A közúti és vasúti vagyonkezelés helyzete
Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest (KKK) 2014. május 6
dr. Udvardi János
1
dr. Udvardi János
2
Vagyonkezelt állami közúti és vasúti eszközök nagyságrendje, összetétele Összetétel vagyonkezelők szerint
2012. évi MNV Zrt. beszámoló MNV Zrt. rábízott vagyon Ebből: KKK NIF MÁV GYSEV Egyéb
KKK-NIF-MÁV -GYSEV vagyon együtt
Mrd Ft 12 379 5 719 861 341 53 5 405
KKK 5719 NIF
6974 (56,3 %)
Országos közlekedési hálózatok hossza kb. Vasút vonalak MÁV 7 600 km GYSEV 340 km Országos közutak KKK vagyonkezelésű 31 000 km Koncessziós utak (M-5, M-6) 500 km Ebből autópálya 1 500 km
MÁV GYSEV
Egyéb
Önkormányzati (helyi) közút (OKA szerint) 150 000 km
dr. Udvardi János
3
Makro szintű vagyongazdálkodási tényezők
1. A közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra sajátosságai: - csak állami (önkormányzati) tulajdonban (vagy koncesszióban) lehet, - a vagyontárgyak csak egy szakasz hosszában egységként értelmezhetők, (az egy állami tulajdonú ingatlan, rajta egy felépítmény elve nehezen alkalmazható). - működtetése sokoldalú összefüggésekkel jár, - az alkalmazott technológia és az eszközstruktúra egyre modernebb és bonyolultabb (informatikai, távközlési, biztonsági, elektromos stb. rendszerek) 2. Jogszabályi determináltság (vagyontörvények, Áht, költségvetési törvény, vasúti és közúti törvények, EU előírások, számviteli törvény, társasági számviteli politika stb), vagy a jogi szabályozás hiánya (pl. feladatellátás, követendő eljárás, ingyenes vagyonátadás, adó- és illeték, ÁFA kérdése). 3. Ingatlanok tulajdonjogi rendezettsége. ( A kb. 60 000 KKK vagyonkezelésű ingatlanból mintegy 7000, a kb. 16 000 vasúti ingatlanból mintegy 2-3000 tulajdonjogilag rendezetlen). 4. A hatósági engedélyezés specialitásai, a hatóságok, ügyfelek érintettek széles köre és sokféle érdeke (fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, forgalomból kivonás, megszüntetés esetén).
dr. Udvardi János
4
Mikro szintű adottságok, követelmények
• •
• • •
•
Vagyonkezelő szervezetek tulajdoni formája (költségvetési szervezet, vagy társaság), az állami tulajdon aránya. Finanszírozási összefüggések (hazai költségvetés, EU források,) és számviteli szabályok. (Az EU rendelkezései feltételezik a beruházással érintett földterületek tulajdonjogi rendezettségét, de nem írja elő a 100 %-os rendezettségi állapotot az adott beruházások befejezésének időpontjában, viszont kötelező az üzembe helyezés és a számviteli aktiválás). Az egyedi fejlesztési (beruházási) támogatási szerződésekből származó követelmények. A vagyonkezelő szervezet (társaság, költségvetési szerv) belső tárgyi, személyi, szervezeti feltételei. Vagyonkezelési előzmények ismerete (a beruházási folyamat és a létrehozott eszközök múltja), vagyongazdálkodási tradíciók az adott szervezeten belül. Az érvényben lévő vagyonkezelési szerződések speciális előírásai. (Általában a vagyonkezelt eszközök struktúrájától függ).
dr. Udvardi János
5
A vagyonkezelés jelenlegi helyzete • •
• •
•
1998 és 2014 között jelentős volumenű hálózatfejlesztés (ISPA, KÖZOP, EIB és hazai forrásfelhasználás kb. 1500-1800 Mrd Ft), folyamatos változások a jogszabályi környezetben, a fejlesztő és üzemeltető szervezetek) körében, a feladatok elosztásában. 2006-tól az alapvető vagyongazdálkodási szabályok rögzítése a vagyontörvényekben, a számviteli törvényben, a vasúti törvényben a közúti törvényben és más jogszabályokban. Az egyes jogszabályi rendelkezések valamint a valós gyakorlat közötti „ ún. finomhangolás”, a nem egyértelmű összefüggések értelmezése folyamatosan, de utólagosan valósul meg. Az első közúti vagyonátadási hullám 2006-ban a NIF-MNV-KKK közötti aktiválással (450 Mrd Ft gyorsforgalmi út), 2007-2008-ban (Széchenyi terves utak 10 Mrd Ft + 9 MK-s körforgalmi csomópont kb. 7 Mrd Ft). 2013 évben megvalósult 23 vasúti projekt átadása (NIF-MÁV-MNV között) 147 Mrd Ft értékben 2014-évi tervezett vagyonátadás - vasút: 8 projekt 256 Mrd Ft, - közút: 208 projekt 686 Mrd Ft. 2007-től a beruházások elsősorban EU-s forrásokból történnek (ált. 85 %-15 % arány). Vagyonátadás-átvétel terén lemaradásunkat 2014-2015-ben kellene behoznunk. A vagyonátadási problémák újratermelődését meg kell akadályozni jogszabályi eszközökkel és egyedi intézkedésekkel.
dr. Udvardi János
6
Legfőbb problémák •
• •
• •
Jogszabályi előírások közötti részleges diszharmónia, szabályozási hiányosságok (hatáskörök deklarálása, infrastrukturális vagyon sajátosságainak megjelenítése, a vagyontörvények és ágazati törvények ellentmondásainak értelmezése) Ingatlanok tulajdoni rendezetlensége, ami a számviteli elszámolás és a vagyonkezelői jog gyakorlása terén okozhat problémákat. A vagyonkezelő szervezetek működésével összefüggő okok: - adminisztráció nagy volumene, feszes határideje + rendkívüli ad-hoc ügyek időigénye, - tárgyi és személyi feltételek hiánya, az érintett szervezetek (személyek) leterheltsége, - megfelelő elméleti és gyakorlati koncepciók, célok, elvek, módszertan hiánya, - a feladatok végrehajtásának nem megfelelő ütemezése, - a folyamatok koordinációjának, számonkérésének elmaradása (szervezetek között és azokon belül), - vezetői támogatottság nem elégséges mértéke. Forráshiány (a projekt befejezéséhez, az utólagos területi rendezéshez, a pótlólagos intézkedések megtételéhez). Szervezeteken kívüli okok (eljárások hosszúsága, politikai prioritások változása, megvalósítás alatt keletkező előre nem látható okok pl. régészet, talaj és hidrológiai viszonyok stb.)
dr. Udvardi János
7
Tulajdonjogi kérdések • • •
• • • • • • •
A tulajdoni rendezetlenségek keletkezésének okai: historikus okokból (földnyilvántartás, állami vállalatok átalakulása, korábbi tradíciók,), jogszabályi úton (privatizációs, kárpótlási törvény, önkormányzati törvény, NFA törvény, Natura 2000) kormányzati döntés miatt vagyonkezelők társaságok megállapodásai miatt. A nyomvonalak alatti ún. klasszikus üzemi területek egy része is rendezetlen. Gyakorlati tapasztalatok: nem lehetséges egy vonalszakaszon 100 %-os tulajdoni rendezettséget elérni a beruházások befejezéséig , hanem csak több év alatt. (pl. Füzesabony-Polgár autópálya, Bajánsenye –Zalaegerszeg-UKK-Boba vasútvonal esete) A Vtv.-ben és a PTK.-ban lefektetett tulajdonjogi alapelveknek csak utólag lehet eleget tenni A tulajdoni rendezetlenségek főbb típusai: - állami körön belül, - állam és önkormányzat között, - állam és magánszemélyek, társaságok (szövetkezetek) között, - osztatlan közös tulajdonok problémája, - termőföld besorolás, Natura 2000 területek vagyonkezelése.
dr. Udvardi János
8
Megoldási lehetőségek •
•
•
• •
A vasúti törvényhez hasonlóan a Kkt. és az NFA törvény 2014. évi módosítása. (Meggondolandó a vagyongazdálkodási jogszabályok kiegészítése a közlekedési hálózatokra vonatkozó specialitásokkal). Harmadik személyekkel kapcsolatosan a jogszabályi rendezés elsődlegessége mellett az egyedi eljárásokat és intézkedéseket is tovább kell folytatni. (Szükséges a nyomvonal alatti rendezetlenségek felmérése, a kormányzat részére történő bemutatása a megoldási javaslatokkal és a várható forrásigénnyel együtt.) A nyomvonal alatti területek kisajátítása, illetve az ezzel összefüggő kárpótlás kérdésében kormányzati döntést célszerű kezdeményezni. (Óvatosan célszerű eljárni a magánszemélyek, társaságok, külföldi szervezetek vonatkozásában). Az önkormányzatokat a nyomvonalak alatti tradicionális területek kisajátításáért nem feltétlenül indokolt kárpótolni (pld. 150 éve a vasút, vagy a közút használja a földterületet), de kormányzati döntés alapján különböző mértékű és módozatú ellentételezésük is lehetséges. Célszerű megvizsgálni, majd a jelenleginél szélesebb körben alkalmazni az elbirtoklás és a szolgalmi jog intézményét. A termőföld minősítésű területek tulajdonjogi rendezésében, a végleges telekrendezésekben, továbbá a leválasztandó termőföldek hasznosításában kívánatos volna kezdeményezni kormányzati szinten az NFA bevonását, aktivitásának, felelősségvállalásának növelését.
dr. Udvardi János
9
Célok Alapfeltételezés: - a kormányzati célok,, költségvetési lehetőségek és a vagyonkezelési szabályok, feladatok szinkronja, - EU-s támogatási követelményekkel való összhang. Rövidtávú célok: 2015. végéig a vagyonátadási elmaradások felszámolása, a 2006-2015 között befejezett beruházásokkal kapcsolatos földterületek tulajdonjogának utólagos rendezése (telekkönyvi bejegyeztetés, vagy az eljárások megindítása és dokumentálása, rendezési ütemterv készítése ). Távlati célok: - Az új beruházások vagyonkezelési (vagyonjogi) szempontból történő hatékonyabb előkészítése, lebonyolítása (ingatlanlisták előzetes egyeztetése és ellenőrzése, digitális megvalósulási térképek készítése, 3 dimenziós térképek használata). - A 2015 után megvalósuló beruházások (felújítások) folyamatos átadása és számviteli elszámolása. - Vagyonkezeléssel összefüggő jogszabályok (Vtv., Ntv. Szz. Vt., Kkt., NFA törvény, önkormányzati törvény stb.) előírásainak finomítása, összhangjuk javítása. - Vagyonkezelési eljárásrendek további racionalizálása a vagyonkezelőknél és az MNV Zrt.-nél (nyilvántartások, hatáskörök, limitek, jelentési és tájékoztatási kötelezettség, kontrollpontok kiépítése). dr. Udvardi János
10
Prioritások
1. Az EU-s és költségvetési finanszírozású beruházásokkal (befejezett + folyamatban lévő + 2014-2020 programperiódusban) érintett ingatlanok területeinek rendezésére kell elsősorban koncentrálni (Nem a teljes hálózatra). 2. Az 1. ponton belül a nyomvonal alatti területek utórendezését - az MNV Zrt. megbízásából - a vagyonkezelő végzi, a beruházás miatti területszerzést az építtető a jogszabály alapján. ( Ettől eltérő feladatmegosztásban is megállapodhatnak a felek.) 3. A nyomvonal alatti területek tulajdonjogi rendezését a fejlesztések előkészítése során, lehetőleg annak elindítása előtt kell elvégezni. (A területszerzési folyamat megkezdésének dokumentálása). 4. A vagyonkezelői jog megosztása, visszavonása terén az MNV Zrt. döntési kompetenciáját növelni célszerű.
dr. Udvardi János
11
