A K Ö Z P O N T I S T A T IS Z T IK A I H IV A T A L NÉ PESSÉ G TUD O M ÁNYI K U T A T Ó IN T É Z E T É N E K ÉS A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A D E M O G R Á F L A I B I Z O T T S Á G Á N A K KÖZLEMÉNYEI 63.
K Ö Z P O N T I S T A T IS Z T IK A I H IV A T A L N épességtudom ányi Kutató Intézet
Igazgató: M onigl István
ISSN 0134
0093
S o r o z a ts z e rk e s z tő : P o n g r á c z T ib o rn é
Írták: P o n g rá c z T ib o r n é S. M o ln á r Edit
Lektorálta: dr. Őry Im re
A 18 ÉVEN ALULI HÁZAS CSALÁDI ÁLLAPOTÚ ANYÁK TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI, EGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐI
BUDAPEST 1986/3
Statisztikai Kiadó Vállalat Felelős vezető: Kecskés József igazgató Nyomdaüzem - 87-5830-10 Formátum: A/4 Terjedelem: 16 /А/5/ iv
TARTALOM JEGYZÉK
Oldal
II. A F Ő B B E R E D M É N Y E K Ö S S Z E F O G L A L Á S A
-
9
.
I. B E V E Z E T Ő _____________________________________________________________
____________________________
13.
1.
A
fia ta l korban szülő, házas nők t á r s a d a lm i- d e m o g r á f ia i j e l l e m z ő i
_______________
20
2.
A
szülők t á r s a d a lm i- d e m o g r á f ia i j e l l e m z ő i ___________________________________________
27
3. N e v e lk e d é s i körülmények, s z o c ia l iz á c ió s h a t á s o k ______________________________________
29
4.
A
f é r j e k főbb t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i ______________________________________
33
5.
A
m e g is m e r k e d é s t ő l a h á z a s s á g k ö t é s ig __________________________________________
35
6.
A sz ex u ális élet kezdete. A fiatalkorú anyák in form á ltsá ga aszex u ális é l e t r ő l és a v é d e k e z é s r ő l _______________________________________________________________________________
41
7. V é d e k e z é s i gyakorla t, a nem vé d e k e z é s indokai, az alkalm azott fo ga m zá sg átló e s z közök ________________________________________________________________________________________
48
8 . A t e r h e s s é g bekövetkezése, a szülés m e lle t t i döntések
51
________________________________
9. A g y e r m e k s z ü lé s e g é s z s é g ü g y i v o n a t k o z á s a i _____________________________________________ _________________________________________
68
III. T Á B L Á Z A T O K ___________________________________________________________________________________
73
10.
J e le n le g i problémák, j ö v ő r e vonatkozó t e r v e k
5
TÁBLÁZATOK
Oldal 1.
A z e lv é g z e t t osztályok sz á m a a k érdezettek k o rév e s z e r i n t __________________________________
75
2.
J elen leg tanul-e,,a k érdezettek ko rév e s z e r i n t _________________________________________________
76
3.
M eg sz a k ito tta -e tanulmányait a t e r h e s s é g miatt - k o ré v s z e r i n t ____________________________
77
4.
A k érdezettek g a zda sá gi aktivitása korévük s z e r i n t ___________________________________________
78
5.
A kérd ezettek á llom á n y cso portja korévük s z e r i n t _____________________________________________
78
6.
Hányadik munkahelyén d o lgo zik a kérdezett - ko rév s z e r i n t __________________________________
79
7.
A h áza ssá gkötéskor betöltött é le tk o r a k érdezettek k o ré v e s z e r i n t __________________________
79
8.
Házasságkötés elő tti együttélés a k érdezettek k oréve s z e r in t
9.
A házasságkötés és a szülés között eltelt idő a kérd ezettek k oréve s z e r in t
_______________________________
80
_______________
80
10.
A t e h erb e esés időpontja a házasságkötéshez viszo n y ítva , k o ré v s z e r i n t ___________________
81
11.
E ls ő t e r h e s s é g a je l e n l e g i f é r j t ő l s z á r m a z ik - e , k o ré v s z e r in t
______________________________
81
12.
A z első te r h e s s é g házasságon belül k ö vetk ezett-e be, korév s z e r i n t _______________________
82
13.
A kérd ezettek első terh ess égü k idején betöltött életkora,
korévük s z e r i n t ________________
83
14.
A k érdezettek első terh e s s é g é n e k kim enetele,korévük s z e r i n t _______________________________
83
15.
A k érdezettek életben lé v ő gy e rm e k e in e k szám a, korévük s z e r i n t __________________________
84
16.
S zü letés k ori és je l e n l e g i lakóhely a z o n o s -e k o ré v s z e r in t
84
17.
A k érdezettek településtipus s z e r i n t i m e g o s z lá s a korévenként
_____________________________
85
18.
A kérdezettek m egyék s z e r in t i m e g o s z lá s a k o r é v e n k é n t _____________________________________
86
19.
A m e g k é r d e z e tt kikkel lakik együtt, korév s z e r i n t ____________________________________________
87
20.
Laksü rü ség (egy szo bá ra jutó s z e m é ly e k sz á m a ) a k érdezettek k oréve s z e r i n t ___________
88
21.
A f é r j és f e le s é g együttes jö v e d e lm e az anya életkora s z e r i n t _______________________________
89
22.
A z édesanya életkora a k érd ez ettek k oréve s z e r in t
___________________________________________
89
____________________________________________
90
___________________________________
23.
A z édesapa életkora a kérd ezettek k oréve s z e r in t
24.
Életben v a n -e az édesanya, ille t v e a kérdezett hány éves korában halt meg,
25.
A z édesanya iskolai v é g z e t t s é g e a kérd ezettek ko rév e s z e r i n t _______________________________
91
26.
A z édesapa iskola i v é g z e t ts é g e a k érdezettek k oréve s z e r i n t ________________________________
91
27.
A z édesanya fo gla lko zása a k érdezettek k o rév e s z e r i n t _______________________________________
92
28.
A z édesapa fo gla lko zása a k érdezettek k oréve s z e r in t
_______________________________________
92
29.
A z édesanya életkora az első g y e r m e k e szü letése idején a k érdezettek k o rév e s z e r i n t
93
30.
A kérdezett é d e stestvérein e k száma, ko rév s z e r i n t __________________________________________
93
31.
A kérd ezettek n eve lk e d é s i körü lm ényei korévük s z e r i n t _____________________________________
94
32.
A kérdezett édesanyjának n evelk e d ési körülményei, k o ré v s z e r i n t _________________________
95
33. Együtt éln ek -e a kérdezett szülei, k o ré v s z e r i n t _______________________________________________
9'5
korév s z e r in t .
90
____________________________________
96
35. A f é r j életko ra a kérdezett k o rév e s z e r i n t ______________________________________________________
96
36. A f é r j isk o la i v é g z e t ts é g e a k érdezett isk o la i v é g z e t ts é g e s z e r i n t ___________________________
97
34. V á lá s
37.
után m e ly ik s z ü lő v e l élt a kérdezett, ko rév s z e r in t
A szakmunkásképzőt v é g z e t t fé r j e k m e g o s z lá s a a k érdezettek is k o la i v é g z e t ts é g e s z e r i n t . .
7
98
38.
A f é r j j e l e n l e g i fo gla lk o z á s a a kérd ezettek k oréve s z e r i n t ___________________________________
Oldal 98
39.
A leendő f é r j j e l va ló m e g is m e r k e d é s helye a kérdezett k o rév e s z e r i n t _____________________
99
40. A leendő f é r j j e l v a ló m e g is m e r k e d é s és az együttjárás kezdete között eltelt idő a k é r d e zett k o ré v e s z e r i n t ___________________________________________________________________________________ 41. A z együttjá rás kezdete és az e ls ő szex u ális együttlét között e ltelt idő, a kérdezett k oréve s z e r i n t ______________________________________________________________________________________________
99 100
42.
A z együttjárás kezdete és a házasságkötés között e lte lt idő a kérd ezettek koréve s z e r in t ...............100
43.
A sz ex u ális élet kezdete és a t e h e rb e e s é s között eltelt idő, k o ré v s z e r i n t ---------------------
101
/
44.
A sz ex u ális élet kezdetének életk o ra a kérd ezettek k o rév e s z e r i n t __________________________
101
45.
T a n á c s k é r é s a v é d e k e z é s s e l kapcsolatban a k érdezett ko rév e s z e r i n t ______________________
102
46.
K itő l kért tanácsot a kérdezett,
ko rév s z e r i n t __________________________________________________
103
47.
M ilyen tanácsot kapott a v é d e k e z é s s e l kapcsolatban, k o ré v s z e r i n t _________________________
103
48.
Iskolai fe lv ilá g o s it á s a fo g a m z á s g á t lá s r ó l, a kérd ez ett k o rév e s z e r i n t --------------------------
104
49.
Iskolai fe lv ilá g o s ít á s a t e r h e s s é g alatti é le t m ó d r ó l a kérd ez ett k o ré v e s z e r i n t ---------------
104
50.
A szülők tá jékozottsá ga a fiatalkorú sz ex u á lis é le t é r ő l, a k érdezett k o rév e s z e r in t
105
------
51. A k érd ez ett v é le m é n y e a r r ó l, hogy kitől kellene tanácsot kapni a sz ex u á lis é le t r e vonat kozóan, k o rév s z e r i n t _______________________________________________________________________________
105
52. A kérdezett v é le m é n y e a r r ó l, hogy m ily e n s e g ít s é g e t igényelnének a fia ta l lányok, ko rév s z e r i n t ___________________________________________________________________________________________________106 53.
Gondolt-e a rr a , hogy teh erbe eshet a kérdezett,
k o rév e s z e r i n t ____________________________
107
54.
V é d e k e z e t t - e a t e h e rb e e s é s ellen a kérdezett, k o ré v e s z e r i n t _______________________________
107
55.
A v é d e k e z é s m ó d s z e r e az is k o la i fe lv ilá g o s ítá s b a n v a ló r é s z v é t e l s z e r i n t ________________
108
56.
A v é d e k e z é s elutasításának indoka a kérd ez ett k o ré v e s z e r in t
57.
Gondolt-e a t e r h e s s é g m e g s z a k ít á s á ra a kérdezett,
ko rév e s z e r i n t ________________________
109
58.
M ik o r gondolt a rr a , hogy terh es, k o ré v s z e r i n t _______________________________________________
110
59.
Kinek mondta m eg e l ő s z ö r a t e rh e s s é g é t ,
60.
F é r jé n e k m ik o r mondta meg, hogy t erh es, k o r é v s z e r in t
___________________________________
112
61.
Szüleinek m ik or mondta m e g a te rh e s s é g é t, k o ré v s z e r i n t ___________________________________
113
62.
T e r h e s s é g é t az orvo s m ik o r állapította m eg
___________________________________________________
114
63.
A szülők vé le m é n y e a t e r h e s s é g r ő l a kérd ezettek k o ré v e s z e r i n t ___________________________
115
64.
A szü lés m e llett s z ó ló indokok a k érd ez ettek k o rév e s z e r in t
_______________________________
116
65.
Fokozott gondozott terh es v o l t - e a kérdezett, k o ré v s z e r in t
________________________________
117
66.
A fo kozott gon dozásb avétel oka a kérd ez ett k o rév e s z e r in t
__________________________________
118
67.
V o l t - e beteg a t e r h e s s é g alatt, k o ré v s z e r i n t _________________________________________________
119
68.
V o l t - e kórházban a t e r h e s s é g alatt az anya, k o rév e s z e r in t
119
ko rév s z e r in t
______________________________
____________________________________
________________________________
108
Ш
69. A szülés szövőd m én ye a b eteg ség ek n e m z e t k ö z i o s z tá ly o z á s a alapján, az anya életkora s z e r i n t _______________________________________________________________________________________________1 2 0 - 1 2 1 70.
A g y e r m e k s z ü le t é s i súlya az anya k o ré v e s z e r i n t ____________________________________________
122
71.
A t e r h e s s é g i hetek sz á m a az anya k o rév e s z e r i n t _____________________________________________
122
72. A k érdezett v é le m é n y e a r r ó l, hogy m i okozza a legnagyobb problém át, nehézséget, korév s z e r i n t ______________________________________________________________________________________________
123
73. A
kérd ez ett vé le m é n y e a r r ó l, hogy kivá n -e m é g g y e r m e k e t
124
74. A
fia ta lkorú anya cs a lá d te r v e i, ko rév s z e r i n t _________________________________________________
124
75. A
következő g y e r m e k szü letésén ek t e r v e z e t t időpontja a kérd ez ett k o ré v e
s z e rin t_
125
76. A
kérd ez ett továbbtanulási t e r v e i, k o ré v s z e r i n t ______________________________________________
125
77. A
kérd ez ett tanulási t e r v e , k o ré v s z e r i n t _______________________________________________________
126
78. A
kérd ez ett vé le m é n y e a r r ó l , hogy m i é r t nem kíván tovább
126
8
szülni, k o ré v
s z e r i n t --
tanulni, k o ré v s z e r i n t ---
I. BEVEZETŐ
A fe jle t t ip a ri országokban a serd ü lő k o ri te rm é k e n y s é g az elmúlt évtizedben igen különböző képpen alakult. A nyugat-európai o rs z á g o k egy r é s z é b e n az 1970-es évek e l e j i visz o n y la g ala csony fia t a lk o r i t e rm é k e n y s é g e t az é v tiz e d eg ész éb en ala csony és m é rs é k e lte n csökkenő szín von al j e l l e m e z te. A fe jle t t ip a ri o rsz á g o k egy m á sik csoportjában a se r d ü lő k o r i term ék en ys égn ek az előbbinél m a gasabb szín vonala vo lt általános, de a te r m é k e n y s é g i mutatók ebben a kategóriában is időben bizonyos csökkenést mutattak. Néhány k ele t- és d él-e u róp a i országban e z z e l ellentétben az 1970-es évek e l e j i alacsony, v a g y közepes színvonalú fia t a lk o r i term éken ys égbe n t iz év alatt igen e r ő t e l je s növekedés v o lt tapasztalható. A m a g y a r t e r m é k e n y s é g i adatok e le m z é s e alapján M a g y a r o r s z á g a harm adik kategó riába sorolható. M a g y a r o r s z á g o n az utóbbi 15 évben a 18 é v e s n é l fiatalabb anyák t e r m é k e n y s é g e s z á m ottevő em elk ed é st mutatott. A ser d ü lő k o r i t e r h e s s é g e k gyakoriságán ak növekedése első so rba n a biológiai n em i é r é s és a h ázasságkötés között e ltelt idő m egh osszabbodására vezeth ető v i s s z a . A bio lóg ia i és p s z ic h o ló g ia i a k c e le r á c ió következtében a mai fiatalok előbb válnak é r e t té a nem i életre, de ugyanakkor a tanulmá n yi idő meghosszabbodása, a korlátozott anyagi leh ető s ég ek és a serdülők anyagi függősége, a fiatalok többségénél k iz á r ja a túl k o ra i házasságkötés, családalapítás leh etős égét, A fiatalok sz ex u ális a k tiv i tásának fokozódása kapcsolatba,
hozható továbbá a tra d icio n á lis n orm ák t é r v e s z t é s é v e l , a szexualitás
szabadabb, nyilvánosabb tá rg y a lá s á v a l, a két nem elkülönítésének mind nagyobb mértékű m e g s z ű n é s é v e l és nem utolsó sorban a fo ga m z á sg á tló tabletták g y o r s e l t e r je d é s é v e l. A serdülőkoruak szex u ális kapcsolataira sok esetben - első so rba n az é le t k o r r a l magyarázhatóan - felelőtlen ebb magatartás, a fo ga m z á sg á tló esz k ö z ö k e s e tle g e s va gy re n d s z e r t e le n használata je lle m z ő , s ily módon megnő a nem kívánt te r h e s s é g bekövetkezésén ek va ló szín ű ség e. A serdü lőkorú terh es esetén a nem házas csa lá di álla potra, az isk o la i tanulmányokra és egyéb, a fiatal k o r r a l ö ssz efü g g ő okokra v is s z a v e z e th e t ő e n nagyobb v a ló s z ín ű s é g g e l kerül s o r a t e r h e s ség műtéti m e g s z a k ítá s á ra . A z e ls ő te rh e s s é g m e gsz a k itá sa ebben a fia ta l korban a p sz ich ika i traumán túl, mind korai, mind késői e g é s z s é g ü g y i szövőd m én yek et vonhat maga után, a m e ly e k közül talán a le gsú lyosabb a fo g a m z ó k é p e s s é g m egszű nése, v a g y a fe r t ilit á s csökkenése. N e m kevésbé kedvezőtlen azonban a terh ességü ket kihordó, tiz e n é v e s korban anyává lett nők h e ly z e te sem , az a n egativ t á rs a d a lm i hatás, a m e ly a fia t a lk o r i s z ü lésse l, anyasággal együtt já r . A s z ü l é s s e l v é g z ő d ő t e r h e s s é g e k esetében a fiatalkorú anyák többsége nem re n de lkezik m e g fe le lő i s m e retek k el, isk o la i v é g z e t ts é g g e l, s ig y n em csak g y e rm e k e m e g fe le lő gondozására, n e v e lé s é r e nem képes, de gyakran saját iskola i tanulmányai is félbeszakadnak, s a társadalom ba va ló b eille s z k e d é s tekintetében ő maga is, a g y e r m e k e is kisebb e s é l l y e l indul. K ilá tá s a i a k a p c s o la tterem tésre , a m e g fe le lő
csa lá di élet kia lakítására is csökkennek. H ely ze té t tovább rontja, hogy az ese te k nagy r é s z é
ben m e g f e l e l ő támogató csa lá di h á t t é r r e l s em rendelkezik, sőt a társadalom , a környezet t o le r a n c iá ját is n élkülözi.
9
A fia t a l korban teh erbe esett, de talán m ég inkább a fia ta l korban szült nők h elyzete szám os d em o g rá fia i, t á rs a d a lm i és e g é s z s é g ü g y i p roblé m á t vet fel, s e z e k r e a k ér d é s e k re kerestük a v á la s z t a KSH N épességtu dom ányi Kutató Intézet és az O rs zá g os S z ü lé s z e ti Intézet közös,
kérdőives fe lv é t e le n
alapuló v iz s g á la t a során. A kutatási koncepció kialakításakor a serdülő kor fe ls ő határát a 18. életévben határoztuk m eg. E z ugyan e g yb ee sik a nagykorúság m a g y a r korhatárával, de e l t é r a nyugat-európai, é s z a k a m e r ik a i d e m o g rá fia i vizsgála tokban szokásos se r d ü lő k o r i k a te g o riz á lá s tó l. A fia t a lk o r i t e r h e s s é gek k é r d é s é v e l fo g la lk o z ó külföldi s z a k iro d a lo m serdülőnek a 20 éven alu li korcsoportokat n evezi, eg y es esetekben m egkülönböztetve az igen fiatal, 14-17 éves serdülők, il le t v e a 18-19 é v e sek a l c s o portjá t. A n ép ese d éssta tisz tik a i adatok e le m z é s e azonban azt mutatja, hogy M a g y a ro rs z á g o n a 15-19 éves női n épesség t e h e r b e e s é s i és t e rm é k e n y s é g i m agatartása jelen tős mértékben e l t é r a n yu ga t-eu ró pai o rsz á g o k azonos korú női népességén ek t e h e r b e e s é s i és te r m é k e n y s é g i m a gata rtá sá tól. E zen e l t é r é s első so rb a n a r r a vez eth ető v is s z a , hogy a 18-19 éves női n ép ess ég M a g y a ro rs z á g o n nem s erd ü lő k o r i d e m o g r á fia i j e ll e m z ő k e t mutat, hanem inkább a felnőtt női n é p e s s é g r e érvé n y e s te r m é k e n y s é g i m a g a t a rt á s - fo rm á t. A s e r d ü lő k o r i t e r m é k e n y s é g i mutatók é r v é n y e s s é g e M a g y a ro rs z á g o n a 15-17 éves k o rc s o p o rtr a korlá tozódik, v a g y is hazánkban e k o rcs op o rt t e h e r b e e s é s i és t e rm é k e n y s é g i magatartás szem pon tjá ból azonos az európai o rsz á g o k t ö b b ség én e k 15-19 éves női n é p e s s é g é v e l. E bb ől azonban az a következtetés is levonható, hogy M a g y a ro rs z á g o n
a serd ü lők or d e m o g rá fia i szem pontból k o rá b
ban z á ru l le, va gy is nem a 2 0 . hanem a 18. é le t é v é v e l. A 15-19 éves k o rcs op o rt e lt é r ő t e rm é k e n y s é g i magatartásának m a g ya rá z a ta a m a g y a r n é p e s s é g r e j e l l e m z ő ko ra i házasodásban keresendő, abban a tényben, hogy a 19 év e s n é l fiatalabb női n épességen belül a házasok aránya hazánkban lén yeg esen nagyobb, mint a n yugat-európai o rs z á g o k b á r m elyikében. A fia ta lk o r i t e r h e s s é g e k főbb t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i ö s s z e t e v ő it kutatva vizsgála tunkat a t e r hesség kim enetele és az anya családi állapota s z e r in t h árom mintán végeztük, úgy mint: - a terh ességü ket m egsza kittató hajadonok, - a terh ességü ket kihordó, g y e r m e k e t szült, házas családi állapotú fiatalkorúak, - a terh ességü ket kihordó, g y e r m e k e t szült nem házas családi állapotú fiatalkorúak mintáján. A te rh e s s é g m e g s z a k itá s o n átesett serdü lő lányok esetében a d e m o g r á fia i i s m é r v e k mellett, a családi háttér, a n eveltetés körülm ényei, a p a r t n e r r e és a sz ex u ális kapcsola tra vonatkozó i n f o r mációk, a term ék en ys égtö rtén et, a fo g a m z á s g á t lá s i m ó d s z e r e k i s m e r e t e és alkalm azása, valam int a t e r h e s s é g m egsza kittatá sa m e l le t t i döntés oka, a s z ü lő i magatartás, sz ü lői v é le m é n y szubjektív é r t é kelése jelen tik a v izsg ála n d ó tém aköröket. A differen ciá lta b b tá rs a d a lm i kö vetkezm ények miatt r é s z l e t e s e b b v iz s g á la t o t ig é n y el a szü l é s s e l v é g z ő d ő t e rh e s s é g e k t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i hátterének és e g é s z s é g ü g y i vonatkozásainak v i z s gálata. T ek in te tte l azonban a rr a , hogy a fiatalkorúaknál, az o rs z á g o s 7 %-os átlagot j ó v a l meghaladó, mintegy 32-33 %-os a házasságon kívüli s z ü lések aránya, c é l s z e r ű volt megkülönböztetni és külön k é r d ő ív v e l v i z s g á l n i a s z ü lé s k o r m á r házas, ille t v e a nem házas, hajadon csalá di állapotú anyák c s o portját. A házas fiatalkorú anyáknál m eg k ell azonban jeg y ez n i, hogy a serdü lő nők e csoportjának 70 %-ot meghaladó aránya is hajadonként le tt terh es,
és a h á z a s s á g k ö té s re jelen tős ré s z b e n a t e r h e s
ség bekövetkezte miatt került s o r. M ég is a fia ta l nők s z á m á ra a h ázasság t á rs a d a lm i biztonságot.
10
l e g a l iz á lá s t jelent, szem ben a nem házasokkal, akiknél előfordulhat, hogy az apát nem is ism erik , va gy nem akarjá k m egn evezn i, a g y e r m e k apjával va ló kapcsolat m á r megszűnt és helyzetük a g y e r mekszü lés után mindenképpen jó v a l kilátástalanabb, a tá rsa d a lo m m agatartása elitélőbb. Nagy hangsúlyt fektettünk kutatásunkban a t in é d z s e r anya csa lá di hátterének, n e v e lt e t é s i kö rü lm ényein ek fe lt á r á s á r a . Mindkét csoportban vizsg áltu k a családi háttér m ellett az objektiv m e g é l hetés le h e tő s é g e it (um. lakás, jö v e d e le m ), az isk o la i vég z e tts é g e t, a te rh e s s é g és a szü lés k ö rü lm é nyeit, a fo g a m z á s g á tlá s i is m e r e t e k szintjét, a g y e r m e k e lh e ly e z é s é v e l, elta rtá s á v a l kapcsolatos problémákat, az apa adatait. In form álódn i kivántunk az apával v a ló kapcsolat id őtartam áról, a nem házasok esetében a kapcsolat további p er sp ek tiv á já r ó l, a g y e r m e k v á lla lá s családi és tá rs a d a lm i f o gadtatásáról, s az anya további családi, tanulási, ille tv e m un kavégzési t e r v e i r ő l . Végül, de nem u tol só sorban fe lje g y e z t ü k a t e r h e s s é g és a szülés körülm ényeit, le fo ly á s á t és e s e tle g e s szövőd m én yeit, az újszülött és a szülők legfontosabb e g é s z s é g ü g y i p a r a m é t e r e it . A fe lv é t e l t 1983 e ls ő félé véb en hajtottuk v é g r e az o r s z á g ö s s z e s s z ü lé s z e t i és nőgyógyászati intézményében, osztályán. Ennek során az intézményben do lgo zó orvosok, védőnők kérdő ivet töltöttek ki a művi t e rh e s s é g m e g s z a k it á s r a jelen tk ezett lányokkal, i lle t v e a g y e r m e k e t szült házas és nem házas 18 éven alu li nőkkel. A feld olgozh ató és értékelh ető kérd ő ivek szá m a a te rh e s s é g m e g s z a k itá s o n átesett hajadonoknál 1135, a házas csa lá di állapotú anyáknál 139 3, a nem házas csalá di állapotú anyáknál 950. A h árom minta főbb m egá lla pitásait, az adatok é r té k e lé s é t három külön kiadványban adjuk k ö z re. " A te rh e s s é g m e g s z a k itá s o n átesett 18 éven aluli hajadonok t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i " cim en az e ls ő a KSH Népességtu dom ányi Kutató Intézet
K ö z le m é n y e i 62. számaként (1986/2)
jelen t m eg. A je le n kiadvány a 18 éve sn é l fiatalabb korban g y e r m e k e t szült házas anyák v i z s g á l a t i adatait t a r t a lm a z z a . V ég ü l ezt követi majd a harmadik kötet, a m e ly a 18 év e s n é l fiatalabb korban há zasságon kivül g y e r m e k e t szült anyák vizsg ála tá n a k e r e d m é n y e it fo g la lja ö ssz e.
11
II. A FŐ BB ER ED M ÉNYEK Ö SSZEFO G LALÁSA
A h á z a s f i a t a l k o r ú a n y á k v i z s g á l a t a s o r á n 1 3 3 3 18 é v e n a l u l i , g y e r m e k e t s z ü l t n ő v e l b e s z é l g e t t ü n k é s t ö l t ö t t ü n k k i k é r d ő í v e t . Á t l a g é l e t k o r u k 16, 5 é v v o l t . A h á z a s s á g k ö t é s é s a g y e r m e k s z ü l é s - v a g y is a z a d a t f e l v é t e l - id e jé n b e t ö ltö t t é l e t k o r k ö z ö tt á t l a g o s a n m i n te g y 5 h ó n a p e l t é r é s v an , de ta lá ltu n k a m e g k é r d e z e t te k k ö z ö tt o ly an s z e m é ly e k e t is, a k ik m á r két éve h á z a s s á g b a n é ln ek . A h á z a s s á g k ö t é s k o r i á t l a g é l e t k o r 16, 1 é v . A fia ta l a n y á k ra v isz o n y la g a la c so n y isk o lai v é g z e ttsé g je lle m z ő : az e lv ég z ett o sz tály o k á t l a g o s s z á m a 8, 5 o s z t á l y . A s e r d ü l ő k o r ú a n y á k i s k o l a i v é g z e t t s é g i m u t a t ó i m e s s z e e l m a r a d n a k a k o r o sz tály e g é s z é re je lle m z ő érté k e k tő l.
Az e lv é g z e tt o sz tály o k átlag o s s z á m a a te lje s körű női n é p e ssé g n é l és a g y e rm e k e t sz ü lt an y ák n ál A z elv é g z e tt o sz tály o k á tla g o s s z á m a
Kor
te lje s női n ép esség n él
fiatalk o rú h áz as anyáknál
15 é v e s e k
8, 3
7 ,8
16 é v e s e k
9, 0
8, 2
17 é v e s e k
9, 6
8, 9
A z ad a to k b ó l m e g á lla p íth a tó ,
hogy isk o la i v é g z e tts é g te k in te té b e n a fia ta lk o rú anyák c s o p o r t
ja je le n tő s m é r t é k b e n h á t r á n y o s h e ly z e tű n e k te k in th e tő . A z o r s z á g o s á tla g o k tó l v aló e l m a r a d á s , az e lv é g z e tt o sz tá ly o k a la c s o n y a b b s z á m a két té n y e z ő re v e z e th e tő v is s z a . E g y fe lő l a la c s o n y az á lta lá n o s i s k o l a i t a n u l m á n y o k b e f e j e z é s e u t á n t o v á b b t a n u l n i k í v á n ó k a r á n y a . M i n d ö s s z e 35, 3 % k e z d t e m e g t a n u lm á n y a it a középfokú o k ta tá s v a la m e ly típ u sá b a n , e z e n b elül m e g h a tá ro z ó a s z a k m u n k á s k é p z ő (22, 8 %). A z a l a c s o n y i s k o l a i v é g z e t t s é g m á s i k o k a a t a n u l m á n y a i k a t f é l b e h a g y o k v i s z o n y l a g m a g a s a rá n y á b a n k e re s e n d ő . A m in tá b a k e rü lt fia ta l nők m in te g y 1 / 3 - a s z a k íto tta m e g ta n u lm á n y a it,
de a
m e g s z a k ítá s oka c s a k az e s e t e k k ise b b r é s z é b e n v o lt a je le n t e r h e s s é g g e l ö s s z e fü g g é s b e h o zh a tó . A zt m o n d h a tju k te h á t, hogy n e m a g y e r m e k s z ü lé s az e ls ő d le g e s oka az a la c s o n y is k o la i v é g z e tts é g n e k , h a n e m a z a la c s o n y is k o la i v é g z e tts é g b e n , a k ü lö n b öző okok m ia tt m e g s z a k a d ó ta n u lm á n y o k b a n a s e r d ü lő k o r b a n s z ü l é s r e v á l la l k o z ó n ő k a l a c s o n y k u l t u r á l i s ig é n y e ju t k i f e j e z é s r e é s a z a l a c s o n y k u l t u r á lis sz ín v o n al m in teg y p re d e s z tin á lja őket a fia ta lk o ri h á z a s s á g k ö té s r e és g y e r m e k v á lla lá s r a . K é r d e z e t t j e i n k t ö b b s é g e (63, 7 %) a s z ü l é s t m e g e l ő z ő e n m u n k a v i s z o n y b a n á l l t . A g a z d a s á g i la g a k tiv a k a r á n y a függ a z i s k o l a i v é g z e t t s é g t ő l ,
a k o rév tő l és az etn ik ai h o v a ta rto z á s tó l. Az a la c so n y
- 8 á l ta l á n o s t be n e m f e je z e tte k - is k o la i v é g z e tts é g ű e k , a f ia ta la b b a k (14-15 é v e s e k ) és a cig án y s z á r m a z á s ú a k k özött m a g a s a b b az e l ta r t o t t a k a r á n y a , m in t a m u n k á b a á lló k é . A z á lta lá n o s a n a la c s o n y is k o lá z o ttsá g és a rö v id m u n k av iszo n y rá n y o m ja bély eg ét a fia ta lk o rú h á z a s an yák fo g lalk o zá si s tr u k t ú r á j á r a i s . S z e l l e m i m u n k a k ö r b e n 9 % - u k t e v é k e n y k e d i k , a s z a k m u n k á s o k a r á n y a i s c s a k 12, 1 %. A t ö b b s é g e b b ő l k ö v e t k e z ő e n b e t a n í t o t t - (55, 8 %), i l l e t v e s e g é d m u n k á s (17, 8 %). F i a t a l k o r u k h o z
13
k é p e st elég m a g a s a m u n k a h e ly e t v á lto z ta tg a tó k a rá n y a ,
m in teg y e g y n e g y ed ü k m á s o d ik v ag y tö b b e d ik
m u n k a h e ly é n d o lg o z ik . A m in ta r e g io n á lis e lo s z lá s á t te k in tv e m e g á lla p íth a tó P e s t é s S z a b o lc s - S z a tm á r m e g y e t ú l sú ly a,
e k é t m e g y é b ő l k e r ü l t ki a m e g k é r d e z e t t e k e g y n e g y e d e . T e l e p ü l é s t í p u s o k s z e r i n t e l e m e z v e
m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a t ö b b s é g (65, 2 %) k ö z s é g e k b e n l a k i k é s a l e g a l a c s o n y a b b a r á n y t a f ő v á r o s i l a k o s o k k é p v i s e l i k (6, 8 %). A fia ta lk o rú h á z a s anyák la k á s k ö rü lm é n y e ik e t tek in tv e h aso n ló an k ed v ező tlen h ely zetb en v a n nak,
m int a fiatal h á z a so k á lta lá b a n . A te h e rb e e s e tt,
m a jd h á z a s s á g o t k ö tö tt s e r d ü lő k tú ln y o m ó t ö b b
s é g é t (75 %) a s z ü l ő k f o g a d j á k be l a k á s u k b a . A h á z a s p á r o k n a k m i n d ö s s z e 25 % - a é l a s z ü l ő k t ő l f ü g g e t le n ü l. A s z ü lő k k e l la k ó f ia ta lo k k o m f o r to s a b b ,
d e z s ú f o l t a b b k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t é l n e k . A 10C s z o b á r a
j u t ó s z e m é l y e k s z á m a - a z e g é s z m i n t á r a v o n a t k o z ó a n - 22 5 fő é s e z j e l e n t ő s e n m a g a s a b b m i n t a z o r s z á g o s á t l a g (151 f ő / 1 0 0 s z o b a ) . A fia ta lk o rú an y án ak és fé rjé n e k eg y ü ttes jö v e d e lm é t c s a lá d i ö ssz jö v e d e le m k é n t kezelve és k a te g o riz á lv a m e g állap íth ató , hogy a s e rd ü lő k o rb a n g y e rm e k e t v állaló h á z a s p á ro k anyagi h ely ze te igen r o s s z .
M ig a z 1 9 8 2 . é v i o r s z á g o s j ö v e d e l e m f e l v é t e l a d a t a i s z e r i n t a 29 é v e s é s f i a t a l a b b a k t í v
k e r e s ő h á z t a r t á s f ő k e s e t é b e n a c s a l á d o k 13, 6 % - a r e n d e l k e z i k 6 0 0 0 F t a l a t t i j ö v e d e l e m m e l ,
addig
m i n t á n k e s e t é b e n a t ú l n y o m ó t ö b b s é g (64, 4 %) a h a v i 6 0 0 0 F t - o t n e m m e g h a l a d ó k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k . A z a la c s o n y jö v e d e le m m e l r e n d e lk e z ő k m a g a s a r á n y a a h á z a s p á r o k ig en f ia t a l é l e t k o r á r a , a z a la c s o n y is k o la i v é g z e t ts é g r e , a rö v id m u n k a v is z o n y r a é s az e l ta r to t t, n e m d o lg o zó f e le s é g e k v is z o n y la g j e l e n tő s a r á n y á r a v ez eth ető v is s z a . A fia ta l h á z a s p á ro k an y ag i h e ly z e té n e k m e g íté lé s é n é l u g y an ak k o r fi g y e le m b e k ell v enni, hogy a s z ü lő k k e l való g y a k o r i e g y ü ttla k á s k ö v e tk e z té b e n fe lte h e tő e n je le n tő s m é rté k ű a fiatalo k k ö zv e tle n a n y a g i tá m o g a tá s a ,
a f e lm e r ü lő k ö ltsé g e k egy r é s z é n e k a sz ü lő k r é s z é
rő l tö rté n ő átv á lla lá sa . A s e r d ü l ő a n y á k 12, 5 % - á n a k v o l t - b e v a l l á s u k s z e r i n t - k o r á b b i s z ü l é s z e t i e s e m é n y e . E z e n b elül 6 % v o lt a s z ü lé s e k ,
2, 8 % a t e r h e s s é g m e g s z a k i t á s o k é s 1, 7 % a s p o n t á n v e t é l é s e k a r á n y a .
A k o rá b b i s z ü l é s z e t i e s e m é n y e k az e s e te k tö b b s é g é b e n m é g a h á z a s s á g k ö té s e lő tt tö r té n te k . A s z ü lő k és a f i a t a lk o r ú a n y á k t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i j e l l e m z ő i k ö z ö tt ig e n s o k h a s o n ló s á g , a z o n o s s á g m u t a t h a t ó k i.
A f i a t a l k o r ú h á z a s n ő k tú ln y o m ó tö b b s é g é n e k é d e s a n y ja is v is z o n y la g f ia t a l.
A z é d e s a n y á k r a á l ta l á b a n ig e n a l a c s o n y i s k o l á z o tts á g j e l l e m z ő .
36, 5 % - u k n e m f e j e z t e be a z á l t a l á n o s
i s k o l á t ( e z e n b e l ü l 5, 6 % e g y á l t a l á b a n n e m j á r t i s k o l á b a ) , a z e g y e t e m e t v é g z e t t e k a r á n y a 0, 6 % (8 s z e m é ly ). Az a la c s o n y is k o la i v é g z e tts é g k ih at a fo g la lk o z á s i s t r u k t ú r á r a is . A m u n k a v is z o n y b a n á l ló k n a k c s a k n e m f e l e (43 %) s e g é d m u n k á s é s m i n d ö s s z e 9 % - u k t e v é k e n y k e d i k s z e l l e m i m u n k a k ö r b e n . V i s z o n y l a g m a g a s (29 %) a h á z t a r t á s b e l i e k a r á n y a . A z é d e s a p á k e s e t é b e n a z i s k o l a i v é g z e t t s é g s z í n v o n ala v a la m iv e l m ag asab b ,
d e m é g ig y i s j e l e n t ő s e n e l m a r a d a z o r s z á g o s á t l a g t ó l . F o g l a l k o z á s u k a t
t e k i n t v e a t ö b b s é g s z a k - é s b e t a n í t o t t m u n k á s (43, 9 %), s z e l l e m i m u n k á t 4 % v é g e z . M e g k e l l j e g y e z n i, h o g y ig e n m a g a s a z é d e s a n y j a / é d e s a p j a é l e t k o r á t ,
isk o lai v é g z e ttsé g é t vagy fo g la lk o z á sá t n e m
i s m e r ő k a r á n y a . A z é d e s a n y á r a v o n a t k o z ó a d a t o k e s e t é b e n 7 - 8 %, a z é d e s a p á k e s e t é b e n p e d i g 1 3 - 1 7 %. A fiata lk o rú anyák c s a lá d i h á tte r é r e általáb a n a m a g as te s tv é rs z á m ,
a sokg y erm ek es c s a lá
d o k n a g y o b b g y a k o r i s á g a j e l l e m z ő . A m e g k é r d e z e t t e k t ö b b s é g e (56, 1 %) 3 v a g y t ö b b g y e r m e k e s c s a l á d b ó l s z á r m a z i k , e z e n b e l ü l 24, 6 % a z ö t - , v a g y t ö b b g y e r m e k e s c s a l á d b ó l s z á r m a z ó k a r á n y a . A v i z s g á l t s e r d ü l ő k é d e s a n y j á n a k t ö b b m i n t f e l e (51 %) 20 é v e s k o r a e l ő t t m e g s z ü l t e e l s ő gy erm ek ét,
e z e n b e l ü l 15, 5 % u g y a n c s a k s e r d ü l ő k o r b a n ,
14
v a g y is a 18. é l e té v e e lő tt.
A z általunk v i z s g á l t serdülő anyák 17 %-a vo lt cigány szá rm azá sú , v a gy is az alacsonyabb i s kolai v é g z e tts é g , a hátrányos fo g la lk o z á s i struktura, a magasabb t e s t v é r s z á m nem első so rb a n a cigány szá rm a z á sú a k a rán yára vez eth ető v is s z a , bár k étsé gtelen , hogy e csoportban a d e m o g rá fia i je l l e m z ő k az átlagosnál is kedvezőtlenebbek. A fiatalkorú anyák többsége t ö b b é-k ev ésb é ren dezett családban nevelkedett, va gy legalá bbis e r r e lehet következtetni a házasságban élő szülők csaknem 70 %-os arányából. M in tegy 1/3 esetében a csa lá di háttér vá lá s v a g y v a la m e ly ik szülő halála miatt m egleh etősen re ndezetlen vo lt és további 18 esetben a fiatalkorú s z ü le i soha nem éltek együtt, v a g y egyáltalában nem tudott se m m it a s z ü le ir ő l. A nevelkedés k ö rü lm é n y e irő l megállapítható, hogy a túlnyomó többség (90, 5 %) csak családban
n e
velkedett, a fennmaradó arány pedig ré s z b e n családban, ré s z b e n nevelőotthonban, ille t v e n e v e lő s z ü lőknél, Mintegy 3, 2 %-ot k ép viselt a zok aránya, akik e g é s z eddigi életük során nélkülözték a csalá di környezetet, soha nem éltek szüleik kel, soha nem éltek családban, A f é r j e k főbb t á r s a d a lm i- d e m o g r á f ia i j e l l e m z ő i közül röviden az é le t k o r i m e g o s z l á s r ó l , az isk o la i v é g z e t t s é g r ő l és a fo g la lk o z á s i stru ktú ráról. A serdülő anyák h á z a s tá rs a ir a ugyancsak fiatal korstruktura j e l l e m z ő . 16 %-uk maga is t in é d z s e r - k o r ú (19 éves és fiatalabb), a többség (60, 6 %) p e dig a 20-24 éves korcsoportba t a rto z ik . A fé r j e k isk o la i v é g z e t ts é g e meghaladja ugyan a serdülő f e lesé gét, de e lm a r a d a hasonló korú f é r f i n é p e s s é g r e j e l l e m z ő o rs z á g o s átlagtól. A z általános iskola b e f e je z é s e után 62 %-uk tovább tanult, ezen belül első so rb a n szakmunkásképző
intézetekben. E g y e
tem e t csupán egy s z e m é l y v é g z e tt. A z iskolai v é g z e t ts é g behatárolja a m un kavégzési leh etőségek et is. A fiatalkorú anyák h ázastársain ak csaknem fele (43 %) szakmunkás, s z e l l e m i munkakörben mind ö s s z e 2, 7 % dolgozik. V is z o n y la g jelen tős a sorkatonai szolgálaton l é v ő fé r je k aránya. A fia ta l korban szült, házas családi állapotú nőkre általánosan j e l l e m z ő - m á r életkorukból is k ö v e t k e z ik - ,hogy a partnerükkel, leendő férjü kkel va ló m e g is m e r k e d é s és a házasság megkötése között igen rö v id idő t e lik el. A m e g is m e r k e d é s elsősorban szó ra ko zó h elyen , társaságban történik (47, 2 %). E z a k a p cs o la tterem tési fo r m a j e lle m z ő b b a munkaviszonyban álló és magasabb isk o la i v é g z e t ts é g ű nőkre, valam int a kvalifikáltabb munkát v é g z ő , fiatalabb fé r fi a k r a . A z utcai i s m e r e t s é g az idősebb, segédmunkás fé r fia k körében vo lt v a l a m i v e l gyakoribb. A s z o m s z é d s á g i, csalá di kapcso latok azonos arányban m in tegy 12-12 %-os g y a k o r is á g g a l fordultak elő. A z isk o la i i s m e r e t s é g e k a r á nya - a m e g k é r d e z e tte k és p a rtn ere ik fiatal kora e lle n é r e - igen alacsony volt. A m e g is m e r k e d é s t igen gy orsa n követi az un. együttjá rás kezdete, mintánk 65 %-ánál a két időpont gy a k o r la tila g eg ybeesik. A z átlagosnál is rövid e b b a m e g is m e r k e d é s és az együttjárás közötti idő, ha az i s m e r e t s é g sz ó ra k o zó h elyen va gy az utcán jött lé t r e . A z együttjárás és az e ls ő sz ex u ális kapcsolat közötti időtartam v a l a m i v e l megnyujtottabb, bár 30, 4 % esetében 1-2 hónapon belül s o r került az e ls ő sz ex u ális eg yü ttlétre. A z eg yü ttjá rás i idő hossza e rő se n függ az isk o la i v é g z e tts é g tő l, amennyiben magasabb isk o la i vég zetts égű ek esetében a kapcsolat is megalapozottabb, v is z o n y la g hosszabb is m e r e t s é g után kerül csak s o r a kapcsolat e l m é l y ít é s é r e , az e ls ő n em i é r in t k e z é s r e . A z e ls ő sz ex u ális együttlét után a t e r h e s s é g igen rö v id időn belül bekövetkezik: 20 % esetében 1 hónapon belül, további 21, 5 %-nál pedig 1-2 hónap alatt. Miután a serdülő lányok a r r a törekednek, hogy g y erm ekü k m á r házasságban, " l e g á l i s " csa lá di státuszban szü lesse n meg, az e g é s z időszak az együttjárás kezdetétől a h áza ssá g kö tés ig igen lerövid ü l, 41 %-uknál nem
haladja m e g az egy évet.
15
A fia talk orú házas nők több mint l / 3 - a a h ázasságkötést m e g e lő z ő e n - később f é r j é v e l h oss za b b -rö vid eb b ideig é le t t á rs i kapcsolatban élt. A z e lő z e t e s együttélés első so rb a n a cigány s z á r mazásuakra, az alacsony - 8 általánosnál alacsonyabb - isk o la i v é g z e tts é g ű nőkre és a s e g é d - va gy betanított munkás, m ezőgazdaságban fiz ik a i munkát v é g z ő f é r fia k r a j e l le m z ő . Min él rövidebb idő t e lik e l a házasságkötés és a szülés között, annál nagyobb a va ló szín ű ség e, hogy a házasságkötést együttélés,
é le t t á r s i kapcsolat e lő z te meg.
A z általunk v iz s g á l t mintában a serdülő anyáknak 72, 2 %-a kötött terh ese n házasságot. Ha az együttélőket is fig y e le m b e vesszük, azt mondhatjuk, hogy m in d ö ssze 19 %-ot k ép viselt azok aránya, akik csak a házasságkötés után éltek együtt férjü kkel, i ll e t v e a t e r h e s s é g is csak az esküvő után kö vetkezett be. A serdülő anyák 50 %-ot is meghaladó arányánál a g y e r m e k a házasságkötés utáni 7 hó napon belül m e gszü letett. E z e n belül 8 , 4 %-nál a házasságkötés és a szü lés hónapja azonos volt, v a g y is a h áza ssá g k ö tés re ugyancsak az utolsó pillanatban került s o r. A serdülőkorú anyákra általában az igen fiatalon m egkezdett sz ex u ális élet a je l l e m z ő . -Többségüknek (55, 5 %) 15 éves k o rá ra m á r legalább e g y sz ex u á lis kapcsolata volt. A k o ra i n em i élet azonban nem k iz á r ó la g a fia t a lk o r i s z ü l é s s e l hozható kapcsolatba, v is z o n y la g magas azoknak a fia t a l korú anyáknak az aránya, akiknél a szexu ális élet kezdete és a szü lés között 2 év vagy annál hosszabb idő telt el. A sz ex u ális élet kezdetének életkorá t alapvetően b efoly á s olja a családi háttér, az a minta - első so rba n az anya példája - ,a m e ly e t a serdü lő élete során a családban tapasztalt. Abban az esetben, ha az anya maga is serdülőkorban szülte m eg e ls ő g y e rm e k é t, nagyobb a va ló szín ű ség e, hogy lánya is igen gának talabb
fiatalon l é t e s í t i e ls ő sz ex u ális kapcsolatát. D iffe r e n c iá ló tén y ez ő továbbá az anyának, i lle t v e m a a serdülőnek az isk o la i v é g z e t ts é g e . M inél alacsonyabb az isk o la i v é g z e t t s é g szintje, annál f i a korban kerül s o r az e ls ő nem i é r in t k e z é s r e . V á lá s vagy h alá leset miatt csonka családban n e v e l
kedett serdü lők esetében ugyancsak gyakoribb, hogy igen fiatalon sz ex u ális kapcsolatot létesíten ek . A z a tény, hogy a serdülő hány éves korában kezd el szex u ális életet élni, hatással van az e g é s z kapcsolat j e l l e g é r e . M in él idősebb korban kerül s o r az e ls ő n em i aktusra, annál nagyobb a va ló színű sége, hogy ezt egy hosszabb, m egalapozottabb kapcsolat, i s m e r e t s é g e l ő z i m eg. A szülők tájékozottsága g y erm ekü k szex u ális é le t é v e l kapcsolatban fordítottan arányos a s zex u ális élet kezdetének éle t k o rá v a l és a szülők isk o la i v é g z e t t s é g é v e l . A z ok a ko ra i szexu ális kapcsolatot lé t e s ít ő serdülők édesanyjának d e m o g r á fia i j e l l e m z ő i r e vezeth ető v is s z a . A serdü lők e r é tegének édesanyja maga
is fiatalon kezdett sz ex u á lis életet élni, jelen tős ré s z ü k ugyancsak t iz e n é v e s
korában hozta v i lá g r a e ls ő gy e rm e k é t, sok esetben cigány szá rm azá sú a k és ala csony isk o la i v é g z e t t ségűek. így a fia ta l lány könnyebben, az e r k ö l c s i felh áborodás és f e l e l ő s s égrevon ás nélkül
t á jé k o z
tathatta s z ü leit saját p a rtn erk ap cso latá ró l. Abban az esetben, ha a szülők in form áltak vo ltak g y erm ekü k sz ex u ális kapcsola táról, megnő a va ló sz ín ű ség e annak, hogy a serdülő tanácsot kért s z ü le it ő l a szex u ális élettel, fo g a m z á s g á t lá s s a l kapcsolatban.
Általában azonban a tanácsot k érő serdülők aránya igen alacsony, m in tegy 1/4-ük f o r
dult ta ná csért szükebb, va gy tágabb kö rnyezetében valakihez, a m ik o r szex u ális életet kezdett élni. A fe lv ilá g o s ítá s b a n az édesanyáknak m egh atározó s z e r e p e van, a serdülő lányok m integy fe le é d e s anyjához fordult. Megállapítható, hogy akik ta n á csé rt fo rdultak környezetükhöz, általában m e g le h e t ő sen konkrét útbaigazítást kaptak, többnyire magának a fo g a m z á sg á tló eszkö znek a m e g n e v e z é s é v e l . A tanácsot kért fiatalok ala csony aránya n em mond ellen t annak a ténynek, hogy a fiatalkorú anyák voltaképpen igényelnék a nagyobb törődést, s e g ít s é g e t környezetüktől. M in dö ssze 1, 8 % állította, hogy k ielé g ítő fe lv ilá g o s ítá s b a n r é s z e s ü lt . A z anya fe le lő s s é g é t , s z e r e p é n e k je le n tő s é g é t bizonyítja, hogy
16
a p á rv á la sz tá ssa l, a szexu ális élettel, a fo g a m z á s g á t lá s s a l kapcsolatos kérdésekben túlnyomó t öb b ség ben elsősorban édesanyjukhoz, szeretn én ek fordulni. A z 1973. évi m in is z te rta n á c s i h atározat alapján az á lla m i oktatás e g é s z re n dszerében b e v e z e t é s r e került a csalá di élettel, a c s a lá d t e r v e z é s s e l kapcsolatos i s m e r e t e k oktatása. A z oktatás kö t e le z ő je lle g é n e k ellentmondani lá tszik, hogy a m e g k é r d e z e tt serdü lő anyák 60, 9 %-a állitotta csupán, hogy hallott az iskolában a nem kivánt te h e rb e e s é s e llen i v é d ek ez és le h e t ő s é g e ir ő l. A fo g a m z á s g á tlá s i kérdésekben való tájékozottság m é rték e s z o ro sa n összefü gg a fia ta l anya isk o la i v é g z e t t s é g é v e l és a sz ex u ális élet kezdetének életk o rá va l. A z iskola i v é g z e t ts é g e m e lk e d é s é v e l lin eá risa n nő a f e l v i l á g o sításban r é s z e s ü lt e k aránya, a különbség a legalacson yabb és a legm agasabb v é g z e t t s é g i szint között a 60 %-ot is meghaladja. A z iskola i f e l v i lá g o s it á s ban és a környezetüktől tanácsadásban r é s z e s ü lte k arányát együttesen fig y e le m b e v é v e megállapíthatjuk, hogy 30, 6 % egyik fo r r á s b ó l sem rendelkezett in form á ció va l, v a gy is csaknem eg yh arm a d ra a t e lje s tájékozatlanság, a szexu ális é le tte l kapcsolatos is m ereth iá n y a j e l l e m z ő . Meg kell azonban jeg y ez n i, hogy e kedvezőtlenül ala csony arányokból nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni a családi é le t r e n e v e lé s e r e d m é n y te le n s é g é r e vonat kozóan, e z e k az adatok a fia ta l korban szült anyák sajátos c s o p o rtjá ra és nem a k o ro s z tá ly e g é s z é r e helytállóak. A serdülő anyák túlnyomó többsége (80, 5 %) a fiatalon m egkezdett és több-kevesebb r e n d s z e r e s s é g g e l folytatott szex u ális élet során nem tett se m m it a t e h e rb e e s é s m e g e lő z é s é r e . A v éd ek ez és elu tasítása azonban nem k iz á ró la g az is m ereth iá n y ra , a n em tö rő döm m a g ata rtá sra vez eth ető v is s z a . A 18 éves koruk előtt g y e r m e k e t szült anyák három, jó l elkülöníthető csoportja figyelh ető meg. A z egyik csoportba (2 1 , 1 %) azok a fia ta l nők tartoznak, akik tudatosan nem kívántak teh erbe esni, s en nek érdekében - sike rtelen ü l ugyan - fo ga m z á sg á tló esz k ö z t (általában orá list, ezen belül a többség P o s t in o r t ) alkalmaztak. A nem véd ek ező k kisebb r é s z é t (37, 5 %) az ism erethiány, a v é d e k e z é s i m ó d s z e r e k t ő l va ló f é l e le m va gy az e g é s z s é g ü g y i s z e r v e z e t t e l kapcsolatos problém ák (nem akart o rvo sh oz fordulni, az o rv o s nem irta f e l fia ta l kora miatt, de mást s em ja v a s o lt) m otiválták. Nagyobb részüknél (41, 4 %) azonban egy tudatos g y e r m e k v á lla lá s i szándék, szándékos te h e rb e e s é s és g y e r m e k s z ü lé s volt kimutatható. A z t mondhatjuk tehát, hogy a serdülőkorban anyává lett nők nem jelen téktelen hányada a fia ta lkori, az általános tá rs a d a lm i m e g ít é lé s s z e r in t idő elő tti g y e r m e k s z ü lé s t t e r m é s z e t e s n e k ta rtja és ugyanolyan pozitívan éli át, mint ez az idősebb korban anyává lett nők esetében tapasztalható. A nem v éd ek ez és általános gy a k o rla tá ra v is s z a v e z e th e tő , hógy az e ls ő szexu ális ér in tkezés t követően a t e r h e s s é g igen gy orsa n bekövetkezik. A m e g k é r d e z e tte k csaknem felén él kevesebb mint 2 hónap telt el a szexuális kapcsolat l é t r e jö t t e és a te h e rb e e s é s között. A t e rh e s s é g e k csaknem h á r o m negyede (72, 2 %) m á r a házasságkötés előtt bekövetkezett. A házasságkötés utáni te h e rb e e s é s e l s ő sorban az idősebb - 16-17 éves - és az alacsonyabb iskola i vég z etts égű fia ta lok ra j e l le m z ő , s ennek oka, hogy körükből kerülnek ki az igen fiatalon házasodott és m á r többedik, második vagy harmadik gyerm ekü ket szülő serdülők. A fiatalkorú, házas nők közül csak igen kevesen (16, 3 %) em lítették, hogy fe lm e r ü lt bennük a te rh e s s é g megszakittatásának gondolata. V élh ető azonban, hogy a tudatos, vagy tudatalatti k o r r e k ciós hatás miatt a tén yleg esen nem kivánt t e r h e s s é g e k aránya ennél magasabb. A m ű vi abortusz go n dolata ré s z b e n az igen alacsony isk o la i v é g z e t t s é g g e l re ndelkezőkben (akiknél g y a k o ri a többedik t e r h esség és a m á r élő g y e r m e k ) ré sz b en a nyolc általános után tovább tanulókban (akik a te rh e s s é g m i att m egszakították tanulmányaikat) m e rü lt fel.
17
A te rh e s s é g m egtartását, a szü lés m e lle t ti döntést nagym értékben befoly ásolja , hogy a fiatal nők m ik o r vették é s z r e terh ességü ket és hogy m ik o r in form álták e r r ő l környezetüket, m ik o r fo r d u l tak orvo sh oz. Általában megállapítható, hogy a t e r h e s s é g bekövetkeztét a fia ta l nők csaknem k ivé te l nélkül (93,2 %) időben, a kritikus 12. héten belül é s z r e v e t t é k . A t e r h e s s é g é s z le lé s é n e k átlagos id ő pontja a te r h e s s é g 6 - 8 . hete. A serdü lő nők többsége (79, 3 %) ezt követően e l ő s z ö r partnerének, l e endő fér jén ek s z ó l a t e r h e s s é g r ő l, jó v a l kisebb részük az
édesanyjának (16,8 %). A partnerek, fé r je k
in form á lá sa az esetek többségében (87, 1 %) ugyancsak a 12. héten belül megtörténik, v a g y is v i s z o n y lag alacsony azok aránya, akik "időn túl" tájékoztatták partnerüket, azokat töb b é-k ev ésb é kész h elyzet e lé á llítva . A szülőknek a te r h e s s é g e t m á r jó v a l későbbi időpontban jelen tik be, sőt m integy 5 % e g y á l talában nem sz ó lt szüleinek t e r h e s s é g é r ő l. K isk orú a k ról lévén szó, nem m e llé k e s körülmény, hogy a szülők hogyan fogadták a hirt l á nyuk t e r h e s s é g é r ő l . F ig y e le m b e k ell azonban venni, hogy s z ü l é s s e l v é g z ő d ő t e r h e s s é g r ő l van szó, va gy is a szülők magatartása is változhatott a t e r h e s s é g során és a m e gk é r d e z e tt is e s e tle g szépíthette az e ls ő n egativ reakciókat. A szülők egynegyede örült lánya terh ességén ek, t e r m é s z e t e s n e k tartotta. E z e ls ő s o rb a n azokra az e s e te k re je l le m z ő , ahol a t e r h e s s é g a házasságkötés után következett be, i lle t v e az édesanya h ázta rtá sb eli va gy alacsonyan kvalifik ált dolgozó volt, va gy a m e g k é r d e z e t t maga is munkaviszonyban állt. A le g je lle m z ő b b szü lői m agatartás azonban a közöm bösség, a dolgokba va ló b ele tö rő d és volt, a m i a szülők 40, 4 % - á ró l vo lt kimutatható, ezen belül első so rba n a magasabb iskola i végzettségű , kvalifikáltabb munkát v é g z ő édesanyák és édesapák esetében. Nagyon markáns a t e lje s e n negativ s z ü l ő i motívumok csoportja (30, 1 %). A z ebbe a kategóriá ba ta rto z ó szü lői v éle m én y ek a "haragudtak, veszekedtek, sz ég yellték , megdöbbentek" m agatartástól, a t e r h e s s é g megszakittatásának javaslatán át eg ész en az " e l z a v a r t á k otthonról" re a k c ió ig t e rje d te k . E n egativ re a g á lá s első so rba n a z ok ra a s z ü lő k re j e ll e m z ő , akik nem tudtak korábban lányuk sz ex u ális é le t é r ő l, a t e r h e s s é g r ő l is vis z o n y la g k é sőn értesültek, vala mint azokban az esetekben, a m ik o r a házasságkötés és a szülés között csak igen rö v id idő telt el. A t e r h e s s é g é s z l e lé s e után a serdü lők átlagosan csaknem e g y hónapos k é s é s s e l fordulnak o r vosh oz. E halogató m agatartás eredm ényeként m in tegy 30 %
azoknak az aránya, akiknél az e ls ő
o r v o s i v iz s g á la t r a a 12. hét után kerül csak s o r. Különösen j e l l e m z ő a késői orvosh oz fo rdulá s a f i a talabb k o ro s z tá ly ra , a z o k r a a fiatal, tanácstalan serdü lők re, akik n em gondolnak azonnal a t e r h e s s é g re, jobban tartanak a következm ényektől,
és igy jobban féln ek az orvo s fe l k e r e s é s é t ő l is. A többség
azonban időben orvo sh oz fordul, átlagosan a te rh e s s é g 1 0 , 7 hetében. V izsgálatunk során v á la s z t kívántunk kapni a r r a a k ér d ésr e, hogy a serdülő nők m ié r t v á l l a l koztak ilyen fiatalon g y e r m e k s z ü lé s r e , hiszen j ó r é s z t a házasság m egkö tése előtt estek teherbe, s a művi a b o rtu sz ra vonatkozó jo g s z a b á ly o k nem gö rd íte ttek volna akadályt a t e r h e s s é g m e gsza k ítá sa e lé. A szülés m e l le t t i döntés indokai e g yérte lm ű en m e g e r ő s ít i k a nem véd ek ező k által e m líte tt okokat, va gy is, hogy a fiatalkorú anyák jelen tős r é s z é n é l a g y e r m e k v á lla lá s tudatos döntés ered m é n y e volt. 1 A h alm ozott százalékok at fi g y e le m b e v é v e a fia talk orú anyák 71, 7 %-ánál markánsan tetten érhető vo lt a tudatos g y e r m e k v á l l a l á s i szándék ("mindenképpen szülni kiván t") (27, 3 %) és "mindenképpen h á z a s ságot kötöttek volna, a te r h e s s é g csak siettetné a h á za ssá g k ö tés t" (44,4 %). " A t e r h e s s é g m e g ta rtá -
A válaszadók átlagosan 1, 4 okot em lítettek, s ebből következően a szá zaléka rá n y ok is halmozódtak, meghaladjá k a 1 00 szá zalékot.
18
sához a partner, a leendő f é r j ra gaszk odott" (36, 5 %) motívuma szin tén nem tipikusan a serdü lő k o r o s z tá ly ra j e ll e m z ő , gyakorta találkozunk v e le a felnőtt női népesség c s a l á d t e r v e z é s i szem pon tjai kö zött is. Kisebb arányt k ép visel a művi abortuszok, az első te r h e s s é g m egszakításának k ö v e tk e z m é n yeitő l va ló f é l e l e m (13, 9 %). A z általunk fe lté te le z e tt, a serd ü lő k o ri g y e r m e k s z ü lé s t a közhiedelem s z e r in t m egh atározó okok csak kism értékben kaptak hangot a válaszokban. Íg y a "késő n vette é s z r e t e r h e s s é g é t " (7, 5 % )," ig y akart elkerü lni otthonról" (4, 5 %) szempontok csak k ie g é s z ít ő motívumként s z e r e p e l t e k és 2, 9 % re m é lt e , hogy pa rtn ere igy biztosabban fe le s é g ü l v e s z i . A s e r d ü lő k o r i g y e r m e k v á lla lá s negativ tá rs a d a lm i követk ezm én y ei m e llett e g é s z s é g ü g y i szem pontból is v e s z é l y e s mind az anyára, mind az ú jszü löttre n ézve. A sok esetben b io ló g ia ila g m ég ér e tle n anya nagyobb v a ló s z ín ű s é g g e l hoz v il á g r a éretlen, kis sulyu magzatot, s igy a m egszü letett g y e r m e k életk ilá tá sa i rosszabbak, te s ti és s z e l l e m i fe jlő d é s e kevésbé biztosított. A serdülőkorú anya t e r h e s s é g e esetén fe llé p ő r iz ik ó fa k to ro k a terh esgon dozást v é g z ő nőgyó gy á s z o k előtt is ism ertek , s ig y várható és felt é t e le z h e t ő lenne, hogy a fiatal nők túlnyomó többsége t e r h e s s é g e alatt fokozottan gondozottnak, va gy más s z ó v a l v e s z é l y e z t e t e t t terh esn ek minősül. E z z e l szem ben a mintánkban s z e r e p l ő fiatalkorú anyák m in dö ssze 29, 3 %-a vo lt fo kozott gondozott, s ennek az igen alacsony arányszámnak oka nem a kiskorú fe le lő t le n s é g e , v a g y is az a tény, hogy későn f o r dult volna orvo sh oz. M in tegy 8 % v o lt azok aránya, akik v is z o n y la g későn, a t e r h e s s é g f é lid e je után fordultak o rvosh oz, a túlnyomó többség (70, 4 %) a t e r h e s s é g 12. hetéig b e z á ró la g átesett az e ls ő o r v o s i viz sg ála to n . T o v á b b i elgondolkoztató tény, hogy a gondozásba vettek aránya nem mutat s e m m ifé le ö ssz efü g g ést a serdü lő k orával, A 15 éves és fiatalabb anyákat az orvo so k nem minősítik nagyobb g y a k o r is á g g a l v e s zé ly e z t e t e t t n e k mint a b io ló g ia ila g érettebb 17 éves terh ese k et, ügy gondoljuk, hogy e r r e a tényre, a kutatásnak e r r e a m e gá lla p ítá s á ra az érintett e g é s z s é g ü g y i szervekn ek, irányítóknak mindenképpen jobban oda kellene figyelniük, A t e r h e s s é g alatt a fiatal nők többsége (67, 8 %) nem sz o ru lt k órh ázi k e z e lé s r e . A kórházi o r v o s i ellátás szü k s é g e s s é g e minden esetben a t e r h e s s é g g e l ö sszefü gg ő okok - első so rb a n fen yegető v e t é lé s , il le t v e fen yegető k o ra szü lés - miatt m erü lt fel. A fiatalkorú anyák között igen magas v o lt a szö vőd m én yes szü lések aránya. M ig a propagativ korú női n épesség e g é s z é n é l a szövőd m én ym entes szü lések aránya az ö s s z e s szüléseken belül 90-96 % -ra tehető, mintánk esetében csaknem 20 % -kal alacsonyabb, m in dössze 77, 8 %. E z e k az adatok is e g yérte lm ű en bizonyítjá k a s e r d ü lő k o r i g y e r m e k v á lla lá s r iz ik ó já t az anyára és m e g s z ü l e tendő g y e r m e k é r e n ézve. A m e gsz ü letett g y e r m e k e k között az átlagosnál lén yeg esen magasabb a koraszülöttek aránya. A kis sú llyal született cse c s e m ő k aránya 13, 4 %-os (az o rs z á g o s átlag 9, 8 %), a 37. hét előtt m e g indult s z ü lések aránya, pedig 12, 1 % (az o rs z á g o s átlag 8 , 2 %). A magasabb koraszülött arány m e llett a c s e c s e m ő k átlagsulya is alacsonyabb: 3008 g, szem ben az o rs z á g o s 3154 g - a l . A h a lv a s zü lé s i arány (0, 7 %) nem t é r e l az ö s s z e s szü letések en belül előfordu ló h a lv a s zü le té s i gy a k o risá gtó l, A fia t a l korban g y e r m e k e t szült házas anyák v iz s g á la tá t annak m e g k é r d e z é s é v e l fejeztük be, hogy hogyan Ítélik m eg e fia ta l nők helyzetüket, m i okozza szám ukra a legnagyobb n ehézséget, hogyan kép zelik e l jövőjüket, m ily e n c s a lá d t e r v e z é s i és tanulási t e r v e i k vannak a jö v ő r e n é z v e . J elen leg i helyzetüket tekintve a serdü lő anyáknak m integy fe le é r z i va la m ily en szem pontból problematikusnak a körülm ényeit. A z em líte tt n ehézségek azonban - lakáshelyzet, anyagi problém ák - nem t érn ek el a fia ta l h ázaspárok többségének gondjaitól, v a gy is a fia t a lk o r i g y e r m e k v á l la lá s s a l ö ssz efü g g ő s p e ciá lis
19
kérdések, e sajátos h e ly z e t kö vetkezm ényein ek átgondolása - úgy tűnik - a fiatalkorú anyák túlnyomó többségében fe l s em m erü lt. A m e g k é r d e z e tte k 45, 9 %-a t e r v e z i a jövőben tanulmányainak folytatását. Továbbtanulási t e r v e k k e l első so rb a n a 8 általánosnál magasabb iskolai vég z etts égű ek n él találkozunk, továbbá azoknál, akiknek az édesanyja is magasabb iskolá zottságu. A v á la s z o k b ó l tehát kitűnik, hogy a t in é d z s e r anyák e lé g jelentős hányada nem é r z i megváltoztathatatlannak helyzetét, hanem úgy v é li, hogy a korai g y e r m ek vá lla lás e lle n é r e le s z még módja és leh etős ége tovább tanulni, magasabb isk o la i v é g z e t t s é g e t e l érn i. Más kérdés azonban, hogy ez ekb ől a te r v e k b ő l mi valósu l meg, de vélh ető, hogy a g y e r m e k n e v e lé s és munkavállalás m e llett a tén yleg esen továbbtanulók aránya a je lz e t t n é l alacsonyabb l e s z . A fia ta l anyák többsége határozott c s a lá d t e r v e z é s i e lk é p z e lé s e k k e l rendelkezik, csaknem 3/4-e további g y e r m e k szü lését t e r v e z i . A g y e r m e k s z á m r a vonatkozó e lk é p z e lé s e k m e g e g y e z n e k a fia ta l házas nőknél általában kimutatható g y e r m e k s z á m - t e r v e k k e l: egy g y e r m e k e s családot kiván 19, 8 %, két g y e r m e k e t 67, 6 % és 3 g y e r m e k e t 11, 3 %. A j ö v ő r e vonatkozó t e r v e k szem pontjából az előbbiek m e lle tt kimutatható egy olyan h atá ro za t lan, la b ilis csoport is, akik bizonytalanok mind a továbbtanulást, mind a c s a lá d ter vek et illetően; nemcsak tanácstalanok, de jövőjük, távolabbi sorsuk nem is fo gla lko zta tja gondolataikat. K é r d é s p e r s z e , hogy e z e k a jö v ő r e vonatkozó t e r v e k m enn yire tarthatók reálisnak, m ennyire várható, hogy megvalósulnak. A fe le le t e t a fiatalkorú anyák is m é te lt f e l k e r e s é s e adhatja meg, néhány év távlatából l e m é r v e helyzetük m e gvá ltozá sá t, e lk é p z e lé s e ik
m egvalósu lását, vagy meghiúsulását.
1. A fia ta l korban szülő, házas nők t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i
A fia ta l korban szülő, házas nők mintája 139 3 s z e m é l y t fo gla lt magában. A mintába csak azok kerülhettek be, akik 18. életévüket m ég nem töltötték be. K o rm e g o s z lá s u k a következő volt; Betöltött életko r (év)
Szám
Százalék
17
856
54, 3
16
426
37, 7
15
106
7, 6
14
5
0, 4
K é r d e z e ttje in k vala mennyien házas családi állapotúak voltak. H ázasságkötésük e lő z m é n y e ir ő l és k ö rü lm é n y e irő l a későbbiekben r é s z l e t e s e n is szólunk, azt azonban m á r itt is m e gjeg yez z ü k , hogy a házasságkötés
életko ra és a kérd ezettek a d a tfe lv é te l idején betöltött életko ra (a m ely egyben a g y e r
m ekszü lés idején betöltött é le tk o r is) között átlagosan kb. 5 hónap van, de olyanok is vannak k é r d e zettjeink között, akik m á r két éve házasságban élnek.
20
A h á z a ssá g k ö tés k o ri életk o r s z e r in t i m e go szlás u k a következő volt: H á zassá gkö tésko r betöltött életk o r (év)
Szám
Százalék
17
420
30, 1
16
723
51, 9
15
2 10
15, 1
14
40
2, 9
1393
100, 0
Á tla g o s életkor: 16,1 év
A fia ta l anyákra a v is z o n y la g ala csony iskolai v é g z e t ts é g je ll e m z ő , e szem pontból m e s s z e elm aradnak a korosztályuknak m e g fe l e lő o rs z á g o s arányoktól. A z átlagos é le tk o r - mint láthattuk 16, 5 év, az e lv é g z e t t osztályok átlagos szám a pedig m in dö ssze 8 , 5 o sztá ly. N e m s z á m itva azt a 14 é ves korú, öt fiatalt, akik életkoruk következtében m ég nem juthattak tovább 8 általánosnál (ezt egyébként mind az öten befejezték ) m in d ö ssze 35, 3 %-uk gondolt továbbtanulásra az általános iskolai tanulmányok b e f e je z é s e után. Közülük legtöbben a szakmunkásképzőt választották (22, 8 %), jó va l k e v e sebben a szakközépiskolákat (7, 2 %), gim náziumba pedig m in dössze 5, 2 % indult. A t e r h e s s é g és a házasságkötés érthető módon az " id ő s e b b " korúak (a 17 é v e sek ) továbbtanu l á s i e s é ly e it v a la m iv e l kevésbé rontotta (39, 6 %-uk indult tovább tanulni) mint a 15 éve sekét (akiknek csak 10, 4 %-a tudott e z z e l p róbá lkozni). A le g p re fe rá lt a b b iskolatipusban, a szakmunkásképzőben a 17 é ve sek 13, 2 %-ának, a 16 é v e sek 0, 7 %-ának sikerü lt végbizon yítván yt s z e r e z n ie . A 17 éves anyák közül hatan (0, 7 %) a középiskola 4. osztályát fe je z t é k be. A z e lv é g z e t t osztályok átlagos szá m a j e ll e g z e t e s e n különbözik az egyes évjáratokban: 15 éve sek
7,8 o sztá ly
16 é ve sek
8 , 2 osztály
17 é ve sek
8,9 osztály
Á t la g
8 , 5 osztály
A saját korosztályukhoz képest alacsony iskolá zottság, valam int a ko ra i életkorban bek övet kezett szü lés és házasságkötés együttes jelen tk ezésé n ek ala pvető i s m é r v e az is, hogy igen magas, 36, 9 % mintánkban azok aránya, akik vagy általános va gy középfokú tanulmányaikat nem fe je z t é k be. E z mind iskolatipusonként, mind pedig a kérd ezettek életkora sz er in t e lt é r .
21
A tanulmányaikat m egszakító, fia ta l korban szült házas nők m e g o s z lá s a életkoruk, vala min t a szerin t, hogy m e ly iskolatípusban hagytak félb e tanulmányaikat
É letk o r (év)
Ö sszesen
SzakmunkásSzakközép-Általá nos Gim názium képző iskola iskola 1-3. osztályában 1-3. osztályában 1 - 2 . osztályában 1-7. osztályában
15
24, 4
14, 1
0, 9
2, 8
6, 6
16
44, 4
12, 2
6, 6
6, 1
19, 5
17
35, 3
9, 6
4, 7
8, 3
12, 7
A ko rév ek s z e r i n t i ingadozásnak az a m agya rá za ta , hogy a 15 éve sek juthattak a le g k e v é s b é középfokú tanintézményekbe, a 17 éve sek körében viszo n t - mint e r r e utaltunk - többen eljutottak m ár legalábbis a szakmunkásképző b e f e je z é s é i g . A fiatalkorú anyák közel 2/3-a (63, 7 %-a) munkaviszonyban áll. E z az arány csaknem ugyan ilyen minden olyan csoporton belül, a m ely 8 általánost, vagy ennél több osztályt vég zett, csupán a 8 általánosnál kevesebbet vég z ette k n é l fordul m eg teljesen ,
ott az a j e ll e m z ő , hogy a fiatalkorú anya
eltartott (71,8 %). E z a z za l m agyarázható, hogy korábbi szü lések első so rba n ebben az isk o lá z ottsá gi csoportban fordultak elő. A 8 általánosnál kevesebbet v é g z e tte k k ö zel 30 %-ának a mostani szü lést m e g e lő z ő e n is vo lt m á r gy e rm e k e , az időben gy orsa n egym á st követő szü lések nem adtak számukra módot a munkábaá llá s ra . Ugyanakkor látható, hogy k érdezettjein k többsége a szü lést m e g e lő z ő e n igy ek ezett munkát vállalni, az anyagi bázis b iztos ítá sa és bizonyára a s z o c iá lp o lit ik a i kedvezm ények leh e tő s é g e miatt is. E z is v á lto z ik a kérd ezettek k o rév e szerint: a 15 éves anyáknál az eltartottak vannak többségben, s ezekh ez csa tla kozik öt 14 éves kérdezettünk is. Különbség adódik azonban abból is, hogy a cigány családokból s z á r m a z ó fiatalkorú anyáknak csupán 35, 2 %-a á ll munkaviszonyban, 64, 8 % pedig e l t a r tott, az arányok a minta eg ész éb en tapasztaltnak pontosan a fordítottját mutatják. (E g ész mintánkban egyébként 17 %-os r é s z a r á n y t k é p v is e ln e k .) A z ala csony iskolázottság és a rö vid munkaviszony a k érdezettek fo gla lko zás s z e r in t i m e g o s z lá s á r a is rányomja a b ély egét. Legtöbben (az ö s s z e s munkaviszonyban álló 55,8 %-a) betanított munkásként dolgoznak, további 17,8 % pedig segédmunkásként. Szakmunkás a munkaviszonyban állók 1 2 , 1 %-a - ez nagyjából m e g e g y e z ik a szakmunkásképző harmadik osztályát e lv é g z e t t e k arán yával 9 %-uk tevékenykedik s z e l l e m i munkakörben, 5, 3% pedig m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lgozó. E z csak a 16 és 17 é ve sek csoportjában alakul igy, a 15 é ve sek e s é l y e i azonban rosszabbak, m iv e l közöttük - kép zettségükből adódóan - nincsen szakmunkás, igy 80 %-uk betanított vagy segédmunkásként dolgozik . A munkaviszonyban állók közel egyn egyede munkába állása kezdetétől s z á m ítva m á r második va gy további munkahelyén dolgozik, ez első so rba n a le g id ős eb b ek re, a 17 é v e s e k r e j e ll e m z ő , A s e g é d munkásoknak közel 30 %-a d o lgo zik m á so dik-h a rm ad ik munkahelyén, a szakmunkásként dolgozóknak azonban 95, 3 %-a az elsőn. A kérd ezettek m in dö ssze 5 %-a mondta azt, hogy j e le n le g (a k érd ez és időszakában) tanul v a la m ily en formában, e z e k csaknem valamennyien 17 évesek. Közöttük van a legtöbb olyan, akit nagyon kevés idő v á la s z t e l a középfokú v é g z e tts é g ,
ille t v e sz a k m a i képzettség m e g s z e r z é s é t ő l, a m i talán
erősebben m o tivá lja tanulási kedvüket.
22
Mintánk m e gyék s z e r in t i e lo s z lá s á t v iz s g á lv a , P e s t és S z a b o lc s - Szatm ár m e g y e tűnik ki, az adott évben itt szült a legtöbb fia talk orú házas nő, az e g é s z mintának csaknem 1/4-e e két m egye v a la m ely ikében lakik. Budapest súlya azonban elen yésző, mintánknak m in dö ssze 6 , 8 %-át tették ki a f ő v á r o s i lakosú fiatal anyák. Telepü léstipu s s z e r in t v i z s g á l v a mintánk j e l le g z e t e s s é g e a v á ro so k és falvak közötti e g y e n lőtlen m e g o s z lá s . A v iz s g á lt fiatalkorú anyák többsége (65, 2 %-a) községekben él, kisebb városokban 15, 1 %, m e g y e i városokban 12, 0 %, s a fő v á ro s ia k aránya a legala csonyabb. A községekben lakó fiatalkorúak első so rba n Heves, Békés, P es t, S za b o lc s -S z a tm á r m e g y é k ben koncentrálódnak, mig a v á r o s i la kosok között a Győr-S opron,
K o m árom , Vas, vala min t Szolnok
m e g y e ie k vezetn ek. K érdezettjein knek csak kis r é s z é r e (15, 9 % -á ra ) vo lt je lle m z ő , hogy születésük óta lakóhelyet változtattak, más m egyébe költöztek. A je le n le g Budapesten élőknek is m indössze csak 14,4 %-a k ö l tözött a fő v á ro s b a szü letése óta. Legtöbb " k ö l t ö z ő " F e jé r , Heves, P e s t és Somogy m egyékbe ér kezett (a je le n le g itt lakók 25-30 %-a szü letett másutt), a szü letése óta ugyanazon helyen élők átlagost m e g haladó, 90 % fe le tt i aránya pedig Vas, továbbá H ajdu -Bih ar és B o r s o d -A b a u j-Z e m p lé n megyékben t a lálható. A községekből városokba költözők ré s z a r á n y a nem szá m o tte vő. A s z ü le té s i lakóhely e l o s z lása, az eg yes k orévek elkülönített csoportjain belül hasonlóan alakul. A kérdezettek isk o la i v é g z e tts é g é n e k alakulását a lakóhelyük sz erin t v iz s g á lv a azt a m e g á lla pítást tehetjük, hogy a 8 általánosnál kevesebbet vég z e tte k főként S za b o lcs-S za tm á r, B o rs o d - A b a u jZem p lén és N ógrád m egyékben képviselnek nagyobb arányt, m ig Budapesten a fiatalkorú édesanyáknak - az o rs z á g o s 35 %-hoz képest - 50, 5 %-a indult továbbtanulni az általános iskola b e f e j e z é s e után. A z is megállapítható, hogy a községekben élő fiatalkorú házas nők isk o la i v é g z e t ts é g e m ég a minta e g é s z é r e j e l le m z ő , alacsony szintű iskolai v é g z e t ts é g t ő l is elm ara d . M ig az e g é s z mintában 63, 1 %-ot képviselnek a k ö z s é g i lakosok, arányuk a 8 osztály nál kevesebbet v é g z e tte k körében meghaladja a 70 %-ot. Így nem annyira az életk o rr a l, mint inkább a kellő iskolázottság hiányával és az e lh e l y e z k e dés le h e t ő s é g e iv e l függhet ö ssze, hogy a fő v á r o s i és egyéb v á r o s i kérdezettjeinknél az átlagosnál m a gasabb, a községekben élőknél viszo n t alacsonyabb a munkaviszonyban állók szám a. A munkába állók konkrét fo gla lk o z á s á t azonban m á r k ev éssé h atározza m eg a lakóhely, ille t v e településtipus, hiszen összességükben három negyed ré szü k betanított-, il le t v e segédmunkásként dolgozik. A f ő v á r o s i anyák nak azonban az átlagos 9 %-hoz képest 24, 2 %-a tevékenykedik s z e l l e m i munkakörben, a k ö z ségi la k o sok körében pedig a m ezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az o rszá gosn ak k é t s z e r e s é r e növekszik. E g y e s m e gyé k kitűnnek mind az eltartott státusú, nem dolgozó anyák magas arányával (ezek közt B o r s o d - A b a u j- Z e m p lé n m e gye v e z e t 62 %-kal), mind pedig a zzal, hogy egyes vidékeken az o rszá go sn ál nagyobb a sz a kkép zettséget igénylő munkát v é g z ő k szám a. így pl. P est, F e j é r ,
ille tv e S z a b o lc s -S z a t
m á r megyékben a munkaviszonyban állók 15-16 %-a szakmunkás'. Talán m á r az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a 17 éves és fiatalabb korban szült házas nők m in tájával eg y olyan tá rs a d a lm i csoportot értünk el, amelyben bizonyos fajta tá rs a d a lm i hátrányok halmozottan jelentkeznek. A g y e r m e k s z ü lé s és házasságkötés igen fiatal k orra idő zítése, valam int az alacsony iskolai v é g z e t ts é g a fiatal nők további perspek tív áit erősen m egh atá rozzák . E szempontból tanulságos tapasztalata volt kutatásunknak, hogy m ig objektiv adatainkkal az isk o la i tanulmányokat m egsza kítók arányát mintánk több mint 1/3-ánál állapíthattuk meg, k érdezettjein k jó r é s z e az iskola félbehagyását nem hozza közvetlenül ö s sz efü gg ésb e a te r h e s s é g g e l, ille t v e s z ü lé s s e l. Kérdésünkre, hogy a " t e r h e s s é g miatt m e g sz a k ito tta -e iskola i tanulmányait" - m in d ö ssze 18, 7 %-uk v á la s z o lt csak
23
" i g e n " - n e l . Vannak tehát a tanulmányaikat félb esza k ítok között olyanok, akik úgy érzik , hogy az is k o lába já rá st egyébként is, a te r h e s s é g b ek öve tk ez ésétő l függetlenül m egszakították volna. M indössze 1, 7 %-uk vo lt olyan, aki bevallása s z e r in t az általános iskolát hagyta félbe, k ifejezetten a te rh e s s é g miatt, 17 % pedig a középiskola vagy szakmunkásképző v a la m e ly osztályát. A községekben lakók, a kik nek isk o la i v é g z e t ts é g e még alacsonyabb, még kevésbé gondolják azt, hogy az iskola félb ehagyását terh ességü k okozta. A z objektiv adatok és a szubjektív bevallás közötti e lt é r é s végü l is két dologból ered . A z egyik az a tény, hogy akik m á r korábban (e s e tle g a t e r h e s s é g b ek övetk ezését m e gelő z ően ) munkát v á l laltak, azok jo g g a l é r z ik úgy, hogy a tanulást nem a t e r h e s s é g miatt szakították félbe (hanem talán a munkavállalás kén yszere m ia tt). E r r e mutat, hogy a kérd ez és időszakában munkaviszonyban állóknak az átlagosnál kisebb, a munkaviszonyban nem állóknál ellenben lén yeg esen nagyobb aránya az, aki i s koláit a te r h e s s é g miatt szakította meg:
Munkavis z onyban á l l- e
B e v a llá s a s z e r in t iskolai tanulmányait a t e r h e s s é g miatt m egszakította
nem szakította meg
Munkaviszonyban áll
12, 2
87, 8
N e m áll munkaviszonyban
30, 2
69, 8
A m ásik m agyarázat, hogy - mint e r r e m á r utaltunk - éppen az általános iskolai tanulmánya ikat félb ehagyok között gyakoribb, hogy a k érd e z é s időpontjában szü letett gyerm ekü k m á r a második, néhány esetben a harmadik. A tanulmányok félb esz a k ítá s a ezekben az esetekben tehát - jóllehet, ugyan csak a te r h e s s é g miatt - de m á r 1 - 2 é v v e l korábban m egtörtént. Annak azonban mindenképpen jó mutatója ez a szubjektív vélem én y, hogy a fiatalkorú anyák s zá m o ttevő r é s z e nem hozza e g y m á s s a l ö s sz efü gg ésb e a korai szü lést és házasságkötést, valam int a tanulás félbeszakítását, nem gondolnak a rr a , hogy az igen fia ta l korban m egkezdett h áza sélet más t e rületeken e lz á r j a előlük a perspektívát. Kiadványunkban később r é s z l e t e s e n foglalkozunk a kérd ezettek szülésének és t e rh ess ég én ek körü lm é n y eivel. Minthogy azonban a korábbi t e r h e s s é g e k is sz o ro s a n h ozzátartoznak k érdezettjein k d e m o g rá fia i sajátosságaihoz, röviden ö s s z e fo g la lju k ennek főbb je l le m z ő it . A k érdezettek 87, 5 %-ának az a d a tfelvétel időpontjában le z a jlo t t szü lés vo lt élete e ls ő s z ü l é s z e t i esem énye,
173 fiatalkorú anya azonban különböző korábbi s z ü l é s z e t i esem ényeken is átesett m ár.
E z e k közt a korábban le z a jlo t t szü lések vezetn ek 6 %-kal (ebből 3 eset halv aszülés volt), 2, 8 % a m űvi abortuszok, 1, 7 % pedig a spontán v e t é lé s e k aránya. Akiknek korábbi s z ü lé s z e t i eseményük is volt, azoknak e ls ő t e rh e s s é g e igen fiatal korban következett be, ennek átlagos életkora 14, 7 év. A z e g é s z mintának m in tegy 10 %-át te s z ik ki azok a fiatalkorú anyák, akiknek - mostani szülésüket m e g elő z ő en 15 éves vagy fiatalabb korukban m á r volt s z ü lé s z e t i ese m én ye. A korábbi szü lések között a 17 évesek aránya a legmagasabb, de a fe l v é t e l időpontjában a 15 éve sek közt egy, a 16 évesek közt 28 olyan anyát találtunk, aki m á r második g y e r m e k é t szülte. Akiknek korábbi s z ü lé s z e t i esem én ye is v o lt m ár, azoknak isk o la i v é g z e t ts é g e elm ara d a töb biekétől. K ö z e l egyharmaduk nem fe je z t e be az általános iskolát,
24
56, 3 % a 8 osztályt v é g z e tte k aránya,
s csak 12, 7 %-uk indult továbbtanulásra. (Ez m in d ö ssze 22 fő, azok, akik 15-16 éves korukban lettek e l ő s z ö r t erh ese k .) A z a da tfelvétel időpontjában betöltött é le t k o r- c s o p o r to k alacsony isk o la i v é g z e t t s é gét tehát m á r az is befolyásolja, hogy az iskolai tanulmányok félbehagyása többeknél korábbi t e rh e s s é g miatt történt. B á r az ala csony e le m s z á m miatt ez nem állítható teljes' biztonsággal, m égis az a tendencia lá ts z ik kirajzolód ni, hogy m in él kevesebb osztályt v é g z e t t a több s z ü lé s z e t i esem én nyel is ren delkező fiatalkorú anya, annál valószínűbb, hogy ez vala mennyi szü lés volt, abortuszok inkább a 8 osztályt, va gy ennél többet v é g z e tte k körében fordultak elő. A korábbi s z ü lé s z e ti esem én yek településtipus s z e r in t az e g é s z mintához hasonlóan oszlanak m eg. A községekben lakó fia ta l anyáknál azonban gyakoribb, hogy a korábbi t e rh e s s é g is s z ü lé s s e l végződött, m ig a v á ro s i, főként pedig a f ő v á r o s i lakosok között a művi abortuszok aránya magasabb. M eg jegy ezzü k , hogy spontán v e té lé s is inkább csak a községekben élő fiatalkorúaknál fordult elő. A t e l je s s é g kedvéért m egjeg yzen d ő továbbá, hogy a korábbi élveszülésekn ek csak 3/4-ében jött a v i lá g r a 2500 gra m m vagy e fe le t t i sulyu csecsem ő, született,
l/ 5-ü k 2499 g r a m m vagy kisebb sú llyal
5 esetben pedig nem tudtuk m egállapítan i a korábban szü letett g y e r m e k s z ü le t é s k o ri súlyát. A korábbi s z ü lé s z e t i esem én yek a fiatalkorú anyák többségénél házasságkötésük előtt t ö r té n
tek m eg - e tekintetben életkoruk s z e r in t nincsen különbség. Ugyanakkor " c s a k " 12 % esetében mond ható el, hogy a mostani szü lést m e g elő z ő , korábbi te r h e s s é g nem a j e le n le g i f é r jt ő l s z á r m a z ik . A kis s z á m azonban m é g is elgondolkoztató: igen fiatal koruakról van szó, akik g y e rm e k e t hoztak v ilá g r a , s korábban - más f é r fi t ő l is - teherbe estek m á r ! A többségnek azonban korábbi te r h e s s é g e is je le n le g i f é r j é t ő l s z á rm a z ik , jóllehet, akkor m ég házasságon kivül. E g é s z mintánknak m in dössze 5 %-át t e s z ik ki azok a fiatalkorú anyák, akik korábbi terh ességü k idején is m á r j e le n le g i fé rjü kkel házas családi állapotúak voltak. Ugyanakkor a korábbi s z ü lé s z e t i esem én n y el is re n de lkező fiatalkorú anyák m integy 1/5-e az e ls ő t e rh e s s é g e t követő két év eltelte után kötött csak házasságot. K érd ez ettjein k 6 , 7 %-ának (95 s z e m é l y ) a v iz s g á la t időpontjában született c s e c s e m ő v e l együtt a második, 0, 6 %-ának (9 s z e m é l y ) pedig a harmadik g y e r m e k e jött a v il á g r a . Mintánkban igy az életben l é v ő g y e r m e k e k átlagos szá m a 1, 07. A két- és h á r o m g y e r m e k e s e k t e r m é s z e t e s e n a 16-17 éve sek kö zül kerülnek ki, nagyjá ból azonos arányban, a 15 éve sek közt csupán egy olyan eset fordult elő, hogy kérdezettünk a második g y e rm e k é t szülte. Ö sszesen 16 olyan nőt kérdeztünk ki, akiknek g y e r m e k e az a d a tfelvétel időpontjában m á r nem vo lt életben. A z isk o la i v é g z e t ts é g és a g y e r m e k s z á m sz o ro sa n összefüggnek: a 8 általánosnál kevesebbet v é g z e t t anyák átlagos g y e r m e k s z á m a jó v a l magasabb: 1, 32. F ig y e l e m r e m é l t ó különbségek vannak a töb bgy erm ek es fia talk orú anyák településtipus s z e r in t i m ego szlásáb an is. A m ásod- és harmadszülött c s e c s e m ő k min tegy 75 %-ának édesanyja k ö z s é g i lakos, igy az életben lé v ő g y e r m e k e k átlagos szá m a a községekben lakó fiatalkorú házas nőknél 1 , 1 1 - r e e m e l kedik. T ek in tettel a rr a , hogy - mint láthattuk - a túlnyomó többségnek a v i z s g á la t időpontjában l e zajlott sz ü lé s e vo lt egyben az e ls ő t e r h e s s é g e is, azt mondhatjuk, hogy a 17 éves és fiatalabb korban h á z a ssá g ra lépő nők egy olyan sajátos tá rsa d a lm i csoportot képviselnek, akiknél a ser d ü lő k o r i t e r h e s s ég " v é g s ő m e g o ld á s a " legjobban hasonlít a felnőtt tá rsa d a lo m hagyományos normáihoz, szokásaihoz.
25
A továbbiakban azt kívánjuk m e g v iz s g á ln i, m ilyen tén yezők azok, a m e ly e k ezt a korai életkorban m e g va ló sított "m in ta k ö v e té s t" elő seg ítik . A fiatalkorú házas anyák lakáskörü lm ényeiket tekintve hasonlóan kedvezőtlen helyzetben va n nak, mint a fiatal házasok általában. A teh erbe esett, majd házasságot kötött serdülők túlnyomó több ségét (75 %) a szülők fogadják be lakásukba, m in dö ssze 25 %-uk él f é r j é v e l együtt, a szülőktől fü gget lenül, önálló háztartásban, külön lakásban vagy albérletben . A szülőkkel együtt élő fiatal házasok többsége (45 %) a f e l e s é g s z ü le iv e l
lakik együtt, 30 % pedig a f é r j s z ü le iv e l. A szülőkkel együtt lakó
fiatalok a laksürüséget tekintve rosszabb, a ko m fortfokozatot tekintve jobb körülmények között élnek, mint az önálló lakásban lakó tá rsa ik . A szülők kom fortos va gy ö ssz k o m fo rto s lakásában maradó f ia t a lok a lakás f e l s z e r e l t s é g e szem pontjából kényelmesebb v is z o n y o k között, de ugyanakkor zsúfoltabban élnek és ez a zsú foltság a g y e r m e k m e g s z ü le t é s é v e l m ég tovább fokozódik. A z önálló lakásban, il le t v e a lbérletben lakó fia t a l házasok gyakrabban laknak kom fort nélküli lakásban, de a lakás zsú foltsága kisebb, az egy szo b á ra jutó s z e m é ly e k szá m a alacsonyabb. A szülőkkel együtt élő fia ta l anyák magas arányából következően a lakáshasználat m in ősége szem pontjából a többség (75 %) tulajdonossal, fő b é r l ő v e l együtt élő családtagnak tekinthető. A z ö n á lló an lakó 25 %-ból 14 % tulajdonosként, 4 % fő bérlőként, 7 % albérlőként lakik lakásában. Ugyancsak a szülőkkel való együttlakás g y a k o r i elő fo rdulásának a következm énye az előbb em lített nagyobb z s ú fo lt ság. A 100 sz o b á ra jutó s z e m é l y e k szá m a a fiatalkorú anyák által lakott lakásokban 225, és ez je le n tősen meghaladja az o rs z á g o s átlagot, a m e ly esetében a 100 sz o b á ra jutó s z e m é ly e k szá m a 151 fő. A kedvező,
ideálisnak tekinthető körülmények között, a m ik o r egy sz o b á ra egy s z e m é l y jut, m in dössze
1, 9 % él, 72 %, va gy is a többség esetében 1, 1 — 3, 0 s z e m é l y él egy szobában, de van eg y 7, 2 %-ot kép v i s e l ő csoport is, a m ely igen ro sszn a k n evezh ető la ká sviszo n y ok között él
(az egy sz o b á ra jutó s z e
m é ly e k szá m a az öt főt is m eghala dja). A szülőkkel együtt lakó fiatalok igen magas arányának több oka lehet. E g y fe l ő l a váratlan t e r h esség et követő g y o r s házasság nem tette lehetővé, hogy lépéseket tegyen ek egy önálló lakás m e g s z e r z ésének érdekében. E m e lle t t azonban a serdü lő anya és h áztartása is gyakorta olyan alacsony k e r e settel, jö v e d e le m m e l r e n d e lk e z ik , hogy a szülők közvetlen, mindennapos támogatása, a közös k ö ltsé gek á tvá llalá sa nélkül m egélhetésük sem lá t s z ik biztosítottnak. A fiatalkorú anyának és fé r jé n e k együttes jö v e d e lm é t családi ö ssz jöv ed elem k én t k e z e lv e és k a teg o riz á lva megállapítható, hogy a serdülőkorban g y e r m e k e t v á lla ló házaspárok többségének anyagi helyzete igen rosszn ak minősíthető. A z anyagi h e ly z e t m in ő sítését az 1982. é v i jö v e d e lm i f e lv é t e l adataival va ló ö s s z e v e t é s alapján végeztük. Miután a mintánkban s z e r e p l ő fé r je k 97, 7 %-a 29 éves és fiatalabb, az összehasonlítás alapját az 1982. é v i o r s z á g o s fe lv é t e l 29 éves és fiatalabb aktiv k e r e s ő h á z t a rt á s fő v e l ren delkező háztartásainak jö v e d e lm i v is z o n y a i képezték. M ig az o rs z á g o s m e g o s z lá s s z e r in t 4000 Ft alatti j ö v e d e l e m m e l a h áztartások 3, 5 %-a, 4000 — 6000 Ft között 10, 1 %-a re n d e lk e zik, addig a fiatalkorú anyák esetében - bár a kategóriahatárok kism értékben e lté r ő e k - 4500 Ft alatti ö s s z jö v e d e lm ü kategóriába sorolható a m e g k é r d e z e tte k 28, 6 %-a, 4501-6000 Ft közötti kategóriába további 35, 8 %-a. V a g y is azt mondhatjuk, hogy a fiatalkorú anyák túlnyomó többségénél (64, 4 %) a család
ö s s z jö v e d e lm e nem haladja m eg a havi 6000 F t - o t . Mintánk m e g o s z lá s a az ennél magasabb
jö v e d e l m i kategóriá k szerint: 6001-7500 Ft között 21, 3 %, 7501-9000 Ft között 10 %, 9000 Ft fele tt 3, 2 %.
26
A z alacsony jö v e d e l e m m e l re n de lkező házaspárok nagy gyakoriságának egyik oka a minta s a játos é le tk o ri ö s s z e t é t e le . A fe le s é g e k - a m e gk é r d e z e tt fiatalkorú anyák - 18 évnél fiatalabbak, de a fé r j e k 76,4 %-a sem idősebb 24 éve sn é l (ezen belül 15, 8 % 19 éves va gy fiatalabb). A z életkorh oz kap csolódóan a vis z o n y la g rö vid munkaviszony, valamin t az általánosan ala csony isk o lá zottsá gi szint, erő se n behatárolja a fia ta l házaspárok k e r e s e t i leh etős égeit. A csa lá di ö s s z jö v e d e lm e k szin tjét tovább csökkenti a nem dolgozó fele s é g e k , fiatalkorú anyák v is z o n y la g magas aránya. A fia talk orú anyáknak átlagosan 36, 3 %-a nem dolgozik, de a 4500 F t ala tti jö v e d e lm i kategóriá ba ta rto z ó családoknál a nem d o lgo zó f e le s é g e k aránya 80,4 % -ra növekszik. V a g y is ezekben az esetekben a 4500 Ft, il le t v e ez a latti jö v e d e lm e t a f é r j f i z e t é s e jelen ti. V is s z a u ta lv a a lakáskörülm ényeknél tett m egálla pitásain kra, a szülőkkel való g y a k o r i együttlakás következtében a serdülőkorú anyák tén yleges anyagi h elyz ete va lószinüsithetően jobb, mint am it a j ö v e d e le m fo r in t ö s s z e g e alapján fe l t é t e le z n i lehetne. E z más o ld a l r ó l ugyanakkor azt jelenti, hogy a se r d ü lő k o r i házasságkötés és g y e r m e k v á lla lá s anyagi t e r h e i döntő m értékben a középkorú szü lők re hárulnak, s a fiatalokkal va ló kényszerű együttlakás - első so rba n a nem m e g fe le lő m éretű lakások miatt - és a sz ü k ség sz erű anyagi támogatás a szülők saját é le tk ö rü l ményeiben és életszínvonalá ban s z á m o tte vő csökkenést e r e d m é n y e z .
2. A szülők t á r s a d a lm i- d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i
M ielő tt a fia talk orú házas nők gyerm ekkorának, n eve lk e d é s i körülményeinek sajátosságait m egvizsg álju k , röviden je l le m e z z ü k sz ü leik é le tk o r-,
isk o la i v é g z e t t s é g - , valam in t fo gla lk o zás s z e
rin ti ö s s z e té te lé t. A kérd ezettek 7, 8 %-a nem tudta megmondani, édesanyja m ik o r született, ille t v e hány éves. Csaknem 60 %-uk édesanyja a 35-44 év közötti ko rcsopo rth oz ta rtozik, további 5, 7 % pedig a 34 éves v a g y annál is fiatalabb "n a g ym a m á k " aránya. így elmondható, hogy a fiatalkorú házas nők túlnyomó többségének édesanyja is r e la t iv e fiatal. M in dö ssze 12 % édesanyja 50 éves va gy annál idősebb. A z édesanyák é le tk o r s z e r in t i m e g o s z lá s a az egyes, v i z s g á l t évjáratokh oz ta rto z ó fia ta l nőknél nem t é r el szám ottevően. Ugyancsak 7, 8 % az édesanya isk o la i v é g z e t ts é g é t nem is m e r ő k aránya. A z édesanyákra á lta lánosságban - leányaikhoz hasonlóan - az igen alacsony szintű isko lá zottsá g je lle m z ő : 36, 5 %-uk nem fe je z t e be az általános iskolá t (ezen belül is 5, 6 % egyáltalán nem já r t iskolába, 13 % pedig le g fe lje b b 5 osztályt v é g z e t t). A z általános iskola 8 . o sztá lyát 46 % -u k .fe jez te be, szakmunkásképzőbe já r t 5, 6 %, középiskolába m á r csak 3 %, s m in dö ssze 8 olyan fia talk orú házas nőt találtunk, akinek édesanyja dip lo m á s. E z az édesanyák é le tk o rá v a l kism értékben összefü gg: az 50 éves és idősebb anyák esetében m á r a 60 %-ot is meghaladja a 8 osztálynál kevesebbet v é g z e t t e k aránya, m ig a "fia ta la b b " g e n e r á c i ó nak, a 34-44 év közöttieknek 10-13 %-a középfokú tanulmányokat is v é g z e tt. A z alacsony isko lá zottsá g eg yik sajátossága, hogy a cigány családokból s z á r m a z ó k é r d e z e t t jeink 56 %-ánál az édesanya l e g fe lje b b csak 5 osztályt v é g z e tt. A z anya fo g la lk o z á s á t 7 % nem is m e r t e . 61 %-uk édesanyja áll munkaviszonyban, 29 % a háztartásban dolgozók aránya, 3 % pedig m á r nyugdíjas. A munkaviszonyban állók közel fele szak- és betanított munkás, 43 %-a segédmunkás, s csupán 9 %-uk s z e l l e m i foglalkozású. Feltűnő, hogy - bár
27
a nyugdíjas édesanyák aránya e lé g alacsony -, ezeknek 2/3-a m ég nem érte e l a hivatalos n yu gdíjk or határt, sőt olyanok is vannak közöttük
akik 39 évesek va gy fiatalabbak - em ögött feltehetően e g é s z s é g -
ügyi problé m ák állnak. A z édesanyák isk o lá z o ttsá gá va l és fo g la lk o z á s á v a l sz o ro s a n ö ssz efü gg term éken ységü k is. K ér d ez ettjein k m in dö ssze 13, 1 %-ának nincs te s t v é r e ,
2, 2 % pedig nem tud a r r ó l, hogy va n -e
te s t v é r e , vagy nincs. A t e s t v é r e k "bem on dott" szá m á bó l a r r a lehet következtetni, hogy a fiatal korban szült házas nők zöm e (56, 1 %-a) 3 va gy töb b gy erm ek es csalá dokból s z á rm a z ik , ezen belül 24, 6 % az öt- és töb b gy erm ek es családból s z á r m a z ó k aránya. M in dössze 28, 6 %-uknak van csupán egy t e s t é v r e . A h árom - és töb bgy erm ek es családokból s z á r m a z ó k aránya a cig ány családok esetében a 80 %-ot is meghaladja. A magas t e s t v é r s z á m , mint mintánkat általánosan j e l l e m z ő sajátosság, nem t é r e l a k é r d e zettek k o rév e szerint, de az édesanyák életkora s z e r in t s e m nagyon. A z azonban kétségkívül m e g f i gyelh ető, hogy 5 vagy annál több g y e r m e k e az átlagosnál jó v a l nagyobb arányban van a 45 éves és id ő sebb édesanyáknak. A z édesanyák isk o la i v é g z e t ts é g e és te rm é k e n y s é g e nagyon határozott kapcsolatot mutat. M ig az " e g y k é s " édesanyák aránya az e g é s z mintában 13 %, a 8 osztálynál kevesebbet v é g z e t t anyáknak csupán 6 , 7 %-a szült egy gy e rm e k e t, a 8 osztályt e lv é g z e t t e k n é l ez 14 % -ra, a közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytatóknál pedig 26 % -ra em elkedik. A z elle n k e z ő v é g le t e t az öt és ennél több g y e r m e ket szült édesanyák m e g o s z lá s á v a l jellem ezhetjü k: arányuk a 8 osztálynál kevesebbet v é g z e t te k k ö r é ben 45 %, a 8 osztályt v é g z e tte k n é l 11, 8 %, m ig a felsőbb iskolákat is v é g z e tte k n é l 7 %. A differen ciá ló d á s e ll e n é r e fig y e le m r e m é lt ó n a k k ell tartanunk, hogy mintánkban az e r e d e t i családok (a m elyekből a k érdezettek szá rm azn a k ) általánosan magas t e r m é k e n y s é g g e l je l le m e z h e tő e k a fiatalabb g e n er á ció h o z ta rto z ó és iskolázottabb édesanyák vonatkozásában is. E z a r r a utal, hogy e b ben a körben a szokásokat, hagyományokat más t á rs a d a lm i tén yezők is befolyásolják, mint az á ltalá n o san i s m e r t hatások - olyk o r talán m ég nagyobb e r ő v e l is. A z édesanyák fo gla lk o zás a és te rm é k e n y s é g e közötti kapcsolatot e l e m e z v e az iskola i v é g z e t t ség hatásához nagyon hasonló tendenciák figyelh etők m e g. A kevés számú s z e l l e m i foglalkozású é d e s anya (szá m s z e r in t 75-en voltak) 77 %-ának le g fe lje b b két g y e r m e k e van. A s z a k - és betanított munkás fo gla lkozásúaknál a k étg y er m ek e sek aránya csaknem k é t s z e r akkora, mint a segédmunkás f o g la lk o z á súaknál (42, 1 %-24, 4 %), m ig az öt- és t ö b b gy erm ek ese k aránya a segédmunkásoknál - a szak- és be tanított munkásokhoz képest - több, mint duplájára n övekszik
(11, 2 % - 26, 2 %). A z is elmondható
ugyanakkor, hogy az öt- és t öb b gy erm ek es családokból s z á r m a z ó fiatalkorú nők csaknem 50 %-ának édesanyja h áztartásbeli. J e lle g z e t e s a te r m é k e n y s é g i különbségek településtipus s z e r i n t i alakulása is. M ig f ő v á r o s i és a vidéki v á r o s i kérd ezettjein k 57 %-a s z á r m a z i k 1-2 g y e r m e k e s családokból, arányuk a k ö z s é g e k ben élőknél m ár csak 38 %. A z öt- és töb b gy erm ek es családokból s z á r m a z ó fiatalkorú nők aránya a községekben ugyanakkor 5-6 százalékponttal meghaladja a m in tabeli arányokat. (Em lékeztetünk rá, hogy az e g é s z mintának 65 %-a k ö z s é g i l a k o s !) A z édesapa fő d e m o g r á fia i j e l l e m z ő i r ő l adataink kevésbé biztonságosak, m iv e l 13-17 % kö zött m ozog azok aránya, akik vagy édesapjuk életkorát, va gy is k o la i v é g z e t ts é g é t , vagy fo gla lk o zás át nem tudták megmondani.
28
A m i életkorukat illeti,
é r te le m s z e r ű e n v a l a m iv e l idősebb korstruktura j e l l e m z ő rájuk, mint
az édesanyákra. A z 50 éve sek vagy idősebbek aránya 22 %, 34 éves vagy fiatalabb nagyapa pedig szám s z e r in t 12 van. L e g je ll e g z e t e s e b b körükben a 40-49 év közötti korcsoport, a z e g é s z mintának 50 %-ánál az édesapa ebbe t a rto z ik . A kérd ezettek k oréve e m e g o s z lá s o k tó l független. Iskola i v ég zetts égü k is magasabb v a la m i v e l mint az édesanyáknál, bár az o rs z á g o s a rán yok tól elm ara d. Általános isk o la i tanulmányait 27, 8 %-uk nem fe je z t e be, 35, 7 % v é g z e t t csupán 8 o s z tályt, s 19, 7 % tanult tovább. Közöttük a szakmunkásképzőt v é g z e tte k aránya em elkedik ki (15, 4 %), gim náziumot, szakközépiskolát azonban m á r csak 3 %-uk vég zett, s m indössze 14 diplomás van kö zöttük. Érthető módon az apáknál magasabb az aktiv munkaviszonyban állók aránya (78, 5 %) mint az édesanyáknál. Legtöbben - a dolgozó édesanyákhoz hasonlóan - ugyancsak sza k-, ille t v e betanított munká sok (43, 9 %), 30, 9 % segédmunkás, 4 % pedig s z e l l e m i munkát v é g e z . A nyugdíjas édesapák aránya 6 , 9 %, 6 m egkérdezettü nk apja fo gla lk o zás nélküli. A szülők főbb t á r s a d a lm i- d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i - egyb ev etve leányaik, a fiatal korban szült, házas nők j e l l e m z ő i v e l - igen hasonló képet mutatnak, s m ég határozottabb kontúrokkal ra jz o ljá k meg azokat a tá rs a d a lm i kereteket, am ely ekben ez a sajátos csoport elh elye zk ed ik . A következőkben azt próbáljuk feltárni, m ilyen s z o c i a l iz á c i ó s hatások érték a fiatalkorúakat rö vid gyermekkorukban, a m e ly e k önálló csa lá di életük ko ra i m e g k e z d é s é r e elindították őket.
3. N e v e lk e d é s i körülmények, s z o c i a li z á c ió s hatások
A kérd ezettek többségének (6 8 . 5 %-ának) sz ü lei az a d a tfelvétel időpontjában házasokként é l tek együtt. Magasnak találhatjuk azonban azok arányát, akiknek s z ü le i elváltak (18, 6 %), különösen pedig - fig y e le m b e vév e, hogy a szülők életk o r tekintetében a m eglehetősen " f i a t a l " felnőtt g e n e r á c i ó hoz tartoznak - azt, hogy 154 fiatalkorú nőnek 15-17 éves k orára egyik,
7-nek pedig mindkét szülője
meghalt. A szülők korstrukturájából következik, hogy az özv egy ü lé s inkább az édesanyákra je lle m z ő , 53 kérdezettünknek azonban az édesanyja halt meg, vala mennyien a fiatalkorúak 16 éves kora előtt, sőt 9 esetben pedig m ég iskolá skoruk e l é r é s e előtt. Olyan válaszadónk is vo lt (szá m s z e r in t 12), aki nem tudott a r r ó l, hogy édesanyja életben va n -e . T o vá bbi 19 fiatalkorú kérdezettünknek s z ü le i soha nem éltek együtt, ille t v e nem tudja pontosan, hogy mi van a s z ü le iv e l. Így - ha az együttélő szülők aránya magas is - mintánk k ö zel l/ 3 - á t e lé g v iszo n ta gs ág os szülői, csa lá di háttér j e l l e m z i . E z e k az arányok igy alakulnak mindegyik, korévenként elkülönített csoportban. A szülők vá lá sa gyakoribb,- ha az édesanya 39 éves vagy annál fiatalabb (24-28 %), azokban az esetekben pedig, a m ik o r az apa meghalt, az édesanyák v is z o n y la g idősebbek (45 é v e s e k vagy an nál idősebb korúak). Igen sajátságos a t e s t v é r e k számának ö s s z e fü g g é s e a szülők családi álla potával. A z e g é s z m in tára j e l l e m z ő arányokat - a g y e r m e k e k szá m a szem pontjából - legjobban a
házasokként együttélő
szülők cso po rtja kép viseli. E lv á lt szülők esetében az a leggya korib b, hogy a kérdezett fiatalkorú az
29
egyetlen g y e r m e k (az " e g y k é k " átlagos 13 %-os arányához képest e lvá lt szülők m e lle tt ez 27,4 %). Azokban az esetekben viszont, a m ik o r az eg y ik szülő meghalt, igen magas g y e r m e k s z á m o t találunk, az ö zvegyként egyedülálló szülők családjainak 35, 1 %-ában öt v a g y ennél több g y e r m e k van, az á tlag o san is e lé g magas 24, 6 %-hoz képest. E g é s z mintánknak m in tegy 15 %-át jelen tik igy azok az esetek, a m ik o r a szülők válását vagy halálát súlyosbítja, hogy a g y e r m e k e k szá m a magas, 3
vagy ennél több.
(Akik nem tudtak sz ü léik ről, azoknak m integy fele a r r ó l sem tudott, hogy v a n -e te s t v é r e . ) A szülők családi állapota csak kev éssé függ ö s s z e a telepü léstípussal. A községekben lakók s zü lein él az átlagosnál árn yalatnyival magasabb a házas, együttélő szülők, s alacsonyabb az elvá lt szülők aránya, mig Budapesten éppen az e lvá lt szülők vannak jó v a l nagyobb arányban az átlagosnál (2 7, 4 %). (Emlékeztetünk azonban a rr a , hogy a fő v á r o s i fiatalkorú házas nők aránya mintánkban igen kicsi volt. ) Á rn ya la tn y i különbségek vannak csak abban is, hogy a sz ilá rd a b b szülői, csa lá d i háttér b e fo ly á s o lt a - e a k érdezettek iskolázottságát vagy sem . Ha a szülők életben vannak - akár házasként, akár elváltán - v a la m iv e l nagyobb e s é ly e volt a fiatalkoruaknak a rr a , hogy az általános isk o la i tanulmányok b e f e je z é s e után középfokú tanintézmények fe lé induljanak. Egyik, va gy mindkét szülő halála e g y r é s z t gyakrabban idézte elő az általános iskola félbehagyását, m á s r é s z t pedig az is je lle m z ő b b , hogy ha ilyen esetben kérdezettünk m é gis továbbtanult, akkor inkább szakmunkásképzőbe ment, sem m int g i m náziumba va gy szakközépiskolába. A szülők csalá di állapota közvetlen módon nem hozható ö s sz efü gg ésb e a zzal, hogy a fiatalkorú nő munkaviszonyban á l l - e vagy eltartott. A m ö gö tt, hogy az eltartottak aránya akkor a legmagasabb, ha egyik vagy mindkét szülő meghalt, inkább annak a hatását sejthetjük: a családi körülmények r o s s z a b bodása is motiválhatta a fiatalkorút a rra, hogy m in él előbb saját, önálló családja legyen . M á r pedig ennek alapját sokuknál inkább a g y e r m e k v á lla lá s (ami miatt nem tudnak munkát v á lla ln i) jelenthette, sem m in t a szakm a-tanulás. A szülők családi állapota még nem ad t e lje s képet a r r ó l, hogy a korai életkorban g y e rm e k e t v á lla ló házas nők m ilyen családi körülmények között nevelkedtek. Kérdezésü n k során
azt t a p a s z ta l
tuk, hogy m ég a házasként együttélő szülők m e llett is - kis számban ugyan - de voltak, akik nem c s a ládban, hanem pl. n evelőszü lőkn él vagy más, e s e tle g nehezen m egálla pítható fe lt é t e le k közt nőttek fel. A házasként együttélő szülők g y e rm e k e in e k 1, 6 %-a adott ilyen vá la szt. A szülők válása esetén csaknem mindegyikük édesanyjával maradt (80, 1 %), az édesapával 6 %, 1, 1 % pedig továbbra is mindkét s z ü lő v e l. V is z o n y la g sokan vo ltak olyanok (az elvá lt szülők leányainak 1 2 , 8 %-a), akik szü leik válása után édesanyjuktól is, édesapjuktól is elszakadni k é n y s z e rültek, pl. 5, 9 % nevelőszülőkhöz került. A z apa vagy az anya halála ugyanakkor kevésbé vonta maga után azt, hogy a kiskorú az é l e t ben maradt szülőtől is elszakadjon, az azonban gyakoribb, hogy a m e gö zv egy ü lt szülő m e ll é uj h á z a s t á rs va gy élettá rs is került " n e v e lő s z ü lő k é n t" (az egyik szülőt e lv e s z íte tt e k 15, 6 %-ánál fordult ez elő ). E z e k a j e ll e g z e t e s s é g e k minden településtipuson belül igy alakultak. Mintánkban szá m s z e r in t 45-en (3, 2 %)
voltak, akik soha nem éltek családban. De a cs a lá d
ban élők között is akadtak olyanok, akik rö v id gy erm ekko ru k alatt h o ss za b b -rö vid eb b id ő re e lsz a k a d tak szü leiktől. Ö s s z e s s é g é b e n 90, 5 % a k iz á ró la g csak családban nevelkedettek aránya. Rokoni családoknál (is) élt 4, 4 %-uk, nevelőotthonban töltött valam en n yi időt 4, 7 %, n evelő sz ü lőn él (is) tartózkodott 2, 2 %,
30
és egyéb va riá c ió k a t em lite tt 4 s z e m é ly .
(A különböző, nem családi körülményeket (is) em lítők s z á z a
lé kos ö s s z e g e halm ozott, m i v e l néhány esetben kérdezettünk e r e d e t i családjától többször, többféle h e ly r e is e l s z a k a d t .) Tek in tettel a n evelkedés szem pon tjából m eglehetősen homogén mintára, sem életkor, sem pedig isk o la i v é g z e t t s é g tekintetében nincsenek é r d e m i különbségek kérdezettein k között abban, hogy csak családban, ré sz b en családban, vagy t e lje s e n család nélkül n őttek-e fe l. Talá n a r r a vonatkozóan tehetünk csak egy óvatos m egállapítást, hogy a csak családban nevelkedők v a la m i v e l nagyobb b iz t o s í tékot kaptak általános iskola i tanulmányaik b e f e je z é s é r e : körükben 5 százalé kponttal alacsonyabb a 8 o sztá ly t el nem v é g z e t te k aránya
a zilá ltabb fe lt é t e le k között nevelkedőkhöz képest.
Megpróbáltuk k örü ljárn i azt a problém akört, hogy a k érdezettek édesanyjának n evelk e d ési körü lm ényei gy a k oroln a k -e va la m ily en hatást leányaik későbbi s o rs á r a ,
m a g ata rtá sá ra . Ilyen ö s s z e
függést azonban nem tudtunk m egállapítani. K é r d e z e ttje in k 2, 4 %-a nem tudott bes zá m oln i a r r ó l, hogy édesanyja m ily en körülmények közt nevelkedett, 95 %-uk úgy tudta, hogy ez családban történt, ille tv e - igen kis számban - családot és n evelőszü lőt em lítettek, s m indössze 2, 6 % sz á m o lt csak be a rr ó l, hogy édesanyja családon kivül, nevelőotthonban va gy n evelő szü lőkk el töltötte g y erm ek k o rá t. Korábban m á r szó volt a r r ó l , hogy mintánk e r e d e t i csa lá d já ra a magas g y e r m e k s z á m j e l l e m ző. E z z e l is összefü gg, hogy az édesanyák között vis z o n y la g sokan szülték e ls ő gyerm ekü ket fiatal életkorban. (Ezt a t e s t v é r e k és az édesanya s z ü le t é s i évének e g y b e v e té s é b ő l állapíthattuk meg, a zon ban az ese te k 9, 2 %-ában ez a hiányos adatok, " n e m tudja" v á la s z o k miatt nem v o lt le h etség es,) A k ikn él ez megállapítható volt, azok 15, 5 %-ánál az édesanya ugyancsak igen fiatal korban, 18 év alatt szült e lő s z ö r , további 35, 4 %-uk pedig 18-20 éves kora között. M in dössze 3 %-uknál b e csülhettük azt, hogy az édesanya 30 éves kora után szülte csak e ls ő g y e r m e k é t . így ez a tén yező is talán s z e r e p e t játszhatott a kiskorúak s zo cia lizá ció já b a n , első so rba n olyan vonatkozásban, hogy az édesanyák nagy r é s z e v a ló sz ín ű leg nem tartotta "ren d k ív ü lin ek " leánya korai sz ex u ális életét és há za s s á g k ö té s i szándékát. A z édesanya j e l e n l e g i életko ra és az első g y e r m e k szü le té s e k o r betöltött életko ra között azt az é r t e le m s z e r ű ö ssz efü g g ést találjuk, hogy a 18 év alatti e ls ő szülés a je le n le g legfiatalabb korú édesanyákra
abszolút mértékben j e l l e m z ő . Más o ld a lró l az is kimutatható, hogy az e ls ő gyerm eküket
igen fia ta l korban v il á g r a hozó édesanyáknak az átlagost jelen tősen meghaladó aránya (kö zel 40 %-a) öt va gy ennél több g y e r m e k e t szült. A z e ls ő g y e r m e k s z ü le t é s e k o r betöltött életk o r nagym értékben m e gh atá ro zza az édesanyák iskola i v é g z e t ts é g é t . A k ik 18 éves, vagy fiatalabb életkorban szültek e lő s z ö r , azoknak lén yegesen az átlagos alatt marad az isk o la i v é g z e t ts é g e : 54, 1 %-uk általános iskolai tanulmányait hagyta félbe, s csupán 4, 5 %-uk próbálk ozott továbbtanulással a 8 . o sztá ly b e f e je z é s e után. A z o n kevesek, akik e g y általán közép-, e s e tle g felsőfokú tanulmányokra gondoltak, tú ln y om órészt 21-30 éves korukban s z ü l tek csak e l ő s z ö r . E z z e l eg ybev ág az, amit a fo gla lk o zás ok m e g o s z lá s a s z e r in t tapasztalhattunk: s z e l l e m i fo gla lk o zás v á la s z t á s á r a nagyobb vo lt az e s é ly e az édesanyáknak akkor, ha később, 20 éves ko ruk után szültek e lő s z ö r - m ig a fiatalabb korban szülők ma inkább csak különösebb szakkép zettséget nem igénylő munkakörökben helyezkedhettek el. M eg fig y elh ető ugyanakkor az is, hogy a későbbi é l e t korban (30 éves kor után) e l ő s z ö r szülőknek az átlagosnál nagyobb aránya maradt a háztartásban (ez a je le n le g 45-50 év közötti g e n e r á c ió egy r é s z e ) , a m e ly e t - részben ugyancsak az alacsonyabb is k o lázottság, ré s z b e n pedig a hagyományos csa lá di munkamegosztáshoz való, talán nagyobb foku r a g a s z kodás m agyarázhat.
31
A z igen fia ta l korban e l ő s z ö r szülő édesanyák az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban t a lálhatók B o r s o d - A b a u j-Z e m p lé n , továbbá Heves megyében; a cigány családok esetében pedig k i fe j e zetten ez a "ha gyo m á ny" a domináns. Ugyanilyen különbségeket azonban a v á la sza d ók településtipus s z e r in t i m e g o s z lá s a mentén nem figyelhettünk meg. A z édesanya e ls ő g y e r m e k m e g s z ü le t é s e k o r betöltött életk o ra és a kérd ezettek k o rév ek s z e rint elkülönített cso p o rtja i között t e r m é s z e t e s e n nem lehet ö ssz efü g g ést megállapítani, hiszen k é r d e zettjeink m indössze három, egym á s m e lle t ti évjá rato t ölelnek fel, s valam ennyien 18 éves koruk előtt szültek. Általánosan azonban kétségkívül igaz lehet, hogy a fiatalkorúak egy r é s z é n é l s z o c ia li z á c i ó s hatásról, m in ta k ö v etésrő l beszélhetünk, a m ik o r sorsának, magatartásának m o zga tóru gó i után kuta tunk. Ezen túlmenően a fiatalkorban e l ő s z ö r szülő édesanyák életútjának alakulásából (sz ü léseik s z á ma, iskolai végzettségük, foglalkozásuk) v a la m e ly e s t e lő r e láthatjuk k érdezettjein k éle te s é ly e in e k várható alakulását is. A z édesanyák isk o la i v é g z e t ts é g e jelen tősen b efoly á s olja leányaik iskolá zását. T e r m é s z e t e sen ennek szin tje - amint e r r ő l s z ó vo lt - mindkét g e n er á ció n á l m e gleh etősen alacsony. M ég is m e g figyelhettük, hogy az édesanyák a sajátjuknál v a la m i v e l magasabb isk o la i v é g z e t t s é g f e l é irányították leányaikat. Ha 100 %-nak tekintjük az édesanyjuk isk o la i v é g z e t ts é g é t is m e r ő k sokaságát (7, 8 % nem tudott e r r ő l szá m o t adni), akkor 51, 9 %-ukra j e ll e m z ő , hogy az édesanya legalá bb egy fokozattal m a gasabb v é g z e t t s é g b e f e je z é s é r e indítja leányát.
"F o k o za tn ak " n evezzü k ezúttal a következőket; 1. be
nem fe je z e t t általános iskola, 2. b e fe je z e tt általános iskola, 3. középfokú tanulmányok m e gk ez d é se. (E zek közül leg g y a k o rib b az, hogy az édesanya l e g fe lje b b 7, o s z tá ly ig jutott el, de leánya m á r b e fe je z t e a 8 általánost, va gy e s e tle g a továbbtanulást is m e g k e z d t e .) Ennek a sokaságnak az aránya ö s z s z ess ég éb en 31, 1 %. T o v á b b i 20, 8 % az az eset, a m ik o r az édesanya 8 általánost v é g z e t t el, le á n y á nak azonban középfokú tanulmányokat szán. A gyerm ekü ket magasabb tanulmányok f e l é indítókhoz j o g gal számíthatju k hozzá azokat az édesanyákat, akik közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytattak (9, 9 %). Ezeknek az anyáknak csaknem 70 %-a középfokú iskolákba küldte gy e rm e k é t, további 30 %-uk pedig befejez tette az általános iskolát. E z utóbbi esetekben feltételezhetjük, hogy a továbbtanulás r e a liz á lód á sá t inkább a kiskorú ko ra i t e r h e s s é g e és a h ázasság kötése akadályozhatta meg. A következő nagy csoportot (27, 9 %) azok t e s z ik ki, akik ők maguk is 8 általánost v ég ez tek , s édesanyjuk is ugyanilyen isk o lá z o ttsá g g a l re n delkezik. A z olyan esetek aránya, a m ik o r mind az édesanya, mind pedig leánya fé lb eszakították az á l talános
iskolát, 8 , 7 %-ot jelent. V ég ü l igen sz órván yosan fordult csak elő, hogy a leány isk o la i v é g
z ettsége alacsonyabb, mint az édesanyáé. (E zek egyedi esetek lehetnek, am elynek oka nagy v a l ó s z í nűséggel, hogy a t e r h e s s é g igen fia ta l korban következett be.) A z édesanya fo gla lk o zás a k érdezettjein k isk o la i v é g z e t ts é g é t ugyancsak befo ly á s o lja - az e l ő zőhöz hasonló módon. L e g k a ra k teris ztik u sa b b ö ssz efü gg és - a kis szám ok e l le n é r e is - az, hogy mig s z e l l e m i fogla lk ozású édesanya mintánkban m in dö ssze 5, 4 %, a g im n á ziu m i és sza k k ö zép isk o la i t a nulmányokat m egkezdő fiatalkorúak körében ez 22, 5 %. E gy m ásik j e l le g z e t e s s é g , hogy a h á z ta rtá s b eli édesanyák átlagos 29 %-os aránya a 8 általánost va gy annál kevesebb osztályt v é g z e t t fiatalkorúak esetében igen m a g a s ra m egn öve k szik (50 % k ö rü lire ), a középfokú tanulmányok fe lé indítottaknál a z o n ban igen jelen tősen (16 % -ra ) lecsökken. A z édesanyák fo gla lk o zás a azonban azt m á r csak közvetett módon b efolyásolja , hogy leányaik munkaviszonyban állnak-e vagy sem . Magasabb a munkaviszonyban állók aránya, a m ik o r az édesanya
32
s z e l l e m i foglalkozású vagy szak- és betanított munkás, ez azonban inkább a z z a l függ ö ssze, hogy az ilyen foglalkozású anyák m e lle tt leányaik is több alapot kaptak a rra, hogy elh elyezk edjen ek. A seg é d munkás, il le t v e h á z ta rtá sb eli édesanyák m e lle tt ugyanakkor többen vo ltak olyanok, akik alacsonyabb végzettségü k, e s e tle g egyn él több szülésük miatt nehezebben tudtak munkát találni. A z apa iskola i vé g z e tts é g é n e k hatásáról m egállapításaink kevésbé megbízhatóak, m i v e l k é r d ezettjeink 16, 8 %-a nem tudta édesapja m it v é g z e tt. A z édesanyákhoz hasonlóan itt is fő sajá tosság, hogy a fi a t a lk o r ia k legalá bb egy fokozattal meghaladjá k édesapjuk isk o la i v é g z e t ts é g é t . (44, 3 % esetében találtuk ezt je lle m z ő n e k .) E z leginkább oly módon érvényesül, hogy a 8 általánost v é g z e t t apák középiskolába, főként pedig szakm unkásképző be irán yítják leányaikat. A z édesapák isk o la i v é g z e t ts é g e - amint ezt m á r em lítettük - v a la m i v e l m e g haladja az édesanyákét, 23, 7 %-uk közép- va gy felsőfokú v é g z e t t s é g g e l rendelkezik. E csoportnak 60 %-a küldte leányát középfokú tanintézménybe, m ig a 8 általánost v é g z e t t apák 39, 6 %-a, az ennél alacsonyabban iskolázottaknak pedig csupán 17, 8 %-a. T o v á b b i je ll e g z e t e s csoportot képeznek azok a z 'e s e t e k (22, 3 %), a m ik o r az apa is és leánya is 8 osztá lyt v é g e z te k . V é g ü l 6, 1 % azok aránya, akik sem maguk nem fe je z t é k be az általános iskolát, sem pedig édesapjuk. Itt is csak néhány olyan e se t volt, a m ik o r a leány lén yegesen apja iskolai v é g z e tts é g e alatt maradt: az édesapa szakmunkáspzőt,
va gy legalább is
8 általánost v ég z ett,
a leány
pedig csupán néhány osztályt. A z apák fogla lkozásának hatása a kiskorú, káns,
a m i első so rb a n abból következik,
gén struktúrát mutatnak.
házas nők isk o la i v é g z e t t s é g é r e kevésbé m a r
hogy az apák fogla lkozásukat illetően m egleh etősen hom o
S z e lle m i fo glalkozású m in dö ssze 56 van közöttük,
60 %-a indította leányát továbbtanulásra az általános iskola után. hogy a szakmunkásképző,
A z általános iskolát be
aránya 6 százalékponttal em elk ed ik meg,
ha az édesapa
nem fe je z e tt fiatalkorúak átlagos 10,7 %-os
ha az apa segédmunkás.
M inél iskolázottabb a kiskorú édesapja, hogy leánya munkaviszonyban áll,
tűnik fel - itt
J e lle g z e te s n e k találhatjuk azt is,
mint p r e fe r á lt iskolatípus még nagyobb s z e r e p e t kap,
szak- vagy betanított munkás.
valószínűbb,
ezeknek azonban közel
ille t v e m in él kvalifik áltabb munkát v é g e z , nem pedig eltartott.
annál
A z ö sszefü gg és azonban - úgy
is első so rba n a fiatalkorú nők és a szülők iskolázottságának kapcsolatán keresztü l
érvén yesü l.
4. A f é r j e k főbb t á r s a d a l m i - d e m o g r á f i a i j e l l e m z ő i
A 17 éves és fiatalabb korban szült, tura j e l l e m z ő .
házas nők h á z a s tá rs a ir a ugyancsak fia ta l korstruk-
15,8 %-uk - fe le s é g é h e z hasonlóan - ugyancsak tin é d z s e r-k o r u ,
talabb,
közöttük egy 16 éves fia ta l f é r j is van.
portja,
kérd ezettjein k fé r je in e k 60,6 %-a ebbe ta rtoz ik .
m á r m egleh etősen " i d ő s " k o ro s z tá ly és fe le s é g e k között itt 8-14 év,
19 éves vagy f i a
L e g j e ll e g z e t e s e b b a 20-24 év közöttiek k o r c s o A 25-29 éves fé r j e k aránya 21,1 % - ez
a fe le ség e k h e z képest,
a leh etség es korkülönbség a fé r je k
a h ázaspárok 2,3 % -á ra pedig a csaknem egy g e n erá ció n yi k o r
különbség je l le m z ő : a f é r j 30 évesn él idősebb.
H árom kérdezettünk nem tudta megmondani f é r j e
életkorát.
33
E g yb e v e tv e a kérdezett nők k o révét fér jü k é le tk o rá v a l azt állapíthatjuk meg,
hogy a m in
ta e g é s z é r e j e l l e m z ő f é r f i - korstrukturát leginkább a 17 éves nők h áza stá rsa i képviselik, 15 éves f e l e s é g e k túlnyomó többségének,
85 %-ának f é r j e 24 év alatti;
m ig a
ezen belül 30 %-uk f é r j e
ugyancsak tin é d z s e r- k o r u . A z életko r s z e r in t i m e g o s z lá s leginkább a községekben szóródik,
ott mind a legfiatalabb,
mind pedig a legidősebb fé r j e k aránya v a la m i v e l meghaladja az e g é s z mintában tapasztalt a rá n y o kat. A m i a fé r j e k is k o la i v é g z e t ts é g é t ille ti, zottsági szintjé től,
elm a ra d a hasonló korú f é r f i- n é p e s s é g is k o lá
de lén yeg esen meghaladja fe le s é g e ik é t .
E z t e r m é s z e t e s e n a fé r j e k idősebb
korstruktu rájával is összefü gg. A 8 osztálynál kevesebbet v é g z e t t fé r je k aránya 5 % alatt marad, folytatta tovább tanulmányait az általános iskola b e f e je z é s e után. le s é g e k h e z képest az is,
hogy a fé r j e k 55, 3 %-a tanult tovább,
s csupán 38 % nem
Igen j e l l e g z e t e s különbség a f e szin te valamennyien (49, 5 %)
szakmunkásképzőt vé g e z te k .
Gim názium ba és/vagy szakközépiskolá ba,
ille t v e annak néhány o s z tá
lyába csupán 7, 7 %-uk járt,
s egy olyan kérdezettünk akadt mindössze,
akinek f é r j e diplomás.
A h ázaspárok 2, 4 %-ában a f e l e s é g isk o la i v é g z e t ts é g e a magasabb; 8 osztályt vég zett,
férje pe
dig ennél kevesebbet. A fé r je k iskola i vé g z e tts é g é n e k településtipus s z e r i n t i m e g o s z lá s a a j e l l e g z e t e s és is m e r t tendenciákat mutatja: 8 o sz tá ly alatti v é g z etts ég ű ek szin te k iz á ró la g csak a községekben vannak, le g fe lje b b néhány kis városban,
m ig gim náziu m i,
m értékben rendelkeznek a fő városban,
ille t v e sza k k ö z ép isk o la i v é g z e t t s é g g e l
nagyobb
il le t v e a nagyobb vá rosokban lakók.
Foglalkozásu kat tekin tve a fé r je k túlnyomó többsége (78 %-a) nem m e ző g a z d a sá g i fiz ik a i dolgozó,
ezeknek pedig n a g y r é s z e (ö ssz esen 43 %) szakmunkás. A segédmunkások aránya 16 %,
m ezőgazdaságban dolgozik 10, 9 %,
s z e l l e m i munkakörben csupán 2, 7 %-uk tevékenykedik.
dezettek 8 , 2 %-a sz á m o lt be a r r ó l , katonaság miatt. h ettük,
hogy fér jü k az a d a tfelvétel időpontjában nem dolgozik,
A kér jó részt
A fé r j e k fo gla lk o zás át a fe le s é g e k é le tk o rá v a l egyb ev etve azt a m e g fig y e l é s t t e
hogy a szakmunkás fé r je k aránya a 17 éves fe l e s é g e k körében a legm agasabb (46 %),
16 évesek esetében 40 %,
a 15 éve sek esetében azonban m á r csak 30 %;
átlagost meghaladja a betanított-,
ille t v e segédmunkások aránya.
és 17 éves nők v a l a m i v e l magasabb v é g z e t t s é g g e l rendelkeznek, csolatba kvalifikáltabb f é r f i - p a r t n e r r e l ,
a
ez utóbbi csoportban az
E z ö sszefü gg a zza l,
hogy a 16
s igy gyakrabban kerülnek kap
mint fiatalabb tá rsa ik.
A fe le s é g e k isk o la i v é g z e tts é g é n e k és f é r j e i k foglalkozásának eg y b e v e té s e ezt ugyancsak jó l mutatja.
A 8 -nál kevesebb o sztá ly t v é g z e t t nők fé r jé n e k nagy többsége - 60 % f e le t t i aránya -
segédmunkás va gy m e ző ga z d a sá gi fiz ik a i dolgozó,
m ig a szakmunkás fé r j e k inkább a 8 . o sz tá ly
után továbbtanulásra induló nők közül vála sztotta k fe le s é g e t.
L e g j e ll e g z e t e s e b b az,
hogy a s z a k
munkásképző v a la m e ly osztályát e lv é g z e t t nők 67 %-ának a f é r j e is szakmunkás. A z t is szonyban áll,
m egvizsgáltu k,
b e fo ly á s o lja - e a f é r j fo g la lk o z á s a azt,
vagy pedig elta rto tt.
hogy a f e le s é g munkavi
Ennek hatása nagyon hasonlit a rr a , amit m á r a szülők vonat
kozásában is tapasztalhattunk; m in él kvalifik áltabb munkát v é g e z a fé r j, f e le s é g e is dolgozik . fe le s é g e k aránya,
annál valószínűbb,
hogy
Mig szakmunkás fé r j e k m e llett durván 70 % - 30 % a dolgozó és az eltartott
segédmunkás fé r je k m e lle t t ugyanezek az arányok;
csak az iskola i v é g z e t ts é g hatása húzódik meg.
34
50 % - 50 %.
Em ögött ugyan
A f é r j e k foglalkozásának településtipus s z e r in t i m e g o s z lá s a it v iz s g á lv a azt találtuk, az e g é s z m in tára j e l l e m z ő arányokat ezúttal is a k ö z ségi lakosok k ép viselik legjobban,
hogy
a z z a l az
e lt é r é s s e l,
hogy a m e ző g a z d a s á g i fizikai dolgozó fé r j e k aránya a községekben é r te le m s z e r ű e n
magasabb.
Inkább a kisebb vá rosokban lakó nőknél gyakori,
32 %),
m ig a
fő v á r o s i és a nagyobb városokban lakó h ázaspárok esetében a fé rjekn ek több mint
fe le betanított,
ille tv e segédmunkás.
Egybevetettük a k érdezett nők édesapjának, szám ítva,
vala min t fé r je ik n e k foglalkozását is,
arra
hogy a párválasztásban e s e tle gese n érvén yesü lő tendenciákra következtetni tudunk. E k
kor azonban mintánk jelen tősen lecsökkent, édesapja fo glalkozását, la lkozá s nélküli. gez,
hogy férjü k szakmunkás (arányuk itt
m iv e l a k érdezett nők 14 %-a nem tudta megmondani
további 7 %-nak pedig nyugdíjas az édesapja,
Annyit azonban megállapíthattunk,
nagyobb az e s é ly a rr a ,
hogy ha az édesapa kvalifikáltabb munkát v é
hogy a kiskorú nő fé r je is kvalifikáltabb munkát lát el.
ha az édesapa s z e l l e m i fogla lkozású, h e ly z e t akkor is,
ille t v e - kis számban - f o g
a férjek n ek magas aránya,
Így például,
61 %-a szakmunkás.
Hasonló a
ha az édesapa sza k - vagy betanított munkás - ekkor leányaik 50 %-a köt h á z a s
ságot szakmunkás fé r f i v a l .
Ugyanakkor a segédmunkás foglalk ozású édesapák leányainál a s e g é d
munkás és m e ző g a z d a sá g i fiz ik a i fo glalkozású fé r j e k aránya jelentősen meghaladja a minta e g é szében tapasztalt arányokat: 40 % - r a em elkedik az átlagos 27 %-hoz képest.
5. A m e g is m e r k e d é s t ő l a h ázasságkötésig
A fia ta l korban szült, ból is következik -,
házas családi állapotú nőkre általánosan j e l le m z ő - m á r életkoru k
hogy a partnerükkel,
m egkötése között igen rö vid idő te lik el. juk meg je lle m e z n i,
leendő férjü kkel való m e g is m e rk e d é s és a házasság E m eljü k most ki ezt a rö vid idő -in terva llu m o t,
s p róbá l
hogy m ilyen tényezők h atározzák m eg azt leginkább.
A z e ls ő v iz s g á la t i szempont az lehet,
hogy m ily en h elyszín ek kínálkoztak a m e g is m e r k e
dés szin te réü l kérdezettjein k s z á m á ra . V á la szad óin k k ö zel fele, d ő b e lijé v e l.
A s z o m sz éd s á g i,
47, 2 %-a szó ra ko zó h elyen ,
társaságban ism erk e d ett meg jö v e n
valamint a csalá di kapcsolatok azonos sú llyal kaptak sz erep et:
11,8 % - 11,8 % kötött is m e r e t s é g e t ezen az út on. A z utcán, aránya 9,3 % volt,
s k ö zel ugyanekkora azoké,
ö s s z e 5 %) mondták azt, az iskolá ból.
közlekedés közben m e g is m e rk e d ő k
akik munkahelyükön ism erkedtek.
K evesen (m ind
hogy j e le n le g i fé rjü ket k isgyerm ek koru któl fo gva ism erik, il le t v e 4, 5 %-uk
A többiek egyéb helyeket em lítettek,
va gy pedig nem e m lék ez tek m á r a rr a ,
hogy hol
ism erk e d tek meg. A m e g is m e rk e d é s szín h ely ét v a la m e ly e s t a településtipus is m e gh atá ro zza. hely első so rba n vidéki városokban s z in te re az ism erkedésnek, mint a fő városban,
ahol a fiatalkoruaknak " c s a k "
utóbbinak az is oka, séget kínált ken - pl.
erre,
H eves,
ja az átlagot,
hogy Budapesten az utca,
mint vidéken. Tolna,
A szórakozó
de m ég a községekben is inkább,
39 %-a kötött ilyen helyeken is m e r e t s é g e t .
közlekedés,
Ez
továbbá a munkahely is bővebb le h e tő
A csalá di kapcsolatok ré vén ism erk e d ő k aránya eg yes v id é k e
B o r s o d - A b a u j-Z e m p lé n ,
ez jó r é s z t abból adódik,
továbbá S za b o lc s -S z a tm á r megyékben m egh ala d
hogy a cigány családokból s z á r m a z ó ,
s e vidékeken sű
rűbben élő fiatalkorú lányoknál e kapcsolatok gyakoribb le h e t ő s é g e i az ism erkedésn ek.
35
A szülők családi állapota csak igen kis m értékben g y a k o r o l hatást a rra, nik az ism e rk e d é s ,
de az m egfig yelh ető,
hogy e lvá lt va gy ö z v e g y szülők m ellett gyakoribb a c s a
ládi kapcsolatok révén ism erk e d ők aránya.
Ennek talán az lehet a magyarázata,
vagy m e gö zv egy ü lt szülők gyakran kerülnek olyan s z e m é ly e k k e l kapcsolatba, sá,
e s e tle g h áza stá rssá válnak,
hogy hol t ö r t é
hogy az elvált,
akik később é l e t t á r s
s ez a csa lá d i kapcsolatokat is k is z é l e s í t i.
A kérdezett fiatalk orúak isk o la i v é g z e t ts é g é t tekintve az amúgy is vez ető h e lyen álló s z ó rakozóhely, képzőbe
is jártak (57 %),
(11,6 %), tályt,
tá rsa sá g s z e r e p e m ég inkább kiu grik azoknál, s e z ek körében az iskola,
akik középiskolába vagy szakmunkás-
mint a m e g is m e r k e d é s s z in te r e is megnő
hiszen középiskolában módjukban állt m e g fe le lő korú fiukkal m e gism erk e d n i.
A 8 osz
va gy annál kevesebbet v é g z e t t lányoknál v a la m i v e l halványabb - bár változatla nul legfőbb -
a s zó ra k o zó h ely,
tá rs a s á g súlya,
E g y b e v á g e z z e l az, pasztaltunk.
e m e lle tt a családi és s z o m s z é d s á g i kapcsolatok lépnek elő.
amit a kérd ezettek munkaviszonya s z e r in t i m e g o s z lá s o k alapján t a
Mig a s zó ra k o zó h ely,
tá rs a s á g a munkaviszonyban állók s z á m á ra az átlagosnál is több
leh etőséget kinált az i s m e r k e d é s r e ,
s é r te le m s z e r ű e n megnő a munkahely s z e r e p e is (1 2 , 2
%),
addig az eltartottaknál a családi és a s z o m s z é d s á g i kapcsolatok s z e r e p e haladja m e g 4-5 s z á z a lé k ponttal az átlagos arányt. Kiváncsiak voltunk a r r a ;
hogy vajon különbözik-e a leendő fé r j e k ö s s z e t é t e le aszerin t,
hogy hol kötöttek velük i s m e r e t s é g e t a fiatalkorú lányok. rakozóhely,
E k k or azt figyelh ettük meg,
hogy a s z ó
tá rsa sá g a fiatalabb (24 éves vagy még fiatalabb) fé r fia k k a l való i s m e r k e d é s r e nagyobb
leh etős éget kinált, zettjeink utcán,
m ig ennél idősebb fé r fia k k a l az átlagosnál gyakrabban ism erke dtek m eg k é r d e
vagy pedig családi,
tabb munkát v é g z ő fé r fia k k a l (pl.
s z o m s z é d s á g i kapcsolatok ré vén .
s z e l l e m i dolgozókkal,
m eg kérdezettjein k szóra kozóh elyek en ; pedig hangsúlyosabbak voltak,
az utca,
E z e n túlmenően k v a lifik á l
szakmunkásokkal) gyakrabban ism erk e d tek
továbbá a csa lá d i és s z o m s z é d s á g i kapcsolatok
ha a f é r f i segédmunkás volt.
A leendő f é r j j e l való m e g is m e r k e d é s t igen gyorsan követte az un. mintánk 65 %-ánál ez g y a k o r la tila g egybeesik;
12,6 %-nál 1-2 hónappal,
3,4 %-nál 7-12 hónappal követi a m e g is m e rk e d é s t,
" e g y ü tt já r á s "
7 %-nál 3-6 hónappal,
s m in d ö ssze 9,2 % mondta azt,
több idő telt e l m e gism erk e d ésü k és az együttjárás kezdete között.
kezdete,
hogy 1 évnél
A z id ő -in ter va llu m o k minden
v iz s g á l t koréven belül igy alakulnak. A z átlagosnál is gyorsabban követi az együttjárás kezdete a m e g is m e r k e d é s t akkor,
ha az sz ó ra k o zó h e ly e n vagy utcán történt,
az ilye n helyeken is m e r k e d ő k
nek m á r k ö zel 3/4 r é s z e já r t együtt leendő f é r j é v e l 1 hónapnál kevesebb is m e r e t s é g után. szabb idő,
1 éven tuli is m e r e t s é g é r te le m s z e r ű e n szinte k iz á ró la g csak azokra j e ll e m z ő ,
is m e r e t s é g e kisgyerm ek k orb ó l,
iskolából,
s z o m s z é d s á g i kapcsolatokból s z á r m a z ik .
H oszakiknek
A fő v á r o s i és
vidéki városokban élő lányoknál - a kö zségie k h e z képest - ugyancsak le r ö v id ü l az együttjárás k e z detéig e ltelt idő. A m e g is m e r k e d é s t ő l az együttjárás kezdetéig e ltelt idő h ossza függetlennek bizonyul mind az általunk m e gk é r d e z e tt nők, p a r a m é t e r e it ő l (életkoruktól,
mind pedig partn ereik, isk o la i végzettségü ktől,
vetett módon abban érvényesül,
jö ven dőb eli f é r j e i k t á r s a d a l m i- d e m o g r á f i a i valam in t fo glalkozásuktól) e z ek hatása köz
hogy hol történt a m e g is m e r k e d é s .
V a la m iv e l jobban széthúzódik az idő az együttjárás kezdete és az első sz ex u ális együttlét időpontja között,
bár itt is igen rö vid id ő tá v ró l van szó.
e z f é l év v a g y annál rövidebb,
A z e g é s z mintának 54, 9 %-a esetében
ezen belül 30,4 % -nál az együttjárás kezdetétől szá m íto tt 1-2 hó
napon belül m á r lé t r e jö t t a sz ex u ális kapcsolat.
36
A szex u ális kapcsolat m e g k e z d é s é ig eltelt un. ré geb b i is m e r e t s é g e k esetében,
"e g y ü tt já rá s i idő" m ég inkább le r ö v id ü l a
a m ik o r a fiatal pár k is g y e r m e k k o r b ó l, családi kapcsolatokból,
s z o m s z é d s á g b ó l vagy iskolá ból m á r korábban i s m e r t e egymást;
ezekben az esetekben az un.
" e g y ü tt já r á s " m e g k e z d é s e gy a k o r la tila g egyben a sz ex u ális kapcsolat lé t e s ít é s é t jelen ti. hónapos eg yü ttjá rás i idő inkább azokat je l l e m z i ,
akik szórakozóh elyen ,
Így a több
társaságban ism erkedtek
meg jövendőbelijükkel. A z " e g y ü tt já r á s i idő" je ll e g z e t e s e n e l t é r a különböző iskolai v ég z etts ég ű csoportokban. E g y - k é t hónapi együttjárás után a 6-7. 30 %-a,
a középiskola,
kapcsolatba.
osztály t v é g z e t t lányok 49 %-a,
a 8 osztályt végzetteknek
szakmunkásképző v a la m e ly o sztá ly át végzetteknek 22 %-a kezdett szexu ális
A m i ez utóbbi csoportot,
a 8 . o sz tá ly után továbbtanulókat illeti; m integy 50 %-uknál
fé l évn él hosszabb " e g y ü tt já r á s i i d ő r ő l" beszélhetünk. A szülők családi állapota nem b efoly ás olja az e ls ő s z e x u á li s kapcsolat létre jö ttén ek id ő pontját,
a r r a tehát nem következtethetünk,
hogy a zilá ltabb szülői,
csalá di h áttér gyorsabban s o
d o rja a fiatalkorúakat intim kapcsolat lé te s ité s é b e . A z édesanya életko ra és a szexu ális kapcsolat létesítés én e k " g y o r s a s á g a " m á r fedezhetünk f e l ö sszefü gg ést,
között azonban
amennyiben a legfiatalabb korú (34 éves vagy fiatalabb) é d e s
anyák m e llett gyakoribb az igen g y ors,
1-2 hónapos együ ttjá rási követő sz ex u ális élet.
(A z á tla
gos 30, 4 %-hoz képest 41, 8 %. ) Em ögött azonban nem k iz á ró la g a " m in ta k ö v e té s " direkt hatását sejthetjük, n e v ez etese n azt,
hogy a korai életkorban sz ex u ális életet kezdő édesanyák leányai g y o r
sabban kezdenek szex u ális kapcsolatokba,
hanem annak áttételes hatását is,
hogy - mint láthattuk -
a rö vid együ ttjá rási idő inkább a c s a lá d i- s z o m s z é d s á g i kapcsolatok ré vén ism erkedők et j e ll e m z i, akik lén yeg esen sűrűbben vannak a cigány családokból s z á r m a z ó és egyben fiatalabb korú é d e s anyával biró fiatalkorúak között. A z együ ttjá rá s i idő l e r ö v id ü l akkor,
hogyha a leendő fé r j fo gla lk o zás a segédmunkás vagy
m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i do lgo zó - az ilyen foglalkozású fé r fia k k a l kötött i s m e r e t s é g e k ugyancsak gyakoribbak,
ha ennek hátterét a családi,
s z o m s z é d s á g i kapcsolatok képezik.
A későbbiekben r é s z l e t e s e n is foglalkozunk a fiatalkorúak v é d e k e z é s i, m e r e t e i v e l és gyakorlatával;
fo g a m z á s g á tlá s i i s
kétségkívül ennek h ián yossá gaival is nagym értékben ö ssz efü gg az,
hogy a sz ex u ális élet kezdetét igen gy orsa n követi a te rh e s s é g b ek övetk ezése. nél ez lényegében azonnal, jött,
Több mint 1/5-ük-
a sz ex u á lis kapcsolat m e g k e z d é s é tő l s z á m ito tt 1 hónapon belül l é t r e
21,5 %-uknál 1-2 hónapon belül,
s m in dö ssze 13 % -u król mondható el,
hogy terh ességü k b e
k ö vetkezés ét több mint 1 éves sz ex u ális kapcsolat e lő z te meg. A t e h e rb e e s é s t követően a fiatalkorú nők túlnyomó többsége a házasság m ie lőb b i m e gk ö t é s é r e törekedett, s i k e r r e l já rt,
a rr a ,
hogy ez a szülés időpontjáig m egtörténjen.
E törekvésü k t e r m é s z e t e s e n
hiszen adatgyűjtésünk (és a g y e r m e k s z ü lé s ) időpontjára valamennyien házasok lettek,
igen kis arányuk
(8 , 4 %) vo lt csak olyan,
akinél ez szinte az "u to lsó p illa n atra" tolódott ki,
a
házasságkötés és a szü lés hónapja azonos volt. Így tehát azt mondhatjuk általánosságban,
hogy a v i z s g á lt fiatalkorúak körében igen rö vid
idő zajlott le az
együttjá rás kezdetétől a h ázasság m e gk ö téséig .
rövidebb idő telt
csak el a két dátum között,
59 %-uknál haladta csak m eg az egy évet.
Min tegy 10 %-uknál fél évnél is
13,2 %-uknál 6 - 8 hónap,
16,8
%-nál 9-12 hónap,
s
E z az idő a 17 éves nők esetében m ég inkább l e r ö v i
dült.
37
Ugyanakkor az is megállapítható,
hogy a fiatalkorú házas nők több mint 1/3-a (36,2 %-a)
m á r a házasságkötés előtt is együtt élt - élettársként - leendő f é r j é v e l . azoknál,
akik fiatalabb korban kötötték házasságukat,
korában ment fé r jh e z ,
pl,
mintánkban 40 olyan nő volt,
aki 14 éves
s közülük 17-en ezt m e g e lő z ő e n é l e t t á r s i kapcsolatban éltek.
A házasságkötés előtt együttélők aránya azok közt alacsonyabb, töttek házasságot,
Magasabb ez az arány
s egyben ők azok,
akik 17 éves korukban kö
akiknél az együttjárás kezdete és a házasságkötés közötti idő
a leg rö videbb . Mindebben két ellen tétes tendencia érvé n y e s ü lé s é t fig yelhetjük meg. ben házasságot kötők magasabb aránya az összes, a z z a l függ ö ssze, korúak körében.
házasságkötés elő tti é le t t á r s i kapcsolaton belül
hogy ez a " s z o k á s " j ó v a l intenzivebben él a cigány családokból s z á r m a z ó f ia t a l E csoportban éppen fo rdítottak az arányok: leendő férjü k k el e lő z e te s e n 64, 4 %-uk
élt é le t t á rs i kapcsolatban,
s egyben általánosságban is fiatalabb korban kötnek házasságot.
dig a másik tendenciát illeti, é v e s e k r e je l le m z ő , ők azok,
A fiatalabb k o r é v e k
A m i pe
más ö sszefü ggésben m á r korábban is utaltunk arra: elsősorban a 17
hogy a "fe ln ő t t " m a g a ta rtá si mintákat leginkább igyekezn ek m e gva ló sítan i.
akik leginkább t ö r e k s z e n e k a rr a ,
így
hogy szex u ális kapcsolatukat m ielőbb " t ö r v é n y e s kap
cso la ttá " változtassák, A településtipus nem befo ly á s o lja lén yegesen azt a tényt,
hogy házasságkötésük előtt lé t e -
s ite tte k - e é le t t á r s i kapcsolatot a fiatalkorúak vagy sem . Ugyancsak nem találtunk ö ssz efü g g ést a szülők életko rá va l, ve fogla lk o zás áv al;
isk o la i
v é g z e t t s é g é v e l,
ille t
családi állapotukkal azonban igen: gyakorib b a házasság elő tti együttélés akkor,
ha a kiskorú nő s z ü le i elváltak,
m e g ö zv eg y ü ltek va gy meghaltak;
az átlagos 26, 2 % - r ó l 41, 7 % -ra
em elkedik ekkor az arányuk. Ugyancsak gyakoribb a házasságot m e g e lő z ő é le t t á r s i kapcsolat akkor, való m e g is m e r k e d é s családi kapcsolatok,
ha a leendő f é r j j e l
s z o m s z é d s á g i kapcsolatok ré vén történt,
vagy k isg yer
m ekkorból s z á r m a z ik (az é le t t á rs i kapcsolatban is élők aránya ekkor 44-45 % körüli), m ig az ut cán,
s z ó ra k o zó h elyen ism erk e d ők n él az átlagost m eghala dja a " c s a k házasságkötés óta" együttélők
a r án ya. A házasságkötést m e g e lő z ő é le t t á r s i kapcsolat és a k érd ez ettek isk o la i v é g z e t ts é g e között erős,
szignifikáns kapcsolat van:
A z együttélés kezdete Iskolai v é g z e t ts é g
Ö sszesen
h ázasságkötés előtt
házasságkötés óta
Nem megálla pítható
8 osztálynál kevesebb
100, 0
71, 8
26 ,2
2, 0
8 o sztá ly
100, 0
36, 6
6 3, 0
0,4
8 osztá lyná l több
100, 0
24, 7
74, 9
0, 4
100, 0
36. 2
63, 2
0. 6
Összesen
38
H ázasságkötés elő t ti együttélés gyakrabban alakul ki akkor is, tanított munkás v a g y m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i dolgozó,
s kevésbé,
ha. a f é r j segédmunkás,
be
ha a f é r j s z e l l e m i fo gla lko zású
v a g y szakmunkás. V iz s g á lju k m ost m eg ré sz leteseb b en , életkorát, a rr a ,
i ll e t v e mi a z ,
m ilyen körülmények befolyásolták a házasságkötés
a m i r e hatást g y a k orolt a fia ta l korban kötött házasság.
hogy az a d a tfelvétel (és a g y e r m e k s z ü lé s ) időpontját átlagosan kb.
házasságkötés,
am elynek átlagos életko ra igy 16,1 év volt.
az a d a tfelvétel időpontjában betöltött életk o rra l, pedig (11 fiatalkorú nő) h árom éve házas.
E m lékeztetünk
5 hónappal e lő z te m eg a
Mintánk nagy ré s z é n é l ez eg ybee sik
34, 5 %-uk azonban m á r egy,
3, 4 %-a két, 0, 8 %-a
E z t e r m é s z e t e s e n sz o ro sa n összefü gg a kérdezettek
korával:
Betöltött életko r az ad a tfelvétel időpontjában (év)
A z a d a tfelvételk o r betöltött életko r és a házasságkötés é letko ra azonos
14
A házasság időtartama 1
2
1 ł
3
év
100, 0
_
-
-
16, 0
16
79, 6
18, 8
1, 6
-
17
49, 1
44, 9
4, 7
1, 3
61, 3
34, 5
GO
Összesen
со сГ
15
о
_
СО
-
A házasságkötés életko ra nagym értékben m eghatározta a fiatalkorú nők tanulási l e h e t ő s é g e it.
A 14 éves korban h ázasságot kötöttek le g fe lje b b az általános iskolát tudták b efejez n i (70 %),
15 %-uk azonban csak 5 o s z tá lly a l va gy ennél kevesebb v é g z e t t s é g g e l rendelkezik, éves korukban mentek fé r jh e z , nyok fe lé indult,
azoknak 50, 2 %-a a 8.
m ig akik 17
o sztá ly e lv é g z é s e után középfokú tanulm á
ezen belül 33, 6 %-uk szakmunkásképzőbe jelentkezett,
ille t v e - sokan közülük -
ezt be is fe je zté k . A munkavállalásra is nagyobb leh etős éget biztosított a későbbi életkorban történt h á z a s ságkötés. pest,
A
14-15 éves korban fé r j h e z menők 68,
il le t v e 49 %-a eltartott az átlagos 38 %-hoz ké
s m unkaválla lási e s é ly e ik e t az is akadályozta,
hogy e z ek közt vannak azok,
akik a d a t fe lv é
telünk idején m á r nem az e ls ő gyerm ekü ket szülték. A szülők p a r a m é t e r e i (életkoruk, közvetlen módon a r r a nem hatnak ki,
családi állapotuk,
iskolai végzettségük,
foglalkozásuk)
hogy g y e r m e k e i k 14-17 éves koruk között konkrétan m elyik
évükben kötöttek házasságot. Annál is inkább,
m e r t - amint a r r a más ö sszefü ggésben m á r utaltunk - a házasságkötés
időpontját és életkorát mindenekelőtt a te r h e s s é g b ek övetk ezése szabta meg. j e l l e m z ő az,
hogy a t e r h e s s é g m e g e lő z te a házasságkötést,
f e l azok körében,
Mintánk 72, 2 % -á ra
s ez az arány 82, 4 % -ra em elkedik
akik a h ázasságkötést m e g e lő z ő e n is m á r együtt éltek.
K ér dezettjein kn ek m in d
ö s s z e 19 %-a já r t el az általánosan h e ly e s e lt normák szerint: házastársukkal csak a házasság m e gk ö tésétő l kezdve éltek együtt,
s a házasságkötés után estek teherbe.
Más o ld a lró l j e l l e m e z v e a helyzetet: az e g é s z mintának több mint f e l é r ő l mondható el, hogy a házasságkötést követő 6-7 hónap va gy annál rövidebb idő alatt szü letett m eg a g y e rm e k .
39
E z a tendencia a fiatalabb k o r é v e k r e még inkább j e l l e m z ő . az aránya azoknak,
A
17 évesekn él a legm agasabb (17,5 %)
akik az a d a tfelvétel időpontjában bekövetkezett s z ü lé s e i 1 é v v e l va gy annál is
több id ő vel a házasság m egkö tése után történtek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a r r ó l, közöttük olyanok is vannak,
akik korábban is -
csak akkor m ég ré sz b en házasságon kivül,
hogy
ré s z b e n
1-2 éves házasságuk id eje alatt - szültek már. M inél kevesebb idő t e lik e l tehát a házasságkötés és a szü lés között, lem ző ,
annál inkább j e l
hogy a fiatalkorú a házasságkötés előtt é le t t á r s i kapcsolatban élt. A z együttélők átlagos
36,2 %-os arányához képest ez abban az esetben, ságkötés - 61,5 % -r a em elkedik,
ha a szü lést csak 1-2 héttel e lő z i m eg a h á z a s
s fokozatosan csökken le 26,5 % -ra a sz erin t,
ahogyan h o s s z a b
bodik a házasságkötés és a szü lés közötti időtartam . A házasságkötés és a szü lés közötti id ő -in ter va llu m o t a kérd ezettek iskolai v é g z e t ts é g e mentén e le m e z v e azt állapíthattuk meg,
hogy mind
a "nagyon r ö v i d " ,
mind pedig a "nagyon h o sz -
szu " idő az alacsonyabban is kolázott fiatalkoruakra j e l l e m z ő leginkább.
Ennek az a m agyarázata,
hogy a "nagyon hosszú" id ő v e l je lle m e z h e tő e k között foglaln ak h elyet a második, lo m m a l szülők is,
harmadik a lk a
akiknek iskolai v é g z e t ts é g e igen alacsony.
Min dez a munkavállalás le h e t ő s é g e i r e is rányom ja a b ély egét. a szü lés között csak igen rö vid idő,
néhány hét telt el,
szonyban (az átlagos 63, 7 %-hoz képest),
Akikn él a házasságkötés és
azoknak csupán 38, 5 %-a állt munkavi
és ez az id ő -in te r v a llu m o k n ö ve k ed és ével együtt n övek
sz ik meg 70 % kö rü lire . É r d e m e s k ö z e le b b r ő l is egybevetni a házasságkötés és a szü lés h osszát a k érdezettek
g y e r m e k e in e k s z á m á va l.
meg a "m o s t a n i" g y e rm e k s z ü lé s t ,
A k ikn él a házasságkötés több mint 1
azok 34, 5 %-ának m á r van g y e rm e k e ,
m á r a h arm adik g y e r m e k é t szü lte.
dátumai között eltelt idő
A mostani szü lést m e g e lő z ő ,
é v v e l e lő z te
sőt ezen belül 3, 3 %-uk
6-7 hónapon belül megkötött há
za ssá go k esetében is 2, 8 %-nak m á r van korábbi g y e r m e k e - amint e r r ő l az első feje ze tb en szó volt - e g y e r m e k e k a z o k ,
akik házasságon kivül,
a korábban létesü lt é le t t á r s i kapcsolatból s z ü
lettek. É r dekes ö ssz efü g g és mutatkozott a házasságkötés és a szülés dátumai közötti idő, mint a fé r j e k életkora között is.
A fiatalabb (t in é d z s e r-k o r ú ) f é r j e k r e inkább j e l l e m z ő az,
v a la hogy
mintha "halogatnák" az utolsó pillanatig a házasságkötést: 41 %-uk le g fe lje b b 3 hónappal a szü lés előtt köt csak házasságot, 9 %-a,
m ig az "idősebbeknek" csak 22 %-a v á r ilyen sokáig.
A " fia t a lo k "
az "id ő s e b b e k " 24,4 %-a 10-12 vagy több hónappal a szü lés előtt m á r házasságot kötött. A házasságkötés és a g y e r m e k s z ü lé s között e lte lt időt a k érdezettek lakóhelye s z e r in t
v i z s g á l v a csupán azt állapíthattuk meg, lakó fiatalkorúak képviselik , sen e s e tle g e s ;
hogy az e g é s z min tára j e l l e m z ő átlagokat a községekben
m ig Budapesten és a többi városban az időtartam ok alakulása t e l j e
valószínű tehát,
hogy ez inkább egyén i h elyz etek függvénye,
nagyságú telepü lések v a la m i fé l e sajátos "hagyományának" a kö vetkezm énye.
40
sem m in t az e lt é r ő
6. A szexu ális élet kezdete.
A fiatalkorú anyák in form á ltsá ga a szexu ális é le t r ő l és a v é d e k e z é s r ő l
A serdülőkorú anyák többsége igen fiatalon kezdett szexu ális életet élni.
Többségüknek
(55,5 %) 15 éves k o rá ra m á r legalább egy szex u ális kapcsolata volt,
20 %-uk pedig m á r 14 éves
korában vagy azt m e g e lő z ő e n rendelkezett szexu ális tapasztalatokkal,
A fia ta l korban megkezdett
szex u ális élet csak ré s z b e n magyarázható a fia talk orú szü lésse l, éves kora előtt g y e r m e k e t
hozott a v ilá g r a ,
kezdenie.
kezdetének és a szülésnek a
A sz ex u ális élet
azonos (a 17 évesekn él 9,7 %-ban,
v a gy is avval,
hogy ha va la k i 18
a sz ex u ális életét is nyilvánvalóan fiatalon kelle tt m e g ko rév e csak az e s e te k kis százalékában
a 16 évesekn él 15 %-ban,
a 15 évesekn él 24 %-ban azonos a
szülés és a n em i élet kezdetének k o ré v e ) és visz o n y la g magas az aránya azoknak a fiatalkorú anyáknak, A
akiknél a szü lés
17 éves anyák 23,2 %-a
talabb,
és a szex u ális élet kezdete között 2 év v a g y annál volt 14 éves és fiatalabb,
a
hosszabb idő telt el.
15 éves anyák 8,5 %-a vo lt 13 éves és f i a
a m ik o r életében e l ő s z ö r n em i kapcsolatot létesített. A v iz s g á l a t i adatok sz er in t a szex u ális élet kezdetének életkorát több d em o g rá fia i,
dalm i körülm ény befoly ás olja ,
m e ly e k közül kiem elkedő je len tőségű és hatású a családi háttér,
n evelkedés körülm ényei és az a példa, talt.
minta,
Mindenekelőtt úgy tűnik, m egh atározó
s z e r e p e van az anya s z em ély én ek .
nya is igen fia ta l korban lé t e s ít i e ls ő szexu ális kapcsolatát.
18 éves kora után vált anyává,
Abban az esetben,
nagyobb a va ló szín ű ség e,
A z ok n á l az anyáknál,
meküket 18 éves koruk előtt szülték meg 30 % azon serdü lők aránya, legalább egy sz ex u ális kapcsolattal bírtak.
a
a m ely et a serdülő élete során a családjában t a p a s z
ha az anya maga is serdülőkorban szülte meg első gyerm ek ét,
fe jj e l,
társa
hogy l á
akik e ls ő g y e r
akik 14 éves korukra m ár
Azokban az esetekben viszont,
a m ik o r az anya felnőtt
a g y e rm e k e k is később kezdenek nemi életet é ln i,
éves korukra szexu ális kapcsolatot létesítettek aránya alacsonyabb,
a 14
16,8 %. A z t mondhatjuk tehát,
hogy a serdülő sz ex u ális m agatartását sok esetben e g y fe lő l az anyai minta követése befolyásolja, m á s fe lő l az anyai magatartás is megengedőbb le s z azokban a családokban,
ahol a fia ta lk o r i t e r h e s
ség és g y e r m e k s z ü lé s az anya által elfogadott vagy t e r m é s z e t e s eseménynek,
magatartásnak m i
nősül. A z anyával ö ssz efü gg ő további d iffe re n c iá ló tén yező az anya iskolai v é g z e t t s é g e . lába nem járt,
A z is k o
ille t v e 5 o sztálynál kevesebbet v é g z e t t anyák esetében a 15 éves koruk előtt s z e x u
ális kapcsolatot lé t e s ít ő serdülő lányok aránya 30-35 % között mozog,
m ig a 8,
osztá lyt v é g z e t t anyák esetében ez az arány nem magasabb a 15-20 %-nál. nűsíthetően két t é n y e z ő re vez eth ető v is s z a . magasabb a cigány szá rm a z á sú a k aránya, kezdett sz ex u á lis élet.
E z az e l t é r é s v a l ó s z í
E g y f e lő l az alacsony isk o la i v é g z e tts é g ű anyák között s a cigány népesség esetében gya koribb a fiatalon m e g
M á s fe lő l a magasabb kulturális színvonalon álló anya ré s z b e n jobban t i s z t á
ban van a túl fiatalon m egkezdett szexuális élet v e s z é l y e i v e l , gyobb fig y e lm e t fordít,
ille t v e ennél több
mint a r r a a későbbiekben,
ré s z b e n a sz ex u ális n e v e lé s r e is n a
a szexu ális é le tte l kapcsolatos tanácsadás v i z s
gálata kapcsán még kitérünk. F e lv e tő d ik a kérdés,
hogy ha az anyával kapcsolatban v i z s g á l t néhány d e m o g rá fia i adat
d iffe re n c iá ló hatásúnak bizonyult a fiatalkorú szexu ális m agatartása vonatkozásában, ly á s o lja a szex u ális élet kezdetének életko rá t az anya e lv e s z té s e , h ipotézis kidolgozása során feltételeztü k, pontjából nem közömbös, kezik be,
hogyan b efo
a z az az anya halála,
A
kutatási
hogy a serdülő sorsának, eg yén iség én e k kialakulása s z e m
hogy az anya e l v e s z t é s e a v i z s g á lt fiatalkorú hányadik életévében k ö vet
s e z é r t az anya elh a lálo zá sá t a serdülők ko rcs opo rto s bontásában vizsg áltu k.
41
Miután
azonban a mintába
került 1393 fiatalkorú m in dö ssze 4,7 %-ának halt m eg az édesanyja,
ez a 65
eset nem t e s z i leh etőv é a ko rcsopo rto k s z e r in t i e le m z é s t és ö s s z e s s é g é b e n is csak óvatos k ö vet keztetéseket enged meg.
Annyi azonban megállapítható,
hogy az anya hiánya a korábban m e g k e z
dett sz ex u ális élet irányába m o tivá lja a kiskorút. A z anya m e lle t t feln övő lányok m integy 54 %-a l é t e s it 15 éves korára,
il le t v e addig sz ex u á lis kapcsolatot,
az anyjukat h alálozás mia tt e lv e s z t ő
lányok esetében u gy an erre az é le t k o r r a az arány 71 %. A z t mondhatjuk tehát, va gy hiánya,
hogy a serdü lő lányok szex u ális m a g a ta rtá sá ra az anya m e g léte
ille t v e az anyai minta és ráhatás e lé g jelen tős tényezőnek bizonyul.
A családi háttér nemcsak az anya s z e m é ly é n k eresztü l, k eresztü l is befolyást g y a k o r o l a kiskorú v is e lk e d é s m ó d já ra . a szülők együ ttélése s z e r in t v iz s g á l v a megállapítható, lők vannak,
akiknek az
éd e s s z ü le i
de a csa lá di élet re ndezettségén
A sz ex u ális élet kezdetének életkorát
hogy le gk ed ve ző b b helyzetben azok a s erd ü
házasok és együtt is élnek.
Ennél a csoportnál 14 éves,
ille t
ve annál fiatalabb korban nemi kapcsolatokra lépők aránya 17,2 %. E z e k n é l vis z o n y la g k e d v e z ő t lenebb helyzetben vannak az e lvá lt va gy külön élő szülők g y e r m e k e i (2 3, 9 %).
S végü l ennél
magasabb (27,9 %) azoknak a fiatalon s z e x u á lis kapcsolatot lé t e s ít ő lányoknak az aránya, apa vagy anya - e s e tle g mindkettő - elh a lálo zá sa miatt szá rm a z n a k csonka családból. jeg yez n i,
is
akik az
(M eg kell
hogy az apák elh a lálo zá sá t is fig y e le m b e v é v e az e s e ts z á m m á r jó v a l magasabb (161)
s ig y az adatok is értékelh etőbb ek. ) A csa lá di élet r e n d e ze tts é g é r e , dülő folyamatosan családban élt -e , ve lk e d e t t -e .
a nevelkedés
va gy nevelőotthon,
Mint korábban m á r utaltunk rá,
nevelőszü lők,
életet,
rokonok között hányódva n e
ig y a fennmaradó 9 ,5 % (ami 132 esetet j e
hogy ré s z le t e s e n elem ez h e ssü k a családon kívüli,
zaklatottabb életm ód hatását a serd ü lő szex u ális f e jl ő d é s é r e . pítható,
hogy a s e r
a mintába került fiatalkorú anyák túlnyomó többsége,
90,5 %-a eddigi élete folyamán mindig családban élt, lent) nem elegendő ahhoz,
k ö rü lm é n y eire utaló in fo rm á ció ,
nagy v a ló s z ín ű s é g g e l
Annyi azonban kétségtelenül m e g á l l a
hogy a k iz á r ó la g családban n evelkedett lányok v a la m iv e l később kezdik m eg a sz ex u ális és az igen fia ta l korban sz ex u ális kapcsola tra lépők aránya is esetükben néhány s z á z a lé k
kal alacsonyabb:
18 %,
m ig a családon kivül nevelkedettek esetében 24 %.
További jelen tős d iffe re n c iá ló tén yező a nem i élet kezdetének tekintetében a fiatalkorú anya iskolai v é g z e t t s é g e .
M in él alacsonyabb a serdü lő anya isk o la i v é g z e t ts é g e ,
annál fiatalabb
korban lé te s ít i e ls ő sz ex u á lis kapcsolatát. Különösen szembetűnő az e l t é r é s a 14 éves va gy annál fiatalabb korban m egkezdett szex u ális élet esetében. a 6-7.
osztályt v é g z e t te k 41, 1 %-a,
Az
1-5.
osztályt v é g z e t t serdü lők 53,3 %-a,
a 8 o sztá ly t v é g z e t te k 21,8 %-a,
a gim náziu mba,
va gy szak-
középiskolába já rta k 12, 7 %-a és a szakmunkásképzőt v é g z e t te k 7, 3 %-a lé te s ít e t t 14 éves k orára szex u ális kapcsolatot.
E m líté s t é r d e m e l ugyanakkor,
hogy a mintánk szem pon tjá ból v is z o n y la g k é
sőn,
17 éves korban e ls ő sz ex u ális kapcsolatra lépők aránya a szakmunkásképzőbe jártaknál m in t
egy
h á r o m s z o r nagyobb,
mint az elitebb iskolatípusnak tekintett g im n á z iu m i va gy sz a k k ö z é p is k o
la i tanulók között. A z a tény,
hogy a serdü lő hány éves korában kezd e l sz ex u ális életet élni,
az e g é s z sz ex u ális kapcsolat j e l l e g é r e , között e ltelt időszak hosszát.
hatással van
befoly ás olja az együ ttjárás és az e ls ő n em i érin tk ez és
M in él fiatalabb korban kezdődik a sz ex u ális élet,
telik e l a partner m e g i s m e r é s e és a kapcsolat re a liz á ló d á s a között.
annál rövidebb idő
A sz ex u ális életet 13 éves
korban m egkezdő serdülők 37, 5 %-ánál 1 hónapnál rövidebb idő telt el a sz o ro s a b b érte lem b e n vett
42
m e g is m e rk e d é s ,
" e g y ü t t já r á s " és az első nem i aktus között.
Ugyancsak a 13 éve sek esetében a
legm agasabb a m ég mindig igen rö v id is m e r k e d é s i időszaknak tekinthető 1-2 hónap után szexuális kapcsolatot létesitő k aránya (27,5 %). nál nagyobb a va ló szinü sége, meg.
M in él "id ő s e b b "
hogy ezt egy hosszabb,
korban kerül s o r az első n em i aktusra, megalapozottabb kapcsolat,
A 16 éves korúak esetében m in dössze 7 % azok aránya,
fia ta l lányoké,
an
is m e r e t s é g e lő z i
akik 1 hónapon belül,
és 25 % azon
akik 1 évn él hosszabb is m e r e t s é g után jutnak e l az első n em i é r in tk e z é s ig .
A
17
éve sek esetében ez az arány m ég kedvezőbb (12,4 % 1 hónapon belül és 37 % 12 hónapon t ú l),
s
bár a 17 éves korban e ls ő szexu ális kapcsolatot létesitő k előfordu lása mintánkban alacsony (83 fő) a szá zalé k a rá n y ok m e g e r ő s í t ik az életko r és a kapcsolatot m e g e lő z ő is m e r e t s é g hosszának ö s s z e fü g g é s é v e l kapcsolatban mutatkozó tendenciát. V é g ü l a serdülőkorú anyák szex u ális m agatartását e le m e z v e ki k ell m ég té r n i a telep ü léstípusok s z e r i n t i e l t é r é s e k v iz s g á la t á r a .
Ism ét az igen fiatalon - a 14.
dett szexu ális élet s z e r in t v iz s g á lv a a kérdést megállapithatjuk, Budapesten élő fiatalok elő fo rdu lá sa (26, 3 %),
életéven belül - m e g k e z
hogy e kategóriában gyakoribb a
majd ezt követően a városokban lakóké (21, 7 %) és
legala csonyabb az arány a községekben élő fia ta l nők esetében (18, 1 %). E z a m e g o s z lá s annak e lle n é r e alakul igy,
hogy a fiatalon sz ex u ális életet kezdő cigányok és alacsony isk o la i v é g z e t t s é
gűek magasabb arányban fordulnak elő a k ö z s é g i lakosok között.
Más s z ó v a l a községekben élő
serdü lő lányok egyik csoportja igen fiatalon (elsősorban cigány szá rm azá sú a k és alacsony iskola i vég zetts égű ek ) lé t e s í t i e ls ő sz ex u á lis kapcsolatát,
m ig egy másik csoportju k a v á r o s i lakosokhoz
képest v is z o n y la g érettebb korban: a 17 éves korban n em i életet kezdők aránya m integy ö ts z ö r ö s e a k ö z s é g i lakos,
nem cigány serdülőknek a fővárosban élőkhöz viszo n y ítva .
engednek következtetni,
hogy a zártabb,
E z ek az adatok a r r a
hagyományokat jobban ő r z ő közösségek befolyásoló ,
e l
l e n ő r z ő hatása m ég korunkban is érezhető. A következő tém a k ö r a serdülő lányok fiatalon m egkezdett szex u ális é le t é v e l kapcsolatban a szülők in form áltsága: tudtak-e a r r ó l, té te le z n i lehetne,
hogy gyerm ekü k m á r sz ex u ális életet él?
Logikusan f e l
hogy m in él későbbi életkorban kezd el a serdü lő szexu ális életet élni,
fogadhatóbb ez a szülő s z á m á ra és e z é r t a szülők tájékozottsága is nagyobb arányú l e s z .
annál e l A z ada
tok azonban te lje s m értékben ellentmondani látszanak ennek a fe lté te le z é s n e k . A szülők i n fo r m á lt sága és a sz ex u á lis élet kezdeti életkora között éppen fo rdított irányú össz efü gg és mutatható ki. M inél későbbi életkorban kerül s o r az e ls ő n em i kapcsolatra, hogy gyerm eküknek m á r szex u ális p a r t n e r e van. lin eá risa n csökken;
annál kevésbé fe lt é t e le z i k a szülők,
A z in fo r m á lt s á g i szint az életko r n ö ve k ed és ével
m ig a 13 éves korban szexu ális kapcsolatot lé t e s ít ő lányok szüleinek 73.1 %-a
tud e r r ő l a kapcsolatról,
a 17 éve sek esetében ez az arány m in dössze 37,3 %. A z ellentm ondá
sosnak tűnő h elyz et nagy v a ló s z ín ű s é g g e l a fiatal korban sz ex u ális kapcsolatot lé t e s ít ő lányok s z ü lein ek - elsősorban édesanyjának - d e m o g rá fia i j e l l e m z ő i v e l m agyarázható. az igen fiatalon, z ettség,
Mint korábban láttuk,
15 éves kor előtt nemi életet élő lányok édesanyjára az alacsony isk o la i v é g
se r d ü lő k o r i szü lés és sok esetben cigány s z á r m a z á s j e l l e m z ő .
V a g y is ez ek n él a szü lők
nél a fiatalon m egkezdett sz ex u ális élet a serdü lés t e r m é s z e t e s v e le já r ó j a , is hasonló életm ódot folytatott saját fia ta l korában.
maga az édesanya
így a fia ta l lány könnyebben,
az e r k ö l c s i f e l
háborodás és fe le l ő s s é g r e v o n á s v e s z é ly e nélkül tájékoztathatta szü leit saját p a rtn erk ap csolatá ról. A z ala csony is k o la i v ég z etts ég ű és a fiatalon szex u ális életet kezdő fiatalkorú anyák c s a ládi hátterének azonos t á r s a d a l m i - d e m o g r á f ia i
j e l l e m z ő i v e l m agyarázható,
hogy az isk o la i v é g
z ettség n öve k e d é s é v e l párhuzamosan csökken a szülők tá jék o zo ttsá gi aránya.
43
M ig az 1-5.
osztá lyt
vé g z e tt serdülők esetében a szülők 53,8 %-a tudott g y e r m e k e házasság előtti sz ex u ális é le té r ő l, addig a 6-7.
osztályt v é g z e tte k esetében 68,8 %,
az általános iskolát befejez ettek n él 58,5 %,
a
gim náziu mba va gy szakközépiskolába jártaknál 51, 1 % és a szakmunkásképzőt v ég z ette k n é l a l e g alacsonyabb,
47,5 %.
Úgy tűnik,
az a tény,
hogy a szülők tudtak-e a r r ó l ,
kötés előtt sz ex u ális életet élt, fo glalkozás, toktól,
életkor,
független az apa/anya egyéb d e m o g rá fia i j e l l e m z ő i t ő l (mint pl.
iskola i v é g z e t ts é g ),
mint életkor,
a lakóhely,
hogy gyerm ekü k m á r a h ázasság-
va gy a fiatalkorú anyát j e l l e m z ő olyan d e m o g rá fia i a d a
településtípus,
munkaviszony.
Bizonyos mértékű,
de s z i g n i f i
kánsnak korántsem nevezhető e l t é r é s mutatkozik a szülők együtt- va gy különélése sz erin t,
a m eny-
nyiben a házasságban élő szülők esetében a serdülő sz ex u á lis é le t é r ő l tájékozottak aránya a la csonyabb (54, 3 %),
mint az a vá lá s (58, 8 %),
vagy ö zv egy ü lé s miatt (60, 0 %) csonka családban
nevelkedett fiatalkorú anyák esetében tapasztalható. A szülők in fo r m á lt s á g i szin tjét
a f é r j d e m o g r á fia i j e l l e m z ő i közül első so rba n a f é r j
életkora b efo ly á s o lja .
M inél fiatalabb a partner,
szex u ális kapcsolatot,
m ig az idősebb,
annál kevésbé tételez n ek fe l a szülők egy korai
30 éven fe lü li f é r j esetében te rm é s z e te s e b b n e k v e s zik ,
a n em i é le t r e m á r a házasságkötés előtt s o r került.
A 17-19 éves,
m ég valójában serdülőkorú
fé r j e k esetében a szülőknek közel fe le (49,5 %) tudott e r r ő l a kapcsola tról, tében 57-58 %,
a 30-34 éves partnerek,
ha
a 20-29 éve sek e s e
fé r j e k esetében az in form ált szülők aránya a 64,7 %-ot
is e l é r i. A z a tény,
hogy a szülők tudnak-e kiskorú gy erm ekü k szex u ális é le té r ő l,
korol a serdü lő szex u ális m a g a ta rtá sá ra olyan vonatkozásban is, tal lányok valakitől tanácsot a sz ex u ális élettel, szexu ális életet élni.
befolyást g y a
hogy egyáltalán kérn e k -e a f i a
fo g a m z á s g á t lá s s a l kapcsolatban, m ie lőtt elkezdenek
A mintába került fiatalkorú anyáknak m in dössze 1/4-e fordult tanácsért
szükebb vagy tágabb körn yezetéh ez.
Ez eg yérte lm ű en igen alacsony aránynak minősíthető.
V a la
m i v e l kedvezőbb a kép,
ha a ta ná csért fordulók arányát a szülők in form á ltsá ga s z e r in t v i z s g á l
juk. Abban az esetben,
ha az apa/anya tudott a r r ó l,
hogy g y e r m e k e sz ex u ális életet él,
ális kérdésekben tanácsot kérő serdülők aránya 37, 9 % -ra emelkedik,
a szexu
mig a nem tájékozott s z ü
lők esetén a fiatalkoruaknak m in dössze 15,3 %-a fo rdult bárkihez szexu ális fe lv ilá g o s it á s é r t . A mintába került fiatalkorú anyák,
miután házas családi állapotúak,
kötelező fo g a m z á s
gátlási felv ilá g os ítá sb a n ré s z e s ü lt e k a házasságkötés elő tti tanácsadás során. Annak k is z ű r é s é r e , hogy a fiatalkorú anya önként fo rd u lt - e ta ná csért k ö rn yezetéh ez m á r a szexuális élet kezdetén, vagy a fe lv ilá g o s ít á s csak a k ö telező tanácsadás során t ö r té n t-e meg, kor a " k é r t - e tanácsot:
ig e n -n e m " v á la s z m e lle t t adtunk leh ető s éget a r r a a v á l a s z r a is,
vilá g o s ít á s t csak a tanácsadáson kapott. 19, 7 %.
A z o n fiatal anyák aránya,
hogy f e l
akik az utóbbit vá la sz o ltá k
Ezekn ek csaknem a fe le azonban a házasságkötés elő tti tanácsadáskor m á r terh es volt,
v a gy is eg yérte lm ű en megállapítható, kaptak tanácsot a szex u ális élettel, b e v é t e lé v e l azt mondhatjuk, senkitől,
a kérdés m e g fo g a lm a z á s a
hogy a szex u ális élet m e g k e z d é s e k o r nem kértek és nem v é d e k e z é s s e l kapcsolatban.
Ezeknek az eseteknek a fig y e le m -
hogy a v iz s g á l t tiz e n é v e s anyák m in tegy 60 %-a nem kért tanácsot
25 %-a kért környezetében va la k itő l s e g ít s é g e t és m integy 15 % azok aránya,
akik csak
a házasságkötés elő tti tanácsadáson hallottak érdemben a fo g a m z á s g á t lá s s a l kapcsolatos k é r d é sek rő l. A fiatalkorú anya isk o la i v é g z e t ts é g e pozitív an hat a serdülő magatartására, sára.
gondolkodá
A magasabb isk o la i v é g z e t t s é g g e l re n de lkezők között több olyan fiatal lányt találunk,
44
aki
fe l m é r t e ,
hogy sz ex u ális kapcsolatot csak a n em i é le tte l és a fo g a m z á s g á tlá s s a l kapcsolatos, i s
m e re te k birtokában szabad lé te s íte n i.
M ig a 8
általánost be nem fe je z e tt fiatalkorúak 18-20 %-a
kért v a la k itől tanácsot a szex u ális élet kezdetén, nál az arány 32, 3 % -ra em elkedik.
addig a gim náziu m ba/szakközépiskolába j á r t a k
A z t kell azonban mondani,
hogy ez az l / 3 - o s arány is igen
alacsonynak tekinthető. F e l t é t e l e z n i lehetne, z á sgá tlá ssa l,
hogy a t iz e n é v e s lányok többsége a z é r t nem kért tanácsot a fo g a m
v é d e k e z é s s e l kapcsolatban,
te h e rb e e s é s leh etős ége.
tanácsot kérők arányában a szerin t, re va gy sem .
S valóban,
m e rt a szexu ális élet kezdetén fe l sem m erü lt bennük a
Ebben az esetben azonban jelen tős különbségnek kellene mutatkoznia a hogy gondoltak-e a t e r h e s s é g bekövetkezésén ek v a l ó s z ín ű s é g é
azon serdülők között,
következtében terh ese k lehetnek,
akikben felm erü lt,
hogy a szex u ális kapcsolat
m integy 10 %-kal nagyobb a tanácsot kérők aránya.
r é s azonban s e m m i e s e tr e sem nevezhető jelentősnek és inkább úgy minősíthető,
E z az e l t é
hogy a t e h e r
beesés v e s z é l y é t re á lis a n fe lm é r ő fiatalok esetében csak 10 % -kal v o lt nagyobb á tanácsot kérők gy a k o r is á g a .
V a gy is ha f e l is m e rü l a serdülőkorban az a gondolat,
következtében teh erbe eshet, jesebb m a g a t a rt á s -v á lt o z á s . mint
hogy szexu ális kapcsolatok
ezt a f e l i s m e r é s t a többség esetében nem követi egy f e l e l ő s s é g t e l Azoknak a fiataloknak,
akik gondoltak a t e r h e s s é g le h e tő s é g é r e ,
50 %-a ennek e lle n é r e nem fordult senkihez sz ex u ális tanácsért. A tanácsot kérők 25, 2 %-os arányát 100 százaléknak tekintve (ez ö s s z e s s é g é b e n
ezeknek csaknem fele (48, 9 %) első so rba n édesanyjához fordult.
%, barátnőtől,
n ertő l 3, 4 %,
is m e r ő s t ő l 13,3 %,
tanártól 3, 4 %,
t e s t v é r t ő l 7.3 %,
352 fő),
A z édesanya m egh atározó s z e r e
pe m e lle tt az egyéb in fo rm á ció s csatornáknak e lé g cse k ély a ré sz a rá n y a : orvosoktól, 14,4
több
egyéb rokontól 7,3 %,
védőnőktől
fé r jt ő l,
part
könyvből és töm egkom m unikációs f o r r á s b ó l 2 %.
A z anya s z e r e p e ebben a kérdésben valóban a le g m e g fe le lő b b lehet, akar tanáccsal s z o lg á ln i lányának.
ha valóban tud és
Hogy ez s z e r e p e t j á t s z i k - e a fiatalkorúaknál,
a r r a az mutat,
hogy a magasabban iskolázott (k özépiskolát v é g z e t t va gy diplom ás) édesanyákhoz az átlagosnál sűrűbben fordulnak ta ná csért a serdülők. foglalkozású,
iskola,
hogy a kompetensnek n evezhető fo r r á s o k (e g é s z s é g ü g y i s z e r v e k ,
pedagógusok,
Megállapítható,
hogy azok a serdülőkorú anyák, támogatást.
akik ta ná csért fordultak környezetükhöz,
N e m é r i el az 1 %-ot sem azok aránya,
tásuk s z e r in t nem kapták m eg a kért seg íts é g e t.
N e m mindegy te r m é s z e t e s e n ,
nács m ennyire volt konkrét és mennyire általános, a vonatkozásban e lé g kedvező kép r a jz o ló d ik ki.
sem mitmondó,
akik á l l í
hogy a kapott t a
vagy e s e tle g elh árító.
Ebben
A tanácsot kért fiatalok 63 %-a kapott olyan
a m e ly konkrét fo g a m z á sg á tló e s z k ö z használatát ja va so lta és magának az eszköznek a
nevét is ta rta lm a z ta .
Á ltalá nosabb v é d e k e z é s i tanácsot,
mint pl.
nehogy terh es le g y e n " a tanácsot kérők 28 %-a kapott vá la szu l. z e tte k
szem é
töm egkom m unikáció) m ilyen k ev é s s é töltik be a tanácsadó s z e r e p é t .
kaptak is v a l a m ifé l e útmutatást,
tanácsot,
ha az édesanya s z e l le m i
m ig a segédmunkás és a h áztartásbeli édesanyákhoz az átlagosnál ritkábban fo rd u l
nak. A z azonban feltűnő, lyek,
Ugyanez a j e l l e m z ő akkor is,
"védekezzen",
Igen kevés esetben,
m in dö ssze 3 %-ánál hangzott el olyan általános érvényű útmutatás,
sz ex u á lis életet,
m e r t túl fiatal,
"vigy á zza n ak , a m egkérde
hogy ne éljen még
s m ég az 1 %-ot sem érte e l azok aránya,
akiknél a fé r j,
va gy is a korábbi pa rtn er vállalta m agára a véd e k e z é s t. A fiatalkorú anyák csaknem fele (43 %-a) úgy é r z i, r é s z é r ő l nem kapta m eg azt a fe lv ilá g o s ítá s t,
támogatást,
45
hogy szükebb és tágabb környezete a m e ly s e g íts é g e t jelen tett volna neki
a szexu ális élettel és a te r h e s s é g e lle n i v é d e k e z é s s e l kapcsolatban. hogy kielé gítő volt a körn yezet s eg ítség e , v é le m é n y e a kérdésben.
M in dössze 1, 8 % állította,
a többi m egk érd ezettn e k (55, 2 %) nem v o lt határozott
V a g y is nem tudták konkrétan m egfo ga lm a zn i,
lyen vonatkozásban igényeltek volna nagyobb mértékű támogatást,
hogy m ilyen területen,
de azt sem állították,
m i
hogy a j e
le n le g i kielé gítő lett volna. A vé le m é n n y e l re n de lkező fia talk orú anyákat 100 százaléknak tekintve, 41, 3 % s z e r in t első so rba n a sz ex u ális élettel,
a p á rv á la s z t á s s a l és a partn erk ap csolattal ö s s z e
függő kérdésekben igényelnének nagyobb arányú s e g íts é g e t.
Mintegy 1/3-a a serdülő anyáknak h a
tékonyabb fo g a m z á s g á t lá s i fe lv ilá g o s ít á s t tartana szükségesnek.
S végü l a m e g k é r d e z e tte k m integy
20 %-ának v é le m é n y e s z e r in t általában is - ugyancsak a sz ex u ális é le tte l kapcsolatban - több t ö rődést,
o d a figy elést igényelnének a serdülők.
érintő bizalm as témákban, A szülők, a k ér d ésr e,
Őszinte,
nyilt b e s z é lg e t é s e k e t kívánnának az őket
több időt és több fig y e lm e t a felnőttek,
első so rba n az anya fe le l ő s s é g é t ,
" k it ő l kellene elsősorban támogatást,
első so rba n a szülők r é s z é r ő l .
sz e r e p é n e k je le n tő s é g é t bizonyítja, útmutatást,
tanácsot kapni" a fia ta l anyák túl
nyomó többsége - a vé le m é n n y e l rendelkezők et 100 százaléknak tekintve, n evezte m eg.
Ö sszehasonlítva,
nem tudják,
79,4 % - az édesanyját
hogy a serdü lő sz ex u ális kapcsolatának kezdetén kitől kért t é n y le
gesen tanácsot és kitől kellene első so rba n s e g ít s é g e t kapnia, alábbi ra n gso ro k állíthatók fel,
fig y e le m b e v é v e azokat is,
hogy kitől kellene tanácsot,
az e m l ít é s i g y a k o risá go k alapján az
akik nem kértek tanácsot,
ille t v e akik
s e g ít s é g e t kapni a fiataloknak;
K itő l kért tén ylegesen tanácsot %
K itő l kellene tanácsot kapnia %
12, 3
47, 6
3, 7
7,0
barátnő
3, 4
0, 3
testvér
1,9
0, 1
egyéb rokon
1, 8
0, 2
férj
0, 9
0, 4
tanár, iskola
0, 9
3, 7
könyv
0,4
0, 8
-
0, 6
_
39, 3
A tanácskérés f o r r á s a i
anya orvos,
hogy a r r a
védőnő
nincs szüksége tanácsra nem tudja kitől kelle ne tanácsot kérni nem kért tanácsot Ö ssz es en
74, 7
-
100, 0
100, 0
A z adatok eg yérte lm ű en azt bizonyítják, hogy a családnak, az egészség ü g yn ek és az iskolának a serdülők szexu ális n evelés éb en a je l e n le g in é l nagyobb s z e r e p e t kellene vállalnia, ehhez azonban mindhárom terü leten jelentős s z e m lé le tv á lto z á s n a k k ell bekövetkeznie. A p roblém a fontosságára va ló tekintettel ré s z le t e s e b b e n is é r d e m e s és szükséges szólni az iskola i fe lv ilá g o s ít á s s z e r e p é r ő l és hatékonyságáról.
A M in iszterta n á cs 1973.
évi n ép esedés-
politikai határozata kiem elten fo gla lko zott az ifjúság családi é l e t r e va ló fe lk é s z ít é s é n e k k é r d é s é vel.
A h atározat sz erin t,
miután az ifjú ság körében s em mennyiségben,
46
sem minőségben nem
e lé g e lt e r je d t e k azok a biológiai,
e g ész ség ü g yi,
m o r á lis ism eretek ,
a m ely ek elengedhetetlenek a
kiegyensúlyozott csalá di élet m e g t e r e m t é s é h e z és a k o rs z e r ű c s a lá d t e r v e z é s s z é le s körű m e g v a ló sításához,
kötelezően elren d elte a c s a l á d t e r v e z é s s e l kapcsolatos is m e r e t e k oktatását az á lla m i ok
tatás e g é s z re n dszerében, az általános is kolától a felsőo kta tá si in tézm ényekig. A határozat és a fe l v é t e l időpontja között eltelt vis z o n y la g hosszú idő alapján eg yfelő l, mintába került lányok fia ta l életko ra alapján m ásfelől, dezett serdülők m á r r é s z e s ü lte k a családi élettel, A kérdés tehát az, illetve,
várható és feltételez h ető ,
hogy a m e g k é r
szexu ális is m e r e t e k k e l kapcsolatos oktatásban.
hogy e m lé k e z n e k - e egyáltalában e z e k r e a biológiai,
hogy ezeknek az is m eretek n ek a m egléte,
a
e g é s z s é g ü g y i is m e r e t e k r e ,
ille t v e hiánya m ilyen módon b efoly á s olja a
serdülő m agatartását és a fia ta lk o r i párkapcsolatok lé t e s íté s é t. A csa lá di é le t r e oktatás k ö telező je lle g é n e k ellentmondani látszik, serdülők 60, 9 %-a állította csupán,
hogy a m e gk érd ez ett
hogy kapott az iskolában fo g a m z á s g á t lá s i fe lv ilá g o s ít á s t és
m in dössze 49, 6 % hallott a t e r h e s s é g alatti é le tm ó d r ó l.
Úgy véljü k azonban,
hogy ezekb ől a ked
vező tlenü l ala csony arányokból nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni a csalá di é l e t r e n evelés kudarcára,
e r e d m é n y te le n s é g é r e vonatkozóan.
Az,
hogy a fiatalkorban szült anyák
á llítása s z e r in t 40 %-uk nem hallott a te h e rb e e s é s e llen i véd e k e z é s le h e t ő s é g é r ő l és e s z k ö z e ir ő l, nem je le n ti azt,
hogy ez a v is z o n y la g magas ism ereth iá n y a k o ro s z tá ly e g é s z é r e is iga z.
A z in form áltság m é rté k e érdekes módon nem mutat ö ssz efü g g ést a serdülő korával, v e a s z á z a lé k o s e lt é r é s e k olyan jelentéktelenek,
hogy nem vonható le olyan következtetés,
rint a v é d e k e z é s kérdésében va ló tájékozottság a serdü lő korával párhuzamosan em elk edne.
ille t
m is ze Ö sz-
szefü g gés mutatható ugyanakkor ki a szex u ális élet kezdetének életkora és a fo g a m z á s g á tlá s i k é r désekben va ló tájékozottság között. kapcsolatra,
Min él később került s o r a fiatal lány életében az e ls ő nemi
annál nagyobb a va ló színű sége,
é le tte l kapcsolatban oktatott is m e re t e k .
hogy eljutnak hozzá és rögzülnek benne a szexu ális
Ennek az ö sszefü gg ésn ek a hátterében az is k o la i v é g z e t t
ségnek mind a szexu ális élet kezdeti életkorát, ly á s o ló
mind a fo g a m z á s g á tlá s i i s m e r e t e k szin tjét b efo
és azonos irányban ható d iffe re n c iá ló hatása húzódik meg.
V a g y is a magasabb iskola i
v é g z e t t s é g pozitívan hat mind a v é d e k e z é s s e l kapcsolatos in form á ltsá gra, kapcsolat létesítés én e k életk o rá ra,
néhány é v v e l kitolva azt.
A zok n á l a fiatalkorú anyáknál,
n él az e ls ő sz ex u ális é r in t k e z é s r e 17 éves korukban került sor, g o s ít á s r a e m lék ez ő k aránya,
mind az e ls ő szexu ális akik
70 %-os vo lt az isk o la i f e l v i l á
m ig a 12-15 éves korukban m á r szexu ális életet élők esetében nem
több mint 32 %. A z iskolai v é g z e t t s é g és a szex u ális é le tte l kapcsolatos is m e r e t s z in t között m ég e r ő t e l jese b b ö sszefü gg és mutatkozik.
A 8 általánosnál alacsonyabb isk o la i v é g z e t t s é g g e l rendelkezők kö
zött 15,6 %-os a fo g a m z á s g á t lá s i is m e r e t e k k e l és 6,3 %-os a t e r h e s s é g ala tti életm ód k é r d é s e i ben tájékozottak aránya.
A 8 általánost e lv é g z e tte k n é l az in fo r m á lt s á g i szin t (58, 6 %) csaknem
e l é r i a fiatalkorú anyák e g é s z é r e j e ll e m z ő átlagot, vább növekszik.
majd az isk o la i v é g z e t ts é g e m e lk e d é s é v e l t o
A legm agasabb a gim náziu mba va gy szakközépiskolába jártaknál (79, 2 %) és n é
hány ponttal ez alatt marad a szakmunkásképzőbe já rta k (73, 5 %) tájékozottsága. A fiatalkorú anyák tá jékozottságát va gy tájékozatlanságát a fo g a m z á s g á tlá s i kérdésekben reálisabban tudjuk értékelni, azokéval, ban.
ha együtt v iz s g á lju k az is k o la i felv ilá g os ítá sb an r é s z e s ü lte k arányát
akik a szexu ális élet kezdetén tanácsot kértek környezetüktől a v é d e k e z é s s e l kapcsolat
E két in form á ció s csatornát együtt e le m e z v e azt mondhatjuk, hogy a fiatalkorú anyák 30, 6 %-a
47
sem isk o la i felv ilá g os it á sb an nem ré sz esü lt, nagy biztonsággal állítható,
hogy e r r e a cs o p o rtra a t e l je s tájékozatla nság,
kapcsolatos i s m e r e t e k hiánya j e ll e m z ő . tétben egy olyan csoport,
sem a kö rn yezetéh ez nem fordult tanácsért.
Kimutatható a fiatal korban szült nőkön belül e z z e l e l le n
hetőségekhez képest felkészülten kezdett sz ex u ális életet élni; nácsot is kért és kapott v a la k itől környezetében.
de a l e
az isk o la i fe lv ilá g o s ít á s m e lle tt t a
A fiatalkorú anyák 44, 3 %-a úgy v é lte ,
hogy k i
amit az isk o la i oktatás keretében kapott és ezt nem kívánta más
in form á ció s csatornákkal k iegészíten i,
v a g y is nem kért senkitől tanácsot.
azokból a serdü lő anyákból tevődik ö ssze, kolában e lig a z ít á s t a szex u ális élettel,
akik nem em lékezn ek arra,
A fennmaradó 8, 5 %
hogy
kaptak
a v é d e k e z é s i m ó d s z e r e k k e l kapcsolatban,
guk szükségét é r e z té k ilyen je lle g ű fe lv ilá g o s ít á s n a k , tek,
a szex u ális élettel
a m ely az elő bbinél kisebb ré s z a r á n y t (16, 6 %) kép visel ugyan,
elég ítő v o lt az a fe lv ilá g o s ítá s ,
V a g y is
volna az i s
de miután ők m a
az e ls ő n em i kapcsolatuk előtt tanácsot k é r
egy általuk kompetensnek v é lt s z e m é ly t ő l.
7. V é d e k e z é s i gyakorlat, a nem véd e k e z é s indokai, az alkalm azott fo g a m z á sg á tló eszkö zök
A serdü lő anyák túlnyomó többsége a fiatalon m egkezdett és töb b-kevesebb r e n d s z e r e s s é g g e l folytatott szexu ális élet során nem tett se m m it a te r h e s s é g m e g e lő z é s é r e , nem véd ekező k aránya igen magas,
80, 5 %.
F e lm e r ü l a kérdés,
elkerü lésére.
hogy m ilyen gondolkodásmód hú
zódik meg a fo ga m zá sg átlá st ilyen m értékben elutasító m a g a ta rtá s fo rm a mögött. általában egy e g ység es magatartás,
A
Kim utatható-e
v a g y a v é d e k e z é s t elutasító gy a korla t hátterében a t á rs a d a l
m i - d e m o g r á f ia i je l le m z ő k által m egh atározott csoportok e lt é r ő indítékai rejlenek? A z e ls ő kérdés,
a m e ly e t a felv etett szem pontok alapján m eg k ell vizsgálnunk,
menn yire vo lt tudatos va gy v é l e t l e n s z e r ű a te h e r b e e s é s . többség szá m olt, lehet.
A te h e rb e e s é s le h e t ő s é g é v e l a túlnyomó
azaz 84, 2 % gondolt a r r a m á r a szex u ális élet kezdetén,
Mint az in form á ció s szinttel,
hogy
hogy e s e tle g terh es
tá jék o zo ttsá g g a l ö sszefü gg ő k érd ése k esetében általában,
itt
is p o z itiv kapcsolat mutatható ki az iskolai v é g z e t ts é g g e l,
amennyiben a 8 általánost be nem f e
je z e t t e k esetében az " i g e n " v á la s z t adók aránya 77-78 %,
a gim náziumba vagy szakközépiskolába
jártaknál pedig mintegy 90 %. gas,
K étségtelen,
hogy a t e r h e s s é g le h e t ő s é g é v e l szá m o lók aránya m a
de más m egfogalm azásban azt is mondhatjuk,
ta l nő) kitevő r é te g é r t e lm i szín vonala,
hogy elgondolkodtató az
aki töb b-kevesebb r e n d s z e r e s s é g g e l szexu ális életet él,
h áza ssá g k ö tés re maga és k örn yezete által érettnek találtatik, k ez m én y ei is lehetnek,
de az,
hogy a nemi életnek kö vet
m á r a "go n d o lt -e a t e h erb e esés l e h e t ő s é g é r e " k é r d é s r e
adott v á la s z o k alapján levá la szth a tó egy ré te g,
akiknél nagy bizton sággal állítható,
ism ereth iány és/vagy n em törődöm m agatartás miatt következett be.
hátterében meghúzódó további okokra, tanak azok a vála szok,
a
fe l s e m m e rü l benne.
A fiatalkorú anyák közül tehát,
ség véletlenül,
a 15,6 %-ot (217 f i a
hogy a t e r h e s A te h e rb e e s é s
a tudatos v a g y nem tudatos t e r h e s s é g k é r d é s é r e r á v i l á g í
okok, am ely ek et a m e g k é r d e z e tte k a vé d e k e z é s elutasításának indokaként
je lö lte k meg.
48
A nem v é d ek ez ő 1099 serdü lő anyát 100 százaléknak tekintve,
a kérdezettek az alábbi
okokkal m a g ya rá zták magatartásukat: 1.
Szülni kivánt
38, 6
2.
F é r j e kívánságára
13, 8
3. N e m akart o rvo sh oz fordulni
12, 3
4.
T a rto tt a v é d e k e z é s i m ó d s z e r e k m ellékh atásaitól
12, 2
5.
N e m gondolt a rr a ,
8, 9
hogy terh es lehet
6. N e m is m e r t m e g fe le lő v é d e k e z é s i m ó d sz ert
6, 5
7. A z orvo s nem irta fel,
5, 0
8. V édekezett, 9. E g y é b ok,
m e rt kiskorú
1, 5
de nem re n d s ze re s e n nem tudja m ié r t nem véd ek ezett
1, 2 100, 0
Összesen A z okok ra n gsorá t végigtek in tve rögtön
szembetűnik, hogy legnagyobb g y a k o r is á g g a l egy tu
datos g y e r m e k v á l la lá s i m a g ata rtá sra utaló indok, a "s z ü ln i kivánt" s z e r e p e l . Még akkor is igen m a gas ennek a v e z e t ő oknak az aránya, t o r z í t ó hatását. indok is,
Voltaképpen tudatos elh a tá r o z á s ra enged következtetni a második helyen s z e r e p lő
va gyis,
fogadva tehát,
ha fig y e le m b e kell vennünk az utólagos önigazolás szépítő,
hogy a f é r j kívánságára tartózkodott a fo ga m z á sg á tló eszk ö z használatától.
hogy a "s z ü ln i kivánt" és a " f é r j e kívánságára nem v é d e k e z e tt"
fia ta l kor e lle n é r e tudatos,
g y e r m e k v á lla ló magatartás húzódik meg,
E l
indoklás mögött a
azt mondhatjuk,
hogy a nem
v é d ek ez ő anyák több mint f e l e (52, 4 %) szándékosan esett teherbe és v á lla lko zo tt a te r h e s s é g ki hordására. A tudatosnak tekinthető g y e r m e k s z ü lé s elsősorban az idősebb, iskolai v ég z etts ég ű serd ü lők re j e l l e m z ő . z asságok esetében, el.
v a gy is azoknál,
Abban az esetben,
Magasabb a szülni kívánók aránya a meggondoltabb há
ahol a házasságkötés és a szü lés között legalá bb 9 hónap telt
ha a te r h e s s é g a házasságkötés után következett be,
v á lla lá s miatt nem véd ek ező k aránya 67-75 %, esetében 35-46 % körül m o z og . is.
de ugyanakkor alacsonyabb
M inél idősebb a f é r j ,
a tudatos g y e r m e k -
m ig a házasságkötés előtt teherbe esett serdülők
Hasonló ö ssz efü g g és mutatható ki a f é r j é letk o rá va l kapcsolatban
annál inkább vá lik dominánssá a véd ek ezés elutasításának indokai között
a g y e r m e k utáni vágy. A fia t a lk o r i g y e r m e k v á lla lá s településtipusonként e l t é r ő tá rsa d a lm i m e g it é l é s é v e l m a g y a rázható,
hogy a g y e r m e k v á lla lá s miatt tudatosan nem véd ek ező k aránya a legala csonyabb Buda
pesten (42, 5 %) és a le gm agasabb a községekben (54, 0 %). Budapesten kivül,
E két érték között h elyezkedik el a
más városokban élő serdülők esetében mutatkozó v á la s z g y a k o r is á g 49, 1 %-kal.
A serdülőkorú anyák 36, 2 %-ánál a h ázasságkötést h oss za b b -rö vid eb b ideig tartó együtt élés e lő z te m e g. A házasságkötés előtt é le t t á rs i kapcsolatban élő fia ta l nők esetében azt ta p a s z taltuk,
hogy alacsonyabb vo lt közöttük a fo ga m zá sg átló esz k ö z t alkalm azók aránya és magasabb
azon serdülőké, szerepet.
akiknél a v é d ek ez és elutasításában a tudatos g y e r m e k v á ll a lá s i szándék játszott
V a g y is e z ek a fiatal nők mindent m egtettek annak érdekében,
hogy teherbe essenek és
g y e r m e k e t szü ljen ek és e z z e l m integy s ie t t e s s é k va gy k ik é n y sz eritsék partnerükből a döntést, házasságkötést.
a
Ehhez a m agatartáshoz a belső indítékon kivül való szín ű leg h ozzá járu l a családi,
la kó helyi körn yezet p r e s s z io n á ló hatása is,
hiszen a házasságkötés nélküli együttélések - különö
sen ilyen fiatal korban - m ég korántsem tekinthetők t á rs a d a lm ila g elfogadottnak.
49
A v é d e k e z é s t elutasítók másik nagy csoportjának m agatartását nem első so rba n a tudatos g y e r m e k v á lla lá s , arra, fel,
hanem ism ereth iá n y (nem is m e r t m e g fe l e l ő v é d e k e z é s i m ó dszert,
hogy terhes lehet), m e rt fiatalkorú,
nem gondolt
az e g é s z s é g ü g y i s z e r v e z e t t e l kapcsolatos problém ák (az o rv o s nem irta
nem akart o rvo sh oz fordulni),
a v é d e k e z é s i m ó d s z e r e k m ellékh atásaitól va ló
fé le le m vagy más eg yéb okok (nem re n d s z e r e s e n védekezett,
vagy nem tudja a n e m -v é d e k e z é s
okát) m otiválták.
A z ism ereth iá n y első so rba n a fiatalabb korú és alacsonyabb iskola i vég z etts égű
anyákra je l l e m z ő .
Mig a 15 éves korban szült nők 10, 1 %-a em lítette,
le lő v é d e k e z é s i m ó d szert,
hogy nem is m e r t m e g f e
addig a 17 é v e s e k között e m l ít é s i gy a k o r isá g a csak 5,8 % vo lt. A v é
d ek e z é s i m ó d s z e r e k m ellékh atá sa itól való f é l e l e m e z z e l szem ben je lle m z ő b b a későbbi életkorban szültekre: a 17 éve sek 13,9 %-a,
a 15 é v e sek 3,8 %-a hivatkozott e r r e .
Külön ki kell em eln i azokat a fia talk orú anyákat, sodik vagy harmadik gyerm ekü ket hozták a v ilá g r a .
akik a fe lv é t e l időpontjában im m á r m á
Ennél,
a m integy 103 főt kitevő csoportnál a
nem védekezők aránya az átlagosnál magasabbnak bizonyult. a tudatos gyerm ek vá lla lá sb a n , magatartásban,
hanem a nemtörődöm ,
A véd e k e z é s elutasításának oka nem
"ha terh es leszek ,
le g fe lje b b m e g s z ü lö m "
gondolkodásmódban keresendő.
A fiatalkorú anyák esetében - mint láttuk - a véd ek ező k aránya igen alacsony, 19 %-os volt.
Annak e lle n é r e azonban,
a t e r h e s s é g m é g is bekövetkezett. eszkö zök kiválasztásában, ban k e r e s e n d ő -e .
a P o s t in o r.
hogy ezek a serdülő anyák magukat véd ekezőnek tartották,
F e lv e t ő d ik rögtön a kérdés,
hogy az ok nem a fo g a m z á s g á tlá s i
v a gy is a v is z o n y la g megbízhatatlan m ó d s z e r e k gyakorib b a lk a lm a z á s á
Ö s sz es ségé b en a v éd ek ez ő k 66, 3 %-a o rá lis fo ga m zá sg átló va l,
P o s t in o r r a l véd ekezett.
m in dössze
ezen belül
36, 6 %
A fia ta l anyák által leggyakrabban alkalm azott fo ga m zá sg átló esz k ö z tehát
Hasonló a h elyz et a terh e s s é g m e g s z a k itá s o n átesett lányok és a házasságon kivül
g y e r m e k e t szült serdülők esetében is;
mindhárom almintánál a P o s t in o r v e z e t ő h elyet fo gla l el
az alkalm azott fo ga m zá sg átló eszkö zök között. m e g fe le lő e n - a megengedettnél sűrűbben, mény utáni o r á lis fogam zásgátlót,
F e lté te lez h ető ,
hogy a fiatalok egy r é s z e nem
va gy nem m e g fe l e l ő i d ő z ít é s s e l - alkalm azta az e s e
de ez nem lehet általában igaz.
Vitathatónak tűnik,
hogy a t e
h erbe esett serdü lő lányok és g y e r m e k e t szült fiatalkorú anyák ilyen nagy tö m eg é n él forduljon elő a P o s t in o r h elytelen a lkalm azása.
Csaknem bizonyos tehát,
hogy a fe lv ilá g o s ítá s s a l,
de e s e tle g
a P o s t in o r hatékonyságával kapcsolatban is problém ák lehetnek. A P o s t in o r m e lle tt egyéb o r á lis fo ga m z á sg á tló t a v é d e k e z ő fiatal anyák 29, 8 %-a a lk a l mazott.
E zen belül 14, 3 % Ovidont,
T e k in te tte l a rr a ,
10, 8 % Rigevidont,
2, 9 % B is ecu rin t és 1, 8 % Continuint.
hogy ezek a fo ga m z á sg á tló k - a P o s t i n o r r a l ellentétben - az általános g y a k o r
latban megbízhatónak bizonyultak, mazásban keresendő.
feltételezh ető ,
hogy a te h e rb e e s é s oka a nem m e g fe le lő a lk a l
A különböző f o r r á s b ó l - sok esetben barátnőtől,
t e s t v é r t ő l - b e s z e r z e t t tab
letták m e llő l feltehetően hiányzott a kellő tájékoztatás és itt megint visszakanyarodunk a sz ex u ális f e lv ilá g o s ítá s ,
a tanácsadás h iányosságaih oz.
lehet a tabletták r e n d s z e rt e le n b es ze d é s e is, során kiderült,
A z o rá lis fo ga m zá sg átlá s m e lle t ti te h e rb e e s é s oka bár azokat a fia talk orú anyákat,
hogy re n d s ze rtelen ü l védekeztek,
h e r b e e s é s k o r nem,
vagy
a kikről a fe l v é t e l
hogy általában véd ekeztek ugyan,
de a t e
a "n e m v éd ek ező k h öz" soroltuk be.
A z o rá lis fo ga m z á sg átló k m ellett a második leggyakrabban alkalm azott m ó d s z e r a m e g szakított érin tk ez és (18, 6 %),
ezt követi a condom használata (8, 2 %).
z á s i aránya általában 1 % körül m o zog.
50
A többi m ó d s z e r a lk a lm a
A serdülőkorban szült házas nők v é d e k e z é s i m a g a ta rtá s á ró l ö s s z e fo g la lv a megállapítható, hogy - a k ö z h ied elem m el ellentétben - a t e rh e s s é g e k nem kizá ró la g, a véletlenn ek tudhatók be. A fiatalkorú anyákon belül három, m eg.
A z egyik csoportba azok a fia ta l nők tartoznak,
sőt nem is döntő mértékben
j ó l elkülöníthető cso po rt fig yelh ető
akik tudatosan nem kívántak teherbe esni,
s ennek érdekében - sikertelen ü l ugyan - fo ga m z á sg á tló esz k ö z t alkalmaztak. m e gk é r d e z e tte k 21, 1 %-a t a rto z ik . t é r ő indokok motiválták. nagyobbik ré s z ü k re hát,
A fennmaradt 78, 9 % nem védekezett,
Ebbe a csoportba a
de magatartásukat e l
Kisebb ré s z ü k re (37, 5 %) az is m ereth iány és a nem törődöm magatartás,
(41,4 %) azonban a tudatos g y e r m e k v á lla lá s vo lt j e ll e m z ő .
A z t mondhatjuk t e
hogy a serdülőkorban anyává lett nők nem jelen téktelen hányada a fiatalkori,
az általános t á r
sadalm i m e g ít é lé s sz erin t idő elő tti g y e r m e k s z ü lé s t t e r m é s z e t e s n e k ta rtja és ugyanolyan pozitívan é li át,
mint az az idősebb korban anyává lett nők esetében tapasztalható.
8. A t e r h e s s é g bekövetkezése,
a szülés
m e lle t ti döntések
A szex u ális kapcsolat lé t r e jö t t é t nagyon gy orsa n követte a te r h e s s é g . 21, 1 %-ánál ez lényegében azonnal, következett, 3-6.
a kapcsolat lé t r e jö t t é t ő l szám itott e g y -h á r o m héten belül b e
további 21,5 %-nál pedig 1-2 hónapon belül.
hónapban 27, 6 %-uknál jött lé t r e a te r h e s s é g .
mondható el,
K érd ezettjein k
A z e ls ő sz ex u ális együttlétet követő
Így a túlnyomó t öb b ség rő l (70, 2 % - r ó l) az
hogy le g fe lje b b 6 hónapos szexu ális kapcsolat e lő z te m eg a t e rh e s s é g e t .
két hónapos szex u ális élet után lett terh es k érdezettjein k 15 %-a,
H é t-tize n -
s egy éven tuli idő után 12, 9 %.
E z utóbbi két csoport aránya a 17 évesek közt v a l a m iv e l magasabb.
(A pontos dátumokat 1,9 %
esetében nem lehetett m egállapítani.) T e r m é s z e t e s e n az is igaz, r é s z t azokból tevődnek ö ssze, az e g é s z mintán belül 26, 7 %.
hogy a hosszabb szexu ális kapcsolat után teherbe esők n ag y
akik te rh e s s é g e a házasságkötés után következett be, M in d e z z e l egybevág,
jeink koréve: mig a 15 éve sek közt 4,7 %, m á r 34, 1 % azok aránya, rázata, második,
hogy a 16,
e z ek aránya
hogy ezt is erőse n m egh atározza k é r d e z e t t
a 16 éve sek közt 17,6 %,
a 17 évesek közt azonban
akiknek te r h e s s é g e a házasságkötés után jött lé t r e .
Ennek az a m a g y a
főként pedig a 17 évesek között régebb ideje házas családi állapotúak,
h arm adik a lka lom m a l teherbe esők is vannak.
Ezt tá m a sztja alá az,
t e r h e s s é g bekövetkezésének időpontját nem a kérdezetteknek az adatgyűjtéskor,
ille tv e
ha a v iz s g á lt hanem házasság-
kötésükkor betöltött életk o rá va l vetjük egybe:
M iko r következett be a terh ess ég? É letk o r a h áza ssá gkötéskor (év)
A házasságkötés Ö sszesen előtt 47, 5 62, 9 66, 5
100, 0 100.
0
СО
Ö sszesen
100, 0 100, 0
СО*' СО
14 15 16 17
72, 2
100, 0
51
után 52, 36, 32, 10,
5 2 1 2
26, 7
N em m egállapítható
0, 9 1, 4 1, o 1, 1
A te rh e s s é g bekövetk ezésén ek időpontját kérdezettjein k isk o la i v é g z e t ts é g e mentén v i z s g á l v a azt figyelh ettük meg, hogy m in él iskolázottabb a fiatalkorú, annál valószínűbb, hogy t e r h e s s é g e a há z asságkötés előtt következett be. M ig az 1-7. osztályt vég z ette k n é l arányuk 50-58 %, a 8. osztályt v ég z ette k n é l 69, 4 %, azok körében akik gimnáziumban, szakközépiskolá ban vagy szakmunkásképzőben tanultak tovább,
m á r 80-81 % -ra em elkedik .
házasságkötéskor,
Ebben azonban - úgy véljü k - inkább a k érdezettek
ille tv e e ls ő terh ességü k idején betöltött életkorának a hatása tükröződik: e l s ő
sorban a csupán néhány osztályt v é g z e t t fiatalkorúak között vannak azok, fia ta l korban kötötték, Un.
s adatgyűjtésünk időpontjában m á r nem " e l s ő " gyerm ekü ket szülték.
s z o c ia li z á c ió s tén yezők csak igen k ev é s s é befolyásolták azt,
zasságkötés előtt va gy az után k ö v e tk e z e tt-e be. édesanyjának életkora, E g y e s vidékeken (pl.
így pl.
hogy a te rh e s s é g a há
am i a szülőket illeti: sem kérdezettjein k
s em pedig szü leik csa lá d i állapota nem módositott ezen a magatartáson. S za b o lcs-S z a tm á r,
B o r s o d - A b a u j- Z e m p lé n megyékben,
községekben) az átlagost v a l a m e ly e s t m eghala dja azok aránya, terhesek,
akik házasságukat igen
tudjuk azonban,
i lle t v e általában a
akik házasságkötés után lettek csak
hogy az igen korai házasságkötések,
ille t v e a második szü lések e h e
lyeken gyakoribbak voltak. A f é r j e k életkora, befolyásolta,
hogy m in él idősebb f é r j r ő l van szó,
utáni lé t re jö t t e ,
annál valószínűbb a t e rh e s s é g házasságkötés
s ugyancsak magasabb ez az arány akkor,
dasági fiz ik a i munkát v é g e z . tényező,
i l l e t v e fo gla lk o z á s a a t e r h e s s é g bek övetkezésének időpontját o ly módon
ha a f é r j segédmunkás v a g y m e z ő g a z
Ezúttal is azonban - mindkét ö sszefü ggésben - s z e r e p e t já t s z ik az a
hogy r e la t iv e idősebb,
ille t v e kevésbé k va lifik ált fo gla lko zású fé r je k m e lle tt gyakoribb
a régebb óta fennálló h áza ssá g és a korábban m á r m e gsz ü letett " e l s ő " g y e r m e k is. A t e rh e s s é g m egtartását,
a s z ü l é s r e v á lla lk o zá s t nagym értékben meghatározhatja,
a fiatalkorú nők kellő időben é s z r e v e t t é k - e terhességüket,
v a g y sem .
tünk fel a r r a vonatkozóan: m ik o r vették é s z r e a terh e s s é g e t,
hogy
E z é r t több kérdést is t e t
kinek szóltak e r r ő l e lő s z ö r ,
s m i
kor fordultak o rvo sh oz. A m e g k é r d e z e t t fiatalkorú házas nők többsége (59, 4 % -a) a t e r h e s s é g 6. hetéig bez á ró la g m á r szá m íto tt a rr a , kodott em iatt,
hogy t erh es.
Kis részü k - 6, 2 % - úgy tűnik,
bevallása s z e r in t m á r az 1-3.
hétben. Arányuk a 4.
az első m e n z e s z kim aradása után - u grik meg, re ,
az ujabb m egbizo n y oso dá st pedig a 6-12.
hogy az un. a zza l,
"k ritik u s időn",
hogy terh e s e k lettek.
6, 3 % volt, hességre.
m á r korábban is a g g o d a lm a s és 5. hétben - g y a k o r la tila g
ekkor m integy 1/3-uk (34,9 %) gondolt t e r h e s s é g
hét jelen tette.
íg y g y a k o r la tila g azt mondhatjuk,
három hónapon belül csaknem valamennyien (93, 2 %) tisztában voltak A z állapotukról ennél később tudomást s z e r z ő k aránya m in dössze
0, 5 % pedig nem tudta, íg y tehát az az időpont,
va gy nem kívánta megmondani, a m ik o r
- a t e r h e s s é g i hetek átlagá va l k ife je z v e - 6, Korábban szó v o lt m á r a r r ó l ,
m ik o r gondolt e l ő s z ö r a t e r
általában m á r t e r h e s s é g r e szám ítottak válaszadóink 8 hét.
hogy k é rd ez ettjein k egy kis cso p o rtja (arányuk az e g é s z
mintán belül 15,6 %) sz ex u ális életének m e g k e z d é s e k o r nem sz á m o lt a t e h erb e esés le h e t ő s é g é v e l. Ilyen esetekben többen voltak olyanok is, é s z r e terhességüket: 9,2 %-uk 13-20. N em függ ez attól, k e z e tt-e be.
akik c s a k igen későn,
hét között,
három hónap e lte lte után vették
1,4 % pedig ennél is későbben.
hogy a t e r h e s s é g a házasságkötés m egkö tése előtt va gy után követ
Inkább az mondható,
hogy akik a házasságkötés előtt lettek terhesek,
azok á rn y a
la tn y iva l jobban " o d a fig y e lte k " : m in tegy 5 százalékponttal magasabb körükben azok aránya, t erh ességü ket 6 héten belül vették é s z r e - a m á r házasságban élőkhöz képest.
52
akik
A te rh e s s é g " f e l f e d e z é s é t " v a la m e ly e s t a k érdezettek isk o la i v é g z e t ts é g e is befoly ás olja . A z iskolai v é g z e t ts é g e m e lk e d é s é v e l kism értékben n övekszik azok aránya, hetében is m á r számítanak a rr a , 4 ,7 %-a,
hogy e s e tle g teherbe estek (a 8 osztálynál kevesebbet v é g z e tte k
a 8 osztályt v é g z e tte k 5,6 %-a,
r é s z t pedig csökken azoké,
a z általános iskola után továbbtanulók 7,8 %-a) m á s
akik csak a 8. hét után gondolnak t e r h e s s é g r e .
h árom iskolai v é g z e t t s é g i csoporton belül az arányok sorrendben: 20,8 %, Érdekes,
akik terh ességü k 1-3.
(A z előbb em lített 18,0 %,
hogy a házasságkötés elő tti együttélés ténye m á r jobban é r e z t e t i hatását a t e r
hesség é s z r e v é t e lé b e n .
A k ik csak a házasságkötés után laktak együtt a férjü kkel,
időpontban vették é s z r e terhességüket:
61, 7 %-uk 6 héten belül,
annak az attitűdnek a hatását sejthetjük,
azok korábbi
s csak 16, 2 %-uk a 8.
A h ázasságkötést m e g elő z ő en is együttélők esetében ez a két arány: 54, 9 %,
20, 2 %.
hét után.
Mögötte
hogy az e lő z e te s e n nem együttélő párok esetében a fiatal
nők jobban aggodalmaskodnak a kapcsolat m egtartása, lehettek abban,
15,5 %. )
s z o ro s a b b ra fűzése miatt,
hogy állapotukra "jobban o d a figy eljen ek ",
igy érdekeltebbek
m ig a korábban is m á r együttélők - kap
csolatukat illetően - nagyobb biztonságban érez h ették magukat,
s igy kevésbé fig y e lte k fel á lla po
tuk v á lt o z á s á ra . A fia ta l korban szülő, a rr a ,
házas nőknek csak igen kis hányada,
hogy e s e tle g k é r i te rh e s s é g é n e k m e gsza kítá sá t.
kik é rd ez és körülm ényei is. nagyon valószínű,
m in dö ssze 16, 3 % -a gondolt
A z alacsony arányhoz hozzájárulhattak a
E z ugyanis a kórházakban,
e g y - k é t nappal a szülés után történt,
hogy ekkor a fia ta l anyák m á r nem s z ív e s e n nyilatkoztak úgy,
s
hogy t e r h e s s é g ü
ket korábban m eg akarták szakittatni. A z e s e tle g e s művi abortusz gondolatának fe lv ető d é sét sajátos módon befo ly á s o lja a k é r d e zettek iskolai v é g z e tts é g e ,
továbbá az a tény,
hogy munkaviszonyban állnak-e vagy sem .
is k o la i v é g z e t ts é g e t illeti,
mind az alacsonyan iskolázottaknál,
mind pedig a 8 általános után t o
vábbtanulóknál gyakoribb, hogy elein te művi abo rtu szra gondoltak, gozókat,
az elta rto tta k a t is.
E z utóbbiak 22,5 %-a,
gondolt a t e r h e s s é g m e g sza k ittatá sá ra . különböző m otívumokból táplálkozó,
és ugyanez j e l l e m z i a nem d o l
a munkaviszonyban állók csupán 12,7 %-a
A z össz efü gg és mögött két,
különböző ö sszetételű csoport,
de végü l is azonos attitűdjeinek hatását érezhetjük ki. A z
egyik csoportot azok az alacsonyan iskolázott, n y ir e m á r házas családi állapotban,
A m i az
eltartott státusú fiatal nők jelentik,
akiknek több
második vagy további t e rh e s s é g ü k r ő l kelle tt dönteniük.
sik csoportot azok az - ugyancsak eltartott státusú
nők tették ki,
A má
akiknek te rh e s s é g e a k ö z é p is
kolai tanulmányok m egsz a k ítá sá va l já r t együtt. A t e r h e s s é g e s e tle g e s megszakittatásának kérdésé t érthető módon befoly ás olja a t e rh e s s é g b ek övetk ezésén ek időpontja, be.
va gy is,
hogy a te r h e s s é g a házasságkötés előtt v a g y után k ö vetk ezett-e
Várh ató és felt é t e le z h e t ő lenne ugyanakkor,
h e rb e e s é s " r e n d e z e t t "
családi státuszban,
az esküvő után következett be,
h esség megszakittatásának gondolata, -illetve, k o rla tila g zéru s lehet.
E z z e l szemben,
hogy azoknál a fiatalkorú anyáknál,
ha fe l is m erült,
tan gondoltak a művi abortusz l e h e t ő s é g é r e . hető arány első so rb a n a z z a l m agyarázható, magasabb a második,
az utólagos bevallás arány g y a de a házasságkötés
8, 7 %-ot kitevő réte g,
akik b e v a llo t
E z a körülményekhez viszonyítottan magasnak n e v e z hogy a házasságkötés után teh erb e esett fiatalkorúaknál
ille t v e e s e tle g harmadik g y e rm e k e t szülők aránya,
szakitás gondolatát a fiatal kor,
f e l s em m e rü lt a t e r
ha az átlagosnál kisebb arányban is,
után teh erb e esett fia ta l nők között is kimutatható eg y olyan,
akiknél a t e
vagyis a t e rh e s s é g m e g -
a magasabb g y e r m e k s z á m és a g y e rm e k e k közötti rö vid i n t e r
va llu m együtt motiválta.
53
A terh ességü ket m egszakittatni kívánók magasabb aránya lenne elvárható ugyanakkor azon serdülő anyák esetében,
akiknél a t e rh e s s é g a házasság m egkö tése előtt következett be.
szok s z e r in t m in dö ssze 20 %-ukban m erü lt fe l a művi abortusz gondolata.
A vá la
Vélh ető azonban,
hogy
a fentiekben m á r em líte tt tudatos vagy tudat ala tti k o rr e k c ió s hatás miatt a tén yleg esen nem k í vánt t e rh e s s é g e k aránya annál magasabb. mondhatjuk,
E t o r z í t ó hatás fig y e le m b e v é t e le m e lle t t is azonban azt
hogy v is z o n y la g magas azoknak a fiatalkorú anyáknak az aránya,
akik a házasságkötés
előtt bekövetkezett t e r h e s s é g e lle n é r e sem gondoltak a m e gsza k ítá s le h e t ő s é g é r e . tehát,
hogy a fiatalkorú anyákon belül e lé g jelen tős azok aránya - és ez egybevág a szülés m e l
letti döntés kapcsán e m líte tt indokokkal, esés,
A z t mondhatjuk
szülés,
ha nem is kívánatos,
biztosítja számukra a házasságot,
okokkal (lásd később) - akiknél a s e r d ü lő k o r i t e h e r b e
de le galább is
nem sajnálatos esem én y.
A korai te r h e s s é g
ille t v e elő b b re hozza az egyébként is t e r v e z e t t házasságkötés
időpontját. T e r h e s s é g é r ő l k érdezettjein k túlnyomó többsége e l ő s z ö r partnerének, le tv e sebb
fé r jé n e k sz ó lt (79,3 %). részük volt csak,
akik más s z e m é l l y e l b es zé lté k e z t m e g e lő s z ö r :
0, 5 % barátnőjével,
0, 3 % pedig egyéb s z e m é l l y e l .
tartást a szülők iránti biza lom hiányának n evezzü k -e,
a m elyen belül t e r m é s z e t e s ,
azok pedig
3, 1 % egyéb cs a lá d
N eh éz értékelni,
hogy ezt a m a g a
va gy pedig annak elő jeleké n t érte lm ezzü k ,
hogy a fia talk orú nők e sajátos csoportjának gondolkodása, h áza ssá g ra irányulnak,
il
életkoruaknál (81,2 %). K i
akik elsőként édesanyjuknak szó lta k (16,8 %) p roblém á ju kró l,
valóban csak töredéknyien, tagjával,
Ez az arány m ég magasabb a 17 éves
leendő férjén ek,
é r z e l m e i m á r a fé r jh e z m e n és re,
a
hogy az ilyen tipusu problém ák első so rba n a
háza spá r között kerülnek m e g b e s z é lé s r e . Próbáltuk m egállapítan i azt is: k érdezettjein k m ik o r mondták meg partnerüknek, nek,
hogy terh esek.
Ebből v a l a m e ly e s t következtetni lehet a r r a ,
hogy m enn yire mutatkoztak " e l ő
re látónak": e lé g korán " m e g k e z d t é k - e " a g y e r m e k apjának e l ő k é s z ít é s é t az e s e m én yre, dőbeli h ázasság t e r v e z é s é r e ,
fé r jü k
a jö v e n
ille t v e m ily en mértékben állították partnerüket " k é s z h e ly z e t " e lé .
Csupán néhány olyan ese t volt,
a m ik o r ezt nem tudtuk pontosan m egh atározni,
ille t v e k é r
dezettünk nem kívánt v á la s z o ln i e r r e a k é r d é s r e (0, 7 %). A t e r h e s s é g " b e je le n t é s e " a sen koncentrálódott:
legérintettebbnek,
a születendő g y e r m e k apjának időben
k érdezettjein k 61,5 %-a ezt a t e r h e s s é g 6-12.
pedig még ezt m e gelő z ően (6.
hét elő tt).
hetében tette meg,
erő
25,6 %-uk
A t e r h e s s é g r ő l tehát az apák 87, 1 %-a az un.
"kritiku s
időn" belül értesült. Ily módon azt mondhatjuk,
hogy - ha nem is tipikus magatartásként - de k érdezettjein k
m integy 12 %-a esetében gondolhatunk a rr a ,
hogy g y e r m e k e apját v a l a m i fé l e kész h elyz et e lé á l
lította. E z utóbbiak csoportjában t e r m é s z e t e s e n azok is h elyet foglalnak, későn vették é s z r e ,
akik maguk is csak igen
hogy terh esek.
Érdekes m e g fig y e lé s t tehettünk a r r ó l ,
hogy kérd ez ettjein k - ahhoz képest,
m ik o r gondoltak rá - m ily en h am ar mondták m eg terh ess égü k et partnerüknek, A nagy t ö b b ség re - 64 %-ukra - az je lle m z ő , dátumnak a hete m e g e g y e z ik .
ille t v e férjüknek.
hogy e z t a " b e je le n t é s t " azonnal megtették,
a két
A 35 %-ot kitevő "h a lo ga tók " aránya erő se n s z ó r ó d ik aszerin t,
hogy maga a fiatalkorú nő m enn yire korán gondolt a rr a , é s z r e terh ességü ket kérdezettjeink, szóljanak ró la .
hogy ők maguk
hogy e s e tle g t erh es.
annál inkább "k ito ltá k " azt,
Minél később vették
hogy partnerüknek,
A kik terh ességü k e ls ő hat hetében m á r t e r h e s s é g r e számítottak,
54
férjüknek
azoknak 10,8 %-a,
akik e r r e a 7-8.
héten gondoltak,
h esség ü k rő l 9 va gy több
azoknak 37, 1 %-a sz ó lt v a la m i v e l későbben férjén ek,
de a t e r
hét után megbizonyosodóknak m á r 57, 7 %-a vá lasztotta ezt a m a g a t a r
tást. A partnernek,
fér jn e k történő " b e j e le n t é s "
a 8. 2-ik héten történt,
- a t e r h e s s é g i hetek átlagában sz á m o lva -
átlagosan tehát 1, 4 héttel azt követően,
hogy az érintett nők maguk is
gondoltak a t e r h e s s é g r e . E z z e l együtt a terh e s s é g ü k r e csak a 6. hét után szám itóknál - az idő előreh a la dá sá va l együtt - növekszik az az időintervallu m is,
a m ik o r partnerüknek,
férjüknek szóltak k érdezettjein k
terh ességü kről: Mennyi id ő v e l előbb gondolt t e r h e s s é g r e ?
M ik o r mondta m eg férjén ek , hogy terhes?
(hetek átlaga) A te r h e s s é g 7. hetében
0, 9
8. hetében
0, 9
9. hetében
1, 8
10. hetében
1, 9
11. hetében
3, 3
12. hetében
3, 2
13. hetében va gy később
4, 5
A z adatok egy sajátos magatartás érvé n y e s ü lé s é t sejtetik . A terh ess égü k re csak igen későn gondolóknál e rő teljes eb b en érvényesülhetett az a motivům, hogy partnerüket, férjüket " k é s z h e ly z e t" elé állitsák.
Ugyanakkor m é gis azok voltak inkább ilyenek,
akik tudatlanságuk,
fig y e lm e tle n s é g ü k
következtében - maguk is " k é s z h elyzet e l é " á llitva é r e z t é k magukat. A fé rjnek,
partnernek t ö r t é
nő bejelentés időbeli alakulását v i z s g á l v a a beje lentés "tipikus dátumait" is meghatározhatjuk. igen kevesen is, ség es,
de vannak olyanok,
hogy terh e s e k (3, 7 %).
maradása,
akik m á r a te r h e s s é g e ls ő h árom hetében m egem lítik : l e h e t
A z e ls ő nagyobb " b e je le n t é s i ro h a m " a 4-5.
a t e rh e s s é g bekövetkezésének e ls ő je le ,
nerének a t e rh e s s é g e t .
hét,
a m enzesz e l
a m ik o r a fiatalkorúak 22, 9 %-a j e l e z t e p a r t
A legtöbben e r r ő l a 6. hét után bizonyosodtak m eg - többnyire az orvosok
is ekkor h atározzák m eg biztosan a t e r h e s s é g bekövetk ezését. a 6-8.
Ha
hét között zajlik,
A z ujabb " b e j e le n t é s i a k ció " igy
41, 6 % s z ó l ekkor t e r h e s s é g é r ő l a férjén ek ,
partnerének.
T o vá bbi
1/5-ük (18,9 %) pedig a harmadik hónapban t e s z i m eg a bejelentést. A partnernek,
férjn e k történő beje lentés dátumait a s z e r in t is elem eztük,
sé g a házasságkötést m e g e lő z ő e n va gy pedig az után k ö ve tk e z e tt-e be. pasztaltunk nagy különbséget e két cso po rt magatartásában,
hogy a t e r h e s
Általánosságban nem t a
két r e la t iv e gyengén érvén yesü lő ten
dencia hatását azonban m egfigyelh ettük. A z egyik az,
hogy a házasságban élőkhöz képest a házasságkötést m e g elő z ő en teherbe
esők között árn yalatnyival többen vannak olyanok, dalmaskodnak,
és szü kségét é r z ik annak,
A m i az "időn túl"
- a 12.
is e l t é r ennél a két csoportnál. esőknek 14 %-a "h a lo ga tja "
akik igen h am a r (1-3.
héten belül) m á r a g g o
hogy problémájukat partnerüknek is je l e z z é k .
hét utáni - bejelentéseket illeti,
A m á r házasságban élőknek 8 %-a,
az átlagos 12,2 %-os arány a házasságkötés előtt teherbe
késői időpontra azt, hogy t e r h e s s é g é r ő l szó ljon a g y e r m e k apjának.
55
Abban azonban m á r nem találtunk s z á m o tte vő különbséget,
hogy k érdezettjein k függővé
tették -e a bejelentést attól: leendő férjü k k el együ ttéltek-e a h ázasság m egkötése előtt,
vagy csak
utána k öltöztek-e egybe. A kérd ezettek k oréve s z e r in t sem különbözik lén yeg esen e z , sek) között árnyalatnyival vannak többen olyanok, 10-12 hétnél későbbre tolják ki - de,
akik a férjüknek,
A " le g fia ta la b b a k "
(15 é v e
partnerüknek va ló bejelentést
mint korábban láthattuk - ebben a csoportban többen vannak
olyanok, akik maguk is csak később gondoltak a rra,
hogy terh ese k .
A m i a t e r h e s s é g szülőknek történő b ejelentését ille ti,
ez jó v a l későbbi időpontban történt,
a t e r h e s s é g i hetek átlagában s z á m o lv a a t e r h e s s é g 10, 3-ik hetében. K é r d e z e ttje in k a 9-12. volt.
hét között,
43, 6 %-a
szó lt
szüleinek a t e r h e s s é g e ls ő 8. hetében,
11,9 % pedig a 13-16,
héten.
további 26, 6 %
A z ennél későbben "b e je le n t ő k " aránya 9,6 %
Ö sszes ségé b en kérdezettjeinknek 5, 1 %-a nem s z ó lt szü lein ek t e r h e s s é g é r ő l,
akkor bes zé lte k e r r ő l,
a m ik o r m á r és z r e v e tté k ,
Ö s sz es ségé b en m in dö ssze 32, 4 % sz ó lt maga is t e r h e s s é g r e gondolt. láthattuk - partnerének,
le g fe lje b b csak
3, 2 % pedig nem kivánt e r r e a k é r d é s r e fele ln i. ugyanazon a héten a szülőknek,
(Ez összefü gg a z z a l is,
a m ik o r ő saját
hogy a vá la sza dók túlnyomó többsége - mint
fé r jé n e k sz ó lt e l ő s z ö r . )
M inél később vették é s z r e a te rh e s s é g e t kérdezettjein k,
annál inkább halogatták,
hogy
e r r ő l szüleiknek is szóljanak.
A szülőknek történ ő bejelentés M iko r sz ó lt szüleinek a terh ességről «
Ö sszesen
akkor történt, a m ik o r ő maga is gondolt rá
csak azt követően történt, hogy 6 maga gondolt rá
A "gondolt r á " és a bejelentés közötti idő (hetek átlaga)
A te rh e s s é g 1-6. hetében
100, 0
66, 8
33, 2
0, 5
7-8. hetében
100, 0
42, 0
58, 0
1, 7
9-12. hetében
100, 0
19, 1
80, 9
3, 6
100, 0
15, 9
84, 1
8,0
13. hetében vagy
később
A táblázat adatai jó l mutatják, hogy m in él később s z ó l a fia talk orú nő szüleinek t e r h e s s é g é ről,
annál inkább v á lik " s z o r o n g ó v á " ,
logatja azt.
annál inkább fontolgatja a dolgot,
M ásik o ld a lró l ugyanakkor elgondolkoztató,
f é l a bejelentéstől,
s ha
hogy bizonyos esetekben m enn yire kevéssé
fig yeln ek fe l gyerm ekü k életm ód já ra a szülők: a h árom hónapot is meghaladó t e r h e s s é g i idő v a l ó jában m á r nem szabadna, kor,
hogy é s z r e v é t le n ü l maradjon felnőtt e m b e re k előtt,
különösen nem ak
ha saját g y e rm e k ü k r ő l van szó. K isk orú a k ról lévén szó,
leányuk t e r h e s s é g é r ő l.
nem m e llé k e s körülmény,
hogy a szülők hogyan fogadták a hirt
T e r m é s z e t e s e n fig y e le m b e k ell vennünk,
hogy v é g ü l is - a k á r pozitiv,
akár negativ vo lt a szülők e ls ő re a k c ió ja - minden esetben s z ü lé s s e l vég z ő d ő t e r h e s s é g r ő l vo lt szó .
E z é r t a kérdésünkre adott válaszokban s z e r e p e t játszhatott az a tényező,
san beletörődtek leányuk te rh e s s é g é b e ,
hogy a szülők l a s
s a házasságkötés után é r z e lm e i k p o z itiv r a fordultak. 56
Így le h etség es,
hogy vá la sza dóin k egy r é s z e utólag m á r nem s z ív e s e n b e s z é lt a r r ó l:
szü leik e l ő
s z ö r negatívan fogadták a bejelentést. A m egkérdezettek szá m a 1, 4 % volt,
többfajta szü lői r e a k c i ó r ó l is em líté s t tehettek.
A z e m líté s e k átlagos
e z é r t a továbbiakban idézett szá zaléka rá nyok halm ozottak.
válaszadónk vo lt (az e g é s z minta 3, 3 %-a),
M in dössze 46 olyan
akik nem ta rtjá k a kapcsolatot szü leikkel.
T a lá n a fentiekben em líte tt " id ő - h a t á s " is közrejátszhatott abban,
hogy válaszadóin k r e l a
tive igen magas aránya (25,0 %-a) adott olyan választ: s z ü le i " ö r ü lte k a t e r h e s s é g n e k " , " t e r m é sz etesn ek ta rto ttá k ".
N e feledkezzünk azonban m eg a r r ó l sem ,
hogy a fiatalkorú nők egy kis r é
s z e a te h e rb e e s é s időpontjában m á r házas családi állapotú volt.
Ezekben az esetekben a szülők
p o z itiv re a g á lá s a valóban t e r m é s z e t e s és érthető. A le g j e ll e m z ő b b szü lői magatartás azonban inkább a "dolgokba való b e le tö r ő d é s " volt: különböző indokolásokkal,
de ö ss z e s s é g é b e n k érdezettjein k 40, 4 %-a ezt tapasztalta szü lein él.
E z e n belül l e g j e l le g z e t e s e b b az a sz ü lői kívánság, ez -
legalább is
a tá r s a d a lm i normáknak,
hogy "házasodjanak ö s s z e "
elvárásoknak m e g fe le lő e n - " r e n d e z i " a problémát;
végü l is " b e le t ö r ő d t e k " a megváltoztathatatlanba (11 %),
"ha m á r igy történt,
Gyakran párosulnak e m e g fo g a lm a z á s o k azon szü lői m egfontolással, kiskorú ne v e t e s s e e l " lette állnak"
(1,8 %),
(5, 2 %),
a zza l,
sz ü lje m e g " (10,4 %),
hogy " a z első g y e r m e k e t a
hogy m e gígé rték : leányukat " tá m o g a tjá k ",
i lle t v e "sa jn á ljá k őt"
tesen az is m a g ya rá z z a ,
(11,3 %),
(0,7 %).
"seg ítik ",
"m el-
(A " b e l e t ö r ő d ő “ szü lői attitűdöket t e r m é s z e
hogy - mint korábban láthattuk - nagy részük m eglehetősen későn s z e r
zett tudomást a t e r h e s s é g r ő l . ) Ugyancsak p o z itiv - va gy negativ - sz ü lői re ak ciók k is é r ő motívuma az, - jo g g a l - kinyilvánították; leányuk t e r h e s s é g é t túl korainak találják. s z e r in t s z ü le i ezt az é le tk o r miatt találják túl korainak,
hogy a szülők
K érd ez ettjein k 16, 9 %-a
2 % s z e r in t pedig a z ért,
m e rt leányuk
nak " m á r van g y e r m e k e " . Tipikus s z ü lő i reakciónak n evezhető a közöm bösség,
a n e m tö rő d ö m s é g is.
Elgondolkoztató,
hogy v is z o n y la g m ily en sokan (a kérd ezettek 10, 2 % -a) szá m oltak be a r r ó l: sz ü leik "n e m szóltak s e m m it " , döntést"
"n e m érdekelte őket" a te rh e s s é g hire, (6, 3 %),
i lle t v e "a kiskorúra (és p a r t n e r é r e ) bízták a
hogy m e g t a r t já k -e a terh e s s é g e t.
Nagyon markáns a teljese n negativ szü lői motívumok cso po rtja . Súlya meghaladja a te lje s e n p o z itiv pólusét: kérdezettjeinknek ö ss z e s s é g é b e n 30, 1 %-a adott szá m o t a r r ó l, h esség b ejelentését negatívan fogadták. tól.
A "h a rag u dtak ",
s z ü le i azt kívánták,
"veszekedtek"
Ennek m egfo ga lm a z ó d á sa i árnyalatokban különböztek e g y m á s
- r e a g á l á s r ó l 14, 8 % s z á m o lt be,
leányuk " s z a k it ta s s a m eg a t e r h e s s é g é t " ,
" s z é g y e l l t é k " a történteket,
hogy sz ü leik a t e r
"m egdöbben tek",
nem sz ó lt e lő b b " , " m i é r t nem kért tanácsot"
3,2 % azt tapasztalta, hogy szü lei
"csa ló d tak leányukban", (1,9 %),
9, 5 % volt azok aránya, akik
szám onkérték,
hogy " m i é r t
néhányukat pedig (0,7 %) sz ü leik " e l z a v a r -
ták otthonról" . K é r d e z e ttje in k k o rév e s z e r in t a szü lői motívumok, sen,
annyit azonban megállapíthattunk,
re a g á lá s o k nem különböznek l é n y e g e
hogy a t e l je s m értékben p o z itiv sz ü lői re ak ciók a 17 é v e
sek esetében jó v a l gyakorib bak (hiszen ezek között van a legtöbb olyan, házas csalá di állapotú),
aki m á r hosszabb ideje
a te lje s e n negativ szü lői re ak ciók viszo n t inkább a fiatalabbaknál (15-14
évesekn él) sűrűsödnek.
57
A munkaviszonyban álló fiatalkorúak sokkal nagyobb mértékben számíthattak a rr a , terh ességü k h irét a szülők ö r ö m m e l fogadják (28, 4 %),
mint az eltartottak (19 %),
sz e - mint korábban láttuk - iskolai tanulmányait hagyta félbe a történtek miatt. az,
hogy az eltartott kiskorúak közt többen vo ltak olyanok,
tására próbáltak rávenni (12 %),
akik egy r é
E z z e l egybevág
akiket sz ü leik a t e rh e s s é g m e g s z a k í
mint a munkaviszonyban állók között (8 %).
A z édesanya iskolai v é g z e t ts é g e j e ll e g z e t e s e n módosította a sz ü lő i véle m én yek et. p o z itiv szü lői vélem én yek, kezik akkor,
mind pedig a közöm bösség,
Mind a
a n e m tö rő d öm ség nagyobb súllyal je le n t
ha az édesanya is k o la i v é g z e t ts é g e alacsony (8 általánosnál kevesebb),
tö rő d ő " h ozzá állá s,
hogy
m ig a " b e l e
az " e l s ő t e r h e s s é g megtartásának fo n to ssá gá va l" történő é r v e lé s ,
továbbá a
tá rs a d a lm ila g elfo gadott normák betartása ("házasodjanak m e g " ) az iskolázottabb édesanyák m e llett vá lik gya koribb szü lői m otívumm á.
Ugyanez a hatás érvén yesü l a szü lői véle m én yek és az é d e s
apa iskolai vé g z e tts é g é n e k ö sszefü gg éséb en is.
J e ll e g z e t e s még,
s é g g e l re n de lkező szülők között többen voltak olyanok is, életko r miatt ellen zik,
hogy a magasabb isk o la i v é g z e t t
akik a te rh e s s é g kihordását a túl fia ta l
és egyben a t e r h e s s é g m egsza kítá sá t ja vasolják .
A z édesanya fo gla lk o z á s a is m egh atározta a sz ü lői v é le m é n y e k alakulását. tékben p o z itiv sz ü lői reak ciók nagyobb m értékben ér vén yesü ltek akkor, b eli vagy segédmunkás.
A t e lje s m é r
ha az édesanya h á z t a rt á s
Kvalifikáltabb munkát v é g z ő édesanyák m e lle tt a szülőket nagyobb m é r
tékben j e l l e m z i a t á rs a d a lm i elvárásoknak m e g fe le lő gondolkodásmód: ha az édesanya s z e l l e m i fogla lkozású vagy szak-
és betanított munkás,
inkább csak " b e le t ö r ő d i k " a történtekbe,
sü rgeti a
házasságkötést. Érdekes,
hogy az édesanya életkora,
valam in t az e ls ő g y e r m e k e s z ü le t é s e k o r betöltött
életkora nem változtatott lén yegesen a sz ü lő i reakciókon, lő édesanyák nem vo ltak s em " m e g é r t ő b b e k " ,
az ugyancsak fiatal korban e l ő s z ö r s z ü
sem pedig " e lle n s é g e s e b b e k " annak hallatán,
hogy
leányuk hozzájuk hasonlóan kezdi "feln őtt é le t é t " . N e m jelen tett nagyobb e lt é r é s t a szülők véle m én yéb en az sem , lá d i állapotúak,
jó lleh e t,
kétségkivüli,
hogy a szülők m ily en c s a
hogy a p roblém á k " h á z a s s á g k ö t é s s e l történő rendbehozá
sát" nagyobb mértékben igé n y elték a szülők akkor,
ha ők maguk is házasokként együtt élnek.
A sz ü lő k v é le m é n y é t a s z e r in t is e le m e z tü k , hogy e lő z e te s e n tu d ta k -e a r r ó l: k isk o rú l e á nyuk m á r s z e x u á lis é le te t él. É r te le m s z e r ű ,
hogy akik t e r h e s s é g e a házasságon belül következett be,
többsége ezt ö r ö m m e l fogadta, nál volt ez a j e ll e m z ő .
t e r m é s z e t e s n e k tartotta - az átlagos 25 %-hoz képest 55,5 %-uk-
A z azonban igen érdekes,
hogy az e lő r e felt é t e le z h e t ő szü lői reak ciók e z
úttal közel sem a várhatónak m e g fe le lő e n alakultak. m egértőbbek, tá ró l,
seg ítőkészebbek,
és a harag,
A r r a számíthattunk volna,
hogy a szülők
ha e lő z e te s e n tudomásuk vo lt m á r gyerm ekü k szexu ális kapcsola
a ves ze k ed és ,
a csalódás nagyobb m értékű,
r ó l is a t e r h e s s é g g e l egyidőben értesülnek csak. ke azonban nem nagyobb 4-5 százalékpontnál. nye,
azok szülein ek
ha m a g á r ó l a szex u ális kapcsola t
Találtunk is e s z e r in t differen ciákat,
Ebből a r r a következtethetünk,
ezek m é r t é
hogy a t e r h e s s é g t é
a problém a m e go ld á sá ra való t ö r e k v é s a szülők nagy ré s z é b e n " e ln y o m t a " azokat az e s e t l e
ges negativ re akciókat,
a m ely ek et amiatt érezhették,
hogy kiskorú g y erm ekü k é le t m ó d já r ó l is csak
most értesültek. A házasság m egkötése és a szü lés között eltelt idő lódnak a sz ü lő i reakciók. 58
s z e r in t ugyanakkor jó l d iff e r e n c iá
A t e lje s e n p o z itiv h ozzá állá s (" ö r ü lte k " , van a vá la sztóvon al,
" t e r m é s z e t e s n e k ta rtottá k") gyakoriságában ott
a m ik o r a házasság m egkö tése legalá bb 10 hónappal elő z te m eg a szülést: az
átlagos 25 % itt 50 % fe l e t t i r e em elkedik,
mig a kapcsolat t ö r vén y es ité sén ek a vé g s ő k ig történő
kitolása esetén m á r csak igen kis mértékben örülnek a szülők. lei,
Azoknak a fiatalkoruaknak a szü
akik csupán 1-3 hónappal a szülésük előtt kötöttek házasságot,
tották t e r m é s z e t e s n e k n agyszü lő vé válásukat, sz á m o lt be e r r ő l .
A z a sz ü lői kívánság,
rében a leggya korib b,
csak igen kis mértékben t a r
e csoportba ta rto z ó válaszadóinknak m in dössze 9 %-a
hogy a kiskorú "s z a k itta s s a m eg t e rh e s s é g é t " ,
azok kö
akik 2-7 hónappal a szü lést m e g e lő z ő e n kötöttek házasságot.
A korábbiakban m á r emlitettük,
hogy kérdezettjein k ö s s z e s s é g é b e n m e gleh etősen kis a r á
nyában (16, 3 %-ukban) m erü lt csak fel,
hogy e s e tle g kérik terh ességü k m e gsza kítá sá t.
E z az
arány jelentősen v á lt o z ik attól függően,
hogy a szülőkből m ilyen reakciókat váltott ki a terh e s s é g
bejelentése. Akiknek s z ü le i örültek a h ir hallatán, voltak,
azoknak 12, 7 %-a gondolt csak művi ab o rtu szra .
leányuk terh e s s é g é t, tak",
azoknak 8, 6 %-a,
Ha azonban a szülők negatívan fogadták
az e s e tle g e s művi A B - r e gondolok aránya megugrott.
" v e s z e k e d t e k " : 20, 9 %;
azt tanácsolták,
ha " s z é g y e l l t é k " ,
"m egdöbben tek",
gy erm ekü k " s z a k it ta s s a m eg a t e r h e s s é g é t " :
korainak a szülést,
akiknél a szülők közömbösek
m e rt leányuknak m á r van gy e rm e k e :
Ha a szülők "h a rag u d
" c s a ló d ta k " lányukban: 25 %;
28 %;
ha
ha pedig a z é r t tartották túl
35, 7 % gondolt a rr a ,
hogy e se tle g kéri
a t e r h e s s é g m e g s z a k itá s t. Két olyan motívumot találtunk,
amely ben jelentősebben különböznek eg y m á s tó l a Budapes
ten és a községekben élő kiskorúak szü lei. si m e gk é r d e z e tte k 7, 9 %-ánál,
A "házasodjanak m e g " ,
mint szü lői kivánság a f ő v á r o
a k ö z s é g ie k 14, 1 %-ánál kapott hangot.
Ugyanakkor a te r h e s s é g
m egszakittatását a budapesti nők esetében 21, 1 %-uk sz ü lei tanácsolták,
a községekben élő nők
esetében azonban a szülőknek csupán 7, 9 %-a. A szülőknek történő bejelentést is túllépi o rvo sh oz .
Megállapíthattuk,
héten belül),
hogy a fiatalkorúak m ik or fordulnak
hogy bár nagy részü k e l v il e g "idő ben " ment o rvo sh oz (70, 4 %-uk
sokaknál ez e lé g későn történik meg.
h esség ét az orvos a 6. hétben, koztató azonban,
időben az,
további 38,6 %,
Csupán 14, 8 % vo lt azok aránya,
akiknek a 7-8.
ben - k er este csak f e l az orvost,
akiknek t e r
hétben állapíthatta meg.
hogy mintánknak k ö zel 30 %-a igen későn - a 13.
12
E lg o n d o l
héten va gy annál is későb
ezen belül 8, 3 %-uk m á r jó v a l az un.
"félid ő ",
a 20. hét után.
így általánosságban - a t e r h e s s é g i hetek átlagát tekintve - az orvosoknak m integy 10,7 hetes t e r h esség et állt módjukban m egállapítani. Különösen nagy ez az időtáv ahhoz viszo n y ítva , f e lk e r e s é s e előtt gondoltak a rr a , sult,
eközött,
hogy teh erbe estek.
hogy k érdezettjein k m enn yivel az orvos
Minthogy ez többnyire a 6-7.
hétben tudato
valam int az o rv o s fe l k e r e s é s e között közel egy hónap (3, 9 hét) telt el,
am i m e g l e
hetősen hosszú idő. M in dössze 28, 5 % volt azoknak az aránya,
akik - amint sejtették,
hogy t e rh e s e k - a z o n
nal o rvo sh oz fordultak. É rdekes, ták,
kivált azok,
hogy m ig h o z z á ta r to z ó ik vonatkozásában sokan a " h a lo g a tó " taktikát v á la s z t o t akik maguk is később gondoltak csak t e r h e s s é g r e ,
m e gfo rd u l ez a h elyz et.
M inél később gondolt a fiatalkorú a rr a ,
gyobb m értékben é r e z t e szü kségét annak,
az orvo s vonatkozásában
hogy teherbe esett,
hogy az o rv o s t azonnal f e l k e r e s s e .
59
annál na
1-6. hetében
100, 0
12, 8
87, 2
0, 9
7-8. hetében
100, 0
42, 0
58, 0
0, 8
9-12. hetében
100, 0
63, 7
36, 3
3, 8
100, 0
67, 0
33, 0
9,2
13. hetében va gy később
A táblá zat utolsó két s o ra elgondolkoztató. Kis számban ugyan, de vannak olyanok, akik m a guk is igen későn gondolnak csak a rr a , hogy terh esek, s m é gis halogatják az orvosh oz fordulást. A minta eg é s z é n belül ugyan m in dö ssze 11, 3 % gondol a 9-12. héten belül, s csupán 6, 3 % a 13. héten v a g y annál is később t e r h e s s é g r e , s ezeknek is csak m in tegy 1/3-a k é s le lte ti az o rvo sh oz fordulást, de ez utóbbi esetekben különösen j e l le g z e t e s a " s t r u c c p o lit ik á t " folytató, a " c s o d á r a v á r ó " , va gy e g y szerű en csak " n e m t ö r ő d ö m " m a gatartás. A k ik későn gondolnak t e r h e s s é g r e és nem fordulnak azonnal o rvosh oz, azok akár 2-3 hónappal is "e lh ú z z á k " az o rv o s fe l k e r e s é s é t . Ilyen h elyzetekb ől adódik az a néhány eset, a m ik o r az o rvo s j ó s z e r é v e l m á r csak a sz ü lé s t m e g e lő z ő 1-2 héttel tudta konstatálni a t e rh e s s é g e t. A z o rvo s fe lk e r e s é s é n e k " g y o r s a s á g á t " a k érd ez ettek k o ré v e és isk o la i v é g z e t ts é g e s z e r in t e le m e z v e , ugyancsak egy sajátos m a g a ta rtá s fo rm a m egn yilván ulására bukkanhattunk. E g y ik o ld a lró l azt figyelh ettük meg, hogy a " le g fia ta la b b a k ", a 15 é v e sek jobban kés leltetté k az o rvo sh oz fordulást, mint idősebb társaik: csupán 50, 9 %-uk, a 16-17 éveseknek azonban 70 % fe le t t i aránya k er este f e l az o rv o s t terh e s s é g é n e k e ls ő 12 hetében. M á s r é s z t ugyanakkor isk o la i v é g z e t t s é g s z e r in t v i z s g á lv a azt tapasztaltuk: az alacsonyabban is kolázott - 8 osztály nál kevesebbet v é g z e t t - nők v a l a m iv e l gyorsabban fordulnak o rvosh oz, mint pl. az általános iskola után tovább tanulók. Ennek - úgy véljük - az lehet a m agya rá za ta , hogy az alacsony v é g z e tts é g ű e k között többen vannak olyanok, akik m á r régebb idő óta házasok, e s e tle g korábban is szültek már,
és hamarább é s z r e v e s z i k terhességüket, továbbá is m e r ik
azokat a kedvezményeket, am ely ek et a terh esgon do zás alatt élvezhetnek. A z o k a tanulók, akik - e g y ben fiatalabbak is - ezekn él lén y eg esen "tanácstalanabbak", nem gondolnak azonnal t e r h e s s é g r e , s jobban tartanak a következm ényektől, igy az orvo s f e lk e r e s é s é t ő l is. E g yb ev á g e z z e l az az adatunk, hogy azokban az esetekben, a m ik o r a te rh e s s é g a h áza ssá g k ö tés után következett be, a fiatalkorú nők gyorsabban k e r e s té k f e l az o rvo st
problémájukkal: 44, 4 %-uk
a t e r h e s s é g e ls ő hat hetében, további 36, 3 %-uk pedig a 7-8. héten. Mint m á r e r r ő l szóltunk, e c s o porton belül vannak a több éve házas és m á r korábban is g y e r m e k k e l re n d e lk ező nők. Ha a t e rh e s s é g a házasságkötés előtt következett be, akkor az érintettek 36, 2 %-a ment csak o rvo sh oz hat héten b e lül, s további 30, 3 % a 7-8. hét alatt. Több közöttük az is, aki csak igen késői időpontban kereste fel az orvo st.
60
V é g ü l az o rvo sh oz fordulás időpontját k érdezettjein k lakóhelye s z e r in t is vizsgáltu k. E l s ő s o r ban a fő v á r o s i és a községekben élő fiatalkorú nők magatartásában találhattunk különbségeket. A buda p estiek 85, 3 %-a, a községekben lakók 68 %-a kereste f e l az o rvo st a te rh e s s é g é n e k e ls ő 12 hetében, s az igen későn o rvo sh o z fordulók is első so rb a n a k ö zségek lakói. Kérdőivünkkel v á la s z t szerettünk volna kapni a rr a , v á lla lk o zta k s z ü lé s r e ilyen fiatal életkorban, kötése előtt estek teherbe,
hogy kérdezettjein k végü l is m ié rt
hiszen - mint láthattuk - j ó r é s z t a házasság m e g
s a művi t e r h e s s é g m e g s z a k it á s r a vonatkozó jo gsz a b á lyo k nem g ö r d í
tettek volna akadályt a t e r h e s s é g m e gsza k ítá sa ellen. A z okok iránt érdeklődve t e r m é s z e t e s e n nem feledkezhettünk m eg a r r ó l , zés időpontjában válaszadóin k m á r vala mennyien házas csalá di állapotúak voltak, kellett a rr a ,
hogy igyekezn ek kapcsolatukat,
s igy szám ítani
házasságukat a lehető legjobb színben bemutatni.
a fiatalkorú házas nők kinyilvánított döntési indokai nem ig en térn ek e l azoktól, ságban is j e l l e m z i k a fia ta l nőket,
hogy a k ik é rd e
így
a m e ly e k á lta lá n os
a m ik o r a h á z a ssá g k ö tés sel egyidőben terh ességü k k im e n e te lé
r ő l döntenek. A z általunk fe l t é t e le z e t t okok (pl.
hogy későn vették é s z r e terhességüket,
" k i a k a r
ták k é n y s z e rít e n i" partnerüktől a házasságkötést) csak igen kis m értékben kaptak hangot a v á l a szokban,
am ely ekben - jó v a l nagyobb mértékben - a fia ta l házas nőktől általánosan elvárható n o r
m atívák tükröződtek.
(A m i a t e r h e s s é g késői é s z r e v é t e lé t ille ti,
az előzőekben láthattuk - e lé g sz á m o tte vő .
ennek va ló sá go s aránya - mint
K é r d e z e ttje in k azonban e z t nem s z ív e s e n hangoztatták,
mint a szü lés m e lle t ti döntésük indokát.) V á la szad óin k több indokot is m egem líthettek, z el,
az e m líté s e k átlagos szá m a 1, 4 lett,
s élve e z
aminek következtében a továbbiakban em líte tt s z á z a lé k -
arányok halmozottak. Legtöbben (az ö s s z e s m e g k é r d e z e tt közel fele, ték meg,
44, 4 %-a) azt a k éz en fes vő indokot j e l ö l
hogy partnerükkel "mindenképpen házasságot kötöttek volna,
h áz a ssá g k ö tés t". E z t az okot kevésbé em líte tték a 17 éves korú nők, olyanok,
a t e r h e s s é g csak siettette a első so rba n közöttük vannak
akik m á r e terh ességü ket m e g e lő z ő e n hosszabb id eje fé r je z e t t e k voltak,
rábban is született gyerm ekü k. m egtartásához,
A második,
leggyakrabban em lite tt indok az,
a g y e r m e k s z ü lé s h e z a partner,
punk nincsen a rr a ,
a leendő f é r j ra gaszk odott"
hogy ezen indoklás va lóságtartalm ában kételkedjünk,
kétségkívül v a la m i fé l e " f e l e l ő s s ég h á ritá s" é r e z h e t ő ki, dala hangsúlyozásának szándéka.
e s e tle g m á r ko
hogy " a te rh e s s é g (36, 5 %).
S em m i a la
bár m egfogalm azásában
más o ld a lró l pedig a kapcsolat p o z itiv o l
M egleh etősen általános döntési motívum ez,
a m e ly a kérdezettek
ko rév e s z e r in t sem differen ciá ló d ik , A harmadik, kivánt", láttuk,
ugyancsak nagy sú llyal jelen tk ező érv,
hogy a kiskorú "mindenképpen szülni
ezt a k érdezettek 27, 3 %-a nyilvánította ki. A v é d e k e z é s elutasításának indokai között hogy vis z o n y la g jelen tős azoknak a fia ta l nőknek az aránya,
m e k vá lla ló m a g a ta rtá s r a vez eth ető v i s s z a . ese tt teherbe,
akiknél a szülés tudatos g y e r
Ezeknek a serdülőknek egy r é s z e házasságkötés után
v a g y is esetükben a fiatal háza spá rok ra általánosan j e l l e m z ő c s a lá d t e r v e z é s i és
t e r m é k e n y s é g i m agatartást tapasztalunk: az e ls ő g y e r m e k a h ázasságkötést követő e g y - m á s f é l éven belül m egszü letik . A "mindenképpen szülni kivánt" fiatalkorú anyák csoportjába azonban olyan s e r dülők is beletartoznak,
akik ugyan házasságkötés előtt estek teherbe,
de a t ö b b é-k ev ésb é szá nd é
kos te h e rb e e s é s és g y e r m e k v á lla lá s - a véd e k e z é s elutasításának indokai is ezt tá m a sztják alá esetükben is kimutatható vo lt. A "mindenképpen szülni kivánt" motívum hangoztatása a r e la t iv e "id ő s e b b e k " körében gya koribb volt: a 15 éves nőknek 8,5 %-a, éveseknek pedig 32 %-a adott ilyen válaszokat.
61
a 16 éveseknek 22,5 %-a,
a 17
A további döntési szempontok kis arányokkal, lentkeztek.
A k érdezettek 13,9 %-a em lite tte azt,
inkább csak " k i e g é s z ít ő motívumokként" j e
hogy " f é l t a művi abortusz k ö vetkezm én y eitől",
" a z első t e r h e s s é g e t mindenképpen meg akarta t a rt a n i" .
É r d em e s m e g j e g y e z n i ,
vům kism értékben ugyancsak é le tk o r-s p ecifik u s , m in él " i d ő s e b b e k r ő l" v o lt szó, pott hangot. A z a körülmény,
hogy ez a m o t i annál kevésbé ka
hogy kérdezettünk "k éső n vette é s z r e t e r h e s s é g é t " m in dö ssze 7, 5 %-
ukat indította a g y e r m e k v á lla lá sá ra ,
6, 1 %-uk nyilatkozott úgy,
hogy a s z ü lé s r e " a család be-
s z é lt e r á " . A z általunk nagyobb súlyúnak fe lt é t e le z e t t okok k érdezettjein k töred ék én é l játszottak csak s z e r e p e t a v á la szok szerint: m in dö ssze 4, 5 % nyilvánította ki azt, kot jelen tett s z á m á ra az önállósághoz,
ahhoz,
hogy a szü lés " b i z t o s it é -
hogy elkerü ljön otthonról",
s 2, 9 % re m é lte ,
hogy
" í g y pa rtn ere fe le s é g ü l v e s z i " . A kérd ezettek iskolai v é g z e t ts é g e j e ll e g z e t e s e n függ ö s s z e a szülés m e lle t ti döntésekkel. A z a tény,
hogy mindenképpen házasságot kötöttek volna,
ban a zokra j e lle m z ő ,
akik 8.
a t e r h e s s é g e z t csak siettette - e l s ő s o r
általános után középfokú tanintézményekben tanultak tovább,
m á r közel 60 %-a nyila tkozott ig y.
Ugyanakkor az alacsonyabban iskolázott,, a 0-7 osztályt v é g z e t t
n őkről az átlagosnál nagyobb m értékben mondható el, fo lyásolták: terh ességü ket a család r á b e s z é lé s é r e ,
hogy motívumaikat kivülálló s z e m é ly e k b e
ille t v e a p a rtn er kívánságára tartották meg.
N e m módosította lén yeg esen a g y e r m e k s z ü lé s m e ll e t t i indokokat az, munkaviszonyban á l l- e ,
v a g y eltartott.
a munkaviszonyban állók 4, 6 %-a, későn vette é s z r e ,
A z egyetlen szem betűnő különbség m é g is fig y e le m r e m é l t ó :
az eltartottaknak 12, 7 %-a vá lla lk o zo tt a z é r t a s z ü lé s r e ,
hogy a partner,
Minél fiatalabb a születendő g y e r m e k apja,
r ü lé s " vágya erősebb akkor,
ha a leendő f é r j érettebb korú,
hogy a
A z "ö n á lló s u lá s " ,
az "o tth on ró l e l k e
ugyanakkor fiatalabb korú partner
hogy a nő t e r h e s s é g é v e l ig y e k s z ik maga m e ll é kötni őt. A t tó l azonban kevésbé
tették fü ggővé döntéseiket kérdezettjeink, együtt é lte k -e ,
annál erőse b b az a motívum,
s annál gyengébb s z e r e p e van ugyan
hogy a kiskorú "mindenképpen szülni kívánt".
m e lle tt gyakoribb,
m ert
a leendő f é r j életko ra is komolyan szám ításba került a
t e r v e z e t t h ázasság m e gkö tését csak siettette a t e rh ess ég, akkor annak,
hogy kérdezettünk
hogy t erh es.
Úgy tűnik fel, döntések során.
ezeknek
hogy g y erm ekü k apjával m á r a házasságkötés előtt is
vagy csak a h ázasság m egkö tése óta.
em elkedett m eg a "mindenképpen szülni kívánt",
E z utóbbiak csoportjában csak árnyalatnyival
i lle t v e " a t e r h e s s é g csak siettette az egyébként
is t erv b e vett házasság m e g k ö té s é t" motívumok súlyát. Szignifikáns különbség mutatkozott a döntési szempontokban a szerin t,
hogy a házasság
m egkö tése mennyi id ő v e l elő z te m e g a szülést. A z t a motívumot,
hogy a te rh e s s é g csupán siettette az egyébként is t e r v e z e t t h á z a ssá g -
kötést - az átlagos 44 %-hoz képest - 60-70 % körüli arányban em líte tték a zok a nők, l é s t m e g e l ő z ő 7. hónapban,
v a g y m ég rövidebb időn belül kötötték m eg a házasságukat.
ö ssz efü g g ést találunk e dátumok és a "k éső n vette é s z r e ,
hogy t e r h e s " m otívu m között.
a házasság m egkö tése szinte az utolsó pillan atra kitolódott, g y e rm e k s z ü lé s t ,
akik a s z ü Hasonló Akikn él
csupán 1-5 hónappal e lő z te meg a
e motívum súlya az átlagosnak a duplájára n övekszik.
Ugyanakkor az átlagos
27 %-hoz képest 50-60 % k ö rü lire n ö vekszik a "mindenképpen szülni kívánt" motívum akkor, házasságkötés 9-12 hónappal,
vagy 1 évnél is hosszabb idővel e lő z te m eg a szü lést.
csoportjában vannak j ó r é s z t azok, dik,
ha a
(Ez utóbbiak
akik r e l a t i v e " h o s s z a b b " h á z a ssá g i idő tartam után m á r m á s o
e g y - e g y esetben h arm a dik gy erm ek ü k et szülték. )
A döntés szem pon tjait a s z e r in t v iz s g á lv a , idején fo g a m z á sg á tló eszközöket, eljárnunk,
hogy kérdezettünk a lk a lm a z o tt-e teh erbeesése
il le t v e v é d e k e z e t t - e va la m ily e n módon va gy sem,
hiszen - mint e r r ő l m á r szó v o lt - m in dö ssze 19 %-uk véd ek ez ett.
É r te le m s z e r ű ,
hogy e csoporton belül gyakrabban említették: a s z ü lé s r e csupán a z é r t válla lkoztak, művi abortusz következm ényeitől, s z é lt e rá őket.
e ls ő terh ességü ket m eg akarták tartani,
m e rt féltek a
i lle t v e a család b e
Ehhez hasonlóan alakul a motivumok m e g o s z lá s a azok körében,
fe lm e rü lt annak a gondolata,
óvatosan kell
hogy e s e tle g m egsza kittatjá k terh ességü ket.
akiknél egyáltalán
(E cso po rt aránya az
e g é s z mintán belül m in dö ssze 16,3 % v o l t . ) Ebben a körben az átlagosnál gyakrabban fo rdult elő, hogy a t e r h e s s é g e t későn vették é s z r e ,
illetve,
hogy végü l is a t e r h e s s é g kihordására a partn er
va gy a család b e s zé lte rá őket. V ég ü l elem zésü nk kitért a rr a ,
hogy bizonyos s z o c ia li z á c ió s tén yezők befoly á s oltá k -e a
kiskorú nőket a szü lés m e ll e t t i döntésben v a g y sem . A kérdezett nők édesanyjának é le tk o rá v a l ez annyiban függött ö ssze, s z é lt e r á " m e g fo g a lm a z á s ú m otivů m v a l a m i v e l sűrűbben s z e r e p e lt azoknál, talabb korú;
hogy a "c s a lá d b e akik édesanyja is f i a
a legfiatalabb édesanyáktól a legidős eb b ek ig a szó ró d á s 9-2 % között van.
A z önállósodás,
az "otth on ró l e l k e r ü lé s " vá gya erősebb,
ha a kiskorú sz ü lei elváltak vagy
meghaltak,
s ugyancsak ez a csoport az,
am elynek döntéseit az átlagosnál is jobban befolyásolta
a partner,
a leendő f é r j azon kivánsága,
hogy tartsák m eg a t e rh e s s é g e t .
K ism érték b en a lakóhely, re .
a településtipus is rányomta bély egé t a fia talk orú nők dö n tés ei
A z e g é s z mintában tapasztalt m e go sz lá s ok a t legjobban a községekben élők döntései tükrözték,
s ettől a Budapesten lakók t értek e l a legjobban. akik a z é r t szültek,
A fő v á r o s ia k körében a lig találtunk olyanokat,
m e rt későn vették é s z r e terhességüket,
viszo n t az átlagosan tapasztaltnál na
gyobb m értékben tartottak egy e s e tle g e s művi beavatkozás kö vetkezm ényeitől, volt,
hogy a s z ü lé s r e első so rb a n a partnerük,
s az is gyakoribb
férjü k kivánsága miatt vállalkoztak.
9. A g y e r m e k s z ü lé s e g é s z s é g ü g y i vonatkozásai
A s e r d ü lő k o r i g y e r m e k v á lla lá s n egativ t á rs a d a lm i és s z o c iá lis következm ényei, m e lle t t e g é s z s é g ü g y i szem pontból is ves zé ly e s n e k ,
kockázatosnak minősithető. A sok esetben bio
l ó g i a il a g m é g éretlen anya nagyobb v a ló s z in ü s é g g e l hoz v i lá g r a éretlen, a m e g sz ü letett g y e r m e k életk ilá tá sa i rosszabbak,
kis sulyu magzatot,
s igy
fiz ik a i és s z e l l e m i fe jlő d é s e - m á r pusztán a
ro ssz a b b e g é s z s é g ü g y i indittatás alapján is - kevésbé biztosított. okait és következm ényeit a nőgyógyászati,
kihatásai
A kérdés o r v o s i vonatkozásait,
illetve a g y e r m e k g y ó g y á s z a t i s z a k iro d a lo m r é s z le t e s e n
t á rg y a lja . K é r d ő iv e s felvételü nk során m i is kitértünk a te r h e s s é g és a szülés e g é s z s é g ü g y i s z e m pontjainak a v i z s g á la t á r a .
Ennek során a terh esg on d o z á s i könyv,
i lle t v e a kórlap alapján f e l j e g y
z é s r e kerültek a t e r h e s s é g ala tti állapot adatai (a fo kozott gondozottság, a szülés le fo ly á s á r a , újszülött állapotára,
e s e tle g e s s z ö v ő d m é n y e ir e vonatkozó in formációk, súlyára vonatkozóan.
a kórházi k e z e lé s okai), továbbá néhány adat az
M e g fe le lő s z a k é r t e l e m és a szükséges is m e r e t e k h iá
nyában nem vállalkozhatunk e kérdések orvostudom ányi aspektusu e l e m z é s é r e , d e m o g r á fia i
és e g é s z s é g ü g y i tén yező k ö ssz e fü g g é s e in e k fe lt á r á s á r a törekedtünk.
63
e z é r t első so rb a n a
A z e ls ő tém a k ö r a fokozott gondozott t e rh e s e k kérd ése . gasabb r iz ik ó fa k to ra indokolja, böztetett fig y e l e m ism ert,
irányuljon.
A s e r d ü lő k o r i t e rh e s s é g e k m a
hogy e z e k r e a fiatal nőkre a t e r h e s s é g időtartam a alatt megkülön E z a szem pont a terh esgon dozást v é g z ő n őg yó gyá szo k előtt is k ö z
s ennek m e g fe le lő e n várható és felt é t e le z h e t ő lenne,
hogy a v i z s g á l a t i mintákban s z e r e p lő
fiatalkorú anyák legalább túlnyomó többsége fokozott gondozottnak minősült te rh e s s é g e alatt. A z adatok e z z e l szem ben éppen az e lle n k e z ő jé t mutatják: m in d ö ssze 29, 3 % v o lt fo kozott gondozott és a túlnyomó többség 70, 7 % nem minősült annak. Voltaképpen megdöbbentő, Várható lenne,
hogy a gondozásba v é t e l nem függ a serdü lő te rh e s korától.
hogy a 15 éves és fiatalabb terh ese k et az o rv o s o k nagyobb g y a k o r is á g g a l v e s z i k
fokozott gondozásba,
mint a t á rs a d a lm ila g és b io ló g ia ila g érettebb 17 éves lányokat.
ben a 15 éves korban va gy ez elő tt szült anyák' 31,5 %-a,
E zzel szem
a 17 éves korban szültek 31 %-a,
te
hát a két é le t k o ri csoport g y a k o r la tila g azonos arányban került a fo kozott gondozott kategóriába. A z egyetlen d e m o g rá fia i tényező,
a m e ly s z e r in t a fo kozott gondozásba vett fiatalkorúak
gy a k o r isá g a e lt é r ő m e g o s z lá s t mutat: a fiatalkorú, i ll e t v e a fiatalkorú édesanyjának isk o la i v é g z e tts é g e (bár e két d e m o g rá fia i tén yező sz o ro s a n ö s s z e fü g g ). lai v é g z e t ts é g e ,
M inél magasabb a fia ta l anya isk o
annál alacsonyabb a fo kozott gon dozásb avétel v a ló sz ín ű ség e.
v é g z e t te k 43,8 %-a v o lt fokozott gon dozott,
Mig az 1-5.
osztályt
addig a 8 általánost v é g z e tte k n é l ez az arány 31,3 %,
a gim náziu m v a g y szakközépiskolába jártaknál pedig m in dössze 21, 6 %. E m ögött nyilván a m a g a sabb isk o la i v é g z e t t s é g g e l ö ssz efü g g ő kulturáltabb, gatartás és a jobb s z o c iá l is h e ly z e t húzódik meg.
a t e rh e s s é g alatti életm ódot jobban i s m e r ő m a A fiatalkorú édesanyának iskola i v é g z e t t s é g é v e l
hasonló je lle g ű és e r ő ss ég ű kapcsolat mutatható ki,
de ennek m a g ya rá z a ta első so rb a n a serdülő
és az édesanya isk o la i v é g z e t t s é g i színvonalának s z o r o s összefü gg éséb en keresendő;
magasabb
vé g z e t ts é g ű anyáknak a g y e r m e k e i is magasabb v é g z e t t s é g m e g s z e r z é s é r e törekednek. hogy a s z o c i á li s körülm ények bizonyos m é r t é k ig m é gis f i g y e l e m b e v é t e lr e kerültek,
A z t a tényt,
iga zo lja,
hogy
a cigány sz á rm a z á s ú serdülők között - az isk o la i v é g z e t t s é g t ő l szinte t e lje s e n függetlenül - á tla gosan m in tegy 10 százalékponttal magasabb a fokozottan gondozott terh e s e k aránya.
E z a 37 %-os
arány azonban m ég ig y is m e s s z e alatta m arad az indokolt és szü kséges értékeknek. A fokozottan gondozott serdülők m e g o s z lá s á t településtípusonként v iz s g á lv a ,
igen ala csony
budapesti g y a k o r is á g (15, 8 %) és egy v is z o n y la g magasabb k ö z s é g i g y a k o r is á g (31, 2 %) mutatható ki. A m e gye sz ék h elyek en a fo kozott gondozásban r é s z e s ü lt serdü lők néhány ponttal az o rs z á g o s átlag alatt (24, 7 %), találhatók.
az eg yéb városokban pedig a k ö z s é g i szintnek m e g fe l e l ő m értékben (31, 3 %)
E m ögött feltehetően nem annyira az e g é s z s é g ü g y i ellátás e lt é r ő szín vonala,
ső sorban a fent em líte tt d e m o g r á fia i tén yezők településtípusonként e l t é r ő m e g o sz lá s a , lódása húzódik meg.
V a g y is az ala csony isk o la i vég zettségű ,
első so rb a n községekben,
il le t v e alatt,
fe lm e r ü l
a kérdés,
dozottnak nem m in ő sü lök igen magas, azok,
akik nem dolgoznak,
v e s z é ly e z t e t ő hatásának. m ig a nem dolgozó,
koncentrá
a cigány s z á rm a z á s ú serdülő anyák
vidéken kisvárosokban élnek.
Miután a fiatalkorú anyák v is z o n y la g jelen tős r é s z e , előtt,
hanem e l
36, 3 %-a nem dolgozott a te r h e s s é g e
hogy vajon nem éppen ezekb ől t e v ő d ik -e ki a fokozott gon 70 % -os aránya.
A m a g y a rá z a t kézenfekvő lenne,
nincsenek kitéve a naponkénti utazás és a munkahely,
hiszen
munkavégzés
A munkaviszonyban állók között a fokozottan gondozottak aránya 31 %,
eltartott terh es nők között 26, 3 %. A munkaviszonyban állók ja v á ra kimutat
ható 4, 7 % -os többlet s e m m i e s e t r e sem tekinthető szignifikánsnak és ez önmagában a kérdések
64
e g é s z s o rá t indítja el.
A serdülő anyák fo g la lk o z á s i struktúrájára ugyanis a fiz ik a i munkakörben
foglalkoztatottak magas,
91 %-os aránya j e l l e m z ő .
hogy e z a f iz ik a i munka m ennyire nehéz, nyából következtethető,
A r r a vonatkozóan nincsenek ugyan adataink,
m enn yire m e g er ő ltető ,
de a szakképzettek alacsony a r á
hogy a többséget kitevő seg éd - és betanított munkások munkakörülményei
korántsem tekinthetők ideálisnak egy serd ü lő k o ri t e r h e s s é g kihordásához. gyarázható,
Éppen e z é r t nehezen m a
hogy a fiz i k a i munkakörben dolgozó fia talk orú terh e s e k esetében m ié r t nem magasabb
a fo kozott gondozásba vettek aránya. M ielő tt a fiatalkorú anyák te rh esg on d o zás á va l kapcsolatban elhamarkodott k ö v e tk e z te té s e ket vonnánk le,
m eg kell vizsg áln i,
hest gondozásba venni,
hogy egyáltalában módjában v o l t - e az orvosnak a serdülő t e r
vagy a fia ta l terh es olyan későn fordult orvoshoz,
hogy a fokozott gondo
zás szü k ség essé gén ek m egá lla pítása az előrehaladott te r h e s s é g miatt csupán é r te lm e tle n f o r m a l i tás lett volna.
Más s z ó v a l hogyan függ ö s s z e az o rvo sh oz fordulás,
pontja a fo kozott gondozás m e g lé t é v e l vagy hiányával. nem j e lle m z ő ,
az e ls ő o r v o s i v iz s g á la t id ő
Általában a fiatalkorú házas anyákra
hogy a terhességük m egállapítása c é ljá b ó l későn fordulnának o rvo sh oz ,
dezettek 70,4 %-a 12 héten belül túljutott az e ls ő o r v o s i vizsg ála to n . a 20.
A m egkér
A t e r h e s s é g f é lid e je után,
héten v a g y annál később ment o rvo sh oz a fiatal anyák 8, 3 %-a. A gon dozásb avétel és az
e ls ő o r v o s i v iz s g á la t időpontjának ö s s z e fü g g é s é t az alábbi táblázat tü krözi; ( % -ban) T e r h e s s é g é t az orvos m ik or állapította meg
Fokozott gondozott v o l t - e igen
nem
8 héten belül
41, 4
37, 8
9-12. hét között
32, 3
31, 8
13-16. hét között
15, 0
16, 3
1 7-20. hét között
6, 1
8,1
20. hét után
5, 2
6, 0
100, 0
100, 0
Összesen
A táblázat adatai eg yértelm ű en bizonyítják, hogy az o rvo sh oz fo rdulás időpontja és a gondo z á sba vétel
között se m m ily e n szignifikánsnak tekinthető kapcsolat nem áll fenn. A néhány s zá zalé k n y i
e l t é r é s e k nem jelentenek felm en té st az o r v o s i ellátás, a terh esgon dozás hiányosságai a lól. Más s z ó va l nem állítható, hogy a fokozott gondozottnak minősített terh ese k igen ala csony a rá n yá ért maguk a serdülő t e rh e s e k lennének fele lő se k . Fokozott gondozottként tehát a fia talk orú anyák 29, 3 %-a vo lt n yilván tartva te rh e s s é g e alatt.
Mintánkon belül ez 408 s z e m é ly t jelentett.
A fokozottan gondozottak a gon dozásb avétel okai
s z e r in t az alábbi m e g o s z lá s t mutatják. (A fokozott gon dozásbavétel okait az E g é s z s é g ü g y i M i n is z té riu m 30. 838/1977.
Eü. M.
sz.
általános érvényű sza km a i i r á n y e lv e i alapján állapítottuk
m eg és csoportosítottuk.)
65
A fokozottan gondozott serdülők sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a
A fokozott gondozás bavétel oka
1. A t e r h e s s é g m e g s z a k it á s i k ér elm é t elutasították
1, 2
2. T e r h e l ő s z ü lé s z e t i esemény
4, 7
3. T e r h e l ő b e te g s é g i előzm én y
1, 5
4. T e r h e l ő műtéti elő z m én y
1, o
5, Jelen t e r h e s s é g alatti v e s z é ly e z t e t e t t e ég i tényező
10, 5
6. Mindazon ve s zé ly e z te te tte k , akik a 7-21 csoportba nem tartoznak
5, 6
7. A t e r h e s s é g megszakadásának j e l e i
19, 9
8 . F e n y eg ető koraszülés
14, 0
9. Habituális vetélés
-
10. Ilabituális koraszülés
-
11. K és ői t e r h e s s é g i v é r z é s
0, 2
12. T e r h e s s é g i tox ico siso k
11, 3
13. S zív b e te g s é g
0, 7
14. C ukorbetegség
2, 0
15. N e p h r o ló g ia i m egbetegedés
4, 9
16. V é r k é p z ő r e n d s z e r b e li m egbetegedés
2, 7
1 7. É r r e n d s z e r i betegségek
0, 7
18. T B C
0, 5
19. Daganat
0, 2
20. E g y é b m egbetegedés
3, 9
21. A te rh e s s é g e t v e s z é l y e z t e t ő r o s s z munka, i lle t v e körülm ények
s z o c iá lis 14, 5
Ö sszesen
100, 0
A z okok struktúrájából kitűnik, hogy a fokozott gondozottnak m inősített fia ta l nők l / 3 - a (7. és 8 . ok) csak a terh e s s é g alatt jelen tk ező panaszok miatt került go n d oz á sb a v ételre. A tén yleg es p r e v e n ció j e l l e g g e l gondozásba vettek aránya az e lő z ő n él alacsonyabb, 28, 9 % (5., 20. és 21. ok), jóllehet életkoruk,
tá rsa da lm i és bio lóg ia i állapotuk függvényében ennek az okcsoportnak magasabb aránya,
v e z e tő s z e r e p e lenne elvárható és fe lté te le z h e tő . A serdülő anya e g é s z s é g ü g y i státuszának é r té k e lé s é t e g é s z í t i ki annak a kérdésnek a v i z s g á lata, hogy s o r kerü lt-e a te r h e s s é g alatt az anya kórházi k e z e lé s é r e , A bevalláson alapuló adatok alapján megállapítható, hogy a fia ta l nők többsége (67, 8 %) nem vo lt kórházban t e r h e s s é g e alatt. A k ó r házi k e z e l é s r e sz o ru lt 32. 2 % többsége (23, 5 %) e g y s z e r i a lka lom m a l feküdt kórházban, 6, 5 % kétszer, és m integy 2, 2 %-ot képviselt azon fia ta l anyák aránya, kén yszerü ltek terh ességü k alatt kórházi ápolásra. t e r h e s s é g g e l összefü gg ő okok jelen tették. ve té lé s
akik három, va gy annál több a lka lom m a l
A z o r v o s i ellátás indikációját minden esetben a
Két v e z e t ő ok jelen tkezett azonos arányban: a fen yegető
(BNO 640.0) 8, 5 %-kal és a fenyegető koraszü lés (BNO 644.0) ugyancsak 8,5 %-al. Kiem elh ető még a t e r h e s s é g i v é s z e s hányás 2,4 % -al (BNO 643.0) és a t e r h e s s é g i hugy-
iv a rs ze rv i fertőzés A
(BNO 646.6) 2, 4 %-al,
valamint a méhnyak e lé g t e le n s é g ugyancsak 2,4 %-al.
kórházi k e z e lé s egyéb okai olyan ala csony g y a k o r is á g g a l fordultak elő,
tetésük szükségtelennek tűnik. Ö ssz efü g gés
hogy r é s z le t e s feltün
mutatható ki a kórházi k e z e lé s okstrukturája és a
66
m e gsz ü letett s z ü le t é s i súlya között, amennyiben a kis sú llyal szü letett (2500 g alatt) g y e rm e k e k e s e tében gyakoribb, hogy az anya fenyegető koraszülés, méhnyak e lé g t e le n s é g mia tt kórházi k e z e lé s r e szo ru lt. Különösen s z ig n ifik á n s ez a kapcsolat az 1500-1999 g között született cse csem ő k esetében, ahol a fen yegető koraszü lés miatt kórházban kezelt anyák aránya az átlagosnál h á r o m s z o r , a méhnyak e lé g t e le n s é g miatt kez eitek é az átlagosnál n y o lc s z o r gyakrabban fo rdul elő. A fen yegető v e t é lé s miatt kórházban feküdt anyák g y a k o r is á g i aránya és a g y e r m e k s z ü le t é s i súlya között nem mutatható ki a fen yegető koraszü lés esetében tapasztalt ö ss z e fü g g é s . A mintába került fiatalkorú anyák sz ü lésein ek 65, 8 %-át lehet szövőd m én y nélküli, rendes szülésnek m in ősíteni. T o vá b b i 9, 7 % esetében a szülés ugyancsak szövődm én ym entesnek tekinthető, de bizonyos re n d e lle n e s s é g e k léptek fel, mint pl. idő elő tti bu rokrepedés, nyakra tek eredett köldökzsin ór, tox ém iák enyhe fo rm á i, méhnyakrepedés
stb. A vajúdás és a szü lés alatt a fiatalkorú anyák
12, 3 %-ánál lépett f e l szövődmény, ezen belül az e lő fo rd u lá s i g y a k orisá go k alapján kiem elkedő a s z ü lő fá jás ok r e n d e lle n e s s é g e i 4 %-kal és a m a gza ti d is tr e s s 2, 3 % - kai. C s á s z á r m e t s z é s r e 6, 5 %-nál került s o r. A szülés mechanikus akadályaként em líth ető téra rán yta la nság 1, 9 %-nál (szűk medence 0, 2 %, m a g za t-m e d en ce térarán ytalanság 1, 7 %) fordult elő. A t e r h e s s é g g e l összefü gg ő szövődmények közül a leg jelen tő seb b a koraszülés, a szülés spontán megin dulása a 37. hét előtt, a m ely az ö s s z e s szü lésen belül 9, 8 %-ot képviselt. M eg k ell azonban jeg yez n i, hogy egy külön kérdés is s z e r e p e l t a kérdőívben a te rh e s s é g id ő ta rtam ára, a t e r h e s s é g i hetek s z á m á ra vonatkozóan. Ennek a kérdésnek az alapján a 37. hét előtt megindult szü lések aránya az előbbi értékeknél magasabb: 12, 1 %. E z a kétféle adat a z é r t is é r d e kes, m e rt mind a kettő a kórlap alapján, azonos s z e m é l y - o rvo s va gy fővédőnő - által került b e ir á s ra . A s z ü lések le fo ly á s á n á l ö ssz efo gla ló a n megállapítható, hogy az anya fia ta l korával, b io lóg ia i é r e t l e n s é g é v e l ö sszefü ggésben igen magas a szövőd m én yes s z ü lések aránya. Mig a propagativ korú női népesség e g é s z é n é l a szövőd m én ym entes szü lések aránya (BNO 650-659) az ö s s z e s szüléseken be lül 90-96 % -ra tehető, mintánk, a serdülőkorú anyák esetében a szövőd m én ym entes szü lések aránya csaknem 20 százalékponttal alacsonyabb, m in dössze 77, S %. E z e k az adatok is e g yérte lm ű en bizo n y ít ják a s e r d ü lő k o r i g y e r m e k v á lla lá s r iz ik ó já t az anyára és m egszü leten dő g y e r m e k é r e vonatkozóan, A továbbiakban tekintsük át, hogy m ily en problém ák m e rü ltek fel a fiatalkorú anyától s z á r mazó újszülöttek bio lóg ia i é r e t t s é g é v e l kapcsolatban. A z e ls ő té m a k ö r az újszülöttek s z ü le t é s i súlya és a kis sú llyal született cse c s e m ő k e lő fo rd u lá s i g y a k orisá ga . A z t az is m e r t tényt, hogy serdülő anyá tól s z á r m a z ó g y e r m e k e k esetében alacsonyabb a cse c s e m ő k átlagsulya és nagyobb a koraszü lés bekö vetk e zé s é n e k va ló szin ü ség e, mintánk adatai is alátám asztják. 1983-ban a 2500 g alatti sú llyal született c s e c s e m ő k aránya o rszá go sa n 9, 3 % volt, az általunk v iz s g á l t 18 éven alu li házas anyák esetében 13, 4 %. A g y e r m e k neme s z e r in t i koraszülött arány o rszá go sa n a fiú cse c s e m ő k n é l 8, 9 %, a lányoknál 10, 6 %. V iz s g á l a t i anyagunkban a fiú g y e r m e k e k 12, 6 %-a, a lány g y e r m e k e k 14, 1 %-a jött 2500 g ala tti sú llya l a v il á g r a . A serdülő anyák ú jszü löttjeinek átlagsulya is elm ara d az o rs z á g o s értékektől. 1983-ban az élve sz ü le te tt
g y e r m e k e k átlagsulya 3154 g vo lt országosan, m ig az általunk v i z s g á lt k is
korú anyák átlagosan 3008 g - m a l hozták v i lá g r a g y e rm e k e ik e t . A z alacsonyabb átlagsuly csak részben v ezeth ető v i s s z a a magasabb koraszülött g y a k o r is á g r a . Másik ö s s z e t e v ő je , hogy a fiatalkorú anyák esetében ugyanakkor jó v a l alacsonyabb az átlagosnál nagyobb sú llya l született c s e c s e m ő k aránya. A z e lt é r é s e k e t a
következő táblázat mutatja.
67
-999
10001499
15001999
20002499
25002999
30003499
O rs zá g o s átlag (%)
0, 3
0, 9
2, 1
6, 3
23, 2
38, 2
22, 9
6, 1
A z általunk v iz s g á lt fiatalkorú anyák esetében (%)
0, 4
1. 2
2, 0
9, 8
33, 8
36, 4
14, 6
1, 8
35003999
4000-
Megállapítható, hogy bár a s z ü letések a legnagyobb g y a k o r is á g g a l a fiatalkorú anyáknál is a 3000-3499 g - o s súlycsoportban fordulnak elő, de az o r s z á g o s átlagot jelen tősen meghaladja az ennél egy sú lyk a teg óriá va l (2500-2999 g) kisebb c s e c s e m ő k r é s z a r á n y a . Ugyanakkor 3500 g -n á l nagyobb ú j szülöttet a serdü lő anyák v is z o n y la g kisebb g y a k o r is á g g a l szülnek. A 4000 g fe le tt i újszülöttek e s e t é ben az e lt é r é s az o r s z á g o s átlaghoz képest m á r több mint h á r o m s z o r o s . Különösen alacsony azon c s e c s e m ő k s z ü le t é s i súlya, akiknek az anyja a t e r h e s s é g alatt h oszsza b b -r ö v id e b b id eig tartó kórházi k e z e l é s r e szo ru lt, A kórházban ápolt fiatalkorú anyák ú jszü löttei 2969, 9 g á tlag su llya l jöttek a v ilá g r a , érettebben,
mig a kórházban nem feküdt fia ta l nők esetében a g y e r m e k e k
3026, 2 g - m a l születtek meg.
A magasabb koraszülött aránnyal s z o r o s összefü gg ésb e n a fiatalkorú anyáknál a te r h e s s é g időtartamában is kimutathatók e l t é r é s e k az o rs z á g o s átlaghoz képest. A t e lj e s női n épesség 8, 2 %-ánál indult m eg a szü lés a 37. t e r h e s s é g i hét előtt. A z általunk v i z s g á l t fiatalkorú anyáknál ez az arány az o rs z á g o s átlagnál m in tegy 50 % -kal magasabb: 12, 1 %-os volt. Más s z ó v a l a 18 éven aluli anyák ú j szü löttei f e jlő d é s i kor tekintetében is hátrányos helyzetben vannak. V i z s g á l a t i mintánkban a s z ü lések 99, 3 %-a vo lt é lv e s z ü lé s , 0, 7 %-a h alvaszü lés. E z az adat azonos a n ép m o z g a lm i statisztik a alapján a 18 éven aluli női n épesség e g é s z é r e érvé n y e s m e g o s z l á sokkal. É r d e m e s m e g je g y e z n i, hogy a kora szü lések e lő fo rd u lá sa g y a k o r la tila g azonos a fiatalkorú anyák és a teljes,
15-49 éves női népesség esetében. A z értékek több mint egy é vtiz ed e 0, 7 % és 1 %
között mozognak, s ez a stagnáló arány ha r o s s z a b b o d á s r ó l nem is, de ja v u lá s r ó l sem tanúskodik. A fe lv é t e l időpontjában - a m i a szü lést követően azt a néhány napot jelen ti, a m ig az anya k ó r házban van - az újszülöttek 98, 5 %-a vo lt életben. A z em líte tt 0, 7 %-os h alvaszü lés m e lle tt 0, 4 %-uk halt m eg 1 napon belül és további 0, 4 %-uk 1 és 6 nap között. F e lt é t e l e z h e t ő azonban, hogy a t é n y le gesen meghalt újszülöttek aránya
ennél magasabb, de a fe lv é t e lt v é g z ő s z e m é l y e k - e lő írá sa in kka l
ellentétben, de e m b e r il e g érhető módon - eg y es esetekben eltekin tettek a g y e r m e k é t e lv e s z it ő anya m e g k é r d e z é s é tő l. A z újszülöttek 2, 1 % - á r ó l közvetlenül a szü lést követően megállapítható volt, hogy nem e g é s z ség es, de az okokról r é s z le te s e b b e n nincs inform áció nk. A szü lést követően az újszülöttek 9, 3 %-ánál v o lt szükség fokozott é s z l e lé s r e ,
első so rba n koraszü löttség, r e s p ir á c i ó s za va r,
icterus és más egyéb
ok miatt.
10. J elen leg i problémák, jö v ő r e vonatkozó t e r v e k A fia ta l korban g y e r m e k e t szült házas anyák v iz s g á la tá t azon
tém a k ö r m e g k é r d e z é s é v e l f e
jeztük be, hogy hogyan látják, hogyan Ítélik m e g e fiatal nők helyzetüket, m i okozza szám u kra j e l e n le g a legnagyobb nehézséget, hogyan képzelik e l jövőjüket, m ily e n c s a l á d t e r v e z é s i és tanulási t e r v e ik vannak a j ö v ő r e n ézve.
68
J elen leg i helyzetük m e g ít é lé s é t tekintve a serdülő anyák 53, 3 %-a em lített va la m ily e n n e h é z séget éle t k ö rü lm é n y e iv e l kapcsolatban, 33, 1 % nem gondolkodott ezen a kérdésen és 13, 6 % vélte úgy, hogy nincs s e m m i p roblém ája, nehézsége. A z utóbbi, 13, 6 %-ot kitevő csoportba vélhetően azok a serdülő anyák tartoznak, akiknél a g y e r m e k v á lla lá s töb b é-k ev ésb é tudatos c s a l á d t e r v e z é s i m a g a t a r t á s ra vo lt v is s z a v e z e th e t ő . A z o k a fiatalkorú anyák lá tják kiegyensúlyozottnak, problém am en tesn ek helyzetüket, akik mind a vé d e k e z é s elutasításának okaként, mind a fia t a lk o r i g y e r m e k v á lla lá s m o t í vumaként a "tudatosan szüln i kívánt" szem pontot, v á la s z t je lö lt é k meg. A m e g k é r d e z e tte k mintegy l/ 3 - á t kitevő m ásik csoportra, a z ok ra a serdü lő anyákra, akik nem tudják, hogy va n -e va la m ily e n problémájuk, nem is gondolkoztak ezen a kérdésen, a kiegyensú lyo z o ttsá g helyett inkább a közöm bösség, a beszűkült é le t s z e m lé l e t a j e ll e m z ő . Ez a fele lőtlen , a s a ját s o r s a iránti nem törődöm magatartás első so rb a n a fiatalabb és alacsonyabb iskola i vég z etts égű anyák körében gyakoribb. A m e g k é r d e z e t t e k 53, 3 %-a
em líte tt tehát va la m ily en problém át. E z e k között e ls ő helyen a l a
k á sh elyz ettel kapcsolatos nehézségek (29, 9 %), második helyen az anyagi problém ák (11, 1 %) s z e r e pelnek, v a gy is a serdülőkorban csa lá da la pítá sra vá lla lk o zo tt nők h e ly z e t m e g ít é lé s e nem t é r el a fiatal házasok többségének gondja itól. Hasonló vá la szok at kaptunk volna akkor is, ha nem 18 éven aluli, ha nem 20-25 éves,
éppen házasságot kötött nőket kérdeztünk volna meg. V a g y is fiatal koruk, kialaku
latlan életszem léletü k , félbeszakadt tanulmányaik, gyakran a t e r h e s s é g k é n y s z e r é r e megkötött h á z a s ságuk hatását nem m é r ik fel, várható k övetkezm ényeit nem é r z é k e lik . Meg kell azonban jegyezn i, hogy a m e g k é r d e z é s helye és időpontja is m agyarázhatja, hogy a fia ta lk o r i s z ü lé s s e l, anyasággal ö szs zefü ggő egyéb kérdések nem, va gy csak igen kis m értékben ["hogya n fogom a g y e r m e k e t ellátni, n eveln i" (3, 7 %), " m é g túl fiatal, tapasztala tlan vagyok/vagyunk" (2, 4 %) m erü ltek fe l. A kórházban, a szü lést k ö v e t ő napokban lefolyta tott b e s z é lg e t é s során a fiatal anyában fe l s e m m e rü ltek a f é r j é v e l, házasságával, g y e r m e k é v e l kapcsolatos olyan problém ák, a m ely ek et később, a mindennapok gyakorlata fog majd felv etn i. A szűkös lakáskörülményekből, az önálló lakás hiányából, az alacsony jö v e d e lm ü k ből adódó problém ákkal kapcsolatban azonban m á r a szü lést m e g e lő z ő rö v id h ázassága során is t a p a s z talatokat s z e r e z h e t e t t . E z t bizonyítja, hogy a ro ssz a b b lakáskörü lm ények között, a szülőkkel zsúfo lt lakásban élők lén yeg esen gyakrabban e m lítik lakásproblémájukat, mint azok, akik férjü k k el egyedül, kevésbé zsúfolt lakásban laknak. A zoknál, akiknél az egy szo bá ra jutó s z e m é ly e k szá m a a 4 főt m e g haladja, a la ká sproblé m a e m líté s e 40-50 %-os arányt képvisel, mig a m e g k é r d e z e tte k azon c s o p o r t jánál, ahol a la ksürüség 2, 0 alatt van, az e m lí t é s i g y a k o r is á g 21 %. Érthető módon m e g v á lt o z ik a problé mák, nehézségek e m l ít é s i gy akorisága, s o r r e n d je a z o k nál a fia ta l nőknél, akiknek a f é r j e a szülés időpontjában sorkatonai s zo lgá la tá t tölti, szám u kra ez a legégetőbb kérdés, a m e ly m e g e l ő z i mind a la ká sh elyzettel, mind az alacsony jö v e d e l e m m e l kapcso latos problémákat. A jö v ő r e vonatkozó t e r v e k közül a tanulmányok fo lyta tás ára vonatkozó e lk é p z e lé s e k e t v i z s g á lva megállapítható, hogy a fia ta l anyák 45, 9 %-a kivan továbbtanulni, 15, 7 % pedig m ég nem tudja, hogy l e s z - e leh etős ége és kedve magasabb isk o la i v é g z e t ts é g m e g s z e r z é s é r e va gy sem . A további tanulási szándék s z o r o s ö s s z e fü g g é s t mutat a je le n le g i, m á r e lé r t isk o la i v é g z e t ts é g g e l, az é d e s anya isk o la i v é g z e t t s é g é v e l , valam int a g a z d a sá g ila g aktiv anyák esetében a fo g la lk o z á s i állom ánycsoportjukkal. A 8 általánosnál kevesebb o sztá ly t v é g z e t te k esetében igen alacsony a tanulni kívánók aránya (1-5 osztályt v é g z e tte k n é l 21, 9 %, 6-7 osztályt v é g z e tte k n é l 31, 3 %), de a 8 osztályt v é g z e t tek között is csak 34, 6 %. E z e k az igen alacsony arányok sok esetben nemcsak a fiatalkorú igényte-
69
le n s é g é v e l, a m biciótla nságá va l magyarázhatók, hanem a z z a l a ténnyel is, hogy a m ásodik gyerm ekü ket szülők éppen az alacsony iskola i v é g z etts ég ű ek között fordulnak elő nagyobb arányban, s két g y e r m e k gondozása m e llett a továbbtanulás valóban megvaló sithatatlan, i r r e á l i s feladatnak lá tsz ik . A továbbtanulási t e r v e k az ala csony iskola i v é g z e t ts é g ű anyáknál igen s z e r é n y e k . A 8 á lta lánosnál kevesebbet v é g z e t te k maximum az általános iskolát s z e r e tn é k b efejez n i, a 8 osztályt v é g z e t tek többsége szakmát s z e r e t n e tanulni, de g im n á z iu m i va gy sza k k ö z ép isk o la i továbbtanulásra csak 9 %-uk gondol. Tanulási t e r v e k k e l legnagyobb m értékben (86, 1 %) a gim náziu m ba va gy szakközépiskolába já r t serdülőknél találkozunk. Miután k érdezettjein k életkoruknál fogva középiskolai tanulmányaikat m ég nem feje zh ették be, m iv e l azt a t e r h e s s é g és a szü lés miatt kénytelene k voltak félbehagyni, e l s ő sorban a m egszakadt k ö zépisko la i tanulmányaikat s z e r e t n é k b e fe je z n i. A többség tehát (6 3, 6 %) nem m e r távola bbra, hosszabb tá vra tekinteni, hanem m e gelég ed n e a zza l, ha legalább középfokú v é g z e t t s é g e lenne. A z e g y e t e m re , fő is k o lá r a készülők aránya ala csony (6, 9 %), és v a la m iv e l magasabb azok aránya, akik va la m ily en szakmát s z eretn én ek tanulni (15, 0 %). S zo ro s kapcsolat mutatható ki a fia talk orú tanulási t e r v e i és édesanyja isk o la i v é g z e t ts é g e között. M inél magasabb az anya isk o la i v é g z e t ts é g e , annál nagyobb a va ló szín ű ség e annak, hogy lánya is tovább akar tanulni, v a g y legalább is be kivánja fe je z n i félbeszakadt tanulmányait. E z z e l párhuza mosan a továbbtanulási t e r v e k r e " n e m
tudja" v á la s z t adó fiatalk orúak aránya az anya isk o la i v é g z e t t
ségének n öve k e d é s é v e l csökken. M ig a középiskolát v é g z e t t anyák leányainak 87, 2 %-a, addig az i s kolába nem já r t anyák - akik abszolút szám okat tekintve többen vannak, mint a középiskolát és e g y e tem et v é g z e t te k ö s s z e s e n - leányainak m in dö ssze 18 %-a gondol további tanulásra. De hasonlóan alacsony, 20-30 % közötti a továbbtanulási szándék a 8 általánosnál kevesebb osztályt v é g z e t t anyák g y e rm e k e in e k esetében is. Megállapítható tehát, hogy a magasabb kulturális szín vonalat kép viselő csalá dokból s z á r m a z ó serdülők esetében a csa lá di hatás, a p o z itiv anyai példa ö sz tö n ző leg hat a rra, hogy a tiz e n é v e s anya átlépve a g y e r m e k s z ü lé s okozta éle tpályatörésen, b e f e j e z z e tanulmányait, s e vonatkozásban re n d e z z e életét. A fiatalkorú
anyák
63, 7 %-a dolgozott a szü lés előtt. A továbbtanulási t e r v e k és a f o g la lk o
z á s i állom á n y cso p ort között kimutatható bizonyos m értékű ö s s z e fü g g é s . A le g e r ő t e l je s e b b a továbbta nulási szándék a s z e l l e m i munkakörben dolgozó anyáknál (76, 3 %), s ugyanitt a legalacson yabb azok aránya,
akik m ég nem tudják, hogy akarnak, fognak-e ism ét iskolába já rn i (8, 8 %). A betanított
munkásként dolgozó fia talk orúak csaknem 50 %-a kivan még - többségük első so rba n szakmát - tanulni. Érthető módon a továbbtanulási szándék a legalacson yabb a szakmunkások között (30, 8 %). A s e g é d munkások, ille t v e a m ezőgazdaságban fiz ik a i munkát v é g z ő k g y a k o r la tila g azonos arányban kivannak magasabb iskolai v é g z e t ts é g e t s z e r e z n i (36-37 %), de a továbbtanulást illető en bizonytalanok aránya, v a la m en n yi állom á n y cso port közül a segédmunkások között a leg m a ga sa bb ("n e m tudja" 20, 3 %). A g y e r m e k s z ü lé s miatt félbeszakadt tanulmányok negativ élm ényét, sokkoló hatását b iz o n y ít ja, hogy azok között, akik e lé p é s r e kényszerültek, a túlnyomó többség (80 %) ism ét tanulni akar, be kivánja fe j e z n i félbehagyott iskolá it. A továbbtanulási t e r v e k településtipus s z e r i n t i m e g o s z lá s a alapján a tanulni kívánók aránya a legm agasabb Budapesten és a legalacson yabb a községekben, i lle t v e a tanyán élőknél. E m ögött e l sősorban az isk o la i v é g z e t ts é g ,
ille t v e a m á r korábban g y e r m e k e t - j e le n le g második gyerm ekü ket -
szült fiatalkorúak településtípusonként e lt é r ő m e g o s z lá s a húzódik meg.
A fiatalkorú anyák csaknem fele (45, 9 %) tehát továbbtanulási szándékot je lz e t t a fe lv é t e l s o rán. N e m sokkal alacsonyabb azonban azok aránya (38, 4 %), akik nem törekednek a je l e n le g in é l m a gasabb isk o la i v é g z e t t s é g m e g s z e r z é s é r e . A k é r d é s r e " n e m " - m e l v á la s z o ló k tó l megkérdeztük, hogy m ily en akadálya van a továbbtanulásuknak, o k o z - e szám ukra konfliktust, hogy a g y e rm e k s z ü lé s miatt meghiúsulnak életpályájukra vonatkozó elk é p z eléseik , va gy je le n le g i isk o la i vég zettségü ket k ie lé g ít ő nek tartva, ez szám u kra s e m m ifé le problém át nem okoz. A v á la s z o k az utóbbi fe lt é t e le z é s t t á m a s z t ják alá. A továbbtanulni nem kívánók 42 %-a nem is próbál m entségeket, kibúvókat keresni, hanem e g y s z e r ű e n bejelenti, hogy nincs kedve hozzá, nem s z e r e t tanulni, va gy is voltaképpen örül, hogy ez a szakasz m á r le z á r u lt az életében, hogy nem k ell m á r iskolába já rn ia . Hasonlóan m inősíthető az a 16 %-ot k ép viselő csoport is, akik döntéseik indokolásaként a r r a hivatkoztak, hogy kielégítőnek, m e g felelőn ek ta rtjá k j e le n l e g i iskola i vég zetts égü k et. Külső körülm ényre, akadályozó t é n y e z ő r e 27 %-uk hivatkozott. Többségük úgy é r z i, hogy a g y e r m e k ellátása, gondozása m e llett sem ideje, sem e r e j e nem m arad a tanulásra. A továbbtanulási t e r v e k k e l kapcsolatos vá la szok b ól tehát kitűnik, hogy a t in é d z s e r anyák elég jelen tős hányada - csaknem fe le - nem é r z i megváltoztathatatlannak h elyzetét, hanem úgy véli, hogy a ko ra i g y e r m e k v á lla lá s e lle n é r e le s z m ég módja és leh etős ége továbbtanulni, magasabb iskola i v é g z e t t ség et e l é r n i. Más kérdés azonban, hogy ez ek b ől a tervekbő l, elk é p z e lé s e k b ő l m i fog m egvalósulni, de vélh ető, hogy a g y e rm e k n e v e lé s ,
munkavállalás m e llett tanulmányaikat tén ylegesen folytatni tudók a r á
nya a je l z e t t n é l alacsonyabb le s z . A fiatalkorú anyák j ö v ő r e vonatkozó t e r v e i kapcsán érdeklődtünk c s a lá d t e r v e z é s i elk é p z e lé s e ik r ő l is : kivánnak-e még g y e rm e k e t szülni, ha igen hány g y erm ek et, mik or, m ilyen i d ő z íté s s e l és ha nem kívánnak több gy e rm e k e t, m i é r t nem. A vá la sz o k b ó l megállapítható, hogy a k érdezettek tö b b sé gének határozott c s a lá d t e r v e z é s i e l k é p z e lé s e i vannak. A fia ta l anyáknak csaknem З/4- e (73, 7 %) tovább g y e r m e k sz ü lé s é t t e r v e z i ,
18 % nem kivan ujabb g y erm ek et, a g y e r m e k v á lla lá s t bizonyos feltételek hez
kötők aránya alacsony (4, 6 %). A túlnyomó többség a m e g le v ő m e l lé még egy g y e rm e k e t k iván, a há r o m g y e r m e k e t t e r v e z ő k (a jelen leg in kivül m ég két g y e r m e k e t kivan) aránya nem túl magas. A z t mondhatjuk tehát, hogy a serdülőkorú anyák c s a l á d t e r v e z é s i e l k é p z e l é s e i m e geg yez n ek a fiatal házas nőknél általában kimutatható g y e r m e k s z á m - t e r v e k k e l : egy g y e r m e k e s családot kiván 19, 8 %, két g y e r meket 6 7, 6 % és h árom g y e rm e k e t 11, 3 %. A serdülő anyáknak nem csak a kívánt g y e r m e k s z á m n ag y ságára, de a t e r v e z e t t szü lés időpontjára vonatkozóan is határozott elképzelésü k van. A többség 3-5 év múlva kívánja következő g y e rm e k é t v i lá g r a hozni, az időpontot m egh atá ro zni nem tudók aránya alacsony (3, 6 %). A továbbtanulási t e r v e k és a c s a l á d t e r v e z é s i e lk é p z e lé s e k ö s s z e v e t é s é b ő l a fiatal anyáknak a jö v ő r e vonatkozó t e r v e k k e l kapcsolatos sta b il-in sta b il m a g a ta rtá s i képe r a jz o ló d ik ki. A továbbtanulni szándékozók között magasabb a még szülni kívánók aránya is, v a gy is kimu tatható egy olyan réte g, csoport, a m e ly határozott és optimista s z e m l é le t t e l tekint a jövőbe,
s úgy
é r z i, hogy fia t a lk o r i anyasága nem okoz, nem okozhat t ö r é s t további életében. Más o ld a lró l ugyanakkor találunk eg y olyan határozatlan, la b ilis cso po rto t is, akik bizonytalanok mind a továbbtanulási t e r v e i ket, mind a g y e r m e k v á ll a lá s i szándékukat illetően, v a g y is akik a "kívá n j а - e folytatni tanulmányait" k é r d é s r e " n e m tudja" v á la s z t adtak, nagy v a ló s z ín ű s é g g e l ugyanúgy vá la sz o lta k a " k iv á n - e m ég s z ü l n i" kérdés esetében is. K é r d é s p e r s z e , hogy csak a jö v ő r e vonatkozó t e r v e k - mind a továbbtanulás, mind a családt e r v e z é s vonatkozásában - m ennyire fogadhatók el, m enn yire tekinthetők reálisna k. V a lós zin ü sith e tő -e
71
hogy az a fiatal nő, aki serdülőkorban e l ő r e nem t e r v e z e t t körülm ények között terh es lett és g y e r m e ket szült, a t e r h e s s é g vagy más egyéb ok miatt m egsza kitotta tanulmányait, a jövőben m e g t e r v e z i és e határozott e lk é p z e lé s e k s z e r in t ala kítja életét? E lk é p z e lh e tő - e ilyen m értékű s z e m é ly i s é g v á lt o z á s a fia talk orú anyák túlnyomó többségénél? Vélhető, hogy nem. F e lté te le z h e tő , hogy a továbbtanulási t e r v ek r e a liz á lá s a sok esetben elm arad. A c s a lá d t e r v e z é s i e lk é p z e lé s e k vonatkozásában ugyanakkor e l képzelhető az e r e d e t i t e r v e k t ú lte lje s ít é s e is. A n e m z e t k ö z i szakirodalom ban több m e gá lla p itás t a l á l ható a r r a vonatkozóan, hogy azok a nők, akik term éken ységtö rtén etü k et serdülőkorban kezdik meg, életük folyamán magasabb g y e r m e k s z á m o t érnek el, mint azok, akik az e ls ő g y e r m e k e t 20 éves koruk után szülik m e g. A j ö v ő r e vonatkozó t e r v e k t én yleg es m e g v a l ó s it á s á r ó l csak a fiatalkorú anyák néhány év múlva történő is m é t e lt fe l k e r e s é s e és m e g k é r d e z é s e utján győződhetünk meg.
72
III. TÁBLÁZATOK 2
2
T e r j e d e l m i okokból a k é r d ő ív - k é r d é s e k r e adott v á la sz o k m e g o s z lá s a it csupán az életk o r s z e r in t i bon tásban közöljük.
