A MAGYAR FELSOOKTATAS. STRUKTÚRAJJXROL.. l - Statisztikai adatok,problémák, kutatási feladatok _

,

"

A MAGYAR FELSOOKTATAS . STRUKTÚRAJJXROL .

l

- Statisztikai adatok,problémák, kutatási feladatok _

1814

BEVEZETÉS A kutatási beszámolót irta: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az állami oktatás hely-

LA DÁ NYI ,ANbÓR

zetéről és fejlesztésének feladatairól szóló 1972. junius 15-1 határozata kimondotta, hogy

Az 1. ,3.

t

4"

"haladéktalanul el kell kezdeni és néhány éven beliU tudományos elemzésekre támaszkodva

10, és ll, sz. statisztikai táblázatokat összeállitotta:

ki kell dolgozni a köznevelési rendszer távlati továbbfejlesztésének fő irányait, az ennek

RŐTH ,TIBORNÉ és

megfelelő iskolar~ndszer szerkezetét és tart almát" . A, Minisztertanács 1035/1973, számu,

URAY VILMOSNÉ

a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásoknak az országos szintU kutatási

fő­

i.rányok közé való felvételéről szóló határozata mellékletét képező tervtanulmány-vázlat e A 2,. 5., 6"

7., 8. és 9, s~, statisztikai táblázatokat összeállította;

kutatások első részfeladataként "Köznevelési rendszertink távlati fejlesztésének alapvető

LADÁNYI ANDOR

rendszerbeli és neveléstudományi kérd ései" -t jelölte meg.

A térképeket szerkesztette:

E határozatok végrehajtása során a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont a ma-

,

gyar felsőoktatás strukturájának távlati továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések vizsgálata

TOTH CSILLA

terén széleskörU és sokrétU kutatómunkát inditott meg, E kutatások keretében került sor az elmult évben a magyar felsőoktatás strukturájának az 1972/73. tanévi adatokon alapuló komplex statisztikai elemzésére és eredményeinek kutatási beszámolóként való publikálására.1

E kutatási beszámoló céljának azonban - a

munkálatok akkori szakaszában - csak "a statisztikai feldolgozás szempontjainak és módszereinek indokolás át , valamint az adatok rövid ismertetését" tekinthette . Ugy véljük, hogy a magyar felsőoktatás strukturájának statisztikai vizsgálatát

folytatva, az 1973/74. évi adatok feldolgozása és elemzése kapcsán a tények, adatok ismertetésén tul - az elmult évhen végzett kutatások eredményeire támaszkodva - már lehetősé­ günk van egyes problémák, vitás kérdések felvetésére és e problémák megoldására, a magyar felsőokt'atás strukturájának távlati továbbfejlesztés'ére irányuló további kulatások felvázo. . lására. E kutatási beszámoló e célokat tüzte maga elé, ezeken tulmenő feladatok megva-

Engedélyszám: 98800/1974, Példányszám: 1000. Készült a üzemében. Felelős vezető: R.dr. gógiai Kutatóközpont igazgatója,

lósitására azonban nem vállalkozhatott. Igy nem foglalkozhatott részletesen a magyar 1

A magyar felsőoktatás strukturája az 1972/73. évi statisztika tUkrében. Kutatási be_o számoló. (FPK. Bp.1973.)

3

l

felsőoktatás strukturájának felszabadulás utáni történeti alakulásával (ezt felszabadulásunk 30.' évfordulójának tiszteletére készítendő tanulmányban a jövő évben szeretném elvégez-

nH, a felsőoktatás strukturájának nemzetközi összehasonU t,ó statisztikai elemzésével(minthogy e témakör sokoldalu, a Központi Statisztikai Hivatal és a MunkaUgyi Kutatóintéz~t

I I A MAGYAR FELSŐOKTATÁS JELENLEGI STRUKTURÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 1. A felsőoktatási intézmények sZíáma

munkatársainak bevonásával történő vizsgálata szintén csak 1975 -ben fejeződik be), és nem tag'lalhatta részletesebben a magyar felsőoktatás strukturája távlati továbbfejlesztésének

fő kérdéseit (minthogy erre csak több éves, sokrétü kutatómunka eredményeként, színté-

Az első kérdéskör, amellyel foglalkoznunk kell,

Magyarországon - mint ismeretes - a felsőokta tási intézménytipusok a következők:

Bevezető soraim végére érve hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak~ akik a kutatási beszámoló kéziratát elolvasva észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel segitették munkámat. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani a statisztikai adatok feldolgozásában jelentős mértékben közremüködő Rőth Tibornéna~ és Uray, Vilmosnénak gondos és

társainak '-

t

felsőoktatási intézmények szá-

mának alakulása,

ziseként kerülhet sor).

alapos munkájukért

::l

yalamint a térképek elkészitését végző Kartográfiai Vállalat munka-

mindenekelőtt Tóth Csilla térképszerkesztőnek - fáradozásukért.

a) az egyetemek (ide tartoznak - a nemzetközi gy ako ri attól , terminológiától eltérően _ a tudományegyetemeken és a hazánkban önálló orvostudományi egyetemeken kivül a legmagasabb szintli felsőfoku képzést nyujtó közgazdasági, mliszaki és agrártudományi egyetemek is, amelyek kUlföldön általában a "főiskola" vagy az "intézet" elnevezést viselik);

b) az egyetemi

jellegli főiskolák (a négy mlivészeti főiskola, valamint az 1974/75. tanévtől az Orvostovább-

képző Intézet);

c) a főiskolák (közgazdasági, müszaki, mezőgazdasági, tanárképző, testne-

velési fŐiskolák) és az egyetemek főiskolai karai;

d) a felsőfoku intézetek (tanitóképző- és

óvón6'képző intézetek, valamint a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete). A tanitó-

képző intézetek főiskolai szintre emelésével a jöv6ben csak a négy óvónőképző intézet és az MNNI tartoz ik majd e kategóriába.

Megjegyzendő még, hogy az egyetemi jellegli fŐiskolákhoz tartozik az MSZ MP Politikai Főiskolája, a főiskolák közé pedig a három katonai főiskola, ezek tárgyalására azonb~afi - sajátos jellegükre tekintettel - a tanulmányban nem térünk ki.

Az ut01só felsőfoku technikum - az esztergomi Vegyipari Gépészeti Technikum _ az 1973/74 .. tanév végén szlint meg. Számo'S intézmény - valamennyi intézménytipusból - kihelyezett tagozatokkal is rend elkez ik. Hazánkhan az 1973/74, tanévben - az l, sz. táblázatból kitünően - 55 önálló felső­ olttl:altásd intézmény müködött: 18 egyetem (ebből 4 tudományegyetem, 1 közgazdaságtudományi, 3 mÜsz-2dkö.,,6 agrártudományi és 4 orvostudományi egyetem), 4 egyetemi jellegü főiskola, 19

'

főiskola (~~ !közgazdasági, 7 milszaki, .3 mezőgazdasági, ill. élelmiszeripari, 5 tanárképző _

beleértve a
4

5

intézmények jelenlegi száma :';"-OI;:'l"Vf"!K

számottevő

mértékU csökkeA felsőoktatási intézmények viszonylag nagy számának következményeire a késöb-

közepéhez képest, amikor a felsőoktatási intézmények száma _

- az intézmények nagyságrendjének vizsgálata során - még visszatérek.

szakiskola létesitése következtében - 92-re emelkedett" ami m'ind mind gazdaságossága szempontjából hátrányos következményekkel járt. a 60-as évek végétől kezdve - mint ismeretes - a felsőfoku techniku~Loaa,L"'''.v... ,,,,n.,;.o. .. fokozatosan megszüntetve, egyes intézményeket összevonva, helyet-

összesen 13 - közgazdasági, mUszaki és mezőgazdasági főiskolát, szervezett, Hl. néhá>w intézményt a megfelelő egyetemhez vagy főiskolához csatolt. Ez utóbbi intézkedés következtében az 1973/74. tanévben - a Közlekedési és Táv-

A felsőoktatási intézményrendszer szétforgácsoltsága nem tekinthető véletlen jelenségnek, annak okai a megelőző periódus történeti fejlődésének sajátosságaiban gyökerez",:, nek. Az ezzel összefüggő problémákat a következő kérdéskörrel - a hallgatólétszám alakulásával - kapcsolatban kell röviden érintenünk.

A hallgatólétszám alakulása ·-v.

közlési MUszaki F'őiskola szegedi Vasuti Közlekedési Tagozatát és a Bessenyei György Ta-

Hazánkban a hallgatók száma az 1973/74. t::lnévben 98 122 fő volt, közel nyolc-

,

"

nárképzőF'őiskola hajduböszörményi Ovónőképz3 Intézetét is főiskolai karnak tekintve _ 15 kar (5 miiszaki, 9 mezőgazdasági -élelmiszeripari és 1 óvónőképző) müködött az intézmény székhelyén kivül. E karokat, amelyek többsége az

"anyaintézménytől" - mint ez a vo-

natkozó térképen is látható - viszonylag messze, egy része pedig eltérő szakmai profillal

mükődik. az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek tényleges helyzetére tekintettel _ gyakor ...

az 1937/38. tanévi hallgatólétszámnak. ( A hallgatólétszám intézménycsoportok szerinti

megoszlásár~

lásd a 2. sz. táblázatot.) A szocialista épités

időszakát

a hallgatólét-

szám rendkivül nagy arányu növekedése jellemezte. és ennek eredményeként a

felsőfoku

vég-

zettségU a~tiv keresők száma 1949 és 1970 között több mint három és félsz eres ére nőtt.

latilag önállóan mükődő intézményeknek kell tekintenünk,

E fejlŐdés azonban nem volt egyenletes ütemü. A gazdaságpolitika változásai meghatározó módon befolyásolták a felsŐoktatás előrehaladását, a felsőoktatási politika alakulá-

A kihelyezett tagozatok száma az 1973/74. tanévben 25 volt, néggyel kevesebb, mint a megelőző évben. A felSŐoktatási intézmények száma - akár 55, akár a tényleg€s helyzetet tekintve 70 intézménnyel számolunk - országunk lakosságának számához képest még mindig sok. Összehasonlításul néhány szocialista ország, valamint a tőkésországok közül a szomszédos Ausztria adatait közölnénk csak: - Bulgária (8,5 millió lakos): 27 intézmény; - Csehszlovákia (14,5 millió lakos): 37 intézmény + 10 filiálé, - Lengyelország (33 millió lakos): 88 intézmény + 15 filiálé; - NDK (17,5 millió lakos): 54 intézmény; - Ausztria (7,5 millió lakos): 17 intézmény, továbbá 14 - a főiskolai szint alatt álló - pedagógiai akadémia. Különösen magas az agrártudományi 'intézmények száma: mig tem, 3 főiskola és 9, az intézmény székhelyén kivül levő pl. Csehszlovákiában csak 6 főiskola és 1 filiálé, kola és 1 filiálé. Ezzel szemben a tudományegyetemek SZá1Jla",.J1ym~~Y~~9z;!;:q;~;.E;I~;~\'" hasonlitásban is kevés; a ténylegesen 3 . ben Csehszlovákiában 5. Lengyelországban 10, az ID:K-h'i'ini,,6::j:ltu8i~~~i~'~'~:Affiit'&fJ;~. van,

sáto A szocialista épités küzdeti éveiben jelentkező nagymérvü szakemberszükséglet kielégitésére törekedve a hallgatólétszám rendkivül gyorsan - részben az objektiv feltételek biztositása nélkiil - növekedett, Az akkori tetőpont az 1953/54. tanévben volt, 60 687 fővel, Az 1953 juniusa után érvényesülő uj gazdaságpolitika a felsőoktatás "tulfejlesztettségét" hangsulyozta. és a különböző korlátozó intézkedések nyomán. a hallgatólétszám 1956 őszére 42 608 főre esett vissza, majd a nagyobb létszámu évfolyamok "kU, tásával ", az ellenforradalom okozta l,<árokat és az utána következő évek gazdasági nehézségeit is figyel embe véve 1958 őszére tovább - 34 037 fore - csökkent. Az 1960-as évek elején meggyorsuló gazdasági fejlŐdés ismét igen nagy szakemberhiányt idézett elő, és a rohamosan növekvő szakemberszükséglet kielégitésére - a meglévő intézmények létszámának jelentős növelése mellett - rövid idő alatt kiépült a felsőfoku te9hnikumok és szakiskolák hálózata, Ennek eredményeként, figyelembe véve a tanitó- és óvónőképzés felsőfoku szintre történt emelését is a hallgatólétszám rendkivül dinamikusan emelkedett, és az ujabb tetőzést 1965/66-ban érte el, 93 957 fővel. I

A 60-as évek második felében a nappali tagozatos hallgatólétszám néhány évig alig emelkedett, az esti és levelező hallgatók száma pedig jelentős mértékben csökkent, és igy az összhallgatólétszám 1968/69-ben már csak 78 727 f~ volt. Ezt követően a hallgatólétszám ismét növekedett, és a jelenlegi - 98 122 fős összlétszám már az eddigi legmagasabb hallgatólétszámot jelenti a magyar

7

felsőoktatás történ.etében.

további kutatás,ok során a fentiekre is figyelemmel meg kell vizsgálni a hall:iképzési ágak szerinti megoszlását: az európai országok átlagától való elm~ra-

A 60-as évek létszámingadozását mutatja az UNESCO egyik legutóbbi _ az euró-

:tfi"jK.el.,l:oéSi ágakra jellemző és melyekre nem. (E kérdésre egyébként a következő

pai tagországok 1973. november 26 - december 4-i bukaresti miniszteri konferenciájára szitett - statisztikai összeállitása is',

visszatérek. )

Ebből kitünően hazánk, amely a fejlŐdés évi rátáját

alapként a 20-24 e~ves korosztály mellett a 100 OOO lakosra jutó . mm . thogy a demográfiai hul,. ának alakulását is szükséges szemügyre vennI, szam Ih'" .. ul .,. I t eléggé eltérő , és hazánkban is ne . any" ev ID .. -ete és kiterJedese orsz á gonk en ' 20..,..24 . :". ,. számá n~lc Je . l ent"s éves népesseg o csökkenése miatt - a jelenlegI hallgatolet-

tekintve 1960-1965 között Európában a legelső helyen állt, 1965 ...1971 kö,zött az utolsó előtti helyre esett vissza, és a hallgatólétszámnak a 20-:.~4 éves népességhez viszonyitott arányát tekintve is elmaradt több szodalista ország és igen sok fejlett tőkésország mögött. 2 E statisztikai adatokra - elmaradásunk bizonyitékaként - több alkalommal is

változatlan adatai lényegesen magasabb százalékos arányokat jelentenének.

3

kozunk , e probléma azonban kétségkivül mélyebb, soköldalubb elemzést igényel. Feltétlenül figyelembe kell vonni a felsőfoku végzettséggel rendelkezők számát és . sséghez viszonyitott arányát, valamint a felso"f ok u képzettségü aktiv keresők számát

Mindenekelőtt tekintetbe kell venni azt az alapvető körülményt, hogy Magyarországon a felvételre kerUló'k számát elsÖdlegesen a népgazdaság igényeihez igazodó szakemberszükségleti tervek határozzák meg. A távlati szakemberszükségleti tervez~s 1963-ban vette kezdetét, az 1960-as évek második felében a felvételi keretszámokat már a kidolgozott táv-

,. "'.IS, szak m ai kategóriánként és. . nemena fo lalkoztatott népességhez viszonyitott aranyat '" g az 1970. évi népszámlálás adatai az eddigieknel , (Ennek kompa r ativ. tanulmányozás ára :n.... "PO·Asen

kedvezőbb lehetőséget adnak.)

lati tervek alapján állapitották meg, és a korábbi nagy "felfutás" utáni mérsékeltebb ütem lényegében indokolt volt. A problémák nem annyira a felsőoktatásba kerülők volumenével kapcsolatban, hanem az egyes képzési ágak közötti megoszlás terén jelentkeztek, egyes értelmiségi szakterületeken ugyanis telitettség következett be, mig más szakképzettségi csoportokban szakemberhiány tapasztalható.

, szamanak I" ténye. ll' a l a k u1'· as át is » ami számos Meg kell VIzsga nl t ov ábbá a vég'z6k . '.. o"'. .. l időtartama' a hallgatók szoclahs ko(a felvételi-kiválasztási rendszer, a tanu 1manyo (: , emlitendő. hogy 1971-ben a 100 OOO lameg rülményel s tb) . fu"ggvénye . (Ezzel kapcsolatban . S a szocialista országok közott a zovabszolvensek száma tekintetében hazánk .P

o

4

után - a második helyet foglalta el. ) Ugyanakkor közismert aránytalanságok vannak a felvételre jelentkezések terén az , fe]'lettségi szint, a felsöfoku képzettséggel rendelA fenti kérdésekre a gazdasagi

egyes intézménycsoportok között: mig a bölcsészettudományi karokra közel ötszörös, a jogi

az orvOstUdományi egyetemekre több mint háromszoros a tuljelentkezés , addig a természet-

~ .. I ae f lsao " ktatás folyamatban levő összehasonlitó statisztikai elem.szakemberallomany es <,. ' . k'ent egy év e mulva már konkrét valaszt d a sag' i vizsgálatának ere d menye k ,· zésének ésozgaz

tudományi karokra alig kétszeres, a müszaki egyetemekre és a müszaki főiskolákra pedig

tudunk adni.

karokra négy és félszeres, a közgazdasági egyetemre és főiskolákra több mint négyszeres,

még annál is kisebb, Emiatt az előbbi intézményekbe

kező

évről-évre nagyszámu, jó felkészült-

ségü fiatal nem nyerhet felvételt, mig az utóbbiakba jóval Szerényebb képességüek is bejut-

megoszlása képzési ágak szerint 13, A hallgatólétszám _

hatnak,Ez kétségtelen társadalmi feszültséget okoz, amelynek feloldása nem könny ü feladat. 2Higher Education in Europe. Problems and Prospects. Statistical s'tpcIy'.(R.NESCO. Paris, 1973. 9-10" 16-20,p,)

fŐirán~ ~S~.F('I~~@~tá~ii~~~g?glai ':'.;'::".':""""",;;"j

.

3 Lásd Z i boi en Endre: A 6. országos kutatás I Kutató központ feladatai c, tanulmányát (Felsőoktatás1 Szemle, 1974;:19!j.P'i)",valll:mint a ~zovremennaja Vüszsaja Skoláb8n megjelent ir~~omflt (lgZ4',i,No~?,1~O~ p,). :

',':

;~,.-.:.:

>;' .o.. ,> ~' .'(- .:,

;.. ,,:: .".

'.);'\.-'j ",.:,,;,.:-,,~. ',;,:; -, - ·".P",'-"~-"J,'i:.""jf

A magyar felsőoktatás ke'pzési

ag'

ak szerinti s trukturáj án ak vizsgálata

a

kuta-

to" feladata Ez egyuttal közelebb visz az előző pontban fel vetett problé'--:tások egyik al a p v e . . . ' d" goldárészesülők száma tekintetében mutatkozo elmara as me ma- a felsőfoku képzésben sához is. 4 Rocznik Statystyczny Szkolnictwa 1972/73. (Statystyka Polski 329-330. p. )

9

No. 2. Warszawa" 1973.

A statisztikat ele~zés elvégzése. előtt fontos feladatot jelentett a képzési ága~

második helye,n a pedagógiai felsőoktatás (tanárképző főiskolák, tes'tnevelési

kategóriáinak meghatározása. Ennek során az egyes szakokon folyó képzés és a szerezhetq'

!in,t;anJtol{epIZŐ intézetek és 6vónó'képző intézetek) áll 16,97 t ill. 22, Ol %-kal. H~

képesítés jellegét tekintettiij{ els&:Uegesnek; és ennek megfelelően az agrárfelsőoktatásiin"",

tekint'eibe-vesszük azt a körülményt is, hogy számos más képzési ágban (bölcsé-

tézményekben képviselt mezőgazdasági gépészmérnöki és tizemmérnöki, faipari mérnöki , és tizemmérnöki, tartósitóipari-élelmiszeripari mérnöki és Uzemmérnöki, valamint föld-

ILu.'l:LnJ"4,\.tE:W~~~?ttud.91I1~:Y!,--; közgazdasági,_ ~_~~~ki, mezogazda.s~gi, mUvész~~i) is ~~~~~~.~~_~~~~~~~~_. __ !~n_~!o~~t.!._~~~~dag;~f?!c~P~~~Sé.E!1~~Se9é~e_.26 .. 84~ill. 29,63 %.

/

>

mérő Uzemmérnöki szakokat a mtiszaki felsőoktatás körébe tartozónak ·vetttik. A nemzetközi összehasonlitás megkönnyítése érdekében

lehetőleg alkalmazkodni kívántunk az UNESCO

Statistj'\:!al Yearbook által követett gyakorlathoz t és ezért az általunk alkalIr?-azott kategóriák megegyeznek az UNESCO 9 fields of)3tudy-jával (Humanities, Education, Fine Arts, Law,

~<E

két - egyUttvév~ a magyar felsooktatás zömét alkotó - képzési ág után követ-

lényegesen kisepb' arány;okkal a

közgazda~ági (7,67,

: Ul. 9, 17 %) és az egészségügyi (12,98, iU. 8,14 %)

ill. 9,69 %), a

mezőgazdasági

felsőoktatás.

Social scieri'c'es,Natur:;t1 sciences, Engineering, Medical sQÚmce$,Agriculture) _ mindössze A sorrend ;égén a b6lcsésze~udományi (5,41, ill. 5,39 %). a természettudományi

az alábbi eltérésekkel: - a. statisztikai feldolgozás nem tartalmazza

a hazánkban az állami oktatás kö-

, ill. 5,25 %) és az állam- és jogtudományi felsőoktatás (3,52, ill. 4,33 %) áll, a leg-

rén kivül eső teológiai oktatás adatait;

bhlétszámu képzési ág pedig - érthető módon - a müvészeti felsőoktatás (2,31, ill.

- a közgazdasági felsőoktatás szükebb kört ölel fel, mint a"'social ,s~ienc~s'l, a szociológiái, etnológiai ésgeográfiai képzést q.gyanis - a magyarországi viszonyoknak meg-

felelően - a bölcsészettudományi, illetve a természettudományi oktatás kategóriája taytalttlazza;

A magyar felsőoktatás jelenlegi szakági strukturája történelmi fejlődés eredménye~, álakult ki. A felsőoktatás strukturájának - ~lsődlegesen a gazdasági-társadalmi fejlomeghatározott -

- az épitészet nem a müvész eti, hanem a müszaki felsőoktatáshoz tartozik.

vált~~ásait, a gazdaságpolitika és a felsőoktatási politika össze-

- mint említettem - a jövő évben külön tanulmány keretében szeretném bemutatni. A müszaki és a mezőgazdasági felsőoktatás: alcsoport jainak meghatározása során

messzemenően figyelembe vettUk az Országos Tervhivatal által a munkaerő-struktura terve"zésével kapcsolatban kialakitott szakmai I\ategóriákat is.

Ugyancsak a további kutatások feladata a magyar felsőoktatás képzési ágak szerin~. ti stru.k:tttrájának összehasonlitása az európai szocialista és a fejlett tokésországok felsőok­

szakági strukturájával. Ugy vélem azonban, hogy erre vonatkozólag vázlatos átnyujtására a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok is lehetőséget adnak.

A pedagógus-szakok adatait az egyes képzést ágaknál kUlön felt ünt ett uk , ezeket összegezve is közöljük.

A hivatkozott UNESCO-statisztikai összeállitás álapján 5 hét európai szocialista

Mint a statisztikai adatokból - lásd a 3. sz. táblázaÍ()t - látható, a magyar felső­ oktatás legnagyobb volumenü szektora a müszaki felsőoktatás; aránya a nappali tagozatos hallgatólétszámnak 34,39 %-a, az összhallgatólétszámnak

(Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, NDK és Románia), valamint 8

pedig 34,53 %-a.

Ami a müszaki felsőoktatás belső megoszlását illeti; a legnagyobb létszámuak a gépészmérnöki és villamos mérnöki (ill. üzemmérnöki) szakok; egyuttesén a müszaki hallgatólét~zámnak több mint a felét feszik ki. Utánuk következnek az épitőmérnöki, az építészmérnöki, a vegyészmérnöki (ill. üzemmérnöki) szakok. Ezeknél kisebb létszámuak a kohászati, közlekedési-;a könnyüipari és az élelmiszeripari szakok, mig a legalacsonyabb aránnyal ma már a bányamérnöki SZf>. szerepel.

tőkésország

(Ausztr1ia" Dánia, Finnország, Hollandia, NSZK, 'Norvégia,

Svédország) hallgatólétszámának képzési ágak szerinti megoszlását hasouli'tottuk össze, a 1?0 OOO, lakosra jutó hallgatók számát vizsgálva. A többnyire az 1971/72 .. - részben az 1970/71, - tanévre vonatkozó adatok alapmegállapitható, hogy hazánk ~\ mliszaki fels()oktatás arányát tekintve Hollandia kivételével az összes vizsgált t~késországot megelőzi, mig a szocialista országok között lia mez()ny

~igher

Education in Europe ... Appendices. 13-19. p.

10 11

közepén" .. ' foglaJ,! helyet~ .....

A Irt~zőgazdaságl fels8'oktatá.sb~_!:~sztYevb~~it~k:mt.y~,-M;ynr~ror~~~

,-:--~

_

L

_

A nóngUgatók ar4!1ya

Lengyelország m8gött aUg lemaradva ..; a másodIk helyet foglalja el, messze megelqzve a A statisztikai ele~zés soráp. foglalkoz'htnk a n5hallgatók számának, arányának"

legt8bb . országot.

képzési ágankénU megoszlásának kérdésével is, amely ugyan közvetlenül taHin nem tartozik

.

Ezzel szemben jelentőá lémaraci'ás láthat6 az '~~~ségUgyl és a jogi felsé)okt~tás

nyult ság , a felsőfoku végzettséggel rendelkezők nemek szerinti összetétele) szoros Ki:t!81e~m.U;H:

terén (ahol a 11. helyen állunk), valamintkU!önösen a bÖlcsészettudományi, társ9d:domtudo-

,

,

~\.

--

.

mányi és természettudományi felSŐoktatás. számarányát . tekintve, minthogy mindhárom kép"

I

__ ... _

........... __ . _________ .....

~._

,

bari van.

.

z.ési ágban az utols6előtti helyet foglaljuk el. A

valamennyi tagoz~tot figyelembe véve pedig 46.28 %.

e terilleteken elsősorban azz.al fUgg össze, hogy e képzési ágakban ott többnyire nincsenek felvételi keretszámok, s igy a humán-társadalomtudományi érdeklooésü j el entke z ()k , valameny- . nyien felvételt' nyerhetnek (más kérdés az ~b;~~W:~J;ény!.~g~~~n hányan szereznek dlplomát és ' .

0'0

._

_

nők aránya az elmult negyedszázadban .~ az ötvenes évek elso felében "C
talható kisebb ingadozás után - állandóan emelkedett~ jelenleg a nappali tagozaton

E jelenség számos tényezővel magyarázhat6, A tó'késországok mögö~i elmaradás

•

.

a felsőoktatás strukturájához, de azzal több .vonatkozásban (pályaválasztás, tanulmányi irá-:

_ _ _ • _ _ _ ~ _ _ _ _ • _ _ • • ~_ •• _ _ _ _ _ _ " _ _ •

méginkább az, hogy hányan kapnak képesitésUlmek megfelel() alkalmazást).

Ez az arány nemzetközi _összehasonlításban is igen magas; mint az ;UNESCO több-, ször emlitett statisztikai összeállitásából kitUnik~ 1970In-ben' Magyarország~ 27

""r•• ,,,",,,,

ország közUl - Bulgária. Szovjetunió, Finnország és Franciaország után _ az 5. he13"et lalta

Ké~ségtelen azonban, hogy el maradásunk a humán-tárSadalomtUdományi oktatásban

~l.

lit is hangHulyozni szeretném egyébként azt. hogy a

nŐhallgatók

száma, aránya

résztvevó'kszáma tekintetében a szocialista országok z8rnéhez képest is megmutatkozik. Kü-

lett figy.elembe kell venni a végzó'k arányát, valamint a foglalkoztatott felsőfoku képesi~ésU

lönösen :feltünö a lemaradás a szociol6gusok és pSZichológusok képzése terén.

nó'k arányát is. ValószinU - bál" ezt a' folyamatban levő komparativ elemzés alapján lehet majd csak pontos adatokkal bizonyitani -:. hogy e tekintetben a szocialista és a tőkésorszá­ gok között jelentős eltérések vannak; a nónallgatók szám~akt arányának az elmult

Magyarországon az 1973/74;. tanévben 73 Szociológiarszakos .hallgató tanult (ebb51 -azonban csak 15 a nappali tagozaton, mig 58 az estCiagozaton folytatott kiegészítő tanulmányokat). Ezzel szemben Lengyelországban 1086 szociológus hallgató, volt az egyetemeken az 1972/73. tanévben (2 externista kivételével m.il1d a nappall tagozaton), továbbá 112 szociol6gla-politika szakos a közgaZdasági főiskolákon. A csehszl~vákiai egyetemeken az 1972/13. tanévben 651 szociológiai~'szakos hallgat6 volt. .......

.

A pszichológusképzés terén is jelentős - ha nem is dás: hazánkban 331 pszichológia szakos hallgató volt 172 nappali. 39 esti és 120 esti kiegészitő szakos) szágban 1972/73-ban 1895 f()' (vnlamennyien nappali pedig 1213 fő.6

.

\ r-,

ban a tó'késországokban is bekövetkezett nagyarányu emelkedésével nem azonos mért.ékben

nőtt a felsőfoku végzettséggel rendelkez5 aktiv kereső nők száma.

..

ilyen nagymérvU _ ~~ elmara _ az 1973/74. tanévben (ebből ezzel szemben Lengyelortagozaton), Csehszlovákiában v

.J_'

Általánosságban ugy tUnik,hC;gy az európ af .

.,

~tlagtóf v~ló eIm~radás 'írusjfafe-r'Cler szek':'. ..:;.

~

.

tor szake~berképzés.ére vonatkozik. E kérdéskör mindenesetre további alapos- tanulmányozást igényel.

.

A

nőha1Jgatók aránya az egyes képzési ágakban - mint ez a 4. sz. táblázatból meg~

állapitható - meglehetősen eltérő. Legmagasabb a pedagógusképző intézményekben (a UL<.;-"~u.~r. tagozaton 85,55 %, valamennyi tagozatot tekintve 81,06 %)

'fájékpztató ÚJ73/74. . OsztálYá;Bp ... 1974. 66-69., 139. StatisUcká ro~enka CSSH 1973, ..... ;.-.:

-:o.

és a bÖlCSészettudományi karo-

kon (75,96, ill. 68,85 %). Az 50 %-ot meghaladja a nők aránya a természettudományi karo-kon (53,68, ill. 51,63 %),

9

jogi karok nappali tagozatán (56,06 %), a közgazdaságI

oktatásban (63,47, ill. 60,09%>' az egészségügyi

felsőoktatásban

felső~

(56,26%), valamint a mU ..

vészet! felsőoktatásban az iparmUvészeti és a zenemUvészeti képzésben. A pedagógus-szakokon - valamennyi képzési ágat tekintve - a nŐhailgatókaránya 79,38, ill. 75,30 A nők aránya az 50

6St~tlElztikai

1n>al",.",r,,,,,,

%.

% alatt marad a jogi karok esti-levelező tagozatán és az össz--

létszámban is, a mü:vészeti. felsőoktatásban a Képzőmüvészeti F5iskolán és a Színház .. és Filmmüvészeti FŐiskolán. A nőhallgatók aránya a legalacsonyabb a müszaki f~lsőoktatásban (20,58, ill. 19,54 %) és a mezőgazdasági felsőoktatásban (26,41, ill. 22,21 %). E két

13

ir..."-,."."",,

csolatban megjegyzend5 azonban, hogy az tizemmérnökképzés - bár ezt a minisz-, térium még nem hagyta jóvá - tánylegesen a Veszprémi Vegyipari Egyetem levelez5 tagozatán is megindult, ami az arányt némileg emelni fogja. Ugyanakkor viszont figyelembe kell venni azt a körülményt, hogya müszaki egyetemeken történ5 vegyészmérnök..:"~_és tizemmérnökképzésen kivül a természettudományi karokon is folyik - kizárólag második fokozatu ~-. vegyészképzés , az 1973/74. tanévben 507 fővel.)

A mtiszaki

felsőolctatás

f_elsőoktatás következik;

után' - csak némile,g kisebb arányokkal - a közgazdasági

itt az üzemgazdászok ,aránya - a tanársza}<:osokat ugyancsak nem

számitva - 46,35, ill. 55,48 %. A legalacsonyabb aránnyal a mez5gazdasági felSŐoktatásban találkozunk (39,33, ill. 48, 09 %), ha azonban figyelmen kivül hagyjuk az erdészeti és

~z ál-

latorvosi. oktatást, ahol a kétszintü képzés bevezetésére nem került sor - az arányok a táblázatban közölt 45,29, ill. 52, 68 ~-ra módosulnak, ami már a müszaki ~s a közgazdasági felsőoktatáséhoz

közeli értékeket jelent. A programozó matematikus szakosok aránya a fen-

tieknél jóval kisebL (27,43, ill. 20, 13 %), itt azonban tekiritetbe kell venni azt a körülményt, hogy e képzés az 1973/74. tanévben még csak az I-II. évfolyamon folyt és csak a nappali

esti tagozaton 8196 (8,35 ~), a levelez5 tagozaton pedig 28 392 (28,94

%). A n, app ali , az

esti és a levelez5 tagozat hallgatólétszámának viszonyát illetően az egyes intézménycsoportok, képzéSi ágak között lényeges eltérések vannak. Mint az esti és levelez5 hallgatók intézménycsoportok szerinti (6. sz, táblázat) és képzési ágak szerinti (7. sz. táblázat) megoszlását, arányát bemutató adatokból kitünik, az orvostudományi egyetemeken egyáltalán nincs esti, ill. levelez 5 oktatás, a müvészeti 'r5iskolákon - pontosabban a Képz5müvészeti Főiskolán és a Szinház- és Filmmüvészeti F5iskolán - pedig csak egészen minimális mérvü.

A nappali oktatás tulsulya jellemZi a,

természettudományi k,arokat (84,14 % ), az agrártudományi egyetemeket (77,07 % ), és a mtlszaki egyétemeket (74, 18. %). A nappali hallgatók' aránya az országos átlag körüli szinten van a bölcsészettudományi karokon (62,93 %) és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (60,65 %). Ezzel szemben az országos átlag alatt marad a nappali hallgatók aránya a tanítóképző intézetekben (54,32 %), a mezőgazdasági-é~elmiszeripari főiskolákoh és egyetemi f5iskolai karokon (53,07 %), a mtlszaki f5iskolákon és egyetemi főiskolai karokon (51,88 %) és a jogi karokon (51,06 %), s5t a hallgatólétszám felét sem

tagozaton.

éri el a tanárképző f5iskolákon (49,20 %), a Testnevelési Főiskolán (44,91 %), a közgaz-

A fenti adatokból az is látható, hogy a kétsziritü képzés aránya a nappali, illető­ leg az esti és

levelező

tagozaton lényegesen eltér, mig a nappali tagozatot tekintve mind-

három képzési ágban - közgazdasági, müszaki, mezőgazdasági felsőoktatás - az egyetemi szintü képzésben résztvevők aránya meghaladja az 50 %-ot, addig az esti és levelező tagozatokon a hallgatók

számottevően

nagyobb része - a müszaki

felsőoktatásban

'72',88 %-a, a

mez5gazdasági felsőoktatásban 65,31 %-a, a közgazdasági fels50ktatásban pedig 63,97 %-a üzemmérnöki , ill. Uzemgazdászi tanulmányokat folytat. E problémára a következ5kben az esti és

levelező

dasági főiskolákon (40,22 %) és az óvónó'képző intézetekben (34,96 %).

oktatás strukturális kérd és einek tárgyalása során még visszatérünk.

Az esti és a levelező hallgatók részletes megoszlását - a lényegese~ eltérő problémák, tanulmányi feltételek miatt - .. cé~szer~ kUlön-külön megvizsgálni. Az esti tagozatos oktatást mind az intézménycsoportok és képzési ágak szerinti, mind pedig tertlleti megoszlását tekintve viszonylagos koncentráltság jellemzi. Az esti hallgatók 81,04 %-a

,három képzési ághoz tartozik: müs.zaki(4l, 68 %), közgazdasági

(27,60 %) és jogi (11,76 %). Ugyanakkor több képzési ágban", (egészségügyi,' mez5gazdasági, pedagógiai - az óvón5képzés kivételével) nem folyik esti oktatás. Az esti hallgatók 45! 96 %-a egyetemeken, ill egyetemi jellegli főiskolákon folytat tanulmányokat. Az. esti

6, A hallgatólétszám megoszlása tagozatok szerint

hallgatók tulnyomó 'többsége (89,84 %-a) a f5város felsőoktatási intézményeiben tanul; Az esti és levelez5 oktatás megteremtése hazánkban a fels50ktatás szocialista

76, 98 % 8 nagyobb egyetemen és f5iskolán.

átszervezésének egyik alapvet5 vivmánya volt. Az esti és levelez 5 hallgatók száma az 1950-es évek elejét51 1973/74-ig több mint két és. félszeresére nagy - a 2, pontban vázoltak szerint történt -

emelkedett, de rendkivül

·létszá~in~ad.ozásokkal,.!lmelyek n~gysá.ga

többnyire meghaladta a nappali tagozatos hallgatók létszámváltozásainak a mértékét. Az 1973/74. tanévben a nappali tagozaton 61 534 hallgató tanult (62.7l %), az

16

Megjegyzendő még, hogy az esti hallgatók nagy többsége első diplomáját ki-

vánja megszerezni tanulmányai során, a felsőfoku végzettséggel rendelkezó'k aránya az I. évfolyamon mindössze 13,40 % volt (a többi évfolyam vonatkozásában nincsenek adatok).

A levelező hallgatók statisztikai adatainak elemzése során lényegesen más k~p

17

bontakozik ki előttünk, intézeti végzettséggel továbbtanulók viszonylag magas száma ( e kérdésre a ll. részben Ami a levelezőhallgat6k ~~;pzés_i ágak, ill. intézménycsoportok szerinti megoszlását illeti: a "szóródás" az 'egyes képzési ágak kö~ött nagyobb; a hallgatók zömét ugyan két képzési ág teszi ki: a pedagógiai (36,83

% ) és a mUszaki (32,76 % ),

illetőleg;,ha intéz-

még viss zatárek) , a másik a felsőfoku technikumokban korábban szaktechnikusi képesitést szerzett~k rövidített idejtl kiegészítő üz.emmérnöki képzésének megindulása a mUszaki és mezőgazdasági főiskolákon, valamint egyetemi főiskolai karokon.

ménycsoportok szerint vizsgáljuk e kérdést, akkor a pedagógusképző intézmények~en és a müszaki felsőoktatási intézményekben tanul a levelező hallgat6k 64,.75 %-a, de lényegesen több intézményban, mint az esti hallgatók, és a levelező hallgatók fennmaradó 30-35 %-a is több képzési ág és igen sok intéz'mény között oszlik meg.

Az esti és levelező oktatás. strukturájá:val, összefüggő adatok elemzése elomozMthatja a képzés funkciójával, szinvonalával,s~~rve?A~ti, kereteivel kapcsolatos problémák ~ifferenciáltabb,

-

alaposabb és

~okoldalubb

tanulmányozását.

Az est,1 és 'levelező oktatás behat6 nemzetkqzi összehasonlitó statisztikai

A l~vé'l~ző !1allg~tólm.!;lk.csak_?8,_21.%-a tanul egyetemeken, ill. egyetemi jellegü

f5iskolákon; a főiskolákon és a felsőfoku intézetekben - mint a 7. sz. táblázat első %-os

vizsgálata csak to~ábbi kutatások alapján lehetséges. A rendelkezésUnkre álló adatok

rovatából láthat6 - a levelező hallgatók aránya lényegesen nagyobb! mint az egyetemi kép-

alapján annyit· azonban megállapithatunk, hogy az elmult időszakban a szocialista.' orFlzágok~

zé.sben. Budapesten a levelező hallgat6knak csak 35,28 %-a folytatja tanulmányait.

ban az esti és levelező hallgatók számának növeked és~ általában elmaradt a nap~ali hall-

gatÓlétszár~ emelkedése .mögött, és ennek következtében arányuk csökkent (igy 1l}65-1971 További lényeges különbséget jelent az esti oktatással szemben, hogya leve-

között Bulgáriában 29,5 %-ról 24,8 %-ra, Csehszlovákiában 33,6 %-rol 17,2 %-ra, Ju-

lező tagozaton az I. éves' (pontosabban az ujonnan felvett) hallgat6k 45,79 %-a már felső­

goszláviában 34,1 %-ról 31,8 %-ra"Lengyelországban-3.7. 5 %-ról 36,4"%-ra, az NDK-ban :31,2%-

foku végzettséggel rendelkezik. KUlönösen magas a felsőfoku végzettségü I, éves levelező

fÓ,t~~.? ~ %-ra,a SZQyjetl.lni6ba~ 5_9,0 %-~l 49~8 %,,:,J,'f!.

hallgatók aránya 'a 'természettudományi karokon (94 , 94 %),\ (J. a mezőgazdasági-élelmiszeripari

26,2 %-ról 28, O %-ira). A legutÓb.bi két-három év változásaira még nincsenek megfe~elő

főiskolákon és egyetemi f5iskolai karokon (90,78 %). a bÖlCSészettudományi karokon (80.36

adataink. A tőkés országokban az· esti és leveiez5 oktatás - kül önböző elnevezésekkel -

de a 40 %~ot meghaladja a tanárképző főiskolákon (45,08 %), a mUszaki főiskolákon' és egye-

az utóbbi években kezd s.zélesebben elterjedni,

temi főiskolai karokon (45,03 %), továbbá a Marx Ká'roly Közgazdaságtudományi .Egyetemen

elsősorban

,

..

I , . . '

(40,34 %) is,

"

.

-

arán~a

.~

Romániá,ban viszont emelkedett

azonban csak néhány

országb~

-

az Egyesült Királyságban és Hollandiában - közeliti meg a s,zocialista orszá-

gokét.

Bár a fenti arányokat természetesen nem lehE)t mechanikus an kivetiteni valamennyi évfolyamra, minthogy e hallgatók tulnyomó többsége röviditett idejü - kiegészitő stb. - képzésben vesz részt, figyelembe véve azonban egyrészt azt a körülményt, hogy az I. évfolyam létszámának aránya a levelező tagozaton 46, 71 % (összehasonlitásul: az

7. A felsőoktatási intézmények' nagyságrendie

esti tagozaton 32,14 %, a nappali tagozaton 28,46 %), másrészt pedig azon képzési ágak adatait,ahol a szervezett jellegü kiegészitő stb, tanulmányokat folytatók száma a többi év~ folyam .~onatkozásában is me~áIi~pltható, valószinünek kell tartanunk, hogya felsőfoku végzettségli

levele-ző hallgatók. aránya ~alamennyi é~~IY9mot tekintve .meghaladja a 30 %-ot.

. A statisztikai feldolgozó munka

- az elmult évh ez

felsőoktatási intézmények nagyságrendjével összefUggő kérdések elemzésére ts, amelyek

mind az oktatás szinvonala, 'hat~konysága, mind \gen jelentősek.

E jelenségnek két fő forrása van: az egyik a bölcsészettudományi és természet. tudományi karokon a tanárképzŐ f5iskolai, a tanárképző fc>tskolákon pedig a tanitóképző

18

hasonlóan -' kiterjedt a

19

a képzés-gázdas~osság-a-s-~~mpol1tJáb6i

A felsőoktatási i~tézményeket a i!l~gyságre.nd vizsgálata során három csoportba ösztottuk:

AI

székhelyen levő intézmények;

B/

az intézményszékhelyén kivlil mUködő ka-

cl kihelyezett tagozatok. (Itt megjegyzendő, hogy a megszünő Vegyipari Gépészeti Tech~ ~ik~~t_.. Jaz AI, a Közlekedési és Tá\TkBzlési Miiszaki Főiskola Vasuti Közlekedési .Tagorok;

,.

lehetösen alacsony a mezőgazdasági főiskolák és főiskolai karok, hallgatólétszáma is: 63,64 %-uk a, 300' fő alatti, 36,36 %-uk pedig a 301-500 rős intézmények csoportjába tartozik.

o

zatát és a Bessenyei György Tanárképző FŐiskola,Ovónőképző Intézetét pedig a ba soroltuk.)

intézetek (amelyek valamennyien 500 főnél kevesebb hallgatóval rendelkeznek csak), de meg

B/

csoportAz egy intézményre jutó hallgatók (nappali és összes) és az egy intézményre ju-

Alapul a nappali tagozatos hallgatólétszámot vettiik és a következő létszám-

kategóriákat alkalmaztuk: 300 fő al att '.'0 ?Q1-500, 501.-1000, 1001-2000, 2001-3000 és 3000

tó oktatók számát, valamint az egy oktatóra jutó hallgatók~zámát . ebben az évben nem dol

'fő felett. A kihelyezett tagozatok esetében még egy kategóriát be kellett iktatni: a nappali

goztuk fel, minthogy ez meglehetősen munkaigényes feladat, a statisztikai elemzésen kivül számos más tényező figyelembevétele,is szUkséges, és az adatok az elmult évhez képest

oktatás nélkiili kihelyezett tagozatoké.t.

feltehetőleg

lényegesen, nem módosultak.

Mint a' 8. sz. táblázatból kitUnik, a székhelYEm levő intézmények 43, 6'1%-a 500 fő­ A fenti adatok jellemzően tükrözik a magyar felsőoktatás' intézményrendszerének -

nél kevesebbhallgatoval rendelke~ik, 1000 főnél többel pedig 32,72 %-a. Az intézmény székhelyén kiviil miiködő karok kétharm~da a 300 rőnél kisebb intézmények csoport jához tartozik. Még kisebbek természetesen a kihelyezett- tagozatok: 36 %-ukban nem folyik nappali

az előzőek során már vázolt - szétaprózottságát, amely az oktatás szinvonalának, a képzés hatékonyságának emelését jelentős mértékben akadályozza. E problémára Zibol~n Endre több irás ában is rámutatott: ... A kis létszámu intézményekben sokszor korlátozott az okta·

oktatás, 56 ~"'uknak pedig 300-nál kevesebb hallgatója van~

ták szakmai és pedagógiai fejlŐdésének lehetősége. o.. Az egyes intézmények eltérő mércéje A fenti adatok némileg módosulnak abban az esetben ha a Pécsi TanárképzB Fő­ iskola szombathelvi kihelyezett tagozatát és, a három óvónőképző intézeti kihelyezett tRgozatot - minthogy ezekben az oktatást ténylegesen zömmel az ott lev() ta.nitóképz() intézetek oktatói látják el - nem tekintjiik killön filiái énak , és hallgatólétszámukat :3 megfelel5 tanitóképz[) intézetekéhez hozzászámitjuk. Ily mÓdon ~z AI csoportban· 300 főnél kisebb intézmények kategóriájába 11 (20 %). a 301-500 fős kategóriába 12 (21,82 %), az 501-1000 fős kategóriába pedig 14 intézmény (25,46 %) tartozna, mig a C/ csoportban a 300 fBnél kevesebb hallgatólétszámu kihelyezett tagozatok száma ll-re csökkenne (52 38 %) a 301-500 fovel rendelkezők száma pedig l-re (4,76 %).

a:

"

.

,

t

miatt a hallgatóság szinvonala esetenként igen különböző. A szervezeti sz~ttagoltság sokszor nyujt lehetőséget a felsőoktatás -politikai

érdekekkel iitköző presztizs -szem~ontok

érvé-

nyes,Ul~séJ?e.o: " "Történetileg igazoltnak tekinthetjiik ~ állapitotta meg -, hogy fejlŐdésre ké-

pes tudást elsősorban olyan intézmé'1yek köz vetitenek , amelyekben a képzés és a kutatás nem válik el egymástól. Kivánatos tehát, hogy - éppen a tudományos ismeretek várható gyors fejlŐdésére való tekintettel - a felsőfoku képzés egyetlen szint je se veszitse el telje-:-.

7

sen a tudományos km:atással való intézményes kapcsolatát. E~é;rt ~ k~rdé:ssel. összefUggésben megvizsgáltuk a tudományos fokozattal rendel-

A felsőoktatási intézmények nagyságrendjét intézménytipusonként és intézménycso-

p~rtonké~t vizsgálva differenciáltabb képet kapunk. Mig az egyeteme~~ 61, II %-a rendelke~·n· lOOO-nél

kez,Q" okta~k ~,anll®t mté/liménycsoportonként. (Lásd a 9. SZk táblázatot.)

Olt$~)l;l$
: több haUgatóval, addig a f5iskoláknak csak 35 %-a, az egyetemi jellegU f()isko-

lák és a felsőfoku intézetek közUl pedig-égy sem. Az egyetemi jellegU főiskolák 75 %:-a a főiskolák 65%-a

'I

és az intézetek 100 %-a az 500 fBnél kisebb intézmények sorában szere-

az 1973/74. tanévben az oktatók 16,64 i-a ,rendelkezett tudományos

kvaHfikáciov'at,de tilltányuk intézménycsoportonként meglehetősen eltér5. Az országos átlagnál magasabb a tud0mr_w~yetemeken (33,16 %), az agrártudományi egyetemeken (24,02 %),

pel. Az intézméllY székhelyén kivUl mUködő főiskolai karok közUl csak egynek van 500-nál

a mUszaki egyetemeken '(:19,,42' %). az orvostudományi egyetemeken (18,53 %) , és a Marx Ká-

több hallgatója.

roly Közgazdaságtudományi Egyetemen (18,29 %). Lényegesen alacsonyabb arányokat talá--

Az intézménycsoportok szerinti arányokat elemezv~r ,megállapitható , hogy a leg-

,

lunk a mezőgazdasági fői5;kolákon és egyetemi főiskolai karokon (7! 51 %), a Testnevelési Főiskolán (6,25 %) és

:!It

müvészéti f()iskolálmn (5,44 %;

nagyobbak a tudományegyetemek, a mUszaki egyetemek és az orvostudományi egyetemek, mig a legkisebbek, - a mUvészeti főiskolákon kivUl - a tanitóképző intézetek és óvónó'képz()

20

r7~ibolen

Endre: I. m .. 198-199. p.

21

itt ,,~ébként - minthogy az okta-

val~mint

e~

tók zöme alkotó, mtivész -

az arányszám értheté». A tudományos fokozattal rendelkezé)

oktatók száma a legalacsonyabb a, tanárképzé) fé)iskolákon (3,54 %) ~ a közgazdasági

fé)i~kol'kon

kon (2,59 %) I 'a mtiszaki

intéz,etekbe~

és egyetemi fé)iskolai karokon (2,47 %), l a tanitóképzö

'(l t 07, %) és az óvónó'képzé) , intézetekben (0,92 %).

A tudományos

kvalifil{ác~oktat6k tulnyomó többsége - ~t 1~ %-a - az egyete-

meken és egyetemi jellegU a,

főis

főiskolákon'

dolgozik; az akadémikusok és

tudo~ányok doktoratnak 96, 76 %-a és a_ kandidátusok 93

t

levelező

tagok 100, %-a;

21 %-a.

minősitéssel birÓ oktatók arányát a ktilönbözé) nagyságfendU intézményekben. Az 500 főnél ~isebb 38 intézményben (azaz az intézmények 54,29 %-ában) - a kihelyezett tagozatokat figyelmen kivtil hag~a - a tudományos Tanulságos szemtigyre verurt a tudományos

kvalifikációju öktatóknak ,mindössze -5 t 94 %-a dolgozik, ezzel szemben a 'három legnagyobb, 3000-nél több hallgatóval rendelkezé) egyetemen 47,17 %-a és a hárem 2001-3000 temen 13,2.6 %-a. Az 500

főnél

fős

egye.,..

kisebb intézményekben az oktatóknak mintegy 7 %-a rendel-

kezik tudományos fokoz attaI , a 2001-3000 fé)s intézményekben 21,38 %-a, a 3000

főnél

na-

Az intézmények széttagoltsága a képzés gazdaságossága szempontjából is hátrá-

Z~bolen Endre - már oktatóinak és hallgatóinak létszámánál. fogva sem mUköd~etik gazdaságosan. •. Hiányoznak vagy c~ak viszonylag költségesen

nyos. "Sok intézményünk - irta

biztosithatók a képzéshez szükséges szolgáltatások," 8 E kérdés \'tanulmányozása érdekében

~etében

megindult az egy fé)re

;o

J~t6

a

felsőoktatá~~g~zdaságtani

kutatások ke-

.

'

képzési költségek vizsgálata (különös tekintettel az egye,

intézményesoportokra és az intézmények nagyságára). A további kutatások során, a sztikséges nemzetközi összehasonlító elemzést ,is elvégezve az· intézmények optimális nagyságrend'" jének meghatározására kellene 'törekedni (nem hagyva figyelmen kivül

a:

"mamm'utint ézmé-

nyek" káros vonásait sem).

me~Uapitott tervezesl~azda-

~

felsőoktatás

st~~dU-

. lá módszerének alkalma~ásával "A tervezési-gazdasági 'körzetek szerintl megosz hs , a körzeti felosztást nem l e-

olatoa~ ezuttal is fel kell hivnunk a figyelmet arra,

ogy ,.,. t 't figyelembe veve a fel é "k t ltulozni" hazánk mere el l ' ev en értelmezni és ]elentos gu e . e l' if"le "körzeti autarkiáraf gondolnl. vonatko1.ás ában irreális dolog lenne va am e _<

'

"

központi körzetben (és azon beltil Budapesten) mind bb mint más körzetekben. ,Mint az adatokból kitUnik, mind a hallgatók száma lényegesen nagyo l lt~lz;mIBnyek sz á ma, ~ . (bből Budapesten .' álló felsőoktatási intézmények 41,8 o-a e , (ÖZ1Don.t1 körzetben van az on az összes hallgatók 49, O ~-a ~ebb31' a 40 %), és itt tanul a nappali hallgatók 49,5"

intéz~ényekben

46,6, ill. 46,9 %).

"" , , ' oo's' sa'átosságaibÓl következ oen - hosSZU Budapesttulsulya - a tortenetl f~,Jl~á' t ] Ez a felszabadulás után is megmaradt, időn át jellemezte a .magyar felsookt~ s.... ek ele 'én még erősödött is: az 1954/55. sőt _ különbözo okok miatt - az 50-es ev l' e~ti és levelezo _hallgatók 73,3 %-a tanévben a nappali hallgatók 68,~, a n:~:e~~n és főiskolákon. z f olyt a,~ tta tanulmányait a budapest! egye .l • 'déki felsőoktatási centrum ok fe]les Az 50-es évek második felétol kezdve, a;l k létrehozásával a fovárosban tanu-o tésével és uj vidéki !:é::k ni:69/70-ben (a nappall ballgatólétBzl!.-' lók aránya f?koZ3.tosan csokkent, .. zlétszámot tekintve) szállt az 50, % alá .. _-_.mot tekintve), ,ill. 1971/72-b~n. (a~ oss eddi elért eredményeket - még nem t~kintA jelenlegi arányok - bár k1fe]eZ1k az g

fels1l~~atási

hetói.< kielégitőnek. 8. A felsőoktatás terUleti megoszlása A statisztikai elemzés során nagy figyelmet forditotl:unk a magyar

felsőoktatás

felsőoktatás

bb volumenU a mUSzaki (44,0 %) ...: E ok A központi körzetben a legnagyo ág képviselve van, a müszaki felso" valamennyi intézm:énycsoport és képzési

regionális strukturájának vizsgálatára is. 9 ÉpitésUgyi . Értes Uo, 1971. 33 7 ,p. ~

"

a

gyobbakban p~dig 24,63 %-a.

,

felslíoW;at ,jelenlegi terUleti elhelyezését két térkép, a 10. ás " f l " oktatási intézmények intezménycsoatok mutatják be, feltUntetve a e so , , . ágak szerinti terUleti megoszlasat. , és a hallgatóléts~ám képzesl It é h z hasonlóan az Országos Tervhiu ~tatisztikai feldolgozás során az elm ve ... t itésUgyi és Viirosfejlesztési Minisztérium által ~ uk V l ennyi körzetben az adatokat helysegenzerinti tagolást al1{alm azt " a am ' i ezek alapjiin lehet1lség van a magyar regionáliS k t.' gy (B cl t-vidék' Budapest-kiemelt felsofoku központ(i - felS,ofoku spektUSu u apes .''. . ' , . . ,,' feJ' ',i" 'budapesti agglomerácio", a "foku központok - egyeb teleplilesek, , ,részleges, f e,l s o ' . t~r!i1etek _ fejletlen vidéki terUletek) vizsgálatára ls.

Uo. 198. p. 23 22

tatás tertlletén a bányászat{, kohászati és faipari, a mezőgazdasági felsőoktatás terUletén

.

.

az erdészeU képzés, valamint az általános islrolai tanárképzés kivételével. (Ez utól;Jbi hiány pótlásárÓl azonban előreláthatólag aközeljövó'ben gondoskod~s történik.) Számos kép-

Budapesten és a 3 régebbi egyetemi városban a hallgat6k 71,54, ill. 69,87 %-a), a felsőfoIru központokban 7,69, ill. 8,46 %-a, a részleges felsőfoku központokban 7,39, ill. 8,55 %-a, egyéb településeken pedig ~,13, fil. 9,14 %-a.

zési ág hallgatóinak többsége Budapesten tanul (igy a közgazdászok 90,7 %-a, a mUvészeti A fels50ktatás regionális strukturájának, ará':fíytalanságai (els5~~,~~~ a fővároS és

föiskolások 79,1 %-a, a' bölcsészek 61,4 %-:-a, a müszaki"ak 59,8 %-a. és a jogászok 50,1 %-a), a vidék A többi körzet közUl az északmagyarországi körzet hallgatólétszámának aránya a l~gkisebb (7,1, ill. 7,5 %), a délalföldié pedig a legnagyobb (14,1, i11.13,5 %). A körzetek

között az egyes képzési. ágak vonatkozásában jelentős ~_~lönbségek, aránytalanságok vannak. Igy az északmagyarországi körzetben" 'a mUszaki és a pedagóg{ai felsőoktatás dominál, vi-

szont hiányzik a bölcsészettudományi és természettudományi, a jogi és az egészségügyi. Az északalföldi körzetben a pedagógiai fels50ktatás volumene a legnagyobb, mögötte - köz"el azonos értékekkel

..:. a természettudományi, a mez5gazd~sági~ az egészségügyi és a bölcsé-

s~ettudományi fels50ktatás ~ll, ugyanakkor hiányzik a 'jogi és a közgazdasági felsőoktatás. A délalföldi körzetben is a pedagógiai felsőoktatás a l~gnépesebb képzési ág, mögötte a mU-

kö~ti

aránytalanságok) több területen megmutatkoznak. Igy a vidéki

intézmények között általában jóval több a kis hallgat6létszámu: a

felsőoktatási

300 hallgat6nál keveseb-

b,el rendelkez5 intézmények - nem számítva itt sem a kihelyezett tagozatokat - 83,33 %-a, a 301-500 fős intézmények

71,42 %-a vidéken mUködik. Ugyanakkor a tudományos fokozattal

rendelkez5 oktatók 58,06 %-a

Budape~t

egyetemein és

~őiskoláin

dolgozik: az

~kl:l~é_mikusok

73,68 %-a, a levelező 'tagok 64,79 %-a, a tudományok doktorainak 55,04 %-a és a kandidátusok 57,90 %-a. ny módon' a felsőoktatás széttagoltságából származó problémák és a felsőoktatás regionális strukturájában meglév5 probléplák, aránytalanságok szorosan összekapcsolódnak.

szaki és az egészségügyi fels50ktatás következik"ttt sincs viszont közgazdaSági felsőoktatás. Az észak- és középdunántuli körzetben a müszaki felsőoktatás áll a vezető helyen, rajta kiVU~ lényegében csak a pedagógiai és a mezőgazdasági felsőoktatás van képviselve. A dél-

dunántuli körzetben a pedagógiai felsőoktatás áll az élen, mögötte

:;lZ'

egészségügyi és a mü-

szaki fels50ktatás klSvetkezik. A magyar f~lsőoktatás jelenlegi strukturájával összefüggő adatok, problémák is-

Az egyes körzetek felsőoktatásának fejlŐdése szorosan összefügg azzal, hogy a körzet rendelkezik-e megfelelő felsőoktatási ~ tudományos centrummal. Az északalföldi, délalföldi é~ déldunántuli körzetek vonatkozásában Debrecen, Szei~d és Pécs ezt a funkciót _

mertetés ét befejezve - a felsőoktatásI intézmények bels5 szervezetével ~a~csolatos kérdések taglalását mellőzve - megkiséreljUk, hogy a felsőoktatási strukturai távlati továbbfej-

-i~~"~té~én~kfá'kérdései~e-~önatközÓ-elgon(iOiásokat-felvifzoljúk:--

egyes problémák, hiányok ellenére - lényegében betölti. E_ régebbi egyetemi városokhoz képest kevésbé alakult még ki Miskolc "központ" szerepe (ami nemcsak hallgatólétszámának a másik három egyetemi városhoz képes't kisebb volt.ával függ össze, hanem azzal is, hogy

itt a müszaki fels50ktatás mellett - a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Főiskola kihelyezett taigozatán folyó oktatást nem számitva :- más képzési ágak nincsnek k~pviselve), az észak- és középdunántuli körzetnek pedig l~nyegében nincs felsőoktatási központja. A felsőoktatás telepiUések szerinti megoszlását vizsgálva - a településhál6zat-

fejlesztési koncepcióra vonatkoz61971. évi kormányhatározatban megjelölt telepUIéskateg6riákat alapul véve - megállapith~t6t hogy az országos központban és az 5 kfemelt felsőfo, ku központban tanul a nappali hallgatók 75,79, az összes hallgatók 73,85 %-a (ezen belUl ,

24 25

Az olvasó talán felvetheti, hogy ez nem uj célkitűzés. a színvonal emelése többkevesebb sullyal 1948 óta valamennyi felsé>oktatási reform céljai között ~zerepelt. Ténylegesen azonban a felsőoktatás nagyarányu mennyiségi fejlesztése és annak következményei

tI. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS STRUKTURÁJA TÁVLATI

a

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK FŐ KÉRDÉSEI

felsőoktatá~ egészét tekintve a minőségi követelmények realizálását hosszu ideig csak kor-

.látozott mértékben tették lehetové. A jövó'ben ezen a téren lény'egesen gyórsabb elé>rehaladásra van ~zUkség, ez a

~.

A magyar felsőoktatás strukturája távlati továbbfejlesztésének l})apvető célkitiizései

szocializmus teljes felépitésének, a tudomány és a technika gyorsuló űtemU fejlodésének, a népgazdaság intenziv fejlesztésének objektiv követelménye. Csak ily módon lehet majd meg-

A magy;ar felsőoktatás strukturája távlati tov,ábbfejlesztésének vizsgálata rendkivül bonyolult, sokrétű feladatot jelent, A felsőoktatás jelenlegi helyzetének, multban gyökerező problémáinak elemzése a kutatómunka lényeges része, kiindulópontja, a fér figyelmet

azonban - a jelen realitásaival is számolva - a jövőre kell ford it anunk,. 'Mindenekelőtt tanulmányoznunk kell azokat a tényezóKet, amelyek a felsőoktatás fejlődését,

strukturájának változásait meghatározzák, befolyásolják. E tényezé>k közli a

szlintetni vagy legalábbis mérsékelni azt az ellentmondást, amelyet a tudományos-technikai ~o:r:~ádalom előrehaladása és a felsőoktatás, a szakemberképzés fejlodése közti fáziseltoló-

dás jelent, különös tekintettel a.}elsé>oktatásnak éppen a tudományos-technikai fejlődésben betöltött helyére, funkciójára. 10 ~ felsőoktatás távlati továbbfejlesztésének másik alapvető célkitü.zése - ugyancsak

a gazdasági-társadalmi fejlŐdés, a tudományos-technikai forradalom követelményeiboi követ" kezoen, a k épzés színvonalemelésének célkitüzésével szoros összefüggésben - a differenciál-

legfontosabbak:

tabb szükségleteknek megfelelő, a fejlődéssel - a szocializmus teljes felépitésének alapvető célkitlizései;

lépést tartani, a változó viszonyokhoz alkal-

mazkodni tudó szakemberek képzése.

- a tudományos -technikai forradalom hatása, követelményei; E célkitlizés sem tekinthető tulajdonképpen ujnak: már a 60-as évek közepén az

- a népgazdaság fejlooésének tendenciái; - társadalompolitikai céljaink; a demokratizrpus biztositása és a társadalmi

és Felsőoktatási Tanács több dokum entum a- hangsulyozta a szakemberek konvertibilitás ának

mobilitás fokozása;

és szakmai mobilitásának fontosságát, ennek valóra váltása érdekében azonban csak kezdeti

'- a demográfiaI helyzet alakulása; - a munkaerő-struktura távlati tervezésén alapul2~ szakemberszUkséglet~ pr9gnózi,s; - a terUletfejlesztés és a

Országos Tervhivatal, az Országos Mliszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Tudományos

telepUl~shálózat-fejlesztés

,lépések történtek.

hosszutávu tervei; A fenti al"pvető célkitüzések megvalósitása szűkségessé tesz - a felvételre kerU-

- az iskolArendszer átalakulásának következményei és igényei.

lők előképzettségének növelésén, kiválasztásának tÖkéletesitésén, az oktatók min[)ségi ösz-

A fentiek köztil számos kérdéskörre vonatkozó konkrét,

kellően'

kimunkált elem-

szetételének javitásán, az oktatási folyamat tudományos megszervezésén, korszerlibb okta-'

zések ma még nem állnak rendelkezéslinkre. Ugy vélem azonban, hogya fejlé>dés általános

tási formák és módszerek megteremtésén tulmen[)en - strukturális változásokat is. olyan

(é.:q.~enö.~áinak ismeretében, a folyamatban levé> munkálatok eddigi eredményeit felhasználva

fels 00 kt atás i struktura kialakitását kiván:va meg t amely e célkitűzések valóra váltását op-

a felsőoktatás távlati fejlesztésének alapvető célkitűzéseit már ma is meg lehet határozni.

timális an b ll. tos ithat j a.

Az egyik alapvető célkitűzés kétségkivtil a képzés hatékonyságán~ fokozása és színvOnalának lényeges, mín[)ségi változást jelent[) emelése lesz.

26

1 OA fenti problémára lásd A tudományos -technika~ fejlődés hatása a munkaeré>-strukturára cimU, az Országos Tervhivatal Pénzügyi Foosztálya által készitett - az ezredfordulóig terjedé> fejlŐdéSi tendenciákra vonatkozó szakértői véleményeket összegező - tanulmányt (Bp. 197:4. julius), valamint Rádi Péter szakvéleményét és a Felsőoktatási Pedagógiai KutatOkozpönrészrevételeit e tanulmánny.al kapcsolatban. (K~zirat.) ..

27

A komplexitás követelményének megfelelő kielégítése, az ehhez szükséges felb~tf

A továbbiakban e strukturális továbbfejlesztés fő irányáit, feladatait szeretném -

lek biztosítása szorosan kapcsolódik a felsőoktatási intézmények kooperációjának késó'bb

az eddigi elemz és ekre támaszkodva -:- felvázolni.

tárgyalandó témaköréhez .11. 2. .A képzés szerkezetének fő vonásai

A fejlődés soráD jelentős változások következnek majd be az ismeretstrukturában!

A gyorsuló tit e mti tudományos-technikai fejlÖdés követelményeit figyelembe véve

a:

felsőoktatás feladata - minden képzési szinten :.:;-, ~ szilárd alapképzés, átfogó és kellő át-

a tantárgystrukturában és a felsőoktatási intézmények l!?els~_s_2:~~'\T~~~té~e~ !~te kérdések tárgyalása azonban meghaladná. e tanulmány kereteit.

tekintést nyujtó, a határtudományok problém;áira is kiterjedő szakmai 'ismeretek biztositása, valamint a tudomány, képességek

és a technika ul eredményeinek befogadására, alkalmazására való

kialakitás~,

3. A többszintti képzés továbbfejlesztése;:!

az alkotókészség kifejlesztése_és ezzel a fiatal szakemberek megfeA felsőóktatás távlati strukturális továbbfejlesztésének - a fenti célkitüzésel(n~k'

lelő szakmai mobilitásának lehetővé tétele lesz. A specializáció feladatát - éppen a fejlÖdés

felgyorsulás a következtében - a fels.őfoku képzés már nem vállalhatja; enne];( megvalósitása

megfelelően - egyik fő iránya a rugalmasabb és differenciáltabb képzés ~ialakitása. Ennek

lényeges feltétele a többszintü képzés

az egyetemi-főiskolai tanulmányok b~ejezése utáni évekre tolódik át.

~ két~#ntU képzés megteremtése - mint emlitettük - előremutató jelentőségü,

.('iz egyetemi-főiskolai képzés e koncepcióját már a 60-as évek elejét51 kmönböző

dokumentumok megfogalmazták. tényleges megvalósitásától azonban még messze vagyunk.

tová~bfejlesztése.

fontos lépés volt. A tudományos-technikai fejlődés, a népgazdaság távlati szükségletei azon

A gazdasági-társadalmi igények által követelt gyorsabb előrehaladás e téren elsődlegesen

ban a felsőoktatás strukturájának további differenciálását igépylik. Ez többirányu f~ladatot

a képzés szinvonalának emelés étől , az alapképzettség tartalmának gondos meghatá:rozásától

jelent.

és a hallgatók aktivitását, önállóságát, alkotókészségét maximális mértékben fejlesztő ok-

"Alulról" felfelé haladva

először

is arra kivánok rámutatni, 'hogy hazánkban csak

tatási folyamat kialakitásától függ (amely utóbbi a felsőoktatási pedagógiai kutatások számá-

néhány szakon van 3 évesnél rövidebb idejU képzés. (2 éves óv6n{)képzés, 1,5 éves, kizá-

ra is igen nagy feladatot jelent).

,rólag levelező tagozaton folyó mtiszaki oktatóképzés .. valamint az 1974/75. "tanévtől keres-

A tudományok integrálódásának 'e~ősödése, a folyamatok komplex jellege következtében a ző

jövőben növekvő

számban lesz igény olyan szakemberek ir{mt. akiknek több kU1ön'b61-

kedelmi és vendéglátóipari szakoktatóképz~s, továbbá az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán az 1975/76. tanévben meginduló 2 .éveB,ugyancsak levelező tagoza·ton történő .egészségügyi szakoktató, mentőtiszt és egészégügyi intézetvezető képzés.)

szakma egy meghatározott funkció szempontjából integrált ismeretére lesz szükségük .. Ez

egyes esetekben a k~pzés során biztosítható (mint jelenleg az agrokémia', 'matematikusmérnök. biológusmérnök szakokon), Más esetekben ez a permanens továbbképzés, a posztgraduális képzés feladata lesz (kUlönösen a határterületeken folytatandó tanulmányok,' nem rit;kán második diploma szerzése utján). Az esetek többségében azonban a szükséges komplexitás követelményét a

kUlönböző

szakemberek együttmtiködésével lehet és kell megoldani (de

az erre való felkészités is uj feladatokat, problémákat jelent a képzés számára). E kérdéshez kapcsolódóan felvet{)dik a mUszaki, mezőgazdasági, egészs~gtigyi stb. szakemberképzésben a humán-társadalomtudományi studiumok, a humán és

társadalom~'

A fenti szakok Magyarországon a felsőoktatás körébe tartoznak, ismeretes azon-

ban, hogy a felsőoktatás fogalmát országonként gyakran eltérő módon értelmezik. Igy Pl. a középiskola utáni 2 éves tanulmányi idejü óvónőképzést Franciaországban középfoku, Blifgáiil1ban iéHels8foku{poluv.iszs),-~ hazánkban pedig felsőfoku jellegünek tekintik. - "."' " A. fejlŐtlés meggyorsulása miatt a jövóoen előreláthatólag számos más szakterlile-

ten a középfoku végzettségnél- magasabb, de a főiskolai vég~-ettségnél alacsonyabb, ill. 3 év-o 11 ~. " A kompl~itás kérdésére 'lásd a 10. jegyzetben felsqrolt munkákat, valamint Polinszky Károly: iA szakemberképzés jövője cimti előadását. (Magyar Tudomány,- 1974. 414-415.,p_ \

tudományi képzésben viszont a természettudományi-technikai ismeretek oktatásának .szükségessége.

28

29

nél Ez

rövidebb idő alatt meg~zerezhetg szaktudással rendelkező munkaerőkre lesz szUkség.

á nemzetközi fejlŐdési tenden~iáknak

is megfelel. (E képzési formák elterjedését tUk-

rözi egyébként a "post-secondary educa,tion"- kifejezés használata, amely tágabb értelmü, mint a "higher education" . )

nem~v.:~J!Q~~.SzUkséges vi~zont, hogy a második fokozatu képzést követően - a tudományos kutatás és a felsőoktatás szakemberszUkségletének, valamint a népgazdaság, a közoktatás, a kulturális élet ~s más ,~~_ak~r~~t~!sJ magasabb' kvalifikációt igénylő munkaköre inek ellátására alkalmas káderek nevelésének biztositása céljából - kiépitsék a szervezett jellegU, har-

Hazánkban ez a - megfelelóob elnevezés hiányában

"félfelsB'foku"-nak nevezhető "k,

madik fokozatu képzést; E képzés bevezetése növelné az egyet'emek sulyát, megerősitené

és a lehetőségekhez képest felsőQktatási intézmények keret ében történő képzés bevezetése

azok tudományos káderképző funkcióját - de egyuttal i:Q.,9,9kolttá teszi az egyetemi doktorá-

elsősorban a miiszaki, mezőgazdasági és közgazdasági oktatásban, látszik indokoltnak. kü-

ÚIS kérdésének rendezését és

lönös tekintettel a középkáder-képzé~ I?~~~Jémájának megoldására, amely népgazdaságunk ,

-',12

.

e harmadik

'/;1'".!'"''

fokozatu képzéshek a

jelen~eg

folyó, speciális

_l':~~

p.~~itéf:1.. (Pl. szakorvos, szakmérnök) elnyerését lehetővé tevö posztgraduális képzéshez és az aspiránsképzéshez való viszonyának t,isztázását.

intenziv fejlesztésének, egyik alapvető feltétele.

E kérdéskör alapos és sokoldalu elemzést igényel, vizsgálatát, - az MT A Pedagógiai Kutatócsoport jával együttmüködve - a

közelmultb~

4. A felsl>oktatás feladatai a permanens képzés megvalósitásában

megkezdtUk.

A közgazdasági, müszaki és mezőgazdasági felsőoktatásban folyó tizemmérnökképzés,

ü~emgazdászké~zés

továbbfejlesztése

so~án

- a képzésnek a szUkségleteknek megfe-

lelően egy-két ujabb 6zakra (pl. agrokémia) történő kiterjesztésén tul \. -:

a fő figyelmet a

főiskolai

szintli képzés céljának, jellegének távlati· meghatározására kellene forditani, meg" 13 vizsgálva a funkcionális szakositás lehetoségeit is. A főiskolai szintU képzést be kellene vezetni több más képzési ágban, igy egyes humán (élsősorban modern idegen nyelvi) és természettudományi (fizikus, vegyész" bioló, különösen ,a jogi-igazgatás~ , ' ,. h ogy gus) sz ak: okon , valamint képzés terén, 14 Megem l'lten d" o meg, a jövő évben megindul a főiskolai jellegU képzés az egészségUgyi felsőoktatás területén is, a már emlitett Egészségtigyi Főiskolai Karon 'közegészségUgyi-járványUgyi ellenőr, gyógytornász, diétásnővér , védőnő, egészségttgyi szakoktató, mentl>tiszt ~s intézetvezető szako15 kon. A második fokozatu, egyetemi szintU képzés szervezeti keretei ell>reláthat~lag

A tudomány és a technika gyors Utemü fejl&lése az ismeretek periodikus meguji_ tásának szükségességét és a munkaköri követelmények gyakori .- olykor lényeges mértékti _ változását idézi e1ő. Ez mindinkább objektiv szUkségszertiséggé teszi a szakemberek munka melleti permanens képzésének megvalósitását. "Ma már a diploma nem jelent egy életre szóló tudást -. mondotta Polinszky Károly -, s egyre növekszik a folyamatos és megujuló továbbképzés szerepe. .. A holnap egyetemének ... " olyan végzettséget kell nyujtania, mely megbizható, erős alap s nem végcél, hanem a szakmai tudás léQcsősoránakegyik foka. Ilyen' alapképzés nyujtására kell alkalmassá tenni a jövő egyetemét. Ehhez ki kell építeni az egész oktatás rugalmas szervezetét, mely lehetövé teszi az oklevelek és diplomák differenciált rendszerének Idalakitását a tény, 16 leges tudás szerint,

Mit jelent a perm::mens képzés megvalósitása? Jelenti a sajátos munkaköri követelményeknek és a szakember érdeklődésének megfelelő specializáció biztositását, az állandó önképzést, a folyamatos továbbképzés intézményes rendszerének mennyiségi és minőségi

12 A középkáderek jelenlegi iskolázottsági szintjére lásd Olajos Árpád: A középkáderek is .. kol ai végzettsége és' képzettségUknek ,megfelelo, illetve attól eltérő foglalkoztatása c. tanulmányát. (Kézirat.)

továbbfejlesztés ét.

13 I.Jásd a 10. jegyzetben emlitett irásokat.

azonban természetesen csak a felsőfoku végzettségU szakemberek permanens képzésének kér ..

14 Ez utóbbira lásd Kutas János: A kétfokozatu jogászképzés néhány kérdése c. tanulmányát. (Kézirat,) 15 Lukáts

Jenő:

Az egészségügyi oktatás rendszere és a töpbfokozatu képzés, (Kézirat.)

A permanens képzés. a dolgozók valamennyi rétegét érinti, e tanulmány keretében

désévef és. a

felsőoktatási intézményeknek a permanens képzés megvalósitásában elvégzendő

feladataival tudunk foglalkozni. 16 Polinszky Károly: J. m. 413, p.

30

31

~, f~lS,öfoku végzettségU sz;akemberek s~ámára -. a szervezeti keretekhéz nem kö

a

tött önképzésen kivlli - a permanens képzés' vált~zatos és rugalmas formáit kell majd ki-

alakit~l!~" amelyek kiterjednek a magasabb szintU végzettség (pl. üzemmérnök ..... ~ __ .._mérnöki)me .. _...... g. szerzésére , az egyes s Z,ID . t ek ("félf e l so"fok" - I . szint. '

ill.~.

szint - II. szint) közti

. különböző

'-"

jellegü s~akmai studiumok folytatására, 'speciális szakismeretek' szerzés'e:'r" e , bl'Z onyos ese, te,kben meghatározott idejU napp~li tanulmányokra, vagy akár a határt~do~ányok tLn'i.U.etén biztosltandók'épzés re.

Az esti és

levelező

oktatás

f~kciói

az elmult évtizedek során többször is

vál~

Jelenleg az esti és levelező oktatás két fő funkci 6t lát el: a} a szakemberszüségbizonyos hányadának kielégitése (elsősorban a mUszaki főiskolákon és fő~skolai karokon! ;kl5zgazdasági felsőoktatásban, a jogi karokon és - a képesités nélküli 'nevelők klképzésé,vel \ pedagógusképző intézményekben); b) a megiévő képesités mellé magasabb képesités szerzésének vagy más szakos képesitéssel történő kiegészit~~énekbiztositása (az e képzés-

Az intézményes---" folyamatos .továbbképzés hiánya vagy nem megfelelő szinvonala

résztvevők - mint láttuk - a levelező hallgatók több mint 30 %-át teszik ki), t

anyagi-társadalmi preszt1 zsének korlátozott mértéke m á r ma is számos szakterületen nehé~~égek~t okoz.

A jövőben az esti és levelező oktatás funkciói' előreláthatólag jelentős mértéIF;ben ~ódosulni

Igy a pedagógusnak jelenleg a magasabb szaktúdás és ennek megfelelően a nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülés elérésére gyakori at il ag 'egyetlen lehetőség , a ~agasab~ képze~ts.ég me~szer~~seL_., A tanitó számára pl. nincs lehetőSége a:~' alsotagozah pedagogIa, pszlChologia és' módszertan termetén magasabb k" rt .. és ennek megfelelően magasabb besorolás elérésére és ezért száma"ra 'aePszeksegi f '100".. ti .. , z a ma eJ .es es ~ .. tarsadalmi ~elemelkedés" szinte egyedilli utja az általános iskolai tanárI képesltes megszerzese. Ennek következménye' pedig többnyire az alsó tag~zat elhagyása, és ezzel az amugy is sulyos tanítóhiány fokozása. (Megemlitendo ezzel kapcsolatban, hogy az 1973/74. tanévben 1295 tanitó és 401 'k'" dagógus müködött képesítés nélkül - és ugyanakkor több mint 1200' t n~tP.. °tZIsulptetovább , zomme .. l a tanarkepzo ...."" anI o an foiskolákon. )

fognak. A szakemberszükséglet kielégitésének feladata n~hány képzési ágban tová.bbra is

megmarad,-, bár a müszaki felsőoktatásban némileg csökkenni fog. Ezt ellensulyozná viszont az, hogy a "félfelsöfoku" képzés megvalósulása részben a munka melletti oktatás formájában történne. Jelentősebb mérvü lesz a csökkenés a pedélgógusképző intézményekben~ amenynyiben a képesités nélküli nevelők alkalmrzását .- mint arra, még visszatérek - meg lehet szüntetni. A magasabb képesités megszerzése lehetővé tétel ének funkciója is - elsosorban

A jövóoen .. a tudomány és a technika ~oh'amosfejlodésének,a népgazdaság intenziv

az egyetemeken - megmarad. A müszaki, mezőg~zdasági és közgazdasági főiskolákon~

fejlesztésének korában a permanens szakmai képzés,. az intézményes folyamatos továbbképzés biztosítása nélkül a felsőfok, u v,égzettse"gu" szak em berek hatékony foglalkoztatása nem

amelyekben jelenleg 3360 felsőfoku techniktÍmot, ilL szakiskolát végzett szakember folytat

lehetséges.

töltve megszUnik. a "félfelsőfoku" képzés bevezetése esetép. viszont idővel az ilyen jellegü

E permanens képzés ban az egyetemek és

főiskolák,

megvalós itás ában , sokrétU és bonyolult feladatain~ ellátásávalamint a speciális

továbbképző

intézetek mellett

fo~ozott

rövidi tett idejü kiegészítő tanulmányokat~ e képzési forma néhány év mulva, hivatását beképesitéssel rendelkezők továbbtanulásár~ e főiskolák nyujtanak majd lehetőséget. A magasabb, ill. kiegészítő képesités megszerzés ére irányuló tanulmányok bizto-

mértékben szerep jut a szakembereket foglalkoztató ~agyUzemeknek, intézményeknek is.

sitásának feladata - az előző pontban kifejtettekből következően - a jövóoen szorosan össze-

Ez a kellő munkamegosztás kialakitásán tulmenően előtérbe állit ja a felsőoktatási intézmé-

kapcsolódik a permanens képzés problematikájával, az intézményes továbbképzés funkcióival.

nyek, , a tudományos kutatóintézetek és a nagyüzemek közti kC;őp~rác,iis kis~éi~sités~nek fontosságát.

Ily módon - feltételezésünk szerint - az est i és levelező oktatás fő funkciója a jövőben

A. permanens képzés, az intézményes f o lyamat os továbbképzés elotérbe kerülése messzemenően érinti az esti és le.~elez5 oktatás funkcfóIi':'relldszeréi'is.

mindinkább a munka melletti permanens szakmai képzés biztositása lesz, rugalmas keretekkel, differenciált képzési formákkal és nem utolsó sorban kellő nyitottsággal, az eddigiek,nél jobb feltételeket teremtve társa~alompolitikai cé1l5itüzéSE,fnk megvalósitásához is. Az esti és levelező oktatás keretében - ugyancsak társadalompolitíkai elveinkböl

32

33

í következően -' továbbtanulás! lehetőséget kell biztositani azok- számára is, akik kmönbözö hibás pályaválasztás) •

miatt''.~em a mun~elyUkJIT~~ilj~ak megfelelő diplomá~ kivánnak s~~!"~_~_jL....----______

.

.~- ___

,._ .. "_ . . . _~~_.

l~.

.

területen "önoélu" tanulmányokat kivánnak folytatni. (Nem vitás azonban, hogy ezek esetében"a méltánylandó egyéni érdekek, a konkrét munkahelyi-vállalati érdekek és az össztársa, ""~'~"' ...

~~'---

rutinnal nem

a

lé-·

.._ . . . . . "~_~

ni, továbbá azok számára is, akik - szakmájuk, hivat ásuk megtartása mellett - más szak,

a

lllég nem

okok:(a továbbtan~ásukat korábban akadályozÓ \ ~zociális problémák, családi körUlmények,

intenz.ivebb t9J1UJ.m.an:vo!car

nyegesen

év, 11 közlekedési lehetfí!3égektöl tU~;;g(}(m

vezni (pl.

kombiná.1ása. \'szendvics-.rendszerijlf oktatás ~ hosszabb

.

dalmi, munkaerő-gazdálkodási 'érdekek a jövóoen is összeütközésbe kerUlhetnek egymással.) .

Ugyanakkor viszont

ft

Az esti' és levelező oktatás funkcióinak távlati átalakulása - figyelembe véve a képzés jelenlegi problémáit 'is, - j'elept5s struktu;áUs'változtatásokat igényel (kUl6nösen a leo

I

"---'~'~-~--"--

változatos;

---1'--+'~-

- - - .... - , - _ . .

velező oktatás ter'én).

'

forrn'Úkat kell Idalakitard. elem.zéE:lt

tóriurni

nyos-technikai forradalom igényel - mint hangsulyoztuk -, a képzés 'hatékonyságának fokozáir

Köztudomásu, hogy a levelező oktatás (az esti oktatás helyzete több vonatkozásban

lában kisebb értékii. Ezt érthetőv~ teszi a hallgatók zömének - a felvételi pontszámokban is tükröződő - kevesebb átlagos tudása, a nappali tagozatéhoz képest lényegesen kisebb óra-

il

",,>:il",U::,lU

11]11n.1([1

e két tipusa között az esti

Bizonyos mérvli dUferenciá.lást a

feltételel részben rná,t most is I:,lzto-

el kellene végezni; itt az intenzivebb képzés sithat6k.

Az esti és levelező oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában - IDjnt ,n'l~,J lná.r"

lényegesen kedvez[)bb) jelenleg sulyos problémákkal kUszködik,17 a képzés, az oklevél csak formálisan egyenérték ü a nappali tagozati képzéssel és diplomával, a ,valóságban annál álta-

és az önálló>

szemináriumi)

A fejlődés követelményei, a fejlett szocialista társadalom szUkségletei, a tudomá. sát, szinvqnalának lényeges emelését állitják előtérbe:

stb,) -, általában

az

előiőek

során utaltam - a

- foglalkoztató vállalatok;

növekvő

mértéliben vesznek

ami több

elő

részt a

fogja rnozditani a

ered ményességét.

számu - -. és többnyire annál alacsonyabb szinvonalu - oktatás és az egyéni tanulásra fordítható idő jóval csekélyebb mértéke, amely hátrányokat a hallgatók mintegy 65 %-a esetében az egy',

é~el hossz..~~_? tanulmányi idő ( a pedagógusképző ,intézményekhen ugyanis - a~elyek­

ben a levelez8' hallgatók 35.30 %-a tanul - a képzési idő a nappali t~gozatéval azonos) korántsem ellensulyozhat.

A felsőoktatás távlati továbbfejlesztésének alapvet'ő célkiWzései, elsősorban a

,.

A jöv8'ben a minőségi követelmények fokozódása és a levelező oktatás' jelenlegi

zés hatékonysága fokoz á.s án ak , színvonala növelés ének követelményei

fl.

fels30ktatási intézményrendszer - elözőek során vázolt: ,- széttagoltságá.nal;; mérséklését,

helyzete, szinvonala közti ellentmondás ezért nyilvánvalóan növekedni fog és ez szUkségszerüvé teszi a levelező tagozaton folyó képzés hatékony s ágának , szinvonalának számottevő emelését,a megszerezhető képesités tényleges egyenértékUségének biztositását és ennek érdeké-

Milyen lehetőségek vannak a közeljövőben a felsőoktatá,s zonyos mérvU

csÖ!\:j!{e]at€~serre?

ben: megfeleig str~turáÜs változtatások -végrehajtását. .Az intézmények' {a 'székhelyen levő 55 intézmény' j

Ennek során a teendó~et differenciáltan kell meghatározni. Azon levelezo hallgatók 17 A " N Z esti és levelezo oktatás helyzete és fejlesztésének lehetoségei. Kutatási. bes.z,ámo16. (FPK, Bp, 1973.)

az i.ntéZfl"lény

vul InUködő9 gyakorlaHlag önálló 15 kar} szl1ma n8tH MegszUnt ugyan a Gépészeti Techniku.m, ugyanakkor azonban ,az

Intézet keretéhen az EgészségUgyi Fői.skolai Kal'"

Távközlési MUBzaki Főiskola Győrbe történ6' leköltözésével az edcHg 'i::::\zeg'!8cu:m

34

35

ben,

és a statisztn~ai feldolgozás során főiskolai karnak tekintett - Vasuti Közlekedési Tagozat • .__ ..._" .. _- --, ?

strukturája távlati továbbfejlesztésének egyik

._--~.~_

is

az intézménY,székhelyén

fog

müködni. A hajduböszörményi űvónóKépzo Intézetet -

.a BessenyeI• Gy'orgy .. Tanar " l'<:epzo -' Fo'''t >!.'IKül", a" azern·""z,,,~ . t;ha •.. "'-' ,,"~n' ~.~ lJ'

o1

1

t,.:.'",....r. t'OZ<>_R for""lális -<'_.. u

felsőoktatás' szétforgácsoltságából következő hátrányok megszUntetése, a képzés hatékony-

voltának felismeré ..

ságának növelése, a rendelkezésre álló kapacitás optimális felhasználásának előmozditása

sével - önálló intézménnyé nyilvánitották,

érde,k~,?~n_ az egy városban I ill. körzetben müködő felsőoktatási intézmények intenziv o1.1:a-

tási-tudományos egyttttmüködésének megvalósitását.

Igy az önálló intézmények szá,ma 56--ra nOt az intézmény ~zékhelyén kivlil mUködő karol< száma 13-r"l:i~ csök.l(en.

Ugyancsak nagy jelentőségü'

'7

•

mint azt legjobban

Novoszibirszk-Akagyemgorod

példáján láthatjuk - a felsőoktatási intézmények és a tudományos kutat6intézete!c szoros re~

Nagyobb mértékben csökken viszont a kihelye'[,8tt tagozatok száma. MegszUnt a Vegyipari Gépészeti Technikum budapesti kihelyezett tag;ozata és a Szombathelyi. Tanárképző Főiskolaszer~'ezésével az eddig:! kiholyezett tagozat, a tanitók.épzo intézetek főiskolává válásával pedig a eddig is a megfelelő tanitókép'zI) intézetek keretében mUki:5dő hH,iY1n!"\lr'~Y"7 fl"·f 1"'-' ... n szünnek (minthogy az 1973. évi ~24,. tyr" a i;arn't-'1'" tH.ep7.0 '0181<::0 a'.

fő irányát Zibolen Endre jelölte meg: 18 a

gicmális kooperációjának megteremté~e. (Itt emlitendő meg egy~?ként, hogy. a kutatóintézetek hálózatát ugyancsak a széttagoltság jellemzi: jelenleg. 129 .kutatóintézet müködik és ezek \

.

'

31,8 %-ának 25-nel kevesebb tudományos munkatársa van csak.)

N .,

;

A felsőoktatási intézmények egymásközti, valamint a' felsőokt~tási intézmények

1

és a kutatóintézetek együttmüködése kiterjedne mind az o~tató-nevelő, mind a tudományos munkára, ,biztositva a meglevő kapacitás (személyi feltételek, labOratóriumok, müszerek" könyvtárak) optimális és a változó szükE1égleteknek megfelelő rugalmas felhasználását, az oktatás és a tudományos kutatás szinvonalának gyorsabb emelését, a képzésben jelenleg mutatkozó szakmai "beszükülés" megszÜlltetését,az egyes tudo~.fÍ:~Y!3zakok

integrálódásának erő...

södését. a határterületi képzés lényeges bővitését, a folyamatos továbbképzés feladatainak hatékonyabb ellátását, a tudományos utánpótlás eredményesebb nevelését.

A fentiek szerint tehát a ténylegesen ()nállóan mUködő felsőoktatási intézmények Több képzési ágban - igy különösen a természettudományi, müszaki,mezőgazda­

száma lényegében nem változik ('10 helyett. 69 11ltéz.mény lesz)? és ezért a felsőoktatás SZ!3t·,

sá$~ "és l:<özgazdasági felsőoktatásban-:. ~zámottevő .előrehala~ástJeh~~ne. e\~~t_a f.E:l!~~oJ~ti-­

tagoltságának problémája továbbra is

tási int'ézményeknek anagyüzemekkel, vállalatokkal, állami gazdaságokkal, termelöszövet-' E probléma megoldása

nehéz feladat, A :rnél'eténél fogva sem eléggé teljesitö'-nE!111 lebecsülendő

felsőoktatás terUleti megoszlása terén meg;lévő aránytalanságokat, és az sem hagyható fi-

feladatain tulmenően jelentős közn:üivelődési funkciót is betültenek. egyesHése

köctö intézmények Usszevonása (nero

I

fl

ine fokozottabb

.-

111.8.S;

haném' l!összeköltöztetése") igen

jáThBtóbb utját és egyben a magy3r felső'oktatás

mértékben kihasználni.

lehet meghatározni, eZ.a következő évek kutatásainak egyik központi feladata. ,

A má.s városokban mU-

A fejlŐdés utja .a toyábbiakban valószinüleg az lesz,' hogy e kooperáció elmélyité~ . sével fokozatosan - a bulgáriai megold ás hoz hasonlóan - regionális jelleg ü oktató:"'tudomáq:vos

..;; E pl~obléma megoldásá.nak

!l nagyobb kórházakkal való egyUttmüködéserősitésében.rejl9' tartalékokat lehet-

E regionális kooperáció modellterveit, kereteit, formáit ma még konkréten nem

szakképzés

es l1e:m kevésbé nagy szubjektiv akadályoldi:'al járna,

nagy költségekkel ,objektiv

mek ~setébel?-

gyakorlati

nehézségek mellett - az I. részben ls:mertetett BdatokbóI kijvetkezően - tovább mélyitené a

gyelmen kivlil , hogy a kis hallgatólétBzámu vidéki felsőoJ3;tatási intézményel~

kezetekkel való intézM.ényes kapcsolatainak fejlesztése r.éyéh is. Az orvostudományi egyete-

-------18

' . .' Zíbolen Endre: Egyetemeink és főiskoláink terUleti megoszlása. (Népszabadság, 1972. febr. 23,); Felsőoktatási intézményeink területi eloszlásának és az intézmt)nyközi re'" '---gbmális egyUttmUködés feltétele inek vizsgálata. Ideiglenes terv. (Kézirat.)

36 37

központok fognak kialakulni, az egyes felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerve-

sőt a századforduló' utáni évtized követelményeit ·kell szem előtt tartani. -....'

""

. . '

zeti önállóságának fenntartásával. Igy most, a munkaerő-struktura és a foglalkoztatottság jelenlegi helyzetének

E' megoldás nem zárja ki egyes esetekben intézmények, szakok összevonását, megszüntetését vagy uj intézmények, szakok szervezését -' az oktató-tudományos központok ru-

elemzése, a' munkaerő-struktura távlati tervezésének edd'ig1 eredményei és a fejlŐdés nemzetközi tendenciáinak tanulmányozása alapján 19 csak néhány megállapitást tehetünk.

galmas keretei azonban általában lehetővé fogják tenni a fejlŐdéshez, a módosuló igényekhez nagl'obb szervezeti változások nélkül történő alkalmazkodást, a képzés megfelelő szinvonalának és a gazdaságossági követelményelmek egyidejU biztositása mellett.

Általánosságban, a felsőoktatás egészét tekintve, ugy tUnik, hogy a következő 20-25 évben lényeges mennyiségi változások nem várhatók. Néhány képzési ágban azonban a jelenlegi keretek módositása látszik szükségesnek.

A regionális kooperáció elmélyitése, az oktató-tudományos központok kialakítása kedvező feltételeket teremtene a felsőoktatás területi megoszlásában mutatkozó aránytalan-

A képzési előirányzatok kisebb mérvü csökkentése lenne indokolt a müszaki felsőoktatás terUletén I mind a mérnökképzésben , mind pedig -, a későbbiek során - kUlönösen

ságok mérséklésére is~

az üzemmérnökképzésben. Jelentősebb' arányu csökkentés szükséges viszont -:, mindkét szinArra törekedni, hogy valamennyi körzetben' valamennyi k,épzési ág képviselve legyen - hazánk méreteire, a tényleges szakemberszUkségletre, valamint a feisőoktatási intézményrends'zer' 'jelenlegi~zéttaioltságára' t~kint~ttel ~~t~ljes~n irre-:his-kivfuu3ágllenne. Ugy gondo"

"

.

.

.

-

.'

lom azonban, hogy a távlati szakemberszükségleti prognózisokat is figyelembe véve egyes

ten - a mezőg'azdasági felsőoktatás területén. Az ily módon felszaQaduló képzési kapacitást elsősorban

a szakiránynak megfelelő "félfelsőfoku" oktatás, ill. a szilkségletekhez!. és a le-

hetőségekhez képest a regionális kooperáciÓ keretében megvalósitandó képzés (pl. fiz-ika-müszaki

ismeretek, biológia~ mez 5gazd as ági ismeretek szakos tanárképzés~ céljaira lehetne felhasznáinC

aránytalanságok mérséklését (elsősorban a közgazdászképzés és az egészségügyi felsőokta­ Ugyanakkor növelni kellene mindkét szinten a közgazdasági, a főiskolai szintü

tás terén) vizsgálat tárgyává kellene tenni.

egészségügyi és A fenti strukturális átalakulás során a hangsulyt a tartalmi kérdésekre, az oktató és kutatómunka terén való egyilttmüködésre kell majd helyezni -

jogi-igazgatási képzés, valamint a humán végzettségil szakemberek kép-

zésének volumenét.

a szervezeti integráA bölcsészkari végzettségU szakemberek képzési előirányzatának felemelés ével

ció enélkül többé-kevésbé formális lenne..

kapcsolatban egyrészt a szociológia és pszichológia szakos képzés fontosságára szeretnék utalni (emlékeztetve arra, hogy a termelőerők fogalmába <, az ember is" beletartozik, a maga 7. A felsőoktatás helyes arányainak megteremtése A

felsőoktatás jövő

strukturájának kialakitása szempontjából rendkivUl fontos fel-

adatot jelent az egyes képzési ágak és színtek közt! helyes arányok megállapítása. E feladat elvégzésének nélkülÖzhetetlen feltétele a munkaerő-struktura és a munkaerő-szükséglet nagy távlatu terveinek kidolgozása. A hosszut~vu tervezés alapvető problémá-

ja viszont az, hogy a hosszutávu terv - amelynek munkálatai most folynak - 15 évre (1976-1990) terjed, és a munkaerő-struktura távlati tervezése a század utolsó évtizede vonatkozásában csak a fejlÖdés fő tendenciáit, a munkaerő-struktura fő arányait, a képzés volumenének nagyságrendjét megjelölő kitekin té sre korlátozódik, Ugyanakkor a felsőoktatás struktur.ájának távlati továbbfejlesztésével kapcsolatos munkálatok során már a 90-es évek,

38

munkaerejével, tudásával. munkatapasztalataival. .. ), más:rés~t viszont általában a human szakképzettségil - magyar, történelem, modern idegen nyelv stb szakos - szakemberek fokozottabb szerepére a közmüvelődés, a kulturális élet terilletén a növekvő szabad idő körillményei között erősödő müvelődési igények kielégítésében. A fenti képzési

ágak felvételi keretszámainak a távlati gazdasági-társa,dalmi

s,zükségleteknek megfelelő emelése egyuttal jelentős mértékben hozzá 'fog ma1d járulni a 19 Lásd az Országos Tervhivatal Pénzügyi Főosztálya által összeállitott Tájékoztató a népgazdaság 1970-1985 évi munkaerö":állománya szakképzettség és 'iskolázottsági strukturájának alakulásáról c. tanulmányt. (Bp. i-97,f. márciUS) E tanulmány rendelkezésemre bocsátásáért az Országos Tervhivatal Pénzügyi Főosztályának köszönetemet fejezem ki.

39

fels8'óktatási intézményekb~ történ8' jelentkezések és a felvételi lehetőségek közti arány-

tal arra is, hogy a képzés _alapvet5en nappali tagozat! oktatás keretében történjék

talanságok csökkentéséhez, minthogy - mint az I. részben láttuk .... éppen ezeken a terme-

hogy a megfelelo

7

mint-

szinvonal~ gyakorlati képzés biztositása levelező uton nem lehetséges.

teken a legnagyobb (a mUvészeti főiskolák után) a tuljelentkezés. Természetesen ez még neI? fogja jelenteni a távlati szakemberszükségleten alapuló felvételi előirányzatok és' a »továbbtanulási igények közti ellentmondás és az ezekből -következő társadalmi fesziiltség~~~g_s~~tetését, és

ezért eprobléma további alapos és sokoldalu tanulmányozást igényel.

-~-_.,._._-_ . • • • . . • •

"

-

-

• • .".-

••. - - . - - . - . _ _ • _ _ _ _ _ _ _ • • _ _ _ _ _ ~ _ _ • _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _

____

_____

0_'-

_

_

__

_

_

__________ ••

A tudományos-.technikai fejlődés folyamán egyes tudományágak

9

szakterUletek nö-

velnrő jelentőségre tesznek szert~ és uj tudományágak, -felsőfoku végzettséget igénylő szak-

mák jönnek létre. Ez a felsöoktatással szemben is nyilvánvalóan uj kö~etelményeket vet fel.

_ _ --:-_ _ _

Ezzel kapcsolatban - természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül - különösen A pedagógusképzés távlati előirányzatait a kialakitand,ó uj iskolarendszer ismeretében lehet csak megállapitani. A demográfiai helyzet alakulását és á pedagógusellátottság

az automatizálás, elektronika, kibernetika, biológia, környezetvédelem. rends zertervez és

7

szervezéstudomány és ergonómia fontosságára utalunk.

helyzetét figyelembe véve azonban valószinUnek kell tartanunk, hogy a felsofoku óvónőképzés és ki.ilönösen a tanitóképzés jelenlegi előirányzatai elmaradnak a sziikségletek mögött.

További, tanulmányozást igényel az a kérdés, ,hogy a nemzetközi

kooperáci~,,_ki­

szélesedése, elsősorban a szocialista világrendszereh beli.ili integráció erősödése milyen A jelenleg mutatkozó tailitóhiány els()sor~an annak következm'énye, hogy mig R ped3gógusok valamennyi egyéb kategóriájának (óvónő, általános iskolai tanár, középiskolai tanár) létszáma HZ elmult 'időszflkban jelentos~n emelkedett, addig a' tanítók száma 1963-1973 között 4367 f()vel csökkent. Ez több tényez()vel fiiggött össze:

konzekvenciákkal jár a felsőoktatás', a. szakE)mberképzés számára. Ez mind a képzés ösz-

- a tanitóképz8' intézetek hallgatólétszáma a 60 -as évek végéig fokozatosan csökkent, és csak 1972-ben érte el ujra az 1963-as szintet (majd 1973-ban azt meg is haladta);

konyabb képzésének és akUlföldön (elsgsorban a fejlődő országokban) munkát vállaló magyar

szehangolásának, mind pedig magából az integrációból következo sz-akemberszükségletnek az elemzését kivánja, de vizsgálat tárgyává kellene tenni a külkereskedelmi képzés, az in-tenziv nyelvoktatás és idegen nyelv szakos szakemberképzés, a külföldi ösztöndijasok haté-

szak.emberek alaposabb felkészitésének kérdéseit is.

- az általános iskolai tanárhiány csökkentése céljából hosszu évek ig jelent()s számban tanitókat irányitottak át a felső tagozatra; - a 60-as évek második felében - a sziikséges előrelátás hiányában - indokolatlanul nagy számu általános iskolai pedagógust nyugdijaztak (1965-1969 között 5762 f8't). A ~ziikségletek mögött elmaradó képzési eloirányzatok az óvónóicépzés esetében a7 1972-ben átmeneti jelleggel bevezetett középfoku óvónóKépzésnek a kivánatosnál hosszabb ideig tartó fenntartását, a tanitóképzés esetében pedig a képesités nélkiili pedagógusok további alkalmazását jelentené. Az elóobi következtében az óvóda iskolaelóKészité) feladatait _

BefejezésUl ismételten hangsulyozni szeretném azt, hogy a kutatások jelenlegi szakaszában a felsőoktatás távlati strukturális továbbfejlesztésével összefüggg kérdések mélyebb elemzését nem tiizhetflem ki célul, csak azok megközelitését, vázlatos átte-kintését, elsgsorban a további kutatások, viták elősegitése érdekében.

és ennek soráJ.1 elsosorban a kedvezőtlenebb köri.ilmények között élő gyermekek iskolai munkájának megalapozását - csak korlá~oz.ottabb mértékben tudja teljesiteni, mig az utóbbi gátolja az iskolai oktató-neveI5munI{a szinvonalának emelését" akadályozza a pedagógus pálya, a pedagógus hivatás társadalmi megbecsi.ilését, és magukra a - feladataiknak töbhnyire lelkiismeretesen megfelelni igyekvő - képesités nélkUli nevel~kre is rendkiviil sulyos terheket hárit. Ezért az óvónőképzés és a tanitóképzés előir'nyzatait a' tényleges szükségleteknek

megfelelően kelleni.,::,'a szUkséges kapacitás biztositásával - megállapitani, törekedve egyut-

40

41

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK

43

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMA INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT FŐISKOL.ÁK

EGYETEMEK székhelyén INTÉZMÉNYCSOPORT

Z

til

c
Em

't'dtil N N

m

00 ul

:0

9

karainak

-

Müszaki

3

10

-

Élelmiszer- és f agazdasági

6

9

1

Orvostudományi Művészeti

Testnevelési Tanárképző Tanítóképző

,

Ovónó'képző

3

1

Közgazdasági

01

egye- \ főiskoterni lai

:

Egyéb 7) ÖSSZESEN

kihelyezett tagozatainak

(1\

S

Z

Z

til

00

f8'iskol,.:t kal rainak

't'd til 1'1 N 00

00 ul

:0

4

7

-

-

18

38

-

1

-

-

-

1

3

1

7

26)

-

5

24

intézete inek

til

kihelyezett tagozatainak • száma

SUl

miiködő

mm

intéze-: t Jk 1)

ul

:0

-

-,

-

2

-

75}

-

-

-

25)

1

-

2'.--

-

-

U , -

22

13 13

1 3

32

3

1

17

-

9

14

4

7

-

4

4

5

\1 15

1

-

i5

\2,

3

3

3

3

1

-

l

1

-

13

4

55

83

40

3

!13

3

9

9

JI'

-

8

9

9

-

'9

4

1

-

-

-

4

-

-

5

-

4)

3)

2)

-

1

'5

ÖSSZESEN

-

-

-

Felsöoktatási int_éz mények száma

-

1

1

4

képző

(1\

't'dtil 1'1 N

5

1

10

iai karainak

kihelyezett tagozatainak

-

:4

-.

-

óvónő-

-

4

-

-

5 12 5 )

. 3

-

_..

3 85)

-

főisko-

száma

·s záma

4

Tudományegyetemi

>I:-

egyeterni kara\nak .. l

székhelyén kivill

székhelyén

székhelyén kivill

INTÉZETEK székheszékhe- lyén lyén kivül

I I

...

Megjegyzések:

1)

Egykal."u intézmények a karok számában is szerepelnek.

2) Önálló intézmények 'sZ:{Díá; 3) Székhelyen levő intézmények, karok száma összesen. 4) Székhelyen kivüli karok, intézetek, kihelyezett tagozatok száma összesen,

Főiskola Gépjármü-közlekedési Tagozatát, Távközlési Tagozatát és Vasuti Közlekedési Tagozatát is főiskolai karnak tekintve. A mUszaki f5iskolák kategóriájában szerepel a megszÜDő Vegyipari Gépészeti Technikum és kihelyezett tagozata is.

5) A Közlekedési és Távközlési Mliszaki

;) EbbÖl 1 egyetemi

főiskolai

kar kihelyezett tagozata.

) Mozgássérültek Neveló'képző és Nevelőintézete (a további akban! Ml'i'NI).

;

3.' A UALLGAl'óK SZÁMA ÉS %-OS ARÁNYA KÉPZÉSI ÁG ANKÉNT

Ja

CI')

t-'<:/4

C'I1 c"'1

.-I

~

~

I.t')

'
l:-

~

cd
.. ..

.-I

o

r:....

tn

iQ

..

0;:-4

'>1l

Q)

c.o

to

.-I

~,

y-4

....

Q)

'>1l

c.o

aj

....t

LQ

~

.-I

.

00

~

o

'>1l 10

c\1

,.....j

r:-

oc>

G'1

c\)

o

cv)

ó

o

o o" o

I

iif.! lS! 00 tr.I

..

=0

'
00

00

.'C\"J

c.o

iSI

JIi

'<:Il

10

-.:tI

c"'1

00

,.....j

G'1

,.....j

00

C'\I

c;)

'<;fi M

o

'
00

00

,.....j

M

co

ti:)

M

.-I

Q)

CI')

~ co

00

CI')

10

o')

10

cn

~

r:-

M

I:-

....~

CI')

(,'\J

C'\I

LQ

CT:)

....

.... r:-

o

c\) c\)

c"'1

al

(,'\J (,'\J

hl

M

00

.C»

Taná.ri szakcsoportok l} Nem taná.ri szakok 2 f ; I. EGYÜTT

.~

cd

6'

'C\"J

r:-

ed

C'\I

J.t

N P;J

~

H

-+-> ed

t>-

rX:J

...........bD

~ I

t-I

ed

~

.cl

00 f;I;l

t--

~

r;V;J

ul

00

'<;fi

o

o')

l:-

c;)

,.....j

O

\0

!".il

Q)

c\)

....G'1

(J)

t-

o

....

I

LQ

~. '>1l

(,'\J

,;

~ o')

(,'\J

ó

~

~

~

r:tÖ

M

Ö

ÖSSZESEN

o ....

f--

(programozó matematikus szak)

n.

ed

EI

co

tn

"'d4

t-

o

ll)

,.....j

tn

tn

10

00

II.l

~

to

C'\I

u)

iSI

00

Q)

"'dl

r:-

IO

00

t0-

M

C'\I

00

co

10

I

00

c\1 -.;tl

CI')

~

cv)

"'dl

.-t

!

"'dl Q)

CT:)

.-t

'<:tI

o

co

c\)

c\1

FE LSŐOKT A TAS····· -.... - .. -----

to

.:. 00

(,'\J

m

cd

tD

fI.l

a:.-

tn

'>1l

ri

~

m

tn

lQ

tn

(O~

CT:)

....M

M

.....

a:.-

t(,)

LQ

00

r:-

C'\I

Q)

o

00

cv)

t(,)

r:-

LQ

....

G'1

o

Q)

C'\I

O

t(,)

cv)

o o

c\1

r:-

00

M

~

ri

o

-

Egyetemi közgazdál:lzképzés Általános közgazdasági, termelési és kereskedelmi szakok hl Tanári Bzakcsoportok ÖSSZESEN

o

o ....

~.

709 1 251

3 259 2 029

4,14 1,27

1,94 3,42

3,32 2,07

3 328

1 960

5 288

5,41

5,36

5,39

2 051 968

385 431

2 436 2 399 .

3,33 3,20

1,05 1,18

2,48 2,45

4 019

816

4 835

'6,53

2,23

4,93

317

0,51

0,00

0,32

4 335

817

5 11'2

7,04

2,23

5,25

i.?~, 169

2 079

4 24~

3,53

5,68

4,33

2 386 273 3 )

1 725

4 III 273 3 )

3,88 0,44

4,72

4,19 0,28

2 65.9

1 725

4 384

4,32

4,72

4,47

2 061

3 063

5 124

3,35

8,37

5,22

4 720

4 788

9 508

7,67

13,09

9,69

6,02

2,98

4,89

316

I,

2.

Főiskolai Uzemgazdászké2Zés,"

~

IV. EGYÜTT ed

El 'C\"J

c\l

Q)

co')

ISI fI.l

00

10

m

co m

ri

co

to

c\l

V.

o

c\1

G'1

o

cv)

co')

t(,)

cv)

tn

c\1

N

Q)

00

t(,)

tn

t-

co

o

t-

ri

t-

00

o

t-

M ~

o o

ri

co

00

ri

to

(,'\J

t(,)cv)

....

o')

ri

'<14

t-

c\1

1.

m

tO

....

.....

co

.....ul Ö

a

~ II

,l. il!

~

o

....cd "o

tl:4 O

....

tl!

~O '<-l

t'I.l c,)

El

~

~

~

cl)

'17:<1

6'(J)0

N '17:<1

..... ~

~

~

t-I

..!lf: Q)

S

cl)

~

.§ ]

El ....00 o ~o

El Q)

-g ..... ...,

.§ - oEl "t::l

~

(J)

Q)

"c

ed

'"o ISI ed

ISI

ISI

ISI

hl)

M

~ ~

cl)

...-I

N

fil

::;:1

~

cl

J.t cd

cd

....J.t

.SJ.t

(J)~

ISI

(J)

] .....00

~o

'+-<

'I!

ISI t:f.l ::;:1

,~

.....

(J)

.....

'I(J)

......

>. ..... o

,§

Ei

o

"8

t 'ct!

J.t bD


I

~

b.OfI.l

'ct! ..... t:f.l ~o

ed '<-l '"o .....

~ ~~ ISI

3.

~

'<-l

\(J)

..... J;! ~ ed

fI.l \Q)

a .s

El

Q)

-+->

ed

. cl)

~ ...... d (J)

....>.

o .!:.d .....fI.l

.§ ~o Elo '<-l ..... -I->

'g -+-> fI.l

o

46

cl)

N

00

\Q)

>

~

...-I

j

....fI.l

~o

~

'00 .Cl) .-4

d

..!lf: Q)

...-I

~

.....

\Q)

~ fI.l

~o

.....

1:0 ISI

o..

ISI

~

.S ~o

ISI

(J)

fI.l

.S

N

f.Q

Q)

00

EI

I ro ~o

ISI

J.t

§

§ 'o

f--t

E--!

O)

~

-I->

fI.l

~

'ed

~

E-i

ISI

ra::!

,O) -I->

Q.

,O)

~

'6

..o \Q) ~

r&I

:0

4.

iC-' ~

ISI

Q)

l>

'Cl)

~

~

~ ..!é 'o

cl)

z

~

~

bO cd

Q)

>

~

\Q) Q)

;S

*

Mezéígazdasági gél2é~zml 'nöki, mezőgazdas!gi gépészeti Uzemmérnöki képzés al Mezőgazdasági gépészmérnöki szak hl Mezéígazdasági gépészeti Uzemmérnöki szak ErősáramuvfUamosmérnöki v1l1amoai[!ari Uzemmérnöki ké~zés al Erősáramu villamos mérnöki szakok. hl Erősáramu villamos ipari I1zemmérnöki azakok

ÖSSZESEN

6rl

o)

~~ or: Cl).

.e-

~

Gépészmérnöki I gépipari Uz em mérnöki és szaktechnikusi képzés -al Gépészmérnöki szakok hl Gépipari Uzemmérnöki és szaktechnikusi szakok

ÖSSZESEN

ISI

~ ....EI .~ J.to a ed -~ ~ ..... ed ~ t:f.l

(J)

g ~ ~ fI.l ~ >. ed ed (l,)

~

cl)

~

2,

....

.....

..... El cl)

cl)

~ .-.

~

.~....fI.l ~o

~ fI.l

O

E-i

,(J)

~

[:-t.

t:f.l

MÜSZAKI FELSŐOKTATÁS

ÖSSZESEN

co) Q)

J.t cd

~

2, 550 778

al

s..

~

-

IV. KÖZGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS 1.

~

EGYÜTT

If>

c\:

>, .§

Al

ÖSSZES

tagozatos hallgatÓk %-os aránya

III. ÁLLAM- ÉS :JOGTUDOMÁNYi'

00 00

i-


.,

Esti-

levelező

2. F öiskola( sg;lnt!Lkéez.éB-.

co')

H

I

~

!. EgyetemI képzés al Tanári szakcBoportok bl Nem tan~I!j szakok

o o

I

G'1

co co

tÖ

....t

.,

I

'C\"J

-

Nappali

ÖSSZES

TERMÉSZETTUDOM..Á.NYI FE~~ŐOKTATÁs' .____ .... __ .. -_"0 ______ ,_ _ _ _ .... __

'!--

~O

Esti-

levelező

I. BÖLCSÉSZETTUDQMANYI FELSŐOKTATÁS

cd

El

I

tagozatos hallgatók száma

M

~

~

Nappali KÉPZÉSI' ÁG

GIengeáramu villamos mérnöki. vUlamosiRari Uzemmérnöki kéQzés al Gyengeáramu villamos mérnöki szakok bl Gyengeáramu villamosipari Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

5,

Veg:yészmérnöki veg;yil2ari I1zemmérnöki kél2zés al Vegyészmérnöki szakok bl Vegyipari I1zemmérnöki szakok ÖSSZESEN

3 703

091 4 )

4 794 4) 5 420 4 )

2 552

2 868 4 )

4,15

7,84

5,52

6 255

3 959

10 214

10,17

10,82

10,41

700

227

927

1,14

0,62

0,94

707

466

173

1,15

1,27

1,20

l 407

693

2 100

2,29

1,89

2,14

747

118

865

1,21

0,32

0,88

844

495

339

1,37

• 1,36

1,37

1 591

613

2 204

2,58

1,6'8

2,25

1 576

416

1 992

2,56

1,14

2,03

-.

1 484 3 060

1 444

2 928

2,41

3,95

2,98

1 860

4 920

4,97

'" 5,09

5.01

1 523 4 ). 486 4 )

1,67 0,67

1,36 0,20

1,55 0,50

2,34

1,56

:-2,05

1 027 4 ) 413 4 )

496 73

1 440

569

-t,

2'009-

l

I

I .~

) :,1 ;,11

1

3,

A HALLGATÓK SZÁMA ÉS %-OS ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGANKÉNT (folytatás) Nappali KÉPZÉSI ÁG

I

Esti-

levelező

ÖSSZES

tagozatos

Nappali

7, Kobómérnöki. kobó- és fémipari Uzemmérnöki képzés al Kohómérnöki szakok bl Kobó- és fémipari Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

levelező

ÖSSZES

N@Ppal1 KÉPZÉSI

hallgatók %-os aránya

9, Épitőmérnöki,épitési és vizgazdálkodási üzemmérnljki képzés al Epitőmérnöki szakok bl Épitési és vizgazdálkodás! üzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN Közlekedésmérnöki, közlekedési ilzemmérnöki képzés al Közlekedésmérnöki szakok bl Közlekedési üzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

n.

Könnyüipari mérnÖki, üzemmérnöki képzés al Faipari mérnöki szak bl Könnyüipari üzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

12, Tal'tósitóipari-élelmiszeripari mérnöki, üzemmérnöki képzés al Tartósitóipari mérnöki szak bl TartósitÓipari-élelmiszeripari Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

13.

332

0,54

0·,34

orvoBkép~és

I

313 565

404

320 969

0.51 0,92

0,02 1,10.

0,33 0,99

878

411

289

1,43

1,12

1,32

814 603

1,04 1,38

0,47 2,06

0,83

7

643 848

171 755

491

926

2 417

2,42

2,53

1,63

2,46

164

379

1 543

1,89

1,04

1,57

808

488

1 296

1,31

1,33

1,32

1 972

867

2 839

3,20

2,37

2,89

Müszaki tanári szakok

ÖS8Z1~S

hallg atók %-os aránya

'VII. EGYÜTT

l, IparmUvészeti képzés

301

6301

10,24

6,42

774

774

1,26

0,79

7 983

7.983

306

306

0,50

10~

0,16 0,05 0,04

0,03

33 21 161

',o.t~5

__~03

0,16

142

0,17

. Q,09

0,15

12,97

MUvésztanári szakok Restaurátor szakok MUvészképző mesteriskola ÖSSZESEN

3, SZinház-,film- és televiziómUvészeti képzés

83

663

293

906

376

326 956 282

0,39 1,08 l, 47

0,23 0,80

0,33 0,98

bl 1,03

Egyetemi jellegü képzés - ebbö} mlivésztanárl, tanári szakok Föiskolai zene- és énektanáI\képzés

1,31

ÖSSZESEN VIII, EGYÜTT

ÖSSZESEN Kertészeti mérnöki, üzemmérnöki képzés al Kertészeti mérnöki szakok bl Kertészeti Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN Erdőmérnöki képzés

4.

Állatorvosképzés

5.

Mezőgazdasági tanár képzés

VI, E.GYÜTT

98 33 21

9

152

~

109

33

~21.

0,03 0·,02

392

392

0,64·

328

328

\ 0,53

0,33

458

458

0,74

0,47

850

850

l.aS

1 459

2,30

0,12

1,49

9,21

14,67

11,25

l 417

42

·0,40·

87

195

9

204

0,32

451

976

O,B5

0,02 1,23

0,21

525

0,99

IX. PEDAGÓGIAI

720

460

180

1,17

1,25

1,20

l. Általános iskolai tanárképzés

5 668

5 366

0,23

2. Tanitóképző intézeti képzés al Tanitói szak bl Népmüvelő-könyvtáros szak

2 697.

194

1 479 952

4 176 1 146

4,38 0,32

4,04 '2,60

4,25 1,17

2 891

2 431

5 322

4,70

6,64

5,42

l 126

2 094

3 220

1,8:3

5,72

3,28

305

20 418

325 470

0,50,'

0,,06

0,33

52

0,08

1,14

0,48

357

438

795

0,58

1,20

0,81

Gy6gypedllg6giat tanári szakok Konduktor szak

332

828

160 71

0,54 0,12

2,26

1,19

ÖSSZESEN

403

828

231

0,66

2,26

1,25

10 445

11 157

21 602

16,98

30,49

22, O~

61 534

36 588

98 122 .

100,00

100,00

100,00

223 4 )

223 4 )

0,36

FELSŐOKTATÁS

354 4 )

318

672 4 )

0,58

0,87

0,68

577

318

895 .

0,94

0,87

0,91

3. Ov6nó'képzés

1,19

4, Testnevelési flliskolat képzés al K;özépiskolai tanári szak bl Edz5i, sportszervezői szakok

534

634

1 168

0,87

1,73

ÖSSZESEN

"

032

'1 032

"C666 --

2 200

0,87

4,55

21 163

33 881

34,39

34,76

12 718

5. Speciális pedagógusképzés

2,82

al bl 34,53

IX. EGYÜTT

Mezőgazdasági mérnöki, üzemmérnöki

képzés al Agrármérnöki szakok bl Mezőgazdasági üzemmérnöki szakok

ú,:n

2. KépzőmUvészeti képzés

al bl cl

ORSZÁGOSAN

249 641

753 373

3 002 3 014

3,65 2,67

3,75

3,06. 3,07

890

2 126

6 016

6,32

5, B1

6,13

2,06

7l

X, PEDAGOGUSKÉPZÉS

--Az egyes képzési ágaknál feltuntetett pedag6gus ·szakok összesített adataF·.;;

al

A képzéSi ág %-t'iban

Bölcsészettudományi tanári szakcsoportok .

2 550 '

709

3 259

76,62

36,17

385

2 436

47,31

47,12

273

5,78

579 700

297 604

1304

0,94 1,14

1,65

0,89 1,33

279

901

2 180

2,08

2,46

2,22

II. l.

al

273

0,44

0,28

Természettudományt tanári 8zakcsoportok

2 051

IV. í.

bl

KBzgazdasági tanári ·szak..:, csoportok

273

273

876

0,81

510

510

0,·83

0,52

22

22

0,04

0,02

9 001

9,71

5 97,1

3 027

18

8,27

0,07

.ti

I, l,

9,17

49

..

--...

......

+-___~90~8~__________________~9_0~8__+-___1~._4~7________________0~,93

VI. MEZŐGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS

3,

Estilevelez()

~3:.~G=y=ó~gy=8=z=e=r=é=sz=k=é=p=z=éS~______________________

al

243

Mliszaki oktatói szaKok

V.EGYÜTT

2.

J

4, Zenemiivészeti képzés

ÖSSZESEN

l,

Nappali

tagozatos

tagoz atos hallgatók száma

a

2, Fogorvosképzés

ÖSSZESEN b

ÖSSZES

VIT. EGÉSZ~ÉGÜGYI FELSŐOKTATÁS

l, Általános

MUszaki pedagógusképzés

al

Esti-

.levelező

VIII, MUvÉSZETI FELSŐOKTATÁS

Epitészmérnöki szakok Épitőipari üzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

10,

1

""""~

332

kép~és

. Jú.

iG. ...

8, Épitészmérnök!, építőipar! Uzeminérnöki

al

-

% OS ABÁN~ ÜPZÉSI ÁGA NKÉ NT (folytatás)

,

tago z atos

hallgatók száma 6, Bányamérnöki képzés

I

3 • t A HALLGATÓK SZÁMA ÉS

Esti-

~

61,63

4'1',28

.

A HALLGATÓK SZÁMA ÉS %-OS ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGA NKÉNT ,(folytatás) Nappali KÉPZ ÉSI ÁG \

I

Estilevelez l)

ÖSSZES

tagozatos

Nappali

534

VI. 5. Mezl)gazdasági tanári 8zakok

22

vm. 2. a/ vm. 4. IX.1.

Képzl)mUvészeti tanári 8zakok

ZenemUvészeti tanári' szakok, Általános iskolai tanári szakcsoportok

IX.2.a/Tanitói szak IX. 3.

"

Ovónői

szak

IX. 4, a/ Középiskolai testnevel8 tanárt s,zak IX.5.

Gyógypedagógiai tanári, konduktor szakok

X. EGYttTT

Estilevelezl)

ÖSSZES

4, A

NŐHALLGATd'K

SZÁMA ÉS %-08 ; ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGANKÉNT

tagozatos

hallgatók száma

V ~3. MUs z aki tanári,
I

1 666

98

9

786

--'---

Nappali

"

~allgatók ar~ny~

a J~~~si

2 200

2,52

22

0,37

107

, 64,47

786

92,47

ág

%-ában

5 366

11 034

100,00

2 697

1 479

4 176

93,29

126

2 094

3 220

100,00

305

20

403

828

325

12 556

Nappali

EstiNappali ./ levelez8' tagozatos

,~-

ÖSSZES

-----

I,BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI

al

Tanári szakcsoportok Nem tanári szak(>~

2 020 508

471 642

2 491 l 150

6,93 1,74

5,49 2~53

79,22

66,43

3,95

65,30

51,32

76,43 56,68

2 528

113

3 641

8,67

6,85

8,02

75,96

56,79

68,85

1. Egyetemi képzés. a/ Tanári szakcsoportok hl Nem tanári szakok

1 465 662

200' .133

1 665

5,02 2,27

1,23

795

0,82

3,6.7 1,75

71,43 33,64

51,95 30,86

68,35 33,14

ÖSSZESEN

2 127

333

2 460

7,29

2,05

5,42

52,92

40,81

50,88

b/ 100,00

2,90

II, TERMÉSZETTUDOMÁNYI

FELSŐOKTATÁS

60,84 100,00

85,43

ÖSSZES

~FE'LS(5UKTATÁS

100,00

100, OO~ «

I

Estilevelez8'

nl)hallgatók áránya a nl)hallgatók országos a képzési ág hallgaroszámának %-ában létszámának % - ában

6,49 0,24

I

tagozatos

I

13,10

4,57

40,88

. 2. Főiskolai szintti képzés 1 231

100,00

100,00

100,00

(programozó matematikus szak)

200

200

0,69

333

2 660

.7,98

l 216

793

2 009

1 368

854

II., EGYÜTT

16 513

ÖSSZES

'nl>hallgatókszáma

I. EGyjjTT

5 668

I

Esti': levelez8'

tagozatos

KÉPZÉSI ÁG

--

1·

29 069

26,84

34,32

0,44

63,29

2,05

5,86

53,68

40,78

51,63

4,17

4,88

4,42

56,06

38,14

47,29

2 222 157 1 )

4,69

5,26

4,89 0,35

57,33 57,51

57,35

29,63 III. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI FELSŐOKTATÁS

I

J

63,09

IV. KÖZGAZDASÁGI FELSŐ­ OKTATÁS l, Egyetemi képzés

a/-Általános közgazdasági, termelési és kereskedelmi szakok b/ Tanári szakcsoportok ÖSSZESEN 2. Főiskolai képzés

Megjegyzések:

IV, EGYÜTT

1/ Ideértve az egyszakos tanárokat, valamint a történelem-ftlldrajz és

2/

a~

idegen nyelv-földrajz szakos hallgatókat is.

Ideszámttva azokat a hallgatókat is, akiknek egyik szakjuk nem tanári, a másik pedig bölcsészettudományi vagy természettudományt tanári szak.

3/ E szám tartalmazza a kémia-áruismeret szakon az I-V. éves, a tHbbt tanári szakon a II-V. éves hallgatók tény-

leges számát, valamint az utóbbi iszakokon az I. évesek esetében a ;;gadott keretszámot.

4/

és Uzemmérnöklik szétválás ár a csak a II, év után vagy a III. évfolyamon kerUI sor. az I-n .•

in.

~.~.r::. m. é;~

folyam vonatkozásában a mérnl:lk,lll.' .Uz.emmérnök~6z8k081 hallgat6k tlmyszáma helyett csak számitott adatok ( a BME Vegyészmérnlikl Karán 33 %-08, a NME Gépészmérnöki Karán 45 %-os, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen és a KerUiszeti E~etem Tartóa1tóiparf Karán pedig 40 %-os Uzemmérnl:lkf arány) közl:llhet8k

0,54

54,05 57,51

1 525

854

2 379

5,23

5,26

5,24

1471

863

3 334

5,04

11,47

7,34

71,37

60,82

65,0'7

2 996

2 717

5 713

10;27

16,73

12,58

63,47

56,75

60,09

1,58

0,57

12,42

8,43

11,51

49,,51

54,27

V. MÜSZAKI FELSŐOKTATÁS 1. Gépészmérnöki,gépipari üzemmérnöki és szaktechnikusi ké[!z~s

al GépészmérnBki szakok b/ Gépipari Uzemmérnöki és Bzaktechnikus i szakok

Azokon az egyetemeken, illetl)leg karokon (BME Vegyészmérnöki Kara, NME Gépészmérnöki Kara, Veszprémi Vegyipari Egyetem, Kertészeti Egyetem Tart6sit6ipari Kara), ahol a kétfokozatu képzés keretében a mérnl:Skök

157 1 )

ÖSSZESEN

460

922)

552 2 )

398

446 2 )

844 2 )

1,36

2,74

1,85

15,60

15,55

15,17

858

538

396

2,94

3,31

3,07

~3, 71

13,59

13,07

22

16

38

0,08

0,10

0,08

3,14

7.05

, 4,10

0,64

0,7'1

1,99

2,74

2,24

4,86

2. Mezőgazdasági gépészmérnöki, mező­

gazdasági gépészeti: üzemmérnö:ki képzés .

al

Mezőgazdasági 'gépészmérnliki szak , b/Mezőgazdasági gépészeti üzemmérnöki szak ÖSSZESEN

a

3

28

19

i

9

0,02

0,02

47'

0,10

0,12

,0,10

42

0,12

0,04

0,09

4,69

5,93

0,02',

3. Erősáramu villamos mérnöki, villa-

mosipari Uzemmérnöki képzés

Erősáramu viIlamosmérnöki . szakok b/Erlísáramu villamos ipari Uzemmérnöki szakok

al

ÖSSZESEN

35

7 -

58

54

112

0,20

0,33

0,25

6,87

10,91

8,36

93

61

154

0,32

0,37

0,34

5,85

9,95

6,9H

50

51

4, A NŐHALLGATÓK SZÁMA ÉS %-OS ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGANKÉNT(folytatás) I

Nappali

t levelező Esti-

ÖSSZES

, 'tag~zatos

KÉPZÉSI ÁG

4, A

I

Nappali

I''levelező Esti-

ÖSSZES

tagozatos

tagozatos

a nónallgatók országos számának %-ában

szakok

bl Gyengeáramu villamos iparI

.'

üzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

al

Vegyészmérnöki szakok Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

-6, Bányamérnöki kéQzés

\

ÖSSZESEN

szakok ÖSSZESEN

~3~

201

38

239

0,69

0,23

0,53

12,75

9,13

12,00

244

208

452

.0,83

1,28

0,99

16,,44

14,40

15,44

445

246

691

1,52

1,51

1,52

14,54

13,23

14,04.

Uzemmérnöki szakok ÖSSZESEN

szakok ÖSSZESEN

372 2 ) 244 2 )

246 32

618 2 ) 276 2 )

1, ?7 0,84

1,51 0,20

1,36 0,61

36,22 59,08

49,60 43,84

40,58 56,79

616

278

894

2,11

1,71

1,97

42,78·

48,86

44,50

50

-

50

0,17

-

0,11

15,06

-

15,06

,

al

MUszaki tanári Bzakók

al

bl

ÖSSZESEN

-

66

92

57

149

158

57

215

66

225

46

-

0,15

0,31

0,35

0,32

16,28

14~.11

15,38

0,54

0,35

0,47

18,00

13,87

16,68

0,23

21,09

-

20,63

271

0,77

0,28

0,60

34,99

26,90

33,29

310

207

517

1,06

1,28

1,14

36,56

27,42

32,25

535

253

788

1,83

1,56

1,74

35,88

27,32

32,60

mérnöki szak

ÖSSZESEN

nőhallgat6k

aránya a képzési ág cJ:all~tólétszámának an

p-(

MUszaki oktatói szakok

361

0,72

0,93

0,80

39,14

23,97

30,91

209

288

497

0,72

1,77

1,10

39,14

17,29

22,59

4 356

2 264

6 620

14,93

13,94

14,58

20,58

i7,BO

19,54

Agrármérnöki szakok

.532

96

628

'1,82

0,59

1,38

23,65

12,75

20,92

szakok

405

124

529

1,39

0,76

1,17

24,68

9,03

17,55

937

220

157

3,21

1,35

2,55

24,09

fO,35

19,2.3

Kertészeti mérnöki szakok Kertészeti Uzemmérnökl szakok

253

121

374

0,87

0,75

0,82

43,70

40,,74

42,69

256

80

336

0,87

0,49

0,74

36,57

13,25

25,77

ÖSSZESEN

509

201

710

1,74

1,24

1,56

39,80

22,31

3~,57

22

22

0,08

0,05

8,06

8,06

VI. MEZŐGAZDASÁGI FE!Li~ő,QKTATÁ81 Mezőgazdasági mérnöki. Uzemmér-

l,

nöki képzés t

al

bj Mezőgazdasági Uzemmérnöki

2,

Kertészeti mérnöki, Uzemmérnöki képzés

. al . bl

3,

Erdőmérnöki

4,

Állatorv~sképzés

93

93

0,32

0,20

18,24

18,24

5,

Mezőgazdasági

17

17

0,06

0,04

77,27

77,27

1 999

5,41

4,40

26,41

képzés

tanárképzés

VI. EGYÜTT

578

421

2,59

13,9f.

22,21

69

349

0,96

0,42

0,77

24,05

18,21

22,62

192

86

278

0,66

0,53

0,61

23,76

17,62

21,45

l,

Általános orvoskéQzés

3 278

3 278

11,24

7,22

52,02

52, (t2

472

155

627

1,62

0,95

1,38

23,94

17,88

22,09

2,

Fogorvosképzés

469

469

1,61

1,03

60,59

60,59

Gyógyszerészképzés

744

744

2,55

1,64

81,94

81,~

4 491

4 491

15,40

9,89

56,26

56,26

171-

171

0,59

0,38

55,88

55,8B

37 21 10

0,12 0,07 0,03

0,02

0,08 0,05

.34,69

VII. EGÉSZSÉGÜGYI FELSŐOKTATÁS

3.

VII. EGYÜTT

20

8

28

0,07

0,05

0,06

8,23

9,64

8,59

116

54

170

0,40

0,33

0,38

17,50

18,43

17,78

VIII, MÜVÉSZETI FELSŐOKTATÁS

136

62

198

0,47

0,38

0,44

15,01

16,49

15,44

l,

IparmUvészeti képzés

2,

KépzlímlJvészeti kél2zés

58

1

59

0,20

0,01

0,13

29,74

11,11

28,92

327

172

499

1,12

1,06

1,10

62,29

38,14

51,13

385

173

558

1,32

1,07

1,23

53,47

37,61

47,29

.-142 2 )

-

142 2 )

0,49

-

0,32

63,68

229 2 )

134

363 2 )

0,78

0,.83

0,79

371

134

505

1,27

0,83

1,11

bl Tart6sitálpari-élelmiszer_ Ipari Uzemmérnöki szakok

ÖSSZES

280

12. T artós1tóinari -él elm is zerl)2ari mérnöki l Uzemmérnöki kéEZés

al Tartósitóipari

Estllevelező

tagozatos

a nó'ballgatók ~rszágos számának -ában

'

I

152

ÖSSZESEN

ké~zés

Faipari mérnöki szak KönnyUipari Uzemmérnöki 8zakok:

tagozatos

Nappali

209

ÖSSZESEN

ll, KönnyUiI!ari mérnöki, Uzem-

mérnöki

ÖSSZES

Mliszak1 pedagógusképzés

V, EGYÜTT

.0, Közlekedésmérnöki, közlekedési Uzemmérnökl kéQzés

al Közlekedésmérnöki szakok bl Közlekedési Uzemmérnöki

Esti-

levelező

I

9, ÉQitőmérnöki, é[!itési és vízgazdálkodási Uzemmérnöki kél2zés

al Épitőmérnöld szakok bl Épitési és vizgazdálkodási

I

--- .. -

8, Él!itészmérnöki, éEitlíiQari Uzemmérnöki kéQzés

al Épitészmérnöki szakok hl Épitlíipart üzemmérnöki

ÖSSZES

"

Uzemmérnöki kéEzés

nöki szakok

levelező

Nappa11

-~~

'7, Kohómérnöki, kohó-és fémiQari

al Kohómérnöki szakok hl Kohó- és fémipari tlzemmér-

~

n8hallgatók száma a képzési ág hallgatólétszámának % - ában

5, Vegyészmérnöki, vegyil!ari Uzemmérnöki kéQzés

bl Vegyipari

:

Esti-

tagozatos

kÉPZÉSI ÁG

4, Gyengeáramu villamosmérnöki. villamostEari tlzemmérnöki kéQzés

al Gyengeáramu villamosmérntlki

Nappali

ÖSSZES

I

nlíhallgatók aránya

nónallgatók száma .

al', levelezlí Esti-

Napp i

NŐHALLGATÓ'K SZÁMA ÉS %-08 ARÁNYA KÉPZÉSI ÁG,A'NKÉNT.Üplytatás)

-

63,68

64,69

42,14

54',,02

64,30

42,14

56,42

'"

3,

al MUvésztanári' szakok, bl Restaurátor szakok cl Mtivészképző mesteriskola

'34

ÖSSZESEN

65

3

68

0,22

44

16

60

0,15

Szinház-. film- és telev1ziómUvészeti képzés

S-3 ,c3S--'

34, 5 B 63,64 47,62.

0,02

63,64 47,62

0,02

0,15

42,76

33,33

42,24

0,10

0,13

40,37

48,48

42,25

4.. ZenemUvészeti képzés

al bl

Egyetemi jellegU képzés - ebből mUvésztanári, tanári szakok F<ílskolai zene- és énektanárképzés ÖSSZESEN VIII, EGYÜTT

52

3

21 10

188

188

0,41

47,.96

47~ 9~~

+58

158

0,35

48,17

'48,17

275

275

0,94

0,61

'60,04

60,04

463

1 59

1,02

54,47

54,47

762

2,55

1,68

52,43

463 743

19

53

0,12

45,24

4

5. A HALLGATÓLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA KÉPZÉSI SZINTENKÉNT A

A NŐHALLGATÓK SZÁMA ÉS %-08 ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGANKÉNT (folytatás) Nappali KÉPZÉSI ÁG

IX. PEDAGÓGIAI

I

Estilevelező

ÖSSZES

Nappali

Ilevelező Esti-

ÖSSZES

tagozatos

tagozatos

nónallgatók száma

a nöhallgatók országos számának %-ában

Nappali

I

MÜSZAKI ÉS _~~QGAZDASÁGI FELSŐOKT NT ÁSBAN Esti-

levelező

ÖSSZES

tagozatos nŐhallg atók

aránya a képzési ág hallgatólétszámának % - ában

4 598

3 655

8 253

15,76

22,50

18,18

81,12

68,11

- ~érnök .. 4) - UzemmérnQk,:

3 703 2 552

59,20 40,80

ÖSSZESEN

6 255

100,00

3 959

1QO,00

10 214

100,00

70,0 707

49,75 50,25

227 466

32,76

67.24'

927 1 173

44$14

83,92

- mérnök - Uzemmérnök

1 407

100,00

693

100,.00

2 100

100,00

- 'mérnök - Uzemmérnök

747 844

46,95

118

19,25

865

53,05

495

80,75

l 339

39,25 60,75

ÖSSZESEN

1 591

100,00

613

100,00

2204

100.00

1 576 1 484

51,50

416

22.37

1 444

77,63

1 992 2 928

40,49

48,50

3 060 '

100,00

1 860

100,00

4 920

100,00

1 027 3 ) 413 3 )

71,32 28,68

496

87,17

73

12,83

1 440

100,00

569

100,00

332

100,00

313

35,65 64,35

2 083

4'

758

9,17

12,83

10,4'S'

92,53

185 ,68

89,40

l 126

2 094

3 220

3,86

12,89

7,09

100,00

100,00

100,00

al Középiskolai tanári szak bl Edzői, sportszervezéH szakok,i

150

2

[85

0,51 0,04

0, Ol 0,53

0,33 0,21

49,18 19,23

,10,00 20,33

46,77

10

152, 95

ÖSSZESEN

160

87

247

0.55

,0,54

0,54

44,82

19,86

~1.07

20,21

302 69

,662

ÖSSZESEN

371

662

964 69

1,04 0,24

4,08

1 033

1,28

4,08

2,13 0,15

90,96 97,18

79,95

2,28

92,06

79,95

97,18

8 930

8 581

17 511

30,62

52,84

38,57

85,50

76,91

81,06

ÖSSZESEN

16 241

45 406

...1.00,00

100,00

100,00

47,40

44,39

46,28

3. Erösáramu villamos-, rnérnöki,üzemrnérnöki

1. al Bölcsészettudományi tanári 2 020

471

2 491

6,93

2,90

5,49

79,22

66,43

76,43

1 465

200

l 665

5,02

~,23

3,67

71,43

51,95

68,34

0,35

57,51

IV, l~bl Közgazdasági tanári Bzakcsoportok

0,54 209

288

17

497

0,72

17

0,06

1,77

1,09

39,14

0.04

77,27

17,29

- mérnök - Uzemmérnök

22,59

ÖSSZESEN

77,27

35

3

433

38

0,12

433

1,48

0.02

0,08

35,71

0,95

55,09

33,33

35,51 55,

O~

- mérnök - Uzemmérnök ÖSSZESEN

4 598

3 655

8 253

15.77

22.51

18,18

81,12

68,11

74,80

Tanitói szak

2 527

1 407

3 934

8.66

8,66

8.66

93,70

95,13

94,20

IX, 3~

Qv6nŐi szak

126

2 094

3 220

3,86

12.89

7,09

100,00

100,00

100,00

IX. 4, a/

Középiskolai testneve15 tanári szak

150

2.

152

0.33

49,18

10,00

46,77

Gyógypedagógiai tanári," konduktor szakok

371

662

0'33

92,06

79,95

83,92

- mérnök - Uzemmérnök

565

13 108

8 782

21 890

79,38

69,94

75,30

ÖSSZESEN

878

X. EGYÜTT

27,56

4 794 3 )

'72,44 '

5 420 3 )

46,94 53,06

0,51

0,01

4,08 44.94

54.07

48,21

6. Bányamérnöki

59,51

1 523 3 ) 486 3 )

75,81 24,19

2 009

100,00

332

100,00

7. Kohómérnöki, Uzemmérnöki

100

Megjegyzések: 1) Ebhől az I. éves tanárszakos nöhal1gatók száma (a kémin -tíruismeret szakosok kivételével) számitott adat. 2) A 3. táblázat 4. megjegyzése értet mében számított adatok,

55 ",·1

55,86

5. Vegyészmérnöki, Uzemmérnöki .

IX"2, al

IX.5.

1 091 3 ) 2 868 3 )

4. Gyengeáramu villamos-'" mérnöki, üzemmérnöki

57,51

VIII. 2. a/Képz(}mUvészeti tanári

Általános iskolai tanári , szakcsoportok

1. Gépészmérnöki, üzemmérnöki

29 165

Az egyes képzési ágaknál feltUntetett pedagógus,-szakok összesített adata~ -

IX,l,

II. MUszaki fels[)oktatás 2)

83,10

PEDAGÓGUSKÉPZÉS

ZenemUvészeti tanárt szakok

55,48

2. Mezőgazdasági gépészmérnöki, Uzemmérnöki

al Gyógypedagógiai tanári szakok bl Konduktor szak

szakok

egyetemi képzés

100,00

148

VIII. 4.

felsőoktatás 1)

9 235

2 675

~ez(}gaidaságí tanári szakok

%-a

100,00

94,20 71,90

VI. 5.

l

4 788

95,13 71,00

MUszaki tanári, oktatói szakok

~~áma

100,00

93,70 76,29

V. 13.

I

4 .447

8,66 1,82

II. 1. al

%-:a

ÖSSZESEN

8,67

sz akcsoportok Természettudományi tanári szakcsoportok

I száma I

44,52

5. Speciális pedag6gusképzés

1:

%-a

4 111 5 124

4. Testnevelési f[)iskolai képzés

x.

hallgatók

36,03 63,97

4,16

ORSZÁGOSAN

ÖSSZES

1 725 3 063

0,51

IX. EGYÜTT

l

53,65 46,35

8,66

3. Óvónó'képzés

I

ESTI-LEVELE ZŐ

2 386 2 061

3934 824

2 527

I

I

főiskolai képzés

74,80

1 407 676

ÖSSZESEN

száma I. Közgazdasági

2. Tanitóképző intézeti képzés'

al Tanítói szak bl Népmüvel(}-könyvtáros szak

NAPPALI , 'KÉPZ ÉSI ÁG

FELSŐ9KTATÁS

l, Általános iskolai tanárképz és

KÖZG~ZDASÁGI,

1,70 98,30

320

24,83

404

969

75,17

411

100,00

1 289

100,00

7

t

!

,_5. A HALLGATÓLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA KÉPZÉSI SZINTENKÉNT A KÖZGAZDASÁGI MÜSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSBAN (fOlytatás) ..' •

5. A HALLG.t\TÓLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA KÉPZÉSI SZINTENKÉNT A KÖZGAZDASÁGI, MtJSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSBAN(folytatás) 1

,NAPPALI

I tESTI-LEVELEZŐ I

száma

I

%-al

száma'

%-a

I

száma

,

643 848

ÖS3ZESEN 9. Épitőmérnöki, tlzemmérnöki _ mérnök _ Uzernmérnök

1 491

100,00

171

18,47

755

81,53 ,

926

100,00

814 ,l 603 2 417

33,68 66,32 100,00

808

379 488

43,71 56,29

1 543 1 296

54,35 45,65

1 972

100,00

867

100,00

2 839

100,00

"10. Közlekedésmérnöki. tlzemmérnöki

- mérnök - iizemmérnök

ÖSSZESEN

243

26,82

663

73,18

83 293

~06

100,00

376

22,07 77,93

326 952

25,43 '74,57

10~,00

1 282

100,00

11. KönnyUiparimérnöki, Uzemmérnöki

525

27,08 72,92

9 451

720

100;00

460

195

ÖSSZESEN

17,29

98,04

204 976

100,00

1 180

100,00

1,96

82,71

halbratók %-a

297

54,73

604

1 279

100,00

901

318

100,00

672 3 )

577

100,00

318

100,00

895

100,00

felsőoktatás

10 866

52,67

2 997

27,12

13 863

43,76

- íoiskolai szintU képzés

763

47,33

8 055

72,88

17 818

56,24

ÖSSZESEN

20 629

100,00

11 052

100,00

31 681

100,00,

2 249

753

35,42

1 641"

f?7,81 42,19

1 373

64,58

3 002 3 014

49,90 50,10

3 890

100,00

2 126

100,00

6 016

100,00

9'

Mezőgazdasági

56

876 1 304

;40,18

100,00

2 180

100,00

59,82

4:7.32

- főiskolai szintii képzés

2

341

1 977

65,31

4 318

52,68

3 027

10Ó,00'

8 196

100,00

5 169

100,00

Megjegyzések: 1) A tanárszakos hallgatókat nem számltva. l:)

~szaki oktatói szakok hallgatóit nem számitva.

3) A 3. táblázat 4. megjegyzése értelmében részben számitott adatok;4) Ideértve a Vegyipari Gépészeti Technikum hallgatÓit is. 5) Az erdőmérnöki és az állatorvosi oktatást - ahol a többfokozatu képzés bevezetésére .nem

mérnöki ,

ÖSSZESEN

%-a

3 878

tlzemmérnöki - mérnök - Uzemmérnök

I

34,69

III. Mezőgazdasági felsőoktatásI) 1.

száma

1 050

egytltt:

- egyetemi szintU képzés

I

2 828

24,92 75,08

61,35

ÖSSZESEN

11. MUs z aki

223 3 )

38,65

32,96 67,04 '

45,27

700

kerUlt sor - figyelmen kiviil hagyva.

223 3 ) 354 3 )

%-a

579

12. Tartósitóipari-élelmiszeripari mérnöki, Uzemmérnöki - mérnök - tlzemmérnök

számai

- egyetemi szintu képzés

2) A Ulllári, valamint

- mérnök - Uzemmérnök

I

I

III. Mezőgazdasági felsőoktatás egyUtt 5) .

ÖSSZESEN

- mérnök _ tlzemmérnök

I

ESTI-LEVELEZŐ

2. Kertészeti mérnöki, Uzemmérnöki

ÖSSZESEN

59,03 40,97

1 164

ÖSSZESEN

43,13 56,87

I

száma

%-a

Épitészmérnöki, Uzemmérnöki . _ mérnök _ Uzernmérpök

'NAPPALI KÉPZÉSI ÁG

hallgatók,

KÉPZÉSI ÁG

a

ÖSSZES

5J

.'

LEVELEZŐ

7. AZ ESTI ÉS

'É " .~ 6. AZ ESTI S LEVELE'ZO HAL.LGATOK MEGOSZLÁSA INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT

HALLGATÓK MEGOSZLÁSA KÉPZÉSI ÁGA NKÉNT

~

"

~

I

ESTI INTÉZ MÉNYCSOPORT száma

Tudományegyetemek

MUszaki egyetemek MUszaki főiskolák és egyetemi főiskolai· karok 3) Agr~rtudományi egyetem~k

I

I

I I

21,36

3 056

20,81

10.. 7§

912

20,80

11,13

813

18,55

2,86

1 350

26,35

16,47

1 713

33,43

6,03

12,64

2 548

18,36

8,98

380

-

Orvostudományi egyetemek MUvészetifőiskolák

7,46

14,76

-

29,04

5 378

33,36

18,94

-

1 .'569

22,93

5,53

-

-

2 834

46,93

9,98

-

-

-

-

-

19

1,30

0,23

23

1,58

0,08

-

-

438

55,09

1,54

6194

50,80

21,82

2 431

45,68

8,56

Tanárképző főiskolák

-

T anit6képző intézetek·

-

-

-

699

21,71

8,53

1.a95

43,32

4,92

-

-

-

-

-

-

8 196

-

28 392

-

100.00

Főiskola

,

Ovónó':képző intézetek

Egyéb (MNNI) ÖSSZESEN

8,87

5,72

l 491

28,20

5,25

Természettudományi

367

7,12

4,48

450

8,74

1,58

Áll am - és jogtudományi

964

22,69

11,76

1 115

26,25

3,93

- egyetemi

912

20.80

11,13

813

18,55

2,86

- főiskolai

1 350

26,35 '

1,6,47

1 713

33,43

6,03

2 262

23,79

27,60

2 526

26,57

8,90

100,00

Müszaki - mérnöki

1 036

7,47

12,64

1 961

14.14

6,90

_ Uzemmérnöki 3)

2 346

13,17

28,62

5 709

32,04

20,11

34

1,55

0,42

l 632

74,18

5,75

3 416

10,08

41,68

9 302

27,46

32,76

- mérnöki

1 050

22,42

3,70

- ltzemmérnöki

1 977

45,79

6,96

3 027

33,63

10,66

23

1,58

0,08

- ált. isk. tanárképz(~s

5 366

48,63

18,90

- tanitóképző intézeti képzés

2 431

45,68

8,56

1 395

43,32

1.• 92,.

- testnevelési főiskolai képzés

438

55,09

1,54

- speciális pedagógusképzés

828

67,26

2,92

8,53

10 458

48,41

36,84

100,00

28 392

- tanári, oktatói

-

-

Testnevelési

469

Közgazdasági

Mezőgazdasági-élelmiszeripari főiskolák és egyetemi főiskolai

karok

száma

Bölcsészettudományi

ÖSSZESEN 2

aránya 2)

száma

I

12,25

l 036

hallgatók

kÉPZÉSI ÁG

.-

%-os aránya 1) 2)

1 800

Közgazdaságtudományi egyetem Közgazdasági 'főiskolák

I

hallgatók %-os aránya száma 1) 2)

LEVELEZŐ

ESTI

LEVELEZŐ

ÖSSZESEN Mezőgazdasági

ÖSSZESEN Egés zségügyi

19

Müvészeti

Megjegyzések:

2) Az esti, illetve levelező) hallgatÓk országos ~zámának %-ában. 3) Ideértve a megszUnő Vegyipari Gépészeti Technikumot is.

0,23

Pedagógiai

- óvónőképzés

1) Az intézménycsoport összhallgatólétszámának %-ában.

1,30

699

ÖSSZESEN ORSZÁGOSAN

699

21,71

3,24

8 196

8,53

I,'

100,00

MegjegI:zések: l) A képzési ág összhallgatólétszámának %-ában. 2) Az esti, ill. levelező hallgatók országos számának %-ában.

3) Ideszámitva a m"egszlinő Vegyipari Gépészeti Technikum - szaktechnikus képzésben részesWö . hallgatóit is. 59

of'

8. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK NAGYSÁGRENDJE INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT,A NAPPALI HALLGATOK LÉTSZÁMA SZERINT -,

Nappali ta_gozat nél-

INTÉZ MÉNYCSOPORT

300 alatti

I 301-500

I 5\H-1000 11001-2000

. kül

I 20Q]-3000

13000 felett

hallgatólétszámmal

ÖSSZESEN

müködő intézmények száma .-

AI.

Az intézmény székhel;s::én

Tudományegyetemek

1

:I

l

Közgazdaságtudományi egyetem Közgazdasági főiskolák

3

Müszaki egyetemek

1

Müszaki fŐiskolák l )

1

1

Agrártudományi egyetemek Mezőg~dasági-élelmiszeripari főiskolák o)

o

4

1

2

1

i:f t"

1

1

3

8

5

1

6

1

3

Orvostudományi egyetemek

3

~üvészeti főiskolák

3

3

2

l

Testnevelési Főiskola

l

T an árképző főiskolák

l

l_

4

1

4 l

-4

5

Tanitóképző

intézetek

5

~ónőképző

intézetek

3

3

l

1

Egyéb (MNNI) ÖSSZESEN

%-ban

BI

4

9

14

10

13

12

·3

3

55

25,46

18,18

23,64

21,82

5,45

5,45

100,00

Az intézmény székhelyén kivül, müködő karok

Müszaki egyete~i fgiskolai karok

,,.

.,.

..

2

~

J .

,

1

3

til

"

,

..

8_ A FELSOOKTATASI INTEZMENYEK NAGYSAGRENDJE INTEZMENYCSOPORTONKENT, A NAPPALI HALLGATOK LETSZAMA SZERIN1J(folytatás)

Nappali tanélül

~ozat

INTÉZMÉNYCSOPORT

300 alatt

I

301-500

I 501-1000

2001-3000

I 3000 felett ÖSSZF;SEN

intézménvek száma

-

2

-

-

-

-

-

2

-

1

-

-

-

-

1

4

3

-

-

-

7

l

-

1

-

1

-

-

-

Tanárképző főiskola óvónőképző intézete

-

-

-

1

ÖSSZESEN

-

10

4

1

-

-

-

15 .

%-ban

-

66,67

26,67

6,66

-

-

-

Müs'zaki

Ag~ártudományi egyetem kara Agrártudományi egyetemek főiskolai karai Mezőgazdasági-élelmiszeripari főiskola

cl ol !-&

I

hallg ató léts zám mal müködő

főiskolai karok 2)

11001-2000

kara

-

100,00

Kihelyezett tagozaiok

~zgazdasági főiskolák

Müszaki egyetem Müszaki

főiskolák 1)

2

6

1

Müvészeti főiskolák

1 1

7

l

1

2

3

5

5

Ta:o.árképző főiskola

Tanitóképz9 intézet Ovónőképző

A - C

1

1

l

1 -3

intézetek ÖSSZESEN

2

1

Agrártudományi egyetem Mez őgazdasági -élelmiszelripari fgiskolák és egyetemi főiskolai karok

1

1

Közgazdaságtudományi egyetem

3

%-ban

36,00

14 56,00

2 8,00

ÖSSZESEN %-ban

9 9,47

38 40,00

16 16,84

9

25 100,00 14 14,74

12 12,63

3 3,16

3 3,16

95 100,00

:Megjegyzések: 1) A megszüng Vegyipari Gépészeti Technikum és kihelyezett tagozata a müszaki főiskolá..l.::. kategóriájá.b 4Il szerepel. 2) A Közlekedési és' Távközlés! Müszaki F6'iskola Vasuti Közlekedési THgozatát is főiskolai karnak tekintve.

!"C!'
9. A TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL

-

RENDELKEZŐ OKTATÓK SZÁMA INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT G'I

.INTÉZMÉNYCSOPORT

Oktat6k száma összesen

Ebb~l

akadémikus

MTA leve- tudományok kandidátus lez5 tagja doktora

Tudományos fokozattal rendelkez8 oktatók

I

száma Tudományegyetemek

1 710

2) %-ban 3)

3,18 47,37

Közgazdaságtudományi 'egyetem 2) %-ban 3)

421

Közgazdasági f{i'iskolák 2) %-ban 3)

309

Müszaki egyetemek

2 194

2) %-ban 3) MUszaki főiskolák és egyetemi karok

főiskolai

l 092

2)

%-ban 3) Agrártudományi egyetemek

970

2)

%-ban 3) Mezl>gazdasági-élelmis',l:erlpari fl>iskolák és egyetemi fl>iskolai karok, 2) %-ban 3) Orvostudományi egyetemek 2) %-ban 3) Mtivész~ti fl>iskolák

%-ban Testnevelési

506

2 375

386

~~

Főiskola

80

2) %-ban 3) Tanárképző

fl>iskolák %-ban

Tanítóképző

,

792

2)

3)

intézetek 2) %-ban 3)

281

-

Ovón3képz() intézetek 2) %-ban 3) Egyéb (MNNI)

109

39

ORSZÁGOSAN

IB

11 264

-

32 5,64 45,07

116 20,46 41,73

401 70,72 26,97

567 100,00 30,26

18,29 2,59 -

9 zdil\S)u 9

SJzd~}{9nUBJ..

77 100,00 4,11

-

-

1 12,50 0,36

7 87,50 0,47

8 100,00 0,43

53 12,44 19,06

345 80,99 23,20

426 100,00 22,73

19,42

1,88 21,05

20 4,69 28,17

-

-

23 85,19 1,55

27 100, ~~: 1,44

2,47

-

4 1,72 10,53

5 2,15 7,04

20 8,58 7,19

204 87,55 13,72

233 100,00 12,43

24,O~

-

-

35 92,11 2,35

38 100,00 2,03

7,51

440 100,00 23,48

18,53

5,44

0,94

21 100,00 1,12

5 100,00 0,34

5 100,00 0,27

6,25

3.54

1,81

28 100,00 1,49

3 100,00 0,20

100,00 0,16

-

1 100,00 0,07

1 100,00 0,05

-

-

-

-

8 1,82 21,05

10 2,27 14,08

62 14,09 22,30

360 81,82 24.21

-

2 9,52 2,82

5 29,81 1,80

66,.67

-

-

-

-

2)

:38 2,03

3)

100,00

--

-

-

-

1 3,57 0,,36

-

-

-

-

-

-

-

rn-~

3,79.'-

%-ban

100,00

_ VIO}{SI5]J M gzd\;l:ipyUTlJ., ~ lllO}{Sl~J

-

-

'2'1a

14

27 ~16.43

14,83

1 487 79,35

100,00

100,00

3

1 874 100,00

.... ...t ....

I

L!.-!-- ....

....

,

I

I

I

II

I

I

,

I

,

I

l..-i

I

I

I

,..,

I

-!J

I

I

I

•

I

,

I

I

,

I

I

I

,

I

,

.~I

I

....

I

I

I

I

I

,

I

....

I

,

I

I

l..-i

I

,

I

I

I

I

r'I~'

•

,

,

,

,

I

I

I

I

I

I

,

,

I

I

l, ,

I

I

I

I

,..,

I

I

c.....u

I

I

'..".; I

I

.....

I

i

I

I

....

r

I

I

I

I

I

I

....

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

....

I

l...t

I

I

I

,

I

,

,

I

I

,

I

I

I

I

.....

I

I

I

I

I

I

I

I

I

....

I

,

I

I

I

I

I

..-i

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

....

I

I

l,' I

.... I

....

I

,

,

I

I I li' ........ I

I

I

I

I

....

I

I

I

I

I

I

I

I

I

IS~laAaulsaJ.,

-

'~,

~

!Al.J:?illopnlSOA.lO

-

Jl:q0:ll~15JJ

-a~a 8\}

-

'.lTl}{ c;:; lwal -

....

..

\!::I_,

....

,

-

M_

illalaAíle N

-

I

,

,

I

I

I

..-i

I

I

I

I

I

I

'..-i

I

I

,

I

I

I

I

I

I

....

N

lll0l[Sl5]J

l.llldpaZSlill16I9 -1.í'lysepzll25] zal'C ~

-

....

I

IAuyillopnpy.l2v -

-

....

....

,

I

,

I

I

I

I

I

I

l..-i

I

I

,

,

I

I

I

I

I

I

I

,

I

I

I

I

I

I

I

, ,

I

I

I

,

,

I

....

1

,, ,

,

I

I

I

...t

I

,

I

,

I

,

I

I

I

I

I

....

....

I

I

1

c:?

C'I

I

I

.....

I

I

I

I

I

I

•

I

I

I

....

I

I

,

-

-

.llll[ ltll0 l[Sl- .......

-

-gJ lillala~e 89 ~

1,07

lll 0 l[SlgJ Jl[TlZSnrr ~

-

-

I

l/')

,

I

I

I

I

I

I

•

I

....

,

I

I

I

I

I

I

I

I

"

0,92

....

-

-

I

I

-

I

MI..,

16,64

c;

-

illala~a

I

I

....

,

I

,

I

I

....

I

I

I

I

I

I

I

I

,

I

,

I

....

I

....

I

I

I

,

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

,

I

,

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

,

I

,

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

....

I

,

I

I

,

r

IAl.J:?ill _

-opn~sepz~ílzR~ ~

,I

Meglegyzések: 1) Az intézményc8oport oktat61étszámának %-ában.

2) Az intézményc8oport tudomápyo8 fokozattal rendelkez6 oktat6inak %-á.ban. 3) Országosan a megfeleléf tudományos' fokozattal rendelkező oktatók %-dban.

~ 1

62

....

M ~

illalaA~a ..

3 7,89 1,08

-

-y-:5

-

-

-

'laZ~luI

__ :~6Z91Ul ...-

-

-

-

,

-

4 14,81 1,44

-

c:;-

-

I

I

33,16

62 80,52 4,17

8

•

,t.,.... •

13 16,88 4,68

-

I

%_a1 )

2 2 ,6:,!!: 2,82

-

:t.

,

63

...

I

I

10, A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMA KÖRZETENKÉNT(folytatás)

__r---___t-------r-------r-----------

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _--t_---t_ _ _--r_~_

~

....,
I

~ ;::.b.O.,

!i o

I ~O ,!-.i.....

~

~ 'o >, ~~

2

H E L YS É G

El

III

::1"5)....

~
'{ij

(j)

d

Ei

:0 O

;::I

::'::'0

1)

1)

'o '-'i

;:

Ei

~~ :O~O

cll


""

bll

~'O

~S

.g I:-<

1)

:;;;

!3)

...

.g ::I

$l


g

00

b.O


1) 12) 13)

ll) 13)

Ei

~ ~

:gro

,,::;~_

l)

-

.aS

I

J.<

;::..,

15 ~ .,... I-<.g ro ul
~Q)

(j)

....

.....

~'-'i ro 'roro .Sro:
S

Cll@"@

"::;aJ

I

;::..,

.El ~

'+-<

~ ~

::.:: ....

13)

.,...

,§

~ -S ~O

bll

12) 13)

l)

13)

IZ)

:>

cd 000

i8

""' ....

l)

cll

:gO tE ~ Q)~o 1:-< ....

~~

"'"

1) j3)

il)

~ON

~ON

~ ~

ro:j;,> 8i!5 ~~

,g-i ro,g~'.-I,!-.i ~'É! "'~

Q)

N

.-I

III

~ol N

a;

~

ti

§:,~~

E-<

,ft i -

~ "!:l 1:-<.:::

I

1) 13)

l)

~

.S

'\o

1 3)

1)

ÖSSZESEN

~

12)

r:.l

r3)

l)

1) 12) 13)

5. ÉSZAK- ÉS KÖZÉPDUNÁNTULI KÖRZET

Dunaujváros Esztergom Ferlö'd Keszthely Körmend MosonmagyaI'Óvár Sopron Székesfehérvár Szombathely Veszprém

..,.

l

3 1

;5)

2

1

1

L! 1 1

1

~

l

2

I-

(::.

2 r-

1

l

1

1

l

2

4

\!J

l

3

1

2

1

[!--

~

4

8

l

l

l_

ÖSSZESEN

o>

I-

\-1

2

Győr

6. DÉLDUNÁNTULIKÖRZET

Pécs Kaposvár Nagykanizsa Zalaegerszeg

I

_ ÖSSZESEN ORSZÁGOSAN

1

1

,-

1

l

l

=

2

4

I

2

l

1

1

4

3

2

5

8

3

6

7

3

8

3

1

1

9

5

5

4

4

~I

l

1

1

1

1

1

3

l

3

6

1

3

55

15

25

- Megjegyzések: 1/ A székhelyen lévő intézmények száma.

2) Az intézmény székhelyén kivIll müködő karok, intézetek száma. 3/ Kihelyezett tagozatok száma. 1/ A Közlekedési és Távközlés! Müszaki Főiskola Vasuti Közlekedési Tagozata.

I A megsziinö Vegyipari Gépészeti TecJfnikUm;

11. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZE.TENKÉNT ÉS KÉPZÉSI ÁGANKÉNT l. KŐZPONTI KŐRZET

I

. Budapest KÉPZÉSI 'ÁG

_.,.

N

l'

E - L

I

ö

l

Gödöllő

f

-Zsámbék

r

'felsőoktatási'. intézményeiben

'l

N

E - L

r

-,

Ö

'tagozatain_ a hallg_at()~,_száma _

-

-

-

-

.;

-

I.

Bölcsészettudományi

1 874

1 372

3 246

II.

Természettudományi

2 068

421

2 489

:qI. IV,

Állam-, és' JOgtudományi

1 162

968

2 130

Közgazdasági

4 037

4 590

8 627

-

-

-

V,

Müszaki '

12)570

7 681

20 251-

700

227

927

886

-

886

-

-

227

1 813

219

VI.

Mezőgazdasági

l Oe9

297

l 386

VIT.

Egészségügyi

3 632

-

3 632

vm.

Miivészetí

1 112

42

l 154

IX,

Pedag6giai

1121

2 010

3 131

ÖSSZESEN

28 665

17 381

46 046

o>

]

t-E - L

N

1- 586

-

-

219

-

~.

,

- --Ö

I

--

-

-

-'

,-

-<JSSZESEN

--J

--- N - -_..

_.

~

.-~

1-

~ ~~

,-

-I' -- Ő _.- -

--

-

1 874

l 3,?2

-3 246

-

2 068

421

2 489

l 162

968

2 130

-

-

-

4 037

4 590

8 627

-

13 270

7 908

21 178

- 41

260

2194

338

2.532

-

41

.:n

-

260

3 632

-

1 112

42

1154

l 121

2 010

3 131

17 649

48-119

ap

470

3

~32

a képzési ág %-ában

I.

Bölcsészettudományi

56,3

70,0

61,4

IT.

Természettudományi

47,7

51,S

48,3

Ill,

Állam - és jogtudományi

53,6

46.6

50.1

IV.

Közgazdasági

85,S

95,9

90.7

V.

Milszaki

59.4

60,4

59,8

3.3

VI.

Mezőgazdasági

18,2

!t, 8

15,4

14,8

VIT,

Egészségügyi

45,5

:"I

1,8

2,7

9,8

3,7

1,4

2,9

56,3

70,0

61,4

47,7

51.5

48,3

53,6

46,6

50,1

85,5

95,9

90,7

62,7

62,2

62,5

36,7

11.2

45.5

45,S

28,1 45.5

vm.

Müvészeti

78.4

100,0

79,1

78.4

100,0

79,1

IX.

Pedagógiai

10,7

18,0

14,5

10,7

18,0

14,5

46,6

47.5

46,9

49,5

48,2

49,0

ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

2,6

0,6

1,8

0,4

0,1

0.2

ali

ll. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS

KÉPZ~SI

ÁGANKÉNT(folytatás) 2, ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KÖRZET

Miskolc

Eger

Gyöngyös

KÉPZÉSI ÁG

Ka~incbarciJ:ca

felsé>oktatási intézményeiben N

E

-

L

I

Ö

N

E - L

Ö

I

N

,E -

Ö

L J

[

N

E- L

,-Ö

tagozatain a hallgatók száma I.

Bölcsészettudományi

II.

TermészettudomárÍyi

Ill.

Állam - :és jclgtudományi

IV:.

Közgazdasági

V.

Müszaki

VI.

Mez <>gazd as ági

VII.

Egészségügyi

vm. IX.

Művészeti

2 148

2 760

261 317

569

95

356

261

95

356

1,2

0,7

1,1

0,4

0,3

0,4

886 ('

58

58

Pedagógiai ÖSSZESEN

CI) CI)

612

2 206

612

2 818,

1 147

1 275

2 422

1 147

1 275

2 422

317

569

886

5,3

18,8

9,9

0,5

1,5

a képzési ~ %-ában

~lpsészettudományi

I. II.

Természettudományi

III.

Állam-és .jQlrtUdományi

IV.

Közgazdasági

V.

Müs z aki

VI,

Mez<>gazdasági

Vll.

I

10,2

4,8

8,1

Egészségügyi

vm,

MuVészeti

IX.

Pedagógiai '\

4,1

4,0 11,0

11,4

11,2

1,9

3,5

2,5

ÖSSZESEN az összlétszám %-áb:m

3,6

1.7

2.9

~

0,9

ll. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS KÉPZÉSI ÁGANKÉNT(folytatás)

,2. ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KÖRZET(folytatás)

I

Putnok 'KÉPZÉSI ÁG

I

N-

I.

-

B(llcsészettudományi

II, ' Természettudományi Ill,

Állam -lés jogtudományi

IV'.

Közgazdasági

V.

Müszaki

VI.

Mez<>gazdasági

VII,

EgészségUgyi

VIll,

Művészeti

lX.

Pedagógiai ÖSSZESEN

-

I

Ö

-

-

-

,28

64

92

-

-

-

-

28

64

92

l

E - L

J

Salgótarján felsooktatási intézményeiben

I

N

E - L

I

éj

I I.

Sárospatak

N

tagozatain a hallgatók száma

-

-

-

-

89

81

170

-

-

-

-

-

-

-

-

89

c

I

E - L

ÖSSZESEN

I

ö'

N

-

-

-

-

-

-

332

' 285

617

81

170

332

285

617

-

-

-

-

-

-

Ö

""

-

-

J' J?,- L J

89 2 409

-

-

-

81

170

707

3 116

-

1315

((i~.3-

978

\':" 58

-

58

l 479

1 560

3 039

4 380

2 981

7 361

1,9

1,7

1,8

-

-~

CI)

--l

~ képzési ág %-ában

I.

Bb'lcs észettudományi

II.

Természettudományi

Ill.

Állam - él;! jogtudományi

IV.

Közgazdasági

V,

.MUBzaki

VI,

Mez<>gazdasági

1,9

1,7

1,8

0,5

2,1

1,0

11,4

5,5

9,2

5,8

20,9

10,.9

VII. EgészségUgyi

vm,

MUvészeti

IX.

Pedagógiai

4,1 3,2

2,6

0,5

0.8

4,0

2,9'

14,2

14,0

14,1

0,6

7,1

8,1

7.5

ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

0,0

0,1

0,1

0,2

0,2

0,2

-

U. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS KÉPZÉSI ÁGA NKÉNT (folytatás) 3} ÉSZAKALFÖLDI KÖRZET

l

Debrecen

,,-KÉPZÉSI ÁG

-

N -\ E-L-I

Nl

I

IE-L

I

Ö

I

Jászberény

'felsőoktatáSi

I

Ö

I

Hajduböszörmény

I

N

l

Mezőtur

Nyiregyház a

intézményeiben E-L

I

I

Ö

I E-L I

N

l

Ö

J

N

E-LI

ÖSSZESEN Ö

JE-L J

N

15

,tagozatain a hallgatók száma

-

r,

Bölcsészettudományi

810

308

1 118

II,

TermészettUdományi

1 127

243

l 370

III,

Állam~';és jogtudományi

IV~

Közgazdasági

-

-

-

V,

Műszaki

218

64

282

VI,

Mezőgazdasági

580

430

1 010

VII,

EgészségUgyi

1'244

VIII,

Művészeti

65

-

l 244 65

-

lX,

Pedagógiai

396

704

l 100

188

4 440

1 749

6 189

188

ÖSSZESEN

.~

00

-,

-

-

-

-

-

-

184

372

309

246

,184

372

309

246

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

338

612

229

50

279

-

-

175

126

-

-

555

-

555

274

: 338

!612'

274 -

..

810

308

1118

-

l 127

243

L37~

-

-

-

-

-

721

452

1173

301

755

556

1311

-

1 244

-

1244

1 577 l 394 2 971

2 470 2 528

4998

1 981 ~ _5~O ~ 551

~ 192 4 087

111279

-

65

65

a képzési ág %-ában I,

r

Bölcsészettudományi

n,

Természettudományi

III,

Állam - és jogtudományi

24,3

26,0

15,7

21,1

29,8

26,6

0,5

0,8

14,2

11,2

-

I

...;

IV;

Közgazdasági

V,

MUszaki

1.~..l

VI,

Mezőgaz~:asá8i

9,7

vn,

Egészségflgyi

15,6

15,6

VIII,

Művészeti

4,6

4,5

lX."

Pedagógiát

3,8

6,3

5,1

1,8

1,7

1,7

2,9

2,2

2,6

7,2

4,8

6,3

0,3

0,5

0,4

0,5

0,7

0,6

1,3

2,7

1,9

24,3

15,7

21,1

26,0

29,8

26,6

1,1

0,4

0,8

3,4

3,6

3,5

2,9

4,2

3,4

12,6

18,4

14,6

15,6

15,6

4,6

4,5

15.1

12,5

13,7

23,6

22,7

23,1

3,2

4,3

3,6

I 11,7

11,2

11,5

.. ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

0,5

0,6

0,9

'u, A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS KÉPZÉSI ÁGANKÉNT(folytatás) 4: DÉLALFÖLDIKÖRZET S:l!~ged

KÉPZÉSI ÁG

1 E-L l

N

I

,ö

I

Baja

1

1

\

'felsőoktatási

l E-L 1 Ö I

N

I'

Hódmezővásárhely

intézményeiben

I E-L I

N

I

Kecskemét

I

Ö

N

I E-L I

Ö

I

Szarvas

N

.1

E-L

I

ÖSSZESEN Ö

I E-L J

N

~

Ö

,

.tagozatain a hallgatók száma

-

-

-

-

451

417

868

-

-

-

1,736

-

l 736

62

-

62

1 429

l 146

2 575

6 001

2 628

8 629

I.

Bölcsészettudományi

644

II,

Természettudományi

1 140

. 153 l 293

III,

Állam-és jogtudom~yi

539

632 1171

IV.,

Közgazdasági

V.

M'üszaki

VI,

MezŐgazdasági

VII.

Egészségügyi

vm,

Müvészeti

IX,

Pedagógiai

280

924

-

-

-

-

-

-

250

315

-

-

-

254

301

555

-

-

-

-

239

177

416

.-

493

,478

971

250

-

-

-:

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

644

280

924

l 140

153

1 293

539

632

1 171

-

-

1 452

936

2 388

436

949

491

1 440

-

1 736

-

747 - 218

965

-

565

335

104

439

i 364.

-

-

-

-

-

-

-

-

- r736

-

-

-

62

-

62

236

511

747

234

241

475

2 138

2 075

4 213

315

565

1318

833

2151

598

313

911 --

8 660

4 567 13 227

-

-

72

(J)

<J:)

\--.:

l

a képzé~f'1 ág %-ában I,

Bölcsészettudományi

19,4

14,3

17,5

19,4

14,3

/17.5

II,

Természettudományi

26,3

18,7

25,1

26,3

18,7

25,1

III.

Állam - és jogtudományi

24,9

30,4

2.1,6

24,9

30,,4

27,6

IV.

Közgazdasági

2,1

3,3

2,5

V.

Müszaki

VI,

Mezőgazdasági

VII,

Egészségügyi

21,7

vm.

Művészeti

4,4

:-

4,2

IX.

Pedagógiai

13,7

10,3

11,9

2,3

1,6

1,9

9,8

7,2

8,8

0,8

1,3

1,0

1,2

2,4

1,6 4,2

'--1

10,4

6,3

3,6

1,7

2,9

5,6

3,4

4,9

6,1

2,4

4,8

2,1.7\

6,9

7,4

7,0

15,9

16,2

16,0

21,7

21,7

4,4 .

4,2

2,3

4,6

3,5

_2,2

2,1

2,2

20,5

18,6

19,5

2,1

2,3

2,2

- 1,0

0,9

0,9

I 14,1

12,5

13,5

ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

I

0,4

0,8

0,6

_____ J

lU. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS KÉPZ ÉSI ÁGA NKÉNT (folytatás)

5. ÉSZAK - ÉS KÖZÉPDUNÁNTULI kÖRZET Győr

II.

Természettudományi

m.

Állam- és jogtudományi

IV:

Közgazdasági

V.

Miiszaki Mezőgazdasági

VII.

EgészségUgyi Müvészeti

lX.

Pedagógiai

Keszthely

Körmend

t-

N

Ö

I

N,

Ö

E-L

I öl

E-L

I I

N

N

Ö

E-L

I

E-L

I

Ö

I

I E_L

,N

Ö

tagozatain a háLlgat6k száma

f

,- I

-:

-I \

498

VI,

vm.

I

E-L

N

Bölcsészettudományi

Fert&!

felsőoktatási i:htézményeiben

·KÉPZÉSI ÁG

I .•

Esztergom

Dunaujváros

687

498

1491

804

83

49

I

132

~-_

50

50

597

177 . 774

50

50

597

177

.774

8-

18~6'

204

~8-

204

78

282

1.0

0,6

0,8

0,3

0,2

0,3

\,282

42

42 178

369

547

300

308

608

383

357

740

0,4

\0,4

."~':

ÖSSZESEN

~

411

1087

676

o

687

'804

1491

a képzési ág %-ában

I.

Bölcsészettudományi

II,

Természettudományi

m.

Állam- lés jogtudom~yi

IV~

KözKazdasági

V!

MUszaki

VI.

Mez&gazdasági

3,9

1,5

3,2

4,4

6.3

0,4

1,~ ..

\ 0.6

r10~O

0,1

0,1

1,0

i-5~

VII. EgészségUgyl VIII. MUvészeti

3,0

lX.

3,5

1,6

2,5

0,7

1,9

1,1

Pedagógiai

2,9 2,9

2,8

2,8

0,6

1,0

0,8

ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

1,1

2,2

1,5

U,8

0,5

11. A HALLGATÓLÉTSZÁM KÖRZETENKÉNT ÉS KÉPZÉSI ÁGANKÉNT(folytatás) 5. ÉSZAK - ÉS 'KÖZÉPDUNÁNTULI KÖRZET(folytaUs)

,

I

Mosonmagyar6vár - - _. KÉPZÉSI ÁG -

\

~.

l'f .

I

E-L

I

Ö

I

Sopron

I E-L I

N

Ö·

I

Székesfehérvár

I

N

Bölcsészettudományi

II.

Te rmés z et:t;udományi

~.

Állaln= ! és jogtudományi

IV.

Közgazdasági

V.

Müs z aki

VI.

Mezőgazdasági

VII.

Egészségügyi

-

I E-L I

I N,'l E-L I

Ö

326

-

-

-

-

-

-

-

282

74

356

271

564

835

323

649

273

273

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

253

260

513

-

808

334

1142

835

-

-

lX.

-

-

326

323

Pedagógiai ÖSSZESEN

-

-

VIII. MUvészeti

...."'"

.I

Szo~b-ath~l~

!

I

Ö

tagozatain a halll1;atók száma

.-,

I.

I

649

-

-

Veszprém

felsőoktatási intézménveiben

-

-

271

-:

564

-

-

-

-

-

-

-

-

-

_.-.

I E-L I

N'

- -

-

-

-

-

639

I E-L I Ö

N ._.

-

-

Ö

--

-

-

_._ .... -_.'--

-

-

.

-

-

,s-

-

--- ----

-

-

-

-

149

788

2166

2216

4382

47

-

47

1243

550

1793

-

-

-

-

-

-

-

539

318

857

-

539

318

857

686

'

..

ÖSSZESEN

149

-

835

-

-

-

42

-

42

1461

1064

2525

4912

3830

8742

-'--

~--".-

a képzési ág %-ában I.

Bölcsészettudományi

TI.

TérmészettudomlÚlyi

m.

Állam.;; \ és jogtudományi

IV:.

Közgazdasági

V.

MUszak1

VI.

Mezőgazdaság!

VII.

Egészségügyi

1,3 5,5

10,7

7,2

0,6

4,6

1,1

1,3

4,4

2,4

3,0

3,0

1,2

0,7

2,3

10.2

17,4

12,9

IOt 5

20.8

18,2

19,9

14,0

9,5

11,7

8,0

10.5

8,9

VIII. MUvészeti

lX.

3,0

Pedag6giai

2,4

2,3

2,4

1,3

0,9

1,2

5,2

2,8

4,0

0,9

0,9

0,9

2,9

ÖSSZESEN az összlétszám %-ában

0,5

0,9

0,7

0,4

1,5

0,8

1,1

! 0,4

0,8

I

I

f

t--

=9 '- zi .

f-

0.

...:I I r:.:l

r:.:l r:.:l N

~

:0 •

i

.-! .-!

a:

t--

cn

I

t--

.... ,..,.

t--

'<1'

t--

~ ! .-!

cn cn

~

cn u")

.... t-M ..-4

CI!>

icc

t--

CI')

I

I

C N

cn ....

~

lI

I

IlO

u)

Z

'<1'

-a; u")

u") ~

....

.-I

IlO IlO

~

-'

.-I

t--

CI')

cc

IlO

t--

t--

t-....

....

a:

I

~ ~

I

c: cn' u") "

I

"

CI')

CN N

cn

I/)

cn

I/)

..-4

o

~

o)

c?

N

M

10

'<1'.

CN '.

N

It:,.

N

.;- ..; ö ,..,. .;....

.... N N ....

I/)

M

....

10

N

u':)

.n- ....r:: I

....

I/)

CN

N

IQ

00

....t-

u':)

cn-

r::....

~

C

10

....r::-

ai

TARTALOM

l I

:0

~

I

I

u")

I

I

I

I

I

IlO N

~

I

I

N

C

M

M

Ö

10-

tN

tO

'~"'

...:I

'"

~

I

I

I

I

Q)

«I

I

!

I

I

I

I

I

!

cn ,...;-

N

si.

I-

N

I

I

I

Z

.... ....cn

I

I

I

I

I

....

I

....cn

....

M

~

Ö

l-

.§ tN

:0

ro

I

I

I

I

I

......-4

I

IQ

I

I

I

I

It:

I

It:

IQ

.!<:

........

t-

It:

~

C

3

l. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS JELENLEGI STRUKTURÁJÁNAK FŐ VONÁSAI •.• , ........••.... ;~ .....•..............................

5

1. A felsőoktatási -intézmények száma ...................

o' ••••• , •••••

5

2. 'A hallgatólétszám alakulása ....... , ............................. .

7

3. A hallgatólétszám megoszlása képzési ágak szerint ....... : ........ .

9

4, A nőhallgatók aránya .................•..... ~ .......•.... "\ ...... .

13

5. A rallgatólétszám képzési szintek szerinti megoszlása ..••.........

14

6. A hallgat61étszám megoszlása tagozatok szerint ..........•........

16'

.,

0;$

f-

BEVEZETÉS ...•................... , .....•....•..•....••.......•..•.

-

'O <:
ro

1-

';::1

..:1

tN

<:
.!<:

~

Z'"

I'l

Q)

:s
~

I ~

~-

,Q)

S Z

tN

cl

.!:f ~

I

I

I

I

I

.§'" ~

I

I

.-I

..-4

..c::

c')

c')

I

I

I

i

I

tN

O

co

....cn

I

I

I

'<1'

cn

Ö

~~I

....

co

I

cn ....

M

c')

c')

ö

~ ~ . - .S I--- .., ro

7. A I

I

I

I

I

cc

I

I

cl :0

IlO

'<1'

~

cn

co

c')

'ol

~

c

~ ~

,':>" 00

o c.

O I---

~O

2l

~

t2

..:1

I

I

I

I

I

'
I

I

~

.....

I

1>'1

C

.

.... ~

I

I

I

I

Z

"" cn

I

I

:0 I--

,

I

I

t-

10

~

""'
cn

M N

t'
~

,Q)

I

I

'
I

c')

cn cn

.....

t--

.... c')

~ I

00

t-

t

I

'
~

o..

00

N

""

I---


I

~

-

o

f

00

I

I

cn

CN

o

ei

'<1'

t-

I

..;

til

N

....

e:

00 c\]

N M

C 00

c\1 CC

I

'" I

10

.... 00

00

c')

....

'<1'

c')

CN N

t-

N

I

cn

I

t-

o M

N

lt:I

..; I/)

o

cn

"I

'<1'-

....

C

...:

M

'<1'

~

....t-

N

....r::-

M IQ

,

cn

M

o:

lX)

'
r::

C

cc

....

r::-

....10

rI

I

00 10

Z·

'<1'

M O

'<1'

........

IQ

I

'<1' .... ....

....t....

c')

00

t--

'<1' '<1'

t

....cn

u':)

10

....CN 00

I

~

It:

CN

r:: ....

u':)

lt:I

cn

O

c')

00

....

CI

'1>'1 N

o.. '[:l

%

j j ""OEl

,I ll i ElO

1>1 rI.l

~


o

EI O

ro '
tN rI.l

I

~

El

El0;$

Q)

,~

:o '"' !Il r<

iro

0;$

ro

cl!

'o tN ol

bO N :0 ~

'o

~1>1 :~

ei

~'.

0;$

~~ N

bO '
til

~

~

~

1>'1

;;,;

>'

::1

-

...... ..... ....

tN

~ i bO

p.

~

fl) ,Il)

;~

~

1:1'

r;.

j

f

j oa

i~

l

e l


'ro

1 -g o..

Z

r:.:l

til

1>'1

N

ao

~ rI.l

\Il)

§

i '~"

i

rI.l <:
!Il

'c

N - 'c til til cl! ;1 ~ ~~ !Il El bO o ~ N :§ fO :::l !Il r<'"' ,< ~ ~. ~

N

'
N

\Il)

~

~

~

Q)

:0

....:

~.

72

intézmények nagyságrendje ........•........... , ...

8. A felsőoktatás területi megoszlása ...............

00

•••••

•

o

••

o

••••

II, A MAGYAR FELSŐOKTATÁS STRUKTURÁJA TÁVLATI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK FŐ KÉRDÉSEI, ............................... .

·22

26

1. A magyar felsőoktatás strukturája távlati t9vábbfejleszté~~nek ~lap-. vető

::l'

s· ei .;: ;;

~

,

~

....

~ ~ N rI.l N !Il

!Il

'
'gb ~ ~

~

::1

Efp.

p.

C;I

i-g

'" p;

~'

Z eli? 1>'1 ri.) ~

N

~ :0

~N

célkitUzései

........•... • .• • ....................•..........

28

3 .. A többszüitü képzés továbbfejlesztése ..........•..................

29

4, A felsőoktatás feladatai a permanens képzés megvalósitásában ..... .

31

5. Az esti és levelező oktatás funkcióinak átalakulása ...••.....•• , ... .

33

felsőoktatási intézmények regionális kooperáciÓja;~ktató--tudOtnányos központok kialakitása ................................•....•..

35

6. A

helyes arányainak megteremtése ...........•........

38

ST ATISZTIKAI TÁBLÁZATOK ...................................... .

43

l, A felsőoktatási intézmények száma intézménycsoportonként .,' ...... .

45

2. A hallgatólétszám megoszlása intézménycsoportonként .... ~ ....... ..

46

3. A hallgatók száma és %-os a'ránya képzési áganként .... , ..• , ..... .

47

4. A n8hallgatók, száma' és %-os aránya képzési áganként •.. ,.' ....... .

51

5. A hallgatólétszám megoszlása képzési szintenként a közgazdasági, mUszaki és mezőgazdasági fels80ktatásban ...................•....

55

felsőoktatás

til

~N

rI.l 11.1

:0 N

ro

26

2. A képzés szerkezetének fő vonásai .....................•....•.. • •.

7. A

,< ti.i

felsőoktatási

'
N

I

O

ta

~ I eli?

""

~

f--

I---

•

73

6. Az esti és levelezo hallgatók megoszlása intézménycsoportonként.~_~_!.__

58

7. Az esti. és levelezo hallgat6k megoszlása képzési áganként •.....•..

59

8. A fels.Boktatási intézmények nagyságrendje intézménycsoportonként,

a nappali hallgatók létszáma szerint •.............................

60

9. A tudományos fokozattal ,rendelkezo oktatók száma intézménycso- ' portonként •.....•.....•..............................•.... '.. ~" ..

62

10. A felsőoktatási intézmények száma körzetenként .....•.•.•...•....

63

11. A hallgatólétszám körzetenként és képzési áganként .............. .

65

TÉRKÉPMELLÉKLETEK A

felsőoktatási, intézmények megoszlása az 1973/74.' tanévben.*,

A felsőoktatás:: képzési ágak szerinti megoszlása az 1973/74. tanévben . . A felsőoktatási intézmények székhelyén kivül mUködő karai és kihelye~ett tagozatai az 1973/74. tanévben.

-' ::::>

--> ~

Z

-w

>-~

~~

~o

-w

(!)

N<.{ (/)1-

*

~I­

WI-

Helyesbités e térképhez:

"" l, A Kecskeméti Ovönőképző Intézet budapesti kihelyezett tagozatán nappali, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatán esti, az Ybl Miklós Építőipari Mtlszaki Főiskola debreceni Gépészeti Karán levelező és a Kert észeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karának putnoki kihelyezett tagozatán levelező oktatás is folyik, kis létszámmal. (A megfelelő

)-W

ZN

_WW

~~ NW

'W

::c

Z

I--w

Z~ca

_00>

u) 'W ,W

oszlopok méretei azonban helyesek.) 2. A Debreceni Tanitóképzo Intézet oszlopa fölött hiányzik az "1" bettl.

-« - Z 1-«« «0::1-

t-

<.{

.

~~.q

O ........ OOM ...J:Ocn

en°,...... W~or-

74

LJ..

C) N

«~«