A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1 . Ket.

9. § ( 1)

Magyar anyanyelvű ügyfeleink egyre gyakrabban kérik, hogy a hatósági bizonyítványt azon a kétnyelvű nyomtatványon állítsuk ki számukra, amelyet a bizonyítványt igénylő külföldi hatóság készített el. A nyomtatványok a magyar mellett/alatt idegen nyelvű szöveget is tartalmaznak, melyek magyarral történő egybevetéséhez megfelelő nyelvtudású kolléga nem áll rendelkezésünkre. A Ket. 9. § (1) bekezdése alapján ezekben az esetekben megtagadjuk a kétnyelvű bizonyítvány kiadását, mivel nem állnak fenn a Ket. 9. § (2)-(3) bekezdésében és 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kivételek, illetve a Ket. 11. § (3) bekezdése szerinti eltérő rendelkezést eddig csupán a 2003. évi XCII. tv. 85/A.§ (2) bekezdésében találtunk. Jogszerű-e az eljárásunk? A Ket. 9. § (1) bekezdés szerint közigazgatási hatósági eljárásunk hivatalos nyelve – főszabályként – a magyar. Ez azonban nem zárja ki a külföldi, vagy nemzetközi szervekkel való érintkezés során más nyelv használatát. A kérdezett esetben a hivatkozott törvényi szabály nem sérül, hiszen a nyomtatvány magyar nyelven (is) feltett kérdéseire a hatóságnak magyar nyelven kell választ adni. Ez a megoldás nem tér el a főszabálytól, ezért arra külön jogszabályt – a Ket. 11. § (3) bekezdésére hivatkozva – nem kell keresni. Az előbbiek miatt a nyomtatvány magyar és idegen nyelvű szövegének összevetése fontos, de nem nélkülözhetetlen eleme a hatóság eljárásának. A határozatnak minősülő hatósági bizonyítvány nyelvi értelmezése tekintetében egyébként – a Ket. 11. § (1) bekezdése szerint – a magyar nyelvet kell hitelesnek tekinteni. A részletezettek miatt a hatósági bizonyítványok kiadásának megtagadása nem jogszerű. A bizonyítványnak a külföldi hatóság által készített nyomtatványon való kiadása csak akkor tagadható meg, (a Ket. 84. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül) ha az nem teszi lehetővé a Ket. 83. § (3) bekezdése szerinti minimális tartalmi követelmények feltüntetését sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hatósági bizonyítványt más (a szokásos) formában a hatóságnak nem kellene kiadni.

2008. január 6.

1 / 48 oldal

2 . Ket.

9. § ( 2)

A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete, és az országos kisebbségi önkormányzat testülete a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét akkor is meghatározhatja, ha a hatáskört átruházza? A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint az országos kisebbségi önkormányzat testülete a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét akor is meghatározhatja, ha a hatáskört átruházza, így azt más gyakorolja. Ilyenkor két nyelven történik az ügyintézés, kivéve, ha az ügyfél ezt nem kéri. A települési önkormányzat kisebbségi települési önkormányzattá válásának feltétele, hogy - a tesület tagjainak többségét, egy bizonyos nemzeti vagy etnikai kisebbség jeöltjeként választották meg, továbbá - a tesület többségi határozattal önmagát kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítja. A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete csak a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar melletti hivatalos nyelvét határozhatja meg. Következik ebből, hogy a jegyző, vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője hatáskörébe tartozó ügyekre a nyelvhasználat meghatározásának joga nem terjed ki. 3 . Ket.

9. § ( 3)

Elegendő-e, ha az ügyfél kijelenti, hogy adott kisebbséghez tartozik? Amennyiben az ügyfél valamelyik kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor ezt kell-e valamilyen formában igazolnia? Elegendő, ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. az adott kisebbséget nevesíti. Ezt a nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, s az ügyfél az aláírásával igazolja annak valódiságát. Külön irat nem szükséges ennek igazolására. 4 . Ket. 10. § Amennyiben külföldi állampolgár autóját elszállítják, tekintettel arra, hogy tilosban parkolt, kell-e hivatalból tolmácsot kirendelni? Vizsgálni kell, hogy a Ket. hatálya alá tartozik-e az adott ügy, illetve, hogy ki az illetékes hatáskörrel bíró szerv. Amennyiben nem esik a Ket. hatálya alá, nem kell hivatalból tolmácsot kirendelni.

2008. január 6.

2 / 48 oldal

5 . Ket. 15. § ( 2) Létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban hogyan kell értesíteni a hatásterületen lévő ügyfeleket? Hirdetményi úton (a hatóság hirdetőtábláján), és közhírré tétellel.A Ket. 80. § (4) bekezdésének értelmében a hirdetményt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren közzé kell tenni - a hirdetmény@magyarország.hu e-mail címen van erre lehetőség és ha van a hatóság honlapján is. 6 . Ket. 15. § ( 2) Az ingatlan bérlőjét is lehet-e ügyfélnek tekinteni, ha az adott ügy jogát vagy jogos érdekét érinti? Igen.A hivatkozott törvényhely erről kifejezetten ugyan nem rendelkezik, de nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni a 15. § (1) bekezdés szerinti ügyfélfogalom meghatározását. Az eljáró közigazgatási szervtől nem várható ugyan el, hogy az egyes ingatlanok bérlőjét is keresse, felkutassa, de ha az igazolt bérlő ügyféli jogállásának elismerését kéri, úgy az-az egyéb feltételek fennállta esetén nem utasítható el. 7 . Ket. 15. § ( 2) Az érintettek listáját az ügyfélnek kell-e benyújtani, vagy az érintett ingatlantulajdonosok listáját a Földhivataltól a hatóságnak kell-e megkérni? Amennyiben speciális jogszabály e vonatkozásban nem rendelkezik, úgy a kérelmező ügyfelet ilyen kötelezettség nem terheli.

8 . Ket. 15. § ( 4) Kik tekintendők az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságnak, akiknek azonban a feladatkörét az ügy érinti ? Tételes felsorolás nem adható, mindig a konkrét ügyben kell ezt eldönteni. Előfordulhat például, hogy egy építési ügyben tartott helyszíni szemlén értékes régészeti lelőhelyre bukkantunk, ebben az esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - bár az építési ügyben szakhatóságként nem vesz részt - feladatkörét az ügy érinti, mivel e hatóság hatáskörébe tartozik a régészeti lelőhely védetté nyilvánítása.

2008. január 6.

3 / 48 oldal

9 . Ket. 15. § ( 5) A „nyilvántartásba vett tevékenység” feltétel az érdekvédelmi szervezetekre is vonatkozik? Nem. A törvény nem bármely szervezet számára teszi lehetővé az ügyféli jogokkal való felruházást. A nyilvántartásba vett tevékenység feltétele - a normaszöveg szerint - csak a társadalmi szervezeteknél előírás, az érdekvédelmi szervezeteknél nem.

10 . Ket. 16. § ( 2) A 46/1997. KTM rendelet 23 §. (2) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a hatóság kérelemre más névre módosítsa a korábban kiadott éptési engedélyt. Kérdés, hogy az építési engedélyt az építtető vonatkozásában határozattal módosítsuk, vagy végzéssel állapítsuk meg a jogutódlást? A fenti törvényhely nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság mérlegeljen. Ez a jogbiztonságot szolgálja. A kérdezett esetben tehát - a Ket. kifejezett rendelkezése szerint – végzéssel kellene dönteni a jogutódlásról. A 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 23. § (2) bekezdése ezzel nincs összhangban, ott továbbra is határozattal való döntés található. A látszólagos ellentmondás, az ugyanazon ügyben két döntés (végzés +határozat) a Ket. 73. § (4) bekezdése alapján oldható fel. Ez a törvényhely lehetőséget ad arra, hogy jogszabály meghatározza a döntés formáját, és adattartalmát az általános szabályoktól eltérően. A KTM rendelet fenti, és a 20. §-ában foglalt szabályok a kivételnek megfelelnek. Erre tekintettel az építési hatóság továbbra is határozattal rendelkezhet a névátírásról. 11 . Ket. 16. § ( 4) Jogutódlás hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő, vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Kérdés: a hatóság ki felé intézkedik ? A hatóság nem másfelé intézkedik, hanem maga szünteti meg a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapotot.

2008. január 6.

4 / 48 oldal

12 . Ket. 17. § ( 1)

, 17. §( 2)

Jelenleg a határozatokon (minden példányon) minden ügyfél szerepel, magánszemélyek névvel, címmel, esetleg ingatlanjuk helyrajzi számával. Megfelelő-e a Ket. hatálybalépése után ez a gyakorlat? A Ket. 72. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határozatnak tartalmaznia kell a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakóhelyét, vagy tartózkodási helyét. Ezen adatokat a Ket. 72. § (2) bekezdése alapján a végzésnek is tartalmaznia kell. Amennyiben a döntésben meg kell jeleníteni az ingatlan helyrajzi számát, ennek nincs akadálya mivel a földhivatali adatok nyilvánosak. 13 . Ket. 17. § ( 3) Adatvédelem-jogorvoslati jog korlátozása: A hirdetmények (eljárás megindítása, határozat stb.) tartalmazhatják-e az ügyfelek listáját, vagy csak és kizárólag a 80.§ (3) bek. szerinti adatokat lehet feltüntetni? A hirdetményeknek tartalmaznia kell a Ket. 80. § (3) bekezdésében foglaltakat, ami nem zárja ki, hogy ez az adattartalom tovább bővíthető. Ugyanakkor az adatvédelmi biztos 465/A/2002. szám alatt kiadott közleményére tekintettel az ügyfelek neve nem szerepelhet a hirdetményeken. 14 . Ket. 20. § ( 5) Az itt meghatározott esetekben a döntés várható időpontjáról ki értesíti az ügyfelet? Az ilyen esetekben az ügyfelet nem a közigazgatási hivatal vezetője, hanem az eljáró szerv értesíti.

2008. január 6.

5 / 48 oldal

15 . Ket. 21. § ( 1) a) Ennek értelmében „Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye … van, …” Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a Ket. értelmében mit kell a szálláshely fogalmán érteni, mivel ez sem a törvény szövegéből, sem annak indokolásából, sem értelmező rendelkezéseiből nem derül ki. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, (továbbiakban: Nytv.) a polgárok lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás működésének törvényes feltételeit határozza meg, mely szerint e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. E törvény alkalmazása során „a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekinthető az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.” A Nytv. végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 36. § (1) bek. értelmében a mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni. A Vhr. (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. A Vhr. (3) bekezdése értelmében a hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A Vhr. (4) bekezdés rendelkezése szerint: „az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. (un. településszintű bejelentkezés) Fentiekből következően a Nytv. szabályozza a lakcímbejelentés lehetőségét és kötelességét, még akkor is, ha a polgár csak szálláshellyel, vagy még azzal sem 2008. január 6.

6 / 48 oldal

rendelkezik. A Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontja az illetékesség megalapozásához elsősorban az „ügyfél lakó- vagy tartózkodási helyét” határozza meg, amit a fentiekben részletezett módon kellene a polgárnak bejelentenie. Amennyiben nincs bejelentett lakcíme a polgárnak, úgy a Ket. előzőekben hivatkozott pontja a polgár fenti szálláshelyét is az illetékesség alapjának tekinti. 16 . Ket. 22. § ( 1) A törvény egész szerkesztése és megfogalmazása, valamint a hatályos bírói gyakorlat alapján logikailag indokolt lenne, ha az áttétel végzéssel történne. Ugyanis a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint a végzés az eljárás során egyéb eldöntendő kérdésben hozott döntés, mint ilyen inkább végzésnek kellene lennie. A 22. § (2) bekezdés rendelkezéséből nem következik az, hogy végzést kellene hozni. Elégséges az ügyiratoknak egy kísérőlevéllel történő megküldése. A Ket. Szakértői Bizottság 9. számú állásfoglalása szerint is hivatalos levél formájában történik az áttétel. 17 . Ket. 22. § ( 1)

, 29. §( 5)

A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. Ez a felhívás történhet-e az eljárás megindításáról szóló értesítésben 29.§ (5) - hirdetményben, vagy a határozatban? A felhívás történhet az eljárás megindításáról szóló értesítésben, hirdetményben, illetve a döntésben, mivel ezt a Ket. szabályai nem zárják ki. A Ket. 39. § (2) bekezdés d) pontja szerint a meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a meghallgatott személy kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét is, amelybe beletartozik az is, hogy az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. 18 . Ket. 22. § ( 3) A parlagfű elleni védekezés az ideiglenes intézkedések közé tartozik-e? Nem.

2008. január 6.

7 / 48 oldal

19 . Ket. 23. § ( 1) A konkrét eset: kutyát szándékosan megdobtak oltott mésszel és az állat súlyosan sérült. Az eset állatkínzásnak minősül. Állatkínzási ügyben többféle szankció lehetséges: - Btk. 266/B. (1) szerint vétség (adott szankciókkal) - itt a Rendőrség jár el és tesz büntetőfeljelentést, - 244/1998. (XII. 31.) Korm rendelet szerint állatvédelmi bírsággal büntetendő és az Állategészségügyi Állomás jár el (más is eljárhat, de ez most irreleváns). Azt szeretném kérdezni, hogy kizárja-e valami, hogy ugynazért a cselekményért két hatóság eljárjon és különböző büntetéseket alkalmazzon? Ha igen, mi? Ha nem, akkor az én eljárásomban felhasználhatom-e a Rendőrségi bizonyítási eljárás iratait vagy külön bizonyítási eljárást kell lefolytatnom? Válasz a Ket. 23. § (1) bek.-hez feltett kérdésre: Az állatvédelmi bírsággal kapcsolatban a 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja hatáskört állapít meg az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, illetve jogutódja részére. Ez megfelel a Ket. 19. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Ket. 20. § (1) bekezdése szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Amennyiben tehát a kormányrendelet szerinti tényállás az adott esetben megvalósul, úgy a hatáskört gyakorolni kell. Semmi nem zárja azt ki, hogy az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, illetve jogutódja eljárjon. A kormányrendelet erre lehetőséget ad, akkor is, ha az eljáró hatóság tudomással bír arról, hogy az ügyben rendőrségi eljárás is folyik. A Ket. egyébként nem zárja ki, hogy ugyanazon cselekmény kapcsán több hatóság is eljárjon, ha arra jogszabályban meghatározott hatásköre van. Nyilvánvaló, hogy erre csak kivételes esetekben kerül sor, ha ezt a különös jogszabályok sem zárják ki. A kérdezett esetben sem valószínűsíthető több hatóság egyidejű hatáskörének fennállta, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 4. § a) pontja, illetve a Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja nem azonos tényállást tartalmaz. Amennyiben egy-egy esetben a hatásköri vita a Ket. 23. § (1) – (2) bekezdések alkalmazásával nem oldható fel, úgy – természetesen – a Ket. 24. §-a szerint kell eljárni. A Ket. 3. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, ennek tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vesz. Következik ebből, hogy más szerv, vagy hatóság bizonyítási eljárásának eredményei is felhasználhatók, kivéve, ha azt adat-, vagy titokvédelmi szabályok kizárják.

2008. január 6.

8 / 48 oldal

20 . Ket. 23. § ( 3) a) Illetékességi összeütközés esetén a közigazgatási hivatal végzéssel jelöli ki az eljáró hatóságot? Amennyiben végzéssel kell dönteni, a végzés(ek) ellen kell-e jogorvoslati lehetőséget adni? Illetékességi összeütközés esetén szintén a Ket. 71. §. (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, mely szerint a közigazgatási hivatal vezetője végzéssel jelöli ki az eljáró szervet. A végzés ellen nem adható jogorvoslati lehetőség, az csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 21 . Ket. 26. § A szakhatósági és egyéb ügyek (ingatlanok kisajátítása, birtokháborítás stb.) során több alkalommal felmerült az ingatlan tulajdoni lapjának szükségessége. A tulajdoni lap másolatot beszerezhetjük közvetlenül a földhivataltól? A költségviselés hogyan alakul? Tulajdoni lap másolatot beszerezhetünk közvetlenül a földhivataltól. Az 1996. évi LXXXV. törvény 30-31. §-a számos mentességet szabályoz. Amennyiben ez nem áll fenn, úgy a Ket. 154-157. §-ai irányadóak a költségviselésre.

2008. január 6.

9 / 48 oldal

22 . Ket. 26. § ( 1) Azonos hatóságon belül hagyatéki eljárás lefolytatásához az adó- és értékbizonyítvány kiadása céljából küldött megkeresésben hivatkoznak a Ket. 26. § b) pontjára és az (5) bekezdésben foglaltakra. Így nem csatolják a tulajdoni lap másolatot, hivatkozva az adatvédelmi törvényben foglaltakra, ezért a megkeresében közlik a tulajdoni lapon lévő ingatlanra vonatkozó adatokat. Hogyan és milyen adatokat kell közölni az adó- és értékbizonyítvány kiadásához és figyelembe vehető-e a Ket. 26. § b) pontja és az (5) bekezdésben foglaltak? A Ket. 26. §-a szerinti belföldi jogsegély hatóságok közötti kapcsolatot jelent, analóg a korábbi „megkeresés” jogintézményével. Következik ebből, hogy egy hatóságon – jegyző – belül belföldi jogsegély esete fel sem merülhet. Ebben az utóbbi esetben a munkamegosztást a jegyző határozza meg. Nem sérülhetnek az adatvédelmi érdekek, ha a hagyatéki leltárt készítő jegyző és az adó- és értékbizonyítványt kiállító ugyanazon jegyző megismeri az ügy adatait. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 101. §-a szerint a jegyző által kiállított adóés értékbizonyítványnak tartalmaznia kell az ingatlan, és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait is. Nyilvánvaló, hogy megfelelő, pontos és teljeskörű adatközlés hiányában a szabályszerű adó- és értékbizonyítvány sem állítható ki. Ehhez tehát feltétlenül szükség van az ingatlan-nyilvántartási, valamint az ingatlanra vonatkozó hagyatéki adatok (örökösök neve …stb.) ismeretére. 23 . Ket. 28. § ( 1) b) Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóság megtagadhatja-e az adatszolgáltatás teljesítését, ha az a természetes személy vallására vonatkozik? Megtagadhatja, tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített vallásszabadság alapvető jognak minősül.

2008. január 6.

10 / 48 oldal

24 . Ket. 29. § Személygépkocsi eladását követően, a vevő által az okmányirodába hiánytalanul benyújtott "átírási" kérelem esetén, az okmányirodának kell-e értesítenie az eladót az eljárás megindításáról (Ket. 29. § (3) b)), illetve az átírás teljesítéséről kell-e határozatot készítenie az okmányirodának (71. § (1), amennyiben kell, kell-e a gépkocsi eladójának küldeni egy példányt a határozatból (78. §; 97. §; 98. §; 15. §)? A hiánytalanul benyújtott "átírási" kérelem esetén a hatóság (okmányiroda) a Ket. 85. §-a szerinti hatósági igazolványt állít ki, és a Ket. 86. §-a szerinti hatósági nyilvántartást vezeti. Ezek a Ket. 82. § (2) bekezdés szerint határozatnak minősülnek. Külön határozatot csak a kérelem megtagadása esetén kell hozni, (Ket. 82. § (3) bek.) egyébként nem. Ebben az esetben az átruházót is értesíteni kell a határozat egy példányának megküldésével. Az eljárás megindításáról szóló értesítés minden olyan esetben mellőzhető, amely megfelel a Ket. 29. § (4) bek. b) pontban részletezetteknek. 25 . Ket. 29. § ( 3) b) Nincs összhangban a 29. § (3) bekezdés b) pontja és a (9) bekezdés első mondatában foglalt előírás. Hatósági eljárásunk a kérelem beérkezését követően – ha más miatt nem is – az eljárási díj meghatározása miatt hiánypótlással kezdődik a beérkezést követően 8 napon belül. A hiánypótlási felszólítás lehet egyben az eljárás megindításáról szóló értesítés is ? Ez azonban más problémakört is felvet, ugyanis ebben a fázisban még nem ismert minden érintett fél, (pl. szomszédos ingatlan tulajdonosa) akit az eljárás megindításáról értesítenünk kellene. Sok esetben a közműtulajdonosok nyilatkozatai nélkül nyújtják be a tervet engedélyezésre. Az eljárásunkba bevonandó szakhatóságok körét sem tudjuk pontosan meghatározni a közműnyilatkozatok hiányában. Mikor értelmezhető az eljárás megkezdettnek ? A hiánypótlási felszólítás lehet egyben az eljárás megindításáról szóló értesítés is, mivel ezt a Ket. szabályai nem zárják ki. Akkor kell az eljárást megkezdettnek tekinteni, amikor beérkezik a kérelem az eljáró hatósághoz, ami nem feltétlenül esik egybe az iktatás időpontjával.Amennyiben az eljáró hatóság a kérelem beérkezését követően a későbbiekben szerez tudomást ismert ellenérdekű, vagy érintett ügyfélről, úgy a tudomást szerzéstől számított öt napon belül kell kiadni az eljárás megindításáról szóló értesítést.

2008. január 6.

11 / 48 oldal

26 . Ket. 29. § ( 4) Folyamatos ellenőrzési feladatnak minősül-e, a szociális ellátások évenkénti rendes felülvizsgálata? Nem.

27 . Ket. 29. § ( 6) Jelentős számú ügyfél esetén elegendő a hirdetményi úton való értesítés, vagy más módon is meg kell azt tenni? A hirdetményi út mellett az ügyfeleket közhirré tétel útján is értesíteni kell, a Ket. 80. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

28 . Ket. 29. § ( 6) Hány főtől beszélünk „jelentős számú” ügyfélről? A Ket. pontosan nem ad választ erre a kérdésre. A hatóság mérlegel, figyelemmel az adott ügy jellegére is.

29 . Ket. 29. § ( 6) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket hirdetményi úton, továbbá közhírré tétellel kell értesíteni. Hirdetményi úton történő értesítés esetén a lakosságból nem mindenki fogja tudni, hogy érintett-e az ügyben. A hirdetményt hány napig kell kint hagyni? Problémát okoz, hogy nincs meghatározva a „jelentős számú ügyfél” fogalma. A Ket. 78. § (6) bekezdése alapján a hirdetmény a kifüggesztését követő 15. nap után vehető le. A Ket. nem határozta meg a jelentős számú ügyfél fogalmát, ezt a hatóság belátásra bízta. A közhírré tétel (Ket. 29. § (6) bekezdés) biztosítja azt, hogy az eljárás megindításáról minél többen értesüljenek.

2008. január 6.

12 / 48 oldal

30 . Ket. 29. § ( 8) A hivatkozott jogszabályhely nem ad támpontot annak eldöntésében, hogy egy Országos Közforgalmú Kikötő (2000.é XLII. tv.80.§.) ill. egy a nemzetközi víziúton elhelyezkedő "E" (UNIO) besorolású kikötő esetében mekkorának kell tekinteni a vélelmezhető hatásterületet, és ebből adódóan mekkorának kell tekinteni az ügyfelek körét. Az 50/2002. GKM rendelet eljárási szabályai között az eljáró hatóság részére eljárásjogi szabályokat nem, csak a 4. melléklet szerint meghatározott adatlapon szerepeltet szomszédos ingatlanokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a kérelmező részére. A kikötők engedélyezési eljárása előtt, önálló engedélyezési jogkörrel van felruházva a környezetvédelmi (környezetvédelmi engedély), a vízügyi (mint vizilétesítményi építésügyi), és a területileg illetékes önkormányzat (mint építésügyi) hatóságok. A Ket. 15. § (2) bekezdése szerint a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfél, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A hatásterület fogalmát a 172. § e) pontja értelmezi. Az általános szabályozás szintjén ennél tovább nem lehetett elmenni, ezért ad a 15. § (3) bekezdése felhatalmazást arra nézve, hogy törvény vagy kormányrendelet – meghatározott ügyfajtákra kiterjedő érvénnyel – részletesebb ügyfélfogalmat határozzon meg. Amennyiben nincs ilyen ágazati jogszabály, a 172. § e) pontjában foglalt hatásterület-fogalom alapján csak egyedileg, az anyagi jogszabályokban esetleg megszabott határértékek alapján, mérlegeléssel állapítható meg, hogy hol húzódik a hatásterület határa. Erre a Ket. nem ad egzakt választ. Ugyanígy kell eljárni a hatásterület vélelmezhető határának megállapítása során is. A hatásterület, illetve a vélelmezhető hatásterület megállapítását követően az ügyfelek körének meghatározása már egyszerűbb feladat, mivel a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfél. Abban az esetben, ha a 29. § (6), (8) bekezdésébe foglalt hirdetményi és közhírré tétel útján történő értesítést követően jelentkezik valaki a hatóságnál és kéri az ügyféli jogállásának elismerését, arra hivatkozva, hogy az adott létesítmény, tevékenység őt is zavarja, úgy az ügyféli jogállásról - annak elutasításáról – határozatban kell dönteni. Az 50/2002. GKM rendelet 4. számú melléklete nem tekinthető ügyféli fogalommeghatározásnak. 31 . Ket. 29. § ( 9) Az ügyfélnek fel kell-e hívni a figyelmét arra, hogy a kérelmének a benyújtását követően kérheti, értesítsék az eljárás megindításáról? Nem.

2008. január 6.

13 / 48 oldal

32 . Ket. 31. § ( 1) c) Nyugdíjkérelemre a hatóság határozatot hozott, ezt követően – a fellebbezési határidőn belül – az ügyfél visszavonta a kérelmét. Kérdés, hogy ilyen esetben mi legyen a már kiadott határozattal? A kiadott határozat visszavonására (formálisan) a Ket. nem ad lehetőséget, bár erre szükség volna. Ezért az eljárást megszüntető végzésben (a rendelkező részben) rögzíteni kell, hogy: „A kérelem visszavonására tekintettel a ………szám alatt ……..-én kiadott határozatom okafogyottá vált, ahhoz semmiféle jogkövetkezmény nem fűződhet.”. 33 . Ket. 31. § ( 1) d) Ha az ügyfél halála miatt megszüntetem az eljárást, erről kit kell értesítenem, csak az irattárat? Akit az eljárás megindításáról is értesítettem (Pl. ellenérdekű ügyfél). Ha ilyen nincs, akkor csak az irattárba kerül.

34 . Ket. 31. § ( 2) Tisztázni kellene, hogy az ügyfél hány alkalommal kérhet hiánypótlási határidő meghosszabbítást, mert ez sehol sincs meghatározva. A hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmek száma nem korlátozható. A hatóság mérlegeli, hogy eleget tesz-e az ügyfél kérelmének.

2008. január 6.

14 / 48 oldal

35 . Ket. 31. § ( 3) Az eljárás megszüntetése esetén intézkedni kell-e a le nem rótt illeték befizettetéséről? Mi van akkor, ha azért szüntetik meg az eljárást, mert felhívásra sem fizette meg az ügyfél az illetéket? Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 73/A. § (3) bekezdése értelmében, ha az ügyfél a 73/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. Ebből következően ha a hatóság a 31. § (3) bekezdése alapján az eljárást megszüneti, az ügyfélnek illetékfizetési kötelezettsége nem áll fenn. A szabályozás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az ügyfél az illetéket nem fizeti meg, és a hatóság az eljárást a 31. § (1) vagy (2) bekezdése alapján megszünteti. Ilyenkor sem kell a leletezést elvégezni, mert a jogszabályi feltétel - az eljárást a hatóság végzéssel ne szüntesse meg - nem áll fenn. Amennyiben az illeték fizetése megtörtént, és a hatóság az eljárást a 31. § (1) vagy (2) bekezdése alapján megszünteti, úgy az illeték ügyében nincs teendő. Az előzőekhez képest következetlennek hat az eljárás, de az adott esetet nem lehet úgy minősíteni, hogy a lerótt illeték tartozatlan, ezért visszajár. A visszatérítésnek tehát nincs helye. 36 . Ket. 31. § ( 4) Az eljárás megszüntetéséről szóló értesítésnél honnan kell számítani az öt napot? A döntés meghozatalának a napjától számít.

37 . Ket. 32. § ( 3) Az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztése esetén az ellenérdekű fél fogalmának tisztázása szükséges. Ellenérdekű fél mindenki, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét sértené az ügyfél érdemi kérelmének vagy akár az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmének teljesítése.

2008. január 6.

15 / 48 oldal

38 . Ket. 33. § A Ket.-ben szereplő 5 napos ill. 8 napos határidők naptári napok? (Ez azt jelenti, hogy 3-4 napos ünnep esetén azonnal kell intézkedni?) A Ket. nem munkanapot határoz meg, ezért a jelzett határidők naptári napként értelmezendők.

39 . Ket. 33. § Olyan hatósági eljárásnál, ahol a tényállás tisztázásához külterületen helyszíni vizsgálatot (talajvizsgálatot), vagy földmérési munkát kell végezni, téli időjárási viszonyok között előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló 30, sőt a 33. § (7) bek. szerint rendelkezésre álló újabb 30, azaz 60 nap alatt sem lehet a vizsgálatot, mérést elvégezni. Hogyan járhat el helyesen a szerv, hogy a 20. § (3) bek. szereplő következmények ne sújtsák? (A 32. § (1) véleményem szerint nem alkalmazható, mert ugyanazon ügyről van szó.) A 32. § (1) bekezdés alkalmazása ugyanazon ügyben sem kizárt, amennyiben a második fordulat feltételei fennállnak. Ha nem, úgy a Ket. szerint maximum 60 nap lehet az ügyintézési határidő a szabályszerű meghosszabbítások esetén is. A 33. § (9) bekezdés szerint a (7) és (8) bekezdésekben hosszabb határidőt törvény, vagy kormányrendelet megállapíthat, így ez a kérdéssel érinthetett ügyekben sem kizárt. 40 . Ket. 33. § ( 1) Az anyagi jogszabályokban előírt mellékletek beszerzése beletartozik-e az ügyintézési határidőbe? Az egyes anyagi jogszabályok „tartalmi kellékként” említik a csatolandó iratokat. A Ket. szerint ezeket kezelhetjük-e mellékletként? Nem. A 33. § (3) bekezdés c) pontja szerint a hiánypótlásig terjedő idő nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Így van ez akor is, ha az ügyfél helyett a hatóság szerzi be a hiányzó iratokat. A Ket. 36. § (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban előírt csatolandó iratok tekinthetők mellékletnek. 41 . Ket. 33. § ( 2) Kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Ez a rendelkezés bármely eljárásunkat „soron kívülivé” nyilváníthatja, ha az ingatlannyilvántartásban szereplő érintett ingatlantulajdonos kiskorú? Igen.

2008. január 6.

16 / 48 oldal

42 . Ket. 33. § ( 2) Kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Mit jelent ez a gyakorlatban, hány nap áll rendelkezésre a határozat meghozatalára? A soronkívüliséget nem lehet pontosan napokban meghatározni. A helyes gyakorlat az, ha más ügyeket megelőzően, nem a határidő végső stádiumában, hanem előbb dönt a hatóság.

43 . Ket. 33. § ( 3) Ez a törvényhely azokat az eseteket határozza meg, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak be. A c) pontban szerepel a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A védelembe vételi eljárás során a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése esetén, ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére. Ez a megkeresés tekinthető-e a Ket. 33.§ (3) bekezdése alapján a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívásnak? Igen, annak tekinthető, mivel ez a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésének minősül. 44 . Ket. 33. § ( 3) Építésigazgatási eljárásban az érintett ingatlanok tulajdonosainak adatait az eljáró hatóságnak kell beszereznie. A földhivatalok gyakran hetek alatt szolgáltatják a szükséges adatokat. Az ingatlan-nyilvántartás adatai általában elavultak, az érintettek tartózkodási helyének felkutatása gyakran heteket, hónapokat igényel, így az adatok beszerzése több időt vehet igénybe mint a teljes ügyintézési határidő. A törvényből nem tudom egyértelműen kiolvasni, hogy ez az idő meghosszabbítaná a határidőt. Erre kérem szíves állásfoglalásukat. A Ket. 33. § (3) bekezdése nem ad arra lehetőséget, hogy a belföldi jogsegély időtartamával az ügyintézési határidő meghosszabbodjon. A megkeresett hatóság az eljáró hatóság helyett végez eljárási cselekményt és azt a Ket. 26. § (5) bekezdésében meghatározott határidő alatt kell teljesítenie.

2008. január 6.

17 / 48 oldal

45 . Ket. 33. § ( 3) h) Az ügyintézési határidőbe beletartozik-e a határozat hiteles fordításának ideje? A Ket. 33. § (3) bek. h) pontja értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít be a határozat hiteles fordításának ideje.

46 . Ket. 33. § ( 7) A kiskorú ügyében honnan kell számítani az ügyintézési határidő meghosszabbítását? A Ket. 33. § (1) bekezdésére figyelemmel, mindenképpen a 30 nap előtt kell dönteni az ügyintézési határidő meghosszabbításáról.

47 . Ket. 33. § ( 7) A kiskorú ügyében kell-e indokolni a határidő hosszabbítást? Annyi már elegendő, hogy „a tényállás alaposabb tisztázása érdekében”.

48 . Ket. 37. § ( 2) Az egyik ügyfél a részére megszabott határidő meghosszabbítását kérte 15 nappal. Ez lehetséges-e és milyen módon (végzéssel, tájékoztatás formájában) A hiánypótlási határidőt a hatóság mérlegeléssel határozza meg. Nincs semmi akadálya annak, hogy azt az ügyfél kérelmére 15 nappal meghosszabbítsa. Erre utal a Ket. 31. § (2) bekezdése is. Ez ugyanolyan formában történhet, ahogy az eredeti határidő megállapítása történt, tehát jellemzően levélben.

2008. január 6.

18 / 48 oldal

49 . Ket. 39. § ( 2) Iktatási rendszerünk nem teszi lehetővé minden esetben, hogy a jegyzőkönyvön ügyiratszámot tüntessünk fel. Pl. szombat esti, vendéglátóhelyeken történő hatósági ellenőrzés esetén az eljárás a jegyzőkönyv felvételével indul, ennek ügyiratszáma hétfőn lesz. Elhagyhatjuk-e az ügyiratszámot? Nem. Az iktatási rendszert (szabályzatot) kell a Ket.-hez igazítani és nem fordítva. 50 . Ket. 39. § ( 2) A Ket. 39. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy mik a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei. Ellenőrzés során, a jegyzőkönyv felvételekor, szükségessé válik az ügyfél kötelezése bizonyos intézkedések azonnali elvégzésére, vagy bizonyos cselekmények elvégeztetésére. - Lehetséges-e ezt a kötelezést a jegyzőkönyvben előírni? - Amennyiben igen, akkor ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? - Jobb megoldás-e az, ha a jegyzőkönyv felvétele mellett, külön határozatban kerül sor erre a kötelezésre, s a jegyzőkönyvben rögzítjük azt, hogy erre a kötelezésre külön megszövegezett határozatban került sor, s ezt a határozatot az ügyfél a jegyzőkönyvvel egyidejűleg átvette? A hatóság döntése a határozat és a végzés. Jegyzőkönyv csak akkor elegendő, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette és felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére. (Ket. 94. § (1) bek. a) pont) - A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás jegyzőkönyvbe foglalásakor természetesen figyelemmel kell lenni a Ket. 39. § (2) bekezdésére. Ha nem az előzőekben hivatkozott felhívásra kerül sor, hanem kötelezésre, akkor az külön határozattal vagy végzéssel történhet.

2008. január 6.

19 / 48 oldal

51 . Ket. 40. § ( 5) Csak a természetes személyek részére rendelhető ki ügygondnok, melyet a gyámhatóság rendel ki. Jogi személyek (jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok) esetén csupán a 81 § (2) bekezdése szerint kézbesítési ügygondnok rendelhető ki, erről azonban az eljáró hatóság dönt. Van-e lehetőség jogi személyek (jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok) esetében ügygondnok kirendelésére, vagy kizárólag kézbesítési ügygondoka lehet? Nincs lehetőség nem természetes személyek esetében ügygondnok kirendelésére, csak kézbesítési ügygondnokot rendelhet ki a hatóság. 52 . Ket. 41. § Mi a hatósági közvetítő tényleges szerepe, milyen esetekben alkalmazható? A hatósági közvetítő az eljáró államigazgatási szerv, illetve az ügyfelek között közvetít, továbbá az ügyfelet tájékoztatja az üggyel összefüggő kérdésekről, jogszabályokról. Alkalmazása: ahol jelentős számú ügyfél vesz részt az eljárásban és jogszabály lehetővé teszi.

53 . Ket. 43. § ( 3) A felügyeleti szerv vezetője honnan jelöli ki a megfelelő ügyintézőt? A felügyeleti szerv vezetője – nyilvánvalóan – másik hatóság szakképzett ügyintézőjét jelöli, a kijelölés így csak névre szóló lehet.

54 . Ket. 43. § ( 6) Milyen eset lehet az, amikor a hatóság vezetője az egész szerv tekintetében bejelenti az elfogultságot? Miért van erre szükség? Ennek a szabálynak akkor van jelentősége, amikor önálló hatáskörről van szó, tehát nem a jegyzőé az. Ilyen lehet pl. anyakönyvi ügy, esetleg földhivatali eljárás, stb.

2008. január 6.

20 / 48 oldal

55 . Ket. 43. § ( 7) Önkormányzati tulajdont érintő építési ügyben a jegyző más eljáró hatóság kijelölését kérte a közigazgatási hivataltól. Szabályszerűen eljárva, végzéssel kell dönteni? Amennyiben végzéssel kell dönteni, a végzés(ek) ellen kell-e jogorvoslati lehetőséget adni? A Ket. Szakértői Bizottság 9. számú állásfoglalása értelmében a fenti esetben levélben történik a más eljáró hatóság kijelölése.Végzéssel csak az ügyfél által bejelentett kizárási ok esetén kell dönteni. 56 . Ket. 44. § Adott közigazgatási szerv megkeresi pl. a környezetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot. A szakhatósági vélemény illetve állásfoglalás megadása azonban a környezetvédelmi felügyelőség eljárásának eredményétől függ. Mi ilyenkor a teendő? A környezetvédelmi hatóság tájékoztatja a megkereső szervet, hogy szakvéleményt, állásfoglalást csak azt követően tud adni, ha hatáskörében eljárva ezt megelőzően érdemi döntést hoz. Megkereső szerv ekkor az eljárást felfüggeszti a környezetvédelmi hatóság jogerős döntéséig. 57 . Ket. 44. § A szakhatóságnak van-e fellebbezési joga az adott ügyben hozott határozat ellen? Nincs. A 44. § (4) bekezdésének értelmében a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása, illetve az eljárásának mellőzésére hivatkozással felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

58 . Ket. 44. § ( 2) Az Áe. 20. § eddig is úgy rendelkezett, hogy a "szakhatóságot - ha jogszabály másként nem rendelkezik- az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg" A Ket. 44. § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a szakhatóságot az ügyben döntésre jogosult hatóság keresi meg." A szabályozás tehát nem változott. Jelenleg, ha az ügyfél önálló eljárásban kéri, kiadjuk a szakhatósági állásfoglalást. November 1. után el kell utasítanunk az ügyfél részéről érkező, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet, vagy kiadhatjuk-e a részére? A Ket. nem tiltja, hogy az ügyfél kérjen szakhatósági állásfoglalást. A Ket. 44. § (6) bekezdése tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján a hatóság elfogadja az ügyfél által beszerzett szakhatósági állásfoglalást.

2008. január 6.

21 / 48 oldal

59 . Ket. 44. § ( 2) Ket. 44. § (2) szerint, mint döntésre jogosult építésügyi hatóság kell megkeresnünk 9 szakhatóságot. Kötelezhető-e az ügyfél a szükséges példányszámú tervcsomag beadására, vagy azt a hatóságnak kell előállítani? Ennek jelentős költség és szerzői jogvédelmi vonzata is van. A Ket. 36. § (1) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket, nyílván az ott megjelölt példányszámban. Jelenleg is van ilyen külön jogszabály (pl. 46/1997. (XII.29.) KTM r.) amelynek 17. §-a a tervdokumentációt 4 + annyi példányban rendeli csatolni, ahány érdekelt szakhatóság van az ügyben. Ha tehát az adott ügyre van ilyen előíró külön jogszabály, akkor az ott írt több példányban kérhetők az ügyféltől az iratok. Ha ilyen jogszabály az adott ügyre (eljárásra) nincs, akkor a hatóság ezt a kötelezettséget nem állapíthatja meg az ügyfél terhére, hanem magának kell azt előállítani.

2008. január 6.

22 / 48 oldal

60 . Ket. 44. § ( 2) Az ügyfél a jegyzőhöz vendéglátó üzlet működési engedélyének a kiadása iránt kérelmet nyújt be. A jegyző – mivel az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás nem kérhető – a Ket. 44. § (2) bekezdése alapján megkeresi a szakhatóságot, szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. -Milyen formában kell az ügyfél tudomására hozni, hogy a szakhatósági állásfoglalásért fizetni kell? -Hová kell befizetni a szakhatóságnak járó összeget? - Kinek a feladata ez a tájékoztatás? - Amennyiben a szakhatóság értesíti erről az ügyfelet, akkor ezt hiánypótlási eljárás keretében teszi meg? - Ha az ügyfél nem fizeti meg ezt az összeget, ki kell-e adni a szakhatósági hozzájárulást, vagy a szakhatóság erről tájékoztatja a megkereső hatóságot, s a jegyző az eljárását megszünteti? - Levélben kell felhívni az ügyfelet az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. -Az érdemi döntésre jogosult hatósághoz, aki azt majd átutalja a szakhatóságnak. (Lásd: Ket. Szakértői Bizottság 1. számú állásfoglalása) - Az eljáró hatóság feladata. (Lásd: Ket. Szakértői Bizottság 1. számú állásfoglalása) - Nem a szakhatóság értesíti az ügyfelet, kivéve a Ket. 44. § (6) bekezdése szerinti esetet. Ekkor ugyanis a szakhatóság hívja fel levélben az ügyfelet a fizetési kötelezettségre. - Az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmulasztása esetén – a Ket. 31. § (3) bekezdése szerint – az eljárás megszüntethető. Erre az ügyfél figyelmét fel is kell hívni, amikor az eljáró hatóság, illetve a Ket. 44. § (6) bekezdése szerint a szakhatóság kiadja a felhívást a fizetési kötelezettség teljesítésére. 61 . Ket. 44. § ( 7) Ha a szakhatósági eljárásban válik szükségessé az ügyfél hiánypótlásra való felhívása, ezt kinek kell megtennie, a szakhatóságnak vagy a megkereső hatóságnak? Az ügyfelet a szakhatóság hívja fel hiánypótlásra, és erről kell értesítenie a megkereső hatóságot.

2008. január 6.

23 / 48 oldal

62 . Ket. 46. § ( 2) Az ügyfél rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet nyújtott be. A döntéshez orvosi bizottság véleményére is szükség van. Az eljárást kezdeményező ügyfél viszont nem idézhető a bizottság elé. Kérdés, hogy mi a helyes eljárás? Az ügyfél valóban nem idézhető az általa kezdeményezett eljárásban. Értesítést kell kiadni a Ket. 49. § szerint, melyben tájékoztatni kell, hogy a külön jogszabály szerint az orvosi bizottság előtti megjelenése kötelező. Ennek elmulasztása az eljárás megszüntetését vonja maga után. Ebben az értesítésben lehet közölni a vizsgálat időpontját is. 63 . Ket. 54. § ( 4) Amennyiben a tanú kéri az adatainak a zártan kezelését, erről milyen formában dönt a hatóság? Végzéssel kell dönteni, és a 98. § (4) bekezdése alapján e végzés ellen önálló fellebbezéssel lehet élni.

64 . Ket. 54. § ( 4) Mit kell vizsgálnia a hatóságnak, ha a tanú azt kéri, hogy természetes személyazonosító adatait kezeljék zártan. A tanú hogyan valószínűsítse azt, hogy tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Bármely mód, vagy állítás elegendő, el kell fogadni.

65 . Ket. 54. § ( 4) Amennyiben a hatóság vezetője – a tanú erre irányuló kérelme alapján – elrendeli a tanú természetes személyazonosító adatainak zártan kezelését, hogyan kell azokat kezelni? Zárt borítékban kell tárolni. Az iratok között a Ket. 39. § (4) bekezdésének megfelelő jegyzőkönyvet kell elhelyezni.

2008. január 6.

24 / 48 oldal

66 . Ket. 55. § ( 1) Lehet arra kötelezni valakit, hogy hatósági tanúként jelen legyen a szemlénél, illetve a hatósági ellenőrzésnél? A hatóság nem kötelezhet senkit arra, hogy hatósági tanúként vegyen részt az eljárásban.

67 . Ket. 56. § ( 1) Ket. 56.§ (1) bekezdés szerinti szemlét végzéssel kell elrendelni? Igen, a 71. § (1) bekezdése szerint ez egy eldöntendő eljárási kérdés.

68 . Ket. 56. § ( 5) A szemletárgy lefoglalása esetén a végzést a helyszínen kell a hatóságnak meghoznia, vagy elég a jegyzőkönyv, és a végzést későbbi időpontban is meg lehet küldeni? Az 56. § (5) bekezdése szerint a szemletárgy lefoglalása jegyzőkönyv felvétele mellett, végzéssel történhet. Ezen rendelkezésből az következik, hogy a végzést a helyszínen meg kell hozni, hiszen a végzés meghozatalával történik meg maga a foglalás.

69 . Ket. 60. § ( 1) Hogyan lehet eldönteni, hogy az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője, mely országból érkezett, és milyen nyelvet beszél? Meg kell próbálni az útlevelét elkérni. Ezt még az az ügyintéző is el tudja mutogatni, aki semmilyen nyelven nem beszél, s abból már az ország megállapítható, s következtetni lehet az ügyfél által beszélt nyelvre is.

2008. január 6.

25 / 48 oldal

70 . Ket. 60. § ( 1) A Ket. 58.§ (1) bekezdését érinti. Önkormányzatunkhoz érkezett egy francia nyelvű megkeresés. Ennek a megkeresésének a szövegét volt szükséges lefordítani, és a választ megírni franciául. Szakértőként megkerestem a honlapon a tolmácsok egyikét. Az a kérdésem, hogy a közreműködésért milyen díjazás illeti meg, amennyiben nem tud számlát adni, mert nincs vállalkozása. Válasz: -Nincs olyan köztelezettsége a magyar közigazgatási hatóságnak, hogy a külföldről idegen nyelven érkezett megkeresésekre a használt idegen nyelven adjon választ. Az tehát az adott esetben magyar nyelven is továbbítható. A beérkezett megkeresés magyarra fordítása azonban nyilvánvalóan nem mellőzhető. -A tolmács is szakértő, akinek kirendelése nem megkereséssel, hanem végzéssel történik. Az előzetes egyeztetést a Ket. nem zárja ki, sőt egyenesen célszerű az. A végzés ellen a szakértő (tolmács) önálló fellebbezéssel élhet. -A tolmács díjazásáról a 8/2007. (III. 26.) ÖTM r. és a 19/2007. (III. 23.) IRM r. rendelkezik. A tolmácsot a végzésben fel kell hívni arra, hogy a fordítás megküldésekor költségjegyzékben részletezze költségei, és tolmácsolási díja megtérítésére vonatkozó igényeit. -A nemzetközi jogsegélyre tekintettel a költséget a hatóság viseli, melynek összegét a Ket. 155. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell a költségjegyzék alapján megállapítani és kifizetni. A számlaképesség a tolmácskénti kirendelésnek nem feltétele. 71 . Ket. 60. § ( 2) Siket-néma esetében milyen módon tudjuk megértetni magunkat az ügyféllel? Jeltolmácsot kell igénybe venni.

72 . Ket. 60. § ( 4) A „fekete munka” ellenőrzésekor, milyen módon lehet tolmácsról gondoskodni? A Ket. 60. § (4) bek. szerint az ott tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként közreműködhet.

2008. január 6.

26 / 48 oldal

73 . Ket. 61. § ( 1) A kiszabott eljárási bírság a hatóság saját bevétele-e, és ha igen mint ilyennel szabadon lehet-e rendelkezni? A megfizetett eljárási bírság a hatóság saját bevétele, azzal szabadon rendelkezhet.

74 . Ket. 68. § ( 4) A hivatkozott jogszabályhely az iratbetekintési jog kizárásáról és korlátozásáról rendelkezik az ügyfél vonatkozásában, illetve akit a hatóság nem tekint ügyfélnek. Itt véleményem szerint kell végzést hozni, ami ellen megengedett az önálló fellebbezés. Az itt meghatározottakon kívül amennyiben korlátozom, vagy kizárom az ügyfél iratbetekintését nem kell végzést hozni ? Az ügyfél esetében, amennyiben a hatóság korlátozza vagy kizárja az iratbetekintési jogát, minden esetben kell végzést hozni, ugyanakkor csak a 68. § (4) bekezdésben foglalt esetekben van helye önálló jogorvoslatnak. 75 . Ket. 69. § ( 4) Ez a törvényhely harmadik személyre vonatkozóan fogalmazza meg a kizárást, vagy korlátozást. Eszerint csak akkor kell végzést hozni ha azt nem veszi tudomásul, vagy vitatja. Ez a végzés pedig önálló jogorvoslattal megtámadható. A harmadik személy esetében csak abban az esetben kell végzést hozni, ha a harmadik személy az iratbetekintés kizárását vagy korlátozását nem veszi tudomásul vagy vitatja. E végzés ellen biztosított az önálló jogorvoslat.

2008. január 6.

27 / 48 oldal

76 . Ket. 69. § ( 4) Szeretnék segítséget kapni abban, hogy az iratbetekintés korlátozásáról, vagy kizárásáról szóló döntést mikor kell végzésbe foglalni, és mikor megengedett ellene az önálló jogorvoslat és mikor nem? Melyek a szabályok az ügyfél, a harmadik személy, és az eljárás egyéb résztvevői vonatkozásban ? Az ügyfélre, ellenérdekű félre a 68. § rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a hatóság biztosítja az eljárás irataiba való betekintést, erről nem kell külön végzést hozni. Az iratbetekintési jog korlátozásáról és kizárásáról szóló döntést azonban minden esetben végzésbe kell foglalni, mely végzés ellen csak a 68. § (4) bekezdésében foglalt esetekben van helye önálló jogorvoslatnak. Az eljárás egyéb résztvevőire és a harmadik személyre a 69. § (1)-(5) bekezdései irányadóak. Amennyiben a hatóság biztosítja az eljárás irataiba való betekintést, erről nem kell külön végzést hozni. Az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról pedig csak abban az esetben kell végzést hozni, ha azt nem veszik tudomásul vagy vitatják. E végzés ellen minden esetben biztosított az önálló jogorvoslat. 77 . Ket. 71. § ( 1) Érdemi döntésnek számít-e a végrehajtási határidő meghosszabbítása? Igen, mert a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja értelmében a határozat kötelező tartalmi eleme a kötelezettség teljesítésének határnapja vagy határideje.

78 . Ket. 71. § ( 1) Csak azokban az esetekben van lehetőség végzés kibocsátására, amikor a Ket. ezt nevesíti, vagy egyéb esetekben is? Az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben akkor is van lehetőség végzés kibocsátásra, ha ezt külön nem nevesíti a Ket. (Lásd: Ket. Szakértői Bizottság 9. számú állásfoglalása)

2008. január 6.

28 / 48 oldal

79 . Ket. 71. § ( 1) Az Ötv. alapján önkormányzati hatósági ügyben is határozattal dönt a képviselőtestület, illetőleg átruházott hatáskörben a bizottsága. Mi a döntés megnevezése, ha a Ket. szerint végzést kell az adott ügyben hozni? Jó ez a megoldás: ……………Önkormányzat Képviselő-testülete (…..Bizottságának) …/2006. (….) sz. határozata végzésről. Az Ötv. 109. §-a szerint az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényt kell megfelelően alkalmazni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. tv. 336. §-a értelmében ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt említi, ott a Ket-et, ahol államigazgatási eljárást említ, ott a közigazgatási hatósági eljárást kell érteni. E két jogszabályhely alapján az önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. rendelkezései szerint lehet végzéssel is dönteni. A kérdésben szereplő minta ezért nem megfelelő, helyesen: ………Önkormányzat Képviselő-testülete (Bizottságának) …../2006. (…….) számú végzése. Végzés hozható tehát mindazon esetekben, amikor az eljárás során eldöntendő egyéb kérdés merül fel, vagy ilyen döntést a Ket. nevesítetten tartalmaz. (Pl. eljárás megszüntetése, szakértő kirendelése, eljárás felfüggesztése stb.) Az ügy érdemében való döntés továbbra is határozattal történik. 80 . Ket. 72. § A döntés tartalmazhatja-e az erről értesültek jegyzékét? Az adatvédelmi biztos 465/A/2002. számú közleménye szerint nem.

81 . Ket. 72. § ( 1) A törvény tartalmazza a hatósági határozat tartalmi elemeit. Kérdés, hogy kötelező a sorrendiség betartása? A határozat négy fő részből áll, amelynek törvényi sorrendjét be kell tartani. Az egyes részeken belül a tartalmi elemek sorrendjének betartása azonban nem kötelező.

2008. január 6.

29 / 48 oldal

82 . Ket. 72. § ( 1) da) A határozat rendelkező részében csak akkor kell erről tájékoztatást adni, ha van rá lehetőség, vagy akkor is ha nincs ? Pl: "Elektronikus úton a fellebbezés nem terjeszthető elő, illetve a fellebbezési illeték elektronikus úton történő megfizetésére nincs lehetőség" Az indokolásban pedig : A fellebbezés elektronikus úton történő előterjesztést a Ket felhatalmazása alapján a ........önkormányzat..........sz. rendelete zárja ki. Mivel kötelező tartalmi elem, ezért – pl. a javasolt módon – akkor is kell a tájékoztatás, ha arra nincs lehetőség. 83 . Ket. 72. § ( 1) ef) A határozat indokolásában meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. Ez alatt érteni kell a jogszabályhely pontos szövegének beidézését is? Mindenképpen indokolt, legalább a jogszabályhely tartalmának tömör megfogalmazása.

84 . Ket. 72. § ( 2) A végzések elleni fellebbezések illetékkötelesek? Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. (Itv.) módosítása következtében 2008. január 1-től valamennyi végzés elleni fellebbezés illetékköteles. Ez alól természetesen kivételek a tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, illetve ha az ügyfelet személyes illetékmentesség illeti meg. A végzés elleni fellebbezés illetéke - ha az Itv. másként nem rendelkezik - 3.000,- Ft. (Itv. 29.) § (4) bek.) Az építésügyi hatósági eljárásban a végzés elleni fellebbezés illetéke 30.000,- Ft. (Itv. XV. melléklet 5. pont) 85 . Ket. 74. § ( 3) A teljesítési határidő megváltoztatása iránti kérelem tárgyában határozattal, vagy végzéssel kell dönteni? A teljesítési határidő megváltoztatása iránti kérelem tárgyában határozattal, és nem végzéssel kell dönteni. Ennek indoka, hogy az eredeti határidő megállapítása is határozattal történt.

2008. január 6.

30 / 48 oldal

86 . Ket. 79. § ( 6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem tárgyában hogyan - milyen formában - kell dönteni? A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem tárgyában végzéssel kell határozni. Ennek indoka, hogy a törvényhely a Ket. 67. §-ára hivatkozik, ahol a végzés nevesítve van.

87 . Ket. 81. § ( 2) Ki lehet kézbesítési ügygondnok, hogyan és honnan történik a kirendelése? Bárki akinek eljárási képessége van, például ügyvéd, rokon, szomszéd stb. A kirendelés végzéssel történik.

88 . Ket. 81. § ( 2) A kézbesítési ügygondnok kirendelése végzéssel történik? Igen

89 . Ket. 81. § ( 2) A kézbesítési ügygondnok kirendelését tartalmazó döntés ellen van-e, és milyen jogorvoslat? Van jogorvoslat. A Ket. 98. § (4) bekezdése alapján önálló fellebbezést nyújthat be a kézbesítési ügygondnok.

2008. január 6.

31 / 48 oldal

90 . Ket. 81. § ( 2) A kézbesítési ügygondnok számíthat-e fel költségeket, s ha igen, ki, és hogyan téríti meg azokat? Az ügygondnok számíthat fel költségeket a Ket. 153. § (2) bekezdés 6. pontja alapján. Az eljárási költségek viselésére a Ket. 154-157. §-ai az irányadóak.

91 . Ket. 81. § ( 7) Hogyan, honnan számítandó a határidő, ha szóban közölt határozatot 8 napon belül írásban is megküldi az ügyfélnek a hatóság? A határidő számításának itteni szabályaiból az következik, hogy nincs annak jelentősége, hogy a szóban, vagy egyéb módon közölt határozatot írásos formában az ügyfél számára mikor kézbesítették. Az (5) és (6) bekezdés szerinti esetekben tehát a jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidőt a szabályos szóbeli, vagy egyéb módon való közlés napját követő naptól kell számítani. 92 . Ket. 83. § ( 7)

, 85. §( 3)

Hivatalból megállapítottuk, hogy a szomszédos megyében működő okmányiroda az adott gépjármű törzskönyvét valótlan (téves) adatokkal állította ki. A törzskönyv kiállítása óta eltelt egy év, milyen lehetőség van az adatok kijavítására? A téves nyilvántartási adatok, és a hatósági igazolvány téves adatainak kijavítására vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 85. § (3) bekezdése, és a 86. § (2) bekezdése tartalmaz szabályozást. Ennek megfelelően – figyelemmel a Ket. 83. § (6)-(7) bekezdéseiben foglaltakra is – az ügyiratok megküldésével meg kell keresni a hatósági igazolványt (törzskönyvet) kiállító, és a téves nyilvántartási adatokat feltüntető hatóságot a szabályszerű eljárás végett. Ebben a tekintetben a Ket. nem tartalmaz időkorlátot az eljárásra. 93 . Ket. 85. § ( 4) Mi a teendő a hamis hatósági igazolvány elvételét követően? A hamis hatósági igazolvány elvételét követően az azt kiadó hatóságnak – a Ket. 83. § (7). bekezdése szerint – határozatot kell hozni az igazolvány visszavonásáról, esetleg, ha a hatóság tévedett, annak kijavításáról, módosításáról.

2008. január 6.

32 / 48 oldal

94 . Ket. 89. § ( 1) A helyszíni ellenőrzés során a hatóság ügyintézője milyen módon igazolhatja ellenőrzési jogosultságát? Szolgálati igazolvánnyal, vagy megbízólevéllel történhet a jogosultság igazolása.

95 . Ket. 92. § ( 4) Hol kell jegyzőkönyvet készíteni a helyszíni ellenőrzéskor? Lehet utóbb, a hivatalban is? A helyszíni ellenőrzésről minden esetben a helyszínen kell a jegyzőkönyvet elkészíteni, figyelemmel a Ket. 39. § (1) bekezdésére. Az öt napon belüli megküldési kötelezettség is csak erre a jegyzőkönyvre vonatkozhat, nem másikra.

96 . Ket. 98. § ( 3) Az eljárási költség megelőlegezéséről szóló végzés ellen van-e helye fellebbezésnek? A Ket. 98. § (3) bekezdése szerint az eljárási költség viselésének kérdésében hozott első fokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az eljárási költség előlegezéséről hozott végzés beleértendő-e ezen kategóriába. A 98. § (3) bekezdése szerint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott első fokú végzés ellen van helye fellebbezésnek. A költség összegének megállapításába beleértendő a megelőlegezett eljárási költség összege is. 97 . Ket. 100. § Abban az esetben, ha valamely döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, ennek ellenére valamely ügyfél mégis fellebbezést nyújt be, mi a helyes eljárás? Az elbírálásra jogosult hatóságnak érdemi vizsgálat nélkül végzéssel el kell utasítania a fellebbezést a 104. § (2) bekezdése alapján.

2008. január 6.

33 / 48 oldal

98 . Ket. 112. § ( 1) Az iparűzési adóval kapcsolatban, annak forgalmi adó típusára hivatkozva több vállalkozó is fellebbezést nyújtott be hatóságomhoz. Ez a probléma egyébként általános és nem csak a szekszárdi önkormányzatot érinti, hanem mindenkit aki iparűzési adót szed be. Hivatkoznak az EU 77/388/EGK irányelvére, amely meghatározza mely szempontok alapján minősül egy adófajta forgalmi típusú adónak. A Komárom Esztergom Megyei Bíróság 2005. április 29.-én kelt 18.K.21.166/2004/13. számú végzésében e tárgyban elrendelte az előzetes döntéshozatali eljárást. Az ügyfél erre, valamint a Ket 112. § (1) bekezdésére hivatkozva újrafelvételi eljárást kér. (fellebbezést nem nyújtott be) Véleményem szerint az újrafelvételi eljárás iránti kérelmét el kell utasítani a 112. § (5) b) -re hivatkozva. Kérdésem, hogy az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás minősülhet e a 112. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott „az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban” ? Hiszen erre hivatkozva a Ket. 112. § (5) bekezdés a) pontja alapján is el kell utasítani az újrafelvételi kérelmet. Az Art. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján – mely 2005. november 1-jétől hatályos – adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 112. §-át. . 99 . Ket. 120. § ( 1) Az ügyész óvást nyújt be az első fokú határozat ellen, annak hatályon kívül helyezését kérve. Milyen döntést hoz az első fokú hatóság ha elfogadja az óvást, és milyen jogorvoslati lehetőség van ekkor? A hatóság a határozatát hatályon kívül helyezi és nem visszavonja, mert ebben az esetben az 1972. évi V. tv. (Ütv.) szabályait kell alkalmazni. Ez a határozat a Ket. rendelkezései szerint fellebbezhető.

2008. január 6.

34 / 48 oldal

100 . Ket. 124. § A Munkaerőpiaci Alap mint elkülönült állami pénzalap (továbbiakban MPA) javára fennálló tartozások végrehajtása 2005. október 31-ig alapvetően az Áe. szabályai szerint történik. Ennek alapján a Munkaügyi Központ mint az MPA-ból kiutalt támogatások visszakövetelésének jogosultja, azonnali beszedési megbízás, valamint az Áe. 79. § (1) bek. alapján közvetlen munkabér letiltás iránt intézkedett. Ennek sikertelensége esetén az Áe. 79. § (2) bek. értelmében az ingó- és ingatlan- végrehajtás végett az adóhatósághoz fordul. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 54. § (1) bek. a) pontjának 2005. november 1-től hatályos szövege szerint az e törvényben (Flt.), valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. Erre a speciális szabályra a Ket. lehetőséget ad a 13. § (2) bek. b) pontjában, amikor úgy rendelkezik, hogy az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban, csak akkor kell a Ket. szabályait alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Az Flt. 56. § (1) bek. alapján a MPA javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás. A 2005. évi LXXXIII. törvény (Salátatv.) 333. §-a értelmében az Flt. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott (adók módjára behajtandó köztartozás) tartozás végrehajtására a végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát tervezetten 2008. január 1. napjáig. Az MPA-val kapcsolatos ügyekben tehát egyrészről a Ket-et mint háttérszabályt kell alkalmazni, mivel az Flt. a végrehajtásra eltérő szabályt nem állapít meg, másrészről a javára fennálló tartozások végrehajtása során, ami szintén "kapcsolatos ügy", az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Kérdésem az lenne, hogy a Ket. hatályba lépése után a Ket. végrehajtási eszközrendszerét, mint a végrehajtást elrendelő szerv alkalmazhatja-e a Munkaügyi Központ: azonnali beszedési megbízást kezdeményezhet, munkabérből való letiltó végzést adhat ki, és csak ingó- és ingatlan-végrehajtás foganatosításánál keresné meg az adóhatóságot. (Ezt támasztaná alá a ROP-os Ket-képzés anyagát tartalmazó CD-n található kommentár, mely szerint 2008-ig az átmeneti időben az Áe-vel azonos munkamegosztási elvek alapján történik a végrehajtás.)

2008. január 6.

35 / 48 oldal

Vagy a Salátatv. 333. §-a értelmében végrehajtást elrendelő végzés nélkül közvetlenül az adóhatósághoz fordul. Vagy a Ket. 133. § (2) bek.-ben biztosított inkasszálási lehetőségével élhet a Munkaügy Központ mint jogosult ha a kötelezett pénzforgalmi bankszámla vezetésére köteles. Ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre, akkor keresi meg az adóhatóságot a köztartozás beszedésére és a továbbiakban a végrehajtást az Art. szabályai szerint foganatosítják, és ennek alapján magánszemély elleni végrehajtás esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. (Art. 146. § (2) bek.) Ez utóbbi variációk esetén kérdéses például, hogy a végrehajtási eljárásban ki gyakorolja a méltányossági jogkört, mivel a Ket. 135. § szerint erre a végrehajtást foganatosító szerv jogosult, az Art. 161. § (9) bek. szerint azonban fizetési könnyítést az adóhatóság a megkeresés alapján lefolytatott végrehajtás során nem engedélyezhet. Az Flt. - Ket. - Salátatv. - Art. láncolatban lévő ellentmondások feloldása érdekében kérem segítségüket, hogy tisztázott legyen, a Munkaügyi Központnak az eredményes és gyors végrehajtás érdekében 2005. november 1-tól milyen eszközök állnak majd rendelkezésre. A kérdezett eljárásra a Ket. végrehajtási szabályai nem alkalmazhatóak, mert Flt. 56. § (1) bek. attól eltérő, speciális szabályt tartalmaz. Ezt megerősíti a 2005. évi LXIII. Tv. 333. §-a is. A követelést adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti. A végrehajtás érdekében közvetlenül az adóhatósághoz kell fordulni az Art. 146. § (1) – (2) bekezdéseinek megfelelően. A végrehajtás elrendeléséről nem kell végzést hozni. Az Art. 4. § (2) bekezdés szerint az ilyen köztartozásokra – a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében –az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. 145. § (1) bekezdés c) pontja szerint végrehajtható okirat a behajtást kérő megkeresése. A megkeresésre az Art. 161. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A leírtak szerint a Munkaügyi Központot törvény nem kötelezi előzetes végrehajtási cselekmény foganatosítására, így azt igazolni sem kell a (2) bekezdés szerint. A méltányossági jogot az adóhatóság nem gyakorolhatja, azt a tartozást megállapító hatóság teheti, ha azt egyébként külön jogszabály nem zárja ki. (Art. 161. § (9) bekezdés)

2008. január 6.

36 / 48 oldal

101 . Ket. 128. § ( 2) A döntés meghozatala előtt le lehet-e mondani a fellebbezési jogról? Igen. A Ket. 128. § (2) bek. a) pontja szerint, amennyiben az ügyben nincs ellenérdekű fél, és az ügyfél lemondott a fellebbezésről, az első fokú döntés a közlésekor jogerőre emelkedik.

102 . Ket. 130. § ( 1) A munkaügyi központoknak kell elrendelniük a döntés végrehajtását abban az esetben, ha a visszafizetendő támogatást az APEH hajtja be, mint adók módjára behajtandó köztartozást? Nem kell elrendelni, az APEH-t kell megkeresni az Art. szabályai szerint.

103 . Ket. 130. § ( 1) A Ket. végrehajtási eljárásában meghozható-e egy végzésben a végrehajtás elrendelése, valamint egy végrehajtási cselekmény foganatosítása, vagy külön végzésben kell elrendelni, valamint foganatosítani is azt? A problémát az jelenti, hogy bár semmi nem tiltja az egy végzésben történő döntést, a végrehajtás elrendelése ellen végrehajtási kifogásnak (130 § (3) bek.), eljárási bírság esetén pedig fellebbezésnek van helye (142 § (2) bek.). Ha egy határozatban rendelkezem az elrendelésről és a foganatosításról is akkor hogyan biztosítom mindkét jogorvoslati lehetőséget? Mindkét eljárási cselekmény végzéssel történik. Nem kizárt, hogy adott esetben egy végzést hozzon a hatóság. Ebben az esetben kétféle jogorvoslatról szóló tájékoztatást kell tartalmaznia a végzésnek.

2008. január 6.

37 / 48 oldal

104 . Ket. 130. § ( 2) A hatóság hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendeli el. Ha törvény, vagy Kormányrendelet másként nem rendelkezik, a végrehajtást a 127. § szerinti feltétel teljesülésétől illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül el kell rendelni. A Ket. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság döntése végrehajtható, ha az valamilyen tevékenységre irányuló kötelezettséget állapít meg, s az jogerős és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül tel el. Kell-e tisztázni a tényállást, azt, hogy valóban fennállnak-e a végrehajtás elrendelésének feltételei, vagyis meg kell-e hallgatni a kapcsolattartásra kötelezett szülőt, vagy 5 napon belül el kell rendelni a végrehajtást, s majd végrehajtási kifogást benyújtja a hatóság felé, s esetleg a végrehajtási kifogás benyújtásának elbírálása során tisztázzák a tényállást? (Ez utóbbi, álláspontom szerint logikátlan és értelmetlen) Amennyiben a végrehajtás elrendelése előtt kell tisztázni a tényállás, azt, hogy a végrehajtás elrendelésének feltételei fennállnak-e, akkor a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül nem lehet elrendelni. Az 50. § (1) bekezdése alapján a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Ebből következően a hatóság köteles megfelelő módon meggyőződni arról, hogy a teljesítés valóban elmaradt-e. Az öt nap valóban kevés a tényállás tisztázására, ugyanakkor a 33. § (3) bekezdés c) pontja alapján a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be. Lehetőség van továbbá a 33. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az ügyintézési határidő meghosszabbítására is. A 29. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt értesítési kötelezettség – mivel a tényállás tisztázására tekintettel, előreláthatólag öt napon belül nem kerül sor a végrehajtás elrendelésére – nem mellőzhető.

2008. január 6.

38 / 48 oldal

105 . Ket. 130. § ( 2) A hatóság hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendeli el. Ha törvény, vagy Kormányrendelet másként nem rendelkezik, a végrehajtást a 127. § szerinti feltétel teljesülésétől illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül el kell rendelni. A Ket. 127. §. (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság döntése végrehajtható, ha az valamilyen tevékenységre irányuló kötelezettséget állapít meg, s az jogerős és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül tel el. Amennyiben beérkezik a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem kell-e értesíteni az ellenérdekű felet? Pl. kiskorú szülőjével való kapcsolattartási ügyben? A 29. § (3) bekezdésének b) pontjába foglalt általános szabály szerint az ellenérdekű felet értesíteni kell. Ugyanakkor ha öt napon belül meghozza a hatóság a végrehajtás elrendeléséről szóló végzést, úgy elég a végzésben utalni arra, hogy az értesítést azért mellőzte,mert öt napon belül döntés született. 106 . Ket. 130. § ( 3) A végrehajtást elrendelő végzést, közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérővel. A végzés ellen a kötelezett kifogással élhet, ha igazolja, hogy a kötelezettségét a végzés közlésekor már teljesítette. Kérdés, ha nem igazolja, hogy teljesített, akkor nem nyújthat be végrehajtási kifogást? Vagy benyújthatja, csak akkor a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya? A kötelezett akkor is benyújthat végrehajtási kifogást, ha ezt nem azzal indokolja, hogy már teljesített. Ugyanakkor a 130. § (3) bekezdésbe foglalt feltételre figyelemmel, az eljáró hatóságnak hiánypótlásra kell felhívnia a kötelezetett. Nevezetesen, hogy igazolja a kötelezettségének a teljesítését. Amennyiben a hiánypótlásnak nem tesz eleget, úgy a 31. § (2) bekezdés alapján az eljárás megszüntethető. 107 . Ket. 131. § ( 1) A végrehajtás elrendeléséről szóló végzés után mikor hozható végzés a végrehajtás foganatosításáról, ha a végrehajtás meghatározott cselekményre irányul. Meg kell-e várni, a végrehajtás elrendelése után a 8 napos végrehajtási kifogásra nyitva álló határidőt, vagy egy napon a foganatosítás módjáról is lehet dönteni – külön végzéssel – például eljárási bírságot ki lehet-e szabni. A Ket. azt nem szabályozza, hogy a végrehajtás elrendelését követően mikor lehet intézkedni a végrehajtás foganatosításáról, így elvben nincs akadálya az akár egy napon való döntésnek sem. Ugyanakkor a 130. § (3) bekezdésére figyelemmel célszerű megvárni a 8 napot, mivel a végrehajtási kifogásnak halasztó hatálya van. A példában szereplő eljárási bírság vonatkozásában figyelemmel kell lenni a 61. § rendelkezéseire, azaz vizsgálni kell, hogy fennállnak-e a kiszabás feltételei, erre pedig valószínűleg a végrehajtás elrendelése után kerül csak sor.

2008. január 6.

39 / 48 oldal

108 . Ket. 134. § ( 1) Az adóhatóságnak a letiltásról végzést kell hoznia? A 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. VIII. fejezetét, a 128. § kivételével. A Ket. VIII. fejezetében a 134. § (1) bekezdése mondja ki, hogy a letiltásról végzést kell hozni. Az Art. 144. §-a úgy rendelkezik, hogy az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. A Vht. rendelkezik a letiltásról, de annak formájáról nem. Ugyanakkor az Art. 123. §-a értelmében az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. A hivatkozott jogszabályhely alapján, mivel a Vht. nem rendelkezik a letiltás formájáról, az adóhatóságnak a letiltásra vonatkozó felhívást végzésbe kell foglalnia. 109 . Ket. 140. § ( 1) d) Az kérdésem, hogy az Áe. 82.§-ában meghatározott végrehajtási bírságnak mi felel meg a Ket-ben. Ennek a Ket. 140. § (1) bekezdés d) pontja és a 141. §-a szerint, a Ket. 61. §-ában részletezett eljárási bírság felel meg.

110 . Ket. 143. § A Ket. 2005. november 1-én hatályba lép. Ebből egyenesen következik, hogy a 143. § (1) bekezdésében megjelölt végrehajtó szolgálat alatt/helyett a végrehajtást foganatosító szerv ügyintézőjét kell érteni? Igen, figyelemmel a Ket. 171. § (2) bekezdésére is.

111 . Ket. 148. § ( 1) Ha az elsőfokú hatóság a határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánította, s ezen határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, s ebben a végrehajtás felfüggesztését is kezdeményezték, melyik szerv bírálja el a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet. (Az elsőfokú hatóság, aki a határozatot hozta, vagy a másodfokú hatóság a Ket. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján. A 148. § (1) bekezdése alapján - kérelem esetén - a végrehajtást elrendelő szerv, vagyis az első fokú hatóság dönt a végrehajtás felfüggesztéséről. A 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján kizárólag hivatalból történhet a végrehajtás felfüggesztése, pl. a Ket. 32. § (1), (2) bekezdésére a 112. § (8) bekezdésére vagy a 115. § (2) bekezdésére figyelemmel. 2008. január 6.

40 / 48 oldal

112 . Ket. 148. § ( 4) c) A fenti törvényhely alapján, ha felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság – változatlan tényállás mellett – új eljárás lefolytatását rendeli el a végrehajtás hivatalból felfüggeszthető. Ez mit jelent? Hiszen, ha megsemmisítették és új eljárás lefolytatását rendelték el, nincs határozat amit végre lehetne hajtani, mit kell ilyenkor felfüggeszteni? Előfordulhat a gyakorlatban, hogy az anyagi jogszabályoknak megfelelő döntést az eljárási szabályok megsértése miatt semmisítették meg és azonos tényállás alapján új eljárás lefolytatását rendelték el. Ekkor az új eljárásban is azonos tartalmú döntés várható, nincs tehát ésszerű indok a végrehajtás folytán előállt helyzet visszarendezésére, a végrehajtás megszüntetésére, hanem indokolt a végrehajtás eredményeinek a megőrzése. A másodfokon eljáró szerv mérlegeli, hogy megsemmisítés és új eljárásra utasítás során megszünteti-e a végrehajtást, illetve él-e a 148. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt lehetőséggel. Azt kell vizsgálnia, hogy mi a megsemmisítés indoka, illetve az új eljárásban milyen tartalmú döntés várható. 113 . Ket. 148. § ( 6) Ha elutasítják a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet, a végzés ellen van-e helye fellebbezésnek. A 148. § (6) bekezdése alapján kizárólag a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzéssel szemben van helye fellebbezésnek. Amennyiben a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasítják, nincs helye fellebbezésnek. A Ket. 152. § (1) bekezdése alapján az általános jogorvoslati forma, a végrehajtási kifogás. 114 . Ket. 148. § ( 7) Ha a másodfokú hatóság a Ket. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján elrendeli a határozat végrehajtásának felfüggesztését az meddig tart. A 148. § (7) bekezdésére figyelemmel a végrehajtás felfüggesztése addig tart, ameddig a felfüggesztésre okot adó körülmény meg nem szűnik és erre tekintettel a felfüggesztés megszüntetéséről a hatóság meghozza a végzést. A végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzésben rögzíti a hatóság a felfüggesztésre okot adó körülményt és ennek megszűnését a hatóságnak kell figyelemmel kísérnie. 115 . Ket. 149. § ( 1) A végrehajtást elrendelő szerv vagy a felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha a végrehajtható döntést visszavonták vagy megsemmisítették. Ezen paragrafus nem szól az új eljárásra utasításról, vagyis ez azt jelenti, hogy nem lehet a végrehajtást megszüntetni? A 105. § (1) bekezdése szerint a másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ebből következően, ha a megsemmisítés mellett új eljárásra utasításra is sor kerül, nincs akadálya a végrehajtás megszüntetésének. 2008. január 6.

41 / 48 oldal

116 . Ket. 149. § ( 1) Első fokú adóhatóság letiltotta végzéssel az adós munkabérét. Ezt követően, még a letiltás foganatosítása előtt, az adós rendezte a tartozását. Az adóhatóság kérdése, milyen módon szüntethető meg a végrehajtás? A Ket. 149. szakasza nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a végrehajtás okafogyottá válik. Ugyanakkor a Ket. 126. § (1) bekezdésének értelmében a végrehajtási eljárásban is a Ket. rendelkezéseit kell – a végrehajtásról szóló fejezetben foglalt eltérésekkel – alkalmazni. Mindezekre figyelemmel a Ket. 31. § (1) bekezdésének e) pontja alapján kell az adóhatóságnak az eljárását megszüntetni. 117 . Ket. 151. § ( 1) Ingatlanra hogyan foganatosítható biztosítási intézkedés. Az ingatlanokra vonatkozóan a Ket. nem tartalmaz szabályozást a biztosítási intézkedésre.

118 . Ket. 154. § ( 1) a) Az eljárási illeték viselésére is kiterjed a hatóság kötelezése? Igen, mivel a 153. § (2) bekezdése az eljárási illetéket is magába foglalja. Ugyanakkor ennek csak az ellenérdekű ügyfél esetében van jelentősége.

119 . Ket. 156. § ( 1) Kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Amennyiben az ügyfél kijelenti, hogy nem akarja megelőlegezni a költséget, mi az eljárás? A Ket. 31. § (3) bekezdés alapján az eljárás megszüntetésére ezen kijelentés nem ad alapot. Végzéssel meg kell-e állapítani ez esetben is az eljárás előlegezett költségét, határidőt kell megállapítani a befizetésre, s ha nem fizette meg a végrehajtás szabálya szerint be kell hajtani az előlegezési összeget? Közben folyhat-e az eljárás, vagy amíg nincs meg a költség megelőlegezése, a hatóság nem folytatja az eljárást? Az eljárást a 31. § (3) bekezdése alapján nem lehet megszüntetni, ezért azt folytatni kell. Végzésben kell kötelezni a kérelmezőt az eljárási költség megelőlegezésére, és amennyiben nem fizet, úgy a végrehajtás szabályai szerint kell eljárni.

2008. január 6.

42 / 48 oldal

120 . Ket. 159. § ( 1) Egyéni vállalkozó helyi adóügyben nyújtott be költségmentesség engedélyezése iránt kérelmet. Az egyéni vállalkozó részére engedélyezhető költségmentesség, a külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén? A Ket. 159. § (6) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat. Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c) pontja értelmében gazdálkodó szervezet – többek között – az egyéni vállalkozó. A Ket. 159. § (1) bekezdésének értelmében a hatóság természetes személy ügyfélnek engedélyezhet költségmentességet. Az egyéni vállalkozó is természetes személy, így részére engedélyezhető költségmentesség, a külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén. A Ket. nem értelmezi a gazdálkodó szervezet fogalmát, a Ptk. értelmező rendelkezéseit pedig kizárólag a Ptk. alkalmazása során lehet figyelembe venni, a 685. §-a szerint. 121 . Ket. 160. § ( 1) Tömeges ügyforgalom esetén, pl. a földhivataloknál, alkalmas-e az elektronikus és információs rendszer az elektronikus ügyintézésre. Az elektronikus ügyintézés a társhatóságokra is vonatkozik? Még nem tudjuk, majd az üzemeltetésnél kiderül. A mérnökök szerint a rendszer bírni fogja. A Ket. a hatóság és az ügyfél vonatkozásban szabályozza az eljárást, társhatóságok vonatkozásában nem. 122 . Ket. 160. § ( 1) Ki kívánjuk zárni rendeletileg az elektronikus ügyintézést. Kérdésem, hogy ez a kizárás csak önkormányzati hatósági ügyekben lehetséges, vagy kizárható az általunk intézett államigazgatási hatósági ügyekben is? Mind az államigazgatási hatósági ügyekben, mind az önkormányzati hatósági ügyekben lehetőség van az elektronikus ügyintézés kizárására.

123 . Ket. 162. § ( 4) Az elektronikus aláírásnál – személyi változás esetén – az e aláírás hogyan lesz maradandó? Kiadmányozási jog és a kiadott határozat külön válik. A kiadott dokumentumon az e aláírás – egyben szervet is azonosít – a dokumentum hatályban marad.

2008. január 6.

43 / 48 oldal

124 . Ket. 163. § ( 1) b) Tartós üzemzavar esetén az értesítési kötelezettséget a Ket. írja elő. Folyamatban lévő ügyben a postai értesítést ki kell-e küldeni, mivel ez sok pénzbe kerül? Igen. Ki kell küldeni még akkor is, ha pénzbe kerül.

125 . Ket. 164. § ( 1) Amennyiben az államigazgatási szerv az internetes honlapján teszi közzé az elektronikus tájékoztatót, köteles-e azt a központi rendszeren is megjeleníteni? A Ket. szerint igen. Megoldási módjára a megjelenő Miniszteri rendelet, illetve a Korm. rendelet fog választ adni.

126 . Ket. 171. § ( 1) Amennyiben az adott ügyben az első fokú hatóság 2005. november elseje előtt hozta meg a döntését, de a fellebbezést 2005. november elseje után nyújtják be, a másodfokú hatóságnak az Áe. vagy a Ket. szabályai szerint kell-e eljárni? A Ket. rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. Ebből következően ha az adott ügy 2005. november elseje előtt indult, a másodfokon eljáró szerv akkor is az Áe. szabályai szerint jár el, ha a fellebbezést 2005. november elseje után nyújtják be. 127 . Ket. 171. § ( 1) Amennyiben az adott ügy 2005. november elseje előtt indult, azonban a felügyeleti szerv az első fokú döntést megsemmisíti és új eljárásra utasít, az Áe. vagy a Ket. szabályai szerint kell-e lefolytatni az új eljárást 2005. november elseje után? Amennyiben a megismételt eljárást 2005. november elseje után folytatják le, a Ket. szabályai szerint kell eljárni.

2008. január 6.

44 / 48 oldal

128 . Ket. 171. § ( 1) Ha kiadunk egy határozatot az Áe. alapján, mert maga az alapügy november 1. előtt indult, akkor a fellebbezés külön ügynek számít-e? Tehát azt az Áe. vagy a Ket. alapján kell-e elbírálni? Valamint ha a határozat ellen méltányossági kérelmet nyújtanak be, akkor lehet e rá alkalmazni- a Ket.-et? Külön ügy-e? Nekem az a véleményem, hogy a fellebbezés nem számít külön ügynek, ha az Áe. alapján adtuk ki az első fokú határozatot, akkor az Áe. alapján kell a másodfokot is meghozni. A méltányosság szerintem az alapügyhöz kapcsolódik, és akkor adható, ha maga az alaphatározat is a Ket. alapján lett kiadva, tehát az első cselekmény november 1. után indult. A Ket. 171. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Ügyön az első fokú eljárás megindítását kell érteni, ebből következően ha az első fokú eljárás november 1. előtt indult, úgy a jogorvoslati és a végrehajtási eljárást is az Áe. alapján kell lefolytatni. 129 . Ket. 171. § ( 2) 2008.01.01. napjáig a végrehajtást az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. Ennek értelmében pl. a gyámhatóság által ismételt idézésben megállapított bírság be nem fizetése esetén a foganatosító szerv is a gyámhatóság lesz vagy a jegyzői adóhatóság? A végrehajtást – a hivatkozott törvényhely szerint – a gyámhatóság foganatosítja.

130 . Ket. 173. § E törvény rendelkezései szerint kell eljárni a benyújtott, de még el nem bírált ügyekben? Átmeneti intézkedésekre a törvény szerint nincs lehetőség. A Ket. 171. § (1) bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

2008. január 6.

45 / 48 oldal

131 . Ket. 173. § ( 4) A rendeletalkotási kötelezettség kapcsán kell-e új, csak a hatáskör-átruházásról szóló rendeletet alkotni akkor is, ha egyes hatáskörök átruházását már más – pl. SZMSZ, szociális vagy gyermekvédelmi – rendelet tartalmazza? Megfelel a rendeletalkotási felhatalmazásnak az a szabályozási módszer, amely az SZMSZ-ben rendelkezik a hatáskör-átruházásról. Ekkor nincs szükség önálló rendelet megalkotására. Ez esetben azonban célszerű az SZMSZ-nek teljes körűen meghatároznia a hatáskör-átruházás lehetőségeit és az egyéb rendeletek – pl. szociális, gyermekvédelmi stb. – lehetőség szerint ne tartalmazzanak ilyen irányú szabályozást. Azon megoldás indoka, hogy a hatáskör-átruházást kizárólag az SZMSZ vagy az önálló hatásköri rendelet szabályozza az, hogy a párhuzamosság más ágazati rendeletekkel ne merüljön fel, hiszen az magában hordozza az esetleges ellentétes szabályozás előfordulását. 132 . Ket. 173. § ( 4) 2005. nov. 1-ig kell megalkotni a 19. § (2) bekezdése szerinti hatáskör átruházásáról szóló rendeletet. Kötelező-e ilyen rendeletet alkotni akkor is, ha a képviselő-testület a hatásköreit az egyes ágazati rendeleteiben már átruházta a polgármesterre és a bizottságaira? Amennyiben a hatáskörtelepítést az ágazati rendeleteink szabályozzák, kell-e egy átfogó hatásköri rendeletet alkotnunk a 173. § (4) bekezdése szerint, vagy maradhat a jelenlegi szabályozás? Amennyiben akár az ágazati rendeletek, akár az SZMSZ melléklete már tartalmazzák a 19. § (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházást, nem kell új rendeletet alkotni.

Az államháztartásról 133 . Áht. 11. § ( 1) B) A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet alapján az eljárások egészségügyi igazgatásban általában nem illeték, hanem díjkötelesek. Vonatkozik-e az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/B §-a az igazgatási szolgáltatási díjakra is. Az ügyintézési határidő túllépése esetén a díjakra is vonatkozik-e a visszafizetési kötelezettség? Véleményünk szerint nem, mert az ÁHT kifejezetten csak az illetéktörvényre hivatkozik. Nem vonatkozik.

2008. január 6.

46 / 48 oldal

Az adózás rendjéről 134 . Art. 43. § ( 6) Az adózó az adott adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, így túlfízetése keletkezett. Adózó kérelmet nyútott be, melyben kéri a túlfizetés kiutalását bankszámlájára. Adózónak nincs nyilvántartott, adók módjára behajtandó adótartozása. Kérdésünk: a túlfizetés kiutalásáról egyszerűsített határozatot vagy végzést kell hozni, vagy elég feljegyzést készíteni a kérelmen? Ha végzést kell hozni az iratminták közé fel lehetne-e rakni egy mintát Amennyiben az adózó az Art. 46. § (6) bekezdése alapján a túlfizetésének visszatérítéséről rendelkezik, ezt az Art. 123. §-a szerint kiutalási kérelemként kell elbírálni. A kérelem teljesítéséről a hivatkozott jogszabályhely értelmében végzést, elutasításáról határozatot kell hozni. Az Art. 136. § (3) bekezdése alapján e végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Figyelemmel a Ket. 72. § (4) bekezdésére lehetőség van egyszerűsített végzés meghozatalára is, azaz mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás

2008. január 6.

47 / 48 oldal

Ket.-tel kapcsolatos javaslatok, észrevételek 135 . Ket. 31. § ( 4) Javaslat: Az eljárás megszüntetéséről a hatóság nyolc napon belül mindazokat értesíti, akiket az eljárás megindításáról értesített. (Egy hétvégi postázást és a központi érkeztetést is figyelembe véve kevésnek tartjuk az öt napot )

136 . Ket. 113. § ( 2) Az első mondat 3. sorában a jobb érthetőség érdekében a szórendet az alábbiak szerint tartjuk megfelelőnek : - „ a következő feltételek együttes fennállása esetén”

137 . Ket. 130. § ( 2) A végrehajtás elrendelésére nyitva álló 5 napos határidő nagyon rövid.

2008. január 6.

48 / 48 oldal