Egyedi tájértékek17 pusztulása - Ökológiai egyensúly18 megbomlása - Erdı-és mezıgazdaságból eredı környezeti terhelés - Özöngyomok elterjedése - Tájsebek jelenléte Zöldterület-gazdálkodás, és épített környezet - Középületek, közterületek állagának folyamatos romlása - Mőemlékek, helyi védelem alatt álló építmények állagromlása - Zöldterületek mennyiségi és minıségi hiányosságai - Erdıtelepítések elmaradása, illetve hiányosságai 16

Természeti érték: a természeti erıforrás (társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevıi), az élıvilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erıforrásnak nem minısülı környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. 11 Egyedi tájértéknek minısül az adott tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van. (Forrás: 1996. évi LIII. Tv. a természet védelmérıl) 18 Ökológiai egyensúly: a környezı megújítható, és meg nem újítható természeti erıforrások közötti viszonylag állandó állapota, amelyet az ökoszisztéma kisebb változásokat kivédeni képes önszabályozó tulajdonsága (autoreguláció) biztosít. (Forrás: Kislexikon, Lapoda Multimédia)

52


Hulladék - Inert hulladékok győjtése, elhelyezése nem megoldott - Biohulladékok győjtése, kezelése több településen hiányzik - Veszélyes hulladék győjtése megoldatlan - Több településen bizonytalan a szennyvíztisztítás jövıje - A már mőködı szennyvíztisztító telepek elavultak, korszerőtlenek - Rendszeresen újraképzıdı illegális lerakók Helyi közlekedés - A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei rosszak - A kerékpáros közlekedés hátrányos helyzete (hálózati és járulékos infrastruktúra hiánya) Energiagazdálkodás - Megújuló energiaforrások használatának kis részaránya - A közvilágítás energiafelhasználása magas - A meddınek minısített CH kutak alulhasznosítottak Rendkívüli környezetszennyezés veszélye - Szénhidrogén termelés kockázata Bázakerettye és környékén - Jelentıs tranzitforgalom az M7 autópályán és az M70 autóúton Társadalmi tudat - Környezeti szemlélet hiányosságai

53


6. Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok A vizsgált kistérségben a fenntartható fejlıdéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat környezeti elemek19 szerint fogalmaztuk meg a problémakataszter alapján, az alábbiak szerint:

A) Levegı

Cél a szálló por- és pollenszennyezés és a közlekedési emisszió, valamint a lakossági és közintézményi kibocsátások csökkentése. A települési zöldfelületek növelésével, szilárd burkolatú utak arányának növelésével a szálló porszennyezés növekedése megállítható. Kerékpárút-hálózat fejlesztésével, valamint a tömegközlekedést használók számának növelésével kisebb lesz a közlekedésbıl eredı káros anyag kibocsátás. A főtésbıl származó kibocsátás a térségi adottságokat és lehetıségeket kihasználva a megújuló energia használatával, energiatakarékossági ismeretek átadásával csökkenthetı. Autóút, autópálya mellett fekvı mezıgazdasági területeken ajánlott energianövények telepítése, így a közlekedésbıl eredı légszennyezés kompenzálható. A hulladékégetésbıl és korszerőtlen technológiájú állattartásból származó lakossági kibocsátások önkormányzati rendeletek megalkotásával és betartatásával csökkenthetıek illetve megszüntethetıek.

B) Felszíni és felszín alatti vizek: Cél a felszíni és talajvizek minıségének javítása, felszín alatti vízbázisok védelme, az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása, a termálvízkészlet hasznosítása. A közmőves szennyvízelvezetés megoldásával, a már mőködı szennyvíztisztító telepek korszerősítésével, kapacitás bıvítésével, a rákötések számának növelésével a talajvíz szennyezı forrása megszőnik. A kül-és belterületi csapadékvíz elvezetı árkok felújításával az erózió és a feliszaposodás csökkenthetı. Talajvízfigyelı kúthálózat kialakításával nyomon követhetı a talajvíz paramétereinek változása. A termálvízkészletek hasznosítása terén cél a hasznosítási alternatívák feltárása és fejlesztési programok készítése.

C) Föld

Cél a termıföld minıségének és mennyiségének megırzése, a talajszennyezések felszámolása. Mezıvédı erdısávok létesítésével, véderdı telepítésével nemcsak a levegıszennyezés, hanem a talajpusztulás mértéke is csökkenthetı. A felhagyott bányák rekultivációjával a védett területeken a természetközeli állapot elérhetı, a nem védett területeken a tájba illesztés és a közjóléti funkció összehangolható.

19

Környezeti elem: a föld, a levegı, a víz, az élıvilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevıi. (Forrás: 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelmének általános szabályairól )


A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkenthetıek védısávok telepítésével, mőtrágya és növényvédıszerek használatának csökkentésével, amellyel a föld és a levegı védelméhez is hozzájárulnak.

D) Élıvilág és természetvédelem

Cél a védett, veszélyeztetett fajok élıhelyeinek védelme, a biodiverzitás20 további csökkenésének megakadályozása, ismeretterjesztés. Minden településen el kell készíteni az értékkatasztert (természeti értékek, egyedi tájértékek felmérése), és ez alapján megtervezni a védelmi javaslatokat. Az oktatásba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet. Élıhelyek természetességének helyreállításával biológiai sokféleség megırzése kerül. Mezıgazdasági környezetkímélı mővelıdési módok népszerősítésével a környezeti terhelések csökkenése várható. A tájsebek felmérésével és rekultiválásával az elpusztult természeti környezet eredeti állapota helyreállítódik. Genetikai állomány megırzésével az ıshonos állatfajok, tájjellegő kultúrnövények nem tőnnek el.

E) Épített környezet Cél az épített környezet minıségének javítása, értékes elemeire a védelem kiterjesztése, állaguk megóvása. Minden településen el kell készíteni az értékkatasztert, és ez alapján megtervezni a védelmi javaslatokat. Az oktatásba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet.

F) Zöldterület-gazdálkodás Cél a települési környezet minıségének, a zöldfelületi ellátottságnak a javítása. Átfogó, térségi zöldhálózat rendszer kialakításával (zöldfelületek kialakítása, játszóterek kiépítése, területhasználati módosító javaslatok….stb.) a környezet minısége és a zöldfelületi ellátottság javul.

G) Hulladékok

Cél a hulladékképzıdés megelızése, a lerakásra kerülı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, minél nagyobb arányú hasznosítása, és a nem hasznosítható hulladék megfelelı módon történı ártalmatlanítása Illegális hulladéklerakók, szemétfoltok felszámolásával, rekultiválásával a környezeti károk csökkennek. A hasznosításba bevont hulladékok körének és mennyiségének növekedésével a térségben nı az újrahasznosítás aránya.

20

Biodiverzitás: Az LapodaMultimédia)

élıvilág,

tehát az

állat- és

növényfajok sokfélesége.

(Forrás: Kislexikon,

55


H) Zaj és rezgés Cél a lakossági eredető terhelés mérséklése. A települések szükség esetén zajvédelmi rendelet alkotásával és annak betartatásával megszüntetik a nem közlekedési eredető zajterhelést.

56


7. Környezetvédelmi programok A célok és célállapotok elérése érdekében szükséges intézkedések, feladatok leírásárára, a megvalósítás ütemezésére, a várható eredmények, az érintett települések körének meghatározására, a bevonandó szervezetek megnevezésére, feladatuk kijelölésére, valamint az intézkedéshez szükséges költségigények és tervezett források megjelölésére kerül sor ebben a fejezetben. Az egyes feladatok, intézkedések környezeti elemek szerinti csoportosításban kerültek meghatározásra, de természetesen vannak olyan intézkedések, amelyek több környezeti elem védelmét is szolgálják.

7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése A környezetbarát kerékpáros közlekedés elıtérbe helyezése fontos a térségben, egyrészt a munkahely lakóhely közötti ingázók magas száma, másrészt az idegenforgalom fellendítése érdekében. (A térség fı kitörési pontjaként a turizmust tartják számon, amit több fejlesztési dokumentum is alátámaszt.) Az idegenforgalom hatékonyságának fokozása érdekében célszerő a kerékpáros turizmusban érdekelt vállalkozók – szállásadók, kölcsönzık, javítómőhelyek – támogatása is. Elegendı a szilárd burkolatú kerékpárút építést a már meglévı kerékpárutak összekapcsolására szőkíteni, továbbá a Dél-Zala Erdıtáj Kerékpárút kitáblázásának pótlását elvégezni, valamint sem a térségi, sem az országos hálózatot nem érintı települések hálózatba való kapcsolásának vizsgálatát elvégezni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése • A teljes letenyei kistérséget lefedı kerékpárút hálózat tervezése, elıkészítése • A meglévı szilárd burkolatú kerékpárutak összekötésérıl tervek készítése • Kerékpárút építés a kiviteli terveknek megfelelıen. • Járulékos infrastruktúra fejlesztése (kerékpározható utak információs táblarendszere, bıvítendı kerékpáros turizmust kiszolgálók által nyújtott szolgáltatások köre) Várható eredmények Környezetbarát közlekedési mód szélesebb körben elterjed Közúti balesetek száma csökken. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A tervezés koordinálása, szervezés. • Az érintett települési önkormányzatok. – Együttmőködés a tervezés és a megvalósítás során, források elkülönítése.

57


• •

Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Vállalkozók, civil szervezetek - Együttmőködés a tervezés és a megvalósítás során.

Potenciális források, költségigény A már meglévı kerékpárutak összekapcsolása: 90 millió Ft. Járulékos infrastruktúra fejlesztése: 10 millió Ft. Szlovénia – Magyarország Operatív Program 2007-2013; NYDOP21 B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A tömegközlekedés, mint környezetbarát közlekedési mód népszerősítése érdekében fontos a tömegközlekedést használók számának szinten tartása illetve növelése. A Zala Volán szolgáltatásait napi rendszerességgel a munkahelyre, iskolába igyekvık, alapvetı szolgáltatások hiányában heti több alkalommal a kistelepülések lakosai is igénybe veszik, valamint a nyári idıszakban a térségbe látogató turisták. Jelenleg a térség több településen a tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak, az autóbuszváró épületek, öblök, fellépı szigetek, autóbusz fordulók felújításra, átépítésre szorulnak. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A meglévı engedélyes tervek alapján az autóbusz megállóhelyek korszerősítése. Várható eredmények Balesetek elıfordulási lehetısége minimalizálódik Levegı tisztaságának minısége javul A tömegközlekedést használók számának növekedése Érintett települések köre Bázakerettye, Borsfa, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Molnári, Murarátka, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Tótszentmárton, Várfölde, Zajk. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A kivitelezés koordinálása, szervezés. • Az érintett települési önkormányzatok. – Együttmőködés a megvalósítás során, források elkülönítése • Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Potenciális források, költségigény 2014-tıl várható pályázati kiírás. A költségigény 220 millió Ft.

21

NYDOP: Nyugat-dunántúli Operatív Program

58


7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása A környezettudatos magatartás kialakítása, a szemléletformálás a lakosság körében fontos, ami hozzájárul a fenntartható fejlıdés megvalósulásához. Az energiatakarékossági lehetıségek (pl. megújuló energia felhasználású főtésrendszerek preferálása, hıszigetelés, nyílászáró csere, tudatos vásárlói magatartás) megismertetésével illetve megvalósításával egyrészt nagy mennyiségő energia takarítható meg, másrészt pedig kevesebb szennyezı anyag jut a környezetbe. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Energiatakarékossági ismeretek átadása (tájékoztató anyagok útján) Energiatakarékossággal kapcsolatos pályázatok ismertetése (tájékoztató anyagok útján) Várható eredmények Energiafelhasználás optimalizálás Energiaveszteségek minimalizálódnak Környezettudatosság növekedése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Általános iskolák és óvodák - ismeretátadásban való együttmőködés, jó gyakorlatok terjesztése • Térségben mőködı civil szervezet – ismeretátadásban való együttmőködés, jó gyakorlatok terjesztése • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 10 millió Ft. UMVP22, KEOP23 B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése A településeken található közintézmények épületeinek döntı része elavult, régi, amely amellett, hogy a településképet rontja, nagy fokú energiaveszteséget is okoz. A főtési rendszerek korszerősítésével, megújuló energia felhasználásával, nyílászárók cseréjével, hıszigeteléssel jelentıs mennyiségő energia takarítható meg, amely nemcsak a környezeti elemekre van pozitív hatással, hanem az önkormányzatok gazdasági helyzetét is javítja. A közvilágításban használatos lámpatestek is sok energiát használnak fel, amelyek korszerősítése, modernizálása szintén aktuális, idıszerő feladat.

22 23

UMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program KEOP: Környezet és Energia Operatív Program

59


Intézkedések, megvalósítás ütemezése A térség régi, rossz állapotú közintézményeinek feltérképezése A közvilágítás energiafelhasználás szempontjából való felmérése Energiaracionalizálást tartalmazó tervek elkészítése Beruházás, korszerősítés elvégzése. Várható eredmények Csökkenı energiafelhasználás Energiaveszteségek minimalizálódnak Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés. • Érintett települési önkormányzatok - együttmőködés, megvalósítás, források elkülönítése. • EON – együttmőködés. Potenciális források, költségigény 30 millió Ft. UMVP, KEOP

7.1.3 Jogi szabályozás Vannak olyan települési környezetvédelmi problémák, amelyek orvoslásához nem szükséges anyagi forrást biztosítani, elegendı csupán helyi rendeletet alkotni és betartatni. A hulladékégetésbıl eredı levegıszennyezés a komposztálás minimális mértéke illetve hiánya miatt jelentkezik, mely csökkentéséhez valamint megszüntetéséhez hulladékégetést tiltó vagy szigorúbban szabályozó rendelet megalkotása szükséges, de a települések további köztisztaság javítása is megvalósítható ezen köztisztasági rendelet betartásával. A szórakozóhelyek mőködésébıl eredı zajterhelés zajvédelmi rendelet megalkotásával csökkenthetı, amennyiben a lakossági bejelentések utáni mérések alátámasztják ennek szükségességét. A belterületi állattartás bőz-, és zajhatásai szintén korlátozhatóak helyi állattartási rendelet kidolgozásával. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Indokolt esetben, zajvédelmi rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegő rendelettel) Indokolt esetben helyi állattartási rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegő rendelettel) Köztisztasági rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegő rendelettel) Várható eredmények Zaj-, és levegıszennyezés mérséklıdése Belterületi állattartásból eredı szennyezések megszőnése, csökkenése

60


Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Települési önkormányzatok – A szükséges jogszabályok megalkotása és betartatása. Potenciális források, költségigény Nem merül fel forrásigény.

7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése A kistérség azon 11 településen, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépült, a végleges útburkolatok elkészítése idıszerő feladat. A szilárd burkolatú utak arányának növelésével a közúti közlekedés feltételei javulnak és a szálló por mennyisége is csökken. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az önkormányzatok közigazgatási területein lévı, szilárd burkolattal nem rendelkezı belterületi utak számbavétele Tervek készítése, kivitelezés Várható eredmények Levegıminıség javul Élhetıbb lakókörnyezet Belterületi csapadék vízelvezetés javulása Érintett települések köre Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Muraszemenye, Petrivente, Tótszerdahely, Tótszentmárton, Valkonya. Bevonandó szervezetek és feladataik • Az érintett települési önkormányzatok – források elkülönítése, megvalósítás. • Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Potenciális források, költségigény A tervek elkészítése 6-8 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. 2014-tıl várható pályázati kiírás.

7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése A kistérség településein sok esetben rendezetlen, gondozatlan a belterületi zöldfelület, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni. Új közparkok, pihenıhelyek létesítése, a meglévık minıségfejlesztése, a kialakult gyalogutak fejlesztése, sétautakká alakítása, a hozzájuk kapcsolódó térelemek kiépítése - lehetıség szerint ıshonos növények díszítıelemként való alkalmazása – a környezet védelme mellett a településkép javítása, és a közösségformálás érdekében is fontos. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A település arculatát meghatározó közösségi helyek számbavétele és nagyságának meghatározása, valamint a már meglévı parkok, pihenıhelyek számbavétele 61


Tervek készítése, kivitelezés Várható eredmények • Élhetıbb, rendezettebb, egészségesebb lakókörnyezet, települési zöldfelület ellátottság javul • Sajátos, táji jelleg fennmaradása • Esztétikus falukép Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél – Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Települési Önkormányzat – együttmőködés, források elkülönítése, megvalósítás • Civil szervezet – együttmőködés Potenciális források, költségigény A tervek elkészítése 6-8 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. UMVP

7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása A kistérség magas erdısültségő, a négyszámjegyő közutak sok esetben erdıs területeken haladnak, és alacsony a napi forgalmuk, így csak a térség dél-délnyugat részén van számottevı légszennyezıdés, a nagy forgalmat lebonyolító M7 autópálya és M70 gyorsforgalmi út környezetében. Az út mellett fekvı mezıgazdasági területek, és az azokon termelt növények szennyezıdésnek vannak kitéve, amelyek káros hatásúak az emberi egészségre. Ezeken a területeken célszerő lenne olyan növényi kultúrákat termelni, amelyek nem kapcsolódnak közvetve vagy közvetlenül az emberi fogyasztáshoz, itt ajánlott energianövények telepítése, ültetése. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Kapcsolatfelvétel a földtulajdonosokkal, földhasználókkal Autóút és autópálya mellett közvetlenül fekvı mezıgazdasági területeken energianövények telepítése, ültetése. Várható eredmények Élhetıbb környezet. Érintett települések köre Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Petrivente, Tótszentmárton Bevonandó szervezetek és feladataik • Földterület tulajdonosok, használók - megvalósítás Potenciális források, költségigény Nem merül fel forrásigény.

62


7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése A jogszabályi követelményeknek (25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet „A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról”) megfelelıen a 2.000-10.000 lakosegyenérték (LE) közötti szennyvízterheléssel bíró agglomerációk24 területén a települési szennyvizek közmőves szennyvíz- elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésıbb 2015. december 31-ig. Ez a térségben a Tótszerdahelyi szennyvíz agglomerációt (az agglomeráció települései: Becsehely, Tótszentmárton és Tótszerdahely) és a Lovászi rendszert (agglomeráció települései: Csörnyeföld, Dobri, Kerkaszentkirály, Kerkateskánd, Lenti-Máhomfa, Lovászi, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Tornyiszentmiklós) érinti. A Tótszerdahelyi szennyvíztisztító korszerősítése várhatóan 2012 –ben elkészül. Csörnyeföldön, Muraszemenyén és Kerkaszentkirályon pedig 2006-ban került átadásra a szennyvízcsatorna hálózat. A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott települések esetében a rákötések aránya egyik településen sem éri el a 100 %-ot. Több településen az elszikkasztott települési szennyvizek szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, melynek következtében a térség talajvizeinek elszennyezıdése jelen van. A szikkasztásos eljárás eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulnak ki, melyek jelentısen hozzájárulnak a belvízveszély növekedéséhez is. Közcsatorna hálózattal nem rendelkezı településeken - amíg a szennyvíztisztító hálózat kiépítése nem valósul meg- a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését meg kell oldani. Intézkedések, megvalósítás ütemezése • Beruházást elıkészítı tervek készítése, majd kivitelezés folyamatosan Érintett települések a szennyvízhálózat kiépítését illetıen: Bucsuta, Lasztonya, Oltárc, Pusztamagyaród, Szentliszló, Szentmargitfalva, Várfölde, Zajk Érintett települések a szennyvíztisztító hálózat korszerősítését illetıen: Bázakerettye, Letenye, Molnári, Petrivente • Érvényes tervekkel rendelkezı önkormányzatok esetében kivitelezés Érintett települések a szennyvízhálózat kiépítését illetıen: Bánokszentgyörgy, Borsfa, Kiscsehi, Kistolmács, Lispeszentadorján, Maróc, Murarátka, Semjénháza, Valkonya Érintett települések a szennyvíztisztító hálózat korszerősítését illetıen: Becsehely, Tótszentmárton, Tótszerdahely • Rákötések számának növelése Érintett települések: Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Muraszemenye, Petrivente, Tótszentmárton, Tótszerdahely Várható eredmények Talajszennyezés mértéke csökken Felszíni és felszín alatti vizek minıségi javulása Érintett települések köre 24

Szennyvízelvezetési agglomeráció: Olyan területet jelent, ahol a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendıen koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyőjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végsı kibocsátási pontra, vezessék. (Forrás: 91/271/EGK)

63


Teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Érintett önkormányzatok – források elkülönítése, terveztetés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, DélZalai Víz - és Csatornamő Zrt. – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény NYDOP, IPA25 A kivitelezés költsége a tervek függvénye.

7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása Az elhagyott hulladékok kiemelt veszélyt jelentenek a talaj és a vizek szempontjából. A megoldási javaslatok kidolgozásának elsı lépésében minden lerakó esetében tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, fel kell tárni az érintett terület geológiai és hidrológiai adottságait, meg kell határozni a lerakott hulladékok mennyiségét és típusát, majd a rekultiválást kell elvégezni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A prioritásokat meghatározó térségi rekultivációs terv elkészítése, amely tartalmazza a felhalmozott hulladékok mennyiségét, helyét és a feladatok ütemezését, elkészítése Szennyezések felszámolása – ütemezése a térségi rekultivációs terv függvénye Várható eredmények Környezeti elemek (talaj, felszíni és felszín alatti vizek) szennyezıdésének csökkenése Illegális lerakók megszőnése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A térségi program kidolgozásának kezdeményezése, koordinálása, szervezés, térségi pályázat készítése. Az érintett települési önkormányzatok. – A térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttmőködés. A rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás és megvalósítás. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – Adatszolgáltatás, szakmai kontroll. Potenciális források, költségigény A terv készítése 5 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. NYDOP

25

IPA: Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló együttmőködési Program 2007-2013

64


7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése A térségben a hasznosításba bevont hulladékoknak alacsony a száma, a komposztálható hulladékok nem kerülnek újrafelhasználásra, valamint az inert és veszélyes hulladékok győjtése, elszállítása, újrahasznosítása sem megoldott. A lakosság szemléletformálásával, a komposztálás népszerősítésével, inert és veszélyes hulladékok elhelyezésével, hasznosításával, valamint további hulladékudvarok kialakításával a hasznosításba bevont hulladékok aránya és köre nı a térségben. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A lakosság szemléletformálása, a komposztálás népszerősítése Az inert hulladékok elhelyezésére, hasznosítási lehetıségeinek vizsgálatára közös, térségi felmérés Veszélyes hulladékok szelektív győjtésének megvalósítása Hulladékudvar gazdaságos fenntartható mőködését megvizsgálni a térségben, majd a tervek alapján kialakítása, üzemeltetése Várható eredmények Az újrahasznosítás aránya nı. Környezettudatosság nı. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Önkormányzatok – együttmőködés, források elkülönítése, megvalósítás • Civil szervezet – a szemléletformálásban közremőködés • Hulladékgazdálkodó szervezetek - szakmai segítségnyújtás • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 100 millió Ft KEOP

7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése Domborzati viszonyok miatt, nagy esızések után, a lehulló csapadék lakossági és önkormányzati károkat okoz. A belvízkárokat legtöbbször az elvezetı rendszerek fenntartásának hiányosságai okozzák, amelyek a megfelelı védmővek kialakításával és karbantartásával kiküszöbölhetıek. A vízjárta mezıgazdasági területek esetében pedig a mővelési ág megváltoztatását kell megvizsgálni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Belterületi csapadékvíz elvezetı rendszerek állapotának felmérése településenként A szükségletek alapján terv készítése 65


Terv alapján kivitelezés Várható eredmények Ár-és belvízkárok csökkenése Érintett települések köre Bánokszentgyörgy, Bázakerettye, Becsehely, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Kistolmács, Lasztonya, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Szentmargitfalva, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Valkonya, Várfölde, Zajk Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – források elkülönítése, kivitelezés • Mezıgazdasági földterületek mővelıi – együttmőködés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény Tervek 7-8 millió Ft, beruházás mértéke tervfüggı. NYDOP

7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása A mőködtetésre alkalmas kutak mezıgazdasági és távfőtési célú hasznosításának tervezése, kivitelezése valamint a jelenleg termálfürdıként használt kutak elhasznált vízmennyiségének végleges elhelyezésérıl való gondoskodás szükséges. A termálvízkészlet hasznosításával a térségben nı a megújuló energiaforrások felhasználási területe és köre. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Meddınek minısített, hasznosítható szénhidrogén-, energiaforrásként való felhasználására tervek készítése Tervek alapján kivitelezés.

és

termálkutak

alternatív

Várható eredmények Alternatív energiaforrások elterjedése Érintett települések köre Bánokszentgyörgy, Bázakerettye, Borsfa, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Lasztonya, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Tótszentmárton Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – tervek kidolgozásában együttmőködés • Potenciális befektetık – tervezés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény Hasznosítástól függı tervezési és kivitelezési költség KEOP

66


7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása A térségben az ivóvíz tisztítási technológiák mindenütt régiek, elavultak, hiszen már több mint 30 éves rendszerekrıl van szó. Szükséges a rekonstrukciójuk, felújításuk, amire a DélZalai Víz-és Csatornamő Zrt. készítetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, ami tartalmazza a szükséges beavatkozásokat, megoldási lehetıségeket a technológiai és hálózati korszerősítést illetıen. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A tanulmányra építetten kivitelezés. Várható eredmények Ivóvízminıség javulás Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Önkormányzatok – együttmőködés DélZalai Víz-és Csatornamő Zrt. – feladatok koordinálása, megvalósítás Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, ÁNTSZ – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 10 milliárd Ft. Jelenleg nincs aktuális pályázati kiírás.

67


7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése A mezıgazdaságban a mőtrágya és növényvédıszerek nagyfokú használata, vetésforgók hiánya jellemzı, amelyek a talaj savanyosodásához vezetnek, továbbá a talajmővelésben nagy teljesítményő gépeket használnak, amelyek nagyfokú eróziót képesek okozni. Jellemzı némely szántóterületen a gyomosodás, amely a pollen mennyiségének növekedését okozza. A problémák kiküszöbölésére célszerő védısávokat kialakítani (fás, cserjés növényzet) a szántóföldi mővelési peremek szélén, illetve a földtulajdonosok és mővelık részére képzéseket szervezni a mezıgazdasági mővelésrıl, ahol középpontban a fellépı környezeti károk csökkentésének lehetıségei szerepelnek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Kapcsolatfelvétel a földtulajdonosokkal és mővelıkkel Mezıgazdasági holt idényekben képzések szervezése Közfoglalkoztatás szervezése önkormányzatoknál közremőködés)

(védısávok

kialakításában

való

Várható eredmények Ökológiai egyensúly helyreáll Biodiverzitás fenntarthatóvá válik. Por-, és pollenszennyezés csökkenés Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése csökken Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Földterület tulajdonosok, földterület használói – együttmőködés, megvalósítás • Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum – képzések szervezése, közfoglalkoztatási programban való együttmőködés • Önkormányzatok – közfoglalkoztatás szervezése, együttmőködés Potenciális források, költségigény 20 millió Ft TÁMOP26, UMVP, KEOP

7.3.2 Erdıtelepítések Erdık telepítése a szélsebesség befolyásolására, - különös tekintettel a települések kül-, és belterületi határán- a lakóövezetek védelmére, továbbá extrém mérető parcellák tagolttá (parcellák kialakításánál a táji és domborzati viszonyok figyelembe vétele) tétele érdekében fontos.

26

TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program

68


Mezıvédı erdısávok létesítésével, véderdı telepítésével, erdıtelepítések, pótlások tervszerő végrehajtásával a lakott területek légszennyezıdése csökken, a zöldfelület minıségi és mennyiségi növekedése megvalósul valamint a helyi erıforrások megırzésre kerülnek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A külterületi zöldterületek felmérése. Egyeztetés a gazdálkodókkal. Zöldfelületi rendszer megtervezése és kivitelezése. Várható eredmények Talajminıség javulása. Ökológiai egyensúly, ıshonos állat-és növényfajok területen való megtartása. Légszennyezettség csökkenése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Erdıbirtokosságok, Zalaerdı - együttmőködés a tervezésben, kivitelezésben Földterület tulajdonosok, földterület használói – együttmőködés a tervezésben, kivitelezés Önkormányzatok – együttmőködés tervezésben, kivitelezésben Potenciális források, költségigény A kivitelezés költsége a tervezés függvénye.

7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja A térség területén számottevı a mőködı és a nem mőködı bánya (kavics és agyag), amelyek rekultivációs tervekkel kell, hogy rendelkezzenek. A rekultiváció elvégzése a bányászatra jogosult kötelessége. A felhagyott bányák számba vétele illetve a tulajdonosokkal való egyeztetés után rekultivációs tervet kell készíteni, amit a kivitelezés követ. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A felhagyott bányák számbavétele, tulajdonosokkal való egyeztetés Rekultivációs tervek készítése, megvalósítása. Várható eredmények Tájsebek száma csökken Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Bánya – és földtulajdonosok – rekultivációs tervek készítése, kivitelezés • Önkormányzatok - együttmőködés • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség – szakmai kontroll

69


Potenciális források, költségigény 2 milliárd Ft KEOP

70


7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése A településeken alacsony a védett építészeti és természeti értékek száma. A természeti értékek a biodiverzitás megırzése, az építészeti értékek a helyi identitás erısítése érdekében fontosak. Értékkataszter készítésével majd védelmük kidolgozásával és megvalósításával megırzésre kerülnek a községekben fellelhetı építészeti és természeti értékek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Települési értékkataszter készítése, védelmi javaslatuk kidolgozása Védelmi intézkedések megvalósítása a javaslatok függvényében Várható eredmények Védett értékek száma nı. Helyismeret, helyi identitás erısödése. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – értékkataszter elkészítése • Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll • Civil szervezetek, oktatási intézmények – bekapcsolódás a tervezésbe, megvalósításba Potenciális források, költségigény 2 millió Ft KEOP, UMVP

7.4.2 Tudatformálás A lakosok nem ismerik a helyi természeti és épített értékeket, sérülékenységüket, fontosságukat. Amennyiben megfelelı tudás birtokába jutnak, nagyobb figyelmet szentelnek a megırzésüknek, hosszú távú fennmaradásuknak. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Szóróanyagok, információs füzetek készítése Rendezvények szervezése Várható eredmények Környezettudatosság elterjedése Helyi értékek megırzésre kerülnek Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Balaton-felvidéki Nemzeti Park – részvétel rendezvények szervezésében, kiadványok készítésében 71


•

Civil szervezetek, oktatási intézmények – részvétel rendezvények szervezésében, kiadványok készítésében

Potenciális források, költségigény 10 millió Ft. KEOP

7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése A térség számos természeti kincsben bıvelkedik, amelyek alkalmasak és indokolttá tesznek erdei iskola kialakítását, mőködtetését. A természetközpontú nevelés révén a fiatal korosztály közvetlen és aktív kapcsolatba kerül a természettel, így annak elemeit, „viselkedését” könnyebben, valamint gyorsabban megérti, ezáltal megszereti és óvja is azt. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az erdei iskola helyének meghatározása, a meglévı üresen álló, de erre a célra még hasznosítható épületek felkutatása. Épület felújítása, erdei iskola mőködtetése. Várható eredmények Környezet értékeinek védelme nı. Környezettudatosság nı. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – épület fenntartás, mőködtetés • Oktatási intézmények, civil szervezetek, Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – együttmőködés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 50 millió Ft KEOP

7.4.4 Élıhelyek revitalizációja A száraz és vizes élıhelyek mentén az ökológiai egyensúly megbomlott, az özöngyomok elterjedése számottevı, a növény-és állatvilág biodiverzitása veszélybe került. Fejlesztési tervek készítésével, majd ezek alapján történı „kivitelezéssel” az élıvilág sokfélesége megırzésre kerül. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Fejlesztési tervek készítése. A tervek alapján revitalizáció Várható eredmények Természet közeli élıhelyek megırzésre kerülnek 72


Biodiverzitás megırzésre kerül Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – megvalósítás, szakmai kontroll • Oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – együttmőködés Potenciális források, költségigény 100 millió Ft KEOP

7.4.5 Genetikai állomány megırzése A kistérség döntıen agrárvidék, az állattenyésztés és földmővelés mindig is meghatározó volt. Mára az ıshonos állatfajták kiszorultak, az állatállomány nagymértékben lecsökkent, illetve a tájjellegő kultúrnövények is folyamatosan tőnnek el. Fontos az ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták és a tájjellegő kultúrnövények megırzése, megóvása. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták törzstenyészetének létrehozása. A tájjellegő kultúrnövények részére növénykertek kialakítása, ún. géncentrumként való funkcióval. Várható eredmények Hagyományos gazdálkodási kultúra fennmarad Biodiverzitás megırzésre kerül Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Vállalkozások – megvalósítás • Önkormányzatok – együttmőködés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 20 millió Ft UMVP

73


8. A környezetvédelmi településenkénti bontásban

program

összefoglalása

Ebben a fejezetben a kistérséget alkotó települések fontosabb, a környezetvédelmi program összeállítása szempontjából fontos mutatóit tüntettük fel. Ezt követıen a 7. pontban meghatározott tevékenységek, intézkedések közül kiválasztottuk azokat, amelyek az adott települést konkrétan érintik.

8.1 Bánokszentgyörgy Bánokszentgyörgy a Becsehely-Bak összekötı út mentén, az Alsó-Válicka patak partján fekszik. Nevét védıszentjérıl és a báni méltóságról nyerte.

8.1.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 3 254 hektár, amely a teljes kistérség 8,37 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 659 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 3,82 %-a. A népességváltozás 1999 óta -82 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Gazdasági szervezetek

Regisztrált részvénytársasá gok száma

Regisztrált korlátolt felelısségő társaságok száma

Regisztrált szövetkezetek száma

Összesen

5

Összesen


41



Regisztrált egyéni vállalkozások száma


0

46

0

3

1

4

Regisztrált vállalkozások száma 2009. év végén Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti 2 m egoszlása 2009. 5%

Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

Kereskedelem, gépjármőjavítás 2 25% 1 13%

3 37%

2 25%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar

1 2% 4 9%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek

2 5%

3 7% 31 72%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar

74


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 13 km, amibıl a belterületi utak hossza 6,1 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,5 km, a kiépítetteké 3,6 km. A külterületi utak teljes mértékben kiépítetlenek. A gyalogút és járda 9,29 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 1 db. Termelt nyersanyag: szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 2.077 hektár. Erdırészletek területe: 1.885 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 580.937 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 263 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak meg: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı, szaporítóanyag termelés, talajvédelmi erdı. Üzemmód szerint: nem vágásos (szálaló), vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármő-állomány Benzinüzemő személygépkocsik száma: 163 db Gázolajüzemő személygépkocsik száma: 36 db Benzinüzemő tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemő tehergépkocsik száma: 5 db Lassú jármővek száma: 20 db Motorkerékpárok száma: 7 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Lakásállomány: 298 db Háztartási gázfogyasztók száma: 282 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 298 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 298 db ↓

75


Gázzal ellátott lakások aránya: 95 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsıhálózat hossza: 8,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 6,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 61,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Érzékeny.

8.1.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések

76


7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

77


8.2 Bázakerettye A magyar olajipar elsı jelentıs települése a göcseji dombok között, Nagykanizsától északnyugatra fekszik. Bázakerettye két község egyesítésébıl született 1937-ben: Bázáéból és Kerettyéjébıl.

8.2.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 803 hektár, amely a teljes kistérség 2,07 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 837 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 4,85 %-a. A népességváltozás 1999 óta -182 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




55

12

0

67

0

11

0

11

Regisztrált vállalkozások száma 2009.

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009.


Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügy letek

2 11% 1 5% 3 15%

Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia-,…. Kereskedelem, gépjármőjav ítás

2 11%

7 36%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás

2 11%

2 11%

Építıipar Ingatlanügy letek

2 3%

9 15%

Kereskedelem, gépjármőjav ítás

1 2%

22 37%

5 8% 1 2% 1 2%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügy i, szociális ellátás Oktatás

10 17%

4 7%

4 7%

Építıipar Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia… Egy éb tev ékeny ség

(Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

78


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 17,65 km, amibıl a belterületi utak hossza 9,77 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 3,16 km, a kiépítetteké 6,61 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 4,06 km, kiépített 3,82 km. A gyalogút és járda 4,61 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 283 hektár. Erdırészletek területe: 249 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 58.090 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 5 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı, parkerdı, talajvédelmi erdı, településvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 392 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 382 db Háztartási gázfogyasztók száma: 378 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 389 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 391 db

79


↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 97 % Gázzal ellátott lakások aránya: 96 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 11,5 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 86,7 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 42.000 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 16,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 14,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 182,8 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.2.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása

80


7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

81


8.3 Becsehely A település az ország délnyugati határán, Letenyétıl 5 kilométerre található a 7-es fıút mentén. Valószínőleg egy Bekcsény nevő földjére, birtokára utal a falu neve, de van olyan vélemény is, hogy a török benki (=ır) szóra vezethetı vissza.

8.3.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 3.607 hektár, amely a teljes kistérség 9,28 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 2.212 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 12,81 %-a. A népességváltozás 1999 óta -137 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




336

15

1

352

0

24

1

25


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia… Kereskedelem, gépjármőjav ítás

4 12%

9 26%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás

2 6%

12 35% 1 3%

Humán-egészségügy i, szociális ellátás Építıipar

5 15% 1 3%

82

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi területük szerinti m egoszlása 2009.

2 1% 3 1%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügy letek

5 1% 12 3%

22 6%


12 3%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás

32 9%

Szállítás, raktározás Humán-egészségügy i, szociális ellátás Oktatás

19 6%

Építıipar 237 70%

Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 90,66 km, amibıl a belterületi utak hossza 13,78 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,78 km, a kiépítetteké 11 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 66,26 km, a kiépített 10,62 km. A gyalogút és járda 10,2 km, a kerékpárút 1,3 km hosszúságú. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 762 hektár. Erdırészletek területe: 717 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 173.821 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 57 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 10 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı, talajvédelmi erdı, természetvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

83



Kommunális ellátás Lakásállomány: 757 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 644 db Háztartási gázfogyasztók száma: 580 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 757 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 756 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 85 % Gázzal ellátott lakások aránya: 77 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 16,9 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 50.000 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 27,5 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 25,5 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 360,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.3.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése

84


7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

85


8.4 Borsfa A település a Becsehely–Bak mellékút mentén hosszában, a Borsfai-patak völgyében terül el. A falu nevének eredete: a latin Basilius név rövidült alakja (Bas), a „fa” a falva rövidült alakja.

8.4.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 1.183 hektár, amely a teljes kistérség 3,04 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 767 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 4,44 %-a. A népességváltozás 1999 óta -47 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

3

Összesen


89





1

93

0

3

0

1

Regisztrált vállalkozások száma 2009. Táras vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

2 33%

2 33%

Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjármőjav ítás Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

1 17%

1 17%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás

86

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

3 4% 1 1%


1 1% 3 4%

4 5%

Ingatlanügy letek 2 2%


3 4%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás

65 79%

Oktatás Építıipar Bány ászat, kıf ejtés, f eldolgozóipar…


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 20,68 km, amibıl a belterületi utak hossza 3,56 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,24 km, a kiépítetteké 1,32 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 16,96 km, a kiépített 0,16 km.. A gyalogút és járda 1,34 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 413 hektár. Erdırészletek területe: 386 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 87.490 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı, talajvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármő-állomány Benzinüzemő személygépkocsik száma: 179 db Gázolajüzemő személygépkocsik száma: 25 db Benzinüzemő tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemő tehergépkocsik száma: 13 db 87


Lassú jármővek száma: 22 db Motorkerékpárok száma: 3 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Lakásállomány: 287 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 279 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 287 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 287 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 97 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsıhálózat hossza: 9,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 6,7 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 80,6 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.4.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése

88


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

89


8.5 Bucsuta Bucsuta Letenyétıl északra, 19 km-re fekvı, erdıkkel körülölelt település. A név eredete: magyar, mert puszta személynévbıl keletkezett, noha a személynév szláv eredető, a Bratislav személynév származéka.






Összesen

1

Összesen


28





0

29

0

1

0

1


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009.

1

1

50%

50%


Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

1

1

4%

4%


26


92%


90


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,47 km, amibıl a belterületi utak hossza 3,67 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 1,33 km, a kiépítetteké 2,34 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 0,41 km, a kiépített 1,39 km. A gyalogút és járda 1,95 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 1.079 hektár. Erdırészletek területe: 1.019 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 327.264 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 169 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 111 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 80 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 97 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 111 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 72 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 87 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 %

91


Összes gázcsıhálózat hossza: 3,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 34,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.5.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

92


7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

93


8.6 Csörnyeföld A falu a szlovén és a horvát határ közvetlen közelében, Letenyétıl 10 km-re helyezkedik el. Csörnyeföld 1977-ig önálló község volt, 1977 és 1992 között egyesítve volt Muraszemenye községgel Szemenyecsörnye néven, majd Szemenyecsörnye községnév 1992-ben megszőnt, mivel a területébıl Csörnyeföld és Muraszemenye néven ismét két önálló község alakult.






Összesen

2

Összesen


48





0

50

0

2

0

2



Egyéni vállakozások tevéeknységikörük szerinti m egoszlása 2009. 3; 6%

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar,…

1; 17%

2; 33%

Kereskedelem, gépjármőjavítás 2; 33%

1; 17%


1; 2% 3; 6%

Ingatlanügyletek

2; 4%


7; 13%


36; 69%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építıipar

Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar,…


94


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 9,46 km, amibıl a belterületi kiépített utak hossza 1,48 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,43 km, a kiépített 5,25 km. A gyalogút és járda 1,86 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: homok, szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk, külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 1.376 hektár. Erdırészletek területe: 1.257 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 452.228 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 215 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló, vágásos erdı. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 223 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 112 db Háztartási gázfogyasztók száma: 193 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 212 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 177 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 50 %

95


Gázzal ellátott lakások aránya: 86 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 95 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 79 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 6,2 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 6.200 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 7,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 8,5 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 72,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.6.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme

96


7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

97


8.7 Kerkaszentkirály Kerkaszentkirály a Kerka folyó partján, a Mura közelében fekszik. Határában egyesül a Kerka a Lendvával, mely elıbbi a Murával. A falu nevének említése 1381-ben Zenthkyral, 1880-ban Kerka-Szt. Király.






Összesen

1

Összesen


16





0

17

0

0

0

0



Egyéni vállalkozások tevéke nységi körük szerinti megoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

1; 6% 1; 6% Kereskedelem, gépjármőjavítás 1; 50%

1; 50%

Ingatlanügyletek

1; 6%

Ingatlanügyletek 13; 82%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


98


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,28 km, amibıl a belterületi utak hossza 2,93 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 1,52 km, a kiépítetteké 1,41 km. A kiépített külterületi utak hossza 0,9 km, a kiépítetlené 1,45 km. A gyalogút és járda 1,41 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: homok, kavics Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 29 hektár. Erdırészletek területe: 23 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 7.082 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 5 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 127 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 87 db Háztartási gázfogyasztók száma: 117 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 110 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓

99


Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 69 % Gázzal ellátott lakások aránya: 92 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 86 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 98 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 3,5 km Összes gázcsıhálózat hossza: 3,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 39,1 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.7.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása

100


7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

101


8.8 Kiscsehi A község az Egerszeg-Letenyei-dombság déli peremén, a Szentadorjáni – patak völgyében fekszik. A települése említése 1808-ban Csehi, 1902-ben Kiscsehi. A faluhoz tarozik Budafapuszta is.






Összesen

1

Összesen


15





0

16

0

1

0

1




Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 2; 13%

1; 50%

1; 50%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Oktatás

2; 13% 1; 6%

1; 6%

Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjármőjavítás 10; 62%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás


102


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 3,37 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 0,41 km. A kiépítetlenek. külterületi utak hossza 1,16 km, a kiépített 0,2 km. A gyalogút és járda 1,64 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: széndioxid, szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 795 hektár. Erdırészletek területe: 734 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 258.933 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 57 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 106 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 97 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 100 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 92 %

103


Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 94 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsıhálózat hossza: 3,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,1 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.8.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

104


7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

105


8.9 Kistolmács Letenyétıl 7 km-re északra a Béci-patak mellett terül el a falu, amelyet minden oldalról erdık határolnak. A község neve besenyı eredetre utal, elsı említésével (Tolmac) 1235-bıl találkozhatunk, mint a Hahót nemzetség birtoka, 1908-tól Kistomács.






Összesen

1

Összesen


2





0

3

0

2

0

2



1; 33%

2; 67%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás


9; 24%


1; 3%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 27; 73%

Építıipar


106


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 7,18 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,29 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,97 km, a kiépített 1,83 km. A gyalogút és járda 0,27 km hosszú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 1.001 hektár. Erdırészletek területe: 939 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 372.728 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 102 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 98 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 98 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 98 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 14,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

107


Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Fokozottan és kiemelten érzékeny.

8.9.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

108


8.10 Lasztonya Lasztonya a Bázakerettyérıl induló bekötıút végén, az Alsó-Válicka mentén található zsáktelepülés. Két részbıl áll: Lasztonyából és Kámaházapusztából. Elsı írásos említése 1416-ban Lazthonya.

8.10.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 877 hektár, amely a teljes kistérség 2,26 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 107 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 0,62 %-a. A népességváltozás 1999 óta +5 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

1

Összesen


2





0

3

0

2

0

2



Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia…… 2; 100%



2; 50%

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


109


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,17 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,67 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,35 km, a kiépített 0,71 km. A gyalogút és a járda hossza 1,25 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 536 hektár. Erdırészletek területe: 402 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 119.912 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 45 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 7 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, park-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 59 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 53 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 59 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 90 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5 km 110


A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 15,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.10.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

111



112


8.11 Letenye A város a horvát határ közelében, a Mura folyó mentén fekszik, a Letenyei kistérség központja. 1923-tól fontos közúti határátkelıhely, az ország délnyugati kapuja. Elsı írásos említése 1341-ben Letyne, a mai alak 1347 óta változatlan.

8.11.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 4.172 hektár, amely a teljes kistérség 10,73 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 4.394 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 25,45 %-a. A népességváltozás 1999 óta -331 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

51

Összesen


419





2

472

1

52

1

54


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kıfejtés, f eldolgozóipar, villamosenergia-,…. Kereskedelem, gépjármőjavítás Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

9; 9%

1; 1%


12; 13%

12; 12% Szállítás, raktározás 5; 5% 39; 41%

3; 3% 6; 6% 10; 10%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar

Ingatlanügyletek

Oktatás

113

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.


28; 6% 23; 5%

Ingatlanügyletek

9; 2%


9; 2% 14; 3% 204; 44%

28; 6%

84; 18% 64; 14%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar,……


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 43,89 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 15,3 km, a kiépítetlen 1,36 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 18,98 km, a kiépített 8,25 km. A gyalogút és a járda hossza 26,91 km, a kerékpárúté 1,7 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: agyag, homok, kavics, lápföld, lápimész, tızeg Nyersanyag fejtési módja: külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 1.054 hektár. Erdırészletek területe: 1.013 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 334.564 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 81 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, park-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

114


Gépjármő-állomány Benzinüzemő személygépkocsik száma: 1.039 db Gázolajüzemő személygépkocsik száma: 185 db Benzinüzemő tehergépkocsik száma: 11 db Gázolajüzemő tehergépkocsik száma: 158 db Lassú jármővek száma: 67 db Motorkerékpárok száma: 48 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Lakásállomány: 1.626 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.391 db Háztartási gázfogyasztók száma: 1.343 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.555 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 1.617 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 86 % Gázzal ellátott lakások aránya: 82 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 96 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 99 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 23,6 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 205 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 131.300 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 33,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 26,2 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 851,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.11.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása 115


B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

116


8.12 Lispeszentadorján A falu Letenyétıl 12 kilométerre, északnyugatra, a Szentadorján-patak felsı völgyében fekszik. A településnév mai alakja 1942 –ben keletkezett, Lispe és Szentadorján település egyesítésével.






Összesen

1

Összesen


13





0

14

0

0

0

0


Társas vállalkozások nem mőködnek. Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.


1; 8% 1; 8%

Ingatlanügyletek

11; 84%



117


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,15 km, amibıl a kiépítetlen belterületi utak hossza 2,01 km, a kiépített 2,55 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 5,83 km, a kiépített 0,76 km. A gyalogút és járda 1,16 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 399 hektár. Erdırészletek területe: 377 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 129.198 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 8 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 177 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 160 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 160 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 177 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 90 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 90 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 %

118


Összes gázcsıhálózat hossza: 7,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.12.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

119



120


8.13 Maróc Maróc Lenti és Letenye között, a Zalai dombvidék egyik észak-déli irányú völgyében fekvı zsákfalu. A község neve 1308-ban Morouch, 1426-ban Maroch, Maroth, 1435-ben Maróczlakus, 1786-ban Marócz, a név eredete bizonytalan.






Összesen

1

Összesen


4





0

5

0

1

0

1


Társas vállalkozások tevéeknységi körük szerinti megoszlása 2009.

Egyéni vállalkozások tevéeknységi körük szerinti m egoszlása 2009.


1; 20% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 1; 100%

4; 80%

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


121


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,76 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,87 km, a kiépítetlen 0,54 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és a járda hossza 1,25 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 238 hektár. Erdırészletek területe: 225 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 54.879 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 37 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 70 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 60 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 70 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 86 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,2 km 122




8.13.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

123



124


8.14 Molnári A horvátok és magyarok által lakott település elsı említése 1299-be Molnari, eredete bizonytalan. A magyar-horvát határnál, a Mura folyó mentén fekvı település.





Összesen




Összesen




129

7

0

136

0

15

0

15


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar… Kereskedelem, gépjármőjavítás 2; 9%

1; 5%


5; 23%


6; 26% 1; 5%

4; 18%

1; 5%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar Ingatlanügyletek Oktatás

125

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 9; 6%


1; 1%

Ingatlanügyletek

2; 1% 5; 4% 6; 4%


6; 4%


7; 5%

106; 75%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,79 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,17 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 8,56 km, a kiépített 0,66 km. A gyalogút és a járda hossza 2,93 km, a kerékpárúté 2,26 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 160 hektár. Erdırészletek területe: 127 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 27.358 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 25 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)




Kommunális ellátás Lakásállomány: 273 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 235 db Háztartási gázfogyasztók száma: 200 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 265 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 273 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 86 % Gázzal ellátott lakások aránya: 73 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 97 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 5,1 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 52,5 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 15.500 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 20,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 39,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 131,3 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.14.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése

127


7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

128


8.15 Murarátka A település a Mura folyó partján, a Zalai-dombság legdélebb nyúlványain, Letenyétıl hat kilométerre, a Letenye-Lenti összekötı út mentén található. Két nagyobb településrészre, Rátkára és Újrátkára (ahogy a helybeliek nevezik) oszlik, amelyeket a Mura holtága választ el egymástól.1353-ban, 1470 –ben Ratk, 1880 –ban Rátka, 1908-tól Murarátka.





Összesen




Összesen




18

2

0

20

0

8

0

8


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjármőjavítás

1; 11%

2; 22%



2; 22% 1; 11%

Építıipar

129

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 3; 14%

2; 9%

6; 27%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás

3; 14%

2; 9% 6; 27%

Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,99 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,97 km, a kiépítetlen 0,92 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 7,59 km, a kiépített 1,51 km. A gyalogút és járda 2,05 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 747 hektár. Erdırészletek területe: 685 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 261.697 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 101 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


130




8.15.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 131



132


8.16 Muraszemenye A Mura folyó és holtágai között, egy 70 hektáros bányató partján fekvı település. Elsı írásos említése 1353-ban Scebenya. A község 1938-ban kapta mai nevét, Alsó- és Felsıszemenye továbbá Csernec községek egyesítésével.






Összesen

1

Összesen


46





0

47

0

5

0

5




1; 17%

3; 50% 2; 33%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás

133

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek

5; 10% 1; 2%


1; 2%


1; 2% 9; 18%

26; 52%

2; 4% 5; 10%

Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 12,52 km, amibıl a belterületi kiépített utak hossza 4,12 km, a kiépítetlen 2,05 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 3,25 km, a kiépített 3,1 km. A gyalogút és járda 3,34 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: kavics Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk, külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 255 hektár. Erdırészletek területe: 246 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 96.908 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 30 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 3 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, mezıvédı-, mőtárgyvédelmi-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

134



Kommunális ellátás Lakásállomány: 297 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 176 db Háztartási gázfogyasztók száma: 252 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 284 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 297 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 59 % Gázzal ellátott lakások aránya: 85 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 96 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 6,9 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 14.900 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 105,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.16.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 135


7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

136


8.17 Oltárc A zsákfali Letenyétıl északkeletre, nem messze a 7-es fıúttól található, amelyet bükkösök öveznek. A falu neve 1239-ben Oltarcz. A település neve szláv eredető.





Összesen




Összesen




23

2

0

25

0

4

0

4



1; 17%

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjármőjavítás

3; 50% 2; 33%


137

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 1; 3% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

1; 3% 1; 3%

Ingatlanügyletek

2; 7% Kereskedelem, gépjármőjavítás

2; 7%

22; 77%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,71 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,94 km, a kiépítetlen 0,59 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 9,12 km, a kiépített 0,06 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 2.160 hektár. Erdırészletek területe: 1994 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 684.351 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 312 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, park-, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdı Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármő-állomány Benzinüzemő személygépkocsik száma: 43 db Gázolajüzemő személygépkocsik száma: 8 db Benzinüzemő tehergépkocsik száma: 0 db Gázolajüzemő tehergépkocsik száma: 3 db Lassú jármővek száma: 8 db

138


Motorkerékpárok száma: 4 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)



8.17.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése

139


7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

140


8.18 Petrivente A település Letenyétıl keletre, a 7-es fıúttól nem messze helyezkedik el. A mai név két község, Petri és Vente egyesülésébıl keletkezett 1892-ben.





Összesen




Összesen




66

6

0

72

0

1

0

1



Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…..

2; 33% 3; 50%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Építıipar

1; 17%

141

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 7; 10% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

2; 3% 2; 3%

Ingatlanügyletek

1; 1%


7; 10%

51; 73%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,73 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 0,86 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 8,39 km, a kiépített 1,33 km. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 60 hektár. Erdırészletek területe: 56 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 14.553 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 9 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


142


Kommunális ellátás Lakásállomány: 136 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 123 db Háztartási gázfogyasztók száma: 96 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 135 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 136 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 90 % Gázzal ellátott lakások aránya: 71 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 3,9 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 12,5 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 7.600 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 3,5 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 8,7 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 41,8 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.18.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása

143


7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

144


8.19 Pusztamagyaród Pusztamagyaród Letenyétıl északkeletre fekszik, a Letenye és Zalaegerszeg közötti összekötı út mentén. A község neve 1214-ben Moghorod, 1808-ban Puszta.Magyarad volt. Nevét a táj, tájrészlet, illetıleg a jellemzı növény, a mogyoróbokor váltotta ki, a puszta elıtag a török alatti elpusztásodással kapcsolatos.





Összesen




Összesen




70

5

0

75

0

6

0

6



Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….. 1; 13%

2; 24%

1; 13%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

1; 13%

Építıipar 3; 37% Ingatlanügyletek

145

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 3; 4% 1; 1%


2; 3%

Ingatlanügyletek

1; 1% 3; 4%


3; 4%


Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 87,37 km, amibıl a kiépítetlen belterületi utak hossza 6,55 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 366 hektár. Erdırészletek területe: 354 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 84.039 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 32 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)







147


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

148


8.20 Semjénháza Semjénháza Letenyétıl nyugatra, az Újkuti és a Rigyáci patakok által határolt magaslaton helyezkedik el. Javarészt horvátok lakta település. Említése 1420-ban Semyenhaza, korábban, 1373-ban Semyenfeulde. E két azonos szerkezető névalak egy Semjén, azaz Simon nevő személy házára, illetıleg földjére utal, aki az elsı telepes lehetett a névadás idıszakában.





Összesen




Összesen




103

3

0

106

0

4

0

4




1; 20% 2; 40%

2; 40%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Építıipar

149


3; 3%


2; 2%

Ingatlanügyletek

3; 3% 3; 3%


4; 4%


83; 84%

Szállítás, raktározás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,39 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,84 km. A kiépítetlen külterületi utak 2,75 km, a kiépítettek 1,57 km hosszúak. A gyalogút és járda 3,39 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 61 hektár. Erdırészletek területe: 56 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 16.844 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 13 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármő-állomány Benzinüzemő személygépkocsik száma: 119 db Gázolajüzemő személygépkocsik száma: 35 db Benzinüzemő tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemő tehergépkocsik száma: 24 db

150






151


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

152


8.21 Szentliszló A település Letenyétıl északkeletre, az Alsó-Válicka mentén helyezkedik el. A község neve 1336-ban Scenthwynchlou, korábban Wencezlai. Nevét a falu templomának titulusáról, Szent Vencelrıl kapta.






Összesen

1

Összesen


37





0

38

0

3

0

3




1; 33%

Szállítás, raktározás 2; 67%

153



2; 6%

Ingatlanügyletek

1; 3%




Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,22 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,19 km. A kiépítetlen külterületi utak 7,22 km, a kiépítettek 0,67 km hosszúak. A gyalogút és járda 1,08 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 106 hektár. Erdırészletek területe: 99 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 19.436 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


154




8.21.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése

155



156


8.22 Szentmargitfalva A település Letenyétıl északnyugatra, a Szentdorjáni patak mentén húzódik. A falu neve 1379-ben Zentmargitfalva volt, nevét a falu templomának védıszentjérıl, Szent Margitról kapta.






Összesen

1

Összesen


0





0

1

0

1

0

1

Regisztrált vállalkozások száma 2009. Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009.


Ingatlanügyletek

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….. 1; 50%

1; 50%

Ingatlanügyletek

1; 50%

1; 50%



Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 2,06 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 1,05 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 0,95 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

157


Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 54 hektár. Erdırészletek területe: 49 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 6.737 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)



Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján)

158


Érzékeny.

8.22.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

159


8.23 Tótszenmtárton Tótszentmárton Letenyétıl nyugatra, a 7-es számú fıútvonaltól 3 kilométerre, délre található. A község elsı említése 1321-ben Sanctus Martinus, 1697-ben már a mai alak használatos. Döntıen horvátok lakta település.






Összesen

7

Összesen


178





0

185

0

11

0

11




5; 31%

1; 6%

4; 25%

6; 38%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Építıipar

160

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 7; 4% 9; 5%


1; 1% 1; 1%


4; 2%


19; 10% 15; 8% 2; 1%

127; 68%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 26,95 km, amibıl a belterületi kiépített utak hossza 2,49 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 19,82 km, a kiépített 2,29 km. A gyalogút és járda 6,47 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya nem található. Erdık Az erdıterület nagysága: 30 hektár. Erdırészletek területe: 29 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 6.479 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 2 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı Üzemmód szerint: vágásos erdı. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

161



Kommunális ellátás Lakásállomány: 332 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 276 db Háztartási gázfogyasztók száma: 248 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 332 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 332 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 83 % Gázzal ellátott lakások aránya: 75 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 5,8 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 18.200 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 7,9 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5,2 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 98 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.23.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 162


7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

163


8.24 Tótszerdahely A község Letenyétıl délkeletre, a Nagykanizsa-Szepetnek-Letenye összekötı út mentén található. Délrıl Horvátországgal és a Murával határos. Írásos említése 1370-ban Zeredahel, 1697-ban Tott Szerdahel. A névadás indítéka a hetivásár (piac) napjának a neve volt. A településen élı horvátok száma jelentıs.

8.24.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 1.230 hektár, amely a teljes kistérség 3,16 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 1.175 fı, amely a kistérség teljes lakosságának a 6,80 %a. A népességváltozás 1999 óta -133 fı. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




210

15

0

225

0

23

1

24


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….

2; 6%


1; 3% 1; 3% 1; 3%

1; 3% 11; 32%

Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás

17; 50% Építıipar Ingatlanügyletek

164


Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat

14; 6%

Ingatlanügyletek

6; 3% Kereskedelem, gépjármőjavítás

2; 1% 3; 1%


30; 13%

Szállítás, raktározás 28; 12% 15; 6%

133; 58% Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 17,96 km, amibıl a kiépített belterületi utak hossza 4,54 km, a kiépítetlen 1,24 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 10,03 km, a kiépített 2,15 km. A gyalogút és a járda hossza 4,94 km, a kerékpárúté 2,61 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: homok, kavics Nyersanyag fejtési módja: külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdık Az erdıterület nagysága: 93 hektár. Erdırészletek területe: 74 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 21.091 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 0 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, természetvédelmi erdı. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

165



Kommunális ellátás Lakásállomány: 446 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 394 db Háztartási gázfogyasztók száma: 354 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 435 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 446 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 88 % Gázzal ellátott lakások aránya: 79 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 97 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 7,7 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 180 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 33.300 m3/év Összes gázcsıhálózat hossza: 9,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,8 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 179,1 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.24.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 166


7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

167


8.25 Valkonya A zsáktelepülése Letenyétıl keletre, a 7-es számú fıúttól 5 km-re terül el. 1381-ben a falu neve Kysuolkonya, Noguolkonya volt. Neve a szláv Volkona személynévbıl alakult ki.





Összesen




Összesen




16

1

0

17

0

1

0

1





1; 7%

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar… 1; 100%

13; 93%

Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,27 km, amibıl a kiépített belterületi út hossza 0,2 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)ő

168


Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 602 hektár. Erdırészletek területe: 578 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 232.255 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 33 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, park-, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdı Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 46 db Vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 39 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 46 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 85 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 0,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 12,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

A gyökérzónás szennyvízkezelési rendszer kiépítése 2010-tıl folyamatban van, amely a próbaüzemet követıen várhatóan 2012-ben kezdi meg tényleges mőködését. A rendszer keretében 4 nádágy kerül kiépítésre, összesen 800 m2 felülettel. A természetközeli

169


szennyvíztisztító hidraulikai kapacitása 12 m3/nap, élettartama 50 év. A rákötés aránya tervezetten 80 %. Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Érzékeny.

8.25.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás

170


7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megırzése

171


8.26 Várfölde Letenyétıl északkeletre fekvı zsáfalu. Említése 1324-ben Warfeulde, mely jelzi, hogy a XIV. században Lenti és Alsólendva vártartományának részére volt.





Összesen




Összesen




16

0

0

16

0

2

1

3






Ingatlanügyletek

1; 6% 1; 6%

3; 100% 14; 77%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar…


172


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 3,22 km, amibıl a kiépítetlen belterületi utak hossza 0,7 km. A külterületi utak kiépítetlenek. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 1.139 hektár. Erdırészletek területe: 1.075 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 367.466 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 139 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı-, kísérleti erdı, szaporító anyag termelés Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 106 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 92 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 105 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 87 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsıhálózat hossza: 5,2 km 173


Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.26.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

174



175


8.27 Zajk Zajk Letenyétıl északra, 7 km-re fekvı zsáktelepülés. Elsı említése 1352-ben Zoueyk. Magyar eredető helységnév, amely a szláv Zajk személynévbıl ered.





Összesen




Összesen




11

0

0

11

0

0

0

0


Társas vállalkozás nem mőködik a településen.

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 1; 9% 2; 18%

1; 9%

7; 64%

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


176


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 13,81 km. A kiépített belterületi utak hossza 0,61 km. A kiépítetlen külterületi utak 7,78 km, a kiépített 4,73 km hosszú. A gyalogút és járda 1 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Mőködı bányák nem találhatóak. Erdık Az erdıterület nagysága: 890 hektár. Erdırészletek területe: 856 hektár. A fatérfogat (élıfakészlet) terjedelme: 279.704 m3. Erdısítéskor a felújítás alá vont terület 75 hektár. Erdısítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdıtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelı erdı, szaporító anyag termelés Üzemmód szerint: vágásos erdı (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 95 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 86 db Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma: 95 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 91 % Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,5 km 177




8.27.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek 7.1 A levegı minıségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdıtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

178



179


9. Források Felhasznált irodalom: 1. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi – Levegıtisztaság – védelmi Referencia Központ: Hazánk levegıminıségének értékelése; 2007,2009 2. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága: Vízbázisvédelem – Zala megye; 2005 3. Murarátka Környezetvédelmi Programja, 2005 4. Letenye Környezetvédelmi Programja, 2005 5. Zajk Környezetvédelmi Programja, 2005 6. Zala Megye környezetegészségügyi helyzete, 2005 7. A Letenyei statisztikai kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja, 2004 8. Lispeszentadorjáni Kulturális és Sport Egyesület: Dél-zalai Erdıtáj Kerékpárút – Vonzerıkataszter, 2007 9. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: Magyarország mőemlékjegyzéke, Zala megye, 2005 10. Hubayné Horváth Nóra: Felhagyott tızegkitermelı helyek természeti értékei és optimális hasznosítása, 2005 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Zöld Szíve, 2008. 12. DeKiss Elsı Osztrák-Magyar Mérnöki Iroda Kft.: Letenye Város Önkormányzataközintézmények alternatív energiaellátása, 2007. október 13. Makó Kistérség Környezetvédelmi Programja 2004-2010. 14. Ki Kicsoda Zala Megyében? 1996, 2000, 2005 15. Depónia – Technika Mérnöki Szolgáltató Kft.: - A Szenliszlói-, Valkonyai-, és a Bánokszentgyörgyi hulladéklerakó felszámolása (megvalósulási terv), 2009. - Letenyei-, és Pusztamagyaródi hulladéklerakó rekultivációja (megvalósulási terv), 2009. 16. Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A „Zala Zöld Szíve” helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.

180


Internetes források: 1. www.totszenmarton.hu 2. www.kisterseg.letenye.com 3. www.banokszentgyorgy.hu 4. www.vendegvaro.hu 5. www.kep.tar.hu/letenye 6. www.geocaching.hu 7. www.kvvm.hu 8. www.bvh.hu 9. www.nyuduvizig.hu 10. www.takarnet.hu 11. www.wikipedia.hu

181


10. Mellékletek 10.1 Geológiailag hasznosítható, állami tulajdonú, meddı CH kutak befejezı jelentése

182

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja. A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a

Recommend Documents