A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A romanika építészete (X-XIII. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 1.) Antik formák továbbélése (Köln: St. Gereon – 380, Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika „gallikán” változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k. redukált változat: Bradford – 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab – León: San Miguel – X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave – VII. sz.)
II.) A Karoling „reneszánsz”(749-919) 1.) Császári építkezések(Aachen: Palotakápolna – 796-805) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda – 802-812) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey – 873-885) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula – 790-799, kolostorterv – 820 k)
A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint „stílus”fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az „antikizáló romanika”). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barárnak tartott „sötét” középkort (media tempestas - 1469). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: „Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez… Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék…” (R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003)
A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: • új földterületek feltörése (kolonizáció), • termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), • a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népeség-növekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.
A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint „stílus”fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az „antikizáló romanika”). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barárnak tartott „sötét” középkort (media tempestas - 1469). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: „Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez… Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék…” (R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003)
A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: • új földterületek feltörése (kolonizáció), • termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), • a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népeség-növekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.
A romanika, mint „konvertált” építészet-esztétika A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes emlékcsoporttá…? A teológiai elvek következetes, szimbolikus megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma dominál… Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy NyugatEurópa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont, „pneumatikus”, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az építészet – a tér konvencionális használta mellett a szerkezetekre fordul a figyelem . Ez éppúgy megnyilvánul a függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű. Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik: az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle de rendre uralkodnak rajta. Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak megrendelői oldalának legfőbb képviselője a c s á s z á r i u d v a r , valamint az egyházi oldal szinte kizárólagos hiteles képviselője a b e n c é s r e n d képviseli.
A ROMANIKA FOGALMA A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok
Saint-Gilles: apátság kapuja
Velence: San Marco
Pomposa: lombard motívumok
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom – 1007-1033)
B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius – 1070-től *Speyer : Dóm – 1025-1159)
2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm – XI. sz. – 1181)
C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm – 1188-1234, Naumburg: Dóm – XI. sz. – 1280)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
A preromán többfunkciós westwerk továbbfejlődésének két útja a nyugati szentély és a nyugati karzat. Az előbbi a szakrális funkciókat gyűjti magába (nagyhéti liturgia, temetés), míg a karzat a profán feladatoknak felel meg (kegyúri reprezentáció.
Preromán westwerkes Templomok (8-9. sz.)
Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)
Quedlinburg: Sankt Servatius Nyugati-karzatos templom (8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)
Reichenau-Obercell: Sankt Georg apátság temploma (9-10. sz.)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Quedlinburg: Sankt Servatius
Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm (1025-1031, 1065-, 1081-, 1159)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Mainz: Császárdóm (978-1036, 1085-1239 Worms: Császárdóm (11. sz. eleje-1181, ill.: 1234 Hohenstauf-kor!)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
Bamberg: Császárdóm (1004-1012, 1081-1111, 1188-1237)
Naumburg: Császárdóm (11. sz. eleje-1280)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána – Firenzei iskola c.) Toszkána – Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania – Köln
2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord)
B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország
2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília
A romanika interregionális áramlatai I.
Progresszív áramlatok: Lombard Romanika Az „első román” stílus
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Milano: San Vincenzo in Prato (770, 806-, X. sz. eleje)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Milánó: Sant’Ambrogio 386, 822-849, 1018-1050, 1128-1144, 12. sz. vége)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Milánó: Sant’Ambrogio (379-286, 822-849, 1018-1050, 1128-1144, 12. sz. vége)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Como: Sant’Abbondio (V. sz., 1050-1095)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Como: Sant’Abbondio (5. sz., 1027-1095,)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Como: Sant’Abbondio (5. sz., 1027-1095,)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Pávia: San Michele (1100-1160)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
Pávia: San Michele (1100-1160)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Itáliában(XI-XIII. sz.)
Verona: San Zeno Maggiore (Emilia Romagna) 1125-1139
Pomposa: apátság (Veneto) IX-XI. sz.
San Leo (Marche): Pieve (IX-XI. sz.), Katedrális ( XI-XII. sz.)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.)
Dijon: apátság (Burgundia) 1001 után
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.)
Tournus: apátság (Burgundia) 1020 után
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.)
Chapaize: apátság (Burgundia) 1030 után
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.)
Le Puley: perjelség (Burgundia) XII. sz.
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.)
Ripoll: Santa María apátság (Katalónia) 888, 932, 957, -1032 (Oliba apát)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Taüll (Katalónia): San Climent apátság 1064-1123
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Németországban (IX-XIII. sz.)
Regensburg: Sankt Emeram (1010-1052) és Sankt Jakob (12. sz.) Hildesheim: Sankt Michael (1007-1024) Lombard, gallikán hatásokat mutató délnémet templomok
Speyer: Dóm (1025-1061, mai kórus 1065-től ) és Maria Laach (1156-1177)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Trogir: Katerdális (1213-1251, 17. sz.)
A Romanika építészete II. – Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Jáki nemzetségi monostortemplom (1220-1256)
