A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kovácsné Vanderer Ágota Igazgató 2013

A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Kovácsné Vanderer Ágota Igazgató 2013.

OM: 034068 Ladi János Általános Iskola 8716 Mesztegnyő, Kossuth u. 33.

tel./fax: 06 85/329-089 web: www.ladiiskmesztegnyo.eoldal.hu

Szervezeti és Működési Szabályzat

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA................................................................4 2. ALAPÍTÓ OKIRAT ................................................................................................................................5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ..............................................................7 3.1. Az iskola szervezete ......................................................................................................................................7 3.2. Az iskola szervezeti egységei ........................................................................................................................8

4. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAI ........................................................................................8 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ................................................................................................................8 5.1. Az iskolaközösség .........................................................................................................................................8 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ..............................................................................8 5.3. A nevelők közösségei ....................................................................................................................................9 5.4. A szülői szervezet ........................................................................................................................................11 5.5. A tanulók közösségei ...................................................................................................................................12 5.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ...................................................................................................13

6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI .....................15 6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: ............................................................................15 6.2. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: .......................................................................16 6.3. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:..............................................................................................................16

7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................................................................17 7.1. Az iskola nyitvatartási rendje ......................................................................................................................17

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................19 8.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok....................................................................19 8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ...................................................19

9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .....21 9.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: ..........................................................................................................21 9.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: ......................................................................21 9.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei; ........................................................................................21 9.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: ..............................................................................................22 9.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: ..................................................22

10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ....................................................................................................................................................23 10.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:...................................................23 2




10.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: ...........................................................23 10.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: ...................................23

11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................................................24 11.1. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai .......................................................................25

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ...............26 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ............................................................................................................................................26 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyerekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ...................26

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ..................................................29 15. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI................................................31 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................................32 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE ................................................................................................................................................33 18. A KÖZALKALMAZOTTAK KÖTELEZŐ ÉS ADHATÓ JUTTATÁSAI ..................................34 18.1. Kötelező juttatások ....................................................................................................................................34 18.2. Adható pótlékok: .......................................................................................................................................34

19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ...............35 19.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje ........................................................................................................35

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................................37 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL: .........................................................................................................37 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................38 1. A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ..........38 2. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ...............................................................................................................41 3. INFORMATIKAI SZABÁLYZAT ................................................................................................................44

A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3




1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Ladi János Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 25. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. Jelen SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné válik. Az SZMSZ nyilvános.

4



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ


Iktatószám:………/2013.

Marcali Tankerülete

2. ALAPÍTÓ OKIRAT LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA intézményi szakmai alapdokumentuma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Ladi János Általános Iskola 2. Feladat ellátási helye 8716 Mesztegnyő, Kossuth Lajos utca 33. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 4. Típusa: Általános Iskola 5. OM azonosító: 034068 6. Alapfeladata (feladat ellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok:  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  magyar nyelvű roma/ cigány nemzetiségi nevelés-oktatás  több tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása  hallássérült  tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) 5






egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd

Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 192 fő

6.2.

Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam

6.3.

Iskolai könyvtár ellátásának módja: Saját szervezeti egységgel

6.4.

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladat ellátási hely szerint pontos cím: 8716 Mesztegnyő, Kossuth Lajos utca 33. helyrajzi szám: 332 hasznos alapterület: 15194 nm helyrajzi szám: 332/A hasznos alapterület: 550 nm jogkör: vagyonkezelő/ vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: KLIK 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Mesztegnyő, 2013. február 01. P.H.

irányító, alapító jogkör gyakorlója

6




3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete 3.1.1. Az iskola vezetősége Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: 

az igazgatóhelyettes

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízását az oktatásért felelős minisztertől kapja 5 évre. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes, munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgató távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 3.1.2. A kibővített iskolavezetőség Tagjai: 

az igazgató



az igazgatóhelyettes



a szakmai munkaközösségek vezetői



diákönkormányzat vezetője



a reprezentatív szakszervezet vezetője

Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 7




3.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:



alsó tagozat

- igazgató



felső tagozat

- igazgatóhelyettes



napközi otthon és tanulószoba

- igazgató, igazgatóhelyettes



diákönkormányzat

- DÖK – vezető

4. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAI 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásokat a dolgozók személyi anyaga tartalmazza. 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 5.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesítik.

5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésről, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik.

8




5.3. A nevelők közösségei 5.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: 

tanévnyitó értekezlet



tanévzáró értekezlet



félévi és év végi osztályozó értekezlet



2 alkalommal nevelési értekezlet



munkaértekezlet – igény szerint

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van



a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással¸ egyszerű szótöbbséggel hozza

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egyegy értekezleten. 5.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  alsós munkaközösség o tagjai: alsó tagozatos nevelők  felsős munkaközösség o felső tagozatos nevelők  munkaközösség vezetők munkájának értékelése (teljesítményértékelés) 9




A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése



a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése



gyakornok felkészítésének, beilleszkedésének segítése



a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére



segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg határozatlan időre. A megbízás a megbízott önkéntes lemondásával, vagy a munkaközösség tagjainak – 50% + 1 fő – elégedetlensége révén veszíti hatályát. Ilyen esetben új munkaközösség vezetőt kell választani. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 5.3.3. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a megválasztott munkaközösség vezetők útján valósul meg 

az intézmény igazgatója



az intézmény igazgatóhelyettese



munkaközösségek között

A kapcsolattartás módja: 

az iskolavezetőség ülései



munkaközösségi foglalkozások



bemutató órák



jó gyakorlatok átvétele 10






közös belső továbbképzések, műhelymunkák, fejlesztő teamek

5.4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: 

elnök



elnökhelyettes

Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya megválasztja az iskolai szülői munkaközösség alábbi tisztségviselőit: 

elnök



elnökhelyettes



pénztáros

Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: 

megválasztja saját tisztségviselőit



megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe



kialakítja saját működési rendjét



az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét



képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében



véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak



véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 11




5.5. A tanulók közösségei 5.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 

2 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

5.5.2. Projektközösség A 3 hetet meghaladó projekt megvalósításában részt vevő tanulócsoportok projektközösséget alkotnak. A projektközösség élén a projektvezető pedagógus áll. Megbízatását az igazgatótól kapja. Tevékenységét a PP-ben megfogalmazottak alapján, a szakmai vezető irányításával, ellenőrzésével végzi. 5.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: 

a diákönkormányzat megkapta azt a lehetőséget, hogy havonta egy alkalommal az iskola egész tanulóifjúságát érintő szabadidős programot szervezzen, s ehhez igényelheti a pedagógusok részéről elvárható segítséget



tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programját megtervezhetik, megszervezhetik, lebonyolíthatják

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának 12




tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 5.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.6.1. A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: 

az iskolavezetőség ülései



a különböző értekezletek



megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett táblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetőségével. 5.6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon



a DÖK segítő nevelő a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, havonta tájékoztatják

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 13




A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A 3 hetet meghaladó projekt megvalósításáról a projektvezető tájékoztatja a tanulókat a projektelőkészítés időszakában. 5.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató o a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén évi 2 alkalommal o az iskolai szülői értekezleten tanévenként szükség szerint o időnként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül

 az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A projektben részt vevő tanulók szüleit a szakmai vezető tájékoztatja a tanév első szülői értekezletén. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 

a családlátogatások



a szülői értekezletek



a nevelők fogadóórái



a nyílt tanítási napok



írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 14






az iskola fenntartójánál



az iskola irattárában



az iskola könyvtárában



az iskola nevelői szobájában



az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél



ladiiskmesztegnyo.eoldal.hu

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető 

az iskola irattárában



az iskola könyvtárában



az iskola nevelői szobájába



az iskola igazgatójánál



az iskola igazgatóhelyettesénél



az osztályfőnököknél



a diákönkormányzatot segítő nevelőnél



az iskolaszék elnökénél



az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél



az iskola honlapján

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

az intézmény fenntartójával: KLIK Budapest, Szalay u. 10-14. Marcali Tankerület Marcali, Rákóczi u. 11.



az intézmény működtetőjével: Mesztegnyő Község Önkormányzat: Mesztegnyő, Szabadság tér 6.



a megyei, pedagógiai intézettel: Pedagógus Továbbképző és Szolgáltató Intézet: Kaposvár Bajcsy - Zs. u.10.



a helyi óvoda vezetőjével



a területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Marcali,



Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: Kaposvár, Somssich u. 8.!



Gyermekjóléti Szolgálat: Mesztegnyő, Vörösmarty u. 26. 15






Referencia intézményekkel



Azokkal az intézményekkel, akiktől jó gyakorlatot vettek át: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Tagiskola



A projektbe, témahétbe bevont személyekkel, szervezetekkel

6.2. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: o A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. o Ha az intézmény a tanulókat veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól  A kapcsolattartás formái: o Információnyújtás o Családlátogatás o Segítségnyújtás o esetbejelentő o Esetmegbeszélés o Írásbeli jelzés A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 6.3. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: 

az iskolát támogató Iskolánkért Közalapítvány kuratóriumával



az alábbi közművelődési intézményekkel: Faluház, Mesztegnyő, Ladi J. u 55.



Művelődési Ház, Mesztegnyő, Szabadság tér

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn Dr. Szikra Sándor háziorvossal, Dr. Kutasi Judit fogszakorvossal, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 12. pontja szabályozza.

16




7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1. Az iskola nyitvatartási rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 700 órától délután 1620 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel ¾ 8-óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást vagy ügyeletet tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató, vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Helyettesítési rend: 

munkaközösség – vezetők



DÖK – vezető



a tantestület valamely tagja

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1330 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 2 x 15 és 3 x 10 perc. A 3 hetet meghaladó projekt esetében a 45 perces órakeretek változhatnak, mely betartásáért a foglalkozást tartó nevelő felel. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. Az iskolában reggel ½ 8 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben és épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre és épületrészekre terjed ki: 

az iskola főépülete



a tornaterem és mellékhelyiségei



az iskola udvara

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 17




A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 1600 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelők és a tanulók hivatalos ügyeinek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. A tanulók által elkövetett szándékos rongálás kártérítést von maga után, melyet a szülőnek meg kell térítenie. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. táborozók). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben a tanuló alapfokú állami nyelvvizsga - bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik, és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az iskola igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmentheti. 18




8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 

napközi otthon



tanulószoba



szakkörök



énekkar



iskolai sportköri foglalkozások



tömegsport foglalkozások



felzárkóztató foglalkoztatások



egyéni foglalkozások



tehetséggondozó foglalkozások



szabadidős projekt

8.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. Amennyiben a tanuló nem napközis vagy tanulószobás, és tanulmányi eredménye gyenge, javasoljuk szüleinek, hogy vegyék igénybe a napközis és tanulószobás foglalkozásokat. A napközi otthon működésének rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg, a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az étkezési térítési díjakat minden hónap 15-ig be kell fizetni az élelmezésvezetőnél. Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az élelmezésvezető túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. 8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérésére az iskola igazgatója adhat. 19




A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A munkaközösség-vezetők, a szaktanárok a versenyzési lehetőségekről tájékoztatják az érintett pedagógusokat. Az iskola épületében működő konyha– az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet, tízórait biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz lehetősége szerint tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 20




9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről



tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógia) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

9.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: 

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni



az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni



az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni



az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni

2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: 

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni



az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni



az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kiadott utasítás szerint időben megismételni

9.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei; 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni



az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez

2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni 21






a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni

9.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 

az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni



az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni kell



az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell

9.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett  Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: 

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét



a pedagógusok adminisztrációs munkáját



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát



folyamatosan ellenőrzi a kompetencia alapú oktatás megvalósítását, az új tanulásszervezési eljárások, módszerek és eszközök alkalmazását, annak eredményességét, hatékonyságát



A HH/HHH tanulók egyenlő tanulási esélyének biztosítása

22




 Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő – oktató munkáját, ennek során különösen o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket o a nevelő és oktató munka eredményességét ( tantárgyi eredménymérésekkel) o kompetencia alapú tanmenetet Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítésért az igazgató a felelős. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 10.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: 

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát



az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez

10.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: 

igazgató



igazgatóhelyettes



munkaközösség-vezetők

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésre kijelölni. 10.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a pedagógus munkafegyelme



a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 23




o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg)  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás 11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórái és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: 

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól



tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása



könyvtári dokumentumok kölcsönzése



tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon az órarendtől függően tart nyitva. 24




A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtáros dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: 

kézikönyvek



számítógépes szoftverek



muzeális értékű dokumentumok

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 11.1. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai  Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra.  A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni.  Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást vezet az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről.  A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatban: -

az ingyenes tankönyvek nyilvántartása,

-

szeptemberben a tankönyv felelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak,

-

tanév elején a napközis csoportok tankönyvekkel való ellátása,

-

júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése,

-

tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról, 25


-



intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt Dr. Szikra Sándor háziorvossal és Dr. Kutasi Judit fogszakorvossal. A szűrés idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyerekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi előírásait o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét o a tanulók kötelezettségeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

 iskolánk kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét

26




A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a következő viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a tanulókkal alá kell íratni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 13.1.1. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs 27




lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. a jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményben meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailben, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),



valamely érzékszervi (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,



a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,



a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

 a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

28




14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)



a tűz



a robbantással történő fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskolaépületet vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

igazgató



igazgatóhelyettes



tűzvédelmi felelős

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját



tűz esetén a tűzoltóságot



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget



személyi sérülés esetén a mentőket



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztó csengetéssel (3 rövid, 2 hosszú kell értesíteni), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítés terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglakozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 29






A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről



az elsősegélynyújtás megszervezéséről



a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról



az épület kiürítéséről

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatárét az intézmény igazgatója a felelős. 30




Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet: 

igazgatói irodában kell elhelyezni

15. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, - a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendben meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. 31




o Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. o A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 11. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést



részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 

a felelős dolgozók feladatait



a szükséges határidőket



a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét



a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét

1. Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak a normatív kedvezmény igénybevételére. 2. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 3. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 4. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 5. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzéktől az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 32




6. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 7. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 8. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 9. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat). 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola igazgatói iroda számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. Az igazgatói iroda számítógépén őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 33




8. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi informatikus segítségével az iskolatitkár a felelős. 18. A KÖZALKALMAZOTTAK KÖTELEZŐ ÉS ADHATÓ JUTTATÁSAI 18.1. Kötelező juttatások 18.1.1. Munkabér -

A közalkalmazott a Kjt. alapján megállapított besorolás szerinti járandóságát a tárgyhót követő 3 munkanapig a választott pénzintézetnél elhelyezett bankszámlájára kapja – nettó finanszírozás formájában.

18.1.3. Jubileumi jutalom -

Huszonöt, harminc, negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak a Kjt. 78. §-ában meghatározott mértékű jubileumi jutalom jár.

18.1.4. Szakmai szorzó -

Az 1998. évi XC. Törvény 120. § /8/ bekezdésének 1999. 01.01-től hatályos rendelkezései szerint a kjt. 1. számú mellékletében meghatározott feladat ellátására létesített munkakörbe kinevezett közalkalmazott garantált illetményét a feladathoz kapcsolódó szorzószámmal meg kell emelni.

18.1.5. További szakképesítés -

Amennyiben a közalkalmazott a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, ill. szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítéssel, szakképzettséggel is rendelkezik, s azt kötelező munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja, úgy – egy további szakképesítés esetén 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal – megnövelni garantált illetményét. (Kjt. 66.§.) /2

18.1.6. A kötelező pótlékok -

A kjt. 69.§. szerint: a közalkalmazott a 70-75.§. alapján illetménypótlékra jogosult. A közoktatásban járó pótlékokat a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 15.§-a szabályozza.

-

Kötelező pótlékok: 

vezetői pótlék



osztályfőnöki pótlék



munkaközösség-vezetői pótlék



gyógypedagógia pótlék



diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka

18.2. Adható pótlékok: 

felzárkóztatási pótlék



összevont osztályban tanítók pótléka



címpótlék 34




A kötelező pótlékok mértékét kormányrendelet szabályozza. Az 1. és 8. osztályos osztályfőnöki pótlékot nevelőtestületi határozattal 34%-ra emeltük. Az adható pótlékok anyagi fedezetét a fenntartó önkormányzatok biztosítják, ezért csak előzetes jóváhagyásukkal lehet odaítélni. 18.2.1. Kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés 18.2.2. Teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok 87.2.3. Jutalom 18.2.4. Ruházati költségtérítés 18.2.5. Étkezési hozzájárulás 18.2.6. Az önkormányzat 73/1998/IX.30./ határozata alapján a sikerrel pályázók részesedése 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 19.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény tartalmi tevékenységét bővítik, tanulóink hazaszeretetre nevelését segítik azok a megemlékezések, amelyek részben a miniszter tanévnyitó utasításában, részben az iskolai munkatervben szerepelnek. Másrészt szükséges az ünnepi formaságokat megadni a tanév rendjéhez kapcsolódó, évenként ismétlődő eseményeknek. -

Iskolai keretben emlékezünk az alábbi történelmi, társadalmi eseményekről: 

október 6.



október 23.



március 15.

19.1.1. A tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepélyek, események: 

tanévnyitó és tanévzáró ünnepély



az új első osztályosok fogadása



csibeavató



fáklyás felvonulás



diákközgyűlés



diákönkormányzati nap



Mikulás nap



iskolai fenyőünnepély



farsangi karnevál, jelmezbál



Valentin nap



DÖK-ös kirándulás



madarak és fák napja 35




gyermeknap



Fészekhagyó



ballagás



19.1.2. Hagyományaink ápolásával kapcsolatos teendőink 19.1.3. Felnőtt közösségek hagyományai: 

új munkatársak köszöntése



intézményünkből távozó munkatársaktól történő elköszönés



nyugállományba vonulók búcsúztatás



közös pedagógusnap



szülők – nevelők bálja



munkatársai kirándulások

19.1.3.1. Iskolai közösségek hagyományai 

Valentin-napi megemlékezés



nőnapi megemlékezés



kirándulások, túrák, táborok

19.1.3.2.Általános tudnivalók 

Az osztálytermek – faliújságok, közösségi falak – is tükrözzék a jeles napok közeledtét.



A munkaterv szerinti iskolai megemlékezéseken az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója az alkalomhoz illő öltözékével fejezze ki tiszteletét az esemény iránt.



Nagy események kerek számú, jubileumi megemlékezéseit kövesse az intézményen belül is reprezentatív megjelenítés.



Amennyiben jeles ünnepeink tiszteletére a község, faluház külön ünnepséget, megemlékezést szervez, azon az iskola pedagógusainak és nevelőinek – előzetes megbeszélés alapján – teljességében vagy csoportosan képviseltetnie kell magát

36




ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: 

a fenntartó



a nevelőtestület



az iskola igazgatója



a szülői munkaközösség iskolai vezetősége



a diákönkormányzat iskolai vezetősége

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változatása nélkül is módosíthatja.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL: Az iskola szervezeti és működési szabályzatának 1-1 példánya megtalálható:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az igazgatói irodában  az iskola nevelői szobáiban  ladiiskmesztegnyo.eoldal.hu

37




MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet 1. A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A Ladi János Általános Iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők: 

az iskola tanulói összetétele



a Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok



az iskola nevelési és oktatási célja



az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere



az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja

2. Iskolán kívüli tényezők:  lehetőség a Községi Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére  a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása 3. Az iskola szerkezete és profilja:  alapfokú oktatás és nevelés napközi otthonos és tanulószobai ellátás 1-8. évfolyamon  tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolai oktatása 1-8. évfolyamon 4. Nevelési és oktatási célja:  sokoldalúan fejlett testileg-lelkileg egészséges harmonikus személyiségű gyermekek nevelésére törekszünk, akik képesek a társadalomba beilleszkedni és ott helyt állni  nevelő – oktató tevékenységünk alkalmazkodjon a tanuló egyéni képességeihez, kezelje kiemelten a felzárkóztatás és a tehetséggondozás kérdését  az oktatás mindenkori tartalma legyen alkalmas a korszerű alapműveltség elsajátítására, készítsen fel önálló ismeretszerzésre, pályaválasztásra 38




 a hétköznapok gyakorlatában legyen természetes a kulturált magatartás, egymás közti kommunikáció kölcsönös igényessége, tisztasága  ismerjék meg és óvják környezetük értékeit II.

Az állomány gyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):  vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján  ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen

III.

A gyűjtés szintje és mélysége: Kézikönyvtári állomány:

1.

- Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2.

Ismeretterjesztő irodalom:

- Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok 3.

Szépirodalom:

- Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások, cigány kisebbségi irodalom. 4.

Pedagógiai gyűjtemény:

- Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: 

pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák



fogalomgyűjtemények, szótárak



pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók



a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom



a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma



a tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei



a tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom 39






az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények



oktatási intézmények tájékoztatói



általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok



az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag):

5.

- Válogatva gyűjtendők a következők:

IV.



a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák



könyvtári jogszabályok, irányelvek



az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok

A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

40




2.sz. melléklet 2. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. Törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskolai igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

igazgatóhelyettes



gazdasági vezető



iskolatitkár

 A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettes  gazdasági vezető  iskolatitkár  osztályfőnökök  napközis nevelők  gyermek- és ifjúság védelmi felelős a) Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:  Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatban: 

igazgatóhelyettes 41





gazdasági vezető



iskolatitkár


 A tanulók adatait továbbíthatja: 

fenntartó bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;



a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;



a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;



a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár;



a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskoláéhoz, adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök;



az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató;



a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8.

a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: 

összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár)



törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök)



bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök)



beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár) 42






osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök)



napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető)



diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár)

b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásához csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

43




3. melléklet 3. INFORMATIKAI SZABÁLYZAT Iskolánk informatikai stratégiája 1. A stratégia célja, iskola informatikai jövő képe, stratégia célterületei: A. Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése - az oktatás hatékonyságának növelése, - a kompetencia alapú oktatás támogatása, - a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatása, - a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat, - az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, - a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodóképesség kifejlesztése, - és a decentralizált – helyhez nem kötött tanulási folyamat támogatása, -valamint az IKT módszertani segédletére támaszkodó pedagógus-, alap- és továbbképzés megteremtése B. A tananyag- és kiegészítő tudásbázisok elektronikus hozzáférhetőségének lehetővé tétele (alap és kiegészítő tananyagok „digitalizációja") - az oktatás módszertani fejlődéséhez szükséges eszközök fejlesztése és biztosítása, - a multimédia eszközrendszerének hatékony kihasználása, - az egyedi fejlődéshez igazodó tanulási folyamat, valamint a helyhez nem kötött tanulás támogatása, - a papírmentes dokumentáció elterjesztése, C. Az intézményi informatikai infrastruktúra folyamatos biztosítása. - az idegen-nyelv oktatás, a készségek elsajátításának támogatása, - és az erőforrások hatékonyabb kihasználása - Az IKT- ra támaszkodó oktatási módszerek alkalmazásához az eszközszükséglet naprakész és folyamatos biztosítása a tanulás színterein (osztályterem, könyvtár, informatika terem, otthon). - A pedagógusok, tanárok oktatási, képzési, adminisztrációs, továbbképzési tevékenységéhez kapcsolódó eszközszükséglet folyamatos fejlesztése, biztosítása. - Az intézményi adminisztrációt és működést támogató eszközszükséglet biztosítása. - Tanuló- számítógép arány javítása, az EU-s normákhoz való közelítése. - Intézményi hálózati hozzáférési helyek bővítése.

44




D. Az oktatási, valamint a hozzá kapcsolódó ellenőrzési és egyéb adminisztrációs folyamatokat megfelelő minőséggel szolgáltató IT alkalmazások és infrastruktúra folyamatos fejlesztése, biztosítása a költségalapú gazdálkodás bevezetése. A hatékony belső adminisztráció feltételeinek megteremtése („papírmentes iroda") • A hatékonyabb emberi erőforrás gazdálkodás megteremtése • A vezetői döntéshozatali folyamatok minőségének emelése IKT az oktatásban Lehetőség szerint minden tanítási órán kerüljön sor IKT-val támogatott tananyag bemutatására Mindazon lehetőségek kihasználása, mellyel iskolánk rendelkezik. Célkitűzés 

Valamennyi tanterem digitális tananyag megjelenítésére legyen alkalmas



valamennyi pedagógus napi szinten legyen képes használni az IKT-t támogató eszközöket

II. Várható eredmények - Pedagógus: valamennyi pedagógus rendelkezzen valamilyen informatikával kapcsolatos továbbképzéssel. Ezeket az ismereteket napi szinten használja, mind a felkészülés, mind a tanítási órák esetében. Kapcsolattartásában – mind az intézményi, mind a szülői szinten – egyre nagyobb teret kap az e-mail alkalmazása, információforrás felhasználásra. Ismereteinek alkalmazási körébe tartozik a jelentések, dokumentációk, iskolai anyagok digitális megjelenítése. • A pedagógusok, tanárok az órára való felkészülés keretében több, előre elkészített, feldolgozott tananyag és tanmenet közül választhatnak, amelyek online módon elérhetőek, tovább szerkeszthetőek és alakíthatóak. Az opcionálisan választható tananyagok és tanmenet mellé módszertani útmutató is tartozik, amelyek az önálló innováció tevékenységeként az intézmények fejlesztő műhelyeiben alakultak ki. A különféle tananyagok illeszkednek a különböző igényekhez (hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény, iskola típus, stb.) • Az órán a pedagógus, tanár, az előre elkészített anyagot multimédiás tartalmak bemutatására is alkalmas berendezéssel mutatja be, felhasználva az „IKT az oktatásban" témában megszerzett ismereteit. • A diákok interaktív módon tapasztalhatják meg, illetve alakíthatják a tananyag elemeit, ami jelentősen hozzájárul a megértéshez és a tananyag elsajátításához.

45




A diákok az órán kívüli időszakban is hozzáférnek az órai anyaghoz, annak kiegészítéseihez, ezekkel kapcsolatban önellenőrző és tanári ellenőrzés mellett végezhető feladatokat kapnak. A tananyaggal kapcsolatban órán kívül is kérdéseket tehetnek fel online módon. • A pedagógus, tanár a dolgozatokat, házi feladatokat elektronikus módon gyűjti be és a feladat típustól függően, elektronikusan értékeli is ki • A pedagógusok, tanárok, adott esetben a diákok is közreműködnek a tananyag-fejlesztésben. • A tankönyvek, szöveggyűjtemények, szótárak, lexikonok jelentős része elektronikus formában is hozzáférhetővé válik, ami jelentős segítséget jelenthet a tartóstankönyv program számára, csökkenti az iskolatáskák súlyát, valamint a tankönyvek előállítás költségeit. • Az oktatási intézmény nagy sávszélességű Internet kapcsolattal rendelkezik és legalább annyi számítógépes állomással, ahány az IKT-vel támogatott tananyagok tárgyainak oktatásához szükséges. Az intézmények minden egyes pedagógusa, tanára külön számítógéppel dolgozhat, amely munkát egységes adminisztrációs rendszer támogat az oktatás minden területén. - Tanuló: Olyan informatikai alkalmazási lehetőségeket sajátítson el, melyek segítségével a munkaerőpiacon megállja helyét, tanulmányai során megfelelő szintű informatikai alkalmazási ismereteket szerezzen. • Megvalósul a diákok és számítástechnikai eszközök arányában az 1:1 arány. • Az oktatás minden szereplője (diákok, oktatók, intézmények, stb.) egyedi azonosítóval rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az összes oktatási esemény, folyamat nyomon követhetővé váljék. Különösen vonatkozik a nyomon követés a mérés-értékelés eredményeire. • A tanulók tanulmányi előrehaladása, az intézménnyel való kapcsolata, esetleges kedvezményei egyértelműen és egyszerűen meghatározhatóak. • Az élethosszig tartó tanuláshoz, a távoktatáshoz, az eLearninghez a hátteret az egyénre szabott jogosultsági beállítások alkalmazását lehetővé tevő egyedi azonosító rendszer teremi meg. • A prezentációs technológiák, a projektorok, aktív táblák, szintén a mindennapi felhasználás eszközeivé válhatnak. • A diákok, pedagógusok számára egyértelmű látszik, közvetlen módon hat az Információs társadalom pozitív, motiváló hatása. • A számítógép ellátottság és a kommunikációs alapinfrastruktúra lehetőséget biztosít az oktatási intézményrendszerben szükséges szolgáltatások kialakítására, a képzések pedig ezek felhasználására

46




III. Helyzetelemzés 1. Alapfeladataink és kiegészítő tevékenységünk ellátásához a szükséges eszközökkel rendelkezünk. Legjelentősebb mértékben informatikai eszközellátottságunk javult. A HEFOP pályázati pénzből 5.150.000 - Ft-ot költöttünk, mely az alábbi eszközök beszerzését biztosította: - 8 db hordozható számítógép - 3 db asztali számítógép - 5 db interaktív tábla - 5 db projektor Támogatásként 8 db jó állapotú számítógéppel is gazdagodtunk. TÁMOP 3.1.4. pályázaton notebookokat, illetve interaktív anyagokat szereztünk be1.800.000 ft értékben. TIOP 3.1.1. pályázat keretében 3 tantermi csomaggal, 1 SNI I. csomaggal, illetve 8 számítógéppel lettünk gazdagabbak. Az intézmény összes tantermében elérhetővé tettük az internet – hozzáférést. Az iskola 8 tanteremmel, 4 szaktanteremmel, 2 kis tanteremmel, konyhával, könyvtárral felszerelt. A tantermek közül mind a 8 tanteremben interaktív tábla, informatika tantermünkben 15 gép áll rendelkezése. Alsó tagozatban most váltjuk a krétás táblákat fehér zománcozott és interaktívvá tehető táblákkal, így 4 alsós teremben 4 interaktív tábla is van . Az önkormányzat minden évben rendelkezésre bocsájtja az éves működésre szükséges összeget költségvetés formájában. Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk. A fejlesztést elsősorban saját pénzeszközeink megtakarításával, bérmegtakarításból és hatékonyabb gazdálkodásból vált lehetővé. 2. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon A számítógép napi munkaeszköz. Az iskola nevelői az elmúlt öt évben rendkívül jelentős előrelépést tettek a tanítási órákon használt informatikai lehetőségek terén. Felső tagozatban matematika, magyar, fizika, földrajz, biológia és természetismeret tantárgyak keretében a tanítási órák egész éves tervezése és megvalósítása Power Pointos, illetve Smart Notebook formátumban. Alsó tagozaton is egyre szélesebb körben terjed az IKT-s órák használata, több bemutató órát tartanak kollégáink saját, illetve külsős kollégáink részére. Alsó tagozaton magyar, matematika, ének és környezetismeret órákon használják előszeretettel ezeket a lehetőségeket. 47




2009. szeptemberétől használjuk a MOZAIK tankönyvkiadó környezet, ének digitális tananyagszoftverét. 2008 óta folyamatosan használjuk a Műszaki Kiadó matematika interaktív anyagait. 3. Az informatika alkalmazása egyéb területeken Egyre többször jelennek meg ünnepségeken ez irányú igények, ahol kivetítésre és más effektek használatára kiválóan alkalmasak. Valamennyi kollégánk rendelkezik e-mail címmel, így az egyes anyagokat, felhívásokat körlevél formájában azonnal megismerhetik. 4. Informatika a tanítási órákon

4.1.Alapelvek - Valamennyi, az oktatásban résztvevő számára elérhető informatikai hozzáférhetőség, - Kiemelt terület a tanítási óra - Informatikai kultúra magas színvonalú alkalmazása IKT- vel támogatott módszerek adaptálása, elterjesztése 

Iskolánk jelenleg a Cartographia földrajz és magyar teljes körű alkalmazási lehetőségével rendelkezik digitális tananyag és térkép szinten.



EMDT anyagait megvásároltuk



A MOZAIK digitális tananyagrendszerének teljes használati jogával rendelkezünk

Mozabook, Mozaweb 

Sulinova műveltségi területek által biztosított elérhetőségek alkalmazás

matematika, szövegértés, idegen nyelv területen. Intézményi informatikai infrastruktúra jelenlegi helyzet két tanterem kivételével mindegyikben van projektor a digitális tartalmakat meg tudjuk jeleníteni pedagógusaink megfelelő ismeretekkel rendelkeznek Célkitűzés az előzőekben megfogalmazott teljes informatikai lefedettség biztosítása.

48




IKT felhasználói ismeretek (tanár továbbképzés) Jelenlegi helyzet:Jelenleg a kollégák kétharmada alkalmazza minden gond nélkül az IKT eszközöket Célkitűzés: Valamennyi kolléga legyen képes az IKT eszközök napi használatára Tanév

Fejlesztés

2004/2005

Könyvtár áthelyezése a magyar terem helyére, így külön számítástechnika termet tudtunk kialakítani.

2005/2006

3 számítógép vásárlása

2006/2007

HEFOP pályázati keretből beruházás

2007/2008

Minden tantermet elláttunk vezetékes internet kapcsolattal.

2008/2009

Projektor és lap-top beszerzés, tanterem multimédiás tanteremmé való kialakítása. Vásároltunk nyolc db számítógépet, így minden alsós teremben egy gép elhelyezésre került.

2009/2010

TÁMOP pályázati pénzből beruházás Megvásároltuk a Cartográpfia Rt irodalom és földrajz DVD készletét, az EMDT alsós csomag beszerzése

5. Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége, részvétele tanfolyamokon 2005-től Képzési típus

Létszám

%

1.

Nincs semmilyen informatikai ismerete, nem tudja használni a számítógépet.

0

0%

2.

Nem vett részt semmilyen képzésben, de tudja alapszinten használni a szg-et.

4

25 %

3.

Önképzés

8

50 %

4.

Baráti, kollegiális képzés

6

38 %

5.

30 óránál rövidebb tanfolyam

3

19 %

6.

ECDL start bizonyítványa van

6

38 %

7.

ECDL teljes bizonyítványa van

0

0

8.

Szoftverüzemeltető (OKJ) bizonyítványa van

0

0

9.

Oktatási informatikus képzettsége van

0

0

10.

Informatika szakos tanár

0

0

11.

Módszertani képzésen vett részt a tanórai használatra vonatkozóan

8

50 %

12.

Egyéb, legalább 30 órás, tanúsítvánnyal járó tanfolyam

6

38 %

13.

SDT-képzés (Sulinet)

7

44 %

14.

Számítógép kezelése alapszinten

16

100 %

15.

IKT eszközök alkalmazása napi szinten

10

63 %

49




6. Az informatika tantárgy tanítása 1. Mely évfolyamokon, és heti hány órában van tanterv szerinti informatika óra? évfolyam

Csoport

óraszám

4. osztály

1

1

5. osztály

1

1

6. osztály

1

1

7. osztály

1

1

8. osztály

1

1

megjegyzés

2. Heti hány órában van szakkör és/vagy felzárkóztatás informatikából? 2 ÓRA 3. Szervez-e az intézmény a tanulók részére ECDL vizsgára és/vagy OKJ-s számítástechnikai szakképesítő vizsgára való felkészítést?

nem

4. Szerveznek-e intézményi szinten informatika tanulmányi versenyt? Nem 7. Informatikai eszközök alkalmazása egyéb tantárgyak tanításánál 1. Mely évfolyamokon, és mely tantárgyakból használják a kollégák az informatikai eszközöket nem informatika órán? évfolyam

tantárgy(ak):

1.

Matematika, magyar, környezetismeret, ének,

2.

Környezetismeret, rajz, matematika, szövegértés, ének

3.

környezetismeret, rajz, ének

4.

Magyar, környezetismeret

5.

Matematika, magyar, természetismeret

6.

Matematika, magyar, természetismeret

7.

Matematika, magyar, biológia, földrajz, fizika

8.

Matematika, magyar, biológia, földrajz, fizika

2. A pedagógusok kb. hány százaléka használja az informatikai eszközöket a tanítási órán:11 fő 69%

50




8. Az informatika alkalmazása egyéb területeken 1. Mire használják a kollégák a számítógépet? Tevékenység

soha

ritkán

gyakran

Órára felkészülés

X

Tanórai munka

X

Levelezés

X

Böngészés

X

Hivatalos ügyek elintézése

X

Iskolai adminisztráció

X

pl. felmérések, statisztika Közösségi oldalak

X

(iwiw, facebook) Chat

X

2. A tanári szobá(k)ban lévő számítógép használatára vonatkozik a következő kérdés. Jelölje a megfelelő választ! A számítógépet a nap nagy részében nem használják A kollégák kis része rendszeresen használja A kollégák döntő része rendszeresen használja

3. Van-e az intézménynek weblapja? Jelölje a megfelelő választ! van, és a rendszergazda készíti van, és tanár kolléga készíti van, és tanár kolléga diákokkal együtt készíti van, és a diákok készítik nincs, de tervezzük elkészítését

51




4. Hogyan oldják meg az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalát? KIR, honlap 5. Van-e az intézménynek belső levelező rendszere? Jelölje a megfelelő választ! van, a pedagógusok használják van, a pedagógusok és az egyéb alkalmazottak használják van, a pedagógusok, az egyéb alkalmazottak és a diákok használják nincs 6. Van-e lehetősége a diákoknak tanórán kívül az informatika eszközök használatára? igen

nem

ha igen, sorolja fel ezeket a területeket: szakkör, szabadidő, tanóra Az alsós szöveges értékelést az első időszaktól kezdődően számítógép segítségével végezték a kollégák. 9. Megválaszolandó kérdések, válaszok. 

Internet

· Milyen Internet hozzáféréssel rendelkezik?

4 Mbit/s

· Mi lenne az optimális sávszélesség az iskola kiszolgálására?

8 Mbit/s

· Milyen aktív eszközökkel és milyen hálózati topológiában képzeli el az iskola a jövőbeli működést? Router, wifi, · Miben és hogyan segíti az informatikai hálózat a tantermek és szaktantermek (kivéve számítógépes labor) kiszolgálását? Minden teremben internetes hozzáférés · Hány tanterem Internetes ellátását kívánja megoldani az intézmény? Már minden tanterem rendelkezik nettel · Hogyan segíti a hálózat a tantermi csomag fogadását? Szavazó és feleltető-rendszer kiépítése · Hogyan szeretne megoldani az iskola a közösségi terek hálózati lefedését? Bármelyik terem alkalmas rá 

IKT eszközök fogadása

· Hogyan készítik fel a tantermeket a tantermi csomag (interaktív tábla, projektor, notebook) fogadására? (Hálózati végpontok, elektromos csatlakozok, szabad falfelületek, tartókonzol a projektornak, tanári munkaállomás helye, stb.) · Hogyan kívánják megoldani a hordozható eszközök tárolását, használatát és védelmét? elzárás · Hogyan kívánják megoldani az eszközök üzemeltetését, karbantartását? · Hova kerülnek az új tanulói munkaállomások, és hogyan biztosítják, hogy minden 10. tanulóra jusson munkaállomás (eszközök elhelyezése, hozzáférhetősége, időbeosztás, stb.) pályázat 52






Tartalomszolgáltatás

· Milyen online tartalmak megosztását végzi jelenleg az intézmény, es milyen módon (önálló webszerver, központi tárhely, stb.)? még nincs · Milyen bővítéseket tervez az intézmény az online tartalmak közzétételében? (Szülők és fenntartók tájékoztatása, intézményi statisztikai adatok, óravázlatok, otthoni feladatok, digitális tananyagok, fórum, online segítségnyújtás). Honlapon keresztül, kir, · Milyen eszközökkel támogatja az intézmény a központi adatszolgáltatást? 

Adatvédelem és biztonság

· Milyen intézkedéseket indított el az intézmény az alábbi védelmi megoldások kiépítésére: munkaállomások vírusvédelme, központi alkalmazások (szerverek) vírusvédelme, antispam, tartalomszűrés, adathalászat? Nincs server, ingyenes vírusirtók vannak 10. Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése : Kiemelten kezeljük a multimédiás szoftvereket, melyeket az elsők között szerzünk be. Intézményünk jól ellátott informatikai eszközökkel. Számítógépes szaktanteremben 15 gép áll rendelkezésre. Minden alsó tagozatos osztályban egy-egy db számítógép áll rendelkezésre a gyakorló szoftverek alkalmazására. Ezeken a gépeken történik a szöveges értékelés is. Minden tantermünk el van látva vezetékes internet elérhetőséggel. E mellett szeretnénk kialakítani a WIFI hálózatot is, hogy a notebookokat is lehessen használni. A tanári szobákban 1 db scanner (lapbeolvasó), 2 nyomtató áll rendelkezésre. Ezen kívül digitális fényképezőgép és egy db videokamera áll rendelkezésre. Iskolánkban belső hang és kép továbbítására alkalmas stúdió található, ami sajnos felújításra szorul. Valamennyi irodai helyiségünk megfelelő számítógéppel van ellátva, a megfelelő könyvelői és tanügyi (TANINFORM) programokkal. Iskolánknak önálló WEB-lapja van: www.ladiiskmesztegnyo.eoldal.hu 11. Pályázati lehetőségek: 2006. HEFOP 3.1.3. Legjelentősebb mértékben informatikai eszközellátottságunk javult. A HEFOP pályázati pénzből 5.150.000,- Ft-ot költöttünk, mely az alábbi eszközök beszerzését biztosította: - 8 db hordozható számítógép - 3 db asztali számítógép - 5 db interaktív tábla 53




- 5 db projektor Támogatásként 8 db jó állapotú számítógéppel is gazdagodtunk. Az intézmény összes tantermében elérhetővé tettük az internet – hozzáférést 2009. TÁMOP 3.1.4. 2010. TIOP-1.1.1.-07/1-2008-0403 „ A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra fejlesztése IV. SWOT elemzés: Gyengeségek:

Erősségek: Céltudatos fejlesztési stratégia az iskolavezetés részéről Tantermek felszereltsége Innovatív tantestület A tantestület motivált az IKT bevezetésében Új módszertani kultúra és eszközök alkalmazása az oktatás területén

Kevés férőhely – nincs bővítési lehetőség Nincs hálózat Kapcsolat a szülőkkel Lassú internet Elavult gépek

Alapvető informatikai végzettség Fogékony tanulók

Lehetőségek:

Veszélyek:

Önálló gazdálkodás Pályázati lehetőségek (HEFOP, TÁMOP, TIOP)

A módszerek technikai jellegű kezelése Az informatikára kevésbé fogékony pedagógusok háttérbe szorulása Értékelés nehézsége Személyes kapcsolatok lazulása Az új munkaformákra való átállás alatt a megszokott értékelés, feladatkiosztás elmaradása esetén negatív kritika a szülők részéről A finanszírozási források korlátozottak

Érdeklődés a pedagógusok részéről Új IKT tartalmak megismerése A pályázatok folyamatos figyelésével és az iskolai alapítvány éves felhasználható keretével az IKT eszközök folyamatosan pótolhatók, az újdonságok beszerezhetők

54




Célfa 1.

IKT elterjesztése az intézményben

Finanszírozá -si probléma

Elavult technikai feltételek

Korszerűtlen tantermek

Egyes tantermek felújításra szorulnak

IKT eszközök a számtech teremben elavultak

Tantestület összetétele

Kevés szakmai interfész

Lassú internet

Kevés számítógép a gyerekek számára

55

Humán erőforrás problémák

Kevés mobil munka állomás

Állandó rendszergazda hiánya

Több pedagógus IKT módszertani ismeretének hiánya




Cél-fa 2.

Piacképes tudás

Pályázati források keresése

Technikai feltételek javítása

Infrastruktúra javítása

Lehetséges felújítások felmérése

Tárgyalás a mű -emlék védelemmel

Tantestületi innováció

Kapcsolat felvétele cégekkel, támogatók kal

Sávszé lesség növelése

56

WIFI kiépítése

Motivált pedagógusok

Új szoftverek

Kapcsolat más intézménynyel

Továbbképzések




V. Stratégiai célok szempont és feladat rendszere 5.1. Feltételek megteremtése: 5.1.1. Technikai feltételek: Iskolánk a lehetőségek ismeretében kb. két év múlva tudja biztosítani a teljes IKT lefedettséget. Ebben elsősorban a tantermi lehetőségek biztosításában van lehetőségünk. (Projektor-laptop-interaktív felület). Pályázat keretében szeretnénk megoldani egy tanterem teljes informatikai lefedettségét. 5.1.2. Személyi feltételek: Iskolánk pedagógusai az eszközökhöz hasonlóan kb. két év múlva lesznek olyan helyzetben, amikor az IKT eszközök alkalmazására szinte teljes körűen (95%-ban) lesznek felkészülve. 5.1.3. Módszertan: A teljes körű programcsomagok bevezetésében közreműködő kollégák valamennyien részt vettek IKT, vagy SDT kompetencia felkészítésben. Jelentős részük már a 2007-es év tavaszán részt vett multimédiás eszközök tanfolyamon az HEFOP szervezésében. Erre nagy szükség volt, ezen ismereteket kollégáink maximálisan tudják használni a tanítási órákon. Kollégáink rendszeresen tartanak házon belül bemutatókat, konzultációkat, amikor is a legfrissebb eljárásokat mutatják be. 5.1.4. Digitális tananyagok: A Stratégiában említett Mozabook és Mozaweb teljes körű elérhetőség révén – melyet megvásároltunk – rendelkezésünkre áll. Ezen kívül rendelkezünk a Cartográphia komplett földrajz és irodalom atlaszának, tantárgyának változatával, ami korrekt és nagyon jól használható, valamint az Apáczai Kiadó tankönyveihez kapható digitális anyagokkal, illetve az EMTB anyagaival. Rendelkezünk az I-doctum 10 tananyagos interaktív változatával. 5.1.5. Tantárgytömbösítés: A tantárgytömbösítést négy tantárgynál vezettük be 7-8, évfolyamon két osztályban: fizika, kémia, biológia és földrajz. Ebben az esetben két szaktanteremben, két interaktív tábla és 4 db laptop áll rendelkezésre. Terveink szerint az IKT órák arány megközelíti a 50%-t, mivel technikai lehetőségeink ezt biztosítják. Ezen órákon eddig is magas volt az ilyen jellegű arány.

57



Fő cél, fejlesztendő terület

Vezetés:


Részcélok

Időtáv

Sikerkritérium

Mit szeretnénk elérni?

rövid,

Mikor

közép,

mondjuk,

hosszú

hogy teljesült?

Értékelés Ki végzi? Mikor, milyen időközönként?

Feladat az oktatáspolitikai céloknak megfelelő multimédiás, prezentációs és ügyviteli eszköz-park megteremtése az intézményben, egyfelől a pedagógiai munka, másfelől az adminisztráció és iskolavezetés

H

IG.

K

IG.

H

IG.

támogatása érdekében; meg kell oldani az eszköz-park folyamatos szinten-tartását Feladat a regionális és iskola-fenntartói információs, ügyviteli és vezetői információs rendszerek létrejöttének támogatása Feladat az intézményi ügyviteli rendszerekre vonatkozó általános és részletes követelmények meghatározása, ilyen rendszerek kifejlesztésének és bevezetésének komplett támogatása, a helyi és központi adatbázisok és alkalmazások közötti adatcsere és folyamatszintű kapcsolatok megvalósítása. Feladat: a vezetői Információs Rendszer kialakítása,amely helyi adatbázisra épül és adatcsere kapcsolatban van az fenntartó helyi adatbázisával. 58

H IG.

Hogyan?


Technikai feltételek:



Feladat: belső hálózat és Intranet szolgáltatás

IG.

fejlesztése

K

• IKT eszközök, valamint az alap informatikai infrastruktúra fejlesztése, az intézményi beszerzések

K

IG.

R

IG.

H

IG.

R

IG.

támogatása. Feladat: legalább a tanári szoba és néhány tanterem összekötése, felhasználva a drótnélküli helyi hálózati technológiát Feladat: olyan iskolai hálózat létrehozása, amely innovációs központ szerepet tölt be az oktatás tartalmi és egyéb modernizációjában. Személyi feltételek:

Feladat a felhasználói szintű számítógép-használat megfelelő szintű beépülése a pedagógus-képzésbe és továbbképzésbe • Egységes oktatási adatbázis struktúra kialakítása, a Mérésvezető Minőségvezető

mérésértékelési eredmények nyomon követésének biztosítása, egységes alkalmazás specifikációk kialakítása az intézményi mérés-értékelési rendszerben, intézményi adminisztrációs és vezetői információrendszer kialakítása és fejlesztése az IKT eszközök tudatos alkalmazásával, egységes minőségbiztosítási rendszer megteremtése, intézményi önértékelések. 59

R




• Az iskolarendszeren kívüli informatikai tanfolyamok elvégzésének és vizsgák letételének támogatása. Módszertan:

R

Ig.

Feladat az IKT eszközök oktatásban való felhasználási lehetőségeinek és módszertanának kialakítása, valamint azok beépítése a pedagógiai

Ig. R

Mkvez.

R

Ig.

programba • Az IKT-ra épülő oktatási módszertan elterjesztése, valamint a digitális tartalmak felhasználása érdekében a pedagógus továbbképzés támogatása. • IKT alapú, kollaboratív oktatási módszertan kifejlesztése érdekében az oktatási módszertan

Ig.

intézményi szintű fejlesztése, új tanulásirányítási

R

Mkvez.

R

Ig.

tartalmának feltöltése

K

könyvtár

Feladat: digitális tananyaggyűjtemények megismerése.

R

könyvtár

eljárások bevezetése, tervezése. Digitális tananyagok:

Feladat a digitális tananyag-fejlesztő eszközök elterjedésének és felhasználásának támogatása, elektronikus tananyagok előállítása és fejlesztése Feladat a helyi digitális tananyagtár felállítása,

Dokumentumok

Feladat az informatikai ismeretek és készségek kellően hangsúlyos megjelentetése a helyi tantervi szabályozásokban; ezek folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti korrekciója 60

Ig. K

- 62 -

62

A LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kovácsné Vanderer Ágota Igazgató 2013

Recommend Documents