A KÖZTÁRSASÁGI ŐREZRED, A SZEMÉLYVÉDELEM VÉGREHAJTÓ SZERVEZETE THE REPUBLICAN GUARD REGIMENT, THE CIVIL DEFENCE EXECUTIVE ORGANIZATION

VÉDELMI IGAZGATÁS

VINCZE VIKTOR

A KÖZTÁRSASÁGI ŐREZRED, A SZEMÉLYVÉDELEM VÉGREHAJTÓ SZERVEZETE THE REPUBLICAN GUARD REGIMENT, THE CIVIL DEFENCE EXECUTIVE ORGANIZATION Publikációmban röviden ismertettem a személyi védelemmel kapcsolatos jogszabályokat, a Köztársasági Őrezred múltját és azt hogy kikkel is foglalkozik a személyvédelem hazai és nemzetközi tekintetben is. Témaválasztásomat az indokolta, hogy eddig senki nem írt összefoglalóan erről a tevékenységről. Napjainkban a biztonságot veszélyeztető tényezők növekedése megköveteli a személyi védelem biztonságának a garantálását. Kulcsszavak: személyvédelem, elődszervezetek, védett személyek köre, biztosítási fokozatok, jogforrások In my publication I have outlined in brief the legislation of Civil Defence, the history of the Republican Guard Regiment and the elements which this body deals with.nationally and internationally. The inspiration of my thesis paper was that nobody had ever written about this field comprehensively. Nowadays to halt the increase of jeopardizing factors in safety and to maintain public trust and confidence efficient measures need to be put in place. Keywords: civil defence, predecessor organizations, cirlce of protected people, security levels, legal sources

Bevezetés A világban egyre többször lehet hallani a különböző médiákban azt, hogy vezető politikusokat, híres személyeket, vallási vezetőket valamilyen formában megfenyegetnek. Sajnálatos módon a hazai politikai élet is elért arra a pontra, hogy ezek a fenyegetések nemcsak, hogy megjelentek, ám van mögöttük konkrét veszélyeztetettség. Vagyis igen komolyan kell venni ezeket a fenyegetéseket, hiszen egyre több és sajnos igen komoly életellenes formában válnak valósággá ezek a fenyegetések. Elég csak az utóbbi időben megtörtént támadásokat felidézni, melyek politikusok házaira, lakásaira dobott „Molotov koktélban”, illetve éles lőfegyverrel történt fenyegetésben valósult meg. Minden államnak megvan a maga hivatalos szerve31

A KÖZTÁRSASÁGI ŐREZRED, A SZEMÉLYVÉDELEM VÉGREHAJTÓ SZERVEZETE

zete arra, hogy a kiemelt politikai vezetőit, vagy egyéb más fontos pozíciót betöltő személyeit megvédje az esetleges élet ellenes cselekményektől. Magyarországon ezt a feladatot a Köztársasági Őrezred látja el, illetve hajtja végre, mely a jelenlegi helyzetét tekintve az ORFK egyik főigazgatósági jogállású szervezete. Ebből adódóan az Őrezred állománya országos hatáskörrel bír, amire szükség is van, hiszen az általuk védett személyek az ország egész területét bejárják, nagyon sok településen, községben, városban megjelennek. A hazai és nemzetközi védett személyek személyvédelmén kívül objektumvédelemmel is foglalkozik a Köztársasági Őrezred, hiszen azokat a létesítményeket is védeni, ellenőrizni kell, amelyben ezek a személyek dolgoznak. Ez a tevékenység is magára a személyvédelemre vonatkozik, még ha közvetetten is. Az, hogy konkrétan mi is a személyvédelem és mivel foglalkozik a Köztársasági Őrezred, a továbbiakban kerül bemutatásra. A személyvédelem definíciója: „A személyvédelem az a törvényeken és jogszabályokon alapuló, felkészült szakemberek által céltudatosan, tervszerűen végzett szolgáltatásjellegű tevékenység, amely természetes személy vagy személyek életének, testi épségének emberi méltóságának megóvására, valamint életvitelük zavartalanságának biztosítására irányul környezetük jelentős megváltoztatása nélkül.”1 A személyvédelem a pontos definíción kívül még elhivatottságot is jelent, hiszen e nélkül nem lehet ezt a fajta tevékenységet végezni. Ehhez a fajta elhivatottsághoz kell, hogy párosuljon a szakmai tudás, melyet készség szinten kell tudnia egy olyan személynek aki közvetlenül a személyvédelemmel foglalkozik. Ha ez mind együtt van, akkor mondhatjuk egy kollégára azt, hogy tényleg a szakmája legjobbja és minden nehézségek ellenére maradéktalanul el tudja végezni a rá bízott feladatokat.

I. Történelmi visszatekintés a személyvédelem tekintetében I.1 A Köztársasági Őrezred és elődszervezetei rövid története Magyarországon már Géza fejedelemnek és István királynak is volt testőrsége. A magyar uralkodók idejében a testőrség nem rendszeresen mű1

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára; Akadémia kiadó; Budapest, 2002.

32

VÉDELMI IGAZGATÁS

ködő testület volt, ezzel szemben az erdélyi fejedelmeknek szervezett és állandó testőrségük volt, melyek folyamatosan látták el az udvari és nem udvari szolgálataikat. Az erdélyi fejedelmek testőrségei közül kiemelkedett II. Rákóczi Ferenc nemesi kompániája. A Köztársasági Őrezred elődszervezeteinek tekinti: — „a Magyar Nemes Testőrséget, — a Magyar Királyi Nemesi Testőrséget, — a Magyar Darabont Testőrséget, — a Magyar Királyi Koronaőrséget, — a Képviselőházi Őrséget, — a Magyar Királyi Testőrséget, — a Nemzetgyűlési Őrséget, — a Köztársasági Elnök Testőrséget, — a Belügyminisztérium Kormányőrséget, — a Magyar Köztársaság Kormányőrséget. — az ORFK Köztársasági Őrezredet.”2 „A Magyar Nemes Testőrséget Mária Terézia alapította 1760. szeptember 11-én. Az alapítás az országnagyok, zászlósurak és a főpapok hozzájárulásával történt, törvényességét az 1764. évi Országgyűlés szentesítette.”3 A Testőrség nem csak az uralkodó személye, hanem az uralkodóház tagjai mellett is látott el szolgálatot. A Magyar Nemes Testőrség intézményét 1849 júliusában feloszlatták. A megszüntetés oka, hogy a magyar testőrök az 1848-49-es szabadságharc kezdetén hazatértek és beálltak a honvédseregbe. A testőrség intézménye a kiegyezésig szünetelt. 1867-ben felállításra került a Magyar Királyi Nemesi Testőrség, 1904-ben a Magyar Királyi Darabont Testőrség. Mindkét testület 1918 novemberében szűnt meg. Az intézmények megszűnését követően 1920 augusztusáig a testőri feladatokat ad hoc összeállított katonai egység látta el. „1920 augusztusában alakult meg a Magyar Királyi Testőrség, melynek gerincét a volt Magyar Királyi Darabont Testőrség és a volt Magyar Királyi Nemesi Testőrség Gödöllőn maradt tiszti kara és a Kormányzóval Budapestre érkező törzsszázad állománya adta.”4 Ez a szervezet 1944 októberéig teljesítette a rábí2

Dr. Madácsi Gábor: A személyi biztosítás módozatai és fokozatai; CEDIT Kft.; Budapest, 1999. 3 Dr. Parádi József főszerkesztésében: A magyar rendvédelem története; Eto-Print Kft.; Budapest, 1996. 4 Dr. Parádi József főszerkesztésében: A magyar rendvédelem története; Eto-Print Kft.; Budapest, 1996.

33


zott szolgálati feladatokat. A korona őrzéséről Mátyás király 1464. évi II. törvénye rendelkezik, de Koronaőrségről, mint önálló szervezetről csak 1608. óta beszélünk. A szervezet tagjainak utolsó cselekedete a Korona elásása volt 1945. április 26-án, ezzel a szervezet további tevékenysége oka fogyottá vált. Az 1904-ben véglegesen elkészült és átadott Országház őrzés-védelmére az 1912. évi LXVII. törvénycikkellyel létrehozott Képviselőházi Őrség volt hivatott. „Feladata volt az őrzés-védelmen túl a Képviselőház tagjai és a hallgatóság körében a rend fenntartása, valamint protokolláris, díszőri tevékenységek ellátása.”5 Feladatát a II. világháború után a Nemzetgyűlési Őrség vette át. „Az 1945 májusában megalakuló Nemzetgyűlési Őrség állományának többségét a volt koronaőrök és a Magyar Királyi Testőrség tagjai alkották.”6 A Köztársasági Elnök Testőrséget a háború után hozták létre, ám hamar átvette a helyét a Belügyminisztérium Kormányőrség, mely egészen a rendszerváltásig működött. A rendszerváltás után átnevezték és így lett a Magyar Köztársaság Kormányőrsége. Az ORFK Köztársasági Őrezred nevet 1993-ban kapta, miután a Belügyminisztériumból átkerült az Országos Rendőr Főkapitányság igazgatása alá. A legutolsó változás az idei 2008. évben történt, miszerint az ORFK előtagot levették és így jelenleg a Köztársasági Őrezred nevet viseli. 1998. augusztus 28-án a Magyar Köztársaság elnöke a Parlamenti Őrség megalakulásának 85. évfordulója alkalmából a Parlament kupolatermében az ország legmagasabb közjogi és egyházi méltóságai előtt „Semper Fidelis” testületi zászlót adományozott a Köztársasági Őrezrednek. A Szent István államalapításának emlékéről, és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény alapján a Szent Korona, és a hozzá tartozó jelvények Nemzeti Múzeumból az Ország házába, ünnepélyes keretek között történt átszállítása, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendezvények biztosítása kiemelt feladatot jelentett a Köztársasági Őrezred részére 2000. január 1-én. Ekkor került létrehozásra a Koronaőrző Őrség Alosztálya, így vált teljessé a II. világháborút megelőző időszak elődszervezetei által végzett tevékenység. 5

Dr. Parádi József főszerkesztésében: A magyar rendvédelem története; Eto-Print Kft.; Budapest, 1996. 6 Dr. Parádi József főszerkesztésében: A magyar rendvédelem története; Eto-Print Kft.; Budapest, 1996.

34

VÉDELMI IGAZGATÁS

I.2 Következtetések Megfigyelhető, hogy mióta Mária Terézia létrehozta a Magyar Nemes Testőrséget az akkori főméltóságok védelemének ellátása céljából, igen sokféle elnevezéssel illette már az aktuális hatalom. A fő cél mindig is az ország irányításával magbízott fő-, illetve közjogi méltóságok védelme volt és jelenleg is az. A Köztársasági Őrezred személyi állománya és ezen belül is a Személyvédelmi Főosztály munkatársai, teljes mértékben semlegesek minden politikai ráhatástól. A mi feladatunk a titulusnak és ezen belül magának a személynek a védelme. Nem szabadna és régen sem szabadott volna egy hatalmi rendszer, vagy egy politikai arculatváltásnál felbolygatni a szervezet struktúráját. Úgy vélem egy olyan ember, aki nem tud elvonatkoztatni a munkájával kapcsolatosan attól, hogy éppen ki van az ország élén, annak nem igazán való az, hogy a személyvédelem végrehajtói állományában tevékenykedjen. Én még nem tapasztaltam olyat, hogy bármelyik kollégám ne végezte volna el feladatát a legjobb szaktudása szerint, attól függetlenül, hogy ki volt az akkori hatalom. Természetesen, amíg a magyar államforma királyság volt, más lehetett a helyzet, hiszen csak olyanokat alkalmaztak, valószínűleg akik kötődtek a hatalomhoz legalább érzelmileg. A modern kor azonban ezt a luxust nem engedheti meg magának, hiszen manapság az emberi élet a legfontosabb a világon elvileg. Ezen felül egy személyvédelemmel foglalkozó embert komoly szinten ki kell képezni, ami rengeteg időt és nem utolsó sorban nagyon sok pénzt tud felemészteni. Így egy szakmailag jól felkészített és a céget magáénak érző személyi állomány nagyon fontos eleme egy olyan szervezetnek, mely egy olyan nehéz és összetett feladatot vállalt magára, mint a védett személyek őrzése, védelme és nem utolsó sorban a biztonságos és gyors utaztatása, szállítása.

II. Védett személyek köre II.1. Hazai védett személyek A védett személyek körét, amint már említetem a 160/1996.(XI. 05.) számú Kormányrendelet határozza meg. „E szerint kell megszervezni és végrehajtani a: — Magyar Köztársaság elnökének; — Magyar Köztársaság miniszterelnökének; 35


— Magyar Országgyűlés elnökének; — Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnökének; — Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökének állandó védelmét. Magyarországon tartózkodó nemzetközileg védett személyek, valamint viszonosság alapján más külföldi személy magyarországi tartózkodása alatti védelmét.”7 Annak a személynek is meg kell szervezni az ideiglenes védelmét, akit az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban álló közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekményekkel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges — kormány dönt ezen személyek védelméről a rendelet szerint a Belügyminiszter javaslata alapján — ehhez tartozik ezen személyek utazásának biztosítása is. „A védelem kiterjed a 3.§. alapján a felsorolt személyek közlekedési utazásbiztosításán kívül még a védett személy: a) életének, testi épségének megóvására; b) munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye őrszemélyzettel vagy technikai eszközökkel biztosított védelmére; c) indokolt esetben közlekedési útvonalára; d) részvételével lebonyolított hivatalos programok színhelyére; e) belföldi utazására, ezeken túl a Magyar Köztársaság elnökének és miniszterelnökének a védelme kiterjed a külföldi utazásaikra is.”8 Az előbbi bekezdésekben leírtak megegyeznek más nemzetek által meghatározott védett személyek körével. Az tény viszont, hogy vannak olyan országok ahol ezeket a védelmi intézkedéseket határozottabban tudják foganatosítani, mint nálunk. Ennek oka talán az, hogy azokban az országokban ahol határozottabb a fellépés, ott folyamatos támadásnak vannak kitéve a védett személyek. Gondolok itt például a Közel-keleti országokra, ahol folyamatos terrorcselekményekről és támadásokról hallani védett személyek és objektumok ellen. Vagy Olaszország, ahol inkább az igazságszolgáltatásban résztvevők (ügyészek, főbírók), illetve az újságírók ellen követnek el folyamatosan merényleteket kisebb nagyobb sikerrel. Hazánkban szerencsére ekkora mértékű fenyegetettségről jelenleg nem beszélhetünk, ám ennek ellenére mindig a legrosszabbra kell készülni. Vagyis ugyanúgy ki kell képezni a személyvédelemben dolgozó állo7 8

160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendelet 160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendelet

36

VÉDELMI IGAZGATÁS

mányt jelen „békeidőben” mindenre, mintha folyamatos támadások alatt állnánk. Ez azért is fontos, mert a hazánkba látogató különösen veszélyeztetett védett személyeket nemcsak a hazájukban támadhatják meg, hanem bárhol a világon, így nálunk is. Ezért is emelem ki külön a következő két kategóriát, melyek védett személyekre vonatkoznak.

II.2 A nemzetközi védett személyek köre, biztosítási fokozataik „A külföldi állam államfője — ideértve a vonatkozó állam alkotmánya szerint az államfői feladatokat ellátó testület bármely tagját —- a kormányfő vagy a külügyminiszter.”9 Ezen belül megkülönböztetünk még olyan védett személyeket, melyeket a viszonosság alapján tekintünk védett személyeknek. „A nemzetközi védett kategórián túl védelem szervezhető a hazájukban védett személyek részére, akik a védett állami vezetők, a Külügyminiszter vagy a Honvédelmi Miniszter meghívására hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodnak.”10 Az Országos Rendőrfőkapitány egyedi döntése alapján, olyan Magyarországon tartózkodó más külföldi személyek, akiknek védelme a viszonosság, vagy a veszélyeztetettségük alapján indokolt. A biztosítás fokozatát a veszélyeztetettségi szint megállapítását követően, valamint a védett személy hazájában betöltött státusza szerint a Köztársasági Őrezred parancsnoka határozza meg. Ezen alábbi fokozatok szerint: „I. fokozat kiemelt védelem; II. fokozat fokozott védelem; III. fokozat megerősített védelem; IV. fokozat alapszintű védelem; V. fokozat biztonsági intézkedés.”11 Ezeket a biztosítási fokozatokat az 1994. évi rendőrségi törvény alapján, a 160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendeletben rögzítették. Mivel jogszabályokról van szó, így következetesen be kell ezeket a fokozatokat tartani.

II.3 Következtetések Ezek a fokozatok a biztosítási feladatok figyelembe vételével kombinálhatók egymással. (például: a III. fokozatú biztosítás esetén a motoros ék alkalmazása során az úttest mindkét oldalán megállási és várakozási tila9

160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendelet 160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendelet 11 69/1997. (XII. 29.) számú BM rendelet a Köztársasági Őrezred feladatairól, hatásköréről és illetékességéről. 10

37


lom elrendelése, a motoros éket érintő szemközti forgalmi sávban parkoló járművek elszállítása, valamint a delegáció haladási irányával szemközti forgalmi sáv forgalomtól történő zárása). Az I. és a II. védelmi fokozatú biztosítást az Őrezred parancsnoka rendeli el, ezek elrendelésére köztársasági elnökök, államelnökök, miniszterelnökök, uralkodók illetve azonos szintű külföldi vezetők, illetve a veszélyeztetettségük miatt a kiemelendő védelemben részesülő személyek tartoznak (pl.: Pápa). Más védett személyek és küldöttségek III. vagy IV. fokozatú utazásbiztosításban részesülnek, V. fokozatban útvonal biztosításban nem, de útvonal és programhely ellenőrzésben részesülnek. A védett személyek utazásbiztosításához kapcsolódó feladatokat a Köztársasági Őrezred országos hatáskörrel és illetékességgel végzi. Az Őrezred koordinálja és szakmailag irányítja a rendőrség többi szervének az utazásbiztosításhoz kapcsolódó nyílt rendőri biztosítási feladatait. A Külügyminisztérium biztosításkérésével, tájékoztatásával valamint informálódás útján kapott adatokat figyelembe véve a hatályos jogszabályokkal és a viszonosság elvével a Köztársasági Őrezred parancsnoka vagy az általa kijelölt személy dönt az utazás biztosításáról és annak fokáról.

III. A rendszerváltozás utáni jogi változások III.1. A védelemmel kapcsolatos jogforrások A Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének előkészítését, megszervezését és végrehajtását a következő törvények és jogszabályok szabályozzák. 1994. évi XXXIV. Törvény a Rendőrségről 1.§.g. pont, 46.§. és 58.§.h. pontja12: ami a Rendőrség feladatai közé sorolja, hogy védenie kell a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (védett személyek) életét, testi épségét és őriznie kell a kijelölt létesítményeket. Ezen feladatok végrehajtása érdekében útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, intézmények működését korlátozhatja, magánlakásba a biztosítás céljából beléphet zárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ezen feladatokat rendőri csapaterő alkalmazásával is végrehajthatja. 12

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

38

VÉDELMI IGAZGATÁS

160/1996. (XI. 05.) számú Kormányrendelet a védett személyek védelméről13, melyben a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek, nemzetközileg védett személyek a kijelölt létesítmények rendőrség általi védelmének megszervezéséről, végrehajtásáról szól. 3/1995. (III. 01.) számú BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzata 20§./2/.bek. és a 30.§.-a14, ami a védett személy utazásának biztosítása során védett létesítmények körzetében a terület ideiglenes lezárásával; az egyes útvonalak, utcák, terek forgalmának teljes vagy részleges zárásával; a forgalom elterelésével vagy korlátozásával foglalkozik. Adott útvonalon, helyen megállási, várakozási tilalom elrendelése vagy egyéb közlekedési tilalmak feloldása a feladat érdekében. 69/1997. (XII. 29.) BM. Rendelet a Köztársasági Őrezred feladatairól, hatásköréről és illetékességéről:15 a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott személyek védelmére (a továbbiakban: védett személyek), valamint az R. 11-12. §-ában meghatározott létesítmények őrzésére, továbbá az e körben felmerülő tűzszerészeti feladatok ellátására a Rendőrség szervezetén belül a Köztársasági Őrezredet (a továbbiakban: Őrezred) jelölöm ki. 6/1998.(II. 16.) ORFK Utasítás a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól:16 az utasítás a kijelölt létesítmények és védett személyek, rendőrség általi védelmének a megtervezésével, szervezésével, végrehajtásával foglalkozik, felsorolva az érintett rendőrségi szerveket és azok feladatait. Felsorolja a védett személyek különböző fajtájú utazásai során a veszélyeztetettségi szintnek megfelelő rendőrség általi biztosítási fokozatokat.

13

160/1996. (XI. 05.) számú Korm. rendelet 3/1995.(III. 01.) számú BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzata 15 69/1997. (XII. 29.) számú BM rendelet a Köztársasági Őrezred feladatairól, hatásköréről és illetékességéről 16 6/1998.(II. 16.) ORFK Utasítás a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól 14

39


11/1998. ORFK Utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata:17 ami a védett személyek utazás biztosítása során az utazás jellegétől függően meghatározza a rendőri csapaterő alkalmazását, az alkalmazáson belül egyes csoportok feladatát.

III.2. Következtetések Ezek a rendelkezések, melyek alapján a Köztársasági Őrezred személyi állománya is tevékenykedik, alapvetően átfogja azt a tevékenységi kört, amire megalkották. A jogi lefedettség elég ahhoz, hogy a munkát elvégezhessük, ám vannak joghézagok, amik a munka végrehajtását ugyan nem befolyásolják, de egy esetleges probléma, esemény bekövetkezésekor okozhatnak kellemetlenséget a végrehajtó állomány számára. Az 1994. évi rendőrségi törvény ide vonatkozó rendelkezései és az utasítások, illetve rendeletek világosan kifejtik, kikre terjed ki a védelem, milyen szintű ez a védelem, hogyan kell alkalmazni, mely társszervezetekkel kell együtt dolgozni. Vélelmezem a jogalkotók kikérték a szakemberek véleményét, mikor az alkalmazás jogi passzusait írták. Ám lehetnek olyan részei, melyek már nem teljes mértékben állják meg helyüket rohamosan fejlődő napjainkban. Véleményem szerint nem ártana bizonyos időközönként frissíteni, újraértelmezni néhány passzust a különböző rendeletekben. Vannak törekvések arra vonatozóan mik azok a kitételek, melyek nem teszik ezt a fajta védelmi munkát könnyebbé, sőt éppen ellenkezőleg. Néhány jogszabályi kitétel inkább elveszi azt a „mozgásteret” ami esetleg szükségeltetne ahhoz, hogy egy-két fokkal hatékonyabban tudjunk tevékenykedni ezen a síkos pályán. Azt látnám célszerűnek, hogy a felső vezetők kiadnák utasításba, miszerint a jogszabály módosításához minden szakterületen szedjék össze azokat a hiányosságokat nem egyértelmű megfogalmazásokat, melyeken lehetne, illetve kell változtatni. Majd ezt követően fogalmazzák meg a szakterület illetékesei, milyen mértékben, mely irányba történjenek meg a jogszabályi változtatások. Természetesen ezek a jogszabályi változtatások, a megfelelő normák keretein belül kell, hogy megfogalmazódjanak. Valószínűsítem, ez sem lenne teljesen tökéletes, de mint már említetem, bizonyos időközönként frissíteni, újraértelmezni kell a jogszabályokat, rendelkezéseket. 17

11/1998. ORFK Utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata

40

VÉDELMI IGAZGATÁS

Összegzett következtetések Az a tény, hogy sok jogszabálynak megfelelve és eleget téve kell nap, mint nap tevékenykedni, ráébreszti az embert arra, milyen összetett tevékenységről van is szó. Való igaz, hogy ezek a jogszabályok bizonyos keretek közé illesztik be a személyvédelmet és az egyéb védelmi tevékenységeket. Ám nem szabad elfeledni azt a fontos momentumot, hogy azokat az embereket is védeni kell, akik ezeket a fajta tevékenységeket végzik minden nap. Hiszen egy adott esemény bekövetkezésekor nincs idő mérlegelni, hogy melyik veszély elhárítási törekvésünk a jogszerűbb, ott az adott pillanat tört része alatt kell döntést hozni. Ez pedig nem biztos, hogy minden esetben a lehető legjogszerűbb lesz, jogászi szemmel mérve. Úgy vélem ez örök probléma forrása lesz, hisz amíg jogi szakemberek hetekig, akár hónapokig tanácskoznak egy adott döntés jogszerűségén, addig csak tizedmásodpercek, esetleg másodpercek állnak rendelkezésre egy veszélyelhárítás véghezvitelére. Ugyanazon jogszabályok határozzák meg azoknak a körét, akik személyvédelemben kell, hogy részesüljenek, melyek alapján a Köztársasági Őrezred személyi állománya is tevékenykedik. Ez azért célszerű, mert ugyanarról a dologról van szó, csak éppen más aspektusból látják a benne szereplők. Azt, hogy kiket érint a védelemnek ez a része, már le lett írva, az viszont lényeges lehet, hogy Magyarországon elég embert érint-e ez a fajta védelem!? Amíg Európában és a Föld többi részén is vannak olyan titulusok, melyek automatikusan védetté nyilvánítják a pozíciót betöltő személyt, addig hazánkban ez nincs így. Az, hogy ez jól van-e így vagy sem, az nem az én tisztem eldönteni. Az viszont jelenthet valamit, hogy vannak helyek ahol úgy vélelmezik, az adott pozíció igenis megkívánja a védelmet. Úgy tudom az 1990-es évek közepéig Magyarországon is hasonló volt az eljárás ebben a tekintetben, mint a legtöbb országban, ám valamiért megváltoztatták ezt. Arról nincsenek információim meg fog-e változni ez a jelenlegi rendszer a jövőben, de úgy gondolom legkésőbb a soros Európai Uniós elnökségig változtatni kell ezen a jelenlegi megoldáson. Ezzel ellentétben véleményem szerint túl sok volt azoknak a száma, akik valamilyen szolgáltatásban részesültek ezen a téren, még akkor is, amikor a hivatalban letöltött idejük már hosszú évek óta véget ért. 41


Természetesen ez is, mint a többi a jogszabály, a Parlament illetve a Kormányok jogalkotói hatáskörébe tartozik. Ám ezzel olyan szakembereket foglalnak le, akiknek képzettségük és szakmai tudásuk alapján, volna hol tevékenykedniük. Ha a ráfordított időt, energiát és nem utolsó sorban a pénzt veszem figyelembe, kissé pazarlónak tűnik ez a megoldás. Főleg ha azt veszem figyelembe, hogy az utóbbi időben a már említett nyugdíjazások miatt, nincs kellő számú, szakmailag teljesen felkészített biztonsági gépkocsivezető. Ezt a hiányt pedig nem lehet egyik hétről a másikra pótolni, hiszen jól kiképzett és felkészített kollégából kevés van, ám ennek ellenére a munka nem lett kevesebb. Mindent egybevetve, elképzelhetőnek tartom, hogy a közeljövőben kiterjesztik azoknak a számát, akik valamilyen szintű védettséget fognak élvezni. A mi szempontunkból az a lényeges, hogy megfelelő szakmai tudással és képzettséggel rendelkezzen mindenki, aki egy ilyen helyen fog dolgozni. Úgy ahogy tették ezt sok-sok évvel ezelőtt is.

Befejezés A Köztársasági Őrezred, mint a személyvédelem végrehajtó szervezete, igen nehéz helyzetben van jelenleg. A mai korban a rendőrség megítélése az állampolgárok nagy részéről nem igen jó. Igen rég elvesztette azt a tekintélyét, amely még az 1990-es évek legelején megvolt. Ezen felül a jelenlegi politikai elit, akik a kormányzást gyakorolják nem igazán tekinthetők az állampolgárok által közkedvelteknek. Ez a két tényező sajnos igen komolyan tud hatványozódni, amikor egy rendezvényen megjelenik egy védett politikai személy a biztonsági kíséretével. Az emberek reakciója igen változó, ám az utóbbi egy-két évben kimondottan ellenséges, amelyeket konkrét cselekedetekkel fejeznek ki. Sajnálatos módon így ez a fajta tevékenység, amely személyvédelemként lett definiálva, kimondottan életveszélyessé vált a közelmúltban. Sosem volt nevezhető a Köztársasági Őrezred munkája könnyen elvégezhetőnek és veszélytelennek, ám a közismerten veszélyeztetettnek nevezhető országokhoz képest Magyarország a béke szigete volt. Sajnálatos módon a kép egy kicsit megváltozott mostanára és ezt bizonyítja az is, hogy a nemzetközi sajtó a legtöbbet Magyarországról az utóbbi időben a — rövid ideig állandósult — zavargásokról küldött híreket a nagyvilágba. Remélhetőleg ez a helyzet megváltozik és Magyarországot ismét a béke szigetének fogják tekinteni mind idehaza, mind pedig nemzetközileg is. 42

VÉDELMI IGAZGATÁS

Felhasznált irodalom 1. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 2. 3/ 1995. (III.01.) BM. Rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 3. 160/1996.(XI.05.) Kormányrendelet a védett személyek védelméről 4. 69/1997. (XII.29) BM. Rendelet a Köztársasági Őrezred feladatairól, hatásköréről és illetékességéről 5. 6/1998. (II.16.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, kijelölt létesítmények rendőrségi feladatairól 6. 11/1998. ORFK Utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata 7. Dr. Parádi József főszerkesztésében: A magyar rendvédelem története. Eto-Print Kft.; Budapest, 1996 8. Dr. Madácsi Gábor: A személyi biztosítás módozatai és fokozatai. CEDIT Kft.. Budapest, 1999 9. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémia kiadó; Budapest

43


44

A KÖZTÁRSASÁGI ŐREZRED, A SZEMÉLYVÉDELEM VÉGREHAJTÓ SZERVEZETE THE REPUBLICAN GUARD REGIMENT, THE CIVIL DEFENCE EXECUTIVE ORGANIZATION

Recommend Documents