Vidékfejlesztési Program A vidéki térségek falvainak megújítására Egyedi szennyvízkezelés - VP6-7.2.1.2-16
Aka Község szennyvízkezelése egyedi kisberendezések alkalmazásával
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Pályázó: Aka Község Önkormányzata
2016.
1
Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló .................................................................................4 2 A támogatást igénylő bemutatása ..............................................................6 2.1 A támogatást igénylő szervezet .................................................................6 2.1.1 Már megvalósult, kapcsolódó közcélú fejlesztések bemutatása, azok tapasztalatai ..........................................................................................................7 2.1.2 A projekt elhelyezése a szervezet stratégiájában .........................................7 2.2 A projekt irányítási struktúrája ..................................................................8 2.2.1 A projekt menedzsment szervezeti felépítése ..............................................8 2.2.2 A projektmenedzsment szervezet működése ............................................. 11 3 Háttér, környezet .................................................................................. 14 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása ......................................................... 14 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek ............................... 14 3.1.2 A terület természeti környezetének kapcsolata az országos szakpolitika által preferált területekkel ............................................................................................. 17 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ............................................ 22 3.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők ................................................ 22 3.2.2 Gazdasági jellemzők .............................................................................. 23 4 A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése .......................................... 25 4.1 Helyzetértékelés és előrejelzés ................................................................ 25 4.1.1 Előrejelzés: keresleti igények jellemzése .................................................. 27 4.2 Fejlesztési igény .................................................................................... 29 4.2.1 Társadalmasítás .................................................................................... 30 4.3 Célkitűzések ......................................................................................... 30 4.3.1 Célkitűzések meghatározása ................................................................... 30 4.3.2 Indikátorok ........................................................................................... 31 5 Változatelemzés .................................................................................... 32 5.1 A változatelemzés módszerének bemutatása ...................................................... 34 5.2 „A” projektváltozat: Egyedi szennyvízkezelő berendezések programszerű telepítése Akán ................................................................................................................... 35 5.2.1 Műszaki leírás .............................................................................................. 35 5.2.1.2 „A” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma ..................................................... 36 5.2.1.3.Tevékenységek bemutatása ........................................................................ 37 5.2.2 Hatások ....................................................................................................... 37 5.2.3 Költségek becslése........................................................................................ 38 5.2.4 Egyéb releváns szempontok ........................................................................... 42 5.3 „B” megvalósítható változat: Szennyvíztelep építése (A2/O szisztéma) csatornahálózattal ................................................................................................. 42 5.3.1 Műszaki leírás .............................................................................................. 42 5.3.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben 42 5.3.1.2 „B” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma ................................................. 42 5.4 Tevékenységek bemutatása .................................................................... 45 5.4.1 Hatások ................................................................................................ 45 5.4.2 Költségek becslése........................................................................................ 45 5.4.3 Egyéb releváns szempontok ........................................................................... 47 5.5„C” megvalósítható változat ............................................................................... 48 5.4„D” projektváltozat: Egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása ................................................... 50 5.4.1 Műszaki leírás .............................................................................................. 50 5.4.1.2 „D” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma ..................................................... 52 5.4.1.3.Tevékenységek bemutatása ........................................................................ 53
2
5.4.2 Hatások ....................................................................................................... 53 5.4.3 Költségek becslése........................................................................................ 54 5.4.4 Egyéb releváns szempontok ........................................................................... 57 5.5 „E” megvalósítható változat: Nagyobb kapacitású, több lakóingatlant kiszolgáló, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése 50 lakosegyenértékig, a hozzá kapcsolódó gyűjtőhálózat kialakítása ....................................................................... 58 5.5.1 Műszaki leírás .............................................................................................. 58 5.5.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben 58 5.5.1.2 „E” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma ................................................. 58 5.5 Tevékenységek bemutatása .................................................................... 64 5.5.1 Hatások ................................................................................................ 64 5.5.2 Költségek becslése........................................................................................ 64 5.5.3 Egyéb releváns szempontok ........................................................................... 66 5.6 A változatok értékelése, a megvalósítandó változat kiválasztása .................. 67 6. A kiválasztott változat részletes ismertetése ............................................. 68 6.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése ................................. 68 6.1.1 A technológia rövid ismertetése ...................................................................... 68 6.1.2 A szennyvízkezelési folyamat ......................................................................... 69 6.1.3 Tervezéskor figyelembe vett szennyvíz mennyisége és minősége................. 69 6.1.4 A keletkező iszap kezelése ...................................................................... 71 6.1.5 A technológia műtárgyai ......................................................................... 72 6.1.6 A szennyvíztisztító berendezés ismertetése, működése .............................. 72 6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés ........................................ 75 6.2.1 Működtetés, karbantartás .............................................................................. 75 6.2.2 Működtetés jogi, intézményi alapja ................................................................. 77 6.3 A projekt hatásai ................................................................................... 77 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzése ......................... 78 7.1 Pénzügyi költségek becslése ................................................................... 78 7.2 Pénzügyi bevételek becslése ................................................................... 89 7.3 A megítélhető támogatási összeg meghatározása ................................................ 93 7.4 A projekt pénzügyi fenntarthatósága.................................................................. 94 7.5 Ütemterv ........................................................................................................ 95 7.6 Kockázatok bemutatása és kezelése .................................................................. 95 7.6.1. Kivitelezés kockázatai .................................................................................. 95 7.6.1.1 Előkészítés............................................................................................ 95 7.6.1.2 Kivitelezés/megvalósítás ......................................................................... 96 7.6.1.3 Munkafolyamatok alatt keletkezett zaj-és rezgés ....................................... 97 7.6.1.4 Fertőzésveszély ..................................................................................... 98 7.6.1.5 Radioaktív sugárzás ............................................................................... 98 7.6.2 Társadalmi szempontok ......................................................................... 98 7.6.3 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok ..................................... 98 7.6.4 Intézményi szempontok ......................................................................... 99 7.6.5 Jogi háttér .......................................................................................... 101 Mellékletek ......................................................................................................... 104
3
1
Vezetői összefoglaló Aka Község szennyvízkezelése kisberendezések alkalmazásával
A projekt címe: A projekt helyszínei:
megvalósításának
tervezett
egyedi
Aka
Projektgazda megnevezése:
Aka Község Önkormányzata
Projektgazda székhelye:
2862 Aka, Kossuth Lajos u. 39.
ÁFA visszaigényelhető-e
Igen
Projekt-megvalósítás tervezett kezdete
2017.07.01.
Projekt-megvalósítás tervezett befejezése 2018.09.30. A projekt célja Aka település szennyvízkezelési megoldásának kialakítása. A fejlesztés szükségszerűségét az indokolja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény IV. fejezetének 46. § (1) b) pontja az önkormányzatok részére előírja települési környezetvédelmi program kidolgozását, amelynek része a kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, - tisztítás is. A települések szennyvíz-elvezetésének és tisztításának kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a kormány Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programot dolgozott ki. Bár a község területén megoldott a közüzemi ivóvízellátás, ugyanakkor a keletkező szennyvizek gyűjtése és ártalommentes elhelyezése a mai napig megoldatlan. Ebből adódóan a környezetterhelés, potenciális és tényleges szennyezés mind a talaj, mind a vízkészletek tekintetében fenn áll. Akán 114 ingatlan található a belterületen, amiből van önkormányzati valamint más funkciójú ingatlan is. Településen lakatlan ingatlan is tálható, de közüzemi vízzel 114 db ingatlan ellátott, ugyanakkor csatornázatlan. Így a kommunális szennyvíz gyűjtését jelenleg egyedileg, telkenként végzik, zárt illetve nem megfelelően szigetelt gyűjtőaknában, terhelve ezzel a talajt, a talajvizet és a községen átfolyó vízfolyást is. A keletkező szennyvizet szippantás után elszállítják. A probléma megoldását a sok tekintetben érzékeny környezeti adottságok és az EU csatlakozás szabta elvárások egyaránt sürgetik. A projekt eredményeként a településen a 114 db közüzemi ivóvízzel ellátott ingatlanokból 114 ingatlan lesz ellátva egyedi szennyvízkezelési kisberendezéssel, mely közel 100%-os arány. A fejlesztés hosszú távú céljai közé tartozik a községi életminőség javulása, a tiszta, egészséges települési környezethez való jog érvényesülése, a települési vonzerő, valamint a község népességmegtartó erejének javítása, melyet számszerűsíthető értékekkel is mérhetünk, mint a betelepülő családok száma, ezáltal a település lakosságszámának növekedése. A projekt megvalósítására és a fennálló probléma megoldására az önkormányzat pályázati támogatás nélkül nem képes, ezért a VP6-7.2.1.2-16 pályázati támogatásának segítségével kívánja szennyvízelvezetési és - kezelési hiányosságait pótolni. Megvalósíthatósági Tanulmányban bemutatott öt változat: „A” változat Egyedi szennyvízkezelő berendezések prograszerű telepítése „B” változat a településen csatornahálózat kialakítását vizsgáltuk meg A2/O szisztémás szennyvízteleppel „C” változat a szomszédos településekkel történő együttműködés lehetősége
4
D” projektváltozat: Egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása „E” megvalósítható változat: Nagyobb kapacitású, több lakóingatlant kiszolgáló, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése 50 lakosegyenértékig, a hozzá kapcsolódó gyűjtőhálózat kialakítása A változatok közül a megvalósításra javasolt az „A” változat. A pályázat beadása 2016. december 15-ig megtörténik. A hiánypótlás 2017. március várható. A támogatási döntés 2017. április elejére várható. Pozitív elbírálás esetén az erről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 nap áll nyitva a támogatási szerződés megkötésére, így 2017. május hónapra tehető a TSZ aláírása. A hatályos közbeszerzési törvény értelmében a pályázó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az építési tevékenységet illetően, mely 2017. április-május hónapban lezajlik, a további szállítók kiválasztásához és a projekt elszámolása folyamán a piaci árak igazolásához 3 árajánlatot kér be és az azonos tartalommal bíróak közül az alacsonyabb összegűt fogadja el. Az építés a közbeszerzési eljárás befejezését követően megkezdődhet, tervezett ideje 2017. június, a projekt tervezett befejezése 70 hét, így a projekt zárójelentésének beadása 2018.október tehető. A projekt végrehajtásának koordinálását Aka Község Önkormányzata egy projektmenedzsmenti feladatot ellátós személy segítségével végzi. A települési önkormányzat 1990. évi megalakulása óta több projekt megvalósításában szerzett fejlesztési beruházási készségeivel és szakképzet személyi állományával önmagában is garanciát jelent, de a projekt zökkenőmentes lebonyolítása miatt szükséges egy szakképzett ember felvétele. A tervezett beruházás összköltsége bruttó 168 175 513.-Ft, melynek 15%-át, az önkormányzat saját forrásként kívánja rendelkezésre bocsátani.
5
2
A támogatást igénylő bemutatása
2.1
A támogatást igénylő szervezet A Pályázó, Aka Község Önkormányzata megfelel a Pályázati Felhívás Pályázók köre c. pontban foglaltaknak: a Helyi önkormányzatokról szólótörvény szerinti települési önkormányzat. (KSH 321.) Közjogi testületként a Helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján, a polgármesteri hivatal, a képviselő-testület és bizottságai, valamint intézményei segítségével látja el közigazgatási és önkormányzati feladatait. A döntéshozatal folyamata az államigazgatásban megszokott mechanizmus alapján történik. A települést érintő határozatokat a képviselő testület döntése alapján a polgármester tartja be, a törvényességi felügyeletet a jegyző látja el. Az Önkormányzat döntéshozó szerve a Képviselő-testület. A testület döntéseit, munkáját a Pénzügyi Bizottság segíti. Az önkormányzat gazdálkodásának alapjait az önkormányzati tulajdon léte, a normatív állami hozzájárulások, a saját bevételek beszedésének lehetősége határozza meg. Az önkormányzati bevételek saját bevételekből, átengedett központi adókból, valamint állami támogatásokból állnak. A pályázó alanya az ÁFA-nak, atámogatási kérelemben megjelölt, támogatásbólfinanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerültköltségeire vonatkozóan adólevonási jog illeti meg. Azelszámolásnál az ÁFA nélküli (nettó) összeg kerülfigyelembevételre. Az önkormányzat fő tevékenysége a 84.11. TEÁOR számmal jelölt általános közigazgatási tevékenység. Az önkormányzat feladatai 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) * A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 8a.szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
6
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A vízrendezés, vízelvezetés, csatornázás tehát egyrészt az önkormányzati törvény, másrészt a 1990. évi LXV. törvény alapján másrészt 2011. évi CCIX. törvény a víziközműszolgáltatásról 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei c) alapján az önkormányzat feladata: az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. Császári Közös Önkormányzati Hivatal A településfejlesztési, rendezési feladatok, a vízgazdálkodási, vízellátási és csatornázási feladatok a Polgármesteri Hivatalon belül a Műszaki Osztályhoz tartoznak. A településen csatornahálózat nincs. A tervezett fejlesztés kizárólag a Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területét érinti. Aka Község Önkormányzata önállóan valósítja meg jelen projektet, ezért tanulmányunkban „Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása”pont nem releváns,pályázatunkra nem vonatkozik.
2.1.1 Már megvalósult, kapcsolódó közcélú fejlesztések bemutatása, azok tapasztalatai A településen az elmúlt öt évben jelentősebb, a lakosság életminőségét befolyásoló beruházás nem valósult meg, kisebb pályázatokon sikerrel indult a település illetve civil szervezetei. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó Bakonysárkány településen azonban 2015.ben zárult egy szintén a szennyvízkezelés roblématikáját megoldó beruházás, így a hivatali dolgozóknak van tapasztalatuk az ilyen jellegű projektek lebonyolításában. Emellett Aka település polgármestere civil minőségében több pályázat lebonyolításában is részt vett.
2.1.2 A projekt elhelyezése a szervezet stratégiájában A település Helyi Építési Szabályzathoz kapcsolódóan a Településfejlesztési koncepcióval is rendelkezik. A koncepcióban megfogalmazásra kerül a település gyengeségei között a szennyvízcsatorna hálózat hiánya. Ennek megfelelően azóta is az egyik legfontosabb települési cél a „Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése és üzemeltetése”. Erről így ír a koncepció: „Ugyan a szennyvízhelyzet megoldása egyelőre reménytelennek látszik, nem hagyható ki a fejlesztési elképzelések közül. Az EUcsatlakozás után elképzelhető, hogy a jelenleginél több forrás áll majd rendelkezésre szennyvízhálózat-építésre, illetve alternatív megoldásokra (helyi szennyvízgyűjtés és –
7
kezelés, mint az Európa több országában bevett gyakorlat).” A település Települési Szennyvízkezelési Programja (TSZP) 2016-ban készült el. A település szennyvízkezelési programjának elkészítése során az alábbi korlátozások kerültek figyelembevételre: • a településen természetvédelmi korlátozás nincs, • sérülékeny vízbázis védőterületét nem érinti, • a település nem rendelkezik önkormányzati tulajdonú telep létesítésére alkalmas ingatlannal. • magas talajvízállású területek találhatók a településen. Figyelembe véve, hogy a regionális rendszerre való rákötés lehetősége a korábbi vizsgálatok alapján nem volt biztosítható a településen csak a helyi megoldások jöhetnek szóba.
2.2
A projekt irányítási struktúrája
2.2.1 A projekt menedzsment szervezeti felépítése A Projektmenedzsment Szervezet feladata a projekt szakszerű és jogszabályszerű megvalósításának biztosítása, a cselekvési- és ütemterv jóváhagyása, a megvalósítás nyomon követése, szükség esetén módosítások kezdeményezése, a szakmai és pénzügyi előrehaladási jelentések előkészítése. Feladata továbbá a műszaki és szakmai részteljesítések nyomon követése, illetve a tulajdonosi döntések előkészítése, a projekttel kapcsolatos szakmai, pénzügyi, adminisztratív döntések meghozatala, továbbá a támogatási szerződések esetleges módosításának, illetve a költségvetés-módosításainak előkészítése. A projekt megvalósításáért egy belső és külső menedzsmenttagokat egyaránt magába foglaló vegyes menedzsment szervezet lesz a felelős. A belső tagok részvétele a menedzsmentben a helyismeret, a pályázónál folyó belső kommunikáció miatt teljes mértékben indokolt. A belső menedzsment tagok finanszírozása nem a projekt költségvetéséből történik. A külső szakértők bevonása részben a belső tagok tehermentesítése, valamint a hiányzó megvalósítási gyakorlat miatt szükséges. A külső menedzsment tanácsadó kiválasztása a közbeszerzési szabályai szerint történik, ezért jelen tanulmányban a belső projektmenedzsment részletes bemutatására van lehetőség, a később kiválasztandó külső projektmenedzsment esetében pedig az elvárt végzettségek, referenciák, valamint a betöltött pozíciók és a feladatok kerülnek meghatározásra. A pályázat megvalósításával kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület hozza meg, a bizottságok véleményezését követően. Az érintett bizottság ülésén a projektmenedzsment szervezet vezetője tájékoztatja az adott bizottságot a projekt előrehaladásáról, és előterjeszti a szükséges döntéseket a Képviselő-testület részére, azok alátámasztásával. A Képviselő-testület által meghozott döntések végrehajtását a Jegyző ellenőrzi, a szerződéseket a Polgármester írja alá. Funkció/ beosztás
Projektkoordinátor/pénzügyi munkatárs
Fő feladatok
Munkaidőszükséglet
Az önkormányzat alkalmazásában álló projektkoordinátor a projektmenedzserrel folyamatosan együttműködik a projekt végrehajtása során. Közvetlen munkakapcsolatban áll valamennyi, a projekt előkészítésében és később megvalósításban résztvevő, valamint a menedzsment munkáját
8
Szükség szerint
Funkció/ beosztás
Műszaki munkatárs
Projektmenedzser(külső)
Pénzügyi tanácsadó
Fő feladatok
Munkaidőszükséglet
segítő szakemberrel, koordinálja és ellenőrzi munkájukat, megszervezi és vezeti a résztvevők közti találkozókat, tárgyalásokat, és biztosítja a projektben szereplők közti információáramlást. Ezen felül ő a projekt kapcsolattartója és a kommunikációs csatorna a külső projektmenedzsment szervezet, valamint a Pályázó önkormányzat (polgármester, képviselő-testület) között. Ennek megfelelően döntés-előkészítési feladata is van. Figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását, nyomon követi a jelentéstételi feladatok teljesítését. A projekt nyilvánossági feladatainak koordinálása is a feladatai közé tartozik. A polgármesteri hivatal munkatársa, akinek feladata az Önkormányzat, mint beruházó képviselete a tervezés és kivitelezés során. Nyomon követi a beruházás műszaki előrehaladását. A kivitelezés során a együtt működik a független műszaki ellenőrrel és a külső műszaki tanácsadóval. A projekt megvalósítása során a projektmenedzser feladata alapvetően a fellépő problémák megoldásával, a teljesítések értékelésével és az ütemtervhez viszonyított előrehaladással kapcsolatos egyeztetésekre irányul. Az előrehaladási jelentéseket és a pénzlehívási kérelmek dokumentációját, valamint a projekt zárójelentését a beérkezett számlák, a műszaki szakemberek jelentései, a jegyzőkönyvek és emlékeztetők alapján készíti el. A projektmenedzser feladata továbbá a támogató intézményrendszerével (elsősorban a KSZ-szel) való kapcsolattartás, és a projektben közreműködők munkájának ellenőrzése. Az ő felelőssége a jelentéstétel megfelelőségének biztosítása, ellenőrzése. A külső menedzsment szervezet munkatársa, aki segíti az önkormányzat pénzügyi munkatársának munkáját. Az önkormányzat munkatársa által befogadott szállítói számlák tartalmi, alaki megfelelősségének ellenőrzése, szükség esetén korrigáltatása a feladata. Előkészíti az előrehaladási jelentések és a
9
Heti 5 óra
Heti 10 óra
Heti 6 óra
Funkció/ beosztás
Műszaki tanácsadó
Fő feladatok
Munkaidőszükséglet
zárójelentés pénzügyi fejezeteit. Speciális szaktudása segíti a projektmenedzsment munkáját, a projekt sikeres lebonyolítása érdekében. Részt vesz a koordinációkon és a beszámolók, jelentések műszaki tartalmának összeállításában.
Heti 6 óra
1. táblázat: A projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment feladatokat ellátó szervezet összetétele: A projekt előkészítés várhatóan egy évnél rövidebb idő alatt lezárul, ezért nem igényel nagy létszámú szervezetet: A Pályázó a projektmenedzsment feladatok ellátására egy külső projektmenedzsert választ ki, akinek munkáját a Polgármesteri Hivatal munkatársai segítik. A külső projektmenedzsment kiválasztására a Támogatási Szerződés megkötését követően kerül sor, így őt, illetve segítőjét a műszaki tanácsadót nem tudjuk bemutatni, csak az kiválasztásuk során elvárt kompetenciákat. Az önkormányzat részéről a projektben résztvevő személyek: Műszaki munkatárs Feladata a projekt megvalósításában a fent megfogalmazottakon túl: • a beruházók és ajánlataik kiválasztásában való részvétel • A műszaki ajánlati dokumentációk összeállítása • A tervezés felügyelete • A szakági tervezőkkel tervegyeztetéseken való együttműködés • Az építés lépéseinek ellenőrzése • A kivitelezővel a műszaki kooperációs értekezleteken egyeztetések végrehajtása • A kivitelező szerződésben vállalt teljesítésének ellenőrzése • Az ütemekre bontott beruházás műszaki átadás-átvételein való közreműködés • Terület átadás-átvételi folyamat felügyelete, az önkormányzat képviselete Projektkoordinátor/pénzügyi munkatárs Feladata a projekt a fent megfogalmazottakon túl a projekt előkészítésében és megvalósításában: • A pályázathoz szükséges háttéranyagok biztosítása, • A menedzsment munkájának irányítása, koordinálása • A beruházás, beszerzések, szolgáltatásvásárlás ajánlati dokumentációi összeállításának koordinációja • Hatósági és közmű üzemeltetői egyeztetések lefolytatása, nyilatkozatok beszerzése • Pénzügyi elszámolások és kifizetési kérelmek összeállításában való részvétel • kifizetési kérelmek előkészítése • az önkormányzatnál jelentkező a finanszírozással összefüggő adminisztratív és szervező feladatok ellátása A pénzügyi munkatárs ellenőrzi és ellenjegyzi a kifizetési kérelmeket, nyomon követi a projekt pénzügyi előrehaladását. Feladata lesz továbbá a projektmenedzser iránymutatása alapján a projekthez kapcsolódó szerződések és számlák önkormányzatnál működő kezelési, nyilvántartási rendszerének működtetése is. A külső menedzsmenttel szemben megfogalmazott elvárások: A feladat-végrehajtás központi szereplője a projektmenedzser. Képzettsége, elvárt munkatapasztalata: felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves projektmenedzsment tapasztalatokkal rendelkezzen.
10
A pénzügyi tanácsadóval szemben elvárt munkatapasztalat, képzettség: felsőfokú végzettséggel (pénzügyi, gazdasági, vagy mérlegképes könyvelői), legalább 3 éves releváns tapasztalattal (EU-s forrásokból finanszírozott projektek elszámolása, ellenőrzése) és referenciaként legalább egy bruttó 500 millió Ft feletti beruházási projekt végrehajtásában szerzett releváns tapasztalattal rendelkezzen. A projekt megvalósítása során projektmenedzsment szervezet munkáját külső szakértők is fogják segíteni: A műszaki ellenőr alapvetően a műszaki szakterülethez kapcsolódó kivitelezési és eszközbeszerzési feladatok megfelelő módon történő végrehajtását ellenőrzi, felelőssége a pályázat szerinti célok pontos elérésének biztosítása a gyakorlati megvalósítás oldalán. Feladata továbbá az építési naplók vezetése, előrehaladási jelentések, műszaki tartalommal összefüggő változtatási kérelmek, zárójelentés műszaki fejezeteinek kidolgozása. Képzettsége, elvárt munkatapasztalat: releváns szakirányú végzettség, min. 3 év. Könyvvizsgáló: feladata a támogatás felhasználás szabályszerűségének vizsgálata. Felelőssége a teljes körű projekt könyvvizsgálat lefolytatása és könyvvizsgálói jelentés vagy igazolás kiállítása, azt követően, hogy megállapította, hogy a támogatások felhasználása szabályszerűen történt-e.
2.2.2 A projektmenedzsment szervezet működése A projektmenedzsment feladatai a következők lesznek: •
• •
• •
• •
•
• •
Folyamatos rendelkezésre állás elektronikus kommunikációs csatornákon (telefon, email, fax), igény szerinti, de legalább havi kétszeri részvétel a projekt koordinációs megbeszélésen. A felelős hatóságok és az európai uniós szervek által a projekt végrehajtása során megkövetelt feladatok megfelelő teljesítésének biztosítása. Annak ellenőrzése és figyelemmel kísérése, hogy a pályázati dokumentációban, továbbá a projekthez kapcsolódó további dokumentációban foglalt feladatok megvalósuljanak a hivatkozott Támogatási Szerződés előírásainak megfelelően. A projekt megvalósítására vonatkozó ütemterv nyomon követése és szükség esetén aktualizálása. A Támogatási Szerződésben rögzítettek szerint előrehaladási jelentés(ek) határidőre történő elkészítése, projekt végén zárójelentés készítése és határidőre történő benyújtása elektronikusan és papír alapon a Közreműködő Szervezet részére. A projekt megvalósításának időszakában a Közreműködő Szervezet által kért, a projektmenedzsment hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók elkészítése és megküldése. Részvétel a projektet érintő Hatóságok (Irányító Hatóság és Közreműködő Szervezet) által kezdeményezett megbeszéléseken, tárgyalásokon, esetleges ellenőrzéseken. Előzetesen bejelentett helyszíni ellenőrzések alkalmával az erre feljogosított képviselő jelenléte, és a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása, a szükséges információk, kért adatok megadása. A Támogatási Szerződésben foglaltak esetleges módosításának menedzselése, egyeztetés a szerződést kötő Közreműködő Szervezettel, hatósággal és további érdekelt szereplőkkel. A beruházás folyamatos nyomon követése. A projekt megvalósításának segítése műszaki szakmai szempontok érvényre juttatásával.
11
• •
• • • • • •
Közbeszerzési folyamatok segítése. A projekt költségek alakulásának nyomon követése, költségvetések, költségbecslések vizsgálata és aktualizálása, a változások, módosulások egyeztetése a közreműködőkkel és a Hatóságokkal. Szükség esetén javaslattétel a változások kezelésére. A kifizetési kérelmek összeállítása és benyújtása a Közreműködő Szervezethez. A támogatási összeg lehívásának segítése és előremozdítása, az esetleges hiánypótlások teljesítése és a szükséges dokumentációk összeállítása. Közreműködés és szakmai segítségnyújtás a záró pénzügyi beszámoló összeállításában. Konfliktusfeloldás: a projekt megvalósításában közreműködő szereplők közötti konfliktus helyzetek kezelésének segítése. Kockázatmenedzsment: a projekt megvalósítása során felmerülő lehetséges kockázatok felmérése és azok lehetőség szerinti kezelése. Kommunikáció menedzsment: a projekt megvalósításában közreműködő szereplők közötti kommunikáció segítése és támogatása. Felelősségi körök
A projekttel kapcsolatos döntési jogosítványokkal a projektgazda vezetője, a cégvezető rendelkezik. A felső vezetésnek tagja a többségi tulajdonos az önkormányzat képviselője is. Az önkormányzatot érintő kérdésekben a polgármester jogosult (a képviselő-testület felhatalmazása alapján) döntéshozatalra és aláírásra. A projekt megvalósításáért az önkormányzat, mint pályázó részéről a Képviselő-testület felé a polgármester és a projektben dolgozó önkormányzati szakember(pénzügyi, műszaki munkatársa) a felelős. A projektmenedzsment tagjainak a projektmenedzser felé van beszámolási kötelezettségük. A projekt adminisztrációs és szervezési munkájáért a projektmenedzser vállalja a felelősséget. A projektmenedzser beszámolási kötelezettsége a Pályázó szervezet képviselői felé áll fenn, akik a projekttel kapcsolatos jelentős döntéseket meghozzák. A pályázattal kapcsolatos jogi és pénzügyi felelősséget a döntést meghozó cégvezetés képviselői viselik. A projektmenedzsment önkormányzati belső munkatársainak a polgármesteri hivatal dolgozói, beszámolási kötelezettségük törvényes munkáltatójuk a jegyző felé is fennáll. A projekt lebonyolításában résztvevő személyek/szervezetek a projektgazda irányában a Ptk. szabályai szerint felelősséggel tartoznak a szerződésszerű teljesítésért. Kapcsolattartás Az előkészítési projekt lebonyolítása során a tervek szerint az alábbi egyeztetési formák működnek majd: • Indító megbeszélés. Résztvevők: projektmenedzsment team, szakértők, polgármester és hivatali munkatársak a szükséges szakterületekről. • Rendszeres projektmegbeszélések (várhatóan 2 heti rendszerességgel, igény esetén sűrűbben). Résztvevők: projektmenedzsment team, szakértők, hivatali munkatársak a szükséges szakterületekről. • Elszámolások és döntések előtti kibővített projektmegbeszélések (igény szerint). Résztvevők: projektmenedzsment team, szakértők, polgármester, hivatali munkatársak a szükséges szakterületekről) A projektmegvalósítás során ezeken a megbeszéléseken a kivitelezők, szállítók, tervezők, műszaki ellenőr részvétele is szükséges.
12
•
Záró megbeszélés (pályázati elszámolás lezárását követően). Résztvevők: projektmenedzsment team, polgármester, hivatali munkatársak a szükséges szakterületekről. A projekt előkészítése és megvalósítása alatt 2 heti rendszerességgel lesznek a projekt koordinációk. A megbeszéléseken kívül a projektmenedzsment tagok elektronikus és telefonos formában is kapcsolatban lesznek. A projekthez kapcsolódó elektronikus levelezés esetén a projektgazda iktatja. Minden a projekttel kapcsolatos levélt másolatban egy e projekthez, a projektgazda által létrehozott email-címre is továbbítani kell.
13
3
Háttér, környezet 1. táblázat: A fejlesztéssel érintett település(ek) lakosegyenértéke(i) Települési Szennyvízkezelési Program(ok)nak megfelelően
Település név
Lakosegyenérték (LE)
Aka
243
2. táblázat: A fejlesztés által érintett terület(ek) lakosegyenértékei - a támogatási kérelem alapján Fejlesztés által Lakosegyenérték (LE) érintett terület 243 megnevezése Aka Összesen
243
3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek Érintett Lakosság- Lakásterületileg szám Település/településr Megy szám Régió Járás illetékes (KSH ész e (KSH adat, 2014-es Vízügyi Igaz- 2014-es név fő) adat, db) gatóság Közép- Komáro Kisbér Észk243 114 Dunán mDunántúli Aka túl Eszterg om 3. táblázat: A terület közigazgatási lehatárolása Aka község, a megye legkisebb települése, a Dunántúlon, Komárom-Esztergom megyében a Súri-Bakonyalja kistájon található. A település Fejér megyével határosan, északi Bakony északkeleti lábánál, a Móri-ároktól délnyugatra fekszik, érintetlen természeti környezetben. Elzárt, csendes, nyugodt település. Tengerszint feletti magassága 250 méter körül van. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően kerültek kialakításra. A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően erősen mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Bakony lábánál található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, míg az alacsonyabb, síkabb részeken a szántók dominálnak. Aka adódóan ÉK-re, K-re, és DK-re a falu közvetlen közelében szántók találhatóak, az erdők és a legelők jellemzően DNy-r, Ny-ra találhatók. A területen közepes és jó minőségű termőföldek találhatók, ezért ezek megőrzése kiemelt feladat. A helyi védettség alatt álló ingatlanokat illetve a régészeti lelőhelyeket a HÉSZ rögzíti.
14
Aka közigazgatási területét Natura 2000 terület nem érinti. Aprólékosan tagolt kistáj. Alacsonyabban fekvő területei mérsékelten tagoltak; itt az átlagos völgysűrűsége 2,5-2,6 km /km2. A magasabb fekvésű, közvetlenül a középhegységi fennsíkokhoz kapcsolódó térszínei erősen felszabdaltak, ahol az átlagos völgysűrűség 3,9-4 km /km2; ez is fejlett völgyhálózatát hangsúlyozza. A kistáj uralkodóan erdő és mezőgazdasági hasznosítású, a művelt, nagy lejtőszögű területeken féktelen talajerózió pusztít. Ennek bizonyítékai a földes kopárok, a csonka talaj szelvények, valamint a feliszapolódó lejtőlábi felszínek és alluviumok. Éghajlat A mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz és mérsékelten nedves határán fekvő kistáj. É-on viszont már kifejezetten mérsékelten száraz. Évente 1950 óra körüli napfény a valószínű, és ebből nyáron 780 óra körüli, télen 180-185 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet a kistájnagy részén 9,5 °C körüli, de É felé kissé magasabb (9,7 °C), D felé kissé alacsonyabb (9,3 °C). A nyári félév középhőmérséklete 15,5-16,0 °C körüli. Általában ápr. 13-16. körül a napi középhőmérséklet már eléri a 10 °C-ot, s ez az időszak mintegy 183-187 napon át, okt. 16—18-ig tart. A tavaszi fagyok ápr. 12-16. körül megszűnnek, az ősziek pedig okt. 22-26-án kezdődnek el. A fagyoktól mentes időszak hossza így 190 nap körüli. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 32,0-33,0 °C közötti, ill. -15,0 és -16,0 °C közötti. É-on az évi csapadék kevesebb (600 mm), mint D-en (630 és 660 mm között). A nyár i félévben É-on 350-370 mm, D-en kevéssel 380 mm fölötti eső a megszokott. A 24 órás csapadékmaximum 113 mm és Kisbéren mérték. A téli félévben 35-40 hótakarós napra számíthatunk, 22-25 cm átlagos maximális vastagsággal. Az ariditási index 1,06-1,10, de É-on 1,15. Az ÉNy-i szélirány az uralkodó; az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m /s fölötti. A szántóföldi haszonnövényeknek és a nem hőigényes kertészeti kultúráknak megfelelő az éghajlat. Földtani viszonyok Az alaphegységet É-on triász, D-en főleg kréta képződmények alkotják, de előfordulnak jura időszaki kőzetek is. A mai felszínt nézve a Bakony karsztos fennsíkjához É-on kapcsolódó aprólékosan felszabdalt, laza üledékekből épült hegységelőtéri dombság. A hosszanti dombvonulatok, az eróziós völgyek irányítottsága a hegység É-ra lépcsősen levetődő, sasbércszerűen összetöredezett alaphegységi rajzolatát tükrözik. így a középhegységi és erre merőleges irányú hosszanti dombhátak, dinamikusan formálódó eróziós völgyrendszerek, a hátakba maródó deráziós, eróziós-deráziós völgyek, deráziós páholyok, intenzíven feltöltődő alluviális térszínek formacsoportjai, ezek területenkénti nagyfokú változékonysága jellemzi domborzatát. A régi kőzetrögök, mint a bakonyi geoszinklinális Di magaslatának É-i ellenszárnya, leszakadtak és helyüket a fiatal pannóniai üledékek, a lösz, a negyedkori durva homok és elég nagy területen jelenkori futóhomok takarja el, mint Súr és Bakonyszentlászló mellett. A fiatalkori rétegekből felépített dombvidék első részének vehetjük a Bakonycsernye, Nagyveleg, Aka vidékére kiterjedő és a Tési fennsík előhegységeként is felfogható területet. Ennek főképp Ny-i, Bakonycsernye, Súr vidéki részét nagy területen lösztakaró boríja, melyből csupán a pannóniai pontusi rétegek bukkannak fel nagyobb foltokban, míg az idősebb képződménnyel csak elvétve, rövid, keskeny sávokban, törések mentén kerülnek a felszínre. A dombvidék rétegsorában jelentősek a csernyei márgás homokkövek, a közép- és felső oligocén homokkövek, konglomerátumok, majd a pontusi pannoniai rétegek, melyek ennek a területnek különösen a keleti részében nagy felszíni elterjedést mutatnak. Legfiatalabb tag a lösz, mely itt többé-
15
kevésbé vékony takaró és K felé sokhelyütt megszakadozva borítja a pannóniai rétegeket. Vízföldtani viszonyok Összefüggő talajvízszint csak a völgyekben (2-4 m között) és a kistáj É-i peremrészében (4¬6 m között) található. Túlnyomóan kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Keménysége 15-25 nk°, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van. A nitrátosodás helyenként előfordul. A rétegvizek mennyisége a mélyebb rétegek gyenge tározó képessége miatt csekély. A kutak száma kevés. Mélységük esetenként elég nagy, de a kitermelt vízhozamok mérsékeltek. Aka község közigazgatási területén kataszterezett rétegvízkutat nem találunk, a legközelebbi rétegvízkút a szomszédos Súr településen található. Építéskori adatai az alábbiak: Súr (K-6) észlelőkút Épült: 1988-ban Mélysége: 44,0 m helyének EOV koordinátái : x = 224925,3 m y = 572903,9 m z = 228,49 mBf Szűrőzése: 319,9-384,1 m Nyugalmi vízszint: ismeretlen Hozam: 60 l/p -109,49 üzemi szinten Akán több talajvizet hasznosító kataszterezett kút található, melyek közül a korábbi vízműkút építéskori adatait ismertetjük: Aka (K-2) egykori vízműkút Épült: 1973-ban Mélysége: 17,0 m helyének EOV koordinátái : x = 228976 m y = 575711 m z = 235 mBf Szűrőzése: 4-9 m Nyugalmi vízszint: -0,2 Vízrajz Ny -i kisebb része a Vezseny-éren (29 km, 128 km2) át a Rábához, középső nagyobb része a Cuhán (81 km, 547 km2) és a Concón (47 km, 507 km2) át a Dunához, míg DK-en a Gajához (60 km, 632 km2) folyik le. A feltüntetett vízgyűjtő egységeknek azonban csak kb. 1/4-e tartozik a kistájhoz. Csekély lefolyási többletű terület. Vízjárási adatok részben a tájhatáron túli helyekről vannak. Árvizeik többsége tavasszal, kisvizeik ősszel szokásosak. Hét tava közül csak egy természetes eredetű (Kisbér, 3,2 ha), míg a többi különböző célú mesterséges tározó. A község jelentősebb vízfolyásai : Akai -patak, Sövénykúti-patak, Nagyvelegi vízfolyás a Gaja vízgyűjtőrendszeréhez tartozik. Akai tavak magántulajdonban vannak. A vízfolyások feladata kettős, egyrészt mederrendszerük karbantartásával a felszíni vizek fő befogadója, azaz a talajerózió megakadályozásában van jelentós szerepük másrészt igen fontos vizes élőhelyek ökológiai szerepük jelentős. Talajtani adottságok A kistáj területének 77%-át agyagbemosódásos barna erdőtalajok alkotják. Többségük idősebb löszös üledékeken képződött, homokos vályog vagy vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (ext. 30-40, int. 35-50) talajok. Kisbér és Veszprémvarsány környékén periglaciális és negyedidőszaki alluviális üledékeken homok mechanikai összetételű változatok is előfordulnak. Ez utóbbiak gyenge víztartó képességűek, kis (0,5-1%) szervesanyag-tartalmú és gyengébb termékenységű (int. 30— 40) talajok. Erdőként mintegy 40%, szántóként pedig kb. 50% hasznosítható. Az
16
alacsonyabb É-i tájrész löszös felszínén csernozjom barna erdőtalajok találhatók (16%). Mechanikai összetételük homokos vályog. Vízgazdálkodásukra a gyenge és a közepes víztartó és vízraktározó képesség jellemző. A kisebb (1-2%) szervesanyag-tartalmú (erodált) változatok a 55-65 (int.), a nagyobb (2-3%) szervesanyag- tartalmú változatok pedig a 70-80 (int.) földminőségi viszonyszámokkal jellemezhetők. Túlnyomó részben (80%) szántóként, 10%-ban erdőként, 5%-ban szőlőként hasznosíthatóak. A patakvölgyek alluviumán kialakult öntés réti talajok a terület 6%-át foglalják. Mechanikai összetételük többnyire vályog, és általában a 45-60 (int.) termékenységi kategóriába tartoznak. Többségében (80%) szántóként, kisebb részben (10%) kaszáló rétekként hasznosíthatók. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok alkotta tagolt térszíneken földes és köves kopár talajok is előfordulnak (1%).
3.1.2 A terület természeti környezetének kapcsolata az országos szakpolitika által preferált területekkel A 147/2010. (IV. 29.) Korm. r. „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárításátszolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” jogszabály 2.§-ának a19. pontja alapján magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van. Ennek megfelelően lehatárolásra kerültek a településen a magas talajvízállású területek (2. ábra) A jogszabály 20. §-ának c) pontja alapján az egyedi szennyvízelhelyezés módjának alkalmazhatóságát vizsgálni kell, ha a település közigazgatási területén a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású terület fordul elő. A (5) pont szerint: A vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során egy adott lehatárolt terület tekintetében a magas talajvízállású területi minősítéstől eltérhet, ha azt az abban érdekelt által végzett, vagy végeztetett részletes vizsgálat alátámasztja. A jogszabály 25. §-anak (2) pontja alapján: Egyedi szennyvízkezelési létesítményt bármelyterületen történő programszerű telepítés esetén, illetve egyedi szennyvízkezelési berendezést a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagymagas talajvízállasú területeken történő egyedi telepítés eseten akkor lehet létesíteni, haa települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyotttelepülési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. Az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A hálózatot a térség vízellátását biztosító ÉszakDunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) Tatabányai Üzeme üzemelteti. Az ÉDV Zrt. Aka térségében is üzemelő regionális hálózata a Tatabányai 12/c akna karsztvizét szállítja. A vízellátás két nyomásövezetű regionális rendszerről, Ácsteszér felől történik. A községi elosztóhálózat 50 m3-es víztározóból ágazik le NÁ80-as és NÁ100-as acél nyomóvezetékekkel. A tározó térfogata megfelelő, a tározó magassági elhelyezkedése a magasabban fekvő területek számára is elegendő víznyomást biztosít, így megfelelő ellátási biztonságot nyújt. A községben található két állattartó telep vízellátása saját ásott kútról, talajvízzel történik. A község vízellátása régebben saját ásott kútról történt, a régi vízműkutat ma már nem használják. (A kút adatait fentebb ismertettük) A településen néhány kataszterezett talajvízkút található, üzemelő rétegvíz kútról nincs tudomásunk. A helyiek, a legtöbb háznál meglévő ásott kutak vizet hasznosítják különböző célokra. Legtöbben a kertek, zöldfelületek locsolására, állatitatásra használják a talajvizet, azonban a helyek elmondása alapján sok helyen, kommunális célokra (mosás, WC öblítés,
17
tisztálkodás) is alkalmazzák a talajvizet. Az önkormányzat az ivóvízellátó rendszer vonatkozásában fejlesztéseket nem tervez. Talajvíz szintek és a talajvíz minősége A vizsgálat során 2016 áprilisában a településen 17 ásott kútban mértünk nyugalmi vízszintet. A mintavételi helyet és a nyugalmi vízszinteket az 1. sz. ábra mutatja. Az adatokat a következő táblázat tartalmazza:
Kút jele
EOV Y (m)
EOV X (m) Terepszin t Nyugalmi (mBf) vízszint (mBf.)
Nyugalmi vízszint terepszinttől (m)
A-1
576101
228589
234
229,8
4,2
A-2
576028
228658
229
227,3
1,7
A-3
576405
228600
229
227,28
1,72
A-4
576269
228699
236
228,62
7,38
A-5
576081
228728
235
229,85
5,15
A-6
576010
228799
243
231,5
11,5
A-7
575973
228934
248
236,17
11,83
A-8
576243
229494
271
262,42
8,58
A-9
576257
229812
265
263,2
1,8
A-10
576178
229812
267
266,19
0,81
A-11
576462
229503
256
254,5
1,5
A-12
576496
229315
261
258,1
2,9
A-13
576365
229304
267
258,62
8,38
A-14
576462
228951
241
238,4
2,6
A-15
575951
229117
260
241,8
18,2
A-16
576108
229271
278
256,9
21,1
A-17
576355
229137
261
254,7
6,3
A talajvíz mélysége a terepviszonyok függvényében változó. Átlagosan a településen 1 - 21 m mélyen fekszik. A település mélyen fekvű részein, a patak közelében és a terület É-i részén lévő fennsíkon miatt 0,8-3 m közötti. Az áramlási irány a domborzatot követi, iránya jellemzően D-i. A talajvíz minőségének vizsgálatára az A-5 jelű kútból került sor. A vízmintát az alábbi táblázatban szereplő komponensekre vizsgáltattuk: mérték Aka egység A-5
Komponens pH fajl.el.vez.kép.
-
7,79 |jS/cm
1480
NH4+
mg/l
11,3
NO2-
mg/l
0,22
18
NO3-
mg/l
1,00
PO43-
mg/l
9,02
Az ammónium érték és a foszfát meghaladja a szennyezettségi határértéket. A többi vizsgált komponens esetében az eredmények határérték alatt maradtak. Magas talajvíz állású területek A 147/2010. (IV. 29.) Korm. r. „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról" jogszabály 2.§-ának a19. pontja alapján magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van. Ennek megfelelően lehatárolásra kerültek a településen a magas talajvízállású területek (M-2. ábra) A jogszabály 20. §-ának c) pontja alapján az egyedi szennyvízelhelyezés módjának alkalmazhatóságát vizsgálni kell, ha a település közigazgatási területén a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású terület fordul elő. A (5) pont szerint: A vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során egy adott lehatárolt terület tekintetében a magas talajvízállású területi minősítéstől eltérhet, ha azt az abban érdekelt által végzett, vagy végeztetett részletes vizsgálat alátámasztja. A jogszabály 25. §-anak (2) pontja alapján: Egyedi szennyvízkezelési létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés esetén, illetve egyedi szennyvízkezelési berendezést a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállasú területeken történő egyedi telepítés eseten akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. Talajmechanikai adottságok A felszín közeli rétegek jellemzően homokos agyag, agyag 10-5-10-8 m/s szivárgási tényező közötti értékkel. A szikkasztás lehetősége változó, helyszíni vizsgálat függvénye. A talajba történő tisztított szennyvíz elhelyezés (szikkasztás) esetén az alábbi helyi feltételeket kell figyelembe venni: Tereplejtés: ■ 2%-nál kisebb tereplejtésnél a talajban történő szikkasztás nagyon kedvező ■ 2-8% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kedvező ■ 8-15% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kevésbé kedvező 15%-nál nagyobb tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztást kerülni kell Áteresztő réteg, repedezett kőzet mélysége: ■ Nagyon kedvező a helyzet akkor, ha ez a távolság 2 m, vagy ennél nagyobb. ■ Kedvező, ha ez a távolság 1,5-2,0 m között van. ■ Kevésbé kedvező, ha a távolság 1,0-1,5 m között van. ■ Ha a repedezett alapkőzet a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1 m, vagy ennél kisebb távolságra van, a talajban történő szennyvízszikkasztást csak a dombos szikkasztási rendszer esetén engedhető meg. Vízzáró réteg mélysége: Ha a vízzáró réteg a szikkasztási felület alsó síkjától 2,5 m távolságra van, a szikkasztás nagyon kedvező.
19
Ha ez a távolság 1,5-2,5 m között van, akkor a szikkasztás kedvező. Kevésbé kedvező a szikkasztás, ha ez a távolság 1,0-1,5 m között van. Ha a vízzáró réteg mélysége és a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 m -en belül van, a talajban történő szennyvízszikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg. Talajvízszint mélysége: ■ Nagyon kedvező a helyzet, ha a max. talajvízszint 3,0 m-re, vagy ennél nagyobb távolságra helyezkedik el a szikkasztási felület alsó síkjától. ■ Kedvező a szikkasztás feltétele, ha ez a távolság 1,5-3,0 m között van. ■ Kevésbé kedvező, ha ez a távolság 1,0 - 1,5 m közötti érték. ■ Ha a maximális talajvízszint kevesebb, mint 1,0 m -re közelíti meg a szikkasztási felület alsó síkját, tartósan (1 hónap), a talajban történő szikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg. A talaj vízáteresztő képességét A talaj vízáteresztő képességét a „k" tényezővel jellemezzük ■ Ha a talaj vízáteresztő képessége kisebb, mint 5-10-7 m/s, a talajban történő szennyvízszikkasztás nem kedvező (a meglévő talajban történő szikkasztás esetén nagy szikkasztási felület igény jelentkezik, ezért a szikkasztó-árkoknál javasolt talajcserét alkalmazni). Szennyeződés-érzékenység Az egyes települések teljes közigazgatási területének egységes besorolását a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet tartalmazza, melyet a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosítottak. A miniszteri rendelet szerint Úny község területe az „érzékeny" kategóriába tartozik.
A település nitrát-érzékenységi besorolását a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint adjuk meg. A jogszabály mellékletének felsorolása szerint, a felszíni, és a felszín alatti vizek tekintetében a fejlesztés nitrátérzékeny területet érint.
20
A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén biztosítani kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vízi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elősegítő körülmények ne romoljanak. Üzemelő sérülékeny vízbázisok Az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A hálózatot a térség vízellátását biztosító ÉszakDunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) Tatabányai Üzeme üzemelteti. Az ÉDV Zrt. Aka térségében is üzemelő regionális hálózata a Tatabányai 12/c akna karsztvizét szállítja.A községben található korábbi vízműkút nem üzemel. Aka község az üzemelő sérülékeny vízbázisok listáján nem szerepel. Vízbázis védőterülete a település közigazgatási területét nem érinti. Településszerkezet és annak vízügyi vonatkozásai A falu Kisbér, Bakonysárkány, Súr, Ácsteszér és Hánta községek és Fejér megye által határolt. Településszerkezete: dombvidéki sorfalu. A település legjelentősebb értéke, természeti fekvése és háborítatlan környezete, ezért a nagyvárosokból sokan vásárolnak itt házat üdülőnek. A község a 81. sz. főútról leágazó 8227. sz. bekötőútra fűződik fel. Belterületét falusias lakövezet alkotja, mely igen szabdalt, laza beépítésű a változó szintkülönbségű felszín miatt. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: 8227 összekötő út; települést átszelő erek, csatornák; külterületet felszabdaló földutak, fasorok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: a belterület lakóterületi túlsúlya; pincesorok az ácsteszérre vezető út mentén; a mezőgazdasági üzemi területek a belterülethez közel, illetve távolabb a külterületen; a településtől D-re és K-re mezőgazdasági területek (szántók) túlsúlya; vízfolyások menti galérianövényzet és gyepterületek; összefüggő erdőfoltok a település nyugati részén, illetve a belterülettől északra. A község jelentősebb vízfolyásai: Akai -patak, Sövénykúti-patak, Nagyvelegi vízfolyás a Gaia vízgyűjtőrendszeréhez tartozik. Akai tavak magántulajdonban vannak.
21
A vízfolyások feladata kettős, egyrészt mederrendszerük karbantartásával a felszíni vizek fő
befogadója, azaz a talajerózió megakadályozásában van jelentós szerepük másrészt igen fontos vizes élőhelyek ökológiai szerepük jelentős.
3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők 4. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai Település/településrész neve (több település esetén településen- Összesen ként/településrészenként szükséges a táblázat kitöltése) 243 Lakosszám1 (fő) Ideiqlenes lakosok száma2
0
Lakások száma3 (db)
114
Eqyéb lakóeqyséqek száma (db)
-
Lakos-eqyenérték terhelés
243
Üdülőnépesség
-
1 KSH 2
(hivatalos adata a pályázat beadása előtti tárgyévben) szerinti állandó lakosok számát kell megadni 2014. évre.
Becsléssel összesítetten megadva a napi mértékadó átlagot meghatározva: a naponta oda ingázó munkavállalók, az üdülő-
népesség és a turistavendégek, a kollégiumi és szociális otthonban lakók számából. Egy ideiglenes lakos évi átlagban legalább napi 1 órát tölt a településen 2014. évi KSH adatok alapján. 3 A KSH (hivatalos adata a pályázat beadása előtti tárgyévben) szerinti lakások számát kell megadni 2014. évre.
22
A szennyvízkezelési szolgáltatással ellá- 85% tott lakosság4 aránya a projekt megvalósulása esetén a projekt által érintett település(ek) teljes lakosságán belül Lakónépesség számának alakulása
Forrás: terport.hu Aka lakossága 2015-ben 243 fő, a háztartások száma 130 volt. A település lakossága öregedő, Az elmúlt években Aka lakossága nem csökkent.
3.2.2 Gazdasági jellemzők Az Akaiak alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak. A településen túlnyomórészt növénytermesztési ágazatokkal foglalkoznak a helyi gazdák, agrárvállalkozók: a legfontosabb termesztett növény, mely a településhez tartozó földterület legnagyobb hányadán van vetve a kukorica. Ezt követi termesztett volumenben a búza, majd harmadikként az őszi árpa. A munkanélkülien aránya az országoshoz képest alacsonyabb. 2013-ban a KSH 10 munkaképes álláskeresőt tartott számon. A településen a legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, ezen felül munka lehetőséget biztosít a településen található 2 db állattartó (szarvasmarha) telepés a községben található vegyesbolt is. Az alacsony gyermeklétszám miatt, sem óvodája, sem iskolája nincs. A tanulók először az ácsteszéri iskolába jártak, majd Bakonysárkányra. A munkaképes korosztály Mór és Kisbér üzemeibe jár dolgozni, illetve sokan egyéni gazdálkodást folytatnak. Turizmus A turizmus ágazata a településen fejlődik.
4
Szennyvízkezeléssel ellátott lakosság: azon lakosok száma, akiknél a keletkezett szennyvíz kezelésre kerül a projekt során
kiépített műszaki berendezések által.
23
Aka községen is áthalad Táncsics emléktúra, jelzett turistaút, amelyik Ácsteszéren Táncsics Mihály szülőházától indul és oda tér vissza. A faluban egy vendégház működik, egy pedig épülőben van. A belterület nyugati részén a meglévő lovastanya és lovaspálya elsősorban a lovassport, valamint a szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálását biztosító építmények elhelyezésére alkalmas, biztosítva a lovasturisztikai szolgáltatás fejlesztésének lehetőségét. A térség turisztikai képességének növelése érdekében a környező településekkel összefogva kell lépéseket tenni.
24
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
4.1
Év*
Helyzetértékelés és előrejelzés 5. táblázat: A projekt által érintett területen az ivóvízhálózatba és a szennyvízgyűjtő hálózatba (amennyiben releváns) bekapcsolt ingatlanok száma
Ivóvízhálózatba bekapcsolt ingatlanok száma (db)
2014 114
Engedélyezett Szennyvíz- Szennyvízvízügyi ha- Hatóság által saját célú gyűjtő há- gyűjtő háló- tóság által engevízilétesítlózattal zatba be- engedélyezett délyezett ményből ellátott kapcsolt saját egyedi ivóvízzel ingatlanok ingatlanok célúvízilétesít szennyvízellátott in- száma (db) száma (db) ménnyelbizto kezelő begatlan száma (lefedett) (rákötött) sított rendezéssel (db)5 (db)6 megoldott (db) **** 114
0
0
0
0
* Az elmúlt 1 évre vonatkozóan kell megadni. A település teljes területe 18,11 km2 ha. A település teljes népessége 243 fő. A népsűrűség 14,8 fő/km2. A háztartások száma: 130 db. A község 8227 sz összekötő útja biztosítja a község kapcsolatát Bakonysárkány és Ácsteszér szomszédos községekkel. A 8227-es út Aka község belterületét az 5+514 és a 7+460 -as szelvények közt érinti 1946 km hosszban. Vasútvonal nem érinti a települést. Az utcák víztelenítése jelenleg nyílt árkos módon történik, amely egy ill. kétoldali kiépítésű. Az árkok, illetve a külterületi szakaszokon a vízfolyások medre feliszapolódott, növényzettel erősen benőtt, a mértékadó vízmennyiségek szállítására így nem mindenhol alkalmas. A vízelvezető árkok fenntartásáról gondoskodni kell a bel- és külterületi csapadékvíz hatásos elvezetése érdekében. A település nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal. A településen a szennyvízkezelés helyzete jelenleg nem megoldott, a keletkező háztartási szennyvíz az ingatlanokon kialakított szennyvízgyűjtőkbe, emésztőgödrökbe kerül. Az összegyűjtött szennyvizeket befogadó emésztőgödrök nem teljesen vízzáróak, ezért a szennyvíz jelentős része tisztítás nélkül a talajba szivárog el. A környezetterhelés, potenciális és tényleges szennyezés mind a talaj, mind a vízkészletek tekintetében fenn áll. A szennyvíz kisebb részét szippantós 5 Az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított (Vksztv. 55.§ 6a) pontja) (db) 6 Az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított. ****: Az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a Vksztv. 55 § (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.
25
kocsival tengelyen viszik a szennyvíztisztító telepre ártalmatlanításra. Aka község önkormányzata nem rendelkezik szippantós autóval. A „közműolló”, azaz a vezetékes vízellátás és a közüzemi szennyvíz csatorna részaránya közötti különbség nagymértékű. A háztartási szennyvíz begyűjtését az 5/2014 (V.06.) önkormányzati rendelet szabályozza. Az évente tengelyen elszállított települési folyékony hulladék pontos mennyisége ismeretlen, a ténylegesen keletkező szennyvíz mennyiségének csupán töredéke. A hulladék szállítója az önkormányzattal kötött szerződés alapján a Vikom Trans Kft(2800 Tatabánya, Táncsics M. u. 1.) A szennyvíz okozta környezetszennyezés, a talajvíz veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében a szennyvizek kezelését mielőbb meg kell oldani. A kötelező módszerek (szivárgásmentes tartály, rendszeres szippantás) költsége hatalmas, egy átlagos csatornadíj többszörösére rúg. A szabályok megkerülése pedig rendkívül egyszerű (nem megfelelően zárt szennyvízgyűjtő akna, stb.) és nehezen ellenőrizhető. A tömeges szabályszegés közepette az önkormányzatra marad a közszolgáltatás szervezése és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés kényes feladata. A statisztikailag rögzített szippantott mennyiség a keletkező szennyvíz töredéke. Ez a helyzet még átmenetileg sem tartható, beavatkozást igényel. A házaknál lévő derítők nem biztonságosan, áteresztenek, ezért a víz és a talaj folyamatosan szennyeződik. A szippantókocsival történő szállítás jelenleg nem összefogottan, szervezetten, ellenőrzötten történik, ezért ez sem nevezhető biztonságosnak, mert nem ellenőrizhető az elszállított szennyvíz mennyisége és elhelyezése. A településen keletkező szennyvíz mennyiségéről nincs is érdemi adat, mivel a nem vízzáró gyűjtőkből a szennyvíz kontrollálatlanul szivárog el a talajba. Ennek megfelelően a szennyvíz mennyiségét a vízfogyasztási adatok alapján mérnöki becsléssel lehet meghatározni. A földtani közegbe tisztítatlanul beszivárgó szennyvíz jelentősen károsítja közvetlenül a felső talajrétegeket, közvetett módon a talajvizet, a mélyebb rétegekben elhelyezkedő rétegvizet és transzmisszió útján akár a felszíni vizeket is. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint a településen 110 db olyan ingatlan található, melynél szennyvíz keletkezésével lehet számolni. A település demográfiai helyzetének jelenlegi és várható jövőbeni alakulása, illetve a vízfogyasztási adatok figyelembevételével a településen keletkező háztartási szennyvíz mértékadó mennyiségi és minőségi jellemzői az alábbiakban foglalható össze. A számított napi és évi szennyvízmennyiség meghaladja a vízfogyasztási adatokból kalkulálható napi és évi szennyvízmennyiséget, mert a Széchenyi 2020 programban megvalósítható projektek eredményeként a település vezetői a demográfiai helyzet javulására, a vízfogyasztás növekedésére számítanak. Érintett víztestek mennyiségi és minőségi állapotának értékelése A fejezetben tisztított szennyvíz befogadással érintett felszíni, illetve tisztított szennyvíz szikkasztásával érintett felszín alatti sekély porózus víztest állapotát jellemezzük, értékeljük. Az érintett sp.4.3.1 számú sekély porózus felszín alatti víztest mennyiségi állapota jó, minőségi állapota gyenge és az állapotának változása romló. Az érintett felszíni víztestek ökológiai állapota gyenge – rossz, kémiai állapota nem jó.
26
A térségben, a kutakból vett vízminták eredményei is jellemzően a vízgyűjtőgazdálkodási tervben meghatározott minőségi minősítések eredményeit támasztják alá. A település közigazgatási területén vett talajvíz minták ortofoszfát és nitrát vonatkozásában szennyezett, ammónium és szulfát vonatkozásában nem szennyezett képet mutatnak a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szerint. Az alacsony ammónium koncentráció vélhetően a talajban lejátszódó nitrifikációs és denitrifikációs folyamatoknak köszönhető, melyre a magas nitrát koncentráció is utal. A kutakból vett vízminták laboreredményeit azonban kellő óvatossággal kell kezelni, reprezentativitásuk megkérdőjelezhető, mivel a lakóházak udvarában, kertjében létesített kutak közvetlen környezetében találhatóak a háztartási szennyvíz gyűjtő- és emésztőgödrei és az állati trágya tárolására szolgáló trágyadepók, melyekből jelentős szennyezőanyag bemosódás feltételezhető a talajba, lokálisan befolyásolva a talajvíz minőségét. A felszíni és felszín alatti víztestek jó állapottól elmaradó minőségi minősítése, a vízminták magas ortofoszfát és nitrát koncentrációja is alátámasztja a települési szennyvízkezelés szükségességét.
6. táblázat: A projekt által érintett területen már meglévő szennyvízelvezető és - kezelő létesítmények, eszközök bemutatása (amennyiben releváns) Meglévő Meglévő Felújí Kapcsolódó Ter Meglévő A meglévő A meglévő eszeszfelújítási veesz- esz- tásig létesítmény létesítköz/léte- köz/létehátra költség* zett köz/léhelye (tele- mény sítmény sítmény lévő (Ft) élet tesítpülés/tele- helye típusának kapacitása mény élettar tar pülés rész (hrsz. megne (LE) tam tam kapacimegnevemegnevezése (év) (év) tása zése) vezése) (m3/d) Nem releváns 7.
táblázat: A projekt által érintett terület fajlagos vízfogyasztási adatai Év: Vezeté- Vezeté- saját célú Szenny- Szenny- Értékesített Fajlagos kes ivó- kes ivó- víziléte- víz háló- víz háló- vízmennyiség vízfovízzel vízzel sítmény- zatba zatba (m3/6 hó) gyasztás ellátott ellátott ből ivó- bekötött, bekötött, (l/fő/d) télen nyáro télen nyá ingatla- lakosok vízzel vagy vagy (nov ron nok szá- száma ellátott megfele- megfele- (nov. n ápr.) (máj.- . (máj ma (db) (fő) ingatlan lő lő okt.) ápr.) . száma szenny- szenny (db) vízkeze vízkeze okt.) léssel léssel
Telepü114 lés/településrés Összesen egész 114 z1 projektterületre
243
0
243
0
0 ellátott 0 ellátott 3700 lakások lakosok 0 száma 0 száma 3700 (db) (fő)
4.1.1 Előrejelzés: keresleti igények jellemzése A vízfogyasztás várható alakulása
27
4330
85
95
4330
85
95
A település Ellátottság:
vízfogyasztása
Lakos szám
átlagosan:
22
m3/d
Bekötések Fajlagos lakossági száma vízfogyasztás (l/fő/d)
243 állandó 114
90
A településen jelentős az ideiglenesen, pihenési, üdüLési céLLaL a községben tartózkodók száma. A létszán időszaktól, évszaktól és időjárási körüLményektőL függően változik. A lakosszám növekedéssel nem lehet számolni. A lakóházak komfortfokozatának növekedése kismértékű vízigény növekedést okozhat, de ennek mértéke nem lesz jelentős. A tervezés idején figyelembe vett értékeket nem fogja meghaladni. A keletkező lakossági, intézményi és egyéb eredetű szennyvizek jelenlegi és távlati mennyisége A lakossági ivóvízfogyasztásból becsült kommunális jellegű szennyvízkibocsátás mennyiségét, mint tervezési alapadatot, az alábbiak szerint határoztuk meg: A létesítendő szennyvíztisztító telepeket a napi átlag vízfogyasztásra, illetve napi csúcsfogyasztásra, mint szélső értékre kell tervezni. Az MSZ 10.167 előírásai szerint a fajlagos szennyvízmennyiség megállapításánál a következő módosító tényezőket kell figyelembe venni: - létszámnövekedés szerint növekedő település esetén: 1,05 (MSZ 10.167/2, 1.6 pont), - szabálytalan csapadékvíz bekötésből származó többlet vízhozam: + 10 % (MSZ 10.167/2, 1.7.2 pont) - a kistelepülésen az elhasznál víz 80-90 %-a szennyvíz. A fentieket figyelembe véve a Qd = 80 l/d/fő, szennyvízmennyiséget váLasztjuk tervezési alapadatként. A tervezés alapjául számításba vehető lakosegyenérték (LE) és a kommunális szennyvízkibocsátás: Megnevezés Lakosegyenérték (LE) Szennyvízmen nyiség m3/d Aka település
243
20
28
8. táblázat: Előrejelzés az igényfelmérés alapján 2. év Bázisév (a projekt 1. év megkezdésének éve) Összegyűjtött 3 360 3 3 394 428 szennyvízmennyiség előrejelzése (m3/ 6 hó)
3. év
4. év
3 462
5. év
3 496
3 531
télen
Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzése nyáron (m3/ 6 hó ) Százalékos növekedés/csökkenés mértéke évenként télen 100%
3 940
3
4
4
4
4
979
019
059
100
141
1%
1%
1%
1%
1%
1%
1%
1%
1%
1%
Százalékos növeke100% dés/csökkenés mértéke évenként nyáron
4.2 Fejlesztési igény A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény II. fejezetének 4. § (1) a) pontja az önkormányzatok részére előírja települési környezetvédelmi program kidolgozását, amelynek része a kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás is. A Települési Szennyvíz Információs Rendszer alapján a 2000 fő alatti települések közül majdnem 1400 település csatornázatlan. Ez a 2000 fő alatti népességű települések több mint 50%-a. Ezek a települések többnyire ott helyezkednek el, ahol nem üzemeltethető gazdaságosan szennyvízelvezető közmű, ezért egyedi szennyvízkezelő létesítményeket kell kialakítani (forrás: KSH). Magyarország Vidékfejlesztési Programja (2014 – 2020) ezért pályázati keretet különít el a 2000 lakos-egyenérték alatti települések egyedi szennyvízkezelési programjaira. AKa a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé sorolható, mivel nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet jegyzékében. A település fejlesztési elképzelései, a további közjóléti, rekreációs, környezeti, nevelési célú beruházások, így a lakossági életminőségének javítása csak abban az esetben képzelhetők el, ha az önkormányzati alapfeladatok közé tartozó szennyvízkezelés és ártalmatlanítás megoldódik. Ezért a fejlesztés nemcsak ennek a problémának a megoldását eredményezi, hanem a további fejlesztések lehetőségét is megalapozza, így azokkal együtt jelentős szinergiák, környezeti, társadalmi és gazdasági hasznok megjelenését eredményezi. A települési önkormányzat feladata többek között a tiszta, egészséges környezet és az ingatlanok védelmének biztosítása a település valamennyi lakója számára. Az Európai Bizottság által elfogadott Operatív Programok (GINOP) kitörési pontként határozzák meg a szolgáltatások és a turisztika fejlesztését, a régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelését, valamint a régióban működő kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és
29
szolgáltatásainak javítását, bővítését. A minőségi idegenforgalmi szolgáltatások alapfeltétele a település infrastruktúrájának fejlesztése, teljessé tétele. Aka jó potenciálja van az elzárt, csendes, megfelelő természeti környezetben lévő falusi vendégszállások működtetésének, de ehhez minőségi környezetvédelmi feltételeknek is teljesülni kell. Aka önkormányzatának szennyvíz-kezeléssel kapcsolatos rendeletei jelenleg csak a nem közművel összegyűjtött szennyvizek szállításáról és elhelyezéséről szólnak. Megfogalmazható, hogy minél kisebb egy település, minél kevesebb a kezelendő szennyvíz mennyisége, annál inkább előnybe kerülnek a természetes szennyvíztisztító rendszerek, mert • nem járnak jelentős beruházással (30-60%-al olcsóbbak a hagyományos technológiánál), • egyszerűek, • fenntartásuk olcsó (70-90%-al kevesebb költség) • működtetésükhöz nem kell magas szakmai tudás.
4.2.1 Társadalmasítás A település Önkormányzata fontos feladatnak tartja a szennyvízkezelés megoldását. A lakosság tájékoztatása érdekében lakossági fórumot tartottak a polgármester, önkormányzati képviselők, a körjegyző asszony részvételével. Az önkormányzat fogadóórát is tartott, ezeknek köszönhetően a községben rendszeres téma lett a rákötések szervezése, költségei és társadalmi hasznossága. A megbeszélések eredményeképp több, mint 85%-os lakossági részvétel mellett támogatják a lakosok a beruházást. A polgármester az elmúlt hónapokban többször felkereste egyénileg is a lakosokat, hogy meggyőzze őket a csatlakozásról. A működtető Önkormányzat weblapján külön alsite-ot alakít ki, ahol bemutatja az egyedi szennyvízkezelő rendszer előnyeit, a rendszer működését, ugyanitt nyilvánosan közzéteszi a megfigyelőkút és az ötéves felülvizsgálatok eredményét is. Így a projekt eredményei. a hatások vizsgálata minden érdeklődő számára elérhetőek, feldolgozhatók lesznek. A működtetés megkezdésekor a résztvevő ingatlan-használóknak egy rövid képzést szükséges tartani, ahol szakember ismerteti a rendszer ismérveit, a lehetséges hibajelenségeket.Ezen kívül az Önkormányzat szívesen ad tájékoztatást megkeresés esetén, élőszóban vagy más formában.
4.3
Célkitűzések
4.3.1 Célkitűzések meghatározása A projekt célrendszerének - stratégiai és operatív célok - részletes bemutatása, a Az projekt átfogó célja a Aka település szennyvíz-kezelésének megoldása, ezáltal az épített környezet, a lakóingatlanok infrastrukturális fejlesztése. A település nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon. Aka földrajzi fekvése miatt az elmúlt időszakban nem volt lehetősége más településekkel közösen megvalósítani a szennyvízberuházást, így csak egyedi szennyvíztisztítási megoldások létesítésre van a településen lehetőség. A projekt célja, hogy egyedi kisberendezések telepítésével a település környezetterhelése csökkenjen, hozzájárulva ezzel a településen élők életminőségének javulásához, a természeti környezet megőrzéséhez. A fejlesztés konkrét célja a Aka keletkező szennyvizek fenntartható, olcsó és környezetbarát ártalmatlanítása és újrahasznosítása, vagyis a jelenlegi tarthatatlan szennyvízkezelési helyzet helyi adottságokra épülő megoldása, összesen 114 db egyedi berendezés telepítése. A lakosság célja tehát, hogy egészségesebb lakókörnyezetben élhessen, az ingatlanok értéke és használhatósága emelkedjen. Az egészséges lakókörnyezetet biztosító, 21. századi
30
követelmények közé a szennyvíz modern ártalmatlanítása mindenképp beletartozik. A település teljes közössége érintett a fejlesztés által elérhető életszínvonal fejlődésében. A lakosság és az önkormányzat célja még, hogy a szennyvízkezelést költség- és erőforráshatékonyan (idő, munkaerő) tudja megoldani. Környezetvédelmileg a fejlesztés hosszú távú célja a keletkező szennyvizek gyűjtése, folyamatosan ellenőrzés alatt tartott ártalmatlanítása és ártalommentes elhelyezése. Ezáltal szennyvíz által okozott környezetterhelése (a tényleges terhelés és a potenciális szennyezés esélye is) a jövőben minimálisra csökken. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése és fenntartása is költséghatékony, kezelésük egyszerű, programszerű telepítésével a település szennyvízkezelése hosszú időre megoldódik. Lakossági célok
Települési megoldása
Környezetvédelmi és ökológia célok
szennyvízkezelés
Felszíni és védelme
felszín
alatti
vízkészletek
Környezet állapotának általános védelme Település körüli védett területek védelme
A lehető legolcsóbb kivitelezése
megoldás
Olcsó, fenntartható működtetés
Felesleges építés, és az környezetterhelés elkerülése
ezzel
járó
Környezetvédelmi határértékek betartása a működtetés során A rendszer monitorozhatósága
4.3.2 Indikátorok A projekt célja Aka szennyvízkezelési hiányosságainak megoldása. A pályázat keretében a község 114 ingatlanja lesz ellátva egyedi szennyvízkezelési kisberendezéssel. Ennek köszönhetően a fejlesztés megvalósulásával előálló outputok hozzájárulnak a fejlesztés eredményéhez, mivel a bekötési arány mértéke 85%-os lesz, illetve a projekt hatására a felszín alatti vizek környezeti állapota javulni fog, a talaj szennyezettsége mérséklődik, a lakosság komfortérzete nő, és a minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul. Mérhető indikátorok Indikátor Mérőszám, mérés módja Egyedi szennyvízkezelők száma 114 Talajvíz állapota Figyelőkút eredményei Tisztított szennyvíz ellenőrzése 5 évente Elszállított stabil iszap mennyisége Éves szállítás mérése a befogadótelepen
31
5
Változatelemzés
A 91/271/EGK irányelv alapján nem kötelező, illetve nem szükséges közműves szennyvízelvezetést alkalmazni azokon a településeken, településrészeken, ahol ez nem jelent környezetvédelmi szempontból előnyt, vagy pedig a beruházási és üzemeltetési költségek túlzottan megnőnének. A 147/2010. (IV.29.) számú, a közműves szennyvízelhelyező és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet lehetőséget biztosít a szakszerű egyedi (nem közműves) szennyvízkezelés és elhelyezés alkalmazására. Az egyedi szennyvízkezelés és a csatornázás nem általában van „versenyhelyzetben” egymással, a helyi adottságok szabják meg, melyik településen alkalmazható inkább az egyik vagy a másik. Aka község esetében a jogszabályok és a helyi adottságok is lehetővé teszik az egyedi szennyvízkezelés alkalmazását, így annak vizsgálata, más rendszerekkel való összehasonlítása indokolt.
1. ábra-A 2000 LE alatti települések döntési lehetőségei „A” változatként az egyedi szennyvízkezelő berendezések programszerű telepítését és a tisztított szennyvíz szikkasztását vizsgáljuk meg. Aka a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé sorolható, mivel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet jegyzékében nem szerepel.
32
A település adottságainak vizsgálata során meg lett állapítva, hogy a területen a tisztított szennyvíz szikkasztását, ezzel együtt az egyedi berendezések telepítését a telkek kialakítása és a domborzati paraméterek nem gátolják. Egyedül a magas talajvízszintet kell figyelembe venni az ingatlanok egy részénél. A település belterülete nem érintett a hidrogeológiai védőterületek kialakításával, tehát az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését és a tisztított szennyvíz szikkasztását nem gátolja. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése szerint: Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságvizsgálta Aka Települési Szennyvízkezelési Programját, jóváhagyás esetén az lehetővé teszi az egyedi szennyvízkezelő létesítmények programszerű telepítését. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (2) szerint: Használt, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jelentős változással járó fejlesztéséhez, valamint a működésének megkezdéséhez és működtetéséhez, a létesítményt engedélyező hatóságok engedélye szükséges. A 147/2010. (IV.29.) kormányrendelet meghatározza az egyedi szennyvízkezelés három eszközét: • egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (a), • egyedi szennyvíz-tisztító kisberendezés (b), • egyedi zárt szennyvíz-tároló létesítmény (c), amelyeket a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken, vagyis a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) kormányrendelet, és az azt módosító 163/2004. (V. 21.) kormányrendelet szerinti szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó településeken alkalmazható. Ahol a csatornahálózat kiépítése gazdaságilag nem indokolt, ott az egyedi szennyvízkezelés használata szükséges a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülésére. „B” megoldásként a településen csatornahálózat kialakítását vizsgáltuk meg A2/O szisztémás szennyvízteleppel. Egyrészt a 26/2002 (II.27) Kormányrendelet megszabja hogy olyan területen valósulhat meg a szennyvizek szennyvízcsatornával való gyűjtése, ahol a népesség és a gazdasági tevékenység kellő mértékben koncentrált. A rendelet szerint • 1 km vezetékhosszra minimum 120 fő vagy 45 lakást kell bekötni • A legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő. Tartósan magas talajvízállású területen a lakosszám ennél kisebb lehet. Teljes területére vetítve Akalaksűrűsége 13,7 fő/km²( 2015. ) Lakássűrűsége 0,194 lakás/hektár (2014 és 2015), vagyis a lakosszám igen alacsony, nem indokolja a csatornázás kialakítását. Ennek ellenére, a magas talajvízállás megléte miatt megvizsgáljuk a telepítés lehetőségét. A természetközeli szennyvíztisztítási módszert, vagyis a Gyökérzónás megépítését azakai TSZP elvetette, annak nagy területigénye miatt.
33
tisztító
telep
A befogadónak megfelelő akai patak környezetében a védett területek közelsége miatt egyszerűen nincs megfelelő méretű ingatlan egy ilyen telep kialakításához. Ehelyett a „B” megoldásban konvencionális A2/O rendszerű szennyvíztisztító-mű üzemelését terveztük, így van lehetőségünk egy hagyományos szennyvíztisztító telep és az egyedi szennyvízkezelés összehasonlítására. „C” megoldás a szomszédos településekkel történő együttműködés lehetőségét vizsgálja. 5.1 A változatelemzés módszerének bemutatása A pályázat összegszerűsége lehetővé teszi, hogy a teljes projekt szintjén elemezzük a változatokat. Ennek során csak a műszakilag és jogilag megvalósítható változatokat vettük figyelembe. A változatok elemzése az alábbi módokon történhet: • • •
Költség-hatékonyság elemzés; Költség-haszon elemzés; Többszempontú értékelés.
Mivel a pályázat célja Aka ingatlanjainak egyedi szennyvízkezeléssel történő ellátása, a célok túlteljesítése nem lehetséges, nem eredményez haszon-növekedést (minden változat célja azonos naturáliák elérése), így a változatok pénzügyi értékelését költség-hatékonyság elemzésével folytatjuk le, 10 éves időtávon vizsgálva a telepítés és üzemeltetés költségeit, és a legkevesebb költséggel járó alternatívát választjuk ki. Változatonként a kijelölt célok eléréséhez szükséges beruházások költségeit becsüljük, majd az így létrejött rendszer működési költségeit 2017-2047-ben. A döntési változatok rendezése a teljes időszak összes költségének jelenértéke alapján történik. A költség-hatékonyság elemzés során csak azokat a döntési változatokat vizsgáljuk, amelyek ugyanazt a várható állapotot eredményezik, ami így egyben a célállapot is. Azt a döntési változatot kell választanunk, ami ezt a célállapotot a legkisebb költséggel éri el. Minden változatot a felmérésen alapuló 114 ingatlanra tervezünk. Így az összehasonlíthatóság feltétele fennáll. A költség-hatékonyság vizsgálata után külön értékeljük a környezetre, lakókörnyezetre és lakosok életvitelére gyakorolt hatásokat is, vagyis többszempontú értékelést is végzünk. „D” megoldásEgyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása Ebben a műszaki változatban az ingatlanonkénti nyers kommunális szennyvíz gyűjtését és tengelyen történő havi elszállítását visgáltuk meg. A magáninglanokon szennyvízkibocsátók számától és havonta elfogyasztott ivóvímennyiségből függően ötféle hasznos tároló kapacitású, vízzáró kivitelű derítő műtárgyat terveztünk be. Aka a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé sorolható, mivel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet jegyzékében nem szerepel.
34
Döntési változatok elemzése
Adott változatra vonatkozó költségek (beruházás és működés)
Döntési változatok összehasonlítása
Legkisebb költség elve Költségek összehasonlítása
Várható állapothoz tartozó naturáliák Változatok sorba rendezése 2. ábra- Költség-hatékonyság elemzés módszere 5.2 „A” projektváltozat: Egyedi szennyvízkezelő berendezések programszerű telepítése Akán 5.2.1 Műszaki leírás 5.2.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben AZ ÉRV Zrt. tájékoztatása szerint ivóvíz hálózatba bekapcsolt fogyasztási helyek: 114 db. 2015. évi értékesített ivóvíz • lakosság: 8030,0 m³ • közület: 22,0 m³ A település vízfogyasztása 2015-ben: 90 l/fő/nap A településen jelentős lakosszám növekedéssel nem lehet számolni. A lakóházak komfortfokozatának növekedése kismértékű vízigény növekedést okozhat, de ennek mértéke nem lesz jelentős (évi 2,15% jósolható az előző 5 év alapján). A tervezés idején figyelembe vett értékeket nem fogja meghaladni. Az MSZ 10.167 előírásai szerint a fajlagos szennyvízmennyiség megállapításánál a következő módosító tényezőket kell figyelembe venni: • létszámnövekedés szerint növekedő település esetén: 1,05 (MSZ 10.167/2, 1.6 pont), • szabálytalan csapadékvíz bekötésből származó többlet vízhozam: + 10 % (MSZ 10.167/2, 1.7.2 pont) • a kistelepülésen az elhasznált víz 80-90 %-a szennyvíz. A fentieket figyelembe véve a Qd = 90 l/d/fő, szennyvízmennyiséget választjuk tervezési alapadatként.
35
A tervezés alapjául szennyvízkibocsátás: Megnevezés Aka
számításba
vehető
lakosegyenérték
Lakosegyenérték 2015. 243
(LE)
(LE)
és
a
kommunális
Szennyvízmennyiség m3/d 20,0
A településen jelenleg ipari tevékenységet nem folytatnak, és belátható időn belül nem fognak. Ipari szennyvizeket ezért nem tervezünk. Az idegenforgalom mennyisége minimális, kisebb az ide ingázóknál, évente 10-20 vendégéjszaka, ennek esetleges növekedése sem okozhat nagyobb tervezési hibákat. 5.2.1.2 „A” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma Az egyedi kisberendezések tisztított szennyvizének elhelyezése felszíni vagy felszín alatti befogadóban történhet. A település belterületén felszíni víz befogadó nem áll rendelkezésre, a település szerkezet, valamint közegészségügyi aggályok a nyílt árokba való egyedi ingatlanonkénti bevezetést nem teszik lehetővé. Kisberendezés kezelt szennyvize öntözésre felhasználható, vagy elszikkasztható. Alkalmazása azokban az esetekben javasolt, ahol a terület felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékenynek minősül, de egyedi vizsgálat alapján a szikkasztás engedélyezhető. Tisztítási technológia A ingatlanokban keletkező háztartási szennyvizet közvetlenül a szennyvíztisztító berendezésre vezetjük. Ez NA 110 mm-es gravitációs KG-PVC vezetékkel történik. A tisztítóberendezésre érkező nyers szennyvizet a berendezés segítségével a jogszabályokban előírt minőségűre tisztítjuk, majd a megtisztított szennyvizet megfelelően méretezett és kialakított szikkasztómező segítségével helyben elszikkasztjuk. A biológiai szennyvíztisztító kisberendezések alkalmas a háztartásokban keletkező szennyvíz és az un. szürkevíz biológiai tisztítására 1-50 lakos egyenértékig olyan területeken, ahol nincsen, ill. gazdaságtalanul létesíthető közcsatorna hálózat, vagy központi szennyvíztisztító telep. E berendezések a közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen, minimális külső villamos-energia bevitellel üzemelnek. II. Tisztított szennyvíz-szikkasztó mező: A szikkasztó mezők kialakítása nem a „hagyományos” egymás mellett elhelyezett szikkasztó árkos rendszerben történik, hanem un. szikkasztó-alagutak segítségével. Az így kialakított szikkasztó mezőre, szakaszosan kerülnek a szennyvízhozamok elhelyezésre - akár 1,5 m3/d értékben–. A szikkasztómező méretét a szivárgási tényező alapján kiszámított méretek adják meg ingatlanonként. A kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezés alapeleme a műanyag biológiai reaktor. A nyers szennyvíz egy műanyag tartályba érkezik, mely egyetlen kamrából áll. Ebben az egy térben megy végbe a szennyvíz tisztítása, így elkerülhető a kamrák közötti berendezés, az iszap recirkuláció és az ezekhez szükséges vezérlés. A szennyvíz tisztítása azonnal megkezdődik a kamra egyedi one2clean technológiával történő levegőztetésével. Az alkalmazott víztisztítási technológiával a rendszer képes a biológiailag lebontható szerves anyagok, a nitrogén és a foszforalapú szennyezőanyagok megfelelő hatásfokú eltávolítására, mely a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. A tisztítási folyamat végén szagtalan, tisztított víz emelhető ki a berendezésből.
36
Kedvezőbb helyi adottságok esetén az elhelyező mező kialakítható a helyi talajban. Kedvezőtlen talaj adottságok esetén a szikkasztó árkokban a talaj kicserélése szükséges. Bonyolultabb helyi adottságok esetén (magas talajvíz, felszínhez közeli alapkőzet, kis rétegvastagságú megfelelő talaj) alkalmazható megoldások a sekély mélységű árkos rendszer és a dombos rendszer. Területigény 4 fő szennyvizeinek elhelyezéséhez: 10 m 2. 5.2.1.3.Tevékenységek bemutatása A településen 114 db egyedi szennyvízkezelő kisberendezést telepítünk. A kisberendezések az ingatlanok belterületén kerülnek beépítésre, a kiviteli tervek szerinti technikai kivitelezésben és megoszlásban. A berendezések telepítését megelőző előzetes helyszíni vizsgálat megtörtént, mely során vizsgálva lettek a földrajzi viszonyok, a felszín meredeksége, az árvízveszély, a telkek mérete, a tájképi környezet, a meglévő építmények elhelyezkedése, illetve a berendezések elhelyezési lehetősége. A telepítést a jóváhagyott engedélyezési és kiviteli terv szerint kell telepíteni. Ezután mind az ingatlan tulajdonosának, mind a szolgáltatónak gondoskodnia kell berendezés működtetéséről. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetési és üzemeltetési feladatait – amennyiben szolgáltatási szerződéskötésre külső szervezettel nincs lehetősége - az Önkormányzat végzi, a berendezések a tulajdonában maradnak, de az ingatlan-tulajdonosnak biztosítania kell az akadálytalan bejutást. Az egyedi szennyvízkezelő kisberendezések általában a nagyüzemi szennyvíztisztítók (és szennyvíztisztítási technológiák) kicsinyített másaként kifejlesztett, az aerob biológiai lebontáson alapuló, előre-gyártott, a helyszínen könnyen telepíthető automatizált kis szennyvíztisztítók, a szennyezőanyag lebontását jellemzően külső energia bevitel segítségével végzik. Alkalmasak a kisebb lakóközösségek, lakóparkok vagy pl. egyedülálló panziók, intézmények, illetve, a családi házak kommunális szennyvizeinek tisztítására. A piacon számos hazai és külföldi gyártó berendezései megtalálhatók, tisztítási kapacitásuk lépcsőzetesen 1-50 lakosegyenértékig változik. A kisberendezésnél a szennyvíz tartózkodási ideje általában 5 nap. A kezelendő szennyvíziszap becsült mennyisége 1m³/év/háztartás. Éves szinten egyszeri szippantással kell számolni. A keletkező szennyvíziszap stabil, szippantás után a szennyvízkezelő telepre szállítandó. A községbe telepített berendezések helyéről a mellékletek között egy összesített hrsz. lista található (5. számú melléklet). A javasolt szennyvíztisztító kisberendezések a tisztított szennyvízben általában az alábbi határértékeket tudják biztosítani; • BOI5 =<25 g/m3 • KOIk = <50 g/m3 • NH3-NH4-N= 10 g/m3 • NO3-N = 20 g/m3 • PO4-P= 1,2 g/m3 • 5.2.2 Hatások Az „A” projektváltozat esetében két célcsoportnál jelentkezik haszon. 1. Aka település lakossága számára a jelenlegi (pályázat nélküli) helyzet nem jelent hosszú távú megoldást. Egyrészt az EU a 2014/15. évtől nem fogadja el a hagyományos szennyvíztárolók alkalmazását. Vagy biztosítani kell azok víztartó képességét, újraépítéssel vagy szigeteléssel, vagy talajterhelési díjat kell fizetni, amely a növekvő szállítási díjjal együtt terheli a lakosság büdzséjét.
37
2. Az egyedi szennyvízkezeléssel jelentősen csökkenek az üzemelés költségei, és a ráfordított idő is, miközben a szolgáltatás minősége magasabb lesz, megfelel a modern normáknak. 3. A természeti környezet és annak használói számára a beruházás biztosítja a keletkező szennyvizek teljes kőrű összegyűjtését és ártalmatlanítását. 4. A szennyvíz ártalmatlanítás után locsolásra, szürke vizes rendszerekben használható, csökkentve a település ivóvíz-igényét, vagy a talajba szikkasztva tovább tisztul. Fokozatosan megszűnne a jelenleg évi 2-3000 m3 szennyvíz eredetű talajvíz-szennyezés. Csökkenne a szállítással járó költség, vagyis a rendszer ökológiai (szén, kőolaj) lábnyoma is. Összességében tehát az elvárt eredmények teljesülésének hatására Aka és környezetének környezeti állapota javulni fog, ami hozzájárul a település fejlődéséhez és az emberek életminőségének javulásához. Társadalmi hasznosság, egyéb hatások Mivel a változatok elemzését költség-hatékonyság vizsgálattal végeztük, feltételezzük, hogy a hatások becslése, a cél és az eredmény minden vizsgált változatban ugyanaz: Aka 114 ingatlanján hosszú távon megoldódik a szennyvízkezelés problémája. Ennek ellenére a beruházás szempontjából periférikus hatások minimális mértékben különbözhetnek. Ezért vizsgáljuk ebben a részben különösen a társadalmi, és a tágabb környezetre gyakorolt hatásokat: 1. A régió környezeti állapota, felszíni és felszín alatt vizeinek minősége javul. A térségben csökken az infrastrukturálisan elmaradott települések aránya. 2. Aka község sikeres pályázati szereplőként, üzemeltetőként növeli térségi szerepét, gyakorlati tudást szerez későbbi hasonló beruházásokhoz és pályázatokhoz. 3. Olyan beruházás valósul meg, ami nem jellemző a térségben. Komárom-Esztergom megyében jelenleg nincsenek egyedi szennyvízkezeléssel működő községek. A környező települések, későbbi betelepülő ipari és turisztikai beruházások számára mintaprojektként, jó példaként szolgálhat az egyedi szennyvízkezelő rendszer megvalósítása. Más települések, gazdálkodók vagy akár környezettudatos lakosok térhetnek át vagy telepíthetnek új szennyvízkezelő kisberendezéseket a térségben, megismerve az akai rendszer előnyeit. 5.2.3 Költségek becslése A költségbecslés során közgazdasági költségeket becsültünk, kerekítettünk.
38
Beruházási költségek Beruházási elem megnevezése
Beruházási nettó ára (Ft)
elem Nettó ár (Ft)
Általános Költségek
8 400 000
Projektmenedzsment
4 200000
Műszaki ellenőr Nyilvánosság biztosítása
1 680000 840000
Közbeszerzés lefolytatása
1 680000
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS Egyedi szennyvíztisztitó telepítése
159 775 513 kisberendezések
Megfigyelőkút létesítése
158 709 173 1 066340
ÖSSZESEN
168 175 513
Előkészítés: az előkészítési munkálatok költségeit a pályázó nem kívánja a projekt terhére elszámolni. Szolgáltatások részben a projekt lebonyolításához elengedhetetlen külső professzionális szakértő szervezet bevonása, illetve műszaki ellenőr alkalmazása, ami az indokoltságán túl jogszabályi kötelezettség is. Arra való tekintettel, hogy az Önkormányzat a projektet EU támogatás felhasználásával kívánja megvalósítani szükséges a kötelező nyilvánossági feladatok és a könnyvizsgálat valamint a közbeszerzés lefolytatásának biztosítása. Építés részben a projekt keretében 114 db egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezése valósul meg. Ezáltal megoldódik a lakosság 87,0 %-ánakszennyvízkezelése. Ezen felül szükséges 2 db megfigyelőkút telepítése. Működési költségek Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezéseket tartalmazó projektek esetében a működtetés bemutatása egyszerű. A projektben működő infrastruktúra jön létre, melynek fenntartását az üzemeltető Önkormányzat és a használó ingatlan-tulajdonosok közösen látják el. Működtetési elem
Anyagi jellegű ráfordítás Szennyvíz-iszap szállítása Szivattyúk áram-költsége Karbantartás Személyi jellegű ráfordítás 1 fő munkaerő, üzemeltetés ÖSSZESEN:
Működtetési elem nettó (Ft)
Nettó ár (Ft) ár 787 440
150 000 460 800 176 640 624 000 624 000 1 411 440
Működési költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket és az infrastruktúra üzemeltetési költségeit is tartalmazza: bérjellegű költségek; felhasznált anyagok, vegyszerek költségei; közműdíjak; őrzés-védés; és más, az üzemeltetéshez szükséges vásárolt szolgáltatás stb.
39
Bérjellegű költségek: Aka Község Önkormányzata által foglalkoztatott karbantartás és üzemeltetést végző 1 fő heti 20 órában foglalkoztatott szakmunkás havi megbízási költsége. Kalkuláció: Havi kalkulált nettó megbízási díj:
52 000
Ft
Munkáltató által, járulékokkal terhelt díj:
Havi
52 000
Ft
Munkáltató által, járulékokkal terhelt díj:
Évi
624 000
Ft
624 000
Ft
Megbízási díjak:
A telepített berendezések napi üzemének fenntartásához szükséges vegyszerek, segédanyagok 1 db berendezési üzembe helyezéséhez, üzemfenntartáshoz kalkulált költségek Anyagfelhasználás:
Havi
170
Ft
Anyagfelhasználás:
Évi
2 040
Ft
114 db berendezési üzembe helyezéséhez, üzemfenntartáshoz kalkulált költségek Anyagfelhasználás:
Havi
19 380
Ft
Anyagfelhasználás:
Évi
232 560
Ft
0
Ft
0
Ft
0
Ft
Közműdíjak: Őrzés-védés: Épület, biztosítás
eszköz
ANYAG KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN
Ft/év
2 790 720
Ft
Villamos energia ktg. 1 db berendezéshez Villamos energia ktg. 114 db berendezéshez
Havi Havi
600 Ft 68 400
Ft
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
924 960
Ft
Üzemeltetési költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket, ilyen a gépkocsi használat, biztosítás, értéknövelő felújításnak nem minősülő javítási költségek, a szennyvíz iszap elszállítás és elhelyezés költségei. 1 db berendezés üzemeltetéséhez kalkulált üzemeltetési költségek. Üzemeltetés:
Havi
110
Ft
Üzemeltetés:
Évi
1 320
Ft
Üzemeltetés:
Havi
12540
Ft
Üzemeltetés:
Évi
150 480
Ft
114 db berendezés üzemeltetési költségek.
40
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Ft/év
150 480
Ft
Karbantartási költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket, ilyen a gépek, berendezések üzemszerű fenntartásához szükséges beavatkozások költségei. 1 db berendezés üzemeltetéséhez kalkulált karbantartási költségek. Karbantartás:
Havi
230
Ft
Karbantartás:
Évi
2 760
Ft
Havi
26 220
Ft
Évi
314 640
Ft
Ft/év
314 640
Ft
114 db berendezés karbantartási költségek. Karbantartás: Karbantartás: KARBANTARTÁSI MINDÖSSZESEN
KÖLTSÉGEK
FAJLAGOS KÖLTSÉG KALKULÁCIÓ ALAPADATOK: MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
1 033
Ft
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
110
Ft
KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
230
Ft
MINDÖSSZESEN
Havi
1 373
Ft
Kalkulált szennyvízkibocsátó ( 114 ing.*3 fő ) Kalkulált szennyvíz mennyisége összesen ( 342*90lit*31 nap )
Havi
342
Fő
Havi
955
m3
Kalkulált szennyvízmennyiség 1 főre ( 1*90 lit.*31 nap )
Havi
2,8
m3
Kalkulált havi költségigény 1 főre ( 1 373,- Ft/4 fő )
Havi
345
Ft
KALKULÁCIÓ 1 m3 egységnyi szennyvíz megtisztításhoz kalkulált havi fajlagos költség Kalkulált havi költségigény 1 főre Kalkulált szennyvízmennyiség 1 főre
=
345,- Ft 2,8 m3
=
123,- Ft/ m3
Maradványérték A változatelemzést a költség-hatékonyság módszerével készítettük, és 10 éves működtetést tervezünk, így a maradványértékkel nem kellett számolnunk. Fajlagos költségek, kerekítve Fajlagos beruházási lakosegyenértékre (LE) vetítve
költség
41
567 541 Ft/LE
( Nettó ) Fajlagos beruházási költség ingatlanonként ( Nettó ) Fajlagos működtetési költség (LE) ( Nettó )
1 448 723 Ft/ingatlan 4 978 Ft/LE/év
Költségek összegzése Az összes költség a beruházás és 10 éves működtetés költségei, melynek jelenértéke (eFt-ra kerekítve): „A” változat
Összesen
Jelenérték
Beruházási költség
168 175 513
140 381 336
Működési költség 10 évre
9 249 600
2 922 685
Anyagjellegű, 10 év
27 907 200
6 740 160
Személyi jellegű, 10 év
6 240 000
2 745 600
ÖSSZESEN
208 551 313
166 841 050
„A” verzió esetében tehát 208 551 313 Ft teljes költséggel számolhatunk a beruházás és a 10 éves működtetés során, melynek jelenértéke 166 841 050 Ft. 5.2.4 Egyéb releváns szempontok A változatelemzést a költség-hatékonyság vizsgálatával végezzük. A hatások becslése itt minden változat esetén azonos, minden verzióban ugyanolyan mértékű települési szennyvízkezeléssel számolunk. Társadalmi hasznosság tekintetében is minimálisak a különbségek. „A” verzió megvalósításának jogi, műszaki vagy hivatali akadálya nincs, nem várható olyan esemény, ami a teljes megvalósítást kockáztatná. Az ingatlan-tulajdonosok hozzájárultak a beruházás megvalósításához, kifejezték érdekeltségüket a projektben. 5.3 „B” megvalósítható csatornahálózattal
változat:
Szennyvíztelep
építése
(A2/O
szisztéma)
5.3.1 Műszaki leírás 5.3.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben Megegyezik az „A” verzióban (5.2.1.1) leírtakkal. 5.3.1.2
„B” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma
Először meg kell magyaráznunk, miért kellett elvetni a pályázatban is „B” változatként javasolt természetközeli szennyvíztisztítási technológiát. A természetközeli szennyvíztisztítási technológia, vagyis a gyökérzónás tisztító rendszerek kialakítása olyan, hogy az áramló víz nem jelenik meg a felszínen. Ezek a rendszerek lényegében véve növényzettel beültetett talajmedencék, talaj filterek, amelyek vízzáróságát a rézsűk és a medencefenék megfelelő szigetelése (agyag vagy fólia) biztosítja. Az így kialakított
42
szűrőmező egyrészt megfelelő közeget biztosít a növényzet és a mikroorganizmusok számára, másrészt a szűrőhatása révén nagymértékben hozzájárul a lebegőanyag megkötéséhez. A medencéket un. Helophita életformájú növényfajokkal ültetik be, melyek a nád, sás, szittyó, káka, gyékény. Ezek általában kozmopolita növények, tűrőképességük folytán jól alkalmazkodnak a különböző klimatikus és környezeti feltételekhez. A rendszer előnyei: • gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszközök nem szükségesek, a működtetéséhez villamos energia szükséglete nincs • iszapkezelési létesítmények és berendezések nincsenek (csak az előtisztításnál) • a kivitelezési költségek alacsonyabbak a vasbeton szerkezeteknél a munkaerő szükséglet csekély • fenntartása egyszerű • esztétikai értéke a tájba és természetbe illeszkedése, valamint vizes élőhely teremtése miatt jelentős. A rendszer hátrányai: • a szokványos tisztító telepekhez képest helykiválasztásnak nagyobbak a korlátai
sokszoros
a
területigénye,
a
A természetközeli (faültetvényes, tavas, vízinövényes, illetve ezek kombinációit alkalmazó) szennyvíztisztítási technológiák a helyi adottságok figyelembe vételével Aka területén nem alkalmazhatók, mert a befogadónak megfelelő Akai patak környezetében a védett területek közelsége és a domborzati viszonyok miatt nincs megfelelő méretű ingatlan egy ilyen telep kialakításához.Ezért, a szennyvízadatok ismeretében javasolt szennyvízkezelő rendszer az A2/O szisztémának nevezett, előrekapcsolt denitrifikációval, vegyszeres foszforeltávolítással, totáloxidációs szervesanyag-eltávolítással üzemelő hagyományos szennyvíztelep megépítése, csatornahálózattal. A szennyvíztisztító rendszer működése: Előkezelés: A településen létesítendő csatornahálózat zárt rendszerű, a telepre érkező szennyvíz elsőként 5 mm-es pálcaközű gépi rácskezelésen esik át. A megszűrt nyers szennyvíz ezután az olaj- és zsírfogó tartályba jut gravitációs úton. A fizikai fázisszétválasztás elvén működik a készülék. A leválasztott olaj tárolására a berendezés mellett elhelyezkedő 1,40 m3-es tárolótartály gondoskodik. Az olajfogóban, a rövid tartózkodási idő és a turbulencia hatására számottevő ülepedés nincs. A szabad olajtól mentesített szennyvíz a berendezés gravitációs vezetéken keresztül a kiegyenlítő tartályba érkezik, melynek funkciója az, hogy a napi térfogatáram ingadozásokat kiegyenlítse. Innen feladó, aprítószerkezetű szivattyú adagolja a szennyvizet állandó térfogatárammal. Biológia, anoxikus kezelés: Az olajfogó után a kiegyenlítő tartályból a biológiai kezelés első szakaszába, az anoxikus tartályokba kerül a szennyvíz. A tartályok tökéletesen kevert tartályreaktorként üzemelnek (CSTR), a tökéletes keveredést a minden egyes tartály alján lévő szivattyú biztosítja. A tartályokban az oldott oxigén koncentrációja 0-0.1 mg/l körül ingadozik. Ebben a zónában kezdődik meg a biológiai tisztítás, a szervesanyag lebontása mikroorganizmusok segítségével. Az anoxikus medencében történik meg a nitráteltávolítás, denitrifikáló baktériumok segítségével.
43
Aerob kezelés: Az anoxikus zónát a technológiai sorban az aerob zóna követi, itt megy végbe a szervesanyag eltávolítás nagy része, valamint az ammónia ill. a szerves, redukált állapotú nitrogént tartalmazó vegyületek nitrogénjének oxidációja nitritté, majd nitráttá. A reaktorok kinetikailag szintén a tökéletesen kevert tartályreaktor elven (CSTR) működnek. A tökéletes keveredést a reaktorok alján lévő membrán diffúzorok biztosítják.(3 db/reaktor). Az oldott oxigén koncentrációja átlagosan 2-2,5 mg/l körül mozog. Az utolsó reaktorból a biológiai iszap egy része visszavezetésre kerül az első anoxikus reaktorba, így megy végbe ugyanis a nitrát eltávolítás. A légellátó rendszer kapacitása: 4 reaktor x 3 diffúzor x 3 Nm3/h = 36 Nm3/h. Utóülepítés: Az utóülepítőben a biológiai iszap és a tisztított víz fizikai szétválasztása történik meg. A kónikus kialakítású tartály közepére, egy csillapító hengerbe érkezik az eleveniszap és tisztított víz elegye, a lelassult áramlású közeg a tartály alján ér ki a hengerből, majd áramlik a tartály teteje felé, és egy külső vályún keresztül hagyja el a rendszert.A foszfor eltávolítása vas(II)szulfát oldattal történik. A vegyszert az utolsó anoxikus zónát az első aerob zónával összekötő vezetékbe in-line adagolják. Iszapleürítés és víztelenítés: A biológiai anyagcsere során a mikroorganizmusok szaporodnak, a képződött felesleges mennyiséget el kell távolítani. az utóülepítő recirkulációs vezetékén egy szeleppel szabályozott leágazás található, amely a leeresztett fölösiszapot szállítja az iszapvíztelenítő rendszerhez. ez a rendszer szalagprés elven működik, és 90%-kal csökkenti a kezelt iszap térfogatát. a víztelenített iszap egy tároló konténerben gyűlik, majd bizonyos időközönként onnan kerül elszállításra, a szürletvíz pedig a rendszer elejére kerül visszavezetésre. Tervezési paraméterek és garantált határértékek: Befolyó szennyvíz paraméterek KOI = 1000 mg/l BOI5 = 500 mg/l NH4-N = 50 mg/l TSS = 400 mg/l TP = 15 mg/l NO3 = 20 mg/l TN = 70 mg/l
Elfolyó víz paraméterek ≤ 75 mg/l ≤ 25 mg/l ≤ 5 mg/l ≤ 35 mg/l ≤ 5 mg/l ≤ 5 0 mg/l ≤ 20 mg/l
Flexibilis működés (elkerülő –BYPASS- vezetékek): Az adott napi szennyvízmennyiségre méretezett rendszerek általában 90 %-os alulterheltségig ill. 110%-os túlterheltségig garantálja a kibocsátott határértékeket. Gyakori probléma, főleg a beüzemelés idején, hogy a csatorna-rákötések lassú ütemben haladnak, és a telep messze a minimális terhelés alatt üzemel. Hosszabb időtartamú, de szintén komoly probléma, főleg kistelepülések esetén, hogy az elöregedő lakosság egyrészt fogy, másrészt kevesebb vizet használ. Mindkét fent említett problémára megoldást biztosít az ún. bypass vezetékrendszer, amely lehetővé teszi a telep teljesítményének terheléshez való igazítását. Annyi reaktort kapcsolnak be, amennyit a terhelés megkíván, terheléscsökkenés esetén pedig kikapcsolják a szükséges számú tartályt. Ebben a verzióban figyelőkút telepítése nem szükséges, a technológia bejáratott, az ellenőrzés és megfelelő környezetvédelmi minőségű működés lehetősége, a „bypass” rendszernek
44
köszönhetően biztosított. A létesítmények szerkezeti kialakítása: A tisztítótelep gerincét alkotó ÜPE tartályok vasbeton aljzatra, félig talajba süllyesztetten, 1:1,5 rézsűvel kerülnek elhelyezésre. A műtárgyak fedett kialakításúak. A technológiai gépészet egy kezelő épületben helyezkedik el. Itt található a található a légfúvó (LUTOS), amely az aerob reaktorokat táplálja, a vegyszeradagoló szivattyúk és tartályok, valamint a telepet vezérlő vezérlőszekrény. Az iszaprecirkulációt és leürítést, az olajos víz leürítését, valamint az anoxikus tartályok keverését megfelelően méretezett szivattyúk (GRUNDFOS, FLYGT, ABS) végzik. Technológiai összekötő vezetékek: A technológiai szennyvízvezetékek ID 150 KG-PVC csőből készülnek, a levegővezetékek, ID 63 KPE csőből, a tisztított víz vezetéke a tisztavíz tartályból kiinduló nyomóvezeték, mely OD90 KPE csővel kivitelezhető. A csatornahálózat elemei: • • •
Gravitációs csatorna NÁ 200 KG Gravitációs házi bekötések NÁ150 KG: kisátemelő:
4800 fm 114 db 2170 fm 10 db
5.4 Tevékenységek bemutatása 5.4.1 Hatások „B” projektváltozat esetében két célcsoportnál jelentkezik haszon. 1. Aka település lakossága számára a jelenlegi (pályázat nélküli) helyzet nem jelent hosszú távú megoldást. A szennyvizek összegyűjtésével és tisztításával a települési szennyvíz kezelése megoldódik. 2. A természeti környezet és annak használói számára a beruházás biztosítja a keletkező szennyvizek teljes kőrű összegyűjtését és ártalmatlanítását. A szennyvíz ártalmatlanítás azakai-patakba kerül vissza. Fokozatosan megszűnne a jelenleg évi 2-3000 m3 szennyvíz eredetű talajvíz-szennyezés. Összességében tehát az elvárt eredmények teljesülésének hatására Aka és környezetének környezeti állapota javulni fog, ami hozzájárul a település fejlődéséhez és az emberek életminőségének javulásához. 5.4.2 Költségek becslése A pályázati költségeket (MT, TSZP, közbeszerzés stb) ebben a változatban is ugyanabban a méretben terveztük be. Különbséget csak a beruházás és a működtetés összegében állítottunk be.
Beruházás költségei
45
Beruházási elem megnevezése
Beruházási elem nettó ára (Ft)
ELŐKÉSZÍTÉS
Nettó ár (Ft) 7 703 000
Engedélyezési tervdok. elkészítése
2 900 000
Kiviteli tervdok. elkészítése
2 400 000
TSZP készítés
0
Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése
0
Közbeszerzési eljárások költsége
2 350 000
Engedélyezési eljárások ig. szolg. díja
25 000
Hatósági díjak
28 000
PROJEKTMENEDZSMENT
3 200 000
Projektmenedzsment
3 200 000
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK
1 850 000
Műszaki ellenőr
1 850 000
EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
1 850 000
Jogi szolgáltatások
750 000
Nyilvánosság biztosítása
350 000
Könyvvizsgálat
750 000
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
352 190 000
Tisztító telep létesítése
125 000 000
Gravitációs csatorna, NÁ 200 KG, 2850 fm
162 400 000
Nyomóvezeték DK 63 KPE, 150fm Gravitációs házi bekötések, NÁ 150 KG, 114 db, 1270m
5 000 000
Kisátemelő 10 db
3500 000
Átemelők
10 000 000
Központi üzemirányítási többlet
2 400 000
Kétoldali energia betáplálás
2 000 000
36 890 000
Egyéb költségek (telek vásárlás, műv.ág váltás 5 000 000 ÖSSZESEN ( Ft ) Nettó
366 793 000
Előkészítési az „A” verziótól eltérően a kivitelezés és tervezés bonyolultsága miatt, valamint mert az előkészítés nem történt meg szerepeltetjük az összes kapcsolódó költséget. Szolgáltatások rész is teljesen megegyezik az „A” változattal. Építés részben a projekt keretében 114 db szennyvízcsatorna bekötés valósul meg, egy szennyvíztisztító teleppel. Ezáltal megoldódik a lakosság 85 %-ánakszennyvízkezelése. Megfigyelőkút telepítése ebben a változatban nem szükséges.
46
Működési költségek „B” verzióban működtetni kell a tisztító művet, ehhez képzett munkaerőre van szükség, 1 fő alkalmazásával számoltunk. Karban kell tartani az átemelő szivattyúkat és a teljes rendszert. Működtetési elem
Működtetési elem nettó ár (Ft)
Anyagi jellegű ráfordítás
15 520 000
Üzemi ráfordítások
15 070 000
Karbantartás
450 000
Személyi jellegű ráfordítás 1 fő munkaerő, üzemeltetés
Nettó ár (Ft)
1 500 00 1 500 000
ÖSSZESEN:
17 000 020
Maradványérték A változatelemzést a költség-hatékonyság módszerével készítettük, és 10 éves működtetést tervezünk, így a maradványértékkel nem kellett számoltunk. Fajlagos költségek Fajlagos beruházási költség lakosegyenértékre (LE) vetítve Fajlagos beruházási költség ingatlanonként Fajlagos működtetési költség (LE)
1 567 492 Ft/LE 3 217 483 Ft/ingatlan 58 419 Ft/LE/év
Költségek összegzése Az összes költség a beruházás és 10 éves működtetés költségei, melynek jelenértéke (eFt-ra kerekítve): „B” változat
Összesen
Jelenérték
Beruházási költség
366 793 000
293 434 400
Működési költség 10 évre
42 838 600
34 270 880
Anyagjellegű, 10 év
85 677 200
68 541 760
Személyi jellegű, 10 év
15 000 000
6 846 000
ÖSSZESEN
510 308 800
403 093 040
„B” verzió esetében tehát 510 308 800 Ft teljes költséggel számolhatunk a beruházás és a 10 éves működtetés során, melynek jelenértéke 403 093 040 Ft. 5.4.3 Egyéb releváns szempontok „B” verzió megvalósításának műszakilag megoldható, technológiai szinten akadálya nincs, nem várható olyan esemény, ami a teljes megvalósítást kockáztatná.
47
Mivel azonban Aka nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. mellékletében, a csatornahálózat és szennyvíztelep kialakítása nem felel meg a 26/2002 (II.27) Kormány rendeletben előírt paramétereknek (laksűrűség, gazdaságosság, beruházás költsége) 7. Ez a kitétel még akkor is fennállna, ha a „B” változatot természetközeli szennyvíztisztítási technológiával, vagyis gyökérzónás tisztító rendszerrel terveztük volna. A csatornázás akkor lenne megvalósítható és indokolt, ha: • • •
Aka „különösen érzékeny” felszín alatti vízminőségi területen lenne, városias beépítettség és kis telekméretek jellemeznék, a talaj alkalmatlan lenne az egyedi szennyvízkezelő rendszerek telepítésére.
Mivel ezek a feltételek nem teljesülnek, a csatornázással megvalósuló rendszereknél – legyenek akár természet-közeli vagy konvencionális technológiát alkalmazó rendszerek – előnyösebbnek tűnik az egyedi szennyvízkezelés, vagyis az „A” változat.
5.5„C” megvalósítható változat Ebben a változatban a szomszédos településekkel megvalósítandó közös pályázat és/vagy kivitelezés lehetőségét kell megvizsgálni. A szomszédos települések közül szennyvízcsatorna-hálózatot üzemeltet Kisbér központtal: Bakonysárkány, Kisbér, így ezeket a településeket nem vizsgáltuk. Ehhez a szennyvízműhöz Aka csatolásának lehetőségét annak idején vizsgálták, de morfológia viszonyok miatt elvetették.
7
26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet melléklete, 4.1 „Ahol a szennyvízcsatornázás túlzott költséggel járna, illetőleg nem járna különösebb környezeti haszonnal, ott egyéb, költségkímélő megoldások kerüljenek alkalmazásra.”
48
8. ábra Komárom-Esztergom megye nitrátérzékeny területei
9. ábra Szennyvízelvezetési agglomerációk csatornázottsága 2012. október
49
Kisbér térségében csak Aka az a település, amelyen a szennyvízkezelés nem megoldott, a település az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt települések közé sorolt. Szomszédos település
Szennyvízterhelés (LE)
Akáról távolság
Ácsteszér 767 Súr 1327 Bakonysárkány 977 2. táblázat Szomszédos települések jellemzése
mért
7,4 6,2 11,3
Szennyvízgyűjtés vagy kezelés megoldott? igen igen igen
Jelen pályázat szempontjából a szomszédos 2000 LE alatti, szennyvízkezeléssel nem ellátott településekkel való együttműködés nem lehetséges, mert a szomszédos települések szennyvízkezeléssel ellátottak. 5.4„D” projektváltozat: Egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása
Előzmények: Az Észak-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Komárom-Esztergom megyei Szakmai bizottsága 2016. decemberében kiadott jegyzőkönyvében javasolta a zárt tárolós gyűjtés, Kisbéri telepre történő tengelyen való szállítás vizsgálatát. A változat ennek megfelelően vizsgálva lett, azonban ÉDV Zrt. -mint közmű üzemeltető- az Önkormányzat megkeresésére azt a nyilatkozatot adta (kelt.:2017.03.13.), hogy az üzemeltetésében lévő Kisbéri szennyvíztisztító telep nem közművel összegyűjtött szennyvíz fogadására a mechanikai előtisztítás jelenlegi műszaki állapotában nincs lehetőség, különösen települési nagyságrendben. 5.4.1 Műszaki leírás 5.4.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben AZ ÉRV Zrt. tájékoztatása szerint ivóvíz hálózatba bekapcsolt fogyasztási helyek: 114 db. 2015. évi értékesített ivóvíz • lakosság: 8030,0 m³ • közület: 22,0 m³ A település vízfogyasztása 2015-ben: 90 l/fő/nap A településen jelentős lakosszám növekedéssel nem lehet számolni. A lakóházak komfortfokozatának növekedése kismértékű vízigény növekedést okozhat, de ennek mértéke nem lesz jelentős (évi 2,15% jósolható az előző 5 év alapján). A tervezés idején figyelembe vett értékeket nem fogja meghaladni. Az MSZ 10.167 előírásai szerint a fajlagos szennyvízmennyiség megállapításánál a következő módosító tényezőket kell figyelembe venni: • létszámnövekedés szerint növekedő település esetén: 1,05 (MSZ 10.167/2, 1.6 pont), • szabálytalan csapadékvíz bekötésből származó többlet vízhozam: + 10 % (MSZ 10.167/2, 1.7.2 pont)
50
•
a kistelepülésen az elhasznált víz 80-90 %-a szennyvíz.
A fentieket figyelembe véve a Qd = 90 l/d/fő, szennyvízmennyiséget választjuk tervezési alapadatként.
51
A tervezés alapjául szennyvízkibocsátás:
számításba
Megnevezés
vehető
lakosegyenérték
Lakosegyenérték 2015. 243
Aka
(LE)
(LE)
és
a
kommunális
Szennyvízmennyiség m3/d 20,0
A településen jelenleg ipari tevékenységet nem folytatnak, és belátható időn belül nem fognak. Ipari szennyvizeket ezért nem tervezünk. Az idegenforgalom mennyisége minimális, kisebb az ide ingázóknál, évente 10-20 vendégéjszaka, ennek esetleges növekedése sem okozhat nagyobb tervezési hibákat. 5.4.1.2 „D” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma Az előregyártott, vízárró derítő műtárgyakban ingatlanonként összegyűjtott nyers kommunális szennyvizektengelyen kerülnek elszállításra, befogadójuk működési és üzemeltetési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telep, azon belül is szabványos kialakítású szippantott szennyvíz fogadó állomás lehet. Komunális szennyvíz gyűjtő derítő műtárgy A ingatlanokban keletkező háztartási szennyvizet közvetlenül a vízzárró kialakítású vasbeton tartályra vezetjük. Ez NA 110 mm-es gravitációs KG-PVC vezetékkel történik. Betervezett műtárgy hasznos tárolókapacitásuk szerint: 1. 2. 3. 4. 5.
1 2 3 4 5
fő fő fő fő fő
szennyvíz szennyvíz szennyvíz szennyvíz szennyvíz
kibocsátó kibocsátó kibocsátó kibocsátó kibocsátó
ingatlanok ingatlanok ingatlanok ingatlanok ingatlanok
esetén: esetén: esetén: esetén: esetén:
1*90 2*90 3*90 4*90 3*90
Betervezett vasbeton tartályok alapadatai: Megnevezés Belső átmérő Mélység Kör alakú fenekelt vb. tartály+fedlap Kör alakú fenekelt vb. tartály+fedlap Kör alakú fenekelt vb. tartály+fedlap Kör alakú fenekelt vb. tartály+fedlap Kör alakú fenekelt vb. tartály+fedlap
l/fő/d l/fő/d l/fő/d l/fő/d l/fő/d
*31 *31 *31 *31 *31
nap nap nap nap nap
=Vh=3,0 m3 =Vh=5,0 m3 =Vh=8,0 m3 =Vh=11,0 m3 =Vh=13,0 m3
Tároló kapacitás
D=1600 mm
H=2350 mm
Vh=3,0 m3
D=2000 mm
H=2550 mm
Vh=5,0 m3
D=2000 mm
H=2750 mm
Vh=8,0 m3
D=2000 mm
H=2950 mm
Vh=11,0 m3
D=2400 mm
H=2750 mm
Vh=13,0 m3
A vasbeton tartályba érkező nyers szennyvíz, elszállításáig abban marad. E műtárgy vízzáró kivitelben, szaghatást megakadályozó vb. fedlappal kerülnek kivitelezésre. A közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, szagmentesen, külső villamos-energia bevitel nélkül elszállításigszennyvizet tárolnak.
52
5.4.1.3.Tevékenységek bemutatása A településen lévő, programban részt vevő ingatlanokra 114 db, ötféle tároló kapacitásúelőregyártott vasbeton tartályt telepítünk. A tartályok az ingatlanok belterületén kerülnek beépítésre, a kiviteli tervek szerinti technikai kivitelezésben és megoszlásban. A műtárgyak telepítését megelőző előzetes helyszíni vizsgálat megtörtént, mely során vizsgálva lettek a földrajzi viszonyok, a felszín meredeksége, az árvízveszély, a telkek mérete, a tájképi környezet, a meglévő építmények elhelyezkedése, illetve a műtárgyak elhelyezési lehetősége. A telepítést a jóváhagyott engedélyezési és kiviteli terv szerint kell telepíteni. Ezután mind az ingatlan tulajdonosának, mind a szolgáltatónak gondoskodnia kell berendezés működtetéséről. A zárt szennyvíztárolók működtetési és üzemeltetési feladatait –amennyiben szolgáltatási szerződéskötésre külső szervezettel nincs lehetősége - az Önkormányzat végzi, a szennyvíztárolók a tulajdonában maradnak, de az ingatlan-tulajdonosnak biztosítania kell az akadálytalan bejutást. A zárt szennyvíztárolókban a szennyvíz tartózkodási ideje beérkezése szerint változik. A kezelendő szennyvíziszap, amennyiben havonta a műtárgy leürítésre kerül becsült mennyisége 1m³/év/háztartás. Tekintettel arra, hogy a zárt szennyvíztárolók vízzáró kivitelben készülnek el, havi szinten egyszeri szippantással kell számolni. A községbe telepített zárt szennyvíztárolók helyéről a mellékletek között egy összesített hrsz. lista található (5. számú melléklet). Fontos megemlítenünk, hogy a községben keletkező szennyvizek befogadójának kijelölt kisbéri szennyvíztisztító telep napi tisztító kapacitását felül kell vizsgálni, a szennyvizek befogadhatóságáról a szennyvíztisztító telep üzemeltető szervezetének kell nyilakoznia. 5.4.2 Hatások A „D” projektváltozat esetében két célcsoportnál jelentkezik haszon. 5. Aka település lakossága számára a jelenlegi (pályázat nélküli) helyzet nem jelent hosszú távú megoldást. Egyrészt az EU a 2014/15. évtől nem fogadja el a hagyományos szennyvíztárolók alkalmazását. Vagy biztosítani kell azok víztartó képességét, újraépítéssel vagy szigeteléssel, vagy talajterhelési díjat kell fizetni, amely a növekvő szállítási díjjal együtt terheli a lakosság büdzséjét. 6. A zárt szennyvíztárolókkal jelentősen növekednek az szállítási költségek, és a ráfordított idő is, miközben a szolgáltatás minősége magasabb lesz, megfelel a modern normáknak. 7. A természeti környezet és annak használói számára a beruházás biztosítja a keletkező szennyvizek teljes kőrű összegyűjtését és ártalmatlanítását. 8. Fokozatosan megszűnne a jelenleg évi 2-3000 m3 szennyvíz eredetű talajvízszennyezés. Növekedne viszonta szennyvíz szállítással járó költsége, vagyis a rendszer ökológiai (szén, kőolaj) lábnyoma is. Összességében tehát – bár a rendszeres szennyvíz elszállítással járó költségek jelentősen növekednek - az elvárt eredmények teljesülésének hatására Aka és környezetének környezeti állapota javulni fog, ami hozzájárul a település fejlődéséhez és az emberek életminőségének javulásához.
53
Társadalmi hasznosság, egyéb hatások Mivel a változatok elemzését költség-hatékonyság vizsgálattal végeztük, feltételezzük, hogy a hatások becslése, a cél és az eredmény minden vizsgált változatban ugyanaz: Aka 114 ingatlanján hosszú távon megoldódik a talajszennyezés problémája. Ennek ellenére a beruházás szempontjából periférikus hatások minimális mértékben különbözhetnek. Ezért vizsgáljuk ebben a részben különösen a társadalmi, és a tágabb környezetre gyakorolt hatásokat: ➢ ➢ ➢
A régió környezeti állapota, felszíni és felszín alatt vizeinek minősége javul. A térségben csökken az infrastrukturálisan elmaradott települések aránya. Aka község sikeres pályázati szereplőként, üzemeltetőként növeli térségi szerepét, gyakorlati tudást szerez későbbi hasonló beruházásokhoz és pályázatokhoz.
5.4.3 Költségek becslése A költségbecslés során közgazdasági költségeket becsültünk, kerekítettünk. Beruházási költségek Beruházási elem megnevezése
Beruházási nettó ára (Ft)
Általános Költségek
5 379 000
Projektmenedzsment
2 150 000
Műszaki ellenőr
1 539 000
Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat
420 000 420 000
Közbeszerzés lefolytatása
850 000
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS Zárt szennyvíztárolók telepítése
elem Nettó ár (Ft)
168 750 800 168 750 800
ÖSSZESEN
174 129 800
Előkészítés: az előkészítési munkálatok költségeit a pályázó nem kívánja a projekt terhére elszámolni. Szolgáltatások részben a projekt lebonyolításához elengedhetetlen külső professzionális szakértő szervezet bevonása, illetve műszaki ellenőr alkalmazása, ami az indokoltságán túl jogszabályi kötelezettség is. Arra való tekintettel, hogy az Önkormányzat a projektet EU támogatás felhasználásával kívánja megvalósítani szükséges a kötelező nyilvánossági feladatok és a könnyvizsgálat valamint a közbeszerzés lefolytatásának biztosítása. Építés részben a projekt keretében 114 db előregyártott, vízzáró kivitelű, vasbeton szennyvíztároló tartály elhelyezése valósul meg. Ezáltal megoldódik a lakosság 87,0 %ánakszennyvíztárolása. Működési költségek A zárt szennyvíztároló műtárgyak tartalmazó projektek esetében a működtetés bemutatása egyszerű. A projektben működő infrastruktúra jön létre, melynek fenntartását az üzemeltető Önkormányzat és a használó ingatlan-tulajdonosok közösen látják el.
54
Működtetési elem
Anyagi jellegű ráfordítás Szennyvízszállítás Szivattyúk áram-költsége Karbantartás Személyi jellegű ráfordítás 1 fő munkaerő, üzemeltetés ÖSSZESEN:
Működtetési elem nettó (Ft)
Nettó ár (Ft) ár 20 696 640
20 520 000 0 176 640 624 000 624 000 21 320 640
Működési költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket és az infrastruktúra üzemeltetési költségeit is tartalmazza: bérjellegű költségek; felhasznált anyagok, vegyszerek költségei; közműdíjak; őrzés-védés; és más, az üzemeltetéshez szükséges vásárolt szolgáltatás stb. Bérjellegű költségek: Aka Község Önkormányzata által foglalkoztatott karbantartás és üzemeltetést végző 1 fő heti 20 órában foglalkoztatott szakmunkás havi megbízási költsége. Kalkuláció: Havi kalkulált nettó megbízási díj:
52 000
Ft
Munkáltató által, járulékokkal terhelt díj:
Havi
52 000
Ft
Munkáltató által, járulékokkal terhelt díj:
Évi
624 000
Ft
624 000
Ft
Megbízási díjak:
1 db műtárgy üzembe helyezéséhez, üzemfenntartáshoz kalkulált költségek Anyagfelhasználás:
Havi
70
Ft
Anyagfelhasználás:
Évi
840
Ft
114 db berendezési üzembe helyezéséhez, üzemfenntartáshoz kalkulált költségek Anyagfelhasználás:
Havi
7 980
Ft
Anyagfelhasználás:
Évi
95 760
Ft
0
Ft
0
Ft
0
Ft
Közműdíjak: Őrzés-védés: Épület, biztosítás
eszköz
ANYAG KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN
Ft/év
95 760
Ft
Villamos energia ktg. 1 db műtárgyhoz Villamos energia ktg. 114 db műtárgyhoz
Havi Havi
0 Ft 0
Ft
55
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
719 760
Ft
Üzemeltetési költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket, ilyen a gépkocsi használat, biztosítás, értéknövelő felújításnak nem minősülő javítási költségek, a szennyvíz iszap elszállítás és elhelyezés költségei. 1 db műtárgyleürítéséhez kalkulált szállítási költségek. Szállítás: ( 4.000,- Ft/m3+gk. futás )
Havi
15 000
Ft
Szállítás:
Évi
180 000
Ft
Üzemeltetés:
Havi
1 710 000
Ft
Üzemeltetés:
Évi
20 520 000
Ft
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Ft/év
20 520 000
Ft
114 db műtárgy szállítási költségek.
leürítéséhez
kalkulált
Karbantartási költség: a szolgáltatásba folyamatosan beépülő költségeket, ilyen a gépek, berendezések üzemszerű fenntartásához szükséges beavatkozások költségei. 1 db műtárgy üzemeltetéséhez kalkulált karbantartási költségek. Karbantartás:
Havi
110
Ft
Karbantartás:
Évi
1 320
Ft
Havi
1 540
Ft
Évi
18 480
Ft
Ft/év
18 480
Ft
114 db berendezés karbantartási költségek. Karbantartás: Karbantartás: KARBANTARTÁSI MINDÖSSZESEN
KÖLTSÉGEK
FAJLAGOS KÖLTSÉG KALKULÁCIÓ ALAPADATOK: MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
6 313
Ft
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
180 000
Ft
KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEK MINDÖSSZESEN
Havi
162
Ft
MINDÖSSZESEN
Havi
186 475
Ft
Kalkulált szennyvízkibocsátó ( 114 ing.*3 fő )
Havi
342
Fő
Kalkulált szennyvíz mennyisége összesen ( 342*90lit*31 nap ) Havi
955
m3
Kalkulált szennyvízmennyiség 1 főre ( 1*90 lit.*31 nap )
2,8
m3
56
Havi
Kalkulált havi költségigény 1 főre ( 15 000,- Ft/4 fő )
Havi
3 750
Ft
KALKULÁCIÓ 1 m3 egységnyi szennyvíz elszállításhoz kalkulált havi fajlagos költség Kalkulált havi költségigény 1 főre Kalkulált szennyvízmennyiség 1 főre
=
3 750,- Ft 2,8 m3
=
1 339,- Ft/ m3
Maradványérték A változatelemzést a költség-hatékonyság módszerével készítettük, és 10 éves működtetést tervezünk, így a maradványértékkel nem kellett számolnunk. Fajlagos költségek, kerekítve Fajlagos beruházási költség lakosegyenértékre (LE) vetítve ( Nettó ) Fajlagos beruházási költség ingatlanonként ( Nettó ) Fajlagos működtetési költség (LE) ( Nettó )
504 724 Ft/LE
1 527 454 Ft/ingatlan
61 798 Ft/LE/év
Költségek összegzése Az összes költség a beruházás és 10 éves működtetés költségei, melynek jelenértéke (eFt-ra kerekítve): „D” változat
Összesen
Jelenérték
Beruházási költség
174 129 800
148 010 330
Működési költség 10 évre
213 206 400
181 225 440
Anyagjellegű, 10 év
957 600
813 960
Személyi jellegű, 10 év
6 240 000
5 304 000
ÖSSZESEN
394 533 800
335 353 730
„D” verzió esetében tehát 394 533 800 Ft teljes költséggel számolhatunk a beruházás és a 10 éves működtetés során, melynek jelenértéke 335 353 730 Ft. 5.4.4 Egyéb releváns szempontok A változatelemzést a költség-hatékonyság vizsgálatával végezzük. A hatások becslése itt minden változat esetén azonos, minden verzióban ugyanolyan mértékű települési szennyvízkezeléssel számolunk. Társadalmi hasznosság tekintetében is minimálisak a különbségek. „D” verzió megvalósításának jogi, műszaki vagy hivatali akadálya nincs, nem várható olyan esemény, ami a teljes megvalósítást kockáztatná.
57
5.5 „E” megvalósítható változat: Nagyobb kapacitású, több lakóingatlant kiszolgáló, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése 50 lakosegyenértékig, a hozzá kapcsolódó gyűjtőhálózat kialakítása 5.5.1 Műszaki leírás 5.5.1.1 Keletkező lakossági, intézményi és egyéb szennyvizek mennyisége jelenleg és a jövőben Megegyezik az „A” verzióban (5.2.1.1) leírtakkal. 5.5.1.2 „E” verzió: Fejlesztések műszaki tartalma A község szennyvíztisztítási programjában érintett ingatlanjait áttekintve összesen 7 szennyvízgyűjtő rendszert határoltunk le. Valamennyi rendszernél elsődleges szempont volt hogy azok egyenként ne haladják meg az 50 LE értéket. Valamennyi rendszer gravitációs üzemű, a 4-es számú rendszerbe egy kisnyomott rendszer terveztünk be. A tervezett szennyvíztisztító telepek: Megnevezés 1. sz. szennyvíztisztító 2. sz. szennyvíztisztító 3. sz. szennyvíztisztító 4. sz. szennyvíztisztító 5. sz. szennyvíztisztító 6. sz. szennyvíztisztító 7. sz. szennyvíztisztító
Fekvés Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület
telep telep telep telep telep telep telep
Helyrajziszám 271 hrsz. 251 hrsz. 202/11 hrsz. 129 hrsz. 77/2 hrsz. 77/4 hrsz. 77/4 hrsz.
A biológiai szennyvízkezelő kisberendezéseknek az EN 12566-3 szabványnak megfelelő kialakításúnak, és szabvány szerinti paraméterekkel, üzem jellemzőkkel kell rendelkezniük. Akompaktszennyvízkezelőberendezésműködésének ismertetése Akompakt biológiai szennyvízkezelőkisberendezések kommunálisszennyvizektisztításárahasználhatókolyanterületeken,aholnincsen,ill.gazdaságtalan ullétesíthetőközcsatornahálózat,vagyközpontiszennyvíztisztítótelep.Eberendezésekaközművessz ennyvíztisztítássalegyenértékű környezetvédelmimegoldástbiztosítanak,nemtartalmaznakakörnyezetrekárosanyagot,továbbáa dalékanyagokfelhasználásanélkül,csendesen,szagmentesenüzemelnek. Jelen tervdokumentáció kapcsán összesen 7 db szennyvíztisztító telepbe integrált egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kalkuláltunk. A szennyvíztisztító telepek az alábbi főbb létesítményekből állnak: -
1 db 1 db 1db 2 db
D=1600 mm belső átmérőjű, vasbeton átemelő akna 1500x2500mm befoglaló méretű vasbeton szerelvényakna D=1600 mm belső átmérőjű, vasbeton tisztító akna PP műanyag szennyvízkezelő berendezés (1 db Előülepítő kamra+1 db SBR szennyvíztisztító kamra ) Akompaktbiológiaiszennyvíztisztítókisberendezésalapelemei az előülepítő kamra ésa második ún.műanyagbiológiaireaktor. Anyersszennyvízegyműanyag előülepítőtartálybaérkezik,melyegyetlenkamrábóláll. Ebbenazegytérbenmegyvégbeaszennyvíz előülepítése. Aszennyvíztisztítása a második SBR reaktorbankezdődik meg,akamraegyedione2cleantechnológiávaltörténőlevegőztetésével.
58
Azalkalmazottvíztisztításitechnológiávalarendszerképesabiológiailaglebonthatószervesanyagok,a nitrogénésafoszforalapúszennyezőanyagokmegfelelőhatásfokúeltávolítására,melyalegszigorúbbel őírásoknakismegfelel.Atisztításifolyamatvégénszagtalan,tisztítottvízemelhetőkiaberendezésből. Tisztítottszennyvíz elhelyezés-szikkasztómező: Szikkasztómezők az 1; 2; 3-as jelű szennyvíztisztító telepeken kerülnekkialakításanema„hagyományos”egymásmellett,elhelyezett szikkasztóárkosrendszerben történik, hanemu. szikkasztó-alagutaksegítségével.Azígy kialakítottszikkasztómezőre,szakaszosankerülnekaszennyvízhozamokelhelyezésre– 3 akár1,5m /dértékben.Aszikkasztómezőméretétaszivárgásitényezőalapjánkiszámítottméretekadjákmeg a tisztító telepekre érkező szennyvízmennyiség alapján. Az Aka-patakba, mint tisztított szennyvíz élővízbe vezetés valósul meg a 4; 5; 6 és 7-es jelű szennyvíztisztító telepek esetén. A szennyvíztisztító telepről kivezetett tiszított szennyvíz vezetéken automata mintavevő helyet, mennyiségmérőt is elhelyezhetünk. Gravitációs elvezető hálózat A megtervezett gravitációs rendszerű elvezető hálózatba, az alábbi szakaszokat terveztük be: Srsz:
Ágjel:
Anyag:
Átmérő:
Tervezett helye:
1. 1. 2. 3. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz:
SZ-1-0 SZ-1-1 SZ-2-0 SZ-2-1 SZ-3-0 SZ-4-0 SZ-5-0 SZ-6-0 SZ-7-0 NY-4
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-VC KG-VC KG-VC KG-VC KG-VC KPE KG-PVC
DN200 DN200 DN200 DN200 DN200 DN200 DN200 DN200 DN200 D63 DN200
Béke utca Ady Endre u. Kossuth Lajos u. Ady Endre u. Petőfi Sándor u. Kossuth Lajos u. Táncsics Mihály u. Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u.
Tervezett hossza: ( fm ) 790,0 163,5 560,0 82,0 535,0 406,0 360,0 185,0 420,0 60,0 3567,0
Az ingatlanokon keletkező szennyvíz gravitációs rendszeren keresztül kerül a tisztítási technológiára majd a tisztított szennyvizek a tervezett szikkasztó alagútba, majd onnan a földtani közegbe. A gerincvezetékek DN200 SN4 KG PVC anyagú csőből készülnek. A házi bekötővezetékekre, a magántulajdonon belül ( épület külső falsíkjától 1,0 m-re ) KGA 160/200/160 SN4 KG-PVC átfolyós tisztítóaknát terveztünk. A tisztítóaknára az udvartéri hálózat felé KGR 160/110 szűkítő idom és DN110 KGM toklezáró idom kerüljön beépítésre. A tisztítónyílás fedését D200 zöldterületi fedlappal oldjuk meg részletterv szerint. ( Részlettervét lásd: 6.4 sz. rajzon ) A házi bekötések aknára, vagy közvetlenül csőre kötéssel csatlakoznak a gerinccsatornára a megfelelő idomokkal. A bekötések esése I = 10-30 ‰ lehet. A közvetlenül csőre kötéssel épülő rákötéseknél az „Y” idomot úgy kell fordítani, hogy a becsatlakozás a cső felső harmadába kerüljön. Gerincvezetékek esetén 3-5 ‰ esés között min. 20, nagyobb esésnél max. 25 m-enként 1,0 m belső átmérőjű beton tisztítóaknát terveztünk A beton tisztítóaknák egymás közötti min. távolsága 20,0 m, maximális távolsága tisztítóidom nélkül max. 100,0 m lehet. ( Részlettervét lásd: 6.3 sz. rajzon )
59
Az aknák falát teljes elemmagasságig kémiai hatásoknak ellenálló min. 1 rtg. szulfátálló bevonattal kell ellátni, melyet az építés ideje alatt kézi erővel kell a műtárgy belső palástjára felhordani. A tervben a KESTON NKB szigetelőhabarcs szerepel, mely helyett más vele azonos minőségű megoldás is alkalmazható. Habarcsminőség: Hvz 150 MSZ 16000/1-86 30 ‰-es lejtésnél az aknák közti távolság max. 25 m. Amennyiben 1,0 m-nél nagyobb bukás adódott a tervezett hálózaton (max. 2,0 m), úgy azokon a helyeken külső ejtőcsöves aknát kell beépíteni. Útburkolatba kerülő beton aknákat az MSZ EN 124 szerint Ø600 mm-es nehéz kivitelű (D400 kN), csillapítógyűrűs, zárható fedlappal kell ellátni. Az aknákba való lejutáshoz aknahágcsók beépítése helyett, a leendő üzemeltető meghatározott számú létrát is kérhet. A tervezett csatornák esésviszonya I = 3 -50‰. 3‰-es lejtés esetén lézeres kitűzést kell alkalmazni. Ahol az útburkolat szélessége ezt megengedi, ott a tervezett csatorna a félpálya tengelyébe, ellenkező esetben úttengelybe került, figyelembe véve az építés alatti közlekedést, ill. magát az építést. Üzemi szilárd burkolatú utak helyreállítása a FIDIK előírásai alapján sávos burkolat helyreállítással készül: ( Méret-és mennyiségszámításban szereplő anyagminőségek és mennyiségek szerint. ) 6 cm AC 11 kopó aszfalt réteg 20 cm Ckt 20 cm Zúzottkő A padkát 15 cm szemcsés anyaggal kell 2,0m hosszon helyreállítani. Ahol az üzemeltetési szempontok is lehetővé tették, ott a nyomvonal burkolaton kívül, zöldsávba került. Önkormányzati zúzottköves/makadám utak helyreállítása: ( Méret-és mennyiségszámításban szereplő anyagminőségek és mennyiségek szerint. ) 35 cm M56 réteggel készül A tisztítóaknákat zöldsávban és földúton 30 cm-re, zöldterületen 30 cm-re a terepszintből ki kell emelni, és 1,2 x 1,2 m-es, 20 cm vtg., 5x5 cm-es hálós vasalattal ellátott betongallérral kell ellátni. A betongallér alá min. 10 cm-es Ckt kerül. Ahol a csatorna nyomvonala az úttól messzebbre esik, ott zúzottköves úttal, ahol az árok és a telekhatár közé esik, és nincs a közelben (1-2 m-en belül) kapubejáró, ott átereszes kis „híd” kialakításával kell biztosítani az aknák megközelíthetőségét. Amennyiben tisztítóakna kapubejáróba kerül elhelyezésre, úgy figyelemmel kell lenni arra, hogy a bejáró szilárd burkolattal rendelkezzen hogy a csatornatisztító gép meg tudja közelíteni. Az építési munkálatok alatt megbontott burkolatot, eredeti rétegrend szerint kell helyreállítani. Megbontott beton áteresz előfejet, áteresz csövet újra kell cserélni. Aknafalon való átvezetés vízzáróságának biztosítása Minden aknafalon való átvezetés D90, vagy annál nagyobb KPE cső alkalmazása esetén – falvastagságtól függően KGFP aknabekötő idommal történik. Előregyártott betonaknák vízzárósága A szennyvíz gravitációs- és nyomóvezetékeken tervezett betonaknákkal szemben támasztott vízzárósági követelményeket az MSZ-10 303-81 szabvány 2.1.5. pontjában hivatkozott – e szabvány függelékében az – F 2.3.3. bekezdésben említett Különlegesen vízzáró minősítésnek megfelelően kell kielégíteni, miszerint „1 m2 nedvesített felületen a legnagyobb üzemi víznyomás esetén, 24 óra alatt, legfeljebb 0,3 dm3 víz szivároghat át.” A kivitelezés során csak olyan aknaelemek építhetők be, melyek minőségi tanúsítványában szerepel erre vonatkozó bejegyzés. Az aknaelemek összeépítésekor gondoskodni kell az elemek vízzáró illesztéséről.
60
Szennyvíz átemelők Jelen műszaki koncepció szerint átemelő műtárgy+szerelvényakna összesen 7 db került betervezésre. ( Részlettervét lásd: 6.6 sz. rajzon ) Előregyártott beton és vasbeton műtárgyak felúszás elleni vizsgálata A tisztítóaknák méretezve lettek felúszás ellen. A részletrajzokon a felúszás elleni védelem módszerei fel vannak tüntetve. /Betongallér, fenékszint süllyesztés és betonterhelés a fenékelem alján, illetve terepszintből való kiemelés/ Általánosan érvényes, hogy építés-szerelvényezés közben célszerű az átemelőket, aknákat leterhelni. Alkalmazott típustervek A teljes beruházásra, az előregyártott vb. tisztítóaknára, légtelenítő és szakaszoló aknára, valamint a házi bekötővezeték tisztítóaknájára egységes típustervek készültek. Földmunka, dúcolás A munkaárok minta-keresztszelvényeit az ágyazattal, a tömörítés fokával és a dúcolás módjával típustervek tartalmazzák.. Ezeket az előírt értékeket feltétlenül be kell tartani a csatorna állékonysága érdekében. A várható fejtési viszonyok szempontjából, az építési helyszíneken I-II. fejtési osztályba sorolható talajokkal kell számolni. Földvisszatöltésre a csőzónában csak I–II. o. talajféleségeket szabad felhasználni. A kivitelezés során a munkaterület védelmére gondoskodni kell a védőkorlátok elhelyezéséről és szükség esetén a munkaterület éjszakai megvilágításról. A talajmechanikai szakvélemény alapján a hossz-szelvényeken jelöltük azon vezeték szakaszokat ahol dúcolás szükséges. A dúcolás táblás rendszerrel történik. A dúcrendszer mozgatása, tárolás és elhelyezése a gyártmány alkalmazástechnikai utasítása szerint történik. A munkaárok dúcolásának gondos, a földkiemeléssel egyidejűleg történő végzésére külön felhívjuk a figyelmet. Különös gonddal kell ügyelni a munkaárok szárazon tartására, mert a hirtelen lezúduló záporok a munkaárokban károkat okozhatnak, ezért a meredek utcákból lefolyó csapadékvizek távoltartásáról mindig gondoskodni kell. Az utolsó 0,2–0,3 m vastagságú réteget csak közvetlenül a csőfektetés előtt szabad kiemelni, hogy a termett talaj fellazulását elkerüljék. A kitermelt, visszatöltendő föld kis részben (a szélesebb utcákban) a helyszínen, a munkaárok mellett tárolható. A munkaárok szélén közvetlenül a föld tárolása tilos.
61
Ágyazat, visszatöltés, tömörítés A tervezett vezetékhez a közúti terhelésre méretezve, min. 150 mm vtg. 120°-os Trg 90%-ra tömörített durva homokágyazatot kell készíteni. A csőzónába (a csővezeték mellé és fölé 300 mm vtg.-ban) a műanyag csöveknél Trg 90%-ra, kézzel tömörítendő kőmentes homokágyazatot irányoztunk elő. Ezeknek statikai szerepük van, feltétlenül betartandók, tömörítésük az MSZ 9049 előírása szerint készüljön! Vonatkozó terv: munkaárok kialakításának típusterve. ( Lásd: SZ-6.1 ) Az ágyazat és a csőzóna készülhet kaviccsal kevert homokból vagy murvából is, de nem tartalmazhat 30 mm-nél, a műanyagcső homok csőzónába visszatöltésre kerülő anyag pedig 12 mm-nél nagyobb szemcseátmérőjű anyagot és 12%-nál több finomszemcsét. A két réteg jellemző határértékei: h = 21 kN/m3; ill. 22,5°-os belső súrlódási szögű ágyazati anyag. Ennél kedvezőtlenebb adottságú talaj nem tölthető vissza. Szerves talajt a munkaárokba visszatölteni nem szabad. Nem építhető be 30 cm-nél nagyobb rögöket tartalmazó valamint fagyott állapotban levő talaj. Ahol talajvízáramlással kell számolni egyszemcsés, maximum 5 mm szemcsenagyságú szemcsés ágyazat alkalmazandó. A talajvízszint alól kitermelt –átázott- talajt külön kell deponálni visszatöltésre csak a megfelelően kiszáradt talajt lehet felhasználni. A cső fölötti 300-500 mm-es sávban csak I-II. osztályú talaj tölthető vissza, a tömörítés csak kézzel. A cső felett 500 mm vastagság felett géppelvégezhető a tömörítés Tr 85%-ra. Nehéz tömörítő eszközöket csak 1,0 m-es takarás felett lehet alkalmazni.A burkolat alá visszatöltésre kerülő felső 500 mm vastag talaj és ágyazati réteget Tr 90%-ra – főútvonalak esetében kell Tr 95%-ra kell tömöríteni. A földvisszatöltést maximum 25 cm vastagságban kell teríteni és tömöríteni. A kiszoruló földet, beleértve a munkaárokba vissza nem tölthető szerves talajt is, végleges depóniába kell elszállítani. A megépült csatornák munkaárkába visszatöltött föld tömörségi vizsgálatát az Üzemeltető előírásának megfelelően el kell végeztetni, amely vizsgálatot kizárólag akkreditált laborral rendelkező intézmény végezhet! Vízzárósági és nyomáspróba Az elkészült gravitációs vezetékek vízzárósági vizsgálatát az OVH-MI 167/2, illetve az MSZ 06-2654618 szerint szakaszosan is le lehet folytatni, 0,2 bar víznyomással. A csővezetékeket a csatlakozásoknál szabadon hagyva középen le kell terhelni. A munkaárkot csak a gravitációs vezeték sikeres vízzárósági vizsgálata után lehet visszatölteni. Erre a Megrendelő és az Üzemeltető képviselőjét meg kell hívni és az eredményt az építési naplóban rögzíteni kell. Az elkészült vezetékeket az átadás-átvétel során az MSZ 10-311/1986 ágazati szabvány 4.2.2 és 4.3.2 pontjai szerint minősíteni kell. A kivitelezett vezetékeknek I. minőségi osztályúnak és tökéletesen vízzárónak kell lenniük. Egyegy csatornaszakasz üzembe helyezésének feltétele, hogy a befogadó is elkészüljön. Egyéb vizsgálatok A vezetékek kivitelezése során előírt tömörségi és teherbírási méréseket folyamatosan el kell végezni és dokumentálni kell. Kamerás vizsgálat Az elkészült gravitációs gerincvezetékek vonalvezetésének ellenőrzésére, a teljes elkészült csatornahosszban ITV kamerás vizsgálatot kell elvégezni. Az elkészült felvételekről készült lejtésdiagramokat és DVD adathordozókat, vizsgálatukért felelős személynek, valamint a leendő üzemeltető képviselőjének értékelésre át kell adni.
62
A rendszer előnyei: • gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszközök szükségesek, a működtetésük villamos energia szükséglete azonbanalacsony szinten tartható, • a tisztítási technológia teljesen automatizálható, • a kivitelezési költségek alacsonyabbak a vasbeton szerkezeteknél a munkaerő szükséglet csekély • fenntartása egyszerű • nincs üzemelő berendezés az ingatlanomoon belül, a szennyvíz keletkezési helyéről gravitációsan elvezethető A rendszer hátrányai: • a teljes beruházási program költsége meghaladja a 290 millió forintot • az ingatlanokra eső havi szennyvíz-szippantási és szállítási költség meghaladja a 15.000 forintot. A szennyvíztisztító rendszer működése: Előkezelés: A településen létesítendő csatornahálózat zárt rendszerű, a telepre érkező szennyvíz elsőként az előülepítő kamrába jut. SBR szennyvízkezelés Aszennyvíztisztítása a második SBR reaktorbankezdődik meg,akamraegyedione2cleantechnológiávaltörténőlevegőztetésével.Azalkalmazottvíztisztításitec hnológiávalarendszerképesabiológiailaglebonthatószervesanyagok,anitrogénésafoszforalapúszen nyezőanyagokmegfelelőhatásfokúeltávolítására,melyalegszigorúbbelőírásoknakismegfelel.Atisztít ásifolyamatvégénszagtalan,tisztítottvízemelhetőkiaberendezésből. Tervezési paraméterek és garantált határértékek: Befolyó szennyvíz paraméterek Elfolyó víz paraméterek KOI = 1000 mg/l ≤ 75 mg/l BOI5 = 500 mg/l ≤ 25 mg/l NH4-N = 50 mg/l ≤ 5 mg/l TSS = 400 mg/l ≤ 35 mg/l TP = 15 mg/l ≤ 5 mg/l NO3 = 20 mg/l ≤ 5 0 mg/l TN = 70 mg/l ≤ 20 mg/l A csatornahálózat elemei: Főbb létesítmények:
Átmérő
Anyag
Mennyiség
Gravitációs szennyvíz DN200 gerincvezetékek Gravitációs szennyvíz DN160 bekötővezetékek Nyomott szennyvíz gerincvezetékek DN63
KG-PVC
3568,0 fm
KG-PVC
995,0 fm
KPE
60,0 fm
Gravitációs szennyvíz DN160 bekötővezetékek Egyedi szennyvíztisztító telep
KG-PVC
114 db
Szennyvízátemelő akna+szerelvényakna Egyedi szennyvízkezelő berendezés
vasbeton
DN1600
7 db 7 db 14 db
63
5.5 Tevékenységek bemutatása 5.5.1 Hatások „E” projektváltozat esetében két célcsoportnál jelentkezik haszon. •
Aka település lakossága számára a jelenlegi (pályázat nélküli) helyzet nem jelent hosszú távú megoldást. A szennyvizek összegyűjtésével és tisztításával a települési szennyvíz kezelése megoldódik.
•
A természeti környezet és annak használói számára a beruházás biztosítja a keletkező szennyvizek teljes kőrű összegyűjtését és ártalmatlanítását. A tisztított szennyvíz egy része a földani közegbe, másrésze azakai-patakba kerül vissza. Fokozatosan megszűnne a jelenleg évi 2-3000 m3 szennyvíz eredetű talajvízszennyezés.
Összességében tehát az elvárt eredmények teljesülésének hatására Aka és környezetének környezeti állapota javulni fog, ami hozzájárul a település fejlődéséhez és az emberek életminőségének javulásához. 5.5.2 Költségek becslése A pályázati költségeket (MT, TSZP, közbeszerzés stb) ebben a változatban is ugyanabban a méretben terveztük be. Különbséget csak a beruházás és a működtetés összegében állítottunk be. Beruházás költségei Beruházási elem megnevezése
Beruházási elem nettó ára (Ft)
ELŐKÉSZÍTÉS
Nettó ár (Ft) 7 703 000
Engedélyezési tervdokumentáció elkészítése
2 900 000
Kiviteli tervdokumentáció elkészítése
2 400 000
TSZP készítés
0
Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése
0
Közbeszerzési eljárások költsége
2 350 000
Engedélyezési eljárások ig. szolg. díja
25 000
Hatósági díjak
28 000
PROJEKTMENEDZSMENT
3 200 000
Projektmenedzsment
3 200 000
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK
1 850 000
Műszaki ellenőr
1 850 000
EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
1 850 000
Jogi szolgáltatások
750 000
Nyilvánosság biztosítása
350 000
Könyvvizsgálat
750 000
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
276 290 068
64
Tisztító telepek létesítése
124 000 000
Gravitációs csatorna, NÁ 200 KG, 3568 fm
114 076 000
Nyomóvezeték DK 63 KPE, 60 fm Gravitációs házi bekötések, NÁ 150 KG, 114 db, 995 m
1 999068
Átemelők
5 950 000
Központi üzemirányítási többlet
1 400 000
Kétoldali energia betáplálás
1 000 000
26 865 000
Egyéb költségek (telek vásárlás, műv.ág váltás 1 000 000 ÖSSZESEN ( Ft ) Nettó
290 893 068
Előkészítési az „A” verziótól eltérően a kivitelezés és tervezés bonyolultsága miatt, valamint mert az előkészítés nem történt meg szerepeltetjük az összes kapcsolódó költséget. Szolgáltatások rész is teljesen megegyezik az „A” változattal. Építés részben a projekt keretében 114 db szennyvízcsatorna bekötés valósul meg, összesen 7 db szennyvíztisztító teleppel. Ezáltal megoldódik a lakosság 85 %-ánakszennyvízkezelése. Megfigyelőkút telepítése ebben a változatban nem szükséges. Működési költségek „B” verzióban működtetni kell a tisztító műveket, ehhez képzett munkaerőre van szükség, 1 fő alkalmazásával számoltunk. Karban kell tartani az átemelő szivattyúkat és a teljes rendszert. Működtetési elem
Működtetési elem nettó ár (Ft)
Anyagi jellegű ráfordítás
24 950 000
Üzemi ráfordítások
24 500 000
Karbantartás
450 000
Személyi jellegű ráfordítás 1 fő munkaerő, üzemeltetés
Nettó ár (Ft)
1 500 00 1 500 000
ÖSSZESEN:
26 450 000
Maradványérték A változatelemzést a költség-hatékonyság módszerével készítettük, és 10 éves működtetést tervezünk, így a maradványértékkel nem kellett számoltunk.
65
Fajlagos költségek Fajlagos beruházási költség lakosegyenértékre (LE) vetítve Fajlagos beruházási költség ingatlanonként Fajlagos működtetési költség (LE) Költségek összegzése
919 834 Ft/LE 2 783 711 Ft/ingatlan 76 666 Ft/LE/év
Az összes költség a beruházás és 10 éves működtetés költségei, melynek jelenértéke (eFt-ra kerekítve): „E” változat
Összesen
Jelenérték
Beruházási költség
290 893 068
247 259 050
Működési költség 10 évre
26 450 000
22 482 500
Anyagjellegű, 10 év
85 677 200
68 541 760
Személyi jellegű, 10 év
15 000 000
6 846 000
ÖSSZESEN
418 020 268
355 317 227
„E” verzió esetében tehát 418 020 268 Ft teljes költséggel számolhatunk a beruházás és a 10 éves működtetés során, melynek jelenértéke 355 317 227 Ft. 5.5.3 Egyéb releváns szempontok „E” verzió megvalósításának műszakilag megoldható, technológiai szinten akadálya nincs, nem várható olyan esemény, ami a teljes megvalósítást kockáztatná. Mivel azonban Aka nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. mellékletében, a csatornahálózat és szennyvíztelep kialakítása nem felel meg a 26/2002 (II.27) Kormány rendeletben előírt paramétereknek (laksűrűség, gazdaságosság, beruházás költsége) 8. Ez a kitétel még akkor is fennállna, ha a „B” változatot természetközeli szennyvíztisztítási technológiával, vagyis gyökérzónás tisztító rendszerrel terveztük volna. A csatornázás akkor lenne megvalósítható és indokolt, ha: • Aka „különösen érzékeny” felszín alatti vízminőségi területen lenne, • városias beépítettség és kis telekméretek jellemeznék, • a talaj alkalmatlan lenne az egyedi szennyvízkezelő rendszerek telepítésére. Mivel ezek a feltételek nem teljesülnek, a csatornázással megvalósuló rendszereknél – legyenek akár természet-közeli vagy konvencionális technológiát alkalmazó rendszerek – előnyösebbnek tűnik az egyedi szennyvízkezelés, vagyis az „A” változat.
8
26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet melléklete, 4.1 „Ahol a szennyvízcsatornázás túlzott költséggel járna, illetőleg nem járna különösebb környezeti haszonnal, ott egyéb, költségkímélő megoldások kerüljenek alkalmazásra.”
66
5.6
A változatok értékelése, a megvalósítandó változat kiválasztása
Változat-értékelésünk során „A” „B” „C” „D” és „E” változatot értékeltünk. „C” változat során elemeztük a környező 2000 LE alatti kistelepüléseket, egy közös rendszer lehetőségeit keresve. „B” változat egyéb releváns szempontok között megállapítottuk, hogyAkán a csatornahálózat kialakítása nem felel meg a 26/2002 Korm. rendeletben szereplő ajánlási paramétereknek. Az 5.1 fejezetben bemutatott módszertan alapján döntésünk alapját a legkisebb költség jelenti, vagyis azt az alternatívát szükséges választanunk, mely kevesebb erőforrást igényel, azonos cél mellett. Változat „A” „B” „C”
„D”
„E”
Leírás
Összes jelenértéke
Egyedi szennyvízkezelő berendezések programszerű telepítése Akán Szennyvíztelep építése (A2/O szisztéma) csatornahálózattal A szomszédos településekkel történő együttműködés lehetőségei Egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása Nagyobb kapacitású, több lakóingatlant kiszolgáló, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése 50 lakosegyenértékig, a hozzá kapcsolódó gyűjtőhálózat kialakítása
költség
168 175 513 Ft 366 793 000 Ft -
174 129 800 Ft
290893068 Ft
A változatelemzés eredménye Értékelési szempontok 1. Legalacsonyabb költség
„A” változat
„B” változat
168 175 513 366793000 Ft Ft 3. táblázat A változatelemzés eredménye
„D” változat
„E” változat
174 129 800
290 893 068 Ft
Fentiek alapján megállapítható, hogy a legalacsonyabb költség ráfordítással a „A” alternatíva megvalósítása jár, így Akán javasolt az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása. Minden verziót azonos célra terveztünk, vagyis, hogy Akán 114 lakóingatlanban megtörténjék a szennyvíz környezetbarát ártalmatlanítása. Társadalmi hasznosság terén különbség, hogy „A” változattal olyan beruházás valósul meg, ami nem jellemző a térségben. Komárom-Esztergom megyében jelenleg nincsenek egyedi szennyvízkezeléssel működő községek.
67
A környező települések, későbbi betelepülő ipari és turisztikai beruházások számára mintaprojektként, jó példaként szolgálhat az egyedi szennyvízkezelő rendszer megvalósítása. Más települések, gazdálkodók vagy akár környezettudatos lakosok térhetnek át vagy telepíthetnek új szennyvízkezelő kisberendezéseket a térségben, megismerve azakai rendszer előnyeit. Akán egy csatornahálózat kialakítása nem felel meg a 26/2002 (II.27) Kormány rendeletben előírt paramétereknek (laksűrűség, gazdaságosság, beruházás költsége). Ez a kitétel még akkor is fennállna, ha a „B” változatot természetközeli szennyvíztisztítási technológiával, vagyis gyökérzónás tisztító rendszerrel terveztük volna. 6.
A kiválasztott változat részletes ismertetése
6.1
A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése
6.1.1 A technológia rövid ismertetése Figyelembe véve Aka község földrajzi és környezeti adottságait, laksűrűségét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a környékbeli települések csatornázottságát, jelen tanulmány szerint az egyedi szennyvízkezelő kislétesítmények telepítése mellett döntöttünk. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény az, amely legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálja. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 20. §-a a települési szennyvízkezelési programok készítését szabályozza. A jogszabály 24-28. §-ai szabályozzák az egyedi szennyvízkezeléssel kapcsolatos szabályokat. Jelen projekt eredményeképpen Akán, 114 ingatlanon, a keletkező szennyvíz összegyűjtése, kezelése és a tisztított szennyvíz megfelelő elvezetése, elhelyezése fog megvalósulni az alábbi megoldással: Közszolgáltatásba vont egyedi szennyvízkezelő berendezések, egy vagy 2-4 ingatlanonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Az egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazásának létjogosultságát mind az EU, mind a hazai jogszabályok elismerik. A 91/271/EGK rendelethez tartozó útmutató szerint az elegendően koncentrált területek határain kívül fekvő egyéni lakóegységek, kistelepülések és ritkán lakott régiók, a 2000 LE szennyezőanyag-terhelésnél kisebb, gyűjtőrendszerekkel nem rendelkező települések területén a szokásos gyakorlat a szennyvíz kezelésére, hogy a házak különálló egyedi rendszerekkel vannak felszerelve. Ilyen esetekben a szennyvíz kezelhető helyben. Az egyedi szennyvízkezelés technológiája komplex megoldást nyújt a kommunális szennyvíz tisztítására, valamint az iszapvonalon megjelenő technológiai feladatokra: • zárt, cseppszóródás ellen védett technológia, • 5-100 % közötti terhelhetőség, • energiatakarékos üzemeltetés, • alacsony beruházási költségigény, • a rendszerből kikerülő iszap stabil. Az ilyen berendezések kialakítása sokat fejlődött, így ma már a legszigorúbb kibocsájtási előírásoknak is megfelelnek. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési berendezések olyan, a fejlett országokban általánosan alkalmazott rendszerek, amelyeknek a szennyvíztisztító és elhelyező szerepe a talajban lejátszódó biológiai, kémiai és fizikai folyamatokon (az ún. talajbiológiai szűrésen) alapul.
68
A keletkező megtisztított szennyvíz megfelelő paraméterekkel rendelkezik ahhoz, hogy az ingatlanok területén kialakított szikkasztómezőkön elszikkasztásra kerüljön. A tervezett egyedi szennyvíztisztítók alapvető tulajdonsága,hogyolyantisztítottszennyvizettudelőállítani,melymaradéktalanulmegfelelazelőírtszi gorúminőségikövetelményeknek, ésközbenakeletkezőhulladékok,valamintmagaatechnológiaműködésenejelentsenártalmatakörnye zetre. Technológiaaerobkörülményekközöttstabilizált,nembomlásképesiszapotállítelőmelléktermékként, melynemokozkellemetlenszaghatást. Az egyediszennyvíztisztítóvegyszerilletveadalékanyagfelhasználásanélkülüzemel. Az egyedi szennyvíztisztitó kisberendezés telepítése olcsó, működtetése alacsony erőforrás-igényű. A talajvizek állapotát egy megfigyelőkút létesítésével fogjuk figyelemmel kísérni, tehát a rendszer minősége, a környezet állapota folyamatosan ellenőrizhető lesz a működtetés során. 6.1.2 A szennyvízkezelési folyamat A lakóingatlanokon keletkező háztartási szennyvizet közvetlenül a szennyvíztisztító berendezésre vezetjük. Ez, amikor csak lehetséges, vagyis a lejtésviszonyok lehetővé teszik, NA 110 mm-es gravitációs KG-PVC vezetékkel történik. A tisztítóberendezésre érkező nyers szennyvizet a berendezés segítségével a jogszabályokban előírt minőségűre tisztítjuk. Az egyedi kisberendezés tervezési jellemzőinek következtében teljesen környezetbarát működésű, a mikroorganizmusok mennyisége a medencékben olyan szintű, hogy szag és habképződés nem lép fel, aberendezésbenlévővízfelszínnyugodt, a zajhatás minimális (> 50 dBA).Amedencébőlkiemeltiszapstabil,nemrothadásképes. A megtisztított szennyvizet megfelelően méretezett és kialakított szikkasztómező segítségével helyben elszikkasztjuk. Az keletkező stabil iszapzártan,szippantóautóvalkerülelszállításraaszennyvíztisztítóból, évente egyszer. Megfelelő körülmények között újrahasznosítható, komposztálható, biogáz termelésre használható, vagy deponálható. A területileg érvényes vízügyi jogszabályok alapján a tisztított víz vezethető élővíz befogadóba, használható gyökérzónás öntözésre (szikkasztás), valamint gyűjthető későbbi felhasználásra (pl. locsolás) vagy elszállításra. 6.1.3 Tervezéskor figyelembe vett szennyvíz mennyisége és minősége A tervezés alapjául számításba vett lakosegyenérték (LE) és a kommunális szennyvízkibocsátás különböző fő/ingatlan esetén: Szennyvíz kibocsátó személyek száma
Lakosegyenérték
Szennyvíz m3/d
Éves szennyvíz m3/év
1
1
0,09
36,5
2
2
0,18
73,0
3
3
0,27
109,5
4
4
0,36
131,4
Akeletkezőszennyvízminőségétmértadatokalapján,vagyazokhíjánbecsléssel,illetvenormatívákalap jánlehetmeghatározni.Akeletkezőszennyvíztipikusanháztartásijellegű.
69
A szennyezés kibocsátás, normatív értékei: Szennyező anyagok
g/fő/d
BOI5 KOI Lebegő anyag NH4+-N TKN P összes Coli (MPM/100ml)
60 110 70 7,7 11,0 1,6 107
A kommunális szennyvíz várható összetétele: Szennyező anyagok
Szennyező-anyag koncentráció mg/l
BOI5
666,67
KOI
1222,22
Lebegőanyag
777,78
TKN
122,22
NH4+-N
85,56
P összes
17,78
Coli 107 (MPM/100ml) A szennyvíztisztító berendezésre érkező szervesanyag terhelés, 1. táblázat szerint, a maximális kapacitás esetén: Szennyezőanyagok
Szennyezőanyag terhelés kg/d (Qdmax = 0,36 m3/d)
BOI5
0,24
KOI
0,44
Lebegőanyag
0,28
TKN
0,04
NH4+-N
0,03
P összes
0,01
Akatelepülésa27/2004.(XII.25.)KvVMrendeletszerintafelszínalattivízállapotaszempontjábóla n e m fokozottanérzékenyterületekenlevőtelepülésekközétartozik. Atelepítendő egyedi szennyvíztisztítókbólkilépő,elszikkasztandótisztítottszennyvízparamétereiteljesítika30/2008.(XII. 31.)KvVM rendelet „A vizekhasznosítását, védelmétéskártételeinekelhárítását szolgálótevékenységekreéslétesítményekrevonatkozóműszakiszabályokról”4.számúmellékleteszerintihatárértékeket.
70
Egyedi szennyvízkezelő létesítményből földtani közegbe történő bevezetés
n
1.
2.
3.
Szennyezőanyagok Dikromátos oxigén- KOIk fogyasztás AmmóniaammóniumNH4- N nitrogén Összes szervetlen öNásv nitrogén
Me
mg/l
mg/l
mg/l
Mintavétel típusa minősített pontminta 24 órás átlagminta minősített pontminta 24 órás átlagminta minősített pontminta 24 órás átlagminta
Felszín alatti víz szempontjából fokozottan nem érzékeny fokozottan területen érzékeny területen – 75
150 100
– 10
– –
– 25
– –
Az egyedi szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei:Egyedi szennyvíztisztítóból földtani közegbe történő bevezetés Földtani közegbe történő bevezetés esetén határérték felszín alatti víz szempontjából SzennyezőMintavétel fokozottan érzékeny és magas Me n anyagok típusa talajvízállású területen Garantált Várható értékek határértékek Dikromátos minősített 1. oxigén- KOIk mg/l pontminta – – fogyasztás 24 órás <75 26 átlagminta Ammóniaminősített ammóniumpontminta – – 2. NH4- N mg/l 24 órás <10 0,4 nitrogén átlagminta Összes minősített 3. szervetlen mg/l pontminta – – öNásv 24 órás <25 13 nitrogén átlagminta A mintavétel típusa vagylagosan írható elő, egy-egy paraméterre mindkettő együtt nem alkalmazható. 6.1.4 A keletkező iszap kezelése A kisberendezésnél a szennyvíz tartózkodási ideje 5 nap, a kezelendő szennyvíziszap becsült mennyisége pedig 1m³/év/háztartás, szárazanyagtartalma 5% körüli. Éves szinten egyszeri szippantással kell számolni. Amedencébőlkiemeltiszapstabil,nemrothadásképes. A kezelt iszapot szippantó autóval elszállítják
71
a település közelében működő, és híg iszap befogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre, ahol az iszapkezelőben víztelenítik, majd a víztelenített iszapot komposztálják. Az eddigi szennyvízszállítást az Észak Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végezte, a kisberendezésekben keletkező folyékony szennyvíziszapot az Önkormányzat által megbízott vállalkozás/szolgáltató szervezet szállítja majd el évente legfeljebb egy alkalommal, szükség szerint A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása folyamatosan növekszik országos szinten, 2015ben a lerakókban deponált iszap több mint a duplája volt mezőgazdaságban hasznosítva. Ezért meggondolandó azAkán keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának lehetősége is. 6.1.5 A technológia műtárgyai I. Biológiai szennyvíztisztítók A biológiai szennyvíztisztító kisberendezések alkalmas a háztartásokban keletkező szennyvíz és az un. szürkevíz biológiai tisztítására 1-50 lakos egyenértékig olyan területeken, ahol nincsen, ill. gazdaságtalanul létesíthető közcsatorna hálózat, vagy központi szennyvíztisztító telep. E berendezések a közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen, minimális külső villamos-energia bevitellel üzemelnek. II. Tisztított szennyvíz-szikkasztó mező A szikkasztó mezők kialakítása nem a „hagyományos” egymás mellett, elhelyezett szikkasztó árkos rendszerben történik, hanem un. szikkasztó-alagutak segítségével. Az így kialakított szikkasztó mezőre, szakaszosan kerülnek a szennyvízhozamok elhelyezésre - akár 1,5 m3/d értékben–. A szikkasztómező méretét a szivárgási tényező alapján kiszámított méretek adják meg ingatlanonként. 6.1.6
A szennyvíztisztító berendezés ismertetése, működése
A biológiai szennyvíztisztító kisberendezés az EN 12566-3 szabvány szerinti CE minősítéssel rendelkezik (A CE tanúsítványokat a 6. számú mellékletben csatoltuk). Az eljárás hatékonyságának vizsgálatára a német Prüfinstitut für Abwassertechnik Aachen (szennyvíztechnológiai vizsgáló) intézetben végeztek teszteket, melyek kiterjedtek a túl- és alulterhelés, nyaralás és áramszünet során fellépő szélsőséges szituációkra is. A termékcsalád az elvégzett sikeres teszteken alapuló, az EN 12566-3:2006 szabvány követelményeinek teljesítését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, mely lehetővé teszi a one2clean szennyvíztisztító berendezések CE jelzés alatti értékesítését. A kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezések kommunális szennyvizek tisztítására használhatók olyan területeken, ahol nincsen, ill. gazdaságtalanul létesíthető közcsatorna hálózat, vagy központi szennyvíztisztító telep. E berendezések a közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen üzemelnek. A kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezések alapeleme a műanyag biológiai reaktor. A nyers szennyvíz egy műanyag tartályba érkezik, mely egyetlen kamrából áll. Ebben az egy térben megy végbe a szennyvíz tisztítása, így elkerülhető a kamrák közötti berendezés, az iszap recirkuláció és az ezekhez szükséges vezérlés.
72
A szennyvíz tisztítása azonnal megkezdődik a kamra egyedi one2clean technológiával történő levegőztetésével. Az alkalmazott víztisztítási technológiával a rendszer képes a biológiailag lebontható szerves anyagok, a nitrogén és a foszforalapú szennyezőanyagok megfelelő hatásfokú eltávolítására, mely a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. A tisztítási folyamat végén szagtalan, tisztított víz emelhető ki a berendezésből. A tisztítás fázisai: 1. tisztítási fázis A beérkező nyers szennyvíz közvetlenül a biológiai zónába kerül. Nincs átemelés, késleltetés – a levegőztetés által aktivált mikroorganizmusok azonnal megkezdik a szennyvízbontást.
2. ülepítési fázis Vezérlő által szüneteltetett levegőztetés alatt az aktivált eleveniszap lesüllyed a tartály alsó részére. Nincs szükség iszap recirkulációra és a nyers szennyvíz oxigéndúsítására sem (nitrogén eltávolítása aktívabb).
3. tisztított szennyvíz kiemelés A felső, köztes vízrétegből a kompresszor által működtetett vízátemelő egység pumpálja ki a tisztított fázist. Az úszó szennyeződések a tartályban maradnak és puffer keletkezik a következő szennyvíz mennyiségnek.
A szennyvíztisztítók kis energiaigényűek, a kezelésük és üzemeltetésük minimális időt vesz igénybe, karbantartási, üzemeltetési költségük alacsony. A rendszerben kis mennyiségű fölös iszap keletkezik. A biológiai szennyvíztisztító kisberendezések méretei Típus
Hasznos tároló térfogat (liter)
Max.napisz ennyvízmen nyiség (liter/nap)
Tartály hosszúság (mm)
Tartály magasság (mm)
Befolyási magasság (mm)
Kifolyási magasság(mm)
DNkimenet /bemenet (mm)
Egyedi 1-3 fő
2700 750
2080
1440
800
800
110/110
Egyedi 4-7 fő
3750 750
2280
1880
800
800
110/110
73
Beépítési koncepció típusok szerint: Típus megnevezés
Kapcsolódó részletterv száma
„A”
Mennyiség 1-3 fő tisztítási kapacitás 67 db
Kapcsolódó részletterv száma
Építési körülmények
6.1
Mennyiség 4-7 fő tisztítási kapacitás 25 db
6.2
6 db
6.3
0 db
6.4
„C”
3 db
6.5
0 db
6.6
„D”
9 db
6.7
4 db
6.8
Talajvíz mentes építési terület, közbenső átemelő műtárgy nélkül. Talajvíz mentes építési terület, közbenső átemelő műtárgy beépítéssel. Talajvízzel érintett építési terület, közbenső átemelő műtárgy nélkül. Talajvízzel érintett építési terület, közbenső átemelő beépítéssel.
„B”
Összesen
85 db
29 db
„A” típusú építési koncepció Az „A” típusú beépítési koncepciótalajvíz mentes építési területre jellemző, hogy sem a nyers szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz a domborzati viszonyok ismeretében nem igényel közbenső átemelő műtárgy beépítését. Az építési helyszín átlagos lejtése közel sík a tisztító műtárgy és a szikkasztómező közötti magasság különbség nem éri el a +- 20 cm-rt. A területre nem jellemző a magas talajvízszint, így a létesítmények terepszintből való kiemelése nem szükséges. Kivitelezés módja, hagyományos kitakarásos technológiával lehetséges. Megvalósítást befolyásoló külső tényezők: ➢ Domborzati viszonyok: Sík terület ➢ Talajvízállás: Alacsony ➢ Várható régészeti leletek: Nincs információ ➢ Közmű nyilvántartásban nem szereplő térszín alatti közművek: Nincs információ ➢ Közúti forgalomnak kitett építési terület: Nem releváns „B” típusú építési koncepció A „B” típusú beépítési koncepciótalajvíz mentes építési területre jellemző, hogy a nyers szennyvíz, a domborzati viszonyok ismeretében igényel közbenső átemelő műtárgy beépítését. Az építési helyszín átlagos lejtése közel sík a tisztító műtárgy és a szikkasztómező közötti magasság különbség eléri a + 100 cm-rt. A területre nem jellemző a magas talajvízszint, így a létesítmények terepszintből való kiemelése nem szükséges. Kivitelezés módja, hagyományos kitakarásos technológiával lehetséges.
74
Megvalósítást befolyásoló külső tényezők: ➢ Domborzati viszonyok: Dombos terület ➢ Talajvízállás: Alacsony ➢ Várható régészeti leletek: Nincs információ ➢ Közmű nyilvántartásban nem szereplő térszín alatti közművek: Nincs információ ➢ Közúti forgalomnak kitett építési terület: Nem releváns „C” típusú építési koncepció Az „C” típusú beépítési koncepciótalajvízzel érintett építési területre jellemző, hogy a nyers szennyvíz, és a tisztított szennyvíz a domborzati viszonyok ismeretében nem igényel közbenső átemelő műtárgy beépítését. Az építési helyszín átlagos lejtése közel sík a tisztító műtárgy és a szikkasztómező közötti magasság különbség nem éri el a + 20 cm-rt. A területre jellemző a magas talajvízszint, így a létesítmények terepszintből való kiemelése szükséges. Szikkasztómező dombszerű kialakítása indokolt. Kivitelezés módja, hagyományos kitakarásos technológiával lehetséges. Megvalósítást befolyásoló külső tényezők: ➢ Domborzati viszonyok: Sík terület ➢ Talajvízállás: Magas ➢ Várható régészeti leletek: Nincs információ ➢ Közmű nyilvántartásban nem szereplő térszín alatti közművek: Nincs információ ➢ Közúti forgalomnak kitett építési terület: Nem releváns „D” típusú építési koncepció A „D” típusú beépítési koncepciótalajvízzel érintett építési területre jellemző, hogy a nyers szennyvíz, és a tisztított szennyvíz a domborzati viszonyok ismeretében igényel közbenső átemelő műtárgy beépítését. Az építési helyszín átlagos lejtése közel sík a tisztító műtárgy és a szikkasztómező közötti magasság különbség eléri a + 100 cm-rt. A területre jellemző a magas talajvízszint, így a létesítmények terepszintből való kiemelése szükséges. Szikkasztómező dombszerű kialakítása indokolt. Kivitelezés módja, hagyományos kitakarásos technológiával lehetséges. Megvalósítást befolyásoló külső tényezők: ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ 6.2
Domborzati viszonyok: Dombos terület Talajvízállás: Magas Várható régészeti leletek: Nincs információ Közmű nyilvántartásban nem szereplő térszín alatti közművek: Nincs információ Közúti forgalomnak kitett építési terület: Nem releváns Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés
6.2.1 Működtetés, karbantartás A projektben érintett területek általában magántulajdonban álló ingatlanok, melyek tulajdonosaitól az Önkormányzat a tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezte, illetve olyan ingatlanok, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik. A beruházás végeztével az Önkormányzat egy fő munkaerő alkalmazásával, amennyiben közműszolgáltatóval szerződni nem lesz lehetősége - saját maga fogja az üzemeltetést végezni.
75
A projekt eredményeinek fenntartásáról a pályázatban foglaltak szerint minimum 5 évig az önkormányzat gondoskodik. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet alapján a fenntartáshoz azonban mind az ingatlan tulajdonosainak, mind pedig a kisberendezés működtetéséért felelős szolgáltatónak együtt kell működnie az alábbiak szerint: Fenti kormányrendelet 27. § (1) szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell: • az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról, • az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről, • az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről, • a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről, • a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, • a vízügyi hatóság részére történı adatszolgáltatásról, • meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, • az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 28. § (1) szerint az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell: • • • • • • • • • •
a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával rendszeres helyszíni szemléről, szükséges karbantartási munkák elvégzéséről, az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről, kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett, tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről, a monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról, a vízügyi hatósággal történı kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról, szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról, lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról.
A karbantartást végző személyre speciális biztonsági előírások vonatkoznak, melyeket a műszaki leírás tartalmaz. A fenntartási időszakhoz szükséges forrást a lakosok befizetéseiből fogják megteremteni. Mivel a rendszer üzemeltetése jelentősen költséghatékonyabb, mint a régi, a szennyvíz gyűjtésén és elszállításán alapuló megoldás, így lényegesen olcsóbbá válik a lakosok számára a szennyvíz-kezelés finanszírozása. Így a projekt hosszútávon fenntartható. A berendezés nem igényel folyamatos felügyeletet, főbb elemeinek ellenőrzése, az alábbi táblázat alapján történik. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a berendezésen kívül a csatlakozó műtárgyakra is. Tevékenységmegnevezése Aberendezésellenőrzéseszemrevételezéssel Folyadékáramlásokellenőrzése Iszapmagasságellenőrzése Iszapkiszippantás
Gyakoriság Naponta* Havonta Havonta Évente**
76
Alevegőztetőrendszerellenőrzése Mintavételazelfolyószennyvízminőségénekmegállapítására(KOIk,NH4-
Havonta Ötévente
N,öNásv,) Helyszíniellenőrzés,karbantartásmindenlétesítményesetén
Évente
* A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) b. pontja szerint ** Szükség szerint, évente legfeljebb egy alkalommal A szennyvíztisztító üzemelésére ható kedvezőtlen folyamatok leírása A szennyvíztisztítót a gyártó által kibocsátott használati útmutató szerint kell üzemeltetni. Az ellenőrzés hozzásegít a hibátlan működéshez, és biztosítja az állandóan tiszta szennyvíz elfolyását. A berendezés működése biológiai elven alapul. Emiatt a szennyvíztisztítót védeni kell a biológiai folyamatokat zavaró körülményektől. A biológiai szennyvíztisztító alkalmazása esetén nem javasoljuk: • A baktériumok számára az optimális pH 6,5- 7,5 között van. A mosásból származó szennyvíz emeli a szennyvíz pH-t. Emiatt javasolt napi maximum 3 mosógép program futtatása. • tömény savak és lúgok használatát, pl. a csatorna vezetékek, lefolyók tisztításához; • kondenzációs és más fűtőkazán-vizek rendszerbe történő kiengedését; • magas koncentrátumú organikus szennyezőanyagok, pl. ételmaradékok, gyümölcs-, zöldség maradékok lehúzását, konyhamalacban való megsemmisítését; • ereszcsatorna által összegyűjtött esővíz, úszómedencék vizének a rendszerbe történő engedését; A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 26. § alapján a programszerűen telepített egyedi kisberendezések megfigyelése szükséges, mely 2 db figyelőkútból fog állni. A kialakítandó talajvíz megfigyelő kút alapvető feladata, a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, illetve hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok elemzése alapot nyújthat a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is. 6.2.2 Működtetés jogi, intézményi alapja A beépítésre kerülő műtárgyak az önkormányzat tulajdonában maradnak, az egyes beépítések pedig az adott ingatlan belterületén történnek meg, ezért az ingatlan tulajdonosának, használójának hozzá kell járulnia, részt kell vennie a működtetésben, lehetővé kell tennie az Önkormányzat számára a műtárgyakhoz való, karbantartási, ellenőrzési célú bejutást. Mivel Akán nem épül csatorna-hálózat a szennyvíz elvezetésére, az egyedi szennyvízkezelő berendezések nem minősülnek közműves szolgáltatásnak, így az egyedi szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetése az Önkormányzat részéről nem minősül víziközmű-szolgáltatásnak9. 6.3 A projekt hatásai Elmondható, hogy a fejlesztés révén korszerű, környezetvédelmi-, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldás valósul meg, a tervezett létesítmények szakszerű üzemeltetése, illetve fenntartása hosszútávon biztosított. A
beruházással 9
a
település
lakossága
által
2011. évi CCIX törvény, 2. § 24. és 32.
77
termelt
szennyvízmennyiség
szakszerű
ártalmatlanítását fogja megoldani az önkormányzat. A rendszer határérték alatti zajhatással jár, nem szennyezi a környezetet, nem jár bűzhatással, nem rombolja az épített és természeti környezetet. A projekt hatására a talaj és a talajvíz folyamatos szennyezése visszaszorításra kerül, hosszú távon teljes mértékben megszűnik, a lakosság életszínvonala javul, életkörülményeik komfortosabbaklesznek. Az egészségesebb talajvíz és talaj a termesztett növények talajon keresztül történő szennyezettségét is csökkenti. A szennyvíztisztítás nélkül keletkező környezeti károk mérséklődnek, a későbbi helyreállítási munkák és költségek elkerülhetők lesznek. Aka egyedi szennyvízkezelési programja az alábbi országos területi célok létrejöttéhez is hozzájárul: •
Táji értékekben gazdag térségek fenntartható hasznosítása: a település táji adottságai nagyon kedvezőek, a projekt a szennyvíz megfelelő kezelésével javítja a talaj szennyezettségét és védi a természeti értékeket, ezáltal hozzájárul a község turisztikai, ökológiai alapú gazdálkodási, vagy egyéb felhasználásához. • Aprófalvas térségek funkcióváltása: a település turisztikai adottságai egyedülállók, ezért a község alkalmas lehet üdülőfaluvá válásra, de ehhez korszerű körülmények kellenek, mint pl. a keletkező szennyvíz megfelelő kezelése. • A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása: a projekt hatására a felszín alatti vizek környezeti állapota javulni fog, a talaj szennyezettsége mérséklődik, a lakosság komfortérzete nő, és a minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul. Környezeti hatások szempontjából a tervezett fejlesztés alapkövetelmény, megvalósítása az EU feltételrendszere szerint már nem halasztható. A fejlesztés semmilyen negatív következménnyel nem jár a természeti környezetre és az élővilágra. A pályázó már a megvalósítás során figyelmet fordít a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére. A keletkező tisztított szennyvíz helyben elszikkasztható, vagy locsolásra felhasználható, ezáltal a település ivóvíz-fogyasztása csökken, vízmérlege javul. 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzése 7.1
Pénzügyi költségek becslése
Beruházási költség A beruházási költség az alábbi tételekből áll: Beruházási elem megnevezése Beruházási nettó ára (Ft) Általános Költségek
8 400 000
Projektmenedzsment
4 200000
Műszaki ellenőr
1 680000
Nyilvánosság biztosítása Közbeszerzés lefolytatása
840000 1 680000
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS Egyedi szennyvíztisztitó telepítése Megfigyelőkút létesítése
elem Nettó ár (Ft)
159 775 513 kisberendezések
158 709 173 1 066340
ÖSSZESEN
168 175 513
78
A felhívásnak megfelelően elkészített költségvetés tartalmazza a kiviteli költségeket (ÉNGY tételes költségvetéssel megalapozva), az egyedi (K-tételes) kiviteli költségeket, a Eszköz beszerzés: CE minősítésű bio-reaktorok beszerzését, a próbaüzem lebonyolítását, illetve az 5%-ban elszámolható általános költségeket. A részletes költségvetést a az MT 7. számú melléklete tartalmazza. A költségvetés összeállításakor 4 építési koncepciót határoztunk meg, melyek eltéréseit a tanulmány 6.1.2 fejezete részletesen tartalmazza: Építési költségek beépítési koncepció típusok szerint: Típus megnevezés
Mennyiség 1-3 fő tisztítási kapacitás 67 db
Kapcsolódó részletterv száma 6.1
Mennyiség 4-7 fő tisztítási kapacitás 25 db
Kapcsolódó részletterv száma 6.2
„A”
„B”
6 db
6.3
0 db
6.4
„C”
3 db
6.5
0 db
6.6
„D”
9 db
6.7
4 db
6.8
Összesen
85 db
29 db
79
Építési körülmények
Beruházási költség ( Ft/db )
Talajvíz mentes építési terület, közbenső átemelő műtárgy nélkül. Talajvíz mentes építési terület, közbenső átemelő műtárgy beépítésse l. Talajvízzel érintett építési terület, közbenső átemelő műtárgy nélkül. Talajvízzel érintett építési terület, közbenső átemelő beépítésse l.
1.263.723,-
1.323.850,-
1.385.410,-
1.448.723,-
Kisberendezések telepítésének költsége (bruttó): Megfigyelőkút létesítésének költsége (bruttó): Ingatlanok/létesítmények száma: Legmagasabb egyéni építési költség (bruttó):
209.746.232,- Ft 1.354.252,- Ft 114 db 1.839.878,- Ft
A beruházásban érintett ingatlanok, tulajdonosaik, beépítési koncepciók, tervezett közbenső szennyvízátemelő megjelenítése és kalkulált szennyvízkibocsátások összefoglalója. Ssz
Tulajdonos:
Cím:
Hrsz.:
1. 2. 3.
Dömös Helga Peller János Láng Gábor, Kokas Mónika Reményi Imre, Reményi Irén Michenfelder Bernhard Gisbert, Michenfelder Doris Kokas József, Kokas Józsefné, Ifj.Ruff László Klenota Tiborné, Schweighardt Ferencné, Mireider József Béláné, Kokas János, Kokas József, Tóth Györgyné Krausz József, Balog Erika Kósa Imre János, Kósáné Hujber Katalin Pavelkovits Béla, Pavelkovitsné Naszády Csilla Balog Jánosné Sinkovicz Pál, Sinkovicz Pál, Sinkovicz Attila, Fehér Lászlóné, Mireider László,
Kossuth Lajos u. 3. Kossuth Lajos u. 4. Kossuth Lajos u. 5.
Klenota Tiborné
4. 5.
6. 7. 8.
9. 10. 11.
12. 13.
14. 15.
Tibor,
Klenota
Tervezett átemelő
250 243 248
Beép. koncepció A C A
Kossuth Lajos u. 6.
242
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 7.
169
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 8.
172/2
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 9. Kossuth Lajos u. 10.
168/2 172/1
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 11. Kossuth Lajos u. 13.
168/1 167
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 14.
1/1
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 15. Kossuth Lajos u. 16.
166 2
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 17.
164
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 19.
163/2
A
Nincs
80
Nincs Nincs Nincs
Ssz
Tulajdonos:
Cím:
Hrsz.:
16.
Tolonics Ferencné, Ruff Lászlóné, Kokas Jánosné Rajtosits János, Rajtosits Jánosné Róth Mihály, HadasTamás, Dr.VirághHadas Mária Langhmár Nóra Stolmár Nándor, Stolmár Béla, Stolmár Endre Remenyik Istvánné Hárer Ferencné, Sinkó József Jantyik István, Vencel Edit Székely István Attila, Székelyné Orosz Enikő Kokas Zoltán Ifj. Havlik József Frank Katalin Egészégház Könyvtár (Aka Község Önkormányzata) Havlik József, Havlik Józsefné, Kokas János, Kokas Jánosné Aka Község Önkormányzata Czifrik Mátyásné Mór Antal, Mór Mária Margit Borszuk Veronika Szimler Gábor, Szimler Gáborné Ruff Balázs Szép Csaba Ifj.Szimler János, Szimlerné Egri Erzsébet Kolleth Zsolt Gnoth Verner Zoltán Zsilvölgyi Zoltán Czombál Ferenc, Czombál Ilona, Lovásziné Czombál Beáta, Czombál Erika Tulajdonos:
Kossuth Lajos u. 20.
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
Ssz
Tervezett átemelő
4
Beép. koncepció A
Kossuth Lajos u. 22.
5
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 23. Kossuth Lajos u. 25.
159 158
B A
Van Nincs
Kossuth Lajos u. 24. Kossuth Lajos u. 26.
6 7
A B
Nincs Van
Kossuth Lajos u. 28. Kossuth Lajos u. 30.
8/1 9
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 32. Kossuth Lajos u. 29.
10 156
A A
Nincs Nincs
Kossuth Kossuth Kossuth Kossuth
153 13 152 15
A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 37.
151/2
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 38.
16
B
Van
Kossuth Lajos u. 39.
151/1
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 40. Kossuth Lajos u. 41.
20 150/2
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 42. Kossuth Lajos u. 44.
21 22
B A
Van Nincs
Kossuth Lajos u. 41/a. Kossuth Lajos u. 45. Kossuth Lajos u. 46.
150/1 149 23
B A A
Van Nincs Nincs
Kossuth Kossuth Kossuth Kossuth
30 142 31 33
A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs
Hrsz.:
Beép. koncepció
Tervezett átemelő
Lajos Lajos Lajos Lajos
Lajos Lajos Lajos Lajos
u. u. u. u.
u. u. u. u.
Cím:
81
33. 34. 35. 36.
50. 51. 52. 54.
Nincs
44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
54.
55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63.
64.
65. 66. 67. 68. Ssz
Tóth György Zala Anita Langhmár Dorottya Szimler Imre, Suralik Tiborné Kokas Péter, Kokas Péterné Krausz Ferenc, Krausz Ferencné Művház (Aka Község önkormányzata) Horváth András, Horváth Andrásné Treuer Henrik, Szabó -Pap László Péter, Szabó –Papné Maksay Hajnalka Fehér Sándor, Fehér László, Fehér Zoltán, Varga Tiborné, Szörnyeiné Fehér Ibolya Somogyi István Kovács Attila Gábor, Kovács –Kenyeres Erika Nochta Pálné, Csabai Józsefné Dávid Tibor Szimler János, Szimler Jánosné Szaniszló Ferenc, Szaniszló Ferencné, Geszler József, Geszlerné Janni Mária Valéria Megyesi Viktória Vellner Sebestyén, Vellner Sebestyénné, ifj.Wellner Sebestyén, Wellner Sebestyénné Balog János, Balog Judit, Balog Erika, Balog Mária Magdolna, Balog Erzsébet Karl Michael, Karl Ella Geb.Schűtz Karkuczka Zsolt, Karkuczka Bernadett Haris Gyuláné Bank ILdikó Tulajdonos:
Kossuth Kossuth Kossuth Kossuth
Lajos Lajos Lajos Lajos
u. u. u. u.
57. 58. 60. 61.
139 35 36 135
A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 63.
132
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 64.
38
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 65.
131
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 66.
39
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 71. Kossuth Lajos u. 68.
120 40
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 73.
115
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 76. Kossuth Lajos u. 75.
47 114
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 80.
49
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 77. Kossuth Lajos u. 79.
113 112
A A
Nincs Nincs
Kossuth Lajos u. 48.
26
A
Van
Kossuth Lajos u. 83.
74
A
Nincs
Kossuth Lajos u. 87. Kossuth Lajos u. 91.
72 68/3
A A
Nincs Nincs
Arany J. u. 5.
288
C
Nincs
Arany J. u. 4.
287
A
Nincs
Arany J. u. 6.
289
D
Van
Arany J. u. 7. Arany J. u. 9. Cím:
290/1 292 Hrsz.:
D D Beép. koncepció
Van Van Tervezett átemelő
82
69. 70. 71.
72. 73. 74. 75. 76. 77.
78. 79. 80. 81. 82. 83.
84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91.
92.
93. 94. 95. Ssz
Zsilvölgyi Zoltán, Stolcenberger Adrienn Elekes Imre
Arany J. u. 10.
293
D
Van
Arany J. u. 13.
299
D
Van
Antóni Józsefné, Antóni Csaba, Antóni József, Antóni Zoltán, Antóni Gábor, Antóni Krisztián, Antóni Zsolt Kátai Kálmánné, Ihász Tiborné Szimler Enikő Soós István Szimler Péter Prosszer Lajos József, Bencsik Mihályné, Prosszer Ottó István Prosszer Zoltán, Prosszer Zoltánné Schall Imre, Krausz István, Krausz Istvánné Szimler István, Szimler Enikő Fancsali János, Fancsali Jánosné Szimler Józsefné, Töltősi Istvánné, Wellner Sebestyénné Ifj.Karkuczka László, Karkuczkáné Kovács Lívia Balázsová Iveta Rivnyákné Bárdi Erzsébet Éva Horváth Andrásné Mireider János, Palotai Zoltán Módos Gábor Szimler László, Fejes Krisztina
Béke u. 5.
255
D
Van
Béke Béke Béke Béke Béke Béke
256 257 258 261 262 253
D D D D D D
Van Van Van Van Van Van
Béke u. 2.
254
D
Van
Ady Endre u. 1. Ady Endre u. 3.
173/1 173/2
A A
Nincs Nincs
Ady Endre u. 4.
240
A
Nincs
Ady Endre u. 5.
173/3
A
Nincs
Ady Endre u. 7.
173/4
A
Nincs
Ady Endre u. 10.
237
A
Nincs
Ady Endre u. 13. Ady Endre u. 24.
225 229/1
A A
Nincs Nincs
Ady Ady Ady Ady Ady
231 230 272 232 276
A A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
Hérics Ferenc Lászlóné, Hérics Andrea, Hérics Ferenc Balog Judit Frank Erzsébet Szimler Elek Tulajdonos:
u. u. u. u. u. u.
4. 6. 7. 9. 10. 1.
Endre Endre Endre Endre Endre
u. u. u. u. u.
22. 26. 28. 20. 32.
Petőfi Sándor u. 1.
174
A
Nincs
Petőfi Sándor u. 4. Petőfi Sándor u. 5. Petőfi Sándor u. 7. Cím:
182 183 185 Hrsz. :
A B A Beép. koncepció
Nincs Nincs Nincs Tervezett átemelő
83
96. 97. 98. 99. 100. 101.
102. 103. 104. 105. 106. 107.
108. 109. 110.
111. 112. 113. 114.
Csordás Józsefné Kovács Ferencné Balog Józsefné Tuba Ferencné, Tuba Ferenc, Frank Erzsébet Geszler József, Geszlerné Janni Mária Valéria Budai Sándor, Csizma Julianna Karácsony Ágnes Jámbor Éva Ifj.Balog János Balog Gábor Fancsali Jánosné, Fancsali János, Fancsali Tibor Vellner Sebestyén, Vellner Sebestyénné Ujváry Mátyás, Ujváry László Kuti Tivadarné, Mireider Csaba Ferencné, Hárer Tamás, Fancasali Jánosné, Slepp Sándorné, Kiss Károly, Németh Lászlóné Nagy Tiborné, Nagy Jakab, Nagy Ádám Nagy Tiborné, Nagy Jakab, Nagy Ádám Nagy Tiborné, Nagy Jakab, Nagy Ádám Vízhányó Evelin
Petőfi Petőfi Petőfi Petőfi
Sándor Sándor Sándor Sándor
u. u. u. u.
10. 12. 13. 17.
193 194 213 199
A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs
Petőfi Sándor u. 18. Petőfi Sándor u. 19.
200 220
A A
Nincs Nincs
Táncsics Mihály u. 6.
85
A
Nincs
Táncsics Táncsics Táncsics Táncsics Táncsics
1. 9. 10. 11. 12.
76 90 91 92 93
A A A A A
Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
Táncsics Mihály u. 13.
94
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 8.
89
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 14.
97
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 17.
102
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 16.
101
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 15.
98
A
Nincs
Táncsics Mihály u. 3.
80
A
Nincs
Mihály Mihály Mihály Mihály Mihály
u. u. u. u. u.
84
Az „A” változat pénzügyi, közgazdasági elemzése Üzemeltetés és fenntartás felmerülő költségek összegzése Jelenérték 1.
2.
Beruházási költség ( Ft ) Működési költség ( Ft )
alatt 1 – 5 év
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
0
0
0
0
0
0
996 096
1 016 018
1 036 338
1 057 065
1 078 206
165 513
154
3.
Üzemeltetési költség ( Ft )
0
70 656
72 069
73 511
74 981
76 480
4.
Karbantartási költség ( Ft )
0
0
0
82 176
83 820
85 496
5.
Pótlási ( Ft )
0
0
0
0
0
0
6.
Maradvány érték ( Ft )
139 346 778
136 443 720 133 540 662 130 637 605
1 088 087
1 192 025
1 215 865
Összes ( Ft )
költség
165 154 513 142 249 836
költség 165
154
513
1 066 752
Költségek összegzése
6-10 év.
6. év
7. év
8. év
9. év
10. év
1.
Beruházási költség ( Ft )
0
0
0
0
0
2.
Működési ( Ft )
1 099 770
1 121 766
1 144 201
1 167 085
1 190 427
3.
Üzemeltetési költség ( Ft )
78 010
79 570
90 729
92 544
94 394
4.
Karbantartási költség ( Ft )
87 206
88 950
90 729
92 544
94 394
5.
Pótlási ( Ft )
0
0
0
0
60 964 215
6.
Maradványérték ( Ft )
127 734 547 124 831 489
121 928 431
119 025 373 116 122 315
Összes ( Ft )
1 264 986
1 325 659
1 352 172
költség
költség
költség
1 290 286
85
62 343 431
1 240 183
DÍJBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉGEK RELÁCIÓJA Szolgáltatási díj és javasolt díjemelés bemutatása a költségek tükrében 1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
ALAPDÍJ (Ft/hó/háztartás ) 3 000
3 000
3 000
3 000
3 000
ALAPDÍJ Ft/év/háztartás
36 000
36 000
36 000
36 000
36 000
ALAPDÍJ ( Ft/hó )
342 000
342 000
342 000
342 000
342 000
2 304 000
2 304 000
2 304 000
2 304 000
3 000
3 000
3 000
3 000
342 000
342 000
342 000
342 000
ALAPDÍJ ( Ft/év/összes )
2 304 000 JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/háztartás ) 3 000 JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/összes ) 342 000 JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/háztartás ) 36 000
36 000
36 000
36 000
36 000
JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/összes ) 4 104 000
4 104 000
4 104 000
4 104 000
4 104 000
KÖLTSÉGEK ( Ft /hó )
88 896
90 674
99 335
101 322
103 349
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
1 215 865
1 240 183
KÖLTSÉGEK ( Ft /év )
1 066 752 1 088 087 1 192 025
PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK Szolg. díjból ( Ft/év ) 3 037 248 3 015 913 2 911 975 2 888 135 PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK Önk. költségvetési tartalék ( Ft/év ) 500 000 500 000 500 000 500 000 Díjbefizetés PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 1-5 év ből PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 1-5 év Költségvetési tartalékból
86
2 863 817
500 000 14 717 088 2 500 000
6. év
7. év
8. év
9. év
10. év
3 200
3 200
3 200
3 200
3 200
38 400
38 400
38 400
38 400
38 400
4 377 600
4 377 600
4 377 600
4 377 600
4 377 600
3000
3000
3000
3000
3000
342 000
342 000
342 000
342 000
342 000
36 000
36 000
36 000
36 000
36 000
JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/összes ) 4 104 000 4 104 000 4 104 000
4 104 000
4 104 000
KÖLTSÉGEK ( Ft /hó )
112 681
5 195 286
1 352 172
62 343 431
2 751 828
-58 239 431
500 000
500 000
tartalékból
11 182 896 2 000 000
ALAPDÍJ ( Ft/hó/háztartás ) ALAPDÍJ ( Ft/év/háztartás ) ALAPDÍJ ( Ft/év/összes ) JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/háztartás ) JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/összes ) JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/háztartás )
105 416
107 524
110 472
KÖLTSÉGEK ( Ft /év )
1 264 986 1 290 286 1 325 659 PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK ( Ft/év ) 2 839 014 2 813 714 2 778 341 PÓTLÁSI CÉLTARTALÉKÖnk . költségvetési tartalék ( Ft/év ) 500 000 500 000 500 000 Díjbefizetés PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 6-9 év ből PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 6-9 év Költségvetési
87
PÓTLÁSHOZ FELHALMOZOTT CÉLTARTALÉK ÉS PÓTLÁSI KÖLTSÉG CÉLTARTALÉK 1-9 év
Díjbefizetés ből
Ft
25 899 985
CÉLTARTALÉK 1-9 év
Költségvetési tartalékból
Ft
4 500 000
CÉLTARTALÉK 1-9 év
ÉCS-ből
Ft
29 030 579
SAJÁT ERŐ PÓTLÁSI FORRÁSIGÉNY
3 000 000 10. évben
PÓTLÁSI FORRÁS HIÁNY/TÖBBLET
Ft
60 964 215
Ft
1 466 348
HASZNOS ÉLETTARTAM MEGHATÁROZÁS Szennyvízkezelő létesítmény építészet:
50 Év
Szennyvízkezelő létesítmény gépészet:
10 Év
Szennyvízkezelő létesítmény villamos és vezérlő rendszer:
10 Év
ÉRTÉKCSÖKKENÉS KALKULÁCIÓ Leíró kulcsok számítása évre vetítve: Építészet 50 év
100
1 év
x
Összesen:
2
Gépészet 10 év
100
1 év
x
Összesen:
10
Villamos és vezérlő rendszer 10 év
100
1 év
x
Összesen:
10
88
MARADVÁNYÁNYÉRTÉK KALKULÁCIÓ A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke (esetleg a haszonanyag- vagy hulladékérték), amelyet a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembehelyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. 1 db szennyvízkezelő berendezésre eső beruházási költség:
1 273 271 Ft
Költségfelosztás: Építészet:
58%
738 497
Ft
Gépészet
26%
331 050
Ft
16%
203 723
Ft
év
%/év
ÉCS ( Ft/év)
Maradvány
Építészet:
1
2
14 770
723 727
Gépészet
1
10
6 621
324 429
1
10
4 074
199 649
Maradvány érték 1 db berendezésre vetítve
( Ft/év)
25 465
1 247 806
FELHALMOZOTT ÉCS A PÓTLÁSI DÍJ FEDEZETHEZ
Ft/1 db/10 év 254 654
FELHALMOZOTT ÉCS A PÓTLÁSI DÍJ FEDEZETHEZ
Ft/114 db/10év
29 030 579
Maradvány érték 114 db berendezésre vetítve
( Ft/év)
2 903 058
Villamos vezérlés:
és
Értékcsökkenés
Villamos vezérlés:
7.2
és
142 249 836
Pénzügyi bevételek becslése
A díjak meghatározása Figyelembe véve a telepítendő berendezések üzemetetései, fenntartási költségeit, és a leendő felhasználók társadalmi anyagi életkörülményeit, a havi lakossági hozzájulást érintettek háztartásonként 3.000,- Ft/hó összegben határozták meg. Fentiek szerint a 114 építési helyszínre vetítve: Háztartársonként fizetett díj havonta:
3 000
Ft
Összesen tervezett lakossági befizetés havonta:
342 000 Ft
Összesen tervezett lakossági befizetés évente:
4 104 000Ft
Teherviselő képességi vizsgálatok Az egy háztartás által fizetendő havi hozzájárulás képesség vizsgálata. Kalkulált nettó bér-illetmény havi összege háztartásonként:
145 000 Ft
Terhelés maximuma:
5 075
3,50%
Teherviselő képességi vizsgálat eredménye:3.325,- Ft > 3.000,- Ft
89
Ft
A vállalt havi lakossági befizetés kisebb, mint a maximálisan vállalható költség. A teherviselő képesség vizsgálatakor ugyan támaszkodtunk a KSH hivatalos adataira, de a háztartásokra eső összes nettó jövedelem nem adja vissza a realitásokat. Ezeket az adatokat jelentősen torzítják a jelentős ideje munkanélküliek, valamint az alacsony nyugdíjak nagy aránya. A teherviselés képességi vizsgálatot megkérdezés alapján készítettük. Az együttműködési megállapodást csak olyan háztartások írták alá, akik rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek. A megkérdezéses kutatás eredményeként a legalacsonyabb értéket vettük alapul.
Az „E” változat pénzügyi, közgazdasági elemzése Költségek összegzése 1-10 év Jelenérték
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
Beruházási költség 290 896 068 ( Ft )
0
0
0
0
0
Működési költség ( Ft )
0
1 241 520
1 266 350
1 291 677
1 317 511
1 343 861
0
1 854 720
1 891 814
1 929 651
1 968 244
2 007 609
0
0
0
2 100 000
2 142 000
2 184 840
Pótlási költség ( Ft )
0
0
0
0
0
0
Maradványérték ( Ft )
290 896 068
244 569 894 239 578 671
234 587 449 229 596 227 224 605 004
Összes költség ( Ft )
290 896 068
3 096 240
5 321 328
Üzemeltetési költség ( Ft ) Karbantartási költség ( Ft )
6. év
3 158 165
5 427 755
5 536 310
7. év
8. év
9. év
10. év
Beruházási költség ( 0 Ft )
0
0
0
0
Működési ( Ft )
1 370 738
1 398 153
1 426 116
1 454 639
1 483 731
2 047 761
2 088 716
2 318 570
2 364 941
2 412 240
2 228 537
2 273 108
2 318 570
2 364 941
2 412 240
0
0
0
0
110 735 669
Maradványérték ( Ft )
219 613 782
214 622 560
209 631 337
204 640 115
199 648 893
Összes ( Ft )
5 647 036
5 759 977
6 063 256
6 184 521
117 043 880
költség
Üzemeltetési költség ( Ft ) Karbantartási költség ( Ft ) Pótlási ( Ft )
költség
költség
90
DÍJBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉGEK RELÁCIÓJA Szolgáltatási díj és javasolt díjemelés bemutatása a költségek tükrében
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
ALAPDÍJ ( Ft/hó/háztartás ) 3 000
3 000
3 000
3 000
3 000
ALAPDÍJ ( Ft/év/háztartás ) 36 000
36 000
36 000
36 000
36 000
342 000
342 000
342 000
342 000
342 000
2 304 000
2 304 000
2 304 000
2 304 000
2 304 000
8 500
8 500
8 500
8 500
8 500
969 000
969 000
969 000
969 000
969 000
102 000
102 000
102 000
102 000
102 000
11 628 000
11 628 000
11 628 000
11 628 000
11 628 000
258 020
263 180
443 444
452 313
461 359
3 096 240
3 158 165
5 321 328
5 427 755
5 536 310
8 531 760
8 469 835
6 306 672
6 200 245
6 091 690
200 000
200 000
200 000
200 000
ALAPDÍJ ( Ft/hó ) ALAPDÍJ ( Ft/év/összes ) JAVASOLT DÍJ Ft/hó/háztartás JAVASOLT DÍJ Ft/hó/összes JAVASOLT DÍJ Ft/év/háztartás JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/összes ) KÖLTSÉGEK ( Ft /hó ) KÖLTSÉGEK ( Ft /év ) PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK Szolg. díjból ( Ft/év ) PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK Önk. költségvetési tartalék ( Ft/év )
200 000 PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 1-5 év PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 1-5 év
Díjbefizetésből
35 600 203
Költségvetési tartalékból
1 000 000
91
ALAPDÍJ Ft/hó/háztartás )
(
ALAPDÍJ Ft/év/háztartás )
(
ALAPDÍJ Ft/év/összes )
(
6. év
7. év
8. év
9. év
10. év
3 200
3 200
3 200
3 200
3 200
38 400
38 400
38 400
38 400
38 400
4 377 600
4 377 600
4 377 600
4 377 600
4 377 600
8 750
8 750
8 800
8 800
997 500
997 500
1 003 200
1 003 200
105 000
105 000
105 600
105 600
JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/háztartás ) 8 750 JAVASOLT DÍJ ( Ft/hó/összes ) 997 500 JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/háztartás ) 105 000 JAVASOLT DÍJ ( Ft/év/összes ) KÖLTSÉGEK ( Ft /hó ) KÖLTSÉGEK ( Ft /év ) PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK ( Ft/év ) PÓTLÁSI CÉLTARTALÉK Önk. költségvetési tartalék ( Ft/év )
11 970 000
11 970 000 11 970 000 12 038 400
12 038 400
470 586
479 998
505 271
515 377
9 753 657
5 647 036
5 759 977
6 063 256
6 184 521
117 043 880
6 322 964
6 210 023
5 906 744
5 853 879
-105 005 480
200 000
200 000
200 000
200 000
200 000
PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 6-9 év
Díjbefizetésből
24 293 611 Ft
PÓTLÁS CÉLTARTALÉK 6-9 év
Költségvetési tartalékból
800 000 Ft
PÓTLÁSHOZ FELHALMOZOTT CÉLTARTALÉK ÉS PÓTLÁSI KÖLTSÉG CÉLTARTALÉK Díjbefizetésből 1-9 év Ft CÉLTARTALÉK Költségvetési tartalékból 1-9 év Ft CÉLTARTALÉK 1-9 év
ÉCS-ből
Ft
SAJÁT ERŐ PÓTLÁSI FORRÁSIGÉNY
59 893 814 Ft 1 800 000 Ft 49 912 223 t 0 Ft
10. évben
PÓTLÁSI FORRÁS HIÁNY/TÖBBLET
92
Ft
110 735 669 Ft
Ft
870 368 Ft
Beruházási költségek összehasonlítása „ A „ „D” és „E” műszaki változat „A” változat
„D” változat
„E” változat
168 175 513 Ft
174 129 800 Ft
290 893 068 Ft
Szolgáltatásjavasolt havi költségek ismeretében
díjak
összehasonlítása
ingatlanokra
vetítve
a
becsült
„ A „ „D” és „E” műszaki változat összehasonlítása 1. év
SZOLG. DÍJ Ft/hó/háztartás 3.200,- Ft „A” műszaki változat SZOLG. DÍJ Ft/hó/háztartás 15.000,- Ft „D” műszaki változat SZOLG. DÍJ Ft/hó/háztartás 8.500,- Ft „E” műszaki változat
2. év
3. év
4. év
5. év
3.200,- Ft
3.200,- Ft
3.200,- Ft
3.200,- Ft
15.000,- Ft
15.000,- Ft
15.000,- Ft
15.000,- Ft
8.500,- Ft
8.500,- Ft
8.500,- Ft
8.500,- Ft
Beruházási költségek és szolgáltatásjavasolt havi díjak összehasonlítása a becsült költségek ismeretében „ A „ „D” és „E” műszaki változat összehasonlítása Értékelési szempontok Beruházási költség egyszeri Szolgáltatási díj havi
„A” változat
„D” változat
„E” változat
168 175 513 Ft
174 129 800 Ft
290 893 068 Ft
3 200 Ft
15 000 Ft
8 500 Ft
Mivel a meghatározott lakossági díjfizetés nem fedezi teljes mértékben a működési és üzemeltetési forrásigényt, ezért az Önkormányzat költségvetési tartalékból pótolja a hiányzó forrás igényt. Az egyedi kisberendezések az Önkormányzat tulajdonában maradnak, a támogatási intenzitással korrigált beruházási összeg, alacsony bekerülési költséggel teszi lehetővé a nagy értékű infrastruktúra kiépítését. 7.3 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A település az 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint fejlesztendő járásnak minősül, így 85 %-os támogatási intenzitásra jogosult. A tervezett projekt támogatási igénye a maximálisan igényelhető 155 millió Ft (bruttó) összeg fölé kerül.
93
A projekt beruházási összegét és támogatási intenzitását az alábbi táblázat összegzi. Nettó Ft/%
Bruttó Ft/%
Teljes beruházási költség (Ft)
168 175 513
213 582 902
Elszámolható pénzügyi beruházási költség (Ft)
168 175 513
213 582 902
Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (Ft)
0
0
Támogatási arány (%)
85
85
Maximális támogatási arány (%)
85
85
A támogatás összege (Ft)
142 949 186
181 545 466
4. táblázat A támogatás számítása 7.4 A projekt pénzügyi fenntarthatósága A projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlya és fenntartása biztosított. A projekt megvalósításához szükséges saját forrást a pályázó a költségvetése terhére biztosítja. A kommunális szennyvízkezelés a pályázó kötelező feladatai közé tartozik. Az ezen tevékenység működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat saját bevételeiből, költségvetési céltartalékból és lakossági havi rendszeres díjbefizetésből biztosítani köteles. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához a beruházási és működési költségeket állítottuk szembe az önerő-hozzájárulással. A projekt kapcsán a pályázónak nem keletkezik bevétele. Maradványérték nem szerepel a fenntarthatóság számításaiban, mert pénzügyileg nem realizálódik. A pénzárammal szembeni követelmény, hogy az egyes években a nettó halmozott pénzügyi pénzáram ne legyen negatív. Ez a követelmény teljesül a projekt esetén, a nettó halmozott pénzügyi pénzáram mindegyik vizsgált évben pozitív, a projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított. A projekt pénzügyi fenntarthatósága összesítő Megnevezés 2017. 2018. 1. Pénzügyi beruházási költség 165 154 513 0 2. Pénzügyi működési költség 792 960 1 088 087
2019.
2020.
2027.
0
0
0
1 192 025
1 215 865
3. Hiteltörlesztés 0 0 4. Hitel kamatának törlesztése 0 0 5. Kiadási pénzáram 1+2+3+4 165 947 473 1 088 087
0
0
0
0
0
0
1 192 025
1 215 865
6. Pénzügyi bevétel 7. Egyéb bejövő pénzáram* 8. ROP támogatás 9. Saját forrás (10+11) 10. Önerő (készpénz, munkaerő
0
0
0
0 0 122 047 244 0 43 900 229 4 604 000
0 0 4 604 000
0 0 4 604 000
0 0 4 604 000
43 900 223
4 604 000
4 604 000
4 604 000
0
0
4 604 000
94
1 352 172
1 352 172
hozzájárulás) Megnevezés 11. Idegen (12+13)
2017.
2018.
2019.
2020.
2027.
0
0
0
0
0
12. Hitel
0
0
0
0
0
13. Egyéb idegen forrás 14. Pénzügyi maradványérték 15. Bevételi pénzáram 6+7+8+9 16. Nettó összes pénzügyi pénzáram 15-5 17. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
168 249 473 4 604 000
4 604 000
4 604 000
4 604 000
2 302 000
3 515 913
3 411 975
3 388 135
3 251 828
2 302 000
5 817 913 9 229 888 12 618 023 15 869 851
forrás
7.5 Ütemterv Tevékenység megnevezése Végleges műszaki megküldése leendő kiválasztása
Tervezett ideje
tartalom alapján, ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére, nyertes kivitelező 2017. május
Vállalkozói/megbízási/szállítási szerződés(ek) megkötése
2017. május
Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása
2017. május
A berendezés telepítési és a szikkasztómező kialakítása kiviteli 2017. június terveinek készítése Kivitelezési munkálatok
2017. június-szeptember
Monitoringkutak kialakítása
2017. június
Egyedi házi szennyvízkezelő létesítmények beüzemelése
2017. szeptember-október
Készre jelentés
2017. október
Műszaki átadás-átvételi eljárás
2017. október
Próbaüzem
2017. október-december
Pályázat zárási szakasz
2018. január
7.6 Kockázatok bemutatása és kezelése 7.6.1. Kivitelezés kockázatai 7.6.1.1 Előkészítés A tárgyi program előkészítési fázisában, műszaki mérnöki, közgazdasági és jogi tevékenység
95
zajlik az érintettek, pályázó lakosság és közhivatalok bevonásával. Ebben a fázisban kockázatokkal nem számolunk. 7.6.1.2 Kivitelezés/megvalósítás A tárgyi program kivitelezési fázisában, ezen belül is a technológiai egységek elhelyezésekor és üzembe helyezésekor, nem kiemelt munkavédelmi, munkabiztonsági és egészségvédelmi kockázatok merülhetnek fel. Főbb kiemelt kockázatelemzési egységek: • Munkafolyamatok alatt keletkezett zaj-és rezgés • Földmunkavégzés alatt fennálló munkabiztonsági kérdések • Technikai meghibásodások miatt fennálló kockázatok • Fertőzésveszély • Radióaktív sugárzás veszélye A kockázatelemzés célja a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a., technológiát működtető, karbantartó, ellenőrző személyekre egészségkárosodást feltételező veszélyt jelenthetnek. Célja továbbá becsléses alapon a kockázat mértékének a meghatározása, továbbá javaslattétel a kockázat feltételezett hatásának csökkentésére, műszaki megoldással, vagy ahol ez nem lehetséges személyi védőeszközök biztosításával. Meghatározott kockázati szintek és a tervezett beavatkozások Kockázati szintek Tervezett beavatkozás ALACSONY Külön beavatkozás nem szükséges. KÖZEPES Egyéni védőfelszerelés, védőeszközök használata. MAGAS Lehetséges vészhelyzet felmérése. A kockázatelemzés jogszabályi alapja. A többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54.§: Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) ((Megállapította: 2007. évi CLXI. tv. 5. § (1).)) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát, veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az
96
alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. 7.6.1.3
Munkafolyamatok alatt keletkezett zaj-és rezgés
A napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a továbbiakban: beavatkozási határértékek) a következők: a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 200 Pa [140dB(C)] b) első beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C); c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 112 Pa [135 dB(C)]. (2) A zajexpozíciós határértékek alkalmazása esetén a munkavállalót érő tényleges zajexpozíciót a munkavállaló által viselt egyéni hallásvédő eszköz zajcsökkentő hatásának figyelembevételével kell meghatározni. A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni. (3) Olyan tevékenységek esetén, amelyeknél a napi zajexpozíció szintje egyik napról a másikra jelentősen változik, a zajexpozíciós és a beavatkozási határértékek alkalmazásához a heti zajexpozíciót lehet figyelembe venni, feltéve hogy a) a megfelelően ellenőrzött heti zajexpozíció szintje nem haladja meg a 87 dB(A) zajexpozíciós határértéket és b) megfelelő intézkedésekkel a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az ilyen tevékenységekkel összefüggő kockázatot. Kockázat értékelés: Kockázati szintek KÖZEPES
Tervezett beavatkozás Egyéni védőfelszerelés, védőeszközök használata.
Földmunkavégzés alatt fennálló munkabiztonsági kérdések és a technikai meghibásodások miatt fennálló kockázatok 4/2004. (IX. 1.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 1. § E rendelet hatálya az Mvt. 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző - vizsgálata; b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek - a munkáltató által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; c) kezelő: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember,
97
akinek feladata a munkaeszköz használata; A betervezett berendezések, ezen belül is a tartály és a szikkasztó mezőbe építendő szikkasztó elemek a meglévő térszín alá kerülnek elhelyezésre. A létesítmények kivétel nélkül magáningatlanokon kerülnek elhelyezésre, így a közműnyilvántartásokból származó keresztező közművekre, egyúttal megrongálásból, megsemmisítésből származó, személyi sérülésből, vagyoni kárból származó kockázattal nem kell számolni. A betervezett létesítmények részére kialakított földmunkagödrökben – térszín alatt munkavállalók dolgoznak. Így omlásból, talajtörésből származó kockázattal csak gondosan partfal megtámasztás mellett nem kell számolni. Kockázat értékelés: Kockázati szintek KÖZEPES
Tervezett beavatkozás Egyéni védőfelszerelés, védőeszközök használata.
7.6.1.4 Fertőzésveszély A betervezett berendezések, ezen belül is a szennyvízkezelő tartályt a meglévő, kommunális szennyvízelvezető csatornára kell kötni. Itt közepes kockázatú fertőzésveszély áll fenn. Kockázat értékelés: Kockázati szintek KÖZEPES
Tervezett beavatkozás Egyéni védőfelszerelés, Hastífusz, Hepatitisz elleni védőoltás beadatás
7.6.1.5 Radioaktív sugárzás A betervezett berendezések elhelyezése alatt, radioaktív sugárzás veszélye nem áll fenn. Kockázat értékelés: Kockázati szintek
Tervezett beavatkozás
ALACSONY
Külön beavatkozás nem szükséges.
7.6.2 Társadalmi szempontok A tárgyi környezetvédelmi beruházás társadalmi támogatottsága, a település teljes lakosságához viszonyítva közel 85 %-os. 7.6.3 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok A tervezett projektben érintett tulajdonosok nyilatkozatban nyilvánították ki csatlakozási szándékukat. Tájékoztatásukat követően, ebben a nyilatkozatban vállalták azt is, hogy a havi üzemeltetési, működési, pótlási és karbantartási költségekhez egyéni rendszeres befizetéssel hozzájárulnak. Üzemeltető kiválasztása A község Önkormányzata – amennyiben külső szolgáltatóval nem lesz lehetősége közműszolgáltatási szerződést kötni - 1 fő kellő szakmai végzettséggel, előírt szakmai gyakorlattal rendelkező üzemeltető személyzet foglalkoztatását határozta el.
98
A kioktatott, feladatra felkészített szakember munkáját, illetve a napi probléma mentes üzemmenet fenntartását felszerelt műhely, tartalék eszközök, szerszámok, hideg tartalék szivattyúk, forgóeszközök, üzemeltetési és mintavételezési program segítik. Az évi egyszeri szennyvíziszap elszállítására és szakszerű elhelyezésére Aka Község Önkormányzat szolgáltatási szerződéssel külső vállalkozót kíván megbízni. A felmerült költségek fedezésére fenti tulajdonosi egyéni befizetések is szolgálnak. 7.6.4 Intézményi szempontok A tervezett projektben érintett tulajdonosokon felül, új belépő kizárólag 100 %-os saját finanszírozási formában csatlakozhat. Tekintettel arra, hogy az egyes berendezések önállóan üzemelni képes létesítményként funkcionálnak, egymással kapcsolatba nem állnak, működtetésük egymástól függetlenül zajlik. A kialakítani kívánt üzemeltetési struktúrában fentiek figyelembe vétele mellett rövid-és hosszútávon változás nem várható. A községet működtető, szabályzó, meglévő közigazgatási átalakítás hatásai nem számottevőek, azokkal érdemben nem számolunk. Javasoljuk a község életébe rendszeres lakossági fórumok, egyeztetések önkormányzati éves programba rögzítését. Amennyiben a helyi kormányzat pénzügyi lehetőségei engedik a 10 évenkénti pótlási program finanszírozására céltartalék képzését javasoljuk. A teljes beruházási programban jelentkező kockázatok összefoglaló táblázata Kockázatok Hatás mértéke Bekövetkezés Kockázat valószínűsége kezelésének stratégiája Műszaki szempontok Előkészítési kockázatTervektől való eltérés Kivitelezési kockázatKivitelező szakértelmének hiányosságai
KÖZEPES
KÖZEPES
KÖZEPES
KÖZEPES
Kockázatok
Hatás mértéke
Bekövetkezés valószínűsége
99
A kivitelezés nyomon követése műszaki ellenőr bevonásával Megfelelő referenciákkal, szakmai kompetenciákkal rendelkező kivitelező szervezet kiválasztása Kockázat kezelésének stratégiája
MeghibásodásokNem várt hibák keletkezése
KÖZEPES
KÖZEPES
A kivitelezés nyomon követése, mérési-ellenőrzésiminőségbiztosítási terv készítése és végrehajtása
Kapcsolódó jogszabályi háttér
KÖZEPES
KICSI
Szabványok változása
NAGY
KICSI
A jogszabályi változások folyamatos nyomonkövetése Forgalomban lévő szabványok alkalmazása
Kibocsátási határértékek változása
KICSI
KICSI
Technológia felülvizsgálata, szükség szerint vezérlési módosításaok
A beruházás megkezdését követően folyamatos, naprakész tájékoztatás A beruházás megkezdését követően folyamatos, naprakész tájékoztatás
Jogi szempontok
Társadalmi szempontok Lakossági ellenállás
KÖZEPES
ALACSONY
Közvélemény
NAGY
KÖZEPES
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok Díjfizetési hajlandóság
NAGY
KÖZEPES
Folyamatos tevékenység
Üzemeltető kiválasztása
KÖZEPES
KICSI
Az üzemeltetést végző szervezet körültekintő kiválasztása
Intézményi szempontok
100
PR
Kockázatok
Hatás mértéke
Bekövetkezés valószínűsége
Új szereplők belépése a folyamatokba
KÖZEPES
KICSI
Tervezett üzemeltetői struktúra változása Kockázatok
KÖZEPES
KICSI
Hatás mértéke
Bekövetkezés valószínűsége
Közbeszerzés
KÖZEPES
KICSI
Közigazgatási átalakítás hatásai
NAGY
KICSI
Kockázat kezelésének stratégiája A program lebonyolításában, megvalósításában részt vevők szakmai alkalmasságának meghatározása A részletes szervezési munka Kockázat kezelésének stratégiája A program megvalósításában részt vevő kivitelező szervezet szakmai alkalmasságának meghatározása Gyors humán erőforrás átszervezési reakció, gyors jogi folyamatok lobonyolítása
7.6.5 Jogi háttér A tárgyi beruházási program jogszabályi háttere: • • • • •
• • •
• •
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.tv. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 22.) BM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
101
• MI 04-906-86 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről • az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet • egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet • a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet A technológiai folyamatok teljes körét, EU konform szabványok ölelik fel. • MSZ 15105:1965 – Építőipari földmunka • MSZ 15002-2:1987 – Építmények alapozásának erőtani tervezése. Földnyomások meghatározása • MSZ 15003:1989 – Tervezési előírások a munkagödrök határolására, megtámasztására és víztelenítésére • MSZ EN 13331-1:2003– Munkaárok-dúcoló rendszerek. 1. rész: Termékmeghatározás • MSZ EN 13331-2:2003 – Munkaárok-dúcoló rendszerek. 2. rész: Értékelés számítással vagy vizsgálattal • MSZ-04-801-3:1990 - Építő- és szerelőipari segédszerkezetek. Munkaterületek víztelenítése • MSZ 14043-3 – Talajmechanikai vizsgálatok . Szemeloszlás meghatározása • MSZ 14043-7:1981 - Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetőségének és tömörségének vizsgálata • MSZ 14043-4:1980 - Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztenciahatárok • MSZ 14043-9:1982 Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag-tartalom meghatározása • MSZ 14043-11:1983 - Talajmechanikai vizsgálatok. Az eredmények összefoglalása • MSZ 15320:2003 – Geotechnikai vizsgálatok . Földművek tömörségének meghatározása radioizotópos módszerrel • MSZ-04-901:1989 – Munkavédelem. Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei • MSZ 10-311- Vízügyi létesítmények. Zárt szelvényű gravitációs csatornák • MSZ EN 206-1:2002 - Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség • MSZ 4798-1:2004 - Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon • MSZ EN 197-4:2004 – Cement. 4. rész: Kis kezdőszilárdságú kohósalakcementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei • MSZ EN 14216:2004 – Cement. Nagyon kis hőfejlesztésű különleges cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei • MSZ EN 12620:2002+A1:2008 (angol nyelvű) – Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz • MSZ EN 934-2:2001/A2:2006 – Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 2. rész: Betonadalékszerek. Fogalom meghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés • MSZ 339:1987 - Melegen hengerelt betonacél • MSZ ENV 13670-1:2000 - Betonszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Általános előírások • MSZ EN 12350:2000 (angol nyelvű) – A friss beton vizsgálata
102
• MSZ EN 12390 – A megszilárdult beton vizsgálata • MSZ 18090-1:1986 – Fémfelületek átmeneti korrózióvédelme. A korrózióvédő anyagok alkalmazásának előírásai • MSZ 7658-2:1982 - Építőipari törések. Pontossági osztályok • MSZ EN 459-1:2002 - Építési mész. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek • MSZ EN 1401-1:2009 - Műanyag csővezetékrendszerek föld alatti, nyomás nélküli alagcsövezéshez és csatornázáshoz. Kemény poli(vinil-klorid) (PVC-U). 1. rész: A csövek, a csőidomok és a rendszer követelményei • MSZ EN 1340:2003 (angol nyelvű) - Beton útszegélyelemek. Követelmények és vizsgálati módszerek • MSZ 4715-4:1987 - A megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásos vizsgálata • MSZ 2934:1987 – Acélöntvény csőidomok és csővezetéki szerelvények karimái • MSZ 2874: 1984 - Ipari szerelvények általános műszaki előírásai • MSZ 2886:1978 - Oválisházú éktolózár acélöntvényből • MSZ 2887-1:1984 - Gumizárású tolózár vasöntvényből. Karimás tolózár NNy 10-re • MSZ EN 1171:2003 (angol nyelvű) - Ipari csőszerelvények. Öntöttvas tolózárak • MSZ EN 1092 - Karimák és kötéseik. Kör alakú, PN-jelölés, karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz. • MSZ EN 558:2008 (angol nyelvű) - Ipari csőszerelvények. Fémszerelvények építési hosszúsága karimás csővezetékrendszerekbe való beépítésre. PN- és osztály szerinti jelölés, szerelvények • MSZ EN 1011 - Hegesztés. Ajánlások fémek hegesztéséhez • MSZ EN 12560 (angol nyelvű) - Karimák és kötéseik. • MSZ 3741:1985 - Fokozott követelmény, spirálvarratos acélcső • MSZ 10-310:1986 - Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek • MSZ 10-303 A vízépítési műtárgyak vízzárósági követelmények • MSZ 7685/2 A vízépítési műtárgyak alaki és felületi egyenletességeire, az elhelyezés pontosságára és a mérettűrés
103
Mellékletek 1.sz.melléklet: 2.sz.melléklet: 3.sz.melléklet: 4.sz.melléklet: 5.sz.melléklet: 6.sz.melléklet: 7.sz.melléklet: 8.sz.melléklet: 9.sz.melléklet: 10.sz.melléklet: 11.sz.melléklet: 12. sz. melléklet: 13. sz. melléklet: 14. sz. melléklet:
Katasztrófavédelmi Igazgatóság nyilatkozata Vízügyi Igazgatóság alátámasztó nyilatkozata A magas talajvízállású területek érintettségéről tervezői nyilatkozat Átnézeti helyszínrajz Helyszínek listája Kisberendezések CE minősítésű tanúsítványa Részletes költségvetés Települési Szennyvízkezelési program és vonatkozó mellékletei A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadását biztosító szvt. telep befogadó nyilatkozata A projekt részletes lebonyolítási terve (Gantt-diagramm) Egyéb műszaki dokumentumok Települési szennyvízkezelési program (TSZP) Önerő rendelkezésre állásáról nyilatkozat Talajvíz figyelő kutak elví vízjogi engedélyzési terve
104
