Traktort Erdély magyar falvainak! Hogy dolgozhassanak, hogy élni tudjanak! A Magyar Román Alapszerzõdést a két állam vezetõi aláírták Kolozsvárott végre es újra megnyitották a magyar konzulátus; az új nagy barátságot is megünnepelték. Az emberek sírtak örömükben, mind a magyarok, mind a románok; a magyar zászlót büszkén lobogtatta a szél a konzulátus épületén. Rövidesen azonban román fiatalok egyszerûen lelopták a magyar zászlót az épületrõl. A konzul újból kitûzte és mi újrakezdtük a reménykedést, s a reménykedést a megbékélés iranyába, még akkor is, ha egyes szélsõséges románok "nemzeti hõsnek" tekintik a zászlótolvajokat. Mittevõk legyünk? Nekünk külföldön élö magyaroknak, akik Erdély sorsát szívünkön viseljük, erõsítenünk kell reményeikben és békés, építõ törekvéseikben az erdélyi magyar népet. Támogatnunk kell az ott élõ testvéreinket abban, hogy kultúrájukat, szülõföldjüket megtarthassák. Szükséges tudatosítani a civilizált Nyugat világában is, hogy Erdély földjén olyan magyar állam mûködött, amely a világon elsõként iktatta törvénybe a szabad vallásgyakorlást akkor (Torda, 1568), amikor a fejlett Nyugatot javában dúlták a vallásháboruk és a "Human Rights"-rol akkor még csak nem is beszéltek, nemhogy gyakorolták volna. Tudatositani kell azt is, hogy az ott, Erdelyben élõ népek ezerszáz éven át megtarthatták anyanyelvüket. Mi a feladatunk? Gazdaságilag erõssé kell tennünk Erdely népét, hogy fejlõdjék, gyarapodjék és szülõföldjét megtarthassa. Ezen életbevágóan fontos feladatok megvalósitása érdekében a Universe Publishing Company a Magyar Történelmi Kutato Társasággal karöltve magyar történelmi és dokumentációs könyveket ad ki, hogy annak tiszta jovedelmébol a magyar falvak részére traktorokat vehessen. Ezt az akciot helyeselik és támogatják Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tõkés László királyhágómelléki református egyházkerületi püspök, valamint a Magyarok Világszövetsége. A kiadandó könyvek között szerepel az angol nyelven, kemény kötésben kiadott Lakatos volt magyar miniszterelnök emlékirata is, melybõl az olvasó elsõ kézbõl megtudhatja a második világháboru Magyarországot érintõ politikai, élet-halál harcra terjedõ manõverek tényeit. A keménykötésü könyvek ára darabonként $25, amibõl 50%-ot átutalunk a Magyarok Vilagszovetsege es a Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége utján az erdélyi magyar gazdák részére. Ezt az összeget ($12.50-t), amely kizárolag traktorvásárlásra megy és semmiféle adminisztrációs költségre nem fordítható, a könyvet megrendelo levonhatja adójából. A vételár másik felébõl befolyt összeget pedig a kifogyott könyvek pótlására, utánnyomására, új címek felkutatására (nehogy bárki is kimaradjon, aki részt szeretne venni az akcióban), esetleg más könyvek további felajánlási és más egyéb kiadására fortdítjuk. A könyvek terjesztésére önkénteseket kérünk, akik erõfeszitesünket nem magyar barátaik és ismerõseik között is ismertetik, majd meggyõzik azokat a könyv és az abból származó traktor akció fontosságáról: ha a magyar gazdák nem tudják megmûvelni a szétosztásban kapott földjüket, azt elveszik tõlük. Az önkénteseket kérjük, hogy válaszboritekot saját címükre megcímezve küldjék vissza nekünk, hogy a jelzett mennyiségü angol nyelvü formalevelet nekik eljuttathassuk. A címanyag bõvítése, mind a magyar, mind a magyarbarát angol nyelven olvaso közönség útján a lánc eladási terv alkalmazásával történhet. Ennek alkalmazásával támogatóink azzal tudják a kitûzött célt legeredményesebben elérni, ha legalább öt barát vagy magyarbarát személynek elküldik felvilágosító ismertetõnket egy olyan ígéret kiváltása mellett, hogy õk is öt-öt továbbító barátnak fogják leveleinket elküldeni. Akinek angol nyelvü felszólító formalevélre lenne sziiksege, felcímzett boríték beküldése mellett az igényelt darabszám meghatározása ellenében azt is ki fogjuk küldeni. Nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy ennek a lánc tervezetnek a sikere a jól kiválasztott személyek felkeresésén múlik. Kérjük mindazokat, akik ezt a lánc akciót alkalmazzák, közöljék nevüket és esetleg a bevontak címét is, hogy munkájukat megköszönhessük és az adományozottak nevében is hálájukat kifejezhessük. [Kérjük olvassák el hirdetesünk utolsó lapján közölt rendelési útmutatónkat; elsõsorban internetes, postai vagy fax útján történõ rendelést ajánlunk esetleges hibák csökkentése érdekében. Elnézést kérünk azoktól, akiknek a neve több szervezetnél is szerepel és így a mi címlistánkon is, hogy felszólításunkat többször megkapták.] Magyar barátsággal közli:
Universe Publishing Company 185 West Demarest St. Englewood, NJ. 07631-2239 U.S.A. Tel: 201 567-4296 • Fax: 201 567-6488
REFORMIERTE KIRCHE IN RUMANIEN
REFORMED CHURCHI OF ROMANIA BISHOP'S OFFICE OF
BISCHOFSAMT DER DIOZESE
"KIRÁLYHÁGÓMELLÉK" DISTRICT
"KIRÁLYHÁGÓMELLÉK"
__________________________________ORADEA – NAGYVÁRAD_________________________________ RO-3700 ORADEA, Str. CRAIOVEI Nr.1 O TELEPHONE: 40-(59)-132837 TELEFAX: 40-(59)-132837
RÉDEY GYÖRGY úrnak New York
Tisztelt Rédey úr! Kedves György Testvérem! Egyesült Államokbeli személyes találkozásunkkor felajánlott támogató segítségét a magyar közügyek szolgálatára örömmel üdvözölve, a Magyarok Világszövetsége és személyesen József testvérem közvetítése nyomán írom a következõket: Székelyföld és Partium magyar falvainak mezõgazdasági felkarolása - traktorokkal va1ó esetenkénti ellátására - irányuló szándékát hasznosnak és fontosnak ítélem, ezért és az említett közcél érdekében vállalom az Ön és kiadója által kiadandó négy könyv (nevesítve alábbiakban) erkölcsi szponzorálását az Ön által felajánlott erdélyi közcélu támogatás megvalósulásának feltételével és reményében. Közcélú munkálkodásához erõt-egészséget és sikert kivánva, maradok, atyafiságos köszöntéssel:
(Tõkés László) püspök Nagyvárad, 1996. április 10. Támogatásra felajánlott könyvek: 1/ A Szent Korona útja és sorsa/Hahn Sándor 2/ Koszorús Ferenc emlékiratai, tanulmányainak gyûjteménye 3/ Tövismadarak/Colleen McCullough 4/ The Tragedy of Hungary - As I Saw It/Lakatos Géza
Lakatos Géza tanúvallomása
AHOGYAN ÉN LÁTTAM MAGYARORSZÁG TRAGÉDIÁJA
VITÉZ LAKATOS GÉZA VEZÉREZREDES, MINISZTERELNÖK
Miután Eichmann Adolfot izraeli kommandók elfogták Argentinában és pörbe fogták Jeruzsálemben, a magyarországi deportálások szervezõje ezt mondta: "Horthy és a magyar katonák akciója volt a Hitler á ltal megszállt Európában az egyetlen eset, ahol egy Németországgal szövetséges - ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat. Ilyesmit képtelenségnek tartottam; azt hittem, téves jelentésrõl van szó, vagy álmodom - de nehány héttel késõbb Lakatos Géza kitiltott engem Magyarországról. " Az akció, amit Eichmann említett, Koszorús Ferenc vezérkari ezredes nevéhez fûzõdik. Náci-német megszállás alatt a Gestapo, Baky László és Endre László segítségével puccsot szervezett, hogy megrohanják a budapesti gettót. Horthy szóbeli parancsára akkor Koszorús ezredes Esztergom környékén állomásozó "láthatatlan hadosztállyal" - amirõl nem tudtak a németek Pestre jött és felszólította a nyilasok kétezer fõnyi "csendõr zászlóaljait", hogy azonnal hagyják el Budapest területét, mert különben fegyveres erõvel elûzi õket. 1944 julius 6. volt a sorsdontõ dátum. 1994-ben mutatták be a Schindler listája c. filmet, egy német üzletemberrõl, aki megmentett 1,100 zsidót. Mikor forgatnak filmet Koszorús Ferencrõl, aki 250,000 zsidó vallásu magyar állampolgárt és a szomszéd országokból Budapestre menekült zsidók ezreit mentette meg? Ezután határozta el Horthy Miklós kormdnyzó, hogy leváltja a német megszállás után ráerõszakolt Sztójay-kormányt és 1944. augusztus 24-én kormány alakítással bízta meg Lakatos Géza vezérezredest, aki az elõzõ hónapokban az 1. számú magyar hadsereg parancsnoka volt; ez a hadsereg volt bevetésen a keleti fronton, szovjet tulerõvel szemben, Galiciában és az észak-keleti Kárpátokban. Emberfeletti feladatot bízott a kormdnyzó Lakatos vezérezredesre. Német katonai megszállás alatt, "guruló márkákkal" szított szélsõséges agitáció légkörében meg kellett kisérelnie, hogy Magyarországot kiemelje a vesztes háborúból és fegyverszünetet kérjen a szovjetektõl. Horthy és a magyar kormány 1942-tõl kezdve próbált békét kérni a nyugati szövetségesektõl, de London és Washington nem volt hajlandó kilönbékére. Közölték, hogy "szövetségesüktõl, a szovjetektõl kell fegyverszünetet kérni". 1944. augusztus 29-én alakult meg a Lakatos-kormány, mely mindössze hat hétig, október 16-áig volt hivatalban. Tagjai voltak: Hennyey Gusztáv vezérõrnagy (késõbb Horthy elõléptette vezérezredessé) volt a külügyminszter, Bonczos Miklós belügyminszter, Csatay Lajos honvédelem, Vladár Gábor igazságügy, Markos Olivér kereskedelem, Gyulay Tibor ipar, Rakovszky Iván kultuszminiszter. Mellettük volt két német-barát miniszter: Reményi-Schneller Lajos es Jurcsek Béla pénzügy- és földmûvelesügyi miniszterek. Októberben Bonczos megbetegedett és helyére lépett báró Schell Péter, aki az események folytán csak pár napig volt ebben a pozícióban. Érdekes, néha úgy tárgyaltak, hogy valamennyien tudták: Reményi-Schneller és Jurcsek azonnal tájékoztatták Weesenmayer nagykövetet, aki valóságos "Gauleiter" volt, bár õt is ellenõrizte Winkelmann Gestapo-tábornok. A német megszállás elõtt alig két héttel a német vezérkar fõhadiszállásra kapott meghivást Lakatos Géza. Március 12-én érkezett Berchtesgadenbe, ahol Keitel tábornok mutatta be Hitlernek, aki egy fél óráig beszélt arról, hogy "a magyarok nagy hibát követnek el, ha különbékét kérnek a Szovjettõl", Magyarországnak "több áldozatot kell hozni, mindenkinek a frontra kell menni az utolsó emberig". "Hitler betegnek es öregnek tûnt, átható de üveges szemekkel nézett rám és beszéd közben egyre jobban feldühödött" - emlékezett Lakatos. "Aztán közölte, hogy olyan fegyvert gyártanak, ami elsöpri Angliát és mindent, ami útjába
akad." (A német "csodafegyverekrõl" terjesztett híreket Európában a berlini propaganda; alapja a peenemundei "atom-laboratórium" volt.) Lakatos így tájdkoztatta Horthyt az audienciáról: "Az a benyomásom, hogy egy aggresszív, makacs és megszállott ember katasztrófába sodorja a Német Birodalmat és szerencsétlenségünkre bennünket magával ránt." 1944 március 17-én Lakatos már megint a fronton volt, ott értesült Magyarország megszállásáról. "Borzasztó politikai hiba volt" -mondta a Heeresgruppe Süd parancsnokának, Mannstein tábomoknak - "nem ismerik a magyar lelket és történelmünket". Mielõtt elindította a "béke-missziót", Lakatos a kormány mellett egy "titkos tanácsot" szervezett, külpolitikai szakértõ patriótákból. Ennek a tanácsnak tíz tagja volt: hat katona és négy civil. A katonák: Rõder Vilmos, Sónyi Hugó, Náday István (mindhárman nyugalmazott vezérezredesek), Csatay a honvédelmi miniszter, Vörös Lajos a vezérkar fõnöke és Hennyey külügyminszter. A civilek: gróf Károlyi Gyula, gróf Eszterházy Móric, Kánya Kálmán, Perényi Zsigmond baró és az elsõ megbeszélésen 1944. szeptember 10-én: gróf Bethlen István. Mivel a deportálásokat végleg letiltotta, a nyilasok és mellettük néhány szélsõjobboldali politikus "suttogó propagandakampányt" indított, "árulónak, aru1ó klikknek" nevezte a kormányt és tagjait. "Közben hadseregünk gyenge volt, nem voltak modern fegyvereink és a németek nem segítettek bennünket megfelelõ módon az elsöprõ szovjet túlerõvel szemben" emlékezett Lakatos Géza. "Felelõsségünk tudatában meg akartuk menteni a magyar ifjúságot és az országot a pusztulástól." Hálával emlékezett gróf Teleki Bélára, aki a német nagykövetségen két bizalmi emberét építette be; sajnálta, hogy Teleki visszament Erdélybe, hogy szülõföldjén legyen, amikor megérkeznek a szovjet csapatok - a románok meg kiléptek a német szövetségbõl és megtámadták a vis szavonuló német csapatokat. A "különbéke-misszióról" nem informálták az egész kormányt, csak a katonaminisztereket: Csatayt és Hennyeyt. Szeptember utolsó napján indultak meg, Szlovákián át küldte Horthy Moszkvába Faraghó Gábor csendõr-vezérõrnagyot, gróf Teleki Gézát és Szent-Iványi Domokost. Gróf Zichy Ladomér birtokán át mentek a Szovjetunióba. Sógora, báró Bánffy Dániel volt összekötö a misszió és Horthy közt. Október 15-e volt a végzetes nap, amikor felolvasták a rádióban a Kormányzó proklamációját: Magyarország kilép a háborúból. Lakatos nem ellenjegyezte a proklamaciót. Lakatos Horthynál volt, amikor bejött egy német tiszt és azt mondta, hogy "a miszterelnök akar beszélni vele". "Milyen miniszterelnök?" "Herr Szálasi". Horthy átment egy másik szobába és amikor visszajött, azt mondta Lakatosnak: "Szálasi azt kivánta, hogy adjam át neki a hatalmat. Kidobtam." Fontos - többször is megjegyzi Lakatos - hogy sem õ, sem a kormánya nem mondott le sohasem. A fegyverszünet-végrehajtás "teljes kudarcának" okait így sorolja fel Lakatos Géza: 1. A német fegyveres erõk roppant fölénye, amire a nyilalsok támaszkodhattak; 2. A fiatal Horthy Miklós elfogatása, túsz volt a németek kezében; 3. Horthy kömyezetében is voltak kollaboránsok; 4. A proklamáció elhangzott, mielõtt végleg aláirták volna a fegyverszünetet. "Az biztos," - jegyezte meg Lakatos Géza - "hogy Horthy semmilyen körülmények közt sem támadta volna meg a németeket. " Történelmi fontosságú az a megállapítása is, hogy õ maga sohasem mondott le minszterelnöki pozíciójáról és az alól sohasem mentette õt fel a kormányfõ. Amikor a a harcok folytatódtak, Lakatos így ítélte meg a helyzetet: "Nem szabad elítélni azokat a katonákat, akik végrehajtották feletteseik parancsait. Kétségkívül a harcolók nem voltak nyilaskeresztesek. Tudjuk, hogy mindenkit terrorizáltak, hogy esküdjön fel Szálasira. A fiatak tisztek követték az idõsebbek peldáját és végrehajtották a parancsot. Sok jóindulatú katona úgy látta, hogy politikai meggondolásoktól eltekintve, elérkezett annak az ideje, hogy bizonyitsa patriotizmusát és bátorságát. " Horthy kormányzó sorsát ismerjük: a Führer parancsára "õt és családját elszállították Németországba". Lakatos Géza és családja elõször Tihanyba került, onnan Gyõrbe, aztán Sopronba, majd Sopronkõhidára. Illusztris társaságban volt: ott volt Kállay Mik1ós, Nagybaczoni Nagy Vilmos, Montenuovo Nandor herceg, Hohenlohe Lajos herceg és felesége, Töreki Géza a Kúria elnoke, Hennyey Gusztáv, Szombathelyi Ferenc és Ruszkiczay-Rudiger Imre tábornokok, több magasállású miniszteriumi tisztviselõ és a szinészek közül Jávor Pál és Titkos Ilona. Veress Lajos vezérezredest különzárkában õrízték, õt halálra akarták ítélni. A legnagyobb hálával gondol Lakatos vezérezredes a bencésekre, akik nagy szeretettel fogadták be õt és feleségét Pannonhalmán, Gyõrött és Sopronban. Hálásan emlékezik meg két orvosprofesszorról is: Lumniczer Sándorról és Haynal Imrérõl, akik súlyos gyomorfekélyét gyógyították. Miután a szovjetek április 1-e után elfoglalták Sopront, Lakatost tolmácsok segítségével kihallgatták. Budapesti lakásából kitelepítették, tanuként kihallgatták Szálasi pörében és, más alkalommal is tanuskodnia kellett, aztán kitelepítették Kiskõrösre. Mivel fizetett az ország és a történelem ennek a kivaló katonának, negyvenévi szolgálat utan? Nyugdiját is megvonták, végül havi 400 forintot kapott, ami nem sokkal volt több a semminél. A zsidó hitközség felajánlotta, hogy százezrek megmentésére emlékezve, havi ezer forintot folyósitanak neki. Lakatos ezt udvariasan megköszönte és visszautasította. Közben a kommunista sajtó támadta, mint "Horthy utolsó zászlótartóját". Baráti kapcsolatban volt Nagy Ferenccel, akit 1944-ben Bajcsy-Zsilinszky Endrével és néhány más ellenzéki politikussal együtt kiszabadított a börtönbõl, ahová a németek vetették õket március 19-e után. Barátilag emlékezik meg Kõvágó József polgármesterrõl is. 1956. juliusában Lakatos Géza vezérezredes miniszterelnök beléphetett egy budapesti szövetkezetbe, ahol megadott minta szerint zsebkendõket kellett festenie. Ezenkívül festett képeslapokat elsõáldozásra és bérmálásra, karácsonyra és húsvétra. 1956 oktbber 23-án Érden volt. November 6-án (61éve egyik legszomorúbb napján) megbetegedett es kórhazba került. 1960-ban meghalt imadott felesége. 1963-ban megírta memoár-töredékeit és sikerült kiszöknie az országból. Ausztráliába ment, ahol a lánya és családja várták. 1967-ben halt meg, Adelaideben temették el.
Lakatos Géza sorsa elgondolkoztat6, memoárja izgalmas dokumentum regény. Regényes formában került nyomdába, a lánya, Szent-Ivány (szül. Lakatos) Mária megígérte neki halála e1õtt, hogy kiadatja. 1977-ben Tollas Tibor járt Ausztráliaban, õ vitte a feljegyzéseket Münchenbe, ahol 1981-ben megjelent magyarul, az Aurora kiadásában. A könyvet most adta ki New Yorkban angolul Rédey György. Az elõszót az ismert amerikai magyar történész professzor John Lukács írta, hangsúlyozva, hogy Lakatos Géza mindig hû maradt Horthyhoz és nemzeti függetlenségünkhöz; rendkívül nehéz körülmények közt próbálta menteni a menthetõt. Ezután lánya mond köszönetet Tollas Tibornak, Irsay Györgynek (unokatestvérének), aki nagyrészben finanszírozta a kiadást és Rédey Györgynek, az angol verzió kiadójának. Sokan nem ismerik jól a magyar történelemnek azt a végzetes korszakát, ami 1944-ben a német-náci megszállással kezdõdött és 1945. április 4-én a szovjet megszállással végzõdött. (A szovjet katonai megszállás aztán elhúzódott további negyvenöt "átkos" évig ...) Lakatos Géza jegyzeteibõl tisztán látszik, hogy a magyar nép, köztük több magasrangú magyar katonatiszt, nem hódolt be a náci túlerõnek és több embert mentett meg, mint bármelyik más ország Európában. A szabadságért és nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem kitûnik Lakatos Géza memoárjából. Ajánljuk, hogy minél többen olvassák el és fõ1eg: ajándékozzák amerikai barátaiknak Magyarorszag 1,100. évében, az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulóján. dr. Fercsey János (New York) "AS I SAW IT - THE TRAGEDY OF HUNGARY", by Col. Gen. Géza Lakatos; Foreword by Professor John Lukács
KOSZORÚS FERENC volt M. Kir. VK. Ezredes, az 1. Páncélos Hadosztály Parancsnokának
Emlékiratai és tanulmányainak gyûjteménye A Magyar Történelmi Kutató Társaság kiadása - 528 oldal E könyv sok érdekes és felvilágosító adattal szolgál. Koszorús Ferenc átlagon felüli katonai szaktudása, hozzáértése, párosulva korrekt jellemével tisztánláthatóvá tette itélõképességét. Olyan erdélyi eredetû régi nemesi családból származik, amely 1848-ban, a nemzet érdekében önként mondott le nemesi privilégiumairól. A saját hátrányára is mindvégig a magyar érdekekért küzdött. Az egyetemes Magyarság közérdeke volt minden cselekvésének rugója. Nem hajlott semmi szelsõséges politikai irányba. Személyes élményeinek alapján mutatja be Magyarország II. világháború alatti targikus sorsát, a belsõ árulások miatti zûrzavart. A Baky-puccs meghiusításával kapcsolatos eseményeket eleinte szerénységbõl nem írta le. Mikor azonban látta, hogy a történteket nem ismerve vagy hiányosan írták le, vagy a szé1sõséges pártpolitikák a saját javukra elferdítették, többek kerésének engedve 1961-ben leírta a történteket, "Hogy ez az epizód is tárgyilagos és a tényeknek megfele1õ hûséggel maradjon fenn az utókor számára. A Baky-puccs meghiúsítása az egyik legkiemelkedõbb akció volt 1944-ben, amely megmentette a törvényes magyar államrendet, megakadályozta a kormányzó tervezett eltávolítását és körülbelül 300,000 Budapesten összegyûjtött zsidó deportálását. Egyedül Magyarorsáagon történt, hogy katonai alakulat 1épett fel a nácik által támogatott puccs ellen, dacára a német megszállésnak és Eichmann Budapesten va1ó tartózkodásának. Koszorús Ferenc érdeme nem csak az volt, hogy a kormanyzó parancsát teljesítette, hanem az, hogy õ önként ajánlotta fel szolgálatait Baky eltávolítására. Nem politikai akciót akart. A legális eljárás érdekében kérte Lázár testõrparancsnokon keresztül a kormanyzó parancsát akcióra, hogy ezáltal törvényes úton, törvényes parancs alapján, mint esküjéhez hû katona hajthassa végre tervét. Meggyõzõdése: "Megbízhatóság nélkül nincs ‘katona’, a katoneskü szószerinti betartása nélkül nincs megbízhatóság. A Mutual Security Act (Kölcsönös Biztonsági Törvény) kiegészítéseként (Amendment), Kersten képviselõ javaslatára, az Egyesült Államok kongresszusának 1951. évi októberi üléssorozatán a Truman kormány 100 millió (ma 1 milliárd) dollárt irányzott e1õ hadviselt európai emigránsokból álló karhatalmi csapatok ("legions") szervezésére és kiképzésére, saját hazájuk esetleges felszabadítása cé1jábó1. Az amerikai hivatalos szervek által ellenõrzött és megbízhatónak tekintett Koszorús Ferencet jelölték ki a magyar veterán fegyveres erõ Amerikában va1ó felállítására. Koszorús Ferenc írásai nemcsak a politkai es katonai eseményeket tárgyalják, hanem azok problemáinak megoldását az örökérvényü magasabb erkölcsi célok fényében világítják meg, amely minden gyakorlati megoldás alapjául kell szolgáljon. Nemcsak az egyen, de az összmagyarság érdekeinek szempontjából a tárgyilagos igazság melletti okfejtései világosak. A történelmi eseményeket nemcsak a saját felfogása szerint véleményezi, hanem a hibákat történelmi tények katasztrófális következményeivel bizonyítja. "Teljes világosságot kell derítenünk a szomorú tényekre azért is, hogy a következõ magyar nemzedékek számára intõ példákat szolgáltassunk, amelyek utat mutatnak a nemzet vezetõinek kiválasztásához. " A puccs meghiúsítása után Koszorúst a német Gestapo el akarta fogni, ez e1õ1 Nyugat-Magyarországra ment, majd betegsége miatt kórházvonaton Ausztriába, majd Bajorországba. 1951-ben Amerikában telepedett le, ahol 1974-ben halt meg. Varsa Istvánné - Koszorús Ferenc özvegye – 1989
HAHN SÁNDOR: A SZENT KORONA ÚTJA ÉS SORSA, 1944-1978 Nem egy könyv jelent már meg Szent István koronájáról, azonban ez a miû egyedülálló abban a tekintetben, hogy a politikai eseményeket lépésrõl-lépésre összekapcsolja a nemzeti szimbólum útjával a II. Világháboru és az ezt követõ években. A szerzõ, aki a Magyar Visszaszolgáltatási Missziói vezetõje volt, rendkívüli alapossággal követte a kincs utját sõt - annak történetét több forrásból egészítette ki, pl. a Washington, D.C.-beli archivumokból merítve értékes dokumentumokat. E rövid vázlat nagyrészt tájékoztat a könyvben levõ gazdag történelmi anyagról. Szálasi rendelkezése folytán a Koronát, koronázási palástot stb.-t a koronaõröktõl kikényszerített jóváhagyással elõször Veszprémbe vitték, 1944 decemberében Kõszegre, majd átmenetileg Velembe, ahol Szálasi bunkere volt. A Koronát mindvégig a hûséges Pajtás Ernõ ezredes, a Koronaõrség parancsnoka kisérte, akiben Szálasi is megbízott, minthogy ifjúkorukból ismerték egymást. 1945 március 28-án a kincsek végleg elhagyták az országot s hosszabb vándorlás után az ausztriai Mattseebe jutottak el, ahol Pajtás ezredes biztonság kedvéért éjnek idején elásta a Koronát egy benzinhordóba rejtve. Anton Strasser apátplébános a mattseei plébánián rejtette el a királyi palástot, a Szent Jobbot, valamint I. Ferenc József ezüst étkészletét. Ez utóbbi Szálasi esküvõje után eltûnt. A Szent Jobb - mint ismeretes -kesõbb a salzburgi érsekséghez került, ahonnan Budapestre szállították vissza. 1946 július 15-én nevezték ki Hahn Sándort a Magyar Visszaszolgáltatási Misszió vezetõjévé, aki az idõközben amerikai védelem alatt alló és már Münchenben lévõ Koronát, koronázási kardot, jogart, országalmát és egyéb magyar mûkincset azonositott. Egyes vélemények szerint a Koronát a Vatikán õrizetébe kellett volna helyezni, mások szerint helyesebb lett vona azt az USÁ-ba küldeni megõrzésre. Mint tudjuk, az utóbbi vélemény gyõzött s a Korona és a többi koronázási kincs Fort Knox-ban talált pihenõre, amig Carter elnök azt 1978-ban kifejezetten "az amerikai néptõl a magyar népnek" juttatta vissza ünnepélyes keretek között. Tartalmazza a könyv azt is, hogy Hahn Sándor mint a Magyar Visszaszolgáltatási Misszió vezetõje milyen körülmények között találta meg és szállította vissza Magyarországra a németek által elhurcolt magyar aranyat, ezüstöt, a Szépmûvészeti Múzeum értékes festményeit, a dunai hajókat, a bábolnai ménes lovait stb. A könyv régebbi koronázások történelmi adatait is felsorolja és privát levelek, valamint régi koronázási fényképek és a szerzõ által készített fotográfiák közel hozzák a drámai történetet. Hahn Sándor áldozatos munkája valóban hiánypótló és történelmi ismereteink kiegészítését szolgálja a nehéz idõk ismertetésével. Dr. HAHN SÁNDOR, Budapest Székesfõváros volt közegészségügyi és köztisztasági tanácsnoknak a SZENT KORONA ÚTJA és SORSA c. könyve nem irodalmi mû. Nem is annak szánta. Mint a magyar állam vagyon Hazaszállítási Missziójának vezetõje tollát elejétõl végig az 1946-os évek elhallgatott tényeinek tárgyilagos feltárása vezeti. Ez könyvének erõssége és titka. E munka hiteles kútforrása annak az oknyomozó történelemnek, mely majdan kutatni fogja, hogy a második világháború politikai, katonai, társadalmi és gazdasági összeomlásának letargiájában tehetetlen nemzet hogyan kisérelte meg a káoszból az ország ujjáépítésének fundamentumát újra megteremteni. A Magyar Nemzet Budapesten a Hõsök Terén a Milleniumi Emlékmû Pantheonjában személyesítette meg azokat a kimagasló országépítõ államférfiait, akik egy évezreden át a Szentistváni Korona csodálatos varézséval forrasztottak eggyé a Kárpat-Duna medence népeit. Ezt fejezi ki Debreceni Szabó festõmûvész nagyszerü címoldal-kompozíciója is. E köríves Pantheon közepében nyugossza örök álmát az a NÉVTELEN MAGYAR HONVÉD, aki a nyilvesszõtõ1 a legmodenebb rakétáig védte az õsi földet - mely bö1csõje volt annak az európai kultúrának, amit a környezõ antik mûépítészeti alkotások között a szépmûvészeti és közlekedési múzeumok, valamint egyéb történelmi és kultúrális intézmények meggyõzõen szemléltetnek. A szerzõ irja: Huszonöt éven át nemzetünk szolgálatába vetett hitem adott erõt A SZENT KORONA ÚTJA és SORSA könyv megírásához. Egy negyed évszázad kellett ahhoz, hogy egykori személyes átéléseim, a dokumentáció és az adat halmazából leülepedjen a tények történelmi valósága. Hiszem, hogy a könyv tanulságul szolgál majd a nemzet vezetésére hivatott fiatal magyar generaciónak, és örök megemlékezésül a világban szétszórt honfitársaimnak. Öszinte hálám azoknak a névtelen és itt felsorolt munkatársaimnak, kik az évtizedek folyamán egy-egy értékes mozaikkal járultak hozzá Szent Istvan nemzete második világháborús tragédiája tárgyilagos és korhû képének ábrázolásához. 1946 õszén meghívást kaptam a németországi amerikai katonai kormányzat (OMGUS) restitúciós osztályának vezetõjétõ1, John H. Allen ezredestõl, a diplomáciai fõtanácsadó, Robert D. Murphy hozzájárulásával, hogy jelenjek meg Münchenben az Arcisstrasse 10 szám alatt, ahol az Art Collecting Point székelt, a magyar Szent Korona azonosítására. Ez a szervezet gyûjtötte össze az amerikai hadsereg kezére került mûkincseket, melyeket a németek elraboltak zsidó áldozataiktól. A két épületbõl álló komplexum korábban a náci közigazgatás központja és Hitler fõhadiszállása volt. Amikor megérkeztem a
gombolyított szöges drótkerítéssel körülvett épülettömbhöz, a bejáratnál katonai õrség igazoltatott, majd felkísértek az elsõ emeletre, ahol az elõcsarnokban kellemes meglepetésemre az Országos Szépmûvészeti Múzeum két remeke, Raphael "Eszterházy Madonnája" és Giorgione "Férfiképmása" volt elhelyezve festõállványon. A nagyteremben jobboldalt mindjárt szemembe öt1ött egy nagy, acélpántos vasláda, Magyarország középcímerével. Középen volt egy fémlappal borított asztal, körülötte egyenruhás amerikai fõtisztek és polgári ruhás személyek álltak... A Korona varázsa késztetett ennek a könyvnek a megírására, mely felöleli sorsát SzáIasi Ferenc uralomjutásától, 1944 október 16-átó1, hazaszállításáig, 1978 januar 6-áig. Bõséges anyagot gyûjtöttem össze, jórészt a State Department és a Pentagon felszabaditott dokumentumai egy reszébõ1, de igyekeztem személyi érintkezésbõ1 és megfigyelésekbõl is rekonstruálni annak a három és fé1 évtizednek az eseményeit, melyek a témámmal összefüggnek és amelyekrõl még ma sem egészen teljesek az ismereteink. Ugy érzem, hogy jó1 megalapozottan tárgyilagos és tanulságos könyvet adok a magyar olvasó kezébe, gazdagon dokumentáltan és illusztráltan, történeti kiegészítéssel. Minthogy a Korona szintén restitúciós tárgy volt, még ha speciális státusszal is, külön fejezetben összefogóan foglalkozom az elhurcolt magyar javak sorsával és a visszaszolgáltatási eljárások nehézségeivel és drámai, végzetesnek mondható befejezéséve1... Hálás köszönetemet fejezem ki a U.S. State Department-nek és a National Archives-nak a felszabadított okmányokért és képekért, amelyek nagy mértékben hozzájárultak munkám történeti értékéhez.
TÖVISMADARAK
Ez a nagyívû regény, egyetlen családnak, a Cleary familiának állít emléket. Kezdete a század elejére nyúlik vissza, mikor Paddy Cleary a feleségével és hét gyermekével New Zealandból az ausztráliai Droghedaba, uralkodni vagyó gyermektelen nénje hatalmas birtokára költözik át s több mint fél évszázad múltán ér véget, mikor a család harmadik nemzedékének még életben 1évõ egyetlen tagja, Justine O'Neill, a ragyogó színésznõ, már családi gyökerektõl messze elszakadva éli a maga világát. A lebilincselõ történet két fõhõse Meggie, a Cleary család egyetlen, hajthatatlanul kemény akaratú leánygyermeke s a férfi, az egyetlen, akit Meggie az életben igazán szeret, a bámulatosan jóképû és nagyratörõ pap, Ralph de Bricassart atya. Ralph atya élete messze elkanyarodik Meggie-étõ1, az istenhátamögötti kis plébániától a Vatikánig ível; Meggie viszont, kurta és keserves házasságától eltekintve, a birtokon éli le az életét, Drogheda válik az életévé. A távolság azonban, ha az életüket átformálja is, szerelmüket nem oltja ki. A könyv bõvelkedik a csodálatos jellemekben: ott az erõs és szelíd Paddy, aki mélyen magaba rejti az emlékeit; a kötelességtudó Fiona, aki megtartóztatja magát a szeretettõl, mert a szeretet egyszer régen tõrbecsalta; a heves, gyötrõdõ Frank; a keményen dolgozó Cleary fiúk, akik minden idejüket, odaadásukat, amit férfiak többnyire a nõknek tartogatnak, a határtalan Droghedának ajándékozzák. És ott van maga Meggie és Ralph, s ott vannak Meggie gyermekei, Justine és Dane. És mindenekelõtt a táj, a föld, a virágbaborult, a roppant szárazságok és roppant árvizek áldozata, a dúsan termõ, ha a természet kegyes hozzá - ez a világ semmi más tájhoz nem fogható valószerûtlen tájék. A szerzõ személyérõl: COLLEEN McCULLOUGH Ausztráliában született - a New South Wales-i Wellingtonban - és Ausztráliában Sydneyben - is nevelkedett. Orvosnak készült, de nem kapott akkora ösztöndíjat, hogy egyetemre járhatott volna, Így hátsok mindennel próbálkozott - újságírással, könyvtároskodással, tanítással - mielõtt még idegélettant tanult volna. Egészen a legutóbbi idõkig neurofiziológusként dolgozott Ausztráliában, Londonban, Birminghamban, majd a Yale egyetem belgyógyászati karán. Aztán megint egészen másba vágta fejszéjét. De akármit dolgozott is Colleen McCullough, akár a szakmájában, akár a szakmáján kívül, azzal mind az írói élményvilágátt gazdagította. Könnyed, de igen fegyelmezett elbeszélõ, Tim c. elsõ regényét tízszer is átjavította három hónap alatt, mielõtt a kezébõl kiadta volna. A Tövismadarakat négy évig formálgatta gondolatban, mielõtt a megírásához hozzákezdett. Szívesen foglalkozik mindennel, akár a kezet, akár az agyat kell dolgoztatnia: fényképezéssel, zenével, hímzéssel, festéssel, fõzéssel - de mindenek között mégis világot látni szeret legjobban.
KÖNYVEK JEGYZÉKE AMELYEK ELADÁSÁBÓL BEGYÛJTÖTT ÖSSZEG 50%-ÁT AZ ERDÉLYI [SZÉKELY ÉS PARTIUMI] MAGYAR FALVAKNAK FOGJUK ÁTUTALNI MEZÕGAZDASÁGI TRAKTOROK VÁSÁRLÁSÁRA A könyvek címei és írói
Darabszáma
Ára: Kezelési és szállítási díj Darab U.S. Kanada, Ausztrália, stb.
AS I SAW IT - THE TRAGEDY OF HUNGARY Lakatos Géza [angolul]
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Koszorús Ferenc EMLÉKIRATAI ÉS TANULMÁNYAINAK GYÛJTEMÉNYE [magyarul] A SZENTKORONA ÚTJA ÉS SORSA Hahn Sándor [magyarul] TÖVISMADARAK Colleen McCullough [magyarul] Kiváló fordítás; remek segédeszköz Az angol vagy Magyar nyelv megtanulásához
Darabszám összesen……………………………………………………… Könyv(ek) ára összesen……………..…………………………………………………….. amelynek 50%, vagyis ______ kerül átutalásra traktorra. Kezelési és szállítási díj összesen ………..…………………………………………….
$4.00 6.00 8.00 9.00 11.00 13.00 14.00 16.00 17.00 20.00 21.00 23.00 25.00 26.00 28.00 30.00 32.00 33.00
$5.00 8.00 10.00 12.00 25.00 28.00 32.00 35.00 40.00 43.00 46.00 51.00 54.00 57.00
maximum súly: USÁ-ban 32 font; Kanadában és
másutt 28 font.
Vételár összesen……………………………………………………………………………….. Példa: Ha Ön 4 darab könyvet rendel darabonként $25-ért, a a könyvek ára összesen 4 x $25 = $100 és ehhez hozzáadja a 4 darab utáni szállítási és kezelési költséget (amely az USÁban $9, Kanadában vagy másutt pedig $12), az Ön által fizetendõ vételár összesen $100 + $9 = $109 ha az USÁ-ba szállíttat, ill. $100 + $12 = $112 ha más országba szállíttat.
A fenti kimutatás szerint __________ db. könyvet megrendelek, amelynek árát a szállítási díjjal kiegészítve – összasen
$ _____-t
az alábbi fizetési módozat szerint átutalom. Önkéntes: A mozgalom sikerére szánt adományomat, azaz $ _____-t kölön csekken küldöm [Csak feltételesen töltendõ ki.]
A RENDELÉS MÓDJA Postai úton Universe Publishing Company 185 West Demarest Ave. Englewood, N.J. 07631-2239
A FIZETÉS MÓDJA
Telefonon
(201)567-4296
Hitel kártya; hétfõ, kedd és péntek este 6-tól 8-ig; más idõben az üzenet rögzítõ szolgálatnak hagyja meg nevét, címét, a könyvek címét és mennyiségét, valamint a hitelkártya adatait. Mivel a szolgálat nem gépi, esetleg hosszú csengetés is szükséges. Készüljön fel esetleges angol beszédre.
Fax útján
(201)567-6488
Hitel kártya az alábbi szakasz kitöltésével.
Megrendelõ neve és címe: _________________________________ _________________________________ Telefon, fax számok: _________________________________
Csekk vagy Money Order a Universe Publishing nevére kiállítva, Hitel kártya az alábbi szakasz kitöltésével.
Hitel kártya adatok: Master Card
Visa
Hitel kártya szám:
American Express Lejár:
Aláírás: _______________________________
_________________________________ Tagja kívánok lenni a MAGYAR TÖRTÉNELMI KUTATÓ TÁRSASÁGNAK, $5-os tagsági díjamat külön csekken küldöm. Nem kívánok jelen pillanatban tagja lenni a társaságnak.
