Munkácsys Tudományos Diákkörök 2. Konferenciája – 2015
A közösségi szolgálatvégzés és a sajátos nevelési igényű gyermekek körében végzett tevékenység tapasztalatai
HŐGYE VIRÁG 1
ABSTRACT A 2016-os évtől érettségi követelménynek számító iskolai közösségi szolgálat kisebb-nagyobb ellenállásokba ütközött a diákok körében. A kezdetben nagy lázadást kiváltó Nemzeti köznevelési törvény előírásait a tanulók mára már rutinszerűen teljesítik. Kutatási célom, hogy feltérképezzem a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 2016-ban végző diákjainak e tevékenységét. Vizsgálom, hogy a törvényben megfogalmazott célok hogyan valósulnak meg munkavégzésük során, továbbá, hogy a fiatalok hasznosnak ítélik-e az általuk végzett szolgálatot, vagy esetleg újabb kötelességként tekintenek az elvégezendő ötven órára. Társaim véleményének megismerése mellett szeretném megosztani saját tapasztalataimat az általam végzett tevékenységgel kapcsolatban. Azt vallom, hogy a közösségi szolgálat megannyi pozitívumot hordoz magában. Véleményem szerint a szolgálat egy nagyon hasznos tanulási folyamat, melynek során a munkavégzési terület mellett önmagunkat is megismerhetjük. A téma iránti érdeklődésem, lelkesedésem késztetett a dolgozat megírására.
1
Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium, 12.e osztály mentortanár: Németh Marianna
1. BEVEZETÉS 1.1.
Szakirodalmi áttekintés
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény az érettségi vizsga megkezdésének előfeltételeként ötven óra közösségi szolgálat teljesítését írja elő. A törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A „közösségi szolgálat” kifejezést gyakran tévesztjük össze az „önkéntesség” fogalmával. A két megnevezés közötti legnagyobb differencia a motivációval kapcsolatos: míg önkéntes tevékenységet az ember szabad akaratából, belső indíttatásának eleget téve, ellenszolgáltatás nélkül végez, a közösségi szolgálat egy olyan pedagógiai módszer, melynek célja a diákok szociális érzékenységének erősítése. A „szabad akarat” elve a szolgálat alatt a törvénybe foglalt munkavégzési lehetőségek közül való választás során valósul meg. A közösségi szolgálat keretein belül az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős-, illetve bűnmegelőzési területen folytatható tevékenység. A közösségi szolgálat tehát egy kötelezettség, melynek minden – a törvényben megjelölt „2016. január 1-je után” érettségiző – diák eleget kell, hogy tegyen. „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása”, mely a tevékenység indokát fejezi ki.
1.2.
Problémafelvetés, hipotézis
Ismerőseim, barátaim túlnyomó többsége negatívan áll a közösségi szolgálati tevékenységhez. A legtöbben idejüket sajnálják az önzetlen „munkavégzésre”, sokaknak okoz gondot a fogadóintézmény megközelítése. Mivel saját meglátásaim különböznek kortársaimétól, kellemes tapasztalattal rendelkezem a szolgálatvégzést illetően, szeretném bebizonyítani, hogy a tevékenység lehet hasznos, sőt még élvezetes is. Elhatároztam, hogy kutatást végzek egy nagyobb populáció körében, hogy megismerjem az elutasító magatartás előzményeit, miértjét. A diákok válaszai által szeretnék rávilágítani. hogy a tájékozatlanság és a rossz beidegződések, továbbá a pesszimista előítéletek és a család, a szülői háttér elutasító hozzáállása mennyire befolyásolják a tanulók véleményét és a szolgálat megítélését.
2
2. MÓDSZER 2.1.
Mások stratégiája
Újszerűsége miatt korábbi kutatómunka e témában nem ismeretes. Az általam végzett felméréshez hasonlót tehát nem fedeztem fel: a legtöbb intézmény honlapján közzéteszi ugyan a közösségi szolgálattal kapcsolatos információkat – kizárólag ismertető jelleggel. Az iskolák láthatóan nagy hangsúlyt fektetnek tanulóik tájékoztatására: a weboldalakon általában a szolgálat célját a fogadóintézmények megnevezésével és az ott ellátandó feladatokat sorakoztatják fel. 2015 januárjában szereztem tudomást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet országos kutatási programjáról, amely keretében középiskolákhoz küldtek el közösségi szolgálattal kapcsolatos kérdőíveket. Érdekesnek találtam, hogy ezekben az általam készített felméréshez nagyon hasonló kérdések voltak. Ennek a kutatásnak az eredményeit március végétől teszik közzé. „Segítő Diákok 2014” – ezzel a címmel írt ki pályázatot szintén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a tavalyi év tavaszán. Pedagógusok, diákok és fogadóintézmények a tevékenységet bemutató leírásokkal jelentkezhettek. Feketéné Póré Mária, a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ (egy, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziummal szerződésben álló intézmény) gyógypedagógiai szaktanácsadó tanára közös munkánkat bemutatva a „Fogadóintézmények” kategóriában 3. helyezést ért el.
2.2.
Kutatómunkám lépései
2014 novemberében – az Igazgatónő és az osztályfőnökök engedélyével – kérdőívet tölttettem ki a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium azon tanulóival, akik a 2016-os évben tesznek érettségi vizsgát. A 11.a, 11.b, 11.c, 11.d, 11.g, 12.e, és a 12.f osztályból összesen 152 diák tevékenységét vizsgáltam. A felmérésben a közösségi szolgálat rendszerének ismeretéről, illetve egyéni munkavégzési szokásaikról, véleményükről kérdeztem a tanulókat. Itt szeretném megemlíteni, hogy jómagam a gimnázium 12.e, magyarangol kéttannyelvű tagozatos osztályában folytatom tanulmányaimat. A kutatómunkát tehát nem mint kívülálló, hanem mint a programban aktívan résztvevő diák végeztem. Dolgozatomba ékeltem a szolgálat során szerzett tapasztalataimat, élményeimet is. Tevékenységemet a Bárczi Gusztáv Módszertani Központban végeztem. Kutatómunkám során a közösségi szolgálat jelenlétének hasznosságát az iskolában tanuló fogyatékos gyermekek körében Feketéné Póré Mária, az intézmény vezetőmentora segítségével térképeztem fel.
3
3. EREDMÉNYEK A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium tanulói körében végzett kutatómunka fontosabb eredményei
3.1.
1. A törvény által kijelölt választható munkavégzési területek2 megoszlása a diákok körében egészségügyi
szociális és jótékonysági oktatási kulturális és közösségi környezet-és természetvédelmi
katasztrófavédelmi óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport-és szabadidős tevékenység
2% 24%
12% 15%
5% 15%
27%
Az eredményekből egyértelműen megállapítható, hogy némely területek sokkal népszerűbbek, míg más ágazatokon évfolyamunk alig 5-10 tanulója tevékenykedik. Véleményem szerint ez a tendencia az adott területen lehetőséget kínáló fogadóintézmények számával magyarázható. Állításomat a következő adat támasztja alá: iskolánk az alábbi olyan szervezetekkel áll kapcsolatban, melyek az egészségügyi feladatokat ellátó fogadóintézmények közé sorolhatók: Magyar Vöröskereszt Somogy megyei Szervezete, INDIT Közalapítvány "TÜKÖR" Somogy Megyei Drogambulancia; INDIT közalapítvány "TÜKÖRKÉP" Kaposvári Addiktológia Konzultációs Központ. Sok diák sajnálatára a kórházzal való szerződéskötés a kezdeményezések és a nagy érdeklődés ellenére sem jött lére. 2
A bűnmegelőzési terület nem szerepelt a kérdőívben, mivel iskolánk nem áll szerződésben egyetlen effajta tevékenységet ellátó intézménnyel sem.
4
Azonban figyelembe kell vennünk a körökben folyó munka nehézségét, az előképzettség szükségességét, illetve a terület általános popularitását. Nem sokkal több diák teljesít szolgálatot katasztrófavédelmi területen sem, igaz effajta tevékenység csak KMJV Önkormányzata Hivatásos Tűzoltóságán és Böhönye város Önkormányzati Tűzoltóságán folytatható. 70 diák3 végzett már szolgálatot kulturális és közösségi területen, illetve az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel szervezett közös sportés szabadidős tevékenység is népszerű ágazat évfolyamunk tanulóinak körében. Gimnáziumunk bölcsődékkel, óvodákkal és speciális iskolákkal kötött együttműködési megállapodásai teszik lehetővé, hogy a diákok e területen aktívan tevékenykedjenek. Előnyt jelent, hogy a Munkácsy Gimnázium vezetősége nyitott diákjai véleményére és ötleteire. Éppen ezért lehetőségünk van arra, hogy iskolánk szinte bármely, általunk kiválasztott nonprofit intézménnyel szerződést kössön. Ez nagy könnyebbséget jelent a bejáró és kollégista tanulóknak. Így végezhetünk szolgálati tevékenységet megannyi település óvodás gyermekei között, például Kutason, Somogyváron, Látrányban, Tabon, Balatonszemesen, Balatonlellén és még számos vidéki és kaposvári intézményben. 2. A szolgálatvégzés célja a diákok megítélése alapján 2% 3%
3%
2% az 50 kötelező óra megszerzése
az adott területen folyó munka megismerése betekintés egy korábban ismeretlen terület "életébe" közösséghez tartozás
20%
56%
tapasztalat-és gyakorlatszerzés szabadidő hasznos eltöltése
3% 6%
mások érdekeinek szolgálata 5%
bajbajutottak védelme
környezet szépítése
A legtöbb tanuló fő motivációként csupán a kötelező óraszám elérését tűzi ki maga elé. Ez az adat fejezi ki legegyértelműbben, hogy a tanulók mennyire érdektelenek a közösségi szolgálat során végzett tevékenység iránt. Semmiféle erőfeszítést nem tesznek azért, hogy ezt valódi tartalommal töltsék meg a maguk számára. Ez a legfőbb oka a közösségi szolgálattal kapcsolatos negatív hozzáállásnak. A megkérdezett diákok kevesebb, mint negyed része tartja elsődleges érdekeltségének a tapasztalat-és gyakorlatszerzés lehetőségét. Több tanulót érdekel 3
A kérdőívben több válasz megjelölésére adtunk lehetőséget.
5
az adott területen folyó munka megismerése, néhányan ösztönzöttek arra, hogy betekintést nyerhessenek egy korábban ismeretlen terület (például tűzoltóság, múzeum) életébe. Meglepően kevés, mindössze 4-6 diák tekinti elsődleges motivációjának a szabadidő hasznos eltöltését, mások érdekeinek szolgálatát, a bajbajutottak védelmét és a környezet szépítését a közösségi szolgálat során. 3. A közösségi szolgálat hasznossága a diákok véleménye szerint
30%
36%
egyáltalán nem hasznos csak a fogadóintézménynek csak a tanulónak mindkét fél számára
2%
32%
A diákok 30%-a teljesen haszontalannak tartja a közösségi szolgálatot. Ezek a tanulók gyakorlatilag kivétel nélkül az 50 kötelező óra teljesítését jelölték meg fő motivációként. Ez is alátámasztja a közösségi szolgálat negatív megítélését. Ennél két százalékkal többen vélik úgy, hogy csak a fogadóintézmények számára előnyös, csupán két százalékuk szerint pedig csak számunkra éri meg közösségi szolgálatot teljesíteni. Körülbelül 55 diák mondta azt, hogy az általunk végzett tevékenység mindkét fél számára megtérül.
3.2.
Közösségi szolgálati tevékenység a Bárczi Gusztáv Módszertani Központban
A fogadóintézmény elsőként iskolánkkal, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziummal kötött megállapodási szerződést, 2013. március 25-én. Ugyanezen év májusában néhány iskolatársammal és koordináló pedagógusunkkal, Németh Marianna tanárnővel látogattam el „a Bárcziba”. Ekkor kezdődött minden. Emlékszem, Feketéné Póré Mária, a Módszertani Központ egyik gyógypedagógusa - nem mellesleg a közösségi szolgálat ottani mentora vezetett körbe bennünket iskolájukban. Azután, nagy hangsúlyt fektetett kérdéseink megválaszolására és kételyeink eloszlatására. Megbeszéltük feladatainkat, valamint az elvárásokat is tisztáztuk. A következő órát már a gyermekek körében töltöttük. Marika néni az akkori másodikosok osztályfőnöke, délelőttös tanító nénije. Osztályába járó kisdiákok többsége tanulásban akadályozott, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekik több időre van szükségük a tananyag elsajátításához, mint egészséges társaiknak. A kicsik rengeteg türelmet és 6
elfogadást igényelnek. Számomra – türelmetlenségem ellenére – e feltételek teljesítése nem jelent akadályt, hiszen a szolgálat során önmagammal szemben is toleránsabb lettem. Az ottani diákoktól kapott feltétel nélküli szeretet és elfogadás az, ami erősebbé, jobb emberré tett engem, mint amilyen a szolgálatvégzés előtt voltam. A legtöbben megdöbbenve hallgatják lelkes élménybeszámolóimat, s nem értik, hogy bírom ezt a nagy lelki nyomást. Persze, bennem is van sajnálat a fogyatékkal élő, sanyarú sorsú kisgyermekek iránt, ám belső motivációm – hogy lehetőségem szerint segítsem őket – sokkal erősebb, mint a szánakozás érzése. Pszichológiai előadáson hallottam, egy (egészséges) diákokat érintő felmérés során kiderült, hogy a tanulók az öt szeretetnyelv (Gary Chapman, amerikai író által megalkotott fogalom) közül az együtt töltött „minőségi időt” részesítik előnyben. (Háttérbe szorítva az elismerő szavak, az ajándékok, a szívességek és a testi érintés jelentőségét.) Éppen ezért gondolom úgy, hogy a legtöbb, amit ezekért a gyermekekért tehetek az az, hogy rendszeresen látogatom őket, beszélgetek és játszom velük. Kézműves tevékenység közben fontos, hogy dicsérjük alkotásaikat, egy-egy simogatással pedig könnyen kifejezhetjük, hogy elfogadjuk őket – így kielégíthetjük szeretetéhségüket. Mindkét fél belső harmóniájának megteremtése mellett közös célunk, hogy a tevékenységek az együttműködésen alapuljanak. Az intézményben végzett munka elősegíti a különböző területeken szocializálódott gyermekek alkalmazkodó képességét. Mivel az értelmi fogyatékos tanulók napjaik nagy részét zárt közösségben töltik, a közösségi szolgálatot végző tanulókkal kialakított kapcsolat új színt, élményeket visz az életükbe. Általunk megismerhetnek egy új magatartási- és tanulási formát is. A középiskolás diákok számára azért lehet hasznos a Bárcziban tevékenységet folytatni, mert az empátia-készségük fejlesztése mellett megtapasztalhatják a társadalmi sokszínűséget, és új tanulási helyzetekben próbálhatják ki magukat. Az iskolában dolgozó pedagógusok szakmailag felkészültek, nyitottak a szolgálatot végző tanulók ötleteire, figyelembe veszik egyéni kéréseinket is. A program dokumentációköteles, ám a mentorok a kötelező adminisztráláson kívül fényképekkel és kilépőkártyával színezve örökítik meg az együtt töltött órák pillanatait. A közösségi szolgálat keretében végezhető tevékenységek közé tartozik a tanulók ellátásában (például az öltözködésben, étkeztetésben) történő segítségnyújtás, a tanórai tevékenység támogatása (például ceruzahegyezés, minta alapján halmazábrák másolása a füzetekbe, szemléltető képek festése). Az általam leggyakrabban választott segítségi mód tanórán kívüli tevékenységek során valósul meg. Ilyen feladat a csoport kísérése tanulmányi séta közben, illetve a szabadidős programok alkalmával lehetőségünk van a gyermekekkel kézműveskedni, játszani. Teljesíthetünk szolgálatot az iskolai szintű rendezvényeken is, mint például a Farsangon és a Gyermeknapon. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy időről időre lehetőségünk van visszatérni ugyanazokhoz a gyermekekhez, így még erősebb kapcsolatot alakíthatunk ki a fogyatékkal élő kicsikkel és pedagógusaikkal. Ezáltal szert tehetünk értékes emberi kapcsolatokra is. Marika néni kérésemre közvélemény-kutatást tartott a most negyedik évfolyamon tanuló diákok körében, akikkel megközelítőleg húsz, huszonöt órát töltöttem együtt. A kisdiákokat rólam, s közös tevékenységünkről kérdezte a pedagógus. A gyermekek megemlítették, hogy örülnének, ha még mennék hozzájuk. Szóba hozták közös kézműves alkotásainkat, egy kisfiú pedig úgy nyilatkozott, hogy számára az udvari játék volt a legkedvesebb együtt töltött tevékenység. „Nagyon lelkesek voltak a beszélgetés alatt. Kár, hogy nem láttad őket, mert sokat elárult, hogy végig mosolyogtak a beszélgetés során.” – E szavakkal zárta az osztályfőnök beszámolóját. 7
4. ÖSSZEGZÉS 4.1. Konzekvenciák saját tapasztalatok és a kérdőívek alapján Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen sikerült megtalálnom a felkínált területek, tevékenységek közül a számomra legoptimálisabbat. Azt tapasztaltam, hogy ehhez részünkről kellő nyitottságra, önismeretre, önbizalomra, talpraesettségre és nem utolsó sorban kitartásra van szükség. A kérdőívek átolvasása során vált bizonyossá számomra, hogy a legtöbb fiatal sajnos nem leli örömét a közösségi szolgálatban. Ennek legfőbb oka, hogy a tevékenységre csak mint egy elvégzendő feladatra tekintenek. Pedig a szolgálat célja az lenne, hogy a diákok megtanuljanak önzetlenül tenni másokért.
4.2. Az iskolai közösségi szolgálat perspektívái Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hogyan lehetne optimalizálni a helyzetet. Dolgozatom megírásakor vállalkoztam rá, hogy erre feleletet adjak. Ahhoz, hogy a diák kedvelje az általa végzett feladatot, meg kell találnia a számára megfelelő ágazatot, fogadóintézményt. Annak ellenére, hogy megannyi lehetőség kínálkozik a szolgálat teljesítésére, előfordulhat, hogy a programba újabb területek bevonása szükséges. Annak érdekében, hogy a szolgálat során minden tanuló hasznosan tölthesse az idejét, a fogadóintézmény részéről elvárható lenne a megfelelő minőségű és mennyiségű feladat biztosítása. (Sajnos előfordul, hogy a diák haszontalannak, olykor tehernek érzi magát, hiszen az intézmény nem elég felkészült a fogadására, „munkáltatására”.) A tanulóknak igényük van bizalomra, nyitottságra és arra, hogy örömmel fogadják őket. Ezáltal a szolgálat is elérhetné valódi célját: a tinédzser a felnőttektől kapott megbecsülés által felelősségteljesebbé, öntudatosabbá válna. Meglátásom szerint több időt kellene fordítani az „utómunkálatokra”. Egy-egy alkalom után fontos lenne az esetmegbeszélés a koordináló pedagógussal. Az élmények megosztása iskolai fórumokon, iskolaújságban hasznos tájékozódási pont lehetne a többi diák számára.
4.3. További kutatási irányok Közösségi szolgálat – a fogadó(intézmény) szemével A közösségi szolgálati tevékenység értékelése az 50 előírt óraszám teljesítése után – 2016 júniusa után releváns Tapasztalatok, következtetések, módosítások – 2016 júniusa után
5. FELHASZNÁLT IRODALOM http://www.mmgsz.sulinet.hu/dokument/kozosseg/2014_szept.pdf http://ofi.hu/kerdoiv/nemzeti-pedagogus-kar-es-oktataskutato-es-fejleszto-intezetmonitorozast-megelozo-kerdoive http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=Di%C3%A1koknak http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentById/95 http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=T%C3%B6rv%C3%A9nyi %20h%C3%A1tt%C3%A9r 8
6. MELLÉKLETEK 6.1.
Ábrák
1. 2014 végéig elvégzett órák 40% 35%
30% 25% 20%
15% 10% 5%
0% 0 óra
0-10 óra
10-20 óra 20-30 óra 30-40 óra 40-49 óra
50 óra
Ahogy az ábrán látszik, a diákság több mint harmad része, 37%-a teljesítette az 50 órát az érettségit megelőző 1,5 évvel vagy még azelőtt. 17%-uk végezte el a kötelező órák mintegy felét, azaz 20-30 meglévő órával rendelkezik. Az olyan diákok száma, akik az előírt órák harmadával rendelkeznek, 38. Évfolyamunkon nincs olyan tanuló, aki még ne teljesített volna legalább egy óra szolgálatot. 2. A szolgálatvégzés gyakorisága
50% 40% 30%
20% 10% 0%
9
A diákság fele alkalmanként (például iskolai eseményeken, városi ünnepségeken, programokon) teljesít szolgálatot, míg negyed része havi rendszerességgel látogatja a fogadóintézményeket. Ennél kevesebb tanuló – a megkérdezettek 15%-a – minden héten elvégez legalább egy órát. Vannak olyan diákok is, akik egy nyár alatt vagy egy projekt keretében, tömbösítve teljesítik az előírt óraszámot. 3. Társaság a szolgálatvégzés során4
nincs, egyedül végzi osztálytárssal végzi másik osztályba, évfolyamra járó ismerőssel végzi másik iskolába járó ismerőssel végzi az egész osztály együtt, csoportosan végzi 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
A felmérésből kiderült, hogy a társaság meghatározó tényező, hiszen többen választják a csoportosan is végezhető lehetőségeket. A tanulók 60%-a osztálytársával együtt, közösen, miközben társ nélkül, egyedül 22%-a végez szolgálatot. Iskolán belüli, „másik évfolyamra járó ismerőssel”, legyen az barát vagy testvér, a megkérdezettek közül 20-an, másik intézményben tanuló ismerősével csupán 5 diák teljesít szolgálatot.
4
A kérdőívben több válasz megjelölésére adtunk lehetőséget.
10
6.2.
Fényképek
1. „Egy-másért” – 2013. május
Németh Marianna (a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium koordináló pedagógusa) és Feketéné Póré Mária (a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ mentora)
2. Udvari játék a gyermekekkel – 2014. május
11
3. Kézműves alkotásunk a 4.osztályosokkal – 2014. október
4. Kézműves foglalkozás a 3.osztályban – 2015. január
12
