A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM
2. NFT (NSRK) mérföldkövek • OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április • Partnerség: már megkezdődött • NSRK, OP véglegesítés és leadásuk: 2006. júniusjúlius • NSRK/OP-tárgyalások a Bizottsággal: 2006. második fele
1
Helyzetkép Közúti közlekedés • Magyarország számos fontos közlekedési csomópont találkozásánál fekszik • A gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége alig harmada az EU-énak • A közúthálózat nagy részének teherbírása nem felel meg az uniós követelményeknek • Az önkormányzati utak 46%-a kiépítetlen, nagy részük nem megfelelő állapotú
Helyzetkép Vasúti közlekedés • A vasúthálózat sűrűsége megfelelő, de a hálózat műszaki állapota és kihasználtsága gyenge • A pályahálózat több mint harmadán folyamatos sebességkorlátozás van érvényben • A vasút eszközállománya elavult • Éles verseny a közúttal, és a megjelenő külföldi vasúttársaságokkal
2
Helyzetkép Vízi közlekedés • A Duna az év felében-harmadában csak merülési korlátozásokkal hajózható • Kevés a folyamatos üzemre képes kikötőnk Légi közlekedés • Ferihegyi kapacitáskorlát • Regionális repülőterek
Helyzetkép Szállítás-logisztika, kombinált közlekedés • Az ország fekvése nemzetközi kereskedelmi-szállítási szempontból nagyon kedvező • A Nyugat- és Kelet-Európa közötti áruforgalom jelentős növekedése prognosztizálható • Jelentős mértékben nő a szállítás-kereskedelem igényeit kiszolgáló logisztika iránti kereslet • A kombinált közlekedés fejlődik
3
Helyzetkép Városi, elővárosi közlekedés • Növekszik az egyéni közlekedés a közösségi közlekedéssel szemben • A forgalmi zsúfoltság (a közutak túlterheltsége) egyre nagyobb problémát jelent a városi elérhetőségben és jelentős környezetterhelést okoz • A budapesti elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése nem tart lépést az igényekkel • A vidéki városokon áthaladó fő közlekedési utak zsúfoltságot, zaj- és légszennyezést okoznak
Helyzetkép Közlekedési munkamegosztás, szerkezet, fő tendenciák • Egészében közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás még mindig jóval kedvezőbb, mint az EU-ban • A személyközlekedésben az egyéni közlekedés szerepe nő a közösségi közlekedés rovására • A motorizáció terén jelentős növekedés prognosztizálható • Az áruszállításban a közút vált domináns ágazattá, növekedése gyorsabb a vasúténál
4
Magyarország Lengyelország Ausztria Csehország Szlovénia Szlovákia
EU
3 4 6 4 3 4
Határ
Nem-EU
4 3 2 0 1 1
Folyosók száma 4 4 3 2 2 2
Egyéb -
tenger -
tenger -
Drezda/Nürnberg - Prága - Bécs/Pozsony - Győr -Budapest Bukarest - Craiova/Constanta- Szófia - Thesszaloniki/Plovdiv Isztambul Velence - Trieszt/Koper - Ljubljana - Maribor - Budapest Ungvár - Lvov (Kiev) A ág: Pozsony - Zsolna - Budapest B ág: Rijeka - Zágráb - Budapest C ág: Ploce - Szarajevó - Eszék - Budapest Duna Salzburg - Villach - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Nis - Skopje - Thesszaloniki A ág: Graz - Maribor - Zágráb B ág: Belgrád - Újvidék - Budapest C ág: Nis - Szófia D ág: Bitola - Florina - Via Egnata - Igoumenitsa
Forrás: KTI
5
Pályarehabilitáció ISPA forrásból (2001-2007) (2001-2007) Pályarehabilitáció EIB hitelből Tervezett pályarehab. EU KA: II. ütem (2007-2015)
KOSICE
Szlovákia Szlovákia
I. ütem (2004-2007) III. ütem (2015 után)
Tervezett pályarehabilitáció EIB hitelből
9 2
SOMOSKŐÚJFALÚ ÓZD
RAJKA BRATISLAVA
HEGYESHALOM
SZOB
E 61
1
KOMÁROM
GYŐR
16 SOPRO N
8 0
HATVAN
71 82 RÁKOSPALOTA-ÚJPEST
TATABÁNYA
BUDAPEST
120A
5
TÁRNOK SZÉKESFEHÉRVÁR 30 A CELLDÖMÖLK BOBA
ZALALÖVŐ
VÁC
ESZTERGOM
1
1 0
PÁPA
PORPÁ C 20
2 5
7 0
E 52
2 6
2 0
SZABADBATTYÁN
TAPOLCA
SIÓFOK
ÉR D
100 A CEGLÉD
PUSZTASZABOLCS 42
29 DUNAÚJVÁROS
ZALAEGERSZEG 2 26 17 3 A BAJÁNSENYE
DABAS
150
30
140
KECSKEMÉT
Szlovénia Szlovénia NAGYKANIZSA
4
DOMBÓVÁR 40
1 GYÉKÉNYES
E 69
KISKUNHALAS
SZEGED
KELEBIA
BIHARKERESZTES
MEZŐTÚ R
ORADEA
120
BÉKÉSCSABA
LÖKÖSHÁZA
15 5
E 56 BUCURESTI
PÉCS PÉCSBÁNYA -RENDEZŐ
RIJEKA
101
Románia Románia
140 MURAKERESZTÚR
DEBRECEN
PÜSPÖKLADÁNY ÚJSZÁS Z SZOLNO 100 K
KISKUNFÉLEGYHÁZA
4 0
BALATONSZENTGYÖRGY
6 0
NYÍREGYHÁZA
2
8
SZOMBATHELY
KOPER
100
FELSŐZSOLCA
MISKOLC
84
PARIS E 50
Ausztria Ausztria
Ukrajna Ukrajna
9 0
BÁNRÉVE
II. ütem (2006 után)
I. ütem (2003-2006)
MOSKVA E 50
HIDASNÉMETI ZÁHONY
E 71
Nemzetközi vonal E 85 ATHINIA
Horvátország Horvátország
Szerbia Szerbia és és Montenegró Montenegró
Hazai fővonal Egyéb vonal
6
Szakpolitikai megfontolások • A közlekedési fejlesztések célja az elérhetőség javítása, ami hozzájárul az általános célok megvalósításához: versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás, területi kiegyenlítés • => Intermodalitás • Uniós prioritás: TEN-T, ezen belül 3 kiemelt irány: Kijev-Trieszt, Bécs-Isztambul, Duna; a vasút és a városi közösségi közlekedés (de…) • Logisztika szerepének erősítése (intermodalitás fő szempont) • Komplex fejlesztések: szolgáltatás fejlesztése is (gördülőállomány, telematika, közlekedés szervezés) • Közlekedési fejlesztések összehangolása egymással és más területek és érdekeltek (programok, magánszféra) fejlesztési elképzeléseivel • Fejlesztések koordinálása a szomszédos országok fejlesztéseivel
7
Az OP tervezett céljai 1. Az elérhetőség javítása 2. Fenntarthatóság 3. Az ország gazdaságföldrajzi adottságainak kihasználása
Az OP tervezett prioritásai 1. Az ország (nemzetközi) elérhetőségének javítása 2. A térségi elérhetőség javítása 3. Intermodális logisztikai kapcsolódások és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 4. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése
8
1. Az ország (nemzetközi) elérhetőségének javítása Tervezett intézkedések: Közút : TEN-gyorsforgalmi úthálózat Vasút: TEN vonalak + gördülőállomány; informatikai, telematikai forgalomirányítási fejlesztések Dunai vízi-út Légiközlekedés: Ferihegy
2. Térségi (régión belüli) elérhetőség javítása Közúti infrastruktúra fejlesztése: o TEN-re ráhordó; o 11,5 t rehabilitáció
Közösségi közlekedés fejlesztése: regionális/térségi közlekedési szövetségek, Regionális repterek
9
3. Intermodális logisztikai kapcsolódások és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a hiányzó infrastrukturális kapcsolódási elemek a központokban közlekedési eszközváltás (Ro-La, Ro-Ro) csak OLSZK-kban, a többi ROP!
4. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése
Elővárosi vasúthálózat fejlesztése Kötöttpályás (villamos/metró) közlekedés fejlesztése Kapcsolódó intermodális csomópontok ROP-okban: o Egyéb városi közösségi közlekedés fejlesztése o Agglomerációs közlekedési szövetségek kialakítása
10
További feladatok • KözOP második draft: április közepe • Ex-ante értékelés indítása, partnerség folytatása • Projektek: - Projekt-listák összeállítása, - Elsőnek beadandók dokumentációjának elkészítése, - A többinél előkészítettség vizsgálata, - Előkészítés mechanizmusának kialakítása és megindítása
• OP véglegesítése és leadása: 2006. június-július
11
