A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program (VP) erdészeti intézkedései Az alföldi erdők jelentősége és jövőbeni szerepe a vidékfejlesztésben c. rendezvény Bugac, 2015. június 2.
EMVA Stratégiai Főosztály dr. Fehér Lóránt 1
EU stratégiák Nemzeti stratégiák
VP 20142020
Egyéb operatív programok
2
A VP erdészeti intézkedéseinek szerepe Az erdészettel kapcsolatban az egyéb stratégiákhoz, egyéb akár közösségi politikákhoz, vagy tagállami preverenciákhoz való igazódás fokozottan igaz és szükséges. •Biológiai Sokféleség Egyezmény; • Éghajlat-változási Keretegyezmény; • EU Biodiverzitási Stratégiája 2020-ig; •Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025; •Nemzeti Erdőprogram; •Nemzeti Erdőtelepítési Program 3
A VP nem csak stratégiák, hanem a közösségi politikák, különösen a KAP megvalósításának is színtere
KAP: célok
KAP: eszközök
Egyéb a KAP céljait szolgáló eszközök (pl. SAPS, zöldítés)
vidékfejlesztés
4
A KAP új célkitűzései (2014-2020) 1.
2.
3.
Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönzése. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása. 5
A VP prioritásai 2/1. Az előző programozási időszak merev tengelyeihez (4) képest rugalmasabb prioritások (6) köré épülnek az intézkedések. 1. A tudásátadás! és az innováció! előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben. 2. A versenyképesség és életképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása. 6
A VP prioritásai 2/2. Az erdészeti intézkedések igazi területei 4. A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák
állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása. 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben. 7
A VP legfontosabb célkitűzései:
-
Fókuszált fejlesztési célok: Vidéki munkahelyek megőrzése, fejlesztése = munkaigényes ágazatok; Kisebb gazdaságok differenciált segítése; Versenyképesség, termelési és jövedelembiztonság; Erőforrás-hatékonyság és környezetkímélő gazdálkodás; Korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció; Területi kiegyenlítés és fókuszálás; Vidéki települések erőforrás-hatékony működése (helyi alapanyagok, szolgáltatások, megújuló erőforrások és együttműködések) 8
A VP erdészeti intézkedései 3/1. • Erdősítés támogatása (mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területeken egyaránt; • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása; • Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése; • Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása; • Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (erdőszerkezet átalakítása); 9
A VP erdészeti intézkedései 3/2. • Az
erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti, turisztikai funkcióinak fejlesztése; • Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások támogatása; • Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek támogatása; 10
A VP erdészeti intézkedései 3/3. •A
NATURA 2000 erdőterületek utáni kompenzációs kifizetések; • Erdő-környezetvédelmi kifizetések; • Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése és fejlesztése; ÚJ • Agrár-innovációs Operatív Csoportok együttműködő projektjei (pilote jellegű, minimum 4 termelő) ÚJ 11
A 2014-2020 közötti időszak újdonságai 2/1. Erdőtelepítés: • Az erdőtelepítéssel érintett mezőgazdasági terület nem esik ki a SAPS támogatással támogatható területek közül az erdősítést követően. • A korábbi 101 faállomány típus helyett 5 faállomány típus képezi az erdősítés alapját. (rugalmasabb végrehajtás) Erdő-környezetvédelem: • Az agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása, és az erdei tisztások kialakítása vagy helyreállítása művelet átkerült „az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” intézkedésbe.
12
A 2014-2020 közötti időszak újdonságai 2/2. Eddig hiányzó intézkedések bevezetése: • Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése és javítása Egyes intézkedések célzott megújítása: • például képzési és tanácsadási támogatások 13
Kitekintés a tudásátadás és tájékoztatási tevékenységekre A) Szakképzéshez és készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek (szakmai továbbképzések erdőgazdálkodóknak). B) Demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek (bemutató üzemi programok ). C) Erdőgazdálkodási csereprogramok, üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak (szakmai tanulmányutak és csereprogramok). A szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó költségeikre a szolgáltatók 100%-os támogatást igényelhetnek. A szolgáltatások igénybevétele az igénybevevők számára 14 térítésmentes.
Kitekintés a tanácsadási szolgáltatásokra A) erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadás: támogatás nyújtható a szaktanácsadó szervezetek által az erdőgazdálkodók részére nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatáshoz, területi korlátozás nélkül. B) Csoportos szaktanácsadás: A nyújtott szaktanácsnak ki kell terjednie mindenegyes résztvevő egyedi problémáira vonatkozó megoldási javaslatokra. C) Szaktanácsadók továbbképzése: Támogatás nyújtható az agrárszaktanácsadói engedéllyel rendelkező szaktanácsadók továbbképzéséhez Közvetlen kedvezményezettek a szaktanácsadó szervezetek, amelyek kijelölése miniszteri rendelet alapján, külön eljárás keretében történik. 15
Erdősítés támogatása, általános VP gondolatok 2/1. • Az intézkedés hozzá kíván járulni, hogy Magyarország jelenlegi 20,8%-os erdősültsége – hosszútávon (30-50 év) elérje a 27%-ot. • Az erdősítés hozzá kíván járulni a vidéki foglalkoztatás növeléséhez. • Az erdőtelepítés révén bővülhet a kitermelhető faválasztékok köre (speciális gazdasági lehetőségek) • Az erdőtelepítések révén fejleszthetők a lokális megújuló energia rendszerek (külső erőforrásoktól való függés csökkentése). + 16
Erdősítés támogatása, általános VP gondolatok 2/2.
Az erdősítés fontos szerepet tölt be • szélerózió elleni védekezésében (A VP-ben külön kiemelve ennek jelentősége az alföldi régiókban), • a vízbázisok védelmében is. 17
Erdősítés támogatása 1. • Az erdőtelepítés támogatása egységköltség alapon történik. Két fajta erdőtelepítésről lehet beszélni: • egyrészt a hagyományos erdőtelepítésre (erdő művelésű ingatlan lesz, az első véghasználat után önerőből kell felújítani az erdőt) • másrészt a gyorsan növő fafajokból áll, kifejezetten ipari célú alapanyag termelésre szolgáló faültetvény létrehozására (nem lesz erdő művelésű ingatlan, kitermelést követően akár ismételten mg. művelésbe vonható.) (Akác és Nemesnyár célállományból) 18
Erdősítés támogatása 2. • 5 célállomány típus csoport (tölgy-bükk, egyéb keménylomb, egyéb lágylomb, akác, nemesnyár) • Legkisebb támogatható terület: 0,5 ha Nem támogatható: • rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények, karácsonyfák, valamint gyors növekedésű fajok energetikai célú faültetvények telepítése. Kedvezményezettek: Bejegyzett mezőgazdasági földhasználók és ezek társulásai 19
Erdősítés támogatása 3. Elszámolható költségek: Első kivitel költségei • Első kivitelen belül kiegészítő költségek (pl. kerítés, villanypásztor, padka vagy bakhát kialakítása, erdőtelepítési terv, szakirányítás költségei, stb.), • Speciális kiegészítő költségek: erdőszegély kialakítása, a nyári szarvasgomba természetes termőhelyein alkalmazható mikorrhizált csemeték többletköltsége 20
Erdősítés támogatása 4. Elszámolható költségek: Csak magánjogi gazdálkodó, önkormányzat részére: • Ápolási költségek: 5 - 12 év • Az elmaradt mezőgazdasági bevételek pótlása legfeljebb 12 évig • Állami tulajdonban lévő földek esetében kizárólag az első kivitel költségei támogathatók. • Gyorsan növő, ipari célú faültetvény : csak a telepítés költsége (+ SAPS). (ipari célú értékesítés vállalási kötelezettsége, legalább a fatermés 50%-a minőségi ipari alapanyag célú felhasználása 20 éven belül) 21
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 1. •A gyepgazdálkodással (kaszálással, vagy extenzív állattartással) kombinált agrár-erdészeti rendszer kialakítása • Mezővédő fásítás kialakítása, és • Innovatív agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (Az Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek kísérleti fejlesztései keretén belül • egységköltség alapú támogatás
• Legfeljebb öt éven át az ápolási költség is támogatható lesz • Kedvezményezettek: magánjogi mezőgazdasági földhasználók, települési önkormányzatok és társulásaik 22
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 2. A gyepgazdálkodással (kaszálással, vagy extenzív állattartással) kombinált agrár-erdészeti rendszer kialakítása • kialakítható: fák telepítésével vagy önerdősülés gyérítésével • legeltetéses gazdálkodáshoz kapcsolódó beruházási elemek: itató és szárnyék kialakítása • Legalább: 0,3 ha • gyeptelepítéshez legalább négy fajból álló fű magkeverékét használni, amelyben a négy fajból legalább egynek pillangós növénynek kell lennie 23
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 3. Mezővédő fásítás kialakítása • Legalább 1,0 hektár egybefüggő, szántó vagy gyep (rét. legelő) hasznosítású területen létesíthető. A mezővédő fásítás a mezőgazdasági területen telepített, legalább 15 méter, de kevesebb mint 20 méter széles, folyamatos és egybefüggő, fákból és a fásítás mindkét szélén cserjékből kialakított legalább 1-1 méter széles sáv vagy • csoportban történő telepítés esetén egy vagy több, egyenként legalább 0,1 ha kiterjedésű, fákból és a széleken legalább 1-1 méter szélességű cserjékből kialakított állomány(ok) 24
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 4. Innovatív agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (Az Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek kísérleti fejlesztései keretén belül
különösen: szántóföldi egynyári és évelő kultúrával kombinált gazdálkodás, gyümölcs és egyéb ültetvénnyel kombinált gazdálkodás. 25
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése 1. 1.) Az erdőtüzek megelőzését szolgáló infrastrukturális létesítmények létrehozása; 2.) Erdőtüzekhez, kártevőfertőzésekhez vagy betegségekhez kapcsolódó monitoring létesítmények, rendszerek és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése; 3.) Erdészeti károsítók elleni biológiai, vagy vegyszeres védekezés támogatása (számlával igazolt költségek); 4.) Erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése (az Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek kísérleti fejlesztései 26 keretén belül)
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése 2. Az erdőtüzek megelőzését szolgáló infrastrukturális létesítmények létrehozása; • különböző szélességű tűzpászták, tűzivíz-tárolók kialakítása. • a fenyő tisztítási anyag kihordása: a fenyő fő-fafajú állományokban a tisztítás fahasználat végrehajtása során kitermelt, nem értékesíthető faanyag eltávolítása • tuskósor felszámolása: korábbi erdősítés során a talajból kiemelt és sorokba rendezett tuskók lehordása • A tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések 27
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése 3. Erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése (az Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek kísérleti fejlesztései keretén belül) különösen: • az abiotikus (aszály) károk megelőzését szolgáló víz-visszatartási és vízkormányzási vagy vízpótlási megoldások, • az erdőtűz megelőzését célzó erdőgazdálkodási / fahasználati gyakorlatok bevezetése, • a növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (biotikus károsítók) terjedésének megakadályozása, megelőzést, észlelést, valamint adatgyűjtést és elemzést szolgáló monitoring, megfigyelő és 28 kommunikációs rendszerek módszertani továbbfejlesztése
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése Kedvezményezettek: Erdőgazdálkodók, valamint egyéb magánjogi és közjogi szervezetek és társulásaik. Erdőtüzekhez, kártevőfertőzésekhez vagy betegségekhez kapcsolódó monitoring létesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése (megfigyelő pontok/állomások) esetben: állami szervek is) 29
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása A támogatás célja az erdőtüzek vagy egyéb természeti katasztrófák által károsított erdészeti potenciál helyreállítása. Jogosultsági feltételek: Az erdő gazdasági potenciáljának minimum 50%-át elérő károsodás esetén adható támogatás, mely esetben a támogatás nyújtásának feltétele az illetékes hatóság igazolása a bekövetkezett károsodás 50 %-ot elérő mértékéről. Kedvezményezettek: Az adott terület erdőgazdálkodója vagy azok társulása Új! szigorúbb szakmai követelmény- és ellenőrzési rendszer (indokolatlan, különösen többszörös igénylések kiszűrése) Kapcsolódó szabályozás: felújítási célállomány-elvárások felülvizsgálata 30
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 1.
Erdőszerkezet átalakítása: első sorban ökológiai célú, erdőszerkezet-átalakítás ösztönzése, és 5 éven át a pótlási költség megtérítése is. a) a meglévő erdő természetességi állapota alapján magasabb természetességi állapotú erdő létrehozása, b) sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása. 31
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 2.
Egyéb, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beavatkozások, 5 évig a kötelező fenntartásához szükséges költségek is. • Új! agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása, • Új! erdei tisztások kialakítása vagy helyreállítása. 32
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 3. Az erdei ökoszisztémák ellenálló-képességének és környezeti értékének növelését célzó olyan beavatkozási típusok, amelyek a hazai erdőgazdálkodói gyakorlatban még nem kipróbáltak és elterjedtek (Erdőgazdálkodási Inn. Op. Csop.) (klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállás növelése: szárazságtűrő, melegtűrő fajok/fajták telepítésével, többszintes erdőállományok kialakítása alátelepítéssel; magas biodiverzitású erdőszegélyek kialakítása fák és cserjék telepítésével, alátelepítésével; élőhely-védelem: elsősorban ökológiai célokat szolgáló, környezetkímélő gazdálkodási és anyagkezelési módok bevezetése. 33
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 4.
• egységköltség alapú támogatás Kedvezményezettek: magán- és közjogi erdőgazdálkodók (pl. állami, önkormányzati), egyéb magán- és közjogi szervezetek, valamint társulásaik 34
Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti, turisztikai funkcióinak fejlesztése 1.
Erdei pihenőhely kialakítása vagy továbbfejlesztése Erdei kirándulóhely kialakítása vagy továbbfejlesztése Településkörnyéki (parkerdő) kirándulóhely kialakítása vagy továbbfejlesztése 35
Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti, turisztikai funkcióinak fejlesztése 2.
Előny: • országos túraútvonalhoz vagy más, országos vagy regionális jelentőségű, kiemelt turisztikai célterülethez való közvetlen kapcsolódás, • multifunkcionalitás (meglévő pihenőhely vagy kirándulóhely továbbfejlesztése új funkciókkal, szolgáltatásokkal történő bővítése), • védelmi vagy közjóléti rendeltetésű erdő • (Településkörnyéki kirándulóhely esetében) leghátrányosabb helyzetű térségben megvalósuló 36 beruházás.
Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti, turisztikai funkcióinak fejlesztése 3.
Finanszírozás: átalányköltség alapon – Értékelés: ár-érték arány! Kedvezményezettek: erdőgazdálkodó, vagy a közjóléti berendezés jogosult használója 37
Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és piaci értékesítésére irányuló beruházások 1. Elsősorban a természetközeli gazdálkodási módok elterjedéséhez, valamint az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges speciális géppark kialakításának ösztönzése, valamint (új) az erdei fán kívüli egyéb erdei termékek gazdasági hasznosításához szükséges elsődleges feldolgozást szolgáló gépek és berendezések biztosítása (beleértve a lokális megújuló energia rendszer kiszolgálását, faipari felhasználás előkészítését szolgáló gépeket, technológiát is, illetve az erdei melléktermékek tárolására, feldolgozására szolgáló berendezések [pl.: erdei gomba vagy gyümölcs]). 38
Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és piaci értékesítésére irányuló beruházások 2. Kedvezményezettek: magánjogi vagy önkormányzati erdőgazdálkodók és társulásaik, valamint az adott vidéki térségben székhellyel rendelkező egyéb mikro-vállalkozás vagy kisvállalkozás, amelynek az előző 2 évben erdőgazdálkodásból (TEAOR 2) származó árbevétele legalább az összes bevétel 50%-a. Kapcsolódás: vidéki alapszolgáltatások fejlesztése = legkorszerűbb lokális közösségi megújuló energetikai megoldások (törpe fűtőmű) 39
Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 1.
Az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat. Ide kell érteni azokat a beavatkozásokat is, amelyek hatásai nem azonnal, hanem a jövőben várható fahasználatok során lesznek tapasztalhatók. 40
Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 2.
Elsősorban az erdőgazdálkodás gazdasági értékének növelését célzó termelési módok bevezetése – fiatal erdők állománynevelése (befejezett ápolás, tisztítás, törzsnevelési jellegű beavatkozások) befejezett erdőállományban. 41
Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 3.
A beavatkozás által érintett minimális erdőterület 0,5 hektár Új! Az egy kérelemben érvényesíthető legkisebb terület: 5,0 ha. Egységáras támogatás a korábbi számlás rendszer helyett! Kedvezményezettek: az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett magánjogi vagy önkormányzati erdőgazdálkodók vagy 42 társulásaik.
Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodás támogatása 1.
Kompenzációs kifizetések erdőgazdálkodási Natura 2000 területeken Alapja: a Madárvédelmi Irányelv és az Élőhely-védelmi Irányelv végrehajtását tartalmazó hazai jogszabály betartásából fakadó, az erdőgazdálkodónál felmerülő többlet költség és elmaradó bevétel ellentételezése. Kedvezményezettek: magánjogi erdőgazdálkodók vagy csoportjaik 43
Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodás támogatása 2.
Igénylése egyszerű: Csak kifizetési kérelem benyújtása szükséges A Natura 2000 hálózatba tartozó erdő az alábbi honlapról lekereshető http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ 44
Erdő-környezetvédelmi intézkedések 1.
Az intézkedések száma csökkent a) Szálaló erdőgazdálkodás támogatása – 10 év, b) Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából – 7 év, c) Véghasználat után facsoportok visszahagyása – 7 év, d) Erdőállományok kézimunka igényes ápolásának támogatása – 7 év, e) Természetkímélő anyagmozgatási módszerek, f) Holtfa visszahagyása az erdőben – 7 év 45
Erdő-környezetvédelmi intézkedések 2.
Kedvezményezettek: Magánjogi erdőgazdálkodók és társulásaik, illetve települési önkormányzat. 46
Erdészeti genetikai állományok megőrzésének támogatása 1. ÚJ
• Az erdészeti genetikai erőforrások védelméhez, hosszú távú megőrzéséhez az erkölcsi, ökológiai megfontolásokon túl jelentős gazdasági érdek is fűződik. • A genetikai értelemben is fenntartható erdőgazdálkodás számára alapvető fontosságú az adott fajon belüli változatosság fenntartása, használata 47
Erdészeti genetikai állományok megőrzésének támogatása 2.
• In situ génmegőrzési módok: erdészeti génrezervátumok vagy magtermesztésre kijelölt törzsállományok létesítése és fenntartása • Ex situ génmegőrzési módok: erdészeti géngyűjtemények fenntartása • Központi törzsültetvények (ex situ, vagy in situ is) létesítése és fenntartása 48
Erdészeti genetikai állományok megőrzésének támogatása 3.
• Egységköltség alapú, vissza nem térítendő támogatás Kedvezményezettek: • magán- és közjogi erdőgazdálkodók, • egyéb közjogi szervezetek.
49
Az agrár-innovációs együttműködő projektek 1. (kísérleti – max. 10 - 15 projekt) Új: Cél: a gazdálkodók minél nagyobb csoportját közvetlenül érintő probléma vagy lehetőség megoldási módjának közös kialakítása: gazdálkodók és a szükséges K+F kapacitás együttműködésével. Közhasznú innováció: - közhasznú: a folyamat KÖTELEZŐEN végig nyitott és megosztandó a külső érintettekkel is - Innováció: meglévő kutatás-fejlesztési előzményeket célzottan hasznosító (nem alapkutatás) olyan újszerű megoldás, módszer, technológia, ami az adott körülmények között nem egyszerű elvi lehetőség, sem adaptáció. Pl. erdőpotenciál megelőzés vízkormányzással, különböző agrár-erdészeti rendszerek, újszerű feltáró hálózat kipróbálása, stb…. 50
Az agrár-innovációs együttműködő projektek 2. (kísérleti – max. 10 - 15 projekt) Új:
Jogosultak: legalább 5 gazdálkodó + K és F (+ tudás-továbbító) szereplő = Operatív Csoport + konkrét projektjük Támogatható: az együttműködés kialakítása és menedzselése, a projektben meghatározott (alkalmazott) K+F tevékenység, terepi kipróbálás. Összesen max. 5 éves projekt lehet = hasznosítható célorientáltság
Nagyságrend: max 300 - 500 MFt/ projekt (min. 4 - 15+ termelő tag) 51
Pénzügyi keret
A Vidékfejlesztési Program teljes forrása közel 1200 milliárd forint.
VP források 1% 1% 2% 2% 3%
Minőségi rendszerek
4%
Együttműködés alapú fejlesztések Szaktanácsadás, szakképzés TÉSZ
5%
Mg-i kockázatmegelőzés és kockázatkezelés
37%
5% 6%
Állatjólét LEADER Mezőgazdaságii diverzifikáció
6%
Alapvető szolgáltatások és infrastruktúra Erdő
7% 21%
Natura + TEHÁT AKG + ÖKO Beruházások
Indikátorok = célszámok Képzés: 2 500 fő Szaktanács: 4 500 fő EIP csoportos projekt: 5 -10 db Erdősítés: 15 000 ha + 800 fő munkahely Agrár-erdészeti rendszerek: 1 500 ha Technológia + fiatal erdők: 2 000 pályázat + 400 fő munkahely Szerkezet-átalakítás: 800 pályázat + 400 fő munkahely EKV + genetikai alapok: 22 000 ha Natura 2000: 90 000 ha Újdonságok a megvalósítás módjában: - Hatósági jellegű eljárás helyett polgári eljárásrend (rugalmasabb) - Ugyanakkor: erősebb szakmai alapok (a visszaélések kivédésére), - Központi adatszolgáltatás, több e-hozzáférés, kevesebb papír (ME). 54
Mikor lehet pályázni?
• A VP elfogadása után • A pályázati kiírások folyamatosak lesznek 55
Hol lehet a pályázatokat majd megtalálni?
A palyazat.gov.hu oldalon Tájékozódás: Kamara, MVH, Miniszterelnökség honlapjain + TV, egyéb sajtó 56
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 57
