A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Ajánlott irodalom: Guzsik Tamás: A középkori építészet története Jegyzet. Bp., 2001. (letölthető a tanszéki honlapról:www.eptort.bme.hu/jegyzet) Cs. Tompos-Zádor-Sódor: Az építészet története – Középkor Tankönyv. Bp., 1969. Guzsik Tamás 1957-2002





A KÖZÉPKORRAL FOGLALKOZÓ TUDOMÁNYOK ÉS AZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET-OKTATÁS NÉHÁNY TOVÁBBI MEGHATÁROZÓ MAGYAR KUTATÓJA

Entz Géza

Pogány Frigyes

Marosi Ernő

Klaniczay Gábor

A KÖZÉPKOR – „semmi és minden”





A KÖZÉPKOR – a titkok otthona




A KÖZÉPKOR – a folytonosság





A KÖZÉPKOR – a teremtés színhelye

A KÖZÉPKOR – a sokféleség egysége

A KÖZÉPKOR – az egység diadala

A KÖZÉPKOR FOGALMA A reneszánsz humanisták alkotják meg fogalmát:

„media tempestas (Giovanni Andrea dei Bussi: dicsőítő beszéd Nicolaus Cusanusról 1469)

Azaz az antikvitás és annak újjászületése közé eső köztes, átmeneti, sötét korszak. (Petrarca 1304-1374, Leonardo Bruni 1370-1444 és mások nyomán)

A felvilágosodás csak fokozta pejoratív megítélését (Voltaire).

A változásokkal szemben szinte azonnal megjelennek nosztalgikus áramlatok melyek feltámasztani igyekeztek az egységes kereszténység eszméjét annak lovagias erkölcsiségével... (L. Ariosto, M. de Cervantes, T. Tasso)

A KÖZÉPKOR FOGALMA

N. Cusanus (1401-1464)

L. Ariosto (1474-1533)

Voltaire (1694-1778

T. Tasso (1544-1595)

M. Servantes (1547-1616)

A KÖZÉPKOR VILÁGA A korszak lehatárolása időben: - társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból a feudális társadalmak kora: 476-1640/1789 (A Római Birodalom bukásától az Angol Polgári Forradalomig, vagy a Nagy Francia forradalomig – J. Le Goff)

- építészettörténeti szempontból: a keresztény szakrális meghatározottság kora Európában: III. sz. közepe- XVI. sz. eleje (A keresztény művészet kibontakozásától a katedrálisok korának végéig.)

A szakralitáshoz először 1688-ban kötik fogalmát; hallei Christoph Cellarius „Historia medii aevi” c. művében (1685-1688): a Constantinus-i fordulattól Konstantinápoly elestéig (313-1454).

A KÖZÉPKOR VILÁGA A tárgyalt földrajzi hely lehatárolása Az egykori nagy Római Birodalom területe és az utódállamok közvetlen hatásterületei: Európa és Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Elő-Ázsia , azaz a Mediterráneum Atlantikummal, Baltikummal és a Kaukázus-vidékkel

A KÖZÉPKOR VILÁGA A kor struktúrái: „féodalité” a római birodalomhoz kötödés absztrakt eszméjét felváltja egy tisztelt személyhez kötődés konkrét elve: a hűbéreskü. (Ez nem csak „jogi” kötelem, „…de gazdasági, társadalmi, rokoni-családi függőség és szolidaritás komplex rendszere” (Klaniczay ) mely meghatározta a kultúra más rétegeit is: szellemiségét, erkölcsiségét, viselkedési szokásait, rítusait.)

„ordo” a társadalmi szerepek horizontális, funkcionális tagolása: oratores – bellatores – laboratores imádkozók - harcolók – dolgozók (A lovagrendek, vallási testvérületek, városi céhek, egyetemek előképe.) „etnikumok és azok vándorlása”, „államalakulatok”, „nemzetek” a partikularizmust erősítik, míg a vallás (a „Christianitas”) az egységet teremti meg Európában.

A KÖZÉPKOR VILÁGA Európa népesedése a korban: Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1300 k.: 70,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1340 k.: 73,5 millió Nyugat-Európa i.sz. 1450 k.: 50,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1500 k.: 67,0 millió A várható életkor születéskor i.sz. 1000-1300 között: átlagosan 25 év (ha megérte a 20. életévét további 10-30 évvel számolni társadalmi rétegtől függően).

lehetett

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE PERIODIZÁCIÓ

A) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) A1)Szükségleti építészet; A2) Róma városában; A3) Szentföldön; A4) Egyiptomban; A5)Szíriában

B) Bizánc építészete (IV-VI. sz.) B1) Kora-Bizánc - Ravenna; B2) Közép-Bizánc; B3) Késő Bizánc; B4) a Birodalom hatásterületei: Kaukázus-vidék, Balkán, Orosz fejedelemségek, B5) Ravenna

C) Népvándorlás kora és preromanika (VII-X. sz.) C1) Szórványemlékek; C2) Karoling „reneszánsz”

D) Romanika (X-XIII. sz.) D1) A Német-Római Császárság építészete; D2-7) a romanika interregionális áramlatai: Lombard „első” román kor, antikizáló, bizantizáló, bencés zarándok, ciszterci és normann építészet

E) Gótika (1137-XVI. sz.)

E1) Észak-francia katedrális-gótika; E2-4) A gótika elterjedése: Franciaföldön, Angliában, Németországban; E5-6) Interregionális áramlatok: városi szerzetesrendek, ciszterciek


Ókeresztény építészet (III-V. sz.)

IHTÜS Aquilea: Theodoriánus bazilika

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete

Prima Porta-i Augustus

Róma: Forum Romanum

Róma: Császárfórumok



Róma: Ara Pacis Augustae

Caracalla császár (212-215)

Traianus császár (98-117)

Palencia (Hispania): szarkofág részlet


P

Diokletianus fürdője (298-305)

Átépíti: M. Buonaroti (1563-’64), Luigi Vanvitelli (1749)


P

Az első boltozott bazilika: Mercanti Traiani (98-117)

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete Basilica Nuova (308-312)

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete Pozzuoli: „Serapeum” (1-2. sz.) …egy tanulságos eset

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások

Kübelé

Mithras

Isis

Basilica Nova (308-312)

Petra: Isis templom I-II. sz. Nagy Sándor mint Nap-hérosz


Róma: San Marcellino e Pietro katakombái (I-III. sz.)


Róma: San Marcellino e Pietro katakombái (I-III. sz.)


Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások - A1-Szükségleti építészet

Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet

Ósumér

Újsumér

Hellenisztikus

Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világa A birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások - A1-Szükségleti építészet

Qirqbiza: imaház (III. sz.)

Dura Europos: Zsinagóga (III. sz.)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet A milánói ediktum után…

Arezzo: San Francesco

Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája

Piero della Francesca: Constantinus álma

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320) A1-Szükségleti építészet

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320) A1-Szükségleti építészet

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Recommend Documents