A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája. Adattár.* Szakál Anna
Ürmösi Sándor kéziratainak lajstroma A következőkben először Ürmösi Sándor műveinek keletkezési kronológiáját közlöm egy táblázatban, majd kéziratainak jegyzékét állítom össze levéltár szerint rendezve. A kézirat vagy kolligátum rövid ismertetése után az egyes szövegek címe (amennyiben nincs címe, akkor szögletes zárójelben a szöveg első sora vagy rövid tartalmi összefoglalása) szerepel, ezt követi a levéltári számozás szerinti oldalszáma, esetleges sorszáma, majd amennyiben megjelent nyomtatásban, a megjelenés helye, oldalszáma, végül (amennyiben tudom) a műfaja. Ha külön nem jelzem, akkor a kéziratot autográfnak tekintettem.
1. 2.
3. 4. 5.
cím / tartalmi leírás
levéltár, jelzet
feltételezett keletkezési ideje 1841–43.
barcasági, oláhfalvi, munténiai útjainak leírásai, jegyzetei, gyűjtései, az Utazási töredék Nép-Szellem a Nagy Székölly Országban cím alá tartoz(hat)ott: Férjhez adó, és Nősitő Dalok (biztosan) Mesék és Elbeszélések 1. meséje tréfás dalok, 8–14., 22– 26.1 vegyes, főként dalokat tartalmazó kézirategyüttes, 250 oldal + esetleg a Szász telep... is tartozhatott ide Székellymagyar szombatosok Erdéllyben c. munka nyomdakész, letisztázott kézirata mesegyűjtemény, több részletben leírva
MTAKK. 415.
H
1850 körül
H
EA 10697.
1850-es évek
H
KvAKt. 1593.
1855.
T
1850–60-as évek
H
MTAKK. 415.
hiányos / teljes
EA 10697.
MTAKK. 409/I.
A hivatkozások feloldását ld. a szerző e lapszámunkban közölt tanulmányában. Az egyes szövegek valamikori együvétartozását elsősorban a papír mérete, vastagsága, a rajta lévő szöveg elhelyezkedése, a címhasználat, a tagolás, az íráskép, a tinta színe és a toll vastagsága alapján próbáltam meghatározni, emiatt nem zárható ki, hogy tévesen rendelek egymás mellé szövegeket. * 1
2
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár EA 10697. Sebestyén Gyula: Népköltési gyűjtés Mivel a gyűjtemény Sebestyén Gyula nevén került be az adattárba, így a katalógusban még így szerepel, de a mappán a feliratot a kérés hatására az archívum munkatársai már pontosították (Kiss Mihály és Ürmösi Sándor gyűjtései címre). Az anyag eredetileg a Kisfaludy Társasághoz tartozhatott. Az EA 10697-es leltári szám alatt Kiss Mihály kézírásával szereplő mesék mellett (amelyeknek a hiányzó darabjait ld. MTAKK. Ms. 352/1.) négy, különböző időben keletkezett és egymástól valamelyest független Ürmösi Sándor kéziratköteg található. Az I. köteg Mesék és Elbeszélések. (F. nyiko vize – Gagy és Konyha pataka melléki nép hangejtésével) főcímmel szerepel, ennek az első (és jelenleg ismert egyetlen) Ürmösi által megszámozott darabja A Furfangos székelylány. Eredeti oldalszámozása a kéziratnak nincs, a mese befejezése után Ürmösi Sándor egy hibajegyzéket is toldott a szöveghez, amiből arra lehet következtetni, hogy ez egy letisztázva elküldött szöveg lehetett, aminek (a meseszámozásból kiindulva) volt folytatása is, azonban ennek holléte egyelőre ismeretlen. A II. köteg a Szász telep Erdélyben címet viselő kétoldalas kézirat, amely minden eredeti számozás és jelzés nélkül áll. A III. köteg egy olyan hosszabb kézirategyüttes, amelyet feltehetően teljes egészében juttatott el Ürmösi Sándor Kriza Jánosnak. Ez mai formájában hiányos, mivel az 57. oldalon kezdődik és a 250. oldalon ér véget, közben pedig az 1–56. oldal mellett a 102–115. és a 210–234. oldalak is hiányoznak. A gyűjtemény oldal- és szövegszámozása nem a leírással azonos időből való, elképzelhető, hogy maga Ürmösi számozta be azt a kézirat lezártakor, de az is lehetséges, hogy Kriza János tette azt meg. Feltehetően Kriza saját kezű javításait tartalmazzák a szövegek is. A gyűjtemény különböző alcímek (Szent Énekek, Félrómánczok és más versezetek, Szerelmi versezetek, Innepéllyi és lakadalmi dalok, Sirkői feliratu versek, Gyermekek elmefuttató versikéi) alá gyűjtve közli az Ürmösi által összegyűjtött verseket. A köteg 1848 után és jóval 1866 előtt keletkezhetett, mivel például a 114. számú dal egy Kossuth-nóta, a 107. Leányvásár című verset pedig Gálffy Sándor említi Kriza Jánoshoz írott 1866-os levelében úgy, mint „Ürmösi Sándor régi dalá”-t (vö. Szakál A. 2012. 184.). Mindezek miatt az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az 1850-es évek folyamán gyűjtötte és rendezte kötetté a szövegeket Ürmösi Sándor. Ebben a kötegben bizonyos szövegek tollal át vannak húzva. Olosz Katalin szerint ez talán annak a jele lehet, hogy a szöveget valahol közölték. Lehetséges, de ugyanígy az is, hogy talán a korabeli kéz (Kriza?) ezeket nem tartotta érdemesnek a közlésre, mivel nincsenek beszámozva sem. (Vö. a Fejik a fekete kecskét, a [Nincs Udvarhellyt óllyan asszony] vagy a [Bánom én a házasságom] c. szövegeket és KRIZA, 2013. 650., 652. p.) A kéziratban ceruzás javítások és megjegyzések is előfordulnak (elsősorban a leírásra vagy fel nem használásra, illetve a szerzők (Thaly Kálmán, Petőfi Sándor, Balassi Bálint, Tompa Mihály, Horváth Ádám, Tóth Kálmán) azonosítására vonatkozóan, ezek feltehetően 20. századiak lehetnek. (Azonban a ceruzás írást sokkal nehezebb azonosítani, így az sem teljesen kizárt, hogy a ceruzás kézírás is 19. századi.)
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
3
A IV. köteg jelenlegi formájában szintén hiányos. Ürmösi saját kezű számozása szerint a 8. dallal kezdődik és a 26. szöveggel zárul, azonban nemcsak az első 7 szöveg hiányzik, hanem a 15–21. számú szövegek is. A gyűjtemény oldalszámozást nem tartalmaz. Szövegeit feltehetően valamikor 1850 körül gyűjthette Ürmösi Sándor, mivel benne a 12. számú [Aj be boldog az az édes Anya] szövegkezdetű dal Ferenc Józsefet (1830–1916) 20 éves ifjúként említi. Ennek a kötegnek a 12 szövegéből 9 megjelenik az 1863-as Vadrózsákban, azonban bizonyos esetekben kérdéses, hogy Kriza bizonyosan Ürmösitől vette-e át a szövegeket, vagy több egyező szövegváltozat is beérkezett hozzá. (Ezzel kapcsolatban vö. Olosz Katalin táblázatát és a hozzá fűzött magyarázatát: KRIZA, 2013. 680–682. p.) Ezeket a szövegeket ezért én is kérdőjelesen szerepeltetem a jelen lajstromban. Az általam összesített lajstromban az oldalszámok minden esetben az Etnológiai Archívum piros ceruzás számozását jelentik. Római számokkal a meglátásom szerint különálló kéziratkötegeket különítettem el, ami nem egyezik az archívumbeli kötegekre osztással.
I. A Furfangos székelylány. (1–13, Mesék és Elbeszélések címmel és „F. nyiko vize – Gagy és Konyha pataka melléki nép hangejtésével” megjegyzéssel, k.: Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób. Szerk.: Arany László – Gyulai Pál. Bp., 1882. (Magyar Népköltési Gyűjtemény, III.) (továbbiakban: MNGy. III. 1882.) 355–361. Mondjad hát: széna! címmel, k.: Kriza J. 1956. II. 358–363.)
II. Szász telep Erdélyben (54–55, k.: KRIZA, 2013. 173–174. p. történeti epikus ének) III. [Tsergedező vizben járó kis halatska] (56–57, sz. n.) [Siralmas volt nékem világra születnem] (57–58, 16. sz.) [Ifjuság mint sollyommadár] (58–61, 17. sz.) [Jaj hogy kezdjem bucsuzásom] (61–64, 18. sz.) [Meny el két kezemmel írott bus levelem] (64–66, 19. sz.) [Jaj kedves életem szennyes gyászba borult] (66–69, 20. sz.) [Keserves jaj szóval kezdem panaszimot] (69–71, 21. sz.) [Meny el édes Fetském, violám tekintsed] (72–73, 22. sz.) [Sok bánotim között elbádgyadott fejem] (74–76, 23. sz.) [Isten hozzád Erdélly ország] (75–76, sz. n.) [Jaj Szerelmem tőllem elmégy] (76–78, 24. sz.) [Siralomba borult fejem] (78–80, 25. sz.) [Pompás virág szálatska, máris szép alakotska] (80–81, 26. sz.) [Titkos kinnyát bus szivemnek] (81–84, 27. sz.) [Talál szerentsére, ki talál társára] (84–86, 28. sz.) [Síró szemeimnek zokogó árjai] (86–88, 29. sz.) [Haj kinek hol a szive] (89–90, 30. sz.) [Allandó vagy méltán szerethetlek] (90–91, 31. sz.) [Világ eleiben támasztom ügyemet] (91–92, 32. sz.) [Kardommal övedztem látod édes szívem] (93–94, sz. n.) [Bánatja szívemnek napról napra árad] (94–95, 33. sz.) Szent Enekek [Seregeknek szent zászlója] (96, 34. sz.) [Vadászátok árva éltem] (96–97, 35. sz.)
4
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
1575. [Hiszünk egy igaz Istenben] (97–100, 36. sz.) [Adj már csendességet] (100–102, 37. sz.) [Jó az egyességben] (103, 38. sz.) m, n. o. p, q. (104–106, 39. sz., Félrómánczok és más versezetek cím alatt) Rákóczi Ferencz bucsu Eneke menekülésekor (106–108, 40. sz.) [Edes falum határa] (108–111, 41. sz., k.: KRIZA, 2013. 217–219. p., szerelmi dal) Nemzeti panasz és Ima (111–114, 42. sz.) Más nemzeti panaszdal (114–116, 43. sz.) [Nyögve sohajtok hozzátok] (116–119, 44. sz., „majd meg irom a történetet bővebben” megjegyzéssel) Sári néni (120–121, 45. sz., Szerelmi Versezetek cím alatt, k.: KRIZA, 2013. 195. p., A szomjas beteg ballada) [Az én macskám férjhez akar menni] (121, 46. sz., k.: KRIZA, 2013. 254. p., tréfás dal) [Kendert vóltam ásztatni] (121, 47. sz., k.: KRIZA, 2013. 373. p., rigmus) [Temetésre szól az ének] (121–122, 48. sz.) [Sohajtásal töltöm életemet] (122–123, 49. sz.) [De látom, hogy már azt is elértem] (123, 50. sz.) [Nem szól a Tilinkám, elhasatt] (123–124, 51. sz.) [Virágos kenderem] (124–125, 52. sz., k.: KRIZA, 2013. 219–220. p., szerelmi dal) [El éget a réten a nád] (125–126, 53. sz., k.: KRIZA, 2013. 220. p., szerelmi dal) [Nem hittem én de már hiszem] (126, 54. sz., k.: KRIZA, 2013. 221. p., szerelmi dal) [Piros hajnal szép sugára] (126–127, 55. sz.) [Minden szín közt csak a kékkel] (128–129, 56. sz.) [Nemes szivnek sajátja-barátja] (129–130, 57. sz.) [Bé fagyott a Tó] (130, 58. sz., k.: KRIZA, 2013. 221. p., szerelmi dal) [A szerelem édes gyönyörüség] (130, 59. sz.) [Ímé millyen a szerelem] (131, 60. sz.) [Ha nem esmertelek vólna] (131–132, 61. sz.) Bor Dal [Nem vagyok én utólsó] (132–133, 62. sz., k.: KRIZA, 2013. 263. p., bordal) [Kolosvári szép fellegvár] (133, 63. sz., k.: KRIZA, 2013. 254. p., tréfás dal) [Fejik a fekete Kecskét] (133, sz. n., k.: KRIZA, 2013. 254. p., tréfás dal) [Jere haza édes apám] (134, 64. sz., k.: KRIZA, 2013. 145. p., A rossz feleség típusú ballada) Szegény Dongó (134–135, 65. sz., k.: KRIZA, 2013. 200. p., nem tipologizálható ballada) [Bánom én a házasságom] (135, sz. n., k.: KRIZA, 2013. 269. p., népdal) Susánna napján (136–137, 66. sz., Innepélyi és lakadalmi dalok cím alatt) Ugyan Susánna napi (137–139, 67. sz.) Ismét Susánna napi (139–141, 68. sz.) Vendégek felett (141–142, 69. sz., „Barczasági hangejtésel[!]” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 491. p.) Menyegzői Rigmus (142–144, 70. sz., „asztal felett” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 492–493. p.) Más Rigmus (144–145, 71. sz., „ugyan asztal fölött” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 494. p.) [Hólhó! ne ugy beszéj, mingyá összeveszünk] (145–148, 72. sz., k.: K RIZA, 2013. 494–496. p., veszekedő vers) Rokkás Dal (148–151, 73. sz., „fonó dal” és „több versei elveszvék” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 260–262. p., tréfás dal)
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
5
Sirkői feliratu versek [Dömötörfali temető] (152, 74. sz., k.: KRIZA, 2013. 184. p., halottbúcsúztató) Ugyana Juczi bucsuversei (152–155, 75. sz., k.: KRIZA, 2013. 184–186. p., halottbúcsúztató) Exámeni Enek (155–156, 76. sz.) Az Etédi Romlás, 1792. (156–160, 77. sz., k.: KRIZA, 2013. 163–166. p., hírvers) Bordalok [Boros léány, boros legény] (160–162, 78. sz.) Ismét bordal [Háj duj, duj az élet] (162, 79. sz., k.: KRIZA, 2013. 263–264. p., bordal) Ismét bordal [Kincsem violám csillagom] (163, 80. sz., k.: K RIZA, 2013. 264. p., bordal) Ismét bordal [Vígon élem világom] (163–165, 81. sz.) Tuss (166, 82. sz., „ivás alatt” megjegyzéssel) Névnapi (166–169, 83. sz.) Exameni latin versezet Salamon Király idejéből (169–170, 84. sz.) Ismét névnapi (170–172, 85. sz.) Harcdal 1777. (172–173, 86. sz.) Ismét harcdal 1777. (174–175, 87. sz.) Nemzeti Dal (176–178, 88. sz.) [Az ég alatt, a föld felett] (178–182, 89. sz.) Bucsudal (182–183, 90. sz., k.: KRIZA, 2013. p. 241–243., katonadal) Bordal [Éljen mái társaságunk] (184–185, 91. sz.) [Lovagolni kurta farku] (185–186, 92. sz.) Menyegzö dal [Aldás légyen é házon] (186–187, 93. sz.) Harcdal [Pirosló nap fénytüzednek] (188, 94. sz.) [En el megyek Pest várossa felé] (188, 95. sz., k.: KRIZA, 2013. 222. p., szerelmi dal) [Csak annak van becsületi] (188–189, 96. sz.) [Lágy a kenyér pirítani nem lehet] (189, 97. sz., k.: KRIZA, 2013. 222. p., szerelmi dal) Miklós urfi (190–191, 98. sz., „falusi ironicum” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 190–191. p., balladás dal) Léányvásár (192, 107. sz., k.: KRIZA, 2013. 253. p., gúnydal) Jánk nótája (192–194, sz.n., k.: KRIZA, 2013. 269–270. p., népdal) [Meg mondottam tüzégette] (194–195, 108. sz.) Gunyvers [Tarcsafalviak vagytok] (195, 109. sz., k.: KRIZA, 2013. 371. p., falucsúfoló) Más gunyversek [Nincs Udvarhellyt óllyan asszony] (195–196, sz.n., k.: KRIZA, 2013. 255. p., gúnydal) [Eltörött a zöld fazék] (196, 110. sz., k.: KRIZA, 2013. 373. p., rigmus) [Csak azért szeretem falu végén lakni] (196, 111. sz., k.: KRIZA, 2013. 222–223. p., szerelmi dal) [Timafalvi szegelet] (196–197, 112. sz., k.: KRIZA, 2013. 374. p., rigmus) [Kértem Rozsit eleget] (197, 113. sz., k.: KRIZA, 2013. 374. p., rigmus) [Kossuth Lajos azt izente] (197, 114. sz., k.: KRIZA, 2013. 244. p., katonadal) [Van szeretőm nékem Máris] (197, 115. sz., k.: KRIZA, 2013. 255. p., tréfás dal) [Bus a szivem jaj angyalom] (198, sz. n.) Gyermekek elmefuttato versikéi [Csokonai viaszvessző] (198–199, 116. sz., k.: KRIZA, 2013. 369–370. p., mondóka) [Hátra mönt a zsákom] (199, 117. sz., k.: KRIZA, 2013. 370. p., mondóka) Fel iratu vers házgerendán (199, 118. sz., k.: MNGy III. 1882. 232–233; KRIZA, 2013. 371. p., rigmus)
6
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
Ismét menyegzöi (200, 119. sz., „mikor a vöféj felviszi az ételt” megjegyzéssel, ceruzás megjegyzés: „Erdélyi I. kötetében mind megvan”, k.: K RIZA, 2013. 496. p., lakodalmi vers) [Sziv vidámitásra a bort Isten adta] (200, 120. sz., „mikor a bort felviszi” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 497. p. lakodalmi vers) [Hogy a mi vendégink étlen ne légyenek] (201, 121. sz., „mikor a másadik étket felviszi” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 497. p., lakodalmi vers) [Itt van násznagy uram, a harmadik étek] (201, 122. sz., „harmadik éteknél” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 497. p., lakodalmi vers) [Jó a sült pecsenye a vajas kásával] (201, 123. sz., „mikor a sültet felviszi” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 497. p., lakodalmi vers) [Vig az öröm apa, mi is vigan legyünk] (201–202, 124. sz., „vöféj a vendégeket biztatja” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 498. p., lakodalmi vers) [Haljunk szót uraim, mig itt perórálok] (202, 125. sz., „a szakács asszonyról” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 498. p., lakodalmi vers) [Bezzeg jó uraim, szomorú hir vagyon] (202, 126. sz., k.: KRIZA, 2013. 498. p., lakodalmi vers) [Uj hir a faluban, érdemes Uraim] (202, 127. sz., „musikusról” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 498. p., lakodalmi vers) [A musikusunknak nagy baja érkezett] (202–203, 128. sz., k.: KRIZA, 2013. 499. p., lakodalmi vers) [Haljon szót ádámnak minden maradékja] (203, 129. sz., „mikor a nyoszolyó asszony ajándékát felmutatja” megjegyzéssel, k.: KRIZA, 2013. 499. p., lakodalmi vers) A menyasszony bucsu versei (203–205, 130. sz., k.: KRIZA, 2013. 499–500. p., lakodalmi vers) IV. [Azt akarnám a vén aszszony] (206, 8. sz., k.: KRIZA, 2013. 256. p., gúnydal) [Oláh veszen Cseres Csukját] (207, 9. sz., k.(?): KRIZA, 1863. 188. p.) [Köszönöm Galambam, hogy eddig szerettél] (207–208, 10. sz., k.: K RIZA, 1863. 238–239. p.) [Molnár legény voltam én] (208–209, 11. sz., k.(?): KRIZA, 1863. 187–188. p.) [Aj be boldog az az édes Anya] (210–211, 12. sz., k.: KRIZA, 1863. 243–244. p. (kisebb változtatásokkal), 2013. 241. p. katonadal) [Aluszol-e te Juhász heja huja haj] (211–212, 13. sz., k.: KRIZA, 1863. 244. p.) [Mikor masérozunk kapitány uram ramtamta] (212–213, 14. sz., k.(?): K RIZA, 1863. 189–190. p. [a megjelent szöveg 4. versszaka ebben a kéziratban nem szerepel]) [Én elmenék a vásárra félpenzzel] (214–217, 22. sz., k.(?): KRIZA, 1863. 133– 136. p.) [Tekints rám fényes Csillagom] (217–218, 23. sz.) [Jaj de faj] (219, 24. sz., k.: KRIZA, 1863. 237–238. p.) [A szép Aszszony meszsze lát, meszsze lat] (219–220, 25. sz., k.: KRIZA, 2013. 195–196., A szomjas beteg ballada) [Nincsen bokor zöld ág nelkül] (220–221, 26. sz., k.(?): KRIZA, 1863. 186–187. p.)
MTAKK. Irod. 4-r. 415. (= Marosi Gergely: Nép-szellem a Nagy Székölly Országban) A bekötött kolligátum gerincén helyesen Ürmösi Sándor neve szerepel, de a katalóguscédulára (és a kézirat elejére ceruzával) Marosi Gergely nevét jegyezték fel, s ezt a tévedést egyelőre nem korrigálták a kézirattárban.
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
7
Marosi Gergelynek ehhez az anyaghoz feltehetően semmi köze sincs, autográf kézirata vagy csak bejegyzése sincs a lapokon, kézírása nem is hasonlít Ürmösi Sándor írására. E szöveg kapcsán Marosi Gergely neve (tévesen) mégis bekerült a folklorisztikai köztudatba. Paládi-Kovács Attila arra következtetett, hogy a szövegek Marosi Gergely egy nagyobb gyűjteményének lettek volna a részei. Vö.: PALÁDI-KOVÁCS, 1985. 458. p.) Olosz Katalin bár helyesen állapította meg, hogy valamennyi szöveg Ürmösi Sándor kézírásában található az összefűzött kötegben, mégsem vetette el Paládi-Kovács Attila megállapítását, csupán arra mutatott rá, hogy kijelentésének forrását nem ismerjük. Ld. KRIZA, 2013. 693. p. A kézirat tüzetesebb szemrevételezése és a Kriza-gyűjtőhálózattal kapcsolatba hozható források és szakirodalom ismerete alapján azonban teljes biztonsággal kijelenthető, hogy PaládiKovács Attila a kézirattár munkatársának a kéziratra való rájegyzését megalapozott információnak tekintve fogalmazta meg a fent jelzett kijelentését, azonban ezt az utólagos kézirattári pontosítást egyértelműen tévedésnek kell tartanunk, és így a továbbiakban nem foglalkozunk vele. A bekötött kéziratokat két nagyobb egységre lehet osztani keletkezésük feltételezett időpontja szerint. (A leíráskor használt római számokkal ezt jelöltem, amely azonban csak az én feltételezéseimet jelzi, a kéziratokon sehol sem jelenik meg.) Eredetileg valószínűleg nem a teljes kolligátum tartozott a Nép-szellem a Nagy Székölly Országban cím alá. Ezt bizonyosan (az összetartozó ívfüzetek alapján) csupán az I. köteg 4 házasító daláról lehet kijelenteni. Ezeket a szövegeket követően megváltozik a toll vastagsága, színe, az íráskép, megszűnik a szövegek számozása, abbamarad az oldalszámozás. A négy házasító dal közül kettőt már 1853-ban megjelentetett Kriza a Szépirodalmi Lapokban (vö. Olosz Katalin jegyzetét a szövegekhez: KRIZA, 2013. 646– 648. p.), tehát Ürmösi Sándor ezt a kötetet legkésőbb az 1850-es évek elején eljuttatta Krizához. Ahogy arra Olosz Katalin is rámutat, ezeknek a szövegeknek csupán variánsai jelentek meg (259–262. számok alatt) a Vadrózsák 1863-as kiadásában, s ezek közül kettőt (101. és 103. szám alatt) közölt újra a Székely Népköltési Gyűjteményben Gergely Pál (a gyűjtő téves megnevezésével). Az eredeti oldalszámozás szerint 1–6. oldalig tart a köteg. A II. nagyobb egységbe tartozó szövegek mindegyike feltételezésem szerint az 1840-es évek elején keletkezhetett. Erre csupán abból következtetek, hogy az egyetlen datált kézirat, az Utazási töredéken 1842-es dátum szerepel, s ezen a cím elhelyezése, a vonalvezetés és/vagy az oldaltükör hasonlít a húsvéti és pünkösdi szokásleírásokhoz, a közmondásokhoz, a Menyegzői Innepély cím alatti lakodalmi szokásleíráshoz, a szász területeken élő magyarok leírásához, a barcasági leíráshoz és Az elbujdosott magyarok... c. munkájához kapcsolódó jegyzetekhez. Ezeket tehát vagy különkülön, de nagyjából azonos időpontban készítette el és küldte el Krizához, vagy a kicsit eltérő lapméretek ellenére ezek egy kötetet alkottak, amely azonban a jelen állapot alapján nehezen rekonstruálható. Erre mutat egyrészt az, hogy az általam II/E-vel jelölt, két különálló szövegrészlet (A Brassó vidéki, vagyis a Barcsasági Lutheránus... és Az elbujdosott magyarok... c. munka töredékes fejezetei) egy ívfüzetben van, amelynek a közepe (s így az első szöveg vége és a második szöveg eleje) hiányzik. Továbbá, hogy mind méretében, mind tartalmában nagy hasonlóságot mutat
8
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
a II/C-vel jelzett szövegekkel. Emellett a legtöbb, ebben a kötegben található szövegen felfedezhető egy hosszirányú hajtogatás nyoma, ami arra utalhat, hogy az egészet postán vagy hasonló úton juttatta el Ürmösi Sándor Kriza Jánoshoz. I. [Soha sem tartottam égy virágnál többet] (2–2v, a Férjhez adó, és Nősitő Dalok (a székelly Hölgyek fonó esti mulacságaikból) cím alatt I. számú, közölve: KRIZA, 1853. 549–550. (Házasító dal címen), KRIZA, 2013. 237–238. p., házasító dal) [Haj, fürgecském, fürgecském!] (3–3v, II. számú, k.: KRIZA, 1853. 548–549. (Fonódal címen), KRIZA, 2013. 238–239. p., házasító dal) [Upá czupá fél-tekenyő] (4, III. számú, k.: KRIZA, 2013. 239–240. p., házasító dal) [Tüz villog, nap rogyog] (4v, IV. számú, k.: KRIZA, 2013. 240. p., házasító dal) II/A. [Húsvéti és pünkösdi népszokások] (5–8v, 10, van saját számozása: 15–22. k.: KRIZA, 2013. 501–505. p.) Példa-beszédek és elmés mondák (10–11v, k.: KRIZA, 2013. 466–468. p. közmondások) II/B. Menyegzői Innepély (12–16v, k.: KRIZA, 2013. 484–489. p., lakodalmi szokásleírás töredéke, befejezése hiányzik) II/C. [Töredék a kontyolóról és a menyasszonytáncról] (18–19, k.: KRIZA, 2013. 490, 584–585. p., eleje hiányzik) [Jegyzetek a szászföldi és vármegyei magyarokról] (19–22, k.: KRIZA, 2013. 585–587. p.) A szász birtokokban létező magyarok reformaltatásuk a Lutherana Vallásra. (22–23v, k.: KRIZA, 2013. 587–588. p.) Ezen lutherana magyar megyek mostani hellyezetük. (23v–27, k.: KRIZA, 2013. 588–591. p.) II/D. Utazási töredék Ohláfaluban. Nyárutó 8kan, 1842. (28–30v, k: KRIZA, 2013. 594–597. p., útinapló?) II/E. A Brassó vidéki, vagyis a Barcsasági Lutheránus magyarok. (32–33, k.: KRIZA, 2013. 591–592. p.) [Szeben-, Megyes-, Kő halom Széki Besztercevidéki lutheránus magyarok] (33v–34, k.: KRIZA, 2013. 592–593. p.) Magyar telepek a szász honba. (34–34v, k.: KRIZA, 2013. 593–594. p.) [A magyarok eloláhosodásuk indokai – megkeresztelésük módja.] (35–37, töredékes fejezet Az elbujdosott magyarok Oláhországban című műből) Oláhhoni Irodalom (37–38v, Az elbujdosott magyarok Oláhországban c. mű egyik fejezete) II/F. Bukurest (39–40, valószínűleg munténiai utazásai után készített jegyzetei) Plojest (40–41) Berászka (41–42) Kimpina (42–42v) Kimpulung (42v) Tergovest (42v–43)
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
9
Pitest (43–43v) Brailla (43v) Krájova (43v–44) [záró gondolatok] (44–44v)
MTAKK. Irod. 4-r. 409/I. (= Kriza János gyűjteménye) Az egybekötött kolligátumban Kriza János gyűjtőköréhez tartozó, illetve Arany Juliska és Arany Jánosné által leírt mesék találhatók. A kézirat egy részét (111–114v) az Irod. 4-r. 409/IV-ből kötötték át utólag, hogy egy mese szövege egy helyre kerüljön. A meseszövegekben elvétve Kriza János saját kezű és 20. századi ceruzás javítások is találhatóak. A kolligátumban található Ürmösi Sándor-kéziratok két időpontban kerülhettek Krizához. Az I. egységet a Prücsök Jánossal kezdődő és a Többet tudott, mint mest’uram című szöveggel végződő kézirati lapok alkotják. Ezekre valaki a lejegyzés után, más tintával oldalszámokat írt. Ez lehetett Ürmösi maga, de akár Kriza János is. (A vonalalakításból én utóbbit valószínűsítem.) A kézirat hiányos, mivel a számozás szerint csupán a 83–90. és a 100–130. oldalig terjed. Lehetséges, hogy a számozást az ismeretlen kéz elrontotta, amikor a különböző típusú lapokat egymás mellé tette, mert a 90. és a 100. oldal közötti 10 oldalnyi hiány nem érzékelhető, a történet logikusan halad tovább a 90. oldal után a 100.-on. A kézirat biztosan járt Kriza János kezében, mivel a Prücsök János című mese címét ő írta fel a lapra. Mivel pedig a kezdő 83. oldalon Ürmösi kézírásával a Beszédök (regék) cím szerepel, olyan kezdő 82 oldalt kell keresnünk (vagy elképzelnünk), ami feltehetően valamilyen más műfajú szövegeket tartalmazott. A II. egységen nincs eredeti számozásnak nyoma, ez a Csalóka Mihókkal kezdődik és az öt Anekdótának tartott szöveggel folytatódik. I. Prücsök János (111–114v, más lapon folytatva 43–48, Beszédök (regék) címmel, AaTh 16412) A Bors Szömü Jankó (48–52, k.: Kriza J. 1956. II. 35–41. AaTh 312D) Az Igazság és Igazságtalan (52v–54v, k.: Kriza J. 1956. II. 300–303. AaTh 613) [Többet tudott, mint mest’uram] (55–58, k.: Kriza J. 1956. II. 280–285. AaTh 517) II. Csalóka Mihók (68–73v, AaTh 1539) [Egyczör Kiristus urunk mikor a Földön járt Pétörel...] (73v–74v, Anekdóták cím alatt, AaTh 785) [Egyczör két magyar, égy czigány obsitott kap a katonaságból...] (74v–75v) [A székely asszony és az ördög] (75v–77, k.: Kriza J. 1956. II. 354–358. AaTh 1164) [Egyczör vólt égy özvegy asszony...] (77–77v, BN 1684) [Megindulék a malomba] (77v–78, k.: Kriza J. 1956. II. 384–385. AaTh 1962)
Az Aarne-Thompson, illetve a Berze Nagy János-féle típusszámok megállapításához Kovács Ágnes mesejegyzeteit használtam fel, amelyeknek a rendelkezésemre bocsátását ezúton is köszönöm Benedek Katalinnak. 2
10
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
KvAKt. Ms.U. 1593. (= Székellymagyar Szombatosok Erdéllyben. Jegyzékül A honi Történészethez. Irta Ü. S. 1855.) A munka teljes, autográf kézirata, letisztázott példány. A lapokat maga a szerző számozta meg, összesen 121 oldal. Két szombatos ének lehetséges, hogy ebből a kéziratból került közlésre a Vadrózsákban. (Ld. a kézirat 80– 82. és 84–86. oldalait és vö. KRIZA, 1863. 270–272. p., illetve a jegyzeteket: 539. p.) MTAKK. Irod. 4-r. 396. (= Ürmösy Sándor: Székely-magyar szombatosok Erdélyben. 1855.) Ürmösi Sándor művének későbbi, feltehetően 19. század végi másolata. Bekerülésének módja és a másoló személye ismeretlen.
KvAKt. Ms.C. 337. (= Az Elbujdosott Magyarok Oláh Országban. Útazása után irta Ürmösy Sándor 1844.) A megjelent munka eddig ismert legteljesebb változata, oldalakkal bővebb a kiadott műnél. Az íráskép bár emlékeztet Ürmösi Sándor írására, mégis úgy vélem, hogy ez nem Ürmösi Sándor autográf kézirata.
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
11
Jelölésrendszer:
aláhúzott név = értelmiségi pálya KUK = Kolozsvári Unitárius Kollégium SzkUK = Székelykeresztúri Unitárius Kollégium Tf. = Tordátfalva ref. = református unit. = unitárius koll. = kollégium
12
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
13
14
Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)
Ürmösi Sándor élete idővonalon ábrázolva év 1815 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842
szolgálati hely
beosztás
Kolozsvár Kolozsvár Kolozsvár Kolozsvár Tordátfalva Tordátfalva Tordátfalva
diák diák diák diák kinevezés nélkül kinevezés nélkül kinevezés nélkül
1844 1845
Tordátfalva / Vadad Vadad
KN / félpap+mester félpap+mester
1843
1846
1847 1848 1849 1850 1851
1852
Tordátfalva
Vadad / Kisadorján Kisadorján / Bordos Bordos Bordos Bordos / Tordátfalva Tordátfalva / Verespatak
egyházkör
levita / lelkész lelkész lelkész lelkész / segédlelkész segédlelkész / ideiglenes lelkész
Árkosi Mihály
Székely Miklós Székely Miklós Székely Miklós
Marosi Marosi
Farkas György Farkas György
Székely Miklós Székely Sándor
Marosi Marosi /Székelyeresztúri Székelykeresztúri Székelykeresztúri
Farkas György
Székely Sándor
Székelykeresztúri Székelykeresztúri / Aranyos-Tordai
Árkosi Mihály
Árkosi Mihály
FGy / ÁM Árkosi Mihály Árkosi Mihály ÁM / KA
Verespatak Verespatak / Bözödújfalu
ideiglenes lelkész ideiglenes lelkész / lelkész
Aranyos-Tordai Aranyos-Tordai / Szkeresztúri
Koronka Antal
lelkész lelkész / segédlelkész
Székelykeresztúri
Árkosi Mihály
1856
Bözödújfalu Bözödújfalu / Tordátfalva
Székelykeresztúri
Árkosi Mihály
1858
Tordátfalva
Székelykeresztúri
Árkosi Dénes
1853
1854 1855 1857
1859
Bözödújfalu
Tordátfalva
Tordátfalva
lelkész
segédlelkész segédlelkész / lelkész
lelkész
püspök
panasz, nyomozás
művek / tevékenység megszületik Korondon (márc. 4.) tordátfalvi olvasótársaság létrehozása?
kinevezés nélkül
FP+M / levita
esperes
Székelykeresztúri
Székelykeresztúri Székelykeresztúri
KA / ÁM
Árkosi Mihály
Árkosi Dénes
Árkosi Dénes
utazás Munténiába (máj-júl.) utazás, gyűjtés Udvarhelyszékre (aug. k.) utazás Munténiába (máj-júl.) / előfizetők gyűjtése a Vadrózsákhoz Az elbujdosott magyarok Oláhországban megjelenik Kolozsváron / megházasodik (Hegedűs Teréziával, szept.)
Székely Miklós
Székely Sándor Székely Sándor Székely Sándor Székely Sándor
Székely Sándor Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh. Székely Mózes ppkh.
panaszlevél, nyomozás / panaszlevél, nyomozás panaszlevél, reverzális
elválik megházasodik (Farkas Zsuzsanna)
panasz
megszületik 1. gyermeke, Móric (jún.)
felszentelik (szept. 3. kolozsvári zsinat)
megszületik 4. gyermeke, Margit (jan.) Egy szomorú éjszaka megjelenik Marosvásárhelyen / a Székellymagyar szombatosok Erdéllyben c. munkája elkészül (kéziratban marad) megszületik 5. és 6. gyermeke, Sámuel (jan, dec.) panaszlevél
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár 1860 1861
Tordátfalva Tordátfalva
1863
Tordátfalva / sehol sehol / Nyomát
1864 1865
Nyomát Nyomát
1866
Csekefalva
1862
1867 1868
Csekefalva Gyulafehér-vár
lelkész lelkész lelkész
Székelykeresztúri Székelykeresztúri Székelykeresztúri
Árkosi Dénes Árkosi Dénes Árkosi Dénes
panaszlevél, reverzális panaszlevél
Kriza János
panaszlevél, nyomozás panaszlevél, nyomozás panaszlevél
lelkész
Marosi
Farkas György
Kriza János
lelkész lelkész adminisztrátor lelkész adminisztrátor lelkész püspöki pincék őre
Marosi Marosi
Farkas György Farkas György
Kriza János Kriza János
Székelykeresztúri
Árkosi Dénes
Kriza János
Székelykeresztúri
Árkosi Dénes
15
Székely Mózes ppkh. Kriza János
Kriza János
panasz
megszületik 7. gyermeke, Vince Krizának adatközlőt ajánl a „Vadrózsánk"-ba (aug.) / önálló székely szótár megjelentetése érdekében gyűjtési felhívást hirdet a Kolozsvári Közlönyben (nov.) Vadrózsák megjelenése / meghal 2. felesége (szept.), megházasodik? elválik a 3. feleségétől, Szombatfalvi Lídiától (júl.), 4 gyermeke van ekkor újabb házassági kísérlet Kriza megszerez tőle egy mesegyűjteményt katolizál, elcsapják, nyomorban hal meg
Képek
Ürmösi Sándor Az elbujdosott magyarok Oláhországban című műve nyomtatott címlapja
Ürmösi Sándor Az elbujdosott magyarok Oláhországban című műve feltehetően nem autográf példányának címlapja. – KvAKt. Ms.C. 337.
Ürmösi Sándor életpályája. Adattár
Ürmösi Sándor Egy szomorú éjszaka című műve nyomtatott címlapja
17
