A LAKSZAKÁLLASI SZÖVETKEZET LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK KOMPLEX ELEMZÉSE

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Szállítmányozási szakirány Szakirányú továbbképzés

A LAKSZAKÁLLASI SZÖVETKEZET LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK KOMPLEX ELEMZÉSE

Készítette: Kürthyová Viktória

Budapest, 2009

-3-

1. Bevezetés ............................................................................................................. - 6 2. Szakirodalmi áttekintés...................................................................................... - 7 2.1. A mezőgazdasági termékek alacsony versenyképességének okai:................... - 7 2.2 Logisztikai műveletek az ellátási folyamatban ................................................ - 9 2.3 A mezőgazdasági termelés sajátosságai......................................................... - 11 2.3.1 Az állati termék-előállítás jellemzői ....................................................... - 11 2.3.2 A növényi termék-előállítás jellemzői .................................................... - 11 2.4 Termelést befolyásoló tényezők.................................................................... - 14 2.5 Logisztika a mezőgazdaságban ..................................................................... - 14 2.6 Mezőgazdaságot érintő változások, logisztikai sajátosságok.......................... - 17 2.7 Szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók az agrárszektorban..................... - 18 3. Kutatási módszer.............................................................................................. - 20 4. A szövetkezet jellemzése ................................................................................... - 21 5. Alapanyagok beszerzése, tárolás, be-és kitárolás ............................................ - 23 5.1 Vetőmag beszerzés ....................................................................................... - 24 5.2 Műtrágya beszerzése..................................................................................... - 26 5.3 Gépek, eszközök és berendezések beszerzése................................................ - 27 5.4 Az állattenyésztés által beszerzendő anyagok:............................................... - 30 5.5 Gyógyszerek................................................................................................. - 33 6. Termelési folyamatok elemzése........................................................................ - 34 6.1 Növénytermesztési folyamatok ..................................................................... - 34 6.1.1 Gépi munkák szervezése a növénytermesztésben ................................... - 35 6.1.2 Talajművelés.......................................................................................... - 35 6.1.3 Tápanyag-utánpótlás .............................................................................. - 36 6.1.4 Vetési munkák szervezése...................................................................... - 37 6.1.5 Tavaszi talajmunkák .............................................................................. - 38 6.1.6 Betakarítás ............................................................................................. - 38 6.1.7 Tisztítás, tárolás ..................................................................................... - 43 7. Állattenyésztési folyamatok.............................................................................. - 46 7.1 Anyagmozgatási rendszerek-takarmány, trágya mozgatása ........................... - 46 7.2 Takarmányozás a szarvasmarhatartásban ...................................................... - 47 7.3 Takarmánykiosztás a sertéstartásban............................................................. - 47 7.4 Trágyázás ..................................................................................................... - 49 7.5 Állatok szállítása .......................................................................................... - 50 8. Értékesítés......................................................................................................... - 51 -4-

8.1 Értékesítés a növénytermesztésben ............................................................... - 51 8.2 Értékesítés az állattenyésztésben................................................................... - 54 9. Vállalati struktúra ............................................................................................ - 56 10. Erősségek és gyengeségek............................................................................... - 57 11. Megfigyelések, következtetések...................................................................... - 58 12. Összegzés......................................................................................................... - 60 13. Köszönetnyilvánítás........................................................................................ - 61 14. Irodalomjegyzék ............................................................................................. - 62 15. Táblázatjegyzék .............................................................................................. - 64 16. Ábrajegyzék .................................................................................................... - 65 17. Mellékletek...................................................................................................... - 66 -

-5-

1. Bevezetés A mezőgazdaságban 1990 óta zajló átalakulás (tulajdonviszonyok változása, export piacok szűkülése, nagyarányú tőkekivonás, állatlétszám csökkenése) behatárolta a termelés lehetőségeit. Az utóbbi években a beszerzési árak folyamatos növekedése és az értékesítési árak csökkenése volt megfigyelhető. Mivel a termelési költségeket már eddig is minimálisra csökkentették, ezek további redukciója minőségromlás nélkül szinte megoldhatatlan. Marad a kérdés, hogy mely területekre való beavatkozás jelenthetne megtakarítást a termelés számára? A logisztika a versenyképesség növelésének elsődleges tényezője napjainkban, hiszen a költségcsökkentésen kívül a vevői elégedettséget is képes hatékonyan növelni. Megfelelő

logisztikai

megoldásokat

alkalmazva

már

rövidtávon

is

jelentős

eredményeket lehet elérni, de hosszútávon mindenképp hozzájárul a termelés hatékonyságának növeléséhez. Bár a mezőgazdasági termelés alapjaiban eltér az ipari termeléstől, annak bizonyos logisztikai elemei sikeresen adaptálhatóak a termelésbe. Korábbi szakdolgozatomhoz tartozó feltáró munkám és szakmai gyakorlatom során a mezőgazdasági termelés minőségét fokozó fajlagos mutatókkal foglalkoztam. Ebben a dolgozatban viszont egy mezőgazdasági vállalatot, mint komplex logisztikai rendszert vizsgáltam és mutattam be. A célom a mezőgazdasági termelési folyamatok során alkalmazott logisztikai elvek és gyakorlatok feltárása volt és javaslatok tétele az optimális időintervallum betartására és az ezáltal elérhető költségminimalizálásra. A szövetkezetek jellemzője volt, hogy a fő tevékenységükön az állattenyésztésen és a növénytermesztésen kívül melléktevékenységeket is folytattak Ezek egy része szorosan a termeléshez kapcsolódott (takarmánykeverék előállítása) másik része viszont egyáltalán nem, mint például az élelmiszerkereskedelem, feldolgozás, félkész és késztermékek gyártása. Manapság a legtöbb vállalat a termelési folyamatainak egyszerűsítésére, és ezáltal a termelés optimalizálására, a költségek

csökkentésére törekszik. Ezt a

vállalatok többsége úgy éri el, hogy bizonyos tevékenységeket, melyeket nem tudnának kellő hatékonysággal megoldani kiszervezik külső szolgáltatóknak. Bár kelet-európában még nem igazán fejlett a kapcsolat az agrárium és a logisztikai szolgáltatók közt, mára egyre több logisztikai cég nyit a mezőgazdaság felé. Vizsgálataim arra is kiterjedtek, hogy lenne-e értelme bizonyos nagy volumenű és költségvonzatú tevékenység külső szolgáltatónak való kiszervezésére?

-6-

2. Szakirodalmi áttekintés A nemzetgazdaság egyetlen ágazatát sem érintette oly nagymértékű változás az Unióba való belépéssel, mint a mezőgazdaságot. Ennek legfőbb oka, hogy míg a tagállamok szabadon határozhatják meg gazdaságpolitikájukat az iparban addig a mezőgazdaságban a Brüsszel által előírt közös agrárpolitika a meghatározó. A keleti kibővítéssel az Unió mezőgazdasági területe csaknem 50%-kal növekedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig legalább a kétszeresére nőtt. A Közösségi agrárpolitika legfontosabb céljai: 

Előállított termékek versenyképességének növelése az unión belül és kívül.



Mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása-ezáltal életképes gazdálkodás fenntartása.

Az EU keretein belüli versenyképes gazdálkodás minden ágazattal szemben komoly elvárásokat támaszt, ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. „Ez az ágazat jóval nehezebben reagál a piaci verseny kihívásaira, mint az ipari, vagy a szolgáltató szektor, ami egyrészről a termelés sajátosságaiból fakad, másrészt abból, hogy a technikai, technológiai újítások, az újabb gazdálkodási módszerek nehezebben illeszthetők ebbe a meglehetősen konzervatív szektorba.”1

2.1. A mezőgazdasági termékek alacsony versenyképességének okai: 

Homogén termékek a piacon→kizárólag árversenyre van lehetőség



Gyenge árbefolyásoló képesség



Alacsony integráció→nem gazdaságos üzemméretek nagy száma



Erős verseny az alacsony feldolgozottságú élelmiszerek piacán→kicsi hozzáadott érték

1



Egyre kiterjedtebb értékesítési oldal→versenytársak növekedő száma



Emelkedő beszerzési árak

Knoll I. (2002): Logisztika – Gazdaság – Társadalom. Kovásznai Kiadó, Budapest.

-7-

Napjaink piacgazdaságában a versenyben maradáshoz valamennyi szektornak élnie kell a technológiai vívmányok adta lehetőségekkel. Különösen fontos ez a mezőgazdaságban melynek technológiája lassan változik. A tőkeszegénység, a magas termelési költségek jelentősen csökkentik a termelők versenyképességét a piacon. A megfelelő forráskihasználás, ésszerű gazdálkodás megvalósításában jelentős szerepet játszhat a mezőgazdasági logisztika, melynek azonban még számos területe feltérképezésre vár.

-8-

2.2 Logisztikai műveletek az ellátási folyamatban A logisztika szerint a termelési folyamat különböző egységekből felépülő komplex rendszer. Ezek az egységek szorosan összefüggenek tervezési, szervezési és elemzési szempontból bár egymástól eltérő funkciókat látnak el. Ezt a rendszert nevezzük logisztikai láncnak. A mezőgazdasági termelés esetén az ellátási lánc többszörösen összetett mivel egyik ágazat által előállított terméket a másik ágazat felhasználja. Például: a növénytermesztés termékeiből a takarmánykeverő üzem takarmányt készíthet az állattenyésztés számára. Az állattenyésztésben megtermelt végtermékek a tej vagy a tojás a feldolgozóipar alapanyagává válnak és a kereskedelem útján juthatnak el a fogyasztóhoz. Az ágazat versenyképességének alapfeltétele hogy a termelési lánc minél több egysége az irányítása alatt álljon. Minél kevésbé függ egy vállalat a piaci szereplőktől annál hatékonyabban képes reagálni a piac változásaira. 1.ábra Mezőgazdaságra jellemző többszörösen összetett ellátási lánc2

Termék-előállítás

Piacra juttatás

Alapanyag beszerzés

Szállítás

Alapanyag feldolgozás, termék-előállítás

Alapanyag előállítás

Raktározás

Szállítás

Értékesítés

Szállítás

x N = Termék-előállítás folyamata

A logisztikai közreműködésnek alapvető feladatai vannak a beszerzésben, a termeléshez kapcsolódó műveleteknél, amikor árut szállítanak a szántóföldre, állattartó telepre (pl. műtrágya, vetőmag, takarmány), majd komoly súlyponttal jelentkezik a feldolgozásnál, 2

Forrás: http://www.date.hu/acta-agraria/2008-26/Tarsadalom_PDF/Munk%E1csi.pdf

-9-

esetleg közbenső tárolásnál, szállításnál. Utóbbin belül számos egyéb művelet (komissiózás, csomagolás) is a logisztika feladata. A piacra juttatás lehet közvetlenül a fogyasztóhoz szállítás, de ma már sokkal gyakoribb egy közbenső tárolásról az élelmiszeripari feldolgozó üzemből a kis- és nagykereskedelem felé történő áruelosztás A logisztika szerepvállalása a következő területeken nélkülözhetetlen: 2. ábra: A logisztika szerepvállalása3

Az élelmiszeripari szektorban logisztikai szempontból az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • A vertikum felépítése, az élelmiszeripari szektoron belüli kapcsolatok • A mezőgazdasági termékek jellemzői • A termelést befolyásoló tényezők • Anyagmozgatást befolyásoló tényezők • Tulajdonviszonyok alakulása • Alacsony jövedelemtermelő képesség

3

Forrás: Knoll I. (2006): Logisztikai támogatás az agrárium számára. Őstermelő 10/5. 16p http://www.avacongress.net/ava2003/cd/pdf/D308.pdf

- 10 -

2.3 A mezőgazdasági termelés sajátosságai A mezőgazdaság az ipar mellett a nemzetgazdaság másik fontos ága, mely a termőföldre alapozva, természeti erőket kihasználva termel. Jellegzetessége, hogy a termelésben élő szervezetek vesznek részt, amelyeken biológiai folyamatok mennek végbe. Ennek megfelelően két fő ága: a növénytermesztés és az állattenyésztés.4 A mezőgazdasági termelés meghatározott környezeti feltételek közt folyik így a termelés folyamán számos előre nem látható körülmény léphet fel, melyet megváltoztatni nem lehet, ezért szükséges ezek kompenzálása. Az hogy mennyire sikerül a fajtákban rejlő genetikai adottságokat kihasználni elsősorban attól függ, mennyire vagyunk képesek a fellépő zavarhatások enyhítésére. A

mezőgazdaság

számos

olyan

jellegzetességgel

rendelkezik,

amely

megkülönbözteti más nemzetgazdasági ágazatoktól. 2.3.1 Az állati termék előállítás jellemzői Az állattenyésztésben mivel folyamatos a termelés egész évben gondoskodni kell a speciális anyagmozgatási folyamatok megszervezéséről a szaporulat születésétől fogva a végtermékek előállításáig. A beszerzés (betárolás, feletetés) során a fő szállítandó anyagok az abraktakarmány, szálastakarmány, szalma és a zöldtakarmányok. A termelés során folyamatosan meg kell oldani a szilárd és hígtrágya elszállítását valamint az állatok mozgatásához szükséges szállítási igényeket. Ugyanakkor fontos az előállított termékek feldolgozásra való szállítása, mely egyrészt

jelentkezhet

rendszeresen, mint a tej vagy a tojás és időszakosan, mint a sertés, brojler vagy a gyapjú. 2.3.2 A növényi termék előállítás jellemzői A termelés szorosan a termőföldhöz kötődik. Minél nagyobb területen folyik a termelés annál összetettebb szervezést

igényel emberi munka és gépesítés

vonatkozásában. 5 A növénytermesztés nagymértékben függ az időjárási tényezőktől, az évszakok változása miatt jellemző a szakaszosság, amely speciális szervezést igényel.

4 5

Forrás: http://www.avacongress.net/ava2003/cd/pdf/D308.pdf Forrás:Dr. Udvari László (1979): Mezőgazdasági munkaszervezés. Mezőgazdasági kiadó 34-42p

- 11 -

A talajmunkák az előző termék betakarítása utáni talajműveléssel (forgatás, zárás) indulnak, majd a talaj tápanyagtartalmának pótlásával folytatódnak. Ezt követően indulnak a vetési munkák, a vetés éve azonban nem feltétlenül azonos a betakarítás évével. Az anyagmozgatási munkák közül ekkor jelentkezik a vetőmag a műtrágyák és a talajművelő eszközök szállítása. A vetőmag és a különböző műtrágyák kitárolása, esetleges kezelése majd a feltöltés és a gépi munkák szervezése jelentős szervezési feladatot jelent. A növények fejlődésük folyamán gondozást, ápolást igényelnek. Az ápolási munkák közül a legfontosabb a különböző gyomirtószerek, kemikáliák kijuttatása és a mechanikai talajművelés. A legnagyobb feladatot azonban az érést követő betakarítási munkák jelentik, különösen a nyár végi és őszi időszakban, amikor a megüresedett táblákon el kell végezni a gyökérmaradványok bedolgozását is.6 Logisztikai szempontból a legnagyobb kihívás a betakarítás munkák gazdaságos és

hatékony

megszervezése.

A

növénytermesztési

anyagmozgatási

feladatok

legnagyobb hányada ebben az időszakban jelentkezik. Gondoskodni kell a megfelelő betakarító, szállító-, és tárolókapacitásról.7 A betakarítást követően hangsúlyt kell fektetni a nagy mennyiségű termék megfelelő

színvonalon

történő

tárolásáról.

Minél

nagyobb

tárolókapacitással

rendelkezik egy gazdaság, annál jobban tud alkalmazkodni a piaci árváltozásokhoz, és a lehető legalkalmasabb pillanatban értékesítheti termékeit. A továbbítás a kereskedelmi szereplők felé termékspecifikus, mivel a termékjellemzők meghatározóak. A termék előállítási folyamaton kívül van még néhány sajátságos jellemző, ami meghatározó a termékek kezelése szempontjából. Ciklikusság: a növénytermesztésben a termékek legnagyobb része adott időszakban keletkezik a biológiai ciklusoknak megfelelően így a munkacsúcsok a nyári időszakra tehetők. A ciklikusság bizonyos technikákkal kompenzálható, de teljesen nem lehet kiküszöbölni. Mivel a mezőgazdasági gépek nincsenek egyenletesen terhelve az egész év folyamán, a munkacsúcsokra való felkészülés különleges szervezést igényel. A

6 7

Forrás:Dr. Udvari László (1979): Mezőgazdasági munkaszervezés. Mezőgazdasági kiadó 34-42p Forrás: http://www.avacongress.net/ava2003/cd/pdf/D308.pdf

- 12 -

hirtelen fellépő nagymértékű gép, eszköz és munkaigény csökkenthető a következő a szempontok figyelembevételével: • ésszerű vetésszerkezet megtervezése →ha a vetésszerkezetet a növények érési idejét figyelembe véve alakítják ki, azzal egyenletesebbé tehető a gépkihasználás • egy adott gép kihasználhatósága nagymértékben növelhető, ha különböző adaptereket felszerelve többféle munkára is alkalmassá teszik • a gépek bérbeadásával növelhető az eszközökbe befektetett tőke megtérülése •

a munkacsúcsok idején megoldást jelenthet vendéggépek fogadása vagy gépek

bérbevétele • a termelésszerkezet átgondolt megválasztása • állattenyésztési és növénytermesztési munkák összehangolása A szükséges gépmennyiséget már a talajművelési és vetési munkák idején meg kell tervezni, azért hogy a munkacsúcsok idejére megfelelő mennyiségű gépi és emberi munkaerő álljon rendelkezésre. Élő anyag Elsősorban az állattenyésztésben, de a növénytermesztésben is élő anyaggal dolgoznak. Ezeknél valamint az ezekből nyert gyorsan romlandó áruk előállításánál és kezelésénél fontos szempont a szállítási idők lehető legrövidebbre csökkentése és tarthatósága, ezáltal a késztermékek minőségi színvonalának a megőrzése. A logisztikai tevékenység szervezésénél ezeket a szempontokat nem lehet elhanyagolni. Az időtényező központi szerepet játszik, ha az élő állatok szállításáról van szó - milyen távolságra szállítjuk, mennyi idő áll rendelkezésre, de akkor is ha a betakarított gabona kezelése a kérdés-mennyi időn belül kell tisztítani, szárítani, meddig kell tárolni? 8 Mezőgazdasági termékek esetén központi kérdés a termékek szállíthatósága. A szállítás többféle speciális eszközt igényel a termékek sokfélesége miatt, hiszen sok esetben nem lehet egységrakományt képezni. Speciális szállítóeszköz szükséges a hús a tej, a liszt, a trágya szállításánál egyaránt. 9

8 9

Forrás: http://www.avacongress.net/ava2003/cd/pdf/D308.pdf Forrás: Knoll I. (1983): Anyagmozgatás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági kiadó 188p

- 13 -

Kezelések sokszínűsége Amikor egy adott munkafázis véget ér a tényleges munka nem fejeződik be, hiszen sok esetben szükség van további kezelésekre, mint átrakás, szállítás, szellőztetés esetleg szállítás nagyobb távolságokra.

2.4 Termelést befolyásoló tényezők A növénytermesztést befolyásoló természeti tényezők közül a legfontosabb az időjárás, mely nem tervezhető és nagyon kevés növényi kultúra van mely függetleníthető tőle. Megfelelő szervezéssel azonban elérhető hogy a rossz időjárási körülmények minél kisebb veszteségeket okozzanak. Fontos hogy a munkacsúcsokra megfelelően

felkészüljenek

gépbérléssel

vagy

gépátcsoportosítással.

Az

állattenyésztésben meghatározó, hogy élő szervezetekkel dolgoznak, ezért a termelés nem folyamatos és nagyon sok a befolyásoló tényező. Megfelelő szervezéssel, összehangolással azonban megoldható hogy a termelés folyamatos legyen egyrészt a biológiai ciklusok módosításával másrészt az állatok rotációjával. A másik fontos tényező a tőkemegtérülés. A mezőgazdaságban a befektette tőke, sokszor csak évek múltán térül meg. Ez egyaránt igaz a növénytermesztésben egy ültetvény létesítésére, de az állattenyésztésben a tenyészállatok termelésbe állítására is. Egy fontos és sajátságos tényező az anyagmozgatás, melynél meghatározóak a termék tulajdonságai. Mivel egységrakomány rendszerint nem képezhető a termékekből sokféle anyagmozgató gépre van szükség.

2.5 Logisztika a mezőgazdaságban A termelés-elosztás rendszerben a 90-es években jelentős változások következtek be. Megnőtt a termékválaszték, az ellátás fogyasztócentrikusabbá vált, egyes területeken nagymértékű szakosodás következett be, a globalizáció következtében növekedtek a fuvarköltségek, változott az árképzés rendszere. A nyugat-európai országokban már a 80-as évek elején megfigyelhető volt az agrárlogisztika mely elsősorban a szállítás, raktározás területén alkalmazta a logisztikai elveket, így egyes

- 14 -

mezőgazdasági termékek versenyképességét a logisztikai költségek minimalizálásával biztosították. (ez az árbevétel 11-13%a tehát jelentős költséghányad).10 Szlovákiában

más

kelet-európai

országokhoz

hasonlóan

az

élelmiszerkereskedelemben és az agráriparban a logisztika nem volt kielégítő a 90-es évek elejéig. A nemzetközi láncok megjelenése és térnyerése azonban előnyösen hatott a logisztika fejlődésére. A piaci verseny arra ösztönzi a piac szereplőit, hogy minél kisebb költséggel minél nagyobb hatékonyságot érjenek el. Az élelmiszerkereskedelem területén is a fő cél hogy lehető legkisebb készlettel tudja kielégíteni a vevői igényeket. A logisztika tudományos és gyakorlati módszereinek egyértelműen az a célkitűzése, hogy elősegítse a gazdasági folyamatok hatékonyságát. Az agrárlogisztika a termékek (mezőgazdasági és élelmiszeripari) sajátosságai miatt különbözik más ágazati logisztikáktól, viszont egy sor más területen ugyanazon kritériumok érvényesek, mint bármely más ágazatra. A mezőgazdaságban a termelő ágazatokra éppúgy jellemző lett a logisztikai rendszerben történő gondolkodásmód, mint a gazdasági élet egyéb területein. Az agrárlogisztika nemcsak az áru útjának szervezése és biztosítása, hanem magába foglalja a marketing, a minőségbiztosítás, termékkövető informatika, vállalatirányítás és ellenőrzés bizonyos elemeit is. Összekapcsolja a termelőt, a felvásárlót, a feldolgozót, az értékesítőt és a vevőt.

10

Forrás: Huszti I. (2003): A magyar agribiznisz néhány logisztikai kérdése. Logisztikai Évkönyv 51p

- 15 -

3. ábra: Agrárlogisztika, mint hálózati rendszer 11

Vállalkozások hálózata  Termelő  Felvásárló  Feldolgozó

Ellátási folyamat

Tárolás

Termelés

Felvásárlás

↓ Áruelosztás

↓ Feldolgozás

Értékesítés

↓ Fogyasztó

A termelési és értékesítési lánc szereplőinek összehangolt működése alapvető fontosságú az agrártermékek logisztikai rendszerében, azért hogy a piaci szereplők az igényeknek megfelelő termékekkel jelenhessenek meg a piacon. Ehhez azonban elengedhetetlen a szereplők (termelő, értékesítő, feldolgozó) összehangolt logisztikai rendszerben történő együttműködése.

Az agrárlogisztika több gazdasági ágazatot köt össze. A mezőgazdaság mellett érinti az élelmiszeripart, a közlekedést és áruszállítást, a kül- és belkereskedelmet, a hírközlést és azokat kiszolgáló ágazatokat.

11

Forrás: Knoll I. (2006): Logisztikai támogatás az agrárium számára. Őstermelő 10/5. 16p

- 16 -

Az agrárlogisztika központi kérdései 

Folyamatos innováció



Piaci igényekhez való alkalmazkodás



Rugalmas beszállítói tevékenység



Többszintű koordináció



Megfelelő partnerkapcsolatok kiépítése



Megfelelő információs és informatikai rendszer kiépítése



Uniós szabályokhoz való alkalmazkodás

2.6 Mezőgazdaságot érintő változások, logisztikai sajátosságok A mezőgazdaságot érintő változások közül az egyik legkritikusabb kérdés a birtokméretek felaprózódása. A gyakorlati gazdálkodás szempontjából az igazán nagy gond, hogy az egy-egy tulajdonos birtokában lévő, relatíve kisméretű földterület gyakran több, egymástól szétszórtan, nagy távolságban elhelyezkedő birtoktestre oszlik. Ilyen feltételek közt a szállítás, illetve eszközmozgás jelentős többletköltséget okoz és számos logisztikai problémát vet fel, s egyelőre esély sincs a korszerű logisztika módszerek alkalmazására.12 A nagyobb üzemi méretek illetve táblaméretek mellett több érv is szól 

A termelési költségek és azok fajlagosai csökkenthetők



Hatékonyabb a gépek, géprendszerek kihasználása, ezáltal a fajlagos munkavégzési költségek csökkenthetők



Számos logisztikai funkció, például a beszerzés, készletezés, olcsóbban oldható meg mint kisüzemek esetében



Racionálissá tehető belső anyagmozgatás, illetve a gépek, berendezések üzemen belüli mozgatása

12

http://www.cazv.cz/2003/AE9_03/8-Vanecek-Kalab.pdf

- 17 -

A termékek előállításához szükséges inputok piacán egyre erőteljesebb a verseny. A kínálat minőségi és mennyiségi jellemzői egyaránt kedvezőek. A beszerzésnél viszont nem biztos, hogy a legolcsóbb ár egyben a legkedvezőbb is a termelésre vonatkoztatva. Silányabb alapanyagokkal az előállított termékek minősége is gyengébb lesz. Logisztikai szempontból ez azért probléma, mert a rosszabb minőségű termékek szállítása és raktározása is többletkapacitást köthet le, rontja a termékek értékesítési lehetőségeit is. Az input oldalon az integrációs kapcsolatok hiánya, az output oldalon a multinacionális vállalatok térnyerése és erőfölénye jelent problémát. Az ágazat versenyképességét elsődlegesen elősegítő tényezők a minél rövidebb idő alatti piacra juttatás, melyhez a logisztikai rendszernek sokat kell hozzátennie. Ebben a közlekedési útvonal és eszközei megválasztása is jelentős. A termelés, mint kiinduló pont és a piac, mint végső pont közé került a logisztikai irányítás, melynek elsődleges feladata a folyamat megszervezése. Ha a termék közvetlenül a termelőtől a piacra kerül direkt szállítás esetén, a ráfordítás költségei a legkisebbek, mert nincs közbenső átrakodás, az értékesítés azonnal megtörténik. Ma már gyakoribb hogy a termék előbb közbenső tárolóba vagy feldolgozó üzembe kerül, és csak innen történik a fogyasztóhoz juttatás, mely akár többlépcsős is lehet (kisker, nagyker, élelmiszeráruház). Nyilvánvaló hogy a többszöri átrakodás többletköltséggel jár, és közben kiemelten kell ügyelni a minőségre (noha azért is tárolnak, hogy tavasszal kedvezőbb áron jelenhessenek meg a piacon). A minőségvédő tárolás mellett megfelelő rugalmassággal lehet a piaci igényekhez alkalmazkodni, viszont ebben az esetben megjelenik a kockázat témája is.

2.7 Szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók az agrárszektorban A mezőgazdasági vállalatok lényegesen kisebb hányada vesz igénybe logisztikai szolgáltatásokat, mint más ágazatok termelői. Pedig a logisztikai szolgáltatók szakértelme és eszközei lehetőséget kínálnak a folyamatok hatékonyabb, mindenekelőtt költséghatékonyabb

működtetésre.

A

kihasználatlan

kapacitásoknak

költség-

következménye van. A „felesleges beruházás” leköti a tőkét / forgótőkét, melyeket másra tudnának felhasználni, átcsoportosítani, adott esetben kivonni. Ezért a

- 18 -

mezőgazdaságban is a kihasználatlan eszközöket, kapacitásokat ki kell telepíteni, ki kell szervezni (outsourcing) a cégből, vagy bérelni érdemes. „A logisztikai szolgáltatót igénybe vevő mezőgazdasági vállalatok alacsony számának okai: 

A mezőgazdasági és élelmiszeripai nagyvállalatoknak voltak olyan részlegei, melyek az alapanyag és a késztermékek fuvarozásával, tárolásával foglalkoztak. Ha a nagyüzem szétesésekor ki is váltak a termelőüzemből, a közöttük lévő szakmai kapcsolat megmaradt. És a vállalat már külső szolgáltatót nem is keres.



A logisztikai szolgáltató eleinte magasabb költséget jelent, mint az alacsonyabb színvonalú hagyományos kiszolgálás, és ezt árban nem mindig lehet érvényesíteni.



A mezőgazdaság beszerzése és értékesítése általában alapanyag. A logisztikai szolgáltatók főként félkész- és késztermékek beszerzési, továbbfeldolgozási és értékesítési folyamataiba kapcsolódnak be.



A mezőgazdasági üzemekre nagymértékben jellemző az önellátásra törekvés. Nem keresik a kapcsolatot külső szolgáltatókkal, nem ismerték fel a bennük rejlő versenyelőnyt.



A mezőgazdasági termékeinket feldolgozó üzemek jórészt külföldi kézben vannak. Az anyavállalat előírja a logisztikai szolgáltatót, sokszor külföldit, akit otthonról ismer. Így az ezzel kapcsolatos jó tapasztalatok nem jutnak el a termelőüzemekhez.”13

13

Dr. Tátrai Anna (2005): Szállítmányozók mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok részére nyújtott logisztikai szolgáltatásai. Gazdálkodás, 2005.49.04., 56-62.o

- 19 -

3. Kutatási módszer A szakdolgozat megírása során primer és szekunder kutatásaim eredményeit használtam fel. Primer források a saját megfigyeléseim melyeket a szövetkezetben töltött szakmai gyakorlatom során tapasztaltam. Szekunder forrásaimat pedig az ágazatvezetőktől kapott információk valamint vállalati dokumentumok tanulmányozása jelentette.

A számításokat

Benkő

János

Logisztika

tervezés

mezőgazdasági

alkalmazásokkal-című könyve alapján végeztem, a módszerek közül az egykörzetes centrumkeresést használtam fel kötött telephely esetén.

- 20 -

4. A szövetkezet jellemzése

A lakszakállasi szövetkezet a komáromi járásban helyezkedik el. A szövetkezet 1975 ben jött létre a bogyai, gelléri, szilasi, bogyaréti és lakszakállasi gazdasági udvarok egyesülésével. Az 1990-es piaci termelésre való áttéréskor a szövetkezet is nagy változásokon ment keresztül. 1992-ben a szövetkezetek transzformálásának időszakában a szövetkezet nem oszlott fel, hanem további gazdasági egységekkel bővült. A magángazdálkodni vágyók kérvényei alapján 1470 hektár szántóterületet mért ki ugyanakkor bérbe vette a csicsói mezőgazdasági szövetkezetet. Ekkor nevezték át lakszakállasi gazdasági szövetkezetté. A két főüzemág a növénytermesztés és állattenyésztés. A termelés az egyes gazdasági udvarokon a következőképpen oszlik meg:  Lakszakállas: tejelőtehén tenyésztés  Szilas: sertéstenyésztés  Bogyarét: szarvasmarha hízlalás  Bogya: sertéstenyésztés  Gellér: sertéshízlalás  Csicsó: fejőstehenek és sertések tenyésztése, brojler tartás A szarvasmarha-tenyésztés legfontosabb része a tejtermelés valamint a hízómarha előállítása. A második legfontosabb tevékenység a sertéstenyésztés. Nagy hansúly helyeződik a minőségi sertéshús előállítására valamint megfelelő hízóalapanyag biztosítására. A baromfitenyésztésen belül a szövetkezet a brojlerek hízlalásával foglalkozik, de a belőlük nyert húst nem húsüzemek számára értékesítik, hanem közvetlenül a vásárlóknak.

- 21 -

A szövetkezet 6341 hektár termőföldön gazdálkodik. Ebből szántóföld: 6097 hektár Rét és legelő: 115 hektár Beépített terület: 129 hektár A főágazatokon kívül a szövetkezet melléküzemágakkal is foglalkozik. Az 1994-ben megalapított malomban magas sikértartalmú búzát dolgoznak fel mely ma már évente akár 2500 tonna minőségi liszt előállítására is képes. A malomipari melléktermékek a korpa és a takarmányliszt nagyobb mértékben a takarmánykeverőben hasznosulnak, kisebb mértékben pedig eladásra kerülnek. Takarmánykeverő A takarmánykeverő évente 15 000 tonna takarmányt készít. Ebből a szövetkezet fedezni tudja saját gazdasági állatainak takarmányszükségletét, a többletet pedig más mezőgazdasági üzemek valamint magángazdák számára értékesítik. Szárító A betakarított gabona tisztítását a szövetkezet maga végzi a Bábolna BS-15 típusú berendezésében és a már megtisztított gabona tárolása is itt történik. Építőcsoport Fontos szerepet tölt be a mellékágak közül egyrészt a már meglévő épületek javításában, karbantartásában, de új gazdasági épületek megépítésében is. Összesen 22 főt foglalkoztat. Élelmiszerüzletek A szövetkezet 3 húsboltot üzemeltet melyekben az állattenyésztésben megtermelt hústermékeket értékesítik.

- 22 -

5. Alapanyagok beszerzése, tárolás, be-és kitárolás A beszerzési folyamatok legfontosabb elvei: 

Az áru ott és akkor legyen elérhető, amikor és ahol arra szükség van



Megfelelő minőségben álljon rendelkezésre



Az elérhetőségtől és a minőségtől függően a lehető legjobb áron



Szállítói kapcsolatok kiépítése és alternatív beszerzési források figyelése A beszállítói kapcsolatok menedzselése, a beszerzési piacok folyamatos

figyelése és elemzése elengedhetetlen a vállalatok szempontjából. A mezőgazdálkodásra jellemző szezonalitás alapvetően meghatározza a beszerzési folyamatokat is. A növénytermesztésben jellemző, hogy az alapanyagok felhasználásának ideje behatárolt, míg az állattenyésztésben a folyamatos felhasználás figyelhető meg. A gazdálkodást számos tevékenység előzi meg, melyeknek eredményei a mezőgazdaságban hasznosulnak. A termeléshez szükséges inputok jelentős része a mezőgazdaságon kívülről, különféle ipari üzemekből származik. Ezek közül a legfontosabbak a következők 

Gépek, eszközök, berendezések



Vetőmag



Műtrágyák, talajjavítók



Energia



Növényvédő szerek A beszerzéseknél első lépés a logisztikai rendszer termelési részlege számára a

rendelési tételnagyság meghatározása. A szükségleteknek megfelelően időben le kell adni a termék mennyiségét és minőségét. Ezeket az adatokat az anyagszükséglet tervezés valamint az anyagmérleg alapján határozzák meg. A mennyiség és minőség mellett fontos tényező a szállítás határideje is - 23 -

A termeléshez szükséges inputok, az anyagok, szolgáltatások árának alakulása negatívan hatott a gazdálkodásra, hiszen ezek árai felfelé ívelő tendenciát mutatnak, néhány esetben, mint amilyen a műtrágya rendkívül kimagasló volt. 4. ábra Anyagköltségek a növénytermesztésben

Anyagköltség

Sk

60000 50000 40000

2006

30000

2007

20000

2008

10000 0

m tő Ve

k va g a M

ű

a gy rt á g Ve

ek er z ys

em Üz

g ya an A

k ze s tré lka

Alapanyagok

5.1 Vetőmag beszerzés A szemestakarmányok esetében a megfelelő hozamok elérésének egyik alapfeltétele a jó minőségű vetőmag kiválasztása. Az adott év vetőmagigényének meghatározása a fő ágazatvezetők által megtervezett éves vetésforgó alapján történik A vetésforgót a növénytermesztési ágazat vezetői dolgozzák ki a piaci helyzet és az állattenyésztési ágazat szükségleteinek figyelembe vételével. A vetőmag szükséglet egy részét a szövetkezet saját kísérleti tábláin termesztett magból fedezi, a fennmaradó részt pedig vetőmagtermesztő üzemektől vásárolja így biztosítva a fajtavariálást és a nagyobb terméshozamot.

- 24 -

A vetőmag forgalmazó cégek állandó kapcsolatban állnak a szövetkezettel. A vetőmag szükséglet legnagyobb hányadát 3 cég: 

SWA Slovakia



Senpol Trnava



KVS Moravská Ves szállítja. A cégek elektronikus úton küldik el ajánlataikat a szövetkezetnek. Ezt követően

személyes tárgyalások során egyeztetnek és esetleges kedvezményeket is megbeszélnek a rendelt mennyiségtől függően. A megegyezést követően rögzítik a szerződés feltételeit, a fizetési határidő rendszerint 25-30 nap. A vetőmag beszerzésénél alapvető fontosságú, hogy a szükséges mennyiség a vetés idejére rendelkezésre álljon így a beszerzés 2-3 héttel a vetés előtt történik. A fajták kiválasztásánál fontos a termesztési cél meghatározása attól függően, hogy takarmányozási vagy élelmezési célra kívánják felhasználni. A vetőmag-forgalmazó cégek ajánlatában olyan fajtajellemzők szerepelnek, mint a sikértartalom, terméshozam, állóképesség, betegségekkel szembeni rezisztencia, termesztési javaslat. A rendelt mennyiséget a hektáronkénti vetőmagigény alapján határozzák meg. A kiszállítást a forgalmazó cég végzi saját fuvareszközzel. A szállítási költséget a mag ára már tartalmazza. Mivel ezek pácolt magok a vetés idejéig elkülönített raktárhelyiségben tárolják. A vetőmagraktárban a magokat 5-10 mázsás zsákokba csomagolva palettára helyezve tárolják. Az átvételt követően a be és kitárolás homlokrakodókkal történik. Ahhoz hogy a tárolás során a magok semmilyen károsodást ne szenvedjenek fontos a megfelelő szerkezetű épület biztosítása.

A vetőmagraktár 20x50 m

alapterületű, beton padozatú, jól zárható ugyanakkor száraz és hűvös helyiség. Betárolás előtt a raktárt minden esetben alaposan kitakarítják és fertőtlenítik. A vetőmagokat fajonként, fajtánként, szaporítási fokonként különítik el. A tárolás során minden egyes nyers vetőmagtételt egyértelműen megjelölnek.

- 25 -

A táblára felírják 

a faj nevét



a fajta nevét



a szaporítási fokot



a termelő (k) nevét



a bruttó súlyt és



a megjegyzést

5.2 Műtrágya beszerzése A jó termés elérése és az üzemi adottságok maximális kihasználása érdekében szükséges a területek optimális mértékű tápanyag-visszapótlása. A tápanyagszükségletet az elérendő termés és a szántóföldi termőhelyek kultúrállapota alapján határozzák meg. Ökológiai szempontból mind a túl mind pedig az alultáplálás káros hatású. A kijuttatandó műtrágyamennyiség meghatározása talajvizsgálattal történik. A műholdas helymeghatározó rendszer lehetővé teszi, hogy a táblán belül az eltérő és más-más kezelést igénylő táblarészeket elkülönítsék, és eltérő módon kezeljék. Az adott terület talajvizsgálati eredményeiből készítik el a tápanyag-ellátottsági térképet, és a tápanyag visszapótlása ez alapján történik. Mivel a műtrágyákban tárolásuk és kezelések során jelentős változások következhetnek be, ezért a műtrágyát kijuttatás előtt 2-3 héttel szerzik be, így csak rövid idejű tárolására van szükség. A tárolás 5-7 mázsás gyorskioldású PVC zsákokban történik speciális műtrágyaraktárban. A raktár 20x50 méteres alapterületű épület, betonpadozattal. Az egyes tárolási egységek közt válaszfalakat képeznek, a közlekedő út pedig 4 méter széles hogy a kitárolás során a zsákok ne sérülhessenek meg. A szemcsék összetapadása zsákos műtrágyák esetén is bekövetkezhet nyomás hatására, ezért 2 rétegnél magasabban nem tárolják.

- 26 -

A műanyagzsákokat a gyár egységrakományként állítja össze. A rakodólapokra helyezett zsákokat kötözéssel rögzítik. A szállítást a forgalmazó végzi teherautókkal. A rakományt villás targoncával emelik le, és továbbítják a tárolóba.

5.3 Gépek, eszközök és berendezések beszerzése A műszaki háttér alapvetően meghatározza a termelés technológiáját és gazdaságosságát. A műszaki fejlesztéseknél a következő alapelveket kell figyelembe venni 

Elsősorban a termék minőségének javítását kell eredményeznie, a mennyiség növelése csakis a minőség megőrzésével történhet



Fokoznia kell a termelés gazdaságosságát



Figyelembe kell vennie a fenntartható fejlődés igényeit

Az évek során a gazdaság méretének növekedésével a géppark állománya is jelentősen megnőtt. A gépek beszerzése egyrészt a kiöregedett gépek cseréjéből másrészt a gazdálkodás során fellépő igények kielégítéséből tevődik össze. A gépek teljesítményének növelése a kemizálás mértékének növekedése a növekvő termelés a hosszan lekötött tőke emelését igényli. A gazdaságosság egy megfelelő logisztikai programot feltételez, hiszen az egyes munkákra rendelkezésre álló rövid idő alatt a gépek optimális munkavégzésének szervezése szükséges. A gépek beszerzése pályáztatás útján történik. A kiírt pályázat tartalmazza az adott géppel szembeni igényeket, melyet szakújságokban tesznek közzé. A beérkező ajánlatok elbírálását az érintett részleg vezetője valamint a döntéshozatali joggal rendelkező vezetők végzik. A szövetkezet állami és európai uniós támogatási rendszereket vesz igénybe. Az állam kidolgozott egy 100 pontos rendszert mely a lapján ezek a támogatások igénybe vehetőek. Ezekhez előzetes terveket kell készíteni, melyben kidolgozzák, hogy melyik ágazat milyen beruházásokat szeretne végrehajtani. A tervek elbírálásánál az egyes szakágakban

eltervezett

beruházások

környezetvédelmi - 27 -

szempontból

súlyozási

pontokkal szerepelnek és ezek betartása esetén a beruházás költségeinek 50 %-a visszaigényelhető. A minőségi termeléshez elengedhetetlen a megfelelő mechanikai háttér. A korszerűbb gépek lényegesen rövidebb idő alatt képesek elvégezni az adott munkát, alacsonyabb

a

károsanyag

kibocsátásuk,

és

sokkal

kisebb

a

fajlagos

energiafelhasználásuk. Ha a munkálatokat sikerül optimális időben elvégezni annak többlettermelés lehet az eredménye, mely tiszta jövedelmet jelent a gazdaság számára. Minél magasabb a technikai színvonal annál hatékonyabb a gazdálkodás, nő a versenyképesség. Az állattenyésztés gépeinek beszerzése szorosan összefügg a növénytermesztési beszerzésekkel. Mivel a támogatásoknál az állattenyésztés súlyozottan szerepel ezért az éves beszerzések tervezésénél mindig nagy hangsúlyt fektetnek az állattenyésztés korszerűsítésére. Nagyértékű gépek esetében növelhető azok gazdaságossága, ha több területen is fel tudják használni őket, például egy bálabontó gép az almozás mellett takarmány előkészítésre is alkalmas lehet. A nagyobb beruházások előtt mindig célszerű összevetni, hogy melyek azok a befektetések melyek a leggyorsabban megtérülnek. Az istállók korszerűsítése az ivóvízellátás javítása például olyan befektetések melyek a tejtermelés gyors növekedését eredményezhetik, tehát gyorsabb a megtérülésük is.

- 28 -

Az első táblázat a rendelkezésre álló tárgyi eszközállományt mutatja: 1. Táblázat A tárgyi eszközállomány Gépek Speciális szállítóeszköz Gépjármű összes Pótkocsi Berendezések (hűtőgépek, klimatizáció) Trágyaszóró Vetőgép Kultivátor Tárcsa Hengerek Eke Bálázó Talajelmunkáló gépek Élelmiszeripari gépek Épületek Tároló berendezések Terménytároló Szilázs tároló Állattartás épületei Szarvasmarhatartó épületek Sertéstartás épületei Egyéb állattartó épület Irodák Egyéb épületek

[db] 9 112 52 41 10 5 6 5 9 13 2 17 4 31 20 11 73 28 19 26 14 39

- 29 -

5.4 Az állattenyésztés által beszerzendő anyagok: 

Takarmányok



Takarmány-kiegészítők, vitaminok



Gyógyszerek



Gépek, eszközök



Elektromos energia 5. ábra Anyagköltségek az állattenyésztésben

Anyagköltségek az állattenyésztésben

Sk 70000 60000 50000

2006

40000

2007

30000

2008

20000 10000 0 Takarmányok Gyógyszerek

Elektromos energia

Alapanyagok

Ahhoz, hogy az állattenyésztés a lehető legjobb szinten tudjon termelni döntő fontosságú megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány előállítása majd azok beltartalmi értékeinek megóvása a tárolás során. A takarmányozáson keresztül történő hasznosulás csak bonyolultan, az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető. A hatékony takarmányozás alapfeltétele az olcsó, de megfelelő minőségű alapanyagok

felhasználása.

tömegtakarmányok

a

A

legeltetés

melléktermékek

jó

megszervezésével.

felhasználásával

a

biztosítható

széna, az

a

éves

takarmányszükséglet, azonban minden esetben szükséges a takarmány táplálóanyag- 30 -

tartalmának ismerete. A takarmánykiosztásnál az elsődleges szempont hogy az minél kevesebb gépi és kézimunkaerőt igényeljen. Amint a növénytermesztésről szóló fejezetekben láttuk az állattenyésztés számára a takarmányokat a növénytermesztés teljes mértékben biztosítja. A szemestakarmányokból a gabonakeverékeket a takarmánykeverő üzem állítja elő. A

keverékek

előállításához

szükséges

mennyiséget

hetente

kitárolják

a

gabonatárolókból és a keverő előtárolójába szállítják. A szállítást mindig úgy kell időzíteni, hogy a takarmányokból legyen tartalék a tárolóban. Az előállított keveréktakarmány mennyiségét egy évben a következő táblázat mutatja: 2. Táblázat Előállított takarmánykeverékek mennyisége

Takarmány-keverékek [tonna] Sertés Szarvasmarha Csirke Összesen

2006 11 046 3 425 264 14 735

2007 11 354 2 946 278 14 578

2008 8 930 2 680 283 11 893

A szövetkezet 2008-ban összesen 11 046 tonna takarmány-keveréket állított elő 92 millió korona értékben. A takarmányok biztosítása mellett a másik fontos tényező a takarmánykiegészítők beszerzése. A kiegészítőkre fordított költségek aránya sokszor nem áll arányban az általuk elérhető nyereséggel. A kiegészítők vásárlása előtt mindig fel kell mérni hogy melyek azok a pontok amelyeken a leginkább szükség van beavatkozásra. A szarvasmarhatartásban leggyorsabban a tejtermelés mennyiségét lehet növelni, de nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb abban az esetben ha az adott állományban szaporodásbiológiai vagy más egészségügyi problémák vannak jelen. A legnagyobb lehetőség a tej beltartalmi értékeinek növelésében, a két ellés közti időszak csökkentésében van. Mindenképp meg kell azonban vizsgálni, hogy a problémák a kedvezőtlen takarmányozás miatt vannak e? A legjobb vitaminok és táplálék kiegészítők sem tudnak segíteni, ha a rosszul elvégzett fejések vagy a rossz fejőberendezés miatt az - 31 -

állományban tőgybetegségek lépnek fel. A problémák lehetséges okainak feltérképezése nélkül nem lehet hatékony a kiegészítők használata és csak rontják, nem pedig javítanák a gazdaságosságot. Ahhoz azonban hogy egy kiegészítő gazdaságosságát bizonyítsák szükséges az eredmények folyamatos ellenőrzése. A kiegészítőket elsősorban a tejtermelés fokozására másrészt a betegségek megelőzésére fordítják. A

szarvasmarha-tenyésztésben

a

takarmány-kiegészítőket,

vitaminkoncentrátumokat a Schaumann-cég szállítja havonta 2-szeri megrendelésre. Ezenkívül takarmányozási alapanyagként felhasználnak extrahált szóját, melyet az AGP cég szállít. A szövetkezet a takarmány-kiegészítőket a sertéstenyésztés számára a cseh Biofaktory üzemtől vásárolja. Az előkeverékek és tejpótlószerek forgalmazásával foglalkozó céggel a szövetkezet 5 éve áll kapcsolatban. Az áruszállítás keretszerződés alapján történik melyben előre meghatározták a tartós együttműködés feltételeit. A szállítási keretszerződésben szereplő meghatározott feltételek mindaddig érvényesek, amíg a felek azt egyező akarattal nem változtatják. A teljesítés helye a takarmánykeverőhöz tartozó raktár, innen történik az elosztás a gazdasági udvarokra a kiszámított igények alapján 3.Táblázat Vásárolt takarmány-kiegészítők Vásárolt takarmánykiegészítők So.liz. L4 Tekromilk Krmná sol Rindamin Energy Sóda bicar. Rassco Biosaxon Összesen

Egységár [kg/Sk] 1 078 6 076 2 237,2 2 083,2 784 8 092 344,4 56

Mennyiség Érték [Sk] [kg] 809,9 87 3072,2 1 357,6 8 248 777,6 215,9 483 011,48 630,7 1 313 874,24 1 192 934 528 269 21 76748 2 869,37 988 211,028 101 5 656 7 445,47 1 502 3878,55

A kiegészítőket zsákos csomagolással szállítják, és központi raktárban tárolják a takarmánykeverőnél. Innen saját autókkal történik a kiszállítás a gazdasági udvarokra. A szükségletek alapján a gazdasági udvar vezetői minden héten, pénteken leadják az általuk igényelt mennyiséget a takarmánykeverő vezetőjénél, napi felosztásban.

- 32 -

5.5 Gyógyszerek A beszerzendő anyagok közül fontos részt képviselnek a gyógyszerek. A teljes gyógyszerszükséglet a Pharmacopola nevű gyógyszerforgalmazó cég szállítja. A cég rugalmas feltételek mellet havi megrendelésekre szállít, de napi megrendelés alapján is biztosítják a szükséges gyógyszereket.

- 33 -

6. Termelési folyamatok elemzése

6.1 Növénytermesztési folyamatok A növénytermesztésben a munkák időszakosan jelentkeznek, így a szervezésnél a munkacsúcsok hatékony megszervezése a legfontosabb szempont. A következő fejezet az éves növénytermesztési munkákat és azok szervezésének központi kérdéseit mutatja be. A termesztésnél az első lépés a megfelelő vetésszerkezet megtervezése. A termesztett növények szerinti eloszlást a 6. tábla mutatja.

6. ábra A vetésszerkezet felépítése

Vetésszerkezet

20%

kukorica 32%

lucerna szója repce napraforgó búza

4%

30%

árpa

2% 7%

5%

Kukoricát átlagosan 2000 hektáron termesztenek. Ebből 400 hektár silókukorica, 173 ha-t az állattenyésztés hasznosít szemestakarmányként, a maradék szemes gabonát pedig keményítő alapanyagként értékesítik az élelmiszeriparban. A termesztett búzából 300 hektár takarmányozásra kerül a többit élelmiszeripari alapanyagként értékesítik. - 34 -

Az árpa egy részét sörárpaként a maradék részt pedig takarmányárpaként hasznosítják. A lucerna teljes mértékben tömegtakarmányként a szója pedig extrahált szójaként hasznosul az állattenyésztésben. Az olajrepcét és a napraforgót egyaránt olajipari alapanyagokként értékesítik 6.1.1 Gépi munkák szervezése a növénytermesztésben A gazdaságokban a legnagyobb feladat a növénytermesztési munkák szervezése. Ennek oka az, hogy a gazdaságok területei kiterjedtek, a növénytermesztési munkák szoros kapcsolatban vannak a természeti tényezőkkel. A folyamatok optimalizálásának fontos szempontja hogy a szállítási és anyagmozgatási feladatokat megfelelően, logisztikai elvek figyelembevételével szervezzék meg. Mivel a növénytermesztési munkák egy gazdaságon belül sokrétűek és összetettek a műveletek bemutatása után a betakarítási járatszerkesztésen keresztül vizsgálom a hatékonyságot. 6.1.2 Talajművelés A talajművelés elengedhetetlen a talaj jó termőképességének megőrzése érdekében. A talaj előkészítésének célja jó minőségű magágy biztosítása a növények számára. Megfelelő előkészítéssel javítható a nedvesség és levegőtartalom, kedvezőbbé tehető a biológiai aktivitás és elősegíthető a szerkezet és a felszín védelme. A magágy előkészítés a legdrágább agrotechnikai műveletek közé tartozik, feleslegesen vagy rosszul végezve jelentősen növelheti a termesztett növény önköltségét. A gazdaságos termesztés előfeltétele a megfelelő méretű táblák kijelölése. Minél nagyobb méretű egy tábla annál egyszerűbb a munkák megszervezése, rövidebb a fordulási idő, hatékonyabb a gépkihasználás. Kisméretű táblák esetén kisebb teljesítményű traktorok használata a gazdaságosabb. A nagyteljesítményű traktorok rövid táblákon való alkalmazása esetén a szántási és fordulási idő is nagyon kedvezőtlenül alakul. Az őszi talajművelési beavatkozások kettős célt szolgálnak: egyrészt magágykészítést az őszi vetésű kultúrák-elsősorban a kalászos gabonák számára, másrészt a tavaszi vetésű növények részére az alapművelés elvégzését. A talajművelés módját elsősorban az elővetemény határozza meg. Azokon a területek ahol korán lekerül az elővetemény a betakarítást rögtön követi a tarlómaradványok felaprítása.

- 35 -

A tarlóhántást lehetőleg a betakarítás után azonnal el kell végezni. A műveletet tárcsával végzik, melyek napi teljesítménye átlagban 30 hektár Az elmunkálást boronával vagy gyűrűshengerrel végzik el, mivel így őrizhető meg legjobban a talaj nedvességtartalma. A tarlóhántási munkák attól függenek, hogy a vetésterv alapján milyen növény kerül a területre. Fontos az optimális sebesség betartása, ami tárcsázásnál 8-10 kilométer óránként. A tarlóhántást követően juttatják a talajba a megfelelő mennyiségű műtrágyát, melyet minél előbb követ a közép-mély szántás. A szántás után fontos a talaj lezárása a nedvesség megőrzése érdekében. Az ideális elővetemények a korán lekerülő növények mivel ilyenkor elegendő idő marad a talajmunkák elvégzésére. Későn lekerülő elővetemények után a talajelőkészítésre fordítható idő rövidebb. Ha a lekerülő növény nagy tömegű szár és gyökérmaradványt hagy maga után fontos a megfelelő zúzás, aprítás, amit rendszerint tárcsával végeznek Ezt követően a tápanyagok talajba juttatását szántásos talajművelés követi lezárással. Hogy az előkészítés a lehető leghatékonyabb legyen, fontos a megfelelő gépkiválasztás és azok helyes beállítása. Az eke típusa a fogásszélesség megfelelő beállítása döntő fontosságú ahhoz, hogy a szántási és fordulási idő a lehető legkedvezőbb legyen. Az őszi talajművelési munkákkal egy időben még javában zajlanak a betakarítási munkálatok így a talajmunkák elvégzése akkor kezdődik, amikor a termesztett növény lekerül a tábláról. A területek körülbelül 30 %-nál ahol a növény nem hagy maga után nagy tömegű szármaradványt nem alkalmaznak szántást, csak tárcsáznak. 6.1.3 Tápanyag-utánpótlás Vetés előtt fontos a gondoskodás a megfelelő tápanyagutánpótlásról. Ez egyrészt a műtrágyák kijuttatásával másrészt az állattenyésztésben termelődött istállótrágya felhasználásával történik. Vetés előtt fontos az NPK műtrágyák kijuttatása az előzetesen elvégzett talajvizsgálatok alapján. Mivel gyorszáras zsákos műtrágyákat használnak ezek előkészítésére már nincs szükség. A kitárolás homlokrakodó targoncával történik. A műtrágyaszórók teherkocsira szerelhetőek. Az adagoló és szórószerkezethez szállítólánc szállítja a műtrágyát. A kijuttatott műtrágyák mennyisége a kihordó szerkezet sebességével szabályozható.

Rövidebb távolságok esetén a feltöltésük a - 36 -

műtrágyaraktárnál történik, hosszabb távolságok esetén külön teherautó szállítja ki a szükséges mennyiséget és a táblaszélen történik a feltöltés. A szórás megszervezésekor mindig a szórógép műszakteljesítményéből indulnak ki, hiszen ennek megfelelően készítik elő a műtrágyát és szervezik meg a kiszállítást. Az istállótrágya kijuttatása 3 szakaszban történik. Egy előkészítő, trágyázási szakaszból majd a trágya alászántásából. Fontos a trágyázási terv elkészítése, melynek tartalmaznia kell 

A rendelkezésre álló trágya és trágyalémennyiséget



A trágyázandó táblák számát



A táblák méretét



A trágyázás elvégzésének idejét



A felhasználásra kerülő trágyamennyiséget ha-onként és összesen



Szállítási távolságot

Az istállókból naponta kikerülő trágya nem használható fel azonnal mert szükséges az erjesztése és hosszabb rövidebb ideig történő tárolása. A kijuttatást úgy időzítik, hogy az még a tél beállta előtt kiürüljön. A trágyázás teljes gépesítéssel történik. A felrakást trágyamarkolókkal végzik majd trágyaszóró pótkocsikkal szállítják ki. A szövetkezet ezen kívül rendelkezik egy 4000 köbméteres hígtrágyatároló tartállyal. Vegetációs időben a trágyát ebben tárolják majd az aratást követően kijuttatják a szántóföldre és azonnal leszántják. A hígtrágyalé összegyűjtése és elszállítása a tartályhoz hetente kétszer történik a gazdasági udvarokról. 6.1.4 Vetési munkák szervezése Az összes vetési munka 1/3át ősszel 2/3át tavasszal végzik el. A vetés szervezésénél fontosak a megfelelő méretű táblák, hogy azokon a munkát egy vagy több

- 37 -

gépcsoporttal egy műszakban el lehessen végezni. A tábla hossza és alakja is fontos szempont a fordulási idő miatt. A vetési munkák 3 részre oszthatók 

Előkészítés



Vetés



Elmunkálás

Az előkészítésbe beletartozik a vetőmag előkészítése-csávázása, a csírázóképességének megállapítása, optimális vetésidő megállapítása, magágy előkészítés és a vetőgép pontos beállítása. A vetést mindig a tábla hosszanti irányában kell végezni, vetélő mozgásmóddal. A vetőmag feltöltés zsákból történik. A magot a tárolás helyéről traktoros pótkocsival szállítják ki. A szövetkezet 3 darab nagyteljesítményű szemenként vető géppel rendelkezik melyek teljesítménye átlagosan napi 30 hektár. Az őszi vetési időszak augusztus 20-tól október utolsó harmadáig tart. Augusztusban vetik el a repcét, valamint az évelő pillangós növényeket, szeptemberben az őszi takarmánykeveréknek valót, és október 20-ig az őszi búzát. 6.1.5 Tavaszi talajmunkák A tavaszi talajmunkák ideje február vége március eleje az időjárás alakulásától függően. Az előkészítésnél rendszerint simítózást, boronálást használnak a tél során kialakult rögök elmunkálásának céljából. A vetési időszak a tavaszi árpa vetésével indul március 14.-én. Az árpával alávetésben vetik el a lucernát. Ezt követően vetik el a napraforgót majd április végén a kukoricát. 6.1.6 Betakarítás A betakarítás igen magas szervezettséget igényel, és a legnagyobb veszteségek itt jelentkezhetnek a termesztés folyamán. A betakarítási munkák tervezésénél fontos a növények érési idejének figyelembe vételével a gépek folyamatos kihasználásának megszervezése

- 38 -

A legfontosabb kritériumok a következők: 

Optimális idő megválasztás



Veszteség-minimalizálás



Gazdaságos betakarítás Az aratási időszak a repce betakarításával indul június 20.-a táján. A repce

egymenetes betakarítására 3 repcearató adapterrel felszerelt arató-cséplő gépet használnak A betakarított repcét tisztítás és szárítás után, mint olajipari alapanyagot értékesítik. Mivel a legnagyobb területen kalászosok termesztése folyik ezek betakarítási munkáit különös gonddal kell megszervezni. A kalászosok betakarításának kezdete pontosan eldönthető.

Az aratás kezdetét a

beltartalmi értékek alapján időzítik. A nedvességtartalom folyamatos mérésével döntik el hogy mikor ideális az időpont. Ez az információ lényeges, mert magas nedvességtartalom esetén gondoskodni kell a termény mesterséges szárításáról, ami nagyon jelentős többletköltséget jelent. A betakarításnál egymenetes technológiát alkalmaznak. Az első lépés a táblák előkészítése az aratásra. Ilyenkor kijelölik az egyes gépek fogásait, a gépeket csoportosan, de külön fogásokban üzemeltetik. Az egyes fogások nem lehetnek kisebbek egy kombájn 1 napi teljesítményénél. A magtartályok ürítése álló helyzetben történik, kb. 2-3 percet vesz igénybe. A

kombájnok

átlagos

teljesítménye

a

vendégkombájnokkal együtt 20 hektár.

- 39 -

munkacsúcsok

idejére

beállított

4. Táblázat Kombájnok jellemző adatai

Géptípus Claas 108 Claas 218 MEGA Claas 450 Lexion Claas 460 Lexion Claas 550 Lexion

Munkaszélesség [m] 4 4 4,6-6,4 4,8-7,8 4,8-7,8

Magtartály térfogata [m] 6 6,2 7,8 8,6 9,6

Teljesítmény [h/Ha] 1,6-1,8 1,8 2,3-2-5 2,3-2,5 2,5

A betakarítás a rendelkezésre álló 5 kombájnnal 2,5 tonna átlagteljesítményt számolva 30 napig tartana. Ahhoz hogy a gabonát optimális időben 13 nap alatt tudják betakarítani, vendégkombájnokat vesznek igénybe. A Juherské Hradistei szövetkezet az aratási időszakban 6 db nagyteljesítményű kombájnt küld, majd aratás után a szövetkezet gépei mennek oda, így mindkét szövetkezet megfelelő időben tudja befejezni az aratást. A szemszállítás pótkocsikkal, tehergépkocsikkal közvetlenül a kombájntól történik. Az elszállítókocsik számának megállapítását 100 hektáros tábla esetén a következő számítás szemlélteti: 100 ha-os táblára 3 db 20 hektár átlagteljesítményű kombájnt terveznek. A kombájn átlagteljesítménye 120 tonna naponta A 3 kombájn napi teljesítménye 360 tonna gabona, azaz óránként 45 t learatására képes. Mivel egy kocsi összesen 20 tonnát tud elszállítani egyszerre, így óránként 7,5 hektár azaz 45 tonna gabona learatására 3 behordókocsit kell tervezni. A behordó kocsik számának megállapításánál fontos szempont a tábla távolsága a tisztítótól. A kocsik számát a kilométerek számának növekedésével természetesen növelni kell ahhoz, hogy a betakarítógépnek ne legyen várakozási ideje, de egy bizonyos kocsiszám elérése után a kocsik üzemeltetésének költségei már magasabbak, mint a betakarítógép várakozása miatti veszteségek. A tervezésnél ezt a szempontot mindenképp figyelembe kell venni. Az aratási időt körülbelül 14 napra tervezik ez az időjárástól függően természetesen módosulhat. - 40 -

A betakarításhoz kapcsolódó anyagmozgatási és szállítási feladatok a következők: 1. Szántóföldről történő leszállítás: A traktoros és tehergépkocsis szállítójárművek az arató-cséplőgép pozícióját követik, ha az megtelt, akkor álló helyzetében a rakodó felületre ürítenek 2. Közúti szállítás: Az arató-cséplőgépről ürített szemtermést kisebb távolságok esetén traktoros pótkocsik, míg nagyobb szállítási távolságok esetén tehergépkocsihoz kapcsolt pótkocsik szállítják el. 3. Gazdaságon belüli anyagmozgatás Rendszerint a tárolást megelőzi a szárítás, tisztítás művelete, amikor a szemtermést beépített anyagmozgató gépek továbbítják a végleges tárolási helyre 4. Melléktermék anyagmozgatása Kétféle módon történik: 

a bálázott szalmatermést önjáró rakodógépekkel rakodják a pótkocsis járművek rakfelületére



a tábla szélére vagy a gazdasági udvaron belüli helyre bálázás nélkül összegyűjtik a szalmát, majd azt ott kazlazzák

Silózás A kérődző állomány téli tömegtakarmány igényének döntő részét a kukoricaszilázs adja. Az erjesztéses betakarítás nagy előnye hogy általa jó minőségű takarmány előállítása lehetséges a növény táplálóanyagainak megőrzése mellett. A betakarítás akkor történik, amikor a növény szárazanyagtartalma 30-40 % közt van, ami alapfeltétele a tejsavas erjedés beindulásának és a nemkívánatos biológiai folyamatok visszaszorításának. Ahhoz hogy a takarmány jó minőségű legyen, a betakarítást a lehető legrövidebb idő alatt el kell végezni.

- 41 -

A betakarítás a következő munkaműveletekből áll. 

Járvaszecskázás



Beszállítás



Lerakodás



Tömörítés



Siló lezárása

Megfelelő fajtaszerkezettel a szövetkezet biztosítani tudja, hogy a rendelkezésére álló járvaszecskázó optimális időben rövid idő alatt tudja betakarítani a szükséges takarmánymennyiséget. A silózás a lucerna kaszálásával indul május 10-én. A kaszálást traktorokra szerelt rotációs kaszával végzik, majd amikor a lucerna már kellő mértékben megfonnyadt Jaguár 860-as silózókombájn felvágja 3 cm-es szecskadarabokra. A fonnyasztott lucernát kocsikra vágják, és silósáncokba gyúrják. A beszállítást 4 db teherkocsi végzi, átlagban 15 tonnás teljesítménnyel. A lucernát homlokrakodók viszik fel a sáncra és nehézgépekkel tömörítik. A megfelelő minőség elérése érdekében tartósítószerrel permetezve, fóliával lefedve tárolják. A lucernát összesen 5-szöt kaszálják le májustól szeptember végéig ebből 1 kaszálásnyit szénakészítésre használnak fel. Összesen 4 294 tonna szenázst és 600 tonna szénát állíthatnak elő. Száradás után a széna szénatárolóba kerül, ahol levegővel átfújatva tárolják A

silókészítés

a

kukoricából

augusztus

20-án

kezdődik.

Szintén

normál

aratócséplőgépekkel történik, melyeket silókukorica adapterrel szerelnek fel. A 4 centiméteres szecskahosszra vágott kukoricát szállítókocsik szállítják a silósáncokba. Évente átlagban 1 3000 tonna silókukoricát állítanak elő az állattenyésztés számára. Ezt követi a roppantott kukorica készítése szintén takarmánynak. A kukoricát viaszérés előtt betakarítják kombájnnal. Beszállítás után egy roppantógép kettétöri a szemeket majd innen Ag-bag vagy Lukrom típusú 60 méteres zsákba tömörítik. Átlagosan 100 hektáron 1000 tonna kukorica betakarítása történik.

- 42 -

Szeptember 10-én indul a kukoricatermés betakarítása szemes kukoricaként. A betakarítás 1 hónapos időintervallumban történik 22-25 %-os nedvességtartalomnál a FAO szám alapján. Összesen 1 300 hektár kukoricát takarítanak be szemes gabonaként. A napraforgó betakarítását augusztus végén kezdik, hagyományos kombájnokkal, melyeket napraforgó adapterrel szerelnek fel. 6.1.7 Tisztítás, tárolás A szemes termények legnagyobb hányadát szárítás után még tárolni kell, hogy értékesítésükre a lehető legkedvezőbb feltételek közt kerüljön sor. A szemes termények a legkisebb veszteséggel az egyensúlyi nedvességtartalomnál tárolhatóak. Ez a gabonák esetében 14%-os nedvességtartalmat jelent. A szárítás és tisztítás Bábolna BS-15 típusú keresztáramlású szemestermény szárítóval és LAW típusú szárítóval történik.

A Bábolna típusú toronyszárító gravitációs

anyagtovábbítású melynél a felül betáplált termény saját súlyánál fogva halad a kitároló szerkezetig. A teljesítménye 10 és 15 t óránként. A tárolás tároló silókban történik. Rendelkezésre áll 12 darab 500 t befogadó képességű Vitkovice típusú tároló melyek takarmánygabona tárolására alkalmasak. Hosszabb idejű tárolás esetén az átforgatást szállítószalagokkal oldják meg. A kitárolás a tartályokból közvetlenül a szállítókocsikba történik. A 2-od és 3-ad osztályú gabonát külön raktárépületben tárolják a takarmánykeverő gépeknél. Élelmiszeripari gabona

tárolására a

szövetkezet

nem rendelkezik

megfelelő

technológiával, ezért felmerült a lehetőség hogy új típusú tároló tornyokat építenek. Az élelmiszeripari búzát eddig az Ócsai felvásárló központban tárolták. A következő vizsgálatot végeztem annak megállapítására, hogy vajon érdemes e saját tárolókat építeni vagy jobban megéri továbbra is külső raktározót alkalmazni. A szövetkezet környékén 2 szolgáltató működik, akik megfelelő tároló szerkezettel rendelkeznek élelmiszeripari gabona tárolására. Az első szolgáltató az Ócsai felvásárló központ mely összesen 200 ezer tonna gabona tárolására alkalmas toronnyal rendelkezik és 23 kilométer távolságra található a

- 43 -

bázistól. A másik szolgáltató a Dunaszerdahelyi felvásárló központ szintén 200 ezer tonna tárolására képes és 30 kilométerre található. A szövetkezet éves viszonylatban tonnánként 4 korona tárolási költséget számol a gabonára. Ez a költség tartalmazza a tároló fenntartási költségét, a felhasznált energiát és a munkaerőt is. A gabona tárolásának ideje mindig a piaci árak alakulásától függ, de átlagban 7 hónap az az időszak, amíg a termény a tárolókban marad. Ez alatt az idő alatt legalább 3-szor kell a terményt átmozgatni. Az átmozgatás saját költségen 10 korona évente, így az egy évre vetített költség a 23 222 t esetén 975 324 korona. Az Ócsai felvásárló központ az alapszolgáltatásért 4,84 korona a Dunaszerdahelyi 4,76 koronát számolna fel. További költségként jelenik meg a termény átmozgatása, ami tonnánként 12,1 korona Ócsán és 11,9 korona Dunaszerdahelyen. A legmagasabb költséget a szállítás teszi ki, ami saját raktározás esetén nem jelenik meg. A szállítást a szövetkezetnek saját kocsikkal kéne végeznie, ami átlagosan 25 koronába kerül 1 kilométerre. Az ócsai felvásárló központ 23 kilométerre található a szövetkezet bázisától így 1 tonnára 57,5 korona szállítási költség jutna. A dunaszerdahelyi központ esetén ez 75 koronára tonnánként. Látható, hogy a költség 1 335 265 korona lenne Ócsára és 1 741 650 korona a Szerdahelyre történő szállítás esetén. Az összköltség tehát 2 403 012 koronára rúg az Ócsára és 2 791 748 koronára a Szerdahelyre történő szállítás esetén. A szövetkezet saját költsége ezzel szemben 975 324 korona. Egy tároló megépítése azonban hatalmas költséget jelent egy gazdaság számára. A gabona tárolók beruházási költsége eléri a 80 millió koronát, melyből azonban az állam 40 milliót visszatérít. Ha megnézzük a maradék 40 millió korona 16,6 év alatt térülhet meg. Ez egy ilyen nagyméretű gazdaság esetén megtérülő befektetésnek számít, de egy alacsonyabb hitelképességű és kisebb vállalat esetén már nem biztos, hogy megérné befektetni.

- 44 -

5.Táblázat Raktár-központok szolgáltatási árainak összehasonlítása

Ócsai felvásárló Dunaszerdahelyi Raktározás Saját raktár [SK] központ [Sk] felvásárló központ [Sk] Tárolási költség t/hónap 4 4,84 4,76 7 hónap tárolása esetén 28 33,88 33,32 Mozgatási költségek 3x év 10 12,1 11,9 Szállítás 1 680265 2 191650 Összesen 1 t-ra számítva 42 45,98 45,22 Összesen 29 222 t-ra számítva 1 227 324 3 023 892,5 3 513 068,8

- 45 -

7. Állattenyésztési folyamatok Az

állattenyésztésben

a

termelés

eredményessége

elsősorban

a

tenyészkiválasztástól, az állatok elhelyezésétől és a megfelelő takarmányozástól függ. Az állattenyésztési ágazat 3 fő területe: 

Szarvasmarha-tenyésztés



Sertéstenyésztés



Brojler csirke tartás

Az állatállomány alakulását a következő ábra mutatja: 7.ábra Állatállomány számokban

Állatállomány

darabszám

20000 15000

Szarvasmarha létszám

10000

Sertéslétszám Brojler

5000 0 2006

2007

2008

évek

7.1 Anyagmozgatási rendszerek-takarmány, trágya mozgatása Az állattartó telepek számos munkafolyamata anyagmozgatási feladat. Elsősorban a különböző halmazállapotú és összetételű takarmányokat kell az istállóba beszállítani, elosztani illetve adagolni. Az anyagmozgatás az állattartó telepeken folyamatos, hiszen a takarmánykiosztás napi szinten történik és a trágya eltávolítását is egész évben meg kell oldani. Mivel az

- 46 -

anyagmozgatás a ráfordítások körülbelül 50%-át teszi ki, ezért fontos a megtermelt anyagokat a lehető legrövidebb úton szállítani korszerű gépekkel. Az

állattenyésztésen

belül

megkülönböztethetünk

stabil

és

mobil

anyagmozgatási rendszereket.

7.2 Takarmányozás a szarvasmarhatartásban A takarmánykeverőből a gazdasági udvarra szállított keveréket tároló tartályokba töltik. Egy tartály 12-13 tonna takarmány tárolására alkalmas, ami körülbelül 2 heti takarmányszükségletet fedez. Fontos tényező a tömegtakarmányok felhasználása. Ezek betakarítása egyszeri nagy költséget jelent viszont felhasználásuk az év folyamán folyamatosan történik. Takarmányozási szempontból ideális, ha 60 % a tömegtakarmány és 40 % az abrak. A silótakarmány kitárolása függesztett silómaró gépekkel történik. A kitárolás helyes elvégzése alapvető fontosságú a takarmány minőségének megóvása szempontjából. A takarmánykiosztó kocsikat a silómaró gépek töltik fel. Minden gazdasági udvaron 2 ilyen kocsi áll rendelkezésre. A kiosztó kocsi előre betáplált értékek alapján keveri az erő és tömegtakarmányt és adagolja az állatok elé.

7.3 Takarmánykiosztás a sertéstartásban A sertések esetében nagy mennyiségű szemes takarmányt, takarmánykeveréket osztanak szét.

A takarmánykiosztás első pontja az istállóhoz építtetett több napi

takarmány tárolására szolgáló tartály. A kevert takarmányokat a takarmánykeverőből szállítják az előtárolóba. A száraztakarmány kiosztó kocsin és csővezetéken keresztül kerül az állatok elé. Az első esetben egy lefelé szűkülő tartály fenekén elhelyezett csiga biztosítja a keverést, és a kocsi hátsó részén lévő kihordócsigába juttatja az anyagot. Az adagok mennyiségét a csiga fordulatszámának szabályozásával tudják változtatni. Az etetés önetetőkkel történik. A sertések evés közben boltozódás-gátlókat mozgatnak, így a takarmány egy résen keresztül a vályúba hullik. Fontos szempont hogy a vályú kialakításánál a kiszórást minimalizálják. Az önetetőket szállítóberendezés segítségével töltik fel. Az anyagigényes ágazatokban, mint amilyen az állattenyésztés is az energiaárak állandó növekedése miatt a szállítási költségek a termelés költségek jelentős hányadát - 47 -

teszik ki ezért törekedni kell olyan megoldásokat alkalmazni melyekkel ezek a költségek optimalizálhatóak. A takarmánykeverékeket a takarmánykeverő üzemtől szállítják ki az egyes udvarokra. Ez e gép a hozzá tartozó tárolóval együtt a lakszakállasi udvaron került elhelyezésre. De vajon ez az elhelyezés adja-e a legkisebb szállítási teljesítményt és ezáltal a legalacsonyabb szállítási költségeket? A

vizsgálathoz

az

egykörzetes

centrumkereséses

probléma

megoldást

alkalmaztam kötött telephelyre

Az egyes telepek egymástól való távolságát a következő táblázat szemlélteti. 6. Táblázat Telepek távolsága egymástól

Távolság [km] Lakszakállas Szilas Lakszakállas 0 1,5 Szilas 1,5 0 Bogyarét 4 2 Bogya 2,5 3 Gellér 3 3 Csicsó 13 14,5

Bogyarét Bogya 4 2,5 2 3 0 5 5 0 5,5 1 17 11,5

Gellér 3 3,5 5,5 1 0 10,5

Csicsó 13 14,5 17 11,5 10,5 0

7.Táblázat A szállítandó takarmány-mennyiségek évente Gazdasági udvar Éves takarmányigény [t] 3 320 Lakszakállas 2 150 Szilas 2 120 Bogyarét 1 583 Bogya 1 800 Gellér 920 Csicsó

A módszer lényege hogy valamennyi lehetséges telepítési helyre meg kell határozni az anyagmozgatási teljesítmény értékét. , és ezek halmazából kiválasztani a legkisebbet.

- 48 -

Q = min ∑I x C [km/év] Ahol Q-összes szállítási teljesítmény I-szállítandó termék mennyisége C-centrum és telephely közti távolság i,j-telepek száma A szállítási teljesítmény alakulása: Q1=0+(1,5x2150)+(4x2120)+(2,5x1583)+(3x1800)+(13x920)=33022,5 km/év Q2= (1,5x3320)+0+(2x2120)+(3x1583)+(3,5x1800)+(14,5x920)=33609 km/év Q3= (4x3320)+(2x2150)+0+(5x1583)+(5,5x1800)+(17x920)=51035 km/év Q4= (2,5x3320)+(3x2150)+(5x2120)+0+(1x1800)+(11,5x920)=32752,5 km/év Q5=(3x3320)+(3,5x2150)+(5,5x2120)+1583+0+(10,5x920)=40388 km/év Q6=(13x3320)+(14,5x2150)+(17x2120)+(11,5x1583)+(10,5x1800)=147479,5 km/év A számításból látható hogy a legkedvezőbb szállítási teljesítményt abban az esetben kapnánk, ha a takarmánykeverőt a bogyai telepen helyeznék el.

7.4 Trágyázás A trágyázás gépesített és stabil beépítésű trágyalehúzóval történik. A téli időszakban naponta kétszer történik kitrágyázás. Nyáron, amikor az állatok karámban tartózkodnak a kitrágyázás kevesebb időt vesz igénybe. A trágyát traktoros toló lapokkal távolítják el az állatok alól. A szilárd trágyát a gazdasági udvarokon épített tárolókban tárolják. A tárolók méretét az istálló kapacitástól függően határozták meg. Ezek betonozott oldalfalakkal ellátott téglalap és négyzet alakú építmények.

- 49 -

7.5 Állatok szállítása Az élő állatok telepek közti valamint vágóhídra, eladásra szállítása szintén sajátos műszaki megoldásokat követel. A belső forgós gazdasági udvarok nagymértékben leegyszerűsítik az állatok mozgatását. A telepen belüli mozgatás traktorvontatású kétkerekű és négykerekű kocsikkal történik. Ezek közúti szállításra is alkalmas eszközök így a gazdasági udvarok közt szintén ezeket használják. Összesen 29 darab szállítókocsi áll az állattenyésztés rendelkezésére. Az eladások során a járműveket a vásárló cég biztosítja. Az elszállítás előtt mérlegelés történik, majd kiszámítják az árakat az előzetesen megegyezett kg-ra vonatkozó árak alapján. Az elszállítás során az állatokat szállítólevél kíséri. A szállítólevél tartalmazza: 

A szállítótenyészet kódját, a tenyésztő címét, nevét



Kiszállítási időt



Állatok számát



Sertésjelölés módja



Szállítójármű rendszáma



Állategészségügyi igazolást

- 50 -

8. Értékesítés Az értékesítés során a logisztikai folyamatoknak szintén fontos szerepe van, hiszen ez az a terület, amely a vevők által is érzékelhető. A rövid szállítási idő, a jó minőségben történő szállítás, a megfelelő készletek, szállítási rugalmasság alapvető szempontok. A termelő vállalatok jelentős árversenyben vannak és az értékesítésben nehézséget okoz, hogy a feldolgozó üzemek nagyrészt külföldi tulajdonúak, akik számára nem fontos szempont, hogy a hazai piacról vásároljanak ha máshonnan olcsóbban is megkaphatják a terméket. A növénytermesztésben a piaci árakhoz való alkalmazkodás előfeltétele a megfelelő tárolókapacitás.

Rendszerint

a

gabonaárak

a

betakarítási

időszakban

a

legalacsonyabbak, és a következő év elején emelkedést mutatnak, így ha a gazdaság elegendő tárolókapacitással rendelkezik, sikeresen alkalmazkodhat a piac alakulásához. Fontos szempont azonban a tárolási költségek figyelembe vétele. Az állattenyésztésben az értékesítési lehetőségek korlátozottak. Egyrészt a folyamatos termelés során képződő végtermékek tárolására nincs lehetőség így sokszor a termelő kénytelen alacsonyabb áron értékesíteni a szűk piaci lehetőségek miatt. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor a külföldi piacok nem elérhetőek az 5 éves zárlat miatt melyet a pestisjárvány következtében rendeltek el Szlovákiával szemben.

8.1 Értékesítés a növénytermesztésben A növénytermesztésben nagyon sok tényező van, melyek befolyásolhatják a termelési eredményeket, mindenekelőtt ilyen a föld minősége, a levegő páratartalma, a napos órák száma, a csapadék mennyisége és eloszlása, a hőmérséklet, a fellépő betegségek melyeket előre nem lehet pontosan meghatározni és csak részben kompenzálhatóak. A szövetkezet ezen feltételek szempontjából kedvező körülmények közt gazdálkodik. A következő táblázatban jól látható hogy a hektáronkénti termésátlagok az országos átlagnál legalább 15%-kal jobbak. (országos átlagtermés mellékletben)

- 51 -

8. Táblázat Növénytermesztés mutatói Termés

2006

2007

2008

[Ha]

[t]

[t/Ha]

[Ha]

[t]

[t/Ha]

[Ha]

[t]

[t/Ha]

2230

12848

5,76

2024

8774

4,33

1807

10844

6

Árpa

989

5254

5,31

1275

4459

3,49

1200

6192

5,16

Kukorica

1238

9661

7,8

1392

8540

6,13

1427

12186

8,54

Repce

130

289

2,23

265

890

3,35

290

1005

3,46

Napraforgó

635

1836

2,89

400

1600

4

450

1819

4,04

Búza

Az ágazat termelési értéke a 2008-as évben meghaladta a 157 millió koronát, ami 19 millió koronával több az előző évhez képest. A jelentős csapadék ebben az évben károsan befolyásolta az élelmiszeripari gabonák minőségét sok esetben a vetőmagokét is. Az előző évhez képest 9 500 t-val volt magasabb a gabonakészlet. Ez az egyes termények szerint a következő táblában látható

8.ábra Gabonakészletek alakulása

9000 8000 7000 6000 Búza

5000

Árpa 4000

Kukorica

3000 2000 1000 0 2006

2007

2008

A magas gabonakészletek nem csak arról tanúskodnak, hogy jó volt a termés, de arról is, hogy csökkenő félben a belső felhasználás, és nehézkes az értékesítés. A gabonaeladás alakulását termények szerint a következő táblázat illusztrálja

- 52 -

9. Táblázat Gabonaeladás alakulása 2006 értékesítési ár

Gabonaeladás

2007 értékesítési ár

2008 értékesítési ár

[t]

[Sk/t]

[Ezer Sk]

[t]

[Sk/t]

[Ezer Sk]

[t]

[Sk/t]

[Ezer Sk]

Búza

3 081

4 030

12 416

2 905

5 630

16 355

2 729

4 200

11 461

Árpa

4 503

4 170

18 777

3 827

6 950

26 597

3 964

6 570

26 043

Kukorica

7 564

4 220

31 920

5 840

6 030

35 215

4 970

4 530

22 514

Napraforgó

2 240

7 460

16 710

1 917

12 180

23 349

1 819

8 090

14 715

-

-

-

-

-

-

1 005

12 730

12 793

Repce Összes bevétel

79 824

101 517

87 528

A növénytermesztési ágazat bevétele az egyes termények eladásából az elmúlt évben 87,5 millió korona volt, mely több mint 13 millió koronával kevesebb, mint az előző évben. A szövetkezet a felvásárló cégekkel már hosszú távú kapcsolatokat ápol. Az értékesítési árat a piaci helyzetnek megfelelően egyeztetés útján határozzák meg. A szállítást a felvásárló cég szervezi meg saját költségére. A 2008-as évben 1005 tonna repcét és 1819 tonna napraforgót értékesítettek olajipari alapanyagként a Palma Szlovákiának. A kukoricát Amylum-Boleraz és Enviral-Leopoldov nevű cégek vásárolták meg keményítőipari alapanyagként. A búzából közel 2 000 tonnát takarmányozásra fordítottak, a malom 3 540 t-át dolgozott fel a többit a Gamex Trade nevű kereskedelmi cég vásárolta fel külföldi értékesítés céljából. A pékségekkel éves keretszerződéseket kötnek, féléves árszabással. A következő pékségeknek szállítanak: Pekáren Nyitra, Pekáren Nagyszombat, Galánta, Somorja, Pozsony, Megyer. A malomban feldolgozott lisztet speciális Balcancar típusú szállítóautóval szállítják a pékségeknek. A saját autó megvásárlásával a szövetkezet átvette a fuvarozási szolgáltatást, ezzel jelentős előnyre tett szert, hiszen közvetlenül a feldolgozónak értékesíthet és a liszt mellet a melléktermék értékesítése is lehetővé válik. Az autók fenntartási költsége pedig jóval alacsonyabb, mint amit a bevételekből realizálhat. Az árpából körülbelül 2 000 tonnát fordítottak takarmányozásra 3 964 tonnát sörárpaként értékesítettek a Humennéi és Hurbanovoi sörgyárnak.

- 53 -

8.2 Értékesítés az állattenyésztésben Az állattenyésztési ágazat fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az ember számára nélkülözhetetlen állati fehérjét, ipari alapanyagokat állít elő. A sikeres termelés alapfeltétele a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állatállomány, a megfelelő tartástechnológia és a jó minőségű takarmányok biztosítása. Az állattenyésztési részleg 3 fő felvásárlóval áll kapcsolatban már évek óta. A vásárlások szóbeli megegyezés alapján történnek, majd az állatok mérlegelése után kiszámolják a végső összeget. A Danubius cég 28 napos fizetési határidővel számlára fizet a másik két vevő készpénzes fizető. A legfontosabb és legnagyobb felvásárló a Danubius vágóhíd, mely évente átlagban 12000 hízósertést vásárol fel heti bontásban ez 120-180 db-ot jelent. Szintén a vágóhídnak értékesítenek évente 200 db selejtezett anyát, 350 db hízómarhát, 70 db kiselejtezett üszőt és 150 db kiselejtezett tehenet. A másik felvásárló partner a Fejes Ottó és fia társaság, mely 4 000 db hízósertést vásárol fel évente, ez havonta 350 darabot jelent. A harmadik partner pedig a Deák és társa vállalkozás, mely 100 darab selejt tehenet és 120 darab selejt anyát szállít el évente. Az állattenyésztési ágazat sikerességéről a termelési és értékesítési eredmények tanúskodnak. 10. Táblázat Az állattenyésztés bevételeinek alakulása 2006 Ágazat

2007

2008

Mennyiség

Bevétel [E Sk]

Mennyiség

Bevétel [E Sk]

Mennyiség

Bevétel [E SK]

Tejtermelés [l]

6425

83450

5716

77715

6144

80969

Hústermelés-sz.marha [t]

5115

16077

4792

18644

4218

20783

2751

104194

2873

99624

1964

96442

10791

3856

11542

4372

12100

4911

Hústermelés-sertés [t] Brojler [db]

A tejtermelő ágazat éves viszonylatban 6 millió liter tejet értékesít, melyet 1 darab 15000 liter, és 2 darab 5000 literes tartályban tárolnak az elszállításig. A napi termelés 15-16000 liter tej melyet a pozsonyi Rajo feldolgozó üzemnek értékesítenek.

Az

elszállítást a felvásárló üzem végzi minden nap éjjel 11 órakor egy 25000 liter

- 54 -

befogadóképességű szállítójárművel.

A szövetkezet korábban saját szállítójárművel

rendelkezett, de a kocsi felszerelésével kapcsolatos higiéniai feltételeket nem tudták biztosítani és az új kocsi vásárlása jelentősen megdrágítaná a költségeket és ez a jelenlegi felvásárlási árak mellett semmiképp sem lenne kifizetődő.

- 55 -

9. Vállalati struktúra A termelési folyamatok szabályozása a munkafolyamatok sorrendjének meghatározása, időbeni elosztása, az eszközök beszerzése és előkészítése a szervezőmunka alapvető feladatai közé tartoznak. A szervezeti struktúrát az 9. ábra mutatja. A hierarchia csúcsán a taggyűlés áll, mely évente 1 szer ül össze, és 4 évente választja meg a vezetőség tagjait. Fontos szerepe van a vizsgáló bizottságnak, melynek feladata a felmerülő problémák ellenőrzése és javaslatok tétele a megoldásra. Az irányítási feladatok a vezetőség kezében vannak. A vezetőség irányítja az egyes részlegeket és tevékenységével a taggyűlésnek felel. 9. ábra Szervezeti struktúra

Taggyűlés

Ellenőrző bizottság

Elnökség

Elnök

Raktárvezető

Raktár.Lak Raktár Szilas Raktár Bodza Raktár Gellér Malomvezető

Állattenyésztés vezetője

Állattenyésztés vezetője Á.V.Lak Á.V. Szilas Á.V. Bogyarét A.V. Gellér A.V. Cico

Növényterm. vezetője

Titkárnő

Növénytermesztés

- 56 -

Főkönyvelő

Gépészet vezető

Beruházás vezető

10. Erősségek és gyengeségek Erős oldal: 

Jó tőkeellátottság



Jó munkaerő ellátottság



Megfelelő tapasztalat a termelésben



Minőségre való törekvés



Szerződésben rögzített termékfelvásárlás, hosszú távú beszállítói és felvásárlói kapcsolatok



Felvásárló helyek közelsége



Magas fokú belső feldolgozás-integrált termelés



Takarmányok minőségének folyamatos javítása

Gyengeségek: 

Magas beszerzési, termelési költségek



Alacsony saját termelőerő



Stratégiai tervezés hiánya



Környezetkímélő technológia hiánya

- 57 -

11. Megfigyelések, következtetések A mezőgazdaság napjainkban talán a leginkább tőkeszegény gazdasági ágazat, így az egyre éleződő piaci versenyben a fennmaradáshoz és sikeres termeléshez minden vállalati döntés meghozatalakor alapos mérlegelés szükséges. Az ellátási lánc többszörösen összetett, hiszen a végterméket gyakran egy másik ágazati részleg használja fel és csak ezután kerül a felvásárlóhoz. Az ágazatban a beszerzési költségek évről-évre növekvő tendenciát mutatnak. A szélesebb beszállítói kör kialakítása, a beszállítók versenyeztetése lehetőséget nyújthat alacsonyabb árak elérésére. Különösen igaz ez a műtrágya- és takarmány-kiegészítők piacára. Ezen segítene, ha a szövetkezet az adott régióban szereplő beszállítókhoz más régiók/országok piacait is csatlakoztatva, nagyobb versenyhelyzetet teremtene. A takarmány-kiegészítők alkalmazásánál a hatékonyság folyamatos vizsgálata mindenképp eredményt hozhatna, hogy a megfelelő területen tudjanak beavatkozni. A műtrágyák mennyiségének csökkentésére pedig költségtakarékos és környezetkímélő

megoldást

jelenthetne az

istállótrágya

teljes

mennyiségének

felhasználása a növénytermesztésben. A logisztikai elvek alkalmazási lehetőségei a termelés sajátosságaitól függenek. A növénytermesztésben meghatározó tényező az idényszerűség, így a munkacsúcsokra való felkészülés alapvető fontosságú. Megfigyeléseim szerint a gépek számának meghatározása, a munkafolyamatok megszervezése kizárólag tapasztalati úton történik, és ez nem mindig a legoptimálisabb értékeket adja hatékonyság és költségszempontból. A várakozási idő kiküszöbölésére, ezáltal rövidebb időintervallumok elérésére a járatszerkesztési módszerek adaptációja hozhatna megoldást. A termelés idényszerűsége az időtényező miatt az eszközkihasználás kedvezőtlen lehet, és ez növelheti a költségeket. Az egyik lehetőség ennek kivédésére, ha igény esetén bérbe adják a gépeket, a másik lehetőség pedig külső szolgáltató igénybe vétele és így a gépi munkák kiszervezése lenne. A géppark már olyan kiterjedt, hogy felszámolása és a munkák kiszervezése nagyobb költséget jelentene, mint az üzemeltetése, ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mezőgazdaságban a munkacsúcsok idejére kellő számú gép és technika biztosítása elengedhetetlen, és a regionális szolgáltatók alacsony száma és gépi kapacitása miatt nem biztos, hogy egy ilyen volumenű gazdaságban jelentkező minden igényt ki tudnának szolgálni. Ezért elsősorban a bérbeadásban látom a megoldást a költségek csökkentésére.

- 58 -

A

tehergépkocsik

kihasználása

meglehetősen

jól

megoldott,

hiszen

műtrágyaszórásra, szállítási munkákra az év nagy részében fel tudják őket használni. Véleményem szerint a betakarítógépek jobb kihasználása érdekében azok bérbeadását mindenképp számításba kéne venni. Mivel a betakarítási időt a lehető legrövidebbre sikerült

csökkenteni

vendégkombájnok

segítségével,

érdemes

lehet

a gépek

bérbeadásáról gondolkodni eltérő érési idejű területeken. Az állattenyésztésben az anyagmozgatást a takarmánykiosztás konkrét példáján keresztül vizsgáltam logisztikai szempontok figyelembevételével. A példán keresztül látható volt, hogy a takarmánykeverő nem arra a telepre került mely a leghatékonyabb szállítást jelentené. Ennek oka, hogy a telepítésekor a feltételek egyedül a lakszakállasi udvaron voltak adottak. Az értékesítés területén a szállítás megoldása teljes mértékben a felvásárló feladata. A fuvarozó cégekkel a felvásárló áll kapcsolatban, a költségek őket terhelik. A korábbi években a tejet közeli felvásárlónak értékesítették és a szövetkezet maga végezte a tejszállítást, de amióta pozsonyi székhelyű felvásárlónak értékesítenek a szállítás már nem kifizetődő, így ebből a szempontból a lehető legjobb megoldást választották. A termelésen kívüli költségek, mint amilyen a beszerzés, raktározás, fuvarozás, az áru vevőkhöz való eljuttatása lehetőséget kínálhat költségcsökkentésre. Mindenképp a termelés előnyére válhat, ha a gazdálkodónak nem kell a termelésen kívüli területek szervezésébe energiát fektetni és koncentrálhat a főtermék előállítására. A vizsgált példa az élelmiszeripari gabonák tárolási feladatainak problémája volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a saját tároló megépítése kizárólag akkor lehet hatékonyabb, ha a szövetkezet állami támogatásból finanszírozni tudja legalább az építési költségek felét. Egyébként a megtérülés ideje nagyon hosszú lenne.

- 59 -

12. Összegzés A dolgozat témájának olyan probléma elemzését választottam mely talán megoldást jelenthet egy agrárszektorban működő vállalat számára a termelés hatékonyságának növelésére. Az üzemi méretek és a tevékenység sokszínűsége ugyan nem engedi meg, hogy az összes területen elemezzem a logisztikai elvek alkalmazásának lehetőségeit, de a konkrét példákon való szemléltetés bizonyíthatja, hogy

a

logisztikai

alapelveknek

és

alkalmazásoknak

igenis

van

helye

a

mezőgazdaságban, és általuk optimalizálhatóak a termelési folyamatok. Az irodalmi áttekintés után röviden bemutattam a szövetkezetet majd a legfontosabb termelési folyamatokat, külön rámutatva a bennük felmerülő költségnövelő tényezőkre és folyamatokra melyek optimalizálása logisztikai tervezéssel megoldható lenne. A szakdolgozat megírása során primer és szekunder kutatásaim eredményeit használtam fel. Primer források a saját megfigyeléseim melyeket a szövetkezetben töltött szakmai gyakorlatom során tapasztaltam. Szekunder forrásaimat pedig az ágazatvezetőktől kapott információk valamint vállalati dokumentumok tanulmányozása jelentette.

A számításokat

Benkő

János

Logisztika

tervezés

mezőgazdasági

alkalmazásokkal-című könyve alapján végeztem, a módszerek közül az egykörzetes centrumkeresést használtam fel kötött telephely esetén. Ezt követően javaslatokat tettem a költségcsökkentés és a folyamatok optimalizálásának lehetőségeire az időtényezők és a költségek tekintetében. A megoldási lehetőségek néhány esetben rövidtávon talán nagyobb költségeket jelentenének, de hosszú távú tervezés esetén mindenképp megtérülnének.

- 60 -

13. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom konzulensemnek, Dr. Tátrai Annának, aki munkája mellett elvállalta ezt a feladatot. Külön köszönöm az észrevételeit és a vizsgálandó területekkel kapcsolatos ötleteit.

- 61 -

14. Irodalomjegyzék

Könyvek: Dr. Andreas Hermann: Logistik in der Landwirtschaft – umweltgerecht und kostenbewusst, Land.technik für profis, 2007 febr. 9-15.o. Dr. Benkő János (2000): Logisztikai tervezés mezőgazdasági alkalmazásokkal. Dinasztia kiadó, 77.o., 92-94.o. Prof. Dr. Husti István: Az agribiznisz néhány logisztikai kérdése, Logisztikai évkönyv 2003, 51-58.o. Kassai Zsolt: A mezőgazdasági szállítási feladatok megoldása pótkocsikkal. Agrárágazat, 2003.04.05. szám, 44, 46, 48.o. Kassai Zsolt: Anyagmozgatási folyamatok a mezőgazdaságban. Agrárágazat 2003.04.03. szám, 52,54-55.o. Kassai Zsolt: A szállítási körfolyamat alkalmazása a gabona betakarítása során. Értékálló aranykorona, 2006.06.07. szám, 39-41.o. D. Kaláb, D. Vanecek (2002): Logistics in agricultural production.(Logisztika a mezőgazdaságban. Praha Dr. Knoll Imre (1983): Anyagmozgatás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági kiadó. Budapest, 237-245.o,188.o. Dr. Knoll Imre: Logisztikai támogatás az agrárium számára. Őstermelő, 2006.10.05.szám, 15-17.o. Dr. Magda Sándor (2003): A növénytermesztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 20.-25. o., 36-42.o., 66-69.o. Dr. Magda Sándor (2003), Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, 2003, Budapest Miller György, 2006, A logisztika mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségei, Agroinform, 2006 15.6.37-38. oldal Miroslav Zervan (2007): Logistika v polnohospordárstve.( Mezőgazdasági logisztika). Brastislava Dr. Prezenszki József (2004): Logisztika 1, Budapest, 89-100.o., 160-165.o. Dr. Tátrai Anna (2005): Szállítmányozók mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok részére nyújtott logisztikai szolgáltatásai. Gazdálkodás, 2005.49.04., 56-62.o

- 62 -

Internet http://www.akii.hu http://www.pointernet.pds.hu http://www.avacongress.net http://www.agraroldal.hu/logisztikai-rendszer_cikk.html http://www.agraroldal.hu/magvak_cikk.html http://w3.mkk.szie.hu/dep/takt/ http://www.taki.iif.hu/hungarian/agrok/kadar/thaer.doc http://www.date.hu/acta-agraria http://www.agraroldal.hu/anyag-3_cikk.html http://www.agraroldal.hu/kukoricabetakaritas_cikk.html http://www.cazv.cz/2003/AE9_03/8-Vanecek-Kalab.pdf

- 63 -

15. Táblázatjegyzék 1. Táblázat

A tárgyi eszközállomány - 28. oldal

2. Táblázat

Előállított takarmánykeverékek értéke - 30. oldal

3. Táblázat

Vásárolt takarmány-kiegészítők - 31. oldal

4. Táblázat

Kombájnok jellemző adatai - 39. oldal

5. Táblázat

Raktár-központok szolg. árainak összehasonlítása - 44. oldal

6. Táblázat

Telepek távolsága egymástól - 47. oldal

7. Táblázat

A szállítandó takarmány-mennyiségek évente - 47. oldal

8. Táblázat

Növénytermesztés mutatói - 51. oldal

9. Táblázat

Gabonaeladás alakulása - 52. oldal

10. Táblázat

Az állattenyésztés bevételeinek alakulása - 53. oldal

- 64 -

16. Ábrajegyzék Mezőgazdaságra jellemző többszörösen összetett ellátási lánc Forrás: http://www.date.hu/acta-agraria/200826/Tarsadalom_PDF/Munk%E1csi.pdf 1.ábra

8.oldal

2. ábra A logisztika szerepvállalása 9.oldal Forrás: Knoll I. (2006): Logisztikai támogatás az agrárium számára. Őstermelő 10/5. 16p 3. ábra Agrárlogisztika, mint hálózati rendszer 15.oldal Forrás: Knoll I. (2006): Logisztikai támogatás az agrárium számára. Őstermelő 10/5. 16p 4. ábra. Anyagköltségek a növénytermesztésben 23. oldal Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai 5. ábra

Anyagköltségek az állattenyésztésben 29. oldal

Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai 6. ábra

A vetésszerkezet felépítése 33. oldal

Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai 7. ábra

Állatállomány számokban 45. oldal

Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai 51. oldal 8. ábra

Gabonakészletek alakulása

Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai 9. ábra

Szervezeti struktúra 55. oldal

Forrás: Lakszakállasi szövetkezet adatai

- 65 -

17. Mellékletek 1.

Állattenyésztési ágazat eredményei - szarvasmarha:

- 66 -

2.

Állattenyésztési ágazat eredményei - sertés:

- 67 -

3.

Saját termékek eladásából származó bevételek szerkezete:

- 68 -

4.

Alkalmazottak költségei:

5.

Szövetkezetnek nyújtott támogatások:

- 69 -

6.

Nyereségkimutatás:

Mutató 2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

HPP

313 341

313 668

263 612

247 487

255 458

211 569

218 500

201 858

186 616

HPRV

157 635

138 548

97 953

100 430

106 167

67 624

78 778

69 682

57 436

gabona

85 126

63 292

40 813

38 486

46 417

28 723

32 171

26363

kukorica

42 780

49 434

27 608

27 555

26 259

16 114

17 709

15920

olajosok

20 770

19 970

15 682

17 414

12 880

11 227

11 182

10570

HPŽV

155 706

175 120

165 659

147 057

149 291

143 945

139 722

132 176

129 180

tej

48 723

43 506

48 189

42 339

42 553

46 573

43 299

40 595

35 878

marhahús

17 748

20 176

21 157

18 593

19 156

20 493

18 550

20 212

20 134

sertéshús

84 689

106 998

90 898

80 573

82 906

72 166

73 060

66 279

68 069

116 955

136 520

134 605

138 148

139 505

142 005

145 760

149 275

128 414

VKZ

92 351

109 785

110 854

111 444

104 331

117 094

123 105

121 206

106 539

malom

10 756

13 609

12 257

12 272

16 676

9 843

12 080

18 780

15 033

széna

2 295

3 364

2 421

1 828

3 288

5 377

2 826

1 160

148

szilázs

7 962

3 703

5 851

8 605

6 841

6 040

7360

7 766

5 299

nedves kukorica

3 592

3 029

3 221

3 998

7 566

3 651

0

0

0

Eladás

95 480

108 667

82 899

77 525

65 308

90 697

73 399

50 984

52 663

búza

11 064

17 381

12 662

9 907

17 589

16 470

15 368

14 189

4 381

árpa

26 837

26 605

18 947

19 307

16 874

18 206

18 539

7 525

4 003

kukorica

28 256

35 261

31 874

28 626

13 903

39 217

15013

8 175

30 396

napraforgó

14 720

23 374

16 727

18 450

13 122

12 385

11 426

6 338

3 865

répa

12 793

5 422

0

0

0

0

0

0

0

187 253

181 864

191 670

200 810

198 085

202 579

228 068

219 100

196 689

tej

69 680

59 071

62 667

70 925

68 974

71 666

67 842

57 333

47 957

marhahús

16 077

18 644

20 783

21 162

22 110

24 526

20 641

21 751

22 295

sertéshús

HPPČ

Eladás

96 442

99 624

104 194

104 526

103 908

102 338

135 545

134 332

120 898

brojler

4 911

4 372

3 856

4 064

2 896

3 676

3 672

5 389

5 292

Eladás

30 267

31 737

26 844

23 914

33 453

29 928

38 237

56 269

41 147

1 565

2 133

2 595

3 498

5 036

10 445

13 483

21 798

18 220

lisz

18 048

19 298

13 839

13 576

22 040

13 187

17 202

27 328

18 556

egyéb

10 654

10 306

10 410

6 840

6 377

6 296

7 552

7 143

4 371

Áru eladás

takarmány

46 611

41 181

40 284

42 649

36 755

43 847

65 245

59 063

50 147

Üzletek

8 789

8 941

9 472

10 034

8 394

10 516

26 397

17 397

12 223

ČSPHM

37 816

32 224

30 710

32 591

26 788

20 050

18 315

16 863

17 203

Állatok

6

16

102

24

1 460

13 281

20 533

21 052

20 450

Építés

23 471

-13 582

5 898

8 060

26 071

-6 697

8 995

5 288

-3 126

NRV

8 253

-11 733

11 344

6 937

2 278

-1 447

1 807

-2 093

1 858

termék

24 966

-2 290

-12 094

3 414

31 343

-10 325

5 960

6 379

-5 055

Állatok

-9 749

aktív

441

6 647

-2 291

-7 550

5 075

1 229

1 002

71

18 187

14 395

14 369

13 718

13 398

12492

12675

12281

16 726

14 933

19 704

24 400

537

808

1 088

1 212

támogatá

47 852

52 447

34 452

35 083

33 201

növény

31 675

28 149

29 497

29 418

32 799

állattermeszt

12 542

11 201

468

222

563

17

26

58

241

kamatok minimumkiadás

159

1 179

821

645

491

3 030

1 614

3 557

3 218

Kiadás

459 478

418 211

406 350

418 883

426 926

408 565

450 105

438 758

387 802

Haszon

4 066

8 176

3 933

5 109

11 594

-2 052

14 970

24 744

27 420

- 70 -