A látássérültek információszerzésének módjai és lehetőségei a rendelkezésre álló technikai eszközök tükrében
Bevezetőként engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a lehetőségért, hogy részt vehetek ezen a rangos szakmai eseményen. A 2004-es év nagy mérföldkövet jelenthet a fogyatékkal élők és az érdeküket képviselő szervek számára, hiszen az alap már 2003-ban megteremtődött azzal, hogy ezt az évet a Fogyatékkal Élők Európai Évének nyilvánították. Olyan kedvező folyamatok indultak el, amelyek
már
visszafordíthatatlanok.
A
médiában
szinte
mindennaposak
a
kedvezményezésekről szóló hírek, mindenkit foglalkoztat a téma. Tehát az alap már adott ahhoz, hogy további ,a fogyatékosok életminőségét javító eszközöket és élettereket hozzunk létre. Ahogy Bartos Éva említette az egyik konferencián, most jogunk van hozzá, nem is kell indokot keresni, hogy miért vesszük elő ezeket a szívünknek oly kedves témákat… Az információs társadalom megléte kitágította azt a szakadékot, mely a fogyatékkal élők és az „épek” között mindig is fenn állt. A technika gyors ütemben történő fejlődése nem volt minden esetben tekintettel a hátrányos helyzetűekre, akik ily módon lemaradtak a legújabb eszközök és alkalmazások kipróbálásáról. Szakdolgozatom témájának megválasztásakor még nem tudtam, hogy a 2003-as év az egész társadalom figyelmét felhívja a fogyatékkal élőkre. A vakok információszerzésének módjairól és lehetőségeiről írtam. Talán Önök között is vannak olyanok, akik találkoztak ezzel a dolgozattal. Azóta eltelt rövid idő alatt is történtek előrelépések az egyre bővülő lehetőségek terén. Úgy gondolom ahhoz, hogy megoldási alternatívákkal tudjunk előállni egy adott problémára, mindenképp ismerni kell az alapvető fogalmakat, melyek ehhez tartoznak, illetve az adott törvényi hátteret. Elsőként magát a fogyatékosság fogalmát definiálom az általam olvasott szakirodalmak alapján, s ennek a következményeit ismertetem. A fogyatékosság mint jelenség nem önmagában létező fogalom, hanem valaminek a következményeként jön létre. Valamilyen betegség következtében károsodás léphet fel, aminek
az
eredménye
maga
a
fogyatékosság
lesz.
A
fogyatékosságból
eredő
megkülönböztetés pedig a hátrány. Legjobban a fogalmak egymáshoz való viszonyát a következő ábra mutatja meg: Betegség → Károsodás → Fogyatékosság → Hátrány.
1
A hátrány enyhítése tulajdonképpen a lehetőségek kiegyenlítését jelenti. A fogyatékosság eredményeként fellépő nehézségek megszüntetésének egyik legfontosabb eszköze az esélyegyenlőség megteremtése. Ez azt jelenti, hogy a társadalom különböző rendszerei és a környezet, így a szolgáltatások, tevékenységek és az információk mindenki számára akadálymentesen hozzáférhetőkké válnak. A jelenlegi fogyatékossági politika az elmúlt kétszáz év fejlődésének eredménye. Ez sokban tükrözi a különböző időszakok általános életfeltételeit, valamint szociális és gazdasági irányelveit. Ennek a politikának egyik legfontosabb eredménye az 1998-ban megalkotott XXVI.törvény. A törvény „lelke” az 1§ paragrafus, mely meghatározza a fogyatékos személy jogait, a jogok érvényesítésének eszközeit, szabályozza a hátrányos helyzetűek számára nyújtandó komplex rehabilitációs lehetőségeket, és biztosítja a fogyatékos személy esélyegyenlőségét, önálló életvitelét, és a társadalmi életben való aktív részvételét. A törvény noha már 1998-ban megszületett a gyakorlatban csupán a 2000-es évtől figyelhető meg . (Zárójelben jegyezném meg, hogy sajnos még most is vannak olyan területek, melyeken nem adottak az esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei. A jogi alap létrejötte nem vonta maga után a gyakorlatban történő megvalósulást.) A hátrányos helyzetűek közül a vakok információhoz való jutásával foglalkozom mélyebben. A téma érdekessége adta az ötletet ahhoz, hogy ebből egy szakdolgozatot készítsek. Eleinte számomra szokatlannak tűnt az a tény, hogy a vakok számítógépet is használnak az információk megszerzéséhez, viszont minél jobban beleástam magam a témába, annál inkább rájöttem, hogy ez ugyanúgy természetes dolog, mint ahogy mi látók használjuk a PC-t. Az alkalmazási technikákban van csak különbség. Számomra létszükséglet a monitor és az egér megléte, a vakok ezeket helyettesítő eszközök segítségével tudnak számítógépezni. A hallást vagy a tapintást tudják segítségül hívni a használatához. „A látássérültek számára a képernyőt a külön nekik „épített” kijelzőrendszerek jelentik, így akár képernyőre sincs szükségük.” A PC alkalmazásához két komponens kell: képernyőolvasó és beszédszintetizátor. Magyarországon négy beszédtechnológiával foglalkozó egyesület van. Ezek közül az első Dr. AratóAndrás és Vaspöri Teréz találmánya. Ők az 1980-as években kezdték el a Brailabok fejlesztését, melynek eredményeként három eszköz került forgalomba. Részletesen ezeket nem mutatom be, hiszen Arató úr és Pál Zsolt írásaiból egy átfogó képet kaphat az érdeklődő. A másik a Mindmaker nevű, amely fejlesztő bázissal nem rendelkezik. A hazai piacon már nem szerepel, mint egyik lehetséges alternatíva, mivel tönkrement a gyártó cég. A harmadik résztvevő a Műszaki Egyetem Távközlési- és Médiainformatikai tanszéke. Ők a Multivox és a Profivox beszédtechnológiát fejlesztették ki. 2
A Multivox kb.10 éves múltra tekint vissza, s ennek továbbfejlesztéseként jött létre a Profivox. Úgy is emlegetik ezt a felolvasót, mint „kis erőforrásigényű, magyar nyelvű felolvasó szoftver.” Míg a Multivox szintetizált hanggal rendelkezik, addig a Profivox abban különbözik, hogy több emberi hangot digitalizáltak és ezeket illesztették össze. A Profivox szerepel beszédkimenetként a JAWS képernyőolvasónál. Ezenkívül találkozhatunk még vele a Világhallónál, e-mail és sms felolvasónál. A legújabb fejlesztés a Profivox 5.0-ás változata, amely hang minőségében nem hozott újat, hanem inkább csak egy letisztázott változata az eddigieknek. A hazánkkal határos szomszédoknál csak kevesen rendelkeznek hazai fejlesztésű beszédszintetizátorral. Pl: a horvátoknak, románoknak nincsen. A Profivox további fejlesztésénél esetleg ezen országokat kellene megcélozni, mint leendő potenciális piaci ügyfeleket. Az ő hangkészletükre adaptálni lehetne a Profivoxot. A negyedik szereplő a Speech Technologie Kft, amely 2002-ben fejlesztette ki egy új technológián alapuló rendszerét. Az APR (Automatic Phoeneme Recognition) nyelvfüggetlen rendszer. Természetes hangzású és új nyelvekre viszonylag könnyen átírható. Ugyanennek a cégnek a terméke a Hírmondó szoftver is, mely Web böngészővel egybeépített felolvasóprogram. A Hírmondó projekt tagjai közt szerepel az Origo, Axelero és az Informatika a látássérültekért. www.origo.hu/hirmondo oldalról ingyenes letölthető a Web böngésző. Ennek a rendszernek az a nagy előnye, hogy már a telepítő program is meghangosítható, így az „üzembe” helyezése sem okoz gondot. A távlati cél még egy beszédhang beépítése lehetne. Angol megfelelője ennek a rendszernek a Look OUT, mely itthon még kevésbé ismert. Windows XP-től lehet használni. Készült hozzá egy speciálisan vakoknak írt böngésző, mely az Internet Explorel-ből nyeri az adatokat. A képernyőolvasó egy mesterséges intelligencia, amely eldönti, hogy az adott oldalról mit olvasson fel. A nehézséget az okozza, hogy nem könnyű olyan programot megalkotni, amely megfelelő módon képes válogatni a képernyőn szereplő információk között. Csak az kerüljön felolvasásra, ami az adott oldal szempontjából hasznos információkat tartalmaz. A képernyőolvasók közül nálunk leginkább a JAWS for Windows terjedt el, mely már a nevében is szerepel, hogy Windows alatt használják. A Profivox beszélő rendszerrel működik együtt, s a JAWS 4.02-es verziója az Internetről letölthető. Lehetőség adódik ezáltal a kipróbálásra, tesztelésre, ami azért is jó, mert a JAWS igen drága, kb.90.000 Ft. Jelenleg különböző támogatások révén több mint százan használják ezt a képernyőolvasót. A cél az lenne, hogy minél többen jussanak hozzá. Ezzel kapcsolatban egy gondolatra hívnám fel a figyelmet. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium arra törekszik, hogy az információs társadalomban minél több embert tudjon bevonni. Ennek keretében egy esélyteremtő 3
programot
hirdetett
meg.
Ide tartozik
a
közháló
program,
minek
keretében a
közintézményeket megfelelő számítógépes parkhoz akarja juttatni. Talán a programba való bekapcsolódás révén lehetőség adódna arra, hogy egyre több vak rendelkezzen otthon PC-vel és a müködtetéséhez szükséges eszközökkel. Itt gondolok a JAWS képernyőolvasóra is, amelyet támogatás révén sokan használnának.. Eddig főként azokról az eszközökről beszéltem, melyeket Windows-os környezetben alkalmaznak. Magyarországon
a vakok
többsége még mindig a DOS operációs rendszert használja. Vannak olyanok is akik párhuzamosan alkalmazzák a Windows-t és a DOS-t attól függően milyen feladatot akarnak elvégezni. Ez a váltogatás főként azoknál a fiataloknál figyelhető meg, akik még DOS alatt tanulták meg a számítógép kezelését. A DOS a maga karakteres felületével sokkal felhasználóbb barát mint a grafikus Windows. Az internetezési szokást is ennek megfelelően két részre lehet osztani: vannak akik DOS alól interneteznek ( bár ez nagy információvesztéssel járhat), s vannak akik a Windows-t használják. Ennek részletes tárgyalásába sem mennék bele, hiszen a világhálón rengeteg cikk jelent meg ezzel kapcsolatban. Mi a helyzet a Linuxal? Miért jelent előnyt a Linux használata a vakok számára?Egyrész a Windows roppant instabil rendszer. Sokszor lefagy, gyengén teljesít. Ezzel szemben a Linux stabilitása legendás és a gyakori lefagyásoktól sem kell tartani. Ahhoz, hogy a Linuxxal boldogulni tudjunk az alapvető DOS parancsokat ismerni kell. Ez a látássérültek körében nem okoz gondot, hiszen legtöbbjük még mai is ezt a rendszert részesíti előnyben. Előnyt jelent az is, hogy ez a rendszer szerver-kliens felépítésű, azaz hálózati operációs rendszer. Lehetőséget ad arra, hogy egyidejüleg többször bejelentkezve különböző virtuális terminálokon lehet dolgozni. A látássérültek és a látók közötti együttes munkavégzést teszi lehetővé. A következő nagyon fontos tényező, hogy
a linux több terminál egyidejű alkalmazásán
alapszik, azaz a munkaasztalok között lehet váltani. Ez a DOS-nál kivitelezhetetlen. Az is előnye a rendszernek, hogy jól konfigurálható, azaz minden alkalmazás és sajátosság az egyéni igényekhez alakítható. Parancsort is kevesebbet kell gépelni, hiszen a bash parancsértelmező ezt megteszi helyettünk. Végül a beépített védelmi rendszer előnyét hangsúlyozom ki. A fájlokhoz hozzáférési engedélyek rendelhetők. Ezzel szemben a DOS vagy a Windows megengedi, hogy a merevlemez egész tartalmát egy mozdulattal letöröld. Ez a Linuxnál nem lehetséges. BRLTTY számtalan előnnyel rendelkezik ami közül most néhány fontosabbat emelek ki: •
Karakteres felépítésű
•
Moduláris felépítésű azaz más braille kijelzőkkel is együtt tud dolgozni 4
•
Boot-oláskor jelzi a rendszer működését.
•
Lehetővé teszi, hogy könnyen és szabadon külső segítség nélkül kezelje a rendszert rendszeradminisztációs szempontból
•
Reprodukálja egy téglalap alakú részét a képernyőnek, azaz egyszerre mindig csak 1-2 sort jelenít meg.
•
Intelligens kurzor követés. Tehát könnyű váltást tesz lehetővé a szövegszerkesztő és egy Web browser között anélkül, hogy a kezét a felhasználónak el kellene emelnie a kijelzőről.
•
Szabványos kódlapok támogatása (ISO8859)
•
Ismeretlen kararkterek beazonosítása
•
Lehetőséget teremt a pufferezésre, így egy korábbi parancshoz könnyedén hozzáférhetünk.
•
Beszédszintetizátorok működését támogatja
A paderborni egyetem honlapja arról tudósit, hogy mind beszédszintetizátort (Emacsspeak, Screader) mind Braille-terminált (BRLTTY) fejlesztenek a Linux rendszerre A BRLTTY a képernyőtartalmát vagy egy közvetlen eszközről (/dev/vcs) vagy egy közösen használt tároló szegmentből olvassa el és továbbítja a beszédszintetizátornak. Az egyszerű toldalék a beszédszintetizátorhoz már megoldott a BRLTTY-nél.
Tehát amennyiben a program
rendelkezésre áll, a BRLTTY az aktuális sort parancsra felolvassa.. A hazai tendencia az operációs rendszerek használatában azt mutatja, hogy elenyésző azoknak a vakoknak a száma, akik Linuxot alkalmaznának. .A Linux beszéltetését azonban sokkal nehezebben fejlesztik. Ennek véleményem szerint két oka lehet. Az egyik ún. elvi probléma, mely azt jelenti, hogy a túlnyomó részt Windows-t használó világban, nem jut fejlesztési alap a Linuxra. Ebből következik, hogy azokat a beszédszintetizátorokat alkalmazzák hozzá, amelyek már kiszorultak a piacról. Tehát újabb fejlesztések nem történnek. A másik ok az ún. gyakorlati probléma, mely erőteljesen meghatározó. A Linuxnál nem alakult ki egy standard felépítés.( Ugyanakkor ez előnyt is jelenthet,
hiszen személyre szabható) A beszédtechnológia és a képernyőolvasó
adaptációjánál óriási gondot jelent a más platform. Elsősorban a gyakorlati gondot kellene orvosolni, s utána lehetne megalkotni a használathoz szükséges eszközöket. A Windows rendszer előnye abból ered, hogy bárhol leül valaki egy ilyen rendszerrel működő gép elé, ugyanazt a képet kapja mint saját használatú PC-jén.
5
A cikk első felében az esélyegyenlőség biztosításának egyik lehetséges területeként említettem az 1998-as törvényt. Egy másik lehetőség a könyvtárak, amelyek a szellemi szabadság kapujaként funkcionálhatnak, azaz „segédeszközök” az integrációs folyamatban. Látássérültekről lévén szó az általuk használt könyvtárakról és a rendelkezésre álló eszközökről írok. Eszközök tekintetében három nagy csoportot különítettem el: a Braille könyvek, hangoskönyvek, számítógép. Az utóbbiról alkalmazás szempontjából már szóltam, de mi a helyzet a többivel? A Braille írással kapcsolatban kettős tendencia figyelhető meg. Az egyik, hogy az igazi írásbeliséget a vakoknál a Braille-olvasás jelenti. Ugyanakkor tapasztalataim és az általam megkérdezettek válaszainak alapján ill. statisztikailag egyre kevesebben használják és ismerik ezt az írást. Az oka fizikai és lelki. Fizikai, mivel az időskori látásvesztéssel kevesen képesek elsajátítani a Braille-t az érzékszervek tompasága miatt. Az újjpercekben lévő érzőreceptorok nem képesek a finom mozgásokra. A lelki ok főképp a fiatalok körében figyelhető meg, akik úgy érzik, hogy ezáltal elszigetelődnek társaiktól. A Braille könyvek esetében pedig a helyigény, a pontok tartóssága okoz gondot. Ma már létezik olyan eszköz amely a Braille könyvek helyettesítőjeként léphet fel. Ez nem más mint a Braille-kijelző. Főként a nyugati országokban terjedt el drágasága miatt. Az ember az ujját a kijelzőre helyezve a ki-behúzódó pálcákat érzékeli egy vagy több sorban. Hordozható változatban is létezik, ez a Braille-Note. Teljes kiszolgálást nyújt, hiszen beépített beszélőrendszerrel és Braille kijelzővel rendelkezik. Olyan Notebook, amelyet kizárólag vakoknak terveztek képernyő nélkül. A hazai fejlesztésű jegyzetelőt nem rég mutatták be. Bartolf József elmondása alapján a gépben nincs merevlemez, cserélhető memóriakártyán tárolja az adatokat, a beszédet pedig a Profivox biztosítja. Kicsi mérete ellenére több funkció ellátására is képes: szövegszerkesztés, jegyzetelés, naptárt és telefonkönyvet is tartalmaz. Főként a diákoknak nyújthat nagy segítséget a tanulásban. A hagyományos hangoskönyvek ideje véleményem szerint kezd lejárni. A mai technikai eszközökkel elő lehet állítani jobb és praktikusabb dokumentumokat. A kazettás megoldásnak több hátránya is van: gyors elhasználódás, nehéz kezelhetőség, gyors keresést nem lehet végezni, helyigényes, példányszám korlátozottsága és az előállítása időigényes. A megoldás olyan dokumentum, amelyben egyszerre van jelen elektronikus formátumban a dokumentum és digitálisan a hang. Magyarországon a KFKI Beszéd- és Rehabilitáció központban Dr. Arató András valósította meg. A munkatársaival együtt létrehozta a hibrid hangoskönyvet más néven a digibook-ot. „Minden digitális fejlesztésnek arra kell törekednie, hogy ne csak azok élhessenek a technika által nyújtott előnyökkel, akik ismerik a 6
számítógéphasználatát.” A hibrid hangoskönyv megalkotása pontosan azt a célt szolgálja, hogy mindenki által könnyen kezelhető eszköz jöjjön létre. A neve onnan ered, hogy a felvett hanganyag a könyv írott változatával együtt egy CD-re kerül. Az Oxford Egyetem dolgozói is megalkották a maguk hibrid hangoskönyvét, amely a DAISY (Digital Audio-based Information System) névre hallgat. Ez lehetővé teszi, hogy maximum 22 órás navigálható anyagot egyetlen CD-ROM tároljon. A rendszer digitális minőségű hangot állít elő és a szöveg az audioanyaggal szinkronizálható. Arató András által megalkotott hibrid hangoskönyv szerkezetét vázolom saját tapasztalataim alapján. CD
Könyv
Címlap
Előszó
Index Könyv „teste”
1.fejezet 2.fejezet 1.bekezdés
2.bekezdés
Az ábrán is jól látszik, hogy a felolvasási egységet a bekezdés alkotja. Tehát bekezdésenként rendelek a szöveghez hangot.A digibook elkészítéséhez szükség van elektronikus formátumú könyvre illetve hanganyagra. Ezeknek egymással kompatibilisnek kell lennie. Elsőként a szöveg formátumát kell átalakítani. HTML -szerű formátumba kell konvertálni úgy, hogy a World által feldolgozható legyen. Majd átalakítjuk, szövegfájlba rendezzük. Ezután az Outline megszerkeszti a struktúra fájlt. Nekünk mindenképp elő kell állítani az ábrához hasonló faszerkezetet. Tehát ki kell alakítani a címet, tartalomjegyzéket és minden egyéb járulékos részt, utána a könyv törzséből a fejezeteket, alfejezeteket s végül a 7
bekezdéseket. A képnél a tartalmát egy pár mondatban meg kell fogalmazni. Majd ez a szövegmagyarázat kerül felolvasásra. Ha már elkészült a megfelelő szövegformátum akkor a hanganyaggal kell szinkronba hozni. Ez úgy valósul meg, hogy a Preprocessor nevű segédprogrammal megtörténik a vágás. Létrejön egy mellékfájl is, amely a hanganyag vágásához szükséges. Végeredményként 3 fájl jön létre: audió, szöveg, bináris. A bináris fájlt központként is nevezhetjük, hiszen az összeköttetést biztosítja az audió és a szöveg fájl között. Ezután történik meg az ellenőrzés. A hibrid hangosköny sok előnnyel rendelkezik. Ezek közül én most csak a legfontosabbakat emelem ki felsorolásszerűen. •
Használat közben több beavatkozást lehet vele egyszerre végezni
•
Kétféle üzemmódú felolvasás: gépi, emberi
•
Digitalizált, ezért nem sérülékeny
•
A felolvasás sebessége változtatható
•
Keresési lehetőség szavakra
•
Navigációs funkció. Felolvasási kezdőpont beállítható
•
History Back funkció. Pontosan visszatér oda ahol a felolvasás abbamaradt. Könyvön belüli „szörfözés”
•
Ugrás felhasználásával lapszám szerint lehet keresni
•
Könnyű kezelhetősége (nyilakkal lehet mozogni a szintek között)
•
Idegen kifejezések betüztetése
•
Lábjegyzet feltüntetése
•
Könyvjelzőt lehet készíteni
A hibrid hangoskönyv egyik változata a 3t-book,mely az Európai Unió Kultúra 2000 keretprogramjának elnyert pályázata. A 3t-book konzorcium tagjai: Olaszország, Franciaország, Magyarország. A projekt célja az volt, hogy egy új felolvasási módszert dolgozzon ki, mely megkönnyíti a látássérült emberek kultúrához való hozzáférését. A 3t jelentése: talking-beszélő, textual-szöveges, tactile-tapintható. Az alapot egy egyszerűen struktúrált könyv adja, mely jól tapintható rajzokat és Braille írást tartalmaz. Az ikonográfiai anyag egy ún. Gauffrage (3 dimenziós nyomtatási eljárással) technikával készült. A rendszer lehetőséget ad a szöveg PC-n történő
8
olvasására. Tehát a könyv anyaga digitálisan rögzítve van. A hallgatás közben pedig lehetőség van a szöveg megjelenítésre képernyőn vagy Braille kijelzőn. Az első kísérlet könyve John Ruskin Velence kövei. Ebben a kötetben a szerző bemutatja Velence főbb kulturális nevezetességeit. Az elképzelés véleményem szerint kiváló. Ennek köszönhetően a vak használó már három részről kap információt, és lehetősége van olyan ismereteket szerezni tapintás útján, amely eddig nem volt adott. Pl. megtudhatja milyen a dór oszlopfő, vagy milyen alakú Olaszország. Végezetül hadd említsek meg egy fejlesztés alatt álló eszközt, melyet a KFKI-ban hoznak létre Arató Andrásék. Ez egy olyan hordozható érintő képernyős gép lesz, mely könnyen elfér zsebben. Nem Windows-os operációs rendszerrel fog működni, hanem JAVA futtatási környezetre épül. Bízom benne, hogy ez a termék minél hamarabb piacra kerül, hiszen egy hatalmas változást és egyben valami újnak az elindulását fogja jelenteni. Egy más operációs rendszerrel működő termék jön létre, aminek nagy jövője van.
Irodalomjegyzék Kálmán Zsófia- Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Bp.: Osiris, 2002 Arató András: Mik azok a hibrid hangos-könyvek? In: Vakok Világa 2000. május. Pál Zsolt: Alapelvek honlapok látássérültek számára is olvasható változatainak elkészítéséhez.Forrás: http://mek.oszk.hu/egyesulet/palyazatok/vakbarat/tanulmanyok/tanulmany_me2.html Tips und Software für blinde Linux Benutzer Forrás: www.uni-paderborn.de Várhelyi Eszter: A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök Forrás: http://mek.oszk.hu/01200/01224 Szakmai segítséget Szuhaj Mihály és Buday László adott.
9
