Szám: 04-258/2006.
A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén 2006. évben végzett közigazgatási hivatali tevékenységr#l
2
A Közép-dunántúli régió kistérségei
3
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................6
A Közép-dunántúli régió megyei közigazgatási hivatalainak 2006. évi tevékenységét meghatározó körülmények ..............................................................6 Közép-Dunántúli Régió néhány területi és gazdasági jellemz%je..............................7 Fejér megye területi és gazdasági jellemz%i.................................................................8 A Komárom-Esztergom megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó adottságok.........................................................................................10 A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények ............................................................................................................16 I.
Törvényességi ellen#rzési, törvényességi felügyeleti munka ......................18
1. A számszer. tapasztalatok értékelése ...................................................................18 1.1. Az önkormányzatok törvényes m ködését befolyásoló tények, körülmények 18 Települési önkormányzatok testületi m ködése ................................................25 Képvisel%testületi és bizottsági ülések típusai. ..........................................25 Jegyz%könyvek .............................................................................................28 Önkormányzati rendeletek .........................................................................32 Önkormányzati határozatok.......................................................................37 Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történ% gyakorlása ......41 1.2. Jellemz& jogszabálysértési tendenciák .............................................................43 1.3. Társulások.........................................................................................................53 1.4. A helyi kisebbségi önkormányzatok m ködése ...............................................57 1.5. Egyéb törvényességi ellen&rzések....................................................................65 1.6. Törvényességi felügyeleti munka.....................................................................69 2. Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek ..........74 II.
A hatósági munka értékelése...........................................................................82
1. A jegyz%i államigazgatási feladatellátás tapasztalatai.........................................82 2. A közigazgatási hivatali igazgatási feladatok .......................................................99 3. A közigazgatási hivatalvezet% felügyeleti ellen%rzési megállapításai ...............127 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érint% panaszok tapasztalatai ..........................................................................................128 5. Az ágazatpolitikai célkit.zések érvényesítése a hatósági jogalkalmazásban ..132 6. A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai ...............................................................137 III.
A koordinációs és szervezési feladatok........................................................145
1. A hivatalvezet% koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében .................................................................................................................145 2. A területi államigazgatási szervek együttm.ködésének változása ...................156 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága .....................159
4
4. Az elektronikus közigazgatás ...............................................................................161 5. A közigazgatási korszer.sítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep .........................................................................164 6. A Megyei Államigazgatási Kollégium m.ködésének eredményei és lehet%ségei ..............................................................................................................166 7. A közszolgálati ellen%rzés .....................................................................................172 8. Közszolgálati nyilvántartás ..................................................................................178 9. Tartalékállomány, üres köztisztvisel%i álláshelyek ............................................179 IV.
Informatikai feladatok .....................................................................................182
1. Informatikai feltételek alakulása .........................................................................182 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok ...............................................................................185 3. Választási, népszavazási feladatok ......................................................................196 V.
Képzés és továbbképzés................................................................................199
1. Alapozó jelleg. képzések ......................................................................................199 1.1. A közigazgatási és az ügykezel&i alapvizsgák ...............................................199 1.2. Közigazgatási szakvizsga ...............................................................................202 2. A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések..................................................................................................................205 3. Akkreditált rendszer. képzések ..........................................................................212 VI.
A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége ...........................221
1. M.ködési feltételek alakulásának általános bemutatása ..................................221 2. A hivatali feladatokban id%közben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása ........................................................227 3. Bér és létszámgazdálkodás számszer. bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása ..............................................................................................231 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszer. és szöveges értékeléssel .............................................................................................................238 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása......................................................249 6. A hivatali szervezet m.ködtetésében bevezetett korszer. szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai.............................................252 VII.
Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása ............................257
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény – Ket. – alkalmazásának tapasztalatai.........................257 2. A megyében megalakult többcélú kistérségi társulások m.ködésének tapasztalatai ...........................................................................................................266
5
3. A 2006. évi választások lebonyolításának tapasztalatai.....................................272 4. Országos jelent%ség. ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák.....................................................276 4.1. Területfejlesztési intézményrendszer újjáalakulása .......................................276 5. A közigazgatási szolgáltatások korszer.sítési programjában való részvétel tapasztalatai ...........................................................................................................278 6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések:...279 7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és m.ködésére ............................................................................................................285 8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések.....288 9. A hivatal m.ködésének körében felmerült egyéb országos jelent%ség. ügyek, események, rendezvények.....................................................................................290 VIII.
A Fogyasztóvédelmi Felügyel#ség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése.....................296
1. A Fogyasztóvédelmi Felügyel%ség tevékenységének rövid értékelése ..............296 1.1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszer sítésére, az ágazatpolitikai célkit zések megvalósításában..........................................296 1.2. A szakmai tevékenységet irányító f&hatóságokkal való kapcsolat ................314 1.3. A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai ..............................316 1.4. A Fogyasztóvédelmi Felügyel&ség hatósági munkájának értékelése ............319 2. A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése............324 2.1. A jegyz& gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai................................324 2.2. A jegyz& szociális hatósági feladatellátásának megállapításai ......................328 2.3. Városi gyámhivatalok ellen&rzése, cél- és témavizsgálatok ..........................330 2.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, szociális intézmények tevékenységének ellen&rzése..........................................................................335 2.5. Szociális intézmények ellen&rzései ................................................................342 2.6. Panaszügyek tapasztalatai ..............................................................................346 2.7. A szociális és gyámhivatal els& fokú hatósági tevékenysége ........................348 2.8. A szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége .....................351 2.9. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai ..............................................................354 2.10. A szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszer sítésére, valamint az ágazatpolitikai célkit zések megvalósításában............................................................................................355 2.11. A szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító f&hatósággal....................................................................................................358 2.12. A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok .........................................................................................................359 Összegzés ..................................................................................................................361 Mellékletek ..............................................................................................................363
6 Bevezetés A Közép-dunántúli régió megyei közigazgatási hivatalainak 2006. évi tevékenységét meghatározó körülmények A megyei közigazgatási hivatalok 2006. évi tevékenységére a min"ségileg változó, öszszességében növekv" feladatellátás és az egyre növekv" likviditási gond volt a jellemz". A hivatali feladatnövekedést jelzi, hogy megyénként differenciáltan, de összességében mind az ügyszám mind az ügyiratszám növekedett. Jól példázza ezt az ügyiratforgalmi statisztika, amely Fejér megye esetében ugrásszer/ növekedést mutat az összes ügyirat tekintetében (1. sz. melléklet). A min"ségi változás abban a folyamatban érhet" tetten, jelent"sen növekszik az ügyek bonyolultsága, sokrét/sége. Ez jelzi, hogy az ügyek intézéséhez, különösen a hatósági közszolgáltatások biztosításához, lényegesen nagyobb körültekintésre, szakismeretre van szükség. A hivatalok 2006. évi tevékenységét alapvet"en az Európai Uniós tagságnak való megfelelés, az ezt el"segít" képzések lebonyolítása (ROP 3.1.1. által finanszírozott), „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket) alkalmazása, az országgy/lési képvisel" és az önkormányzati választások informatikai feltételeinek biztosítása, a közigazgatás korszer/sítési lépések végrehajtása, továbbá a jogszabályok által meghatározott feladatok, hatáskörök ellátása determinálta. Kiemelten vettük figyelembe az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ágazati stratégiája 2003-2006. évekre szóló fejlesztési kulcsterületeinek kijelölését is. Ennek megfelel"en azt kívántuk elérni, hogy a közigazgatás legyen: • • • • • • •
er"s, cselekedni képes és tettre kész, költségtakarékos és hatékony, megfelel" mértékben decentralizált, szakszer/, átlátható, ellen"rizhet" és megbecsült, a felesleges szabályoktól és az indokolatlan állami beavatkozásoktól mentes, a min"ségi fejlesztést központi kérdésként kezel", az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttm/köd" kapcsolatokat ápoló.
Mindezek a szakmai kihívások dönt"en a korábbi években is jelentkeztek, mondhatnánk, hogy stratégiai célként történ" kiemelésük még aláhúzta egy-egy követelmény fontosságát. A stratégiai célok megvalósulását szolgáló feladatok bekerültek a hivatalok munkatervébe, így a mindennapi tevékenységünk részévé váltak. E helyen arról a társadalmi-gazdasági környezetr"l is szót kell ejteni, mely a régióban, a megyékben m/köd" államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét egyaránt befolyásolja.
7 Közép-Dunántúli Régió néhány területi és gazdasági jellemz#je A Fejér-, Komárom-Esztergom- és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúli Régió Magyarország úgyszólván valamennyi tájképi sajátosságával és szépségével rendelkezik. Területileg az ország második legkisebb régiója, (11 116 km2), azonban itt él az ország lakosságának 11 százaléka, 1.110 millió f". Iparosodásának köszönhet"en mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben – Budapestet nem számítva – az els"-második helyet foglalja el Magyarország hét régiója között. A régióhoz tartozik a Balaton szinte teljes északi partvonala, európai hír/ üdül"helyekkel, a tóra néz" sz"l"hegyekkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal. Szintén a régióban található a Budapestt"l alig 40 kilométerre es" Velencei-tó, melynek tájképi szépsége a Balatonéval vetekszik. A három nagy múltú, hajdani királyi város, Székesfehérvár, Veszprém és Esztergom, a magyar államiság bölcs"i, s egyben vonzó turisztikai célpontok. A régió településszerkezetére a sokszín/ség a jellemz". Egyaránt jelen vannak a nagy lakosságszámú városias települések, nagyközségek, ugyanakkor – els"sorban Veszprém megyében – gyakori az ötszáz lakos alatti települések száma (101). A régióban összesen 4 megyei jogú város és 31 további város található. A községek száma 366, így összesen 104 település van. A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletr"l a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhet"en egyformán fejlett az ipar, a mez"-gazdaság és az idegenforgalom. A foglalkoztatottak 43%-a az iparban dolgozik, 12% a kereskedelem, szolgáltatás területén, 7-10% az egyéb nagy foglalkoztatottságú területeken. A foglalkoztatottak aránya magas, országosan 3. helyen helyezkedik el a régió az aktivitási mutatók tekintetében, amely 58,3%-ot mutat. Ennek megfelel"en viszonylag alacsony a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta 6,3%-os. A régió két nagy európai fejl"dési zóna metszéspontjában helyezkedik el, nagytérségi pozíciója ennél fogva kitüntetett érték/. Az európai gazdasági folyamatok közvetlenül érvényesül" hatásai lehet"vé teszik a Közép-Dunántúli Régió tartós és folyamatos megújulását, fejl"dését. A 2000-es évek elején a fejl"dés üteme a régiók között már a kiegyenlít"dés jeleit mutatja, de a Közép-Dunántúli Régió ipari, mez"gazdasági és idegenforgalmi potenciálja a legjobbak között van.
8 Fejér megye területi és gazdasági jellemz#i Fejér megye a Dunántúl keleti térségében Budapest közelében – részben vonzásában helyezkedik el. Északról Pest megye és Komárom-Esztergom megye, keletr"l a Duna (mintegy 50 kilométer hosszban) határolja. A megye déli oldalán Tolna megyével, nyugati oldalán pedig Somogy és Veszprém megyével határos. A megye természetföldrajzi adottságait tekintve három jellemz" tájegységre bomlik. A nyugati és északi oldalon a Bakony és a Vértes, a megye középs" részén a Velencei-tó és környéke, déli részén pedig a Mez"föld tájegysége található. Fejér megye közigazgatási értelemben is nagy tradíciókkal rendelkez" megyék közé tartozik. Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának évtizedeiben alakult ki. A királyi vármegye rendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felét"l ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefügg" feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni id"szakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéb"l igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Kisebb területi változásoktól eltekintve ett"l az id"ponttól kezdve Fejér megye változatlan közigazgatási egységet képez. Fejér megye 4358 négyzetkilométeres területével az ország közepes méret/ területi egységeihez tartozik (az ország területének 4,7 %-a). A népesség szempontjából is a közepes megyék közé tartozik, hiszen a lakónépessége 428.332 f", amely az ország lakónépességének 4,3 %-a. Néps/r/sége 98 f"/km2. Fejér megye településszerkezetére jellemz", hogy tizenkét városból (közöttük két megyei jogú város), és 96 községb"l tev"dik össze. Az elmúlt 15 évben a városok száma jelent"sen n"tt, 1985-ig csak három volt, 2004-t"l tizenegy, 2005-t"l pedig tizenkét város van a megyében. A községek közül tizenhárom visel nagyközségi címet, mindössze hat olyan település van, ahol a népességszám nem éri el az ötszáz f"t. A községek 60%-a az 1.000 – 3.000 f"s lélekszámú kategóriába tartozik. A megye tehát nagy lélekszámú településekb"l áll. A városok közül a legnagyobb lakosságszámú a több mint 1000 éves városi múlttal rendelkez" Székesfehérvár, amely a vármegye rendszer létrejötte óta megyeszékhely, és ma is megyei jogú városi státusszal rendelkezik. Lakónépessége a megye lakosságszámának ¼-ét megközelít" 101.299 f". Székesfehérvár történelme során mindig kiemelked" jelent"séggel bírt, hiszen minden történelmi id"szakban fontos történeti és gazdasági funkciót látott el. Jelenleg a regionális székhely szerepét látja el. A megye gazdasági helyzetére jellemz", hogy a f"bb gazdasági mutatók tekintetében az országos átlagnál kedvez"bb képpel rendelkez" Közép-Dunántúli Régió iparilag fejlett legnagyobb megyéje. Az egy f"re jutó GDP nagysága alapján a megyék rangsorában ötödik helyen áll, amely mutató az országos átlag 98 %-a (Budapest torzító hatása e területen jelent"s). Az ipari termelés növekedési üteme minden évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó ipari termelési érték 3.464.700 Ft, ami az országos
9 átlag több mint kétszerese. Az ipari szerkezet tekintetében a gépipar, a számítógépgyártás és a gépjárm/alkatrész gyártása kiemelked". A megye ipari termelési indexei az elmúlt években jelentkez" csökken" tendenciát követ"en ismét emelkedést mutatnak. A változás jelent"s mértékben a multinacionális cégek gazdaságpolitikájának tudható be, amely adott esetben bizonyos termékcsoportok gyártásának áttelepítésével jár olyan országokba, ahol kedvez"bbek a gyártás költségfeltételei (alacsony bér, kisebb adó.). Ezzel ellentétesen érvényesül" tendencia, hogy els"sorban távol-keleti cégek európai hídf"állást létesítenek megyénkben. A fejlett ipari tevékenység mellett magas szint/ mez"gazdasági termelés is jellemz", hiszen Fejér megye az ország egyik legfontosabb min"ségi búzaterm" területe. A megye mez"gazdasági termékszerkezetében a kalászosok termelése mellett jelent"s a kukorica és a kertészeti kultúrák jelenléte, továbbá a terméktermelésen kívül kiemelked" a mez"gazdasági nemesít", illetve kutatómunka (Martonvásár). A megye idegenforgalmára jellemz", hogy a kedvez" történelmi és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére az országos vendégforgalomnak, bár egyre növekv" arányát, de összességében csak 2,8 %-át bonyolítja le. Ez jelent"s részben a nagy idegenforgalmi centrumok (Budapest, Balaton) közelsége és a viszonylag kisszámú szállodai fér"hely miatt alakult így. A megye közlekedés-földrajzi adottságai jók, három autópálya, egy gyorsforgalmi út érinti, és rendkívül nagy tranzit forgalmat bonyolít le. Székesfehérvár és körzete az országban kijelölt tíz logisztikai központ egyike. Székesfehérvár emellett (Veszprémmel együtt) fejlesztési pólus is. Mindezen kedvez" adottságok ellenére a megyét strukturális ellentmondások és problémák is jellemzik. •
A megye gazdasági fejlettségét tükröz" kedvez" mutatók dönt"en az ipari fejlettséghez köthet"k, így az ipari termelés csökkenése jelent"s kihatással van a megye egész életére. • A megye túlzottan iparosodott gazdasági szerkezetén belül azonban csak mérsékelten érzékelhet" a tudásigényes innováció vezérelte gazdaság irányába való elmozdulás. • A megye országos összehasonlításban kimutatható viszonylagos fejlettsége a kistérségek és a települések szintjén fejl"désbeli eltéréseket mutat. A 10 kistérség közül csak a székesfehérvári tartozik a fejlett kategóriába, 6 a fejl"d", 3 pedig (enyingi, sárbogárdi, abai) hátrányosabb helyzet/ kistérségnek min"sül. A megye 8 települése (0,07 %) tartozik a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. Közülük 7 a hátrányosabb helyzet/ kistérségekben (enyingi kistérség: Mez"komárom, Szabadhídvég; sárbogárdi kistérség: Alap, Alsószentiván, Igar, Sáregres, Vajta) helyezkedik el. Az átlagmutatók tekintetében fejl"d" bicskei kistérségben található a minden szempontból lemaradó Óbarok leghátrányosabb helyzet/ község. • A fels"oktatás mai képzési struktúrája nem mindenben felel meg az igényeknek. A m/szaki képzés hiánya, a közeli fels"oktatási központok elszívó hatása csök-
10
•
•
kenti a kutató-fejleszt" szakemberek megyében maradásának, letelepedésének esélyeit. Az utóbbi tíz évben azonban lényeges javulás következett be. Fejér megye vendégforgalmát az egyenl"tlen területi eloszlás, az átutazó és a kiránduló forgalom magas aránya, a rendkívüli szezonalítás, az alacsony fajlagos költség jellemzi. A megye szállás-fér"hely struktúrája kedvez"tlen, a szálláshelyek jelent"s része korszer/tlen és alacsony komfortfokozatú, és hiányoznak a kiegészít" szolgáltatások. Környezetvédelmi szempontból nagy gondot okoz a csatornázottság alacsony szintje, valamint a felszíni és felszín alatti vizek ennek következtében fellép" szennyezettségi veszélye.
A fenti körülmények bemutatása révén látható az a társadalmi közeg, ahol a megye államigazgatásának tevékenykednie kell. Fontos hogy ismertek legyenek azok a megoldandó társadalmi, gazdasági problémák, amelyek megoldásában az államigazgatásnak is közre kell m/ködnie. A hivatal tevékenységér"l a megadott szempontrendszer szerkezetét és tartalmát követve adunk számot. A Komárom-Esztergom megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó adottságok Közügyek a megyei közigazgatási térben Komárom Esztergom megye megoldásra váró közügyei a települési és területi önkormányzatok, valamint a jegyz" és a területi államigazgatási szervek egész országban érvényes feladat és hatáskör szabályaiban nyernek megfogalmazást, melyeket a megyét jelent" közigazgatási tér lát el speciális vonásokkal, a következ"k szerint: Térségek kialakulása Komárom-Esztergom megye két vármegye egyesítésével jött létre. Jelenleg tíz városa és hatvanhat községe van. A közügyek intézésének térségi kapcsolatai az egyesített megyerészek járásaiból (esztergomi-dorogi, tatai, komáromi) és azt követ" városkörnyéki igazgatás vonzáskörzeteib"l fejl"dtek ki, a következ"k szerint: esztergomi, dorogi, tatai, tatabányai, oroszlányi, komáromi és kisbéri kistérség. Az egyes térségekben a települések száma 6-16 között mozog. Az esztergomi és a komáromi kivételével valamennyiben egy város található, amely mint korábbi járási-, illetve jelenlegi megyeszékhely a közszolgáltatások vonatkozásában hagyományosan térségközpont szerepet is ellát (Tatabánya, Tata, Esztergom, Dorog, Komárom). Természeti környezet, infrastruktúra A megye és benne a térségek elhelyezkedése a hegyek, vizek, utak találkozásánál rendkívül kedvez". Az értékes tájak, védett területek száma viszonylag magas. Jelent"s felszín alatti vízkészlettel, jó min"ség& ipari, mez"gazdasági, kommunális vízellátással
11 és tartalékokkal rendelkezünk. Emellett kultúrtörténeti emlékekben is gazdagok vagyunk. Infrastruktúránk úgy b"vült, hogy ez megfelel" ellátást tesz lehet"vé a számunkra. Az országos közutak közül az M1-es három kistérséget érint (tatabányai, tatai, komáromi). A távközlés terén legjobban ellátott a tatabányai és az esztergomi térség. A lakásellátás kedvez"tlenebb az országos átlagnál, 100 lakásra 256 lakos jut. A lakások közm/ellátása viszont folyamatosan b"vül. Kistérségek Tatabányai Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Összesen
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97,6 94,1 96,1 88,2 93,6 99,4 89,5 94,9
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 81,3 71,4 64,9 22,4 67,2 86,5 53,5 68,4
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya 23,4 49,8 44,1 45,2 50,7 23,7 51,1 38,8
Az adatoknak megfelel"en országos átlag feletti a szennyvíz csatorna ellátottságunk. Megfelel"nek ítélik meg a tisztítási és szennyvíz elhelyezési koncepciónkat is. Több településen helyi rendelettel szabályozottan m/ködik a folyékony hulladékszállítási közszolgáltatás. Elegend mennyiség hulladéklerakóval és szervezett gy jtéssel rendelkezünk. A helyi hulladékgazdálkodási szabályokat az önkormányzatok 74%-a megalkotta. A helyi köztisztaságot és környezetvédelmet is több települési önkormányzat szabályozta. Jelent"sen csökkent a leveg t porral terhel ipari üzemek tevékenysége (tatabányai, dorogi, oroszlányi kistérség). A még m/köd"kre pedig komoly légszennyezést csökkent" beruházások történtek. Sokat javított a leveg" min"ségén a gázprogram, csökkentve ezzel a lakossági és az ipari kibocsátásokat. Az ipari parkok és az új ipartelepek zömében környezetbarát korszer/ technológiával készültek. A megyében nincs olyan település, amelyik semmilyen településrendezési eszközzel nem rendelkezik. Településfejlesztési koncepcióval rendelkezik 53, település szerkezeti tervvel - 12 településrészre - 50 település, helyi építési szabályzattal - 83 településrészre kiterjed"en 71 település. A települések jelent"s részének 1990-97 közötti viszonylag új rendezési tervei vannak. Többen egy-egy nagyobb beruházás kapcsán készítik el az új helyi szabályokat, a magas költségek fedezésébe bevonva a beruházó építtet" t"keerejét is. Korábban gyakorlat volt az is, hogy a megyei területfejlesztési tanács a céljelleg/ decentralizált alapokból adott e célra támogatást. A kereskedelmi üzlethálózat átalakulása során mára kiépültek a nemzetközi áruházláncok. Ezer lakosra 12-20 kiskereskedelmi bolt jut. A városokban lényegesen jobb az ellátás, mint a községekben, ahol magasabb az egyéni vállalkozásban m/köd" boltok száma. Vendéglátó és kereskedelmi szálláshellyel legjobban ellátott a tatabányai,
12 az esztergomi, a komáromi és a tatai kistérség. Ezek idegenforgalmi látogatottsága is jónak mondható. Az emberek megtelepedésére alkalmas jó környezeti feltételek közfeladatokban testet ölt" védelme ellenére nálunk is jelen van a por, a zaj, és egyéb szennyez" anyagok kibocsátása, melyek az ipari tevékenységgel, közlekedéssel, talajgazdálkodással függenek össze. A rossz közlekedési technikák, elkerül utak, véd és szankcionáló beavatkozások hiánya, valamint a fizet" autópályák következtében els"sorban a tatabányai, tatai, esztergomi, és komáromi kistérség leveg"jének min"sége rossz. Az elkerül" út megépítésével nagyban javult a dorogi térség helyzete hasonló eredménnyel járt az esztergomi bánomi elkerül" út, illetve a 10-es út táti elkerül" szakaszának megépítése. A felszíni vizek szennyezettsége is jelent"s gondot okoz a közfeladatot ellátóknak. Els"sorban a tatabányai és tatai kistérségben az Által-ér és az Öreg-tó vízmin"ségének és mennyiségének stabilizálása vált szükségessé. Sok feladatot jelent els"sorban az esztergomi, de komáromi kistérséget is érint" árvízvédelem hiánya, amellett, hogy a 10-es út táti elkerül" szakasza hatásosan oldotta meg a település árvízvédelmét. Megoldatlan szinte az egész megyében az érzékeny vízbázisok védelme. Nem került sor a korábbi ipari tevékenység okozta tájsebek rehabilitációjára sem. E tevékenység miatt néhány helyen szennyezett a talaj és pusztulásnak indult az erd" állomány. Sokszor lobban fel vita (els"sorban a dorogi és a tatabányai kistérségben) a veszélyes anyagok biztonsága körül is. Jelent"s a talajpusztulás is és sok az illegális szemétlerakó, megoldást nyert a dög-kutak korábbi helyzete. E területeken az együttm/ködés és együtt gondolkodás még alig segíti a közfeladatok megoldását. Terület, népesség, néps/r/ség A megye lakosságának létszáma 300.000 f" körül mozog. A lakosság 60%-a városban 40%-a községben él. A néps r ségi az adatokat tekintve – a kisbéri kistérség kivételével – 100 és 250 f /km2 között változik, a községekben 100 f"/km2 alatt van. Átlagosan 99 f" lakik egy négyzetkilométeren. Ez megfelel a NUTS II.-es régiós besorolásnak. A legnépesebb a megyeszékhely, Tatabánya központú kistérség. Ez 90 ezer f"s lakosságával a megye népességének 28%-át adja. A térséghez tartozó települések közül kiemelkedik a megyeszékhely (73127 f") a többi település egy-két ezer f"s kistelepülés, közülük a Tatabányához közel es" Környe község a legnagyobb (4500 f"). A kisbéri kistérség a legnagyobb területen fekv", legtöbb települést (16) magába foglaló, de a legkisebb lélekszámú térség (21641). A kisbéri térségben 42 f" lakik egy négyzetkilométeren. A többi kistérségben 30-50 000 f" lakik. A lakosság korösszetételében – a korábbiakhoz képest - öregedési folyamat mutatható ki, az öregedési index tíz év alatt húsz ponttal emelkedett. Az aktív ún. középkorú korosztály (30-50) aránya ugyanakkor még mindig az országos átlag felett van (42%) A 60 év felettiek aránya átlagosan 18%. Az élve születések aránya mintegy 10%-al alacsonyabb a halálozási aránynál. A legtöbb id"s ember Tatabányán (13119) és a tatabányai kistérségben (57808) él. Viszonylag nagy az esztergomi kistérségben az id"s emberek száma (10 298), a többiben 5-7000 f" körül mozog. A városokban átlagosan tízszer annyi id"s ember él, mint a falvakban. A születéskor várható élettartam – különösen a férfiaknál - rendkívül alacsony (66 év).
13 A megyében 2001-ben volt jelent s a népesség elvándorlása, de ezt a hatást kiegyenlítette az ide letelepül"k száma, így nem történt népesség fogyás. A pozitív érték/ vándorlási különbözet a KSH adatai alapján azóta is töretlenül fennáll, így a megye lakosságszáma az elmúlt id"szakban csekély mértékben még n"tt is. A viszonylag nagy vándorlási mutató els"sorban Tatabányára jellemz", a többi város és a községek lakossága többsége már néhány generációt felölel"en helyben lakókból tev"dik össze. A lakosság összetétele legállandóbb a nemzetiségi falvakban, és a kisbéri térségben, az iparral rendelkez" városokban a legváltozóbb. Az alapfokú iskoláskorú lakosság (6-14 év) aránya átlagosan 9-10%. Az alsó tagozatos (6-10 éves) korosztály száma kicsit több. A megye lakosságának képzettsége az országos átlag alatt van. A fels"fokú végzettség/ek száma a 25 évesnél id"sebb korosztályban 10% körül mozog. A legtöbb fels"fokú képzettség/ az esztergomi és a tatabányai kistérségben lakik. Alacsony a középiskolai képesítéssel rendelkez"k száma is. A lakosság egészségi állapota rossz. Id"nként el"fordulnak TBC-s megbetegedések. A komáromi (Ács környéke) és a kisbéri kistérségben kiugró a magas vérnyomásos betegek száma. A dorogi és a kisbéri (Bakonyalja) térségben sok az idült légúti megbetegedés. Emellett elgondolkodtató az is, hogy a megyében az egy lakosra jutó orvosi kezelések száma az országos átlag alatt van. Az egészségügyi alapellátás keretében az egy háziorvosra / gyermekorvosra jutó betegek száma a dorogi (1632) és a kisbéri (1660) kistérségben a legmagasabb. A megyei átlag 1539. A vezet" halálokok az életmóddal és a táplálkozással függnek össze (keringési, daganatos, de jelent"s az alkoholfogyasztás miatti máj-betegségek okozta halálesetek száma is). A szociálisan súlyosan hátrányos helyzet ek jelent s része a roma lakosság köréb l kerül ki. Számukat illet"en nincsenek megbízható adataink. A megye lakosságának körülbelül 3 %-át teszik ki. Viszonylag csekély számuk mellett gondjaik élesen jelentkeznek. A 40 év felettiek többsége írástudatlan, a 30-40 év közöttiek ugyan írástudók, de kevesen végezték el a 8 általánost. A fiatalabbak között van már, aki rendelkezik közép- vagy fels"fokú végzettséggel. A legtöbben a tatabányai, oroszlányi, dorogi és esztergomi térségben élnek. Többnyire "k a korábban megsz/nt szocialista típusú nagyüzemek alkalmazottai, jelenleg munkanélküliek. A megye lakossága soknemzetiség . A lakosság 3,5 %-a tartozik valamilyen nemzetiséghez. A magyarországi szlovákok több mint 1/6-a, a németek 8%-a lakik a megyében. A szlovákok els"sorban az esztergomi és a dorogi térségben, a németek a tatabányai és oroszlányi térségben laknak. A cigány kisebbség nagyobb arányban az esztergomi, a tatabányai és az oroszlányi térség lakója. A korábbi intenzív ipari termelés munkaer"-igénye a tatabányai, dorogi térségben lengyel, ukrán és görög nemzetiség/ emberekkel színesíti a hagyományos nemzetiségi összetételt. Gazdaság, foglalkoztatottság A megye az ország egyik legiparosodottabb vidéke. Valamennyi kistérségben m/ködik ipari park, zömmel a kistérségi centrumokban (összesen 11). Az ide települt gazdasági szervezetek többsége gépiparral foglalkozik, ezen belül az esztergomi és a tatabányai kistérségben közúti járm/, illetve járm/alkatrész gyártással, de emellett figye-
14 lemre méltó a híradástechnika és az elektrotechnika térnyerése (komáromi, dorogi, tatabányai térség, ). Sajnálatos módon a térségek innováció orientált gazdaságpolitikájában a helyi kis- és középvállalatok (vállalkozások) még kisebb szerephez jutnak, mint a térségi köt déssel nem rendelkez „multik”. A vállalkozások ösztönzésében jelent"s szerepe volt a klasszikus t"keösztönz"knek (pl.: adócsökkentés, e tekintetben a helyi rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata megtörtént). A tanácsadás és technológiai transzfer nem anyagi jelleg/ támogatás, még kevésbé jellemz" a megyében. A vállalkozási aktivitás a ’90-es évek második felében másfélszeresére növekedett. Jelenleg a tatai: 98, tatabányai: 93, esztergomi: 79, komáromi: 74 a legmagasabb, a kisbéri: 51 a legalacsonyabb. A mez"gazdaságban foglalkoztatottak aránya a komáromi kistérségben a legnagyobb (10.5). Itt meghatározó Bábolna, amely mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben az iparszer/ termesztéssel ér el kiváló eredményeket. A mez"gazdasági tevékenység még a kisbéri kistérségben jelent"s (9.1). A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban jónak mondható (7,5%). A munkanélküliek összetételét illet"en a 26-35 éves korosztály rátája a legnagyobb, viszonylag magas a 45 év felettiek aránya (2,7 %). A munkanélküliek közel felének nincs szakképzettsége, 1/3-a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottság szempontjából a legjobb helyzetben a komáromi térség van, az elmúlt id"szakban sokat javult Dorog és Tatabánya térsége. A munkanélküliség az oroszlányi kistérségben a legmagasabb (5,7 %), de magas a kisbéri térségben is (5,1%). Ebben a kistérségben található a 7/2003.(I.14.) kormányrendelettel közzétett társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból legelmaradottabb települések közül öt (Aka, Bakonybánk, Csatka, Csém, Csép). A munkanélküliség a komáromi kistérségben a legalacsonyabb (3,8 %). A lakossági foglalkoztatásban továbbra is az iparnak van jelent"s szerepe, hiszen az alkalmazottak több mint a felének ad munkát (48%). Ez az országos átlag (37%) felett van. Köztük jelent"s számú a képzetlen fiatal munkaer", akiket az itt megtelepedett külföldi munkáltatók alkalmaznak alacsony bérért. A multinacionális cégek nagyobb számú távozása szinte valamennyi térségben komoly szociális feszültségeket eredményezne. A mez"gazdaság (7 %), a szolgáltatás (45 %) foglalkoztatottsága, viszont elmarad az országos átlagtól (54 %). A foglalkoztatás folyamatosan b"vül, éves szinten több mint 1,5 %-kal. Legjelent"sebben a pénzügyi tevékenység és a kereskedelem tekintetében, leginkább a közösségi és személyi szolgáltatások rovására. A foglalkoztatottak átlagkeresete 10%-kal elmarad az országos átlagtól. Háztartásaink havi kiadásaiból legtöbbet élelemre, közlekedésre, hírközlésre és lakásfenntartásra költünk, legkevesebbet üdülésre, pihenésre. A megváltozott munkaképesség/ek foglalkoztatása régiós átlagban jó.
15 A megye térségeiben él k legfontosabb közszolgáltatásokat befolyásoló közügyeinek összefoglalása: Az értékes tájak, védett területek száma viszonylag magas. Jelent"s felszín alatti vízkészlettel, jó min"ség/ 1. ipari, mez"gazdasági, kommunális vízellátással és tartalékokkal rendelkezünk. Emellett kultúrtörténeti emlékekben is gazdagok vagyunk. Átlag feletti a szennyvíz csatorna ellátottságunk. Ele2. gend" mennyiség/ hulladéklerakóval és szervezett gy/jtéssel rendelkezünk.
3. A rossz közlekedési technikák, elkerül" utak hiánya.
4.
A felszíni vizek szennyezettsége, árvízvédelem hiánya is jelent"s gondot okoz a közfeladatot ellátóknak.
Valamennyi térség Közigazgatás: Környezet-, víz- és kulturális örökség védelem Valamennyi térség Közigazgatás: Kommunális igazgatás Tatabányai, tatai, esztergomi, dorogi kistérség Közigazgatás: Közlekedésigazgatás, közútkezelés és fenntartás Tatai, esztergomi kistérség Közigazgatás: Környezetvédelem, katasztrófavédelem Valamennyi térség.
A megye területe s/r/n lakott. A néps/r/ségi adatokat 5. tekintve – a kisbéri kistérség kivételével – 100 és 250 f"/km2 között változik
Közigazgatás: Ügyfélbarát szervezeti megoldások Valamennyi térség. A lakosság korösszetételében – a korábbiakhoz képest Közigazgatás: 6. Szociális intézmények - öregedési folyamat mutatható ki. és szolgáltatások Tatabányai, dorogi, A megyéb"l 2001-ben jelent"s számú népesség vándoesztergomi, oroszlányi 7. rolt el, de legalább ennyi jött is, a lakosság identitáskistérség. tudata gyenge.
8.
A megye lakosságának képzettsége az országos átlag alatt van.
Tatabányai, esztergomi térség kivételével valamennyi. Közigazgatás: Oktatási intézmények fenntartása és fejlesztése
A lakosság egészségi állapota rossz, azonban az egy lakosra jutó orvosi kezelések száma az országos átlag Valamennyi térség. alatt van. Gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek, 9. az alkoholfügg"ség, jelent"s számban fordul el" TBC-s Közigazgatás: megbetegedés. Családsegítés
16 A szociálisan súlyosan hátrányos helyzet/ek jelent"s Esztergomi, tatabányai, része a roma lakosság köréb"l kerül ki. oroszlányi térség. A megye lakossága soknemzetiség/. A lakosság 3,5%11. Valamennyi térség. a tartozik valamilyen nemzetiséghez. Kisbéri kivételével valamennyi térség A megye az ország egyik legiparosodottabb vidéke. A Közigazgatás: helyi kis- és középvállalatok (vállalkozások) kisebb sze- Innovációs tanácsadás, 12. rephez jutnak, mint a térségi köt"déssel nem rendelke- régión belüli kooperáció támogatása, kockázati z" multinacionális cégek. t"ke támogatása, innovatív képzési politika. A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban jónak mondható (5,3%), de a multinacionális cégek nagyobb Valamennyi térség. számú távozása szinte valamennyi térségben komoly 13. szociális feszültségeket eredményezne. A foglalkozta- Közigazgatás: Képzés fejlesztése, tottak átlag keresete 10%-kal elmarad az országos átlagtól. 10.
Az Összefoglalóban bemutatott legfontosabb megyei közügyekben visszatükröz"dik a területi államigazgatási szerveknél az elmúlt évben lezajlott regionalizáció. A megye két területi államigazgatási szerv régiós székhelyét kapta, ezek • •
a Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága.
A Katasztrófa védelem regionális központja is Komárom-Esztergom megye lett. A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények Veszprém megye területe 4493 km², mely az ország területének 4,8%-a, lakóinak száma közel 370 ezer f". A Balaton északi partjától a Kisalföld pereméig a Bakony hegységet magában foglalva a legváltozatosabb domborzati viszonyok jellemzik. Erre, de a közelmúlt történelmének terület- és településfejlesztési politikájára is visszavezethet"en aprófalvas településszerkezet alakult ki. Bár a lakosság 60%-a (mintegy 220 ezer f") a 14 városban lakik, csak a megyeszékhely népessége haladja meg az 50 ezer f"t, a 217 település 46%-a 500 f" alatti, 26%-a 500-1000 f" közötti. A népességszám csökkenésének üteme megyénkben is lelassult, de a természetes fogyás szinte megegyezik a korábbi évivel. (A változások összehasonlítását a KSH rendelkezésre álló adatai alapján, a 2005. I-III. negyedévi id"szakra vetítve végeztük.) A lakossági szükségletek kielégítése szempontjából így természetes szerepe van a kialakított 9 kistérségnek. Ezek történelmi, földrajzi lehatárolása azonban nem tekinthet" lezártnak, a közigazgatási szolgáltatások telepítését is befolyásolja a fiatalabb városok (Balatonf/z", Devecser, Badacsonytomaj, Berhida, Herend) térségi szerepkeresése. A fejlesztési lehet"ségek b"vítésére kihat, hogy 10 ezer feletti a regisztrált munkanélküliek száma. A költségvetési intézményeknél, a legalább 5 f"t foglalkoztató vállalkozásoknál 82 ezer f"t alkalmaznak, ez a versenyszférában egy évvel korábban 0,8%-kal, a
17 költségvetés területén több mint 3%-kal volt magasabb. Gazdasági-társadalmi szerepe kiemeli a közúthálózat fejlesztésének igényét, a kistelepülések beköt" és összeköt" útjainak korszer/sítését. Több év eredménye, hogy a várpalotai elkerül" szakasz kivételével négy sávosra b"vült az M8-as gyorsforgalmi út Székesfehérvár és Veszprém között. A gazdaság élénkülését szolgálhatják az ipari parkok (10), de komoly várakozás el"zi meg a szentkirályszabadjai volt katonai repül"tér közlekedési, ipari, tudományos szerepkör/ hasznosítását is. 2006. szeptember 30-án a regisztrált gazdasági szervezetek száma közel 48 ezer volt (számuk csekély mértékben csökkent). Nagy hányaduk foglalkozik (27%) a gazdasági szolgáltatásokkal, ingatlanügyletekkel. A befektetési lehet"ségek kistérségenként eltér"ek: a Balaton-partján (de a háttértelepüléseken, pl. Sümegen, Tapolcán is) jellemz" a sportturizmus, az idegenforgalmi hasznosítás. Történelmi borvidékeinken érezhet" a sz"l"kultúra megbecsülésének emelkedése, növekedett az épít"ipar termelési volumene, hagyományos a gépipar fejl"dése (18% termelésnövekedés), árbevételének 2/3-a exportból származik. A kedvez" id"járású balatoni szezon a belföldi vendégszám és a min"ségi szálláshelyek iránti igény növelését hozta. A 2004-2006. évi Uniós pályázatokon a sikeres pályázók a költségek ¾-ére kaptak fedezetet. Az önkormányzati szférában meghatározóak a településrekonstrukciós, informatikai, elektromos ügyintézési, a kutatás-fejlesztési szociális ellátó intézményi célok. A vázolt tényez"k, adatok szükségszer/en befolyásolták a közigazgatással szemben támasztott elvárásokat is. Elég, ha utalunk az építési eljárási ügyekben a bevásárlóközpontok létesítéséhez elengedhetetlen hatóságok közti együttm/ködés fejlesztésére, az útépítések, kerékpárutak kisajátítási feladataira. Közvetlen társadalmi elvárás az ellen"rz" hatáskörrel rendelkez" szervek munkájában a hatékonyság javítása. 2006-ban a választások évére általában jellemz" közéleti élénkülést messze meghaladó kihívások között, csökken" létszámmal és feszített költségvetéssel kellett ellátni feladatainkat. M/köd"képességünket a szakmai színvonal alapvet" megtartásával, kollégáink fokozott áldozatvállalásával meg"riztük, munkánkat az önkormányzatok, ügyfeleink bizalmát érezve végezhettük. Munkafeltételeink alapvet#en adottak. A Hivatal létszáma a január 1-jei 74 f#s engedélyezett keretr#l az év végére 65 f#re csökkent.
.
I.
Törvényességi ellen#rzési, törvényességi felügyeleti munka
1. A számszer> tapasztalatok értékelése Fejér megye: 1.1.
Az önkormányzatok törvényes m>ködését befolyásoló tények, körülmények
Fejér megyében 2006. évben is kiemelt feladat volt a törvényességi ellen"rzési munka min"ségének további javítása. Külön figyelmet igényelt a 2006. október 1.-i önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választása következtében az alakuló ülések törvényes, a jogszabályi követelményeknek megfelel" lebonyolítása. Már a választást megel"z"en körlevélben hívtuk fel a jegyz"k figyelmét a polgármesteri munkakör átadás-átvételével kapcsolatos feladatok végrehajtása, annak kell" id"ben történ" el"készítésére, részletesen kitértünk az átadás-átvételi eljárás tartalmi elemeire. Külön kiemeltük a polgármesteri tisztség megsz/nésére, a megsz/nés miatti járandóságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket illetve azok alkalmazását. Részletesen ismertettük „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 1993. évi LXXVII. tv. – Nektv. – módosított azon rendelkezéseit, melyek a kisebbségi önkormányzatok alakuló ülésére vonatkoznak. Tájékoztatást adtunk a helyi SZMSZ-ek felülvizsgálata nyomán szükségessé váló aktuális módosítási igényekr"l, „a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir"l és az önkormányzati képvisel"k tiszteletdíjról” szóló 1994. évi LXIV. tv. – Pttv. – 2006. október 1-i hatállyal bekövetkez" módosításairól, és kitértünk a Pttv. egyes rendelkezései alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdésekre. A 2006. évi kiemelt feladatok végrehajtása mellett a jogszer/ m/ködés helyzete az arra befolyást gyakorló – részben az önkormányzatoktól függ", illetve tevékenységüket befolyásoló – tények az alábbiakban foglalhatók össze. Szervezeti, személyi jellemz#k 2006. évben a f"osztály törvényességi ellen"rzési tevékenysége során Fejér Megye Önkormányzatának, valamint a megye 108 települési önkormányzatának (2 megyei jogú város, 10 város, 15 nagyközség, 81 község) m/ködését vizsgálta. (2. sz. melléklet) A megyében a helyi önkormányzatok száma 2006. évben nem változott, jogállásukban sem történt változás. A beszámolási id"szakban – a 2006. október 1-i önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választását megel"z"en – Nádasdladány polgármestere elhunyt, Mez"szilas polgármestere pedig lemondott. A helyi választási bizottságok – tekintettel a választások közelségére – id"közi választást nem t/ztek ki, ezért a fent megjelölt két településen az alpolgármesterek gyakorolták a polgármester hatáskörét. Az önkormányzati választásokon a települések 31 %-ában (34 településen) választottak új polgármestert (Alap, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Besny", Csór, Daruszentmiklós, Dég, Ercsi, Etyek, Gárdony, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Kisláng,
19 Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mez"falva, Mez"szilas, Mór, Nádasdladány, Nagykarácsony, Óbarok, Perkáta, Sáregres, Seregélyes, Sukoró, Szár, Tordas, Úrhida, Vajta, Vál, Vereb, Vértesboglár) és a megyei önkormányzat közgy/lése elnökének személye is megváltozott. A munkakörök átadás-átvétele a törvényességi ellen"rzési f"osztály területi referenseinek helyszíni jelenléte mellett a Pttv. 13. § (5) bekezdésében el"írt határid"re problémamentesen megtörtént. Ezen tényt a 26/2000. (IX.27.) számú BM rendeletnek megfelel" jegyz"könyvek is tanúsítják. Negatívumként megemlítjük, hogy néhány településen (Gyúró, Mez"falva) a jegyz" az átadás-átvételi jegyz"könyvet nem készítette el" kell" alapossággal. Az újonnan megválasztott polgármesterek és képvisel"k részére – tájékozottságuk biztosítása, jogaik és kötelezettségeik ismeretének megszerzése érdekében – az önkormányzati feladatokról, a testületek m/ködésének szabályairól, a törvényesség követelményeir"l és az id"szer/ önkormányzati feladatokról szervezett képzés keretében részletes tájékoztatást adtunk. A 2006. október 1-i választásokat követ"en a megyében az összes képvisel"testület megalakult. A lemondások miatt megüresed" képvisel"i helyeket a helyhatósági választásokon szavazatot elért, és a listán következ" jelöltek töltötték be. A képvisel"k a törvényes el"írásoknak megfelel"en letették az esküt. A beszámolási id"szakban a fenti megállapítás alól Bodajk nagyközség jelenti a kivételt. Az összeférhetetlenség okán lemondás miatt megüresedett képvisel"i hely betöltésekor az önkormányzati képvisel"k kislistás választási eredménye alapján következ" képvisel" – a részére írásban átadott – eskü szövegét hiányosan, illetve saját gondolatával kiegészítve mondta el. A képvisel"testület az esküt nem fogadta el érvényesnek, így a képvisel" a képvisel"i jogait sem gyakorolhatta a beszámolási id"szakban. „A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény” – Ötv. – módosításáról rendelkez" 1994. évi LXIII. törvény hatályba lépését követ"en az Ötv. 32. §-a már nem tartalmazza az eskü szövegét. Ezen jogtechnikai tévedés miatt fennáll a jogi szabályozás hiánya. Tekintettel arra, hogy sem az Ötv., sem „a helyi önkormányzati képvisel"k jogállásának egyes kérdéseir"l” szóló 2000. évi XCVI. törvény - Ökjtv. -, valamint Bodajk Nagyközség Önkormányzatának a „Képvisel"-testület és szervei szervezeti és m/ködési szabályzatáról” szóló 8/2003. (V. 15.) ÖKR. rendelete sem rendelkezik az eskü szövegér"l megállapítottuk, hogy az új képvisel" esküje nem törvénysért", így érvényes és képvisel"i jogait is gyakorolhatja. A kifogásolt döntés ellen írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk. 2006-ban a megye több településén az önkormányzaton belül jelent"s feszültségek alakultak ki. Sajnálatos módon az ellentétek kiélez"dése egyre növekv" tendenciát mutat. Az újonnan kialakult, illetve a korábbi feszültségek a testületi ülésekr"l készített jegyz"könyvekb"l is érzékelhet"k. A konfliktusok megel"zése érdekében folyamatos kapcsolatban állunk az önkormányzati vezet"kkel. Remélhet"en munkánk eredményeként a települések polgármesterei, a képvisel"k, valamint a jegyz"k között kialakul olyan munkakapcsolat, amely biztosítja az önkormányzati feladatok végrehajtását.
20 A képvisel"testületi döntések szakmai megalapozottságában, a törvényesség megtartásában az önálló felel"sséggel bíró önkormányzati közigazgatási vezet" szakmai felkészültsége és stabilitása meghatározó. A jegyz"i fluktuáció az el"z" évihez képest alacsonyabb volt, míg 2005. évben a jegyz"k 17,8 %-a változott, addig 2006. évben a változás 10 %-os. Jelenleg a Megyei Önkormányzatnál f"jegyz"i, valamint 1 jegyz"i és 2 körjegyz"i pályázati eljárás van folyamatban (Pázmánd-Vereb, Zámoly-Gánt, Etyek). Az álláshelyek rövid id"n belüli betöltése várható, mivel Fejér megyében a jegyz"i pályázatokra többszörös túljelentkezés a jellemz". Fejér megye dönt"en magas népességszámú településekb"l áll, ezért nem vált általánossá a körjegyz"ség, mint komplex igazgatási társulás. Számuk a településekhez viszonyítva minimális: 2003-ban 10, 2004-t"l 9, 2005-ben és 2006ban 8 körjegyz"ség m/ködött, valamennyi körjegyz"séghez két település tartozik. A választásokat követ"en a képvisel"testületek felmérve anyagi helyzetüket, mérlegelve a 2007. évben várható gazdasági megszorító intézkedések hatásait 6 településen döntöttek körjegyz"ség létrehozásáról, melyet mi is szorgalmaztunk és hozzá minden támogatást megadtunk. Pázmánd-Vereb, Balinka-Nagyveleg, Zámoly-Gánt települések képvisel"testületei a körjegyz"ségi megállapodást aláírták, és ezzel párhuzamosan meghirdették a körjegyz"i álláshelyre a pályázatot. Pázmánd-Vereb, Balinka-Nagyveleg körjegyz"ségek 2007. január 1-t"l, míg Zámoly-Gánt körjegyz"ség 2007. április 1-t"l kezdi meg m/ködését. Balinka-Nagyveleg körjegyz"jét 2007. január 1-i hatállyal kinevezték. A körjegyz"ségek m/ködésének törvényességét az együttm/ködés jogszer/ és hatékony biztosítása érdekében a f"osztály fokozott figyelemmel kíséri. Komárom - Esztergom megye Komárom-Esztergom megyében az elmúlt évben a törvényességi ellen"rzés alanyai nem változtak. A megyében sem a városok, sem a települési önkormányzatok száma nem változott, továbbra is 10 városi, 66 községi és egy megyei önkormányzat m/ködik. Nem módosult a körjegyz"ségek száma és összetétele sem, az évek óta m/köd" 10 körjegyz"ség változatlan formában folytatja a tevékenységét. Jelent"s változás következett be azonban az önkormányzati választások következtében a polgármesterek személyében. 28 községben, egy városban választottak új polgármestert, de új elnököt választottak a testület élére a megyei közgy/lés tagjai is. A polgármesteri tisztség átadás-átvételén a megyei közigazgatási hivatal vezet"je, illet"leg a községekben a törvényességi ellen"rzési f"osztály munkatársai részt vettek, a polgármesteri tisztségek átadása, a jegyz"könyvek elkészítése megfelelt a jogszabályi el"írásoknak. A jegyz"k körében továbbra is megfigyelhet" a fluktuáció. Ebben az évben Esztergom és Nyergesújfalu városokban, Környe, Vértessz"l"s, Neszmély községekben és a Dág-Úny körjegyz"ségben neveztek ki új jegyz"t. Az els" esetben a kinevezés az el"z" évben hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott jegyz" helyére történt, míg a második városban a tisztségér"l lemondott jegyz" helyére kellett kinevezni új szakembert. Környe, Vértessz"l"s, Neszmély községekben közös megegyezéssel
21 szüntették meg a korábbi jegyz"k foglalkoztatási viszonyát, a dág-únyi körjegyz" pedig nyugállományba vonult. A törvény erejénél fogva, hivatali b/ncselekményért való büntet"jogi felel"ssége megállapítása miatt megsz/nt a tisztsége a kisbéri jegyz"nek. A választásokat követ"en Tata városban, és Sütt" községben szüntette meg közös megegyezéssel a jegyz" közszolgálati jogviszonyát az új testület. Tata városban az új jegyz" kinevezése is megtörtént. A választásokat követ"en megalakult képvisel"-testületek az alkotmánynak megfelel"en éltek a szervezetalakítási szabadságukkal, megválasztották az alpolgármestert, alpolgármestereket, megalakították a bizottságaikat, bekérték a képvisel"i vagyonnyilatkozatokat. Egyedül Tokodaltáró községben nem sikerült az alpolgármester személyében megállapodni. A választást a januári testületi ülésen ismétlik meg. A legjelent"sebb változás a kisebbségi önkormányzatok számában történt, a korábbi választási ciklusban m/köd" 47 kisebbségi önkormányzat száma 56-ra növekedett. A mennyiségi változás mellett a képviselt nemzeti és etnikai kisebbségek száma is n"tt, képviseletet nyertek a bolgárok, illetve a ruszinok is. A megye nemzetiségi összetételének megfelel"en a német és a cigány kisebbségi önkormányzatok száma a legmagasabb, e két kisebbség esetében kell majd megyei kisebbségi önkormányzatot választani.
Veszprém megye: Az önkormányzatok törvényes m>ködését befolyásoló tények, körülmények Több éve, hogy a törvényesség kontrollja tekintetében a közigazgatási hivatalok két különálló eszközrendszerrel rendelkeznek. Az Ötv. alapján gyakorolják az önkormányzatok m/ködése feletti törvényességi ellen"rzést, ugyanakkor a területfejlesztés intézményrendszere m/ködése biztosítása céljából felügyeleti eszközökkel is rendelkeznek. A Hivatal e kett"séget figyelembe véve strukturálisan is elkülönítette e két tevékenységet. A törvényességi ellen"rzést a Törvényességi Ellen"rzési F"osztály látta el, míg a törvényességi felügyeletet a hivatalvezet" közvetlen alárendeltségébe tartozó, f"osztályvezet"-helyettesi besorolású hivatalvezet"i tanácsadó végezte. A többcélú kistérségi társulások létrejöttével ezek m/ködésének törvényességi ellen"rzése, szakmai segítése szintén a hivatalvezet"i tanácsadó feladatkörébe került. Az eddigi tapasztalatok alapján e megoldás hatékonynak bizonyult, egységes elvek mentén, egységes gyakorlat alakult ki az egész megyében. Az elmúlt év jelent"s szerepet játszott az önkormányzatok életében. Az esztend" legkiemelked"bb eseményének az országgy/lési és az önkormányzati választások lebonyolítása ítélhet". Ezek kimutathatóan befolyásolták az önkormányzatok múlt évi tevékenységét is. Különösen nagyobb településeken volt megfigyelhet" a beruházások felgyorsulása, a települések fejlesztésére való koncentrálás, ehhez a források megteremtése, helyenként akár a m/ködési feltételek rovására. Kimutatható volt a választási év hatása egyes önkormányzatokon belüli konfliktusok növekedésében is. A korábbi évekhez viszonyítva jelent"sen megn"tt az ezeket jelz" – kiélez"d" ellentéteket tükröz" – beadványok száma. Egyes településeken éveken keresztül éles feszültség jellemezte a polgármester és a testület viszonyát. Né-
22 hány esetben egyes képvisel"k nem tudták tolerálni, hogy egyes szavazások során kisebbségbe kerültek. A helyi önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választását követ"en ismét aktuálissá vált az összeférhetetlenség vizsgálata. Eddig két önkormányzat esetében merült fel összeférhetetlenség. Bár ez a törvényességi ellen"rzés területén kevésbé jelent meg, hatással volt – különösen az önkormányzati hatósági ügyekben – a Ket. alkalmazása, amely több nehézséget okozott a hatósági jogkör gyakorlói számára. A 2007. évi költségvetési javaslat normatív támogatási rendszerének ismertté vált tervei hatottak leginkább arra, hogy az év végén megélénkült az önkormányzatok társulási hajlandósága, jó néhány esetben sz/ntek meg korábbi intézményi társulások, és kerültek át a közszolgáltatások a többcélú kistérségi társulások feladatkörébe. A támogatási rendszer tervezett módosítása a körzetközpont városokat is érdekeltebbé tette abban, hogy saját választópolgárain kívül a kistérség önkormányzatai részére is biztosítsák a közszolgáltatások ellátását. Az elmúlt évben megélénkült a körjegyz"ségek létrehozása, kib"vülése is. A gazdálkodási feltételek romlására utal, hogy több közoktatási intézmény megszüntetésére, átszervezésére is sor került a tanév kezdetével. A rendeletalkotási tevékenység kiemelt területei voltak a településrendezést szolgáló rendeletek (helyi építési szabályzatok), illetve a luxusadóról szóló rendeletek, továbbá szokásosan a szociális, gyermekvédelmi rendeletek. (Ez utóbbiakat több alkalommal is módosítani voltak kénytelenek az önkormányzatok, a törvény egyes rendelkezéseinek eltér" id"pontú hatályba lépése miatt.) Az év végén megszaporodott az SZMSZ-t érint" rendelet-módosítások száma, f"ként a választásokat követ" bizottsági szerkezet átalakítása miatt. A f"osztály munkáját nehezítette a létszám csökkenése, a szeptemberi létszámcsökkentés egy f"vel a f"osztályt is érintette, további egy f" pedig közös megegyezéssel távozott a szervezeti egységt"l 2007. január 2-i hatállyal. Ezért a területreferensi rendszert év közben, illetve ez év elején át kellett szervezni, egy-egy ügyintéz" munkaterhe 12-13 település ellen"rzésével n"tt. A dolgozók motivációját csökkentette az egész múlt évre jellemz" bizonytalanság a hivatal tervezett átszervezése, az el"re jelzett létszámcsökkentések miatt. Szervezeti, személyi változások Az el"z" évben a megyében 217 települési, és egy megyei önkormányzat, valamint 84 kisebbségi önkormányzat m/ködött. Az önkormányzati választások eredményeképpen a kisebbségi önkormányzatok száma 90-re növekedett, és létrejött egy új településrészi önkormányzat. Az önkormányzatok jogállásában egyéb változás nem történt. A hivatali struktúrát érint"en az alábbi változások következtek be az elmúlt évben, illetve ez év január 1-i hatállyal, amelynek következtében a körjegyz"ségek száma összességében kett"vel (öt új körjegyz"ség, három megsz/nt) növekedett:
23
• 2006. január 1-t"l az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó két település,
Balatonsz"l"s és Pécsely Balatonsz"l"s székhellyel új körjegyz"séget hozott létre.
• 2006. július 1-i hatállyal a korábban önálló polgármesteri hivatalt fenntartó Márkó és Bánd községek Márkó székhellyel új körjegyz"séget alkottak.
• 2006. augusztus 31-i hatállyal az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó
Nemesgörzsöny és Magyargencs önkormányzata Nemesgörzsöny székhellyel új körjegyz"séget alkotott.
• 2006. december 31-i hatállyal a korábban önálló polgármesteri hivatalt m/ködtet" Pápateszér és Bakonytamási községek Pápateszér székhellyel új körjegyz"séget hoztak létre.
• A Kemenesh"gyész-Küls"vat-Mihályháza körjegyz"ségb"l 2007. január 1-ével
Küls"vat kivált és a Csögle-Adorjánháza-Egeralja körjegyz"séghez csatlakozott. Új körjegyz"ségkéjnt jött létre ugyanezzel az id"ponttal a Kemenesh"gyészKemenesszentpéter-Küls"vat-Mihályháza-Nagyacsád körjegyz"ség. Ezzel megsz/nt a korábban m/köd" -Kemenesszentpéter-Nagyacsád, illetve a Kemenesh"gyész-Küls"vat-Mihályháza körjegyz"ség.
• A Lesencetomaj-Lesencefalu körjegyz"ség 2007. január 1-i hatállyal megsz/nt,
Lesencetomaj önkormányzata önálló polgármesteri hivatalt hozott létre, míg Lesencefalu a Lesenceistvánd-Uzsa körjegyz"ség harmadik tagja lett.
A jegyz"ket/aljegyz"ket érint"en összesen 8 esetben történt személyi változás 2006. évben. (Zsi, Nyirád, Balatonudvari, Nagyvázsony, Lovászpatona, Pápateszér községek, Devecser, Sümeg városok.) Az elmúlt évben új részönkormányzat jött létre Papkeszi községben, ahol egy korábban m/ködött nagyüzemhez kapcsolódóan a települést"l elkülönült lakótelepen az ott felmerül" sajátos érdekek megjelenítése céljából kezdeményezték annak létrehozását a lakótelepen él" választópolgárok. Id#közi polgármester-választásra került sor Oroszi és Nagydém községekben, a polgármester halála miatt, illetve az októberi választás szavazategyenl"ség miatt eredménytelen volt Bakonypölöske és Kékkút községekben. A választások azóta eredményesen lezajlottak, a munkakör-átadás Bakonypölösként megtörtént, Kékkúton 2007. január 16-án került rá sor. Id"közi képvisel"-választást kellett tartani Kispirit és Egeralja községekben, mivel az októberi választásokra nem jelöltette magát elegend" számú választópolgár. Az elmúlt évben Veszprém megyében önfeloszlásra, népszavazásra nem került sor, Berhida városban népi kezdeményezést nyújtottak be választópolgárok a volt csecsem"otthon további hasznosítása tárgyában. (Az ezt tárgyaló ülésr"l készült jegyz"könyv még nem érkezett be hivatalunkhoz.)
Régió:
24 Az esztend" legkiemelked"bb eseményének az országgy/lési és az önkormányzati választások lebonyolítása ítélhet". Ezek kimutathatóan befolyásolták az önkormányzatok múlt évi tevékenységét is. Különösen nagyobb településeken volt megfigyelhet" a beruházások felgyorsulása, a települések fejlesztésére való koncentrálás, ehhez a források megteremtése, helyenként akár a m/ködési feltételek rovására. Kimutatható volt a választási év hatása egyes önkormányzatokon belüli konfliktusok növekedésében is. A korábbi évekhez viszonyítva jelent"sen megn"tt az ezeket jelz" – kiélez"d" ellentéteket tükröz" – beadványok száma. A Közép-Dunántúli Régió mindhárom megyéjében 2006. évben is kiemelt feladat volt a törvényességi ellen"rzési munka min"ségének további javítása. Külön figyelmet igényelt az alakuló ülések törvényes, a jogszabályi követelményeknek megfelel" lebonyolítása, illetve az újonnan választott polgármesterek esetében a munkakör átadás-átvétel szabályszer/ lefolytatása. Fejér és Veszprém megyében módszertani segédanyagokkal segítették az önkormányzatokat. Az új testületek felállását mindhárom megyében – néhány kivételt leszámítva - zökken"mentesen sikerült megszervezni. Szervezeti, személyi jellemz"k A települési önkormányzatok számában, illetve jogállásában egyik megyében sem történt változás. Veszprém megyében egy új településrészi önkormányzat jött létre Papkeszi községben. Fejér megyében 49 kisebbségi önkormányzat jött lére, Komárom-Esztergom megyében 47-r"l 56-ra, Veszprém megyében 84-r"l 90-re n"tt a választásokat követ"en a kisebbségi önkormányzatok száma. A hivatali szervezetek tekintetében Veszprém megyében jelent"s átalakulás ment végbe, három korábbi körjegyz"ség megsz/nt, illetve átalakult, míg öt új körjegyz"ség jött létre. Fejér megyében hat település részvételével három új körjegyz"ség alakult. Komárom-Esztergom megyében nem módosult az igazgatási feladatok ellátásának szervezeti kerete. Jelent"s változás következett be a polgármesterek személyében. Néhány esetben lemondás, illetve haláleset miatt sz/nt meg a polgármester tisztsége. (Fejér megyében és Veszprém megyében két-két esetben: három polgármester elhalálozott, míg egy lemondott.) Az októberi választásokat követ"en Fejér megyében a polgármesterek 31%-a, Komárom-Esztergom megyében 36%-a, Veszprém megyében 33%-a cserél"dött ki a polgármestereknek, és mindhárom megyében új lett a megyei közgy/lések elnöke is. A polgármesterek, képvisel"k személyének változása felszínre hozta az összeférhetetlenség vizsgálatát is. Veszprém megyében két esetben merült fel összeférhetetlenség, eljárás indítására azonban nem volt szükség, mindkét érintett megszüntette az összeférhetetlen tisztségét, illetve tevékenységét. A korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt évben is jelent"s volt a jegyz"i fluktuáció. Fejér megyében a fluktuáció 10%-os volt, Komárom-Esztergom megyében 8 esetben, Veszprém megyében – f"leg a hivatali struktúrát érint" változások miatt – 11 esetben változott a jegyz"k személye, illetve jogállása.
25 Az önkormányzatok tevékenységét befolyásolja az a tény is, hogy a régiót alkotó három megye eltér" településszerkezettel rendelkezik. Míg Fejér és KomáromEsztergom megyében jellemz"en nagyobb méret/ önkormányzatok m/ködnek, addig Veszprém megyére az aprófalvas települések a jellemz"ek. Emiatt az utóbbiban több a kisméret/, kevés létszámot alkalmazó, alacsony hatékonysággal m/köd" polgármesteri hivatalok, körjegyz"ségek száma. Települési önkormányzatok testületi m ködése Képvisel#testületi és bizottsági ülések típusai. Fejér megye: Az önkormányzatok és szerveik üléseinek száma az el"z" évi adatokhoz képest némiképp csökkent. A 2005. évben megtartott ülésekhez viszonyítva 2006. évben 8,7%-al kevesebb ülést tartottak, ebb"l következ"en az átlagos ülésszám is (34) csökkenést mutat az el"z" évihez (37) képest. (3-4. sz. melléklet) Az átlagot meghaladó számú ülést 23 település tartott, amelyek közül kiemelkednek a városok (Székesfehérvár, Dunaújváros, Bicske, Mór, Gárdony, Sárbogárd). E körbe sorolható Pusztaszabolcs, Pusztavám is. Az ülések túlnyomó többsége nyilvános ülés (74 %), kisebb hányada zárt ülés volt (26 %). A nyilvános és zárt ülések aránya eltér" a testületi, bizottsági és kisebbségi üléseket tekintve. A képvisel"testületi ülések 70 %-a nyilvános, 30 %-a zárt ülés, a bizottság üléseknél ez az arány 73 % illetve 27 %. A kisebbségi önkormányzatok azonban csak egészen kivételes esetben tartottak zárt ülést. Esetükben a nyilvános ülések aránya 97 %-os, míg, a zárt ülések aránya pedig csak 3 %-ot tett ki. Az ülés típusa szerinti csoportosítás alapján megállapítható, hogy az el"z" évihez képest jelent"sebb csökkenés a közmeghallgatások számában mutatható ki. Ez a csökkenés annak is tulajdonítható, hogy a beszámolási év végére a közmeghallgatásokról készült jegyz"könyvek még nem kerültek felterjesztésre. A törvényességi ellen"rzés tapasztalatai szerint néhány településen (helyi és kisebbségi önkormányzatokat tekintve) nem tartották meg a közmeghallgatást, illetve az ülés jegyz"könyvét nem terjesztették fel. A mulasztás miatt els"sorban szóbeli észrevétel megtételével intézkedtünk a törvénysértés megszüntetése érdekében. A csökkenés okaként a fentieken túlmen"en az is megjelölhet", hogy az elmúlt évben néhány településen több közmeghallgatást is tartottak. Erre az évre azonban ez nem volt jellemz". Az el"z" évekhez képest n"tt a képvisel"testületek együttes üléseinek száma. Együttes ülés els"sorban a körjegyz"séghez tartozó településeken volt jellemz", de indokolta továbbá az együttes üléseket a több települést érint" közös beruházással kapcsolatos döntések meghozatala is.
26 Az el"z" évekhez képest a zárt ülések megtartásával kapcsolatban eltér" típusú jogszabálysértéseket tapasztaltunk. Míg 2005. évben a zárt üléseken való részvétel (Ötv. 12.§ (5) bek.) szabályainak értelmezése jelentette a hangsúlyos problémát, addig 2006. évben a zárt ülések tartásával (Ötv. 12.§ (4) bek.) kapcsolatos rendelkezések helytelen értelmezése adta a szóbeli észrevételek jó részét. A helytelen jogszabály-értelmezés következtében néhány önkormányzatnál a nyilvánosságot igényl" el"terjesztések (vagyoni kérdések, közbeszerzési eljárások kiírása, eredményének kihirdetése, vállalkozói árajánlatok) megtárgyalására és a döntéshozatalra indokolatlanul és jogszabálysért" módon zárt ülésen került sor. Az Ötv. 12.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezések helyes értelmezésére és alkalmazására körlevélben és jegyz"i értekezleten hívtuk fel a figyelmet. Új – és sajnos jellemz" – problémaként jelentkezett az alakuló ülések megtartásában az Ötv. fenti rendelkezéseinek helytelen értelmezése. A személyi kérdések – az érdekeltek megkérdezése és hozzájáruló nyilatkozata nélkül – nyilvános ülésen történ" megtárgyalása és bizottságok elnökei és tagjai megválasztása során több önkormányzat is megsértette ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a polgármesterek illetményének, alpolgármesterek tiszteletdíjának meghatározására néhány esetben jogszabálysért" módon zárt ülésen került sor. További jogsértést jelentett az is, hogy a személyi kérdések tárgyalása során az érintettek kizárásáról nem döntöttek, vagy általánosságban – egyedi döntés mell"zésével – határoztak. E miatt két esetben írásbeli, több alkalommal szóbeli észrevétellel kellett élnünk. Az ülések számának csökkenése jellemz" a bizottságok munkájára is. (5. sz. melléklet) Néhány település továbbra is nagy hangsúlyt fektet az el"terjesztések bizottsági vizsgálatára (Székesfehérvár, Bicske, Sárbogárd, Pusztaszabolcs, Pusztavám). A bizottsági munka növeli a képvisel"testületek döntései szakszer/ségét, a végrehajtás és az ellen"rzés biztonságát is. Továbbra is jelent"s szerepet kaptak a pénzügyi és a településfejlesztési bizottságok. A bizottságok m/ködésében jelent"s jogsértést nem tapasztaltunk. Komárom - Esztergom megye: A települési önkormányzatok testületi m/ködésével kapcsolatos súlyosabb törvénysértés nem történt, a testületek m/ködése megfelelt az alkotmány el"írásainak, ezért a közigazgatási hivatal vezet"jének a törvényes állapot helyreállítása érdekében egyetlen esetben sem kellett összehívnia a képvisel"testületet. A korábbi években tapasztaltnál kevesebb panasz érkezett a képvisel"-testületi tagoktól saját testületük ellen, mindössze a tatai és az esztergomi testület tevékenységével szemben érkeztek képvisel"i panaszok. A települési önkormányzatok képvisel"-testületeinek m/ködésével kapcsolatban elenyész" számú észrevétel kiadására került sor. Egy községben az Öt. 34.§ (1) bekezdésével ellentétesen nyílt szavazással választották meg az alpolgármestert. Egy másik településen a választópolgárok közérdek/ adatokhoz való hozzáférésének joga sérült azzal, hogy a testület zárt ülésen állapította meg a polgármester jutalmának összegét. A m/ködés elleni észrevételek dönt" részét a kisebbségi önkormányzatok ellen kellett kiadni, mert nem teljesítették a jegyz"könyvek elkészítésére és beküldésére vonatkozó kötelezettségüket.
27
Veszprém megye: Az el"z" év sajátos volt abban a tekintetben, hogy egyben egy választási ciklus végét is jelentette. Erre tekintettel célszer/nek t/nik, hogy az éves adatokat ne csak az el"z" év, hanem a ciklus minden évével összehasonlítva elemezzük. A mellékletek tartalmazzák a 2003-2006 évek vonatkozó adatait táblázatba foglalva, és grafikus ábrázolásban egyaránt. A képvisel"-testületek és szerveik ülésszáma folyamatos emelkedést mutatott 2004-ig, míg az azt követ" években kismértékben csökkent az ülések száma. (2004-ben a testületi ülések száma az el"z" évhez viszonyítva 17 %-al n"tt, 2005ben a 2003. évhez hasonlítva 16%-al n"tt az ülésszám, az el"z" év adataihoz képest viszont csökkent 16 %-al. Hasonló tendencia figyelhet" meg 2006. évben is, míg a 2003-as bázishoz arányítva az ülések száma 13%-al n"tt, addig az el"z" évinél mintegy 2%al kevesebb volt. Tekintettel azonban arra, hogy a 2006. évi ülésekr"l még nem érkezett be minden jegyz"könyv, az ülésszám stagnálása, illetve kismérték/ emelkedése várható a végleges feldolgozást követ" adatsorok alapján.) Ha az ülések számát egy önkormányzatra vetítjük, akkor az önkormányzatok átlagosan 25-29 ülést tartottak évente. Azonban jelent"s a szóródás is, a kistelepüléseken 6-8 alkalommal ülésezett a testület, míg akadt olyan önkormányzat is, amely az átlagot jelent"sen meghaladó gyakorisággal tartott ülést. Az ülések típus szerinti megoszlása gyakorlatilag változatlan maradt a vizsgált id"szakban, nyilvános volt az ülések mintegy 62-63%-a, zárt a 22-23%-a. Az együttes ülések aránya 12-14 % volt, kismérték/ arányeltolódás figyelhet" meg 2006. évben, az együttes ülések aránya ugyanis 14%-ot tett ki. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az eltolódás ténylegesen nagyobb mérv/ lehet, mivel az év végén, december második felében számos önkormányzat döntött társulási kapcsolatai er"sítésér"l, adott esetben a kistérség valamennyi önkormányzatát érint"en. Ez a tény megnöveli az együttes ülések számát, azonban ezekr"l az ülésekr"l még csak részben állnak rendelkezésre a beküldött jegyz"könyvek. Régió: Mindhárom megyében megfigyelhet", hogy az önkormányzatok és szerveik üléseinek száma az el"z" évi adatokhoz képest némiképp, illetve jelent"sen csökkent. (Fejér megyében 9,5%-al, Komárom-Esztergom megyében 34%-al, Veszprém megyében 2%-al.) Az adatokat azonban torzítja, hogy jelent"s számú ülést tartottak a testületek december hónapban, amelyr"l a jegyz"könyvek még csak kis részben érkeztek be. Az ülések túlnyomó többsége nyilvános ülés (Fejér megyében 74 %. KomáromEsztergom megyében 78%, Veszprém megyében 62-63%), kisebb hányada zárt ülés volt. Az ülés típusa szerinti csoportosítás alapján megállapítható, hogy az el"z" évihez képest jelent"sebb csökkenés a közmeghallgatások számában mutatható ki. Ez a csökkenés annak is tulajdonítható, hogy a beszámolási év végére a közmeghallgatásokról készült jegyz"könyvek még nem kerültek felterjesztésre.
28 Az el"z" évekhez képest n"tt a képvisel"testületek együttes üléseinek száma. Ez els"sorban a körjegyz"séghez tartozó településeken volt jellemz". Indokolta továbbá az együttes üléseket a több települést érint" közös beruházással kapcsolatos, illetve az önkormányzati, illetve a többcélú társulásokkal kapcsolatos döntések meghozatala. A zárt üléseknél mindhárom megyében jelent"s számban fordult el" a zárt ülés elrendelésével kapcsolatos szabályok megsértése. Az Ötv. 12.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezések helyes értelmezésére és alkalmazására körlevélben és jegyz"i értekezleten hívtuk fel a figyelmet. Új problémaként jelentkezett az alakuló ülések megtartásában az Ötv. 12.§. (4) bekezdése rendelkezéseinek helytelen értelmezése. A személyi kérdések – az érdekeltek megkérdezése és hozzájáruló nyilatkozata nélkül – nyilvános ülésen történ" megtárgyalása és bizottságok elnökei és tagjai megválasztása során több önkormányzat is megsértette ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a polgármesterek illetményének, alpolgármesterek tiszteletdíjának meghatározására néhány esetben jogszabálysért" módon zárt ülésen került sor. Az együttes ülések száma Fejér és Veszprém megyében gyakorlatilag nem változott, Komárom-Esztergom megyében csökkent. Míg Fejér megyében az ülések számának csökkenése nem jellemz" a bizottságok munkájára, addig Komárom-Esztergom megyében jelent"sen, Veszprém megyében kisebb mértékben csökkent a bizottsági ülések száma. Különösen a nagyobb településekre jellemz", hogy nagy hangsúlyt fektetnek az el"terjesztések bizottsági vizsgálatára. A bizottsági ülések számának növekedése a bizottsági munka er"södését jelzi, s ez megfelel a több éve tartó tendenciának. Jegyz könyvek Fejér megye: A bázisid"szakhoz képest csökkent a késedelmesen felterjesztett jegyz"könyvek száma. A 15 napos határid"n belül a jegyz"könyvek 39 %-át (2005. évben 35 %, 2004. évben 28 %) terjesztették fel, a 30 napos határid"n belül pedig 48 %-át (2004. évben 53 %, 2005. évben 53 %). (6. sz. melléklet) A 30 napon túl felterjesztett jegyz"könyvek aránya (13 %) (2005. évben 12 %) n"tt, annak ellenére, hogy a jegyz"könyvek száma csökkent. Néhány településünkr"l csak több hónapot meghaladó késedelemmel terjesztette fel a jegyz" a képvisel"testület üléseir"l készült jegyz"könyveket (Pátka évek óta ismétl"d"en, Vajta, Vál, Magyaralmás, Kajászó, Lepsény), annak ellenére, hogy többször írásbeli és szóbeli észrevétellel éltünk a törvénysértés miatt. A tapasztalatok alapján továbbra is következetesen számon kell kérnünk a felterjesztési határid"k pontos betartását.
29 „A f"városi, megyei közigazgatási hivatalokról” szóló 191/1996.(XII.17.)Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése alapján felterjesztett bizottsági jegyz"könyvek száma is csökkent a 2005. évi adatokhoz képest. A képvisel"testületek továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a bizottsági véleményekkel, javaslatokkal meger"sítve hozzák meg döntéseiket. E tekintetben továbbra is kiemelked" volt a két megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros), a városok (Bicske, Mór, Sárbogárd) és Pusztaszabolcs, Bodajk nagyközségek, valamint Pusztavám község bizottsági munkája. A felterjesztett jegyz"könyvekre dönt"en a törvényesség, az igényesség volt a jellemz". Ezen okiratok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéseket és az azt megalapozó el"készít" munkát megfelel"en dokumentálják. Továbbra is vannak azonban évek óta visszatér" problémák (a jegyz"könyvek mellékletei hiányosak, a szavazások eredményét nem rögzítik, a határozatképesség és a napirend elfogadása, a jelenlév"k számának változása és a határozatképesség folyamatos ellen"rzése elmarad), amelyek megszüntetése érdekében folyamatosan felhívással kellett élnünk. Új jelenség a helyi SZMSZ-ben meghatározott a meghívók és el"terjesztések kiküldési határidejének elmulasztása, melyb"l adódóan képvisel"i bejelentések is történtek. A bejelentések vizsgálatát követ"en írásbeli és szóbeli észrevételeket tettünk a jogszabálysértések miatt. A szószerinti jegyz"könyvek száma az el"z" évihez viszonyítva csökkent ugyan, de ezek továbbra is jelent"s terheket rónak a jegyz"kre. Egyre több önkormányzatnál hitelesíttetik a jegyz"könyveket a képvisel"testület tagjaival, amely azonban több alkalommal hátráltatta a jegyz"könyvek határid"ben történ" felterjesztését. Néhány esetben – a felterjesztési határid" betartására figyelemmel – hitelesítés, aláírás nélkül terjesztették fel jegyz"könyvet. A nem hitelesített jegyz"könyvek visszaküldésével a képvisel"testület állásfoglalását kellett kérnünk a vitát kiváltó ügyekben. A megállapított hiányosságok részben az újonnan kinevezett, pályakezd" jegyz"k, másrészt pedig a régi jegyz"k rutinból végzett munkájára vezethet"k vissza. Ugyanis még mindig van olyan jegyz", aki – az évek óta nyújtott szakmai segítség ellenére – továbbra sem fordít kell" figyelmet a jegyz"könyv-készítés alapvet" szabályaira. A települési önkormányzatok testületi m/ködésének jogszer/sége érdekében végzett jegyz"i és közigazgatási hivatali munka eredményesnek értékelhet", mivel a felterjesztett testületi, bizottsági jegyz"könyvek dönt" részében az Ötv. és a helyi SZMSZ-ek el"írásainak betartásával a tartalmi és formai követelményeknek megfelel" módon készültek el. Komárom - Esztergom megye: A képvisel"testületek 1157 jegyz"könyvet küldtek be ellen"rzésre. A TÖRF nyilvántartásba felvett jegyz"könyvek száma alacsonyabb az elmúlt évek adatainál. Ennek oka az, hogy a nyilvántartás lezárásáig sok testület még nem küldte be az utolsó két hónapban keletkezett jegyz"könyvét. A statisztikai adatok szerint a jegyz"könyvek mintegy felét harminc napon túl küldik be a jegyz"k törvényességi ellen"rzésre. A késedelem oka részben a jegyz"k egyre
30 növekv" munkaterhében keresend". A képvisel"-testületek a takarékos gazdálkodás követelménye miatt szinte minden polgármesteri hivatalban csökkentették a köztisztvisel"k létszámát, ami a jegyz"k adminisztratív munkájának megnövekedésével járt. A másik ok az, hogy sok testületnél változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy a jegyz"könyvet a jegyz" és a polgármester mellett két képvisel"-testületi tag is aláírja. A törvénysért" gyakorlatot következetes munkával egyre inkább sikerül visszaszorítani. A csökkenés másik oka, hogy a képvisel"-testületek a helyi önkormányzati választások miatt a szokásosnál kevesebb ülést tartottak. A 2005-ös évben a többcélú társulások megalakítása, tevékenységük megindítása miatt a képvisel"-testületek a szokásosnál lényegesen több ülést tartottak, ezt az ülésszámot várhatóan a teljes év adatai sem fogják megközelíteni. A képvisel"testületeknél említett okokból lényegesen csökkent a törvényességi ellen"rzésre beküldött bizottsági jegyz"könyvek száma is. A statisztikai adatokat torzítja, hogy a megyei önkormányzat illet"leg Dorog város önkormányzata egy évben egyszer, a tavaszi hónapokban küldi be a bizottsági jegyz"könyveket törvényességi ellen"rzésre, ezért az ezekre vonatkozó adatok csak kés"bb jelennek meg a nyilvántartásban. A statisztikai adatokból kit/nik, hogy a zárt ülések száma évek óta mintegy ötöde a nyílt üléseknek, ez a tendencia ebben az évben sem változott. A törvényes testületi m/ködés egyik garanciája a nyílt üléseken, a választók által ellen"rizhet" módon történ" döntéshozatal. 2005-ben a képvisel"-testületek több esetben megsértették a zárt ülésre vonatkozó törvényi el"írásokat, ebben az évben ez a gyakorlat örvendetesen visszaszorult, csak egyetlen, a fentiekben már említett törvényszegés történt. Az együttes ülések száma némiképp kevesebb az el"z" évinél, de a csökkenés a testületi ülések számának mérsékl"désével arányos. Az együttes ülés tartása a körjegyz"séget illet"leg a közös intézményt fenntartó önkormányzatok körében jellemz". Sajnálatosan alacsony a közmeghallgatások száma. Ennek oka, hogy a közmeghallgatásokat jellemz"en az év végén, az eltelt évr"l történ" polgármesteri beszámoló és a következ" évi tervek ismertetésére szokták felhasználni, ezért ezek a jegyz"könyvek még nem kerültek be a TÖRF nyilvántartásba. Ez évben azonban mind a helyi önkormányzatok, mind pedig a kisebbségi önkormányzatok esetében indokolt célvizsgálat keretében megvizsgálni, hogy teljesítettéke a testületek a közmeghallgatás megtartására vonatkozó kötelezettségüket. Emellett a vezet"nek is figyelmet kell fordítania arra, hogy a munkatársak a TÖRF nyilvántartásba pontosan vezessék be ezeknek az üléseknek az adatait. Veszprém megye: 2006. évben 6225 jegyz"könyv érkezett be a testületi ülésekr"l. A korábbi kedvez"tlen tendencia tovább folytatódott az el"z" esztend"ben is, a törvényi határid"ben (15 napon belül) mindössze a jegyz"könyvek 15%-a érkezett be hivatalunkhoz. A korábbi években tett er"feszítéseink (jegyz"i értekezletek, törvényességi észrevételek) csak annyi eredményt értek el, hogy a jegyz"könyvek többsége (61 %-a) 30 napon belül megküldésre kerül. Azonban 2006. évben is a jegyz"könyvek mintegy harmada harminc napon belül sem érkezik be.
31 A jelent"s késések okai között említhet" a megye sajátos kistelepülési szerkezete, sok kis létszámú hivatal m/ködik, ahol a jegyz", illetve az apparátus leterheltsége jelent"s, a pályázatok írása, beruházások szervezése, hatósági munka ellátása mellett kevés id"t tud szentelni a jegyz" a jegyz"könyvek elkészítésére, általánosnak tekinthet", hogy az ülésen személyesen vezeti a jegyz"könyvet. Emellett számos önkormányzatnál társadalmi megbízatású a polgármester, illetve sok helyen élnek a jegyz"könyv-hitelesítéssel is. Sok esetben a kész jegyz"könyvet azért nem tudja a jegyz" felterjeszteni, mert a polgármester, illetve a hitelesít"k aláírása hiányzik. A jegyz"könyvek tartalmi szempontból sem mindig megfelel"ek, szintén a kistelepüléseken jellemz", hogy a csak néhány oldalas, rövid jegyz"könyveket, el"terjesztések, egyéb el"készít" anyagok nélkül terjesztik fel. Általában elmondható azonban, hogy a jegyz"könyvek többsége megfelel a törvény el"írásainak. Néhány helyen el"fordult, hogy az ülés lényegét tartalmazó jegyz"könyvet a polgármester, illetve egyes képvisel"k nem tartották megfelel"nek, és a polgármester meg is tagadta annak aláírását. (pl. Somlósz"l"s, Bakonykoppány) Még mindig több helyen ragaszkodik a testület ahhoz, hogy szó szerinti jegyz"könyv készüljön, amely tény jelent"sen nehezíti a jegyz" munkáját, ennek eredményeként községi önkormányzattól is érkeznek 50-60 oldalas jegyz"könyvek. A fentiekben jelzett problémák ellenére összességében a települési önkormányzatok testületi m/ködésének jogszer/sége érdekében végzett jegyz"i és közigazgatási hivatali munka eredményesnek értékelhet", mivel a felterjesztett testületi, bizottsági jegyz"könyvek dönt" részben az Ötv. és a helyi SZMSZ-ek el"írásainak betartásával, a tartalmi és formai követelményeknek megfelel" módon készültek el. Régió: Továbbra is jellemz" a jegyz"könyvek késedelmes felterjesztése. E tekintetben a legrövidebb id" alatt Fejér megyében érkeznek be a jegyz"könyvek, a 30 napon túl beérkezett jegyz"könyvek aránya mindössze 13%, határid"ben érkezik be a jegyz"könyvek 39%-a. Komárom-Esztergom megyében határid"re csak a jegyz"könyvek 17%-a, míg 30 napon túl 53%-a került felterjesztésre. Veszprém megyében is hasonló arányok figyelhet"k meg, határid"re a jegyz"könyvek 15%-a, míg 30 napon túl érkezik be mintegy 39%-a. A jelent"s késések okai között említhet" különösen a kistelepülési szerkezet, sok kis létszámú hivatal m/ködik, ahol a jegyz", illetve az apparátus leterheltsége jelent"s. Sok esetben a kész jegyz"könyvet azért nem tudja a jegyz" felterjeszteni, mert a polgármester, illetve a hitelesít"k aláírása hiányzik. Fejér megyében a felterjesztett jegyz"könyvekre dönt"en a törvényesség, az igényesség volt a jellemz". Itt is vannak azonban évek óta visszatér" problémák (a jegyz"könyvek mellékletei hiányosak, a szavazások eredményét nem rögzítik, a határozatképesség és a napirend elfogadása, a jelenlév"k számának változása és a határozatképesség folyamatos ellen"rzése elmarad). A megállapított hiányosságok részben az újonnan kinevezett, pályakezd" jegyz"k, másrészt pedig a régi jegyz"k rutinból végzett munkájára vezethet"k vissza. Veszprém megyében szintén a kistelepüléseken jellemz", hogy csak a néhány oldalas, rövid jegyz"könyveket, el"terjesztések, egyéb el"készít" anyagok nélkül ter-
32 jesztik fel. Még mindig több helyen ragaszkodik a testület ahhoz, hogy szó szerinti jegyz"könyv készüljön, ennek eredményeként községi önkormányzattól is érkeznek 50-60 oldalas jegyz"könyvek. Összességében a jegyz"i és közigazgatási hivatali munka eredményesnek értékelhet", mivel a felterjesztett testületi, bizottsági jegyz"könyvek dönt" részében az Ötv. és a helyi SZMSZ-ek el"írásainak betartásával a tartalmi és formai követelményeknek megfelel" módon készültek el. Önkormányzati rendeletek Fejér megye: 2006. évben az önkormányzatok 1947 rendeletet alkottak, melyb"l 649 az alaprendeletek és 1298 a módosító rendeletek száma. A legtöbb rendeletet Dunaújváros és Sárbogárd Város Önkormányzata Képvisel"testülete alkotta, egyformán 42-t. A legkevesebbet, 8-at pedig Bodmér Község Önkormányzata Képvisel"testülete. Az el"z" évhez viszonyítva 8,2 %-kal csökkent a megalkotott rendeletek száma. A változás oka els"sorban az, hogy a beszámolási id"szakban hatályba lépett törvények az önkormányzatok vonatkozásában kevesebb esetben írtak el" rendeletalkotási kötelezettséget. A rendeletek számarányának változása ellenére a tárgykör szerinti megosztás csekély változást tükröz. (7. sz. melléklet) Az évenként ismétl"d" kötelez" rendeletalkotási – költségvetés, zárszámadás – tárgykörön túl els"sorban a korábban megalkotott rendeletek felülvizsgálatára, a jogszabályi változásokból adódó módosításra – szociális és gyermekvédelmi ellátások, térítési díjak, SZMSZ, helyi építési szabályzatok és adórendeletek – terjedt ki. A helyi joganyag összetételében csak kisebb mérték/ változás történt. Továbbra is meghatározó mérték/ a gazdálkodással kapcsolatos (költségvetés, zárszámadás) rendeletek aránya 27 %. Az el"z" évhez hasonlítva 5 %-kal n"tt a megalkotott adórendeletek száma, melynek indoka, hogy az önkormányzatok jelent"s hányada 2006. március 31.-i határnap el"tt megalkotta a luxusadóról szóló rendeletét. Az önkormányzatok m/ködésével kapcsolatos rendeletek aránya szintén 5 %-kal n"tt, mivel a választásokat követ"en a képvisel"testületek egy része módosította szervezeti és m/ködési szabályzatát. Az önkormányzati tulajdon tárgykörében alkotott rendeletek számának kismérték/ növekedése abból ered, hogy azok a települések, ahol az önkormányzati lakások száma nem éri el a húszat hatályon kívül helyezték a lakások bérletével és értékesítésével kapcsolatos rendeleteiket.
33 A gyermekvédelem, szociális ellátás, építésügy, területrendezés, környezetvédelem és szolgáltatás területén a helyi jogalkotás aránya az el"z" évhez képest szinte változatlan. Az egyéb tárgykörön belül (állattartás, díszpolgári cím adományozása, vásárok piacok rendje) megalkotott rendeletek száma ez évben elenyész". Az önkormányzati rendeletalkotás területén 2006. évben javulás tapasztalható, ugyanis javult az el"készítés színvonala, egyre több településen vonták be az el"készít" munkálatokba a küls" szakért"kkel meger"sített önkormányzati bizottságokat. Sajnos a kisebb településeken a rendeletek tartalmi és formai színvonala továbbra is több tekintetben kifogásolható. Ismételt szóbeli és írásbeli jelzéseink ellenére az önkormányzati rendeletek egy részéb"l még mindig hiányzik a helyi jogalkotásra felhatalmazást adó jogszabály, hiányos és pontatlan a megjelölés, módosítás esetén nem állapítható meg az alaprendelet száma. Tartalmi hiányosságokat els"sorban a szociális ellátás, a víz-és csatornaszolgáltatási díj megállapítása, a szervezeti és m/ködési szabályzatok megalkotása és a helyi adókról szóló rendeletek körében tapasztaltunk. A felülvizsgálat során az önkormányzatok többsége a gyakori módosításokból adódóan esetenként áttekinthetetlen és nehezen kezelhet" rendeleteit egységes szerkezetbe foglalta. Több esetben az alaprendeletet és az id" közben megalkotott módosító rendeleteket változtatás nélkül új rendeletszám alatt foglalták egységes szerkezetbe, de az id" közben hatályba lép" törvényi változásokat nem vettek figyelembe, a helyi rendeletet nem aktualizálták. Komárom - Esztergom megye: A törvényességi ellen"rzésre beküldött rendeletek száma csökkenést mutat a tavalyi év adataihoz képest. Ennek egyik oka, hogy a képvisel"-testületek utolsó ülésükön nagyszámú, általában a közszolgáltatások díjaival, a szociális szolgáltatások térítési díjaival, a helyi adók mértékének meghatározásával kapcsolatos rendeletet alkottak, az e rendeleteket tartalmazó jegyz"könyvek azonban még nem érkeztek be a hivatalba. A tárgyévben alkotott rendeletek száma ezért várhatóan az évek óta tapasztalható 1300-as szám körül fog alakulni, de semmiképpen sem éri el a 2005-ös év kiugróan magas adatát. Tavalyel"tt a Ket. bevezetésével és a hatályos rendeleteknek a Ket-tel történ" harmonizációjával összefüggésben jelent"sen megnövekedett a testületek jogalkotási kötelezettsége, ilyen a rendeletalkotást befolyásoló rendkívüli körülmény azonban ez évben nem fordult el". A rendeletek tárgykör szerinti megoszlása a kialakult jogalkotási gyakorlatnak megfelel" volt, a legnagyobb számban a költségvetési rendeletek, és a szociális tárgyú rendeletek fordultak el". Folytatódott az a 2005-ben megkezd"dött tendencia, amelyik a helyi építési szabályzatok növekedésével járt. Ma már ez a települések életét, jöv"jét befolyásoló rendelettípus teszi ki a rendeletek tizedét, és a harmadik legnépesebb csoportját képviseli a helyi jogszabályoknak.
34 A megalkotott rendeletekre 173 törvényességi észrevételt tett a megyei közigazgatási hivatal. A rendeletek esetében a törvénysért" döntések aránya emelkedést mutat, a tavalyi 11%-os hiba arány 18%-ra növekedett. Az eltérés oka egyfel"l a statisztikai adatokban tapasztalható torzítás, az év végi jegyz"könyvek hiánya, másfel"l a rendeletek összetétele. A három leggyakoribb rendelettípusban, a költségvetési rendeletekben, a szociális rendeletekben, a helyi építési szabályzatokban a szabályozott társadalmi viszonyok, és a rájuk vonatkozó központi jogszabályok összetettsége miatt mindig sok hiba észlelhet". A tapasztalt törvénysértések azonban általában csekélyebb súlyúak, a vegyes jogszabályszerkesztés követelményének megsértésére, egyes központi jogszabályi el"írások figyelmen kívül hagyására vezethet"k vissza. A törvénysértések csekélyebb súlya miatt a 173 törvényességi észrevételb"l mindössze 24 volt írásbeli. A törvényességi észrevételeket a képvisel"testületek az ügyek dönt" többségében elfogadták, és a felhívásban foglaltaknak megfelel"en helyreállították a törvényes állapotot. Ebben az évben két alkotmánybírósági indítványt terjesztett el" a hivatal. Az els" esetben Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának a hulladékgazdálkodásról szóló többször módosított 40/2002.(XII.12.) számú rendelete ellen, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát biztosító törvényi garanciák megsértése miatt fordult az Alkotmánybírósághoz a hivatalvezet". A másodikat Tata Város Önkormányzatának az Alkotmány út -Ady Endre u.- Tópart utca - Bartók Béla u. által határolt terület építési szabályzatáról és szabályozási tervér"l szóló 9/2002.(IV.30.) számú rendelet módosításáról szóló 18/2005.(VII.15.) számú rendelete ellen terjesztette el". Ez utóbbi esetben igen lényeges, és a jogrendszerben nem tisztázott probléma az eljárás tárgya. Az Ét. 9.§ (2)–(8) bekezdései szerint a törvényben szabályozott egyeztetési eljárást a rendeletmódosítás során is le kell folytatni. Felmerül azonban a kérdés, hogy szükség van-e az egyeztet" eljárásra akkor is, ha a rendeletmódosításra a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételében foglaltak orvoslása miatt kerül sor. A közigazgatási hivatal álláspontja szerint az egyeztet" eljárás ebben az esetben sem mell"zhet", figyelemmel arra is, hogy a kifogásolt rendeletben a képvisel"-testület olyan rendelkezéseket is módosított, amelyeket a törvényességi észrevétel nem érintett. Az Alkotmánybíróság sem a fenti, sem a 2005-ben el"terjesztett kérelmek ügyében nem hozott még döntést. Veszprém megye: Az önkormányzati rendeletek száma 2006. évben az el"z" évhez képest mintegy 30 %-al csökkent, 2149 rendeletet alkottak az önkormányzatok. A számszer/ adatok elemzéséhez azonban hozzá kell tenni, hogy az év végén jelentkez" jelent"s számú rendelet nagy része nem került még feldolgozásra, mivel az el"z" pontban jelzett késedelmes jegyz"könyv felterjesztés miatt az e rendeleteket tartalmazó jegyz"könyvek nagy része nem érkezett még be hivatalunkhoz. A kés"bbi feldolgozást követ"en a csökkenés aránya jelent"sen kisebb lesz. Ezzel együtt Veszprém megyében a rendeltek számában is kiemelked" év volt a 2004. év, a legtöbb rendeletet ebben az évben alkották az önkormányzatok. Az önkormányzati rendeletek 2004. évi jogharmonizációs, illet"leg a 2005. évben a Ket. hatályba lépésével kapcsolatos eljárási szempontú felülvizsgálata, illetve a jegyz"k többsége által elvégzett jogalkotási, jogharmonizációs képzés eredményeként a rendeletek szakmai, jogszabály-szerkesztési szempontból jelent"sen jobb min"séget
35 mutatnak. E folyamat eredményeként sok önkormányzat a korábban alkotott, többször módosított rendeleteit egységes szerkezetbe foglalta, amely jelent"sen növelte a szabályozás átláthatóságát. Különösen a kistelepüléseken azonban továbbra is gondot okoz a jogalkotási törvénynek megfelel" jogszabályszerkesztés, sok esetben kellett amiatt törvényességi észrevételt tenni, mert hiányzott a felhatalmazó-rendelkezésre utalás, nem megfelel" volt a jogszabály jelölése, a vegyes jogszabályszerkesztés technikáját nem megfelel"en alkalmazták, jegyz"re telepített a rendelet hatáskört. Problémát okozott helyenként a rendeletek áttekinthet"ségének, egyértelm/ségének hiánya, a szabálysértési tényállások megállapításának pontatlansága. Különösen problémás volt a szociális rendeletek megfelel" módosítása, ennek oka részben a törvény szabályainak fokozatos hatálybalépésében keresend", maga a törvényi szabályozás is nehezen volt áttekinthet". Ki kell azonban emelni a tapolcai-sümegi kistérségben m/köd" jegyz"i klub tevékenységét, amelynek keretében a jegyz"k példás együttm/ködést tanúsítottak, felosztották a rendeletalkotási tárgyköröket, és ennek megfelel"en egy-egy jegyz" elkészítette a tervezetet, melyet közösen megvitattak, egyeztettek a területfelel"sökkel is. A szociális rendeletek módosítását megel"z"en a jegyz"i klubba meghívták az illetékes minisztérium törvény-el"készítést végz" vezet"it, akik jelent"sen segítették a törvény megfelel" értelmezését. Ennek eredménye megmutatkozott az e kistérségekben alkotott rendeletek min"ségében, sokkal kevesebb észrevételt kellett tenni ezek után.. A rendeletek tárgykör szerint jelent"s szóródást mutattak, azonban a korábbi megoszlásnak megfelel"en domináns arányt mutattak a költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos rendeletek, amelyek együtt a megalkotott rendeletek közel egyharmadát tették ki. A gyakori törvénymódosítások miatt jelent"s arányt (a rendeletek mintegy 20 %-át) képviselt a szociális, gyermekvédelmi rendeletek módosítása. Az elmúlt év új rendeletalkotási tárgyaként lépett be a luxusadóról szóló rendelet megalkotása, illetve az építési szabályozással összefügg" rendeletek megalkotása is arányeltolódást okozott (A HÉSZ-okat az elmúlt év december 31-ig kellett az önkormányzatoknak megalkotni). Az év végén a választásokkal kapcsolatban megemelkedett az SZMSZ-ek módosításával, a képvisel"i tiszteletdíjakkal kapcsolatos rendeletek száma is. Régió: Mindhárom megyében csökkent a rendeletek száma az el"z" évhez viszonyítva. Fejér megyében 2006. évben az önkormányzatok 1947 rendeletet alkottak, amely 8,2%-al volt kevesebb a 2005-ben alkotottnál. Komárom-Esztergom megyében a csökkenés mértéke jelent"s, a 922 rendelet 55%-al kevesebb a 2005. évhez viszonyítva. Veszprém megyében 2149 önkormányzati rendelet született, itt a csökkenés mértéke 32%. A változás oka els"sorban az, hogy a hatályba lépett törvények kevesebb esetben írtak el" rendeletalkotási kötelezettséget. Továbbá míg a 2005. évi adatok a teljes évre vonatkoznak, addig a 2006. évi adatok még emelkedni fognak, mivel a képvisel"testületek december hónapban nagyszámú, általában a közszolgáltatások díjaival, a
36 szociális szolgáltatások térítési díjaival, a helyi adók mértékének meghatározásával kapcsolatos rendeletet alkottak. A jegyz"k többsége által elvégzett jogalkotási, jogharmonizációs képzés eredményeként a rendeletek szakmai, jogszabály-szerkesztési szempontból jelent"sen magasabb min"séget mutatnak, a korábban alkotott, többször módosított rendeleteket többségében egységes szerkezetbe foglalták. Veszprém megyében különösen a kistelepüléseken továbbra is gondot okoz a jogalkotási törvénynek megfelel" jogszabályszerkesztés, sok esetben kellett emiatt törvényességi észrevételt tenni. Problémát okozott helyenként a rendeletek áttekinthet"ségének, egyértelm/ségének hiánya, a szabálysértési tényállások megállapításának pontatlansága. Különösen problémás volt a szociális rendeletek megfelel" módosítása. A rendeletek számarányának változása ellenére a tárgykör szerinti megosztás csekély változást tükröz. Az évenként ismétl"d" kötelez" rendeletalkotási – költségvetés, zárszámadás – tárgykörön túl els"sorban a korábban megalkotott rendeletek felülvizsgálatára, a jogszabályi változásokból adódó módosításra – szociális és gyermekvédelmi ellátások, térítési díjak, SZMSZ, helyi építési szabályzatok és adórendeletek – terjedt ki. A helyi joganyag összetételében csak kisebb mérték/ változás történt. Továbbra is meghatározó mérték/ a gazdálkodással kapcsolatos (költségvetés, zárszámadás) rendeletek aránya, mindhárom megyében 27-30 %-a a rendeleteknek e tárgykörben született. Jelent"s arányt mutatnak a szociális, gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos rendeletek is. Az önkormányzati rendeletek ellen tett észrevételek száma nagymérték/ emelkedést mutat Fejér megyében, míg 2005. évben 186, addig az elmúlt évben 258 került kiadásra. Komárom-Esztergom megyében 173 észrevételt bocsátottak ki a rendeletek körében, ez az el"z" évinél (189) némileg kevesebb volt. Veszprém megyében a rendeletek ellen tett észrevételek száma a 2005. évi 123-ról 73-ra csökkent. Tartalmi hiányosságokat els"sorban a szociális ellátás, a víz-és csatornaszolgáltatási díj megállapítása, a szervezeti és m/ködési szabályzatok megalkotása és a helyi adókról szóló rendeletek körében tapasztaltunk. Fejér megyében egy rendelet ellen nyújtott be a hivatalvezet" indítványt az Alkotmánybírósághoz. Gárdony Város Önkormányzata Képvisel"testülete módosította „a hangosító berendezések, illetve szórakoztató és sportlétesítmények helyi zajvédelmi szabályairól” szóló számú rendeletét. A rendelet ismételt törvényességi ellen"rzése során jogszabálysértést tapasztaltunk, mivel annak megalkotásakor a képvisel"testület figyelmen kívül hagyta a magasabb szint/ jogszabályok rendelkezéseit, illetve azzal ellentétes tartalmú rendeletet alkotott. Az ügyben még nem született döntés. Komárom-Esztergom megyében két esetben került sor alkotmánybírósági kezdeményezésre. A konkrét jogeset a fentiekben kifejtésre került.
37 Veszprém megyében két esetben fordult a hivatalvezet" az Alkotmánybírósághoz. K"vágó"rs és Somlósz"l"s önkormányzatai ugyanis a testületen belül kialakult viták miatt nem fogadták el a 2004. évi zárszámadásukat. Mindkét esetben az indítvány benyújtása után az önkormányzatok végül is elfogadták a rendeletet, K"vágó"rsön csak a választásokat követ"en megalakult képvisel"-testületnek sikerült ezt a döntést meghozni. Mindkét indítványt a fentiekre tekintettel visszavontuk. Önkormányzati határozatok Fejér megye: Az önkormányzati döntések túlnyomó többsége határozati formát igényelt. A határozatok jelent"s része kielégíti a velük szemben támasztott követelményeket. 2006. évben az önkormányzatok 23.339 határozatot hoztak, amely 9,3 %-kal kevesebb a 2005. évinél. (8. sz. melléklet) Megtorpant az el"z" években tapasztalt tendencia, hogy évr"l-évre n" a határozatok száma. Ez magyarázható azzal, hogy a képvisel"testületek a választások el"tt már kevesebbet üléseztek és csak a jogszabályok által meghatározott kötelez" döntéseket hozták meg. Megállapítottuk, hogy a III. negyedévben közel 30 %-kal kevesebb határozatot hoztak, mint a megel"z" és a következ" negyedévekben. Az egyes önkormányzatok által hozott határozatok száma és min"sége nagyságrendekkel különböztek egymástól. 2006. évben a legtöbb határozatot (1314) Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzata Képvisel"testülete, a legkevesebbet (38) pedig Nadap Község Önkormányzata Képvisel"testülete hozta meg. A törvényességi ellen"rzés alapján megállapítható, hogy a döntéshozatalnál általánosan érvényesültek a jogszabályokban lefektetett és a helyi SZMSZ-ben megfogalmazott el"írások. A döntéshozatali eljárás, a döntések megfogalmazása, valamint a tartalmi és formai igényesség jelent"sen javult az el"z" beszámolási id"szakhoz képest. A határozatok túlnyomó része jogszer/ volt, azonban továbbra is el"fordult az SZMSZ szabályainak mell"zése, illetve más jogszabályokkal való ütközés. Az önkormányzatok nagy többsége döntéseik végrehajtását és ellen"rzését jól megszervezte és a jegyz"könyvek tanúsága szerint rendszeresen értékelték az önkormányzatok a korábbi döntéseik határid"ben történ" végrehajtását. A kedvez" tapasztalataink mellett a törvényességi ellen"rzés során az alábbi tipikus hibákat észleltük: •
A döntéshozatal szempontjából eltér"en ítélték meg az önkormányzatok az azonos ügyeket. Így a kötelez" önkormányzati döntések (gazdálkodás els" félévi beszámolója, háromnegyed éves tájékoztató, beszámoló a körjegyz"ségek éves tevékenységér"l) egy része formális határozatban jelent meg, más részük viszont határozathozatal nélkül került elfogadásra.
38 •
Több alkalommal indokolatlanul terjesztettek el" szóban határozati javaslatot, így elmaradt az el"zmények bemutatása, a több oldalú egyeztetés és a korábban azonos kérdést eldönt" határozatok hatályon kívül helyezése.
•
Elmulasztották a döntések hatályosulásának vizsgálatát.
•
Az év közi kötelez" döntések elmaradása, illetve a döntések határozatba foglalása.
•
Az alakuló üléseken a képvisel"testületek a képvisel" kizárásáról szóló döntést nem foglalták határozatba.
•
El"fordult a határozatok, pontatlan, magyartalan, sok esetben félreérthet" megfogalmazása.
Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel az ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk.
Komárom - Esztergom megye: Az önkormányzati határozatok száma az elmúlt évekhez képest csökkenést mutat. Ez a változás akkor is hangsúlyos, ha figyelembe vesszük, hogy a statisztika még nem tartalmazza a teljes év adatait. Ennek oka, hogy 2005-ben a kistérségi többcélú társulások megalakításával kapcsolatban számos egyeztet" ülést tartottak a testületek, és jelent"sen megn"tt a döntést igényl" ügyek száma is. 2006-ban azonban már mind a hét térségben m/ködött a kistérségi többcélú társulás, és részben ezekre a fórumokra helyez"dött át a közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatos döntéshozatal is. A hibás döntések aránya 0,5 %-ról 0,7%-ra növekedett. A határozatok esetében is ki kell emelni, hogy a törvénysértések kisebb súlyúak voltak, hiszen az észrevételeknek csak negyed része volt írásbeli. Megfigyelhet" azonban az is, hogy az írásbeli észrevételek száma megn"tt. Ennek oka az, hogy a közigazgatási hivatal fel kívánta számolni a képvisel"-testületek azon törvénysért" gyakorlatát, hogy a törzsvagyonba tartozó ingatlanokat határozattal átmin"sítsenek és értékesítsenek. Az e törvénysértés elleni fellépés tette ki az írásbeli törvényességi észrevételek legnagyobb részét. A közigazgatási hivatal észrevételeit a képvisel"-testületek elfogadták, a törvénysértést orvosolták. A közigazgatási hivatal Tatabánya Megyei Jogú Város 7 határozata ellen indított keresetet az Öt. 79. § el"írásainak megsértése miatt. A bíróság a kereseteket egyesítette, azoknak helyt adott és a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte. Veszprém megye: Az önkormányzati döntések körében továbbra is meghatározó a határozati forma, nagyságrendekkel nagyobb a határozatok száma, mint a rendeleteké. 2006. évben az önkormányzatok összesen 21 897 határozatot hoztak. Ez településenként mintegy évi 100 határozatot jelent átlagosan.
39 A ciklus kezdetét"l jellemz" tendencia, amely 2003. évt"l kezdve a határozatok számának folyamatos emelkedésében mutatkozik, megtörni látszik az el"z" évben, els" ízben figyelhet" meg a határozatok számának csökkenése. A 2005. évihez viszonyítva a határozatok mennyisége mintegy 20 %-al csökkent. Ebb"l azonban nem lehet messzemen" következtetéseket levonni, mivel a 2006. évben tartott valamennyi ülésr"l beérkez" jegyz"könyvek feldolgozását követ"en a korábbi tapasztalatok alapján mintegy 15-20 %-os emelkedése várható a határozatok számának. Erre is figyelemmel inkább az el"z" évihez hasonló nagyságrend prognosztizálható a végleges adatok ismeretében. A határozatok többsége megfelel a törvényességi követelményeknek, elenyész" arányban kellett e körben törvényességi észrevételt tenni. A legtöbb önkormányzatnál a képvisel"-testület figyelemmel kíséri a döntések végrehajtását, az SZMSZ-ek legnagyobb része megköveteli, hogy az ülés elején a polgármester adjon számot a lejárt határidej/ határozatok végrehajtásáról. A kisebb önkormányzatok körében el"fordul továbbra is, hogy a határozat nem tartalmaz határid"t és nem jelöli meg a végrehajtásért felel"s személyt. Dönt" többségben a határozatokat a testület írásbeli el"terjesztés alapján hozza meg, de különösen a kistelepüléseken a „vegyes ügyek” között sok esetben szerepelnek szóbeli el"terjesztés alapján jelent"s kérdések is, ahol a döntés el"készítettsége, megalapozottsága vitatható. Több esetben fordult el", hogy egyes képvisel"k vitatták a jegyz"könyvben szerepl" határozat tartalmát. Célszer/ lenne törvényben el"írni, hogy amennyiben az eredeti döntési javaslathoz elfogadott módosító indítványok kapcsolódnak, a polgármester a végszavazást megel"z"en köteles legyen az elfogadott módosító indítványokkal kiegészített döntési javaslatot szó szerint ismertetni, és csak ezt követ"en kerülhessen sor a döntés elfogadására. Ennek hiányában is szorgalmazni fogjuk, hogy az SZMSZ-ek felülvizsgálata során kerüljön be e szabályozás a helyi rendeletbe. Több önkormányzatnál fordult el", hogy a határozat nem volt egyértelm/, pontatlan szövegezése miatt félreértésre adott okot, ami a végrehajtást is nehezítette. A törvényességi ellen"rzés során is alkalmanként gondot okoz a határozat megfogalmazásának pontatlansága, általános jellege, különösen, ha nem kerül megküldésre az el"terjesztés a jegyz"könyv mellékleteként. Ilyen esetekben élni szoktunk a pótlólagos iratbekérés lehet"ségével. Összességében megállapítható, hogy a határozatok többsége mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel a törvényesség követelményének. Régió: Fejér megyében 2006. évben az önkormányzatok 23.339 határozatot hoztak, amely 9,3 %-kal kevesebb a 2005. évinél. Komárom-Esztergom megyében 12.413 határozat született, amely 30%-al kevesebb az el"z" évinél. Veszprém megyében 2005. évhez képest a csökkenés mértéke 6 %. (2006. évben 30.286 határozatot fogadtak el.) Megtorpant az el"z" években tapasztalt tendencia, hogy évr"l-évre n" a határozatok száma. Ez magyarázható azzal, hogy a képvisel"testületek a választások el"tt már kevesebbet üléseztek és csak a jogszabályok által meghatározott kötelez" döntéseket hozták meg.
40 Fejér megyében a képvisel"-testület által hozott határozatok ellen összesen 524 észrevételt tett a hivatal, amely a 2005. évi adatot (325) jelent"sen, 61%-al meghaladta. (Ez a határozatok 2,2%-át jelenti, és az el"z" évi 1,2%-os arányhoz viszonyítva a határozatok törvényességének romló tendenciájára utal.) Az elmúlt évben két esetben nyújtottak be bírósági keresetet. Káloz Község Önkormányzata Képvisel"testülete 99/2005. (XI.17.) számú határozatában arra kérte a jegyz"t, hogy a 2004. október 4-én kivetett közcélú érdekeltségi hozzájárulást ne vonja vissza. Az Önkormányzat e döntése határozata hatáskör elvonásnak min"sül, ezért törvénysért". Gárdony Város Önkormányzata Képvisel"testülete 2006. július 18-i rendkívüli nyilvános ülésén 7 igen, 3 nem szavazattal meghozta 169/2006 (VII.18) számú határozatát, amelyben a Cserkész Kemping értékesítésér"l döntött. Az önkormányzat döntéshozatali eljárása jogszabálysért", tekintettel arra, hogy a döntéshez az önkormányzat szervezeti és m/ködési szabályzata illetve vagyonrendelete szerint min"sített többségre lett volna szükség. A keresetindítást követ"en a képvisel"testületek mindkét esetben megszüntették a jogsért" állapotot, így a Fejér Megyei Bíróságtól kérték a peres eljárás megszüntetését. Komárom-Esztergom megyében határozat ellen a közigazgatási hivatal 93 észrevételt tett. A határozatok mindössze 0,7%-a bizonyult tehát jogsért"nek. (2005-ben a 100 észrevétel a határozatok 0,5%-át érintette) A hivatalvezet" Tatabánya Megyei Jogú Város 7 határozata ellen indított keresetet az Ötv. 79. §- el"írásainak megsértése miatt. A bíróság a kereseteket egyesítette, azoknak helyt adott és a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte. Veszprém megyében az elmúlt évben határozat ellen 91 észrevételt tett a hivatal vezet"je, ez a határozatok 0,3%-a. (2005-ben a 61 észrevétel a határozatok 0,2%-át érintette.) A hivatal nem nyújtott be keresetet a bírósághoz, mivel a határozatok ellen tett észrevételeket az érintett testületek elfogadták. Az egyes önkormányzatok által hozott határozatok száma és min"sége nagyságrendekkel különböztek egymástól. A kisebb önkormányzatok körében el"fordul továbbra is, hogy a határozat nem tartalmaz határid"t és nem jelöli meg a végrehajtásért felel"s személyt. Dönt" többségben a határozatokat a testület írásbeli el"terjesztés alapján hozza meg, de különösen a kistelepüléseken a „vegyes ügyek” között sok esetben szerepelnek szóbeli el"terjesztés alapján jelent"s kérdések is, ahol a döntés el"készítettsége, megalapozottsága vitatható. Több esetben fordult el", hogy egyes képvisel"k vitatták a jegyz"könyvben szerepl" határozat tartalmát. Célszer/ lenne törvényben el"írni, hogy amennyiben az eredeti döntési javaslathoz elfogadott módosító indítványok kapcsolódnak, a polgármester a végszavazást megel"z"en köteles legyen az elfogadott módosító indítványokkal kiegészített döntési javaslatot szó szerint ismertetni, és csak ezt követ"en kerülhessen sor a döntés elfogadására. Ennek hiányában is szorgalmazni fogjuk, hogy az SZMSZ-ek felülvizsgálata során kerüljön be e szabályozás a helyi rendeletbe.
41 A törvényességi ellen"rzés során is gondot okoz a határozat megfogalmazásának pontatlansága, általános jellege, különösen, ha nem kerül megküldésre az el"terjesztés a jegyz"könyv mellékleteként. Ilyen esetekben élni szoktunk a pótlólagos iratbekérés lehet"ségével. Összességében megállapítható, hogy a határozatok többsége mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel a törvényesség követelményének. Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történ# gyakorlása Fejér megye: Az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján a képvisel"testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére és törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. Az önkormányzatok egy része élt az átruházás lehet"ségével és bizottságára, vagy a polgármesterre ruházta át egyes hatáskörei gyakorlását. Ezen megállapítás dönt"en az egyes városi, megyei jogú városi és megyei önkormányzatra vonatkozik. A bizottságoknak adott önálló döntési hatáskör a vagyongazdálkodás, a lakásgazdálkodás és a közoktatás területén jellemz". Szociális ügyekben a helyi önkormányzatok képvisel"testületeinek nagyobb hányada ruházta át bizottságára, polgármesterére egy-egy szociális ellátási forma tekintetében a döntési jogosultságot. (8. sz. melléklet) 2006. évr"l 553 bizottsági ülésr"l jegyz"könyv került felterjesztésre, melyben 3470 határozat került elfogadásra és utólagos törvényességi ellen"rzésre. A polgármesterek átruházott hatáskörükben eljárva 1485 határozatot hoztak. Összehasonlítva a korábbi évek adataival megállapítható hogy az átruházott hatáskört tartalmazó jegyz"könyvek száma és az azokban található határozatok száma ebben az évben viszonylagos csökkenést mutat. A csökkenés oka, hogy némely önkormányzat esetén 2006. októbere óta nem került jegyz"könyv illetve polgármesteri határozat felterjesztésre annak ellenére, hogy hivatalos tudomásunk szerint november és december hónapban is születtek átruházott hatáskörben döntések. A bizottsági átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szemben 88 szóbeli törvényességi észrevételt tettünk. Az észrevételek a jegyz"könyv felterjesztési határidejének túllépésére, az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglaltak eseteken túli, indokolatlan zárt ülés tartását illet"leg a kötelez" zárt ülés tartására elmulasztására, továbbá önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok kötelez" tartalmi elemei vonatkozásában a Ket. el"írásainak figyelmen kívül hagyására irányultak. A polgármesteri átruházott hatáskörben meghozott döntések jelent"s része szintén önkormányzati hatósági (szociális ellátás, közterület-használat) ügyben született. Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere hatáskörét azonban tulajdonosi min"ségben, közbeszerzési ügyekben, rendezvény támogatása és céltámogatás megállapítása ügyekben is gyakorolta. A polgármesteri döntések vonatkozásában 25 szóbeli törvényességi észrevétellel éltünk, melyek mindegyike önkormányzati hatósági ügyben meghozott határozatok kötelez" tartalmi elemeinek hiányosságára irányult.
42 Megállapítható, hogy a jelzett jogsértések ellenére az átruházott hatáskörben eljáró szervek döntéshozatali eljárása, a meghozott döntései, m/ködése dönt"en törvényes és jogszer/ volt. Komárom - Esztergom megye: A képvisel"-testületek szervei közül a jegyz"k a bizottságok határozatait küldik be törvényességi ellen"rzésre. A statisztika sajnos ebben az esetben sem a valóságot tükrözi, mert a megyei önkormányzat és Dorog város önkormányzata egy évben egyszer, tavasszal küldi meg törvényességi ellen"rzésre az összes, megel"z" id"szakban keletkezett bizottsági jegyz"könyvét. A teljes évre vetítve az ülések és a döntések száma ezért várhatóan a korábbi évek adatainak megfelel"en fog alakulni. A nyilvántartásba vett 623 jegyz"könyv 4335 határozatot tartalmazott, amelyekben a hivatal nem észlelt törvénysértést. Sajátos szerepet tölt be e bizottságok között a 4 részönkormányzat. Komárom városban kett", Esztergomban egy, Kisbéren ugyancsak egy részönkormányzat m/ködik. A négy részönkormányzat ebben az évben 12 ülést tartott és 32 határozatot hozott. Az esztergom-kertvárosi részönkormányzat 1.280.000 Ft, a komárom-sz"nyi 2.280.000 Ft, a komárom-koppánymonostori 1.460.000 Ft elkülönített forrással rendelkezett, amelyet pályázati rendszerben a településrész civil szervezeteinek támogatására fordítottak. A kisbér-hántai önkormányzat elkülönült forrással nem rendelkezik, kizárólag a szociális ügyekkel kapcsolatos hatósági hatáskört látja el, átruházott hatáskörben. Veszprém megye: Az átruházott hatáskörben hozott döntések száma 2003. óta folyamatos csökkenést mutat. (2003-ban 10294 bizottsági határozat került megküldésre, míg 2006. évben 6647. Az el"z" évhez viszonyítva a csökkenés mértéke mintegy 25%) Tartalmilag a bizottságok döntéseivel kapcsolatban meghatározó, hogy a legtöbb bizottság csak vélemény-nyilvánító szerepet kapott, ez alól a szociális ügyek képeznek kivételt, ahol a bizottságok ténylegesen átruházott hatáskört gyakorolnak. A polgármesterek azonban minden esetben döntési jogkörrel rendelkeznek. A polgármesterek által gyakorolt hatáskörök jellemz"en a szociális, gyermekvédelmi ügyekre, a közterület-használat engedélyezésére, közbeszerzésekre, kisebb mérték/ vagyoni kötelezettségvállalásra, vagyontárgyakkal való rendelkezési jogra irányulnak. Az átruházott hatáskörben hozott döntések törvényessége nagyrészt megfelel"nek ítélhet". A polgármesterek által átruházott hatáskörben hozott döntésekr"l azonban nincs teljes képünk, mivel annak ellenére, hogy több alkalommal kértük, észrevételeket tettünk, jellemz"en csak néhány településr"l és els"sorban a szociális ügyekben született döntések kerülnek felterjesztésre Régió: Az önkormányzatok egy része élt az átruházás lehet"ségével és bizottságára, polgármesterre ruházta át egyes hatáskörei gyakorlását.
43 Ezen megállapítás dönt"en az egyes városi, megyei jogú városi és megyei önkormányzatra vonatkozik. A bizottságok részére átruházott önálló döntési hatáskör a vagyongazdálkodás, a lakásgazdálkodás és a közoktatás területén jellemz". Szociális ügyekben a helyi önkormányzatok képvisel"testületeinek nagyobb hányada ruházta át bizottságára, polgármesterére egy-egy szociális ellátási forma tekintetében a döntési jogosultságot. Tartalmilag a legtöbb bizottság csak vélemény-nyilvánító szerepet kapott, ez alól a szociális ügyek képeznek kivételt, ahol a bizottságok ténylegesen átruházott hatáskört gyakorolnak. A polgármesterek azonban minden esetben döntési jogkörrel rendelkeznek. A polgármesterek által gyakorolt hatáskörök jellemz"en a szociális, gyermekvédelmi ügyekre, a közterület-használat engedélyezésére, közbeszerzésekre, kisebb mérték/ vagyoni kötelezettségvállalásra, vagyontárgyakkal való rendelkezési jogra irányulnak. Az átruházott hatáskörben hozott döntések törvényessége nagyrészt megfelel"nek ítélhet". Összehasonlítva a korábbi évek adataival megállapítható hogy az átruházott hatáskört tartalmazó jegyz"könyvek száma és az azokban található határozatok száma az elmúlt évben viszonylagos csökkenést mutat. A hozott döntések többsége törvényes volt. 1.2.
Jellemz# jogszabálysértési tendenciák
Fejér megye: A törvényességi ellen"rzés számadatai szerint a helyi önkormányzatok 2006. évi tevékenysége kedvez"tlennek mutatkozik. (9-10. sz. melléklet) A 2005. évihez képest 8,7 %-kal kevesebb (3691) ülést tartottak. Csökkent a megalkotott rendeletek száma 7,75 %-kal, továbbá 8,55 %-kal a hozott határozatok száma is. Ugyanakkor 336-tal, 38 %-kal n"tt a törvényességi észrevételek száma. Az észrevételek súlyában azonban lényeges változás történt az elmúlt évhez viszonyítva. Az összes törvényességi észrevételen belül a szóbeli észrevételek száma növekedett. 2006. évben ez az arány 82,56 % és 17,44 %-ra változott a szóbeli észrevételek javára. (11. sz. melléklet) Jelent"sen, 38,7 %-kal n"tt a rendeletekre tett észrevételek száma, amely azt jelenti, hogy a megalkotott rendeletek 13 %-ára kellett észrevételt tenni. Ugyancsak magas a határozatokra tett észrevételek száma (524), 61 %-kal több a bázisid"szakhoz képest. A beszámolási id"szakban meghozott határozatok számához viszonyítva azonban – a rendeletekhez hasonlítva lényegesen alacsonyabb %-a – mindössze azok 2,25 %-a bizonyult kifogásolhatónak. Kedvez" tendencia, hogy az észrevételek dönt" többségére a szóbeli jelzés alapján az önkormányzatok a szükséges intézkedéseket megtették. Jelent"s számú a döntéshozatali eljárás során elkövetett jogszabálysértések száma.
44 2006. évben leggyakrabban az fordult el", hogy a képvisel"testületek indokolatlanul tartottak zárt ülést. Jellemz"en a közvagyonnal történ" gazdálkodás keretébe tartozó különböz" pályázatok elbírálása, továbbá a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása tárgyában fordult el", hogy az Ötv.-nek a zárt ülésre vonatkozó el"írásai teljesülésének hiánya esetén is zárt ülést tartott a képvisel"testület. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a törvényi el"írás ellenére nyilvános ülésen került sor zárt ülésen tárgyalható ügyekben a döntéshozatalra. Különösen aggályos ez abban az esetben, ha az adott ügyben nemcsak az Ötv. vonatkozó szabályai, hanem az adatvédelmi rendelkezések is sérülnek (pl. önkormányzati hatósági ügy, kitüntetés). Tapasztalataink szerint a képvisel"testületek személyi ügy tárgyalása esetén gondot fordítanak a nyilvános vagy zárt ülés tartása feltételeinek biztosítására kinevezési, vezet"i megbízás tárgyalása esetén. Nem fordítanak kell" figyelmet azonban a hatáskörükbe tartozó választási eljáráskor így különösen a bizottsági elnökök és tagok megválasztásakor. Az önkormányzati rendeletek megalkotása során tapasztalt legjellemz"bb és legygyakrabban el"forduló törvénysértések az alábbiak voltak: A helyi jogalkotásban nem általános, de néhány önkormányzatnál visszatér" probléma volt, hogy: •
A rendelet jelölése nem felelt meg „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény és a „Jogszabályszerkesztésr"l” szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendeletben foglaltaknak.
•
Nem vagy nem pontosan tartalmazta a rendelet bevezet"je a megalkotására felhatalmazó jogszabályi hivatkozást.
•
Módosítás esetén nem, vagy tévesen jelölték meg a módosított rendeletet.
•
Vegyes jogszabályszerkesztést alkalmaztak, de a törvény szövegét csak részben, vagy pontatlanul idézték.
•
A jogbiztonság sérelmét okozva, egyes rendelkezések megfogalmazása nem volt egyértelm/ és konkrét, a magyar nyelvhelyesség szabályaitól eltért.
•
El"fordult, hogy a korábbi, azonos témájú önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének elmulasztása miatt párhuzamosan, egymással ellentétes rendelkezések éltek tovább.
•
A rendelet hatálybalépésének megállapítása visszamen"legesen történt.
•
Helyi adórendeletben a törvényi felhatalmazáson túlterjeszked" szabályozás.
•
Fogyasztói csoportonként eltér" szolgáltatási díjtétel meghatározása.
•
Önkormányzati rendeletben jegyz" részére hatáskör megállapítása.
•
Hulladékszállítási díj alapjának törvénysért" megállapítása.
•
Költségvetési rendelet-tervezet határid"n túli benyújtása.
•
Költségvetési rendelet egyes kötelez" tartalmi elemeinek hiánya (pl. címrend, általános és céltartalék).
•
Az intézményi térítési díj törvénysért" megállapítása.
•
Nem rendeletalkotási tárgykör rendeletben történ" szabályozása (ellen"rzési nyomvonal, terembérleti díj, illetve egyes berendezési tárgyak bérleti díja, fakivágás rendje).
45 •
Lakásbérleti jogviszony jogszabálysért" megszüntetési esete.
•
Zárszámadási rendelet egyes mellékleteinek hiánya.
•
Az OTÉK egyes el"írásaival ellentétes fogalmak használata.
•
Önkormányzati képvisel"i tiszteletdíj törvénysért" megállapítása.
•
Rendelet zárt ülésen történ" alkotása.
A határozathozatal során tapasztalt jogszabálysértések: •
Ingatlan értékesítés során a képvisel"testület az adásvételi szerz"dés lényeges tartalmi elemeir"l nem döntött (pl. vételár).
•
A jegyz" államigazgatási hatáskörének elvonása (építésügy, közoktatás).
•
A polgármester hatáskörének elvonása (jegyz" teljesítményértékelése).
•
Rendeletalkotási tárgykörben a képvisel"testület határozattal döntött (hulladékszállítási díjtétel, önkormányzati képvisel"i tiszteletdíj, helyi építési szabályok módosítása).
•
Jegyz", intézményvezet" munkáltatói jogkörének elvonása.
•
Önkormányzati hatósági ügyben a Ket. szabályainak megsértése.
•
El"készít" eljárásra vonatkozó szabályok megsértése (pénzügyi bizottság el"zetes véleménye beszerzésének elmulasztása, polgármester illetményének emelésére nem a kijelölt bizottság tett javaslatot).
•
Vezet"i megbízás hiányos (illetmény), id"pontjának lejárta nem felel meg a közoktatási törvényben foglaltaknak.
Törvényességi ellen"rzési munkánkra az a jellemz", hogy a jogszabálysértés észlelése esetén az Ötv. és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései betartása, továbbá az érintettek jogai védelme érdekében minden esetben következetesen felléptünk. Ennek ellenére típushibák – általában másutt – ismételten el"fordultak. A törvényes m/ködés biztosítása érdekében tett magas számú jelzés ellenére sem lenne indokolt, azonban az a megállapítás, hogy megyénkben az önkormányzatok nem m/ködnek törvényesen. Az elkövetett hibákat általában gyorsan kijavítják. Tapasztalataink szerint n" a jogszabálysértések száma azon településeken, ahol nem alakult ki jó munkakapcsolat a képvisel"testület, a polgármester és a jegyz" között. Sajnos olyan települések is vannak, ahol a jegyz" kifogásolható szakmai munkája miatt fordult el" gyakrabban jogszabálysértés (Etyek, Pátka). A törvényesség biztosítása érdekében tett észrevételeinket az önkormányzatok egy kivétellel elfogadták. Az elmúlt évben két esetben nyújtottunk be bírósági keresetet. Káloz Község Önkormányzata Képvisel"testülete 99/2005. (XI.17.) számú határozatában arra kérte a jegyz"t, hogy a 2004. október 4-én kivetett közcélú érdekeltségi hozzájárulást ne vonja vissza. Az Önkormányzat e döntése határozata hatáskör elvonásnak min"sül, ezért törvénysért". A döntés ellentétes az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdésében, illetve az
46 Ötv. 7. § (1) bekezdésében rögzített hatósági hatáskörre vonatozó rendelkezésekkel. Az e döntés ellen tett észrevételünket a képvisel"-testület nem fogadta el. Gárdony Város Önkormányzata Képvisel"testülete 2006. július 18-i rendkívüli nyilvános ülésén 7 igen, 3 nem szavazattal meghozta 169/2006 (VII.18) számú határozatát, amelyben a Cserkész Kemping értékesítésér"l döntött. A megválasztott 14 f" képvisel" közül 10 f" vett részt a testületi ülésen. Az önkormányzat döntéshozatali eljárása jogszabálysért", tekintettel arra, hogy a döntéshez az önkormányzat szervezeti és m/ködési szabályzata illetve vagyonrendelete szerint min"sített többségre lett volna szükség. Az e döntés ellen tett észrevételünket a képvisel"-testület nem fogadta el. A keresetindítást követ"en a képvisel"testületek mindkét esetben megszüntették a jogsért" állapotot, így a Fejér Megyei Bíróságtól kértük a peres eljárás megszüntetését. Alkotmánybírósági kezdeményezésre 2006. évben egy alkalommal került sor. Gárdony Város Önkormányzata Képvisel"testülete 2005. június 28.-án megtartott nyilvános ülésén alkotta meg a 12/2005.(VI.29.) számú rendeletét. E rendelettel módosította „a hangosító berendezések, illetve szórakoztató és sportlétesítmények helyi zajvédelmi szabályairól” szóló 15/2002. (IX.01.) számú rendeletét. A rendelet ismételt törvényességi ellen"rzése során jogszabálysértést tapasztaltunk, mivel annak megalkotásakor a képvisel"testület figyelmen kívül hagyta a magasabb szint/ jogszabályok rendelkezéseit, illetve azzal ellentétes tartalmú rendeletet alkotott. (pl.: zajterhelési határérték meghatározása id"szakát eltér"en határozta meg, az alkalmi rendezvények esetén eltekintett az akusztikai szakért"i vélemény bekérését"l.) Erre tekintettel írásbeli törvényességi észrevétellel fordultunk a Képvisel"testülethez, amelyet a képvisel"-testület nem fogadott el, ezért az önkormányzati rendelet jogsért" rendelkezései megsemmisítését kezdeményeztük az Alkotmánybíróságnál. Az ügyben döntés még nem született. Komárom - Esztergom megye: A közigazgatási hivatal kiemelt szerepet tulajdonít a helyi rendeletek közösségi joggal való harmonizációnak, amelynek keretében hangsúlyosan vizsgálják a helyi rendeletek közösségi jogszabályoknak, a már harmonizált központi jogszabályoknak, illetve a közösségi jog alapelveinek való megfelelését. A közösségi jogszabályok megsértése két rendeletben volt tetten érhet". Egy község rendeletében a nagy létszámú mez"gazdasági haszonállat tartásával kapcsolatos tevékenységet kívánta szabályozni, holott e kérdésben els"sorban a közösség jogát kell figyelembe venni. Egy városi önkormányzat pedig rendeletében a közösségi normákkal ellentétesen zárta ki a jelz"rendszeres házi segítségnyújtásból, illet"leg a szakellátásból a közösségi polgárokat. Hat rendeletcsoport esetében tárta fel az ellen"rzés, hogy a rendelet már harmonizált központi jogszabályokkal ellentétes rendelkezést tartalmaz. E körbe tartozik a Tatbánya Város hulladékgazdálkodási rendelete. Öt község esetében észlelte az ellen"rzés, hogy az állattartási rendelet az állati hulladékok elhelyezésére vonatkozó 71/2003.(VI.27.) FVM rendeletben foglaltakkal ellentétesen határozta meg az állati hulladék elhelyezésének szabályait. Egy községben a központi jogszabállyal ellentétesen kívánták szabályozni a veszélyes állatok tartásának kérdését. Három eset-
47 ben fordult el", hogy a képvisel"-testületek nem igazították hozzá az id"közi jogszabályváltozásokhoz a szociális tárgyú rendeleteiket, és ez egyes rászorultak ellátásból való kiszorulásához vezetett. E körbe tarozik, hogy nem szüntették meg a rendszeres szociális segély összegének hagyatéki teherként való bejelentésének lehet"ségét, nem határozták meg a szociális étkezés igénybevételére való rászorultság feltételeit, vagy az „egyedül él"” fogalom helyett továbbra is az „egyedülálló” fogalmat használták. A közösségi jogelvek közül a legtöbbször a jogbiztonság elvét sértik meg a képvisel"-testületek. E körbe tartozik Tatabánya város önkormányzatának vagyonrendelete, ahol az Áht. 108.§ (2) bekezdésével ellentétesen nem határozták meg, hogy milyen feltételekkel ruházza át támogatásként, ingyenesen a vagyonát az önkormányzat. Két vagyonrendeletb"l hiányzott az önkormányzat vagyonának értékesítésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos szabályozás, egy további vagyonrendeletb"l pedig nem lehetett megállapítani, hogy mely ingatlanok esetében követelik meg a nyílt pályázatot, és mely esetekben lehetséges pályázat nélkül, a független értékbecsl" által megállapított forgalmi értéken történ" értékesítés. Hét rendelet szociális illetve lakásügyi hatáskörök esetében lehet"vé tette, hogy a képvisel"-testület a központi jogszabályoktól, illetve a rendeletben foglaltaktól „különös méltánylást” érdeml" esetekben eltekintsen. A képvisel"-testületek azonban nem határozták meg a méltányosság gyakorlásának pontos feltételeit. A jogbiztonság kérdésével szorosan összefügg az önkormányzat szabályozási jogkörének túllépése, vagy a törvény által megkívánt szabályozási jogkör gyakorlásának elmulasztása. A rászorultak körében jogbizonytalanságot eredményezett, hogy egy község nem szabályozta a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként el"írt együttm/ködési kötelezettség tartalmát, illetve, hogy 3 község nem vizsgálta felül az el"írt határid"ben a lakásrendeleteit. A fentiekhez hasonlóan jogbizonytalansághoz vezet, ha a képvisel"-testület túllépi a szabályozási hatáskörét. Egy község esetében a közm/fejlesztési hozzájárulás mértékét az Ét. 28.§ (2) bekezdésével ellentétben nem a beruházás költségeinek figyelembe vételével állapították meg, hanem az ingatlanon tervezett gazdasági tevékenység jellegét"l függ"en. A szociális rendeletek esetében jelent"sen túllépték a testületek a jogalkotási jogkörük terjedelmét, amikor el"írták a támogatás felhasználásának ellen"rzését. A helyi építési szabályzatban gyakran el"forduló hiba, hogy a képvisel"-testületek kötelez"en el"írják a távf/tés igénybevételét, vagy a csatornahálózatra való rákötést, holott a polgári jogi jogviszonyok ilyen mérték/ befolyásolását semmilyen jogszabály nem teszi lehet"vé számukra. A méltányosság elvének, az érintettek érdekeinek figyelembevételére vonatkozó követelmény megszegését jelentette, hogy Tata város a tópart környékére vonatkozó helyi építési szabályzat módosítása el"tt nem folytatta le az el"írt egyeztetési eljárást. Három község esetében a szociális rendeletekben az egy évben felvehet" összeg, vagy az igénylés számának maximalizálásával méltánytalanul korlátozták a rászorultak hozzáférését a rendkívüli szociális segélyhez. A közösségi jogi alapelvek megsértésének egyik legsúlyosabb formája a diszkriminatív szabályozás. Tatabánya Megyei Jogú Város lakásrendelete a szociális bérlakásra való jogosultságból kizárta azokat, akik önkényes lakásfoglalók, vagy 5 éven belül kilakoltatást szenvedtek. Az Alkotmánybíróság több esetben is rámutatott arra,
48 hogy szociális bérlakásra való jogosultság feltételeként csak a vagyoni, jövedelmi, egyéb szociális körülményekkel szorosan összefügg" feltételek írhatók el". Két községi önkormányzat mindenfajta szociális ellátásból kizárta azokat a személyeket, akik bentlakásos intézetben élnek. Egy községi képvisel"-testület pedig kizárta a bérlettámogatásból az egyházi iskolák tanulóit. Egy községi önkormányzat az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata ellenére különbséget tett a bizottságok képvisel" és nem képvisel" tagjai között. A rendeletek körében tapasztalt törvénysértések között még mindig jelent"s számban vannak a vegyes jogszabályszerkesztés tilalmát megszeg", a központi jogszabályok szövegét pontatlanul, megtéveszt" módon idéz" rendeletek. A már több évfolyamot is megélt kodifikátor képzés ellenére egy esetben még mindig el"fordult, hogy az alaprendelet hatályon kívül helyezésekor nem helyezték hatályon kívül az összes módosító rendeletet. A lakásrendeletek körében elvégzett célvizsgálat alkalmával észlelte a hivatal, hogy kilenc testület nem tett eleget a lakástörvény módosításáról rendelkez" 2005. évi. CXXXII. törvény 46.§ (7) bekezdésében el"írt kötelességének, és nem módosította az el"írt határid"ben a rendeletét. A költségvetési rendeletek törvényességi helyzete az elmúlt évben elvégzett célvizsgálatnak köszönhet"en sokat javult, mindössze egy esetben észlelte a hivatal, hogy a képvisel"-testület nem tett eleget a tartalékképzési kötelezettségének. A vagyongazdálkodással összefügg" súlyos törvénysértést jelent, hogy a képvisel"testületek az Áht. 108.§-ával ellentétesen versenytárgyalás nélkül értékesítenek ingatlanokat. A határozatok körében tapasztalt legsúlyosabb törvénysértések változatlanul a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódnak. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett Tata városban, és több községben is észlelte a hivatal, hogy a képvisel"testület határozattal forgalomképesnek nyilvánította a törvény erejénél forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó vagyontárgyát. A Legfels"bb Bíróság 446/2005. BH számon közzétett ítélete a fenti gyakorlatot törvénysért"nek min"sítette és megállapította, hogy a törzsvagyoni vagyontárgyak jellegét a testületek nem tudják határozattal megváltoztatni. Ugyanakkor figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság 10/2002.(III.20.) döntését is, amely a rendeletben történ" átmin"sítést tilalmazza. A közigazgatási hivatal álláspontja szerint a képvisel"-testületnek a szabályozási tervr"l és a helyi építési szabályzatról szóló rendeletben van módja arra, hogy a közterületek rendeletetését megváltoztassa, azoknak új, az önkormányzati kötelez" közfeladatok ellátásával össze nem függ" rendeletetést adjon. A helyi építési szabályzat már megfelel" eszközt jelenthet arra, hogy a benne foglaltak alapján, a földhivatal az érintett ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény b) pontjában feltüntetett a m/velés alól kivett terület elnevezésére vonatkozó adatát megváltoztassa. A határozatok körében el"forduló másik jelent"s törvénysértési típus a jegyz" hatáskörének elvonása. Egy város esetében észlelte a hivatal, hogy a képvisel"testület az Öt. 36.§ (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben maga kívánta meghatározni az aljegyz" munkakörét. Ugyancsak a köztisztvisel"i joggal összefügg" jogszabálysértést jelentett, hogy egy testület önkényesen megvonta a köztisztvisel"kt"l a törvényben garantált étkezési hozzájárulást.
49 Veszprém megye: A törvényességi ellen"rzés számszaki adatait a mellékletek tartalmazzák. 2006. évben összesen 222 törvényességi észrevételt tettünk. Az észrevételek száma 2003. óta folyamatosan emelked" tendenciát mutatott, (2003-ban: 69, 2004-ben 169, 2005-ben 236, 2006-ban 249). Az észrevételek típus szerinti megoszlása tekintetében az arányok az el"z" évhez viszonyítva jelent"sen eltolódtak, míg 2005. évben domináns volt a rendeletek ellen tett észrevételek arányának növekedése, 2006ban ez jelent"s csökkenést mutat, ugyanakkor a határozatok esetében n"tt az észrevételek száma, ahogy az egyéb okból tetteké is jelent"s mérték/ emelkedést mutat. (Az arányok 2005-ben: rendeletre tett: 42%, határozatra tett: 26 %, egyéb okból tett: 32%; 2006. évben rendeletre tett: 27%, határozatra: 38%, egyéb okból tett: 35%.) Az észrevételek formáját tekintve továbbra is meghatározó a szóbeli észrevételek aránya. (2005-ben 83%, 2006-ban 91%) A szóbeli észrevételek továbbra is megfelel" eszköznek bizonyultak, zömmel az önkormányzatok elfogadták az azokban foglaltakat, és orvosolták a törvénysértést. Ha a szóbeli észrevétel nem vezetett eredményre, illetve egyes önkormányzatok esetében – ahol a jegyz"vel való megfelel" együttm/ködés nem alakult ki, vagy a jegyz" ezt kifejezetten kérte – megtettük az írásbeli észrevételt. Az elmúlt évben tendenciaszer/ eltérések nem voltak megfigyelhet"k a korábbi évekhez viszonyítva. Továbbra is néhány településen, annak ellenére, hogy jegyz"i értekezletek során, körlevelekben, észrevételekben, képzések során többször hangsúlyoztuk, alapvet", évek óta visszatér" típushibákkal találkozunk. Az észrevételeket tartalmi szempontból a következ" f"bb hibákra lehet visszavezetni. Az év során rendeletek ellen tett észrevételek tartalma
• térítési díjak, szemétszállítási díj visszamen" hatállyal történ" megállapítása, • ki nem hirdetett rendelet alkalmazása, • szociális rendeletben a törvényen alapuló jogosultságok sz/kítése, • szabálysértési bírság összegének törvényi lehet"séget meghaladó mértéke, illetve pontatlan szabálysértési tényállás megállapítása (pl. környezetvédelmi, állattartási rendeletekben),
• új rendeletben szabályozott társadalmi viszony esetén a korábbi alaprendelet mellett elmarad az azt módosító rendeletek hatályon kívül helyezése,
• jogszabály-szerkesztési hiányosságok (felhatalmazó rendelkezés pontatlan jelölése, vegyes jogszabályszerkesztés, közérthet", átlátható szabályozás),
•
jogszabály
helytelen
jelölése,
nem
elektronikus ügyintézés feltétel nélküli kizárása,
• állattartási rendeletben jegyz"i hatáskör meghatározása, • Helyi Építési Szabályzat egyeztetési kötelezettség megsértése, magasabb szint/ jogszabállyal ütközése,
50
• luxusadóról szóló rendeletben a helyi forgalmi érték meghatározásának elmulasztása,
• költségvetési, zárszámadási rendelet nem megfelel" szerkezete, • tiszteletdíjról szóló rendeletben a bizottságok képvisel" és nem képvisel" tagjainak megkülönböztetése,
• szemétszállítási rendeletben az arányosság elvének sérelme a díj meghatározása során.
Az év során határozatokra tett észrevételek tartalma
• alpolgármesterek tiszteletdíjának nem a megválasztás id"pontjától történ" megállapítása,
• társadalmi megbízatású alpolgármester számára illetmény megállapítása, • alpolgármester részére a maximumot meghaladó arányú költségtérítési általány megállapítása,
• jegyz"vel kapcsolatos munkáltatói joggyakorlás rendeltetésellenes gyakorlása, • intézményvezet" megbízása pályázati eljárás lefolytatása nélkül, • közm/bekötési díj megállapítása, • forgalomképtelen vagyontárgy értékesítése, • fürd"helyek kijelölése szabályainak megsértése (jegyz"i hatáskör elvonása), • alakszer/ határozat nélkül döntés hatósági ügyekben, • szavazati arány hiánya a jegyz"könyvben, • határozat pontatlan, félreérthet" megszövegezése, • határozatok elszámozása, • határozati formában döntés rendeletalkotási tárgykörben (tiszteletdíj, térítési díj), • min"sített többség hiánya. Az év során a m&ködéssel, illetve mulasztással kapcsolatos észrevételek tartalma
• jegyz"könyvek késedelmes felterjesztése, • zárszámadásról szóló rendelet késedelmes elfogadása, • zárt ülésre vonatkozó szabályok megsértése (hatósági, kitüntetési ügyek tárgyalása nyilvános ülésen, zárt ülés tartása nem megengedett esetekben),
• luxusadóról szóló rendelet megalkotásának elmulasztása, • jegyz"i pályázat kiírásának elmulasztása, • napirend megállapításának elmulasztása, • SZMSZ szabályainak megsértése.
51 Észrevételeinket a korábbi gyakorlatnak megfelel"en a testületek elfogadják, meg kell azonban jegyezni, hogy több esetben visszatér"en ugyanolyan jogsértések fordulnak el" ugyanannál az önkormányzatnál. Az elmúlt évben bírósági keresetet nem nyújtottunk be. Két ízben tettünk indítványt az Alkotmánybírósághoz alkotmányos mulasztás miatt, K"vágó"rs és Somlósz"l"s önkormányzatai ugyanis a testületen belül kialakult viták miatt nem fogadták el a 2004. évi zárszámadásukat. Mindkét esetben az indítvány benyújtása után az önkormányzatok végül is elfogadták a rendeletet, K"vágó"rsön csak a választásokat követ"en megalakult képvisel"-testületnek sikerült ezt a döntést meghozni. A fentiekre tekintettel mindkét indítványt visszavontuk.
52 Régió: A törvényességi ellen"rzés számadatai szerint a helyi önkormányzatok 2006. évi tevékenysége a korábbinál némileg kedvez"tlenebbnek mutatkozik. Fejér és Veszprém megyében n"tt a törvényességi észrevételek száma, annak ellenére, hogy a döntések száma csökkent. Komárom megyében a kibocsátott észrevételek száma csökkent ugyan, azonban a döntések száma nagyobb mértékben csökkent az észrevételekénél, így itt is kimutatható a törvényességi helyzet kismérték/ romlása. Különösen szembet/n" ez Fejér megyében, ahol a döntések 8-10%-os csökkenése ellenére az észrevétele száma 38%-al n"tt. (Fejér megyében 1210 észrevétel született, Komárom-Esztergom megyében 279, Veszprém megyében 249) Mindhárom megyére jellemz", hogy az észrevételeken belül domináns a szóban tett intézkedések aránya. (Az elmúlt évben Fejér megyében a szóbeli észrevételek aránya 81% volt, Komárom-Esztergom megyében 79,5%, Veszprém megyében 91%.) Az észrevételek döntéstípus szerinti megoszlása hasonló arányokat mutat Fejér és Veszprém megyében. (Rendelet ellen Fejér megyében 21%, Veszprém megyében 29,3%, határozat ellen Fejér megyében 42,5%, Veszprém megyében 36,5%, eljárásra, mulasztásra tett Fejér megyében 36,5%, Veszprém megyében 34,2%) KomáromEsztergom megyében viszont jelent"sen nagyobb hányada irányult az észrevételeknek rendeletek ellen. (Rendelet ellen 62%, határozat ellen 33%, egyéb okból tett: 5%.)
Hosszú évek óta – a hivatalok minden igyekezete ellenére – azonos típushibákkal találkoztak mindhárom megyében. A szociális és gyermekvédelmi rendeletek emelhet"k ki kivételként, az e körben jellemz" jogsértések részben a törvényi szabályozás gyakori és nehezen áttekinthet" módosításaira vezethet"k vissza. A jogsértések dönt" többsége a jogismeret hiányosságaira, a jogszabály téves értelmezésére utal, csak néhány esetben fordul el" a tudatosság. Az el"z" évben tapasztalt jogsértések közül az alábbi jellemz" vonások emelhet"k ki. Rendeletek ellen tett észrevételek: Mindhárom megyében el"forduló jogsértések: •
A rendelet jelölése nem felelt meg az el"írásoknak.
•
Nem vagy nem pontosan tartalmazta a megalkotására felhatalmazó jogszabályi hivatkozást.
•
Módosítás esetén nem, vagy tévesen jelölték meg a módosított rendeletet.
•
Vegyes jogszabályszerkesztést alkalmaztak, de a törvény szövegét csak részben, vagy pontatlanul idézték.
•
Egyes rendelkezések megfogalmazása nem volt egyértelm/ és konkrét, a magyar nyelvhelyesség szabályaitól eltért.
•
Azonos témájú önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének elmulasztása miatt párhuzamosan, egymással ellentétes rendelkezések éltek tovább.
53 •
A rendelet hatálybalépésének visszamen"legesen történt megállapítása.
•
Nem rendeletalkotási tárgykör rendeletben történ" szabályozása.
•
Költségvetési-zárszámadási rendeletek nem megfelel" szerkezete.
•
Hatáskör meghatározása jegyz" részére.
•
A település építési szabályozási tervének jogsért" rendelkezései.
Határozatok ellen tett észrevételek: Mindhárom megyében el"fordult jogsértések: •
Vagyongazdálkodási szabályok megsértése. (forgalomképtelen vagyon értékesítése, ingatlan értékesítése versenytárgyalás nélkül, stb.).
•
Jegyz", polgármester hatáskörének elvonása.
•
Ket. rendelkezéseinek nem megfelel" határozatok hatósági ügyben.
•
Rendeletalkotási körbe tartozó kérdésben döntés határozattal.
M/ködésre tett észrevételek: •
Jegyz"könyvek késedelmes felterjesztése.
•
Zárt ülésre vonatkozó szabályok megsértése (zárt ülésen olyan kérdés tárgyalása, amelyet nyilvános ülésen kellett volna, illetve nyilvános ülésen tárgyalása kötelez"en zárt ülésen tárgyalandó ügynek, a zárt ülésen hozott döntések nyilvánosságra hozatalának elmulasztása).
1.3.
Társulások
Fejér megye: „A helyi önkormányzatok társulásairól és együttm/ködésér"l” szóló 1997. évi CXXXV. törvény - Ttv. – által biztosított és szabályozott társulások létrehozásának lehet"ségével 2006. évben is éltek az önkormányzatok. A korábbi évek növekedési dinamikája folytatódott, ebben az évben 16 új társulás jött létre. „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. törvény – Tkt. – adta lehet"séget kihasználva az elmúlt 2 évben a közös önkormányzati feladatellátás hangsúlya kistérségi szintre helyez"dött át. Igaz ugyan, hogy a Ttv. által biztosított lehet"ségek kissé háttérbe szorultak, ennek ellenére el"fordult, hogy az egyes önkormányzatok bizonyos ellátási kötelezettségüknek ebben a formában kívántak eleget tenni. Az újonnan létrehozott társulások jellemz"je, hogy abból 15 intézményfenntartói, 1 pedig államigazgatási feladat (építéshatóság) ellátására jött létre. Az intézményfenntartásra alapítottakból hét szociális és gyermekjóléti alapellátás, négy közoktatási intézmény, egy szociális intézmény, kett" véd"n"i szolgálat és há-
54 ziorvosi szolgálat és egy hulladékkezelési feladat közös ellátására, m/ködtetésére és fenntartására alakult. A társulási megállapodások jellemz"en a Ttv. 7. § illetve 8. § -a alapján kerültek megkötésre, ugyanakkor egy, a 16.§-ban körülírt jogi személyiség/ társulást is alakítottak. Megállapítható, hogy az évek óta m/köd" társulások közös feladatellátását az alapfokú nevelés-oktatás területén az óvoda és az általános iskola, a háziorvosi-, fogorvosi-, véd"n"i szolgálat, a családsegít" és gyermekjóléti intézmények közös m/ködtetése, fenntartása jellemzi. A f"leg szabálysértési-, építésügyi feladatellátásra létrejött hatósági igazgatási társulások továbbra is stabilan és jó színvonalon m/ködnek. Jelent"s változásnak tekintend" a korábbi évek tapasztalataihoz képest, hogy a jellemz"en egymással közigazgatásilag határos, ugyanazon megyén belüli önkormányzatok társulása mellett 2006. évben megalakult 6 megye (Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém, Bács-Kiskun, Pest, Tolna) 161 települési önkormányzatának intézményi társulása hulladékgazdálkodási feladatok ellátására a Ttv. 16. §-ában szabályozott jogi személyiséggel. A társulás székhelye a Fejér megyei Polgárdi város. Ezen társulás létrejöttének kiemelt célja az Európai Unió Kohéziós Alapjából igényelhet" támogatás igénybevétele mellyel integrált hulladékgazdálkodási rendszert tudnának megvalósítani. E tendencia mindenképpen pozitívnak tekintend", mivel az önkormányzatiság egyik fontos eleme a helyben lakó állampolgárok szükségleteinek minél magasabb szint/ kielégítése mellett a környezetvédelem is. Ugyanakkor a társulás törvényességi ellen"rzésének megvalósítása az abban résztvev" nagy számú települési önkormányzat valamint azok különböz" megyékben történ" elhelyezkedése miatt a közigazgatási hivatal feladat- és hatáskörének gyakorlását nagymértékben nehezíti. Ezen felterjesztett társulási megállapodás törvényességi ellen"rzésekor megállapítottuk, hogy annak több rendelkezése jogsért". Így sértette az Ötv. 38. § (1) bekezdését azon szabályozása, mely a székhely város polgármesteri hivatalát a társulás alárendelt szerveként jelöli meg, továbbá a megállapodás önmagával is ellentétes szabályozást tartalmazott az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlását és szintjeit érint"en. A feltárt jogsértések miatt írásbeli törvényességi felhívással éltünk. A másik 15 társulás megalakításáról szóló megállapodásra törvényességi észrevételt nem tettünk. Összefoglalva elmondható, hogy a társulások m/ködése a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelel"en jelent"s mértékben tehermentesítették és megkönnyítették a települések önkormányzatainak kötelez" feladatellátását. Komárom - Esztergom megye: A tavalyi évhez hasonlóan folytatták a társulások a m/ködésüket. A családsegít" és gyermekjóléti szolgálatok, az orvosi ügyelet m/ködtetését általában a többcélú társulás keretében látják el az önkormányzatok. Jelent"s a száma a többcélú társulások körében általános iskolát fenntartó mikrotársulásoknak is. Ebben az évben két új, közoktatási célú mikrotársulás alakult Oroszlány kistérségben.
55 A megyében az elmúlt évben a következ" mikrotársulások m/ködtek a többcélú kistérségi társulásokon belül: Kistérség
Családsegít#
Dorog Esztergom Kisbér Komárom Oroszlány Tata Tatabánya
1 2 1 2 1 2 1
Orvosi ügyelet 1 2 1 1
Pedagógiai Alapfokú Hatósági Könyvtár szakszolgálat közoktatás 1 1 2 6 1 1 2 1 1 1
A képvisel"-testületek a többcélú kistérségi társulásokon túl fenntartották a korábban kialakult társulási rendszerüket is. Els"sorban azok a társulások bizonyultak életképesnek, amelyek a viszonylag merev kistérségi határokat átlépve több, különböz" kistérséghez kapcsolódó település közös ellátását valósítják meg. E körbe tartoznak azok a társulások is, amelyekben a megyei önkormányzat is tagságot vállalt. Ilyenek például a megyei és a megyei jogú város, valamint Tata város részvételével még 2005-ben alapított, és sikeresen m/köd" közm/vel"dési társulások. A képvisel"-testületek négy új iskolatársulást alapítottak az elmúlt évben. A megyében a következ" „hagyományos” önkormányzati társulások m/ködnek:
Kistérség Dorog Esztergom Kisbér Komárom Oroszlány Tata Tatabánya
Eü. alapellátás
Közm>vel#dés
3
1
2
-
1
3
Speciális Iskola, pedagógia szakszolgálat 1 1 1 -
Nemzetközi Hatósági
1 -
1 1 7
Alapfokú közoktatás 2 2 2
Veszprém megye: Veszprém megyében az utóbbi két évben, els"sorban a többcélú kistérségi társulások létrejöttével, illetve a 2007. évi költségvetési törvény normatív finanszírozási rendszerének tervezett átalakításával összefügg" okok miatt a korábbiakhoz képest megélénkült az önkormányzatok körében a társulási együttm/ködés. Ez részben a társulások kib"vülésében, illetve komplexitásuk, az ellátott közszolgáltatások koncentrációjában mutatható ki. Különösen megélénkültek az átalakítások az elmúlt év utolsó hónapjában, új elemként figyelhet" meg a városok növekv" aktivitása. Fokozódott az együttm/ködés szorossága is, az újonnan létrejött társulások f"ként társulási tanács vezetésével m/ködnek, míg a korábbi id"szakra a megbízásos, illetve „gesztoros” modell volt a jellemz". Pozitívnak kell értékelni, hogy az együttm/ködés er"södése a közoktatási intézmények m/ködtetése körében is jelentkezett, míg a korábbi években több
56 esetben oktatási intézmények önálló m/ködtetésére törekvés miatt hiúsult meg e közszolgáltatás többcélú társulási keretekbe ágyazása. Jelenleg Veszprém megyében 157 önkormányzati társulás m/ködik. (7 hatósági igazgatási, 145 intézményi, 5 egyéb társulás) Jellemz" a gesztoros forma alkalmazása, ilyen formában m/ködik 80 társulás, megbízásos típusba sorolható 43, társulási tanács irányításával mindössze 13. A társulási tanács beérkezett jegyz"könyvei alapján a döntések általában törvényesek voltak. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nem jellemz", hogy a társult önkormányzatok érdemi hatásköröket ruháztak volna a társulási tanácsokra. Régió: Az utóbbi két évben, els"sorban a többcélú kistérségi társulások létrejöttével, illetve a 2007. évi költségvetési törvény normatív finanszírozási rendszerének tervezett átalakításával összefügg" okok miatt a korábbiakhoz képest megélénkült az önkormányzatok körében a társulási együttm/ködés. Ez részben a társulások kib"vülésében, illetve komplexitásuk, az ellátott közszolgáltatások koncentrációjában mutatható ki. Különösen megélénkültek az átalakítások az elmúlt év utolsó hónapjában, új elemként figyelhet" meg a városok növekv" aktivitása. Fokozódott az együttm/ködés szorossága is, az újonnan létrejött társulások f"ként társulási tanács vezetésével m/ködnek, míg a korábbi id"szakra a megbízásos, illetve „gesztoros” modell volt a jellemz". Pozitívnak kell értékelni, hogy az együttm/ködés er"södése a közoktatási intézmények m/ködtetése körében is jelentkezett. Fejér megyében 16 új társulás jött létre, ebb"l 15 intézményi társulás, 1 hatósági igazgatási társulás. Az egyéb célú társulások közül kiemelend" a 2006. évben megalakult 6 megye (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Bács-Kiskun, Pest, Tolna) 161 települési önkormányzatának intézményi társulása hulladékgazdálkodási feladatok ellátására a Ttv. 16. §-ában szabályozott jogi személyiséggel. A társulás székhelye a Fejér megyei Polgárdi város. Ezen társulás létrejöttének kiemelt célja az Európai Unió Kohéziós Alapjából igényelhet" támogatás igénybevétele mellyel integrált hulladékgazdálkodási rendszert tudnának megvalósítani. Komárom-Esztergom megyében a családsegít" és gyermekjóléti szolgálatok, az orvosi ügyelet m/ködtetését általában a többcélú társulás keretében látják el az önkormányzatok. Jelent"s a száma a többcélú társulások körében általános iskolát fenntartó mikrotársulásoknak is. Ebben az évben két új, közoktatási célú mikrotársulás alakult Oroszlány kistérségben. A társulások közül 32 a többcélú kistérségi társuláson belül látja el közszolgáltató feladatait, emellett a többcélú rendszeren kívül 29 társulás m/ködik jellemz"en az egészségügyi, közoktatási ellátás területén. Veszprém megyében jelenleg 157 önkormányzati társulás m/ködik. (7 hatósági igazgatási, 145 intézményi, 5 egyéb társulás) Jellemz" a gesztoros forma alkalmazása, ilyen formában m/ködik 80 társulás, megbízásos típusba sorolható 43, társulási tanács irányításával mindössze 13. Kiemelend" a regionális komplex hulladék-gazdálkodási rendszer létrehozását célzó társulás, amelynek 159 település a tagja. Jelenleg a tervezés szakaszában tart a projekt, a tervezési feladatokra kiírt közbeszerzési pályázat sikeresen lezajlott.
57 A társulási tanácsok döntései alapvet"en törvényesek, Fejér megyében került sor egyedül ebben a körben törvényességi észrevétel kibocsátására. 1.4.
A helyi kisebbségi önkormányzatok m>ködése
Fejér megye: 2006. májusáig az el"z" évhez képest változatlan számban és összetételben m/ködtek a kisebbségi önkormányzatok. Május hónapban a bakonycsernyei cigány kisebbségi önkormányzat 2 tagja lemondott mandátumáról, ezzel a testület létszáma 2 f"re csökkent. Id"közi választás kiírására jogszer/ lehet"ség nem volt. A 2006. október elsején megtartott helyhatósági választásokkal egyid"ben bonyolított települési kisebbségi önkormányzati választásokat követ"en megyénkben 49 kisebbségi önkormányzat alakult meg. (12. sz. melléklet) Örvendetes, hogy valamennyi településen, ahol kit/zésre került a választás, érvényes és eredményes volt. 6 településen egyáltalán nem került sor a korábban m/köd" kisebbségi önkormányzat választásának kit/zésére (Adony lengyel, Bakonycsernye cigány, Nagyvenyim cigány, Bakonykuti német, Felcsút német, Sárosd cigány), míg 8 településen korábban képviselettel nem rendelkez" etnikai kisebbség alakíthatott önkormányzatot. (Dunaújváros görög és ruszin, Enying cigány, Ercsi horvát, Kisláng cigány, Mez"szilas cigány, Óbarok német, Székesfehérvár ukrán) Megyénkben már több választási cikluson keresztül közvetett módon létrejött kisebbségi települési önkormányzatként m/ködött Szár Község Képvisel"testülete. Tekintettel arra, hogy 2006. október elsejét követ"en nincs jogszer/ lehet"ség közvetett módon létrejöv" kisebbségi önkormányzat létrehozására, Szár településen kit/zték a német kisebbségi önkormányzati választást, mely érvényes és eredményes is volt. A helyhatósági választásokat követ"en a megalakult kisebbségi önkormányzatok etnikai megoszlása az alábbi: 15 német, 18 cigány, 2 szlovák, 2 görög, 3 szerb, 2 lengyel, 3 horvát, 1 ruszin, 1 szlovén, 1 ukrán, 1 örmény. 2006. évben a megtartott kisebbségi önkormányzati ülésekr"l összesen 324 jegyz"könyv felterjesztése és utólagos törvényességi ellen"rzése történt meg. A megtartott 324 ülésb"l összesen 11 alkalommal került sor zárt ülés tartására. Sajnálatos tény, hogy a jegyz"könyvek tekintélyes hányada (44 %) késedelmesen, Nektv. 30/F. § (2) bekezdésében meghatározott 15+5 napos határid"n túl került felterjesztésre. Kiemelend", hogy a 2005. évben kiugróan magas 233 napos felterjesztési késedelmet 2006. évben a székesfehérvári szlovák kisebbségi önkormányzat 281 napos határid"csúszásra „növelte”. Az eddig beérkezett jegyz"könyvek alapján megállapítható, hogy a kisebbségi önkormányzatok közül 2006. évben 18 tartotta meg az évi egy kötelez" közmeghallga-
58 tást és 3 nem tett eleget az Nektv-ben el"írt legalább négy testületi ülés megtartásának. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az évi kötelez" közmeghallgatásokat a kisebbségi testületek december hónapban tartják, így valószín/síthet", hogy az azokról készült jegyz"könyvek 2007. januárjában kerülnek csak felterjesztésre. Az eddig felterjesztett jegyz"könyvek tanúsága szerint a lakosság érdekl"dése, megjelenése a meghirdetett közmeghallgatásokon továbbra is elenyész" volt. Megállapítható, hogy a korábbi évekhez viszonyítva még tovább javult a kisebbségi önkormányzatok testületi munkájának dokumentálása, melyhez nagymértékben hozzájárult az el"z" években megtartott szakmai konzultációs napokon az érintettek rendelkezésére bocsátott segédanyagok, iratminták. A hivatal er"feszítéseinek ellenére a felterjesztett jegyz"könyvek egy része nem tartalmazta továbbra sem a kötelez" elemek valamelyikét. Pl. az ülésen megjelent képvisel"k nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszer/ eredményét, a hozott döntéseket, a hitelesít"k aláírását. A felterjesztett jegyz"könyvekben található 706 határozat utólagos törvényességi ellen"rzését végeztük el, amely alapján 97 esetben éltünk törvényességi észrevétellel. Ezek dönt" többsége szóbeli törvényességi felhívás volt, melyekben a kötelez" döntések meghozatalának elmulasztását, a döntéshozatali eljárás szabálytalanságait illet"leg a beérkezett jegyz"könyvek különféle tartalmi és formai fogyatékosságát kifogásoltuk. A 18 írásbeli törvényességi észrevételünk az alábbiak szerint tipizálható: •
2006. évi költségvetés, 2005. évi zárszámadás illetve féléves költségvetési beszámoló megtárgyalásának és elfogadásának elmulasztása,
•
képvisel"i tiszteletdíjak jogsért" megállapítása,
•
testületi jegyz"könyv(ek) felterjesztésének hiánya illet"leg késedelmes teljesítése,
Észrevételeinket érint"en bírósági jogvitára nem került sor 2006. évben. Az üléseken való anyanyelvhasználatról hivatalos tudomásunk nincs, a Közigazgatási Hivatalhoz felterjesztett jegyz"könyvek mindegyike magyar nyelven készült, ahhoz nem csatolják az esetlegesen anyanyelvükön készült jegyz"könyvet. Pozitív példaként kiemelend", hogy: •
egyre több kisebbségi önkormányzat kíván különféle ösztöndíj alapításával (pl. nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, kiváló tanulmányi eredmény, stb.) támogatást nyújtani a településen él", az adott kisebbséghez tartozó gyermekek részére,
•
a kisebbségi önkormányzatok egyre nagyobb számban vesznek részt a közhasznú (közcélú) munkások foglalkoztatásában. Ez egyrészt a személyi juttatások és járulékterhek települési önkormányzat részére történ" megtérítésével, másrészt ezen személyek közvetlen foglalkoztatásával valósul meg,
•
egyre több kisebbségi önkormányzat él különféle pályázatok benyújtásának lehet"ségével.
59 A kisebbségi önkormányzatok tevékenysége jellemz"en a fels"bb szint/ jogszabályokban foglalt, kötelez" döntések meghozatalára, a kisebbséghez tartozó gyermekek táborozásának támogatására, kulturális rendezvények tartására terjedt ki. Néhány esetben el"fordult, hogy szociális támogatás (segély) kifizetésér"l is döntöttek, melyre azonban hatáskörrel nem rendelkeznek, így ezen döntések minden esetben törvényességi észrevételezésre kerültek. 2006. évben kiemelt figyelmet fordítottunk a Magyar Országgy/lés 2005. október 17. napján elfogadott „a kisebbségi önkormányzati képvisel"k választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló 2005. évi CXIV. törvény rendelkezéseinek az érintettekkel való megismertetésére és alkalmazására. Az egységes jogalkalmazás érdekében 2006. áprilisában körlevél formájában mind a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, mind pedig a települési önkormányzatok jegyz"it tájékoztattuk a Nektv. fontosabb változásairól, ezt követ"en pedig 2006. június elsején egész napos szakmai tanácskozást szerveztünk Komárom-Esztergom Megyével közös szervezésben a kisebbségi önkormányzatok elnökei számára. A választásokat követ"en 2006. december 7-én ismételt szakmai napra hívtuk az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok elnökeit és képvisel"t, melyen részletesen ismertettük a kisebbségi önkormányzatok feladat és hatásköreit, a m/ködés alapkövetelményeit és annak dokumentálásának módját különös tekintettel a megváltozott jogszabályi el"írásokra és a betartandó - jogszabályban rögzített - szoros határid"kre. A kisebbségi önkormányzatokra megalakulásukat követ"en számos feladat vár, ezért m/ködésük segítésére a hatályos jogszabályokhoz igazodó szervezeti és m/ködési szabályzat-, együttm/ködési megállapodás-, költségvetési határozat-, és zárszámadási határozat minta kidolgozásával és rendelkezésükre bocsátásával kívántuk eleget tenni. A szakmai napon konzultációs lehet"séget is biztosítottunk a résztvev"knek. Összegezve megállapítható, hogy az évek óta folyamatosan jelentkez", zömében ugyanazon típusú jogsértések ellenére a kisebbségi önkormányzatok általános m/ködése jogszer/nek min"síthet". Komárom - Esztergom megye: A beszámolási id"szakban növekedett a képvisel"-testületek aktivitása, mert az el"z" id"szakban tapasztaltnál több ülést tartottak, és magasabb számú döntést is hoztak. A kisebbségi önkormányzatok aktivitásának növekedése els"sorban az új választási rendszerre való felkészülésre, a kisebbségi önkormányzatok számára megnyílott speciális jelleg/ pályázati lehet"ségekre vezethet" vissza. Jelent"sen javították a kisebbségi önkormányzatok szakmai munkájának színvonalát a Belügyminisztérium által szervezett rendszeres oktatások, tapasztalatcserék is. A frissen megalakult kisebbségi önkormányzatok elnökei részére 2006 decemberében „Kisebbségi akadémia” címmel átfogó jelleg/ konzultációt tartott a megyei közigazgatási hivatal. A továbbképzésen 36 kisebbségi hallgató vett részt, köztük elnö-
60 kök, képvisel"k, a polgármesteri hivatalok kisebbségi önkormányzatokkal foglalkozó referensei. A konzultáció résztvev"i megtárgyalták a kisebbségi önkormányzatok létrejöttével, megsz/nésével, az állami szervekkel való kapcsolatával, valamint a kisebbségi önkormányzatok jogaival, kötelezettségeivel, feladat-és hatáskörével, m/ködésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályi el"írásokat, az ezekkel kapcsolatos, a hallgatók által feltett kérdéseket. A kisebbségi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban észlelt legsúlyosabb törvénysértés a tevékenységük dokumentálására vonatkozó törvényi kötelezettségek megszegése volt. 2005-ben a megyei közigazgatási hivatal 27 írásbeli törvényességi észrevételt adott ki a jegyz"könyvek beküldésére vonatkozó jogszabályi kötelezettség megszegése miatt. A szigorú intézkedésnek köszönhet"en e téren jelent"s javulás következett be, mert az elmúlt évben már csak 4 írásbeli észrevételt kellett kiadni a mulasztó önkormányzatok ellen. A kisebbségi önkormányzatok határozatai körében rendkívül ritka a jogszabálysértés. A 2005-ben 579 határozat közül mindössze 3, a 2006-as év döntései közül pedig csak 5 volt törvénysért". A törvénysértést a megkeresett önkormányzatok orvosolták, két esetben az észrevételben megjelölt határid" még nem telt le. A 2006-os évben az egyik kisebbségi önkormányzat kiadmányozási joggal ruházta fel a polgármesteri hivatal ügyintéz"jét. A törvényességi észrevételben foglaltaknak megfelel"en a törvényes állapotot helyreállították, és az elnök helyettesítésének rendjét a törvényben foglaltaknak megfelel"en alakították ki. A határozatok körében tapasztalt másik súlyos törvénysértés a Nekt. 30/B.§ (1) bekezdésébe foglalt, a hatósági hatáskörök átruházásának tilalmára vonatkozó szabályok megsértése volt. Két cigány kisebbségi önkormányzat esetében is el"fordult, hogy a kisebbségi önkormányzat élelmiszersegély formájában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó, természetbeni ellátásban részesített egyes helyi lakosokat. A törvényességi észrevételek felhívták a képvisel"-testületek figyelmét arra, hogy az Szt. 4§.(1) bekezdése nem sorolja fel a szociális ügyekben eljáró közigazgatási szervek között a kisebbségi önkormányzatokat, és a fenti tilalom miatt e hatáskörét a települési önkormányzat képvisel"testülete sem ruházhatja át. A kisebbségi önkormányzati választások id"szakában, több esetben kértek szakmai segítséget a kisebbségi önkormányzati képvisel"k a megyei közigazgatási hivataltól. A kérdések a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre illet"leg az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazására vonatkoztak. A kisebbségi önkormányzatok által beküldött, az alakuló ülésekr"l készített jegyz"könyvekben észlelt problémák ellen a törvénysértés csekély súlya miatt szóbeli észrevételt tett a közigazgatási hivatal. Néhány esetben a kisebbségi önkormányzat a Nekt. 30/F. §-ában foglaltakkal ellentétben nem jelölte ki a jegyz"könyv aláírásával megbízott képvisel"-testületi tagot. Néhány esetben pedig ismételten el"fordult, hogy az elnök jogait elvonva a testület határozta meg az elnököt kötelezettségvállalási jogkörében helyettesít" személyt. Veszprém megye: Önkormányzatok száma, létrejöttük módja A 2005-ben elfogadott kisebbségi joganyag reformjának hatása el#ször a tavalyi évben jelentkezett a települési kisebbségi önkormányzatok mindennapi
61 munkájában. Változott ugyanis a kisebbségi önkormányzati rendszer, a kisebbségek infrastruktúrájával kapcsolatos joganyag, és az ehhez járulékosan kapcsolódó választási rendszer is. A megyében a kisebbségek választói aktivitása növekedett, az októberi választást követ"en emelkedett a települési kisebbségi önkormányzatok száma. Veszprém megyében 2006. októberéig 84 kisebbségi, illetve települési kisebbségi önkormányzat m/ködött, ebb"l 43 német 32 cigány 4 lengyel 1 örmény, 1 horvát, 1 szlovák, 1 ukrán és 1 bolgár kisebbségi, illetve nemzetiségi önkormányzat. Négy településen (Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Csehbánya, Vöröstó) m/ködött német kisebbségi települési önkormányzat, Pulán közvetett módon, a többi helyen közvetlen választással jött létre a kisebbségi önkormányzat. A választások után összesen 90 települési kisebbségi önkormányzat alakult meg, ebb"l 48 német 36 cigány 2 örmény 2 szlovák 1 lengyel 1 ukrán 9 helyen sz/nt meg a korábbi években m/köd" települési kisebbségi önkormányzat. 18 helyen alakult új kisebbségi önkormányzat. A kisebbségi önkormányzatok m>ködése A Hivatal törvényességi ellen"rzési munkája során továbbra is arra törekszik, hogy el"segítse a törvényes m/ködést és döntéshozatalt. Ennek érdekében alapvet" munkamódszerként továbbra is a megel"zésre, a figyelemfelhívásra helyezzük a hangsúlyt, csak súlyos törvénysértés esetén kerül sor írásbeli felhívás tételére. A törvényes m/ködést el"segítend" idén is folytatódott az országos képzési program, melyet a Minisztérium szervezett. Ennek keretében június elsejére a Hivatal meghívta az összes kisebbségi elnököt egy tanácskozásra, ahol ismertetésre kerültek a kisebbségi törvény módosításával összefügg" önkormányzati feladatok és a kisebbségi választási eljárás új szabályai. Az úgynevezett kötelez# napirendi pontok tekintetében általánosságban javulás figyelhet" meg, de a késések miatt nehéz pontos képet alkotni. Mindenhol elfogadták a költségvetést, a zárszámadást és a féléves és háromnegyed-éves pénzügyi be-
62 számolók is folyamatosan érkeznek. Közmeghallgatásról eddig csak 16 helyr"l érkezett jegyz"könyv. Az évente kötelez#en megtartandó ülések száma 6-ról 4-re csökkent, de még így is több helyen gondot okoz e törvényi kötelezettség betartása, január 4-ig az egész évben m/köd" kisebbségi önkormányzatok közül 12 helyr"l nem érkezett be 4 jegyz"könyv a tavalyi évr"l. Ez a szám azonban remélhet"leg jelent"sen csökkeni fog februárig a késések pótlása miatt. A kisebbségeket érint" kérdések eldöntése el"tt a kisebbségek véleményét minden esetben kikérik, erre leggyakrabban a nemzetiségi oktatást felvállaló iskolaigazgatóválasztáskor kerül sor. Hatáskör átruházás nem volt, a kisebbségi önkormányzatoknak intézményük nincs, bizottságot 2 önkormányzat hozott létre. A törvényességi észrevételek zöme a jegyz"könyv késedelmes felterjesztésére irányult: 2005-ben hasonló id"pontig beérkezett 388 jegyz"könyv helyett, 2006-ban eddig 442 jegyz"könyv érkezett, ennek jelent"s része késve. Az összes észrevétel száma 2006-ban 30, ebb"l •
17 esetben késés miatt kellett észrevételt tenni,
•
9 esetben a kisebbségi képvisel"k tiszteletdíját megállapító határozatát kellett észrevételezni, mert nem vették figyelembe azt a törvényi rendelkezést, hogy az elnök részére megállapított tiszteletdíj negyede lehet csak maximálisan a képvisel"knek adható juttatás,
•
2 esetben az elnökhelyettes megválasztásának elmaradásáért kellett szólni,
•
1 esetben törvénysért"en vagyonnyilatkozat-tételre kötelezték a kisebbségi képvisel"ket,
•
1 helyen pedig törvénysért" módon segély kiutalásáról döntöttek.
Jegyz"könyvekb"l lesz&rhet" tapasztalatok •
Nem minden esetben foglalják alakszer/ határozatba a döntéseket.
•
A beküldött jegyz"könyvek rendszerint tömörek, rövidek, tartalmukat illet"en több esetben sz/kszavúak, egy-két oldal terjedelm/ek.
•
Ritka az írásbeli el"terjesztés, zömmel csak a városoknál találkozhatunk ilyennel.
•
Nem minden kisebbségi önkormányzat elnöke tesz eleget az Áht-ban el"írt tájékoztatási és beszámolási kötelezettségének.
•
A költségvetésük elfogadása után sok helyen az el"irányzatok módosítására nem az el"írt módon vagy egyáltalán nem kerül sor.
•
A választást követ"en megalakult önkormányzatok folyamatosan fogadják el SZMSZ-üket és együttm/ködési megállapodásaikat a települési önkormányzatokkal. Több helyr"l beérkezett már a költségvetésüket elfogadó határozat.
Az alacsony központi költségvetési támogatást pályázati pénzek elnyerésével igyekeznek kiegészíteni a kisebbségek, ezáltal akár meg is tudják duplázni a kultúra
63 támogatására, a hagyományok ápolására fordítható pénzeszközeiket. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Megyei Önkormányzat, a Kisebbségi és Etnikai Hivatal és a Magyarországi Német Országos Önkormányzat, a Veszprém Kultúrájáért Közalapítvány által kiírt pályázatokból szerezhettek támogatást a kisebbségi önkormányzatok. A települési önkormányzatok is lehet"ségeikhez mérten próbálják anyagilag is támogatni a kisebbségeket, városi szinten nem ritka az 500-800e Ft-os támogatás sem. Az alakuló ülések jegyz#könyveib#l levont megállapítások Valamennyi alakuló ülésr"l beérkezett a jegyz"könyv. Eddig sehol sem fordultak el" nagy gondok, mindenhol vita nélkül megválasztották a tisztségvisel"ket, sok helyen a tiszteletdíjaktól is döntöttek. E témában többen elhalasztották a döntést a pontos költségvetési adatok megismeréséig. Több újonnan megalakult kisebbségi önkormányzat már el is fogadta az SZMSZ-ét, de a legtöbb helyen határid"t t/ztek ki a felülvizsgálatra. Eddig nem fordult el", hogy a kisebbségi önkormányzatok bizottságot hozzanak létre, most Balatoncsicsón és Szentjakabfán Ügyrendi bizottságot választottak. Megfigyelhet", míg a német kisebbségeknél a kultúra meg"rzésén, a hagyományok ápolásán van a hangsúly, addig a cigány önkormányzatok inkább a hátrányos helyzet/ek támogatására összpontosítanak: nyári táborokat támogatnak, segíteni próbálják a cigány származású tanulók iskolakezdését, különböz" feln"tt-képzési programokat “reklámoznak”, támogatást biztosítanak cigány származású fiatalok sportrendezvényeken való részvételéhez; közrem/ködnek a helyi cigány kisebbséghez tartozó munkanélküliek képzésének el"készít", szervez" munkájában. Statisztikai adatok •
Jegyz"könyvek száma:
•
Határozatok száma:
•
Észrevételek:- írásban: - szóban:
475 (ebb"l 472 nyilvános, 2 zárt, 1 bizottsági) 1211 (ebb"l 1209 nyilvános, 2 zárt ülésen elfogadott) 0 30
Régió: A kisebbségi önkormányzati választásokat követ"en Fejér megyében 49, KomáromEsztergom megyében 56, Veszprém megyében 90 kisebbségi önkormányzat alakult meg, a régió területén összesen 195. Örvendetes, hogy valamennyi településen, ahol kit/zésre került a választás, érvényes és eredményes volt. A helyhatósági választásokat követ"en a megalakult kisebbségi önkormányzatok etnikai megoszlása az alábbi: Fejér megyében: 15 német, 18 cigány, 2 szlovák, 2 görög, 3 szerb, 2 lengyel, 3 horvát, 1 ruszin, 1 szlovén, 1 ukrán, 1 örmény; Komárom-Esztergom megyében 22 német, 15 cigány, 10 szlovák, 3 lengyel, 2 ruszin, 1-1 bolgár, görög, örmény, ukrán; Veszprém megyében 48 német, 36 cigány, 2 örmény, 2 szlovák és 1-1 lengyel, ukrán.
64 A régió területén összesen 85 német, 69 cigány, 14 szlovák, 3 görög, 3 szerb, 6 lengyel, 3 horvát, 3 ruszin, 1 szlovén, 3 ukrán, 4 örmény, 1 bolgár kisebbségi önkormányzat m/ködik. Fejér megyében az ülésekr"l összesen 324 jegyz"könyv felterjesztése történt meg. Összesen 11 alkalommal került sor zárt ülés tartására. Sajnálatos tény, hogy a jegyz"könyvek tekintélyes hányada (44 %) késedelmesen, Nektv. 30/F. § (2) bekezdésében meghatározott 15+5 napos határid"n túl kerültek felterjesztésre. Az eddig beérkezett jegyz"könyvek alapján megállapítható, hogy a kisebbségi önkormányzatok közül 2006. évben 18 tartotta meg az évi egy kötelez" közmeghallgatást és 3 nem tett eleget az Nektv-ben el"írt legalább négy testületi ülés megtartásának. A felterjesztett jegyz"könyvekben található 706 határozat ellen 97 esetben éltek törvényességi észrevétellel. Ezek dönt" többsége szóbeli törvényességi felhívás volt, melyekben a kötelez" döntések meghozatalának elmulasztását, a döntéshozatali eljárás szabálytalanságait illet"leg a beérkezett jegyz"könyvek különféle tartalmi és formai fogyatékosságát kifogásolták. Komárom-Esztergom megyében a kisebbségi önkormányzatok m/ködésér"l 249 jegyz"könyv került felterjesztésre, amely 493 határozatot tartalmazott, és mindössze 5 ellen kellett törvényességi észrevételt tenni; részben a hivatal ügyintéz"je részére adott kiadmányozási jog, részben a hatáskör-telepítési szabályok megsértése miatt. (szociális hatósági hatáskör gyakorlása) Veszprém megyében 475 jegyz"könyv érkezett be, a határozatok száma 1211 volt. Észrevétel tételére 30 esetben került sor. Mindhárom megyében jellemz", hogy a kisebbségi önkormányzatok tevékenysége f"ként az anyanyelv ápolására, kulturális, közm/vel"dési programok szervezésére irányul. Az önkormányzatok különböz" pályázati lehet"ségek kihasználásával igyekeznek növelni forrásaikat. Egyre több kisebbségi önkormányzat kíván különböz" ösztöndíj alapításával támogatást nyújtani a településen él", kisebbséghez tartozó gyermekek részére. Örvendetes, hogy a települési önkormányzatok is egyre nagyobb számban nyújtanak kiegészít" támogatást a kisebbségi önkormányzatok számára, nem ritka az 5-800 ezer forint összeg/ juttatás városi szinten. A 2006. év sajátossága volt a Nektv. módosítása alapján a kisebbségi önkormányzatok új választása, amellyel kapcsolatban számos jogértelmezési probléma merült fel. Ezek megoldásában nagy segítséget jelentett az ÖTM. által szervezett kisebbségi konferencia, emellett Fejér és Komárom-Esztergom megyében is szerveztek a hivatalok szakmai értekezleteket, szakmai napokat, képzéseket a kisebbségi képvisel"k számára. Összegezve megállapítható, hogy az évek óta folyamatosan jelentkez", zömében ugyanazon típusú jogsértések ellenére a kisebbségi önkormányzatok általános m/ködése jogszer/nek min"síthet".
65 1.5.
Egyéb törvényességi ellen#rzések
Fejér megye: A közigazgatási hivatal 2006. évi munkatervében foglaltaknak megfelel"en Kisláng, Sárszentmihály községek és Adony város önkormányzatainál komplex felügyeleti vizsgálat keretében a testületek munkáját érint" helyszíni ellen"rzést folytattunk. Kontrolláltuk a testületi ülések el"készítésének és összehívása módjának, az önkormányzati rendeletalkotásnak a gyakorlati megvalósítását. Vizsgáltuk az Ötv. és a helyi SZMSZ rendelkezéseinek érvényesülését, alkalmazását, valamint a hozott döntések törvényességét. Ellen"riztük, hogy az ülésekr"l készült jegyz"könyvek milyen mértékben felelnek meg az Ötv-ben és az SZMSZ-ben el"írt tartalmi és formai követelményeknek, hogyan biztosítják a nyilvánosság feltételeit. A zárt ülések tekintetében az adatvédelem érvényre juttatását, a közérdek/ adatokhoz való hozzáférés választópolgárokat megillet" jogosultságának érvényesülését kísértük figyelemmel. A komplex ellen"rzés során az el"re meghatározott vizsgálati szempontok mellett, annak segít" jellegére törekedtünk. A tapasztalatainkat írásban összegeztük, a felmerült hiányosságok kijavításának, megoldásának módjára felhívtuk az érintett jegyz"k figyelmét. Megállapítottuk, hogy az önkormányzatok a testületi ülések el"készítését, összehívását, lefolytatását és a nyilvánosság biztosítását körültekintéssel végezték. A komplex ellen"rzés alapján a vizsgált önkormányzatok és szerveik tevékenységét egy településen (Adony) átlagon felülinek, két településen pedig (Kisláng, Sárszentmihály) jónak értékeltük. A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény – Lt. – 2005. évi CXXXII. törvénnyel meghatározott új rendelkezéseinek els" negyedéves hatályosulásával kapcsolatban részt vettünk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által lefolytatott országos témavizsgálatban. A témavizsgálat fontosságával összhangban e tárgykör a munkatervünkben is kiemelt helyet foglalt el. Komárom – Esztergom megye: A közigazgatási hivatal az elmúlt évben 5 rendeleti tárgykörben végzett célvizsgálatot. Az els" a rendszeres szociális segély feltételeinek szabályozását érintette. A hivatal három esetben észlelte, hogy a rendelet a 2003. évi IV. törvény 84.§ (1) bekezdésével ellentétesen ellentétben lehet"vé tetette a rendszeres szociális segély összegének hagyatéki teherként való bejegyzését.
66 A felügyeleti szerv megkeresésére végezte el a hivatal a 18 lakásrendelet célellen"rzését. A hivatal megállapította, hogy 9 önkormányzat nem vizsgálta felül a törvényben megadott határid"ig a rendeleteit. A jelzett mulasztásokat az érintett testületek mindkét rendelettípusnál módosították. Az állampolgári jogok országgy/lési biztosa kérésére vizsgálta felül a hivatal a közterület használatról szóló rendeleteket. A megyében 38 önkormányzat polgári jogi ügyeletként, 35 pedig önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterületek rendeletetést"l eltér" használatának kérdését. Három olyan települési önkormányzat van, amelyik kisebb jelent"ség/ ügyekben polgári ügyként, nagyobb jelent"ség/eknél önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterület használat kérdését. A hivatal munkatervében foglaltaknak megfelel"en elvégezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletek célellen"rzését. Az ellen"rzés elvégzését az indokolta, hogy az elmúlt id"szakban több lakossági bejelentés érkezett, amely a hivatalvezet" intézkedését kérte arra hivatkozva, hogy az önkormányzati rendeletek a hulladékgazdálkodási díjak területén nem teremtik meg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát. A közigazgatási hivatal vezet"je az észlelt törvénysértések orvoslása érdekében az egyik önkormányzati rendelet ellen az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági indítvány el"terjesztését követ"en a hivatal minden önkormányzatnál ellen"rizte a hulladékgazdálkodási díj megállapítását, és megállapította, hogy azok mindegyike tartalmazza ugyanazokat a törvénysért" rendelkezéseket. A rendeletek ellen"rzése után, a közszolgáltatást ellátó gazdasági szervezet képvisel"ivel folytatott egyeztetés rámutatott arra, hogy a törvénynek megfelel" díjmegállapítás kialakítását els"sorban a hatályos jogszabályok rendelkezései között tapasztalható bels" ellentmondás okozza. Ezek az ellentmondások a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának és az önkormányzatok által közösen fenntartott közszolgáltatás fogalmának értelmezése, valamint a kötelez"en igénybe veend" közszolgáltatás mértékének meghatározása köré csoportosíthatóak. A legsúlyosabb problémát a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának tisztázása okozza. Az Alkotmánybíróság a 48/2000.( XII. 18.) AB határozatában kifejtette, a közszolgáltatást igénybevev"it nem lehet megfosztani attól a lehet"ségt"l, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. Ennek érdekében rendelte el a Díjr. 7.§ (2) bekezdése, hogy a fogyasztó által fizetend" egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gy/jt" edényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. A közszolgátató a jogszabály bet/jét betartva ki tudja számítani, hogy a fajlagos hulladékmennyiségre, azaz az egy évben, egy lakosra átlagosan jutó, kg-ban meghatározott hulladékmennyiségre a Díj.r. 6.§ -ában meghatározott költségekb"l, és elismert nyereségb"l mekkora összeg jut. E módszerrel meghatározható egy kilogramm hulladék kezelésének díja. A szolgáltatás azonban a közszolgáltató által biztosított gy/jt"edényzetben történik, amelynek kizárólag az /rtartalmát ismerjük, az elszállított hulladék tömegének igénybevev"ként történ" mérésére nincs mód. Az egységnyi díjtételt ezért az edényzet /rmértéke, azaz Ft/l-ben lehet meghatározni. A fenti ellentmondás feloldására a jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak útmu-
67 tatást. A jelenlegi ellentmondást akként lehetne feloldani, ha a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet lehet"séget adna a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának a 213/2001.(XI.14.) Korm. 3.§ l) pontjában találhatóaktól eltér" értelmezésére. A díjszámítás esetén a fajlagos hulladékmennyiséget mindenképpen lakos/év/ l mértékegységben indokolt megállapítani. A közigazgatási hivatal által megvizsgált további területet a távh"szolgálatásról szóló rendeletek jelentették. A közigazgatási hivatal a következ" hiányosságokat észlelte a rendeltekben: • Több rendelet a törvény 3.§ g) pontjában foglaltaktól eltér" módon határozza meg a felhasználók fogalmát. • A törvény 6.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében kötelez" meghatározni a h"menynyiségmérés helyét, és a mérés technológiai helyét. Néhány önkormányzat elmulasztotta a mérés pontos helyének meghatározását. • A törvény szabályozza a szolgáltató berendezésekkel és távh"szolgáltató tulajdonában álló felhasználói berendezések létesítésével és fenntartásával kapcsolatos finanszírozási kérdéseket. Ett"l eltér" rendelkezést a helyi rendeletek nem tartalmazhatnak. • A törvény 37.§ (6) bekezdése és a vhr. 3. sz. mellékeltének 21. pontja szabályozza a díjfizet" személyében bekövetkezett változásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az ezzel járó terheket a rendeletek nem súlyosbíthatják. • A törvény 57.§ -a, 43.§, 46.§ (1) bekedése, 44.§-a, és a vhr. 3. sz. mellékletének 19. pontja részletesen szabályozza a távh"szolgáltatás díjának megállapítását és a mért h"mennyiség díjának a díjfizet"k közötti felosztását. A hatósági ár megállapításának módjáról a törvény 57. § (2) bekezdése rendelkezik. Az önkormányzatoknak az árak megállapításakor figyelembe kell venniük a folyamatos és biztonságos szolgáltatás költségeit, a tartalékkapacitásokhoz kapcsolódó, illetve a tevékenység felhagyásával kapcsolatos költségeket. A kalkulációnak ki kell mutatnia, hogy a díjmegállapítás teljesíti-e a takarékossággal, a kapacitás hatékony igénybevételével kapcsolatos követelményeket. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jog egésze, és egyes szabályai is az emberek számára világosak, érthet"ek, és hatásukban kiszámíthatóak legyenek. A díjmegállapításnak ezért a törvény 57.§ (2) bekezdésben szerepl" minden költségelemet tükröz" részletes díjkalkuláción kell alapulnia. A törvény 43.§ (1) bekezdése értelmében a szolgáltatott és a felhasznált távh" díjának elszámolása hiteles h"mennyiségmérés alapján történik. A közigazgatási hivatal azonban az ún. alapdíj f/tött légköbméter arányában történ" szétosztását a távh"szolgáltatás esetében megfelel" megoldásnak fogadja el. Veszprém megye: A felügyeleti szerv, illetve a Roma Polgárjogi Alapítvány megkeresésére végezte el a hivatal a lakásrendeletek célellen"rzését. A rendeletek többsége nem tartalmazott törvénysért" rendelkezéseket, az esetleges hiányosságokra az érintett önkormányzatok figyelmét felhívtuk. Valamennyi önkormányzat eleget tett a felülvizsgálati kötelezettségének, de néhány esetben a törvényi határid" lejártát követ"en. Az állampolgári jogok országgy/lési biztosa kérésére vizsgálta felül a hivatal a közterület használatról szóló rendeleteket. 154 önkormányzat alkotott e tárgykörben rendeletet, ezek közül tulajdonosi jogkörben ad területhasználati lehet"séget 86 önkormányzat, míg hatósági ügyként határozta meg a közterület-használati ügyeket
68 116 önkormányzat. (Az adatokban lév" átfedést az okozza, hogy egyes önkormányzatok mindkét megoldást alkalmazzák, az ingatlanok típusától függ"en.) Régió: A közigazgatási hivatal 2006. évi munkatervében foglaltaknak megfelel"en Kisláng, Sárszentmihály községek és Adony város önkormányzatainál komplex felügyeleti vizsgálat keretében a testületek munkáját érint" helyszíni ellen"rzést folytattak. Megállapították, hogy az önkormányzatok a testületi ülések el"készítését, összehívását, lefolytatását és a nyilvánosság biztosítását körültekintéssel végezték. Kisláng községben tapasztalták, hogy a zárt ülésekr"l készített jegyz"könyvek elkülönített kezelése nem el"írásszer/. Sárszentmihály község estében problémaként merült fel, hogy a testületi ülésr"l készült jegyz"könyveket rendszeresen késedelmesen terjesztik fel a Közigazgatási Hivatalhoz. A komplex ellen"rzés alapján a vizsgált önkormányzatok és szerveik tevékenységét egy településen (Adony) átlagon felülinek, két településen pedig (Kisláng, Sárszentmihály) jónak értékelték. A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény – Lt. – 2005. évi CXXXII. törvénnyel meghatározott új rendelkezéseinek els" negyedéves hatályosulásával kapcsolatban a Fejér Megyei Hivatal részt vett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által lefolytatott országos témavizsgálatban. Komárom-Esztergom megyében: A közigazgatási hivatal az elmúlt évben 5 rendeleti tárgykörben végzett célvizsgálatot. Az els" a rendszeres szociális segély feltételeinek szabályozását érintette. A hivatal három esetben észlelte, hogy a rendelet a 2003. évi IV. törvény 84.§ (1) bekezdésével ellentétesen ellentétben lehet"vé tetette a rendszeres szociális segély összegének hagyatéki teherként való bejegyzését. A felügyeleti szerv megkeresésére végezte el a hivatal a 18 lakásrendelet célellen"rzését. A hivatal megállapította, hogy 9 önkormányzat nem vizsgálta felül a törvényben megadott határid"ig a rendeleteit. Az állampolgári jogok országgy/lési biztosa kérésére vizsgálta felül a hivatal a közterület használatról szóló rendeleteket. A megyében 38 önkormányzat polgári jogi ügyeletként, 35 pedig önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterületek rendeletetést"l eltér" használatának kérdését. Három olyan települési önkormányzat van, amelyik kisebb jelent"ség/ ügyekben polgári ügyként, nagyobb jelent"ség/eknél önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterület használat kérdését. A hivatal munkatervében foglaltaknak megfelel"en elvégezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletek célellen"rzését. A közigazgatási hivatal vezet"je az észlelt törvénysértések orvoslása érdekében az egyik önkormányzati rendelet ellen az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági indítvány el"terjesztését követ"en a hivatal minden önkormányzatnál ellen"rizte a hulladékgazdálkodási díj megállapítását, és megállapította, hogy azok mindegyike tartalmazza ugyanazokat a törvénysért" rendelkezéseket.
69 A közszolgáltatást ellátó gazdasági szervezet képvisel"ivel folytatott egyeztetés rámutatott arra, hogy a törvénynek megfelel" díjmegállapítás kialakítását els"sorban a hatályos jogszabályok rendelkezései között tapasztalható bels" ellentmondás okozza. Ezek a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának és az önkormányzatok által közösen fenntartott közszolgáltatás fogalmának értelmezése, valamint a kötelez"en igénybe veend" közszolgáltatás mértékének meghatározása köré csoportosíthatóak. A közigazgatási hivatal által megvizsgált további területet a távh"szolgálatásról szóló rendeletek jelentették. Veszprém megyében: A felügyeleti szerv, illetve a Roma Polgárjogi Alapítvány megkeresésére végezte el a hivatal a lakásrendeletek célellen"rzését. A rendeletek többsége nem tartalmazott törvénysért" rendelkezéseket, az esetleges hiányosságokra az érintett önkormányzatok figyelmét felhívtuk. Valamennyi önkormányzat eleget tett a felülvizsgálati kötelezettségének, de néhány esetben a törvényi határid" lejártát követ"en. Az állampolgári jogok országgy/lési biztosa kérésére vizsgálta felül a hivatal a közterület használatról szóló rendeleteket. 154 önkormányzat alkotott e tárgykörben rendeletet, ezek közül tulajdonosi jogkörben ad területhasználati lehet"séget 86 önkormányzat, míg hatósági ügyként határozta meg a közterület-használati ügyeket 116 önkormányzat. (Az adatokban lév" átfedést az okozza, hogy egyes önkormányzatok mindkét megoldást alkalmazzák, az ingatlanok típusától függ"en.) 1.6.
Törvényességi felügyeleti munka
Fejér megye: 2006. évben törvényességi felügyeleti feladatokat láttunk el a Székesfehérvár regionális központtal (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye közigazgatási területén) m/köd" Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, továbbá a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács valamint a Velencei-tó–Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tevékenysége felett. E jogkör kiterjedt továbbá „A területfejlesztésr"l és a területrendezésr"l” szóló 1996. évi XXI. tv. – Tftv. – 2004. szeptember 1-t"l hatályos módosítását követ"en a területfejlesztés új intézménye, a kistérségi fejlesztési tanács munkájának törvényességi felügyeletére is. Az elmúlt évben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 10 ülésén 125 határozatot, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács 5 ülésén 103 határozatot, a Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 8 ülésén 61 határozatot hozott. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi megalakulását követ"en a Tftv. 10/G.§ (1) bekezdése alapján a tanácsok tevékenysége a Dunaújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács kivételével megsz/nt. Törvényességi felügyeleti tevékenységünk jogszabályi kereteit „A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól” szóló 51/2005.(III.24.)Korm. rendelet szabályai adták, amely mellett az önkormányzatok
70 törvényességi ellen"rzése során kialakult gyakorlati tapasztalatainkat eredményesen alkalmaztuk a testületi ülések, jegyz"könyvek és döntések vizsgálata során. A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. A meghívókkal együtt megküldött el"terjesztések áttanulmányozása lehet"séget adott a jogi el"írást, SZMSZ-t, illetve az ügyrendet sért" tervezetek kisz/résére. Szóbeli el"jelzésünk következtében a tanácsok már a jogszer/ határozattervezeteket tárgyalhatták, illetve az ülésig nem javítható el"terjesztések napirendr"l történ" levételét javasolhatták. Az üléseken egy-két kivételt"l eltekintve részt vettünk. Jelenlétünk jól szolgálta a jogsértések megel"zését, ahol esetenként ügyrendi kérdésekben szakmai véleményt adtunk a tanács kérésére. A jogszabályokban kötelez"en el"írt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt pályázatok elbírálása adta. Az el"készítést végz"k és a döntést hozók feladatainak, ezzel párhuzamosan a döntések számának ütemes növekedését a rendelkezésre álló központi források emelkedése h/en tükrözi. A Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács megalakulás óta foglalkozik a decentralizált pénzeszközök pályázati úton történ" felosztásával. 2006.-ban a 2005. évhez képest mintegy felére csökkent a kiosztható decentralizált keretek nagysága. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú el"irányzatból (TEKI) 116.172.683.-Ft, a céljelleg/ decentralizált el"irányzatból (CÉDE) 113.068.742 Ft állt rendelkezésre. A CÉDE illetve a TEKI keretének er"teljes csökkenése következtében a pályázati aktivitás trendje er"sen növekedett a kisösszeg/ támogatások iránti igények tekintetében. A CÉDE el"irányzatból 2006. évben 36 pályázatot els"sorban oktatási intézmények beruházásaira, utak felújítására, a TEKI el"irányzatból 30 pályázatot f"ként önkormányzati kötelez" feladatok ellátását szolgáló fejlesztésekre illetve infrastrukturális beruházásokra támogatott a tanács. Az el"z" évhez képest egyre nagyobb lehet"séget kaptak decentralizált központi források különböz" jogcímeken történ" pályáztatására a regionális és a térségi fejlesztési tanácsok. A Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz beérkezett 747 pályázatból 367 pályázat összesen 3.001.092 eFt-ot nyert el, többek között települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének, települési belterületi közutak burkolat-felújításának támogatására, vállalkozóvá válást segít" illetve munkahelyteremt" beruházásokra. A Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanács környezetvédelmi és turisztikai célokra 20 pályázó részére 33,6 millió forint összeg/ támogatást ítélt meg. Gyakorlattá vált, hogy a benyújtott pályázatok elbírálását megel"z"en azokat e célra létrehozott szakbizottságok el"zetesen véleményezik mind a tartalmi, mind a formai szempontok figyelembe vételével. A támogatott beruházások megvalósulásának ütemességét és valódiságát a munkaszervezetek mellett a Magyar Államkincstár is folyamatosan figyelemmel kísérte. A pályázaton elnyert költségvetési támogatások szerz"désszer/ felhasználását a helyszínen ellen"rizték.
71 A kistérségi fejlesztési tanácsok 2006. évi m/ködése, döntése, döntéshozatali eljárása Fejér megyében jellemz"en törvényes volt. Tevékenységük els"dleges területe a területfejlesztési célokat szolgáló pályázatok sikeres elnyerésére irányult. Az el"z" évhez hasonlóan a kötelez" döntések (költségvetés, számlavezetés, tagi hozzájárulás) meghozatala mellett a határozatok legnagyobb száma e célokra irányult. Az elnyert támogatásokat hosszú és középtávú fejlesztési koncepciók elkészítésére fordították (vízrendezési tanulmányterv, egészségügyi-, oktatásfejlesztési koncepció, térségi szociális ellátórendszer fejlesztése). A közigazgatási hivatal már a tanácsok megalakulásának id"szakában a rendszeres kapcsolattartás kialakítására és a prevencióra helyezte a hangsúlyt. Ennek eredményeként írásbeli törvényességi észrevétel megtételére nem került sor, szóbeli jelzéssel éltünk bels" szabályzatba ütköz" m/ködés, jegyz"könyvek késedelmes, hiányos felterjesztése, szavazati arány rögzítésének hiánya illetve a döntések határozati formába öntésének elmulasztása miatt. Ugyancsak észrevételeztük a társulási tanács tagja Tftv. 10/D.§ (3) bekezdését sért" helyettesítését, valamint a fejlesztési tanács költségvetésér"l szóló határozat döntéshozatalának Tftv. 10/C.§ (3) bekezdésébe ütköz" lebonyolítását. A fejlesztési tanácsok az észrevételeket minden esetben elfogadták, a jogszer/ m/ködést helyreállították, így Fejér megyében a Tftv. 16.§ (13) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés megtételére nem került sor. A területfejlesztési tanácsok – önkormányzati választásokat követ" – újjáalakulásának részleteit illetve a közigazgatási hivatal e körben végzett tevékenységét a beszámolónak az év során kiemelt feladatokról illetve ezek végrehajtásáról szóló fejezete foglalja össze. A területfejlesztés intézményrendszere törvényes m/ködésének biztosítása a közigazgatási hivatal részér"l komoly felkészültséget, és adott esetben speciális szaktudást igényelt. A hivatal ezeknek az elvárásoknak megfelelt és hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsok egyre nagyobb hangsúlyt képvisel" területfejlesztési tevékenysége a jöv"ben is jogszer/ legyen. Komárom - Esztergom megye: A törvényességi felügyelet a megyei területfejlesztési tanácsra és a hét többcélú kistérségi társulás kistérségi területfejlesztési tanácsi feladatainak és hatásköreinek ellen"rzésére terjed ki. A megyei területfejlesztési tanács az elmúlt évben 7 ülést tartott, amelyen 63 határozatot hozott. A döntésekkel kapcsolatban nem észleltünk törvénysértést. A többcélú kistérségi tanácsok 44 ülést tartottak, és azokon 286 döntést hoztak. A társulások által hozott döntések a következ" témakörök köré csoportosíthatók: •
Szervezet m/ködésével, szervezetével kapcsolatos döntések: 84 db
•
A szervezet által kiírt pályázatokra, illet"leg a szervezet által megcélzott pályázatokra vonatkozó döntések: 52 db
72 •
A szervezet költségvetésével, zárszámadásával, az általa odaítélt támogatásokkal kapcsolatos döntések: 50 db
•
A közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos döntések: 75 db
•
A szervezet által elfogadott tervek, koncepciók, stratégiák: 25 db
A többcélú kistérségi társulások döntései közül a legnagyobb jelent"sége a körzet fejl"dését befolyásoló terveknek, stratégiáknak van. A társulások az elmúlt évben a következ" nagyobb jelent"ség/ terveket fogadták el: •
Tata TKT
Min"ségirányítási program, Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepció
•
Kisbér TFT
Területfejlesztési Koncepció és Program
•
Tatabánya TKT
Szociális Koncepció, Területfejlesztési Koncepció
•
Oroszlány
Közlekedési program, Területfejlesztési program, Turisztikai program
•
Esztergom
Kistérségi projektlista
•
Dorog
Vízrendezési terv
A közigazgatási hivatal a kistérségi többcélú társulások fejlesztési tanácsi feladatainak ellátása során nem észlelt súlyos törvénysértést. Veszprém megye: Veszprém megyében két területfejlesztési tanács: •
a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve
• a „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét látjuk el. A felterjesztett jegyz"könyvek tanúsága szerint •
a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács 10,
• a „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács 2, a két tanács összesen 12 ülést tartott. Az üléseken •
a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács 68,
• a „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács 4, a két tanács összesen 72 határozatot hozott. A tanácsok elnökeivel, munkaszervezeteik vezet"ivel, alkalmazottaival kialakult jó munkakapcsolatnak köszönhet"en els"sorban a megel"zésre helyeztük a hangsúlyt. Jogértelmezési kérdésben a tanács tisztségvisel"i, illetve a munkaszervezetek tagjai több esetben megkerestek bennünket el"zetes véleményezés céljából. Ennek köszönhet"en zömmel törvényes döntések születtek a tanácsüléseken, jelent"s törvénysértésre nem került sor. A jól m/köd" munkakapcsolatnak köszönhet" az is, hogy a törvényességi észrevételek szóbeliek voltak, írásbeli észrevétel megtételére
73 nem volt szükség. Az észrevételekben foglaltakat az érintettek minden esetben elfogadták, a törvénysértéseket orvosolták, ezért szigorúbb felügyeleti intézkedés megtételére nem került sor. Az ülések összehívása az SzMSz-ben foglaltaknak megfelel"en, a döntések meghozatala a törvényi el"írások szerint történt. A jegyz"könyvek szerkesztése megfelel"nek mondható. Az ülésekr"l készült jegyz"könyvek felterjesztése során a késedelem egy esetben sem volt kirívó (legfeljebb 10-15 nap). Problémásabb a többcélú kistérségi társulások kistérségi fejlesztési tanácsként hozott döntéseinek törvényességi vizsgálata, hiszen eltér" m/ködési szabályok vonatkoznak a többcélú kistérségi társulásra, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsra. Ezzel kapcsolatban körlevélben hívtuk fel a társulások munkaszervezetinek, elnökeinek figyelmét az eljárási szabályok fokozottabb betartására (lásd. 7. pontban leírtak). A megyei területfejlesztési tanács újjáalakulása megtörtént, a térségi fejlesztési tanács újjáalakulása folyamatban van (lásd. 7. pontban.) Régió: Fejér megyében a törvényességi felügyelet a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács valamint a Velencei-tó–Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tevékenységére, továbbá a Dunaújvárosi kistérségi fejlesztési tanács munkájára terjedt ki. Komárom-Esztergom megyében a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács, a kisbéri fejlesztési tanács mellett a hét többcélú társulás területfejlesztési döntéseit vizsgálják. Veszprém megyében a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácson kívül a „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét kell ellátni. Fejér megyében az elmúlt évben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 10 ülésén 125 határozatot, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács 5 ülésén 103 határozatot, a Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 8 ülésén 61 határozatot hozott. A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. A meghívókkal együtt megküldött el"terjesztések áttanulmányozása lehet"séget adott a jogi el"írást, SZMSZ-t, illetve az ügyrendet sért" tervezetek kisz/résére. Az üléseken egy-két kivételt"l eltekintve részt vett a hivatal képvisel"je, ahol esetenként ügyrendi kérdésekben szakmai véleményt adott a tanács kérésére. A jogszabályokban kötelez"en el"írt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt pályázatok elbírálása adta. Gyakorlattá vált, hogy a benyújtott pályázatok elbírálását megel"z"en azokat e célra létrehozott szakbizottságok el"zetesen véleményezik mind a tartalmi, mind a formai szempontok figyelembe vételével. A támogatott beruházások megvalósulásának ütemességét és valódiságát a munkaszervezetek mellett a Magyar Államkincstár is folyamatosan figyelemmel kísérte. A pályázaton elnyert költségvetési támogatások szerz"désszer/ felhasználását a helyszínen ellen"rizték. A kistérségi fejlesztési tanács 2006. évi m/ködése, döntése, döntéshozatali eljárása jellemz"en törvényes volt.
74 A közigazgatási hivatal már a tanácsok megalakulásának id"szakában a rendszeres kapcsolattartás kialakítására és a prevencióra helyezte a hangsúlyt. Ennek eredményeként írásbeli törvényességi észrevétel megtételére nem került sor, szóbeli jelzéssel viszont többször éltek. Ugyancsak észrevételezték a társulási tanács tagja Tftv. 10/D.§ (3) bekezdését sért" helyettesítését, valamint a fejlesztési tanács költségvetésér"l szóló határozat döntéshozatalának Tftv. 10/C.§ (3) bekezdésébe ütköz" lebonyolítását. A fejlesztési tanácsok az észrevételeket minden esetben elfogadták. Komárom-Esztergom megyében a megyei területfejlesztési tanács az elmúlt évben 7 ülést tartott, amelyen 63 határozatot hozott. A döntésekkel kapcsolatban nem észleltek törvénysértést. A többcélú kistérségi társulások 44 ülést tartottak, és azokon 286 döntést hoztak. A közigazgatási hivatal a kistérségi többcélú társulások fejlesztési tanácsi feladatainak ellátása során nem észlelt súlyos törvénysértést, a m/ködéssel kapcsolatos 5 kisebb súlyú hibát észlelt (helyettesítés a jegyz" részér"l, elnökség létrehozása, bizottság részére döntési jog biztosítása). Veszprém megyében a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács 10, a „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács 2 ülést tartott. Az el"bbi 68, az utóbbi 4 határozatot hozott. A tanácsok elnökeivel, munkaszervezeteik vezet"ivel, alkalmazottaival kialakult jó munkakapcsolatnak köszönhet"en els"sorban a megel"zésre helyezzük a hangsúlyt. Jogértelmezési kérdésben a tanács tisztségvisel"i, illetve a munkaszervezetek tagjai több esetben megkerestek bennünket el"zetes véleményezés céljából. Ennek köszönhet"en zömmel törvényes döntések születtek a tanácsüléseken, jelent"s törvénysértésre nem került sor. A törvényességi észrevételek szóbeliek voltak, melyeket az érintettek minden esetben elfogadták. Problémásabb a többcélú kistérségi társulások kistérségi fejlesztési tanácsként hozott döntéseinek törvényességi vizsgálata, hiszen eltér# m>ködési szabályok vonatkoznak a többcélú kistérségi társulásra, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsra. Ezzel kapcsolatban körlevélben hívta fel Komárom-Esztergom egyei hivatalvezet#a hivatalvezet# a társulások munkaszervezetinek, elnökeinek figyelmét az eljárási szabályok betartására. 2. Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek Fejér megye: A törvényességi ellen"rzés jogszabály által meghatározott munkamódszerén túl a célszer/ség és a várható eredményesség szempontjai bizonyos fokú szabadságot és mérlegelési lehet"séget biztosítanak a közigazgatási hivatal számára az alkalmazásra kerül" eszközök és módszerek között. A Törvényességi Ellen"rzési F"osztályon belül a kistérségi lehatároláshoz illeszkedve alakítottuk ki a területi referensi rendszert. A területi felel"sség mellett, tovább er"sítettük az egyes területeken való szakosodást, és hangsúlyt fektettünk a szakterületekhez kapcsolódó továbbképzéseken való részvételre (közbeszerzés, esélyegyenl"ség). Az egyes jogterületekre való specializáció a különböz" anyagi jogszabályok elmélyültebb ismeretét, és az egységes ellen"rzési gyakorlat kialakítását szolgálta.
75 A törvényességi ellen"rzés meghatározó munkamódszere a prevenció. Különösen igaz ez azon települések vonatkozásában, ahol kell" szakmai gyakorlattal nem rendelkezett a jegyz", vagy az állás betöltetlenné vált. A kiemelt jelent"ség/ kérdésekben (összeférhetetlenség, közoktatási-, szociális intézményrendszer átszervezése, zárszámadás, költségvetés összeállítása) határozat-, és rendelet-tervezetek el"zetes egyeztetése mindennapos feladattá vált. A személyes kapcsolatok mélyülése, az új jogszabályi háttér közös értelmezése, a felmerül" konkrét élethelyzeteken alapuló problémák megoldása, fokozta a hivatal és az önkormányzatok közötti kapcsolattartási, egyeztetési igényt. A törvényességi észrevételeket, az ellen"rzési munka tapasztalatait tipizáltuk, öszszesítettük, és jegyz"i valamint egyéb szakmai értekezleteken közzétettünk. Évek óta kialakult és bevett munkamódszerré vált a szóbeli és írásbeli észrevételezés elhatárolása során az, hogy a kisebb súlyú, eljárási jelleg/ jogszabálysértéseket minden esetben szóban, más egyéb ok miatt pedig els"dlegesen szóban észrevételezünk. A jegyz"kkel már több éve kialakított jó munkakapcsolat alapja a bizalom. A jegyz"k többsége egyetért szóbeli észrevételeinkkel, elfogadja azokat, mivel az eltelt évek során meggy"z"dtek arról, hogy jelzéseink minden esetben szakmailag magalapozottak. Vannak azonban olyan jogterületek, kiemelt jelent"ség/ ügyek, vagy ismétl"d" jogsértések, ahol e módszert"l eredmény nem várható, illetve nem fogadókész az önkormányzat, az ügyben képvisel"i megkeresés is történik vagy a jegyz" kifejezetten kéri, akkor az írásbeli észrevétel eszközét alkalmazzuk. A jegyz"k részére rendszeres id"közönként jegyz"i értekezlet keretében adunk tájékoztatást az aktuális jogalkalmazási kérdésekr"l, a jellemz" jogszabálysértésekr"l, felhívjuk a figyelmet az Alkotmánybíróság egy-egy olyan döntésére, melyben foglaltak alkalmazásával a jogsért" döntések megel"zhet"ek. A személyes találkozókon túl gyakorlattá vált az is, hogy egy-egy aktuális kérdés felmerülése esetén körlevélben adunk tájékoztatást a jegyz"k részére az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekr"l, azok jogszer/ alkalmazásáról, felhívjuk a figyelmet a jogszabályban foglalt határid" betartására. A beszámolási id"szakban körlevélben adtunk tájékoztatást – a beszámoló egyéb pontjaiban ismertetetteken túl – •
a helyi önkormányzatok bels" ellen"rzésére vonatkozó jogszabályokról,
•
az árak megállapításával kapcsolatban az Alkotmánybíróság 26/2006.(VI.15.) számú határozatáról,
•
vagyonhasznosítás tárgyában kiírt pályázat és közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a nyilvános illetve zárt ülés tartásának feltételeir"l,
•
az önkormányzatok által kötött polgári jogi szerz"dések nyilvánosságáról,
•
egyes zajvédelmi rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról,
•
az egyenl" bánásmód és esélyegyenl"ségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekr"l.
76 Összességében megállapítható, hogy Fejér megyében az önkormányzatok képvisel"testületei, bizottságai, polgármesterei m/ködése, döntései általában a törvényi el"írásoknak megfelelnek. A beszámolási id"szakban kirívó törvénysértés nem fordult el". Az országos érdekl"dést kiváltott települési képvisel"i eskütételi ügy – reményeink szerint – bírósági eljárás nélkül is rendez"dik. Az önkormányzati munka szervezeti és személyi feltételei biztosítottak, a jegyz"i kar fluktuációja csökkent. A helyi önkormányzatok képvisel"testületei az Ötv.-ben meghatározottnál lényegesen több ülést tartottak. Hangsúlyt fektettek az el"terjesztések el"zetes bizottsági véleményezésére, bevonták a bizottságokat a döntések végrehajtásának megszervezésébe illetve ellen"rzésébe. Javult a képvisel"testületi, bizottsági ülések dokumentálásának színvonala, nem kielégít" azonban az ülésekr"l készített jegyz"könyvek felterjesztési ideje. Tovább javult az önkormányzati rendeletek tartalmi és formai színvonala annak ellenére, hogy esetenként még mindig el"fordulnak alapvet" jogalkotási hiányosságok is. A megalkotott rendeletek dönt" többsége a törvényi el"írásoknak megfelel. Az önkormányzati szervek határozatai túlnyomó többsége törvényes, tartalmában megfelel a vonatkozó anyagi jogi szabályoknak. A döntés-el"készítési és döntéshozatali eljárást azonban még jelent"s mértékben javítani szükséges. Az önkormányzatok társulásai m/ködése törvényes. Az önkormányzatok a társulások létrehozásával jelent"s mértékben hozzájárultak a kötelez" feladataik ellátási színvonala javításához. A kisebbségi önkormányzatok testületi munkája és annak dokumentálása színvonala jelent"s mértékben javult, esetenként azonban még alapvet" hiányosságok tapasztalhatók. A megyében m/köd" területfejlesztési tanácsok szervezetének kialakítása, döntéshozatali eljárása, döntései alapvet"en törvényesek voltak. Tevékenységükkel jelent"s mértékben hozzájárultak a megye településeinek fejl"déséhez, új munkahelyek teremtéséhez. Összességében megállapítható, hogy a törvényességi ellen"rzési és felügyeleti tevékenység komoly szakmai felkészültséget, szakmai tapasztalatot igényl" feladat, mely elvárásoknak a közigazgatási hivatal megfelelt. A törvényességi ellen"rzési munkamódszert eredményesnek és hatékonynak ítéljük meg. Az alkalmazott eszközökkel biztosítani tudjuk, hogy a lehet"ségekhez képest a jogszabálysértéseket megel"zzük vagy rövid id"n belül helyreálljon a jogszabályszer/ állapot. Komárom - Esztergom megye: A közigazgatási hivatal az elmúlt évben is a már több éve alkalmazott, els"sorban a prevencióra épül" munkamódszereit alkalmazta. A közigazgatási hivatal munkatársai 2006. márciusában a szociális törvény változásaival kapcsolatban tartottak kistérségi értekezletet a jegyz"k számára a hét kistérségi központban. Ezek az értekezletek mindig sokban segítik a közös gondolkodást, a gyakorlati tapasztalatok hasznosítását. A jegyz"k fokozottabban igényelnék a napi jogalkotási, jogalkalmazási problémá-
77 ik, tapasztalataik kicserélésére épül" beszélgetéseket, tanácskozásokat. Sajnos a választások, és a területfejlesztési fórumrendszer újjá alakítása miatt az "szi megbeszélések megszervezésére nem maradt kapacitás, de ez évben biztosítani kell a negyedéves találkozások lehet"ségét az egy térséghez tartozó jegyz"k, és a referenseik számára. Igen intenzív, a megel"zés és a segítségnyújtás alapelvére épül" munkakapcsolatot tart fenn a hivatal a kistérségi többcélú társulásokkal. A referensi területükön m/köd" kistérségi többcélú társulások m/ködését a törvényességi ellen"rzési ügyintéz"k, míg a megyei területfejlesztési tanács és a tatabányai többcélú kistérségi társulás ellen"rzésével kapcsolatos feladatokat a f"osztályvezet" látta el. A hivatal a területfejlesztés törvényességi felügyelete során a megyei területfejlesztési tanácsokkal kapcsolatban hosszú évek alatt kialakult gyakorlatot követi a kistérségi tanácsok felügyeletével kapcsolatban is. A törvényességi felügyelet esetében a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. A prevenció feltétele a munkaszervezetekkel való rendkívül szoros szakmai együttm/ködés, a döntés el"készítésben való közvetlen, napi részvétel. A kistérségi tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanács felügyeletét ellátó referensek már az ülések el"készítésében részt vesznek. A meghívóval megküldött el"terjesztéseket még az ülés el"tt átnézik, hogy a hibák el"zetes jelzése, és egyeztetése útján biztosítani lehessen a döntéshozatal törvényességét. A munkaszervezetek a vitatott, nehezen értelmezhet" kérdéseket is el"zetesen megbeszélik a referensekkel. A referensek igen sok segítséget nyújtottak a választásokat követ" átmeneti id"szak problémáinak megoldásában, illetve a tisztújítás megszervezésében. Az elmúlt évben két esetben igényelték a testületek az ülésükön való részvételt. Vérteskethely községben az "szi helyhatósági választásokon jelöltek hiányában csak polgármestert választottak, és a polgármester eskütétele, illetményének, költségtérítésének megállapítása tárgyában tartott ülés megszervezésében kérte a körjegyz" a hivatal segítségét. A fentiek mellett Tata város képvisel"i kérték fel a hivatalvezet" asszonyt, hogy részükre az önkormányzati m/ködés alapvet" jogszabályi el"írásairól tartson konzultációt egy testületi ülésükön. A képvisel"k rendkívül hasznosnak ítélték a konzultációs lehet"séget. A kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése érdekében tartotta meg a hivatal a kisebbségi elnökök, és a kisebbségek segítésével foglalkozó ügyintéz"k számára december elején a kisebbségi akadémiát. A jelenlév"k hasznosnak ítélték az átfogó jelleg& el"adást, több kérdést is feltettek. Felmerült azonban az igény, hogy azoknak a képvisel"knek, akik nem tudtak jelen lenni, a kirendeltség ez év elején ismételten szervezze meg az oktatást. A hosszú id"k óta alkalmazott konzultációs lehet"ségek sorába tartozik, az ún. szakkollégiumi ülés rendszere. Az egységes jogértelmezést, különös szakértelmet és gyakorlati tapasztalatot igényl" szabályozási kérdések megvitatására szakkollégiumi tanácskozást hívott össze a hivatal, amelyen a munkatársak mellett jegyz"k, a szakterület által érintett államigazgatási szervek munkatársai is részt vesznek. Az elmúlt évben a hulladékgazdálkodási rendeletek és a távh"szolgáltatási rendeletek tárgyában tartott szakkollégiumi ülést a hivatal. A távh"szolgáltatási rendeltekkel kapcsolatos, és az egyéb törvényességi ellen"rzésekr"l szóló címben már ismertetett tapasztalatok megbeszélésén az összes érintett önkormányzat jegyz"je, és valamennyi szolgáltató képvisel"je jelen volt. A tanácskozás résztvev"i megbeszélték a rendeletalkotási kérdéseket, közös álláspontot alakítottak ki, amelyet a jegyz"k a rendeletek el"készítése során hasznosíthattak.
78 A hulladékgazdálkodási rendeltekkel kapcsolatos szakkollégiumi ülésen feltárt, és a fentiekben részletesen ismertetett rendeletalkotási problémák megoldása érdekében közigazgatási hivatal a honlapján megjelentette az ülés összefoglalóját. Ezt követ"en léptek fel a megyei jogú városban m/köd", fogyasztóvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek azzal az igénnyel, hogy álláspontjukat el"adhassák. Kérelmük rávilágított arra, hogy nemcsak a közigazgatási szerveket, de az adott szakterületet képvisel", a helyi önkormányzatokkal együttm/köd" civil szervezeteket is célszer/ meghívni a tanácskozásra. A törvényességi ellen"rzés során alkalmazott, az együttm/ködésre, prevencióra épül" munkamódszerek közé tartozik a szóbeli észrevételek el"nyben részesítése, és megoldási módja is. A módszer hatékonyságát jelzi, hogy a jegyz"k általában a megadott határid"re el"készítik, és a testületek elé terjesztik a döntések módosítását, amihez az írásban kifejtett jogi indokolás is segítséget ad. Egy-két városi önkormányzat esetében fordult el", hogy a jegyz" nem tudta el"készíteni a jelzett törvénysértés orvoslását, ezért ki kellett adni a testületnek szóló írásbeli észrevételt. A közigazgatási hivatal a honlapot is felhasználja a törvényességi ellen"rzési munka hatékonyságának javítására. A jegyz"k munkáját megkönnyítend" az elmúlt évben is számos, a központi szervekt"l érkez" állásfoglalást tett közzé a hivatal a honlapon. Különösen fontosak voltak az önkormányzati testültek megalakításával, a polgármesteri tisztség átadás-átvételével, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos információk. Veszprém megye: A törvényességi ellen"rzési tevékenység tekintetében a korábbiakhoz viszonyítva jelent"s többletfeladatokat kellett ellátnunk. A jogi kontroll során az önkormányzati döntéseket már nem csak a hazai, hanem a közösségi jog alapján is el kell végezni. Növelte a leterheltséget, hogy a kib"vült tevékenységre a közösségi jog folyamatos figyelemmel kísérésére, a legfontosabb el"írások megismerésére a törvényességi ellen"rzési ügyintéz"knek a napi munkájuk mellett fel kellett készülni. A megnövekedett feladatok miatt a jegyz"könyvek feldolgozására a szokásosnál kés"bb kerülhetett sor. Tapasztalataink szerint általában jellemz" a jegyz"k és apparátusuk leterheltsége, sok olyan kérdéssel kell foglalkozniuk, amely nem alapvet"en jegyz"i feladat (pályázati lehet"ségek felkutatása, pályázatok elkészítése, stb.). Ezt bizonyítja az is, hogy gyakran az elfogadott szóbeli észrevételt követ"en kijavított döntések újabb észrevételt tesznek szükségessé, mert a jegyz" id" hiányában elkapkodja, vagy hozzá nem ért" személynek adja ki javításra. Általánosnak mondható, hogy a jegyz"k nincsenek tisztában a jogszabályszerkesztés formai követelményeivel. Még a jogalkotási tanfolyamon részt vett jegyz"k körében is többször el"fordul, hogy továbbra sem tudják a rendelet jelölését, címét, a felhatalmazó jogszabályt helyesen meghatározni. Az uniós csatlakozás folyamatos kihívást jelent a törvényességi ellen"rzés módszerei tekintetében is. Ki kellett alakítanunk azt a rendszert, amely biztosítja, hogy a törvényességi ellen"rzést végz"k megfelel" ismeretekkel rendelkezzenek a közösségi jog önkormányzatokat érint" rendelkezéseir"l is. Nagy segítséget jelent, hogy a 2004. május 1-jét követ"en megjelen" közösségi aktusok magyar nyelven hozzáférhet"k, illetve a korábbi hatályos joganyag legjelent"sebb aktusai is fellelhet"k magyar nyelven. A f"osztály keretében folyamatos uniós jogi figyel" szolgálatot m/köd-
79 tetünk, ennek keretében rendszeresen figyelemmel kísérjük a közösségi jogalkotás fejleményeit. Az ezzel megbízott ügyintéz" tájékoztatta a többi referenst, ha olyan közösségi jogszabály jelenik meg, amely érintheti az önkormányzatokat. Valamennyi munkatársunk részt vett a helyi jogalkotás, jogharmonizáció témakörében szervezett továbbképzésen, a munkánkhoz szükséges közösségi joganyag legfontosabb jogszabályait a központi szerveren valamennyi munkatárs számára hozzáférhet"en öszszegy/jtöttük. Egyéb tekintetben továbbra is a konzultatív, segít" jelleg/ együttm/ködésre helyezzük a hangsúlyt. Jól kialakult gyakorlatunk szerint sok jegyz" él a felkínált lehet"séggel, és különösen a rendeletek elkészült tervezeteit el"zetesen egyezteti a területfelel"ssel, ezzel sok esetben sikerült már jogsértést megel"zni. Jegyz"i értekezletek, körlevelek formájában igyekszünk felhívni a jegyz"k figyelmét az aktuális feladatokra, szabályozási kötelezettségekre, és a törvényességi ellen"rzés során feltárt típushibákra. A viszonylag kis számú törvényességi észrevétel is annak tudható be, hogy a tipikus, az önkormányzatok nagy számánál megjelen" törvénysért" gyakorlat, közös tipikus hiányosságok esetén nem teszünk külön törvényességi észrevételeket, hanem körlevélben, vagy értekezlet keretében felhívjuk a figyelmet a problémára, kérve, hogy a jegyz"k gondoskodjanak a döntések megfelel" korrekciójáról. Azt tartjuk szem el"tt, hogy egy törvénysért" döntés ellen tett szóbeli észrevétel során nem csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a meghozott döntés jogszabályt sértett, hanem ha az adott önkormányzati célt más – törvényes módon – el lehet érni, err"l is tájékoztatjuk a jegyz"ket. Továbbra is problémákat okoz a TÖRV-program kezelése, különösen a szükséges statisztikai adatok el"állítása az adatbázisból, de több rögzítési gonddal is találkoztunk év közben. A program ugyan folyamatosan javításra került, de az elmúlt évben még mindig okozott fennakadást a kezelése. Jelent"sen több id"t vesz igénybe az adatok rögzítése, ugyanakkor az adatok sz/rése nem, vagy csak nehezen megoldható feladat. A f"osztály mindennapi munkájára is hatással voltak az országos, illetve helyi politikai konfliktusok. Ezek leginkább különböz" panaszbeadványokban, jogértelmezési segítségkérésekben jelentek meg. Néhány település esetében tömegesnek tekinthet"k az ellenzéki pozícióban lév" önkormányzati képvisel"k hivatalunkhoz érkez" jelzései. Az ilyen jelleg/ iratok kezelése, kivizsgálása, – legtöbb esetben jogilag megalapozatlan, tehát nem szakmai kérdés megválaszolása – jelent"s munkaid"alapot kötött le az illetékes területfelel"sök munkájában. Állampolgári, polgármesteri beadványok is viszonylag nagy számban érkeztek hivatalunkhoz. Ezek változó tartalmúak voltak. Kiemelend"k ezek közül a somlósz"l"si polgármester szinte folyamatosan érkez" – sok esetben hivatalunkat is rágalmazó – beadványai. Számos esetben jegyz"k kértek segítséget jogszabály-értelmezési kérdésekben. A panaszok többsége a vizsgálat során alaptalannak bizonyult, az esetek kisebb részében törvényességi észrevételt tettünk, illetve intézkedést kezdeményeztünk a hatáskörrel rendelkez" szervnél, vagy felhívtuk az önkormányzat figyelmét a követend" joggyakorlatra.
80 Régió: A Törvényességi Ellen"rzési F"osztályon belül mindhárom megyében jellemz"en a kistérségi lehatároláshoz illeszkedve alakították ki a területi referensi rendszert. A korábban egy régióba tartozó Fejér és Veszprém megyében már a köztársasági megbízotti intézmény idején kialakított munkamódszerek - a megel"zés, a szakmai segítségnyújtás, a jegyz"kkel való jó munkakapcsolat kialakításának el"térbe helyezése az ellen"rzési tevékenység közhatalmi jellegének hangsúlyozása helyett – ma is meghatározó elemei a törvényességi ellen"rzés módszertanának. Hasonló felfogás jellemzi a törvényességi ellen"rzést Komárom-Esztergom megyében is. Mindhárom megyében a törvényességi észrevételeken belül meghatározó a szóban tett intézkedések szerepe. Ez a módszer lehet"vé teszi a jogsértés formalizmustól mentes, gyors megoldásának lehet"sége mellett azt is, hogy a hivatal dolgozói ne csak kifogásolják a törvénysért" döntést, hanem ha arra lehet"ség van, szakmai tanácsot adjanak arra is, hogy az önkormányzat az adott célt milyen törvényes módon tudja elérni. A kiemelt jelent"ség/ kérdésekben (összeférhetetlenség, közoktatási-, szociális intézményrendszer átszervezése, zárszámadás, költségvetés összeállítása) határozat-, és rendelet-tervezetek el"zetes egyeztetése mindennapos feladattá vált. Az általános tapasztalatokat, az id"szer/ feladatokat értékel" jegyz"i értekezletek, körlevelek, egyéb szakmai segédanyagok kiadása mindhárom hivatalban rendszeresnek tekinthet". Új elem, hogy erre a célra egyre inkább használják fel a hivatal honlapjait, a kapcsolattartásra az elektronikus levelez" rendszert, amelyek költségkímél"bb módon teszik lehet"vé a kommunikációt. Az uniós csatlakozás folyamatos kihívást jelent a törvényességi ellen"rzés módszerei tekintetében is. Ki kellett alakítani azt a rendszert, amely biztosítja, hogy a törvényességi ellen"rzést végz"k megfelel" ismeretekkel rendelkezzenek a közösségi jog önkormányzatokat érint" rendelkezéseir"l is. Nagy segítséget jelent, hogy a 2004. május 1-t követ"en megjelen" közösségi aktusok magyar nyelven hozzáférhet"k, illetve a korábbi hatályos joganyag legjelent"sebb aktusai is fellelhet"k magyar nyelven. Továbbra is problémákat okoz a TÖRV-program kezelése, különösen a szükséges statisztikai adatok el"állítása az adatbázisból, de több rögzítési gonddal is találkoztunk év közben. A program ugyan folyamatosan javításra került, de az elmúlt évben még mindig okozott fennakadást a kezelése. Jelent"sen több id"t vesz igénybe az adatok rögzítése, ugyanakkor az adatok sz/rése nem, vagy csak nehezen megoldható feladat. A közös módszerek, az azonos hozzáállás mellett kisebb különbségek is megfigyelhet"k az egyes megyékben. Fejér megyében a területfelel"si rendszer mellett szakreferensi tagozódás is kialakult a f"osztályon belül, és erre figyelemmel is történik az érintett dolgozók továbbképzése. Komárom-Esztergom megyében a települési önkormányzatok mellett területfelel"si rendszerben kísérik figyelemmel a többcélú társulások munkáját is, míg a területfejlesztési szervezetek feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat az osztályvezet" végzi. A szakmai kapcsolattartás speciális fórumai a szakkollégiumi ülések. Veszprém megyében a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások ellen"rzése a területfelel"si rendszerben történik. Valamennyi kisebbségi önkormányzatot azonban
81 egyetlen köztisztvisel" ellen"rzi, így nagyobb rálátása van a hivatalnak erre a speciális tevékenységre. Hasonlóan egy köztisztvisel" ellen"rzi, illetve felügyeli a területfejlesztési tanácsok és a többcélú társulások tevékenységét is. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok képvisel"testületei, bizottságai, polgármesterei m/ködése, döntései általában a törvényi el"írásoknak megfelelnek. A beszámolási id"szakban kirívó törvénysértés nem fordult el". Tovább javult az önkormányzati rendeletek tartalmi és formai színvonala annak ellenére, hogy esetenként még mindig el#fordulnak alapvet# jogalkotási hiányosságok is. A megalkotott rendeletek dönt# többsége a törvényi el#írásoknak megfelel. A határozatok túlnyomó többsége is törvényes. A döntés-el#készítési és döntéshozatali eljárást azonban még jelent#s mértékben javítani szükséges.
82 II.
A hatósági munka értékelése
1. A jegyz#i államigazgatási feladatellátás tapasztalatai Fejér megye: Az államigazgatási feladatok ellátásában, valamint az államigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásában kulcsszerepe van a jegyz"nek. A közigazgatási hivatal a jegyz"k hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok ellátását a jogorvoslati eljárások, illetve a 2006. évben végzett ellen"rzések tapasztalatai alapján ítélte meg. 2006-ban a települések jegyz"inek 1516 határozatát felülvizsgálva folytattunk le jogorvoslati eljárást. A több százezer els" fokú döntéshez viszonyítva elenyész" a jogorvoslatok száma, ugyanakkor – az el"z" évek adatait vizsgálva – lényeges növekedés tapasztalható. A másodfokú eljárások során a jegyz"k határozatainak 20 %-át hagytuk helyben. Összességében az el"z" évhez képest a helybenhagyó döntések aránya lényegesen csökkent. Itt kell kitérni a lényeges csökkenés okára. Ezt egyetlen Fejér megyei településen, tömeges méretben elkövetett hiba, jogszabálysértés okozta. A történtek szerint a település jegyz"je – a képvisel"-testület felhívására – közcélú érdekeltségi hozzájárulást vetett ki a községben tervezett szennyvízberuházás megvalósítása céljából, a településen lév" ingatlanok tulajdonosaira. A beruházásra az ÖKOTÁM Alapítvány közrem/ködésével került volna sor. A közigazgatási hivatal vezet"je – tudomást szerezve a jogszabálysért" jegyz"i döntésekr"l, arról a tényr"l, hogy a jegyz" hatáskör hiányában járt el – a döntések saját hatáskörben való visszavonására hívta fel a jegyz"t. Mivel a felhívás eredménytelen maradt, így a hivatal vezet"je valamennyi – szám szerint: 965 – jegyz"i határozatot megsemmisítette. A másodfokú döntések megalapozottságát kés"bb, az e tárgyban hozott bírósági ítéletek meger"sítették. Az el"z"ekben vázolt, egyetlen települést érint" jogorvoslatokon túl, a jegyz"i döntések felülvizsgálata sokkal kedvez"bb képet mutat: a rendes jogorvoslat keretében elbírálásra megküldött jegyz"i határozatok 54 %-át helybenhagytuk. A jogorvoslati eljárások és az ellen"rzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a jegyz"i hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátása során az eljárások, illetve a határozatok alapvet"en megfelelnek a jogszabályok követelményeinek. Az egyes ágazatokat tekintve a következ"k jellemzik a jegyz"i államigazgatási feladatellátást.
83 Adóigazgatás Fejér megye 105 településén vezették be a helyi adók valamelyikét, így továbbra is 3 azon települések száma, ahol nem éltek ezzel a lehet"séggel. Az önkormányzatok – saját bevételeik növelése érdekében – egyre inkább rákényszerülnek további helyi adók bevezetésére, illetve a már bevezetett adók mértékének az emelésére. Az ipar/zési adóbevétel nagyságát tekintve, 2006-ban tovább er"södött a települések közötti jelent"s különbség, amely a nagyobb városok, a komolyabb iparral rendelkez" települések, valamint a gazdaságilag elmaradott térségek kis települései között mutatkozik meg. A helyi ipar/zési adó ugyanis a jelent"sebb iparral rendelkez" települések költségvetésének komoly bevételi forrása. Az ebb"l származó bevétel az összbevételnek kb. 25-30 %-a, míg a kisebb községekben ez az arány mindössze 2-3 %. A másodfokú eljárásban a jegyz"i döntések 82 %-át hagytuk helyben az el"z" évi 70%al szemben, amely azt mutatja, hogy az el"z" évekhez viszonyítva növekedett a jogszabályi követelményeknek megfelel" els" fokú határozatok száma. Az adóhatóságok ellen"rzésének tapasztalatai: A helyi adóztatás során a jegyz"k jellemz"en betartják az anyagi jogszabályokat, még mindig sokkal gyakoribbak az eljárási hibák. A jegyz"k az adóztatással kapcsolatos feladataikat általánosságban közepesnél jobb színvonalon végzik. Ez az el"z" évi megállapításhoz képest nem, illet"leg alig mutat kedvez" elmozdulást. Ellen"rzési és hatékony adóbehajtási tevékenységet jellemz"en nem végeznek az adóhatóságok, ezen a téren továbbra sincs változás. Illetékügyek 2006-ban az illetékjog területén jelent"s jogszabályi változás nem volt. A Fejér Megyei Illetékhivatalnál az iktatott és intézett ügyek száma változatlanul magas volt, a befolyt illetékek összege azonban ezzel nem n"tt egyenes arányban. Ennek egyértelm/ oka az ingatlanpiac, így a forgalmi értékek további stagnálása. Jelent"s az illetékhivatalnál nyilvántartott illetékhátralékok állománya is, melynek beszedése érdekében egyre nagyobb gondot fordítanak a behajtási tevékenységre. Ennek következménye, hogy 2006-ban 4 ügyben kellett végrehajtási kifogás tárgyában is dönteni. Anyakönyvi ügyintézés Fejér megye lakónépessége 2006. január 1-jén-ben 428.332 f" volt. A népmozgalmi adatok szerint az elmúlt évben a házasságkötések száma alapvet"en csökkent, az élveszületések száma 2006. I–III. negyedévben 3093, a halálozásoké pedig 3920 volt. Továbbra is az jellemz" megyénkre, hogy alacsonyabb a születések száma, mint a halálozásoké, ezt a természetes fogyást azonban ellensúlyozza a megyénkbe beköltöz"k száma.
84 A hivatal ellen"rzési tervének megfelel"en, a folyamatos ügyintézés mellett, hat polgármesteri hivatalban vizsgáltuk az anyakönyvi munkát. Az ellen"rzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az anyakönyvvezet"k dönt" többsége a jogszabályi el"írásokkal összhangban végzi a munkáját. Az anyakönyvi feladatok informatikai támogatására létrehozott ASZA rendszer 2006. március 1-jét"l kezdte meg m/ködését. Már csak az új típusú anyakönyvekbe lehet bejegyzéseket tenni, és csak az új típusú biztonsági anyakönyvi kivonat okmányokat lehet használni a kivonatok készítésénél. Az ASZA rendszer használata minden anyakönyvvezet" számára kötelez". 2006. szeptemberét"l anyakönyvi szakvizsga felkészít"t tartottunk. A felkészít"n résztvev"k közül 32 f" jelentkezett a szakvizsgára. Közülük egy f" nem jelent meg a vizsgán és egy f"nek volt sikertelen a vizsgája. (35. sz. melléklet) Birtokvédelmi ügyek A birtokvédelmi alapeljárásban a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) alapján a jegyz"k járnak el. Az alapügyben hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a döntés bírói úton támadható meg. Amennyiben a kötelezett az alaphatározatban el"írtakat nem teljesítette, úgy a jegyz" végrehajtási intézkedést jellemz"en eljárási bírság kiszabásával – foganatosított. A eljárási bírságot kiszabó határozatok - 1957. évi IV. törvény alapján indult alapeljárás esetén -, illetve végzések ellen benyújtott fellebbezések száma csökkent az el"z" évhez képest. Az elmúlt 4 év adatait tekintve megállapítható, hogy nem jelent"s, átlagban évi 15-20 körüli a fellebbezések száma. A fellebbezések elbírálása során többségében helyben hagytuk az els"fokú döntést. Megváltoztatásra jellemz"en az eljárási szabályok megsértése, az új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor. Az építésügyi igazgatás Az épít"ipari termelés a 2006. októberi adatok szerint 7,5 százalékkal n"tt az el"z" évihez képest. 2005-ben ez a szám az el"z" évihez mérten 13,5 százalékkal volt magasabb. Megállapítható tehát, hogy a 2006-os évben csökkent az épít"ipari termelés b"vülése. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben eljáró önkormányzatok száma nem változott Fejér megyében. A kiemelt építésügyi hatósági ügyeket – több településre kiterjed" illetékességgel – 9 város önkormányzatának jegyz"je, az egyéb kiemelt építésügyi hatósági ügyeket igazgatási társulás keretében 12 települési önkormányzat jegyz"je látta el 2006-ban. A rendezési tervi ellátottság terén megállapítottuk, hogy 8 községnek még mindig nincs az Étv. szerinti, új követelményeknek megfelel" rendezési terve. A városok teljes köre rendelkezik az új követelményeknek megfelel" rendezési tervvel. A hatósági ügyintézés során az ügyfelek bejelentései sokszor több éves sérelmes ügyintézés felülvizsgálatára vonatkoznak. Az egyre bonyolultabb ügyekben a tényállás megállapítása meglehet"sen nagy terhet ró az építésügyi hatóságoknál dolgozó köz-
85 tisztvisel"kre. Az ellenérdek/ felek sokszor egymásnak ellentmondó tanúnyilatkozatai alapján kell az érdemi döntést meghozni. Az építésügyi hatósági ellen"rzések általános megállapításai: A felügyeleti vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a köztisztvisel"k ellen"rzési feladataiknak csak részben tesznek eleget. Jellemz"en nem folytatnak tervszerinti hatósági ellen"rzéseket. Lakossági bejelentésekkel, illetve építési engedélyezéssel összefüggésben került sor esetenkénti ellen"rzésre. M>ködési engedélyekkel és telepengedéllyel kapcsolatos ügyintézés Megyénkben közel 6.000 üzlet található, melynek a felét egyéni vállalkozók üzemeltetik. Ez a szám évek óta állandónak tekinthet". A m/ködési engedélyekkel kapcsolatos fellebbezések 21 %-ában a jegyz" határozatát megsemmisítettük, s a jegyz"t új eljárás lefolytatására utasítottuk. Ezekben az ügyekben a jegyz"k a tényállást nem tisztázták megfelel"en, illetve eljárási hiányosságokat követtek el. (pl.: hibás jegyz"könyv felvétele, nem tartottak helyszíni szemlét). Az el"z" évhez képest ez jelent"s javulás, mert a tavalyi évben másodfokon, a m/ködési engedélyes ügyekben felterjesztett határozatok felét kellett megsemmisíteni, s a jegyz"t új eljárás lefolytatására utasítani. Telepengedély ügyben a jegyz"k, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekr"l, valamint a telepengedélyezés rendjér"l szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rend. el"írásai szerint járnak el. Az el"z" évhez képest 2006-ban a másodfokú ügyek száma nem változott, 16 ügyirat érkezett. A fellebbezések negyedében semmisítettük meg a jegyz" határozatát eljárási hiányosságok miatt, s utasítottuk új eljárás lefolytatására. Okmányirodák Az elmúlt évben két kistérségi székhelyen kezdte meg m/ködését egy-egy új okmányiroda (január 1-t"l Adonyban, illetve március 1-t"l Abán). Ezzel 11 teljes hatáskör/ és 2 kihelyezett okmányiroda m/ködik megyénkben. Az illetékességváltás zökken"mentesen sikerült. Az abai okmányiroda indításával kapcsolatban építési problémák miatt átmeneti megoldásra volt szükség. Hivatalunk közrem/ködésével, a székesfehérvári és a sárbogárdi önkormányzattal sikerült megállapodást kötni az abai okmányirodához tartozó ügyfelek kiszolgálására vonatkozóan a 2006. január 1-t"l március 1-ig terjed" id"szakra. Az elmúlt évben 3 okmányirodában (Aba, Ercsi, Martonvásár) végzett ellen"rzés tapasztalatai alapján az ügyfélfogadás zökken"mentesen folyik. Az abai okmányiroda indulásakor tapasztalt apróbb nehézségeket az ott dolgozók jó hozzáállásával, illetve hivatalunk közrem/ködésével sikerült leküzdeni. Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Az el"z" évhez hasonló számban érkeztek fellebbezések a vállalkozói igazolványok visszavonása miatt.
86 Az okmányirodákban folyó – vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos – munkák ellen"rzését ütemterv alapján végezzük. 2006-ban három okmányiroda ellen"rzésére került sor. Ezek közül kett" ebben az évben indult, ennek ellenére örvendetes, hogy jó színvonalon végzik ezt a munkát. Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés Ezen a területen nem tapasztaltunk említésre méltó hiányosságot, az ellen"rzések kiváló, illetve jó eredménnyel zárultak. A személyazonosító igazolvány és a lakcímigazolvány ügyintézés már szinte rutinfeladatnak számít az okmányirodák tevékenységi körében. Személyiadat- és lakcímnyilvántartás A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. (Nytv.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek végrehajtása nagy pontosságot igényel helyi és körzetközponti szinten, az ügyintézésben és a gépi adatfeldolgozásban egyaránt. Az e területen tevékenyked" ügyintéz"k az okmányirodákkal és a közigazgatási hivatallal szorosan együttm/ködve végzik feladataikat. Az elmúlt évben 6 településen (Aba, Adony, Káloz, Kisláng, Martonvásár, Sárszentmihály) végeztünk ellen"rzéseket. Az ellen"rzött településeken a népességnyilvántartási feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Lakcímbejelentési eljárással kapcsolatos problémák nem merültek fel. A nyilvántartásbavételi eljárást, az anyakönyvi változások javítását szabályszer/en végezték. A közterület változásokat id"ben jelezték a Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal felé. Szabálysértési ügyintézés A szabálysértési ügyek és a feljelentett személyek száma évek óta emelked" tendenciájú, aminek az okát az állampolgári fegyelem lazulásában látjuk. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok döntései ellen benyújtott kifogások száma 2001-t"l folyamatosan csökken. A bíróságok többségében elutasították a benyújtott kifogásokat, ami arra utal, hogy a jegyz"i határozatok alapvet"en megalapozottak. Összességében változatlanul a közepesnél jobb színvonalon történik a szabálysértési ügyek intézése. Komárom - Esztergom megye: Az elmúlt években átlagosan évente közel 300 000 ügyben hoztak államigazgatási hatósági határozatot. A jegyz" hatáskörét érint"en több kisebb anyagi jogszabályi változás történt, de a korábban kialakult szerkezet lényegesen nem változott. A hatósági döntések többsége megalapozott, a közigazgatási szervek az eljárások zömében gondoskodtak az állampolgári jogok és kötelezettségek egyidej/, kölcsönös érvényesítésér"l. Az ügyek dönt" többségét, az adott eljárásra vonatkozó elintézési határid"n belül intézték.
87 Mennyiségi és min"ségi szempontból is kiemelkedett pénzügyi igazgatás, amelyhez a helyi adó ügyek is tartoznak. Az elmúlt évek átlagában az összes határozat 86 %-a keletkezett e területen. Az uniós csatlakozást követ"en az ipar/zési adó ügyek intézése – különös tekintettel a jogorvoslati kérelmek elbírálására, valamint az e tárgyban meghozott határozatok bírósági felülvizsgálatára - megkülönböztetett figyelmet kapott. A feladatellátással összefüggésben általánosítható tapasztalatként megállapítható, hogy a városokban és a nagyobb lakosságszámú településeken, biztosított a megfelel" szakmai felkészültséggel rendelkez" szakapparátus. Itt magasabb színvonalú az ügyintézés: a döntések megalapozottabbak, a határozatok anyagi és eljárási jogszabályokra nagyobb figyelmet fordítanak, alaposabb és több a hatósági ellen"rzésre kerül sor. A komplex felügyeleti vizsgálatok, a célellen"rzések tapasztalatai is ezt támasztották alá. Sokszor az ellen"rzési hatásköröket ugyanakkor - a megfelel" szakképzettséggel rendelkez" köztisztvisel" hiányában - nem, illetve nem megfelel" hatékonysággal gyakorolják. F"ként a községekben kritikus a helyzet, de több ágazati feladat ellátására, a városok sincsenek jelenleg felkészülve. Így pl. nem megfelel" a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a növényvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. A komplex hatósági felügyeleti vizsgálatok, az egyes igazgatási ágazatokban megtartott célvizsgálatok, valamint a jogorvoslati ügyek elbírálása és a felettes szervi jogosítványok gyakorlása során szerzett tapasztalatok alapján az egyes igazgatási ágazatokra vonatkozóan a jegyz"i államigazgatási feladat ellátást az alábbiak szerint értékeljük: Körzetközponti (kistérségi) hatáskörrel ellátott jegyz#i feladatok Az okmányirodák m>ködése Megyénkben 8 városban (Dorog, Esztergom, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata, Tatabánya) m/ködik okmányiroda, 2004. június 8. napjától Komárom város irodájaként Bábolna városban kihelyezett egység m/ködik. A Belügyminisztérium Központi Hivatala az okmányirodai feladatok gyors és zökken"mentes ellátása érdekében kifejlesztette az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszert, közismert nevén az XR rendszert. A rendszer 2005. tavaszától megyénk valamennyi okmányirodáján m/ködik. Tulajdonilap-másolat kiadására irányuló szolgáltatási szerz"dés megkötésére megyénkben nem került sor. 2006. évben valamennyi okmányirodánál célvizsgálatot végeztünk az elektronikus ügyintézés kiterjesztésére tett intézkedések megvalósításával kapcsolatos szabályok érvényesülésére, kiemelt figyelemmel az ügyfélkapu kiterjesztésére irányuló el"írásokra. Elektronikus ügyintézésre megyénkben jelenleg egyik okmányirodában sincs lehet"ség. Esztergom város esetében az önkormányzat pályázatot adott be „E-Esztergom” címmel, melynek megvalósításával ez év végére lehet"ség nyílik az elektronikus ügyintézés bevezetésére, illet"leg ennek eredményeként megvalósulhat a szükséges beruházás. Kisbér város – pályázat útján – indította el a kistérség településeit is bevonva azt az informatikai fejlesztést, melynek tesztelése az év júniusában volt. E rendszer révén a kistérség 17 településén - a rendszeren belül - megvalósulhat az elektronikus ügyintézés lehet"sége. Az XR rendszert eddig az ügyfelek kizárólag telefonos id"pontfoglalásra vették igénybe, ügy indítására a vizsgálat id"pontjáig 2 esetben került sor. Tatabányán gépjárm/igazgatási ügyben, Komáromban pedig lakcímigazolvány kiadása ügyben.
88 Az u.n „ügyfélapu” regisztrációs kód kiadása valamennyi okmányirodában zökken"mentesen történt, ill. történik, fennakadás az ügyintéz"k hibájából nem történt. Célvizsgálatot végeztünk 6 okmányirodánál (Komárom, Kisbér, Oroszlány, Tata, Dorog és Esztergom). a hivatalból indult közlekedés-igazgatási hatósági ügyekben a Ket. el"írásainak betartására vonatkozóan. A Ket. hatálybalépésével az okmányiroda feladatai is jelent"sen megnövekedtek. A célvizsgálat során megvizsgált esetekben a hivatalból indult gépjárm/ forgalomból kivonások, valamint a vezet"i engedély visszavonások, vezetési jogosultság szünetelése ügyekben valamennyi határozat meghozatalánál figyelembe vették a Ket. 29. §-ában el"írtakat. Többségében a határozatok meghozatalára 5 napon belül sor kerül, s így az értesítés már nem kerül kiküldésre. A lefolytatott vizsgálatok – valamint a másodfokú eljárás során – megállapítottuk, hogy a határozatok rendelkez" része, valamint az indokolás nem felel meg teljes egészében a Ket 72. §-ában meghatározottaknak, a hiányosságok megszüntetésére (teljes kör/ fellebbezési kioktatás, döntés eljárási költségr"l) intézkedtünk. Az okmányirodák m/ködésével kapcsolatosan megállapítható továbbra is, hogy eltér" leterheltséggel m/ködnek. Összességében azonban továbbra is elmondható, hogy magas ügyiratforgalom és ügyfélforgalom a jellemz". Több éves tapasztalat bizonyította, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása miatt hozott gépjárm/ forgalomból kivonási ügyekben okmányirodánként eltér" jogértelmezés, és így eltér" gyakorlat alakult ki. 2006. évben a KANYV Hivatal Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartó F"osztálya az érdekelt hatóságokkal (ORFK, Ügyészség) folytatott egyeztetést követ"en valamennyi okmányiroda vezet"je részére megküldte az adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása esetén lefolytatandó közlekedési igazgatási eljárással kapcsolatos tájékoztatót. Mind a vizsgálataink, mind a másodfokú eljárás alapján összességében elmondható, hogy az okmányirodák jó színvonalon m/ködnek. Jelent"s er"feszítést tesznek a jobb és gyorsabb ügyfélfogadás kialakítása érdekében. Ebben az évben Esztergom városban került sor az ügyfélhívó rendszer kialakítására – 2006. október hónapban -, mellyel egy id"ben un. ügyfélváró is kialakításra került. Ezzel az intézkedéssel az ügyfelek kulturált és gyorsabb kiszolgálása valósult meg. Ez év augusztus 14-én a megújított Járm/nyilvántartás okmányirodai rendszere (JÁROK) éles indítására került sor. 2006. október 26-án a KANYV Hivatal Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartó F"osztálya részvételével konzultációt tartottunk a közlekedési igazgatási feladatokat ellátó okmányirodai ügyintéz"k részére. A konzultáció f" témája volt a vezet"i engedéllyel kapcsolatos ügyek, valamint a járm/vezetést"l eltiltással kapcsolatos jogszabályi el"írások, szabályok; az adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása esetén a közlekedési igazgatási hatóságot érint" eljárás; az átírást elmulasztó tulajdonosokkal kapcsolatos eljárási szabályok; a JÁROK rendszer, illetve az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok, problémák, valamint az adatszolgáltatás teljesítése a JÁROK rendszer indulását követ"en. Kiemelt építéshatósági feladatok ellátása Az átfogó felügyeleti vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kiemelt építésügyi hatóságok létszámhelyzete nem megfelel", és ez a hatósági munka színvonalában is tükröz"dik. Sok túllépés van az ügyintézési határid"kben, hatósági ellen"rzést gyakorlatilag nem végeznek.
89 Az utóvizsgálatok során továbbra is tapasztaltuk, hogy a korábbi átfogó vizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére nem tettek intézkedést, így a kifogásolt állapot nem javult. Mindezekb"l következik, hogy szükség lenne a rendszeres, minél nagyobb számú átfogó felügyeleti ellen"rzésre és utóvizsgálatra, azonban a jelenlegi létszámhelyzetben a napi ügyintézés mellett erre nem kerülhet sor. A hatósági ügyintézésnél sok nehézséget okoz esetenként a szakszer/tlenül elkészített és elfogadott helyi szabályozási tervek és el"írások alkalmazhatatlansága. Tata Város Önkormányzata által elfogadott a település közigazgatási területére és egyes városrészekre készült szabályozási el"írások és a hozzátartozó szabályozási terv véleményünk szerint magasabb szint/ jogszabállyal ellentétes megoldást is tartalmaz (pl. hátsókert méretének csökkentése, építmény magasság mértéke, a telken elhelyezhet" lakásszám meg nem határozása), amely esetenként a túl szabályozás, vagy az egyértelm/ szabályozás hiányának következtében alkalmazhatatlan. Továbbra is magas számban érkeznek ügyféli beadványok az els"fokú hatóságok tevékenységével kapcsolatban, melyek a jegyz"i intézkedés elmaradását, az ügyféli tájékoztatás hiányát kifogásolják. Miután az els"fokú hatóságok a korábbi években felettes szervi megkereséseinkre sok esetben egyáltalán nem, vagy jelent"s késedelemmel reagáltak, szükségessé vált ezen ügykör különös figyelemmel kísérése. Mindezen a helyzeten változtatott a Ket., mivel az eljárási kötelezettséggel kapcsolatosan a felügyeleti szerveknek kötelez" a szükséges eljárás lefolytatása. Erre az év során igyekeztünk figyelmet fordítani, a jegyz"i intézkedést és tájékoztatást kikényszeríteni. Több esetben tapasztaltuk a hatósági döntések közlésével kapcsolatos el"írások megsértését. Egyes hatóságoknál az „ismeretlen helyre költözött” megjelöléssel visszaérkez" küldeményeket kézbesítettnek tekintik, és emiatt egyes esetekben évek múlva kerül sor jogorvoslati eljárás lefolytatására. Viszonylag új jogszabály a kivitelezési munkák megkezdésének bejelentésére vonatkozó 2005. évi LXXVI. törvény és a 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet, mely az els"fokú hatóságok, valamint az építés-felügyelet részére többletfeladatot jelent. Tapasztalataink szerint az els"fokú hatóságok nem fordítanak megfelel" figyelmet a bejelentésekre, illetve hatósági ellen"rzésekkel nem tárják fel a bejelentés nélkül megkezdett építkezéseket. Az építészeti- m/szaki tervek színvonalában nem észlelhet" javulás, és ebben az els"fokú hatóságok elnéz" magatartása is szerepet játszik. A jogorvoslati eljárásokban a megváltoztatott, megsemmisített határozatok jelent"s része a pontatlan, jogszabályi el"írásoknak nem megfelel" tervdokumentációkra vezethet" vissza. Az els"fokú hatóságok nem megfelel" színvonalú tervdokumentáció esetében inkább hiánypótlásként javíttatják a terveket, nem élnek az elutasítás lehet"ségével. Az els"fokú hatóságok munkájában lényeges változás nem történt, a jogorvoslati ügyek száma azonban n"tt. Egyes területeken (pl. Esztergom) a jogorvoslatok száma arányaiban továbbra is magas. A jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján továbbra is els"sorban az eljárási jelleg/ hibák a jellemz"ek, ezt támasztják alá a hivatalunkhoz közvetlenül érkez" beadványok (panaszok) is, melyek nagyobb része az els"fokú hatósági intézkedés elmaradását, késését sérelmezi. Továbbra sem megfelel" az építéshatósági ellen"rzési tevékenység. Fentiek miatt továbbra is kiemelt feladat az els"fokú hatóságok körlevél, hírlevél, valamint szakmai értekezlet útján történ" tájékoztatása, segítése.
90 Összességében megállapítható, hogy az els"fokú építéshatósági rendszer tervezett átalakítása az önkormányzattól való függetlenség elérése, valamint a feladathoz szükséges személyi-, tárgyi feltételek biztosítása érdekében egyre id"szer/bb. Ennek els" lépése lehet a 2007.-t"l tervezett új építéshatósági szervezeti rendszer, mely a jogkört kizárólag a kistérségi körzetközpont jegyz"ihez telepíti. Települési jegyz#k által ellátott feladatok Helyi adó igazgatási tevékenység 2006-ban újabb hatáskörrel b"vült a helyi adóigazgatási tevékenység, tekintettel arra, hogy a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett. Az adónemmel kapcsolatban azonban teend"nk nem volt, mert egyetlen megyei településen sem alkottak helyi rendeletet, ugyanis felmérésük szerint számításba jöhet" – százmillió forint tisztított forgalmi értéket meghaladó - adótárgy nem volt. Az els"fokú adóügyi ügyintézés összességében 2006-ban is megfelel" színvonalúnak mondható, azonban ebben az évben is bebizonyosodott, hogy a végrehajtás az eljárás legkritikusabb szakasza. A végrehajtás nem következetes, a legtöbb helyen kampányszer/, de szinte soha nem terjed túl a munkabérb"l, bankszámláról történ" letiltás megkísérlésénél. A fellebbezéssel megtámadott ügyek száma viszonylagos állandóságot mutat, 2004ben 38, 2005-ben 39, 2006-ban 41 döntést hoztunk. Az ügyek súlypontja – az adónem év közbeni országos támadása miatt – az ipar/zési adó irányába tolódott el. 2004-ben 12, 2005-ben 25, 2006-ban 29 másodfokú határozatot hoztunk. Új elemként tapasztaltuk, hogy az adóalanyok egy része a korábbi, a kibocsátott fizetési meghagyást megtámadó fellebbezések helyett az önellen"rzés jogi lehet"ségével élt, amikor is arra való hivatkozással nyújtott be önellen"rzést, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását követ"en, 2004. május 1-jét"l az adófizetési kötelezettségük megsz/nt, így az azóta megfizetett adó túlfizetésnek min"sül, amelyet azonban elszámolni vagy visszautalni nem kérnek. Akadtak olyan adózók is, akik az éves bevallásukban, bár abból az adóel"leg összege pontosan kiszámítható volt, a fizetend" adó összegét nullában jelölték meg. Az érintett adóhatóságok változó módon reagáltak e beadványokra, tekintettel arra, hogy maga az Art. is csak áttételesen tudta kezelni a helyzetet. A Pénzügyminisztérium e tárgyú állásfoglalása - mi szerint csak ellen"rzési eljárás lefolytatását követ"en lehet elutasítani az önellen"rzést, illet"leg korrigálni a nulla eredmény/ bevallást – segítette a kés"bbi munkát, ám addig több esetben – pl. Tatabánya – már meghozták az ellen"rzés lefolytatása nélküli döntést, „kijavították” a nullás bevallást. E határozatokat megsemmisítettük és új eljárás lefolytatását rendeltük el. A kés"bbi, hasonló jogalapra történ" hivatkozással benyújtott önellen"rzések elbírálását megkönnyítette az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 123. §-a, amely az Art.-be beiktatta a 124/B. §-t, amely ellen"rzés lefolytatása nélkül lehet"vé tette az adóhatóságok számára az uniós jogi normával való ütközésre, vagy az ipar/zési adó Alkotmány-ellenességére hivatkozással benyújtott önellen"rzés elutasítását. Az els"fokú adóhatóságokkal – az ellen"rzési, másodfokú ügyintézési tevékenységen túl – távbeszél"n, személyes konzultációk segítségével szinte napi gyakorisággal próbáljuk meg tisztázni a jogértelmezési nehézségeket. Az elmúlt évben az akkreditált adóigazgatási képzési programunkat átvette a F"városi Közigazgatási Hivatal, ahol vendégel"adóként két csoport oktatásában vettünk részt
91 2006-ban 30 helyi ipar/zési adóval kapcsolatos ügyben jártunk el, mivel a legtöbb fellebbezés ebben a helyi adónemben fordult el". 28 esetben hoztunk másodfokú, 2 esetben els"fokú döntést – 1 elutasító határozatot, 1 megsemmisít" végzést - végrehajtási kifogás tárgyában. Másodfokú jogkörünkben 22 esetben az els"fokú adóhatóságok határozatát helybenhagytuk, 6 esetben azt megsemmisítettük és új eljárás lefolytatását rendeltük el. Helyi ipar/zési adó ügyben a 2004. év vége óta 20 közigazgatási perünk van folyamatban. Az egyik az úgynevezett Lakép-ügy,- melyet az országos jelent"ség/ ügyek között részletesen ismertetünk- amelynek lényege az, hogy a felperes által hivatkozott Legfels"bb Bírósági ítélet szerint a hasonló tárgyú ügyek nem dönthet"ek el a Magyar Köztársaság és Németország pénzügyminisztériumai között lefolytatott egyeztet" tárgyalás eredményének mérlegelése nélkül. Kereskedelmi igazgatás Az üzletek m/ködésér"l és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeir"l szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 17. és 18 §-aiban – jelenleg is hatályos - hozott határozatok tekintetében az azonnali végrehajtás lehet"ségét mondja ki. A Ket. 101. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor is a határozat a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánítható. Figyelemmel a jogszabályi hierarchiára 2005. november 1. napjától az üzletekben a zeneszolgáltatást megtiltó, valamint az éjszakai nyitvatartás korlátozását elrendel" határozatok azonnali végrehajtásának kimondására – a Ket. 101. § (3) bekezdésére tekintettel – 2006. június 1-ig nem volt lehet"ség. A kereskedelemr"l szóló 2005. évi CLXIV tv. 2006. június 1-jén lépett hatályba. A törvény 9. § (4) bekezdés a) pontjában kimondja, hogy az üzlet ideiglenes bezárásáról, az éjszakai nyitvatartás korlátozásáról, meghatározott hanghatást okozó eszköz használatának tiltásáról és korlátozásáról, ill. a m/ködési engedély visszavonásáról rendelkez" határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. E törvényi felhatalmazással ismét lehet"ség van a határozatokban az azonnali végrehajtás kimondásának, melylyel eljáró els" fokú hatóságok többségében élnek is. A kereskedelmi törvény új eleme, hogy felhatalmazást ad a helyi képvisel"-testületnek, hogy az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjét helyi rendeletben szabályozza. Megyénkben e lehet"séggel a testületek 2006. évben nem éltek. A jogorvoslati eljárások alapján egyértelm/en kimondható, hogy az üzletek m/ködése körében a vendéglátó egységekben szolgáltatott zene hangereje, a távozó vendégek hangoskodása okozza a legtöbb problémát. A 16 jogorvoslati eljárás közül 9 eset e tárgykörben indult. A másodfokú eljárás alapján megállapítható, hogy az els" fokú hatóság döntései többségében jogszer/ek, 6 esetben ugyanis a határozatot helyben hagytuk. Jogalkalmazási nehézséget okoz, hogy nem egyértelm/en szabályozott kérdés az üzlethelyiségen kívül végzett tevékenység – kerthelyiség – és az ezen ügyekben alkalmazható szankciók köre. Nem határolja el a jogszabály egyértelm/en továbbra sem a diszkóként, és a zenés szórakozóhelyként m/köd" vendéglátó egységeket, s így a hatósági intézkedéseknél ez bizonytalanságot okoz. Az egyértelm/ és a környéken lakó ügyfelek jogos érdekeit véd", hatékony hatósági intézkedések megtételéhez elengedhetetlennek tartanánk a több, mint fél éve hatályba lépett kereskedelmi törvény végrehajtási rendeletének miel"bbi közzétételét.
92 Továbbra sem megfelel" az üzletek, különösen a vendéglátó egységek m/ködésének ellen"rzése sem. Tapasztalatunk szerint hatósági ellen"rzésre – néhány települést"l eltekintve – kizárólag a nagyobb városokban került sor, illetve amikor az adott egység kapcsán lakossági bejelentés történt. Ipar igazgatás A telepengedélyezésr"l szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet azon rendelkezése, mely szerint a jegyz" a tevékenység engedély nélkül történ" gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja, hatályát vesztette 2005. november 1- vel, a Ket. hatálybalépésével egyidej/leg. Ezekben az esetekben csak szabálysértési eljárás lefolytatására nyílt lehet"ség. A hatósági intézkedés megtételére feljogosító hatáskör hiányában több jogos lakossági panasz megszüntetésére nem volt a jegyz"nek hatékony eszköze. A jogorvoslati eljárások során megállapítottuk, hogy eljáró els" fokú hatóságok e területen végzett tevékenysége jogszer/, új eljárás lefolytatására a közrem/köd" szakhatósági hozzájárulások hiányosságai miatt kellett az eljáró szervet utasítani. A hat fellebbezés közül két esetben fordultak jogorvoslati kérelemmel a szomszédos ingatlan tulajdonosai hivatalunkhoz. A fellebbezés mindkét esetben a tevékenység zavaró voltát, valamint azt kifogásolták, hogy kés" estig, ill. hét végeken is dolgoznak. Egy esetben – éppen a nyitvatartási id" tekintetében – a határozatot megváltoztattuk. A lefolytatott komplex és célvizsgálatok kapcsán eljáró els" fokú hatóságok elmondása szerint is az a tapasztalat, hogy a „hangosabb” ipari tevékenységek miatt több esetben fordulnak panasszal a hatóságok felé. Anyakönyvi feladatok ellátása Az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer alkalmazásával kapcsolatban az authentikációs (felhasználói) kártyaigénylés és a kiadás, érvénytelenítés, pótlás eseti jelleg/. Az ASZA fórumrendszer megyei oldalán jogi-igazgatási és alkalmazási Help-Desk-ként ez évben szakmai tájékoztatókat és az anyakönyvvezet"i munkához szükséges letölthet" dokumentumokat is megjelenítettünk. 2006. március 1-jén élesben indult az ASZA rendszer az új anyakönyvek és új anyakönyvi kivonatok rendszerbeli megrendelése, a megérkezés után a bevételezése (körjegyz"ség esetén a székhely átadta a rendszerben a társ településnek, akik átvették), a régi anyakönyvek lezárása és az új anyakönyvek megnyitása, kivonatok ASZA rendszerb"l való kiállítása megyénkben sikeresen lezajlott. 2006. márciusában az ASZA rendszer indulásával kapcsolatosan több helyre kiutaztunk, a felmerül" problémák helyszíni kezelésére (15 településre). Gondot okozott, hogy az anyakönyvi kivonat nyomtatás befejezése után, az „átadás ügyfél részére” m/veletet is rögzíteni kell, továbbá a körjegyz"ségekben a székhely település rendelte meg az összes új okmányt, de néhányan a többi település részére nem vezették át az új anyakönyvek és a kivonatok átadását a rendszeren. Voltak olyan települések, amelyek a februári próbát az éles rendszerben hajtották végre, okmányokat rendeltek és fiktív anyakönyveket zártak le és nyitottak meg az éles rendszerben, ezeket törölni kellett. Néhány településen egyetlen m/veletet sem hajtottak végre. Az anyakönyvvezet"k a segítségünkkel, elvégezték az új okmányok bevételezését, a régi anyakönyvek lezárását és az új típusú anyakönyvek megnyitását, hitelesítését. Áttekintettük továbbá az okirat kiállítás menetét, illetve megbeszéltük a fórumrendszer helyes használatának gyakorlati kérdéseit.
93 2006 júliusában rendeztünk egy anyakönyvi - ASZA alkalmazási, állampolgársági és névviselési kérdésekkel kapcsolatos - szakmai értekezletet minisztériumi szakért"k részvételével. A sikeresen végz"d" értekezleten több mint 100 anyakönyvvezet" vett részt. Érdemi javulás tapasztalható a hivatalunkhoz felterjesztett házasságkötési ügyekkel kapcsolatban, hiánypótlási felhívásra az év folyamán nem került sor, illetve a hivatalunkhoz - adatszolgáltatás céljából - felterjesztett anyakönyvi kivonatok és másolatok többsége már nem tartalmaz hiányosságot, kitöltésük pontos, a jogszabályi el"írásoknak megfelel". A tizenegy célvizsgálat során különös tekintettel vizsgáltuk az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer alkalmazását, az adatszolgáltatások teljesítését, a Ket. anyakönyvi ügyintézést érint" alkalmazását, az állampolgársági jogszabály változás átültetését a gyakorlatba. Általánosságban megállapítható, hogy a megye területén az anyakönyvvezet"k tevékenysége, az ügyintézés színvonala – kisebb hiányosságok mellett - megfelel". A 2006. évi vizsgálatok tapasztalata, hogy az ASZA funkciók (bejelentkezés, anyakönyvek nyilvántartásba vétele, megnyitása, okirat kiállítás, személyi nyilvántartás elérése, okmányigénylés) elsajátítása, rendszeres használata nem okoz nehézséget. A Ket. alkalmazásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a jegyz"könyvek felvétele (ha nem születés, házasságkötés, haláleset jegyz"könyvezésér"l van szó), a határozatok meghozatala (felmentés 30 napos várakozási id" alól, házasságköt" termen kívüli házasságkötési kérelem) általában megfelel az új jogszabályi követelményeknek (Ket. 39.§, 71.§). Az anyakönyvi kivonat adatának kijavításról és törlésér"l 5 napon belül értesíteni kell az ügyfelet (hivatalból indult eljárás - Ket. 29 §. (3). bek). Ezt a gyakorlatot az anyakönyvvezet"k még nem követik. A Ket 9-11. §-ában lév" nyelvhasználati szabályokat a vizsgált településeknek nem kellett alkalmazniuk, ilyen kérelem az ügyfelek részér"l nem érkezett. (Jogsegély kérelmek esetén tisztázva lett, hogy a felettes szerven keresztül kell érintkezni a külföldi hatósággal.) Az anyakönyvi eljárásokban egy kivétellel (anyakönyvi kivonat) nincs helye elektronikus ügyintézésnek (Ket. X. fejezet). A vizsgált településeken még nem vezették be az elektronikus ügyintézést. Polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása 2006. évben összesen 18 településen tartottunk átfogó hatósági vizsgálatot és utóvizsgálatát, felügyeleti cél és témavizsgálatot. A 2006. évben végzett személyi-adat, és lakcím-igazgatási eljárás jogszabályszer/ségének, valamint az adatvédelem és az adatszolgáltatás jogszer/ségének vizsgálatáról összegzés készült. Az ellen"rzések alkalmával kisebb-nagyobb hiányosságok felmerültek. A lakcím fiktívvé nyilvánításával kapcsolatos eljárások lefolytatása valamennyi településen jogszer/ volt. Néhány településen a kérelmez"kkel nem minden esetben rovatták le az általános tétel/ eljárási illetéket. Adatszolgáltatás területén kisebb hiányosságok merültek fel a vizsgálat során. A vizsgált települések nagyobb részében az adatszolgáltatásoknál hiányzott az adatvédelmi záradék, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszer/ felhasználására, egyes adatszolgáltatásoknál az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizetették meg. A Vhr. 45. §-a el"írja nyilvántartások vezetését, ezen nyilvántartások vezetése néhány vizsgált településen elmaradt.
94 Valamennyi település rendelkezik a Nytv. 30. §(1) bekezdésének megfelel"en adatvédelmi szabályzattal. Ez azonban egyes települések esetében aktualizálásra szorul. Lakcím fiktíválási ügyben 5 fellebbezést nyújtottak be hivatalunkhoz, amelyb"l négy esetben a határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatást rendeltük el. Az új eljárásra utasító döntések meghozatalára azért került sor, mert az els"fokú hatóság a polgár lakcímét fiktívvé nyilvánító döntését megel"z" eljárásban a tényállást nem tisztázta kell"en, a feltárt tényekb"l nem lehetett teljes megalapozottsággal következtetni a fiktívvé nyilvánítás okának fennállására. Az ügy tisztázása a hatóság részér"l nagyfokú körültekintést igényel. A döntés ugyanis attól függ, hogy az érintett polgár a végleges elhagyás szándékával tartózkodik-e a bejelentett lakóhelyén kívül, avagy csak átmeneti jelleggel. Meghatározó jelent"séggel bír a végleges elhagyási szándék meglétének vagy a fennállás hiányának bizonyítottsága. Panaszügy 2006. évben lakcím-igazgatás ügyben nem érkezett hivatalunkba. Birtokvédelmi ügyek Az elmúlt években a jegyz"k eljárásában problémát okozott a birtokvédelmi ügyek gyors, és jogszer/ intézése, gyakori volt a téves jogszabály értelmezés, a tényállás teljes tisztázásának elmulasztása, illetve sokszor elmaradt a hatáskör vizsgálata. Az államigazgatási úton történ" jogorvoslatot kizáró jogszabályi el"írás okán a birtokvédelmi ügyek csak a végrehajtási szakaszban kerülnek hozzánk, és csupán a végrehajtás hibáit tudjuk orvosolni, ám az elmúlt évek tapasztalatai a szakmai munka segítését, irányítását indokolták. A birtokvédelmi ügyek szakszer/ intézése, az el"z"ekben vázolt helyzet megváltoztatása érdekében 2004. év végén a Magyar Közigazgatási Intézet akkreditálta képzési programunkat, amelyet a 2005. évi képzési tervben el"irányoztunk, melyen 49 ügyintéz" vett részt, és kapott tanúsítványt részvételér"l. A képzés során a kialakult bírósági ítélkezési gyakorlatra is kitekintést adtunk, és az egyes jogszabályi el"írásokat a témakörök tárgyalása során a közigazgatási gyakorlat problémáira és kérdéseire támaszkodva dolgoztuk fel. A képzés el"segítette, hogy a birtokvédelmi ügyekben eljáró kollégák gyakrabban fordulnak hozzánk konzultációs kérdésekkel személyesen és telefonon egyaránt. Emellett a végrehajtási szakban hozzánk intézett fellebbezésekkel érintett ügyekben a birtokviták elbírálásának jogszer/sége tekintetében javulás mutatkozik. Az elmúlt évben 5 jogorvoslati eljárást folytattunk le birtokvédelmi ügyekben hozott jegyz"i határozattal szemben benyújtott fellebbezés alapján, 3-ban a jegyz"i határozatot helyben hagytuk, ez tendenciájában megalapozottabb döntés hozatalra utal. Szabálysértési ügyek Az els"fokú szabálysértési hatóságok tevékenységét a statisztikai adatszolgáltatások, valamint a hivatal által lefolytatott, a települési önkormányzatokat érint" komplex ellen"rzések megállapításai alapján értékeljük. Évek óta visszatér" tapasztalat, hogy a települési önkormányzatok jegyz"i által végzett szabálysértési ügyintézés színvonala településenként változó színvonalú. A jegyz"k egy része nem tulajdonít a társadalmi súlyának megfelel" jelent"séget e jogterületnek, ezt az ügyek figyelmeztetéssel, megszüntetéssel történ" leggyakoribb lezárása is alátámasztja. A következetesebb – szigorúbb – jogalkalmazás különösen a kistelepülése-
95 ken okoz nehézséget a közvetlen és napi személyes kapcsolat és ismeretség miatt. A helyszíni bírságok befizetésének elmulasztása esetén gondot okoz a jegyz"k vagy az eljáró ügyintéz"k számára a végrehajtási eljárás lefolytatása. Komplex vizsgálataink során több esetben is tapasztaltuk, hogy a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása, átváltoztatása érdekében az eljáró hatóság nem tett intézkedést. 2006-ban 20 szabálysértési tárgyú ügyben jártunk el, 6 érdemi határozatot hoztunk, ennek során 4 esetben az elkövet" méltányossági kérelmét elutasítottuk. 2 esetben a méltányossági kérelemnek helyt adtunk. 7 alkalommal jelöltünk ki az eljárás lefolytatására más hatóságot. Megyei f#jegyz# által ellátott feladatok, illetékügyek Az Art. 83. §-a szerint 2006. július 16. napjáig az illetékek kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellen"rzésével kapcsolatos ügyben els" fokon megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat f"jegyz"je járt el. Ezen törvényi rendelkezést a 2006. évi LXI. Törvény 238. §. /3/ bekezdése 2006. július 17. napjától hatályon kívül helyezte. A feladatátadás és jogutódlás kérdését rendez" 249. §. szerint a jogalkotói szándék arra irányult, hogy az illetékfizetéssel kapcsolatos feladatok 2007. január 1-t"l kerüljön át az APEH Regionális Igazgatóságához. Az egységes jogértelmezés érdekében az illetékhivatalok hatáskörér"l kormányrendelet született. A 173/2006. /VIII.04./ kormányrendelet szerint a megyékben illetékügyekben a megyei önkormányzat f"jegyz"je jár el els" fokon 2006. december 31-ig. Ezen id"pontig a közigazgatási hivatal vezet"jének jogkörében eljárva a hivatal a jogorvoslati eljárások keretén belül tájékozódott az illetékhatósági feladatellátás jogszer/ségér"l. Az Illetékhivatal az illetékek kiszabását, beszedését törvényesen végezte – az ügyintézési határid"k kivételével. Az illetékek megállapítása a törvényben el"írtnál hosszabb id"t igényel. Az elmúlt id"szak jogorvoslati tevékenysége, illetve a célvizsgálatok során is megállapítást nyert, hogy a 30 napos ügyintézési határid"t nem tartják be, átlagosan 60 nap alatt végzik az illetékkiszabást, mely az értékel" bizottság munkáját is figyelembe véve hosszabb és alaposabb munkát igényel. A Ket. hatálybalépését követ"en az Art. módosítását is figyelembe véve javuló tendenciát mutat az ügyintézésre fordított id". A fellebbezéseket az el"írt határid"n belül igyekeztek felterjeszteni. A bonyolultabb, vagy ritkábban el"forduló illetékügyekben folyamatosan kérték a jogorvoslati munkát végz" másodfokú ügyintéz" segítségét személyes egyeztetések és megbeszélések alkalmával. A munkatervben meghatározott cél- és témavizsgálatokat elvégeztük, figyelmet fordítottunk a Ket. és az Art. alkalmazásának ellen"rzésre, melyre segédanyagot dolgoztunk ki. A másodfokú illetékhatósági feladatellátás során 105 ügyirat keletkezett. A határozatok száma 40 volt. A felterjesztett fellebbezések kapcsán az els" fokú határozatokat 22 esetben helybenhagytuk, 8 esetben megváltoztattuk. Megsemmisítésre 10 esetben került sor, és új eljárás lefolytatására utasítottuk az illetékhivatalt. Mindegyikben a forgalmi érték megállapításának tisztázása miatt került sor az új eljárásra. Az illetékhivataltól felterjesztett fellebbezéseket elbíráltuk, így közigazgatási szakban folyamatban lev" ügy átadására a másodfokú hatáskör változásakor nem került sor. Az ügyfelek 3 esetben kérték a másodfokú határozat felülvizsgálatát a bíróságon, melyek a tárgyid"szak végéig nem zárultak le, ezért azokat átadtuk az APEH Központi Hivatal Hatósági F"osztály Közép-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztályának.
96
Veszprém megye: A jegyz"k elmúlt évi hatósági munkájáról az erre irányuló statisztikai összesítés hiányában jelen id"szakban még nincs teljes képünk. A fellebbezések elbírálása eredményeinek tükrében összegezhetjük a tapasztalatainkat. E szerint az elmúlt évekhez képest lényeges változás nincs. 2006-ban másodfokú eljárásban az I.fokú határozatok 51 %-át (472 ügy) hagytuk helyben. (Az el"z" évben ez a számarány hasonlóan alakul). Az új eljárást elrendel" határozatok aránya 23,2 % (211 ügy). A döntések megváltoztatás a szintén az el"z" évihez képest alakult. A határozatok 19,5 %-át (177 ügy) változtattuk meg. Az ügyek 5,3 %-a (49 ügy) került megsemmisítésre. (A fenti adatokat részletesebben tartalmazza a II.fokú hatósági tevékenység értékelése.) Az I.fokú határozatok megalapozatlanságának leggyakoribb oka a tényállás tisztázásának elmaradása, illetve az új eljárási törvény (Ket.) rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása. Gyakori megalapozatlansági ok továbbá az anyagi jogi szabályok nem kell" ismerete, illetve azok helytelen értelmezése és alkalmazása. Általánosságban is megállapítható, hogy a jogszabályok értelmezése nagy gondot okoz az I.fokon eljáró jegyz"nek, különösen kis létszámú polgármesteri hivatalokban. Ennek oka, hogy a jegyz"nek nem áll rendelkezésére megfelel" képzettség/ és nagyságú apparátus, hogy a munkáját segítse, különösen probléma, ha maga a jegyz" is pályakezd" és nem bír kell" közigazgatási gyakorlattal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a szempontot sem, hogy maguk a jogszabályok is id"nként nehezen értelmezhet"k és alkalmazhatók. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy jogszabály értelmezése során felmerül" anomáliákra és kérdésekre a Legfels"bb Bíróság jogegységi döntése vagy egyedi ügyben hozott ítélete adja meg a választ. A jegyz"ket a jogalkalmazási munkában igyekszünk segíteni. Ezt a célt szolgálják a jegyz"i értekezletek, az új jogszabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében részükre megküldött hírleveleink, honlapunk. A II.fokú hatósági ügyintézésben dolgozók munkájának azonban nagy hányadát teszi ki az I.fokú hatóságokkal /jegyz"kkel, ügyintéz"kkel/ folytatott folyamatos konzultáció és segítségnyújtás is. Alapelvünk, hogy minden segítséget megadunk az I.fokon dolgozó kollégáknak, hiszen ezzel a mi munkánkat is megkönnyítjük. /Esetleg elmarad a fellebbezés, mert megalapozott lesz a határozat./ Régió: Az elmúlt évi hatósági statisztikai adatok – az adatszolgáltatás január 31-i határidejére figyelemmel- még nem állnak rendelkezésünkre. Az ÖTM által elrendelt korábbi évekre vonatkozó hatósági statisztikai adatgy/jtésb"l megállapítható, hogy a jegyz"k által államigazgatási jogkörben meghozott döntések száma évente változik ugyan, de nagyságrendjében nem tér el jelent"sen.
97 2003-2005 évek átlagát tekintve Fejér megyében 339 711 Komárom-Esztergom megyében 319 859, míg Veszprém megyében 345 744 államigazgatási hatósági ügyben hoztak határozatot a jegyz"k. Mennyiségileg az önkormányzatok államigazgatási hatósági ügyei közül kiemelkedik a pénzügyi igazgatás, amelyhez a helyi adó és az illeték ügyek is tartoznak. Kiemelést érdemel az uniós csatlakozást követ"en az ipar/zési adó ügyek intézése, amely els"sorban a jogorvoslati kérelmek elbírálása során, valamint az e tárgyban meghozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kapott megkülönböztetett figyelmet, s jelentett munkatöbbletet. A több százezer els"fokú döntéshez viszonyítva elenyész" a jegyz" döntése ellen benyújtott fellebbezések alapján lefolytatott jogorvoslati eljárások száma. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a regionális közigazgatási hivatal illetékességi területéhez tartozó megyékben a 2003-2005 évek átlagában, a polgármesteri hivatalokban meghozott 1 006 000 államigazgatási határozat ellen összesen 5719 fellebbezést bíráltak el a megyei közigazgatási hivatalok, amely – megyénként eltér" mértékben - regionálisan a döntések mindössze 5, 7 ezrelékét képezi. A fellebbezések elbírálásának eredménye tükrében is megalapozottnak t/nnek a jegyz"i hatósági határozatok, hiszen az elmúlt évben, Fejér megyében az esetek -egyetlen kirívó települési helytelen joggyakorlatot figyelmen kívül hagyva- 54 %-ában, KomáromEsztergom megyében 57 %-ában, míg Veszprém megyében 51 %-ában hagyta helyben a jogorvoslatot elbíráló közigazgatási hivatal a jegyz"i els"fokú határozatot. A fenti statisztikai adatok között nem szerepel az a 965 db szennyvízberuházás megvalósítása céljából közcélú érdekeltségi hozzájárulást jogalap nélkül kivet" községi jegyz"i határozat, amelyet a hatáskör hiánya miatt meg kellet semmisíteni. Az elmúlt években a települési jegyz" hatáskörét érint"en több kisebb anyagi jogszabályi változás történt, azonban a korábban kialakult szerkezet lényegesen nem változott. Jelenleg is hatályos az anyagi jogszabályok dönt" többsége –amely az önkormányzati rendszer kialakulásakor – az els"fokú államigazgatási hatósági hatásköröket a települési jegyz"höz telepítette. A körzetközponti jegyz" hatáskörébe tartozó ügyek köre az elmúlt évben nem b"vült. Továbbra is a már korábban kialakított kiemelt építésügyi hatósági engedélyezési ügyek, az okmányirodai feladatok ellátása, valamint egyes gyámhatósági és szociális ügyek intézése tartozik e csoportba. A jogorvoslati eljárások és az ellen"rzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a jegyz"i hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátása során az eljárások, illetve a határozatok alapvet"en megfelelnek a jogszabályok követelményeinek. A hatósági döntések többsége megalapozott, a közigazgatási szervek az eljárások zömében gondoskodtak az állampolgári jogok és kötelezettségek egyidej/, kölcsönös érvényesítésér"l. A jegyz"i hatósági feladatellátás területén az elmúlt év kiemelked" jelent"ség/ eseménye volt az új eljárási szabály a Ket. alkalmazása, ennek tapasztalatait külön fejezetben- a hatósági statisztikai adatok ismerete nélkül, a felügyeleti jogosítványok gyakorlása során szerzett tapasztalatok alapján- a megyei közigazgatási hivatali beszámolókban értékeltük. A fellebbezést követ"en megváltoztatott, illetve megsemmisített els"fokú határozatok megalapozatlanságának leggyakoribb oka a tényállás tisztázásának elmaradása, illetve az új eljárási törvény (Ket.) rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása.
98 Gyakori megalapozatlansági ok továbbá az anyagi jogi szabályok nem kell" ismerete, illetve azok helytelen értelmezése és alkalmazása is. Veszprém megyében általánosságban is megállapítható, hogy a jogszabályok értelmezése nagy gondot okoz az I. fokon eljáró jegyz"nek, különösen kis létszámú polgármesteri hivatalokban. Ennek oka, hogy a jegyz"nek nem áll rendelkezésére megfelel" képzettség/ és nagyságú apparátus, hogy a munkáját segítse, különösen probléma, ha maga a jegyz" is pályakezd" és nem bír kell" közigazgatási gyakorlattal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a szempontot sem, hogy maguk a jogszabályok is id"nként nehezen értelmezhet"k és alkalmazhatók. Nem egyszer egy-egy jogszabály értelmezése során felmerül" anomáliákra és kérdésekre a Legfels"bb Bíróság jogegységi döntése vagy egyedi ügyben hozott ítélete adja meg a választ. Minden területen érzékelhet" Fejér megyében is az ügyintéz"k leterheltsége, mivel egyre több feladat- és hatáskört telepítenek helyi szintre, ezt azonban nem követi az ügyintéz"i létszám növekedése. A hiányosságok nagy része erre vezethet" vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy ritkább az anyagi, gyakoribb az eljárási jogszabályok megsértése, úgy mind a bizonyítási eljárás, illetve a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása. A jegyz"i államigazgatási feladatellátással összefüggésben általánosítható tapasztalatként megállapítható Komárom-Esztergom megyében, hogy a városokban és a nagyobb lakosságszámú településeken, ahol biztosított a megfelel" szakmai felkészültséggel rendelkez" köztisztvisel" a hatósági tevékenység színvonala magasabb, amely jelentkezik a hozott döntések megalapozottsága, a határozatok anyagi és eljárási jogszabályoknak történ" megfelel"sége tekintetében, valamint egyes településeken és ügykörben hatósági ellen"rzések magasabb számában. A komplex felügyeleti vizsgálatok, a célellen"rzések, valamint a jogorvoslati kérelmek elbírálása alapján az a tapasztalatunk, hogy a körzetközponti jegyz"höz történ" hatáskör-telepítés – f"ként abban az esetben, ha egyidej/leg a feladatellátás személyi és tárgyi feltételei is biztosítottak - szakszer/bb és színvonalasabb munkavégzést eredményez. Az ellen"rzési hatásköröket az esetek dönt" hányadában- a megfelel" szakképzettséggel rendelkez" köztisztvisel" biztosításának hiányában- nem, illetve nem megfelel" hatékonysággal gyakorolják. F"ként a kis településeken, a községekben kritikus a helyzet, de több ágazati feladat ellátására a városok sincsenek jelenleg felkészülve, sem személyi, sem tárgyi feltételek biztosításával. Szakszer/bb és költségkímél"bb hatósági tevékenységet biztosít a hatósági igazgatási társulások létrejötte és m/ködtetése, Fejér megyében 13, Komárom-Esztergom megyében 4, Veszprém megyében 7 hatósági igazgatási társulás m/ködik.
99 2. A közigazgatási hivatali igazgatási feladatok Fejér megye: A f"városi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. r. 10. §-a alapján a hivatalvezet", illet"leg az igazgatási szerv vezet"je törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben els" fokú hatósági jogkört gyakorol. Jelent"ségét tekintve messze kiemelkednek az els" fokú feladatok közül az autópálya építéséhez szükséges területek megszerzése érdekében folytatott kisajátítási eljárások. Ezek mellé járultak az elmúlt év második felében a Székesfehérvár Öreghegy városrészt érint" kisajátítási eljárások. (13-14. sz. melléklet) A kisajátítási feladatok nagyságát jól jelzi, hogy míg korábban egy f" köztisztvisel" végezte e teend"ket, addig az elmúlt években már 4-5 f" látja el kapcsolt munkakörben e feladatokat, jellemz"en munkaid"n túl is. Komárom - Esztergom megye: A 2006. évi munkaterv összeállításakor figyelemmel voltunk az elmúlt év során a komplex hatósági felügyeleti vizsgálatok, az egyes igazgatási ágazatokban lefolytatott cél- és témavizsgálatok, valamint a másodfokú hatósági ügyintézés révén szerzett tapasztalatokra. A hatósági f"osztály kiemelt munkatervi feladatát képezte a Ket. bevezetését követ" jogalkalmazási tapasztalatok figyelemmel kísérése, összegy/jtése és értékelése, az els"fokú hatóságok jogalkalmazásának el"segítése. A munkatervben szerepl" feladatokat az alábbiak szerint végrehajtottuk. A Ket. Monitoring rendszer keretében létrehozott „forródrótot” az erre kijelölt telefonszámon a hatósági feladatokat ellátó dolgozók munkaid"ben folyamatosan m/ködtették, az els"fokú hatósági feladatokat ellátó munkatársaktól beérkez" kérdéseket fogadták, megválaszolták, illetve rögzítették és továbbították elvi álláspont kialakítása céljából a Ket. Szakért"i Bizottság állásfoglalást igényl" jogértelmezési kérdéseket. A kérdések felvetését a hivatal honlapján is elérhet"vé tettük. A Ket. monitoring rendszer keretében a BM Ket. Szakért"i Bizottság állásfoglalásait, valamint a BM Ket. Munkacsoport véleményét tartalmazó tájékoztatókat a helyi önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek részére megküldtük, illetve a hivatal honlapján is elérhet"vé tettük. Az ellen"rzési terv összeállításakor is figyelemmel voltunk az új eljárási jogszabály hatálybalépésére, s az egyes cél és témavizsgálatok meghatározásánál kiemelt figyelemmel voltunk az ügyfelek értesítésére, az elintézési határid"k és részhatárid"k betartására, az ügyféli jogok érvényesülésére. A lakossági panaszbejelentések gyors és szakszer/ intézését kiemelt feladatként kezeltük. A jegyz"k, illetve a polgármesteri hivatalokban folyó hatósági tevékenységet érint" bejelentésekr"l külön nyilvántartást vezetünk, amelyen figyelemmel kísérjük a megtett intézkedéseket. Területi államigazgatási szerv tevékenységét érint" panasz hivatalunkhoz nem érkezett, a jegyz"ket és a polgármesteri hivatalokat érint" panaszok tapasztalatait külön fejezetben értékeljük. A Kormány közigazgatás átalakítását célzó intézkedéseinek végrehajtása érdekében a kistérségi igazgatási modell kialakítására, a jegyz" által ellátott államigazgatási hatósági hatáskörök felülvizsgálatát az ÖTM. intézkedésnek megfelel"en felülvizsgáltuk, s javas-
100 latot tettünk a kistérségi körzetközponti jegyz"höz telepítend", illetve hatályon kívül helyezend", deregulálandó feladatokra. A közigazgatási reformmal összefügg", több kapcsolódó jogszabály tervezetet, így többek között az Étv. , illetve az építéshatósági hatáskör telepítést érint" ágazati jogszabályok módosítását véleményeztünk az év folyamán. Az anyakönyvi igazgatás korszer>sítése keretében vizsgáltuk és segítettük az anyakönyvvezet#k feladatainak ellátását, az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer megismerését és alkalmazását Az egyes igazgatási ágazatokban a munkatervben meghatározott legfontosabb szakmai feladatok végrehajtását az adott ágazat értékelésénél ismertettük. A munkaterv fejezetében a hivatal bels# szervezeti egységeinek szakmai feladatai között a hatósági f#osztály részére kit>zött feladatokat teljesítettük. A Hivatal Hatósági F#osztály ügyeinek alakulása F"sz. 3568
2003 Alsz. 6176
Össz. 9744
F"sz. 2450
2004 Alsz. 3597
Össz. 6047
F"sz. 2396
2005 Alsz. 2944
Össz. 5340
F"sz. 2049
2006 Alsz. 2903
Össz. 4952
A Hatósági F#osztály I. fokú döntéseinek alakulása
Más eljáró államigazgatási szerv kijelölése Külföldiek ingatlanszerzésének eng. Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezm. Kisajátítás Szolgalom alapítás Szociális intézmény m>ködésének eng. Anyakönyi ügy (határozat jell. Okirat) Egyéb M>szaki ellen#ri/vezet#i névjegyzékbe vétel ÖSSZESEN:
2003 241 89 445 17 0 21 35 449 327 1624
2004 260 54 406 51 2 17 30 212 96 1128
2005 225 63 387 26 73 12 18 13 217 1034
2006 281 67 82 24 0 27 13 435 929
Döntésb#l végzések száma
281 10
4 2 300
Veszprém megye: A Hatósági F"osztály látta el a beszámolási id"szakban hatályos 191/1996. /XII.17./ Korm. rendelet 10.§-ának megfelel"en azokat az els" és másodfokú hatósági feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a közigazgatási hivatal vezet"jének hatáskörébe utalt. A vonatkozó jogszabályok szerint a Hivatal vezet"je széleskör/ I. és II.fokú hatósági jogkörrel rendelkezett. A Hatósági F"osztályra érkezett ügyek száma 2006-ban összesen 6.598 volt. Az el"z" évhez (8.608) képest csökkenés tapasztalható (f"számon 1.114, alszámon 896 üggyel kevesebb). Az ügyszám csökkenésének oka els"sorban az a hatáskörváltozás, amely az elmúlt években a szociális igazgatás tekintetében bekövetkezett. Míg az ügyek száma csökkent, a döntések számának alakulásában nincs lényeges eltérés az elmúlt évek adataihoz viszonyítva. 2006. évben összesen 2.088 határozatot hoztunk Az el"z" évben az I. fokú határozatok száma 1.526 volt, a II. fokú határozatoké 922.
101 A II. fokú jogkörben hozott határozatok száma lényegesen nem csökkent. Az I. fokú döntések csökkenésének oka, hogy az eljáró hatóság kijelölésének kérdését szigorúbban bíráltuk el az elmúlt évben. Az építésügyi igazgatásban az el"z" évhez képest 300-al kevesebb kijelöl" határozatot hoztunk. A kijelölés nem automatikus, mindig alaposan vizsgáltuk, hogy van-e helye eljáró hatóság kijelölésének. Mindezeket figyelembe véve, a több mint 2000 ügyszám csökkenéshez viszonyítva, a hozott döntések száma – az eljáró hatóságot kijelöl" I. fokú döntések kivételével – nem csökkent. Ezt a megállapítást egyébként az I. és II. fokú döntéseket bemutató táblázat is alátámasztja. A hatósági munka jogszer/ségének mutatója a bírósági felülvizsgálatok eredménye. Általános tapasztalat, hogy megyénkben viszonylag nagy számban nyújtanak be keresetet határozataink ellen. 2006-ban 147 új kereset érkezett. A legtöbb kereset építésügyi hatósági jogkörben, illeték- és adóügyekben hozott határozatok ellenirányult. A perek nagy számának oka Veszprém megye frekventált helyzete jelent"s Balatonpartja miatt. A parti településeket érint" ügyekben komoly érdekek sérülhetnek az építésigazgatásban egy-egy határozat eredményeként mind az építkez"k, mind a szomszédok vonatkozásában. A bíróság által felülvizsgált határozataink az esetek dönt" részében megalapozottnak bizonyultak. Ezt mutatja pl, hogy 2006-ban a bíróságon ítélettel befejezett ügyekben 72 esetben utasította el a bíróság a keresetet és mindössze 8 esetben helyezte hatályon kívül határozatunkat, illetve 4 esetben változtatta meg azokat. (A megváltoztatás a kisajátítási ügyekben, a kártalanítás összegszer/sége tekintetében történt.) A bírósági felülvizsgálatok eredményének alakulását értékelésünk melléklete szintén részletesen tartalmazza. A közigazgatási határozatok felülvizsgálatával kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül az a munkateher, amely a perképviselet ellátásával nehezedik a hatósági ügyintézésben dolgozókra. A bírósági felülvizsgálat kapcsán minden egyes ügyben el kell készíteni az alperesi nyilatkozatot. Ezt követ"en fel kell készülni a tárgyalásra, ott részt kell venni, nyilatkozatokat kell tenni. Az elmúlt évben a tárgyalásokra való felkészülés és az azokon való részvétel kb. 50-60 munkanapnak megfelel" munkaid"t jelentett a hatósági ügyintéz"knek. A perképviseletet a Hatósági F"osztály vezet"je, mint a Hivatal nyilvántartásba vett jogtanácsosa látja el, de ebben a munkában az ügyintéz"k is részt vesznek. (Az el"z" években hasonló volt a helyzet; 2003-ban185, 2004-ben 215, 2005-ben 150, 2006-ban 177 tárgyalás volt.) A Veszprém Megyei Bírósággal a kapcsolatunk korrekt. Régió: A megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996.(XII. 17.) Korm számú rendeletben foglaltaknak megfelel"en mindhárom hivatal ellátta a törvényben vagy kormányrendeletben a hivatalvezet" hatáskörébe utalt els"fokú hatósági feladatokat, valamint másodfokú eljárás keretében elbírálta mindazokat a jegyz" által államigazgatási jogkörben els" fokon meghozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, amelyet jogszabály nem utalt más közigazgatási szerv hatáskörébe.
102 Az ügyintézés részét képezte az ügyféli kérelmek, panaszok kivizsgálása, s ennek alapján, vagy hivatalból megtett felügyeleti eljárások lefolytatása. Kiemelt feladatként jelentkezett a Ket. hatálybalépését követ"en a monitoring rendszer keretében a felmerül" jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések gy/jtése, feldolgozása, továbbítása, az önkormányzatoknál végzett hatósági tevékenység helyes jogalkalmazásának, az eljárási cselekmények jogszer/ voltának el"segítése. A hatósági ügykörben iktatott ügyiratok forgalmára vonatkozó adatokat a mellékelt táblázat tartalmazza. Az iktatott ügyiratok számának alakulásánál ellentétes tendencia figyelhet" meg. Fejér megyében az iktatott iratok számának évr"l évre történ" növekedése állapítható meg, különösen az alszámra iktatott iratoknál. A régióhoz tartozó másik két megyében csökken" tendencia érvényesült, ami megegyezik a regionálisan összesített, f"leg a f"számra iktatott ügyeknél tapasztalható trenddel. Az ügyszám csökkenést indokolja az elmúlt években bekövetkezett hatáskörváltozás, így például a szociális igazgatás területén, a polgári szolgálat iránti engedély iránti kérelmek megsz/nése, a magyar igazolványok iránti csökken" igény stb. Felvet"dik ugyanakkor az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok egységes értelmezésének szükségessége, különösen az alszámra és a gy/jt"számra iktatandó iratok körének meghatározásánál. Az els# fokú közigazgatási hatósági tevékenység elemzése Fejér megye: Anyakönyvi ügyek Az anyakönyvekr"l, a házasságkötési eljárásról és a névviselésr"l szóló 1982. évi 17. törvényerej/ rendeletben meghatározott jogkörben – az anyakönyvvezet" tevékenységének segít" jelleg/ helyszíni ellen"rzése mellett – az alábbi anyakönyvi ügyekben történt intézkedés 2006. évben. Az anyakönyvi törvényben biztosított jogkörben került sor annak elbírálására – 84 esetben –, hogy a házasságkötést megel"z" eljárás során a külföldi állampolgár házasuló által csatolt iratok megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályok követelményeinek. Vizsgáltuk, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 38. § (1) bekezdése alapján megtörtént-e annak igazolása, hogy a házasságkötésnek a nem magyar állampolgár házasuló személyes joga szerint nincs akadálya. A házasulók 11 esetben kértek, és kaptak felmentést a tanúsítvány bemutatása alól. Az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló külföldi okiratok – jellemz"en az állampolgárság megállapítása, bírósági ítélet, illetve külföldi állampolgár által tett apai elismer" nyilatkozat – alapján 2006-ban 51 esetben történt intézkedés. A magyar állampolgárok külföldön tervezett házasságkötéséhez kiadott tanúsítványok száma 18 db volt, ami alig kevesebb a tavalyi évben kiadott 21 tanúsítványnál. A külföldi állampolgárok anyakönyvi ügyeivel kapcsolatos intézkedéseink száma, évek óta emelked" tendenciájú, ami arra utal, hogy országunk egyre nyitottabb, és különösen igaz ez, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta. (15. sz. melléklet)
103 Az ASZA rendszer indulása el"tt oktatásokat tartottunk az anyakönyvvezet"k részére. Az éles indulás sok problémát vetett fel informatikai és igazgatási téren egyaránt. Nagy szükség volt a közigazgatási hivatal Help Desk tevékenységére. A beérkez" hibajelzések nagy része kezelhet" volt területi szinten. Amennyiben ez nem volt lehetséges a hibajelzés továbbításra került a központi Help Desk felé. Id"vel a rendszer stabilizálódott, az ügyintéz"k is gyakorlati tapasztalatokat szereztek és ritkábban kérnek már segítséget. Ennek ellenére az ASZA fórumának figyelése továbbra is mindennapos feladatot jelent az informatikai f"osztály számára. Az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer bevezetésével kapcsolatban folyamatosan – hatvan esetben – intézkedtünk az authentikációs kártyák igénylésér"l, a kártyák átadásáról, illetve az esetleges bevonásáról vagy cseréjér"l. Építés-felügyelet Az 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján – a munkaterv szerint – Fejér megye 9 településén tartottunk építésfelügyeleti ellen"rzést. (16. sz. melléklet) A munkatervben tervezett 50 építésfelügyeleti vizsgálattal szemben 51 ellen"rzést folytattunk le. A tervet 100 %-an teljesítettük. A 2006. évi 51 ellen"rzés az el"z" évinek 78 %-a. A vizsgált építkezések 62 %-ában az építési engedélynek megfelel"en folyt a munka, engedély nélküli építkezést egy esetben tártunk fel. Az építkezéseken egy kivételével mindenhol volt bejelentett felel"s m/szaki vezet" és mindegyik rendelkezett névjegyzéki számmal. A bejelentett felel"s m/szaki vezet"k 82 %-a ellátja a jogszabályban el"írt feladatokat, ez az arány az el"z" évivel megegyez". A kivitelezési munkákat 44 helyen végezte kivitelez" cég vagy egyéni vállalkozó, 5 helyen saját kivitelezés folyt megfelel" szakirányú végzettséggel és felel"s m/szaki vezet" irányításával, 2 helyen kivitelez"t megnevezni nem tudtak. A kivitelezési vállalkozók 66 %-a nem rendelkezett alkalmazásában lév" felel"s m/szaki vezet"vel, ez az arány kedvez"bb a tavalyinál. A vizsgálatok során egy helyen joger"s és végrehajtható építési engedély nélküli építkezést tapasztaltunk. A kivitelez"vel szemben, az építkezés kiviteli tervek nélküli megkezdése miatt, építésfelügyeleti bírságot szabtunk ki. Ebben az évben a jogszabályokban el"írt kötelezettségek be nem tartása miatt összesen 1.000.000 Ft építésfelügyeleti bírságot szabtunk ki. Az építési m/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki vezet"i névjegyzékeket folyamatosan vezettük. (17-18. sz. melléklet) A névjegyzékekben lév" jogosultság megújítására, törlésére tekintettel az els" fokú határozatok száma az el"z" évhez képest jelent"s mértékben növekedett.
104 2005. július 15-t"l új feladatként jelentkezett az épít"ipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási bejelentések nyilvántartása. A kiemelt építésügyi hatóságok az adatszolgáltatást folyamatosan megküldik. Kisajátítási ügyek Évek óta többletfeladatot jelent az autópálya-építésekkel kapcsolatos kisajátítási eljárások lefolytatása, és már nem beszélhetünk egyszeri kampánymunkáról. (19. sz. melléklet) A kisajátítási ügyek intézésének alapjául az 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) és az ennek végrehajtására kiadott 33/1976. (IX.5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) el"írásai szolgáltak. Az M6 és az M8 autópályákkal kapcsolatos kisajátítási kérelmek 2004-ben érkeztek el"ször: az akkori 16 kérelem 173 ingatlant érintett. 2005-ben szintén 16 kérelem érkezett, 102 ingatlanra vonatkozóan. Az elmúlt évben az autópálya építéssel kapcsolatos kérelmek száma már csak 3 volt, de újabb kérelmek érkezését vetíti el"re, hogy további jelent"s számú ingatlant érint" terület-kimutatást, illetve vázrajzot küldtek a közigazgatási hivatalhoz, záradékoltatás céljából. A gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítási ügyeken kívül a 2006-ban benyújtott kérelmek száma 49 volt, amely 217 ingatlant érintett. Az eljárások dönt" része Székesfehérvár Öreghegy nev/ városrészét érintették, a kisajátítás célja pedig közm/vesítéssel egybekötött útszabályozás megvalósítása. A kisajátítási kérelmek száma 2006-ban több mint duplája volt a 2005. évinek, a kisajátítással érintett ingatlanok száma pedig közel azonos. A kisajátítási ügyekben gyakori, hogy az érintettek keresetet nyújtanak be a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A felperesek – jellemz"en – a jogalapot nem vitatják, keresetük többletkártalanítás megállapítására irányul. Jellemz"nek mondható az is, hogy a bíróság igazságügyi szakért"t rendel, majd a szakért"i véleményre alapozva a kártalanítást magasabb összegben állapítja meg. Szolgalmi jogi ügyek A bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárás lefolytatására a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 24. §-a értelmében az idegen ingatlan tulajdon és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bt. 38. § (5) bekezdése szerint a szolgalom alapítására a kisajátítási eljárás szabályai irányadóak. Az Ftv. értelmében a korábban megépült gázelosztó-vezetékek szolgalmi joggal még nem rendelkez" idegen ingatlant érint" biztonsági övezetére a szolgalmi jogot utólagosan kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek tulajdonítható az, hogy még 2006-ban is folytatódott a bányaszolgalmi jog alapítása iránt – többségében a DDGÁZ Rt. és a MOL Rt. által – benyújtott kérelmek benyújtása. Az utólagos és új jog alapítására irányuló kérelmek száma együttesen 8 volt.
105 A kérelmekkel érintett ingatlanok száma 39, a tulajdonosok száma 70. Mind a kérelmekkel érintett ingatlanok, mind a tulajdonosok száma csökkenést mutat a tavalyi évhez képest. Az eljárás tárgyát képez" ingatlanok egy része osztatlan közös tulajdon, aránylag kis tulajdoni hányaddal, illetve a szolgalommal érintett terület nagysága az egész ingatlanhoz viszonyítva nem jelent"s. Ezen okok miatt a tulajdonos több mint 90%-a a szolgalmi jog alapítására vonatkozó megállapodás-tervezetre nem nyilatkozik, azzal érdemben nem foglalkozik. Külföldiek ingatlanszerzési ügyei Az eljárást els"dlegesen meghatározó jogszabályok: •
A term"földr"l szóló 1994. évi LV. tv.
•
A külföldiek ingatlanszerzésér"l szóló 7/1996. (I.18.) Korm. rendelet
Fejér megye mintegy hetvenezres ingatlanforgalmából a 2006. évi 83 külföldi ingatlanszerzés elenyész"nek mondható. A 2000. év óta tartó csökken" tendencia megállt, a beérkezett kérelmek száma öttel több volt az el"z" évinél. (20. sz. melléklet) Az ingatlanszerz"k honosság szerinti megoszlása több éve stabil, lényegében alig változik. A kérelmez"k többsége magyar nemzetiség/ román állampolgár, jelent"s még a német állampolgárok aránya is. Szabálysértési ügyek Az 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján f"bb feladataink a méltányossági kérelmek elbírálása, és az irányítási jogkör ellátása. 2006-ban némileg kevesebb volt a méltányossági kérelmek száma – 13 – a tavalyi évihez képest, a csökkenés ugyanakkor nem számottev". Általában 30.000,- Ft alatti pénzbírság elengedését kérték az elkövet"k. (21. sz. melléklet) A kérelmek javarészt – a méltányolható körülmények szempontjából – nem voltak megalapozottak. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése 2006-ban jelent"sen emelkedett a kiadott másodfokú határozataink száma. Ebben dönt" szerepet játszott a vízügyi-vízgazdálkodási ágazatban tömegesen hozott másodfokú határozatunk, melynek okait az el"z"ekben már vázoltuk. (22. sz. melléklet) Az el"z"ekkel összefüggésben jelent"sen n"tt a peres ügyeink száma. Örvendetes, hogy a pernyertességi arányunk 98,3 %. (23. sz. melléklet) Adóügyek A másodfokú adóhatósági feladatainkból következ"en – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., a gépjárm/adóról szóló 1991. évi LXXXII. tv., valamint az adózás rendjér"l szóló 2003. évi XCII. tv. alapján – elbíráltuk a jegyz"k határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket.
106 A jogorvoslatok száma az els" fokú adóhatósági határozatokhoz viszonyítva nem jelent"s. Az adózók egy részének jogértelmezése szerint az ipar/zési adó tiltott forgalmi adónak min"sül, összeegyeztethetetlen az uniós joganyaggal, de erre hivatkozva az el"z" évi dömpinghez viszonyítva már csak 15 esetben nyújtottak be fellebbezést. A fellebbez"k már nemcsak a fizetési meghagyásokat támadták, hanem vitatták pl. az egyenleg értesít"k tartalmát, illetve nulla összeg/ adóbevallást adtak be. Az adózók a jogszabályi el"írásoknak megfelel" összeg/ adót azonban minden esetben határid"re megfizették. Az adóügyek 82 %-ában született helybenhagyó másodfokú döntés, és ez kedvez"bb arány, mint a tavalyi évben. (24. sz. melléklet) Illetékügyek Az eljárást els"dlegesen meghatározó jogszabályok: •
az illetékekr"l szóló 1990. évi XCIII. tv. és az adózás rendjér"l szóló 2004. évi XCII. tv.
Illetékügyekkel kapcsolatos feladataink a Fejér Megyei F"jegyz" hatáskörében eljáró Fejér Megyei Illetékhivatal hatósági munkájának szakmai felügyelete, a döntéseik elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása, valamint a Fejér megyére kiterjed" illetékesség/ közigazgatási szervek illetékeztetési gyakorlatának felügyelete, szakmai irányítása. A statisztikai adatok szerint illetékügyben 96 másodfokú döntés született. A jogorvoslati kérelmek számának évek óta tartó folyamatos csökkenése 2006ban feler#södött: a fellebbezések száma a 2005. évinek a felére esett vissza. A másodfokú döntések valamivel több, mint 70 %-ában született helybenhagyó határozat, amely kevesebb a 2005. évi – 76 %-os – aránynál. A megváltoztató döntések aránya 10 %, a megsemmisít"ké 20 % volt. Változatlanul kevés a méltányossági jelleg/ fellebbezés, az ügyek többsége jogkérdéses jogvita, helyenként nagyon jelent"s illetékösszegekre vonatkozóan. (25. sz. melléklet) A jogkérdéses ügyek jelent"s része illetékkedvezményekkel, illetékmentességekkel, azok alkalmazhatóságával kapcsolatos volt. Közülük a legtöbb az ingatlanforgalmazói illetékkedvezményhez, valamint a lakóházépítésre alkalmas telekszerzésekhez köt"dött. Ezekben az esetekben az ingatlanok szerz"i többnyire megfeleltek a kedvezmény el"zetes feltételeinek, de kés"bb a vállalt kötelezettség teljesítése, vagy annak törvényben el"írt módon való igazolása elmaradt. A mulasztások miatti hatósági szankciók jelent"s anyagi terhet hárítanak a kötelezettekre, akik a jogvita során – esetenként bármilyen eszközzel – igyekeznek mentesülni alóluk. Az el"z"eken túl 4 esetben kellett elbírálni az illetékhivatali végrehajtási cselekmények ellen benyújtott végrehajtási kifogást. Valamennyi esetben a végrehajtási intézkedést helybenhagyó döntés született.
107 Birtokvédelmi ügyek A birtokvédelmi alapeljárásban a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) alapján a jegyz"k járnak el. Az alapügyben hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a döntés bírói úton támadható meg. Amennyiben a kötelezett az alaphatározatban el"írtakat nem teljesítette, úgy a jegyz" végrehajtási intézkedést – jellemz"en végrehajtási bírság kiszabásával – foganatosított. A végrehajtási bíróságot kiszabó határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma csökkent az el"z" évhez képest. Az elmúlt 4 év adatait tekintve megállapítható, hogy nem jelent"s, átlagban évi 15-20 körüli a fellebbezések száma. (26. sz. melléklet) A fellebbezések 50 %-ában helybenhagytuk az els" fokú döntést. Az els"fokú határozatok megváltoztatására jellemz"en az eljárási szabályok megsértése, az új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor. Építésügyi igazgatás Az építésügyi igazgatási munkánk alapjául változatlanul „Az épített környezet alakításáról és védelmér"l” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szolgált. A közigazgatási hivatalhoz felterjesztett építési ügyek nagyobb részét az építési engedélyezéssel összefügg" vitás ügyek alkotják. Az elmúlt évben emelkedett a szakhatósági nyilatkozatok felülvizsgálatára irányuló kérelmek száma. Több esetben a kiemelt építésügyi hatóság – hatáskör hiányában – adott els" fokon szakhatósági nyilatkozatot a helyi jegyz" helyett. A jogorvoslati eljárásban ennek megsemmisítésére kellett intézkedni. A 2006-os évben a másodfokú határozatoknál kiugróan magas volt a megsemmisít" és új eljárás lefolytatását elrendel" határozatok száma. (27. sz. melléklet) A jogsért" és megalapozatlan döntések ilyen emelkedése visszavezethet" az els" fokú építésügyi ügyintéz"k leterheltségére és a köztisztvisel"k rövid gyakorlati idejére, a helyi szabályozások nem kell" ismeretére. A rendezési tervekkel kapcsolatos panaszok száma az elmúlt évben tovább emelkedett. Sok esetben nem harmonizál az építési szabályzat szöveges és rajzi része. A kett" közötti eltérés miatt az építésügyi hatóság nem tud jogszer/ döntést hozni. A rendezési terv elfogadása és módosítása az önkormányzat képvisel"testületének feladata. Az építésügyi hatóságnak arra kell alapoznia a döntését, ezért a határozata jogszer/sége függ a rendezési terv színvonalától. Közlekedési igazgatási ügyek A közlekedési igazgatási ügyintézést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet szabályozza. A közlekedési igazgatási hatósági ügykörben 113 másodfokú határozat született, ami az el"z" évhez képest 6 %-os csökkenést mutat. A másodfokú döntések száma az el-
108 múlt öt évben folyamatosan növekedett, a 2001. évhez képest mintegy 30 %-kal, majd 2006-ban a 2001. évi szintre esett vissza. (28. sz. melléklet) A másodfokú határozatok 55,7 %-a az els" fokú határozatot helybenhagyó döntés volt. A nagyszámú megváltoztató, illetve megsemmisít" és új eljárásra utasító döntés egyik oka, hogy a hivatkozott BM rendelet az év elején módosult, az okmányirodák azonban ezt nem mindig vették figyelembe. Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek Állattartási ügyek A települési önkormányzatok helyi állattartási rendeletei alapján hozott els" fokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma, évek óta azonos szinten mozog. 2006-ban 19 fellebbezést nyújtottak be a jegyz"k döntése ellen. A bejelent"k a legtöbb esetben a szomszédok állattartását kifogásolták. Az esetek dönt" többségében a jegyz" kötelezést tartalmazó határozata ellen nem nyújtanak be fellebbezést, így az joger"re emelkedik. A szomszédok bejelentése alapján a jegyz" intézkedik a végrehajtásról. Ennek módja az, hogy bírságot szab ki, s ez ellen a döntés ellen, már fellebbezést nyújt be a kötelezett. Az ügyek 15 %-ában a végrehajtási bírságot kiszabó határozatok ellen nyújtottak be fellebbezést. M ködési engedélyekkel kapcsolatos ügyek A m/ködési engedélyekkel kapcsolatban 2006-ban 51 fellebbezés érkezett. Ebb"l 32-t egy cég nyújtott be, amely iskolai és óvodai konyhák m/ködtetésére kért m/ködési engedélyeket, azonban a feltételeket – a hiánypótlási felhívás és az ügyintézési határid" hosszabbítása ellenére – nem tudta teljesíteni. A fellebbezést követ"en megállapítottuk, hogy a jegyz" helyesen járt el, ezért a döntéseit helybenhagytuk. A másodfokú ügyek 21 %-ban a jegyz" határozatát megsemmisítettük, s a jegyz"t új eljárás lefolytatására utasítottuk. Ezekben az ügyekben a jegyz"k a tényállást nem tisztázták megfelel"en, illetve eljárási hiányosságokat követtek el. (pl.: hibás jegyz"könyv felvétele, nem tartottak helyszíni szemlét) Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek Telepengedély ügyben 2006-ban 16 fellebbezés érkezett. Ez a szám, az el"z" évihez képest nem változott. Négy esetben megsemmisítettük a jegyz" határozatát eljárási hiányosságok miatt, és új eljárás lefolytatását rendeltük el. „A közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálybalépésével egyidej/leg a Kormányrendelet 8. §-ának (5) bekezdését hatályon kívül helyezték, mivel az azonnali végrehajthatóság feltételeit a Ket. szabályozza és az engedély nélkül történ" ipari és szolgáltató tevékenységek folytatása nem illeszthet" be ezen feltételek közé. Ez a jogszabályi változás a gyakorlatban több problémát okozott. A telepengedély nélküli vállalkozói tevékenységet végz"kkel szemben ugyanis ezt követ"en csak az egyes szabálysértésekr"l szóló 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet kereti között tudnak a jegyz"k fellépni.
109 Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (4) bekezdése alapján hozott jegyz"i határozatok ellen a szül"k négy fellebbezést nyújtottak be. A fellebbezésben a szül"k továbbra is az els" fokú eljárásban beszerzett szakért"i véleményben foglalt megállapításokat, javaslatokat kifogásolják. Három ügyben az els" fokú határozatot meg kellett semmisíteni és új eljárás lefolytatására utasítani a jegyz"t, eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértések miatt. Komárom - Esztergom megye: Kisajátítás Az év során a legnagyobb figyelmet a pilismaróti külterületi ingatlanok községrendezés céljára, üdül"- és sportcentrum létrehozására történt kisajátítása váltotta ki. Az érintett ügyfelek a rendelkezésükre álló bírósági felülvizsgálati jogorvoslaton kívül megkeresték az ÖTM-et és több országos sajtó cikk is megjelent. A kisajátítási eljárásban 65 ingatlantulajdonos ingatlanhányadának kisajátítása tárgyában jártunk el az önkormányzat kérelme alapján. Az önkormányzat a kisajátítási eljárás megindítását megel"z"en 270 tulajdonostól vásárolt szerz"déssel ingatlanhányadokat e célra, a megegyezésre nem hajlandó tulajdonosok azonban támadták az önkormányzat településrendezési döntéseit, és a kisajátítás közérdek/ségét. A kisajátítási kérelemnek helyt adó érdemi határozatokat 34 tulajdonos támadta meg, dönt" többségük a kisajátítás jogalapja tekintetében is. Mindez fókuszba helyezte a közérdek meghatározásának problémáját. illetve azt, hogy a bíróság a jogszabálysértésre hivatkozás követelményét, és a keresethez kötöttségre vonatkozó el"írást nem érvényesíti a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben, így végül is a perek folyamán általánosságban kerül felülvizsgálatra a kisajátítási eljárás és az azt lezáró érdemi döntés. Emellett látható, hogy a kártalanítási összeg megemelését elérni kívánó tulajdonosok a kisajátítás jogalapját is támadják annak érdekében, hogy a bíróság javukra döntsön. Szükségessé vált a Ktvr.-ben szerepl" város-és községrendezés közérdek/ cél bíróság felé történ" részletes kifejtése. Álláspontunk szerint, azokban az esetekben, ahol a képvisel"testület törvényben biztosított jogkörével élve, rendelettel elfogadva a szabályozási tervben meghatározza a településfejlesztési célt, az eljáró hatóságnak nincs további mérlegelési jogköre és lehet"sége arra vonatkozóan, hogy a kisajátítási célt az adott ingatlanon kell-e megvalósítani. A kisajátítási eljárások során több olyan jogértelmezési probléma is felmerült, amelyet a különböz" bíróságok eltér"en ítélnek meg. Ennek egyik példája, hogy a KomáromEsztergom Megyei Bíróság ítéletben mondta ki, hogy ”a vételi ajánlat kidolgozásában nem m/ködik közre a hatóság, így annak hiányosságai sem róhatók a terhére.” Egy másik ügy kapcsán azonban a Pest Megyei Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságnak a vételi ajánlatot tartalma szerint egészében szükséges vizsgálnia, és bizonyos esetekben - az adásvételi ajánlat közlésének ellenére - megállapítható a Ktvr. 3. §-ának (1) bekezdésében rögzített feltételek hiánya. Az ÖTM a kisajátítás új jogi szabályozására vonatkozó észrevételeinket kérte. Észrevételeztük, hogy a kisajátítási szabályok szétszórva helyezkednek el a jogrendszerben, így indokolt lenne egy egységes jogszabály kialakítása.
110 Szükséges a közérdek/ cél, a közérdek/ség konkrétabb meghatározása, az állam képviseletének szabályozása, a vagyonkezelésbe adás újraszabályozása, az adásvételi ajánlatra vonatkozó pontos követelményrendszer kialakítása. Indokolt lenne a jogalap és az összegszer/ség kérdéskörének kettébontása, és amennyiben a kisajátítás jogalapjának fennállása tekintetében hozott döntés végrehajthatóvá válását, esetleges felülvizsgálatát követ"en kerülhetne sor a költséges és hosszadalmas kártalanítási eljárásra. Az új jogszabály megalkotásánál a birtokba adásra vonatkozó szabályozás újragondolását; illetve a kisajátítási döntések felülvizsgálata során a perköltség viselésének kisajátítást kér" terheként történ" meghatározását is javasoljuk. Bányaszolgalmi jog alapítása A bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben az ügyfelek magas létszáma, a szinte nyomon követhetetlen tulajdonos- és lakcím változások, valamint az egyes ügyintéz" cégek passzív hozzáállása nehéz helyzetet teremt. Annak ellenére, hogy a már megépült, de szolgalommal még nem biztosított gázvezetékre vonatkozó kérelmek nagy számban várnak elintézésre, a kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést lebonyolító társaságok egy része nem m/ködik együtt hivatalunkkal. A kérelmek pontosítását, a lakcím változások bejelentését, valamint a tulajdonos változás kapcsán szükségessé vált új tulajdoni lapok becsatolását felhívás ellenére sem végzik el. A MOL Nyrt. is elégedetlen az ügyintéz" cégek tevékenységével, ezt bizonyítja, hogy minden eljárási cselekményr"l kérték közvetlen értesítésüket is. További nehézséget okoz a nagy számú ügyfél adatainak pontos nyilvántartása, a változások vezetése, az elhalálozások következtében az örökösök felkutatása, illetve ügygondnokok kirendelése. Hivatalunk azt a gyakorlatot folytatja, hogy az ingatlantulajdonosok elhalálozásának következtében kialakult hosszan tartó bizonytalan jogi helyzet feloldása érdekében ügygondnok kirendelését kéri az illetékes jegyz"t"l. Probléma továbbá, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai nem napra készek, a haszonélvezeti és az özvegyi jog jogosultjainak járó kártalanítási összeg megállapításához támpontokat nyújtó BH-k és a KK 30. megfogalmazása sem ad egyértelm/ útmutatást. A fenti eljárási nehézségek csaknem az egész eljárás ellehetetlenítéséhez vezetnek, az eljárások megszüntetését azonban mégsem tartjuk indokoltnak, hiszen a már jóval korábban kiépített vezetékek jogi helyzetének rendezésére mindenképpen szükség van, továbbá az eljárás megszüntetésével az ingatlan tulajdonosok jogai sérülnének Az ügyintézés egyszer/sítése érdekében nagy el"relépés az idén, hogy a hivatalban elérhet" váltak a TAKARNET rendszer szolgáltatásai, hiszen közvetlenül lekérhet"vé, és ellen"rizhet"vé váltak a különböz" tulajdonos-, és helyrajzi szám változások. A tavalyi évhez képest a szakért"i létszám csökkent, a kártalanítás megállapítása során a szakért"k között továbbra is egyenl" arányban próbáljuk a munkát elosztani. Az év során értekezleten egyeztettünk szakért"inkkel, mivel határozatainkat a kártalanítási értékek miatt a MOL Nyrt. megtámadta a bíróságon, és a kereseteiben foglalt érvek egy részét megfontolásra érdemesnek tartottuk. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése A term"földr"l szóló 1994. évi LV. tv., valamint a külföldiek ingatlanszerzésér"l szóló 7/1996. (I.18.) Kormányrendelet 2004. május 1-i módosítása kezdetben jogértelmezési problémát okozott, nem volt egyértelm/ az els"dleges – másodlagos lakóhely fogalma, valamint az engedély nélküli ingatlanszerzés esetei. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezekben az esetekben a földhivatali bejegyzések nem történnek meg zökken"mentesen, sok esetben kérik hivatalunktól erre vonatkozó tájékoztatásunkat.
111 2005. november 1.-vel újabb változás lépett életbe a Korm. rendeletben, f"bb módosulása, hogy a külföldi által megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlannyilvántartási adatok már nem kérhet"k az ügyfelekt"l, azt hivatalunknak kell beszerezni. A ingatlan-nyilvántartási adatokat az év els" felében a körzeti földhivatalok útján szereztük be, akik néhány esetben késedelemmel teljesítették megkeresésünket, majd ez év második felében már a hivatalunknál is elérhet"vé vált TAKARNET rendszerb"l lekérdezhet"vé vált adatokból kapunk gyors információt a szükséges nyilvántartási adatokról. A külföldiek által megszerzett ingatlanok száma megyénkben csökken" tendenciát mutat, és feltételezhet"en ez a szám jöv"re is csökkeni fog, ugyanis 2007. január 1.-jét követ"en, Románia EU csatlakozása után, a román állampolgárok is engedély nélkül szerezhetnek els"dleges lakóhelyül szolgáló ingatlant hazánkban (2006-ban román állampolgárok csak els"dleges ingatlan tulajdonszerzését kérelmezték hivatalunktól, 20 esetben). A kérelmez"k állampolgársága szerint is jelent"s változások álltak be az utóbbi években. 2003.-ban f"ként a német, osztrák, holland és a román állampolgárok vásároltak megyénkben ingatlant. 2006.-ben már a kérelmez"k között a román állampolgárok lettek a legtöbben, míg a holland és osztrák állampolgárok száma jelent"sen lecsökkent. A részletes adatokat a melléklet tartalmazza. Felel#s m>szaki vezet#k és m>szaki ellen#rök névjegyzékbe vétele A vonatkozó rendeletek és a munkaterv alapján folyamatosan, rendben vezettük a felel"s m/szaki vezet"i és építési m/szaki ellen"ri névjegyzéket. Az új kérelmez"k száma továbbra is csökken" tendenciát mutat. Az év során a felel"s m/szaki vezet"i névjegyzékbe 52 f", a m/szaki ellen"ri névjegyzékbe 14 f" új kérelmez"t vettünk fel. A tárgyévben 232 f" felel"s m/szaki vezet"i, 15 f" m/szaki ellen"ri névjegyzéki bejegyzése lejárt. Összesen 103 f" kérte a felel"s m/szaki vezet"i, 9 f" a m/szaki ellen"ri jogosultság meghosszabbítását. 143 f" felel"s m/szaki vezet" és 5 f" m/szaki ellen"r megújításra irányuló kérelem hiányában a névjegyzékb"l törlésre került. A korábban és a tárgyévben töröltek közül 79 f" felel"s m/szaki vezet" és 9 f" m/szaki ellen"r ismételten kérte felvételét a névjegyzékbe. Az év végi jogszabály-módosítás értelmében 2007. január 1.-t"l a névjegyzékek vezetését a területi szakmai kamarák veszik át. A névjegyzéki nyilvántartások és iratok a jogszabályi el"írásnak megfelel"en december 29.-én átadásra kerültek a területi kamarák képvisel"je részére. A megsz/n" feladat a hivatal számára bevételkiesést okoz, a felszabaduló munkaid" azonban helyszíni ellen"rzésre lesz fordítható. Magyar igazolványok kiadása 2002. március 1. napjától feladata hivatalunknak a Magyarigazolványok és Hozzátartozói igazolványok átadása. Valójában már 2002. február elejét"l folyamatosan érkeztek az igazolványok. 2002. április hónaptól érkeztek a Diákigazolványok is, de hatáskörünk az átadásra csak júniustól volt. Els" alkalommal 2004. második felét"l adtunk ki Pedagógus igazolványt. Az igazolványok tárolása páncélszekrényben történik, az irodahelyiség riasztóval felszerelt, és a bejárati ajtó ráccsal védett. 2006. évben 141 Magyar igazolvány érkezett, és 147 db került kiadásra, diákigazolványból 12 db került kiadásra. A beérkezett 8 db pedagógus igazolványból 7 db-ot adtunk ki. Az igényelt és kiadott igazolványok száma évr"l évre csökken" tendenciát mutat, azonban az érvényességi id" 5 év, ami ez évben jár le, így várható, hogy a 2002.
112 évben érkezett 8508 igazolványra tekintettel jelent"s igény merül fel a hosszabbítás iránt. A másodfokú hatósági tevékenység A hivatal másodfokú hatósági tevékenysége során a jogorvoslati eljárásoknál szerzett tapasztalatokat a jegyz"i államigazgatási feladatellátás fejezetben az egyes igazgatási ágazatok értékelése tartalmazza. A hatósági statisztika adatok alakulását a mellékleteken tüntettük fel, a f"bb mutatók alakulásnak elemzését az ágazatpolitikai célok érvényesülésnél végezzük el. A felettes szerv nagyon fontos, meghatározó feladatának tartjuk az els"fokú hatóságok tevékenységének ellen"rzését, segítését, az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását. E feladat megvalósítására igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani. E cél elérése érdekében a polgármesteri hivataloknál végzett komplex felügyeleti hatósági, valamint cél- és témavizsgálatokon túl különféle szakmai értékelésekkel és iránymutatással, illetve az érintett köztisztvisel"k oktatásával, szakmai értekezletek megtartásával segítjük az els" fokú hatósági tevékenységet. Azokon a területeken, ahol jelent"sebb mérték/ jogszabályváltozás volt, vagy jogértelmezési, illetve jogalkalmazási bizonytalanságot érzékeltünk, az érintett ügyintéz"k részére szakmai értekezletet tartottunk. (így a közlekedési igazgatási feladatokat ellátó okmányirodai ügyintéz"k, valamint az anyakönyvvezet"k részére) Veszprém megye: Az I. és II. fokú hatósági tevékenység részletes elemzése (ágazati bontásban/ A Hivatal Hatósági F"osztályára 2006. január 1. és 2006. december 31. között - f"számon: 2.649 - alszámon: 3.949 összesen: 6.598 ügyirat érkezett. A f#számon érkezett ügyek megoszlása: - általános igazgatás: - építésigazgatás: - adó- és illetékügyi igazgatás összesen:
792 1.323 534 2.649
Az I., és II.fokú határozatok száma összesen: Ebb"l II. fokú határozatok száma: - általános igazgatás: - építésügyi igazgatás: - adó és illetékügyi igazgatás:
2.088 909 134 349 426
I. fokú határozatok száma összesen: 1.179 (Az els" fokú határozatok számának alakulását tárgykörök szerint mellékeljük.) Az I. fokú határozatok száma az el"z" évhez képest csökkent, ami els"sorban az eljáró hatóság kijelölések számának csökkenésében jelenik meg.
113 A f#számon érkezett ügyiratok közel 80 %-ában hoztunk döntést. (2.649 f"számból 2.088 döntés.) A II. fokú határozataink ellen 2006-ban 147 keresetet nyújtottak be. (Az el"z", 2005-ös évben a benyújtott keresetek száma 104 volt.) A legtöbb bírósági felülvizsgálat 2006-ban is az építésügyi igazgatást érintette; 54 új kereset, az adó- és illetékügyi igazgatásban az új keresetek száma 52 volt. Az adóigazgatásban a keresetek nagy részét az ipar/zési adó vonatkozásában nyújtották be, az országosan ismert kérdés miatt, hogy az ipar/zési adó tiltott adónak min"sül-e az Európai Unióban. Az el"z" évi áthúzódókkal együtt a 2006. december 31-ig elbírált és a bíróság által viszszaküldött ügyekben a felülvizsgálat eredményei: - kereset elutasítva ítélettel: - közigazgatási határozat hatályon kívül helyezve: - közigazgatási határozat hatályon kívül helyezve és új eljárás elrendelve: - közigazgatási határozat megváltoztatva: - per megszüntetve: - kereset elutasítva – idézés kibocsátása nélkül: - per felfüggesztve:
72 1 8 4 8 27 2
A Legfels"bb Bíróság 13 ügyben hozott ítéletet, amelyekben a felülvizsgálati kérelmet 12 esetben elutasította, 1 ügyben pedig új eljárást rendelt el. A F"városi Ítél"tábla 12 végzést bírált felül. Értékelés ágazati bontásban Anyakönyvi igazgatás Az anyakönyvi igazgatás jogszabályi alapját az anyakönyvekr"l, a házasságkötési eljárásról és a névviselésr"l szóló 1982. évi 17. sz. tvr., valamint a végrehajtásáról rendelkez" 6/2003. (III. 7.) BM rendelet adja meg. Az anyakönyvi igazgatást érint" jogszabályi változások, az anyakönyvvezet"k munkájában az ellen"rzések tapasztalatai szerint alkalmazásra kerültek. A kistelepüléseken azonban még mindig több bizonytalanság érzékelhet" az anyakönyvvezet"k körében. Az anyakönyvi tevékenységet érint" eljárási szabályok is módosultak a Ket. hatályba lépésével. Annak köszönhet"en, hogy az anyakönyvi feladatokat ellátó jegyz"k és anyakönyvvezet"k jelent"s számban részt vettek a megyében szervezett öt- illetve kétnapos Ket. oktatáson, az ügyintézés során az eljárási szabályok érvényesülése biztosítható. Az anyakönyvi ügyintézés speciális szabályai miatt még mindig tapasztalható jogalkalmazási bizonytalanság, a Ket.-el való megfelel"séget illet"en. Az anyakönyvi ügyintézés számadatai: - Tanúsítvány (hatósági biz.) kiadása: - Külföldi iratok véleményezése: - Külföldi bíróság bontóítéletének véleményezése: - Külföldi okirat alapján apa adatainak és ub.-nek elrendelése: - Helyettesít" anyakönyvvezet" kijelölése: - Másodfokú hatósági jogkörben hozott határozat:
23 53 2 22 17 0
114 -
Tanúsítvány bemutatása alóli felmentés:
6
2006. február 7-én Veszprém megye anyakönyvvezet#inek részvételével egynapos szakmai konzultációt szerveztünk. A szakmai napon ismertetésre kerültek az állampolgársági jogszabályt érint# változások - 2005 november 1-t#l, 2006. január 1-ig hatályos módosításai – az ASZA-rendszer indításához kapcsolódó feladatok, valamint a Ket. anyakönyvi ügyintézést érint# legfontosabb szabályai. Népesség-nyilvántartási igazgatás A helyi jegyz"k népesség-nyilvántartási tevékenységével összefügg"en feladatainkat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi XVI. tv. és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rend. alapján végezzük. A megye városaiban a manuális nyilvántartások megsz/ntek és a korábban azokat támogató számítógépes nyilvántartások m/ködnek. A polgárok személyi adatinak változása – az okmányirodás On-line adattovábbítási rendszer bevezetése óta – a központi rendszert azonnal eléri, így az adatok min"ségének a javulása érzékelhet", az adatállomány szinte naprakész. A népesség-nyilvántartási feladatokat az okmányirodák rendszerében látják el az okmányirodát m/ködtet" jegyz"k. Szabálysértési igazgatás A szabálysértésekr"l szóló 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértési ügyintézés törvényességének felügyelete körében biztosít hatáskört a Hivatal számára. E hatásköri felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok jegyz"inél a szabálysértési ügyben keletkezett iratok alapján vizsgáljuk az Sztv.-ben foglalt eljárási és anyagi jogi szabályok maradéktalan betartását. A hivatalvezet" méltányossági jogkörében eljárva, 2006. évben 1 esetben a pénzbírságot elengedte. Birtokvédelmi igazgatás A Ptk. a jegyz" számára biztosít a birtokvédelmi ügyekben hatósági jogkört. Hivatalunk a birtokvédelmi ügyek tekintetében az eljáró hatóság kijelölése, valamint a birtokvédelmi ügyben hozott, kötelezést el"író határozat végrehajtásának kikényszerítésére megállapított bírság elleni fellebbezési ügyekben jár el. Birtokvédelmi ügyekben a korábbi években jelent"s számmal keresték fel az ügyfelek hivatalunkat azzal a panasszal, hogy kérelmük alapján a jegyz" nem folytatta le a birtokvédelmi eljárást. Ezen panaszok alapján minden esetben intézkedtünk a Ket. rendelkezéseire figyelemmel az els" fokú hatóság felé az eljárás azonnali lefolytatására. Pozitív irányú változásként tapasztalhattuk, hogy ezen kérelmek száma az elmúlt évben csökkent. Kisajátítási igazgatás Kisajátítási ügyben 2006. január 1-t"l 2006. december 31-ig: f"számon: 32 db alszámon: 123 db összesen: 155 db
ügyirat érkezett
115 Az ügyek egy része az el"z" évr"l áthúzódó, figyelemmel a kisajátítási eljárások sajátos jellégére. A 2005. évi érkezéshez képest csökkenés tapasztalható az ügyek számát illet"en, ennek oka, hogy a Balaton északi partján, a 71. számú út tehermentesítését szolgáló új f"közlekedési út kialakításához szükséges kisajátítási munkák lezárultak. Az ügyek többsége a Közútkezel" Kht. kérelmére indult és a 8. számú f"úthoz kapcsolódó beruházásokhoz, az út szélesítésére és elkerül" szakasz építésére irányult. Községi és városi önkormányzatok – Tihany, Eplény, Pápa, Veszprém – nyújtottak be kisajátítási kérelmeket, község-, és városrendezés, illetve közlekedés céljára. A benyújtott kérelmek színvonala tovább javult, a kérelmez"k a jogszabályban el"írt mellékleteket nagyobb alapossággal és kevesebb hiányossággal csatolják, ezáltal rövidülhetett az ügyintézési határid" is. Bányaszolgalmi ügyek Szolgalmi jog alapítási ügyben 2006. január 1-t"l 2006. december 31-ig: f"számon: 14 db ügyirat volt folyamatban alszámon: 53 db összesen: 67 db ügyirat érkezett A bányaszolgalmi jog bejegyzésére vonatkozó kérelmek száma az el"z" évekhez képest csökkent. A gázszolgáltatók a már meglév", korábban megvalósult gázvezetékekre kérték a szolgalmi jog alapítását. A kérelmek többsége a KÖGÁZ Zrt-t"l származik, kisebb hányadát a MOL Rt. adja. A gázszolgáltatók több esetben mérnöki irodákat, illetve földmér"ket foglalkoztató kft-ket bíznak meg a képviseletükkel, így a kérelmek benyújtásával és lebonyolításával. Az eljáró képvisel"k kevésbé vannak tisztában az eljárásra vonatkozó jogi szabályokkal, ezért az ügyek többsége hiánypótlásra szorul. Több esetben – hat ügyben – az eljárás megszüntetésére került sor, ennek oka az volt, hogy a kérelmet benyújtó képvisel" a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget. Szolgalmi jog alapítására csak két ügyben került sor, minkét ügyben egy-egy ingatlant érintett a korlátozás. A szakért" kirendelésére két ügyben került sor, végzéssel és a szakért"i díj megállapítása tárgyában is két végzés született. Az üzletek m>ködési engedélyével kapcsolatos ügyek f"számon: alszámon: összesen: ebb"l:
33 db 74 db 107 db II.fokú döntés határozattal: II. fokú végzés: I. fokú végzés:
ügyirat. 15 2 1
A 15 II. fokú határozatból mindössze 3-at hagytunk helyben, 12 ügyben kellett a határozatot megsemmisíteni és az I. fokú hatóságot új eljárásra utasítani. Az els" fokú határozatokat eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértések miatt kellett megsemmisíteni. Az ügyek túlnyomó többségében a problémát els"sorban a hangos zeneszolgáltatás és az üzletek nyitvatartási idejének be nem tartása okozta.
116 Az egyéb ügyek panaszokat, valamint szakmai vélemény kéréseket tartalmaznak az üzletek m/ködésével kapcsolatosan. Telepengedély ügyek f"számon : alszámon : Összesen:
20 db 44 db 64 db
Ebb"l 9 ügyben született másodfokú határozat. - helybenhagyó: - megsemmisít": - megsemmisít", új eljárás:
érkezett
6 db 1 db 2 db
Egy esetben felügyeleti intézkedésként, felügyeleti eljárásban kellett az els" fokú határozatot megsemmisíteni. A telepengedélyezési ügykörben 2006-ban a végzések száma összesen: 5. Ebb"l 3 eljáró hatóság kijelölése iránti kérelem tárgyában hozott végzés; 2 a telepengedélyezésért fizetend" szolgáltatási díj megfizetése iránti intézkedés megtételére irányuló végzés. Egyéb ügyirat (panasz, véleménykérés) ebben az ügykörben 3 volt. A fellebbezési eljárásra felkerült ügyekben egyrészt a szomszédok kifogásolták a telepen folytatott tevékenység zavaró hatását, másrészt a telepengedélyt kérelmez"k nem tettek eleget a jogszabályban el"írt kötelezettségüknek, illetve engedély nélkül folytatták tevékenységüket. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése 2006. évben összesen 189 kérelem érkezett külföldi állampolgárok részér"l ingatlanszerzés engedélyezése végett. 2006-ban 185 ingatlan megszerzését engedélyeztük. 2 esetben az eljárást meg kellett szüntetni, és 2 ügyben elutasító döntés született. Az elutasítás indoka mindkét esetben az volt, hogy az ügyfél term"föld tulajdonjogát akarta megszerezni, a megsz/ntet" végzések oka pedig az volt, hogy az ügyfél visszavonta kérelmét. A kérelmez"k többsége még mindig lakás, lakóház ingatlant vásárol, azonban a 2005. évhez képest a beépítetlen telkek engedélyezésének száma is jelent"sen növekedett; 2005-ben 43, 2006-ban pedig 71 ilyen ingatlan megszerzését engedélyeztük. Határozataink ellen kereset nem nyújtottak be. A kérelmez"k túlnyomó része az Európai Unió tagállamának állampolgára volt. Ezen ügykörben a 30 napos ügyintézési határid"ben a legtöbb esetben döntés is született. Illetékügyi igazgatás Illetékügyben 2006. január 1-t"l december 31-ig: - f"számon: 396 db - alszámon 732 db összesen 1128 db
ügyirat érkezett
A 2005. évi érkezéshez képest /902 / 25 %-os növekedés tapasztalható.
117 Illetékügyben hozott összes döntések száma: Illetékügyben hozott határozatok száma: ebb"l: - jogalapi:
312 285 259
Illetékügyben hozott végzések száma: Egyéb:
27 77
Összefoglaló az illetékügyekkel kapcsolatos tapasztalatainkról Méltányossági ügyekben hozott határozatok:
26
ebb l els fokú döntés helybenhagyva: megváltoztatva:
4 22
(15%) (85%)
Az Illetékhivatal eljárása alapján (kérd"ív, személyes meghallgatás stb.) hozott több száz I.fokú méltányossági döntést az ügyfelek többsége elfogadta. Az illetéktartozás elengedésére, mérséklésére, fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezésére irányuló fellebbezésekb"l 7 esetben került sor a kérelem elutasítására. 2006-ban nem fordultak ilyen ügyben határozatunk ellen a bírósághoz jogorvoslatért. A jogalapi döntések: Azok a másodfokú határozatok tartoznak ide, amelyek nem méltányossági döntések, és amelyek az Illetékhivatal által megállapított forgalmi értéket vitatják, vagy pedig az illetékkiszabás jogszer/ségét. Illetékügyben hozott II.fokú jogalapi határozat: ebb"l: - helybenhagyva: - megváltoztatva: - megsemmisítve és megszüntetve: - megsemmisítve és új eljárásra:
259 167 (65%) 52 (20%) 18 ( 7%) 22 ( 8%)
A fellebbezéseknek mintegy 80%-át nem az ügyfél terjeszti el", hanem ügyvédi segítséget vesz igénybe. A jogalapra vonatkozó ügyek 44 %-a az illeték alapját képez" forgalmi értéket vitatja. A II.fokú eljárásra felterjesztett – fellebbezéssel érintett – illetékügyek közül továbbra is a legnagyobb körültekintést az ingatlanok reális forgalmi értékének a megállapítása igényli, annál is inkább, mivel nagy számban fordulnak bírósághoz a kötelezettek a másodfokon történt forgalmi érték megállapításának felülvizsgálata céljából. Három kivételével minden esetben jogi képvisel" járt el ezekben az ügyekben. Forgalmi érték vitát eredményezett a megnövekedett számban el"forduló, több milliós érték/ – többségében egyedi jelleg/ /ipartelep, sertéstelep, üzem, üzlet, szálloda, üdül"komplexum, benzinkút/ ingatlanok esetében a bejelentett /szerz"dés szerinti/ értékeknél magasabb összeg/ forgalmi értékek megállapítása. Nagyobb számban fordultak el" még olyan fellebbezések, ahol több ingatlanon egyszerre történt a vagyonközösség megszüntetése és az ügyfelek azt hitték, hogy az ilyen szerzés illetékmentes. Szintén sok volt a feltételes mentességgel járó, 4 éves beépítési kötelezettséget jelent" üggyel kapcsolatos fellebbezés, ahol az ügyfelek nem teljesítették a mentességi feltételeket, ezért utóbb sor került az illetékkiszabásra.
118 Változatlanul problémát okoz az eljáró hatóság számára a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, és a lakástulajdon fogalma. Ezek a fogalmak nincsenek teljesen szinkronban az építési szabályokkal, így a megkeresett építéshatóságok is egymástól eltér" véleményt adnak ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan. Az illetékügyi fellebbezések számának növekedését eredményezte az is, hogy az ingatlanforgalmazást f"tevékenységként folytató vállalkozók a 23/A.§. /7/ bekezdése szerinti – igazolási kötelezettség teljesítésére szolgáló 2 éves határid" elteltét követ" 15 napon belül az ingatlan eladását a törvényi kívánalmaknak megfelel"en nem igazolják, nem adják el, vagy csak részben. Ezekben az esetekben ugyanis az Itv. 23/A.§ (7) bekezdésben foglaltak szerint az egyébként fizetend", illet"leg a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell pótlólag megfizetni. Adóhatósági igazgatás Az adóhatósági ügyekben hozott II. fokú döntéseink alakulását a 11. sz. melléklet tartalmazza. A másodfokú eljárásra felterjesztett jogalapot érint" ügyekben építményadó, telekadó, gépjárm/adó, ipar/zési adó, épület utáni idegenforgalmi adó (Htv. 30.§ b.) pont) és magánszemélyek kommunális adója ügyekben valamennyi adónemben érkezett jogorvoslati kérelem. Az el"z" évhez képest a végrehajtási kifogások és a méltányossági ügyek száma növekv" tendenciát mutat. A többi adónemben a beérkezett fellebbezések száma kis mértékben változott. Ipar/zési adónemben a fellebbezések száma közel hasonló a 2005. évben benyújtott számhoz, amelynek az oka mind 2005., mind 2006. évben az volt, hogy néhány nagyobb pénzintézet, energiaszolgáltató és jellemez"en az ipari parkokban m/köd" gazdasági társaság Rt., Kft., valamint kereskedelmi és telefonszolgáltató társaság a 2005. évi és 2006. évi ipar/zési adót és adóel"leget megállapító fizetési meghagyás ellen jogorvoslattal éltek. Ezek az adózók jellemz"en több tízmilliós nagyságrend/ ipar/zési adót fizettek a korábbi években. Az adóalanyok kérelmüket arra alapozták mindkét évben, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ" csatlakozását követ"en – tehát 2004. május 1. után helyi ipar/zési adó kötelezettségük nincs. Adóügyben a Veszprém Megyei Bíróságon jelenleg folyamatban van 38 ügy. (Mindegyik esetben a Bíróság felfüggesztette a tárgyalást az EU. Bíróságának el"zetes döntéshozatali eljárásáig. Egy per a Legfels"bb Bíróság el"tt van, ami szintén felfüggesztésre került.) 2006. évben az els" fokú adóhatóságok számára az egységes jogértelmezés és a jogszabályoknak megfelel" joggyakorlat kialakítása érdekében háromnapos továbbképzést tartottunk „Az önkormányzati adóhatóság eljárásainak jogi szabályozása és a helyi adók” címmel. A továbbképzés programjában teljes részletességgel tárgyaltuk a helyi adókra és a gépjárm/adóra vonatkozó anyagi jogszabályokat adónemenként, illetve az adózás rendjér"l szóló 2003. évi XCII. tv. eljárási szabályait, az adókötelezettségek, az adóhatósági ellen"rzés, a jogkövetkezmények, a végrehajtás szabályainak részletes elemzésével. A Ket. el"írásainak és az adózás rendjér"l szóló törvény 1992. évi XCIII. tv. eljárási szabályainak részletes összevetésével és megtárgyalásával adtunk szakmai segítséget a jöv"re vonatkozóan az els" fokú adóhatóságoknak az anyagi és eljárásjogi szabályok alkalmazásához, biztosítva a továbbképzés ideje alatt a napi konzultációs lehet"séget. Tájékoztattuk a továbbképzésen résztvev" els" fokú ügyintéz"ket az Önkormányzati Hírlevél cím/ kiadványban az év folyamán megjelent, az önkormányzati adórendelet
119 alkotás kérdésében, valamint az adóigazgatás aktuális kérdéseiben felmerült, a Pénzügyminisztérium szakemberei által kifejtett szakmai iránymutatásokról, illetve a gépjárm/adó szabályainak alkalmazása során felmerült jogkérdésekr"l, valamint az önkormányzatai adóhatóságokat érint", a Pénzügyminisztérium gondozásában összegy/jtött bírósági ítéletekr"l. A továbbképzésen résztvev" els" fokú adóhatósági munkatársak a tanfolyam elvégzésér"l tanúsítványt kaptak. Építésügyi Igazgatás Az építésügyi igazgatás f"bb feladatai, tevékenységi köre az elmúlt id"szakhoz képest 2006-ban gyakorlatilag nem változott. Az ügyiratforgalom adatait vizsgálva megállapítható, hogy a f"számon iktatott ügyek száma 2005-höz képest 8 %-al csökkent, ugyanakkor az els"fokú döntések száma nem változott, a másodfokú döntések száma kismértékben, 6 %-al n"tt. Az ügyiratforgalomban (f"szám) bekövetkezett változás egyértelm/en a más eljáró hatóság kijelölésével kapcsolatos döntések nagyságrendi csökkenésére vezethet" vissza. Míg a korábbi években az ilyen ügyek és határozatok száma több száz volt ( pl.2005ben: 412 db, melyekb"l 391 határozattal zárult), addig a 2006-os évben alapvet" változás következett be. A korábbi gyakorlattal szakítva nem „automatikusan„ hoztunk végzést a kizárási kérelmekben, az els"fokú hatóságok figyelmét is felhívtuk a Ket. kizárásra vonatkozó szabályaira. Mindezek hatására 2006 év második felére a kizárási ügyek száma jelent"sen csökkent (a 2005-ös 412-r"l 111-re). (Fenti adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a más eljáró hatóság kijelölése tárgyú ügyeket nem vizsgálva az építésügyi hatósági és egyéb ügyek száma nem csökkent, hanem 17 %-al n"tt 2006-ban.) Ezek az ügyek a több munkával és id"ráfordítással intézhet" ügyek. Tendenciaként észlelhet", hogy megn"tt a különböz" sajátos építményfajtákkal kapcsolatos illetve környezetvédelmi eljárásokban szükséges másodfokú (építéshatósági és helyi környezet és természetvédelmi) szakhatósági állásfoglalások száma. Ilyen „döntés-jelleg/” állásfoglalást 2006-ban 51db-ot adtunk ki. Az építési ügyek ügytípus szerinti megoszlása 2006-ban a következ"k szerint alakult: építési-bontási-fennmaradási, használatbavételi engedélyezés: 276 hatósági kötelezés 80 telekalakítás, korlátozási kártalanítás 49 építésügyi bírság ügyek 29 panaszok építési ügyben 40 ép. felügyelet, névjegyzék stb. 608 eljáró hatóság kijelölése 111 egyéb ügyek 130 A másodfokú döntések száma 2006-ban 349, melyek közül a jogorvoslati eljárás eredménye szerint az els"fokú döntést helybenhagyó 150 (43 %) megváltoztató 83 (24 %) megsemmisít" 19 (5 %) megsemmisít" + új eljárást elrendel" 97 (28 %) volt.
120 Az építésügyi igazgatással kapcsolatos döntések felülvizsgálatának eredménye: Az ítélet a keresetet elutasította: 50 közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el: 4 esetben. (Döntéseink közel 93 %-ban jogszer/nek ítéltettek a felülvizsgálat során.) A korábbi években is jónak ítélhet# arány (2005-ben 82 %) tovább javult. A bíróság egyéb (végzés) döntései: idézés kibocsátása nélkül elutasított kereset: per szünetel: per megszüntetése: II. fokú határozat végrehajtásának felfüggesztése:
18 10 5 3
Rendkívüli jogorvoslat keretében 2006-ban a Legfels"bb Bíróság ügyeinkben 5 ítéletet hozott, melyek közül 4 esetben a kereset elutasításra került, egy esetben a Megyei Bíróság ítéletét a közigazgatási döntésre is kiterjed"en hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasított. Az építésügyi osztály az egyedi ügyeken kívül az elmúlt évben is – csökken" számban – de többször közrem/ködött, segítséget nyújtott, tanácsokat adott az els"fokú hatóságoknak rendezési terv véleményezési eljárásaikban. A munkaterv szerinti vizsgálatokból 4-et elvégeztünk. (Tihany Község Jegyz"je építésügyi hatósági jogkörében végzett tevékenységének ellen"rzése elmaradt, mivel az els"fokú hatóság személyi állománya éppen az els" félévben cserél"dött ki, az egyeztetés teljesen ellehetetlenült.) Az elmaradt ellen"rzéseket ez évi munkatervünkbe ismételten felvesszük. Régió: A megyei közigazgatási hivatalok els#fokú hatósági eljárásainak adatait a mellékelt táblázaton mutatjuk be. A régió területéhez tartozó hivatalok összesített adataiból megállapítható, hogy a döntéssel záruló els" fokú ügyek száma csökken" tendenciát mutat, amíg 2003. évben 5444 els"számú döntés született, addig ez a szám 2006. évre 3873, ami a bázisév 71 %-a. Az egyes megyékben eltér" a kép, amíg Komárom-Esztergom megyében és Veszprém megyében e csökken" tendencia évr"l évre megállapítható, Fejér megyében a változás ciklikus. A csökkenés oka egyértelm/en a hatáskörváltozásokra vezethet" vissza. A bemutatott ciklus alatt 2004. évelején megsz/nt a kötelez" sorkatonai szolgálat felfüggesztése következtében a polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatáskör, míg a bentlakásos szociális intézmények m/ködésének engedélyezésével és ellen"rzésével, valamint a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjárm/szerzési támogatásának elbírálásával összefügg" hatáskörök 2005. szeptember 1.-ével a szociális és gyámhivatalhoz kerültek. Az eljárási törvényekben szabályozott kizárási okok fennállása miatt bejelentett kérelmek alapján más eljáró közigazgatási szerv kijelölésére vonatkozó döntések száma -
121 bár megyénként eltér" képet mutat - a régió területén az évek során lényegében nem változott. A jöv"t illet"en a regionális közigazgatási hivatal els"fokú döntései számának további csökkenése várható, mivel a felel"s m/szaki vezet"k és m/szaki ellen"rök névjegyzékbe vételével kapcsolatos hatáskör az építés-felügyeleti feladatokat ellátó közigazgatási szervekt"l ez év január 1.-ét"l az építész, illetve a mérnök kamarák hatáskörébe került. A felel"s m/szaki vezet"i, illetve az építési m/szaki ellen"ri névjegyzékbe történ" felvétel alakulásával kapcsolatos megyénkénti adatokat a mellékelt táblázatok tartalmazzák. Az elmúlt négy év alatt a régió területén 1299 esetben történt felvétel a felel"s m/szaki vezet"i névjegyzékbe, 571 esetben törlésre, míg 783 esetben jogosultság megújítására került sor. Az építési m/szaki ellen"ri névjegyzékbe 389 felvétel, 545 törlés és 197 jogosultság megújítás történt. A regionális közigazgatási hivatal els"fokú hatósági eljárásait az elmúlt évben, az anyakönyvi ügyekben reá ruházott hatáskörök, a külföldiek ingatlanszerzésnek engedélyezésével összefügg" feladatok, valamint a kisajátítási és a szolgalmi jog alapítási ügyek ellátása, valamint az építés-felügyel" hatáskörének gyakorlása képezik, ezért e feladatok ellátásának általánosítható tapasztalatait röviden összegezzük. A közigazgatási hivataloknál meghozott anyakönyvi érdemi döntések száma lényegében változatlan az elmúlt évek adatinak összehasonlítása alapján. A magyar állampolgárok külföldön tervezett házasságkötéshez szükséges tanúsítványok kiadása kell" körültekintéssel történt. A külföldi állampolgárok anyakönyvi eseményeir"l kiállított anyakönyvi kivonatok továbbítása – a vonatkozó anyakönyvi bejegyzés szakszer/ségének és az okirat kiállítására vonatkozó szabályok betartásának ellen"rzését követ"en –a külföldi személy állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságai felé folyamatos. Az anyakönyvi tevékenységet érint" anyagi és eljárási szabályok módosulására, az ASZA rendszer március 1.-én történ" éles bevezetésére mindhárom hivatalnál megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Ennek során az anyakönyvvezet"k részére megtartott szakmai értekezleteken ismertették a megváltozott jogszabályi el"írásokat, s adtak útmutatást a követend" gyakorlatra. Az ellen"rzések tapasztalata volt, hogy színvonalas szakmai felkészítés eredményeként az anyakönyvvezet"k dönt" többsége a jogszabályi el"írásokkal összhangban a változásokra figyelemmel végzi munkáját, az ASZA rendszer bevezetése megtörtént, rendszeres használata nem okoz nehézséget. A kisajátítási ügyek alakulását megyei bontásban és regionális összesítésben a mellékelt táblázaton tüntettük fel. A táblázatból megállapítható az, hogy a benyújtott kérelmek, illetve a kisajátítással érintett ingatlanok száma évente és megyénként változó képet mutat, a mindenkori állami, vagy önkormányzati beruházások függvényében. Évek óta többletfeladatot jelent Fejér megyében az autópálya-építésekkel kapcsolatos kisajátítási eljárások lefolytatása. Az M6 és az M8 autópályákkal kapcsolatos kisajátítási kérelmek 2004-ben érkeztek el"ször: az akkori 16 kérelem 173 ingatlant érintett. 2005-ben szintén 16 kérelem érkezett, 102 ingatlanra vonatkozóan. Az elmúlt évben az autópálya építéssel kapcsolatos kérelmek száma már csak 3 volt, de az újabb ilyen irányú kérelmek érkezését vetíti el"-
122 re, hogy további jelent"s számú ingatlant érint" terület-kimutatást, illetve vázrajzot küldtek a közigazgatási hivatalhoz, záradékoltatás céljából. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdek/ségér"l és fejlesztésér"l szóló 2003. évi CXXVIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történt jogszabályi változások – kiemelten a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítási ügyeket illet"en – a jogalkalmazás során többletmunkát eredményeztek. Komárom- Esztergom megyében 2003, illetve 2004. években történtek a 10-es f"út Dorog várost elkerül" szakaszának céljára kisajátítások. Az év során a kisajátítási kérelmeket helyi önkormányzatok nyújtottak be, a legnagyobb figyelmet a pilismaróti külterületi ingatlanok községrendezés céljára, üdül"- és sportcentrum létrehozására történt kisajátítása váltotta ki. A kisajátítási kérelemnek helyt adó érdemi határozatokat 34 tulajdonos támadta meg a bíróságon, dönt" többségük a kisajátítás jogalapja tekintetében is, vitatva a város-és községrendezés cél közérdek/ voltát. A per jelenleg is folyamatban van. Szükségessé vált a Ktvr.-ben szerepl" város-és községrendezés közérdek/ cél bíróság felé történ" részletes kifejtése. Álláspontunk szerint, azokban az esetekben, ahol a képvisel"testület törvényben biztosított jogkörével élve, rendelettel elfogadva a szabályozási tervben meghatározza a településfejlesztési célt, az eljáró hatóságnak nincs további mérlegelési jogköre és lehet"sége arra vonatkozóan, hogy a kisajátítási célt az adott ingatlanon kell-e megvalósítani. Veszprém megyében a Balaton északi partján, a 71. számú út tehermentesítését szolgáló új f"közlekedési út kialakításához szükséges kisajátítási munkák lezárultak. A kérelmek többsége a Közútkezel" Kht. kérelmére indult és a 8. számú f"úthoz kapcsolódó beruházásokhoz, az út szélesítésére és elkerül" szakasz építésére irányult, illetve helyi önkormányzatok nyújtottak be kérelmet város-és községrendezés céljára. A kisajátítási kérelmet elutasító határozatok száma csökken" irányú. Az elmúlt évben három - ingatlantulajdonosok által el"terjesztett - kisajátítási kérelem elutasítására került sor, mivel nem álltak fenn az ilyen kérelem benyújtásának Ktvr.-ben meghatározott feltételei. A kisajátítási határozatok ellen sok esetben nyújtanak be keresetet bírósági felülvizsgálat céljából. Megfigyelhet", hogy az érintettek nem csak a kártalanítási összeg megemelését kívánják elérni (amelyre a kialakult bírói ítélkezési gyakorlat miatt jó esélyük van), hanem támadják a kisajátítás jogalapját, alkotmányos jogaik sérelmére hivatkozva. Mindez egyre sürget"bben veti fel a kisajátítási jogszabályok miel"bbi, törvényi szint/ újra szabályozásának igényét. A bányatörvény el"írása értelmében a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló kérelmek elbírálása során a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A gázszolgáltatók a már meglév", korábban megvalósult gázvezetékekre kérték legtöbb esetben a szolgalmi jog alapítását. A gázszolgáltatók több esetben mérnöki irodákat, illetve földmér"ket foglalkoztató kftket bíznak meg a képviseletükkel, így a kérelmek benyújtásával és lebonyolításával. Az eljáró képvisel"k kevésbé vannak tisztában az eljárásra vonatkozó jogi szabályokkal, ezért az ügyek többsége hiánypótlásra szorul. A kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést lebonyolító társaságok egy része nem m/ködik együtt a t"le elvárható szinten az eljáró hatósággal. A kérelmek pontosítását, a lakcím változások bejelentését, valamint a tulajdonos változás kapcsán szükségessé váló új tulajdoni lapok becsatolását felhívás ellenére sem végzik el.
123 A határozattal lezárult ügyek jelent"s részében az eljárás megszüntetésére került sor, mert az ügyfél a kérelmét visszavonta a Bt. 32. § (5) bekezdésére figyelemmel, illetve a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget. Az eljárások megszüntetése mégsem minden esetben indokolt, hiszen a már jóval korábban kiépített vezetékek jogi helyzetének rendezésére mindenképpen szükség van, továbbá az eljárás megszüntetésével az ingatlan tulajdonosok jogai sérülnének A külföldiek ingatlanszerzésre irányuló kérelmek száma 2004. évben az Unióhoz történ" csatlakozás következtében bekövetkezett jogszabály módosulás kapcsán csökkent az el"z" évhez viszonyítva, azóta regionális szinten évente 340 körül alakul. Ennek több mint felét Veszprém megyében nyújtották be, amely egyértelm/en a Balaton idegenforgalmi vonzáskörzetére utal. A kérelmez"k többsége még mindig lakás, lakóház ingatlant vásárol, azonban a 2005. évhez képest a beépítetlen telkek engedélyezésének száma is jelent"sen növekedett. A kérelmez"k túlnyomó része az Európai Unió tagállamának állampolgára volt, de Fejér és Komárom-Esztergom megyében jelent"s a magyar nemzetiség/ román állampolgárok által benyújtott kérelmek száma is. A vonatkozó jogszabályi el"írásokat a kérelmez"k jól ismerik (legtöbb esetben jogi képviseletük van), - bár el"fordul hiányosan benyújtott kérelem – amit az engedélyez" határozatok magas aránya mutat. Néhány esetben kellett az ingatlanszerzésre irányuló kérelmet elutasítani (term"föld megszerzésére irányult), illetve az eljárást megszüntetni.(kérelem visszavonása, hatáskör hiánya miatt) A külföldiek által megszerzett ingatlanok száma feltételezhet"en jöv"re csökkeni fog, ugyanis 2007. január 1.-ét követ"en, Románia EU csatlakozása után, a román állampolgárok is engedély nélkül szerezhetnek els"dleges lakóhelyül szolgáló ingatlant hazánkban. Az építésügyi igazgatásban meghozott els" fokú döntéseket és az építés-felügyeleti vizsgálatokat a mellékelt táblázat tartalmazza. A táblázatból megállapítható, hogy 2003. évhez viszonyítva az építés-felügyeleti vizsgálatok száma jelent"sen csökkent, ez a tendencia mindhárom megyére vonatkozóan érvényesült, annak ellenére, hogy Fejér megyében végezték az elmúlt évben is a legtöbb vizsgálatot, s munkatervükben el"irányzottakat teljesítették. A csökkenés oka, hogy az építés-felügyeleti feladatok ellátására a személyi feltételek a megyei közigazgatási hivataloknál kedvez"tlenül alakultak. A hatósági eljárásban részt vev" ügyfelek törvényes jogai biztosítása érdekében, az építéshatósági ügyek határid"ben történ" elbírálása els"dleges feladat volt, emiatt kevés id" jutott az ellen"rzési feladatok ellátására. Az építés-felügyeleti ellen"rzések végzéséhez, az építkezések jogszer/ végzése során az állampolgárok jogkövet" magatartásának el"segítéséhez, szükség szerint ennek kikényszerítéséhez szükséges. az építés-felügyeleti hatósági rendszer létrehozása és m/köd"képességnek javítása, a személyi feltételek biztosítása. Az Sztv. alapján a közigazgatási hivatal vezet"je elbírálja a szabálysértési ügyekben benyújtott méltányossági kérelmeket, valamint ellátja a felettes közigazgatási szerv irányítási jogkörét. A mellékelt táblázatból megállapítható, hogy a méltányossági kérelmek száma alacsony, az elmúlt évben húszat nyújtottak be, s ezek közül mindössze négy esetben lehetett - a kérelmez" személyi, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, körülményeire figyelemmel – a kiszabott pénzbírság megfizetését"l eltekinteni.
124 Egy esetben volt az érdemi határozat törvényességi aggályai miatt jelzés az ügyészség felé. A másodfokú ügyek száma 2003-2005 években egyenletesen 1900 körül alakult, míg 2006. évben jelent"s növekedés állapítható meg, összesen 2778 ügyet bíráltak el a három közigazgatási hivatalban. Az emelkedés a már említett – Fejér megyében vízügyi-vízgazdálkodási ágazatban hatáskör nélkül meghozott- nagyszámú (965 db) közcélú érdekeltségi hozzájárulást kiszabó határozatok elleni jogorvoslati eljárás eredménye. A másodfokú eljárások során hozott határozatok ágazati megoszlását a mellékelt táblázat és grafikon is tartalmazza. Ebb"l kit/nik, hogy a 2003. és 2006. évek között- a már említett széls"séges esetet leszámítva- az egyes ágazatok között a másodfokú ügyek arányaiban lényegi változás nem történt, azok változatlan összetételben jelennek meg. Az elmúlt évek statisztikai adatainak áttekintése alapján megállapítható, hogy - az említett egyedi esetet leszámítva - a legtöbb fellebbezést (évente kismérték/ eltéréssel) a helyi adó, illetve illeték ügyekben (36-39 %), az építésigazgatás során ( 30-34 %) a gépjárm/ forgalmi engedélyekkel, vezet"i engedélyekkel kapcsolatos közlekedés igazgatás ügyekben (11-16 %) és a belügyi ágazathoz tartozó általános igazgatási ügyekben (7-11 %) meghozott els"fokú jegyz"i (f"jegyz"i) határozatok ellen nyújtották be. Az egyes megyékben a különböz" ágazatok között ez az arány eltér" képet mutat. Jelent"s eltérés tapasztalható a jegyz"i határozatok elleni fellebbezések számában is az egyes megyék között, annak ellenére, hogy a jegyz"k államigazgatási jogkörben hozott határozatai között nagyságrendben nincs számottev" eltérés. Ennek okai sokrét/ek lehetnek, de mindhárom megyére jellemz", hogy az els"fokú hatósági feladatokat ellátó köztisztvisel"k szakmai tevékenységének segítését kiemelt feladatának tekinti, s azt változatos formában (szakmai értekezletek megtartása, hírlevél, szakmai irányítás keretében körlevelek kiadása, célvizsgálatok megtartása, közvetlen munkakapcsolat stb.) végzi. E tevékenység hatékonysága is tükröz"dik az els"fokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek számában. A helyben hagyott határozatok aránya mindhárom megyében meghaladta az 50 %–ot, a jogorvoslattal megtámadott els" fokú határozatok megalapozottsága arányaiban állandósulni látszik. A közigazgatási hivatalok peres eljárásainak alakulását a mellékelt táblázat tartalmazza, megyénkénti bontásban és a régióra összesítve. A közigazgatási eljárásban meghozott döntések megalapozottságát bizonyítja a bírósági felülvizsgálat eredménye is. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén összesített adatok szerint 2003. évben a 261 ügyb"l 35 esetben, 2004. évben 252 felülvizsgálat során 32 esetben, míg 2005. évben 242 perb"l csak 24 ügyben helyezte hatályon kívül, illetve változtatta meg a felülvizsgált határozatot a bíróság. Az elmúlt évben 1246 peres ügy volt (az említett közcélú érdekeltségi hozzájárulási eset miatt) s ebb"l 806 esetben a keresetet elutasított, míg 405 perben a polgári peres eljárást egyéb okból szüntette meg. A perek alakulásával kapcsolatosan meg kell azt a tényt is említeni, hogy f"leg a hivatal els"fokú hatáskörébe tarozó kisajátítási, szolgalmi jogi ügyekben a jogalap tekintetében megalapozott közigazgatási döntés született, csak a mérlegelés körébe tartozó, szakért"i vélemények alapján megállapított kártalanítási összeg vonatkozásában változtatott a bíróság.
125 A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül az a munkateher, amely a perképviselet ellátásával összefüggésben hárul a hatósági ügyintézésben foglalkoztatott dolgozókra. Az alperesi perbeli nyilatkozatok elkészítése, a perben képviselend" álláspont kialakítása, az –egyre több esetben más megyeszékhelyen megtartott- tárgyalásokon történ" részvétel jelent"s id"-és munka ráfordítással járó feladat. Az adó- és illetékügyek elleni jogorvoslatok számának alakulását a mellékleteken tüntettük fel. Megállapítható, hogy ahhoz képest, hogy a jegyz"i els"fokú döntéseknek a túlnyomó többségét képezi ez az igazgatási ágazat, a jogorvoslati kérelmek száma alacsony, az egyes években ciklikusan alakult A helyi adókkal kapcsolatos jegyz"i hatósági döntések ellen valamennyi adónemben érkezett jogorvoslati kérelem, a legnagyobb részt azonban - meghatározó jellege miatt is - a helyi ipar/zési adó ellen benyújtott fellebbezések képezték. Fejér megyében csökken", Komárom-Esztergom megyében növekv" tendencia érvényesült, míg Veszprém megyében hasonló szint/ volt ezen adónem elleni fellebbezések számának alakulása. Az adóalanyok fellebbezésüket arra alapozták, hogy a helyi ipar/zési adó fenntartása ellentétes az Európai Unió Tanácsa forgalmi adókra vonatkozó ún. 6. irányelvének 33. cikkelyével, s így az uniós csatlakozást követ"en helyi ipar/zési adó fizetési kötelezettségük nincs. Új elemként tapasztaltuk, hogy az adóalanyok egy része a korábbi, a kibocsátott fizetési meghagyást megtámadó fellebbezések helyett az önellen"rzés jogi lehet"ségével élt, amikor is arra való hivatkozással nyújtott be önellen"rzést, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását követ"en, 2004. május 1-jét"l az adófizetési kötelezettségük megsz/nt, így az azóta megfizetett adó túlfizetésnek min"sül, amelyet azonban elszámolni vagy visszautalni nem kérnek. Akadtak olyan adózók is, akik az éves bevallásukban, bár abból az adóel"leg összege pontosan kiszámítható volt, a fizetend" adó összegét nullában jelölték meg. Az érintett adóhatóságok változó módon reagáltak e beadványokra, tekintettel arra, hogy maga az Art. is csak áttételesen tudta kezelni a helyzetet. A Pénzügyminisztérium e tárgyú állásfoglalása - mi szerint csak ellen"rzési eljárás lefolytatását követ"en lehet elutasítani az önellen"rzést, illet"leg korrigálni a nullaeredmény/ bevallást – segítette a kés"bbi munkát. A másodfokú adó hatósági döntések megalapozottabbak, amíg 2003. évben csak 47 % volt a helyben hagyott els" fokú döntések aránya, 2005. évben ez 63, 6 %, míg 2006. évben 61, 1 % volt. A helyi adóztatási gyakorlatra általánosságban az a jellemz", hogy a jegyz"k betartják, és dönt"en helyesen értelmezik az anyagi jogszabályi el"írásokat, gyakoribbak az eljárási jelleg/ jogsértések, a nem kell"képpen tisztázott tényállás alapján meghozott megalapozatlan döntés. Ezen okok miatt kellett a legtöbb esetben a határozatot megsemmisíteni és új eljárást elrendelni. Változatlanul gondot jelent az adóellen"rzési tevékenység végzése, illetve ennek hiánya, továbbá a következetes végrehajtási intézkedések elmaradása. (ez szinte csak a letiltás megkísérlésére szorítkozik) Mindhárom megyében nagyszámú ipar/zési adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos per van folyamatban, illetve az eljáró bíróság felfüggesztette az eljárást az EU Bíróságának el"zetes döntéshozatali eljárásáig.
126 Az illeték ügyekben hozott másodfokú döntések alakulását a mellékelt táblázat tartalmazza. Ebb"l kit/nik, hogy a jogorvoslati ügyek számának alakulásában 2003. évt"l folyamatosan csökken" tendencia érvényesül. A legtöbb jogorvoslati kérelem – valószín/leg a Balaton parti magas ingatlan forgalom következtében- Veszprém megyében, a legkevesebb Komárom-Esztergom megyében volt. Az illetékhivatal által hozott határozatok megalapozottsága kis mértékben emelkedett, az elmúlt évben 61, 7 %-át hagyta helyben a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal. A jogorvoslati eljárásokra jellemz", hogy az ügyfelek nagy számban jogi képvisel"t is felkérnek érdekeik érvényesítésére. A jogorvoslati kérelmek dönt" része az illeték alapját képez" forgalmi érték meghatározását, megalapozottságát vitatja. Az ingatlanok reális forgalmi értékének megállapítása nagy körültekintést igényelt a jogorvoslati eljárások során is, mivel emiatt fordulnak a legtöbb esetben bírósági felülvizsgálat iránt az ügyfelek. Forgalmi érték vitát eredményezett több esetben a több milliós érték/- többségében egyedi jellege miatt (ipartelep, üzem, szálloda, üdül"komplexum, benzinkút, közösségi ház stb) összehasonlító adattal nem rendelkez"- ingatlan bejelentett, szerz"désben megjelölt szerzési értékénél magasabb összeg/ forgalmi érték alapján megállapított illeték kiszabása. Változatlanul problémát okozott, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon és a lakástulajdon fogalmát eltér"en szabályozzák az illeték és az építési szabályok. Az illetékek elbírálásával kapcsolatos hatáskör 2007. január 1.- ét"l az APEH – hez került. Az építéshatósági másodfokú ügyek alakulását a mellékelt táblázat tartalmazza. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a régió területén a 2004. évi emelkedést leszámítva (661 ügy) a jogorvoslati ügyek száma – bár az egyes megyékben kisebb eltérések megfigyelhet"k- 620 körül van évente. Regionális szinten kiemelend" Veszprém megye, ahol az elmúlt évben az összes másodfokú döntés több mint felét (340 ügy) hozták. A fellebbezéssel megtámadott els"fokú döntések esetén ennél az igazgatási ágazatnál a legalacsonyabb a helyben hagyó másodfokú határozatok aránya, ez nem éri el a felülvizsgált határozatok felét, 2006. évben mindössze 41, 5 % volt. Fejér megyében 28, 8 %-ban, Veszprém megyében 43, 5 %-ban, míg Komárom-Esztergom megyében 47, 1 %-ban hagyták helyben az els" fokú határozatot. A jogsért" és megalapozatlan döntések magas arányának okai között az els"fokú hatóságoknál lev" építéshatósági ügyintéz"k leterheltségét, a kell" számú döntés el"készít" ügyintéz" hiányát, esetenként a rövid szakmai gyakorlati id"t, illetve a helyi önkormányzati rendelettel megállapított településrendezési tervek hiányosságait, ellentmondásos szabályozási el"írásait, továbbá a jogszabályi el"írásoknak nem mindenben megfelel", hiányos tervdokumentációkat jelölhetjük meg. Az els"fokú hatóságoknál dolgozó ügyintéz"k leterheltsége miatt nem jut kell" id" a vonatkozó jogszabályi el"írásokban el"írt tartalmú és számú építéshatósági ellen"rzések lefolytatására sem, f"leg lakossági bejelentésre, illetve az építési engedélyezéssel összefüggésben kerül sor az ellen"rzésekre. Az els"fokú hatóságoknak többlet feladatot jelent a kivitelezési munkák bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos teend"k ellátása, a bejelentés nélkül megkezdett építkezések hatósági ellen"rzés keretében történ" felderítésére nincs kapacitás. Több esetben el"fordult, hogy a kiemelt építésügyi hatóság-hatáskör hiányában adott a helyi jegyz" helyett szakhatósági nyilatkozatot. Tendenciaként észlelhet", hogy n"tt a különböz" sajátos építményfajtákkal, iIletve környezetvédelmi, bányahatósági eljárásokban szükséges másodfokú (építéshatósági, helyi környezet- és természetvédelmi, vízügyi) szakhatósági állásfoglalások száma. Ezen ügyekben a szakmailag megalapo-
127 zott hozzájárulás megadását nagymértékben akadályozza - f"leg els"fokon - a megfelel" szakképzettséggel rendelkez" köztisztvisel" hiánya. Jogalkalmazási nehézséget jelent az engedély nélkül végzett építés idejének meghatározása. Az ellenérdek/ felek érdekeiknek megfelel"en, ellentmondó tanú nyilatkozatokkal kívánják a tényállást bizonyítani a számukra kedvez" döntés meghozatalához Az okmányirodák közlekedési igazgatáshoz kapcsolódó, gépjárm/ forgalomból történ" kivonása és a gépjárm/vezetésre jogosító engedélyek visszavonása, vezetési jogosultság szünetelése tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati ügyek az összes másodfokú ügy közel 10 %-át képezik. A közlekedési igazgatással kapcsolatos hatósági statisztikai adatok alakulását a mellékelt táblázat tartalmazza. A vonatkozó jogszabályi el"írások az eljáró hatóságoknak nem adnak mérlegelési lehet"séget, ezt tükrözi, hogy az els"fokú határozatok 71 %-ánál született helyben hagyó másodfokú határozat. Az 11, 5 %-ában az els"fokú határozatot megváltoztató másodfokú döntés született, zömében olyan jelleg/ eljárási szabálysértés miatt, amelynek az ügy érdemi kimenetelére hatása nem volt. A jegyz" birtokvédelmi ügyekben hozott érdemi döntései ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, a közigazgatási hivataloknak ezen ügykörrel kapcsolatosan jellemz"en felügyeleti szervi jogosítványai vannak, els"sorban a végrehajtási szakban biztosított jogorvoslatok elbírálása, illetve eljáró szerv kijelölése vagy eljárási kötelezettség megszegése esetén az eljárás lefolytatására történ" utasítás kiadása. A birtokvédelmi ügyekkel összefügg" adatokat a melléklet tartalmazza. E jogkör jegyz" általi ellátásának felügyeleti szerv részér"l történ" figyelemmel kísérését az is indokolja, hogy az ügyféli panaszok jelent"s része ilyen, els"sorban szomszédjogi probléma rendezésére irányuló intézkedést, vagy annak elmaradását sérelmezi. E tárgyú lakossági panaszok száma- az ügykört ellátó els"fokú ügyintéz"k részére megtartott szakmai iránymutatás hatására- csökken" tendenciájú. 3. A közigazgatási hivatalvezet# felügyeleti ellen#rzési megállapításai Fejér megye: A közigazgatási hivatal 2006. évi munkatervében foglaltaknak megfelel"en három községi, illetve városi önkormányzati polgármesteri hivatalnál tartott – a jegyz"i hatáskör egészére kiterjed" – komplex felügyeleti ellen"rzést. Ezen túlmen"en a települési önkormányzatoknál tizenöt célellen"rzést végeztünk, melynek során az egy-egy területre (ágazatra) vonatkozó jogszabályi el"írások betartását vizsgáltuk. Az el"z"ek mellett 50 építés-felügyeleti ellen"rzést tartottunk. Megállapításainkat minden esetben írásba foglaltuk, s azokat ismertettük az ellen"rzött szerv vezet"jével. Az ellen"rzések során megállapított hibák és hiányosságok kijavítása érdekében minden esetben tájékoztatást kértünk az érintettekt"l, a szervek vezet"it"l, arról, hogy milyen intézkedéseket tettek. Az egyes ágazatokra vonatkozó ellen"rzési megállapításaink lényegét az adott terület tárgyalásánál foglaltuk össze.
128 Komárom - Esztergom megye: A közigazgatási hivatalvezet" és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellen"rzése 2003 évben megtörtént, melynek megállapításaira a mellékletben szerepl" intézkedési terv készült, melyet maradéktalanul végrehajtottunk. Veszprém megye: 2006-ban felügyeleti ellen"rzés nem érintette a hivatalt. Régió: Az elmúlt évben felügyeleti szerv által komplex felügyeleti vizsgálat lefolytatásra egyik megyei közigazgatási hivatalnál sem került sor. A Belügyminisztérium 2003. évben végzett komplex felügyeleti vizsgálatot a KomáromEsztergom megyei és a Veszprém megyei Közigazgatási hivatalnál. A vizsgálat megállapításaira intézkedési terv készült. 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érint# panaszok tapasztalatai Fejér megye: A közigazgatási hivatal eljárását 2006-ban egy alkalommal sem kifogásolták. A polgármesteri hivatalokat illet"en 11 panaszbejelentés érkezett, melyek minden esetben arra irányultak, hogy a jegyz"k nem folytatták le a hatáskörükbe tartozó államigazgatási eljárást. 2006-ban birtokháborítási, növényvédelmi, építési és vállalkozási ügyben sérelmezték a polgármesteri hivatalok eljárását. A kifogások 6 esetben alaptalannak bizonyultak. Minden esetben, amikor ennek feltételei fennálltak, haladéktalanul utasítottuk a jegyz"t a szükséges intézkedések megtételére és err"l a panaszost tájékoztattuk. A jegyz"k a megadott határid" alatt minden esetben döntést hoztak, így nem került sor más eljáró hatóság kijelölésére. Komárom - Esztergom megye: Panaszok a Törvényességi Ellen#rzési F#osztály tapasztalatai alapján Az elmúlt évben a korábbiakhoz hasonló mérték/, 73 panaszügyet intézett a hivatal. Nemcsak az ügyek mennyisége, de az összetétele is az el"z" id"szakhoz hasonlóan alakult. Változatlanul nagy súlyt képviselnek a települések jöv"beni képét, „élhet"ségét” befolyásoló önkormányzati döntések. Egy az év teljes folyamán végighúzódó ügyben mindkét fél Tata Város egy városrészére kiterjed" építési szabályzat törvényességét, helyes értelmezését vitatta. Míg a környék régi lakói azt kifogásolták, hogy az addig csupán egy-egy családi ház kiszolgálását szolgáló méret/ telkekre a beruházók több lakásos társasházakat építenek, a vállalkozó azt sérelmezte, hogy a rendelet indirekt módon, korlátozza az épületben elhelyezhet" lakások számát.
129 A képvisel"testület valóban nem a legcélszer/bb eszközt választotta, de azzal, hogy elrendelte, hogy a gépkocsikat csak az épületen belül létesített gépkocsi tárolóban lehet elhelyezni, mégiscsak visszafogta a kisebb méret/ telkek beépítési intenzitását. A tavalyi évben kezd"dött, a Tópart környékének beépítésére vonatkozó rendelet módosításával kapcsolatos panaszügyet idén lezárta a hivatal. A hivatal az Alkotmánybírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy a környékbeli lakók törvényben biztosított véleményezési jogát sértette az egyeztetési eljárás mell"zése. Nagyszámú panasz érkezett a közszolgáltatások, különösen a távh" és a hulladékszállítási díj megállapításával kapcsolatban. A jogszabályoknak megfelel", a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát biztosító helyi rendeletek megalkotása érdekében a hivatal szakkollégiumi ülést hívott össze a jegyz"k, és a szolgáltatást végz" szerveztetek számra, ebben az évben pedig a fogyasztóvédelmi szervekkel kívánja egyeztetni a szakemberek által kidolgozott álláspontokat. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos legnagyobb jelent"ség/ panasz Tata város jegyz"je közszolgálati viszonyának közös megegyezéssel történ" megszüntetésével volt kapcsolatos. Bár az ügy a sajtóban is nagy visszhangot kapott, a hivatal megállapította, hogy a képvisel"testület döntése megfelelt a Ktv. és az Ötv. Hatályos el"írásainak, a képvisel"testület nem lépte túl a hatáskörét, amikor a jegyz"nek felmentési id"t, és nagyobb összeg/ jutalmat biztosított a jogviszony megszüntetésekor. Panaszok a Hatósági F#osztály tapasztalatai alapján A jegyz#ket érint# panaszok Az állampolgároknak a jegyz"i hatáskörbe tartozó döntésekre vonatkozó beadványainak soron kívüli megkülönböztetett figyelemmel történ" intézése valamennyi ügyintéz" teljesítménykövetelményben meghatározott és külön értékelend" feladatát képezte. Az elmúlt években a jegyz"i intézkedéseket sérelmez" ügyekr"l külön nyilvántartást is felfektettünk, amely tartalmazza a jegyz" felé tett intézkedést, valamint a jegyz"i intézkedés határidejét, és a beérkezett intézkedés tartalmát. Az elmúlt évben 33 ügyféli panasz érkezett a hatósági tevékenységgel kapcsolatosan, amely csökken" tendenciára utal, hiszen a megel"z" évben 52, míg 2004. évben 39 panasz volt. Tartalmukat tekintve e beadványok több igazgatási ágazatot is érintettek. Továbbra is az építés igazgatási ügyekkel kapcsolatosan érkezett a legtöbb megkeresés az elmúlt évben 14 esetben, arányát tekintve ez csökken" irányú, hiszen korábban a panaszok közel háromnegyed része e tárgyban érkezett. Az ügyfelek a szomszédos ingatlanon folytatott engedély nélküli építkezést, szabálytalan, rendeltetést"l eltér" és zavaró használatot, valamint az építés hatósági döntés késedelmes meghozatalát, vagy az intézkedés elmaradását sérelmezték. Jelent"s a vendéglátó tevékenységet folytató üzletek szomszédos, illetve a környéken lakó ingatlantulajdonosokat zavaró hatásaival (hat eset), illetve birtokvédelmi ügyek intézésével (három ügy) kapcsolatos panasz is. Az állattartással összefügg" ügyféli panasz két esetben érkezett. Korábban több esetben sérelmezték az ipari tevékenységet végz" vállalkozásokból a környezeti károsító hatásokat, ezt az elmúlt évben csak egy beadványban jelezték. Korábbi években a panaszok közel fele az esztergomi kistérséghez, ezen belül is Esztergom Városhoz, s dönt"en az építéshatósági ügyek intézéséhez kapcsolódott.
130 A beadványok nagy száma miatt 2005. évben Esztergom város komplex hatósági felügyeleti vizsgálatára, 2006. évben utóvizsgálatára került sor. A vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetésére megtett intézkedések kedvez" hatása érzékelhet", az elmúlt évben csak hat ügyféli kérelem érkezett e kistérségb"l hivatalunkhoz. Viszonylag nagy számban, összesen nyolc esetben érkezett Tatáról dönt"en építésigazgatással összefügg" ügyféli panasz, melyek els"sorban a helyi szabályozási terv hiányosságaival, illetve a hatósági intézkedés tartalmával kapcsolatosak. A közigazgatási szervek eljárási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panasz bejelentéseket soron kívül, a Ket. 20 §-ában foglalt felügyeleti jogkörben eljárva, az ott meghatározott határid"re figyelemmel intéztük. Ennek keretében az illetékes jegyz"t az ügyféli beadványban foglaltak kivizsgálására, s a szükséges intézkedés megtételére, s err"l az ügyfél és hivatalunk tájékoztatására hívtuk fel. A felügyeleti megkeresésre a jegyz"k, ahol a beadványban foglaltak megalapozottsága miatt ez indokolt volt a szükséges intézkedést megtették. Mindössze tizenegy esetben kellett (építési engedélyezési és birtokvédelmi ügyekben) a jegyz"t az eljárás lefolytatására utasítani. Az utasításban megjelölt határid"re eljárási kötelezettségüknek valamennyi esetben eleget tettek, így más eljáró szerv kijelölésére ilyen irányú mulasztás miatt nem került sor. Telepengedélyezéssel és üzletek m/ködésével, zeneszolgáltatással kapcsolatos ügyek számukat tekintve nem kiemelked"k, azonban a tevékenység végzése sok esetben nagyszámú ügyfelet érint, zavarja a környéken lakók mindennapi életvitelét, különféle környezeti hatásokkal (zaj, esetenként leveg"szennyezés, más káros hatás) kárt okoz. Ezen ügyek intézése a jöv"ben is kell" körültekintést igényel, s a hatósági eljárás során a vonatkozó anyagi jogszabályi el"írások betartatásával, valamint a kereskedelemr"l szóló 2005. évi CLXIV törvényben kapott felhatalmazás révén hatékony helyi önkormányzati rendeleti szabályozás útján lehet e területen eredményt elérni. Az Állampolgári jogok országgy/lési biztosa – a szabadtéren tartott rendezvények lakókörnyezetre gyakorolt zavaró hatásai tárgyában folytatott vizsgálati jelentésében foglalt ajánlásait eljuttattuk valamennyi településhez. A jöv"ben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakossági panaszok intézésére, különös figyelemmel a Ket. 20–ában foglalt el"írások maradéktalan betartására és betartatására. A közigazgatási hivatal tevékenységét érint# beadványok A hivatalunk tevékenységét sérelmez" a fels" szervekhez, els"sorban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, illetve a megyei f"ügyészséghez és az állampolgári jogok országgy/lési biztosához benyújtott ügyféli beadványok száma csökkent. Az elmúlt évben a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot ismételten egy dömösi vendéglátó egység m/ködésének zavaró jellegével , illetve a neszmélyi jegyz"nek egy szomszédjogi vita kapcsán tett építéshatósági intézkedésével keresték meg. Mindkét esetet kivizsgáltuk. A dömösi ügyben a panasz benyújtásakor folyamatban lév", a létesítmény fennmaradási engedélyezésére irányuló jogorvoslati eljárást érdemi határozattal lezártuk, e döntés bírósági felülvizsgálata folyamatban van. A neszmélyi panasz ügyet a helyszínen vizsgáltuk ki. A lakóépület életveszélyes állapotának megszüntetésére a helyi jegyz" által tett ideiglenes intézkedést a hatáskörrel rendelkez" építési hatóság is megalapozottnak tartotta. Az eljárás id"pontjában hatályos
131 jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a kifogásolt hatósági döntéseket jogszer/nek ítéltük, így felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. A megyei f"ügyészség óvással az elmúlt évben nem élt határozatunk ellen. Az Állampolgári Jogok Országgy/lési Biztosához két beadvány érkezett, amely érintette hatósági döntéseinket. Egyik esetben egy vendéglátó egység, f"leg annak kerthelyiségének zajos m/ködésének zavaró hatását sérelmezték a környéken lakók, illetve azt, hogy ennek megszüntetésére nem történt hatósági intézkedés. Tekintettel arra, hogy az ügyben helyben hagyó másodfokú hatósági döntés is született, a biztos a szabadtéren tartott rendezvények lakókörnyezetre gyakorolt zavaró hatásai tárgyában készített ajánlását megküldve kérte arra vonatkozó szakmai álláspontunkat. Ebben kifejtettük, hogy az üzletek m/ködésével összefügg" ügyekben, ahol két alkotmányos alapjog, a vállalkozáshoz való jog és a lakók pihenéshez és egészséges környezethez, a lakókörnyezet nyugalmához f/z"d" joga ütközik, utóbbi védelmét tartjuk els"dlegesnek jogalkalmazó tevékenységünk során, azonban a korlátozó intézkedés megtételére csak körültekint" bizonyítási eljárás során megállapított, megalapozott, egyértelm/ tényállás alapján kerülhet sor. Az ajánlásra tett szakmai észrevételeinket elfogadták. A másik esetben egy piliscsévi lakóház és üzlet építési és m/ködési engedélyezési ügyében kerestek meg, melyben az iratmásolatok csatolásával részletes tájékoztatást adtunk, Veszprém megye: Hatósági ügyekben a legtöbb panasz az eljárási határid"k megsértése miatt érkezett. További gyakori panasz a joger"s és végrehajtható határozatok végrehajtásának elmulasztása, illetve ennek érdekében a jogszabály szerinti intézkedések mell"zése. Különösen gyakori ez az építésügyi igazgatásban. Ennek alapvet" oka az, hogy az önkormányzatok költségvetésükben a végrehajtás költségeit nem tervezik, az építésügyi bírságból befolyó bevételek pedig nem elegend"ek a költségek megel"legezésére, vagy azt nem erre fordítják. Egyéb ügyekben is gyakran sérelmezték az ügyfelek a végrehajtás nem kielégít" voltát. Esetenként el"fordult, hogy a Hivatal vonatkozásában is a hosszú eljárási határid"t kifogásolták az ügyfelek, f"ként az építésigazgatásban. A határid"k túllépése miatti panaszok többnyire megalapozottak voltak, azonban más esetekben lényeges jogsértést nem lehetett megállapítani. A panaszok kapcsán a szükséges intézkedéseket megtettük. Régió: A Fejér megyei Közigazgatási Hivatal eljárását 2006. évben egyetlen alkalommal sem kifogásolták az ügyfelek. Komárom-Esztergom megyei Közigazgatási Hivatalnál lefolytatott eljárásoknál két esetben az ÖTM, míg két esetben az Állampolgári Jogok Biztosához érkezett ügyféli bead-
132 vány, melyekre az éves beszámoló részletesen is kitér. A beadványok kapcsán intézkedés megtétele nem vált szükségessé. Veszprém megyében esetenként el"fordult, hogy a közigazgatási hivatal vonatkozásában is a hosszú eljárási határid"t kifogásolták az ügyfelek, f"ként építésigazgatásban. Lényeges jogszabálysértést nem lehetett megállapítani. A panaszok kapcsán szükséges intézkedést megtették. Az elmúlt évben több ügyféli panasz érkezett a megyei közigazgatási hivatalokhoz a jegyz" államigazgatási hatósági tevékenységével kapcsolatosan. Tartalmukat tekintve e beadványok több igazgatási ágazatot is érintettek. Továbbra is az építésigazgatási ügyekkel kapcsolatosan érkezett a legtöbb megkeresés. A legtöbb panasz az eljárási határid"k megsértésével volt kapcsolatos, illetve arra irányult, hogy a jegyz"k nem folytatták le a hatáskörükbe tartozó eljárást. Az ügyfelek a szomszédos ingatlanon folytatott engedély nélküli építkezést, szabálytalan, rendeltetést"l eltér" és zavaró használatot, valamint az építés hatósági döntés késedelmes meghozatalát, vagy az intézkedés elmaradását, a joger"s és végrehajtható határozatok végrehajtásának elmulasztását sérelmezték. Több panasz volt a vendéglátó tevékenységet folytató üzletek szomszédos, illetve a környéken lakó ingatlantulajdonosokat zavaró hatásaival illetve birtokvédelmi ügyek intézésével is. A közigazgatási szervek eljárási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panasz bejelentéseket soron kívül, a Ket. 20 §-ában foglalt felügyeleti jogkörben eljárva, az ott meghatározott határid"re figyelemmel intézték. Ennek keretében az illetékes jegyz"t az ügyféli beadványban foglaltak kivizsgálására, s a szükséges intézkedés megtételére, s err"l az ügyfél tájékoztatására hívták fel. A jegyz"k minden esetben a megadott határid"n belül intézkedtek, így más eljáró hatóság kijelölésére intézkedést nem kellett tenni. 5. Az ágazatpolitikai célkit>zések érvényesítése a hatósági jogalkalmazásban Fejér megye: A 2006. év kiemelt feladata volt a Ket. alkalmazása során felvet"dött jogértelmezési problémák kezelése, megoldása. A hatálybalépés id"pontját követ"en els"sorban a felkészülés, oktatás teend"i domináltak, a kés"bbiekben azonban az egységes joggyakorlat kialakítása és a jogalkalmazók munkájának segítése vált hangsúlyossá. A jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben „forródrótot” m/ködtettünk. A hatósági f"osztály két köztisztvisel"je fogadta a hívásokat, illetve lehet"séget teremtettünk arra, hogy e-mailben is fogadjunk kérdéseket. A hivatal honlapján folyamatosan b"vítettük a Ket-tel kapcsolatos szakmai anyagokat. A legnagyobb érdekl"dés az általunk készített, valamint az átdolgozott iratminták iránt volt, de élénk figyelem kíséri a jogalkalmazással kapcsolatban felmerül" kérdésekre adott válaszainkat is. Az ellen"rzéseken és az év folyamán megtartott szakmai napokon is különös figyelmet fordítottunk a Ket-tel kapcsolatos jogalkalmazási problémák tisztázására.
133 A hatósági jogalkalmazás során figyelemmel voltunk arra, hogy a közigazgatás szolgáltató jellegét er"sítsük. Az ügyfélfogadás rendjét"l függetlenül mind személyesen, mind telefonon fogadtuk az ügyfeleket. A panaszbejelentések kivizsgálása során a lehet" legrövidebb id"n belül jártunk el és folyamatosan figyelemmel kísértük az adott eljárások alakulását. A f#osztály köztisztvisel#i folyamatosan képezik magukat, hogy lépést tartsanak a korszer> követelményekkel. Komárom - Esztergom megye: Általánosságban szeretném el"re bocsátani, hogy közigazgatási hivatalok, mint a kormány általános hatáskör/ területi szervei, lényegében 1990 – óta, változó mennyiségben, de folyamatosan több ágazat hatáskörében járnak el. Ett"l függetlenül csak a hivatal közvetlen felügyeletét ellátó mindenkori minisztériumtól kaptunk (ezt is többnyire a hivatalvezet" teljesítmény céljai alapján) kiemelt ágazat politikai célokat. Ugyan úgy, mint ahogy – a szakigazgatási szervek kivételével – az érintett hatáskörök gyakorlása során szerzett tapasztalatokról sem kérték jelentést más ágazatok. Nem jártunk e tekintetben sikerrel a MÁK tagoknál sem. A komplex szemlélet hiánya nem segítette a helyi és központi érdekeket is támogató munkatervkészítést, teljesítmény célok kit/zését, ezzel együtt a hatékony m/ködést. Az elmúlt évben kiemelt feladat volt a Ket. hatálybalépésével a jogalkalmazási tapasztalatok figyelemmel kísérése, az els"fokú hatóságok jogalkalmazásának el"segítése, amelyet külön értékelünk. A hivatalvezet" hatáskörébe utalt hatósági ügyekre vonatkozó statisztikai adatok alakulását a mellékleteken tüntettük fel. A mellékletben található ügyiratforgalmi adatokat tartalmazó táblázatból megállapítható, hogy az elmúlt években a hatósági ügyek körébe tartozó iktatott ügyiratok számánál csökken" tendencia érvényesült. Ez els"sorban a feladatok változásával függ össze, így pl. az útlevél kiadással kapcsolatos, valamint a polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos feladat megsz/nése miatt következett be. A hatósági f"osztályon az elmúlt években kiadott útlevelek és magyar igazolványok, diákigazolványok számának alakulását szintén a melléklet tartalmazza. A táblázatból jól követhet" a feladat megsz/nése, illetve a magyar igazolványok kiadása iránt csökken" érdekl"dés és az iktatott iratok alakulása közötti összefüggés. A melléklet tartalmazza az els"fokú döntések számának alakulását is. Ebb"l kit/nik, hogy az els"fokú hatósági hatáskörben hozott határozatok száma is évr"l évre csökkent, azonban nem olyan mértékben, ahogy ezt a hatáskör módosulás indokolná. 2004. évben az els"fokú hatósági hatáskörben hozott határozatok számának csökkenésének oka a kötelez" sorkatonai szolgálat megsz/nésével összefügg"en a polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos ügyek számának jelent"s csökkenése, illetve e hatáskör megsz/nése, továbbá az uniós csatlakozás következtében a külföldiek ingatlan szerzésének engedélyezésével kapcsolatos jogszabályváltozás. Évr"l évre csökkent a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjárm/szerzésére jogosult igényl"k száma is, míg 2006. évben ez a hatáskör a szociális és gyámhivatalhoz került. A m/szaki vezet"k és ellen"rök névjegyzékbe történ" felvétele iránti kérelmek száma is változó, 2006. évben az emelkedés oka az volt, hogy az 5 éves érvényességi id" lejárta miatt jelent"s számban kérték az engedély érvényességének meghosszabbítását.
134 Jelent"s növekedés tapasztalható ugyanakkor a kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási és kártalanítás megállapítási ügyek esetében, amelyek nagy számú ingatlant és tulajdonost érint. Ezen ügyek bonyolultsága, id"igényessége miatt nem csökkent a hatósági feladatok ellátásra fordítandó munkamennyiség. A polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet, illetve a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjárm/szerzésének támogatására irányuló kérelmet elbíráló, viszonylag egyszer/ tényállású nagy számban el"forduló ügyek helyett, a bonyolult, id"igényes, széles kör/ tényállás tisztázást, jogértelmezést is igényl" ügyek számának növekedése tapasztalható. A másodfokon elbírált ügyek száma az elmúlt években – a 2004. évet kivéve, ahol növekedés mutatkozott- lényegében nem változott, a beszámolási évben 321 volt. Az egyes igazgatási ágazatokban ellentétes tendenciák figyelhet"k meg, amíg a helyi adó és illeték ügyeknél, az üzletek m/ködésével és a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyeknél az el"z" évivel azonos szinten alakult a jogorvoslati ügyek száma, a közlekedési igazgatással és az építésigazgatással kapcsolatos ügyek esetében jelent"s emelkedés tapasztalható. Az építési ügyeknél az emelked" tendencia 2004. évt"l évr"l évre érvényesül. A másodfokú hatósági döntések számánál is figyelembe kell venni azt, hogy hatáskör változás történt a szociális ügyek elbírálásánál, s így az azonos határozat szám az egyes ágazatokon belül eltér", de növekv" munkaterhet jelent. Ehhez járul még az is, hogy az ügyek bonyolultsága, a döntések nehézségi foka is növekedett. Így. pl. a helyi adó ügyeknél az ipar/zési adók ellen benyújtott fellebbezések elbírálása – a bonyolult, áttételes, uniós jogértelmezési kérdést is felvet" tényállás tisztázás miatt - hosszabb id"t vett igénybe, illetve az e tárgykörben hozott határozatok ellen megindított nagy számú bírósági felülvizsgálat során a perképviselet ellátása is jelent"s id"igénnyel járt. Az építés hatósági ügyek elbírálásánál is több esetben kellett bonyolult tényállású, és jogértelmezést igényl" ügyben eljárni. A másodfokon hozott határozatok megoszlását a melléklet tartalmazza. Az els"fokú hatósági döntést helybenhagyó másodfokú határozatok aránya (57%) az elmúlt évben is meghaladta a korábbi évek átlagát, ez a tény a fellebbezéssel támadott döntések megalapozottabb voltára utal. Ebb"l következ"en kismérték/ csökkenés van az els"fokú határozatot megváltoztató (12 %), a megsemmisít" és az eljárást megszüntet" (6 %), másodfokú határozatok arányának alakulásánál. A tényállás további tisztázását igényl", az els"fokú határozatokat megsemmisít" és új eljárást elrendel" határozatok aránya az átlagnak megfelel"en alakult, összesen a fellebbezéssel támadott els"fokú döntések 25 %-át tette ki. A másodfokú döntések során az els"fokú hatósági feladat ellátásra levonható és általánosítható jogalkalmazási tapasztalatokat az egyes igazgatási ágazatok értékelése tartalmazza. A hivatalunk által hozott els" és másodfokú határozatok bírósági felülvizsgálatának statisztikai adatait is a melléklet tartalmazza. Az elmúlt évben a hivatalunk által meghozott els" és másodfokú határozatok ellen az ügyfelek által benyújtott keresetekre összesen 63 ügyben született bírósági határozat, ebb"l els"fokú hatósági jogkörben hozott kisajátítási ügyben egy esetben megváltoztatta, míg a jogorvoslati eljárás során hozott másodfokú határozatot hat esetben helyezte hatályon kívül a bíróság döntésünket, s rendelt el új eljárás lefolytatását. A bírósági ügyek közül kiemelked" jelent"ség/ a Belügyminisztérium kijelölése alapján lefolytatott kisajátítási ügy, ahol a F"városi Önkormányzat kérelmére indult eljárásban
135 az Auchan áruház megközelítését szolgáló út kialakítása céljára történt kisajátítás még 2004. évben, ennek részleteit az országos jelent"ség/ ügyeknél tüntetjük fel. A másodfokú ügyek esetében három építéshatósági ügyben, egy-egy ipar/zési adó, közlekedési igazgatási(törzskönyv kiadás megtagadása) és üzlet m/ködéssel (bezárás kábítószerrel történ" visszaélés miatt) helyezte hatályon kívül a bíróság - az általunk egy kivételével - továbbra is megalapozottnak tartott határozatot, s rendelt el új eljárás lefolytatását. Ezekben az ügyekben elfoglalt bírósági álláspont korábban kialakult államigazgatási jogalkalmazási gyakorlatunk felülvizsgálatát és pontosítását igényelte, ezért kezdeményeztük egységes, a jöv"ben követend" gyakorlat kialakítását. Az elmúlt évben a bírósági felülvizsgálatok során a pernyertességi mutató továbbra is kedvez"en alakult, meghozott 63 ítélet során a pernyertességi mutató 89 %. Jelenleg 43 folyamatban lev" közigazgatási perünk van. Az a tapasztalatunk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen csökkent a perek id"tartama, gyorsabbá vált a tárgyalás kit/zése és az ítélet meghozatalára a kereset benyújtásától számítva néhány hónapon belül sor kerül. Ugyanakkor néhány bonyolultabb ügy – f"leg kisajátítási és építéshatósági és adóigazgatási ügy még nem zárult le. Veszprém megye: Az elmúlt évben az egyik kiemelt feladat a Ket. végrehajtásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák tisztázása, a jegyz"k jogalkalmazási munkájának segítése volt. A Hivatalra az eljárásjogi törvény hatályba lépése el"tt f"ként az oktatások megszervezése hárult. A Ket. 2005. november 1-i hatályba lépése után elláttuk a végrehajtással kapcsolatos koordinációs feladatokat. A jogalkalmazási és módszertani kérdések fogadására m/ködtettük a Hatósági F"osztályon az ún. „forródrótot”. A hatósági jogalkalmazás során teljes mértékben figyelemmel voltunk a BM 2003-2006. évi stratégiai programjára. Figyelemmel voltunk arra, hogy a közigazgatásnak, így a hatósági jogalkalmazásnak is a közigazgatás szolgáltató jellegét kell er"síteni és fenntartani. Ez a Hatósági F"osztályon teljesen megvalósult, pld. az ügyfélfogadás rendje vonatkozásában. Az ügyfelek mind személyesen, mind telefonon bármikor felkereshették a F"osztály dolgozóit, akár konkrét ügyben, akár általánosságban kértek felvilágosítást. A F"osztályra érkezett panaszok orvoslása érdekében igyekeztünk a lehet" legrövidebb id"n belül intézkedni. A Hatósági F"osztály ezirányú nyitottságáért és gyorsaságáért már több ízben köszönetüket fejezték ki az ügyfelek szóban és írásban is. Dolgozóink felkészültsége, szakmai hozzáértése, szemlélete lépést tart a korszer/ követelményekkel. A munkatársak folyamatosan képzik magukat, iskolarendszer/, illetve magánképzésben. (A F"osztályon 6 jogi végzettség/, 1 államigazgatási f"iskolát végzett, illetve 4 építész végzettség/ kolléga és két ügyviteli feladatot ellátó munkatárs dolgozik.)
136 Régió: A Belügyminisztérium 2003. - 2006. évekre vonatkozó ágazati stratégiai célkit/zései között a hatósági jogalkalmazással szemben a szolgáltató jelleg er#sítésének igényét fogalmazta meg. Ennek végrehajtása érdekében e ciklusban a tárca elkészítette az új közigazgatási eljárási törvény koncepcióját és tervezetét, amelyet széles kör/ szakmai egyeztetést követ"en az Országgy/lés 2004. december 20-án elfogadott és 2005. november 1-én hatálybalépett a Ket. Az elmúlt években a Ket. bevezetésével összefügg# feladatok végzése a megyei közigazgatási hivatalok kiemelt feladatát képezte. A ciklus elején a koncepció és a törvénytervezet véleményezése, kés"bb 2005. évben az új eljárási szabályok jegyz"kkel és a hatósági jogalkalmazásban dolgozó köztisztvisel"kkel történ" megismertetése, az oktatások megszervezése és az ebben történ" közrem/ködés képezte a megyei közigazgatási hivatalok feladatát. 2006. évt"l a Ket. szabályai gyakorlati alkalmazásának el"segítésére, hatályosulására, a jogértelmezési problémák feloldására, illetve jelzésére, a jogszabály módosításra vonatkozó esetleges javaslatok Szakért"i Bizottsághoz történ" megtételére helyezték a f" hangsúlyt. Az els"fokú hatóságok munkájának el"segítésére mindhárom hivatalnál m/ködtették a monitoring rendszer keretében az ún. „forródrótot”. Ennek keretében fogadták és megválaszolták, illetve szükség szerint továbbították a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdéseket, amely jelent"s többletfeladattal járt a hatósági feladatokat ellátó ügyintéz"knél. A jegyz" hatáskörébe utalt államigazgatási Ket. alkalmazásával kapcsolatos hatósági ügyek intézésér"l szóló 2006. évi statisztikai adatok – figyelemmel az adatgy/jtés elrendelésében foglalt határid"re-még nem állnak rendelkezésre, ezért a Ket. alkalmazásával kapcsolatos statisztikai adatok ezek elemzésére csak a kés"bbiekben kerülhet sor. A közigazgatási hivatal hatáskörébe utalt els" és másodfokú ügyek alakulását, a jogszabályokban megfogalmazott ágazatpolitikai célok megvalósulásnak tapasztalatait a közigazgatási hivatali igazgatási feladatai fejezet tartalmazza. A BM ágazati célkit/zések között szerepelt a lakossági panaszok gyors és szakszer> kivizsgálása, ennek a követelménynek a figyelembevételével történt a közigazgatási hivataloknál az ügyintézés. A részletes megállapításokat az el"z" fejezetben ismertettük. Az ágazati minisztériumok külön megfogalmazott ágazati célkit/zést nem jutattak el a közigazgatási hivatalokhoz, az ágazati jogszabályi el"írásokban foglaltak végrehajtását azonban komplex, cél- és téma vizsgálatok formájában ellen"riztük. Az éves munkatervekben, valamint az ellen"rzési tervekben szerepeltek azok az elvégzend" feladatok, amelyek az adott évben aktuális jogszabályi változások hatását, illetve célkit/zések megvalósulását monitoringozták.
137 6. A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai Fejér megye: A f"városi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet 21. § b) pontjában foglalt feladatunkra figyelemmel folytattunk munkaterv szerinti ellen"rzéseket a polgármesteri hivataloknál. Figyelemmel voltunk arra is, hogy els"sorban olyan hatóságokat ellen"rizzünk, amelyeknél – a jogorvoslati eljárásaink alapján – azt feltételeztük, hogy az átlagosnál gyengébb az ügyintézés színvonala. A Hatósági F"osztály által 2006-ban lefolytatott 3 komplex felügyeleti- és 15 célellen"rzés tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze. A helyi adóztatás a közepesnél jobb színvonalú, ezen a területen az elmúlt id"szakhoz képest pozitív változás történt. Továbbra sincs azonban el"relépés abban, hogy az adóhatóságok jellemz"en nem folytatnak ellen"rzést és nem foganatosítanak végrehajtási cselekményt. Ez a legf"bb oka annak, hogy helyenként igen magas az adóhátralék összege. Az anyakönyvi ügyintézés – hasonlóan az el"z" évekhez – változatlanul jó színvonalú a megyénkben. Az építésügyi hatósági feladatok ellátása változatlanul közepes színvonalon történik. Ebben az évben a vizsgált els" fokú hatóságoknál azt tapasztaltuk, hogy a köztisztvisel"k személyében történt változások miatt, csökkent az ügyintéz"k átlagos szakmai gyakorlata, és ez kedvez"tlenül érintette a hatósági ügyintézést. A m/ködési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel kapcsolatos els"fokú hatósági munkát vizsgálva megállapítottuk, hogy az e téren végzett jegyz"i tevékenységet sok hiba jellemzi. Ennek okait vizsgálva megállapítottuk, hogy az ügyintéz"k, még a nagyobb településeken is, osztott munkakörben látják el ezt a feladatot. A kisebb településeken, a viszonylag alacsony ügyszám miatt, nincs az ügyintéz"knek kell" szakmai rutinja. A szabálysértési ügyintézés változatlanul a közepesnél jobb színvonalon történik. A tipikus hiányosságok – amelyek els"sorban az eljárási jogszabályok alkalmazása során fordulnak el" – évr"l-évre ismétl"dnek. A közlekedési igazgatási ügyek intézését három okmányirodában vizsgáltuk. Az el"z" évekhez képest tovább n"tt az eljárások száma, illetve az ügyintéz"k által elintézett ügyek száma is. Ennek ellenére az ügyintézés változatlanul jó színvonalú. Az ellen"rzéseken feltárt tipikus hiányosságokat – ágazatonként – a jegyz"i államigazgatási feladatellátás tapasztalatainál fejtettük ki részletesen. A vizsgálataink alapján azt állapítottuk meg, hogy a jegyz"k, az államigazgatási feladataikat összességében közepes színvonalon látták el.
138 Komárom - Esztergom megye: A Törvényességi Ellen#rzési F#osztály által végzett célvizsgálatok A közigazgatási hivatal az elmúlt évben 5 rendeleti tárgykörben végzett célvizsgálatot. Az els" a rendszeres szociális segély feltételeinek szabályozását érintette. A hivatal három esetben észlelte, hogy a rendelet a 2003. évi IV. törvény 84.§ (1) bekezdésével ellentétesen ellentétben lehet"vé tetette a rendszeres szociális segély összegének hagyatéki teherként való bejegyzését. A felügyeleti szerv megkeresésére végezte el a hivatal a 18 lakásrendelet célellen"rzését. A hivatal megállapította, hogy 9 önkormányzat nem vizsgálta felül a törvényben megadott határid"ig a rendeleteit. A jelzett mulasztásokat az érintett testületek mindkét rendelettípusnál módosították. Az állampolgári jogok országgy/lési biztosa kérésére vizsgálta felül a hivatal a közterület használatról szóló rendeleteket. A megyében 38 önkormányzat polgári jogi ügyeletként, 35 pedig önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterületek rendeletetést"l eltér" használatának kérdését. Három olyan települési önkormányzat van, amelyik kisebb jelent"ség/ ügyekben polgári ügyként, nagyobb jelent"ség/eknél önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a közterület használat kérdését. A hivatal munkatervében foglaltaknak megfelel"en elvégezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletek célellen"rzését. Az ellen"rzés elvégzését az indokolta, hogy az elmúlt id"szakban több lakossági bejelentés érkezett, amely a hivatalvezet" intézkedését kérte arra hivatkozva, hogy az önkormányzati rendeletek a hulladékgazdálkodási díjak területén nem teremtik meg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát. A közigazgatási hivatal vezet"je az észlelt törvénysértések orvoslása érdekében az egyik önkormányzati rendelet ellen az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági indítvány el"terjesztését követ"en a hivatal minden önkormányzatnál ellen"rizte a hulladékgazdálkodási díj megállapítását, és megállapította, hogy azok mindegyike tartalmazza ugyanazokat a törvénysért" rendelkezéseket. A rendeletek ellen"rzése után, a közszolgáltatást ellátó gazdasági szervezet képvisel"ivel folytatott egyeztetés rámutatott arra, hogy a törvénynek megfelel" díjmegállapítás kialakítását els"sorban a hatályos jogszabályok rendelkezései között tapasztalható bels" ellentmondás okozza. Ezek az ellentmondások a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának és az önkormányzatok által közösen fenntartott közszolgáltatás fogalmának értelmezése, valamint a kötelez"en igénybe veend" közszolgáltatás mértékének meghatározása köré csoportosíthatóak. A legsúlyosabb problémát a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának tisztázása okozza. Az Alkotmánybíróság a 48/2000.( XII. 18.) AB határozatában kifejtette, a közszolgáltatás igénybevev"it nem lehet megfosztani attól a lehet"ségt"l, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. Ennek érdekében rendelte el a Díjr. 7.§ (2) bekezdése, hogy a fogyasztó által fizetend" egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gy/jt" edényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja.
139 A közszolgátató a jogszabály bet/jét betartva ki tudja számítani, hogy a fajlagos hulladékmennyiségre, azaz az egy évben, egy lakosra átlagosan jutó, kg-ban meghatározott hulladékmennyiségre a Díj.r. 6.§ -ában meghatározott költségekb"l, és elismert nyereségb"l mekkora összeg jut. E módszerrel meghatározható egy kilogramm hulladék kezelésének díja. A szolgáltatás azonban a közszolgáltató által biztosított gy/jt"edényzetben történik, amelynek kizárólag az /rtartalmát ismerjük, az elszállított hulladék tömegének igénybevev"ként történ" mérésére nincs mód. Az egységnyi díjtételt ezért az edényzet /rmértéke, azaz Ft/l-ben lehet meghatározni. A fenti ellentmondás feloldására a jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak útmutatást. A jelenlegi ellentmondást akként lehetne feloldani, ha a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet lehet"séget adna a fajlagos hulladékmennyiség fogalmának a 213/2001.(XI.14.) Korm. 3.§ l) pontjában találhatóaktól eltér" értelmezésére. A díjszámítás esetén a fajlagos hulladékmennyiséget mindenképpen lakos/év/l mértékegységben indokolt megállapítani. A közigazgatási hivatal által megvizsgált további területet a távh"szolgáltatásról szóló rendeletek jelentették. A közigazgatási hivatal a következ" hiányosságokat észlelte a rendeltekben: • Több rendelet a törvény 3.§ g) pontjában foglaltaktól eltér" módon határozza meg a felhasználók fogalmát. • A törvény 6.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében kötelez" meghatározni a h"menynyiségmérés helyét, és a mérés technológiai helyét. Néhány önkormányzat elmulasztotta a mérés pontos helyének meghatározását. • A törvény szabályozza a szolgáltató berendezésekkel és a távh"szolgáltató tulajdonában álló felhasználói berendezések létesítésével és fenntartásával kapcsolatos finanszírozási kérdéseket. Ett"l eltér" rendelkezést a helyi rendeletek nem tartalmazhatnak. • A törvény 37.§ (6) bekezdése és a vhr. 3. sz. mellékeltének 21. pontja szabályozza a díjfizet" személyében bekövetkezett változásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az ezzel járó terheket a rendeletek nem súlyosbíthatják. • A törvény 57.§ -a, 43.§, 46.§ (1) bekezdése, 44.§-a, és a vhr. 3. sz. mellékletének 19. pontja részletesen szabályozza a távh"szolgáltatás díjának megállapítását és a mért h"mennyiség díjának a díjfizet"k közötti felosztását. A hatósági ár megállapításának módjáról a törvény 57. § (2) bekezdése rendelkezik. Az önkormányzatoknak az árak megállapításakor figyelembe kell venniük a folyamatos és biztonságos szolgáltatás költségeit, a tartalékkapacitásokhoz kapcsolódó, illetve a tevékenység felhagyásával kapcsolatos költségeket. A kalkulációnak ki kell mutatnia, hogy a díjmegállapítás teljesíti-e a takarékossággal, a kapacitás hatékony igénybevételével kapcsolatos követelményeket. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jog egésze, és egyes szabályai is az emberek számára világosak, érthet"ek, és hatásukban kiszámíthatóak legyenek. A díjmegállapításnak ezért a törvény 57.§ (2) bekezdésben szerepl" minden költségelemet tükröz" részletes díjkalkuláción kell alapulnia. A törvény 43.§ (1) bekezdése értelmében a szolgáltatott és a felhasznált távh" díjának elszámolása hiteles h"mennyiségmérés alapján történik. A közigazgatási hivatal azonban az ún. alapdíj f/tött légköbméter arányában történ" szétosztását a távh"szolgáltatás esetében megfelel" megoldásnak fogadja el. A Hatósági F#osztály által végzett cél és témavizsgálatok tapasztalatai Az elmúlt évben négy település komplex hatósági felügyeleti vizsgálatára, és két település utóvizsgálatára került sor. A vizsgálatok során megkülönböztetett figyelemmel voltunk a Ket el"írásainak hatályosulására. A kialakult gyakorlatnak megfelel"en a vizsgálat megállapításait a
140 jegyz"vel megbeszéltük, a vizsgálati összefoglaló jelentést a szükséges intézkedés megtétele, a polgármesterrel és a képvisel"testülettel történ" ismertetés céljából az érintettek rendelkezésre bocsátottuk. A vizsgálaton feltárt hiányosságok megszüntetésére készített intézkedések megtételét figyelemmel kísérjük. A komplex vizsgálatok összegzése alapján megállapítható, hogy - a feltárt hiányosságok mellett - a jegyz"k határozatainak túlnyomó többsége megfelel a vonatkozó jogszabályi el"írásoknak, megalapozott, törvényes döntést tartalmaz. A Ket. szabályai közül az új jogintézményekre vonatkozó el"írások hatályosulásának vizsgálatát - különös tekintettel az új közigazgatási szervezési, munkaszervezési módszerek alkalmazására, az ügyintézési határid" és az eljárási részhatárid"k betartására – több igazgatási ágazatban és ügykörben (anyakönyv, lakcím-igazgatás, okmányirodák tevékenységi köre, üzletek m/ködése, telepengedélyezés, építési ügyek), az ellen"rzési tervben irányoztuk el". A célvizsgálatok megállapításait a Ket. alkalmazásának tapasztalatai, illetve az adott ügykör jegyz"i államigazgatási feladatai ellátása fejezeteiben ismertetettük. A célvizsgálatok között szerepelt az ASZA rendszer bevezetéséb"l adódó anyakönyvvezet"i feladatok ellátása. A célvizsgálatokban az egész anyakönyvi tevékenység ellen"rzésére figyelmet fordítottunk, amelyet az ezekr"l készült jelentések is tartalmaznak. Általánosságban megállapítható, hogy a megye területén az anyakönyvvezet"k tevékenysége, az ügyintézés színvonala megfelel a vonatkozó jogszabályi el"írásoknak. Az ASZA rendszer alkalmazása, az ASZA funkciók (bejelentkezés, anyakönyvek nyilvántartásba vétele, megnyitása, okirat kiállítás, személyi nyilvántartás elérése, okmányigénylés) elsajátítása, rendszeres használata nem okoz nehézséget megyénkben. 2006. évben 18 településen vizsgáltuk a személyi adat- és lakcím igazgatási eljárás, valamint az adatvédelem és adatszolgáltatás jogszer/ségét, amelyr"l összegzés készült. Az ellen"rzések alkalmával feltárt kisebb hiányosságokat a helyszínen megbeszéltük. A lakcím fiktívvé nyilvánításával kapcsolatos eljárások lefolytatása valamennyi vizsgált településen jogszer/ volt. Adatvédelmi szabályzattal mindenhol rendelkeztek, az adatszolgáltatásoknál esetenként a záradékolás elmaradt. 2006. évben valamennyi okmányirodánál vizsgáltuk az elektronikus ügyintézés kiterjesztésére tett intézkedések megvalósításával kapcsolatos szabályok érvényesülését, kiemelt figyelemmel az ügyfélkapu kiterjesztésére irányuló el"írásokra. Az ügyfelek ügyeik elektronikus elintézését csak el"zetes regisztráció után kezdeményezhetik, amely lehet elektronikus aláírás vagy ügyfélkapu. Elektronikus ügyintézésre megyékben jelenleg egyik okmányirodában sincs lehet"ség. Valamennyi polgármesteri hivatal rendelettel kizárta az elektronikus ügyintézést. A jelenlegi informatikai rendszer a hivatalokban nem alkalmas elektronikus ügyintézésre, jelent"s fejlesztéseket igényelne, amelyhez egyenl"re nincsenek meg a pénzügyi források. Az illetékhivatalnál folytatott célvizsgálat megállapította, hogy az illetékhatósági ügyintézés összességében szakszer/ és törvényes volt. Az évenkénti jogszabályváltozásokra felkészültek, rendszeresen részt vettek az ágazati országos, és szakmai értekezleteken. A feladatellátás hatásköri szakmai irányítása megfelel". A konkrét ügyintézés területén jól szervezett, szakmailag felkészült hivatal látja el az els" fokú hatósági feladatokat. A korábbi évek során ismétl"d"en el"forduló eljárásjogi hibákat (értékel" bizottság tevékenysége, méltányossági eljárásban kérelemhez kötöttség) az év során kiküszöbölték.
141 A felügyeleti vizsgálataink tapasztalata szerint továbbra sem megfelel" az üzletek, különösen a vendéglátó egységek m/ködésének ellen"rzése sem. Tapasztalatunk szerint hatósági ellen"rzésre – néhány települést"l eltekintve – kizárólag a nagyobb városokban került sor. Többségében az ellen"rzés lefolytatására csak abban az esetben került sor, amikor az adott egység kapcsán lakossági bejelentés történt. Ennek ellenére a másodfokú eljárások és a hozzánk beérkez" panaszok kivizsgálásának tapasztalatai továbbra is azt bizonyítják, hogy a jelenlegi szabályozás változatlanul nem képes hatékonyan kezelni az üzletekkel kapcsolatos azon leggyakoribb problémát, melyet a vendéglátó egységek zajos m/ködése, illetve a távozó vendégek hangoskodása idéz el". A panaszügyek többsége is ezzel kapcsolatos. A telepengedélyezési eljárások területén 2006. évben lefolytatott komplex felügyeleti és célvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a megvizsgált ügyiratokból nem minden esetben állapítható meg, hogy az adott tevékenység az övezeti besorolás alapján végezhet"-e. Lényeges e jogi rendelkezés, tekintettel arra, hogy az építésügyi szakhatóság az eljárás megindítását megel"z"en adott nyilatkozata alapján d"l el, hogy az eljárás a rendeletben foglaltak alapján „megindul”, vagy figyelemmel az építésügyi szakhatóság nyilatkozatára, helyszíni szemle meghirdetése nélkül a kérelmet el kell utasítani. Az építésügyi hatósági nyilvántartások kétévente esedékes ellen"rzésére csak az átfogó felügyeleti vizsgálattal érintett építésügyi hatóságoknál került sor. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évek ellen"rzéseinek következtében a nyilvántartások felfektetésre kerültek, és vezetésük folyamatosan történik. Tapasztalataink alapján továbbra is megfontolandónak tartjuk, hogy szükséges-e a nyilvántartások vezetésének kétévenkénti ellen"rzése. Az építés-felügyelet tárgyi feltételei az OLÉH célvizsgálat végzésében való közrem/ködésért kapott támogatásból jelent"sen javultak, gyakorlatilag minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. Az építés-felügyeleti munkaterv az el"írás szerinti határid"re elkészült, egyeztetésre került a területi f"építésszel, és megküldtük az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal részére. A Mérnöki Kamarával korábban kötött megállapodásunkat módosítva az együttm/ködésbe bevontuk az Építész Kamarát is, azonos jogállással. A megállapodást a közös ellen"rzésekre vonatkozóan határozatlan idej/vé változtattuk, így az együttm/ködés folyamatossá vált. A tervezett számú építés-felügyeleti ellen"rzés elmaradásának oka az, hogy napi hatósági ügyek elintézése és az egyéb feladatok – építési munkák kezdésbejelentésének nyilvántartása, névjegyzékekkel kapcsolatos átmeneti többletfeladatok - mellett helyszíni ellen"rzésre gyakorlatilag nem maradt kapacitás. Ennek megfelel"en a Kamarákkal is csak két alkalommal folytattunk közös ellen"rzést. 2005. évt"l új feladatként jelentkezett a 10 M Ft feletti bekerülési összeg/ kivitelezési munkák megkezdésének bejelentési kötelezettsége, pontosabban az els"fokú hatóságok által beküldött adatok nyilvántartásának felfektetése, folyamatos vezetése. Az év során a nyilvántartásban 134 építkezés adatait rögzítettük. Több építésügyi hatóságtól még nem érkezett ilyen adatszolgáltatás, ezért a közeljöv"ben körlevélben hívjuk fel a figyelmet az adatszolgáltatási kötelezettségre.
142 Építés-felügyeleti vonatkozásban legtöbb probléma a kivitelezési munkák megkezdésének bejelentésével, a felel"s m/szaki vezet"k feladatellátásával és az építési napló vezetésével kapcsolatosan jelentkezett. A kivitelezés megkezdésének bejelentését a megfelel" tájékoztatás ellenére sok építtet" elmulasztja, és erre a felel"s m/szaki vezet"k sem fordítanak kell" figyelmet. Ugyancsak elnéz"ek az els"fokú építésügyi hatóságok, kell" számú hatósági ellen"rzés hiányában nem tárják fel a szabálytalanul (bejelentés nélkül) megkezdett építkezéseket, továbbá a bejelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek sem megfelel"en tesznek eleget. A kivitelez"k és felel"s m/szaki vezet"k feladatellátásával kapcsolatban a magánszemély építtet"knél általános probléma, hogy elkülönül a kivitelez" és a felel"s m/szaki vezet" személye és felel"ssége. A felel"s m/szaki vezet"nek nincs irányítási joga a megrendel" által kiválasztott kivitelez"k felett, így gyakorlatilag m/szaki ellen"ri feladatokat lát el. A nagyobb volumen/, felkészült kivitelez"kkel végzett építési munkáknál ezek a problémák kevésbé jellemz"ek, de itt is tapasztaltuk a felel"s m/szaki vezet"i és a m/szaki ellen"ri szerep összemosódását. Az építési napló vezetése egyre inkább gyakorlattá válik, azonban jellemz"ek a naplóvezetésre vonatkozó el"írások megsértése, melynek komoly építés-felügyeleti bírság vonzata van. Veszprém megye: 2006-ban az ellen"rzéseinket a munkaterv szerint végeztük, az ellen"rzések egy része azonban a hatósági munkafeladatok torlódása, tanulmányi vizsgák, létszámcsökkenés miatt elmaradt. Okmányirodák ellen rzése: Kett" kivételével valamennyi okmányirodát ellen"riztünk. Az ellen"rzés célja: Az okmányirodákban az adatvédelmi szabályok érvényesülése, adatvédelmi szabályzatok megléte, valamint a szigorú számadású nyomtatványok kezelésének, és a közlekedési igazgatási ügyekben a Ket. szabályai érvényesülésének ellen"rzése. Anyakönyvi igazgatás ellen rzése: Gyulakeszi, Kisapáti, Raposka Községek Körjegyz"ségén, valamint BakonybélPénzesgy"r Községek Körjegyz"ségén végeztünk ellen"rzést. A vizsgálat az anyakönyvi bejegyzések szabályszer/ségét, valamint az anyakönyvi nyilvántartások vezetésének szabályszer/ségét érintette. A vizsgálati megállapításokat az arról készült külön feljegyzés tartalmazza. Építéshatósági tevékenység ellen rzése: Ellen"rzési tervünk alapján a tervezett ötb"l négy építésügyi hatóságnál végeztünk ellen"rzést. Az ellen"rzések során vizsgáltuk a hatóságok személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, alakulását, összefüggésben a vizsgált id"szak ügyiratforgalmával. Az ügytípusok szerint kiválasztott ügyiratok vizsgálata az építésügyi hatósági munka színvonalára, a jogszabályi követelmények teljesülésére irányult.
143 Ellen"rzéseinkr"l feljegyzések készültek, melyeket a jegyz"knek megküldtünk, az esetlegesen szükséges intézkedésekre való felhívással együtt. Tapasztalataink szerint az els"fokú hatóságok leterheltsége er"s, a nagyszámú (hatósági) iratforgalom mellett továbbra is tapasztalható, hogy más irányú tevékenységet is végeznek a hivatali munkamegosztás keretében. A hatósági munka színvonala, jogszer/sége minden esetben és általában megfelel"nek ítélhet". A legf"bb hiányosság a folyamatos és megfelel" számú helyszíni ellen"rzés elmaradásában, és a végrehajtási eljárások hatékonyságában mutatkozik. Építésfelügyeleti ellen rzés: A tervezett számú ellen"rzés elvégzésére évek óta nincsen kapacitásunk. A feladat ellátására önálló létszám nincsen biztosítva, az építéshatósági munka mellett végzett ilyen irányú tevékenységünk 2006-ban gyakorlatilag a névjegyzékek szükséges karbantartásában merült ki. Teljes kör/ építésfelügyeleti ellen"rzést 4 alkalommal, egyedi hatósági ügyekhez kapcsolódó eljárásokban végeztünk. A kivitelezési tevékenység színvonala ezeken a vizsgált építkezéseken megfelel" volt. Régió: A polgármesteri hivatalokban végzett komplex felügyeleti vizsgálatok a jegyz" által ellátott azon államigazgatási hatósági ügyekre terjedtek ki, ahol a közigazgatási hivatal látja el a felügyeleti jogosítványokat. Erre azon településeknél került sor, ahol jogértelmezési, feladat ellátási nehézségeket észleltünk, illetve feltételeztünk. A célvizsgálatok valamennyi igazgatási ágazatra kiterjedtek. Az elmúlt évben kiemelt figyelmet kapott a Ket el"írásainak betartása, adaptálása az adott ügytípus sajátosságaira. Az ellen"rzések megállapításait az érintettekkel kiértékelve iránymutatást kaptak a jöv"ben követend" helyes jogalkalmazást illet"en. A 2003-2006. évi BM ágazati stratégiai célkit/zésnek megfelel"en a szolgáltató közigazgatást megjelenít" okmányirodák ellen"rzésére kiemelt figyelmet fordítottak a régió területéhez tartozó közigazgatási hivatalok. Ennek keretében minden évben az okmányirodák többségében –az adott év aktualitásának megfelel"en- vizsgálták az ügyintézést. Megállapítható, hogy 2003. évhez viszonyítva az ügyfélfogadás és az ügyintézés körülményei javultak, az Internetes Szolgáltató Rendszerhez (XR) az okmányirodák csatlakoztak. Lehet"ség van a telefonos id"pontfoglalásra is, az elektronikus szolgáltatásokhoz szükséges „ügyfélkapu” létesítését egyre szélesebb körben igényelték, s több hivatalban tettek intézkedést, pályázatot az elektronikus ügyintézés bevezetésére. A közlekedési igazgatási tevékenység végzése megfelel az el"írásoknak. Az anyakönyvi igazgatással összefügg" feladatokat a már sok éve kialakult gyakorlatnak megfelel"en jó színvonalon végzik az anyakönyvvezet"k. A 2006. évben bevezetett Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszert- a közigazgatási hivatalok hathatós jogi-igazgatási és technikai Help Desk tevékenységének is köszönhet"en – valamennyi anyakönyvvezet" napi munkájában megfelel"en alkalmazza. A személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos tevékenység megfelel a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
144 A helyi adóigazgatás területén az önkormányzati rendeletekkel bevezetett adónemek köre több településen b"vült, a helyi adó mértéke n"tt. A hatósági tevékenység a helyi önkormányzati céloknak megfelel"en alakult. Az uniós csatlakozást követ"en az ipar/zési adó eu-konform voltát vitató adózási ügyekben a helyi adóhatóságok döntéseikben, a megyei közigazgatási hivatalok a bírósági felülvizsgálat során a Pénzügyminisztérium ágazati iránymutatásának megfelel"en, szakmai álláspontját képviselve jártak el. Nincs érzékelhet" el"relépés az adóellen"rzések végzése és az adó végrehajtási intézkedések megtétele területén. Az építés igazgatás f"bb feladatai, tevékenységi köre 2005. évben b"vült a kivitelezések bejelentésével összefügg" teend"kkel, a hatósági tevékenységet ellátó köztisztvisel"k leterheltsége nagyfokú, jellemz"en egyéb feladatokat (településüzemeltetés, kapcsolódó természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi igazgatási hatósági ügyek) is ellátnak. A jogszabályban elvárt helyszíni ellen"rzések elmaradása, egyes esetekben a végrehajtási intézkedések hatékonysága a legf"bb probléma. Az építés-felügyeleti vizsgálatok száma 2003. évhez viszonyítva csökkent, ez dönt"en az építésigazgatási feladatokat ellátó munkatársak egyéb irányú elfoglaltságát jelzi. A legtöbb probléma a kivitelezési munkák megkezdésének bejelentésével, a felel"s m/szaki vezet"k feladat ellátásával és az építési napló vezetésével jelentkezett. Az üzletek m/ködésével és a telepengedélyezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a legtöbb településen továbbra is kapcsolt munkakör/ ügyintéz"k látják el. Részben e ténynek, az ellen"rzések elmaradásának, részben a jogi szabályozás hiányosságainak tudható be, hogy e területen jelentkez" lakossági panaszokat a jegyz"k nem tudják hatékony hatósági intézkedésekkel csökkenteni. Összességében megállapítható, hogy a hatósági államigazgatási feladatokat a jegyz"k a BM 2003-2006. évi ágazatpolitikai célkit/zésének jegyében látták el. N"tt a közigazgatási szolgáltatások színvonala, ami az okmányirodák tevékenységének javulásában, az ügyintézés ügyfél centrikus voltának er"södésében érzékelhet". A Ket. el"írásai a kezdeti jogértelmezési bizonytalanságot követ"en ma már alapvet"en meghatározzák a hatósági ügyintézést és hatályosulnak. A szolgáltatások további fejlesztése érdekében - f"ként a ritkán el"forduló és speciális szakértelmet igényl" ügyek esetében- az elmúlt évben megkezdett hatásvizsgálatok elemzése alapján a települési jegyz" és kistérségi jegyz" közötti hatáskör átcsoportosítás megfontolását javasoljuk. Az elmúlt év augusztusában az ÖTM intézkedése alapján felülvizsgáltuk a települési jegyz"i hatásköröket abból a szempontból, hogy melyek azok, amelyeket a kistérségi körzetközponti szinten, magasabb színvonalon és hatékonyabban lehetne ellátni. A felülvizsgálat eredményeként tett javaslatainkat fenntartjuk.
145 III.
A koordinációs és szervezési feladatok
1. A hivatalvezet# koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében Fejér megye: „A f"városi és megyei közigazgatási hivatalokról” szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalvezet"khöz rendelte a koordinációs feladatokkal kapcsolatos hatásköröket, megjelölve az azok végrehajtásához szükséges eszközrendszert is. (Ezt meger"sítette, pontosabban kiterjesztette „a közigazgatási hivatalokról” szóló 297/2006. (XII.23.) Korm. rendelet.) A koordinációs tevékenység végrehajtása során, ha nem is részletes, de áttekint" képet lehet kapni az államigazgatás megyei helyzetér"l, a területi államigazgatási szervek állapotáról. A területi államigazgatási szervekre jellemz", hogy feladat- és hatáskörük - gyakran illetékességi területük is - jelent"sen és rendszeresen változik. Az elmúlt évben, Fejér megyében a területi államigazgatási szerveknél számottev" szervezeti változásra nem került sor. Jelent"snek mondható azonban a regionalizáció, illetve a közigazgatás korszer/sítés egyéb elvei alapján létrejöv" szervezeti változások el"készítéseként végzett tevékenység. A szervezeti változások dönt"en 2007. január 1-jével következtek be. A jelent"sebb szervezeti változások a következ"k: Regionális hivatalként jött létre: •
az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,
•
az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete,
•
a Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság,
•
a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ,
•
a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Igazgatósága,
•
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Székesfehérvári Területi M/szaki Biztonsági Felügyel"sége. Megyei szint> integrált szervezetként jött létre a Fejér Megyei Mez#gazdasági Szakigazgatási Hivatal. Kés#bbi id#pontban történik meg a regionális szervezetté alakulása: •
a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatóságának,
• a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak. Továbbra is területi államigazgatási szervként m>ködik: •
az IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,
•
az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyel"sége,
146 •
a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel"ség, Továbbra is megyei szint> szervezetként m>ködik: •
a Fejér Megyei Földhivatal,
•
a Mez"gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltsége.
Tekintettel arra, hogy a szervezeti változások ez év január 1-jével következtek be, és ehhez szorosan köt"dnek a szervezetek feladatkör változásai, így évközi változásokról gyakorlatilag csak néhány szervezet esetén beszélhetünk. Így például jelent"s évközi feladatváltozás érintette a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szervezetét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem változtak a területi államigazgatási szervekkel szembeni elvárások. Számtalan olyan tényez" merül fel, amely dönt"en a közigazgatással szembeni követelményváltozásokból, illetve a változó környezetünkhöz történ" alkalmazkodásból fakad. Ezek közül a legjelent"sebbek: •
Területi szinten olyan új társadalmi elvárások fogalmazódnak, illetve ellátandó feladatok jelennek meg, amelyek mindenképpen tevékenységnövekedéssel járnak. Ezek a változások gyakorlatilag az államigazgatás minden ágazatában fellelhet"k. (Pl.: parlagf/ elleni védekezés, foglalkoztatási rendszerek változtatása, madárinfluenza megel"zése érdekében teend" intézkedések, autópálya-építés miatti kisajátítási eljárások, stb.)
•
A jelentkez" feladatok jelent"s részben az európai uniós tagság követelményeinek való megfelelési kötelezettségb"l következnek be (például: környezetvédelem, agrártámogatások, EU támogatások lebonyolításából fakadó feladatok növekedése, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatok, de a képzés, továbbképzés teend"i is ide sorolhatók).
•
Minden közigazgatási szerv jelezte, hogy számottev" többletfeladatot jelentett a Ket. alkalmazása.
•
Kétségtelen tény, hogy a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz való alkalmazkodás, a közigazgatási közszolgáltatások korszer/sítése is jelent"s többletfeladatot eredményez. Ez részint abból következik, hogy részt kell venni egy új államszervezeti felépítés kialakításában, kidolgozásában, miközben érzékenyen kell reagálni a társadalmi változásokból fakadó kihívásokra is.
•
A politikában az államigazgatás túlburjánzásával összefüggésben megfogalmazottakra a központi közigazgatás reakciója elég gyakran a szervezeti és tevékenységi szükségesség igazolására koncentrálódik, amely területi és helyi szinten jelent"s feladatnövekedést okozó elemz"i és jelentéstételi kötelezettséget von maga után.
A közigazgatási szervek gyakran felmerül" problémaként jelezték a következ"ket: •
A létszám és költségcsökkentéssel párhuzamosan jelentkez" folyamatos feladatnövekedés elérkezett arra a szintre, amikor a közigazgatási szerv kénytelen a feladat-végrehajtás során rangsorolni. A rangsorban el"nyt élveznek azok az ügyek, amelyek reflektorfényben, a társadalmi, politikai érdekl"dés középpontjában szerepelnek. Emiatt gyakran hátrányt szenvednek (vagy elmaradnak) azok a teend"k, amelyek a közigazgatási szerv mindennapi feladatai közé tartoznak.
147 •
A közigazgatási szervek ügyiratforgalmi és hatósági statisztikája alapján is igazolható, hogy az elintézend" ügyek egyre bonyolultabbá válnak és egyre nagyobb szakértelmet, körültekintést, id"t igényel egy-egy ügy elintézése.
•
A feladatok sorában növekv", az el"re nem tervezett, az év során ad hoc módon jelentkez" teend". Ezek végrehajtásához szükséges feltételek (létszám, költség) gyakorlatilag nem biztosítottak.
A területi államigazgatás tevékenységében jól érzékelhet", hogy a politikában alapvet"en csak az államigazgatási m/ködés költségeinek visszafogása jelenik meg. Mindezek tükrében érdemes lenne áttekinteni a területi államigazgatási szervek költségvetési helyzetét és elhelyezési, m/ködési körülményeit. Ma már ez nehezen elvégezhet" feladat. Az elemz" munkát ugyanis a területi államigazgatási szervek adatszolgáltató tevékenységére lehet építeni, ez az adatszolgáltatás azonban (dönt"en a központi közigazgatási szervek hozzáállásából következ"en) gyakran elmarad. Jelen beszámoló készítéséhez is információkat kértünk minden területi államigazgatási szervt"l, melynek eredménye a következ": •
A 14 területi államigazgatási szervb"l 12 adott valamilyen választ. (Nem válaszolt ÁNTSZ, Nemzeti Közlekedési Hatóság.)
•
Két szervezet a válaszában jelezte, hogy kérésünket a központi közigazgatási szervéhez továbbította, mert válaszadásra nem jogosult. (APEH, Mez"gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.)
•
Gondot okoz még, hogy a területi államigazgatási szervek egy jelent"s része nem rendelkezik gazdasági önállósággal, így a gazdálkodásra vonatkozó adatokat sem most, sem a jöv"ben nem tud szolgáltatni.
Az alábbi elemzést, tehát a fenti korlátokkal tudtuk elvégezni. A válaszadók mindegyike megállapította, hogy a közigazgatási szervük költségvetési és létszámhelyzete rossz, a költségvetés rendszerint nem nyújt fedezetet az alapfeladatok ellátásához. A költségvetési gazdálkodást átmeneti vagy tartós likviditási gondok jellemzik. A gazdálkodás új eleme, hogy a költségvetés bevételi szerkezete több közigazgatási szervnél változott. Jelent"sen megn"tt a saját bevételi kötelezettség. Például a Fejér Megyei Földhivatal, Fejér Megyei Mez"gazdasági Szakigazgatás Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel"ség. A tájékoztatást adó területi államigazgatási szervek a költségvetési el"irányzatok szinten-tartásáról, illetve csökkenésér"l adtak információt. Számottev" költségvetési növekedésr"l senki nem számolt be. A területi államigazgatási szervek mindegyike jelezte, hogy évközben, több ütemben, differenciált mértékben 5-10%-nak megfelel" létszámleépítésre voltak kötelezettek. A fenti információkból ugyan a megye államigazgatásának egészére nem lehet megbízható következtetéseket levonni, de összességében megállapítható, hogy a területi ál-
148 lamigazgatási szervek romló költségvetési és létszám kondíciókkal látják el az egyre növekv" és egyre bonyolultabb feladataikat. Az államigazgatási szervek elhelyezési és m/ködési körülményei változatlan színvonalúak. Az elhelyezési körülmények színvonala jelent"s mértékben függ attól, hogy a szervezet saját ingatlantulajdonnal rendelkezik vagy sem. Azok a szervezetek, amelyek saját tulajdonnal rendelkeznek ott az ingatlanok felújítása, b"vítése könnyebben megoldható és az ágazatok ezekre szívesebben áldoznak. Több közigazgatási szerv esetében azonban err"l nem beszélhetünk (pl. Közigazgatási Hivatal, Államkincstár Területi Igazgatósága, stb.). Ezek a közigazgatási szervek csak használati joggal rendelkeznek és így nagymértékben a tulajdonos akaratára kénytelenek hagyatkozni a felújítás tekintetében. Ezekre a területekre az irányító minisztérium sem szívesen juttat felújítási, illetve beruházási el"irányzatot. Jelent"s mérték/ beruházás történt a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár területén, ahol egy korszer/ ügyfélszolgálati iroda jött létre és jelent"s mértékben javultak az informatikai feltételek is. Az ügyfélszolgálati irodát a Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal együtt korszer/sítették, és annak jogutód szervezetével közösen használják. Összességében a területi államigazgatási szervek elhelyezési körülményeit megfelel"nek értékelhetjük. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a karbantartási, felújítási tevékenység elmaradása az ingatlanvagyon értékvesztéséhez vezet. A fenti okok (feladatnövekedés, átszervezések, romló költségvetési pozíciók) miatt az államigazgatás területi szintjén is jól tetten érhet" az államigazgatásban dolgozók túlterheltsége, és egyre jelent"sebb mértékben tapasztalható a személyi állomány elbizonytalanodása. A területi államigazgatási szint helyzetének bemutatásánál azonban feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy a megye államigazgatásában dolgozó köztisztvisel#k felkészültek, és kell# ismerettel rendelkeznek a feladataik ellátásához, a velük szemben támasztott társadalmi követelményeknek való megfeleléshez. Le kell azonban azt is szögezni, hogy különösen területi szinten bizonyos egzisztenciális elbizonytalanodás tapasztalható, amely els"sorban az államszervezeti átalakítással, a közigazgatási közszolgáltatások korszer/sítési programjával kapcsolatos elképzelések sokszín/ségéb"l és változékonyságából következik. Az egzisztenciális bizonytalanság és a fent említett túlterheltség közép- és talán rövidtávon is a feladatellátás hatékonysági színvonalát veszélyeztetheti. Meg kell állapítani, hogy nem fogalmazódtak meg egyértelm/ válaszok az államigazgatás szükséges szerepváltozását illet"en és különösen bizonytalan az államigazgatásnak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalandó helyének meghatározása. A közmédiákban megszólalók els"sorban az államigazgatási létszám és költség csökkentését jelölik meg követend" iránynak, nem foglalkozva azzal, hogy melyek legyenek azok a tevékenységek, amit az államigazgatásnak nem, vagy nem ebben a formában kell ellátni, és mi az a tevékenységi kör, ahol a jelenlegi szintnek megfelel", vagy növekv" szerepvállalásra van szükség.
149 A fentiekb"l jól érzékelhet", hogy az államigazgatás területi szintje rendkívüli sokszín/séget mutat, amely megnyilvánul a szervek jogállásában, a statumukat meghatározó jogszabályok szintjében (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet), a költségvetési jogállásukban, m/ködési feltételeikben és egyéb körülményeikben egyaránt. Ez a sokszín/ség jelent"s mértékben ágazati meghatározottságú és az ágazati szervek irányítási gyakorlata is rendkívül eltér". Komárom - Esztergom megye: A 2006-os év során az adatot szolgáltató államigazgatási szervek szervezetében nem következett be változás. Azonban az év második felében több szerv regionális átalakításának el"készületi munkája zajlott. Ennek eredményeképpen 2007. január 1-jével a következ" regionális szervek jöttek létre a korábban megyei szinten m/köd" hivatalok összevonásával: 1. Adó- és Pénzügyi Ellen"rzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (székhelye Székesfehérvár) 2. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (székhelye Tatabánya) 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézete (Székhely: Veszprém) Melynek Komárom-Esztergom Megye területén a következ" kistérségi intézetei m/ködnek: ÁNTSZ Tatabányai-, Tatai-, Oroszlányi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dorogi-, Esztergomi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Komáromi-, Kisbéri Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dunai Hajózási Kirendeltsége. 4. Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (székhelye Tatabánya) Megyei szinten alakult meg 2007. január 1-jével a Komárom-Esztergom Megyei Mez"gazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely 3 Igazgatóságból áll, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot és a Földm/velésügyi Igazgatóságot foglalja magában. A területi államigazgatási szervek személyzetében bekövetkezett változások A megyében m/köd" területi államigazgatási szervek személyzetének alakulását mutatja a 62. sz. melléklet. Az APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságán 2006. január 1-jén a betöltött álláshelyek száma 296 volt, míg év végére ez 288 f"re apadt. Az FVM Komárom-Esztergom Megyei Földm>velésügyi Hivatala 2006. februárjában központi intézkedésre létszámcsökkentést hajtott végre. 1 f"vel csökkent az engedélyezett státuszok száma. 2005. év végére még 31 f"vel dolgozott az FM Hivatal, ebb"l az év IV. negyedévében két f" nyugdíjba ment, így az engedélyezett létszám 29 f"re apadt.
150 A Magyar Államkincstár KEM Igazgatóságának engedélyezett létszáma - 2006. I. 1én 132 f", 2006. XII. 31-én 117 f"; jogviszony létesítésben érintett: (belép"k) 5 f" megszüntetésben érintett: 7 f" kilép" és 13 f" elrendelt létszámcsökkentés. A Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet 2006. januári engedélyezett létszáma 74 f" volt. A központilag elrendelt létszámleépítés következtében az év végi engedélyezett létszám 69 f"re csökkent. A 2006. évi költségvetés lényegesen növelte elvonásaikat, ezért átszervezést hajtottak végre, amelynek során 1 f" köztisztvisel" munkakörét szüntették meg, a további leépítést az üres álláshelyek megszüntetésével oldották meg. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság munkajogi létszáma 2006.01.01-én 94, statisztika állományi létszáma 89 f" volt, 2006.12.31-én a munkajogi létszám 97, statisztikai állományi létszám 81 f" volt. Megfigyelhet", hogy a létszámváltozások mindenhol negatív el"jel/ek voltak, anélkül, hogy a szervek a feladatkörök arányos csökkenésér"l számoltak volna be. Az idei évben is folytatódott tehát az a folyamat, amelyben a szerveknek sz/kösebb anyagi és humáner"forrással kellett ellátniuk feladataikat, ami a munkatársak még er"sebb leterheltségét vonja maga után. A területi államigazgatási szervek költségvetésének alakulása A területi államigazgatási szervek adatszolgáltatási hajlandósága a költségvetésüket érint"en a legalacsonyabb. Kifejezett megkeresésünkre 6 szerv szolgáltatott adatot (ezek közül 2 számok nélküli részinformációkat közölt), a többi megkeresett államigazgatási szerv nem adott adatot. A megyei szint/ szervek költségvetésére vonatkozó f"bb adatok Az „Üvegzseb” program, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény el"írásai ellenére sem érhet"k el az Interneten keresztül, mivel ezek a szervek többségükben nem m/ködtetnek önálló honlapot, a felügyeleti szervük pedig a költségvetési adatokat összesítve teszi közzé. A területi államigazgatási szervek költségvetésér"l kapott információkat a 63. sz. melléklet tartalmazza. Az APEH KEM Igazgatóság költségvetése Az Igazgatóság 2006. évre tervezett eredeti el"irányzata 158.689 e Ft volt. 2006. december hónapban elméleti módosított el"irányzatuk 184.728.- e Ft volt, amely 27.464 e Ft plusz ellátást tartalmazott. A november, december hónapban kapott pénzügyi el"irányzatot az évközben elmaradt javítási, karbantartási munkák, valamint az alapvet" ellátást biztosító eszközök (papír, számítástechnikai eszközök, segédanyagok, kis-érték/ tárgyi eszközök stb.) beszerzésére használták fel. El"irányzati keretüket - 550 e Ft kivételével -felhasználták. A visszautalt összeg kötelezettségvállalással terhelt, melyre szerz"désük van. (irodaház tisztasági festése.) Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatósága Az Igazgatóság költségvetésének f"összege (módosított el"irányzat) 2006-ban 607.978.000 Ft.
151 Földm>velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Komárom-Esztergom Megyei Földm>velésügyi Hivatala A hivatal éves kiadása: személyi juttatás 137.685.000 Ft; járulékok 39.034.000 Ft; dologi kiadások 32.369.000 Ft. Az összes m/ködési kiadás 2006. évre vetítve: 209.088.000 Ft volt. Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet A Felügyelet 2006. évi költségvetését nagyban befolyásolta, hogy év közben a bevételük közel 40%-át elvonták. Folyamatos takarékossági ütemtervük alapján tudták teljesíteni a finanszírozás-mentes gazdálkodást. A kötelez" el"irányzat-maradvány pótlását biztosították. A bevételi tervüket körülbelül 3%-os lemaradással teljesítették. Komárom-Esztergom Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság személyi kiadása 2005-ben 245.678eFt volt, 2006-ban 270.837eFt, a dologi kiadás pedig 2005-ben 64.052eFt, 2006-ban 80.399eFt volt. Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat gazdálkodását egész évben a hiány jellemezte, a rendkívüli takarékosság a munkát er"sen befolyásolta. Évek óta nem volt felújítási és beruházási el"irányzatuk. Az adatot szolgáltatók közül az APEH és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság költségvetése mutat 10 %-on felüli növekedést. Több szervnél azonban már évek óta nem jut forrás az épületek felújítására (még tisztasági festésre sem), a költségvetési megszorító intézkedések hatására ez a helyzet még tovább romlott. A területi államigazgatási szervek vezet"i aggodalmukat fejezték ki atekintetben, hogy a takarékossági intézkedések néhol már a célszer/ség határán túlmutatva az ügyfélközpontúságot is veszélyeztetik. Veszprém megye: A 2006. évi beszámoló elkészítéséhez a régióközpont Koordinációs és Szervezési F"osztálya vezet"jével egyeztetve kértünk be adatokat a területi államigazgatási szervek vezet"it"l. Így a felmérés hatékonyságát növelte, hogy a 2007. január 1-jét"l régiós szervezetben dolgozók közvetlenül a Hivatal vezet"jét, míg a már korábban kialakított régiók (pl. KSH, MVH), a továbbra is megyei szervezés/ hivatalok (pl. Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) és a Veszprém Megyei Földm/velési Hivatal kirendeltségünket tájékoztatta a feladatkörök – költségvetés – szervezet személyzet 2006. évi változásairól. Az el"zetes munkamegosztás és esetenként az adatszolgáltatókkal történt konzultáció ellenére továbbra is nehézségeket okozott a beszámolóhoz szükséges tények összegy/jtése, mivel az adatszolgáltatók saját tárcájuk beszámolási metódusához kell igazodjanak, vagy a központosítás miatt nem is képesek a területi költségvetési adatok elkülönítésére. (Ezt a jöv"ben m/köd" Regionális Államigazgatási Kollégium munkatervében javasoljuk a III. negyedévben szerepeltetni, hogy kell" id" álljon rendelkezésre az adatgy/jtésre).
• A KSH Veszprémi Igazgatósága 2005. február 15-ével tért át az új, a Közép-
dunántúli Régió illetékességi területén kialakított szervezeti formára, veszprémi székhellyel. Az átszervezés el"készítése során 2004. augusztus-október között elvégezték az átmenethez szükséges átszervezési, munkajogi feladatokat, 2004. októberét"l kiépítették a távmunka infrastruktúráját. Ugyanakkor megsz/nt a jogi és a
152 gazdasági önállóság, az er"forrás koncentráció jegyében, de továbbra is biztosítani kellett az adatgy/jtés biztonságát, min"ségét, és feladatcsökkenés sem következett be. A létszám az átszervezés el"tt 115 f" volt, mely mára 79 f"re csökkent, az ingázás miatt megn"tt a fluktuáció (17 f" Székesfehérvárról ingázik). A várttól zökken"mentesebben indult a távmunka, az eredményekben az új elektromos tájékoztatási formák mellett a felhasználók információvesztést nem tapasztalhattak. Ügyfélszolgálati tevékenységük a partnerszervekkel (APEH, Cégbíróság) összehangolt.
• A Mez"gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége a
81/2003. (VI.7.) Korm. rendelet alapján az illetékes miniszter irányítása alatt álló, országos hatáskör/ központi hivatal, mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv kirendeltsége. Az MVH Központi Hivatala feladatait központi szerve, valamint az önálló jogi személyiséggel nem rendelkez" területi egységei útján látja el. Így a kirendeltség vezet"je arról tájékoztatott, hogy a beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás az MVH Központi Hivatal hatáskörébe tartozik.
• A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság m/ködési területe 2006-ban nem változott. Az Igazgatósági m/ködési területe 4 felügyel"ség, mint természetvédelmi hatóság (Déldunántúli, Észak-dunántúli, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel"ség) illetékességi területét érinti. Ezt a szervezeti felépítést a 2006. évi létszámleépítések után is fenntartották, ugyanakkor minden területen gondoskodni kellett az ellátandó feladatok összevonásáról, átcsoportosításáról. A létszámcsökkentés két ütemben, összesen 17 f"t érintett, ennek megfelel"en az Igazgatóság létszáma 81 f"r"l 64-re csökkent. Ennek bérmegtakarítása azonban az áthúzódó hatások miatt dönt"en 2008-ban várható. Mivel az egyes munkakörökben besz/kültek a helyettesítési lehet"ségek, ezért a f"szezonban rendre megnövekv" feladatokra már határozott idej/ alkalmazásokkal, eseti megbízásokkal tudnak csak felkészülni. Az általuk jelzett várható feladatnövekedés reális ellátása szükségessé teheti a szakszer/ség és jogszer/ség biztosítása érdekében a bels" szervezeti felépítés esetleges módosítását is. A Nemzeti Park Igazgatóságoknál is a Minisztérium központilag koordinálja az elektronikus ügyintézés bevezetését. Jelenleg az érintett Igazgatóságnál elektronikus ügyintézésre nincs lehet"ség, annak bevezetése további fejlesztéseket igényelne.
• Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár: 2006. évben 9,6%-os központilag elrendelt létszámleépítést hajtottak végre, ugyanakkor feladataik gyarapodtak (pl. Ket-b"l ered" feladatok, közgyógyellátási rendszer reformja, magánorvosi jelentések feldolgozása, adatbázisok felülvizsgálata). Megítélésük szerint több területen gondot okoz a határid"k tartása, ami a betegek számára kényszer/ többletkiadást okozhat (pl. közgyógyellátás). Növekedtek a járulékos (telefon, posta stb.) költségek is. Ugyanakkor 2006. évi költségvetésük nem növekedett, s a létszámleépítések megtakarításai is csupán 2007-re jelentkeznek majd. Ügyfélszolgálati rendszerük a központi ügyfélszolgálaton (Veszprém), a kihelyezett osztályokon (Pápa, Tapolca), a nagyobb városok polgármesteri hivatalaiban (Ajka, Balatonfüred, Sümeg, Várpalota, Zirc) a más szervek fogadási idejéhez, a lakossági igényekhez igazítottan biztosított. Az OEP 2006-ban jelent"s fejlesztéseket végzett az elektronikus közigazgatás infrastrukturális feltételeinek biztosítására. Tény azonban, hogy ezek a feltételek központi és nem területi-megyei döntésekhez köthet"k.
153
• Veszprém Megyei Földhivatal: 2006-ban az ügyiratforgalom csökkent, ez azonban
els"sorban a korábbi évi csúcsmennyiséghez képest jelent tényleges visszaesést. Beszámolójuk szerint munkaterheik növekedése inkább a jogszabályváltozás (dönt"en a Ket.) nyomán állt el". Munkájukat jellemzi, hogy nem emelkedett a fellebbezések száma, s a Megyei Földhivatal a megtámadott I. fokú határozatok 86%-ában helybenhagyó határozatot hozott.
2006. január 1-t"l bevezetésre került az ingatlan-nyilvántartási eljárási szolgáltatási díj a korábbi illeték helyett, mely a Földhivatal bevételét képezi, de így beszedése és behajtása is feladatai közé került. Kiegyensúlyozott munkáról számolnak be úgy a földmérési és térképészeti, mind a földhasználat, földvédelem, földmin"sítés területén. A m/velési, hasznosítási kötelezettség vizsgálatára nagyobb részben a parlagf/ felderítésekkel kapcsolatban került sor, ennek során közel 800 ha fert"zött területet jegyz"könyveztek és 232 esetben került sor (a társhatóság részér"l) közérdek/ védekezés elrendelésére. Az el"z" évinek 2/3-ára tehet" a többségében útépítés, valamint bányák b"vítése céljából term"földek más igénybevételre történ" engedélyezése. A Hivatal változatlan szervezeti struktúrával látta el feladatait, ugyanakkor a központi leépítés során a létszámot 10%-kal kellett csökkenteniük. A Hivatal informatikai rendszerének kiépítése a korábbi években már megtörtént. Az ügyfelek fogadása úgy a megyei hivatalban, mind a kirendeltségeken szintén a több éve kialakult és a társszervekkel összehangolt rendszerben történik.
• A Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
dekoncentrált szerve. Központi irányító szerve a Központi Igazságügyi Hivatal, mely feladatait részben közvetlenül, részben a megyei hivatalok útján látja el. A 2003. II. félévt"l m/köd" Hivatal feladatai folyamatosan b"vülnek (pártfogó felügyel"i szolgálatként alakult meg, ez 2004. árpilis 1-t"l kiegészült a jogi segítségnyújtással). 2006. január 1-t"l m/ködnek a jelenlegi elnevezéssel és korábbi feladataik mellett végzik a b/ncselekmények áldozatainak segítésével kapcsolatos állami feladatokat is. Tavaly az Áldozatsegít" Szolgálat megalakulására tekintettel 2 f" létszámb"vülésre került sor. Jelenlegi létszámuk 24 f", melybe beletartoznak az Ajkán, Pápán, Tapolcán és Várpalotán a területi irodákban dolgozó munkatársak is. Elhelyezési feltételeikr"l, felszereltségükr"l kedvez"en nyilatkoztak.
A területi/megyei hivatalok nem rendelkeznek önálló gazdálkodási jogkörrel, ellátmányból gazdálkodnak, így költségvetésükkel kapcsolatban további tájékoztatást nem tudtak nyújtani. Ugyanakkor a munkafeltételekb"l, az informatikai felszereltség kedvez" képéb"l, az egyes munkahelyek közti elektronikus kapcsolattartás lehet"ségéb"l összességében pozitív kép rajzolódik ki. Megítélésünk szerint a Hivatal tevékenysége egyre inkább ismertté válik a megyében, s munkájukról a sajtón keresztül is többször adtak tájékoztatást.
• A szervezeti felállás sajátos formáját hordozza az Országos Munkabiztonsági és
Munkaügyi Felügyel"ség területi szerveinek telepítése. A Közép-dunántúli Régió illetékességi területével megegyez"en szakmailag különvált a munkabiztonsági és a munkaügyi szakterület felügyelete, el"bbi székhelye Veszprém. A Munkabiztonsági Felügyel"ség létszáma 2006-ban nem változott, regionálisan jelenleg 34 f"t foglalkoztatnak. Munkaterhelésükre jellemz", hogy több mint 2600 munkáltatót ellen"riztek, s ennek nyomán 2300 feletti volt a megállapított szabálytalansággal érintettek
154 száma. Összesen közel 10000 érdemi intézkedést tettek. Az ellen"rzések több mint 75000 munkavállalót érintettek. Jellemz", hogy az ellen"rzött munkáltatók 26%-ánál kellett munkavédelmi bírságot kiszabni, melyek összege megközelíti a 200 millió Ftot. Esetükben tehát nem a feladatváltozás, hanem az igen nagyszámú munkáltató, tehát az ellen"rizend" terület nagysága jelenti a valódi problémát. Költségvetésük alakulásáról nem tudtak tájékoztatást adni, mivel arra az OMMF Gazdasági F"osztálya az illetékes. Ugyanakkor m/ködésük tárgyi és anyagi feltételei 2006-ban megnyugtatóan biztosítottak voltak. Bels" m/ködésüket intranetes hálózaton történ" adatszolgáltatás segíti, azonban elektronikus aláírás és ügyfélkapu az OMMF-nél pillanatnyilag nem m/ködik. Rájuk is jellemz", hogy az informatikai rendszerek a központ Informatikai F"osztályának kezelésében vannak.
• A Veszprém Megyei Földm/velésügyi Hivatal 2006-ban a korábbi hat osztályos modellr"l három osztályra állt át. Feladataik lényegesen nem módosultak, így leterheltségük is közel azonos szinten maradt. Ezek közül kiemelkedik a falugazdászi hálózat területi irodáiban regisztrált mintegy 40 ezer ügyirat (területalapú mez"gazdasági támogatás, "stermel"k, családi gazdálkodók nyilvántartása, gázolaj-támogatási kérelmek). A Hivatal engedélyezett létszáma 1 f"vel csökkent és év végére 46 f"re alakult. Költségvetési keretük 2006-ban nem érte el a korábbi évit és a személyi kiadásoknál is csökkenés következett be. Bár a hivatal korábbi hatásköreinek egy része a Mez"gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz került, de ez sajátos helyzetet eredményezett, hiszen ezen feladatokat az MVH folyamatosan a hivatal által foglalkoztatott falugazdászok segítésével végeztette el, ezért a feladat megosztást a két szervezet együttm/ködési szerz"désben rögzítette. Az elektronikus ügyintézés feltételeit nem tudták megteremteni. Esetükben az ügyfélfogadás sajátossága hordozza, hogy a falugazdászok elérhet"sége illetékességi területükön a lakosság igényeinek megfelel"en alakul.
• A Növény és Talajvédelmi Igazgatóság feladataiban továbbra is kiemelked" súllyal
szerepel a volt kárpótlási földek tulajdoni viszonyainak követéséb"l adódó problémák kezelése, de 2006-ban különös jelent"séget kapott a parlagf/ elleni küzdelem is. (Ebben természetesen széles kör/ megyei összefogás alakult ki, melyben a Hivatal szerepér"l beszámolónk más helyén teszünk említést.) Az Igazgatóság létszáma a 2005-r"l áthúzódó jogviszony megszüntetésekkel együtt 3 f"vel csökkent. A jelenlegi 20 dolgozó mintegy fele az egy évtizeddel ezel"tti létszámnak. Munkavégzési feltételeik alapvet"en megfelel"ek. Informatikai felszereltségük megfelel az elvárásoknak. Gazdálkodásuk részben önálló, az operatív munkát az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellen"rz" Igazgatóság szervezetébe épült költségvetési részleg végzi.
• A Veszprém Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellen"rz" Igazgatóság tavalyi
feladatai közül közismerten kiemelkedett a baromfivész kezelése, mely jelent"s többletmunkát okozott. Ugyanakkor az Európai Uniós csatlakozást követ"en – az áruk szabad áramlása miatt – jellemz"en csökkent a termékellen"rzés iránti igény, egyben növekedett az élelmiszerhigiéniai ellen"rzések száma és súlya. Bár eredeti költségvetésük alapvet"en a 2005. évi szinten maradt, de az évközi feladatok megfinanszírozásával összességében emelkedett. Így a baromfivész kapcsán felmerült többletköltségeket f"hatóságuk rendre megtérítette.
Felszereltségük alapvet"en megfelel", ez évben zajlott a laboratórium korszer/sítése. Informatikai hálózatuk már korábban kiépült, s rájuk is jellemz", hogy a f"ható-
155 ságuk által országosan egységesített programokat használnak. Az informatikai géppark fejlesztése fedezethiány miatt a szükséges mérték alatt marad. Létszámuk 110 f", mely a korábbi évek évr"l évre mintegy 5%-os csökkentése nyomán alakult ki. Esetükben az ügyfélfogadást a helyben lakó vagy a kistérségben m/köd" hatósági állatorvosok a kialakult helyi szokások szerint biztosítják.
•
Az Állami Erdészeti szolgálat Veszprémi Igazgatóságának szervezeti felépítése nem változott. A korábbi évek gyapjaslepke inváziójához hasonló rendkívüli esemény nem volt. Feladataikat ugyanakkor jelent"sen növelték az Uniós pályázatokhoz kapcsolódó hatósági feladatok. Munkakörülményeik alapvet"en nem változtak és jellemz"en megfelelnek a kor támasztotta igényeknek. Költségvetési adatokkal nem rendelkeznek, mivel csupán ellátmányban részesülnek, a tényleges költségvetési gazdálkodás az Állami Erdészeti Szolgálat budapesti központjában történik. 2006-ban jelent"s létszámcsökkentést kellett végrehajtaniuk, 41 f"r"l 33 f"re (melyb"l 2 f" tartós távollev", gyesen, gyeden). Így a csúcsmunkák idején rendszeres a rendkívüli munkavégzés. Központilag kialakított informatikai hálózat köti össze a Szolgálat budapesti központját és a tíz igazgatóságot, köztük a veszprémit. Esetükben is igaz, hogy az általuk használt programok országosan egységesítettek. Az ügyfelek zöme erd"gazdálkodó, illetve a pályázati határid"khöz igazodni kénytelen pályázó, ezért az ügyfélfogadást a teljes hivatali id"re kiterjed"en biztosítják.
• A regionális átszervezés miatt a régióközpont számára küldte meg összesített be-
számolóját a Munkaügyi Központ. A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ felépítésében megsz/néséig szervezeti változás nem következett be. Veszprém megyében is érvényesült , hogy az évközi létszámcsökkenési intézkedések mintegy 10%kal érintették a Központot. Itt is érvényesült, hogy a létszámcsökkenés alapvet"en a megyeközpont szervezetét érintette, a kirendeltségek létszámában minimális volt a változás. Az ügyfélfogadás a korábban kialakult gyakorlatnak megfelel"en a délel"tti órákban zajlik az álláskeres" ügyfelek számára, míg a munkaadók és egyéb szervezetek számára teljes munkaid"ben rendelkezésre állnak. Az elektronikus közigazgatás helyzetével kapcsolatban nem beszélhetünk megyei sajátosságokról, hiszen annak egységes kidolgozását az Állami Foglalkoztatási Szolgálat végezte el, melynek eredményeképpen 4 szolgáltatás típusban lehet a Kormányportálon keresztül vagy az intézmény saját honlapjáról kapcsolatot létesíteni. Az állami foglalkoztatási szerv központi, országosan egységes portállal rendelkezik, mely 3 célcsoport számára tartalmaz információkat: az álláskeres"knek, munkaadóknak, sajtónak. Kiemelend", hogy a központtal kapcsolatba kerül"k által igényelt nyomtatványok, kérelemminták, tájékoztatók nyomtatható formában is letölthet"ek.
Összefoglalva A hivatalvezet" koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezeti rendszere az elmúlt években megkezdett folyamatokat folytatva 2006-ban is tovább változott, jellemz"en csökkentve ezzel a vezet"i szintek és beosztások számát. Az említett néhány terület kivételével általánosan jellemz", hogy létszámuk különböz" mértékben csökkent, s ezek a hiányos költségvetési adatok mellett is dönt"en a személyi kiadások el"irányzat csökkenésére vezethet"k vissza. Új vonás, hogy a feladatok növekedésének okaként megjelentek az Uniós emelt szint/ követelmények, de közismert,
156 hogy fokozódott a társadalom elvárása az ellen"rzést végz" szervek gyakoribb és hatékonyabb fellépése iránt is. Annak ellenére, hogy több szerv csupán ellátmányból gazdálkodik, alapvet"en biztosított volt az éves feladatok költségvetési fedezete. Régió: A Közép-dunántúli régióban székhellyel rendelkez" államigazgatási szervek szervezeti rendszere az elmúlt években megkezdett folyamatok szerint változott. 2006. évben ez a változás csekély volt, dönt"en a szervezeti változásokkal kapcsolatos feladatok a 2007. január 1-jei szervezeti átalakításokat készítették el". A szervezeti változások jellemz"en csökkentették a vezet"i szintek, beosztások számát és átrendezték a feladatellátás rendjét is. Új vonás, hogy a feladatok növekedési okaként megjelent az Uniós emeltszint/ követelmények ellátásának kötelezettsége. Közismerten fokozódik a közigazgatással szembeni társadalmi elvárás, amely részint feladatnövekedést, részint min"ségi változást vár el. 2006. év során a területi államigazgatási szerveknél szinte kivétel nélkül 5-17% közötti létszámcsökkentésre került sor. Az államigazgatási szervek esetében egy-két kivétellel költségvetési el"irányzat csökkentésre került sor. A két tényez" együttes hatása a feladatellátás biztonságát, illetve min"ségét veszélyezteti. A költségvetések tekintetében új elem, hogy annak bevételi szerkezete változott. Növekedett a saját bevételi kötelezettség és csökkent az állami támogatás mértéke. A szigorodó pénzügyi feltételek sok esetben likviditási problémákat jeleztek, de ezzel együtt az év folyamán biztosított volt a biztonságos m/ködés feltételrendszere, az éves feladatellátás költségvetési fedezete. 2. A területi államigazgatási szervek együttm>ködésének változása Fejér megye: Fejér megyében a területi államigazgatási szervek tevékenységére a jó és korrekt szakmai együttm>ködés a jellemz#, amelyet jól reprezentál a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium m>ködése is. A területi államigazgatási szervek a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatkörét képez" tartalmi tevékenységben magas szint/ együttm/ködési készséget mutatnak. Ezt mutatja a Kollégium ülésein való magas részvételi arány, a közös ellen"rzési tevékenység és a képzési, továbbképzési területen történ" együttm/ködés is. Egyre jelent"sebb gondot okoz azonban a területi államigazgatási szint tevékenységének összehangolásában, hogy jogszabály által nem kell"en tisztázott a „területi államigazgatási szerv” fogalma. Ezen jogbizonytalanságot kihasználva, egyre gyakrabban találkozunk a központi közigazgatás által sugallt vagy elvárt elzárkózással, ami ma még nem az együttm/ködésben, hanem els"sorban az adatszolgáltatásban és a közigazgatási hivatal ellen"rzési tevékenységének korlátozásában jelenik meg.
157 Elmondható, hogy az ágazati irányító szervek a fenti esetekben a jogaik csorbításának tekintik, ha a területi koordináció átlép egy általuk kívánatosnak tartott szintet. Megállapítható, hogy minél inkább er"södik a koordináció, növekszik az adatszolgáltatásra épül" elemzések iránti igény, annál inkább növekszik az elzárkózás és fél", hogy ellehetetlenül az államigazgatás területi szint/ koordinációja. Komárom - Esztergom megye: A területi államigazgatási szervek együttm/ködési készsége az el"z" években megszokott szinthez képest változott, egyes területeken er"södött (pl. parlagf/ elleni védekezés), más területeken gyengült (ellen"rzési együttm/ködés, adatszolgáltatás). Továbbra is elmondható, hogy minden adatkérés alkalmával van olyan területi szerv mely nem szolgáltat adatokat, ezért rendkívül nehéz átfogó, teljes képet adni a megyei államigazgatás helyzetér"l. Sok esetben továbbra is csak a megfelel"en kialakított és ápolt személyes kapcsolatoknak köszönhet" a jó színvonalú együttm/ködés. Együttm>ködés a hatósági, szakhatósági tevékenység keretében Kézzelfogható együttm/ködés azokon a hatósági területeken tapasztalható, ahol a jogszabály bonyolult, több államigazgatási szerv feladatkörét is érint" ügyben osztja meg a hatáskört a különféle igazgatási ágazatba tartozó államigazgatási szervek között. Az elmúlt években jelzettekhez hasonlóan, továbbra is a leggyakoribb a szakhatósági együttm/ködés az építési engedélyezéssel, az üzletek m/ködésével, a telepengedélyezéssel, valamint a nappali illetve bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények m/ködésének engedélyezésével kapcsolatos államigazgatási eljárások során. Szakkollégiumi ülések gyakorlata Évek óta alkalmazott, jól bevált gyakorlat a Hivatal tevékenységében, hogy egy-egy konkrét ügyfajtában jelentkez", közös állásfoglalás kialakítását igényl" kérdésben szakkollégiumi ülést hívunk össze, ahol a hivatal és az érintett feladatot ellátó területi államigazgatási szerv képvisel"je, illetve vezet"je bevonásával alakítjuk ki a követend" helyes eljárási modellt, illetve szemléletet. A partnerségi elv minél szélesebb kör/ alkalmazásának követelménye miatt figyelmet fordítunk arra is, hogy ezekre a szakkollégiumi ülésekre meghívást kapjanak az önkormányzatok, és a témával foglalkozó civil szervezetek prominens képvisel"i is. Az adott kérdésben közösen kialakított álláspontról írásban adunk tájékoztatást a jegyz"knek, valamint azt a honlapunkon is közzétesszük. 2005 év során kiemelt jelent"ség/ volt a Ket. szakmai kollégium m/ködtetése. 2006. évben hasonló jelleg/ – többször ülésez" – kollégiumként m/ködött a Parlagf/mentesítési Bizottság (ennek tevékenységér"l a 3.5.1. és 3.5.2. pontban adtam tájékoztatást). Eseti jelleggel 2006. évben két szakkollégiumi ülést hívtunk össze, a hulladékgazdálkodás témakörében november 2-án, a távh"szolgáltatás egyes kérdéseir"l pedig november 17-én.
158 Együttm>ködés az ellen#rzések terén A területi államigazgatási szervek közötti hagyományosnak tekinthet" együttm/ködés az ellen"rzések területén az idei évben jelent"sen veszített intenzitásából. Az együttm/ködést a hagyományos formában kezdtük meg az év elején, Hivatalunk éves ellen"rzési tervét elküldtük valamennyi területi államigazgatási szervnek, valamint azt meg is tárgyaltuk a 2006. április 19-i Kollégiumi ülésen. A területi államigazgatási szervek az éves ellen"rzési tervünkben komplex hatósági felügyeleti ellen"rzésre kijelölt települések vizsgálatát szokták munkatervükbe felvenni, és ott a hatáskörükbe tartozó vizsgálatokat elvégezni. Ellen"rzési jogosultságuk hiányában csak véleményezik a feladatkörüket érint"en a településeken folyó tevékenységeket, és ezek eredményér"l hivatalunkat tájékoztatják. A területi államigazgatási szervek által elvégzett vizsgálatokról azonban 2006. évben nem kaptunk összefoglaló jelentéseket, értékeléseket. Ez a helyzet valószín/leg több okra vezethet" vissza. Ezek közül az egyik, hogy az ellen"rzési együttm/ködést mind az államigazgatási szervek, mind az önkormányzatok konkrét haszon nélküli többletmunkaként értékelték. Az eddig elkészült vizsgálati öszszesít"k is inkább csak egymás mellé rendelt különálló ágazati értékeléseknek tekinthet"k, melyek egy-egy szakterület átfogó, és speciális szakmai megállapításait tartalmazzák. Talán ennek is betudható, hogy sem az önkormányzatok, sem a területi államigazgatási szervek nem mutattak érdekl"dést az összefoglaló anyagok iránt. A másik ok a területi államigazgatási szervek nagy részét érint" regionális átszervezés lehet, ami több helyen jelent"s mérték/ létszámleépítésekkel is párosult. Az átszervezési munkálatok közben az államigazgatási szervek valószín/leg kevesebb er"forrást tudtak a koordinációs együttm/ködésre fordítani. Veszprém megye: Az érintett területi államigazgatási szerveket egyértelm/en az együttm/ködési készség változása jellemzi, mely részben nyomon követhet" a beküldött lényegre koncentráló beszámolókban, de ugyanezt tapasztaltuk a kiegészít" adatok beszerzését célzó telefonbeszélgetésekben is. A kérdést kib"vítve már a Megyei Államigazgatási Kollégium ülésein is érzékelhet", hogy az egyes szervek beszámolói igyekeznek minél teljesebb képet adni szervezetükr"l, munkavégzésükr"l, esetleges problémáikról, ezáltal is teret adva a kollegiális segítségnyújtási lehet"ségek feltárásának. Nem részletezve: Általános, hogy (f"ként az ellen"rz" szervek) takarékossági okokból is részletesen összehangolják tevékenységüket. Régió: A területi államigazgatási szervek együttm/ködési készsége az el"z" években megindult tendenciák szerint folyamatosan változik. Egyes területeken – ide értve az ellen"rzési területeket, az egyes akciók közös végrehajtását, a MÁK tevékenységét – továbbra is hasznos, gyümölcsöz" a kapcsolat, amelyben a területi államigazgatási szervek kiváló együttm/ködési készséget tanúsítanak. Ezen a területen jellemz" a szoros koordináció és a kezdeményez"készség is. Más területeken – különösen azokon, ahol adatszolgáltatásra van szükség – az együttm/ködési készség visszafogott és egyre csökken" mérték/. A területi szint/ államigaz-
159 gatási tevékenységr"l szóló beszámolókhoz – dönt"en az irányító szerveik elzárkózása miatt – egyre gyakrabban nem, vagy csak nagyon hiányosan kapunk adatot. Összességében elmondható, hogy a területi államigazgatási feladatok végrehajtásában az együttm/ködés magas színvonalú, melynek eredményeképpen a közösen ellátott feladatok hatékonyabban, költségtakarékosabban valósulnak meg. 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Fejér megye: Fontos társadalmi igény, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. Az Államigazgatási Kollégium korábban több esetben tárgyalta a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok ügyfélfogadási rendjének összehangolásával kapcsolatos teend"ket. A kollégium egyes önkormányzatok tekintetében fogalmazott meg módosítási javaslatot, illetve a területi államigazgatási szervek vezet"i tettek intézkedéseket, hogy az ügyfeleknek jobban megfelel" ügyfélfogadási rend alakuljon ki. Az összehangolás eredményeként elértük, hogy az állampolgároknak, különböz# szervek képvisel#inek, az ügyintézésük során, azonos napon van lehet#ségük az államigazgatási és önkormányzati szerveket felkeresni. Az állampolgári tájékozódást, eligazodást segítend" a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjér"l rendszeresen tájékoztatást küldünk az önkormányzatoknak, kérve a hirdetmény kifüggesztését az ügyfélfogadó helyiségekben, ügyfélszolgálati irodákban. A jegyz"i, állampolgári visszajelzések igazolják az eljárás hasznosságát. Az információs tevékenység összehangolása érdekében lehet"séget biztosítunk a területi államigazgatási szervek vezet"inek, hogy jegyz"i értekezleten tájékoztatást adjanak – feladatkörükbe tatozó kérdésben – az önkormányzatokat, jegyz"ket érint" jogszabályi változásokról, az egységes jogalkalmazást segít" tapasztalatokról. Ezek a fórumok nagyban segítik a közigazgatási közszolgáltatást nyújtók együttm/ködését a gördülékeny, az ügyfél számára egyszer/bb ügyintézést. Az ügyfélszolgálatokon és más elektronikus módon az ügyfél tájékoztatás színvonala javult, az információs rendszerek az ágazatok központi szervei finanszírozásában és kivitelezésében több helyen fejl"dtek, de ezek összehangolásában nincs számottev" javulás. Komárom - Esztergom megye: Az APEH KEM Igazgatósága ügyfélszolgálata osztályszerkezetben m/ködött, azaz az adóügyi szakosztályok az ügyféltérben az ügyfélfogadó helyeiken fogadták ügyfeleiket. Az ügyfélpultok „üzemeltetését” a szakosztályok felügyelik. A jelenlegi formában is m/köd" ügyféltér b"vítése - mely két szinten 13 és 10, összesen 23 ügyfélpultnál áll az ügyfelek rendelkezésére – 2004. els" negyedévében készült el, modern, kényelmes, kulturált ügyfélfogadást lehet"vé téve.
160 A sorszámosztó berendezés, valamint az ügyfélpultok számának növelése és a pultok kampánymunkának megfelel"en történ" célirányos üzemeltetése biztosítja a folyamatos ügyfélfogadást. Az ügyfelek ritkán élnek a komplett ügyintézés lehet"ségével, célirányosan jönnek be. Az osztályok szakmai irányítása, felügyelete biztosítja a teljes kör/, maradéktalan ügyintézést, mely az ügyfelek elégedettségét szolgálja. Az FVM Komárom-Esztergom Megyei Földm>velésügyi Hivatal 2006 évben a hét minden napján, teljes munkaid"ben ügyfélfogadást vezetett be. (Kivételt ez alól a falugazdászok képeztek.) A növekv" munkateher ellátását az eseti táppénzes állományok miatt átirányítással, helyettesítéssel oldották meg. Az FM Hivatal 2006-ban több mint 10.000 alkalommal találkozott az ügyfelekkel, illetve végzett javukra közigazgatási munkát. A Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet minden szervezeti egységénél az ügyfélfogadás egységesen munkanapokon - keddi nap kivételével - 800-1200, illetve 1300-1500, pénteken 800- 1200 óráig tart. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálati rendje 2006-ban: hétf"n 800-1600-ig, kedd, szerda, csütörtök, péntek: 800-1200-ig. A többi államigazgatási szervnél 2006 évben nem változott az ügyfélfogadás rendje. A tavalyi adatokkal történ" összehasonlítás során megfigyelhet", hogy az ügyfélfogadás rendjének változtatása a félfogadási id" kiterjesztését jelentette, ezzel is az ügyfélbarát közigazgatás megteremtését el"segítve. E követelmény teljesítése érdekében még a többletmunkát is vállalják a hivatalok. A félfogadási id"k kiterjesztése az összehangoltság fokát is emelte, hiszen több olyan id"szak van, amikor az ügyfelek rövid id"tartamon belül több hivatalnál intézhetik ügyeiket, kérhetnek felvilágosítást. Veszprém megye: Az informatikai rendszerek sokszín/ségét már a korábbi években is jeleztük, hiszen a központi indíttatású fejlesztések ágazati szint/ összehangolása nélkül a megyei koordináció lehet"ségei eleve behatároltak. Az ügyfélfogadási módszerek eltérései mellett is érvényesülnek a hivatalunk által több éve kezdeményezett módszerek, melyek összességében lehet"vé teszik az ügyfélközpontú államigazgatási szolgáltatások elérhet"ségének folyamatos javulását. Az ügyfélszolgálati rendszerek összehangolása 2006-ra a korábbi lakossági igények alapján kialakult. A Megyei Államigazgatási Kollégium (MÁK) tagjai körében 2005. novemberében igényfelmérést végeztünk egy közös lakossági tájékoztató rendszerhez való csatlakozás lehet"ségér"l. Elenyész" számú dekoncentrált szerv jelezte részvételi szándékát, így a tájékoztató rendszer kiépítésére nem került sor. Ennek okául a szervek vezet"i a saját f"hatóságuk által el"írt rendszerek kötelez" használatát jelölték meg. 2006. évben a MÁK vissza kívánt térni az információs rendszerek összehangoltságának kérdésére, azonban az államigazgatási szervek régiós átszervezésér"l született kormányzati döntés után a meglev" struktúrában várható változások miatt a rendszer kiépítésének nem volt aktuálisa. Régió:
161 A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjének korábban elvégzett összehangolása eredményeként az ügyfelek azonos napon intézhetik ügyeiket. A közigazgatás ügyfélbarát jellegét er"sítve a 2006-os változások f"ként a félfogadási id" kiterjesztésében mutatkoztak meg. Az ügyfélszolgálatokon javultak a félfogadás körülményei, színvonalasabb lett a tájékoztatás. A fizikai akadálymentesítésen túl a kapcsolattartás feltételeit könnyíti a kommunikációs akadálymentesítés is. Az ügyfélszolgálati rendszerek fejl"désér"l több területi szerv számolt be, de általános érvény/, hogy a rendszerek irányítását, fejlesztését a központi szervek végzik, így ezek érdemi összehangolására kevés mód nyílik. Veszprém megyében kísérletet tettek a dekoncentrált szervek közös lakossági tájékoztató rendszerének létrehozására, de érdektelenség miatt erre nem került sor. A területi államigazgatás régiós átszervezésére vonatkozó kormányzati döntések miatt a további összehangolások az átalakulás befejezéséig aktualitásukat vesztették. 4. Az elektronikus közigazgatás Fejér megye: Az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás területén a Ket. komoly elvárásokat fogalmazott meg, amelyet a Ket. felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tovább szabályoztak. Az elektronikus közigazgatás kiépítésének elvi lehet#sége dönt#en adott volt, mégsem következett be az e-ügyintézés széles kör> térhódítása. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkapu létesítéséhez a regisztrációs eljárás internetes része a központi honlapon keresztül mindenki számára hozzáférhet" volt, az eljárás személyes megjelenést igényl" részének elvégzéséhez az okmányirodák nyújtottak lehet"séget. Az el"z" évhez képest jelent"sen n"tt a regisztráló ügyfelek száma (Fejér megye okmányirodáiban:13 774 f"), és az ügyindítások száma az XR rendszerben (92 sikeres, 130 sikertelen). Az ügyindítás másik lehetséges formájához a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás megszerzése ismereteink szerint decemberre vált elérhet"vé, és pénzügyi vonzata is csökkenti népszer/ségét. A területi államigazgatási szervek kevés önállósággal rendelkeznek az elektronikus infrastruktúra alakításában, az információs rendszerek összehangolásában, az elektronikus ügyintézés fejlesztésében. A MÁK ülésein rendszeres napirendi pontként szerepl" Ket. kérdések alapján elmondható, hogy a területi szervek nagyon kevés információval rendelkeznek az e-ügyintézés feltételeinek kialakítására vonatkozóan, mert az központi feladat. Az elektronikus ügyintézés feltételei teljes kör>en - az egy évvel ezel"tti állapothoz hasonlóan – csak az APEH rendszerében és az okmányirodai XR rendszerben valósultak meg. Az APEH rendszerr"l sajnos csak általános ismereteink vannak, ugyanis a Fejér Megyei Igazgatóságtól nem érkezett adat. A beszámolóhoz információt küld" területi szerveknél csak bizonyos részeiben, vagy egyáltalán nem javultak az eügyintézés feltételei. Általánosan probléma a Ket. elvárásainak megfelel# biztonságos bels# informatikai rendszer hiánya, amely a háttér feladatokat oldaná meg. Többek között a jogsza-
162 bályi elvárásoknak megfelel" biztonságos elektronikus irat kezelés, tárolás, archiválás, betekintés, hiteles dokumentumcsere, stb. feltételeit kell megteremteni. Ugyanilyen fontos a küls" kapcsolatokat biztosító feltételek megteremtése, úgy mint: legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, id"pecsét szolgáltatás, elektronikus érkeztet" szám, stb. Kiemelt terület az ügyirat nyilvántartó rendszereké, amelyeknek eleget kell tenni az iratkezelési szabályoknak. Szükséges lenne felgyorsítani az Elektronikus Közigazgatási Gerinchálózathoz (EKG) történ# csatlakozást is, mert ez elengedhetetlen feltétele a közigazgatási szervek ügyfélkapun keresztül történ" elérésének. Az EKG célszer/ használatával jelent"s többlet lehet"séghez juthatnak a területi szervek, és költségmegtakarítást eredményezhet. Hiányzik a közigazgatási szervek elektronikus aláírással történ# ellátása. Különösen fontos lenne a kiadmányozással feljogosított személyek min"sített aláírása és id"pecsét lehet"sége, ugyanis döntést elektronikusan csak ilyen formában lehet közölni az ügyféllel. A területi szervek többsége az elmúlt évben nem rendelkezett saját honlappal, hanem központi szerveik honlapján jelentek meg adataik. A 11 jelent" szerv közül 5 arról adott tájékoztatást, hogy javult a szolgáltatás színvonala, így a 2. és 3. fokozatot érik el az EU ajánlásokban megfogalmazott négyfokozatú skálán. A fejér Megyei Földhivatal értékelése szerint a TAKARNET rendszer teljesíti a 4. szint elvárásait is.Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény által meghatározott közzétételi lista szerinti adatokat a fenti honlapokon teszik közzé. A területi államigazgatás átszervezésével kapcsolatos várakozás feltehet"en hátráltatta az elmúlt id"szakban az információrendszerek fejl"dését és összehangolását. Az új régiós szervek együttm/ködési szempontból új helyzetet teremtettek (teremtenek). Az új szervek megalakulása után a MÁK lehet"ségeit felhasználva el kell végezni e területen az építkez" jelleg/ koordinációs tevékenységet. Komárom - Esztergom megye: A Közigazgatási Hivatal elektronikus közigazgatással kapcsolatos helyzetképér"l a 4.7. és 4.11. pontok alatt adok tájékoztatást . Az elektronikus ügyintézés helyzete és lehet"ségei tekintetében az államigazgatási szervek az alábbi felvilágosítást adták: FVM Komárom-Esztergom Megyei Földm>velésügyi Hivatal: A közbeszerzési törvény alapján a Miniszterelnöki Hivatal tenderei szerint pályanyertes ügyfelekt"l szerezték be a m/ködéshez szükséges eszközöket. Az FVM, valamint a Földm/velésügyi Költségvetési Iroda több év óta intézkedéseinek túlnyomó többségét e-mailben küldte a hivatal hálózatán bels" anyagaink java részét, adatkéréseket stb. ugyancsak e-mailen keresztül a falugazdász körzetközpontokból. Ez gyorsabb, hatékonyabb és megalapozottabb ügyintézést tett lehet"vé. Az FM Hivatalnak saját honlapja még nem volt. Ismereteik szerint az FVM honlapja a minisztériumok között a legnépszer/bb volt.
163 Központi intézkedést igényel a jöv"ben az új agrárszakigazgatási szerv honlapjának összeállítása és kezelése, de az ügyintézéshez szükséges /rlapok, nyomataványok eddig is letölthet"ek voltak a Minisztérium honlapjáról. A támogatások igazolása, az "stermel"k nyilvántartása és bejelentése is az APEH-nél mind elektronikus úton történik. A Magyar Államkincstár KEM igazgatósága: Elektronikus ügyintézésre 2006 évben nem volt lehet"ség az Igazgatóságon. Az Igazgatóság az „Internetes adattovábbítás rendszeré”-nek üzemeltetésével az alábbi szolgáltatásokat nyújtja az önkormányzati hivataloknak és költségvetési intézményeknek: szakmai feladataihoz kapcsolódó internetes ügyfél tájékoztatás, kétirányú elektronikus adatforgalmazás, térítésmentes szoftverek letölthet"sége. KEM Közlekedési Felügyelet: Az ügyfeleknek 2006. év végén elektronikus ügyintézésre még nem volt lehet"ségük. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében azonban messzemen"en kihasználták az elektronikus levelezés adta lehet"ségeket a kapcsolattartásban. Az internetes honlapunkon az ügyintézéshez szükséges információk megtekinthet"k, illetve a szükséges nyomtatványok is letölthet"k voltak. KEM Növény-és Talajvédelmi Szolgálat: Az elektronikus ügyintézés m/szaki része rendelkezésre állt, de a gyakorlatban nem m/ködött. Veszprém megye: (A 1. pontban szervezetenként részletezve) Régió: Az elektronikus közigazgatás több részterületén fejl"dés mutatkozik, de a Ket. szerinti elektronikus ügyintézés körülményei lényegében nem változtak az elmúlt évben. A jogszabályi háttér legfontosabb részei kialakultak, de a megvalósulás feltételei hiányosak. A hátráltató tényez"k részben anyagi természet/ek, vagyis nem volt megfelel" forrás az el"írásoknak megfelel" infrastruktúra kialakítására, másrészt a rendszerek fejlesztései sem fejez"dtek be maradéktalanul, nem volt lehet"ség min"sített aláírás beszerzésére. Csekély eredménynek t/nik, de mégis fontos részterület, az elektronikus levelezés szélesítése, általánossá válása figyelhet" meg. A közigazgatás szerepl"inek egymás közötti levelezésében gyors információáramlást, költséghatékony m/ködést eredményez az e-mail használat, és az ügyfeleknek is lehet"séget nyújt a beadványok elektronikus úton történ" benyújtására. Az internetes tartalomszolgáltatás minden területi szervnél megvalósult valamilyen formában. Többségében ez a központi szervek honlapján való megjelenést, vagy a központi adatokban való szerepelést jelenti. Kevés területi szerv rendelkezik saját kezelés/ honlappal. Javult azonban a honlapok szolgáltatási színvonala, mely a négyfokozatú skálán a földhivatali TAKARNET rendszer esetében eléri a 4. fokozatot. Az elektronikus ügyintézés feltételei teljes kör/en csak az APEH rendszerében és az okmányirodai XR rendszerben valósultak meg. A területi szerveknél csak bizonyos részeiben, vagy egyáltalán nem javultak az e-ügyintézés feltételei. Általánosan probléma a Ket. elvárásainak megfelel" biztonságos bels" informatikai rendszer hiánya, amely a
164 háttér feladatokat oldaná meg. Többek között a jogszabályi elvárásoknak megfelel" biztonságos elektronikus irat kezelés, tárolás, archiválás, betekintés, hiteles dokumentumcsere, stb. feltételeit kell megteremteni. Ugyanilyen fontos a küls" kapcsolatokat biztosító feltételek megteremtése, úgy mint: digitális aláírás, id"pecsét szolgáltatás, elektronikus érkeztet" szám, stb. Kiemelt terület az ügyirat nyilvántartó rendszereké, amelyeknek eleget kell tenni az iratkezelési szabályoknak. Az ügyfélkapu létesítéshez szükséges regisztrációs ügyfelek száma az el"z" évhez képest mindhárom megyében jelent"sen n"tt. Fejér megye okmányirodáiban 13 774 f", Komárom-Esztergom megyében 11 727 f", Veszprém megyében pedig 16 392 f" kérte regisztrálását. A sikeres okmányirodai ügyindítások száma régió szinten összesen 231 volt, és hasonló mérték/ volt a sikertelen kísérletek száma is. Ebb"l következ"en az „ügyfélkaput nyitó” ügyfelek dönt" többsége kés"bbi ügyintézései céljából, vagy adóügyeinek intézése céljából regisztráltatta magát. Az elektronikus ügyintézés kiépítésének is alapvet" feltétele az Elektronikus Közigazgatási Gerinchálózathoz (EKG) történ" csatlakozás, és a területi szervek hálózati m/ködési biztonságát is fokozná jelent"s költségmegtakarítás mellett. Nem megoldott a területi szervek min"sített elektronikus aláírással való ellátása, és az id"bélyegzés bevezetése. 5. A közigazgatási korszer>sítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep Fejér megye: Általánosságban elmondható, hogy 2006-ban csökkent a korszer/sítési elképzelések kialakításában való részvétel, mert erre az irányító szervek - az el"z" évekhez képest kisebb mértékben igényelték. A területi államigazgatási szervek szerepköre e tekintetben – különösen az utolsó negyedévben – a végrehajtásra tev"dött át, hiszen közigazgatás átszervezése szinte minden szervet közvetlenül érintett. Természetesen e tekintetben is kísérletet tettünk az ágazatközi egyeztetésre. Ezt jól példázza, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium többször tárgyalta a témát. A kollégiumi ülések úgynevezett „egyebek” napirendi pontjában szinte minden alkalommal szóba került a közigazgatás korszer/sítés ismert és várható elképzeléseinek a bemutatása és megvitatása. Ilyenkor a megbeszélés középpontjába a régió, a kistérség, a hatékonyság és a költségcsökkentés áll. A korszer/sítési elképzelések azonban jelent"s mértékben hordoznak ágazati specialitásokat. Az sem különös, hogy a központi közigazgatási szervek els"sorban az ágazati elképzelések végrehajtásában várták el az általuk irányított szervek közrem/ködését. Így területi szinten els"sorban az információ cserében, az egymás kölcsönös tájékoztatásában értünk el eredményeket.
Komárom - Esztergom megye: A 2006-os évben a közigazgatás korszer/sítése a regionalizáció jegyében telt, a költségtakarékos, kisebb és hatékonyabb közigazgatás megteremtése érdekében. Hivata-
165 lunk a közigazgatási reform kapcsán a jegyz"i hatáskörök átszervezésének kérdéskörében végzett értékel", javaslattev" munkát. A közigazgatási informatika közigazgatás megteremtésére
fejl#désének
el#segítése,
törekvések
az
e-
A korszer/, költségtakarékos és hatékony közigazgatás feltétele a modern informatikai eszközök és megoldások alkalmazása, az ezzel kapcsolatos tevékenységünkr"l a 4.11. pontban adok részletes tájékoztatást. Veszprém megye: A közigazgatási korszer/sítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában különösen 2005-ben éltünk több kezdeményezéssel, amikor az IDEA program megismertetését több fórumon is napirendre t/ztük. A tavalyi évre ezek szervezeti szint/ lebontása ugyanúgy jellemz", mint a regionális áttérésre történ" felkészülés. Már a választásokat követ"en ismertté vált kormányprogram, majd a kormány 2118/2006-os határozata nyomán megindult a konkrét regionális szervezeti áttérésre való felkészülés. Ez megyei szinten nemegyszer kimerült a jövend" régiószékhelyekr"l, szervezeti keretekr"l folytatott kollegiális vitákban. Hivatalunk mindvégig feladatának érezte annak hangsúlyozását, hogy a kérdések csupán a közigazgatási lojalitás alapján közelíthet"k meg. Sajnálatos, hogy az érdemi döntések év végére való meghozatala kevés lehet"séget hagyott a konkrét átszervezési feladatok során az egyes szervek közti egyeztetésre. Ezzel együtt is már a III. negyedévi létszámcsökkentések kapcsán szoros együttm/ködés alakult ki a területi államigazgatási szervek között, lehet"vé téve, hogy feltárjuk az esetleg más szervnél felkínálható üres álláshelyeket. Tény, hogy ennek realizálása csupán néhány f" esetében járt sikerrel. Más helyen részletezzük, de itt is említenünk kell azt a szoros együttm/ködést, mely a gyakorlati eljárási kérdések egyeztetésében kölcsönösen segítette munkánkat. Régió: 2006. évben a közigazgatás korszer/sítés a regionalizáció jegyében telt. Költségtakarékos, kisebb és hatékonyabb közigazgatás megteremtése érdekében. Tekintettel arra, hogy ez az év a választások éve volt a közigazgatás korszer/sítési elképzelések kidolgozása tekintetében lényegesen kevesebb feladat hárult a területi államigazgatási szintre. Az irányító szervek az el"z" évekhez képest lényegesen kisebb mértékben várták el a területi szint közrem/ködését. A munka dandárja a közigazgatás korszer/sítés tekintetében az év második felére dönt"en az utolsó negyedévére esett. A kormányzati elképzelések nyilvánosságra kerülésével megindult az egyes ágazatokban a területi szint regionalizációja. Az események sajátosságából és jelent"s ágazati meghatározottságából fakadóan e tekintetben a közigazgatási hivatal összehangoló tevékenysége elenyész" volt, hiszen nem a koncepció kidolgozása, hanem a feladat végrehajtás valósult meg ezen id"szakban. Segítette ezt a tevékenységet, hogy mindhárom megyében az államigazgatási kollégium keretében információs fórumot biztosítottunk az elképzelések megismerésére, szükség esetén – nagyon korlátozott mértékben – az egyes lépések összehangolására.
166 6. A Megyei Államigazgatási Kollégium m>ködésének eredményei és lehet#ségei Fejér megye: A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2006. évi tevékenységét a már kialakult munkaformák folyamatos m/ködtetése jellemezte. A Kollégiumi ülések nagyon jól szolgálták a területi államigazgatási szervek közötti információáramlást. A Kollégium tagjai és állandó meghívottai – napirenden kívül, saját kezdeményezésre – több alkalommal nyújtottak id"szer/ kérdésekben részletes tájékoztatást. Az elmúlt évben a Kollégium 4 alkalommal ülésezett és 17 napirendet tárgyalt. Az üléseit 3 alkalommal tartotta a Kollégium valamely tagjának székhelyén. Kihelyezett ülés helyszíne volt: •
A Fejér Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat,
•
Az APEH Fejér Megyei Igazgatósága,
•
A Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellen"rz" Állomás.
Jellemz" témái a kollégium m/ködéséhez, a megye helyzetéhez, az aktualitásokhoz és az egyes szervek tevékenységének megismeréséhez kapcsolódtak. A kollégium tárgyalta: •
a Kollégium 2006. I. félévi és II. félévi munkatervére,
•
a 2006. közös ellen"rzésekre vonatkozó javaslatot.
A Kollégium megtárgyalta a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhet" környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges intézkedések 2005. évi végrehajtását, az elért eredményeket. Tájékoztatót hallgatott meg „a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl"ségük biztosításáról” szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról. Összefoglalva elemezte és értékelte „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény alkalmazásának kezdeti tapasztalatait a megyei államigazgatási szerveknél. A parlagf/ elleni védekezés összehangolására a Kormány által létrehozott, „Parlagf/mentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság intézkedési terve alapján a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2006. május 26-i ülésén megalakította a megyei koordinációs bizottságot. (A bizottság tevékenységér"l a VII. fejezet 9. pontjában írunk részletesen.) Az Államigazgatási Kollégium a parlagf/ mentesítéssel kapcsolatos tevékenységr"l két ülésén is tárgyalt. •
Fejér Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója, és a Fejér Megyei Földhivatal hivatalvezet"je Fejér megye növényvédelmi helyzetér"l részletesen tájékoztatta a Kollégiumot, különös tekintettel a friss fogyasztású terményekben el"forduló növényvéd"szer-maradványokra és a parlagf/ mentesítésre.
167 •
A novemberi ülésen a „Parlagf/-mentes Magyarországért” Megyei Koordinációs Bizottság a 2006. évi tevékenységér"l részletesen beszámolt.
A Kollégium a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg: •
a 2005. évi közös ellen"rzésekr"l,
•
a 2006. évi országgy/lési képvisel" választásra történ" felkészülésr"l,
•
a köztisztvisel"k képzésének, továbbképzésének id"szer/ kérdéseir"l, különös tekintettel a Regionális Operatív Program 3.1.1. komponenséb"l folyó képzésekre,
•
a létszámleépítés következtében a közigazgatásból távozó köztisztvisel"k álláskeresését segít" intézkedésekr"l,
•
a nemzeti vízummal összefügg" tartózkodási engedélyek kiadásának helyzetér"l.
A területi államigazgatási szervek vezet"i a tevékenységükr"l nyújtott folyamatos tájékoztatás mellett önálló napirendek keretében adtak tájékoztatást az ágazatukat, tevékenységüket érint" feladat-, és hatáskör, továbbá a várható szervezeti változásokról. A kollégium megismerkedett: •
a Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal f"bb feladataival és szervezetével,
•
az FVM Fejér Megyei Földm/velésügyi Hivatal és a falugazdász hálózat Fejér megye mez"gazdaságában betöltött szerepével,
•
az Állategészségügyi Szolgálat feladataival a járványos állatbetegségek megel"zése és az élelmiszerbiztonság területén,
•
a jogviszonyok helyes alkalmazásának a fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében érvényesítend" szabályaival,
•
munkaügyi ellen"rzés tapasztalataival az OMMF Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyel"ség régiójában,
•
a közép-dunántúli régió gazdasági és adópozíciójával a 2004-2006 között id"szakban. A 2006. január 1-jét"l bevezetett APEH adatszolgáltatás új rendszerével.
Javaslat készült a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2006. évi ellen"rzési tervére, amely a közös ellen"rzések témáit, az ellen"rzésben közrem/köd" szervek körét és a végrehajtás határid"it tartalmazta. A Kollégium tekintettel a bekövetkezett, jelent"s szervezeti és személyi változásokra módosította az Ellen"rzési Bizottság létrehozásáról szóló határozatát. A Bizottság tagjainak száma a közös ellen"rzésben közrem/köd" szervek képvisel"nek teljes kör/ részvételével a korábbi 8 f"r"l 13 f"re b"vült. Az Ellen"rzési Bizottság az általa meghatározott napirendek szerint tartotta üléseit és hajtotta végre a Kollégium által rábízott feladatokat. Az id"szer/ kérdések körében a közigazgatási reform végrehajtásával kapcsolatos helyzetr"l, a várható szervezeti változásokról informálták egymást a Kollégium tagjai.
168
Komárom - Esztergom megye: Tekintettel arra, hogy a 2006-os év a regionalizáció jegyében zajlott, a megyében m/köd" területi államigazgatási szervek megyei jelleg/ kormányzati feladatot nem kaptak. Ezért 2006 évben a Megyei Államigazgatási Kollégium teljes tagsággal csak egy évindító ülést, valamint az év második felében egy jegyz"i értekezlettel közös ülést tartott. Ugyanakkor kiemelked" színvonalon dolgozott a Kollégium szakmai bizottságaként m/köd" Parlagf/ Bizottság. A 2006 évben tartott Kollégiumi ülések és f#bb napirendi pontjaik Az ülések id"pontjai és a tárgyalt napirendek röviden összefoglalva a következ"k voltak: •
2006. április 19-i ülésen tájékoztatást adtunk a területi államigazgatási szervek vezet"inek a közigazgatás racionalizálására irányuló javaslatok összegy/jtésének eredményeir"l, a közigazgatási hivatalok 2005. évi tevékenységér"l szóló beszámolók összegzésér"l, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) végrehajtásának legújabb tapasztalatairól. Kezdeményeztük az igazgatási szolgáltatási díjakról tájékoztató anyag összeállítását a települési önkormányzatok számára. A területi államigazgatási szervek vezet"i ismertették a 2006. évi ágazatpolitikai célkit>zéseket. Ezen az ülésen kezdeményeztük az ellen#rzési tervek összehangolását. A Fogyasztóvédelmi Felügyel"ség igazgatója tájékoztatót tartott az élelmiszerbiztonsági hatáskörök új szabályozás szerinti megosztásáról. Szintén ezen az ülésen hívtuk fel a Kollégák figyelmét az iratkezelés új rendszerére (KEIR), és a Belügyminisztérium ezzel kapcsolatos új hatáskörére.
•
2006. május 23-i ülésen megalakult a KEM parlagf> mentesítési szakkollégium, a KEM Államigazgatási Kollégium keretén belül m>köd# Parlagf>mentesítési Bizottság („Parlagf/mentes Magyarországért” megyei szervezete). Ez a szervezet a parlagf/-mentesítés érdekében a 126/2003 (XI. 21) Ogy. számú határozat alapján megalakult Tárcaközi Bizottság munkáját segítette megyei szinten. A Bizottság az alakuló ülésen ügyrendet fogadott el, melyben meghatározta m/ködésének szabályait, valamint a Bizottságban szerepl" szervezetek f" feladatait is.
•
2006. június 28-án a Kollégium szintén a Parlagf/mentesítési Bizottság keretében ült össze, az ülés témája a jegyz"k felé küldend" szakmai segédanyagok, tájékoztatók egyeztetése volt. Ezenkívül a tagok kölcsönösen tájékoztatták egymást az elmúlt id"szakban a parlagf/mentesítés érdekében végzett tevékenységükr"l. A közigazgatási hivatal tájékoztatást adott továbbá a már 2005 évben bevezetett, a jegyz"k adatszolgáltatásán alapuló jelentési rendszer 2006. évi m/ködtetésének kötelezettségér"l.
•
2006. július 27-i ülésén a Kollégium újfent a Parlagf/mentesítési Bizottság keretében ült össze. Tájékoztattuk a területi államigazgatási szervek vezet"it arról, hogy a jegyz"kkel a közigazgatási hivatal folyamatos kapcsolatot tart. Ennek keretében kéthetente adatszolgáltatást kértünk a jegyz"kt"l arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések történtek a parlagf/ irtás tárgyában, valamint a kiszabott növényvédelmi bírságok számáról és összegér"l, a közérdek/ védekezés elrendelésér"l és költségeir"l, valamint a közérdek/ védekezések végrehajtásáról kér-
169 tünk adatokat. A Bizottság megállapította, hogy a tájékoztatók alapján a zártkerti ingatlanokkal, és az útmenti területekkel voltak a legnagyobb problémák. Az ülés id"pontjában a parlagf/ virágzása megyénkben még nem következett be, a bejelentett panaszokat f"leg az angolperje virágzása okozta. •
2006 október 19-én jegyz"i értekezlettel egybekötött Kollégiumi ülést tartottunk. Az ülésen tárgyalt témák a következ"k voltak: A Kormányzati Iratkezelési Felügyelet tájékoztatója az iratkezelés szabályozásának módosult rendszerér"l, az Egyedi Iratkezelési Szabályzatok megalkotásának kérdéseir"l, az iratkezelési szoftverek követelményeir"l, valamint az e-ügyintézés kérdéseir"l. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója a Natura 2000 és a helyi jelent"ség/ védett területekkel kapcsolatos önkormányzati és jegyz"i feladatokról. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Komárom-Esztergom Megyei Intézete tájékoztatója az egészségtervek jelent"ségér"l a területek egészségfejlesztési koncepciójának kialakításában, a gyermekbántalmazás kérdéskörér"l a jegyz"i hatáskör tekintetében, valamint a rendezvényeken történ" alkalmi élelmiszerárusítás közegészségügyi követelményeinek biztosításáról. A KomáromEsztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az otthoni szakápolás területi ellátási rendszerében történt változásokról, és a közgyógyellátás változásairól a 2006. július 1-jét"l hatályos jogszabályok tükrében, az eddigi tapasztalatokról. Az OMMF Közép-Dunántúli Munkabiztonsági Felügyel"sége ismertette az OMMF területi szerveinek régiós átszervezésének kérdéseit, a régiós m/ködés térséget érint" vonzatait. Végül a Magyar Államkincstár KomáromEsztergom Megyei Területi Igazgatósága adott tájékoztatást az elektronikus levelezés bevezetésér"l. A Kollégium szerepe a központi feladatok végrehajtásában
A Megyei Államigazgatási Kollégium keretében 2006. évben érdemi együttm/ködésre nyílt mód a parlagf> elleni védekezés terén. A Parlagf/mentesítési Bizottság a fenti pontban is írtak szerint Komárom-Esztergom Megyében 2006. május 23-án alakult meg, a tagok között szerepelt minden, a helyi parlagf/-mentestésben részt vev" közigazgatási szerv vezet"je. (Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna, a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezet"je; Dr. Titkos Attila, a Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója; Pallagi Béla, a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal hivatalvezet"je; Vági Róbertné dr., a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ igazgatója; Dr. Grosschmid Sándor, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, megyei tisztif"orvosa; Dr. Csermák Vilmos, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat f"jegyz"je) A Bizottság az alakuló ülésen elfogadott ügyrend szerint végezte feladatait, melyben a Bizottságban szerepl" szervezetek f" feladatait is rögzítettük. A m/ködés során a tagok megállapították, hogy a témában hatósági jogköre 3 szervnek van: a Földhivatal felméréseket végez, valamint információkat, fényképeket és GPS beméréseket ad át a hatáskörrel rendelkez" szerveknek. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei az adatok alapján felméréseket végeznek, és a külterületeken szükséges eljárásokat lefolytatják. (A Szolgálat jár el azokban az esetekben is, ha önkormányzati tulajdonú területet érint az eljárás.) A települési önkormányzat jegyz"je hatáskörébe tartozik a belterületi ingatlanok vonatkozásában a gyommentesítés elmulasztása esetén az eljárás lefolytatása. Ennek alapján a Bizottság funkciója inkább a tájékoztatás, a megel#zés és a tapasztalatok összegzése lehet.
170 Mindenképpen szükségesnek tartottuk, hogy az érintett területi államigazgatási szervek képvisel"i mellett a Bizottságban helyet kapjanak a települési önkormányzatok jegyz"i is, megteremtve ezzel az önkormányzati és állami igazgatási szervek együttm/ködését. Hivatalunk gyakorlatában hagyomány az, hogy amennyiben valamilyen témában szakkollégiumi ülést tartunk, és az érinti a jegyz"k hatáskörét is, akkor legalább egy-két, a témában leginkább érintett jegyz"t is meghívunk az értekezletre, ennek megfelel"en Tatabánya Megyei Jogú Város jegyz"je segítette saját szempontjai ismertetésével a Bizottság munkáját. A Bizottságban a Megyei Önkormányzat is képviseltette magát, az " feladata els"sorban a fenntartásában lév" intézmények területe gyommentesítésének el"segítése volt. A közös munka minél jobb koordinálása érdekében a Földhivatal és a KEM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat külön is megállapodott a két szervezet együttm/ködésér"l. A Földhivatal által feltárt adatokat számítógépes rendszeren keresztül továbbították a Szolgálat felé. A Bizottság kérte a Földhivatalt, hogy lehet"ség szerint a jegyz"k hatósági munkáját segítsék azzal, hogy a tulajdoni viszonyok tisztázásához szükséges tulajdoni lapokat gyorsan kiadják. A parlagf/ elleni védekezésben a Kollégium m/ködésének legf"bb haszna a közvetlen információáramlás biztosítása, és a különböz" szakterültek által megfogalmazott szakmai javaslatok egységes tájékoztatókba foglalása volt. Az országos eredményeket is tekintve megállapítható, hogy e konkrét feladat végrehajtásában KomáromEsztergom megyében a területi államigazgatási szervek közötti együttm/ködés jó hatásfokúnak bizonyult, mivel az el"z" évekhez képest sikerült a pollenkoncentrációt csökkenteni. Veszprém megye: A Veszprém Megyei Államigazgatási Kollégium (továbbiakban: Kollégium) 2006-ba három ülést tartott. A Kollégium folytatta a 2005. szeptemberében megkezdett gyakorlatot, s továbbra is valamennyi ülés napirendjére t/zte a Ket. bevezetésével, illetve a jogalkalmazással kapcsolatos tapasztalatok áttekintésének tárgyalását. A Parlament által létrehozott „Parlagf/-mentes Magyarországért” tárcaközi bizottság feladattervének megyei szint/ koordinációjára, a kényszerintézkedések összehangolására, eljárások segítésére, a jogszabályok „hatályosulásának” vizsgálatára, a Tárcaközi Bizottság felmerül" problémákról való tájékoztatására, adatgy/jtési munkájának segítésére, a területközeli kommunikáció kialakítására – Kollégiumon belül – létrehoztuk a Veszprém Megyei Parlagf/-mentesítési Bizottságot a megyei önkormányzat, a növényés talajvédelmi szolgálat, a megyei földhivatal, a közigazgatási hivatal, a megyei munkaügyi központ és az ÁNTSZ megyei intézete részvételével. A Bizottság még a szankciómentes határid" lejártát megel"z"en június hónapban felhívást tett közzé a Hivatal honlapján, amelyben tájékoztatta az önkormányzatokat a Bizottság megalakításáról, a parlagf/-mentesítéssel kapcsolatos feladatokról. Ugyancsak még június 30-át megel"z"en a Magyar Közút Kht Veszprém Megyei Területi Igazgatóságát közvetlenül levélben kerestük meg s tájékoztattuk a Parlagf/mentesítési Bizottság létrejöttér"l, kértem intézkedését a parlagf/ elleni védekezés haladéktalan megkezdésér"l, s annak folyamatos végzésér"l.
171 A Bizottság létrehozása és tevékenységének koordinálása mellett a Belügyminisztérium – ma Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – a közigazgatási hivatalok feladatává tette a helyi önkormányzatok tevékenységének felmérésében, az önkormányzatok tájékoztatásában való közrem/ködést. Ennek megfelel"en a minisztériumból érkezett tájékoztató anyagokat, kiadványokat haladéktalanul továbbítottuk a településekre, ismertettük a védekezés el"segítéséhez szükséges szakmai anyagok elérhet"ségét. 2006. július 14. és október 6-a között kétheti rendszerességgel kellett a megye önkormányzatainak parlagf/-mentesítés területén végzett tevékenységér"l készült jelentések adatait összesítenünk, s a minisztérium felé továbbítanunk. Az önkormányzatok jegyz"i fegyelmezetten, a határid"ket betartva küldték jelentéseiket, így az adatokat mi is minden esetben határid"ben tudtuk összesíteni, s a felettes szerv felé továbbítani. Régió: A megyei államigazgatási kollégiumok 2006. évben is a már kialakult munkaformáik alapján tevékenykedtek. Ezek a munkaformák nem tartalmaznak olyan megyei specialitásokat, amely külön kiemelést érdemelne. A kollégiumok átlagosan negyedévente tartottak ülést. A tanácskozások jól szolgálták a területi államigazgatási szervek között információáramlást, a tájékoztató tevékenységet. A testületek meghozták a szükséges döntéseiket, amelyek els"sorban a kollégium m/ködésére, az ellen"rzési tevékenység összehangolására és egyes kiemelt feladatok meghatározására vonatkoztak. Az érdemi tevékenység a kollégiumok állandó, illetve eseti bizottságaiba zajlottak. Ebb"l kiemelhet" az ellen"rzési bizottságok szerepe, amelyek az egymást kiegészít" gazdaságos ellen"rzési formák megteremtésében jelent"sek. Az év kiemelt feladata volt a „Parlagf/mentes Magyarországért” megyei koordinációs bizottságok létrehozása és m/ködtetése. Az eseti bizottság létrehozása minden megyében megtörtént, és a hivatalvezet" elnökletével látta el feladatát. A bizottság megfelel" terepet nyújtott a parlagf/-elleni küzdelemben feladattal és hatáskörrel rendelkez" államigazgatási szervek tevékenységének összehangolására, az információáramlásra és a közös fellépés megtervezésére. Összességében megállapíthatjuk, hogy a megyei államigazgatási kollégiumok eredményesen szolgálják a területi államigazgatási szint tevékenységének összehangolását. Megfelel" központi támogatás esetén továbbra is eredményes, hatékony munkát tudnak folytatni.
172 7. A közszolgálati ellen#rzés Fejér megye: A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal immáron hetedik éve végzi a közszolgálati ellen"rzési tevékenységet, annak vizsgálatát, hogy a személyi állománnyal kapcsolatosan hozott munkáltatói döntések megfelelnek-e a jogszabályi el"írásoknak. A közszolgálati ellen"rzés a társadalom szempontjából fontos tevékenység, hiszen a közpénzek felhasználásának jogszer/ségét vizsgálja, és az esetleges összefonódások elkerülését, valamint a pazarló, teljesítés nélküli kifizetések megakadályozását biztosította. Az egyes településeken eltér" mértékben, de mindenképpen a közvéleményt jelent"sen érint" kérdés, hogy a közfeladatokat ellátók milyen mérték/ díjazásban részesülnek, ez megfelel-e annak a teljesítménynek és annak a társadalmi hasznosságnak, amelynek az elismerésére hivatott. A közszolgálati ellen"rzés másik - a társadalom szempontjából talán éppoly fontos célja az, hogy az államigazgatási személyi állományával kapcsolatban hozott intézkedések törvényesek legyenek a tekintetben is, hogy ne sérüljön ezzel a köztisztvisel" érdeke sem, és biztosított legyen az a szakmai színvonal, amely részint a kinevezési feltételek (különösen a képesítési feltételek) meglétével és a köztisztvisel"k megfelel" díjazásával valósítható meg. A 2006. évi közszolgálati ellen"rzést az 1001/2006. (I. 13.) Korm. határozat rendelkezésének megfelel"en „a közszolgálati jogviszony létesítése, az illetmény megállapítása és a polgármesteri egyetértési jog gyakorlásának szabályozása, a szabályozás hatályosulásának tapasztalatai” tárgyában azoknál az önkormányzatoknál végeztük, ahol a közszolgálati jogviszonyban állók száma 16-50 f" között van. Az ellen"rzés a 2000. január 1-jét"l 2005. december 31-ig terjed" id"szakra vonatkozott, 9 önkormányzat képvisel" testületének hivatalára, illetve körjegyz"ségére terjedt ki (5 város, 3 nagyközség, 1 körjegyz"ség). A módszer minden esetben helyszíni ellen"rzés volt. Az ellen#rzés szakmai tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált területeken hozott munkáltatói intézkedések többsége jogszer>. A munkáltatói intézkedések többnyire nem kell#en dokumentáltak. A jellemz# hiányosságok a következ#k voltak: •
a kinevezések hiányosak, több a törvény által el"írt kötelez" elem nem jelenik meg,
•
a korábbi jogviszonyok nem kell"en igazoltak,
•
a jogviszonyszámítások gyakran nem pontosak,
•
hiányoznak az összeférhetetlenségi nyilatkozatok,
•
az erkölcsi bizonyítvány - a kinevezés id"pontjában - gyakran hiányzott,
•
elvétve található min"sítési, vagy teljesítményértékelési dokumentum,
173 •
a köztisztvisel"k szakképesítése több esetben nem felelt meg a munkakörükre el"irtanak,
•
kinevezéskor nem tettek vagyonnyilatkozatot,
•
eskütételre nem kinevezéskor került sor,
•
a munkaköri leírást gyakran nem csatolták a kinevezési okmányokhoz.
A példaszer/ felsorolásból is látszik, hogy nem a személyzeti munka áll a köztisztvisel", vezet"i tevékenység centrumában! A vizsgált polgármesteri hivatalok többségét"l - 7 polgármesteri hivataltól - kértünk jelentést a jogsértések és az ellen"rzés során feltárt hiányosságok érdekében megtett intézkedésekr"l. (29. sz. melléklet) Minden polgármesteri hivatal esetében javasoltuk, hogy a formanyomtatványok helyett a hatályos jogszabályoknak megfelel", helyben kidolgozott közszolgálati intézkedésmintákat használjanak, vagy szerezzék be az id"szer/ nyomtatványokat, javasoltuk továbbá a szükséges rovatok teljes kör/, jogszer/ kitöltését. Elmondhatjuk, hogy a vizsgált szervek szívesen fogadták az ellen"rzést, mert attól konkrét segítséget reméltek és kaptak a mindennapi jogalkalmazói munkájukhoz. Az ellen"rzési jelentésekben tett észrevételeket elfogadták, és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére intézkedéseket tettek. Az ellen"rzés alá vont szervek vezet"i, munkatársai részér"l többnyire a munkánkat el"segít", pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Összességében megállapítható, hogy a közszolgálati ellen"rzésre rendkívül nagy szükség van. Komárom - Esztergom megye: Az 1001/2006. (I.13.) Korm. határozat végrehajtásaként 2006. évben 4 városi és 1 nagyközségi önkormányzatnál végeztünk közszolgálati ellen"rzést az alábbiak szerint: Az ellen"rzött közigazgatási szervek és vezet"i: Ács Nagyközség Polgármesteri Hivatala Deákné dr. Schiffner Márta, jegyz" Bábolna Város Polgármesteri Hivatala Szennay István, jegyz" Kisbér Város Polgármesteri Hivatala Árvai József jegyz" Lábatlan Város Polgármesteri Hivatala Schantzl Edit, jegyz" Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatala Adolf Józsefné, jegyz" A közszolgálati ellen"rzési program vizsgálati tárgykörei a közszolgálati jogviszony létesítésével, az illetmény megállapításával, és a polgármesteri egyetértési jog gyakorlásával összefügg" munkáltatói intézkedések jogszer/ségének vizsgálatai voltak a 2000. január 1-jét"l 2005. december 31.-éig terjed" id"szakban.
174 Ellen"rzési tapasztalaink és megállapításaink a meghatározott vizsgálati szempontok figyelembevételével a következ"k voltak: A vizsgált hat éves id"szakban az érintett polgármesteri hivatalok összesen 76 f"vel létesítettek közszolgálati jogviszonyt. A kinevezési eljárásokban jellemz"en betartották az általános és speciális alkalmazási feltételeket és a kinevezési okiratok többsége a kötelez" tartalmi elemek helyes alkalmazásával készült el. A tapasztalt hiányosságok: elmaradt az összeférhetetlenségi vizsgálat és a Ktv. 11. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség; nem készült a besorolás el"készítéséhez beszámítási okmány; hiányoztak a határozott idej/ jogviszony létesítésének törvényi el"feltételei; téves jogszabály-értelmezés. Néhány esetben elkerülte az ellen"rzött szerv figyelmét, hogy 2004. január 1-jét"l a 2001. évi XXXVI. tv. 102. § (2) bekezdése értelmében a képesítési el"írások alól már felmentés nem adható, azaz a köztisztvisel"k csak a jogszabályban el"írt képesítés birtokában nevezhet"k ki. Gyakran elmaradt a kinevezett köztisztvisel" nyilatkoztatása a Ktv. 21.§ (5) bekezdés c./ pontjában meghatározott gazdasági összeférhetetlenség vizsgálatáról. A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött id" számításának jogszer/sége területén az igényes jogalkalmazástól a nagyfokú szakszer/tlenségig találtunk példákat. Ügykezel"i közszolgálati jogviszony létesítésére a vizsgálat id"szakában összesen négy esetben került sor. A kinevezési eljárásokban vizsgálták, és figyelembe vették az általános alkalmazási feltételeket, a középfokú iskolai végzettség meglétét, valamint az ügykezel"i közszolgálati jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szabályokat. Összegez" megállapításaink szerint a köztisztvisel"k illetmény-megállapítása az általános illetmény-megállapítási szabályok alkalmazása eseteiben törvényes volt. Két, az általánostól eltér" illetmény megállapítási szabály alkalmazása terén azonban törvénysért" gyakorlattal találkoztunk. Ezek: a Ktv. 43. § (4) bekezdése, illetve a 44/B. §-a. A munkáltatói intézkedések többségénél nem volt megállapítható, hogy történt-e teljesítményértékelés, illetve a teljesítménymérés milyen eredményre vezetett, másrészt hiányzott a polgármesteri jóváhagyások írásba foglalása. Az automatikus el"re sorolásokra vonatkozó intézkedéseket jogszer/en hozták meg. Az illetménykiegészítés többször módosult szabályozásának alkalmazása jellemz"en törvényes volt. A jegyz"i illetményeket a törvényi el"írásoknak megfelel"en állapították meg minden ellen"rzött szervezetnél. Az aljegyz"i illetmények körében két szervnél az illetmény megállapítás módja ellentétes volt a Ktv. 45. § (4) bekezdésével, amely szerint az aljegyz" illetményét kinevezésekor a képvisel"-testület, azt követ"en a jegyz" – illetményelemek nélkül – összegszer/en (egy összegben) állapítja meg. Az illetmény mértéke azonban itt is jogszabályszer/ volt. Képzettségi pótlék bevezetésére négy szervnél került sor, szabályozását azonban egy szervnél nem végezték el. A kinevezési okiratok érvényességi kellékeként funkcionáló polgármesteri egyetértés jogintézményének alkalmazására a teljes dokumentálatlanság volt jellemz". Minden esetben arra hivatkoztak, hogy az egyeztetések szóban megtörténtek. Az valóban tény, hogy kinevezésekkel kapcsolatos vitás esetr"l, polgármester és jegyz" között, nem szereztünk tudomást.
175 Veszprém megye: A törvényes m/ködési rend fenntartásának sajátos területe a közszolgálati ellen"rzés, melynek tárgyköreit és a vizsgálat alá vont szervek körét a kormány évente határozza meg. A Kormány 1001/2006. (I.13.) számú Korm. számú határozata végrehajtására a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára által jóváhagyott 21-219/2006. számú intézkedési terv és módszertani útmutató alapján a kijelölt szerveknél és témakörökben az el"írt vizsgálatot elvégeztük. A vizsgálati tárgykörök és a vizsgálandó hivatalok Kormány általi meghatározását követ"en –április hónapban- megkezdtük a megyei vizsgálat el"készítését. A 16-50 f" közötti létszámmal m/köd" önkormányzati hivatalok száma (a KÖZIGTAD rendszer adatai alapján) 12, melyb"l 5 községben, 7 hivatal pedig városi szinten található. (A hivatalok típus szerinti megoszlása szerint: 10 polgármesteri hivatal, 2 körjegyz"i hivatal formájában m/ködik.) A Kormány által el"írt feladatot végrehajtva ellen"riztük a közszolgálati jogviszonyok létesítésével, az illetmények megállapításával és a polgármesteri egyetértési jog gyakorlásával összefügg" munkáltatói intézkedések jogszer/ségét. Több éves közszolgálati ellen"rzési hagyományainknak megfelel"en vizsgálati ütemtervet készítettünk, s minden esetben az el"zetes adatbekéréses vizsgálati módszert kombináltuk a helyszíni ellen"rzéssel. (Az adatbekérésnek különös súlyt adott az egy helyen foglalkoztatottak viszonylag magas száma.) Ez azt jelentette, hogy minden vizsgálatba bevont szerv részére megküldtük a módszertani útmutatót, valamint levélben részleteztük, hogy a helyszíni vizsgálati id"tartam lerövidítése, a takarékosság el"térbe helyezése végett mely adatokat, alapdokumentumokat (az illetménykiegészítés, illetménypótlékok tekintetében igényeltük az alapul szolgáló testületi döntés alapdokumentumának megküldését) és milyen formában kérjünk eljuttatni hivatalunkhoz a helyszíni ellen"rzéseket megel"z"en. Minden vizsgálat alá vont szervnél helyszíni ellen"rzés keretében, szúrópróbaszer/en ellen"riztük a személyi anyagokat. Ellen"rzésünk tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: A közszolgálati jogviszonyok létesítése során az általános alkalmazási feltételek – az iskolai végzettség tekintetében – mind a köztisztvisel"k, mind az ügykezel"k esetében biztosítottak voltak. Fontos és bizalmas munkakörbe kinevezés nem történt, így a vizsgált körben úgynevezett biztonsági ellen"rzés végrehajtására nem volt szükség. A köztisztvisel"k képesítési el"írásairól szóló 9/1995 (II.3.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott, az adott munkakörre vonatkozó végzettséggel, illetve képesítéssel – két szerv esetét kivéve a kinevezésre kerültek rendelkeztek. Bár a jogszabály módot ad rá, de sehol sem találkoztunk olyan gyakorlattal, hogy felvételkor a munkáltatói jogkör gyakorlója egyéb, speciális alkalmazási feltételeket írna el". Az együttalkalmazási tilalmára vonatkozó szabályokat mindenütt betartották, azok megsértésére nem került sor, s az úgynevezett gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok is minden személyi anyagban elhelyezésre kerültek. A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött id" számítása a vizsgálat alá vont szervek zöménél a Ktv. 72. §-ban foglalt rendelkezések szerint történt, azonban két szerv esetében kellett a szolgálati jogviszonyban töltött id"k számítása kapcsán észrevételt tennünk. Egyik szerv esetében – többek között ezen okból is – utóellen"rzés lefolytatását javasoltuk. Ennek eredményeként megállapítható, hogy minden jogviszonyban álló köztisztvisel" esetében a szolgálati id" számítását felülvizsgálták, a hibákat korrigálták. A másik hivatal
176 esetében a munkáltatói jogokat gyakorló jegyz" személyének változása következtében, az új jegyz" 2005-ben hivatalból felülvizsgálata a személyzeti anyagokban található iratokat, s a soros lépések dátumát pontosította. Vizsgálatunk alapján a körjegyz" a személyzeti anyagok teljes kör/ felülvizsgálatát is elvégezte, a jogviszonyban töltött id"k átszámításra kerültek, ezt a dolgozókkal hivatalosan közölték, akik jogvitát nem kezdeményeztek. A vizsgált szervek csaknem mindegyikénél (a fentebb részletezett 2 szervek kivéve) elfogadott gyakorlattá vált az el"z" foglalkozási jogviszonyokból származó igazolások, valamint a kinevezéshez szükséges adatok és tények igazolására szolgáló iratok dolgozók általi szolgáltatásának megkövetelése. Vizsgálatunk, illetve utóvizsgálatunk eredményeként azonban az érintett két hivatalnál is pótlásra kerültek a korábban hiányzó dokumentumok, így jelenleg minden vizsgált szervnél a kinevezéshez szükséges adatok és tények teljes dokumentáltságáról beszélhetünk. A vizsgált szervek esetében a kinevezési okiratok dönt" többségükben megfelelnek a Ktv. 11.§ (5), illetve 2001. 07. 01. után a (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, azonban az ellen"rzésünk során találkoztunk olyan kinevezési okmányokkal, amelyeken a kerekítés összege (2001. 07. 01-jét követ"en) nem minden iraton került feltüntetésre. Az ellen"rzött hivatalok mindegyikénél alkalmazták a kinevezésekkor a próbaid" intézményének kikötését, s annak alkalmazása a törvényi szabályozásnak megfelelt, miként elmondható ez a határozott id"re szóló kinevezésekre is. A köztisztvisel"ket, valamint az ügykezel"ket a kinevezési okiratokban kötelezték az alap- vagy az ügykezel" vizsga letételére, továbbá az alapvizsga alóli felmentések jogszer/ek voltak. Az érintettek a vizsgakötelezettségeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelel" határid"n belül teljesítették. A kinevezési okiratokat minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, s azok a köztisztvisel"k/ügykezel"k elfogadó nyilatkozatát, aláírását tartalmazzák. A polgármester hozzájáruló nyilatkozata minden vizsgált szerv esetében szerepelt a kinevezési okiratokon. A vizsgált szervek felénél találkoztunk az Ötv. 36. § (2) illetve körjegyz"ségek esetében (4) bekezdésében szabályozott polgármesteri egyetértési jog gyakorlásának írásos dokumentálásával. Az egyetértési jog szabályait az SZMSZ-ben, illetve ügyrendben rögzítették. Az egyetértés dokumentáltságának hiánya ellenére is megállapítható az az általános gyakorlat, hogy a polgármester valamennyi törvényben biztosított egyetértési jogot valamennyi dolgozó esetében érvényesíteni kívánja. A köztisztvisel"k/ügykezel"k személyi anyagában az esküokmányok fellelhet"k. Két vizsgált szervet kivéve a köztisztvisel"k a közszolgálati jogviszonyuk létesítésekor részletes munkaköri leírással rendelkeztek, melyek a kinevezési okmányok mellékletét képezik. Az érintett két hivatalnál a vizsgálat id"pontjában már pótlásra kerültek az addig hiányzó dokumentumok. Valamennyi vizsgálat alá vont hivatalnál ellen"riztük az illetményalap összegének megállapítását. Megállapítható, hogy érvényesült azon tendencia, melynek értelmében 2000. évben, illetve 2001. június 30-ig az alapilletmény számításánál az önkormányzat képvisel"-testülete által megállapított helyi illetményalapot, 2001. július 1-jét követ"en pedig az államigazgatásban érvényes illetményalapot vették figyelembe. Az illetmény megállapítás körében 2 szerv esetében éltünk felhívással. Az utóvizsgálat eredményeként azonban az említett helyeken a személyzeti anyagok teljes kör/ felülvizsgálata megtörtént, így a jelenleg jogviszonyban állók illetménye a hatályos jogszabályi el"írásoknak megfelel. Mind a 12 vizsgálat alá vont szervnél élt a munkáltatói jogkör gyakorlója az alapilletmény általános mértékét"l való pozitív irányú eltérés jogszabály adta lehet"ségével, míg negatív irányú eltéréssel csupán 3 szerv esetében találkoztunk. Személyi illetmény alkalmazásával 5 vizsgálat alá vont szerv esetében találkoztunk, s az általában 2-3 személyt érintett hivatalonként. A munkáltató jogkör gyakorlói általában figyelemmel kísérték a magasabb fizetési fokozat elérésének idejét, s átsorolták a köztisztvisel"ket/ügykezel"ket, azonban találkoztunk olyan esettel, amikor erre már adott
177 év január 1-i hatállyal, illetve az esedékességet megel"z", illetve azt követ" hónapban került sor. Ezek ellen intézkedést tettünk. Az illetménykiegészítés szabályozása a vizsgálat alá vont szervek felénél (6 hivatalnál) történt meg, a megállapítás módja és mértéke az érintett szervek esetében a törvényi el"írásoknak megfelel"en történt. A jegyz"i, körjegyz"i illetmények (a fentebb többször hivatkozott 2 szerv kivételével, a hibát azonban vizsgálatunk eredményeként orvosolták) a hatályos törvényi el"írásoknak megfelel"en kerültek megállapításra. A vizsgált szervek csupán egyikénél fordult el", hogy a jegyz" (körjegyz") részére a képvisel"-testület, az illetményen felüli rendszeres juttatást állapított meg, mivel azonban annak jogcíme a törvényi el"írásoknak nem felelt meg, így az a vizsgálat id"pontjában megszüntetésre került. Képzettségi pótlék alkalmazására a szervek 1/3-ánál (4 hivatalnál) került sor. A pótlék mértéke a Ktv. 48/A §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelel. A vizsgálataink során több esetben kellett arra vonatkozólag is észrevételt tennünk, hogy a személyi anyagokban a köztisztvisel"i vizsgákkal, továbbképzésekkel kapcsolatos adminisztratív iratok (mint pl: számlák, technikai jelleg/ kérdésekr"l szóló iratok) is elhelyezésre kerültek. Találkoztunk olyan esetekkel is, hogy szintén a személyi anyagokban kerültek elhelyezésre a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos egyes dokumentumok (pl. nyilatkozat a vagyonnyilatkozat teljesítésének céljából szükséges dokumentumról, az igazolás átvételér"l). A közszolgálati jogviszony létesítésével, az illetmény megállapításának, az egyetértési jog érvényesítésének gyakorlatával kapcsolatban a vizsgálattal érintett szervek esetében panasz nem merült fel, s a vizsgálattal érintett id"szakban bírósági eljárásra sem került sor. Összességében a közszolgálati ellen"rzések rámutatnak, hogy az önkormányzati szervezeti szabadságot számos esetben szubjektíven értékelik úgy a polgármesterek, mind a költségvetést elfogadó testületek. Felel"sségük érvényesítésének nehézségei mellett ez fokozottan rávilágítja a figyelmet a választott tisztséget visel"k szervezett képzésének hiányára. Régió: A megyei közigazgatási hivatalok a közszolgálati ellen"rzést a kormányhatározat 1001/2006. (I.13.) számú Kormányhatározatban foglaltaknak megfelel"en hajtották végre. Az ellen"rzés módszeréül mindenütt a helyszíni ellen"rzést választották, mert ezen keresztül lehet legnagyobb segítséget nyújtani a munkáltatói intézkedések törvényességének megteremtéséhez. Az ellen"rzés ez évben „a közszolgálati jogviszony létesítése, az illetmény megállapítása és a polgármesteri egyetértési jog gyakorlásának szabályozása, a szabályozás hatályosulása tapasztalatai” tárgykörben zajlott, a 16-50 f" közötti foglalkoztatott létszámú polgármesteri hivatalok és körjegyz"ségek körében. Az ellen"rzés tapasztalatai nem hordoznak megyei specialitásokat. Általánosságban megállapítható, hogy az ellen"rzött területeken a munkáltatói intézkedések többségében törvényesek, de nem minden esetben kell"en dokumentáltak. A feltárt hiányosságok els"sorban e körb"l kerülnek ki. Hiányoztak például a korábbi jogviszony igazolá-
178 sának dokumentumai, a jogviszony számítási okmányok, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, stb. Jelent"s vagy tendenciózus törvénysértéseket nem tapasztaltunk. Az ellen"rzött szervek az ellen"rzések megállapításait elfogadták, és a szükséges módosításokat elvégezték. Általánosan elmondható, hogy az ellen"rzött szervek igénylik az ellen"rzési tevékenységet és köszönettel veszik a segítséget. 8. Közszolgálati nyilvántartás Fejér megye: Az adatszolgáltató szervek a központi nyilvántartás részére történ" adatszolgáltatást ez évben is a közigazgatási hivatalban végezték el. Az el"z" évek gyakorlatának megfelel"en az adatrögzítésre ütemtervet készítettünk. Az adatrögzítést minden adatszolgáltató közigazgatási szerv határid"ben elvégezte. Az adatrögzít"k dönt" többsége felkészülten érkezett a rögzítésre. Néhány esetben fordult csak el", hogy az adatok berögzítésekor folyamatosan segítségre szorult az adatrögzít". Ez évben mindössze két adatszolgáltatónál nem volt adatváltozás. A közszolgálati nyilvántartás adatrögzítésének új rendje rendkívüli terheket ró a közigazgatási hivatalokra. Az adatrögzítés id"pontjában egy köztisztvisel" folyamatosan ezzel a feladattal elfoglalt, hiszen az adatrögzítés a személyes segítsége nélkül nem végezhet" el. Ebben az id"szakban más tevékenységet végezni nem tud. Egyszer/sítené a feladat végrehajtását, ha elkészülne egy olyan rögzít" program, amin az adatszolgáltatók lemezre rögzíthetnék az adataikat és a közigazgatási hivatalban csak a lemezr"l történ" adatszolgáltatás történne. Az elektronikus közigazgatás fejl"désével ez a tevékenység tovább egyszer/södhetne, mert csak hálózaton keresztül kellene az adatszolgáltatást elvégezni. Komárom - Esztergom megye: Az éves adatszolgáltatási kötelezettségének szeptember 15. és október 1. között 87 közigazgatási szerv tett eleget. Az adatváltozás-jelentés határid"s lebonyolítását el"zetes szervezési intézkedésekkel, pl. ütemterv el"zetes közlésével tettük szervezetté és eredményessé. A 2006-os év összesített adatai szerint Komárom-Esztergom megyében 2670 f" állt közszolgálati jogviszonyban az egy évvel korábbi 2762, és a 2004. évi 2814 f"vel szemben. A két év alatt 5,2 %-kal csökkent a megye köztisztvisel"i létszáma. Az állomány közel fele-fele arányban dolgozik az állami, illetve az önkormányzati közigazgatásban (48,1 % és 51,9 %). A köztisztvisel"i állomány 11,8 %-a, 315 f" rendelkezik vezet"i megbízással, ehhez 74 vezet"i kinevezés (jegyz"i, aljegyz"i, körjegyz"i) kinevezés társul.
179 Az állomány besorolási osztály szerinti megoszlása: I. besorolási osztály II. besorolási osztály III. besorolási osztály
-
1285 f" (48,1 %) 1252 f" (46,9 %) 133 f" (5,0 %)
A megfigyelhet" tendencia szerint fokozatosan n" a fels"fokú állami végzettséggel rendelkez" köztisztvisel"k aránya. Veszprém megye: A 2006. évi KÖZIGTAD adatrögzítés hivatalunknál 2006. szeptember 25.-én kezd#dött el, és 2006. október 27-én az egész megyére vonatkozóan befejez#dött. 2006. október 31.-ig kisebb adatjavításokra még sor került. A Miniszterelnöki Hivatal felé küldend" „Szervezeti adatok jelent"lap”-ját 13 szerv kivételével a 2006. szeptember 15.-i határid"re teljesítették az adatszolgáltatók. Telefonon történ" egyeztetés után a hiányosságokat a nem jelent" szervek is a Közszolgálati F"osztály által megadott határid"re pótolták. Az adatrögzítési id"pontok teljesítését megnehezítette az önkormányzati választás, ezért sokan kértek id"pont módosítást, annak ellenére, hogy a rögzítési beosztásnál ezt a tényt figyelembe vettük. A KÖZIGTAD rendszer használatához a felhasználói jogosultság 12 adatszolgáltatónak került kiadásra, a jogosultság visszavonására 15 esetben került sor. 2006. évben 147 db megyei szerv jelentését fogadtuk, melyb"l 7 szerv jelentett közvetlenül a MEH Közszolgálati F"osztályához. A hivatalunkhoz jelent"k közül 13 szerv az adatszolgáltatást lemezen teljesíti, a többi 127 szerv hivatalunknál biztosított számítógépen tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. 2006. évben (2006. szeptember 1-jei állapotnak megfelel"en) a megye köztisztvisel"i létszáma 3734 f", melyb"l 679 f"re vonatkozóan az adatokban bekövetkezett változások a MEH Közszolgálati F"osztályánál kerültek rögzítésre. A 2006. évi adatrögzítés az el"z" évekhez viszonyítva gördülékenyebben és hibátlanul zajlott le. Régió: Közszolgálati nyilvántartás tekintetében mindhárom megye közigazgatási hivatala jogszabályban meghatározottak szerint adatgy/jt"i szerepet lát el. A tevékenység nem hordozhat megyei specialitást. Örömteli tény, hogy az adatrögzítést mindhárom megyében minden adatszolgáltató (közigazgatási szerv) határid"ben és megfelel" színvonalon elvégezte. 9. Tartalékállomány, üres köztisztvisel#i álláshelyek Fejér megye: A tartalékállományba helyezett köztisztvisel"k, valamint az üres köztisztvisel"i álláshelyek bejelentési kötelezettségének a közigazgatási szervek munkáltatói esetlegesen
180 tesznek eleget. A tartalékállományba helyezett köztisztvisel"kr"l többnyire szolgáltatnak adatot, de az üres állásokról már kevésbé. Jellemz"en megállapítható, hogy a tartalékállományba helyezett köztisztvisel"kr"l a kés"bbiekben már nem történik meg a jelentés. Nem jelentik, ha a tartalékállomány megsz/nik. A megyében jelenleg az elmúlt évhez hasonlóan 2 üres álláshely van. Az adatszolgáltató szervekt"l az év során 33 f" köztisztvisel" tartalékállományba helyezésér"l küldtek be jelentést. Arról, hogy valamely közigazgatási szerv munkaer"igényét a tartalékállományból oldotta volna meg, nincs tudomásunk. Megállapítható, hogy a KTV TARTINFO nem teljesíti maradéktalanul azt a feladatát, amelyre létrehozták. Átgondolandónak tartjuk, hogy ilyen hatékonyság mellett célszer> e ezt a rendszert m>ködtetni. Komárom - Esztergom megye: A köztisztvisel"k tartalékállományba helyezésér"l és a betöltetlen köztisztvisel"i állások nyilvános közzétételér"l szóló150/1998. (IX. 18.) Korm. számú rendelet alkalmazásával 9 állami és 1 önkormányzati közigazgatási szerv összesen 59 f" tartalékállományba helyezésér"l rendelkezett. A tartalékállományba vételek dönt" többsége az állami közigazgatási szerveknél a központi létszámcsökkentési intézkedések következményének tekinthet", míg az egy önkormányzati szerv esetében a városi önkormányzat képvisel"-testülete rendelkezett nagyobb mérték/ létszámcsökkentésr"l. A jelent"sebb számú tartalékállományba helyezéssel szemben egy önkormányzati közigazgatási szerv jelentett be megüresedett álláshelyet két esetben. A keresett szakképesítéssel rendelkez" tartalékállományba helyezettek adatairól szóló visszajelzésünk nem járt érdemi eredménnyel. Ennél több üres állást éves viszonylatban hosszú ideje nem jelentettek be, amib"l arra következtetünk, hogy az állásközvetítés ilyen módjára nincs jelent"s igény. A kilencedik éve hatályos jogszabály érvényesülésének tapasztalatairól megjegyezzük, hogy illetékességi területünkön tartalékállományba helyezett köztisztvisel" ilyen eljárással történ", új munkáltató általi alkalmazásáról nincs tudomásunk. Veszprém megye: A köztisztvisel"k tartalékállományba helyezésér"l és a betöltetlen köztisztvisel"i állások nyilvános közzétételér"l szóló 150/1998. (IX.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel"en a tartalékállományba helyezés bejelentésével és törlésével kapcsolatos adatszolgáltatásuknak a Veszprém megyében m/köd" közigazgatási szervek késedelmesen tesznek eleget. Az üres álláshelyek, illetve annak betöltésével kapcsolatos jelentések pedig hiányosak. Az ebb"l fakadó vezet"i felel"sségre úgy a vezet"i, mind pedig a MÁK értekezleteken/üléseken felhívtuk az érintettek figyelmét.
181 2006. évben a tartalékállományba helyezettek száma: 45 f" 2006.-ban a tartalékállományba helyezettek közül 18 f"-nek sz/nt meg a tartalékállományba helyezése a tartalékállományba helyezés (6 hó) lejártával, a lejelentettek közül 2 f" kezdeményezte a tartalékállományból való törlését. 2006. évben lejelentett üres álláshelyek száma: 2006. évben lejelentett üres álláshelyek betöltése:
4 2
E számadatok reális értékelését nehezíti, hogy úgy az önkormányzatok, mind a területi államigazgatási szervek esetében a létszámcsökkentési törekvések kerültek el"térbe. Tény az is, hogy az adatszolgáltatási fegyelem javítását szolgálná, ha a vezet"i felel"sség érvényesítésének jogszabályi, szervezeti, ellen"rzési feltételeit vizsgálni képes munkakapacitást b"víteni lehetne. Régió: A megyei közigazgatási hivatalok ez évben is folyamatosan ellátták a tartalékállományba helyezett köztisztvisel"kkel, illetve az üres álláshelyekkel kapcsolatos „jelentéstovábbítói” kötelezettségüket. A létszámleépítésekb"l fakadóan a jelentett tartalékállományba helyezések száma növekedett, ugyanakkor továbbra is elenyész" az üres álláshelyek mennyisége. Ez utóbbi esetében valószín/síthet", hogy a jelentett mennyiségnél nagyobb a ténylegesen üres álláshelyek száma, de a foglalkoztatóknak nem f/z"dik érdekük a jelentés-tételhez, mert az állásbetöltésnek rendszerint más módját választják. A kilencedik éve hatályos jogszabály érvényesülésének tapasztalatairól megjegyezhetjük, hogy a tartalékállományba helyezett köztisztvisel" ilyen eljárással történ" új munkáltató általi alkalmazásról egyik megyei közigazgatási hivatalnak sem volt tudomása.
182 IV.
Informatikai feladatok
1. Informatikai feltételek alakulása Fejér megye: Az elmúlt évben sajnos nem tudtuk javítani informatikai eszköz bázisunkat. Minden ügyintéz"nek és ügykezel"nek saját használatú számítógép áll rendelkezésre, de az eszközök amortizációs mutatója, ezzel együtt a m/ködés biztonsága is tovább romlott. Saját er"b"l 2006-ban mindössze 3 db számítógép és 1 db monitor beszerzésére nyílt lehet"ségünk, a legéget"bb m/ködési problémák megoldására, valamint a választási informatika és a honlap tartalom szolgáltatás támogatására szereztünk be szoftvereket. A szükséges helyeken a munkaállomás konfigurációjának b"vítésével, memória b"vítéssel, monitor cserével értük el, hogy az egyre nagyobb igényeket támasztó alkalmazásoknak megfeleljen a számítógépes háttér, és biztosítva legyenek az üzemeltetés feltételei. Kevés ráfordítással, aktív elemek b"vítésével sikerült helyi hálózatunkat a legfontosabb területeken gyorsabbá tenni. Hálózati szerverünkön alacsony mérték/ t/zfal funkció m/ködik. Ezzel biztosítjuk a hivatal csekély mérték/ nyilvános IP cím kontingense ellenére azt, hogy minden munkaállomáson lehet#ség van az Internet elérésre és az elektronikus levelezésre. A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól választási célú használatra kaptunk 2 db nagyteljesítmény/ OCE nyomtatót, és nyomtatásvezérl" számítógépet. Szoftver jogtisztasági helyzetünk a Belügyminisztérium Microsoft termékekre vonatkozó szerz"dése érvényessége idején jó volt. A jelenlegi helyzetr"l, az általunk használt szoftverek nagy többségének jogtisztasági állapotáról nincs biztos információnk. A területi államigazgatási szervekhez hasonlóan hivatalunkban sem teljesek a Ket. elvárásainak maradéktalanul eleget tev# m>ködés informatikai feltételei, de egyedi megoldásokkal, ügyviteli intézkedéssel biztosítjuk az ügyfelek elektronikus kiszolgálását. A komplett informatikai rendszer megfelel#ségéhez az alábbi szempontokat kell javítani: •
A levelez" rendszernek képesnek kell lenni automatikus érkeztet" szám küldésére, bels" rendszerünknek (back-office) alkalmasnak kell lenni a hiteles elektronikus iratkezelésre, lehet"vé kell tenni a hagyományos és elektronikus forma közötti átmenet hiteles megvalósítását.
•
Ügyirat nyilvántartó rendszerünk minimális igények szerint továbbfejlesztett változatát üzembe állítottuk, de ez a rendszer nincs még auditálva.
•
Szükséges a min"sített elektronikus aláírás és id"bélyegz" használata, de ez csak az év végén vált egyáltalán beszerezhet"vé.
•
Az Egységes Közigazgatási Gerinchálózathoz való csatlakozás még nem történt meg, így az ügyfelek egyenl"re csak digitális aláírással ellátva nyújthatnak be hivatalunkhoz elektronikus iratot.
183 Honlapunkat tovább fejlesztettük, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Einfoszab.) tartalmi és formai követelményeinek megfelel"en, és tartalmát folyamatosan gazdagítottuk, aktualizáltuk. Jelenleg a Municipum Magyarország Alapítvány informatikai hátterén üzemeltetjük honlapunkat. Komárom - Esztergom megye: Az informatikai szakterületen 2006. évben a feladatok igen sokrét/ek voltak, számuk az elmúlt évekhez képest fokozatosan növekedett és sokszor a problémák egyedi megoldások megkeresését igényelték. A hivatal informatikai rendszere fokozatosan, jól átgondolt stratégia mentén fejl"dik. Törekszik az egyre növekv" információs igények kielégítésére, választ kíván adni egy informatikával támogatott korszer/ megoldásokat használó közigazgatási szerv igényeire. A hivatal informatikai hálózata minden dolgozónak biztosítja a hivatal informatikai er"forrásaihoz történ" hozzáférést szabályozott módon (így például: a DVD jogtár, saját és csoport könyvtárak elérését, Intranet és Internet elérést, levelezést, illetve lehet"vé válik a hálózati nyomtatókra történ" nyomtatás, telefonrendszer használata), amely lehet"ségekkel sok tekintetben konkrét megtakarítások, vagy magasabb szint/ szolgáltatások érhet"k el - segítve a gyorsabb és pontosabb irodai munkát. A munkaállomásokkal és telefonkészülékekkel történ" lefedettség 100 %-osan megvalósul. Hivatalunk eszközparkját a rendelkezésre álló beruházási keret függvényében igyekeztünk a 2006-os évben is fejleszteni. Ennek eredményeként több számítógépet sikerült megvásárolni és üzembe állítani. A tavalyi évben a munkaállomások amortizációs cseréjének jelent"s részét elvégeztük. Hivatalunkban minden munkatárs rendelkezik olyan számítógéppel, amellyel munkáját megfelel" feltételek között tudja végezni. 2006-os fejlesztések közé tartozik, hogy megoldottá vált a hivatal biztonsági mentéseinek korszer/bb kezelése és archiválása. Az eddigi manuálisan és félig automatizált módon történ" mentések helyett áttért a hivatal a teljesen automatikus biztonsági mentések készítésére. A jelenlegi megoldással lehet"vé vált több generációs másolat hoszszabb ideig történ" tárolására és különböz" tárolási technikák (szalagos, mágneslemezes) vegyes alkalmazására. Új t/zfal, kapcsoló és szerver segítségével megteremt"dtek a feltételek hivatalunk számára az elektronikus ügyintézés felé vezet" út egy jelent"s lépésének a megvalósítására. A korszer/ eszközök alkalmazása lehet"vé teszi majd hivatalunk számára, egy biztonságos kapcsolódási lehet"séget a nagy sebesség/ telekommunikációs csatornák felé. A Hivatal Informatikai F#osztályának els#dleges feladatai között szerepelt, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (volt Belügyminisztérium), valamint a Miniszterelnöki Hivatal koordinálása mellett szervezze és m>ködtesse a hivatali, okmány, ASZA és népesség nyilvántartó rendszereket, végezze azok folyamatos karbantartását, biztosítsa a szakmai segítség nyújtását és koordinációs tevékenységet a számítógépes rendszerek használóinak.
184 Az egyre többféle számítógépes alkalmazás fokozódó igényeket támaszt az informatikai munkatársaktól a hibaelhárítás, beállítás, valamint az új szoftverek megismertetése, betanítása tekintetében. Veszprém megye: 2006. évben a pénzügyi források csak igen szerény informatikai fejlesztésre nyújtottak lehet"séget, de legf"bb problémáinkat mégis kezelni tudtuk. Egy hálózati szerver, 12 munkaállomás a homogén rendszer, mint kívánatos cél érdekében került telepítésre. Jelenleg minden munkaszobában legalább egy számítógép m/ködik, és munkatársaink dönt" többségének saját használatú gép áll rendelkezésére. Üzemeltetünk egy hálózati szervert, amely egyrészt a biztonságos üzemeltetéshez szükséges saját kezelés/ t/zfal funkciót látja el, másrészt proxy szerverként lehet"séget biztosít a Hivatal összes számítógépén történ" Internet hozzáférésre egy IP címen, egyben az Internet használat ellen"rzésére is. A 2004. évi CXL. törvény sikeres végrehajtása érdekében Hivatalunk piackutatás eredményeként szerz"dést kötött egy „Ket. kompatibilis” ügyiratkezel" szoftverre. A feladatok gazdaságos megvalósítására kidolgoztunk egy szerz"déses konstrukciót, melynek keretében megkezdtük hivatalunk, illetve szolgáltatóként a Megyei Önkormányzat, valamint 20 önkormányzat részére az elektronikus iktatás biztosítását. Informatikai tekintetben létrehoztunk egy korszer/ ASP (Acitve Server Pages – Hálózati Alkalmazásszolgáltató) központot. A szolgáltatást a projektben résztvev" önkormányzatok megelégedéssel használják. Az Adatvédelmi, adatbiztonsági és vagyonvédelmi szempontból kiemelt gépeket védett géptermi környezetben üzemeltetjük. A központi beszerzés/ vírusvédelmi szoftver üzembe helyezésével a ma már naponta el"forduló vírus betörési kísérleteket sikerült megakadályozni. Tovább egységesítettük szoftver parkunkat, ennek továbbvitele az elavultabb gépeken már nem lehetséges. Különböz" levelez" rendszerek használatával (Internet, okmányirodai bels" levelez" rendszer, Lotus Notes, ASZA levelez" rendszere) tartunk kapcsolatot a közigazgatás többi szerepl"jével, és esetenként ügyfelekkel is. Célszer/ lenne a levelez" rendszerek számát csökkenteni, megbízhatóságukat növelni. Régió: Az elmúlt évben a három hivatal különböz" mennyiség/ informatikai eszköz beszerzését tudta megoldani. Meg tudtuk "rizni azt, hogy a gépellátás 100 %-os a darabszámot illet"en, de Komárom megyét kivéve amortizációs helyzetünk, és ezzel együtt m/ködési biztonságunk romlott. Mindhárom hivatal igyekezett informatikai rendszereit úgy fejleszteni, hogy az információs igények kielégíthet"k legyenek, az egyre nagyobb kapacitásokat igényl" alkalmazások m/ködjenek, az üzemeltetés biztonsági feltételei ne sérüljenek, egyéb m/ködési költségeinket csökkenthessük (pl. papír felhasználás). Megfelel" anyagi háttér hiányában ezeket a célokat helyenként a munkaállomások cseréjével, memória b"vítéssel,
185 félmegoldásokkal sikerült csak elérni, de informatikai rendszereink m/köd"képességét eddig sikerült fenntartani. Meg kell említeni, hogy a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól választási célú használatra mindhárom hivatal kapott 2 db nagyteljesítmény/ OCÉ nyomtatót, és nyomtatásvezérl" számítógépet, valamint m/szaki és szerviz támogatást a választási és okmányirodai célú rendszerek üzemeltetéséhez. Ugyanilyen fontos a Belügyminisztérium által fenntartott elektronikus levelezés, vagy az oktatási célra átadott informatikai eszközök használati lehet"sége. Bels" hálózat segítségével biztosított a jogtár használat, mindhárom helyszínen van valamilyen megoldású bels" tájékoztatás, bels" adatcsere lehet"ség, közös archiválás, biztonsági mentések, hálózati nyomtató használat, stb. Az er"források megosztásával igyekeztünk a m/ködési hatékonyságot minél magasabbra emelni. Technikailag minden munkaállomáson biztosított az Internet használat, az elektronikus levelezés, a korszer/ információrendszerek elérése. Természetesen vannak megyei sajátosságok, mint Veszprémben az ASP központ létesítése és rajta ügyiratkezel" szoftver üzemeltetése, Tatabányán saját Internet kijárat létesítése honlap üzemeltetése céljából, Székesfehérváron proxy szerver üzemeltetése a csekély mennyiség/ nyilvános IP cím ellenére kényelmes és ellen"rzött Internet használat biztosítására. Szoftver jogtisztasági helyzetünk a Belügyminisztérium Microsoft termékekre vonatkozó szerz"dése érvényessége idején jó volt. A jelenlegi helyzetr"l, az általunk használt szoftverek nagy többségének jogtisztasági állapotáról nincs biztos információnk. A területi államigazgatási szervekhez hasonlóan egyik hivatalnak sem sikerült kiépíteni a Ket. elvárásainak maradéktalanul eleget tev" elektronikus ügyintézés feltételeit. Honlapjainkat tovább fejlesztettük, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Einfoszab.) tartalmi és formai követelményeinek megfelel"en, és tartalmát folyamatosan gazdagítottuk, aktualizáltuk. 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok Fejér megye: Az elektronikus közigazgatás informatikai feltételeinek kialakítása és az Einfoszab. Törvény által meghatározottak elvégzése volt az elmúlt id"szak legfontosabb informatikai jelleg/ feladata. A területi államigazgatási szervekr"l a III. fejezet 3. és 4. pontjában már szó esett. Az okmányirodai Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) szervezésében, terjesztésében részt vettünk, jegyz"i értekezleteken és az érintettekkel közvetlen módon is igyekeztünk segíteni a közérdek/ adatok elektronikus közzétételének el"készítését. A 11 saját illetékességgel rendelkez" okmányirodában teljes kör/en m/ködik az XR, de továbbra is probléma, hogy a martonvásári és velencei kihelyezett okmányirodában a rendszer nem ad lehet"séget az XR bevezetésére. A 2006-ban a három okmányirodá-
186 ban végeztünk helyszíni ellen"rzést informatikai, általános üzemeltetési és más témákban, melynek tapasztalatairól a II. fejezetben adtunk számot. Szakembereink az el"z" évben részben még m/köd" Közigazgatási Hivatalok Informatikai Szakmai Kollégiuma keretein belül kidolgoztak újabb javaslat-csomagot az informatikai feltételek kialakítására. Hivatalon belül olyan bels" eljárási rendet dolgoztunk ki, amely a rendszerszer/ informatikai megoldások hiányában, biztosítja az ügyfelek elektronikus kiszolgálását. Az elektronikus érkeztet" szám manuális képzésével, az elektronikus úton érkez" beadványok kezelésének szabályozásával, helyettesít" megoldások alkalmazásával kizárólag átmeneti id"re tudjuk megoldani e feladatot. Eddig egy ügyfél sem kérte még ügyének elektronikus intézését. A hivatal tevékenységéhez szükséges informatikai feltételek biztosítását a technikai körülmények megteremtésével, szabályzatok el"készítésével, célorientált képzésekkel, szakmai segítségnyújtással teljesítjük. A biztonságos körülmények között m/köd" szerver-farm, a helyi hálózat használata, a közös er"források elérése (pl: nagynyomtató közös használata), bels" elektronikus levelezés és dokumentumcsere biztosítja hivatalunk dolgozóinak az információhoz való egyszer/ hozzájutást, és a költséghatékony m/ködést. Hálózati szinten m/ködik a vírusvédelem, szabályozott az Internet használat és elektronikus levelezés. A szervereket és hálózati eszközöket befogadó gépterem folyamatos üzemének biztosítása, a biztonsági körülmények szinten tartása, a nem várt események észrevétele és a problémák megszüntetése a Hivatal saját informatikai támogatásán túl azt is jelenti, hogy a megye 13 okmányirodájának folyamatos m/ködéséhez és a választási informatikai feladatok elvégzéséhez is biztosítottuk a megyei csomópont üzemelését. Tavaly nem volt leállás a megyei csomópont hibája miatt. Az elektronikus levelezés beépült a közigazgatási szervek kapcsolattartásába. Az önkormányzatokkal és területi államigazgatási szervekkel tudatosan olyan elektronikus kapcsolatot építettünk ki és tartunk fenn folyamatosan, amelyben az elektronikus levelezés a megszokott napi gyakorlat szintjén m/ködik, minden önkormányzatnak van email címe. Folyamatosan ellen"rizzük az önkormányzatok elektronikus elérhet"ségét, a postaládák kezelését. A m/köd" e-mail címek listáját a többi közérdek/ elérhet"ségi adattal együtt továbbadjuk a közigazgatás más szerepl"inek, és honlapunkon is aktuálisan tartjuk. Az anyakönyvi biztonsági okmányok bevezetése 2006. március 1-jén történt meg országosan. Az éles rendszer indítása el"tt a települések fele használta az ideiglenes rendszert, így a kezelési gyakorlat az éles rendszer használatában gyakran nem volt megfelel" mérték/, így nagyon sokan igénybe vették Hivatalunk help deszk szolgáltatását kisebb részben igazgatási, nagyobb részben informatika alkalmazási témában. Különös jelent"sége volt annak, hogy az ügyfél jelenlétében kellett az anyakönyvi ügyintéz"nek a számítógépes feldolgozási lépéseket elvégezni, és pl. anyakönyvi kivonatot nyomtatni. E feladat újdonsága az okmányirodák indulásához hasonlítható, csak ott jóval kevesebb helyen, és jóval felkészültebb (informatikai szempontból) ügyintéz"kkel kezd"dött a munkavégzés. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás helyi rendszere az el"z" évhez hasonlóan 91 önkormányzatnál m/ködik. A helyi rendszert újratelepíteni gépcsere, vagy egyéb meg-
187 hibásodás miatt 29 esetben kellett. A területi rendszert fennakadás nélkül üzemeltettük, amelyb"l a helyi karbantartó állományokat el"állítottuk, és havi rendszerességgel megküldtük. A törvényességi rendszer m/ködését stabilizáltuk. Székesfehérvár és Dunaújváros, valamint a Fejér Megyei Önkormányzat hivatalával együttm/ködést kezdeményeztünk a helyi szint/ törvényességi ellen"rzési rendszer (TERKA) bevezetésére és használatára, a székesfehérvári kísérleti üzemelés sikeres volt. Komárom - Esztergom megye: Népesség-nyilvántartással összefügg# feladatok Az Informatikai f"osztály a 2006-os évben is ellátta a területi személyi adat- és lakcímnyilvántartási rendszer üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos számítástechnikai és szervezési feladatokat, valamint a helyi személyi adat- és lakcím-nyilvántartási rendszer üzemeltetésével kapcsolatos számítástechnikai és szervezési feladatokat. A Helyi Vizuál Regiszter programot jelenleg a 76 önkormányzatból 70 használja. A rendszer telepítését, frissítését hivatalunk végzi el. A feladat ellátása során a f"osztály az alábbi tevékenységeket végezte: •
A heti karbantartó állományok havonta floppy-n, postai úton kerültek eljuttatásra az önkormányzatok felé.
•
Évente rendszeresen megtörténik a statisztikai állományok frissítése.
•
Az év során hat településen történt meg a rendszer újratelepítése különböz" okok miatt. (pl. új számítógép vásárlása, elfelejtett jelszó, stb.)
•
Az idei évben több alkalommal is történ programverzió váltás, ennek keretében a f"osztály elérhet"vé tette a települések számára az új verzió telepít" készletét és segítséget nyújtott azok installáláshoz.
•
A f"osztály módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához, ennek keretében ellátja a helyi népességnyilvántartás informatikai szakmai irányítását, technikai felügyeletét, help deskjét.
•
Megtörtént a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. Törvény 8. §-ában foglaltak figyelembevételével az anyakönyvi események felülvizsgálata. A f"osztály az anyakönyvvezet"k munkáját szakmai segítségnyújtással segítette.
•
Az elmúlt évekhez hasonlóan az önkormányzatok az idén is aktualizálták a hivatalunk által megküldött címjegyzék alapján a közterületek bel- és külterületi, valamint egyéb belterületi körzetbe való sorolását. Az aktuális állapotnak megfelel"en a kért módosítások a területi rendszerben határid"re átvezetésre kerültek. Központi Anyakönyvi projektben végzett tevékenység
2004. áprilisában indult el az anyakönyvi feladatok informatikai támogatására CSAK projekt. A települések, valamint a hozzáféréshez feljogosítottak nagy száma már a munka elején nyilvánvalóvá tette, hogy a sokrét/ segít" Help Desk feladatok ellátásához be kell vonni területi segítséget.
188 A kétszint/ Help Desk rendszer bevált a mintegy 73 településr"l érkez" hibák mintegy 60-70 %-át a f"osztály kezelni tudta. Amennyiben nem volt lehetséges területi szinten megoldani a felmerült kérdést/hibát, továbbította a hivatal a másodszint/ Help Desk tevékenységet végz" szervezet számára. Az ASZA rendszernél f"osztályunk minden nap figyelemmel kísérte a fórumon feltett kérdéseket, illetve a levelezési alkalmazáson keresztül küldött elektronikus leveleket. Lehet"ség szerint megválaszolta azokat, vagy továbbítja az illetékeseknek. A rendszerre nagy szerep hárult a 2006-ban lebonyolított választások alkalmával. A megye informatikai és igazgatási koordinációja ezen a kommunikációs csatornán keresztül zajlott. A rendszer jól vizsgázott, a kit/zött feladatott ellátta. Okmányirodai feladatok, Ügyfélkapu, Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszerrel kapcsolatban végzett tevékenység Az informatikai f"osztály támogatás nyújtott a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak a Magyar Igazolványok és a Diákigazolványok kiadására szolgáló munkaállomások, üzemeltetéséhez. Informatikai és koordinációs támogatást nyújtott az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer használatához a megye illetékességi területén m/köd" okmányirodák részére. Az XR rendszerrel kapcsolatos tevékenység koordinálása, az XR-rendszert használó okmányirodák helyszíni segítése egész évben folyamatos feladat. A 2006-os évben célvizsgálatot folytatott le a f"osztály a hatósággal közösen, melynek tárgya: „Az elektronikus ügyintézés kiterjesztésére tett intézkedések megvalósításával kapcsolatos szabályok érvényesülésének vizsgálata, kiemelt figyelemmel az ügyfélkapu kiterjesztésére irányuló el"írásokra.” Elektronikus ügyintézésre megyékben jelenleg egyik okmányirodában sem volt lehet"ség. A jelenlegi informatikai rendszerek a hivatalokban nem alkalmas a klasszikus értelemben vett elektronikus ügyintézésre, jelent"s fejlesztéseket igényelne, amelyhez egyenl"re nincsenek meg a pénzügyi források. A helyzetet tovább nehezítette az a tény is, hogy e-ügyintézéshez nélkülözhetetlen elektronikus aláírás feltételei is csak kés"n valósultak meg. Esztergom város esetében az önkormányzat pályázatot adott be „E-Esztergom” címmel, melynek megvalósításával lehet"sége nyílik a jöv"ben az elektronikus ügyintézés bevezetésére, illet"leg ennek eredményeként megvalósulhat a szükséges beruházás. Kisbér város – pályázat útján – indította el a kistérség településeit is bevonva egy informatikai fejlesztést. A létrehozni kívánt rendszer révén a kistérség 17 településén - a rendszeren belül - megvalósulhat az elektronikus ügyintézés lehet"sége. Törvényességi Ellen#rzési Rendszer A Belügyminisztérium Informatikai Hivatala az Informatikai és Hírközlési minisztérium támogatásával 2004. évben elvégezte az önkormányzatok törvényességi ellen"rzéséhez és országos nyilvántartásához szükséges informatikai rendszer (TÖRV/NRT) kifejlesztését. Sem az indulás nem volt, sem a folyamatos üzemeltetés nem zökken"mentes. Az üzemeltetés tapasztalatait elemezve, a TÖRV rendszerrel kapcsolatos feladatok az alábbi-
189 ak voltak a 2006-os évben: tervek futtatása, adatbázist érint" javítások elvégzése, replikáció új szisztémája (az ehhez szükséges, rendszeradminisztrátori beállítások elvégzése). statisztika készítéséhez szükséges beállítások elvégzése, ezért a beszámolóhoz a statisztika kézi kigy/jtéssel készült. Adatbázis adminisztrálásával kapcsolatos tevékenységek: Változások átvezetése a törzsállományokon, új polgármesterek, jegyz"k, kisebbségek, bizottságok, társulások, címlista ellen"rzése, javítása, folyamatos karbantartás, javítások elvégzése, felvitt adatokban lév" „anomáliák” (pl. év: 0206) átírása. Üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok A f"osztály a felettes szerv koordinációja mellett alakítja és m/ködteti a hivatal számítógépes informatikai rendszerét, végzi annak folyamatos karbantartását, szakmai segítséget nyújt a számítógépes rendszerek használóinak, terveket dolgoz ki az informatikai hálózat továbbfejlesztésére. Ennek keretében: • Felügyeli és karbantartja a hivatal számítástechnikai eszközeit és hálózatát. • A hivatal vezet"it, ügyintéz"it és ügykezel"it segíti a számítástechnikai programok üzemeltetésében. • Gondoskodik az információs rendszerek m/köd"képességének biztosításáról. • Folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi intézmények közigazgatási és humán területeinek támogatására kialakított információs oldalakat (WEBKHR). Letölti a dokumentációkat, programfrissítéseket, illetve feltelepíti és beüzemeli azokat. • Üzemelteti a Calliope nev/ szoftvert, mely támogatást nyújt a fájl alapú adatszolgáltatások kiadására és összegy/jtésére. Figyeli (naponta több alkalommal) a minisztérium által feltett adatszolgáltatási kötelezettségeket, értesíti az illetékes f"osztályt adatszolgáltatási kötelezettségének létér"l, segédanyagokat, mintákat ad annak kitöltésére és elvégzi az adatok feladását. Ellátja a szoftver telepítésével, frissítésével és karbantartásával kapcsolatos feladatokat. • Üzemelteti és figyeli (folyamatosan) a Messenger nev/ szoftvert, amely a belügyi illetményszámfejt" és személyzeti adminisztrációs munkahelyek részére továbbít azonnali fontosságú híreket, információkat. • Üzemelteti és figyeli (id"szakosan) a Választási Ügyviteli Rendszert, amely a népszavazási, választási id"szakban a Belügyminisztérium KH, a közigazgatási hivatalok, valamint az okmányirodák közötti információáramlást biztosítja. • Üzemelteti a beléptet" és biztonsági rendszert, elvégzi a felmerül" egyszer/bb hibák javítását, végzi a kártyák kiosztását és bevonását, jogosultságok kezelését. Figyelemmel kíséri és naplózza a helységekbe való be- és kilépéseket, riasztásokat. • Gondoskodik a hivatal által m/ködtetett szerverek és munkaállomások üzemeltetésér"l. • Gondoskodik a felhasználók oktatásáról, szakmai segítséget nyújt. • Ellát bizonyos kiadvány-szerkesztési feladatokat. • Ellátja a felsorolt rendszerek m/ködtetését (program telepítését, frissítését, hibák elhárítását, biztonsági másolatok elkészítését, stb..): • EVKOZI (Évközi adatszolgáltatásokhoz kiadott rendszer-mérleg)
190 • • • • • • • • • • •
K11 (Költségvetési beszámoló rendszer) ONFOK(Önálló költségvetési f"könyvi könyvelési rendszer) CSATAR (Családtámogatási ellátások rendszere) JUT (Nem rendszeres jövedelmek számfejt" rendszere) TORF SZENYOR UTAL KONTROLLING IKTATO TE (Tárgyi eszköz nyilvántartó program) Üzemelteti a hivatal telefonközpontját, ellátja a felhasználók kódjainak kezelését, kiosztását, visszavonását. Adatokkal látja el a Pénzügyi F"osztályt a számlázással kapcsolatban. Folyamatosan monitorozza a központ m/ködését és elvégzi a szükséges beállítások módosítását. Fejlesztési feladatok
A hivatal honlapja 2004 év eleje óta m/ködik egy küls" szolgáltató szerverén, (www.kemkh.hu) saját domain név alatt. A webszerver üzemeltetését, biztonságának garantálását a küls" partner vállalta fel, míg a fejlesztést, karbantartást, a tartalommal történ" feltöltést hivatalunk végzi. A honlap egy PHP és CSS technológián alapuló moduláris felépítés/ weboldal, ami rugalmasan b"víthet", átszervezhet" és dinamikusan fejleszthet", s amely nyílt technológián alapul. A honlap fejlesztés a hivatalon belül jelenleg is folyik, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény el"írásainak megfelel"en. A törvényi el"írásnak megfelel"en hivatalunk a közadatkeres" rendszerhez való csatlakozását elkezdte. Oktatással kapcsolatos feladatok Err"l az évr"l bátran el lehet mondani, hogy oktatási szempontból kiemelked" jelent"séggel bírt, mind az oktatott témák sokréteg/sége (ügyintéz"i- és ügykezel"i alapvizsgák, Ket., EU, állampolgársági vizsga, hatósági oktatások, gyámhivatal által szervezett rendezvények, stb), mind az el"adások helyszínei (megyeháza különböz" oktatótermei, és a megye különböz" települései) tekintetében. Ezekre az oktatásokra a prezentációs eszközök felkészítését illetve m/ködtetését az Informatikai F"osztály végezte el. Karbantartotta az eszközöket, gondoskodott kiadásukról, elhelyezte a prezentációs anyagokat, kezelte az esetlegesen fellép" hibákat. Ugyancsak a f"osztály biztosította, hogy a hivatal honlapjára felkerüljenek az el"adások oktatási anyagai és a résztvev"k számára letölthet"vé váljanak a felkészüléshez, illetve megjelenjek egyéb tájékoztatók. A megnövekedett képzési programok száma és az informatikai eszközök használatának egyre nagyobb felhasználása volt jellemz" az oktatásokra. A hivatal oktatási feladatihoz korszer/ eszközpark áll rendelkezésre: 20 db notebook, 3 db projektor, 1 db írásvetít", 1 db fix és egy 1 db mozgatható vetít"vászon, 1 db WiFi router, 1 db lézernyomtató.
191 A f"osztály végzi a küls" szervek megkeresése és a hivatal vezetése által jóváhagyott esetekben az oktatási eszközök kölcsönbeadását, kezelésük oktatását, felkészítését, adminisztrációját, és a visszaszolgáltatáskor az ellen"rzését. Irodatechnikai eszközökkel kapcsolatos feladatok A hivatal mindennapi feladatai, illetve az oktatáshoz kapcsolódó segédanyagok másolására szolgáló berendezések m/szaki felügyeletét az Informatikai F"osztály végzi. Elvégzi a kisebb karbantartási feladatokat, gondoskodik a kellékanyagok rendelkezésre állásáról. Hibajelenség el"fordulásakor megpróbálja elhárítani a hibát, ha ez nem lehetséges értesíti a szakszerviz illetékes munkatársát. Tartja a kapcsolatot a szerviztevékenységet ellátó cégekkel, ellátja azok szerz"désben rögzített munkájukból adódó adminisztrációs feladatokat. Kiosztja és nyilvántartja a felhasználói kódokat. Új gép vásárlása esetén elvégzi annak tesztelését, üzembeállítását és az illetékes személyek oktatását. Gondoskodik a gépek állagvédelmér"l, mozgatásáról (áthelyezésér"l). Felügyeli a gépek rendeltetésszer/ használatát, biztosítja azok egyenletes terhelését. Az oktatásokhoz kapcsolódóan a hallgatók részére fénymásolat formájában rendelkezésre bocsátott segédanyagok nagy száma jelent"s igénybevételt jelentettek a hivatal fénymásolói számára és nagyrészt hozzájárultak azok alkatrészeinek elhasználódásához és a kellékanyagok (pl. toner) nagyarányú felhasználásához. Ellen#rzések területén végzett munka A közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmér"l szóló jogszabályok hatályosulása, valamint az alkalmazott programok jogtisztaságával kapcsolatos ellen"rzéseket is az Informatikai F"osztály látja el. Az év során az ellen"rzési tervben két területi szerv szoftver-jogtisztasági ellen"rzése szerepelt. 2006. els" félévében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat KomáromEsztergom Megyei Intézete, 2006. második félévében pedig a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatóság ellen"rzése került meghatározásra. Az ellen"rzés minkét szervnél sikeresen lezárult. Hivatalon belül a szoftverek jogtisztaságának ellen"rzése folyamatos. Jelentések, felmérések terén végzett tevékenység A Központi Statisztikai Hivatal felé az államigazgatási intézmények informatikai eszközeir"l és információs tevékenységér"l szóló jelentés készült. Feladatunk volt még a Belügyminisztérium a honlapján szerepl" önkormányzatok elektronikus postafiók címeinek teljessé és naprakésszé tétele céljából adatok összegy/jtése, az adatokban történ" változások folyamatos követése és továbbítása; a Belügyminisztérium Felügyeleti F"osztálya kérésére felmér"lap kitöltése az informatikai rendszer internet kapcsolattal összefügg" adatairól; valamint a Kormányzati Ellen"rzési Hivatal részére informatikai adatszolgáltatás.
192 Egyéb elvégzett feladatok Rögzítetésre és javításra került a települések szabálysértési és hatósági statisztikája. Rögzítésre és javításra kerültek a megyei közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) adatai. Folyamatos volt az okmányirodai elektronikus faliújság figyelemmel kísérése, az információk érintettekhez való eljuttatása. Ebben az évben is megtörtént a 8/2002. (Bk.4.) BM utasítás alapján a munkatársak teljesítmény megállapítása. A f"osztály közrem/ködik a hivatalvezet" által elrendelt adatgy/jtési és tájékoztatási feladatok informatikai megoldásában. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések Saját informatikai rendszerünk fejlesztésén kívül küls" szervezetekkel, csoportokkal, munkatársakkal is kapcsolatot tartottunk és megoldásokat, ajánlásokat próbáltunk együttes er"vel kidolgozni, amik el"segíthették a közigazgatási informatika fejl"dését. A f"osztály a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Informatikai Munkacsoportjában képviseltette magát, a f"osztályvezet" pedig tagja volt a Közigazgatási Hivatalok Informatikai Szakmai Kollégiumának. A kollégium és a munkacsoport els"dleges célja a hivatalon belüli/közötti, illetve a térségi informatikai fejlesztések összehangolása, közös álláspontok, ajánlások, megoldások kialakítása. Nyugodtan mondhatjuk hogy a 2006-os év a választások éve volt. Ebben az évben a hangsúly eltolódott az önkormányzatok szakmai, informatikai koordinálása, támogatása irányába. Az év elején mind a népesség nyilvántartó rendszerrel, mind pedig az ASZA rendszerrel kapcsolatban jelent"s koordinatív munkára volt szükség az együttm/ködés érdekében. Az együttm/ködési lehet"ségek felkutatása és a közös nevez"k megtalálása nem könyny/ feladat. A területi szerveknél nagy befolyást gyakorol az ágazati minisztérium és annak közép és hosszú távú elképzelései. A közös informatikai megoldások kialakítása az eltér" m/ködési módok, szervezeti és technikai felépítés miatt nagyon nehézkessé válik. Az eltér" adottságú rendszerek „közös nevez"re” hozása helyett az egyes szervek között elektronikus kapcsolattartás er"sítése vált fontossá. Az elektronikus kapcsolattartás „természetessége” már kezd megmutatkozni a mindennapi munkafolyamatok során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus információ áramlás a szervek között felgyorsult. Növekedett az adatok mozgásának sebesség, hozzáférhet"sége, valamint átalakult a hivatalok küls" és bels" kommunikációja. A koordinációs munka a különböz" kommunikációs csatornák összehangolása, azok napra készen tartása és fejlesztése irányába tolódott el. Az elektronikus ügyintézés megvalósítása nagy feladatot jelent az egyes közszolgáltatást végz" szervek számára. Az informatika és a telekommunikáció használata az elmúlt két-három évben er"södött a közszférában, azonban a technológiai eszközök használata még csak az utóbbi id"ben hozott jelent"sebb változást mind az egyes szervek, mind pedig az állampolgárok számára – gondoljunk itt például az okmányirodákra. Jelenleg egyre több az a terület és az igénybe vehet" szolgáltatás, a mit a közszféra nyújtani tud. A folyamat elkezd"dött, már a legkisebb önkormányzatok is felismerték a
193 lehet"séget és felmérték az elmaradás lehet"ségét is, melyet az informatikai és távközlési eszközök használata, illetve azok nélkülözése eredményezhet. Megyénkben is az utóbbi években er"södött fel ez a folyamat, a különböz" pályázati lehet"ségek által megkezd"dött a felzárkózás. Sorra kapcsolódtak be az önkormányzatok a XXI. század digitális vérkeringésébe, nyitották meg kapuikat létrehozva e-mail címeiket és tettek közzé ismertet"ket saját honlapjukon hasonlóan, mint a megye területi szervei. Elmondhatjuk hogy a kapott kép nem egységes e-mail címek terén, a kisebb települési önkormányzatok nem rendelkeznek saját domain névvel, így e-mail címük a szolgáltató nevével létesül. Gyakori eset, hogy egy település még egy ingyenes levelez" rendszer szolgáltatásait veszik igénybe hivatalos célokra. Nincs kialakult és egységes gyakorlat a megyében a címek megválasztásának terén, csak az utóbbi fél év során kezd(ett) kialakulni valamiféle egységes rendszer. Honlapot szinten minden település m/ködtet már a megyében (egy-két kivételt"l eltekintve). Ezek az informatikai beruházások f"leg pályázati pénzek segítségével valósultak meg, de sajnos a kezdeti kivitelezés után nagyon sok weblap marad gazdátlanul pontatlan, hiányos információkat adva az állampolgárok és más látogatok számára Veszprém megye: Személyiadat-és lakcímnyilvántartás. Jegyz"i értekezleteken tájékoztatást adtunk az aktuális feladatokról, rendszeressé vált a telefonon történ" szakmai segítségnyújtás. Az anyakönyvi szakvizsga-el"készít" tanfolyamon részletes szakmai felkészítésben részesítettük a hallgatókat. Személyes adatszolgáltatást jogszabályi lehet"ség hiányában nem végeztünk, közérdek/ adatok szolgáltatását, nyilvánosságra hozását (önkormányzatok, intézmények vezet"inek név- és címlistája, lakossági statisztikai adatok, stb.) több esetben teljesítettük. A Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges adatok bels" szolgáltatását, valamint a b/ntettesek nyilvántartásából történ" priorálást folyamatosan végeztük. A 2005. évi anyakönyvi események egyeztetése megtörtént (a késve küldött listák aránya a korábbi évekhez hasonlóan 30 % volt), elvégeztük a települések külterületi, belterületi, illetve az egyéb belterületi adatainak pontosítását, a megye szervállomány aktualizálását, kezeltük az intézeten kívüli szülések esetén szükséges megyei személyi azonosító kontingenst. A népesség-nyilvántartás helyi számítógépes rendszere 101 önkormányzati hivatalban m/ködik. A programmódosításokat és karbantartó állományokat az ASZA rendszer levelezésén keresztül küldtük meg. A telefonon nem megoldható problémák miatt 25 önkormányzatnál a helyszínen, további 8 esetben a Hivatal épületében nyújtottunk személyes szakmai segítséget. Az önkormányzatoknak informatikai segítséget nyújtottunk az új anyakönyvi biztonságtechnikai okmányok kiállításával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez.
194 Az országos rendszer átalakításának elakadása miatt továbbra is elláttuk a területi adatbázis informatikai kezelését, a helyi rendszerek aktualizálását. Okmányirodai feladatok Az okmányirodák m/ködésének stabilizálásához a központilag biztosított kereteken túl, az önkormányzatok saját er"b"l történ" létszámfejlesztéssel járultak hozzá. A még így is sz/kös létszám, magas fluktuáció, technikai akadályok, és a választásokban való részvétel egész évben nehezítették tevékenységüket. Lehet"ségeinket kihasználva próbáltuk támogatni az okmányirodákat szakmai segítségnyújtással, megyei Help Desk funkció ellátásával. Általában elmondható, hogy az okmányirodák többsége továbbra is létszámhiánnyal küzd (annak ellenére, hogy többségük már saját er"b"l fejlesztett létszámot), az ügyintéz"k nagyon leterheltek. Infrastrukturális fejlesztés valósult meg Tapolcán, ahol az önkormányzat az ügyfélkiszolgálás korszer/sítése érdekében új épületbe helyezte át az irodát. Az okmányirodák m/ködését biztosító megyei csomóponti eszközök folyamatos üzemeltetése, felügyelete és védelme probléma mentes volt. Képzések informatikai támogatása A Hivatalunk által szervezett ROP 3.1.1 keretében szervezett, illetve egyéb akreditált képzések, közigazgatási alap- és szakvizsga felkészít" tanfolyamok lebonyolításához az informatikai hátteret folyamatosan biztosítottuk, ideiglenes számítógépes hálózatot alakítottunk ki a nyelvi oktatólabor létrehozásához, elvégeztük a képzések tananyagainak, illetve segédanyagainak sokszorosítását (közel 100000 lap). Régió: Az elektronikus közigazgatás informatikai feltételeinek kialakítása és az Einfoszab. törvény által meghatározottak elvégzése volt az elmúlt id"szak legfontosabb informatikai jelleg/ feladata. A területi államigazgatási szervekr"l a III. fejezet 3. és 4. pontjában már szó esett. Az okmányirodai Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) szervezésében, terjesztésében a közigazgatási hivatali XR felel"sök révén részt vettünk. A régió 34 okmányirodájából 32-ben m/ködik az XR rendszer. A kihelyezett okmányirodákban a rendszer erre még nem ad lehet"séget. Szakembereink az el"z" évben részben még m/köd" Közigazgatási Hivatalok Informatikai Szakmai Kollégiuma keretein belül kidolgoztak újabb javaslat-csomagot az informatikai feltételek kialakítására. Mindhárom hivatal képviseltette magát a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Informatikai Munkacsoportjának munkájában. Az elektronikus levelezés fontosságáról már többször szóltunk. Az elektronikus kultúra terjedése és természetszer/ használata azonban céltudatos magatartást kíván attól, aki ezt partnerei körében terjeszteni kívánja. Fejér és Komárom-Esztergom megyékben er"teljes ráhatások sorozatával sikerült elérni, hogy ez a forma napi gyakorlattá váljon, a bejelentett e-mail címeket rendszeresen figyeljék a partnerek.
195 Feladataink közé tartozik a hivatal tevékenységéhez szükséges informatikai feltételek biztosítása, melyet a szabályzatok el"készítésével, célorientált képzésekkel, szakmai segítségnyújtással teljesítjük. A biztonságos körülmények között m/köd" szerverek, a helyi hálózat használata, a közös er"források elérése (pl: nagynyomtató közös használata), bels" elektronikus levelezés és dokumentumcsere biztosítja hivatalunk dolgozóinak az információhoz való egyszer/ hozzájutást, és a költséghatékony m/ködést. Hálózati szinten m/ködik a vírusvédelem, szabályozott az Internet használat és elektronikus levelezés. A szervereket és hálózati eszközöket befogadó gépterem folyamatos üzemének biztosítása, a biztonsági körülmények szinten tartása, a nem várt események észrevétele és a problémák megszüntetése a Hivatal saját informatikai támogatásán túl azt is jelenti, hogy a régió 34 okmányirodájának folyamatos m/ködéséhez és a választási informatikai feladatok elvégzéséhez is biztosítottuk a megyei csomópontok üzemelését. Tavaly egyik megyében sem volt leállás a megyei csomópont hibája miatt. Az anyakönyvi biztonsági okmányok bevezetése 2006. március 1-jén történt meg országosan, így megyéinkben is, az éles ASZA rendszer indulásával együtt. Sokan igénybe vették a közigazgatási hivatalok help deszk szolgáltatását kisebb részben igazgatási, nagyobb részben informatika alkalmazási témában. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének üzemeltetése, és helyi rendszerének telepítése, adatellátása a közigazgatási hivatalok feladata. A települések mintegy 90 %-ában (Veszprém megyében kevesebb) m/köd" helyi rendszerekkel kapcsolatos szakmai segítségnyújtás, karbantartási és statisztikai adatellátás, újratelepítések, környezeti beállítások rendszeres feladatot jelentenek. Az önkormányzatok szívesen használják az alkalmazást. A fentiekhez kapcsolódóan ellátjuk a külterületibelterületi körzetek aktualizálását, otthoni szülések esetén a személyi számmal történ" ellátást, anyakönyvi bejegyzések egyeztetését, legmagasabb folyószámok begy/jtését, stb. Az okmányirodai m/ködés a már említett XR rendszer és a szintén említett megyei hálózati csomópont 7x24 órás üzemeltetésén túl még szakmai segítségnyújtási feladatok elé állítja szakembereinket, bár ez az elmúlt évben már elég ritkán fordult el". A három megyében különböz" munkamegosztásban, de hivatalaink látták el az okmányirodák célellen"rzését, és ebben az informatikai, adatvédelmi és általános m/ködési jellemz"k alakulását is. Ezeken a területeken jók az ellen"rzések tapasztalatai. A törvényességi rendszer m/ködését stabilizálni kellet mindhárom helyszínen. Az ügyirat nyilvántartás rendszere Fejér és Komárom-Esztergom megyékben a Belügyminisztérium által terjesztett rendszer Ket-nek megfelel" újabb verziójára lett cserélve. Veszprém megye 2006 elején bevezette az ASP üzemelésre alkalmas új ügyirat nyilvántartó rendszerét, amelyhez 21 önkormányzat is csatlakozott. Jelenleg mindkét rendszer kielégíti az igényeket, és a három helyszínen iktatószám szempontjából összehangolt iktatás folyik. 2007-ben összehasonlítjuk a két rendszer m/ködési tapasztalatait.
196 3. Választási, népszavazási feladatok Fejér megye: A 2006-dik évben tavasszal országgy/lési választások, "sszel önkormányzati választások, a kett" között pedig a kisebbségi önkormányzati választások választói jegyzékének el"készítési és lebonyolítási feladatait kellett elvégezni. Az Országos Választási Irodával és a Területi Választási Irodával kialakult konstruktív együttm/ködés segítette a választási feladataink jogszer/, magas szakmai színvonalú és megbízható végzését. Megyénkben a TVI és Hivatalunk, valamint az okmányirodák és HVI-k közötti munkamegosztásban elvégeztük a körzetesítéseket, a teljes megyére vonatkozóan a névjegyzékek és értesít" cédulák elkészítését, a választópolgárok 2/3-ad részének szóló küldemények borítékolását, az egyéb kiegészít" listákkal együtt a HVI-khez történ" kiszállítást. Sajátságos, hogy TVI vezet" kezdeményezésére az országgy/lési választások ajánlás ellen"rzését elvégeztük az OEVI-k helyett, biztosítva az érintett jelölt, jelöl" szervezet jelenlétét az ellen"rzés során. Az önkormányzati választásokra elkészítettük a mintegy ezer féle szavazólapot. Rendszeresen tartottunk közös jegyz"i értekezleteket a TVI vezet"jével, ahol a más jelleg/ aktuális információkon kívül a választások el"készítésének id"szer/ feladatait, problémáit beszéltük meg a jegyz"kkel. Okmányirodai körben is tartottunk választási célú megbeszéléseket. Igyekeztünk jó kapcsolatot tartani a HVI-k és okmányirodák vezet"ivel, ügyintéz"ivel, ami a visszajelzések szerint sikerült is. Részt vettünk és szerveztük, irányítottuk a választási rendszerek megismerését, m/ködtetését, próbák lebonyolítását és értékelését, éles üzemeltetést. Az okmányirodai körben hagyományosan jó színvonalon teljesültek a feladatok. A nem okmányirodai települések anyakönyvi célú számítógépeinek használata több problémát jelentett, de végeredményben a próbákon való sikeres m/ködés majdnem 100 %-os lett, az éles üzemeltetésben viszont minden rendben m/ködött. A megyei tájékoztatási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében külön megyei öszszeállításokat, kimutatásokat is készítettünk, melyeket örömmel fogadták a jelöl" szervezetek. Id"közi választásra megyénkben nem került sor. Komárom - Esztergom megye: Id#közi választások, népszavazások 2006. évben helyi népszavazásra került sor Esztergomban, Mogyorósbányán, Nyergesújfalun, Táton, Tokodon, Tokodaltárón. Az önkormányzatoknak határid"re átadásra került a névjegyzék, az értesít" karton, a NESZA_jegyzék, valamint az egyéb statisztikai listák. Az id"közi választás során felmerül" HVI által végzend" feladatokról a hivatal megfelel" tájékoztatást nyújtott. Az anyagok nyomtatásán, átadásán és a helyi népszavazás napján történ" telefonos ügyelettartáson kívül a népszavazáshoz nem köt"dtek informatikai feladatok.
197 2006. évi országgy>lési képvisel#választás, helyi önkormányzati képvisel#k és polgármesterek választása, kisebbségi önkormányzati képvisel#k választása. Mivel 2006-ban e választások lebonyolítása a Hivatal kiemelt feladatai közé tartozott, ezért a téma részletes kifejtését a VIII. Fejezet 3. pontja tartalmazza. Veszprém megye: 2006. évben országos, illetve a megyében helyi népszavazás nem történt. Nagy kihívást jelentett a 2006. évi országgy/lési képvisel"választással, valamint a helyi önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választásával kapcsolatos informatikai feladatok ellátása. Kiemelt figyelmet fordítottunk a jogszer/ség megtartására, a megbízható szakmaiság, az átlátható lebonyolítás, a pontos feladatvégzés, a korrekt együttm/ködés biztosítására. A TVI munkájában két f"vel vettünk részt. Tekintettel arra, hogy a körzetesítés, névjegyzékkészítés, választási rendszerek üzemeltetése Hivatalunk feladata volt, a HVI vezet"k és munkatársak választásigazgatási kérdésekkel is minket kerestek meg, amelyekre – egyeztetve a TVI illetékeseivel – készséggel válaszoltunk. A választási infrastruktúra kialakítása, a hálózat b"vítése, az új eszközök üzembe helyezése túlnyomórészt már 2001-ben megtörtént, tehát a beszámolási id"szakban a választások konkrét el"készítése volt a feladat.
• Megyénkben minden település a Hivatalt bízta meg a névjegyzékek és értesít" cé-
dulák elkészítésével (mindkét választás esetében), ez közel 300 ezer választópolgár adatit jelenti. A különböz" segédlistákkal és kiegészít" nyomtatványokkal együtt összeállított csomagokat a HVI-khez szállítottuk ki. Az SZL adatbázis hibáinak csökkenését jelzi a névjegyzék hibák csekély száma.
• Az önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választása esetében az ajánlásellen"rzést minden HVI maga végezte, igény esetén kitelepített számítógépes támogatással. Az okmányirodai HVI-k a TVI-nél m/köd" közös adatbázisba dolgoztak, így a többes ajánlások felderítésének lehet"sége n"tt.
• A TVI vezet"jének tájékoztatási tevékenysége támogatásához rendszeres összeállításokat, statisztikai kimutatásokat készítettünk. A TVI keretein belül rendszeresen tájékoztattuk a pártokat, jelöl" szervezeteket, illetve a sajtót. A közösen összehívott rendszeres jegyz"i értekezleteken, valamint mindkét választás során az OEVI-knél tartott jegyz"i értekezleteken tájékoztattuk a HVI-ket az aktuális feladatokról. Tapasztalataink szerint szükség volt a gyakori megbeszélésekre.
• Id"közi önkormányzati képvisel"k választására (Pápateszér, Kispirit, Egeralja) és
id"közi polgármester választásra (Nagydém, Úrkút, Kékkút, Bakonypölöske) a névjegyzékek és értesít" cédulák elkészítését Hivatalunk végezte.
• A Veszprém megyei 6. OEVK-ban id"közi országgy/lési választásra került sor. 27067 választópolgár részére készítettük el a névjegyzékeket, értesít"szelvényeket, ajánlószelvényeket és szavazólapokat.
198 Régió: A 2006-dik évben tavasszal országgy/lési választások, "sszel önkormányzati választások, a kett" között pedig a kisebbségi önkormányzati választások választói jegyzékének el"készítési és lebonyolítási feladatait kellett elvégezni. Egységesen jelentkeztek a feladatok. A körzetesítés, választói nyilvántartás, névjegyzék, értesít" cédula nyomtatás, egyéb adatokkal együtt kijuttatás HVI-hez, az országgy/lési és az önkormányzati választásokon is kifogástalan min"ségben megtörtént. Fejér megyében ezen túl a TVI-vel közösen elvégeztük a mennyiség nagy részének gépi borítékolását is (kés"bb az országgy/lési jelölt-ajánlások ellen"rzésében, és az önkormányzati választások szavazólapjainak el"állításában is végeztünk többlet feladatokat). A nyomtatási feladatokban kezdetben mindenütt sok problémát okozott az OCÉ nyomtatók néhány meghibásodása és kezelése. A választási szakrendszerek kezelésében az okmányirodákkal m/ködtünk együtt, míg az ASZA számítógépek választási célú használatában a települési anyakönyvezet", ügyintéz"k, jegyz"k voltak az együttm/köd" partnerek. Mindkét választás során a kezdeti bizonytalanságok után kit/n"en m/ködtek a rendszerek, és kit/n" munkát végeztek a résztvev"k. Részt vettünk és szerveztük, irányítottuk a választási rendszerek megismerését, m/ködtetését, próbák lebonyolítását és értékelését, éles üzemeltetést. Az okmányirodai körben hagyományosan jó színvonalon teljesültek a feladatok. A nem okmányirodai települések anyakönyvi célú számítógépeinek használata több problémát jelentett, de végeredményben a próbákon való sikeres m/ködés javuló tendenciát mutatott, az éles üzemeltetésben viszont minden rendben m/ködött. A választási rendszer információ áramlása felgyorsult, ami az el"zetes eredmény közlésének koraiságában jelentett látványos fejl"dést. A megyei tájékoztatási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében külön megyei öszszeállításokat, kimutatásokat is készítettünk, melyeket örömmel fogadtak a sajtó képvisel"i, és a jelöl" szervezetek is. Id"közi választásokra Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben került sor.
199 V.
Képzés és továbbképzés
A közigazgatás m>ködésének egyik fontos feltétele, hogy a köztisztvisel#k felkészültek legyenek a feladataik ellátására. Az ügyfelek, az állampolgárok joggal várják el, hogy az ügyeikkel foglalkozók szakmai felkészültsége és az ügyintézésben való jártassága magas színvonalú legyen. A 2006. évi képzési tevékenységünket ezen elvárásunknak való megfelelés hatotta át, a szervezet képzései dönt"en erre irányultak. Az év sajátossága volt, hogy kiteljesedett a Regionális Operatív Programok 3.1.1 komponense keretében szervezett képzési tevékenység. Mindezekkel együtt összességében minden eddiginél sokrét/bb képzési feladat hárult közigazgatási hivatalunkra. A köztisztvisel"k továbbképzési rendszere összetett, több lépcs"n keresztül próbálja segíteni a köztisztvisel"t a magasabb szint/, a társadalmi elvárásoknak megfelel" színvonalú ismeretek megszerzésére. 1. Alapozó jelleg> képzések A továbbképzési rendszer els" szintjét az alapozó képzések jelentik, amelyek a közigazgatási és ügykezel"i alapvizsgára, illetve a közigazgatási szakvizsgára készítenek fel. Ezen képzések hasznosulása csak hosszabb távon mérhet", hiszen a képzés jellegéb"l fakadóan a közigazgatás egészér"l adnak ismereteket, próbálnak alakítani a látásmódon. 1.1. A közigazgatási és az ügykezel#i alapvizsgák Fejér megye: A közigazgatási alapvizsgákon és az el"készít" tanfolyamokon résztvev"k száma évek óta stagnáló, illetve enyhén csökken" tendenciát mutat. 2006. évben ez a csökkenés tovább folytatódott, a vizsgázók száma mintegy 10%-kal csökkent. Ennek megfelel"en 126 köztisztvisel" és 11 ügykezel" tett vizsgát. (30. sz. melléklet) A követelményrendszerhez igazodva 4 napos felkészít" tanfolyamot szerveztünk, az ügyintéz"knek 2 alkalommal. Az ügykezel"knek önálló tanfolyamot szervezni nem tudtunk, mert az alacsony létszám ezt nem tette lehet"vé. Zk az ügyintéz"i tanfolyamon vettek részt és 2 alkalommal szerveztünk számukra 1-1 konzultációs napot. Az alapvizsgázók felkészültségének eredményessége alapvet"en a vizsgaeredményekkel mérhet" (31. sz. melléklet). Az elért eredményekb"l meg kell állapítanunk, hogy a köztisztvisel"k az alapismereteket nem kell" színvonalon sajátították el. Ez a megállapítás különösen azért érdekes, mert 2005 szeptemberét"l kezd"d"en csökkent az alapvizsga követelményszintje, amit"l az lett volna elvárható, hogy javuljanak az átlageredmények. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a 2004. évi eredményekhez képest csak mintegy 0,2%-os átlageredmény növekedés volt regisztrálható és az eredményesség 2,65%-on látszik stabilizálódni.
200 Felt/n", hogy ez évben az ügykezel"k is viszonylag alacsony szinten teljesítettek. Ennek egyik oka lehet a külön felkészít" tanfolyam hiánya. Az alapvizsga felkészít"n oktatott anyag hasznosulásának mér"eszköze a tanfolyami résztvev"k véleménye, nyilatkozata. Közigazgatási hivatalunk a képzési tevékenység színvonalának folyamatos magas szinten tartása érdekében minden képzést követ"en (így az alapvizsga felkészít"t követ"en is) méri a tanfolyamon résztvev"k elégedettségét. Ennek eredménye alapján a köztisztvisel"k és az ügykezel"k a tanultakat többségében a munkakörükben hasznosíthatónak ítélték meg, és a tanfolyamok színvonalát pedig 80-90%-os elégedettséggel nyugtázták. Komárom - Esztergom megye: A közigazgatási alapvizsga a pályán maradás feltétele. Az alapvizsgára jelentkez"k létszámát figyelembe véve 2006. évben két vizsgaid"szakot szerveztünk, az els" félévben március hónapban 49 f", a második félévében októberben 51 f" vizsgázóval, tehát öszszesen 100 f" részére kellett alapvizsgát szervezni. A vizsgázók száma összesen 95 f" (I. félévben 48 f", II. félévben 47 f"). A vizsgázók megoszlása: önkormányzati köztisztvisel": 52 f#, területi államigazgatási szerveknél dolgozó köztisztvisel" 43 f#. Eredményes vizsgát tett 81 f#, javítóvizsgára utasítottak száma 14 f#. 1 f# volt, akinek a harmadik közigazgatási alapvizsgája sem sikerült, "t a munkáltatója visszasorolta ügykezel"nek, így eredménytelen vizsga miatt nem sz/nt meg egy köztisztvisel"nek sem a jogviszonya. Az érdemjegyek átlaga 2,96 (2005-höz viszonyítva romlott, akkor 3,4 volt) A rosszabb eredmény oka feltételezhet"en részben a tananyagváltozás, valamint az , hogy a tananyag nem jelent meg könyv formájában. A vizsgázók így csak az értesítésünk után, a felkészít"vel egyid"ben kezdhették meg a tanulást. A felkészít"re kiemelt figyelmet fordítottunk. A MKI OMI által javasolt 24 óra helyett 29 óra felkészít"t biztosítottunk. Megítélésünk szerint ez is kevés. Több id"t kellene fordítani az új eljárási törvényre (Ket-re). 2005-ben az új törvény általános képzésére 5 illetve 2 napot biztosítottunk a már szakmán belül dolgozóknak. Ebb"l is következik az, hogy a felkészítés során az általunk biztosított 7 óra is kevés, önálló tanulásban ezt nem tudják megfelel"en elsajátítani. Ügykezel"i alapvizsgára 2006-ban 6 f# jelentkezett (2004-ben 29 f", 2005-ben 18 f") ténylegesen csökkent a számuk, érdemes volna a csökkenés okát megvizsgálni. A 6 f" megoszlása: önkormányzati köztisztvisel": 5 f", területi állig szervt"l: 1 f"). A vizsgázók átlageredménye: 4,1. A tanulást segítve az ügykezel"k részére is kiadjuk floppy lemezen a tankönyvet. Az alacsony jelentkezési létszám miatt az ügykezel"k részére külön felkészít"t nem tartottunk, de biztosítottuk számukra az "ket érint" témákban az alapvizsga felkészít"n való részvételt, igény esetén különösen a titkos ügyiratkezelésre vonatkozóan személyes információ biztosítását. Veszprém megye: A közigazgatási és az ügykezel#i alapvizsgák szervezését az elmúlt évek bevált gyakorlata szerint folytattuk, mely szerint az I. félévben a márciusi, II. félévben a szeptemberi vizsgaid#szakban zajlottak a vizsgák.
201 A vizsgázók száma mind közigazgatási alapvizsga, mind ügykezel"i alapvizsga tekintetében növekedést mutatott az el"z" évhez képest. 2006. évben 156 f" tett közigazgatási alapvizsgát és 18 f" ügykezel"i alapvizsgát. Az ügyintéz"k részére 3 napos felkészít" tanfolyamot szerveztünk két alkalommal, mely igazodott a követelményrendszerhez. Ügykezel"k részére a II. félévben egy alkalommal tartottunk 1 napos felkészít"t. Az I. félévben a jelentkez"k alacsony száma ezt nem tette lehet"vé. Részükre felajánlottuk a közigazgatási alapvizsga tanfolyamon való részvétel lehet"ségét. Közigazgatási alapvizsga esetében a felkészít"n való részvétel aránya az összes vizsgázói létszámhoz viszonyítva kb. 90 %-os, a hivatal illetékességi területér"l érkez", els" vizsgára való jelentkezés esetében megközelíti a 100 %-ot. A felkészít"k során kitöltött hallgatói vélemények azt tükrözték, hogy alapvet"en elégedettek voltak a felkészít" felépítésével. Az oktatók el"adásmódját több esetben kiemelték, az el"adások hatékonyak voltak, segítették a hallottak elsajátítását. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az ügyintéz"k átlagosan közepes szinten sajátították el a közigazgatási alapismereteket. 2006-ban az átlageredményekben annak ellenére sem mutatkozik növekedés, hogy 2005. szeptemberében az írásbeli vizsgarész követelményszintje csökkent. Ügykezel"k esetében az átlageredmények megközelítik a „jól megfelelt” szintet. Régió: A közigazgatási és ügykezel"i alapvizsgákkal összefüggésben általánosságban megállapítható, hogy a jelentkez"k létszáma folyamatosan csökken, illetve stagnál. Tekintettel arra, hogy a közigazgatásban az fluktuáció állandónak tekinthet", így a vizsgázók száma is beállni látszik egy meglehet"sen alacsony, megyénként évi 100-140 f"s szintre. Az alapvizsgák szervezésében és lebonyolításában – tekintettel arra, hogy azt jogszabály, illetve a Magyar Közigazgatási Intézet által kiadott Módszertani Útmutató szabályozza – megyei specialitás nem állapíthat meg. A vizsgákat megel"z"en minden közigazgatási hivatal felkészít" tanfolyamokat szervezett, melyen a vizsgákra jelentkez"k dönt" többsége részt vett. A közigazgatási alapvizsgázók eredményessége megyénként némi eltérést mutat, de ez alapvet"en a vizsgabizottságok szigorúsága közötti eltérést mutatja be. Összességében 2,65 és 3,32 közötti átlageredményt mutat, ami a fenti okokkal indokolható. Az alapvizsga felkészít"kön oktatott anyag hasznosulásának mér"eszközéül célszer/bb inkább a tanfolyami résztvev"k véleményét, nyilatkozatát alapul venni. A résztvev"k körében végzett elégedettség mérés mindenütt azt jelzi, hogy az ott elhangzottakat fontosnak és hosszabb távon hasznosíthatónak tekintik. Az alapozó képzés jellegéb"l fa-
202 kadóan ennek a felkészít" típusnak az eredményessége a speciális képzések befogadóképességének javulásával lesz mérhet". 1.2. Közigazgatási szakvizsga Fejér megye: A közigazgatás minden fels"fokú végzettség/ köztisztvisel"je (a törvényben mentesítettek kivételével) köteles közigazgatási szakvizsgát tenni. A közigazgatási szakvizsgán résztvev"k száma 2005. évhez képest kissé emelkedett. A szakvizsgázók számát a fels"fokú végzettség/ köztisztvisel"k cserél"dése és a diplomával rendelkez"k körének b"vülése határozza meg. A növekedés, az állandónak tekinthet" fluktuáció mellett, a fels"fokú végzettség/ek számának növekedéséb"l következik. Közigazgatási szakvizsgára felkészít" tanfolyamokból 2006. évben összesen 9-et szerveztünk, amelyb"l 3 a kötelez" tárgyi vizsgára (108 f"), 6 pedig a választott tárgyi vizsgára (119 f") készített fel. Mindezen tanfolyamokon összesen 227 résztvev" volt. A közigazgatási szakvizsgán a köztisztvisel"k kötelez" tárgyból és választott tárgyból is kötelesek vizsgát tenni. A vizsgaszervezésben els"sorban a választott tárgyi vizsgákra való felkészítés okoz gondot, mert a „gazdaságosan” képezhet" létszám egyre nehezebben jön össze. Ezen probléma megoldása érdekében e területen is kamatoztatjuk a régióhoz tartozó megyékkel, valamint a Magyar Közigazgatási Intézettel kialakított kiváló kapcsolatainkat és a felkészít"ket illetve a vizsgákat közösen szervezzük. Megyénkben 2006. évben összesen 163-an kíséreltek meg vizsgát tenni, és ebb"l 109 f"nek sikerült bizonyítványt kapnia Továbbra is jellemz", hogy a köztisztvisel"k a választott tárgyból eredményesebben teljesítenek, mint a kötelez" tárgyból. (32-34. sz. melléklet) A közigazgatási szakvizsgán részt vev"k kevésbé ítélik közvetlenül hasznosíthatónak a megszerzett ismereteket. Véleményük tantárgyanként és tanfolyamonként is rendkívül eltér". Összességében az ismeretek közvetlen hasznosíthatóságát 60% és 80% közöttinek ítélik meg, ugyanakkor a tanfolyami elégedettségük közel 90%-os mérték/. A közigazgatási szakvizsga hasznosulásának az eredményessége, társadalmi hasznossága közvetlenül nem mérhet", ez csak egy komolyabb kutatás eredményeként lenne megállapítható. Ennek az oka abban is keresend", hogy a szakvizsga els"sorban a szélesebb értelemben vett közigazgatásról, a társadalmi folyamatokról ad ismeretet, és látásmódot alakít. A közigazgatásban közvetlenül hasznosítható ismereteket els"sorban az erre alapozó akkreditált képzések adhatnak. Komárom - Esztergom megye: Közigazgatási szakvizsgára 2006-ban 103 f# jelentkezett (új jelentkez" 96 f", halasztó: 1 f", javítóvizsgára utalt 6 f"). Az el"z" évhez viszonyítva a jelentkez"k száma növekedett, 2005-ben ez a szám 55 f"volt, 2004-hez viszonyítva majdnem felére csökkent, akkor 134 f" volt a jelentkez". A jelentkezési id"pontokat figyelembe véve - mivel a többség 2006. els" félévére jelentkezett – csak az els" félévben szerveztünk szakvizs-
203 gát. Akik a második félévre jelentkeztek, azok igényét közös vizsgaszervezés keretében oldottuk meg. Küldtünk vizsgázót a F"városi Közigazgatási Hivatalhoz, a Magyar Közigazgatási Intézet OMI-hoz, valamint a Gy"r-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Az els" félévben márciusban szervezett szakvizsgán 88 f" vett részt. Ebb"l kötelez" tárgyi szakvizsgát 81 f", választott tárgyi szakvizsgát 79 f" tett. A vizsgázók közül bizonyítványt kapott 74 f". A javítóvizsgára utasítottak száma: 9 f". A 74 f"b"l önkormányzati közigazgatásban dolgozó 30 f", területi államigazgatási szervnél: 44 f". Az érdemjegyek statisztikai átlaga ( a javítóvizsgázókat is figyelembe véve) 3,15, a 2005. évi 3, 88-hoz viszonyítva romlott az átlageredmény. A választott tárgyi vizsgák közül ebben az évben is az Államigazgatást (42 f") és az Önkormányzati közigazgatást (23 f") választották legtöbben. Ezen kívül a Közszolgáltatások szervezése és igazgatása (11 f") Pénzügyi és költségvetési igazgatás (4 f") fordult el". A második félévben el"fordult még Bel- és igazságügyi ( 1 f") Gazdasági (1 f"). Ezeket közös vizsgaszervezés keretében oldottuk meg. A szakvizsga felkészít"k szerezésénél ügyeltünk arra, hogy a felkészít"ket követ"en megfelel" id" álljon a vizsgázók rendelkezésére, ezért is van az, hogy egy vizsgaid"szak két hónapot vesz igénybe. Ügyeltünk arra is, hogy a kötelez" és választott tárgyi vizsgák között a 15 nap meg legyen. Figyelmet fordítottunk arra is, hogy az el"adókat vizsgáztatásra is meghívjuk, így azok tapasztalatot szervezhettek el"adásuk hatékonyságáról. A felkészítés során ügyeltünk arra, hogy a hallgatók minden nap részt vegyenek az el"adáson. Távol maradás miatt csak 1 f"t nem tudtunk vizsgára engedni. Olyan eset is el"fordult, hogy egy-egy napot más vizsgaszervez"nél pótoltak be a jelöltek. A szervezés során 2006-ban már alkalmaztuk a TEKTOR-t, az alapvizsgánál teljes egészében, szakvizsgánál csak részben. 2006. második félévében 2006. november 23-án 11 f" javítóvizsgára utasított és 4 f" halasztást lév" jelölt részére szerveztünk közigazgatási szakvizsgát. A 15 f"b"l 12 eredményes vizsgát tett, 3 f"t javítóvizsgára utalt a vizsgabizottság, közülünk 1 f"nek másodszor lett eredménytelen a vizsgája. A közigazgatási és ügykezel#i alapvizsgát tett és a felkészít"n részt vett hallgatók által kitöltött értékel" lapok vizsgálata során megállapítottuk, hogy legtöbb kritika az elsajátítandó tananyag mennyiségét és annak sokrét/ségét kifogásolja. Az alapvizsgán résztvev"k, f"leg a II. besorolási osztályba tartozó középfokú végzettség/ek a felkészítés id"tartamát kevésnek ítélik. Nincs id" az elmélyültebb tanulásra és a gyakorlati tudás megszerzésére. A megszerzett ismeretek felületesek, a vizsga után elvesznek. A közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos hallgatói vélemények is évr"l-évre visszatér"en azt kifogásolják, hogy nincs gyakorlati haszna a szakvizsgának, ugyanis a választható vizsgatárgyak egy szakterülethez sem kapcsolódnak. A szakvizsga jelenlegi témáival csak vezet"knek nyújt használható információkat.
204 Veszprém megye: A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. Rendelet (továbbiakban: R.) 1.§(2) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv minden év október 15.-ig megküldi a szakvizsgázók névsorát az illetékes vizsgaszervez"nek, aki adott év november 15-ig a tervezett létszámok alapján határozza meg a következ" év vizsgaid"szakait. Az így beérkezett számadatok tükrében, továbbá takarékossági és hatékonysági szempontokat, valamint az elmúlt évek gyakorlatát is szem el"tt tartva félévente egy-egy vizsgaid"szakot (felkészít" tanfolyamokat és ahhoz kapcsolódó vizsgákat) terveztünk. 2006. évben a Hivatalnál szakvizsgára 109 f" jelentkezett; 58 f" az els" félévre, 51 f" a második félévre. A bejelentkezettek közül új jelentkez" 98 f", el"z" évr"l halasztott 1 f", a pótvizsgázók száma összesen 10 f" volt. A R. 6/A.§(1) bekezdése alapján a közigazgatási szakvizsgákat központi továbbképzési program alapján szervezett kötelez" felkészít" tanfolyamnak kell megel"znie, mind az Általános Vezetési Ismeretek (kötelez"), mind pedig a választott szakvizsgatárgyak esetében. A központi program értelmében ez a kötelez" tárgy esetében 5 napos, míg a választott tárgy esetében 1 napos felkészít" tanfolyamot jelent, melyen a részvétel a vizsgára jelentkezett köztisztvisel"k számára kötelez". A Hivatalnál a kötelez" tárgy felkészít" tanfolyamán az I. félévben 39 f" , a II. félévben 44 f" vett részt, félévente egy-egy csoportban. Az I. félévben három választott tárgyból (Államigazgatás, Önkormányzati közigazgatás, Pénzügyi és költségvetési igazgatás) 50 f", a II. félévben két választott tárgyból (Államigazgatás, Önkormányzati igazgatás) 34 f" számára tartottunk felkészít" tanfolyamot. Egyes tárgyak esetében a csoportok gazdaságos kialakítását a társmegyékkel kialakított jó kapcsolatnak köszönhet"en, közös felkészít" tanfolyamok szervezésével oldottuk meg. A tanfolyamokon való kötelez" részvételt jelenléti íveken keresztül ellen"riztük, s a tanfolyamok elvégzésér"l a jelöltek számára tanúsítványt állítottunk ki. A hallgatói visszajelzések („Hallgatói Kérd"ív”) alapján megállapítható, hogy a felkészít" tanfolyamok magas színvonalúak, nagyban segítik a hallgatókat a vizsgára való felkészülésben, s a jelöltek igen hasznosnak ítélik meg a részükre átadott oktatási segédleteket („munkafüzet”) is. A vizsgák szervezése körében azt a gyakorlatot alakítottuk ki, hogy a kötelez" tárgyi vizsga el"tt 3-4 héttel kerül sor az 5 napos felkészít" tanfolyamra, a kötelez" vizsgát követ" napokon pedig a választott tárgy 1 napos felkészít" tanfolyamára, melyet 2-3 hétre követ a választott tárgyi szakvizsga. Ezen intervallumok tapasztalataink alapján kell" id"t biztosítanak a vizsgára való felkészülésre, mely tényt a vizsgaeredmények is alátámasztják. A vizsgákon részt vett 87 f" köztisztvisel" - ami a kötelez" és a választott tárgyi vizsgák összességét tekintve 171 f" vizsgázót takar - közül 79 f" kapott bizonyítványt; ez az I. félévben 38, míg a II. félévben 41 vizsgabizonyítványt jelentett. (A felkészít"n részt vettek és a vizsgázottak számának eltérése a pótvizsgákból, illetve a más megyékkel közös vizsgaszervezésb"l adódik.) A statisztikai adatokból kimutatható, hogy az államigazgatási és az önkormányzati igazgatásban dolgozó köztisztvisel"k között nincs említésre méltó különbség a vizsgabizonyítványok min"sítésében. A legtöbb vizsgázó „jól” – és „közepesen megfelelt” min"sítés/ bizonyítványt szerez, a „kiválóan megfelelt” bizonyítványok száma pedig meglehet"sen alacsony, melynek hátterében a vizsgabizonyítvány min"sítését megállapító szabályok szigora (matematikai számítási módszere) áll.
205 Az elmúlt évben a hivatalnál a közigazgatási szakvizsgáztatásban 9 vizsgáztató bizottság m/ködött közre. A vizsgabizottságok kijelölése a jogszabályoknak megfelel"en, az OKV titkára útján történt. A szakvizsgák költségeinek viselése a munkáltatóknak kiállított számla alapján, utólagosan történt. Még nem érzékelhet" annak az intézkedésnek sem pozitív, sem negatív hatása,hogy mind az alap-, mind a szakvizsga esetében az írásbeli kérdések az MKI honlapjáról el"zetesen megismerhet"k. Régió: Közigazgatási szakvizsgázók tekintetében is hasonló a helyzet az alapvizsgákhoz. Tekintettel arra, hogy a szakvizsgáztatás dömpingje (a jogszabály megjelenésekor közigazgatásban lév"k vizsgáztatása) már lezajlott, így a vizsgázók létszáma egy meglehet"sen alacsony szinten beállni látszik. Megyénként mintegy 100-160 köztisztvisel" kísérel meg vizsgát tenni és mintegy 70-80%-a ezt eredményesen teszi. A szakvizsgaszervezés sajátossága, hogy nemcsak kötelez", hanem választott tárgyból is meg kell mérni a köztisztvisel"k felkészültségét. A vizsgára való felkészít" tanfolyamok tematikája központilag meghatározott, így az megyei specialitást nem tartalmaz. Elmondható, hogy különösen a választott tárgyi felkészít" tanfolyamok esetén egyre er"söd" együttm/ködés alakult ki a régió megyéi között. A közigazgatási szakvizsga tanfolyamok esetében is lényeges mér"szám a hallgatói elégedettség, amely képet adhat az ismeretek hasznosíthatóságáról is. A nyilatkozott hallgatók az oktatott tantárgyak szerinti differenciáltságban az ismereteket 60-80%-ban tekintik hasznosíthatónak. Ugyanakkor a tanfolyami elégedettség általában 90%-ot meghaladó mérték/. A közigazgatási szakvizsga hasznosulásának az eredményessége, társadalmi hasznossága közvetlenül nem mérhet", a szakvizsga els"sorban a szélesebb értelemben vett közigazgatásról, a társadalmi folyamatokról ad ismereteket és látásmódot alakít. 2. A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések Fejér megye: A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2006-ban folytatta a Regionális Operatív Programok 3. 1. 1. komponensének megyei szint/ végrehajtását. A program alapvet" célkit/zése, hogy a továbbképzés keretén belül olyan ismereteket adjunk amely alkalmassá teszi a köztisztvisel"ket az Európai Uniós tagságból fakadó követelmények teljesítésére. A Programnak, illetve végrehajtásának számos különös jellemz"je van, amely abból adódik, hogy a végrehajtás az Európai Unió társfinanszírozásában történik. Ennek kö-
206 vetkeztében a ROP 3. 1. 1. komponensével kapcsolatban szigorú anyagi és eljárási szabályok (jelentések rendszere, jelentést-tételi rendszer, nyilvántartási rendszer) vannak érvényben, amelyeknek betartására és betartatására a végrehajtás során fokozottan figyelemmel kell lenni. A 2006-os tervezésnek a 2005. év végén, a megye önkormányzatai, területi államigazgatási szervei és a saját hivatali szervezetünk körében végzett igényfelmérés képezte az alapját. A 2006-ra tervezett képzések lebonyolítását ezen túl több tényez" befolyásolta •
Az egyik lényeges tényez" az országos és helyhatósági választás volt, hiszen az ezzel kapcsolatos el"készületek és az esemény lebonyolítása többnyire lekötötte az önkormányzati köztisztvisel"ket.
•
A másik – talán az el"z"nél is lényegesebb tényez" – a képzési programok kidolgozásági állapota volt. A programok esetenként késve és nem az elvárt színvonalon készültek el. Ennek következtében többször is arra kényszerültünk, hogy felülvizsgáljuk az eredeti terveinket és attól eltér" képzési programokat, eltér" id"pontban és mennyiségben bonyolítsunk le.
Mindezzel együtt a ROP 3. 1. 1. komponensének 2006. évi végrehajtását 2006. február 20-án megkezdtük és 2006. december 13-án lezártuk. Ezen id"szakban, 55 képzési nap alatt, 18 különböz" képzési program keretében 24 turnus került lebonyolításra. A lebonyolított programok a következ"k: •
Az Európai Unió támogatási rendszerének joga és intézményrendszere
•
A közbeszerzés általános ismeretei
•
Közbeszerzési eljárás és technikák
•
Projekt-tervezés és projekt-ciklus menedzsment ismeretek
•
Terület- és településfejlesztési ismeretek
•
Terület- és településrendezési ismeretek
•
Monitoring az EU támogatások felhasználásában
•
Az esélyegyenl"ség a Strukturális Alapok felhasználásában
•
A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában
•
A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése a Strukturális Alapok felhasználásában
•
Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe
•
Pénzügyi ellen"rzési ismeretek
•
Hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése
•
A korrupció elleni küzdelem elvei és módszerei, a közszolgálati etika érvényesítése
•
A CAF alkalmazásának módszertana a közigazgatásban
•
A közigazgatási szervek vezetésének gyakorlata
•
Teljesítményértékelés és min"sítés a közigazgatási szervek vezetésében
•
Idegennyelvi képzés
207 A rendkívül magas programszám jelzi, hogy a képzés ezen formája – az Uniós finanszírozásból fakadó adminisztrációs kötelezettségen túl – rendkívül sok szervez"munkát igényel. 2006. évben a ROP 3. 1. 1. komponenséb"l finanszírozott képzésekre 691 köztisztvisel" került beiskolázásra, a képzéseken 689 köztisztvisel" vett részt ténylegesen és közülük 633 f" köztisztvisel" szerzett tanúsítványt. (35. sz. melléklet) A 10% alatti lemorzsolódás kiemelked" eredménynek tekinthet", amely a beiskolázók (önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek), valamint a köztisztvisel"k továbbképzés iránti elkötelezettségét és a tanfolyamok magas színvonalát is jelzi. A számszer/ képzési eredménye túl mindenképpen említést érdemelnek a program lebonyolításának min"ségi mutatói. A hallgatók minden tényez"t 1-5-ig terjed" skálán értékeltek tanfolyamonként. Ennek az összegzett eredményei (a 14 helyben bonyolított program tekintetében) a következ"k: Legrosszabb min#sítés
Legjobb min#sítés
Átlag min#sítés
A programokkal való elégedettség
3,92
4,88
4,47
Oktatókkal való elégedettség
4,39
4,83
4,72
ROP céljainak való megfelelés
3,79
4,75
4,42
A közigazgatási hivatal ügyintézésével való elégedettség
4,69
4,94
4,75
Min#sítési tényez#
A 2006. év tapasztalatait összefoglalva elmondható, hogy a ROP 3. 1. 1. komponenséb"l finanszírozott képzések – amint azok megfelel" el"készítése és kidolgozása id"ben megtörténik – sikerrel oktathatóak és hatékonyan növelik a köztisztvisel"k ismereteit és így a közigazgatási szervek tudásbázisát is. Komárom - Esztergom megye: A ROP program végrehajtásából adódó feladatok az el"z" évhez viszonyítva nagymértékben megn"ttek. Míg 2005-ben 3 képzési programban 10 turnust szerveztünk és 276 f"t képeztünk, addig 2006-ban 15 képzési programban 24 turnust bonyolítottunk le, 546 f"vel. (A tanúsítványt kapottak száma ennél 20 f"vel több, "ket a Programigazgatóság által szervezett központi képzésekre iskoláztuk be.) A megszervezett programok adatainak bemutatását a beszámoló melléklete tartalmazza. A képzések szakmai tartalmának részletes bemutatására a beszámoló keretében nincs mód, de a ROP 3.1.1. program 2006. évi végrehajtásának tapasztalatait általános érvénnyel az alábbiakban összegzem.
208 Személyi feltételek A ROP-os képzési feladatok növekedése miatt a Magyar Közigazgatási Intézet által a továbbképzések személyi feltételeinek biztosítása céljából rendelkezésünkre bocsátott összeg egy része terhére 2006. május 15-ét"l kezd"d"en 6 órás részmunkaid"ben foglalkoztattunk egy oktatás-szervez"t, aki a f"osztályvezet" helyettes mellett kapcsolt munkakörben, ügykezel"i segítséggel ellátta a ROP képzések szervezési feladatait is. Az év második felében azonban személyzeti téren változás történt, mivel a f"osztályvezet" els" gyermekével lett várandós, és augusztus elejét"l betegállományba vonult. Ennek eredményeképp hosszabb távon a f"osztályvezet"-helyettesre hárult az " helyettesítése, ami miatt a ROP-os szervezési és adminisztrációs feladatokat a részmunkaid"ben foglalkoztatott köztisztvisel" vette át. Ezenkívül a központilag elrendelt létszámcsökkentés 1. üteme hivatalunkban 3 f" elbocsátását jelentette. Mind a három f" ügykezel" kolléga volt, az általuk ellátott ügykezel"i feladatok egy részét jelenleg az eddig a képzésszervezést segít" ügykezel"k végzik. A szervezési feladatok mellett a ROP program végrehajtása jelent"s pénzügyi munkát is jelent (havi elszámolások leadása, külön nyilvántartások vezetése), amit a Pénzügy F"osztály munkatársai végeznek. Összességében megállapítható, hogy a ROP program végrehajtása jóval több humáner"forrás-kapacitást köt le, mint amennyit a Program a költségvetéséb"l finanszíroz. Emellett továbbra sem nyílik mód a ROP végrehajtásával foglakozó köztisztvisel"kre es" rezsiköltségek elszámolására, ezt a hivatal saját költségvetéséb"l kénytelen kigazdálkodni. Tárgyi feltételek A program végrehajtására a tárgyi eszközök megfelel" mértékben és min"ségben rendelkezésre állnak. A Programigazgatóság által beszerzett informatikai eszközöket (mobil tanterem) a képzések lebonyolítása során jól tudjuk hasznosítani. A képzések szervezésekor a költségtakarékosság szempontját is szem el"tt tartva arra törekszünk, hogy a Hivatal saját oktatótermét használjuk. Többször fordult el" azonban az, hogy a megszervezend" képzések számának magas volta miatt egyszerre több helyen, párhuzamosan kellett oktatást szerveznünk. Ebben az esetben a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat, valamint a Magyar Államkincstár KomáromEsztergom Megyei Területi Igazgatóságának tulajdonában lév" termeket kértük el, melyet térítésmentesen használhattunk. A program végrehajtását nehezít# tényez#k A végrehajtás során mind szervezési, mind pénzügyi oldalon jelentkeznek nehézségek. A szervezést leginkább az a – már a tavalyi évben is jelezett - jelenség hátráltatja, hogy a felkínált témakörök, és a hallgatói képzési igények nem állnak összhangban egymással. Ennek egyik okát abban látom, hogy a ROP tervezési fázisában a képzési programok, és az egyes programok keretében oktatni tervezett köztisztvisel"k létszámának meghatározásába nem vonták be a közigazgatási hivatalokat, s rajtuk keresztül a képzések tényleges érintettjeit, a jegyz"ket. Mindenképpen érdemes lett volna a gyakorló köztisztvisel"k véleményét kikérni arról, hogy a közigazgatás kapacitásépítése keretben milyen képzési programok segítségével szeretnék saját és beosztottjaik ismereteit fejleszteni. Erre azonban sajnálatos módon nem került sor, így gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy egy adott képzésre vagy óriási a túljelentkezés (pl. a „közigazgatási szervek vezetésének ismeretei”, „Pénzügyi ellen"rzési ismeretek” c. képzések), és a létszámot csak a szállásdíj megspórolásával, nem bentlakásos képzés megszervezésével tudjuk megvalósítani, vagy pedig épp ellenkez"leg egy kevésbé igényelt képzésre „lasszóval kell fogni” a hallgatókat.
209 A szervezési munkában némi bizonytalanságot okoz az, hogy még mindig hiányzik a megyei közigazgatási hivatalok képzésszervezési tevékenységét szabályozó eljárásrend. Képzések szervezésében a hivatal ugyan többéves gyakorlattal rendelkezik, így a program végrehajtása ebben a tekintetben zökken"mentes, fontos kérdés azonban az, hogy eljárásrend hiányában hogyan lehet megítélni és ellen"rizni a szakmai végrehajtás szabályosságát. Egy központilag elfogadott egységes eljárásrend így mindenképpen szükséges lenne. További nehezít" tényez" a szervezési munkában, hogy a szükséges (tan)anyagok, képzési tematikák nem az ütemezésnek megfelel"en, és legtöbbször jelent"s késéssel válnak számunkra elérhet"vé. Meglátásunk szerint ezek azok a dokumentumok, amelyek feltétlenül szükségesek a képzések elindításához. Egyre gyakoribbá vált, hogy az egyes képzéseket a nyomtatott tananyag nélkül kell megtartanunk, ami a képzések színvonalát csökkenti. A tananyagok hiányából fakadó késések a képzéssel foglalkozó munkatársaknak a munkáját nagyon megnehezítik, mivel nem tudnak a tervezettek szerint haladni, és a tananyagok utólagos postázása jelent"s, id"ben mérhet" többletmunkát jelent a számukra, valamint többletköltséget is okoz. Pénzügyi téren az utófinanszírozás rendszer sajátosságai okoznak problémát (konkrétan a kifizetett számlák visszatérülésének hosszú átfutási ideje), amire részletesebben a beszámoló 6. pontjában térek ki. Mindezen nehézségek ellenére a közigazgatási hivatalnál 2006. augusztus 29-én lezajlott Irányító Hatósági monitoring látogatás a szakmai munkában kivetnivalót nem talált. A képzési programokkal kapcsolatos hallgatói elégedettség A Közigazgatási Hivatal igyekezett a pénzügyi téren és a szervezési és munkában jelentkez" nehézségeket kezelni, és az oktatásokat úgy lebonyolítani, hogy ezekb"l a hallgatók a lehet" legkevesebbet érzékeljék, az itt eltöltött id" a résztvev"k számára szakmailag hasznos legyen. A hallgatói elégedettség megismerésére minden oktatás lezárásaként hallgatói elégedettségi kérd"ív kitöltésére kértük meg a résztvev"ket. Ezek eredményét az alábbi táblázat foglalja össze (a programonkénti értékeléseket bemutató táblázatot a beszámoló melléklete tartalmazza):
Az elégedettség mérésben résztvev#k száma összesen A programokkal való átlagos elégedettség Oktatókkal való átlagos elégedettség
420 4,56
ROP céljainak való átlagos megfelelés
4,52
4,80
Megyei (f"városi) közigazgatási hivatal ügyintézésével való átla4,67 gos elégedettség Látható, hogy a bemutatott nehézségek ellenére, a résztvev"k elégedettek az egyes képzésekkel, az oktatók munkájával, a kapott ismeretek színvonalával, összességében tehát a ROP program a végrehajtás nehézségei ellenére hasznos része a köztisztvisel"i továbbképzési rendszernek.
210 Veszprém megye: A ROP 3.1.1. Központi Program célkit/zése volt, hogy 2006. évben 11 témával ismertesse meg a településeken és a területi államigazgatási szerveknél dolgozó köztisztvisel"k egy részét. Az 5 napos szakért"i szint& Ket. képzést bár 2005-ben befejezettnek tekintettük, mégis meg kell emlékeznünk róla, mivel az ún. „Salátatörvények” folyamatos elfogadása miatt a tananyag frissítését a ROP Programigazgatóság elvégezte, így 2006-tól újra szervezhet" volt. 2006. novemberében a MÁK ülésen a centrális alárendeltség/ államigazgatási szervek körében meghirdettük a képzést. Rövid id"n belül 29 f" jelezte, hogy élni kíván a felajánlott tanulási lehet"séggel. Sajnálatos módon munkánk nem érte el a kit/zött célját, mivel jelentkez"ink nagy hányadának munkáltatója az irányítása alá tartozó köztisztvisel"k részvételét nem tudta biztosítani. A 2005-ben elkezdett, 2006-ra áthúzódó képzések, a „Bevezetés az EU támogatási rendszerének ismereteibe”, „Az általános jogalkotási ismeretek” és „A közbeszerzés általános ismeretei” cím/ programok végrehajtása zökken"mentesen zajlott, ennek eredményeképp kimerítettük a megyénk számára meghatározott képzési keretszámokat. Az EU támogatási rendszerének joga és intézményrendszere cím/ program 90 f"s megyei keretszámát két turnusban kellett képezni. Az 1. turnust 2006. május 24-25-én 44 f" részvételével tartottuk meg, 2006. május 2930-án a 2. turnusban 46 f" oktatását végeztük el. 2006. évben új színfolttal gazdagodott a köztisztvisel"i ROP képzések palettája. Az 500 f"nyi országos összlétszámot el nem ér" programok – a Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe, a Monitoring az EU támogatások felhasználásában és a Közbeszerzési eljárás és technikák cím/ képzések - ugyanis központilag lettek megszervezve. Ez azt jelenti, hogy a szervezési feladatok három szerepl", a megyei hivatal ROP képzésszervez" munkatársa, a ROP 3.1.1. Programigazgatósága, valamint a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága között oszlottak meg. Hivatalunk feladata a hallgatók beiskolázása volt. A Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe cím/ képzést 5 f" megyei ügyintéz", a Monitoring az EU támogatások felhasználásában cím/ képzést 6 f" megyei ügyintéz", a Közbeszerzési eljárás és technikák cím/ képzést pedig 5 f" saját hivatali munkatárs végezte el. A korrupció elleni küzdelem elvei és módszerei, a közszolgálati etika érvényesítése témában 2 turnus szervezését terveztük 2006-ban. A képzés érdekessége abban állt, hogy a két napos képzés tematikájában az els" napon szerepel egy 3 órás drámapedagógiai tréning modul, melynek lebonyolítása 4 külön erre a modulra felkészített drámapedagógusi képesítéssel rendelkez" trénert igényelt. Örömünkre szolgált, hogy a hallgatók nagy része felszabadultan vett részt a szerepjátékban, csak kevesen idegenkedtek t"le. A CAF alkalmazásának módszertana a közigazgatásban programunkra 2005. évi igényfelmérésünk idején a területi államigazgatási szerveknél dolgozó köztisztvisel"k olyan számban jelentkeztek, hogy terveink szerint 2006 év végén nem kellett volna az önkormányzatoknál dolgozó kollégákat a munkából kivenni. Sajnálatos módon azonban a
211 programdokumentációban megjelent az a kitétel, miszerint a képzés el"feltétele a CAF 3. moduljának elvégzése. A ROP képzésre jelentkez"k több mint felének nem volt meg ezen el"képzettsége, így sajnálatunkra nem vehettek részt az ingyenes képzésen. A 2006. november 29-30-án tartott turnusra ezért önkormányzati vezet"ket és ügyintéz"ket is be kellett iskolázni, akik közül sokan munkahelyi elfoglaltságuk miatt a képzés második napján nem tudtak részt venni, így ezen turnusunkban 22 f"b"l csupán 12 f" végezte el sikeresen a képzést, a fennmaradó 10 f" lemorzsolódott hallgatót jöv" évben újra beiskolázzuk. Az esélyegyenl"ség a Strukturális Alapok felhasználásában cím/ program a 2005. év végi igényfelméréskor még jegyz"k számára kötelez" programként szerepelt. Ebb"l kifolyólag minden polgármesteri és körjegyz"i hivatalból jelentkezett legalább egy f". Mire a képzés szervezéséhez fogtunk, ez a kitétel már nem élt. Az év végén két turnust terveztünk, de a CAF képzés negatív tapasztalataiból okulva (lemorzsolódás) a részvételt önkéntessé tettük. Örömünkre szolgált, hogy egy csoportra való kolléga jelentkezett, tehát nem kellett lemondanunk a Programigazgatóságnak biztosra bejelentett turnusunk megtartását. 2006. december 7-én tartottuk turnusunkat, melyen 28 f" vett részt. Az e-learning alapú nyelvi képzés a tervek szerint angol, német és francia nyelven folyt volna. A megvalósíthatóság állapotába a német és az angol nyelvoktatás került. Az értesítést is megkaptuk, miszerint megyénk 86 f"t delegálhatott 2006-ban nyelvi képzésre. A hallgatók beiskolázása több lépcs"ben történt. El"ször els"bbségi listát kértünk a munkáltatóktól, melyben jelezték, hogy a jelentkez"ket milyen sorrendben javasolja a programban való részvételre. A listával egyidej/leg kértük a jelentkezési lapok és a hozzá tartozó munkáltatói hozzájárulások megküldését is. A jelentkezések összegy/jtése után a szervez" csoportokra osztotta a hallgatókat, ugyanis a nyelvi program egynapos tanulói felkészít"vel indult. A tanulói felkészít"n a résztvev"k megismerkedhettek a nyelvoktató programmal, valamint nyelvtanár közrem/ködésével tesztet töltöttek ki nyelvi tudásszintjük megállapítása céljából. A felkészít" során a résztvev"k eldönthették, hogy tudják-e vállalni a képzés feltételeit. A jelentkez"knek lehet"ségük volt több felkészít" id"pont közül is választani. 5 csoport felkészítését vállalta Hivatalunk, 2006. július 12-én 25 f"vel, augusztus 1-én 21 f"vel, augusztus 31-én 17 f"vel, szeptember 7-én 16 f"vel, szeptember 12-én 21 f"vel szerveztünk turnusokat. Egy f" október 26-án a Programigazgatóság által központilag, a kés"bb jelentkez"k részére szervezett csoportban vett részt. Összesen tehát 101 f" el"zetes beiskolázását végeztük el. A felkészít"k után kerülhetett sor a szerz"dések megkötésére, miután a hallgatók jelezték, hogy fenntartják-e részvételi szándékukat, illetve, hogy a tanulás során tutor segítségét igénybe kívánják-e venni vagy nem. Végül 92 f" köztisztvisel" jelentkezett a nyelvoktatási programban való végleges részvételre és a mai napig senki sem kívánta a szerz"dést felbontani. Régió: A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések 2006. évben jelent"s számban növekedtek. Következik ez abból, hogy a mintegy másfél éve indult program tananyagai 2006. évben készültek el nagyobb számban.
212 Ennek megfelel"en – megyénként ugyan eltér" számban – ez évben a programok száma ugrásszer/en növekedett. A régión belül az egyes megyék a tekintetben mutatnak csak specialitást, hogy milyen számban indítottak képzési programot. Az eltérés itt érzékelhet" mérték/, amíg Veszprém megyében 11, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 18 programot indítottak. A tanfolyamokat eredményesen elvégz"k száma 540 és 630 f" között alakult megyénként. A programszervezési sajátossága minden megyében nehézséget jelent, ami abban érhet" tetten, hogy: •
Európai Uniós forrásból finanszírozott program lévén a tanfolyamok szervezése jelent"s adminisztrációval jár.
•
A program pénzügyi lebonyolításának sajátossága az utófinanszírozás, amely minden közigazgatási hivatal esetében jelent"s gondot jelentett, és a hivatal likviditási problémák egyik f" okozója volt.
•
A képzés programok a vártnál lassabban készültek, és folyamatos határid"csúszást jelentettek. Ebb"l adódóan a képzési terveket, elképzeléseket gyakran át kellett alakítani, és a tanfolyami id"pontokat módosítani.
Mindezen problémák ellenére általánosan megállapítható, hogy a ROP 3.1.1 komponensb"l finanszírozott képzések sikerrel oktathatók és hatékonyan növelik a köztisztvisel"k ismereteit, így a közigazgatási szervek tudásbázisát. 3. Akkreditált rendszer> képzések Fejér megye: A közigazgatásban dolgozó köztisztvisel"k és a foglalkoztatók körében is nagyobb népszer/séggel rendelkeznek azok a továbbképzési formák, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a napi gyakorlatban, a jogalkalmazói munkában. Ezeket a továbbképzési formákat, terjedelm/k és méretük alapján két csoportra bonthatjuk: •
tanfolyami képzésekre és
•
az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítását szolgáló szakmai napokra.
A tanfolyami jelleg/ képzések jogilag szabályozott formában, azaz a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által akkreditált tartalommal és el"adói gárdával kerülnek lebonyolításra, változó mérték/ állami támogatással. Az elmúlt évek viszonylatában megállapítható, hogy ezen a területen min"ségi változás állt be a képzés, továbbképzés területén. A rövid id"tartamú nagy létszámú tanfolyamok helyére az alaposabb ismereteket nyújtó, több napos, kisebb létszámú kurzusok léptek. A beszámolási évben 5 programot bonyolítottunk le az alábbi témákban és résztvev"i számmal: •
Közigazgatási eljárások a hatósági ügyintéz"k részére (92 f").
•
Min"ségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési modell alapján (35 f").
•
Bevezetés a közigazgatási emberi er"forrás menedzsmentbe (29 f").
213 •
A települési önkormányzat és a jegyz" hatáskörébe tartozó szociális igazgatási feladatok a vonatkozó jogszabályok tükrében (84 f").
•
Önkormányzati adók alkalmazása, a változások bemutatása kezd" adóügyi dolgozók számára (30 f").
Ezek a képzések közvetlenül hasznosulnak a gyakorlati munkában, amelyeket részint az els"fokú hatósági munka színvonalának javulásával, részint a közszolgáltatások színvonalának emelkedésével mérhetünk. Ebben az évben megszerveztük az anyakönyvi szakvizsgára felkészít" tanfolyamot 41 f" részvételével. Ebb"l 35-en eredményes vizsgát tettek. A képzési formák közül legközvetlenebbül hasznosulónak min"síthetjük a szakmai napokat. Ez az a képzési forma, amelyben a felügyeleti feladatot ellátó közigazgatási hivatal szakemberei a másodfokú ügyintézés és az ellen"rzési tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás el"segítése érdekében továbbképzést tartanak, szakmai tapasztalatcsere lehet"ségét biztosítják. Ezek a képzések rendkívül népszer/ek, hiszen a résztvev" köztisztvisel"k a mindennapi jogalkalmazói problémáik megoldására kapnak útmutatást, a jelenlév"k együtt alakítanak ki közvetlenül hasznosítható megoldásokat. 2006-ban 5 alkalommal tartottunk összesen 519 f" részvételével szakmai napot a következ" jogterületeken: •
Anyakönyvvezet"k szakmai napja, (143 f")
•
Jegyz"i hatáskörbe tartozó szociális és gyámügyi feladatok ellátása, (133 f")
•
Jegyz"i hatáskörbe tartozó szociális és gyermekvédelmi hatósági ügyek, (102 f")
•
Építésügyi igazgatás, (50 f")
•
Adóügyi igazgatás, (91f").
A köztisztvisel"k képzésén túl ez évben is közrem/ködtünk az önkormányzati tisztségvisel"k különböz" képzéseiben. 2006-ban a következ" képzéseket szerveztük meg: •
Újonnan választott polgármesterek szakmai tájékoztatója (34 f").
•
Újonnan választott önkormányzati képvisel"k szakmai tájékoztatója (71 f").
•
Kisebbségi önkormányzatok elnökei, képvisel"i szakmai tájékoztatója (36 f").
A 2006. évi képzési, továbbképzési tevékenységr#l összegezve megállapíthatjuk, hogy létszámban és tanfolyamszámban a 2004 évihez hasonlóak az adatok. Öszszesen 32 tanfolyamon 1653 köztisztvisel" vett részt. Amennyiben a szakvizsga és az alapvizsga el"készít" tanfolyamokat is figyelembe vesszük, akkor a közigazgatási hivatal által szervezett tanfolyamokon összesen 2007 f" köztisztvisel" vett részt. (36-38. sz. melléklet)
214 A képzési továbbképzési tevékenységnek kiemelt jelent"séget tulajdonítunk a hivatal életében. Meggy"z"désünk, hogy a közigazgatási közszolgáltatásokat csak jól felkészült korszer/ gondolkodású köztisztvisel"k képesek biztosítani az állampolgárok számára. A fenti okok miatt nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatók jól felkészültek legyenek és az oktatás során alkalmazzuk a korszer/ oktatástechnikai eszközöket és módszereket. A továbbképzési programokon dönt" mértékben a hivatal vezet"i és köztisztvisel"i m/ködnek közre oktatóként és trénerként. Így érvényesíthet" a közvetlen felel"ség és így garantálható, hogy az aktuális ismeretek és a követend" gyakorlati tapasztalatok egyaránt átadásra kerüljenek a tanfolyamokon, szakmai napokon. Az oktatók el"szeretettel használják a projektort, az írásvetít"t és szinte minden esetben ellátják a résztvev"ket olyan elektronikus, vagy írásos anyaggal amely a mindennapi munkavégzés során jól hasznosítható. Az oktatóknak– így a hivatalnak is – a tanfolyamokon való eredményes szereplésre történ" felkészülés többletfeladatot, növekv" leterheltséget jelent. A felkészülés során azonban elmélyítik elméleti ismereteiket és összegzik gyakorlati tapasztalataikat, amelynek eredményeképpen a napi munkájuk színvonala is emelkedik. Az oktatásra rendelkezésre álló tárgyi feltételeink kielégít"k, de egyre nagyobb gondot okoz, hogy összesen egy olyan termet tudunk használni a képzésekre, amely megfelel a joggal elvárt színvonalnak. Ez a terem is a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonában van így – a jó kapcsolat ellenére – gyakran nem tudjuk igénybe venni. A képzési programok nagy száma miatt egyre többször kényszerülünk a hivataltól távol es" oktatótermet igénybe venni, amely növeli a szervezési munkát, az id"szükségletet és adott esetben a költségeket is. Az oktatások színvonalas el"készítése és lebonyolítása rendkívül nagy él"munka igénnyel jár (sokszorosítás, terem berendezés, stb.). Gyakori, hogy az egyes képzési programokat kampányszer/en egy-egy id"szakra öszszezsúfolva kell lebonyolítani. Ma már egyre többször fordul el", hogy emiatt a megcélzott résztvev"i kört nem tudjuk teljes mértékben elérni, vagy a tanfolyamokon való részvétel számukra aránytalanul nagy terhet jelent. (Pl.: jegyz"k képzése) Összességében – a gondok ellenére - elmondhatjuk, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység rendkívül sikeres, hiszen az ott szerzett ismereteket a köztisztvisel#k közvetlenül kamatoztatják a mindennapi jogalkalmazói tevékenységükben. Olyan társadalmilag hasznos tevékenységr#l van tehát szó, amelynek eredményessége megjelenik a közigazgatási közszolgáltatások min#ségében, és ezáltal közvetlen hatása van az állampolgárok életviszonyaira. Komárom - Esztergom megye: A köztisztvisel"k továbbképzését és a közigazgatási vezet"képzést 2006. évre elkészített éves tervünk határozta meg. A képzési terv részét képezte a Regionális Operatív Program 3.1.1. komponensének 2006-ra vonatkozó része. A tervkészítésénél már figyelembe vettük, hogy a ROP. képzések magas száma a kapacitásunkat leterheli. Plusz létszámot e feladat ellátására csak 2006. május 1-t"l vettünk fel.
215 A tervezésnél figyeltünk arra is, hogy a 2006-os év a választások éve. A rendelkezésünkre álló keret összegre tekintettel ügyeltünk arra is, hogy els"sorban képzéseket tervezzünk melyeket a jegyz"k igényeltek. Mindezek alapján 2006-os képzési tervünket végrehajtottuk, melyet az alábbi táblázatban mutatunk be.
A képzés címe
Képzés id#-tartama (nap vagy óra)
Teljes költsége (Ft)
Támogatás összege (Ft)
Saját forrás
Ter-vezett (f#) Jelentkezett (f#) Tanusítván yt kapott (f#) Hatékonyság mutató (5-ös skálán)
Célel#irányzatból megvalósult képzések
1. Konfliktus megoldás a gyakorlatban
2 nap (16 óra)
16
64
17
4,3
435.776
307.776
128.000
2006. június 13-14.
2. Közszereplés protokollja a közigazgatásban
1 nap (8 óra)
20
51
39
4,5
384.250
222.450
161.800
2006. június 20.
3. Min#ségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési modell alapján
2 nap (32 óra)
35
49
33
4,5
487.507
458.150
29.357
2006. június 20.
4. Önkormányzati gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdései
2x2 nap (32 óra)
30
89
76
4,3
882.177
539.430
342.747
2006. november 27-28.
Összesen:
9 nap (72 óra)
101
253
166
4,44
2.189.71 0
1.527.80 6
661.904
-
Képzésre
Képzésre Képzés id#pontja
A táblázatból látható, hogy a célel"irányzat terhére tervezett képzésekre a jelentkez"k száma lényegesen több mint azt a keretösszeg lehet"vé teszi. Ezért ahol a képzési program azt lehet"vé tette a tervezettnél nagyobb létszámot képeztünk. A „Konfliktus megoldás a gyakorlatban” cím/ képzésre 64 f# jelentkezett, de a program jellege nem tette lehet"vé egy csoporton belüli nagyobb létszámot. Több csoport képzésére viszont nem volt fedezetünk. A program 1 f"re jutó magas költsége miatt (28.000 Ft/f") a résztvev"k saját forrásból nem tudták vállalni. A képzésre els"sorban azokat az ügyintéz"ket jelölték ki a jegyz"k, akik munkájuk során sok ügyféllel és úgynevezett problémás ügyfelekkel foglalkoznak (pl.: szociális és gyámügyi ügyintéz"k, okmányirodák ügyintéz"i, s"t több jegyz" is igényelné az ilyen jelleg/ képzést). A résztvev"k a tréningértékel" kérd"ívek kitöltésében hasznosnak min"sítették a képzést, olyan ismereteket szereztek mely a mindennapi munkájuk végzése során segít. Többen jelezték, hogy rendkívül hasznos számukra, hogy a megye különböz" területén hasonló ügyterületen dolgozó kollégákkal találkoztak, tapasztalataikat megosztották. A képzés folytatását kérték.
216 A „Közszereplés protokollja a közigazgatásban” cím/ képzést a jegyz"k több év óta igényeltek. A program szerint a képzés 1 + 3 napos. Ugyancsak az anyagiak hiánya határozta meg azt, hogy csak az egy napos képzést tudtuk felvenni a tervünkbe. A program tematikája itt lehet"vé tette, hogy a tervezett 20 f" helyett 39 f" vett részt a képzésen. Az igény 51 f" volt. A résztvev"k értékelése alapján is azt állapíthatjuk meg, hogy a jelentkez"k fontosnak ítélték a programot. Az értékelésük az 5-ös skálán 4,5 volt, ami lerontotta az eredményt az, hogy kis helyiségben több személyt zsúfoltunk be, vagyis a tervezett 20 f" helyett 39 f" vett részt a képzésen. A képzésre a célel"irányzatból 72.450.-Ft-ot kaptunk. A résztvev"k munkáltatója 5.000.-Ft/f"-vel járult hozzá a költséghez. Ezen kívül program módosítással 150.00.-Ft-ot csoportosítottunk át a költségvetésünkön belül az „Önkormányzati gazdálkodás elméletei és gyakorlati kérdése”i cím/ programra biztosított pénzeszközb"l. Az átcsoportosítást a KTK titkára engedélyezte. A „Min#ségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési modell alapján” cím/ képzés a vezet"képzés 3. modulja. E témában 2005. évben összesen 65 f" (ebb"l 31 jegyz") képzését teljesítettük. A képzésnél figyelembe kellett vennünk azt, hogy 10 f" alatti hivataloknál nincs olyan igény erre a képzésre. A jegyz"k mindegyike részt vett ezen, az egyéb vezet"k f"leg a városi és a nagyobb létszámú hivatalokból jelentkeztek. A hallgatók a képzést szakmailag hasznosnak értékelték. Az „Önkormányzati gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdései” cím/ képzést ugyancsak a jegyz"k igényének megfelel"en vettük fel a tervünkbe. A képzésre a 30 tervezett létszámmal szemben 89 f" jelentkezett. Ezért 2 csoportot szerveztünk, így 76 f"t tudtunk beiskolázni. A költségekhez a munkáltató 5.000.-Ft/f" összeggel járult hozzá. A képzésr"l a hallgatók pozitívan vélekedtek és kérték, hogy az elkövetkez" években is tervezzük meg ezt a képzést, mert a szakmai munkájukat segíti. Veszprém megye: A 2006. évi továbbképzési terv összeállításánál számoltunk azzal a ténnyel, hogy a létszámarányosan megyénkre jutó keretösszeget figyelembe véve nyújtottunk be pályázatot, s a továbbképzések összesít" táblázata egyben sorrendiséget is tartalmazott. Kiemelt feladatként kezeltük - a már 2005. évben megkezdett - vezet"képzés moduljainak oktatását, így mindhárom képzést szerepeltettük tervünkben. A tapasztalatok azt mutatták, hogy továbbra is nagy igény mutatkozik a napi munkában közvetlenül hasznosítható témakör/ továbbképzések megszervezésére. Ez alapján szerepeltettük tervünkben a „Közigazgatási eljárások hatósági ügyintéz"k részére” cím/ 2 napos program további oktatását, s újra beterveztük az adóügyi ügyintéz"k képzését. Az éves továbbképzési tervben szerepl" célok támogatására – a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium javaslatára – a belügyminiszter döntése 2.331.550,- Ft-ot biztosított.
217 Fentiek alapján az alábbi programok kerültek támogatásra: Program címe 1. 2. 3. 4. 5.
Közigazgatási eljárások hatósági ügyintéz"k részére Az önkormányzati adóhatóság eljárásainak jogi szabályozása Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (Vezet"képzés 1. modul) Bevezetés a közigazgatási emberi er"forrás menedzsmentbe (Vezet"képzés 2. modul) Min"ségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési modell alapján (Vezet"képzés 3. modul)
Azonosító száma
Javasolt létszám (f#)
központi program
45
VIII/1/2004.
30
központi program
25
központi program
50
központi program
60
A képzések szervezésénél figyelembe kellett vennünk, hogy az országgy/lési, valamint a helyhatósági választások, továbbá a közigazgatási alap- és szakvizsgák id"szakait tehermentesítsük. A célel"irányzatos képzések közül els"ként a 2005. évr"l áthúzódó, „A jegyz" gyámhatósági tevékenysége, különös tekintettel a gyermekbántalmazás eseteire” cím/ képzés lebonyolítására került sor, mely 59 f" gyámügyi, igazgatási ügyintéz"t, illetve jegyz"t érintett. A 2006. évi továbbképzési tervünkben szerepl" programok közül els"ként a „Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek” (Vezet"képzés 1. modul) cím/ 1 napos továbbképzést valósítottuk meg 2006. április 20-án. A képzésen zömében azon jegyz"k, egyéb vezet"k vettek részt, akik 2002. szeptembere el"tt szakvizsgáztak. A résztvev"k száma 25 f" volt. A „Bevezetés a közigazgatási emberi er"forrás menedzsmentbe” (Vezet"képzés 2. modul) lebonyolítására 2 csoportban, 2006. április 26-27, illetve 2006. június 14-15-én került sor. A képzési programban összesen 50 f" kapott tanúsítványt. A résztvev"k célcsoportját zömében jegyz"k, illetve városi polgármesteri hivatalok osztályvezet"i alkották. A „Min"ségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési modell alapján” (Vezet"képzés 3. modul) továbbképzési program megtartására szintén 2 csoportban, 2006. május 8-9, illetve 2006. október 18-19-én került sor. A program 61 f" részvételével zajlott, akik a képzés végén tanúsítványt kaptak. A képzésen résztvev"k célcsoportja megegyezett a 2. modulban résztvettekkel. Ismételten fokozott érdekl"dés mutatkozott a 2006. május 16-17-én lebonyolított „Közigazgatási eljárások hatósági ügyintéz"k részére” cím/ 2 napos képzés iránt, amit az is mutat, hogy az eredetileg tervezett 45 f"s létszám helyett a továbbképzés 53 f" részvételével zajlott. A programon azon hatósági ügyintéz"k vettek részt, akik a törvény hatályba lépése el"tt lezajlott felkészít" tanfolyami oktatásban nem részesültek. Évek óta visszatér"en nagy igény mutatkozik „Az önkormányzati adóhatóság eljárásainak jogi szabályozása. A helyi adók” cím/ program iránt. Ennek megfelel"en ezen programot szerepeltettük az éves továbbképzési tervünkben, melyen 2006. december 11 –
218 13. között 34 f" vett részt. A célcsoportot azon adóhatósági munkával foglalkozó köztisztvisel"k alkották, akik a fenti képzésben az elmúlt évek során nem részesültek. Visszatér"en szerepeltetjük továbbképzési tervünkben az „ágazat által finanszírozott” programként a „Köztisztvisel"i életpálya jogi szabályozása” cím/ képzést, melynek megszervezésére 2006. szeptember 5-én, 66 f" részvétele mellett került sor. Dönt"en a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz"k, illetve személyzeti ügyekkel foglalkozó ügyintéz"k vettek részt. A képzési programnak különös aktualitást adott a közigazgatásban lezajló létszámcsökkentésekkel kapcsolatosan felmerül" jogi problémák megfelel" értelmezése. Visszatér" anomáliaként jelentkezett a dekoncentrált szervek köztisztvisel"inek képzése. A hivatal gyakorlatilag csak az önkormányzatok irányába rendelkezik képzési feladatokkal, csak az önkormányzatok számára nyerhet el pályázati formában továbbképzési támogatást, azonban az elmúlt év folyamán is többször el"fordult, hogy egyes államigazgatási szervek hivatalunkat keresték meg valamely képzés megtartására, azonban ezek az éves tervbe nem épültek be, ezért egyedi megállapodást igényelt ennek kezelése. Az önkormányzati választásokat követ"en hivatalunk kiemelt feladatának érezte az újonnan megválasztott polgármesterek alapozó jelleg& képzésének megszervezését. Ennek keretében egy 2 napos felkészít" megszervezésére került sor, mely a legfontosabb munkaterületeket érintette, így a képzésben résztvev"k képet kaptak az alábbi témákról:
• Az Európai Unió alapvet" intézményi és ágazati politikai ismeretei, támogatási rend• • • • •
szerek; A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai; Az önkormányzati törvény f"bb el"írásai; Államháztartási ismeretek; az önkormányzatok gazdálkodása, felel"sségi el"írások; A köztisztvisel"i jogviszony; a polgármesteri jogviszony; A közigazgatási hatósági eljárás önkormányzatokat érint" kérdései.
Elmondhatjuk, hogy e képzés nagy érdekl"dés mellett zajlott. A programon a polgármesterek mellett alpolgármesterek, illetve képvisel" testületi tagok is részt vettek. A képzés végén a résztvev"k jelezték, hogy a jöv"ben szívesen vesznek részt a mindennapi feladataik megoldását segít" gyakorlatias problémamegoldó továbbképzéseken. Elmondható, hogy minden képzés nyújt valamilyen ismeretet a hallgatók számára. Megelégedettségre adhat okot, hogy az egyes tanfolyamok zárásánál megjelen" hallgatói vélemények éves átlagban 85 % körüli tetszési indexet mutatnak. Ebben azonban elvitathatatlan szerepe van el"adóink felkészültségének, rutinjának, mellyel az egyes kérdések mellé a napi gyakorlati életb"l példákat tudnak kapcsolni. Az eredmények mellett azonban látható, hogy az egyes képzési témakörök nem fedik le teljes mértékben az önkormányzatok feladatköreit, vagyis a napi szinten jelentkez" jogszabályváltozások nemegyszer olyan értelmezési problémákat vetnek fel, melyek megválaszolatlanok maradnak.
219 Összességében azt emelhetjük ki, hogy a közigazgatási munka színvonalának emelése szükségessé teszi az egyes továbbképzési célkit/zések átgondolását, ennek kapcsán teret kell hogy kapjon a napi munkavégzést segít" képzési formák köre. Egzakt mérési lehet"ségek hiányában csupán több évtizedes tapasztalatunk alapján állíthatjuk, hogy a köztisztvisel"k képzése akkor van egyenes összefüggésben a közigazgatási munka színvonalának változásával, ha a képzési tárgykörök megfelelnek a hallgatói igényeknek. Ezen a téren azonban a közelmúlt hiányosságait (pl. vezet"képzés) és a jogszabály változások követését (pl. Ket.) is egyszerre kellett volna pótolni, ami lényegében az azonos hallgatói célcsoport – dönt"en a jegyz"k – képzési célú munkahelyi távollétének növekedésével járt. Így a személyre szóló id"pont egyeztetések igen jelent"s munkakapacitást kötöttek le. Változatlanul igény van ugyanakkor az alapozó jelleg/ (dönt"en a ROP keretében már ma is tervezett) képzésekre, amit akkor is szorgalmaznunk kell, ha a munkáltatók a napi munkához, jogszabályváltozásokhoz szorosan köt"d" képzési formákat (s ezen belül is a minél rövidebbeket) preferálnák. Ezt a kett"sséget a jöv"ben az egy-egy témát feldolgozó, úgynevezett „szakmai nap” bevezetésével tervezzük oldani. Régió: A köztisztvisel"k képzési, továbbképzési rendszere alapvet"en két f" részre bontható. Alapozó képzésekre (ezek az alapvizsgára, szakvizsgára felkészít" tanfolyamok), illetve az adatmunkakör, feladat ellátását közvetlenül segít" képzések. Ez utóbbi csoportba tartoznak az akkreditált rendszer/ képzések, illetve a szakmai napok. Az akkreditált rendszer/ képzések szervezése minden megyében általában igényfelméréssel indul. Az igényfelmérés akkor eredményes, ha megfelel" kínálat áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy mind a képzési kínálat, mind az igények megyénként differenciáltak így az akkreditált képzések témájukban megyei sajátosságokat hordoznak. Fejér és Veszprém megyében a képzési témák nagy hasonlóságot mutatnak, hiszen mindkét helyen a közigazgatási vezet"képzés moduljai, a közigazgatási eljárások cím/ tanfolyam, valamint az adóigazgatásban dolgozók képzése került lebonyolításra. Ett"l eltér"en Komárom-Esztergom megyében a vezet"képzés modulján túl inkább a konfliktusmegoldás, a közigazgatási protokoll és az önkormányzati gazdálkodás témái kerültek napirendre. Az év sajátossága, hogy Fejér és Veszprém megyékben az újonnan választott polgármesterek, illetve önkormányzati képvisel"k részére felkészít" tanfolyamot tartottunk. Feltétlenül a köztisztvisel"i felkészítés részének kell tekinteni azokat az általában egy napos szakmai napokat, amelyeket rendszerint a közigazgatási hivatal köztisztvisel"i tartanak az adott szakterületek szakmai tapasztalatainak feldolgozására, illetve az új jogszabályok alkalmazásának el"segítésére. Ez utóbbi képzéscsoportra mondható el leginkább, hogy a közigazgatásban közvetlenül hasznosul, amelynek eredménye a hatósági munka színvonalán közvetlenül mérhet".
220 Összességében elmondható, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység mindhárom megyében, tehát a régióban a szakmai munka centrumában van, hiszen magas színvonalú közigazgatás csak magas szinten felkészített köztisztvisel"kkel képzelhet" el.
221 VI.
A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége
1. M>ködési feltételek alakulásának általános bemutatása Fejér megye: A 2006. évi gazdálkodás legfontosabb feladata volt – az el#z# évekhez hasonlóan – a munkavégzés feltételeinek biztosítása olyképpen, hogy a Hivatal alap és kiegészít# tevékenységeit a jogszabályi el#írásoknak megfelel#en tudja végezni. Az általános, ismétl"d" feladatvégzésen túlmen"en kiemelt fontosságú volt, hogy a képzések terén a Ket., valamint a R.O.P. 3.1.1. programban a tervezett oktatások folytatódjanak. Nagy jelent"ség/ feladat volt az országgy/lési képvisel" választások, valamint az önkormányzati választások lebonyolításában való részvétel. A költségvetés sz/kös forrásai, az évközben állandóan kísért" likviditási gondok mellett a hivatal m/ködésében feladatvégzést akadályozó fennakadás nem volt. A Hivatal létszáma, köztisztvisel#i A hivatalunk engedélyezett létszáma 2006. év augusztus 31-ig 69 f" volt. 2006. szeptember 1-jét"l ez 66 f"re csökkent. (39. sz. melléklet) A Regionális Operatív Programok 3. 1. 1. komponensének keretében folyó továbbképzések szervezési feladataira további 1 f" köztisztvisel"t határozott id"tartamú kinevezéssel foglalkoztat hivatalunk. 2006. augusztus 31-i hatállyal 1-a-1302/06. számú intézkedésével az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján, költségvetési létszámhely megsz/ntetésével három f"s létszámcsökkentést rendelt el. A létszámcsökkentés végrehajtása érdekében a Hivatal szervezeti és állománytáblája alapján •
a Koordinációs és Szervezési F"osztályon a koordinációs ügyintéz" munkakör, és az Informatikai F"osztályon a népesség-nyilvántartási ügyintéz" munkakör megsz/nt,
•
a Hatósági F"osztályon kett" munkakör, az anyakönyvi felügyel" és az adó és illetékügyi ügyintéz"i munkakör összevonásával egy új munkakört jött létre.
A koordinációs ügyintéz# munkakör betöltetlen volt. Két köztisztvisel#nk közszolgálati jogviszonyát felmentéssel sz>ntettük meg. A jogviszonyuk a felmentési id# lejártát követ#en 2007. év február 28-án sz>nik meg. Év közben a hivatalból egy köztisztvisel" távozott, lemondással. A hivatali fluktuáció ennek megfelel"en 1,4%. (Amennyiben a létszámleépítés 2007-re áthúzódó hatását is figyelembe vesszük akkor fluktuáció:4,55%.) (40-41. sz. melléklet) A hivatal köztisztvisel"inek összetétele kedvez" képet mutat, ha a besorolási osztályonkénti helyzetet vizsgáljuk. A létszám 17,14%-a vezet" és 64,29%-a érdemi ügyintéz".
222 A hivatal minden köztisztvisel"je megfelel a munkakörére el"írt képesítési követelményeknek. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást figyelembe véve is megnyugtató a helyzet, hiszen az összes hivatali létszám 80%-a fels"fokú végzettség/. (42. sz. melléklet) Az eddigi m/ködésünk során – a fentiekb"l is következik – már kialakult az a magasan kvalifikált szakember gárda, amely képes a feladatok ellátására. Arra is törekedtünk, hogy az új és megüresedett státuszokat jól képzett, fiatal munkatársakkal töltsük be. A kinevezett munkatársak az elmúlt években dönt"en a 35 év alatti korcsoporthoz tartoztak. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy köztisztvisel"ink jelent"s számban az id"sebb korosztályba tartoznak. Az alapfeladatot ellátó érdemi ügyintéz"k 41,8%-a 50 év feletti, illetve 20 %-a 46 és 50 év közötti életkorú. A köztisztvisel"k 63,63%-a 40 évnél id"sebb. (43. sz. melléklet) Ez az állapot a személyzeti munka területén új feladatokat, illetve hosszú távú tervezést tenne szükségessé. A hivatal folyamatosan változó szerep és feladatköre azonban eddig csak rövidtávú lépéseket tett lehet"vé. 2006. évben 3 köztisztvisel" került kinevezésre, egy közülük pályakezd", aki a 30 év alatti korcsporthoz tartozik. A személyzeti munka aktív eszközeivel – anyagi lehet"ségek hiányában – nem tudunk élni. A 2006-os évben az illetményalap 36.800 Ft-ra történ" emelkedése folytán áprilisban minden munkatárs illetményemelésben részesült. •
Az év folyamán 4 f" került a magasabb besorolási osztályba sorolásra, továbbá 19 köztisztvisel" és ügykezel" a közszolgálati jogviszonyban töltött id" alapján került magasabb fizetési fokozatba.
•
Fels"fokú tanulmányokat 9 köztisztvisel" és 2 ügykezel" folytatott. Tanulmányait 2006. évben közülük 5 munkatárs fejezte be.
•
Egy köztisztvisel"nk 2006. évben jogi szakvizsgát tett, így a jogi szakvizsgával rendelkez"k száma jelenleg 5.
•
2006. évben három köztisztvisel"nk tett angol nyelvb"l középfokú C típusú nyelvvizsgát.
•
Ügykezel"ink köréb"l egy munkatárs angol nyelvb"l középfokú C típusú, egy pedig német nyelvb"l alapfokú C típusú nyelvvizsgát tett.
A nyelvi képzés megszervezése és a részvétel tanulmányi szerz"dés keretében történ" biztosítása eredményeként az elmúlt két évben megkétszerez"dött a nyelvismerettel, nyelvvizsgával rendelkez" munkatársak száma. Ehhez hozzájárult, hogy az is, hogy az új munkatársak többsége szintén rendelkezik nyelvvizsgával. (44. sz. melléklet) A köztisztvisel"k szakmai felkészültségének növeléséhez elengedhetetlen a rendszeres továbbképzés. Köztisztvisel"ink az el"írt közigazgatási alap és szakvizsga kötelezettségüknek határid"ben eleget tettek. Közigazgatási alapvizsgát 2 középfokú végzettség/, közigazgatási szakvizsgát 2 fels"fokú végzettség/ munkatársunk tett.
223 A Ktv. el"írásainak megfelel"en a magasabb besorolási fokozatba sorolást megel"z"en 2 köztisztvisel"nk min"sítésére került sor. A hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszközellátottsága A m>ködés anyagi háttere A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2006. évben az alapvet" m/ködéshez szükséges pénzeszközök biztosítása rendkívül nehéz feladatot jelentett. Kiadásaink 81 %-át állami támogatás, 11 %-át saját bevétel és mintegy 8 %-át meghatározott feladatra átvett pénzeszköz biztosította. A felügyeleti szervt"l kapott támogatás aránya csökken" tendenciát mutat. A saját bevétel változatlan, míg a m/ködési célú, támogatás érték/ bevétel 2 %-os növekedést mutat az el"z" évihez viszonyítva. Felhasználásra vetítve a 2006. évi költségvetésünk 83 %-át bér és járulékai jogcímen használtuk fel, kiadásaink 16 %-a dologi jelleg/ és csupán 1 %-a szolgálja a fejlesztési igények kielégítését. A kiadások aránya nem változott az el"z" évhez képest, ami reálértékben csökkenést jelent minden területen. Elhelyezés A hivatal elhelyezése 2006. évben is változatlan maradt. Öt f"osztály a Fejér Megyei Önkormányzat f"épületében, Székesfehérvár, Szent István tér 9. (Megyeháza), a két szakigazgatási szerv pedig a Fejér Megyei Önkormányzat irodaházában, Székesfehérvár, Piac tér 12-14. szám alatt található. Többségében ingyenes használat mellett fenntartási költséget fizetünk (1.293 m2) területarányosan. A Megyei Gyámhivatal, illetve az Informatikai F"osztály elhelyezésére bérelt irodákat kellett igénybe vennünk (224,3 m2). A bérleti és rezsi költségek együttes összege 2006. évben 29 m Ft volt. Ezek a költségek inflációt követ"ek, így évr"l évre emelkednek. A költségeket függ" helyzetünk miatt nem áll módunkban csökkenteni, az elhelyezésen változtatni nem tudunk. Komárom - Esztergom megye: A hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése, eszközellátottsága és álláshelyeinek száma A m>ködés anyagi háttere 2006. évben – a 2005. évi el"irányzat-maradványt leszámítva – összesen 398.994 Eft bevétel, a 2005. évinél mindössze 3.871 Eft-tal nagyobb összeg állt rendelkezésünkre a megnövekedett feladataink csökken" létszámmal történ" ellátására és az illetményalapemelésb"l, a kötelez" el"resorolásokból, a rendkívüli mértékben jelentkez" jubileumi és ÖTM jogviszony alapján járó jutalmakból valamint az el"z" évhez képest magasabb számban jelentkez" ROP-képzésekb"l adódó többlet kiadások finanszírozására.
224 Az elhelyezés feltételei Hivatalunk a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tulajdonában, az önkormányzat fenntartása alá tartozó intézményként m/köd" Gazdasági Szolgáltató Szervezet kezelésében lév" irodaházban helyezkedik el nagyobb mértékben használati jog (729 m2), kisebb mértékben bérleti jogviszony (283 m2) alapján. A használati jog a Földhivatalban bejegyzett, a használati joggal kapcsolatos költségek viselését és az egy fedél alatt élés egyéb szabályait a Gazdasági Szolgáltató Szervezet jogel"dje, a Gazdasági-M/szaki Ellátó Szervezet és a hivatalunk között 1991. évben, majd 1998. évben megkötött megállapodás folyamatosan szabályozza. Gépjárm/veink tárolását 5 garázs álláshely biztosítja, melyb"l kett" használati jog szerinti (használati jog a Földhivatalban bejegyezve), három bérelt. Az elhelyezés feltételeiben a 2005. évhez képest egy apró változás történt: az egyik bérelt garázs álláshellyel probléma volt, melynek kiküszöbölésére a tulajdonos nem tett lépéseket, ezért egy másik garázst béreltünk helyette. Sürget" a hivatal tisztasági festése és a közel 11 éves, er"sen szennyezett padlósz"nyegek könnyebben tisztán tartható és tartósabb burkolatra (pl. laminált parketta) cserélése, ezt a tervtárgyaláson jeleztük is a minisztérium illetékesei felé. Az irodahelyiségek lepusztult állapotán azonban a tavalyi évben nem tudtunk változtatni, annak ellenére, hogy a festés és a padlóburkolat csere költségeinek finanszírozására a tervtárgyalást követ", a hivatal irodáiban történt, a felügyeleti szerv vezet"ivel közös bejárást követ"en komoly ígéretet kaptunk. Bízunk abban, hogy a munkavégzés körülményeinek rendezésére a közeljöv"ben lesz lehet"ségünk! Eszközellátottság A tárgyi eszközökkel kapcsolatos mutatószámok közül a nullára leírt számítógépek aránya 34, a nyomtatóké 79 %-os volt, a használhatósági fok 31 %, az utánpótlási mutató 65 %. A nullára leírt eszközök aránya és a használhatósági fok mutatókat azzal a korrekcióval érdemes megítélni, hogy az eszközök a jogszabályokban el"írt leírási id"nél hosszabb ideig jól használhatóak, például a számítógépek nettó értéke 3 év alatt nullázódik le (33 %-os a leírási kulcs), informatikai szakembereink állásfoglalása és a hivatalban alkalmazott gyakorlat alapján azonban 5 évig is tudják szolgálni a feladatellátást. Az utánpótlási mutató tekintetében fontos megjegyezni egyrészt azt, hogy az nem tartalmazza a létszámban és a feladatokban bekövetkez" változást (a beruházás és az elszámolt értékcsökkenés hányadosa csupán), másrészt minden esztend"ben eltér" a pénzügyi lehet"ség az eszközök pótlására, így ezt a mutatószámot több év átlagában érdemes vizsgálni. Hivatalunkban az elmúlt 4 év átlagában az utánpótlási mutató 120%os mérték/!
225 Összességében elmondható, hogy a rendelkezésünkre álló tárgyi eszközök – az informatikai eszközbeszerzésre kapott 2.000 Eft összeg/ pótel"irányzatnak is köszönhet"en - a feladatellátáshoz elegend"nek bizonyultak. A 2005. évben kialakított oktatóterem és saját telefon rendszer az elmúlt esztend"ben is jól szolgálta az oktatások szervezését illet"leg munkatársaink kényelmét, valamint mindkét beruházás a takarékosságot, a költségek csökkentését. A munkavégzés személyi feltételei A feladatok ellátásához és a hatáskörök gyakorlásához 2006. január 1-jén 62 álláshely állt rendelkezésünkre, mely augusztus hónapban három, novemberben további öt f"vel csökkent, így a 2006. évet 54 álláshellyel zártuk. Az elmúlt évi összesen nyolc f"s létszámcsökkentésb"l 4 f" a Koordinációs és Szervezési F"osztályt, két státusz a Szociális és Gyámhivatalt, egy-egy f" a Pénzügyi és a Hatósági F"osztályokat érintette. A nyolc érintett köztisztvisel" közül 5 f" nyugdíjas volt, két dolgozó a felmentési id"t követ" néhány hónapon belül kérheti a nyugdíja megállapítását, egy munkatársunk jelenleg f"állású anya, ez utóbbi esetben csak a munkakört tudtuk megszüntetni, a közszolgálati jogviszony felbontására a kés"bbiekben lehet sort keríteni. A betegállományban töltött napok száma a 2005. évi 773-ról 428 napra csökkent, ez azt jelenti, hogy az év valamennyi munkanapját tekintve átlagosan naponta 2 dolgozónk betegség miatt kiesett a munkából. Dolgozóink képzésére tavaly mindössze 1.477 Eft-ot tudtunk fordítani, a sz/kül" pénzügyi kereteket az ingyenes lehet"ségek kihasználásával igyekeztünk ellensúlyozni. Ide tartozik a ROP-képzéseken való részvételi lehet"ség biztosítása, valamint a hivatali munkatársak által megtartott képzések (Excel, CAF). Veszprém megye: Alapfeladatainkat a kialakult jogszabályi helyzetnek megfelel"en a törvényességi ellen"rzés, a hatósági ügyintézés valamint a szervezési, koordinációs (ezen belül kiemelten a képzési, vizsgáztatási) tevékenységek munkavégzési feltételeinek biztosítása képezték. Elláttuk továbbá a Szociális és Gyámhivatal és Fogyasztóvédelmi Felügyel"ség gazdasági feladatait. Tovább fokozódó igény volt Hivatalunkkal szemben, hogy segítsük a kistérségi társulások megalakulását, m/ködését, valamint az önkormányzatok jogharmonizációs tevékenységét és a köztisztvisel"k felkészítését, a ROP program folytatását. Hivatali feladataink ellátása mellett kiemelked" fontosságú volt az országgy/lési képvisel" választások, valamint az önkormányzati választások lebonyolításában való közrem/ködésünk. Hatásköri kötelezettségeink teljesítése mellett gazdálkodásunkat jelent"sen behatárolta jóváhagyott költségvetésünk alacsony szintje, majd az évközi létszámcsökkentések két fordulóban történ" végrehajtása. Az év kezdetekor Hivatalunk m/ködését meghatározó egyéb feltételek, úgymint az elhelyezés, a vezetési stratégia nem változtak. Az évvégére bekövetkezett változások
226 2006.évi m/ködésünket, feladatellátásunkat jelent"sen megnehezítették, de alapvet"en még nem változtatták meg. Évközben fenntartva korábbi szigorú takarékos gazdálkodásunkat, létszám-, bér-, és egyéb munkaügyi intézkedéseinkkel próbáltuk a költségvetési egyensúlyt megteremteni. Igyekezetünket nehezítette az évközben végrehajtott 9 f"s létszámcsökkentés, mely a munkaer" kiesés mellett pénzügyi terhet is jelentett. A többletköltségek 11%-át saját er"b"l kellett fedezni, a központi forrást is csak évvégén bocsátották rendelkezésünkre. Megoldást kellett találnunk továbbá a várható bevételi kiesésb"l fakadó forráshiány kompenzálására. Alapfeladataink sz/kös forrásai mellett az év során folyamatos likviditási gondokkal is küzdöttünk, els"sorban a ROP képzés utólagos finanszírozásának elhúzódása miatt. Régió: A m>ködési feltételek alakulásának általános bemutatása A m/ködési feltételek alakulását általános jelleggel három f" tényez", a bevételek, az álláshelyek és a kiadások tükrében mutatjuk be. Bevételek alakulása A közép-dunántúli régió megyei közigazgatási hivatalaiban 2006. évben összesen 1.311.206 Eft összeg/ bevétel állt rendelkezésre a feladatok ellátásával és hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos kiadások finanszírozására. A Regionális Operatív Program 3.1. intézkedés 1. számú komponenséb"l adódó képzések megszervezésére és lebonyolítására beérkez" bevételeket – mivel azokkal szemben azonos összeg/ többlet kiadás is felmerült - nem számítva a bevételi szint a 2004., a 2005. és a 2006. években azonos nagyságrend/, a 2007. évi eredeti bevételi el"irányzatnál 200.000 Eft-tal magasabb. A bevételeken belül a legnagyobb tételt a költségvetési támogatás teszi ki, melynek aránya a vizsgált években állandó, 82-83 %. Számottev" mérték/ a m/ködési bevételek, a támogatás érték/ m/ködési bevételek és az átvett pénzeszközök szerepe is a kiadások finanszírozásában. Ezen három bevételi jogcímet az ún. saját bevételek szerkezetének változása (pl. a fogyasztóvédelmi bírság az egyik évben átvett pénzeszköz, a másik évben m/ködési bevétel volt) miatt összevontan érdemes elemezni, így vizsgálva az összbevétel 14 %-át (2004. és 2005. években) illet"leg 16 %-át (2006. év) teszi ki. Az arány elmúlt évre történ" megemelkedését a ROP-képzésekb"l és a választásokból adódó többletek okozzák. A bevételek megoszlásában az elmúlt években nem történt jelent"s változás. Álláshelyek számának változása A munkavégzés személyi feltételeit tekintve megállapítható, hogy a 2004. évi 215 f"s eredeti létszám el"irányzat 2005. év végére 205, 2006. év végére 188 státuszra csökkent, a létszámcsökkenés mértéke 13 %-os, azzal, hogy a vizsgált id"szakban az álláshelyek számában hatáskör-elvonás miatt nem volt létszám-elvonás, így a 27 f"s lét-
227 számcsökkentés hosszabb távon valódi megtakarítást jelent az állami költségvetésben, egyben többlet munkaterhet dolgozóink számára. Kiadások alakulása Mivel a teljesített kiadás a rendelkezésre álló bevételek függvénye, ezért itt is elmondható, hogy a ROP-képzésekt"l eltekintve a kiadási szint az elmúlt id"szakban állandó, nincs jelent"s eltérés az egyes évek között, ellenben a 2007. évi eredeti kiadási el"irányzat 200.000 Eft-tal alacsonyabb az el"z" évek teljesítési adatainál. Az összes kiadáson belül a legnagyobb tételt, 80 (2004. év), 83 (2005. év) illet"leg 85 %-ot a személyi juttatások és az azok vonzataként fizetend" munkaadókat terhel" járulékok teszik ki, az arány emelkedésére az alábbi f"bb tényez"k voltak hatással:
• Egy havi külön juttatás (13. havi illetmény) a 2004. évhez képest 2005. évben teljes összegben jelentkezett (2004-ben 1/12-ed rész került kifizetésre).
• Illetményalap-emelés 2005. január 1-jét"l és 2006. április 1-jét"l. • A munkaadókat terhel" járulékokra vonatkozó jogszabály-módosítások. Az a tény, hogy személyi juttatásokra és azok járulékaira az azonos szint/ bevételekb"l évr"l évre nagyobb arányt fordítottunk, egyben azt is jelenti, hogy dologi kiadásokra és intézményi beruházásokra – az áremelkedések ellenére – kisebb összeget fordítottunk, így a három hivatal takarékosságra irányuló törekvésének eredménye a f" számokat tekintve is látható. 2. A hivatali feladatokban id#közben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása Fejér megye: A Hivatal feladataiban alapvet" változás nem volt, de több esetben kaptunk évközi feladatokat. (Pl.: a parlagf/ mentesítéssel kapcsolatos teend"k, a szociális intézmények ellen"rzése, stb.). A felsoroltak alapvet"en nem változtatták meg a feladatellátás szerkezetét, többletmunkával jártak, de létszámnövekedéssel nem. Az évközi létszámcsökkentés mértékét 3 f"ben határozta meg a felügyeleti szerv. A személyek kiválasztásánál szempont volt, hogy a létszámleépítésnek a lehet" legkisebb költségvonzata legyen, lehet"leg ne kelljen végkielégítést fizetni. Ez utóbbinak sikerült is megfelelnünk, azonban a hat havi felmentési id"re járó átlagkereset, az egyéb járandóságok egyösszeg/ kifizetése terhelte a hivatal költségvetését. Az év folyamán már áprilistól kezdve küzdöttünk likviditási problémákkal, ez a nem tervezett, soron kívüli kifizetés tovább rontotta fizetési képességünket. Az év végén a költségek nagyobb része megtérült, a fejezet pótel"irányzatot biztosított, és ezzel a likviditási gondok megoldódtak. Ezzel sikerült elérni, hogy az évet adósság nélkül zárta a hivatal.
228 Komárom - Esztergom megye: A feladatokban bekövetkezett változások Új feladatok, hatáskörök
• ASZA rendszer kötelez" használata (6/2003. (III.7.) BM rendelet), 2006. évi mu• • • • • • • • • • •
tatószám: 30 helyszíni ellen"rzés A közgyógyellátásra való jogosultság II. fokú eljárása (1993. évi III. tv., 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet) A gázár- és távh"támogatás II. fokú eljárása (138/2006. (VI.29.) Korm. rendelet) A szociális foglalkoztatás engedélyezése, ellen"rzése (112/2006. (V.12.) Korm. rendelet, 3/2006. (V.17.) CsSzEM rendelet) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos ügyekben másodfokú hatósági jogkör gyakorlása (2005. évi CXXVI. törvény) A helyi önkormányzat jegyz"je (f"jegyz"je) által készített egyedi iratkezelési szabályzat jóváhagyása (335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet), 2006. évi mutatószám: 1 szabályzat jóváhagyása Fogyasztókat érint" kötelezettség ellen"rzése (209/2005. (X.5.) Korm. rendelet) Kereskedelmi ellen"rzés (2005. évi CLXIV. törvény) Gyógyszernek nem min"sül" termékek forgalmazásának ellen"rzése, 2006. évi XCVIII. Törvény Külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódó reklámok ellen"rzése (1997. évi LVIII. törvény) Üzletszabályzatok véleményezése (2005. évi XVIII. törvény), 2006. évi mutatószám: 3 szabályzat véleményezése Orvostechnikai eszközök CE jelölésének ellen"rzése (16/2006. (III.27.) EüM rendelet) Megsz>nt feladatok, hatáskörök
Nem volt olyan feladat, vagy hatáskör, amely az elmúlt évben sz/nt meg vagy került el a hivatalunktól. Meglév#, növekv# volumen> feladatok, hatáskörök
• ROP 3.1.1. program keretében képzések szervezése (1/2004. (II.16.) TNM-
FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet), 2005. évi mutatószámok: 10 turnus, 276 f", 2006. évi mutatószámok: 23 turnus, 535 f" • Épít"ipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás (2005. évi LXXVI. törvény, 135/2005. (VII.14.) Korm. rend.), 2005, évi mutatószám: bejelentés nyilvántartása, 113 db, 2006. évi mutatószám: 331 db • Építési m/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki vezet"i névjegyzék vezetése (1997. évi LXXVIII. törvény, 158/1997. (XII.26.) Korm. rendelet, 51/2000. (VIII.9.) FVMKöViM együttes rendelet), 2005. évi mutatószám: határozat, 210 db, 2006. évi mutatószám: 426 db • Építésfelügyeleti bírság (1997. évi LXXVIII. törvény, 238/2005. (X.25.) Korm. r.), 2005. évi mutatószám: határozat, 0 db, 2006. évi mutatószám: 3 db
229
• Helyi adók (ipar/zési adó) (1990. évi C. törvény), 2005. évi mutatószám: perek száma, 20 db, 2006. évi mutatószám: 23 db • Kisajátítási ügyek (1976. évi 24. tvr.), 2005. évi mutatószám: határozat, 26 db, 2006. évi mutatószám: 82 db • El"terjesztések véleményezése (2005. évi XVIII. törvény), 2005. évi mutatószám: véleményezés, 12 db, 2006. évi mutatószám: 22 db Meglév#, csökken# volumen> feladatok, hatáskörök - Célel"irányzatból finanszírozott továbbképzések szervezése (199/1998. (XII.4.) Korm. rendelet), 2005. évi mutatószámok: 91 képzési nap, 1.032 f", 2006. évi mutatószámok: 9 képzési nap, 165 f". A feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér- és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása Az összességében növekv" feladatokat a 8 f"vel csökkentett létszámmal, a felmerül" többlet dologi kiadásokat az egyébként is sz/kös el"irányzatok mellett láttuk el. A személyi feltételeket bels" átszervezéssel tudtuk biztosítani azzal, hogy munkatársaink túlterheltek, tartalékaink nincsenek, a szabadságokat elég körülményes kiadni és a helyettesítést nagyon nehéz, id"nként lehetetlen biztosítani. Mivel a létszámcsökkentést az elvonások indukálták, ezért abból nem származott bérmegtakarítás, így a hosszabb távra többlet terheket vállaló vagy kapó munkatársaink tartós jelleg/ anyagi elismerésére nem tudtunk pénzeszközöket fordítani. Veszprém megye: Hivatalunk 386,7 millió forintos eredeti költségvetése az el"z" évieknél is nehezebb feladat megoldása elé állított bennünket. A minimális m/ködtetési kötelezettségeket, valamint az áprilisi kötelez" illetményemelést véve alapul, a költségvetési egyeztet" tárgyaláson elfogadott és rögzítetten 36 millió forintos m/ködési hiánnyal kezdtük az évet. Eszközpótlásra, felhalmozásra mindössze 1,5 millió forintos keret állt rendelkezésünkre. Kiadási lehet"ségeinket 43 millió forintos saját bevétel mellett 343,7 millió forintos támogatás volt hivatott fedezni. Évközben – a korábbi évekhez hasonlóan – el"irányzataink mintegy 80 millió forinttal (20%-al) növekedtek. Az évvégén leutalt 10 millió forintos építési bírság, valamint 5 millió forintos póttámogatás szolgált a m/ködési hiány felszámolására. A módosítások többségükben azonban többlet feladatokkal függnek össze, meghatározott célú felhasználásukra sor került. M/ködésünk anyagi hátterének megteremtésében fontos szerepe volt m/ködési bevételeink teljesülésének is. Az el"z" év 8,5 millió forintos lemaradásához képest 2006-ban mindössze 299 ezer forint a bevételi kiesés, így tervezett el"irányzataink fedezete biztosított volt. Az elmúlt évben változatlan elhelyezési körülmények között, alapvet"en a meglev" tárgyi-, és technikai feltételekkel végeztük tevékenységünket. Dolgozóink elhelyezését a Megyeházában három különböz" szinten, összesen 957m2 alapterületen, 53 iroda helyiségben oldottuk meg.
230 Kizárólagos használatunkban további 6 helyiség, irattár és tárgyaló, valamint 7 db személygépkocsi tárolásra alkalmas helyiség van. Elhelyezésünk megfelel" színvonalú, bár az épület jellegéb"l adódóan a gazdaságosabb helykihasználást szolgáló bels" átalakításokra nincs lehet"ség. A magas bels" légterek, a meghatározott küls", bels" stílus meg"rzése jelent"s többlet költséggel jár. Ugyanakkor a kvázi tulajdonosi pozícióban meghatározhatjuk és ellen"rizhetjük a fenntartási, felújítási, üzemeltetési ráfordításokat. Az épület – tekintettel az állami és önkormányzati tulajdon részekre – társasházként került bejegyzésre, az üzemeltetés társasházi formában történik. A Megyeházában elfoglalt tulajdoni hányad arányunk 49,96%. Ennek megfelel"en járulunk hozzá a költségekhez is. Tulajdoni részünket ingyenes használati jog terheli az ÁSZ és a MÖK javára, továbbá bérleti szerz"déssel további irodákat adtunk használatba. Irodáink állaga megfelel", 1996-2004. év között a szükséges karbantartásokat, felújításokat elvégeztük. Az épület közös részeinek karbantartását folyamatosan végzi az üzemeltet". Jelent"sebb beruházás, illetve felújítás sem a kizárólagosan használt, sem a közös épület részeken nem volt az elmúlt évben. Hivatali feladataink ellátásához jelent"s eszközparkra van szükség. Korábban megvalósított beruházásainknak köszönhet"en jelenleg még megfelel" színvonalú telefonközpont és bels" telefonhálózat m/ködik, az informatikai bels" hálózat ugyancsak elfogadhatóan szolgálja a munkavégzést. Képzéseink lebonyolításához használatra kapott laptopok álltak rendelkezésünkre. Gépkocsiállományunk az elmúlt évben sem változott, 6 db saját személygépkocsi állt rendelkezésünkre, melyek átlag életkora 3 év, a legid"sebb gépkocsi 5 éves. A Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség által használatra átadott gépkocsi javította járm/használati lehet"ségünket. Irodagépeink – fénymásoló, iratmegsemmisít", stb.- több évesek, a m/ködésképtelen eszközöket kivontuk a forgalomból, de a szükséges mértékben megfelelnek a munkavégzéshez. Karbantartási igényük ugyanakkor egyre növekv", és jelent"s költséggel jár. Mindkét megel"z" évben csekély mérték/ beszerzési keret állt rendelkezésünkre. Az évente 5 millió forint körüli beszerzési lehet"ség gyakorlatilag a minimális pótlásra sem volt elegend". Hivatalunk m/ködési feltételei közül a személyi feltételek területén alakult ki a legkritikusabb helyzet. Eredeti költségvetési engedélyezett létszámunk 72 f" köztisztvisel", és 2 f" munkavállaló. A 74 f"s összlétszámból 13 vezet", 45 f" fels"fokú, 4 f" középfokú végzettség/ ügyintéz", 10 f" ügykezel" és 2 f" fizikai állományú munkavállaló. Az év során feladataink nem csökkentek, s"t id"szakonként többlet feladatokat kellett ellátnunk. Ennek ellenére augusztus és december hónapokban 4-, illetve 5 f" létszám csökkentésére került sor. A csökkentés ebben az évben a hatósági, a koordinációs, a pénzügyi és a törvényességi f"osztályok létszámát érintette. Az intézkedések miatt az állományban lév" dolgozókra rendkívül nagy teher nehezedett. Személyi feltételeink évek óta ilyen kedvez"tlenek nem voltak. Átlagosan 3 f"s a távollét gyermekgondozás, és ugyancsak 3 f"s a felmentés, illetve egyéb okból. Négy hónapnál hosszabb idej/ üres álláshelyünk nem volt. Év végén a betöltetlen álláshelyünk egy.
231 A létszámcsökkentéssel év végére Hivatalunk engedélyezett létszáma 65 f"s lett, melyb"l 7 f" vezet", 46 f" fels"fokú, 4 f" középfokú végzettség/ ügyintéz", 6 f" ügykezel" és 2 f" fizikai állományú munkavállaló. Munkajogi átlaglétszámunk 78f" volt, feladatainkat 72 f" statisztikai átlaglétszámmal láttuk el. Az átlag létszámok tartalmazzák a képzések lebonyolításához (ROP, MAKI) határozott id"re alkalmazott, és az engedélyezett létszám feletti munkatársakat is. Hivatalunkban ugyanis létszám alkalmazásával oldottuk meg ezen többlet feladatok ellátását. A Hivatal feladataiban alapvet" változás nem volt, de több esetben kaptunk évközi feladatokat (pl: egyes továbbképzések, ellen"rzések, parlagf/ mentesítés stb.). Az említett és 2004-t"l folyamatos létszámcsökkentések egyes munkaköröket érint" átcsoportosításokat igényeltek. Ez kevéssé érintette a fogyasztóvédelem és a gyámügy területét. Ugyanakkor jelent"s feladatnövekedést eredményezett, hogy a választás évében számos önkormányzat igényelte a Törvényességi Ellen"rzési F"osztály szakmai segítségét a legkülönfélébb testületi, tisztségvisel"i konfliktusok feloldásához. Sajnálatos, de a csökken" létszám, a magas építéshatósági ügyszám miatt nem tudtunk külön építésfelügyel"i státuszt m/ködtetni. A több helyen érintett Ket.-r"l itt is említést kell hogy tegyünk, hiszen a gyakorlati alkalmazásból adódó eseti konzultációs igények is komoly munkaid"t kötöttek le. 3. Bér és létszámgazdálkodás számszer> bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása Fejér megye: Személyi juttatások alakulása A személyi juttatások el"irányzata magában foglalja a rendszeres-, nem rendszeres- és küls" személyi juttatásokat. A Hivatal feladatainak jellegéb"l adódik, hogy a kiadási el"irányzatok között a legnagyobb volumene a személyi juttatásoknak és a munkaadókat terhel" járulékoknak van. Bér- és létszámgazdálkodásunkat meghatározta az eredeti költségvetésünkben szerepl" sz/kös keret, az engedélyezett 69 f"s létszám, az év során bekövetkezett többlet feladat ellátási, valamint a létszámcsökkentési intézkedések. A létszámcsökkentés többletkiadásainak egy része központi forrásból utólag megtérítésre került, viszont a különbséget – mintegy 1,5 millió forintot – saját hatáskörben kellett finanszíroznunk. A létszámcsökkentések, a többletfeladatok és átmeneti üresedések miatt a személyi juttatások összegében és bels" szerkezetében is jelent"sen módosultak a tervezetthez képest Személyi juttatásaink el"irányzata az eredetihez viszonyítva a meghatározott feladatokhoz biztosított többletekkel együtt összesen 20,5 millióval növekedett. Rendszeres személyi juttatások Rendszeres személyi juttatásaink 227, 1 milliós eredeti el"irányzata a f"tisztvisel"i illetmény különbözettel növekedett (1,4 m Ft), ugyanakkor bels" átcsoportosításból adó-
232 dóan 8,6 millió forinttal csökkent. A csökkentésre egyrészt az említett létszámváltozások, felmentések és tartós távollétek miatt volt szükség, mivel e jogcímen történ" kifizetések a nem rendszeres és a küls" személyi juttatások között számolandók el. Másrészt pedig a 2005. év decemberében kifizetett jutalom bruttó-nettó különbözete igényelt többlet el"irányzatot a nem rendszeres személyi juttatások között. A rendszeres személyi juttatások teljesülése 9,8 millió forintos növekedést mutat a 2005. évihez képest. Ennek oka kett"s: •
egyrészt emelkedett az illetményalap 2006. április 1-jével: a korábbi 35.000,- Ftról 36.800 Ft-ra változott.
•
másrészt a hivatal 4 köztisztvisel"je 2006. év során fels"fokú végzettséget szerzett, így az abból adódó átsorolás következtében növekedett a rendszeres személyi juttatások jogcímen kifizetett összeg.
Hivatalunk köztisztvisel"i között – más közigazgatási hivatalokhoz viszonyítottan – kevés a vezet" beosztású, címadományozás okán nem volt többletkifizetés, valamint hat f" esetében élt csak a hivatalvezet" az eltérítés lehet"ségével. A felsoroltak oka a hivatal anyagi lehet"ségeiben keresend". Nem rendszeres személyi juttatások A nem rendszeres juttatások el#irányzata év közben 11,6 millió forinttal növekedett, kiadásaink összesen 36,6 millió forintot tettek ki. A nem rendszeres személyi juttatások között került elszámolásra a létszámcsökkentés keretében távozott dolgozók szabadság megváltása, felmentési illetménye közel 1 millió forint értékben. Jubileumi jutalom kifizetésére 5 f" esetében került sor, amely összesen 7 millió forint összegben valósult meg. Az elmúlt évben valamennyi dolgozónk részére ruházati költségtérítést (az illetményalap 200 %-ában), melegétkezési hozzájárulást (havi 9.000,- Ft/f"), a banki kiadások ellentételezésre költségtérítést fizettünk (2.000,- Ft/f"/év), valamint éltünk az évi három alkalommal adómentesen adható ajándék lehet"ségével is. További költségtérítésként, illetve juttatásként közlekedési hozzájárulást, az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak ezer forintos havi tagi hozzájárulást fizettünk. Hivatalunkban tanulmányi szerz"déssel összefüggésben 6 f" részére összesen 615 ezer forint hozzájárulást fizettünk ki. A betegszabadságra jutó kifizetésünk 1,7 millió forint volt. Normatív jutalom címén a köztisztvisel"k munkavégzésének elismeréseként 2006. decemberben a havi bér 40 %-ának megfelel" összeget tudott biztosítani a hivatalvezetés. Ugyancsak ezen a soron jelenik meg a választással kapcsolatos hivatalvezet"i többletfeladatok elismeréseként kifizetett összeg is. Teljesítményhez kötött jutalomként a központilag fedezett és meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó többletmunkavégzést honoráltuk. Ily módon a személyi feltéte-
233 lek meger"sítéseként a képzésekhez kapcsolódóan „a tervkészít"k személyi feltételeinek biztosítása” jogcímen átvett pénzeszközb"l tudtunk céljutalmat fizetni. Túlóra, illetve helyettesítés címén valamivel több mint 1 millió forintot fizettünk ki. Ez egyrészt a gépkocsivezet"k részére történt (210 ezer Ft), másrészt pedig az átmeneti üresedésb"l adódó munkakörök ellátásával kapcsolatos többletmunkát ismerte el a hivatalvezetés ily módon. A rendszeres és nem rendszeres juttatások alakulását a 45. sz. melléklet mutatja. Küls# személyi juttatások A hivatalban 2006. év során kifizetett küls" személyi juttatás az eredeti tervhez képest közel ötszörösére növekedett. Eredeti költségvetésünkben csak részben tudtunk ide el"irányzatot tervezni, amely csak a közigazgatási alapvizsgák és szakvizsgák, alkotmányos alapismeretek vizsgák személyi kiadásait tartalmazta. Évközi módosításként a központilag meghatározott képzésekkel, ROP 3.1.1. program végrehajtásával, a szociális intézmények fokozott ellen"rzésével kapcsolatos megbízási díjak, valamint a felmentett munkavállalók bére jelent meg. Ez utóbbi közel hárommilliós összeget jelentett. Komárom - Esztergom megye: A 2006. január 1-jei munkajogi létszámunk 62 f", évközben három f"nek sz/nt meg a köztisztvisel"i jogviszonya, 4 kinevezés történt, a december 31-i munkajogi létszámunk 63 f", mely még magába foglalja a 2006. évi létszámcsökkentéssel érintett létszámot (a felmentési id" áthúzódik a következ" évre). A munkaid"alap kihasználtsága 76,6 %-os, az el"z" évinél 1,6 %-ponttal kedvez"bb. A három legnagyobb munkaid"alapot csökkent" tétel az ebédid", a fizetett szabadság és a betegállomány miatti távollét. A munkaid"alap kihasználtságának javulását az okozta, hogy a betegállományban töltött napok száma az el"z" évhez képest majdnem felére csökkent. Éves kiadásaink dönt" részét, 87 %-át a személyi juttatások és az azokat terhel" járulékok teszik ki, ezért hivatalunkban az el"z" évben is szigorú létszám- és bérgazdálkodást folytattunk, melynek során törekedtünk a feladatellátás, a köztisztvisel"i törvény el"írásai és a pénzügyi lehet"ségek közötti összhangot megteremteni. Rendszeres személyi juttatások alakulása A rendszeres személyi juttatásokat befolyásoló éves statisztikai átlaglétszám 2006. évben 60 f" volt, Munkatársaink 32 %-a a 35 év alatti, 33 %-a a 35-50 év közötti, 35 %-a az 50 év feletti korosztályba tartozik. A hivatali átlagéletkor 2004. évben 42 év, 2005. évben 43 év, 2006. december 31-én szintén 43 év volt, ez azt jelenti, hogy a személyi változások (bérgazdálkodási okokra
234 tekintettel), az id" természetes múlását is figyelembe véve az elmúlt esztend"ben egy évvel csökkentették a hivatali átlagéletkort. 2006. évben illetményemeléssel járó el"resorolás 12 köztisztvisel"t érintett, két f" rendelkezik szakmai f"tanácsadói, négy pedig szakmai tanácsadói címmel, 14 dolgozó kap nyelv-, 7 f" gépjárm/vezet"i pótlékot. A bérbeállási szint december 31-én 101,3 %, az el"z" évek sorozatos 100 %-os szintjéhez képest elenyész" mérték/ elmozdulást mutat. A havi bruttó átlagkereset 2006. évben 298.035 Ft volt, az el"z" évinél nominál értékben 0, 1 %-kal magasabb. Az illetményalap emeléséb"l és a kötelez" el"resorolásokból adódó átlagkereset-emelkedést a csökken" jutalmazási lehet"ség gyakorlatilag lenullázta, így az átlagkereset reálértéke az inflációval megegyez" mértékben csökkent. Nem rendszeres személyi juttatások alakulása A jubileumi és az ÖTM-jogviszony alapján járó jutalmakban részesül" dolgozók számát tekintve csúcs évünk volt: 10 f" szerezte meg a jubileumi jutalomhoz szükséges jogviszonyt, 20 munkatársunk kapott ÖTM-jogviszony alapján járó jutalmat. A 2005. évi 23 f"vel szemben 21 f"t érintettek a szociális juttatások, melyekre összesen 721 Eft-ot fordítottunk. Jutalomban többletforrások terhére a képzések szervezése kapcsán (céljutalom) 18, a választások lebonyolításáért 14 f", a betegállományok miatti évközi bérmegtakarítás terhére szerény mértékben 14 f" részesült. Az átlagkereset mellett a valamennyi dolgozót érint", átlagkeresetbe nem tartozó juttatások is az el"z" évivel azonos szinten maradtak. Küls# személyi juttatások alakulása Megbízási díjat 39 f" részére fizettünk összesen 6.115 Eft, tiszteletdíjat 27 f" részére 978 Eft összegben. Veszprém megye: Bér és létszám gazdálkodásunkat meghatározta az eredeti költségvetésünkben szerepl" sz/kös keret, az engedélyezett 74 f"s létszám, valamint az év során bekövetkezett többletfeladat ellátási, illetve létszámcsökkentési intézkedések. A létszámcsökkentés többletkiadásainak 89 %-a központi forrásból ellentételezésre került, a különbséget azonban saját hatáskörben kellett finanszíroznunk. Mindezek hatására személyi kiadásaink teljesítése a tervezett"l eltér"en alakultak. Az évközi létszámcsökkentések, a többletfeladatok és átmeneti üresedések miatt a személyi kiadások összességében és bels" szerkezetében is jelent"sen módosultak. Személyi kiadásaink 264 millió forintos el"irányzata a meghatározott feladatokhoz biztosított többletekkel, illetve el"z" évi maradvánnyal összességében 37,5 millió forinttal n"tt, ugyanakkor saját hatáskörben 1,5 millió forinttal csökkentettük dologi kiadásra történ" átcsoportosítással.
235 Rendszeres személyi juttatásaink 230,9 millió forintos el"irányzata a f"tisztvisel"i illetmény különbözettel 1,3 millió forinttal n"tt, 6,9 millió forint bels" átcsoportosításával csökkent. A csökkentésre az említett létszámváltozások – felmentések, és tartós távollétek – miatt volt szükség, mivel e jogcímen történ" kifizetések a nem rendszeres és a küls" személyi juttatások között számolandók el. Ugyanakkor a felmentettek id"arányos 13.havi bérének kifizetése növelte bérfelhasználásunkat. Rendszeres személyi kiadásaink teljesítése a módosított el"irányzattal megegyezik. Felhasználásuk a ktv. szerint megállapított illetmények kifizetésére történtek. Hivatalunkban el"resorolás nem volt, egy f" részesült 10 %-os illetmény eltérítésben. Szakmai f"tanácsadói címmel 3 f" rendelkezik, azonban ez nem járt többlet kifizetéssel, mert az érintettek vezet"i beosztásúak. Kötelez" nyelvpótlékban 14 f" részesült. Gépjárm/vezet"i pótlékban a fogyasztóvédelmi felügyel"k közül a rendszeresen gépkocsit vezet" 3 f" részesült. Az el"z" években nyugdíjba vonuló dolgozóink helyett fiatalabb munkatársak felvételére került sor, ami alacsonyabb bérkötelezettséget eredményezett. A nem rendszeres személyi kiadások el"irányzata évközben megkétszerez"dött, 26,2 millió forintról 53,2 millió forintra. A növekedésb"l mintegy 11 – 11 millió forint munkavégzéshez kapcsolódó, valamint foglalkoztatottak sajátos juttatása, a további 5 millió forint személyhez kapcsolódó költségtérítés és hozzájárulás. Nem rendszeres juttatások között került elszámolásra a létszámcsökkentés keretében távozott dolgozók szabadság megváltása mintegy 1,1 millió forint összegben. Betegszabadságra jutó kifizetésünk 1,5 millió forint. Az átmenetileg üres státuszok munkaköreinek ellátását bels" munkamegosztással oldottuk meg. Két gyes-en lév" helyére nem alkalmaztunk munkatársat, "ket és a felmentési idejüket tölt"ket is figyelembe véve, éves szinten és átlagosan 4 f" állandó helyettesítésér"l kellett gondoskodnunk. A többletmunkát – a pénzügyi bizonytalanságra is tekintettel - nem helyettesítés elrendelésével, hanem utólagos jutalmazással ismertük el. Normatív jutalomban a kiemelked" munkavégzés elismeréseként év végén dolgozóink fele részesült, összességében a havi bér 30%-ának megfelel" összeg került kifizetésre. Ugyancsak ezen a tételen jelenik meg a választással kapcsolatos hivatalvezet"i többletmunkák elismeréseként kifizetett jutalom is. Teljesítményhez kötött jutalomként a központilag fedezett és meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó többletmunkavégzést honoráltuk. A választások eredményes lebonyolítása kapcsán 12 f" részére mintegy 3 millió forintos jutalom került kifizetésre az év során. Helyettesítési díjat nem fizettünk, túlóra kifizetés a gépkocsivezet"knek történt 231 ezer forint összegben. Jubileumi jutalomra eredeti költségvetésünkben csak részben tudtunk el"irányzatot tervezni, ezért évközi módosítással teremtettük meg a szükséges fedezetet. Jogosult dolgozói létszámunk 12 f" volt, ezen belül több vezet"i és hosszabb munkaidej/, magasabb fizetés/ munkatárs, így a kifizetési kötelezettség csaknem 16 millió forint, mely 6,6 millióval több a tervezettnél. Az elmúlt évben valamennyi dolgozónk részére ruházati költségtérítést, meleg- étkezési hozzájárulást, banki költségtérítést fizettünk, valamint éltünk az évi három alkalommal adómentesen adható ajándék, egy alkalommal adóköteles ajándék nyújtásának lehet"ségével is.
236 További költségtérítésként, illetve juttatásként az érintetteknek (19 f") közlekedési hozzájárulást, az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak 4 ezer forintos havi tagi hozzájárulást, valamint az els" félévben havi 3 ezer forintos egészségbiztosítási-pénztár tagi hozzájárulás átvállalását tudtuk fizetni. Hivatalunkban tanulmányi szerz"déssel összefügg" kiadás nem volt. Alkalomszer/ továbbképzésen 8 f" fogyasztóvédelmi, 3 f" pénzügyi, 1 f" hatósági és 1 f" gyámhivatali munkatárs vett részt. A képzésekre éves szinten mintegy 200 ezer forintot költöttünk. Szociális jelleg/ juttatásként iskolakezdési támogatást nyújtottunk 20 dolgozónknak 28 f" iskoláskorú gyermek jogán csaknem félmillió forint összegben. Küls" személyi juttatás el"irányzatunk év végére megháromszorozódott. Eredeti tervünk a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, ezek felkészít" tanfolyamainak és egyéb tervezett képzéseknek személyi kiadásait tartalmazza. Tervezett vizsgadíj kifizetéseink a vonatkozó szabályok szerint történtek, megbízási díjaink mértéke bels" szabályzatunk szerint 6 és 12 ezer forint közötti óradíj. Évközi módosításként a központilag meghatározott képzésekkel, ROP program végrehajtásával, valamint a szociális intézmények fokozott ellen"rzésével kapcsolatos megbízási díjak, és a felmentési illetmények el"irányzatai jelentek meg. Ezen el"irányzatok maradványa 657 ezer forint, mely a ROP képzéshez és a szociális intézmények fokozott ellen"rzéséhez kapcsolódik. Régió: Bérgazdálkodás A bérgazdálkodás lényege az ellátandó feladat, a köztisztvisel"k jogállásáról szóló törvény és a rendelkezésre álló pénzügyi keretek közötti összhang megteremtése. A havi átlagilletmény 2004. évr"l 2005. évre 8, 2005. évr"l 2006. évre 6 %-kal emelkedett, melyre az alábbi f"bb tényez"k voltak hatással:
• 2005. január 1-jei 6,1 %-os, valamint a 2006. április 1-jei 5,1 %-os illetményalap• • • •
emelés. Mindkét évben az el"z" évi kötelez" el"resorolások áthúzódó hatása. Mindkét évben a tárgyévi kötelez" el"resorolások id"arányos mértéke. Személyi változások. Nyelvvizsgával rendelkez" dolgozók számának változása.
Az átlagkereset 2004. évr"l 2005. évre 16, 2005-r"l 2006-ra 4 %-kal emelkedett. A 16 %-os emelkedést az idézte el", hogy – mint korábban már jeleztük – a 13. havi illetmény (egy havi külön juttatás) 2004-ben 1/12-ed mértékben, 2005. évben már teljes összegben jelent meg a kiadási oldalon. Mivel a 2004. év el"tti (és utáni) id"szakban minden évben teljes havi illetménynek megfelel" külön juttatásban részesültek a dolgozók, a 2004-r"l 2005-re bekövetkez"16 %-os mérték/ átlagkereset-emelkedés nem jelentett valódi többletet, ellenkez"leg: a 2004. év jelentette az átlagkeresetekben a mélypontot.
237 A havi átlagilletmény 2005. évr"l 2006. évre történ" 6 %-os emelkedését összevetve az átlagkereset 4 %-os fejl"désével megállapítható, hogy az eltérést a jutalomra kifizetett összegek csökkenése idézte el". Ahhoz, hogy az átlagkereset reálértékének alakulását vizsgálni tudjuk, a 13. havi illetmény miatt korrigáltuk a 2004. évi átlagkereset mutatót. Átlagkereset alakulása: Átlagkereset emelkedése nominál értéken
Megnevezés
2004-r"l 2005-re és 2005-r"l 12,3 % 2006-ra, egyben vizsgálva
Infláció
Átlagkereset változása reál értéken
7,6 %
4,7 %
Az átlagkereset reálértékének emelkedése nem járt együtt a személy szerinti, tartós életszínvonal-javulással:
• Munkatársaink fogyasztási szokásai nem feltétlenül egyeznek meg az infláció
számításához figyelembe vett fogyasztói kosárral. • Az átlagkereset emelkedése nem jelenti azt, hogy valamennyi dolgozónak emelkedett a keresete. • A 2004 el"tti id"szakban az átlagkereset az infláció alatti mértékben emelkedett. • Egyes, az átlagkeresetbe nem tartozó juttatások biztosítására egyre kevesebb a lehet"ség. Létszámgazdálkodás Az eredeti (január 1-jei, elemi költségvetésben szerepl") létszám el"irányzathoz képest a három évben évente 9-10 f"vel volt kevesebb az éves statisztikai átlaglétszám, melyet három f" tényez" idézett el":
• Évközi létszámcsökkentés. • Átmenetileg üres álláshelyek. • 30 napon túli táppénzes állományok. Személyi juttatások alakulása Személyi juttatásra 2004. évr"l 2005. évre 12 %-kal, 2005. évr"l 2006. évre 4 %-kal fordítottunk többet, ezen belül_
• A rendszeres személyi juttatások évr"l évre emelkedtek, ezt befolyásolta: Illetményalap-emelés. Kötelez" el"resorolások. Egy havi külön juttatás változó szabályozása. Létszámcsökkentésekb"l ered" egyszeri jelleg/ többlet kiadások / tartós jelleg/ megtakarítások egyenlege.
238
• A küls" személyi juttatások a ROP-képzések miatt évr"l évre emelkedtek. • A munkavégzéshez kapcsolódó juttatások évr"l évre csökkentek (jutalmazásra
egyre kevesebb a lehet"ség). • A foglalkoztatottak sajátos juttatásainak alakulása változó (jubileumi jutalom természete miatt). A 2007. évi személyi juttatás eredeti el"irányzat 754.900 Eft, a 2006. évi teljesítésnél 83.120 Eft-tal kevesebb, az évközi várható el"irányzat-módosításokat:
• 2006. évi létszámcsökkentésekb"l 2007. évre áthúzódó egyszeri többlet kiadások, • ROP-képzésekb"l adódó el"irányzat-emelések
figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a létszámcsökkentéseknek, valamint a közigazgatási reformnak els" alkalommal a 2008. évben lesz kimutatható kiadás csökkent" hatása. 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszer> és szöveges értékeléssel Fejér megye: Bevételi el#irányzatok és teljesítésük A Hivatalnál bevételként kell elszámolni: •
a költségvetési támogatást,
•
a saját (m/ködési) bevételt,
•
m/ködési célú, támogatás érték/ bevétel. Költségvetési támogatás
Alapfeladataink ellátásához eredeti költségvetési támogatásunk 328,2 millió forint. Az évközi módosítások és többlettámogatások f"bb jogcímeken az alábbiak szerint alakultak: •
f"tisztvisel"i illetmény különbözet: 1,9 mFt
•
tervkészít"k személyi feltételeinek javítása: 4,7 mFt
•
ICSSZEM ellen"rzési program: 3,8 mFt
•
2006 évi létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások: 1,4 mFt
•
parlagf/ mentesítés többlet költségei: 1 mFt
•
építésügyi célel"irányzatból: 7,5 mFt
•
póttámogatás: 12 mFt
•
ROP el"leg: 2,5 mFt
239 Három év viszonylatában a 46. sz. melléklet mutatja be a kiemelt jogcímek változásait, a 47. sz. melléklet pedig a 2006. évi évközi módosításainak jogcímeit és összegeit. Saját bevételek: A hivatal második legfontosabb bevételi forrása a saját m/ködési bevételei. M>ködési bevételek: •
alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke,
•
hatósági engedélyezési feladatok díjbevétele (alaptevékenység bevétele),
•
bírság, egyéb kártérítés megfizetéséb"l származó pénzeszköz,
•
elhasználódott, feleslegessé vált eszközök értékesítése,
•
egyéb bevételek
M/ködési bevételek az el"z" évhez képest jelent"sen n"ttek. Rendszeres bevételeink közül a legnagyobb volument a képzésekkel összefügg" díjbevételek képviselik. A 2006-os évben növekedett a közigazgatási és ügykezel" alapvizsga és konzultáció, valamint az anyakönyvi szakvizsga felkészít" és vizsga. A m/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki szakért"i névjegyzék díjbevételei er"teljesen növekedéssel elérte a 2,8 millió forintot. Sajátos bevételi forrás a fogyasztóvédelmi bírságbevétel, melynek összege a 2006-os évben 8.9 millió forint volt. A bírságbevétel felhasználását jogszabály meghatározott feltételekhez köti. Pernyertességb#l származó bevételünk a 2006.-os évben az el#z# évekhez képest kiemelked#en magas volt – 3,6 millió forint - melyet 115 ügyben fizettek meg. Ezzel szemben 6 ügyben kellett a hivatalnak 310 ezer forintot kiegyenlíteni. Támogatási érték& m&ködési bevételként 20 millió forint bevételünk érkezett. Ebb"l az országgy/lési képvisel", valamint önkormányzati választások lebonyolításához 3,221 ezer forint, a ROP program finanszírozásához 16,774 ezer forint. A m/ködési bevételek teljesülését a 48. sz. melléklet részletezi. Kiadások A személyi kiadások alakulását a 3. pont tartalmazza. Dologi kiadások A dologi kiadás eredeti 36 millió forintos el"irányzat év végére 64,8 millió forintra n"tt, mely 80 %-os növekedés. Az 49. sz. melléklet mutatja a kiadások alakulását, a f"bb jogcímek változásait három év viszonylatában.
240 A gépkocsik kihasználtsága év közben folyamatos volt, a hivatalvezet"i rendelkezésnek és a takarékossági intézkedésnek köszönhet"en az emelked" üzemanyag árak mellett csekély mértékben de csökkentek a kiadások a hajtó-és ken"anyagok terén. A postaköltség jelent"sen emelkedett ebben az évben. Az emelkedést nagy részben befolyásolták a Ket. bevezetésével együtt járó többletköltségek, valamint a tarifaváltozások. A legnagyobb volumen/ az épület fenntartási, üzemeltetési és terembérleti kiadásunk. A kiadások csökkentése érdekében a képzésekhez igénybe vettünk olyan teremhasználatot is, ahol a kedvez" ár volt az egyetlen mellette szóló érv, a meglév" hátrányokkal (távolság, felszereltség) szemben. A lakásépítés- és vásárlás munkáltatói támogatása A hivatalnál legalább egyéves szolgálati jogviszonnyal rendelkez" köztisztvisel" lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási, korszer/sítési támogatásként, valamint lakótelek vásárlásához nyújtott támogatásként kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthet". Hivatalunknak a felettes szerv költségvetési juttatásból illetve maradványból 1.300 ezer forint el"irányzatot biztosított. Az elmúlt három évben lakástámogatás címén kifizetés nem történt, mivel a hivatalhoz kérelem nem érkezett, így felettes szervünk a rendelkezésünkre bocsátott el"irányzatot visszavonta. A hivatal lakásalap számlájának záró egyenlege 2006-ban 3.642 ezer forint. Számlánkon az összes bevétel 263 ezer forint, melyb"l 254 ezer forint törleszt" részletek befizetése, 8 ezer forint kamatjóváírás. 2006. évben hat f# rendelkezett lakástámogatási hitellel. A kölcsön állománya 810 ezer forint. Egy f# befejezte a kölcsön törlesztését, két f# egyenként ötvenezer forint engedményt kapott a folyamatosan eltöltött hivatali jogviszonya alapján. Gépkocsiállományuk 2006. évben emelkedett, így a hivatali helyszíneléseket, ellen"rzéseket 8 db gépkocsival tudjuk biztosítani. Valamennyi gépkocsi üzemképes, m/szakilag biztonságos, átlagéletkoruk 6 év, a legid"sebb gépkocsi 12 éves. A hivatal pénzügyi szempontból biztosítani tudta a gépjárm/vek folyamatos m/ködését, pénzhiány miatt gépkocsit leállítani nem kellett. Az esetleges m/szaki hibákat a hivatal azonnal megjavíttatta. Komárom - Esztergom megye: Bevételek Hivatalunk 2006. évben befolyt bevételeinek 86 %-át a költségvetési támogatás, 4 %-át a támogatás érték/ m/ködési bevételek, 1 %-át az el"z" évi el"irányzat-maradvány, a fennmaradó 9 %-át a saját bevételek teszik ki.
241 Költségvetési támogatás A költségvetési támogatás eredeti el"irányzata 309.300 Eft, módosított el"irányzata 345.694 Eft volt. El"irányzat-módosítások az alábbi jogcímeken történtek: Pótel#irányzat: • Informatikai eszközbeszerzésekre: 2.000 Eft • Fokozott Ellen"rzési Program végrehajtására: 3.019 Eft • Célel"irányzatból támogatott képzések szervezésére: 4.095 Eft • Parlagf/mentesítéssel kapcsolatos feladatok ellátására: 1.000 Eft • Létszámcsökkentéssel összefügg" többletkiadásokra: 9.280 Eft • Tervtárgyaláson elismert forráshiány finanszírozására: 17.000 Eft. Saját bevételek Az el"z" évi el"irányzat-maradvány összege 5.000 Eft, felhalmozási bevételünk tavaly nem volt, m/ködési bevételek jogcímen összesen 37.542 Eft forrás állt rendelkezésünkre. Ebb"l az évi egymillió Ft feletti összeg/ tételek csökken" sorrendben:
• • • • • • • •
Névjegyzék és értesít" szelvény készítés: 8.268 Eft Fogyasztóvédelmi bírság: 7.658 Eft ÖTM-t"l kapott m/ködési bevétel: 7.000 Eft Közigazgatási szakvizsga és konzultáció: 6.180 Eft Közigazgatási és ügykezel"i alapvizsga és konzultáció: 2.992 Eft M/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki szakért"i névjegyzék: 1.956 Eft Egyéb képzések: 1.395 Eft Hivatalt illet" perköltség: 1.097 Eft.
El"z" évhez viszonyított jelent"s eltérés hat jogcímen tapasztalható:
• 2005. évr"l 2006. évre n"tt a bevétel (összesen 11.275 Eft): Névjegyzék és értesít" szelvény készítés (8.242 Eft) Közigazgatási szakvizsga és konzultáció (2.103 Eft) M/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki szakért"i névjegyzék (930 Eft)
• 2005. évr"l 2006. évre csökkent a bevétel (összesen 5.120 Eft) Alkotmányos alapismeretek vizsga (1.038 Eft) Közigazgatási és ügykezel"i alapvizsga és konzultáció (1.592 Eft) Egyéb képzések (2.490 Eft). Támogatás érték> m>ködési bevételek Ezen jogcímen az elmúlt esztend"ben összesen 15.758 Eft összeg/ bevételünk keletkezett, melynek legnagyobb részét, 71 %-át a ROP 3.1.1. intézkedéséb"l adódó képzési feladatok lebonyolítására befolyt összegek teszik ki.
242 A bevételi jogcímen belül számottev" mérték/ volt még az országgy/lési és helyhatósági választások lebonyolításával kapcsolatos feladatok finanszírozására kapott összesen 3.021 Eft, mely a támogatás érték/ m/ködési bevételek 19 %-át tette ki. Kiadási el#irányzatok és teljesítésük f#bb jogcímeken Az összes kiadás eredeti el"irányzata 338.400 Eft, a módosított el"irányzata 406.683 Eft, a teljesítése 397.336 Eft, el"irányzat-maradvány összege 6.658 Eft, melyb"l 5.730 Eft kötelezettségvállalással terhelt. Az el"irányzat-maradvány fennmaradó része, 928 Eft a parlagf/ mentesítési feladatok többletkiadásainak finanszírozására kapott 1.000 Eft összeg/ pótel"irányzat fel nem használt része. A kiadások 66 %-a személyi juttatás, 21 %-a munkaadókat terhel" járulék, 11 %-a dologi kiadás, 2 %-a intézményi beruházás. A pénzügyi helyzet elemzése Általános elemzés Az eredeti el"irányzatokat figyelembe véve 50 Mft összeg/ hiánnyal kezdtük az évet, melyet a felügyeleti szerv által jóváhagyott takarékossági intézkedési terv folytán 25 Mft-ra sikerült leszorítani. A fennmaradó 25 Mft hiányt a minisztérium vezet"i a tervtárgyaláson forráshiányként elismerték, ebb"l els" alkalommal 7 Mft, második körben 17 Mft, éves szinten összesen 24 Mft összeget többlet forrásként megkaptunk, 1 Mft-ot évközi, további megszorító intézkedésekkel korrigáltunk. Évközben négy alkalommal kértünk pótlékmentes fizetési halasztást a társadalombiztosítási járulék átmenetileg fedezetlen részére az alábbiak szerint: Vonatkozási id"szak Június Augusztus Szeptember Október Összesen
Összeg (Eft) 4.627 5.526 5.565 5.571 21.289
Az Adó- és Pénzügyi Ellen"rzési Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága minden alkalommal helyt adott kérelmünknek, így a köztartozások késedelmes teljesítéséb"l többlet kiadásunk nem keletkezett. Az elmúlt esztend"t – a kapott póttámogatás mellett - a szigorú gazdálkodásnak, a takarékos és hatékony munkavégzésnek, a vezet"k példamutatásának és a dolgozók megfelel" szemléletének köszönhet"en adósságmentesen zártuk.
243 Kibocsátott számlákkal kapcsolatos fizetési fegyelem alakulása A saját bevételek terén javult a fizetési fegyelem, mely annak köszönhet", hogy a 2004. és a 2005. évben – gazdasági kényszer miatt – a korábbi id"szakhoz képest szigorúbban léptünk fel a kibocsátott számláinkat id"ben nem rendez" partnereinkkel szemben. Perköltség alakulása A bírósági perek pénzügyi hatása 874 Eft összeg/ pozitív egyenleggel zárult, 2006-ban 1.097 Eft bevétel folyt be ezen a jogcímen és 223 Eft kiadást teljesítettünk. ROP-képzések szervezéséhez biztosított saját források A Regionális Operatív Fejlesztési Program 3.1.1. számú intézkedéséb"l ered" képzések szervezésére rendelkezésre álló kereteket (havi 200.000, majd 220.000 Ft összeg/ bérkeret, egy havi külön juttatás havi bérkerettel azonos mérték/ része, étkezési utalvány és munkába járás költségtérítése) a legegyszer/bb számítások szerint is éves szinten 2.949 Eft-tal kellett saját er"b"l kiegészíteni. Dologi kiadások A dologi kiadások közül a két legnagyobb tételt az elhelyezkedéssel kapcsolatos költség, valamint a különféle adók, díjak, befizetési kötelezettségek teljesítése képezi. Az egy f"re es" dologi kiadás mutatónk a 2004. évi 856 Eft/év-r"l 2006-ra 743 Eft/év-re, 13 %-kal csökkent. Távközlési díjak Az egy f"re es" távközlési díj 46 Eft/év (2004. évben 111 Eft/év), a mutatószám a 2003. évt"l kezd"d"en évr"l évre folyamatosan csökken. Az egy dolgozóra jutó távközlési költség jelent"s csökkenését 2003. évr"l 2004. évre a havi rendszeresség/ költségfigyelésnek és a név szerinti kiadások vezet"i értekezleten történ" megbeszélésének, a kirívóan magas kiadást produkáló dolgozók szóbeli figyelmeztetésének, a 2004. évr"l 2006. évre bekövetkezett csökkenést a már említett saját rendszerünk kialakításának köszönhetjük. Könyvek, folyóiratok A munkavégzés tárgyi feltételei közül könyvekre, folyóiratokra évr"l évre kevesebbet költünk. Tavalyi évt"l kezd"d"en a különféle közlönyökb"l és folyóiratokból egy-egy példányt fizetünk el", melyek könyvtárszer/ kölcsönzését biztosítjuk, a f"bb kiadványok (Magyar Közlöny, Belügyi Közlöny, Határozatok Tára) tartalomjegyzékét a bels" számítógépes hálózaton közzétesszük, ezeken túlmen"en az elektronikus lehet"ségek (Közlönykiadó honlapja, CD-jogtár, Complex kiadó honlapja) állnak munkatársaink rendelkezésére.
244 Gépjárm>vek használata A személygépjárm/vekkel, annak ellenére, hogy a területi feladataink egyre b"vülnek, 2003. óta évr"l évre kevesebbet utazunk, köszönhet"en a gépjárm/vek hatékony elosztásának és a dolgozók szemléletváltozásának. A személygépkocsikkal 2003-ban 134.182 km-t, 2004-ben 123.805 km-t, 2005-ben 117.446 km-t, az elmúlt esztend"ben összesen 107.764 km-t, a 2003. évinél 26.418 km-vel, 20 %-kal kevesebbet tettünk meg. Az éves átlagos fogyasztás a 2004. évi 9,85 l / 100 km-r"l 7.98 l/100 km-re csökkent. Reprezentációs kiadások A reprezentációs költség a 2004. évi 2.890 Eft-ról (45 Eft/év) 2006-ra 385 Eft-ra (6 Eft/év) csökkent, melynek négy f" oka volt:
• A rendezvényeken a korábbi gyakorlathoz képest kisebb mérték/ ellátást biztosítottunk. • Az elmúlt évben a korábbi id"szakokhoz képest kevesebb – nagy volumen/ – rendezvényünk volt. • Saját hatáskörben eltöröltük a szervezeti egységek és igazgatási szervek vezet"inek személyes reprezentációs keretét, az egész hivatal a hivatalvezet" havi 20.000 Ft összeg/ keretéb"l gazdálkodott. • Sok esetben nem külön norma szerint, hanem a hivatalvezet" személyes reprezentációs kerete terhére teljesítettünk rendezvényekkel összefügg" kiadásokat. Irodaszerek, nyomtatványok Ezen jogcímen keletkezett kiadás a 2003. és a 2004. évi nagyságrendekhez (2.950 illet"leg 3.214 Eft) képest az utóbbi két évre jelent"sen lecsökkent (1.761 illet"leg 1.733 Eft-ra), annak ellenére, hogy 2005. márciusától a ROP-képzések folytán megnövekedett a sokszorosítandó tananyag mennyisége. A csökkenés okát az irodaszer rendelés és kiadás rendszerének megváltoztatásában látjuk. Veszprém megye: Hivatalunk m>ködtetéséhez, feladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetés végrehajtása 2006.évben rendkívüli er#feszítést igényelt, mind a bevételek maximális teljesítése, mind a kiadások kereteken belül tartása területén. Bevételek M/ködésünk anyagi hátterének megteremtésében fontos szerepe volt m/ködési bevételeink teljesülésének. Az el"z" év 8,5 millió forintos lemaradásához képest 2006ban mindössze 299 ezer forint a bevételi kiesés, így el"irányzataink fedezete összességében biztosított volt. Eredeti költségvetésünk 343,7 millió forintos költségvetési támogatást biztosított alapfeladataink ellátásához. Évközben költségvetési támogatással együtt járó módosítás 30,3 millió forint volt. A többlettámogatás:
245
• • • • • • •
f"tisztvisel"i illetmény különbözetre 1,8 millió forint, meghatározott továbbképzések végrehajtására 5,1 millió forint, szociális intézmények fokozott ellen"rzésének végrehajtására 4,1 millió forint, 2006. évben végrehajtott létszámcsökkentés többletéhez 10,7 millió forint, informatikai fejlesztésre 2,5 millió forint, parlagf/-mentesítés többlet költségeire 1 millió forint, a m/ködés likviditásának biztosításához 5 millió forint összeget tartalmazott.
A költségvetési támogatás id"arányosan, teljes mértékben leutalásra került. Saját bevételeink alakulása az elmúlt évben összességében rendkívül pozitív irányt vett. Sajnálatos azonban, hogy ez nem a rendszeres, hanem a rendkívüli, egyszeri bevételeknek köszönhet". Rendszeres bevételeink közül a legnagyobb volument még mindig a képzésekkel öszszefügg" díjbevételek képviselik, bár határozottan csökken" tendenciát mutat az elmúlt évek számsora. 2006. évben e jogcímeken az el"z" évinél 2,5 millió forinttal kevesebb, összesen 15 millió forintos bevételhez jutottunk. (A visszaesés oka az elmúlt év kiugró csúcsot hozó Ket. képzéseire vezethet"k vissza. ) A képzéseken belül mind a közigazgatási szakvizsgákkal, mind az egyéb képzésekkel kapcsolatos bevételek jelent"sen csökkentek. Ennek oka a központi, illetve ROP keretében szervezett képzések er"teljes felfutásában rejlik, melyek korlátozták az egyéb tanfolyamokra beiskolázhatók körét. A m&szaki ellen"ri névjegyzék díjbevétele er"teljes növekedéssel elérte a 2,7 millió forintot. A bevétel alakulására ráhatásunk nincs, a jöv"ben jogszabályi változás miatt nem is számolhatunk vele. Hivatalunk sajátos helyzete miatt, vagyonkezel"ként évtizedek óta nélkülözhet" helyiségeinket bérbe adtuk állami, illetve önkormányzati feladatot ellátó szervezeteknek. Bérleti díjbevételeink mintegy 5 millió forintos stabil bevételt jelentenek. Az elmúlt év kiemelked" teljesítését a 2005. évi hátralék tárgyévi befizetése okozta. 2006. évben is áthúzódik decemberi kiszámlázásunk teljesítése, a hátralék összege 0,4 millió forint. Bevételi források b"vítését jelentette 2004. évt"l a rendszer felügyeleti szolgáltatásra kötött szerz"dések alapján végzett szolgáltatás kiszámlázása. E szolgáltatás is évente mintegy 5,5 millió forintos bevételt jelent. 2006. évben e szolgáltatás b"vült az iktató rendszer szolgáltatásával is. Sajátos bevételi forrásként jelentkezik a fogyasztóvédelmi bírság bevétel. A korábban átvett pénzeszközként rendelkezésre bocsátott, tárgyévben m/ködési bevételként megjelen" forrás felhasználása jogszabályban meghatározott célokra történhet. Nagyságára nézve nehezen tervezhet", és valójában ráhatásunk sincs. Az elmúlt évben 8,8 millió forintos forrást biztosított fogyasztóvédelmi feladatokra az e jogcímen keletkezett bevétel, hasonlóan az el"z" évekhez. Ugyancsak sajátos az építési bírság bevételb"l hozzánk származtatott bevétel is. Az elmúlt évben 10 millió forint leutalására került sor. A bevételre semmi rálátásunk és ráhatásunk nincs. Évek óta próbálkozások történtek az építési bírságból bennünket jogszabály szerint megillet" összegek követésére, de a folyamat rajtunk kívül álló okokból nem tekinthet" át. Egyéb bevételeink közül említést érdemel az ÁFA bevétel. Tekintettel arra, hogy Hivatalunk a szabályok szerint ÁFA alany, egyes tevékenységek, szolgáltatások díja (bérleti, üzemeltetési, rendszer-felügyeleti) általános forgalmi adót tartalmaznak. E bevételek gyakorlatilag nem bennünket illetnek, hiszen visszaigénylést nem tudunk érvényesíteni,
246 a kiszámlázott ÁFA összeget teljes összegben befizetjük az APEH-nak. Összege évente általában két millió forint körüli, az elmúlt évben 1,8 millió forint. Egyéb bevételeink között még a 707 ezer forintos perköltség bevételt kell kiemelni, a további térítési jelleg/ bevételeink nem számottev"k. Bevételi el"írásunkból nem teljesült 1,9 millió forint, ebb"l 2006. januári határidej/ számla kibocsátás 0,8 millió forint, harminc napon túli hátralék 21 ezer forint, többségében kisösszeg/ követelés, melyek behajtására a rendelkezésünkre álló eszközökkel a szükséges intézkedéseket megtettük. 2006. évben 11 ezer forint kisösszeg/ követelés törlésére került sor, tekintettel arra, hogy annak a bírósági úton történ" behajtásával járó költségkihatása meghaladta volna a követelések összegét. El"z" évi el"irányzat maradvány igénybevételünk 12,5 millió forint volt. El"z" évi el"irányzat maradvány terhére átvett pénzeszközünk mintegy 4 millió forint. Ezen belül lakástámogatásra 1,3 millió, ROP-MAKI feladatokra 2 millió, és 0,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságbevételb"l leutalt összeg. Támogatás érték& m&ködési bevételként 13,7 millió forintos bevételünk érkezett. Ezen belül a ROP program folytatásához 10,3 millió forint, az országgy/lési képvisel", valamint önkormányzati választások lebonyolításához 3,4 millió forint az el"irányzat és annak teljesítése. Lakástámogatásra kölcsöntörlesztés igénybevételünk 0,5 millió forint volt. Kiadások Kiadási el"irányzataink teljesítése összességében 11,9 %-kal haladta meg az el"z" évi szintet, 461,2 millió forint összeg/ 98,8%-os teljesítéssel. Kiadásaink teljesítését azonban mintegy 85%-ban a személyi kifizetések és azok járulékai tették ki. Dologi és felhalmozási kiadásaink egyre csökken" arányt képviselnek, és mértékükben az el"z" években csökken" tendenciát mutatnak, miközben a m/ködési, üzemeltetési, különösen az energia kiadások folyamatosan emelkednek. Dologi jelleg/ kifizetésekre eredetileg tervezett mintegy 41 millió forintos el"irányzatunk év végére 66,6 millió forintos lehet"ségre n"tt, az évközi többlet feladatokra rendelkezésünkre bocsátott el"irányzatokkal. Mindezekkel együtt, dologi kiadásokra költségvetésünk alig 14%-át fordítottuk. Rendelkezésünkre álló lehet"ségünkb"l az üzemeltetést, a folyamatos m/ködést biztosítottuk. A legnagyobb volument képvisel" épületüzemeltetési költségeink a tervezettnek megfelel"en alakultak, hozzájárulási pótbefizetésre nem volt szükség annak ellenére, hogy jelent"s közm/ és energia áremelkedések történtek az év során. Takarékossági intézkedéseinknek köszönhet"en anyagköltségeinket (irodaszer, telefon, posta, üzemanyag) sikerült szinten tartani. Évközi növekedést a már említett többlet feladatok ellátásával kapcsolatos, els"sorban anyag, kis érték/ beszerzések, és szolgáltatási díjak jelentenek. Kis érték/ eszköz beszerzéseink közül említést érdemel a fogyasztóvédelmi felügyel"ség két irodájának berendezéséhez történ" mintegy egy millió forintos bútor beszerzésünk, valamint az elavultak cseréjére 2 db fax készülék és 11 db korszer/ monitor vásárlása.
247 A korábbi évekhez képest elenyész", az elmúlt évihez hasonló mérték/ volt felhalmozási kiadásunk. Eredeti 1.5 millió forintos el"irányzatunk 6,2 millió forintra módosult. A módosítás el"z" évi maradványból és fogyasztóvédelmi bírságbevételb"l történt. Beruházási, beszerzési kiadásaink mintegy kétharmada fogyasztóvédelmi bírságbevételb"l valósult meg. Eredeti terv szerint történt a fénymásoló-nyomtatóhoz csatlakozó 1 db duplex egység, valamint a 3 db számítógép beszerzése. Módosított el"irányzatunkból történt beruházásaink a 4 db számítógép, 1 db hálózati szekrény, és 1 db kaputelefon beszerzése. M/ködésképtelen, leselejtezett fénymásolónk helyett központi nyomtatóként is funkcionáló másológépet vásároltunk a fogyasztóvédelmi felügyel"ség részére. Egy t/zfal beruházásunk a hálózat biztonságát segíti. Ennek pénzügyi teljesítése áthúzódik 2007. évre, a fedezet maradványként rendelkezésünkre áll. Felújítási kiadásunk nem volt. Kiadásaink között szerepel 6 f" dolgozónk részére juttatott lakástámogatási kölcsön kifizetése, összesen 1,8 millió forinttal. Év végi maradványunk 5,4 millió forintos kiadási megtakarítás és 0,3 millió forintos bevételi kiesés egyenlegeként 5,1 millió forint, amely a költségvetési volument tekintve 1,1 %-os mérték/, és teljes egészében áthúzódó kötelezettségvállalás. Áthúzódó kötelezettségünket a ROP programhoz, a szociális intézmények fokozott ellen"rzési feladataihoz kapcsolódó kifizetések, valamint egyéb beérkezett számlakövetelések, államot illet" befizetési kötelezettség jelentik. ROP képzésre rendelkezésünkre bocsátott keretb"l 1,6 millió forint, a szociális intézmények fokozott ellen"rzésével összefügg" fedezetb"l 0,5 millió a maradvány. Az el"irányzat maradványból 0,7 millió forint személyi kiadás, 0,2 millió forint munkáltatót terhel" járulék, 3 millió forint dologi kiadás, 1,2 millió forint beruházási kiadás. Mindezek felhasználása az els" negyedévben megtörténik. Az év folyamán gyakran küzdöttünk likviditási problémával, amit els"sorban a képzések finanszírozásának késedelme okozott. Mindehhez hozzájárult a sz/kös költségvetési lehet"ség, valamint a bevételek eseti és hullámzó teljesülése. Régió: Ténylegesen befolyt bevételek alakulása A közigazgatási hivatalok költségvetésére évek óta jellemz", hogy jelent"s az évközi változások aránya, ami kimutatható a bevételek terén is, amennyiben a tényleges teljesítéseket összevetjük az eredeti el"irányzatokkal. 2004-t"l 2006-ig folyamatosan emelkedett az eltérés a befolyt bevételek és az eredeti bevételi el"irányzat hányadosát tekintve, mely 111 % (2004. év), 115 % (2005. év) illetve 119 % (2006. év). Az évközi változásokat illet"en elmondható, hogy „mindig történik valami”, és az is igaz, hogy „nincs két egyforma év”. Az elmúlt három esztend"ben pótlólagos bevételi forrást eredményez" f"bb tényez"k:
248
• Választások, népszavazások lebonyolítása (2004. és 2006. évek). • Fogyasztóvédelmi bírság (mindhárom évben). • Különféle képzések szervezése (célel"irányzatból támogatott és ROP-képzések, mindhárom évben). • Létszámcsökkentéssel kapcsolatos többletkiadások (mindhárom évben). • Általános forráshiány ellentételezése (mindhárom évben). M>ködési bevételek alakulása A m/ködési bevételek 2006. évben az összes bevétel 11 %-át tették ki. Azon bevételi jogcímek, melyekb"l befolyó bevétel összegének alakulását nem tudjuk befolyásolni:
• Alap-, szak- és állampolgársági vizsga és felkészít". • Névjegyzék és értesít" szelvény készítés. Azon bevételi jogcímek, melyekb"l befolyó bevétel összegének alakulását némileg tudjuk befolyásolni:
• Fogyasztóvédelmi bírság. • Régiót illet" perköltség. Megsz/n" bevételi források:
• Építési bírság (2006. évben 10.037 Eft folyt be). • M/szaki ellen"ri és felel"s m/szaki szakért"i névjegyzékbe vétel díja (a hatáskör 2007. január 1. napjától átkerült a mérnök illet"leg az építész kamarákhoz, 2006. évben 7.528 Eft összeg/ forrást jelentett).
Csökken" saját bevétel szerzési lehet"séget látunk a térítésköteles képzések illet"leg a szakmai napok vonatkozásában, mivel a jelent"s számú és ingyenes ROP-képzések egyrészt elviszik a keresletet, másrészt elveszik a régióban dolgozó köztisztvisel"k szakmai programokon való részvételre fordítható munkaidejét. A kies" bevételek kompenzálására jelenleg a Veszprém megyében az önkormányzatok felé eddig is teljesített informatikai szolgáltatások egész régióra történ" kiterjesztésében látunk lehet"séget. Az informatikai szolgáltatások nagy el"nye, hogy alacsony a költséghányad. A befolyt bevételek terhére teljesített kiadások alakulása A bevételekkel párhuzamosan a kiadásoknál is tükröz"dik az évközi változások jelent"s hatása. A kiadási szerkezet, a kiemelt el"irányzatok, azon belül a személyi juttatások alakulását az el"z" fejezetekben kielemeztük.
249 Dologi jelleg> kiadások alakulása Dologi jelleg/ kiadásoknak a dologi kiadások és az átadott pénzeszközök összegét tekintjük. A dologi kiadások legnagyobb részét, 44 %-át az elhelyezkedéssel kapcsolatos kiadások teszik ki. Éves szinten a régióban 10.000 Eft feletti összeg/ tételek még az adók, díjak, különféle befizetések valamint a távközlési díjak. 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása Fejér megye: Eszközellátottság Az elmúlt évben alapvet"en a meglév" tárgyi és technikai feltételekkel végeztük tevékenységünket. Az el"z" évhez hasonlóan, 2006-ban is csekély mérték/ beszerzési keret állt rendelkezésünkre, amely csak a minimális pótlásra volt elegend". Hivatali feladataink ellátásához jelent"s eszközmennyiségre van szükség. A korábban megvalósított beruházásainknak köszönhet"en a köztisztvisel"k a szükséges munkaeszközökkel, gépkocsi használati lehet"séggel rendelkeznek, mindenki saját számítógéppel, és megfelel" irodatechnikai eszközökkel ellátott. Az eszközök karbantartása, üzemeltetése folyamatos, m/ködésük megfelel". Tény azonban az is, hogy berendezéseink nagy része technikailag már igen elavult. A hivatal feladatai közé tartozik a körültekint" vagyongazdálkodás, a pontos vagyonnyilvántartás. Hivatalunk tárgyi feltételei hosszú évek során alakultak ki, az el"z" évben rendkívüli és jelent"s változás nem történt. Selejtezés, az értékcsökkenés elszámolása mellett kisebb mérték/ pótlásra került csak sor. Ennek következtében vagyonunk értéke folyamatosan csökken. 2006. évben beruházásokra, nagyérték/ tárgyi eszközök vásárlására 4.948 ezer Ft-ot költöttünk, ami ugyan magasabb, mint az el"z" évben, de a szintentartáshoz jóval nagyobb összeg/ beruházásra lenne szükség. 2006-ban vásárolt tárgyi eszközök: •
2 db digitális fényképez"gép,
•
4 db monitor,
•
4 db nagyérték/ program,
•
3 db számítógép,
•
irodabútorok (szekrények, íróasztal),
•
1 db személygépkocsi.
250 Általánosságban elmondható, hogy eszközeink nagy része korszer/tlen és elavult. Ez különösen a számítógépekre, nyomtatókra igaz. Számítástechnikai eszközeink mennyiségi mutatója kedvez", ám a nullára leírt számítógépek aránya 58%, a nyomtatóké 79%. A számítógépek esetében ez az érték 2003. óta közel állandó, kisebb mérték/ ingadozással. A nyomtatóknál azonban folyamatosan emelkedik, mivel azok száma jelent"sen nem emelkedett az elmúlt években. A nullára leírt számítógépek és nyomtatók arányának alakulását a 2003-2006. évek közötti id"szakban a 50. sz. melléklet mutatja. Az eszközök használhatósági fokát, utánpótlási mutatóját az 51. sz. és az 52. sz. mellékletek tartalmazzák. Eszközeink használhatósági foka 2003. év óta folyamatosan csökken, 2006-ban már csak 19%, utánpótlási mutatónk 40%. Az elmúlt négy évb"l egyedül 2004-ben történt nagyobb arányú emelkedés, amikor lehet"ségünk volt jelent"sebb mérték/ eszközbeszerzésre. 2005-ben a mutató számottev"en lecsökkent a kevés nagyérték/ tárgyi eszköz beszerzés miatt. 2006-ban ismét emelkedés tapasztalható, ami az el"z" évhez képest nagyobb összeg/ beruházásoknak köszönhet". Az elmúlt évben kisebb mérték/ selejtezést hajtottunk végre, bruttó 22 ezer forint értékben. A kisérték/ eszközök közül falirácsot, számológépet, függönyt, h"mér"t, kávéf"z"t, teaf"z"t, asztali lámpát, hosszabbítót, a nullára íródott nagyérték/ eszközök közül egy diktafont nyilvánítottunk felesleges vagyontárgynak, a használatból kivontuk és selejteztük. Összességében megállapítható, hogy rendkívül takarékos gazdálkodás mellett, a színvonalas szakmai munkavégzéshez a tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Komárom - Esztergom megye: Elhelyezés A dolgozók és a tárgyi eszközök elhelyezésére 41 helyiség, az egyes képzések lebonyolítására egy három irodából kialakított oktatóterem állt rendelkezésünkre. A 41 szobából egy dohányzásra kijelölt helyiség, egy konyha, egy gyermek váróhelyiség tárgyalóval kombinálva, egy fénymásoló szoba, 1 számítógépterem és egy használaton kívüli eszközök tárolására szolgáló iroda, a dolgozók elhelyezését így 35 iroda szolgálta. Dolgozóink elhelyezésére 620, számítás- és irodatechnikai eszközeink tárolására 50 m2 irodai terület állt rendelkezésünkre. Konyhánk, dohányzásra kijelölt helyiségünk és tárgyalóval kombinált gyermek váróhelyiségünk alapterülete összesen 41 m2, oktatótermünk 53 m2-es. Az egy irodára jutó alkalmazottak száma 1,7 f", az egy f"re jutó irodai terület 10,3 m2. E két utóbbi mutatószám az elmúlt években nem változott, mert a létszámcsökkentést
251 kiegyenlítette az, hogy három szobának az oktatóterem kialakításakor megváltozott a funkciója. Gépjárm/veink biztonságos tárolását 5 garázs álláshely tette lehet"vé. Eszközellátottság A feladatellátás tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében 2006. január 1-jén a f"bb tárgyi eszközök közül 64 számítógép, 54 monitor, 5 szerver, 23 notebook, 30 db nyomtató, 3 szkenner, 3 telefax készülék, 2 projektor, 3 videokamera, 3 digitális fényképez"gép és egy diktafon állt munkatársaink rendelkezésére. Évközben 14 számítógépet, 2 db szervert, 17 monitort, 2 notebook-ot, 3 szkennert, 5 nyomtatót és 2 db digitális fényképez"gépet vásároltunk, 3 nyomtatót és 14 számítógépet (monitorral együtt) leselejteztünk. 2006. évben megrendeltünk további 2 db számítógépet és 10 monitort, melyek leszállítása és pénzügyi teljesítése áthúzódik a 2007. évre. Tavaly 5 db személygépkocsi állt rendelkezésre a területi munka ellátásához és a különféle kiküldetések teljesítéséhez, az öt autóból egy a 2004. évben a Fogyasztóvédelmi Felügyel"ségt"l tartós használatra kapott járm/. A gépjárm/vek állományában az elmúlt évben nem történt változás, átlagéletkoruk 5 év. Az eszközökkel kapcsolatos mutatószámokat és azok elemzését a 6.1.1.3. pont tartalmazza. Veszprém megye: Hivatalunk tárgyi feltételei hosszú évek során alakultak ki, az el"z" évben rendkívüli és jelent"s változás nem történt. Mind az épületben történt elhelyezésünk, mind a gépkocsi, számítástechnikai és egyéb eszközparkunk évek óta stabilitást mutat. A természetes elhasználódás, selejtezés és értékcsökkenés elszámolása mellett csekély mérték/ pótlásra került sor. Ennek következtében vagyonunk értéke folyamatosan csökken. Minden munkatársunk rendelkezik a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai, irodatechnikai eszköz, telefon és gépkocsi használati lehet"séggel. Minden munkaállomásunk Internet hozzáféréssel bír. Szerverként m/köd" számítógépeink alkalmasak a hálózaton futó programok és állományok kezelésére. 2006. évben az informatikai fejlesztésre juttatott központi forrásból egy éves Internet el"fizetést tudtunk biztosítani, mely az iktató program kiterjesztett használatán túl biztonsági hátteret is nyújtott. Számítástechnikai eszközeink mennyiségi mutatója kedvez", ám a 0-ra leírt számítógépek aránya 51%, a nyomtatóké 78%. Eszközeink használhatósági foka általában 50% körül mozog. Utánpótlás mutatónk 30%, mely az el"z" évi 19%-nál kedvez"bb ugyan, de nem mondható elégségesnek. Nyomtatók esetében tudatosan mell"zzük az utánpótlást, mivel a központi nyomtatást preferáljuk, annak gazdaságossága miatt.
252 Ezt a célt szolgálta az év során beszerzett, központi nyomtatóként használható fénymásoló rendszerbe állítása is. Ezzel együtt már négyre növekedett a nagy teljesítmény/, központi nyomtatásra alkalmas gépek száma. Hivatali mobil telefont a vezet"i állományba tartozó munkatársainkon kívül a fogyasztóvédelmi felügyel"k és gépkocsivezet"k, összesen 21 f" használhatott. Gépkocsi állományunk az elmúlt évben nem változott, a használati paraméterek és a bekövetkezett objektív körülmények miatt azonban év végére az állomány csökkentése látszott indokoltnak. A Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ségt"l használatra átvett gépkocsi visszaadására, valamint az egyik VW Bora gépkocsi értékesítésére azonban már nem került sor, mivel célszer/nek tartottuk, ha err"l már az átszervezést követ"en születik döntés. Régió: Intézményi beruházások és az eszközellátottság alakulása Az intézményi beruházásokra évr"l évre csökken" nagyságú keretek álltak-állnak rendelkezésre, ezt csak néhány év távlatában ellensúlyozza az a tény, hogy a beszerzett eszközök több évig használatban vannak. A 2004. évi nagyobb beszerzési hullámot három egyre gyengül" év követi, így 2008ban nagyobb figyelmet (és forrásokat) kell majd szánni az eszközállomány utánpótlására és fejlesztésére. 2006. évben a nullára leírt számítógépek aránya 48 %, a nyomtatóké 79 %, a tárgyi eszközök egészére nézve a használhatósági fok 38 %. Ezeket a mutatókat azzal a megjegyzéssel érdemes megítélni, hogy a tényleges használhatósági id" egy-két évvel meghaladja a nullára leírás id"tartamát (például számítógépek esetében a használhatósági id" mintegy 5 év, a nullára leírási id" 3 év). A tárgyi eszközök utánpótlási mutatója az elmúlt négy év átlagában, regionális szinten 84 %. 6. A hivatali szervezet m>ködtetésében bevezetett korszer> szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai
Fejér megye: A közigazgatás korszer>sítés fontos lépésének tekintjük a közigazgatási min#ségfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó szervezési, vezetési módszerek alkalmazását. Meggy#z#désünk, hogy ez által a közigazgatási szervek tevékenysége, a közigazgatási közszolgáltatások színvonala javulni fog. Mindezen társadalmi célok megvalósítása érdekében hivatalunk ez évben ismételten elvégezte a CAF önértékelést.
253 A CAF rendszer bevezetésével jelent"sen javult a hivatal min"ségügyi helyzete. A megalkotott intézkedési tervek végrehajtásának már ma is tapasztalhatók az eredményei. Ezek az alábbiakban összegezhet"k: •
Javult a köztisztvisel"k tájékozottsága a hivatal egészének tevékenységér"l. Ezt azzal értük el, hogy a hivatalt érint" beszámolókat, munkaterveket, szabályzatokat, fontosabb dokumentumokat hozzáférhet"vé tettük a hivatal bels" számítógépes hálózatán, és a korábbiakhoz képest gyakrabban tartottunk a hivatal munkájának értékelését, feladatait meghatározó, tájékoztató jelleg/ hivatali értekezleteket.
•
Gyakrabban alkalmazzuk a hivatali szint/ feladatok végrehajtására a munkacsoport módszert, (Pl.: Ket. munkacsoport) ahol az eddigiekt"l eltér"en nem csak a szervezeti egységek vezet"i, hanem dönt" mértékben, a témában jártas köztisztvisel"k vesznek részt.
•
Pontosabb képet kaptunk a hivatal tevékenységének megítélésér"l azáltal, hogy immár harmadik alkalommal ügyfél-elégedettséget mértük. Az eredmény rendkívül pozitív képet mutat a hivatal tevékenységér"l, ugyanakkor segítséget nyújt arra is, hogy még inkább az ügyfelek igényeinek megfelel" közigazgatási közszolgáltatást nyújtsunk.
•
Javult és a jöv"ben még inkább javulni fog a hivatal tájékoztatási tevékenysége azáltal is, hogy önálló honlapot hoztunk létre. Ezzel közvetlenül is eleget tudunk tenni a jogszabály által el"írt – a közérdek/ adatok meghatározott körének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – tájékoztatási kötelezettségünknek. A honlapon keresztül aktuális, az ügyintézést segít" információkkal tudjuk ellátni az ügyfeleket. Ugyancsak hasznos információkat adunk az önkormányzatok jegyz"inek, ügyintéz"inek és a területi államigazgatási szerveknek.
•
Az információáramlás gyorsabbá, hatékonyabbá tétele érdekében el"térbe helyeztük az elektronikus levelezést. Ennek eredményeképpen a jegyz"k sokkal hamarabb jutnak a munkájukat segít" információkhoz, hatékonyabban látják el feladataikat.
Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer bevezetésével és annak eredményeként meghozott intézkedésekkel az új, korszer> szervezési és vezetési módszerek alkalmazásával el#reléptünk a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában. Komárom - Esztergom megye: A közigazgatási munka színvonalának növelése érdekében alkalmazott korszer> módszerek Hivatalunk el"ször 2004 évben kezdte meg a közigazgatási munka min"ségének javítása érdekében a CAF modell alkalmazását. A szakmai álláspontok szerint az önértékelési folyamatot kétévente ajánlott elvégezni a szervezeten belül, ezért 2006 évben újra önértékelés lefolytatását t/ztük napirendre. A 2004. évi önértékelés során probléma volt az, hogy az els" számú vezet"k nem voltak megfelel"en képviselve megfelel" arányban az önértékel" csoportban, s ezáltal egyfajta szakadék keletkezett a két csoport között. Ennek áthidalása érdekében a hiva-
254 talvezet"i utasítás alapján a „híd” szerepét töltötte be a fogyasztóvédelmi felügyel"ség igazgatója. A szükséges adatgy/jtést 2006. áprilisában kezdtük meg, és a megfelel" mennyiség/ és min"ség/ adat májusban állt rendelkezésre. A kérd"ívek kitöltése el"tt módszertani értekezletet tartottunk annak érdekében, hogy meghatározzuk a kérd"ív kitöltésének pontos módját, valamint tisztázzuk az on-line rendszer használatával kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet után a kérd"ív kitöltése és a kritériumok egyéni értékelése két hetet vett igénybe. A kérd"ívek összesítését követ"en 2006. június 1-jén és 2-án kerítettünk sort a konszenzus-teremt" ülés lebonyolítására. A 2004. évi tapasztalatok azt mutatták, hogy csak nagyon összekapkodva lehet egy nap alatt ezt az ülést lebonyolítani, és minden alkritériumon részletesen végigmenni, ezért a konszenzus-teremtésre az idén 2 napot szántunk.
Az önértékelés számszer/ eredményét a 65. sz. melléklet szemlélteti: Az eredmények alapján látható hogy az értékelések átlag pontszáma szinte teljesen megegyezik a 2004 évi értékelés pontszámaival. Els" pillantásra úgy t/nik tehát, hogy a rendszer bevezetése nem érte el célját, hiszen nem történt látható javulás. Azonban az értékeléskor figyelembe kell venni azt is, hogy a legkritikusabb pontoknál (humán stratégia, dolgozók motivációja) a hivatal rendkívül sz/k mozgástérrel rendelkezik, hiszen jogszabályi és pénzügyi kötöttségek egész sorával kell szembenéznie. Ott azonban, ahol a színvonal javítása munkaszervezés kérdése volt, a hivatal fejl"dést tudott felmutatni (pl. a bels" kommunikáció javítása terén.). Másrészt az sem elhanyagolható tényez", hogy az els" teljes önértékelési ciklus lefolytatásakor teljesen természetes, hogy a kollegák (az önértékel" csoport tagjai, de a vezet"k is) inkább magára a folyamat végrehajtására koncentrálnak, az új módszert szeretnék minél jobban elsajátítani, és az elfogadott intézkedési terv végrehajtására már kevesebb figyelem jut. Ezt a megfigyelésünket a CAF-szakért"k is visszaigazolták. E tapasztalatokból okulva az új intézkedési tervünk elkészítésére több id"t szántunk volna, annak érdekében, hogy minél több olyan alternatív intézkedést dolgozhassunk ki, mely a sz/kös költségvetés mellett is megvalósítható. A konszenzusteremtés után azonban az önértékelési folyamat felfüggesztése mellett döntöttünk, mivel a közigazgatási reformelképzelések sorában felvet"dött a megyei közigazgatási hivatalok átszervezése. Az akkor még bizonytalan helyzetben bölcsebbnek láttuk az amúgy is sz/kös er"forrásainkat a napi feladatok ellátásának biztosítására fordítani. Az év végén, mikor a regionális hivatalok létrejötte már bizonyossá vált, végleg megszakítottuk az elkezdett önértékelési ciklust, hiszen a megváltozott helyzetben már nem volt értelme a megsz/n" hivatalra önálló intézkedési tervet kidolgozni. Veszprém megye: A hivatali szervezet m/ködtetésében alkalmazott korszer/ szervezési és vezetési módszerek gyakorlatilag nem változtak. Szemléleti el"relépést nehéz mutatószámokhoz kötni, de erre az évre vált általánossá, hogy munkatársaink munkavégzésükhöz maguk is igénylik a korszer/bb munkamódszereket, szívesen vesznek át máshol bevált tapasztalatokat, sikerrel alkalmazott eljárási rendeket. A hivatali szervezet m/ködtetésében 2006-ban is folytattuk a korábbi CAF önértékelés alapján készült Intézkedési Terv végrehajtását. Kidolgoztuk a CAF min"ségi tanúsítványhoz szükséges dokumentumokat is, de a felmerült hiánypótlási igények (felméré-
255 sünk idején még nem rendelkeztünk a szükséges adatgy/jtési, informatikai feldolgozási tapasztalatokkal), a 2004 óta eltelt id"szak, a kitölt"k fluktuációja okafogyottá tette pályázatunkat. A Hivatal bels" informatikai hálózata 2006-ra nem csupán kiépült, de munkatársaink számára természetessé vált használata. Az egyes információs anyagokhoz történ" számítógépes hozzáférés, honlapunkon a módszertani segédanyagok közlése javította a bels" kommunikációt. A létszámcsökkentések munkakörr"l munkakörre szinte kikényszerítették a munkaterhelések, az ügyintézési határid"k folyamatos vezet"i ellen"rzését. Továbbra is kölcsönösen gyümölcsöz" szakmai kapcsolatot tartottunk az önkormányzatok jegyz"ivel (munkatársaival) a területi államigazgatási szervek kapcsolódó munkaterületen dolgozó köztisztvisel"ivel. Ez jól segítette az ügyfelek szolgálatát, az ügyintézés felgyorsítását, de a takarékos megoldásoknak (pl. a hiteles elektromos aláírások hiánya mellett is általánossá vált az elektromos levelezés) is kedvezett. Hagyományaink szerint nyilvánosságra hoztuk beszámolóinkat, ellen"rzéseink során az egyes konkrét problémák megbeszélésével egyben helyszíni szakmai tanácsadásra is módot adtunk. Hivatalunk dolgozói közül többen részt vettek az általunk szervezett vezet"i továbbképzéseken. Több vezet"nk évek óta tagja a Magyar Közigazgatási Intézet tananyagfejleszt", oktatói munkacsoportjainak, így sajátos önképzés révén követhetik a korszer/ közigazgatási módszereket.
Régió: A régió mindhárom megyéjében már nagy hagyománya van a CAF rendszernek. Ez évben mindenütt elvégeztük az önértékelést. Az eredmények alapján elmondható hogy az értékelések átlag értéke gyakran megegyezik, vagy meghaladja a 2004 évi értékelés pontszámait. Az átlagosan magasnak mondható értékelés azt jelzi, hogy az önértékel" csoport tagjai nehezen tudtak túllépni az osztályozás típusú értékelési módszeren. Az önértékelés ezzel együtt eredményesnek mondható, hiszen a fejlesztend" területek meghatározásával a köztisztvisel"k pontosan és kell" konkrétsággal jelölték ki a szervezet fejlesztési irányát. A megalkotott intézkedési tervek végrehajtásának már ma is tapasztalhatók az eredményei. Ezek az alábbiakban összegezhet"k: •
Javult a köztisztvisel"k tájékozottsága a hivatal egészének tevékenységér"l.
•
Általánossá vált a környezet véleményének megismerésére irányuló módszere alkalmazása, az ügyfél-elégedettségmérés. Az eredmény általában rendkívül pozitív képet mutat a hivatalok tevékenységér"l, ugyanakkor segítséget nyújt arra is, hogy még inkább az ügyfelek igényeinek megfelel" közigazgatási közszolgáltatást nyújtsunk.
•
Javult és a jöv"ben még inkább javulni fog a hivatal tájékoztatási tevékenysége azáltal is, hogy mindhárom megye hivatala önálló honlapot hozott létre.
256 •
Az információáramlás gyorsabbá, hatékonyabbá vált az elektronikus levelezés használatával. Ennek eredményeképpen a jegyz"k sokkal hamarabb jutnak a munkájukat segít" információkhoz, hatékonyabban látják el feladataikat.
Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer bevezetése és annak eredményeként meghozott intézkedések, az új, korszer> szervezési és vezetési módszerek alkalmazása el#relépést jelentett a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában.
257 VII.
Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény – Ket. – alkalmazásának tapasztalatai Fejér megye: A tapasztalatok közül els" helyen kell említeni, hogy a Ket. bevezetésével gyorsult az ügyintézés. A jegyz"k, a köztisztvisel"k fontosnak tartják az ügyfelek értesítését, ezáltal az ügyek az érkezésüket követ"en rövid id"n belül az ügyintéz"khöz kerülnek, így nem fordulhat el", hogy az ügyintéz" a 30 napos határid" lejárta el"tt veszi kézbe az aktát. Az el"z"ekhez tartozik ugyanakkor, hogy növekedett a köztisztvisel"k leterheltsége, egyúttal emelkedett az eljárások adminisztrációs költsége (papír, posta). A fentiekt"l eltér" véleményt is megfogalmaztak egyes területi államigazgatási szervek. Tapasztalatuk szerint az ügyfelek részér"l semmiféle igény nincs az értesítésre, az ügyfelek az érdemi döntést várják. Másfel"l az értesítések készítése az ügyintéz"ket az érdemi döntés meghozatalában hátráltatja, az érdemi döntés meghozatalát késlelteti, többletköltséget okoz, gyakorlati haszna nincs. Egyetértés van azonban abban, hogy az értesítésre megszabott 5 napos határid" nehezen tartható, különösen akkor, ha az irat a hét végén érkezik, majd ünnepnapok következnek. Az el"z"ekre figyelemmel indokoltnak tartják az értesítés határidejét 8 napra növelni, vagy ha ez nem lehetséges, úgy az 5 napos határid"t munkanapban meghatározni. Kezdetben bizonytalanság volt tapasztalható abban a kérdésben, hogy amikor a hatóság az ügyfél kérelmére, az ügyfél nevében szerzi be a megjelölt adatra vonatkozó igazolást (Ket. 36. § (3) bekezdés), ennek költségeit az ügyfélnek kell-e állnia. Korábban voltak, akik úgy vélték, hogy a hatóságot terheli az adatbeszerzés kötelességén túl, a beszerzés költsége is. Ma már egyértelm/, hogy az ilyen adatbeszerzés költsége az ügyfelet terheli. Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy az ügyfél helyetti iratbeszerzés gyorsítja-e az eljárást. A vélemények többsége szerint a hatóság általi iratbeszerzés nem gyorsítja, s"t lassítja az eljárást. Ennek tudható be, hogy sok esetben az ügyfelek „indulnak neki” az iratbeszerzésnek, mivel úgy gondolják, az gyorsabb, mint a kissé nehézkes hivatali iratbeszerzés. Kezdetben bizonytalanság mutatkozott abban, hogy a hatóságnak az ügyintézés során mikor kell végzést hozni, s mikor elegend" udvarias levél formájában tájékoztatni az ügyfelet. Az elmúlt év végére kialakult Fejér megyében a helyes gyakorlat. Nem kétséges, ebben szerepet játszott, hogy megjelent a (Ket.) Szakért"i Bizottság 9. számú állásfoglalása, amely ugyan nem bír kötelez" er"vel, azonban egyértelm/ segítséget ad az elhatároláshoz, az egységes gyakorlat kialakulásához. Meg kell azonban említeni azt is, nem hihetjük, hogy országosan egységes lenne a gyakorlat abban pl., hogy az áttételhez, a helyszíni szemle elrendeléséhez nem szük-
258 séges végzést hozni. Vannak akik azt állítják, hogy ezekben az esetekben fontos eljárási lépésekr"l, döntésekr"l van szó, ezért – a Ket. 71. § (1) bekezdés második fordulatára hivatkozva indokoltnak tartják a végzés formájában való döntés-hozatalt. (Nem kizárt azonban az sem, hogy az utóbbiakban leírt gyakorlatot folytatóknál – a meggy"z"désük mellett – a statisztikai szempontok is szerepet játszanak.) Az építésügyi igazgatásban tapasztaltuk, hogy milyen – nem várt – gondot okozhat az a tény, hogy a másodfokú határozat a közléssel joger"ssé és egyúttal végrehajthatóvá válik. Az építési engedélyezési eljárásban a másodfokú hatóság – amennyiben a határozata közlését követ"en – észleli döntésének jogszabálysért" voltát, úgy nem áll módjában visszavonni azt, ha az építési engedéllyel rendelkez" megkezdte az építkezést, mivel az engedélyes megkezdte a jóhiszem/en szerzett jogának gyakorlását. Várakozás el"zi meg a közigazgatási végrehajtó szolgálat felállítását, hiszen tudott dolog, hogy a hatósági munka leggyengébb területe a végrehajtás. Az elmúlt esztend"ben lehet"séget kaptunk arra, hogy véleményt nyilvánítsunk a végrehajtó szolgálatok felállításával kapcsolatban. Ezzel együtt is szükségesnek tartjuk itt is leírni, hogy a végrehajtó szolgálat felállítását akkor tartjuk igazán hasznosnak, ha a szolgálat hatásköre kiterjed az önkormányzati kezelésben lév" adók (adótartozások) beszedésére is. Komárom - Esztergom megye: A hatósági f"osztály kiemelt munkatervi feladatát képezte a Ket. bevezetését követ" jogalkalmazási tapasztalatok figyelemmel kísérése, összegy/jtése és értékelése, az els"fokú hatóságok jogalkalmazásának el"segítése. Az ellen"rzési terv összeállításakor is figyelemmel voltunk az új eljárási jogszabály hatálybalépésére, s az egyes cél és témavizsgálatok meghatározásánál kiemelt figyelemmel voltunk az ügyfelek értesítésére, az elintézési határid"k és részhatárid"k betartására, az ügyféli jogok érvényesülésére vonatkozó el"írások betartására. A Ket. gyakorlati alkalmazását a komplex hatósági felügyeleti vizsgálatok alkalmával kiemelten ellen#riztük, e feladat minden hatósági ügyintéz# egyéni teljesítménykövetelményében szerepel. Hivatalunkhoz a Ket. monitoring rendszer m>ködtetése során beérkezett kérdések, valamint az ellen#rzési tervben el#irányzott és végrehajtott komplex, cél-és téma vizsgálatok, továbbá a jogorvoslati tevékenységünk tapasztalati alapján a Ket. alkalmazásáról az alábbi összegzés adható: A 2005. évben a hét kistérségi körzetközpontban megtartott kiscsoportos jegyz"i értekezleteken, a hatósági f"osztály munkaértekezletein, a ROP által finanszírozott 5 napos szakért"i képzés, a jogalkalmazói ismereteket biztosító 2 napos képzés keretében a megye önkormányzatainál és a területi államigazgatási szerveknél a hatósági feladatokat ellátó köztisztvisel"k az új eljárási törvény el"írásait széles kör/en megismerték. 2005-ben a jegyz"k részére megtartott értekezleteken, valamint a Megyei Államigazgatási Kollégium valamennyi ülésén önálló napirendi pontként szerepelt a Ket. bevezetésb"l adódó feladatok áttekintése, az aktuális teend"kre vonatkozó feladat meghatározás. A Ket. alkalmazásának tapasztalatairól a Megyei Államigazgatási Kollégium 2006. április 19-i ülésén adtunk tájékoztatást, s tekintettük át a törvény hatályosulását.
259 A képzés és a gyakorlati alkalmazás érdekében tett szervezési intézkedések hatására úgy értékeljük, hogy megyénkben a Ket. hatálybalépése a hatósági ügyek intézése, a hatósági jogalkalmazás során zökken"mentesen történt, az ügyfelek részére érzékelhet" gondot, problémát nem okozott. A gyakorlati jogalkalmazás természetesen számos jogértelmezési kérdést vetett fel, amelyekre a Ket monitoring rendszer keretében alakítottuk ki álláspontunkat a követend" helyes és jogszer/ gyakorlatra. Azokat a kérdéseket, amelyek további jogértelmezést, illetve esetlegesen jogszabály módosítást igényeltek továbbítottuk a BM Ket. monitoring munkacsoportjához Szakért"i Bizottsági módszertani állásfoglalás kialakítása céljából. A Ket bevezetését követ" kezdeti id"szakban a helyi önkormányzatoktól a helyes jogalkalmazásra vonatkozó kérdések szinte valamennyi igazgatási ágazatot és ügykört érintették, de f"ként az építési igazgatás területér"l az új fogalmakkal, jogintézményekkel kapcsolatosan, így pl. az ügyféli körrel, hatásterülettel, eljárás megszüntetésével, kizárással, szakhatósági közrem/ködéssel a megváltozott döntési formákkal összefüggésben vet"dtek fel. A területi államigazgatási szervekt"l érkez" kérdések dönt" része a szakhatósági közrem/ködés megváltozott szabályaira vonatkozott, részben a közrem/ködéssel, a szakhatósági hozzájárulás formájával, az igazgatási szolgáltatási díj fizetése során követend" gyakorlattal függött össze. F"leg a Ket. monitoring rendszer beindítását, illetve a Ket. hatálybalépését követ" id"szakban a gyakorlatban a jogalkalmazási problémát az alábbiak okozták: •
Az adott ügy intézése során a Ket. vagy az Áe. Szabályai-e az irányadók, melyek az alkalmazandó eljárási szabályok. E kérdés több esetben, a végrehajtási szakaszban jelentett gondot, hiszen egyébként a Ket. 171 §-a egyértelm/en rendelkezik.
•
A Ket. 29 § (3) bekezdésében szabályozott, az eljárás megindításáról történ" értesítési kötelezettség gyakorlati alkalmazásával, konkrét hatósági ügyekben való adaptálásával összefüggésben is több kérdés érkezett. A rendelkezés újszer/sége miatt merültek fel kérdések, els"sorban az értesítés formájára, tartalmára vonatkozóan.
•
A Ket. 36 §-ában szabályozott jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásokban található adatok beszerzésével, a szakhatósági állásfoglalások beszerzése során követend" gyakorlattal, különösen az esetlegesen külön jogszabály által el"írt igazgatási szolgáltatási díj fizetésével, ennek az eljáró szerv általi megel"legezésével, vagy hiánypótlási felszólítás keretében történ" pótlásával kapcsolatosan is több értelmezési probléma vet"dött fel.
•
A Ket. 39 § -ának rendelkezései alapján nem volt egyértelm/ mindenki számára az, hogy mikor kell jegyz"könyvet, illetve hivatalos feljegyzést készíteni.
•
A szakhatósági közrem/ködés új szabályozásával kapcsolatosan is több kérdés vet"dött fel,
•
A jogalkalmazási gyakorlat során a hatóság döntéseit illet"en, f"ként a végzésekkel kapcsolatban volt érzékelhet" bizonytalanság, nem volt egyértelm/ mikor kell végzéssel dönteni, illetve mikor elég a hivatalos levél formája.
•
Az eljárási költség megállapítása, e szabályok alkalmazása is teljesen új feladatként jelentkezett a közigazgatási eljárás során. Ezzel összefüggésben is több
260 kérdés érkezett, s továbbra is az egyik legnehezebben hatályosuló Ket el"írásnak tartjuk. A Ket hatálybalépést követ" kezdeti id"szakban felmerül" számos kérdés megválaszolása, a BM, Ket munkacsoportja által kiadott vélemények, valamint a BM: Ket. Szakért"i Bizottság állásfoglalásainak megjelenését követ"en kialakult egy többségében dönt"en helyes jogalkalmazási gyakorlat. A Ket. hatályosulásával kapcsolatos vizsgálatok, valamint a jogorvoslatok elbírálása során szerzett tapasztalataink a Ket néhány új rendelkezésével összefüggésben a következ"k: Az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettségnek többségében eleget tesznek a közigazgatási szervek (építéshatósági, közlekedési igazgatási) ügyekben, azonban ennek gyakorlati hasznosságát több esetben még nem látják. Az ügyféli jogok érvényesítésének lehet"ségét célzó el"írás jelent"s munkatöbblettel jár, mivel gyakran érdekl"dnek a kiértesített ellenérdek/, vagy semleges ügyfelek, s ez hosszadalmas tájékoztatást, jelent"s id"t igényel. A telepengedélyezési eljárásoknál a szomszédos ingatlantulajdonosok értesítése több településen elmaradt. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának új jogintézményével néha tévesen éltek, olyan esetekkel is találkoztunk, hogy a korábban az Áe. alapján lefolytatott eljárás esetére is alkalmazták. Az eljárás felfüggesztésére több esetben is sor került ügyféli kérelem alapján, ez az építési engedélyezési ügyeknél fordult el". A kérelmek vonatkozásában legf"bb problémát a hiánypótlásra vonatkozó el"írások megsértése jelentette. Az eleve késve kiküldött hiánypótlási felhívások határidejét nem kérik számon, mely az eljárás elhúzódásához vezet. Nem élnek a Ket. 31.§ (2) bekezdésben foglalt lehet"séggel, az eljárás megszüntetésével. A Ket 36 §-ában foglalt rendelkezéseket tapasztalataink szerint az eljáró hatóságok betartották, s az ügyfeleket nem terhelték szakhatósági hozzájárulás, vagy más szervnél nyilvántartott adat beszerzésével. Olyan gyakorlattal találkoztunk, hogy az ügyfeleket tájékoztatták arról, hogy bár ez nem kötelezettsége, de az ügyintézési id"t meggyorsíthatja, ha a döntéshez hiányzó iratot, adatot maga szerzi be. A kizárási kérelmek számának növekedését észleljük, f"leg a szervi kizárások tekintetében. A Ket. 43 § (7) bekezdése, „a hatóság a saját ügyének elintézésében nem vehet részt” szöveg részének pontosítását javasoljuk. A szakhatósági közrem/ködés az ügyek dönt" többségében a Ket. szabályainak megfelel"en az érdemi döntésre jogosult megkeresésére indul, de f"ként üzlet m/ködési engedélyezési ügyekben élnek az ügyfelek a 44 § (6) bekezdésben foglalt lehet"séggel. A szakhatósági hozzájárulások nem minden esetben felelnek meg a 45 § (1) bek.-ben foglalt formai követelménynek, az indokolás, hiányos, a feltételt megalapozó jogszabályi hivatkozás hiánya miatt. Az els"fokú hatósági döntések nem mindenben felelnek meg a Ket. 72.§-ban foglalt el"írásoknak, általában nem tartalmaznak az eljárási költséggel, elektronikus ügyinté-
261 zés lehet"ségével kapcsolatos rendelkezést, valamint hiányos a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek megjelölése. A 71 § (3) bekezdése jogszabályi felhatalmazáshoz kötötte, sz/kítette az egyszer/sített határozat meghozatalának lehet"ségét, az a tapasztalatunk, hogy szinte egyáltalán nem élnek e formával az els"fokú hatóságok. Jogorvoslati eljárásokban észleltük, hogy több esetben helytelen döntési formát alkalmazott az es"fokú hatóság, jellemz"en érdemi kérdésben végzés formában döntöttek. A jogorvoslati eljárások során új elemként jelentkezett, hogy több ízben kell els"fokú döntést hoznia a másodfokon eljáró hatóságnak, így felmerült, hogy e végzések ellen a jogorvoslati fórum hogyan alakul. Így például a Ket.104 § (2) bekezdésében foglalt elkésett, illetve jogosulatlan személyt"l vagy szervt"l származó fellebbezést érdemi vizsgálat nélküli elutasító, vagy a fellebbezés visszavonása esetén a jogorvoslati eljárást megszüntet" végzés esetén. A módszertani állásfoglalás egyértelm/vé tette, hogy ezekben az esetekben a felettes szerv, az ügy tárgya szerint illetékes minisztérium az eljáró másodfokú hatóság. A bírósági felülvizsgálat rendszerében a Ket. és a Pp. megváltozott szabályainak alkalmazása már gyakorlattá vált, a felterjesztéssel kapcsolatos határid"t néhány esetben túllépték. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetek jellemz"en az érdemi döntést tartalmazó határozatok ellen irányulnak. Végzés ellen egy kisajátítási eljárásban hozott, az eljárás megindítására irányuló kérelemnek helyt adó, s szakért"t kirendel" esetben éltek keresettel. A nem peres eljárás még nem zárult le. A Ket.-ben bevezetett új jogorvoslati lehet"ségekkel ismereteink szerint, az ügyfelek még csak néhány alkalommal éltek. Újrafelvételi eljárási döntés egy esetben került jogorvoslati elbírálásra, ahol megállapítottuk,, hogy a kérelem benyújtásának feltételei nem álltak fenn. Méltányossági kérelmet egy közlekedési igazgatási ügyben, gépjárm/ forgalomból történ" kivonását helybenhagyó másodfokú döntésünk ellen nyújtottak be, amelyet elutasítottunk. A Ket. szigorította a közigazgatási határozatok végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, azonban e szabályok gyakorlati alkalmazásával összefüggésben nincs még általánosítható vélemény. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, azonban az ebb"l ered" károkozás lehet"sége miatt a hatóságok a joger"s másodfokú döntések végrehajtásával kell" óvatossággal járnak el. Az eljárási költségek megállapítására vonatkozó szabályok konkrét gyakorlati alkalmazásához még id"re van szükség. Nem minden esetben alkalmazták helyesen az eljárási költség fogalmát, esetenként olyan, a hatóság részér"l felmerült költség megtérítésének gondolata is felvet"dött (pl. a hatóság levelezési, utazási költségeit a kérelmez" ügyfélre kívánta hárítani), amelyre a Ket. nem ad lehet"séget. Kérdésként vet"dik fel, hogy az eljárási költség megállapítása az eljáró hatóság hivatalból, vagy csak ügyféli kérelemre történ" eljárási kötelezettsége.
262 Az elektronikus ügyintézés lehet"ségét- Komárom város kivételével- megyénk önkormányzatai rendeletben kizárták, így erre vonatkozóan sincsenek gyakorlati tapasztalatok. Veszprém megye: 2005. november 1-én hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.). A törvény hatályba lépését több évig tartó szakmai tudományos kutatás, alapozás el"zte meg. Az Országgy/lés a Ket.-et 2004. december 20-án fogadta el, majd megjelent a kormányhatározat, amely megszabta a törvény hatályba lépésével kapcsolatos feladatok ütemtervét. 2005. év legnagyobb feladata volt a köztisztvisel"k felkészítése a Ket. alkalmazására. 2006-ban pedig a legnagyobb feladat a jogalkalmazók munkájának segítése volt. Ez a munka a Hivatal hatósági munkát végz" ügyintéz"ire, illetve a f"osztály vezet"jére, mint monitoring felel"sre hárult. A jogalkalmazási és módszertani kérdések fogadására m/ködtettük az ún. „forródrótot”. Nagyon sok kérdést fogadtunk, válaszoltunk, segítettünk. Azokat a kérdéseket, amelyekre a választ nem tudtuk kell" biztonsággal, továbbítottuk a heti jelentésben a Monitoring Bizottságnak, illetve végs" soron a Ket. Szakért"i Bizottságnak. Az eltelt egy év tapasztalatainak összegzése
• Az elektronikus ügyintézésre a közigazgatási szervek nagy része a mai napig nincs felkészülve, ennek f"bb oka az anyagi lehet"ségek sz/kösségében rejlik, de természetesen hiányosságok vannak az ügyintéz"k felkészültségében is.
A Ket.-ben az elektronikus ügyintézés fejezete a következ"képpen kezd"dik: „Törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltér" rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézheti.” Ahol az ügyintézés elektronikus úton is történt, mint pl. APEH, ez nem okozott gondot, de úgy t/nik, hogy minden máshol maradt inkább a papír alapú ügyintézés. Az a szerencse, hogy az ügyfelek sem akartak eddig nagyon elektronikusan ügyintézni.
• A Ket. egyik legfontosabb új rendelkezése, hogy megteremtette a garanciákat
annak érdekében, hogy az els"fokú eljárásban az ügyfél gyakorolhassa eljárási jogait.
Az eljárási jogok gyakorlásának érdekében el"írta, hogy az ellenérdek/ ügyfél, illetve a hatásterületen él" ügyfelek az eljárás megindításáról értesítést kapjanak. Ez az eljárási szabályozás arra mutat rá, hogy milyen fontos a lehetséges ügyféli kör meghatározása. Sok olyan építmény és létesítmény van, amelyek engedélyezésénél nem csak a létesítménnyel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai min"sülnek ügyfélnek, hanem a távolabbi ingatlanok tulajdonosai is. Ilyenkor van lehet"ség a hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján való kézbesítésre. Ezt lehet"leg oly módon kell megoldani, hogy minél több ügyfél tudomást szerezzen az esetleg "t is érint" hatósági eljárás megindulásáról.
263 Eddigi tapasztalataink szerint az eljárás megindulásáról az ügyfelek értesítést kapnak (Ket. 29. §. (2) bekezdés). sokkal problémásabb azonban adott esetben a hatásterület fogalmának értelmezése.
• Nagyon jelent"s az eljáró hatóságok számára, hogy lehet"ség van a kérelem ér-
demi vizsgálat nélküli elutasítására, amennyiben ennek a jogszabályi feltételei fennállnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyz"i hatáskörbe tartozó ügyekben az I.fokú hatóságok jogszer/en alkalmazzák a Ket. 30. §-ában írtakat.
• Régi hiányt pótolt a Ket. azzal, hogy szabályozta milyen eljárási cselekmények tartoznak bele az ügyintézési határid"be és melyek nem.
• Szabályozta az eljáró hatóság és a szakhatóság közötti viszonyt, amellyel kap-
csolatban egyébként a mai napig akadnak problémák az eltér" jogértelmezés miatt, pl. a Ket. 44. § (7) bekezdés rendelkezését illet"en. A Szakért"i Bizottság 1. sz. módszertani állásfoglalása ezt a kérdést rendezi.
• Új szerepl"t vezetett be a Ket. a hatósági eljárásba a hatósági közvetít" szemé-
lyében. Ez a jogintézmény azonban nem él, mivel a 2005. évi LXXXIII. tv. 78. § és 81. §ai adnak csak felhatalmazást a hatósági közvetít" igénybevételére (bányászatban és útépítésnél), egyébként máshol jogszabály azt nem teszi lehet"vé.
• Ugyancsak fontos eljárási szabály a Ket. 70. §-a, amely a „bizonyítékok ismertetése az ügyféllel” címet viseli.
Nincs tapasztalat arra nézve, hogy ez mennyire érvényesül, illetve az mondható el inkább, hogy nem érvényesül. Az eljáró hatóságok ugyancsak abból indulnak ki, ha az eljárás megindításáról az ügyfelet értesítették, nem kell alkalmazni a Ket. 70. §-ának rendelkezését. Hogy kell-e alkalmazni vagy nem, az mindig attól függ, hogy az ügyfél valóban ismer-e minden bizonyítékot és részt vehetett-e valamennyi bizonyítási eljárásban.
• A Ket. 71. §-a szerint a hatóság döntése a határozat és a végzés. A Ket. Szakért"i Bizottság iránymutatásának köszönhet"en ezt többnyire megfelel"en alkalmazzák a hatóságok, bár II.fokú eljárásunk során találkoztunk néhány egészen kirívó jogszabálysértéssel, a döntések formája tekintetében is.
• Ismeretes, hogy a Ket. átalakította a jogorvoslat rendszerét és több olyan jogorvoslati jogintézményt vezetett be, amely a korábbi eljárásjogban vagy egyáltalán nem volt, mint az újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás, vagy nem ilyen formában létezett, mint pl. a döntések saját hatáskörben történ" felülvizsgálatának két esete a Ket. 103. § és 114. §-a alapján.
A II. fokú jogalkalmazói tapasztalataink szerint a döntések saját hatáskörben történ" felülvizsgálata nem egyértelm/ az I. fokú hatóságok számára.
264
• Ugyancsak új rendelkezés, hogy a semmisségi okokat a Ket. kib"vítette. El"fordult már, hogy semmisségi okból hatáskör hiánya miatt kellett az I. fokú döntést megsemmisíteni.
• Új a jogorvoslati rendszerben a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatá-
nak szabályozási módja a tekintetben, hogy a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ezen rendelkezéssel kapcsolatban még nincs elegend" tapasztalatunk, figyelemmel arra, hogy az eddigi bírósági eljárások többnyire az Áe. alapján indult ügyekben folytak. A Ket. alapján folyó eljárásokban csak ritkán került sor arra, hogy a bíróság a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek helyt adjon.
• A végrehajtási eljárás a közigazgatási eljárás legbonyolultabb része, amihez sok más jogszabály ismerete is szükséges. A Ket. szabályai a végrehajtási eljárást nem könnyítették meg. Ezt tapasztaljuk a végrehajtás során hozott végzések ellen benyújtott fellebbezések elbírálásánál, illetve az egyedi hatósági ügyekben.
Összefoglalva: A Ket. legfontosabb új eljárásjogi intézményeit és rendelkezéseit a hatóságok nagy vonalakban ismerik és alkalmazzák, azonban a jogszer/ alkalmazása még nagyon sok gyakorlatot követel. A tapasztalatok felszínre hozták azokat a kisebb hibákat is, amelyek miatt a Ket. korrekcióra szorul. Régió: Az elmúlt években a Ket. bevezetésével összefügg# feladatok végzése a megyei közigazgatási hivatalok kiemelt feladatát képezte. A ciklus elején a koncepció és a törvénytervezet véleményezése, kés"bb 2005. évben az új eljárási szabályok jegyz"kkel és a hatósági jogalkalmazásban dolgozó köztisztvisel"kkel történ" megismertetése, az oktatások megszervezése és az ebben történ" közrem/ködés képezte a megyei közigazgatási hivatalok feladatát. 2006. évt"l a Ket. szabályai gyakorlati alkalmazásának el"segítésére, hatályosulására, a jogértelmezési problémák feloldására, illetve jelzésére, a jogszabály módosításra vonatkozó esetleges javaslatok Szakért"i Bizottsághoz történ" megtételére helyezték a f" hangsúlyt. Az els"fokú hatóságok munkájának el"segítésére mindhárom hivatalnál m/ködtették a monitoring rendszer keretében az ún. „forródrótot”. Ennek keretében fogadták és megválaszolták, illetve szükség szerint továbbították a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdéseket, amely jelent"s többletfeladattal járt a hatósági feladatokat ellátó ügyintéz"knél. A jegyz" hatáskörébe utalt államigazgatási hatósági ügyek intézésér"l szóló 2006. évi statisztikai adatok – figyelemmel az adatgy/jtés elrendelésében foglalt határid"re-még nem állnak rendelkezésre, ezért a Ket. alkalmazásával kapcsolatos statisztikai adatok elemzésére csak a kés"bbiekben kerülhet sor. A közigazgatási hivatal hatáskörébe utalt els" és másodfokú ügyek alakulását, a jogszabályokban megfogalmazott ágazatpolitikai célok megvalósulásnak tapasztalatait a közigazgatási hivatali igazgatási feladatai fejezet tartalmazza.
265 A Ket. monitoring m>ködtetése során beérkezett fontosabb kérdéseket, a felügyeleti és célvizsgálatok ellen"rzési tapasztalatait, valamint a jogorvoslati kérelmek elbírálása során észlelt jogalkalmazási gyakorlatot a megyei közigazgatási hivatalok elmúlt évi beszámolói részletesen feldolgozzák, ezek megismétlését"l eltekintünk, így csak néhány fontosabb megállapításra szorítkozunk. A Ket. elektronikus ügyintézésre, mint a szolgáltató jelleg egyik legjellemz"bb megnyilvánulási formájára vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása a helyi önkormányzatok anyagi forrásainak hiánya miatt még hosszabb id"szakot igényel. Általánosítható megállapítás, hogy az önkormányzatok dönt" többsége - élve a Ket-ben kapott felhatalmazással - rendelettel kizárta az elektronikus ügyintézés lehet"ségét. Az ügyfelek eljárási jogainak gyakorlását segíti el" a Ket. 29 §-ában a hatóság részére megfogalmazott értesítési kötelezettség, amelynek els"fokú hatóságok általi teljesítésér"l mindhárom megyében kedvez"ek a tapasztalatok. Ugyanakkor az is tény, hogy n"ttek a hatósági ügyintéz"k eljárási terhei és a hatóságok költségei. Esetenként az 5 napos határid" betartása nehézségbe ütközik. A Ket 36 §-ában foglalt rendelkezéseket tapasztalataink szerint az eljáró hatóságok betartották, s az ügyfeleket nem terhelték szakhatósági hozzájárulás, vagy más szervnél nyilvántartott adat beszerzésével. Olyan gyakorlattal találkoztunk, hogy az ügyfeleket tájékoztatták arról, hogy bár ez nem kötelezettsége, de az ügyintézési id"t meggyorsíthatja, ha a döntéshez hiányzó iratot, adatot maga szerzi be. A szakhatósági közrem/ködés az ügyek dönt" többségében a Ket. szabályainak megfelel"en az érdemi döntésre jogosult megkeresésére indul, de több esetben- az ügyintézés meggyorsítása reményében - élnek az ügyfelek a 44 § (6) bekezdésben foglalt lehet"séggel. Kezdetben bizonytalanság mutatkozott abban, hogy mikor kell végzés formájában dönteni, és mikor elég a levélforma. A SZB. állásfoglalás is nagymértékben segített a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakulásában. A Ket által bevezetett jogorvoslati lehet"ségekkel ismereteink szerint csak néhány alkalommal éltek, volt rá eset, hogy a saját hatáskörben történ" jogorvoslás értelmezési nehézséget okozott. A jogorvoslati eljárások során új elemként jelentkezett, hogy több ízben kell els"fokú döntést hoznia a másodfokon eljáró hatóságnak, így felmerült, hogy e végzések ellen a jogorvoslati fórum hogyan alakul. A módszertani állásfoglalás egyértelm/vé tette, hogy ezekben az esetekben a felettes szerv, az ügy tárgya szerint illetékes minisztérium az eljáró másodfokú hatóság. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, azonban az ebb"l ered" károkozás lehet"sége miatt a hatóságok a joger"s másodfokú döntések végrehajtásával kell" óvatossággal járnak el. A Ket. szigorította a közigazgatási határozatok végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, azonban e szabályok gyakorlati alkalmazásával összefüggésben még csak kezdeti tapasztalatok vannak, ezek szerint a végrehajtás szabályainak alkalmazása nem lett könnyebb, szükséges lenne a szakosodott végrehajtó szolgálatok létrehozása.
266 2. A megyében megalakult többcélú kistérségi társulások m>ködésének tapasztalatai Fejér megye: Fejér megyében 10 többcélú kistérségi társulás m/ködik. A többcélú kistérségi társulásoknak – a kistérségi lehatárolásnak megfelel#en – valamennyi települési önkormányzat tagja. A beszámolási id"szakban a társulási tanácsok 130 ülést tartottak, illetve ennyi ülésr"l készült jegyz"könyv felterjesztése történt meg. Az év során a társulási tanácsok 770 határozatot hoztak. A társulási tanácsok által hozott határozatokkal, illetve a tanácsok döntéshozatali eljárásával kapcsolatosan 71 esetben tettünk szóbeli törvényességi észrevételt. A jelzéseink nyomán a társulások az elkövetett hibákat kijavították, a mulasztásokat pótolták, így írásbeli törvényességi felhívás eszközével a beszámolási id"szakban nem kellett élni. A jellemz" jogszabálysértések a következ"k:
• a költségvetési határozat tartalmilag és szerkezetileg nem felelt meg az Áht. el"írásainak,
• a társulási tanács hatáskörébe tartozó, döntést igényl" személyi ügy nyilvános ülésen történ" tárgyalása,
• pályázaton nyert támogatás felosztása zárt ülésen, • közbeszerzési szabályzatban a Kbt. szabályaival ellentétes szabályozás. A képvisel"testületek alakuló ülését követ"en, október második felében és november els" hetében a többcélú kistérségi társulási tanácsok megtartották tisztújító üléseiket. Mindegyik társulási tanács megválasztotta elnökét és elnökhelyetteseit. A beszámolási id"szakban a társulások mindegyike rendelkezett hatályos szervezeti és m/ködési szabályzattal, létrehozta, kialakította munkaszervezetét. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kezdeti bizonytalanságot követ"en, lényegesen javult a döntés-el"készít" eljárás színvonala. Ez eredményezte azt is, hogy a társulási tanácsok m/ködése jogszer/, a tisztújítás is zökken"mentesen lezajlott. A fentiek ellenére egyes esetekben el"fordult, hogy a társulási tanács ülésér"l készült jegyz"könyv nem tartalmazta határozati formában a meghozott döntést, hiányos volt annak aláírása. Bizonytalanságot okozott – tekintettel arra, hogy a többcélú kistérségi társulások dönt" többsége (9) területfejlesztési feladatokat is ellát, a Tkt. továbbá a Tftv. azonos tárgyú, de eltér" rendelkezéseinek jogszer/ alkalmazása (pl. a társulási tanács ülésén a polgármester helyettesítése, a társulás költségvetésének elfogadásához szükséges szavazati arány, a határozatképesség megállapítása, az ülésen illetve a döntéshozatali eljárásban részt vev" személyek köre). A Tkt. és a Tftv. párhuzamos törvényi szabályozásából adódó jogértelmezési anomáliák feloldása a társulások számára nehézséget jelentett. Mindezen problémák megoldására
267 megnyugtató megoldást adott a társulási tanács tevékenységének markáns elhatárolása, hiszen másképp nem biztosított az eltér" eljárási rend alkalmazása. Ennek gyakorlati megvalósításában és kidolgozásában aktívan közrem/ködtünk. Javasoltuk a területfejlesztési ügyek tárgyalása céljából külön tanácsülés összehívását eltér" meghívotti körrel és önálló napirenddel. Ugyanakkor megfelel" és jogszer/ megoldásnak ítéltük a területfejlesztéssel kapcsolatos napirendek – azonos ülésen történ" azonban – többi ügyt"l elkülönített kezelését és jegyz"könyvezését a vonatkozó eljárási szabályok betartásával. Szakmai véleményünket a társulási tanácsok elfogadták és munkájuk során alkalmazzák, így jogszabálysért" gyakorlatot e tekintetben nem folytatnak. A munkaszervezetek vezet"it"l érkezett jelzések továbbá a felterjesztett jegyz"könyvek utólagos törvényességi ellen"rzése során tapasztaltak alapján a Tkt. illetve a Tftv. egyes rendelkezéseinek helyes alkalmazására körlevélben tájékoztattuk a társulási tanácsok elnökeit. Ugyancsak körlevélben tájékoztattuk az érdekelteket a Tkt. rendelkezései alapján a társulási tanácsok tisztújító üléseire vonatkozó rendelkezésekr"l, a követend" eljárásról, kiemelve a titkos szavazás lebonyolításának módjára vonatkozó eljárást. A többcélú kistérségi társulások 2006. évben is els"sorban a közoktatás és a szociális ellátás területén m/ködtek közre a helyi önkormányzatok kötelez" feladatainak ellátásában. A közoktatási feladatokon belül az önkormányzat kötelez" feladatellátásán túl pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását is biztosítják tagjaik részére egyes társulások. Sikeres pályázatoknak köszönhet"en a társulás m/ködteti több helyen a központi hétközi és hétvégi orvosi ügyeletet. Néhány többcélú kistérségi társulás felvállalta az önkormányzatok költségvetési szervei bels" ellen"rzési feladatai ellátását. Egyes kistérség területén túl terjeszked" közös program megvalósítása céljából már a kistérségi társulási tanácsok együttm/ködésére is van példa. A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás és a „Sárvíz” Többcélú Kistérségi Társulás (Aba) 2006. szeptemberében kötöttek együttm/ködési megállapodást els"sorban fejlesztési programjaik összehangolása, foglalkoztatási gondjaik enyhítése, közös pályázatok kidolgozása céljából. Komárom - Esztergom megye: A megyében m/köd" kistérségi többcélú társulások m/ködésének tapasztalatai. 2006 év elejét"l a megye mind a hét kistérségben m/ködik többcélú kistérségi társulás. A kistérségi társulások munkaszervezeti feladatait egy kivételt"l eltekintve mindenhol a székhely város polgármesteri hivatal látja el. Egyetlen kistérségben, a kisbériben alakítottak önálló költségvetési szervet a munkaszervezeti feladatok ellátására. A 7 kistérségi társulás 44 ülést tartott és azon 286 döntést hozott. A döntések összetételét, és a velük kapcsolatban észlelt 5 törvénysértés lényegét a területfejlesztési feladatokról szóló cím már tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy az együttm/ködés sikerét jelzi a korábban is m/köd" önkormányzati társulások mikrotársulásként való integrálása, illetve az új mikrotársulások alapítása a közös feladat ellátás érdekében. Oroszlány kistérségben két új iskolafenntartó társulást alakítottak az együttm/ködés keretien belül, kisbér kistérségben, pedig új tagok csatlakoztak a már m/köd" társulásokhoz.
268 A kistérségi társulások tevékenységében jelent"s szerepet töltenek be a közösen ellátott szolgáltatások színvonalának emelésével kapcsolatos ügyek, mintegy negyed részét téve ki a meghozott döntéseknek. A dorogi kistérség az állati hulladék elhelyezésével kapcsolatos közös fejlesztést, az esztergomi térségi egészségügyi központ létesítését, a komáromi közös informatikai stratégia kidolgozását határozta el. A kistérségi társulások az elmúlt évben több nagy jelent"ség/, a szolgáltatások fejlesztésével foglakozó tervet fogadtak el. E körbe tartozik a tatabányai, és tatai kistérségek által elfogadott szociális koncepció, illetve a tatai közoktatási min"ségirányítási program elfogadása. A többcélú társulások munkaszervezeti feladatait ellátó térségközponti jegyz"k által jelzett probléma a munkaszervezeti feladatok kérdése. A kistérségekre háruló nagyszámú, és egyre b"vül" feladat, a munkaszervezeti feladatok ellátásával foglalkozó köztisztvisel"k irányításával kapcsolatos problémák miatt merült fel az igény, hogy a munkaszervezet vezet"i részére biztosítson a közigazgatási hivatal szakkollégiumi konzultációs lehet"séget. Az els" negyedévre tervezett beszélgetésen els"sorban az önálló munkaszervet létesítésével kapcsolatos követelményeket, a várható el"nyöket és hátrányokat beszélnék meg a résztvev"k. Veszprém megye: Veszprém megye kilenc kistérségéb"l nyolcban alakult többcélú kistérségi társulás 2006. december 31-ig. A további egy kistérségben (pápai) területfejlesztési önkormányzati társulás m/ködik teljes lefedettséggel, azonban e kistérségben is megkezd"dött a területfejlesztési társulás többcélú társulássá történ" átalakítása, amely várhatóan 2007. január 31-ig megvalósul. A balatonfüredi, sümegi, tapolcai és várpalotai kistérségekben 2004. évben alakult meg a többcélú kistérségi társulás. A veszprémi, illetve ajkai kistérségben 2005. májusában alakult át a területfejlesztési önkormányzati társulás többcélú kistérségi társulássá, a zirci kistérségben 2005. októberében hozták létre a többcélú kistérségi társulást, a kistérségben addig m/köd" kistérségi fejlesztési tanács egyidej/ megszüntetésével. A balatonalmádi kistérségben 2006. december 20-án tartotta alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás, amely a kistérségben addig m/köd" területfejlesztési önkormányzati társulás jogutódjaként folytatja tevékenységét. A megye valamennyi kistérségében teljes települési lefedettséggel alakultak meg a többcélú kistérségi, illetve területfejlesztési társulások. Két kistérségben – ajkai és tapolcai – m/ködik elnökség. A helyi önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választását követ"en a többcélú kistérségi, illetve területfejlesztési önkormányzati társulások újjáalakulása, tisztségvisel"inek megválasztása rendben megtörtént. Az ezzel kapcsolatos aktuális feladatokról, várható problémákról, a titkos szavazással kapcsolatos módszertanról el"zetesen írásban tájékoztattuk a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetinek vezet"it. Három – a pápai, a várpalotai, illetve a zirci – kistérségben a székhelytelepülés polgármesterét választották meg a többcélú kistérségi társulás elnökévé. Az ajkai kistérségben Devecser, a balatonalmádi kistérségben Litér, a balatonfüredi kistérségben Zánka,
269 a sümegi kistérségben Dabronc, a tapolcai kistérségben Zalahaláp, a veszprémi kistérségben Hajmáskér polgármestere látja el az elnöki teend"ket. A többcélú kistérségi társulások létrehozásánál els"dleges szempont az állami támogatások megszerzése, ezért az érintett települések a támogatott (területfejlesztési, közoktatási, egészségügyi, szociális, egészségügyi, bels" ellen"rzési, stb.) közszolgáltatások közös ellátására, illetve a feladatellátás közös szervezésére kötöttek társulási megállapodást. Elenyész" a nem támogatott feladatok közös ellátását tartalmazó megállapodás, ilyen a várpalotai, amely tartalmazza a közútkezelés, állati hulladék kezelési program közös megvalósítását. Emellett a tapolcai kistérségben merült fel további – nem támogatott – feladatkörök közös megszervezésének igénye. Ezek az adó-végrehajtási, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, közúthálózat korszer/sítési feladatok kistérségi, illetve mikrokörzeti szint/ ellátása. A többcélú kistérségi társulások mindegyikében úgynevezett mikrotársulásos rendszerben történik a közszolgáltatások zömének ellátása. A többcélú kistérségi társulások által valamennyi településen ellátott tevékenységek els"sorban a területfejlesztési, a bels" ellen"rzési, illetve egyes egészségügyi, szociális feladatok. A nyolc többcélú kistérségi társulás közül az ajkai, sümegi, tapolcai, veszprémi, zirci kistérségben hoztak létre önálló munkaszervezetet, a balatonfüredi kistérségben a székhelytelepülés polgármesteri hivatala látja el a munkaszervezeti feladatokat, a balatonalmádi, várpalotai kistérségben folyamatban van az önálló munkaszervezet felállítása. A felterjesztett jegyz"könyvek tanúsága szerint • az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Ajka) 7, • a Balatonfüredi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 9, • a Sümegi Kistérségi Önkormányzatok Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 5, • a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 10, • a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 8, • a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 7, • a Zirci Kistérség Települési Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 24, • a Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulás Társulási Tanácsa 7, • a Pápa és Környéke Települési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Társulási Tanácsa 4, a kilenc társulás összesen 81 ülésr"l készült jegyz"könyvet terjesztett fel a Hivatalba. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása 2006. december 20-án megtartotta alakuló ülésér"l készült jegyz"könyv még nem került felterjesztésre a Hivatalba. Az üléseken • az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 57, • a Balatonfüredi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 56, • a Sümegi Kistérségi Önkormányzatok Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 35, • a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 106, • a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 52, • a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 70,
270
• a Zirci Kistérség Települési Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási
Tanácsa 254, • a Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulása Társulási Tanácsa 41, • a Pápa és Környéke Települési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Társulási Tanácsa 20, a kilenc társulás összesen 691 határozatot hozott.
Tekintettel arra, hogy új jogintézményr"l van szó igyekszünk türelmesen, soron kívül, kiemelt figyelemmel segíteni a többcélú kistérségi társulások m/ködését. Mind a társulások tisztségvisel"ivel, a munkaszervezeteik vezet"ivel, mind a MÁK Területi Igazgatósága munkatársaival kiválóan m/köd" munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk. Jogértelmezési kérdésekben, el"zetes normakontrollt kérve rendszeresen fordulnak a Hivatal többcélú társulásokkal foglalkozó munkatársához. Valamennyi társulási megállapodást, szervezeti és m/ködési szabályzatot soron kívül, több körben, el"zetesen megvizsgáltunk annak érdekében, hogy a képvisel"-testületek, illetve társulási tanácsok elé már törvényes megállapodások kerüljenek. Ezt azért is fontosnak érezzük, mert különösen a sok települést magában foglaló kistérségekben egy-egy törvénysért" el"terjesztés hónapokkal meghosszabbíthatja a döntések meghozatalát, amely akár a társulások állami támogatásra való jogosultságának elvesztését is eredményezhette volna. Általánosságban elmondható, hogy a társulások m/ködése törvényes. Azokban a kistérségekben ahol a munkaszervezeti feladatokat közigazgatási tapasztalatokkal rendelkez" dolgozók (jegyz"k, volt jegyz"k, illetve önkormányzati alkalmazottak) látják el kevesebb a probléma. Az ajkai, balatonalmádi, pápai, veszprémi kistérségben a munkaszervezetek vezet"i, tagjai ilyen tapasztalatokkal nem rendelkeznek, ezért ott gyakrabban fordult el" jogértelmezési probléma, több volt a jegyz"könyv szerkesztési, döntéshozatali eljárás során vétett törvénysértés. Több esetben el"fordult, hogy a jegyz"könyvhöz a döntésekhez kapcsolódó dokumentumokat (pl. szervezeti és m/ködési szabályzat, alapító okirat, költségvetés, költségvetési koncepció, beszámolók, stb.) nem csatolták. A kialakított kiváló munkakapcsolatnak, illetve munkamódszernek köszönhet", hogy viszonylag alacsony volt a törvénysértések száma, ezek miatt els"sorban szóban tettünk észrevételt, amelyeket minden esetben elfogadtak, s rövid úton orvosoltak az érintettek. 5 esetben volt szükség írásbeli törvényességi felhívás küldésére, ezek els"sorban a mulasztásos törvénysértések orvoslását célozták. Három kistérségben (ajkai, sümegi, zirci) nem alkották meg a szervezeti és m/ködési szabályzatot a törvényben el"írt határid"n belül, ezen túlmen"en a sümegi kistérség esetében a sorozatos jegyz"könyvkésések miatt vált szükséges az írásbeli törvényességi felhívás megtétele. További egy írásbeli észrevételt tettünk a döntéshozatali eljárás súlyos megsértése miatt a zirci kistérség felé. A törvényességi ellen"rzés tapasztalatairól körlevél formájában valamennyi többcélú kistérségi társulást tájékoztattuk, amelyben felhívtuk a figyelmet a sorozatosan el"forduló, általánosnak tekinthet", súlyosabb jelent"ség/ m/ködésbeli, jegyz"könyvszerkesztéssel kapcsolatos törvényességi problémákra.
Ezek az alábbiak voltak:
271 1) A jegyz"könyvek sok esetben nem tartalmazták a jelenlev"k felsorolását, az ülésen részt vev"kre csupán a „jelenléti ív szerint” fordulat utal, a jelenléti ívet viszont nem csatolták a jegyz"könyvhöz. Ez fokozott problémát okozott azokban az esetekben, amikor a döntéseket „egyhangúlag” hozták, mert így nem volt megállapítható a döntéshez szükséges többség megléte különösen akkor, ha a határozatképesség megállapítása sem volt szabályos (lásd. 2) pont). 2) Általánosan el"forduló törvénysértés az ülés határozatképességének, illetve az egyes döntésekhez kapcsolódó egyszer/, illetve min"sített többség jegyz"könyvben történ" rögzítésének hiányossága, ugyanis a jelenlev" tagok feltüntetése mellett az általuk képviselt lakosságszám megjelölése a jegyz"könyvekb"l sorozatosan hiányzott. Különösen problémás volt ez abban az esetben, ha a döntés min"sített többséget igényelt, s az ülésen nem volt minden tag jelen, illetve ha jelen is volt, de a döntés nem volt egyhangú, s már a határozatképesség megállapításánál sem derült ki, hogy mekkora a képviselt lakosságszám. 3) Néhány esetben el"fordult, hogy számozott határozatot hoztak a javaslat elutasításáról azokban az esetekben, amikor a javaslat nem kapta meg a döntéshez szükséges számú/arányú igen szavazatot. 4) A kistérségi fejlesztési tanácsként hozott döntések a jegyz"könyvben nem kerültek markánsan elválasztásra a társulási döntésekt"l, ami egyrészt azért problémás, mert a két jogintézményt szabályozó jogszabályok a döntéshez szükséges szavazati arányokat eltér"en szabályozzák (a területfejlesztési tanács esetében más a min"sített többséghez szükséges szavazati arány, illetve több döntéshez egyhangú szavazat szükséges). Másrészt több esetben elmulasztották meghívni a kötelez" meghívottakat, valamint – ahol ilyen m/ködik – a kistérségi fórum véleményének ismertetése is elmaradt. A gazdálkodás körébe tartozó kötelez" döntésekr"l (költségvetés, zárszámadás, évközi beszámolók, költségvetési koncepció) a többcélú társulások meghozták határozataikat. (A 2007. évi költségvetési koncepció, illetve háromnegyed éves költségvetési beszámoló elfogadását tartalmazó jegyz"könyv (2006. december) a mai napig négy kistérségb"l érkezett be (balatonfüredi, várpalotai, veszprémi, zirci). Régió: A képvisel"testületek alakuló ülését követ"en, október második felében és november els" hetében a többcélú kistérségi társulási tanácsok megtartották tisztújító üléseiket. Mindegyik társulási tanács megválasztotta elnökét és elnökhelyetteseit. A beszámolási id"szakban a társulások mindegyike rendelkezett hatályos szervezeti és m/ködési szabályzattal, létrehozta, kialakította munkaszervezetét. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kezdeti bizonytalanságot követ"en, lényegesen javult a döntés-el"készít" eljárás színvonala. Ez eredményezte azt is, hogy a társulási tanácsok m/ködése jogszer/, a tisztújítás is zökken"mentesen lezajlott. 2007. évben az elmúlt év tapasztalatait összegezve és eredményeit hasznosítva biztosítani kell, hogy a törvényességi ellen"rzés színvonalának további emelésével, az egy-
272 séges joggyakorlat kialakításával, a társulások m/ködésének törvényessége továbbra is kiegyensúlyozott legyen. 3. A 2006. évi választások lebonyolításának tapasztalatai Fejér megye: Az országgy>lési és önkormányzati választások éve mindig fontos feladatok elé állítja a közigazgatási hivatalokat. A 2006-dik évi országgy/lési választások el"készítése 2005 decemberében kezd"dött el a szavazóköri és választókerületi körzetállományok aktualizálásával. 2006 januárjában folytatódott a körzetpontosítás. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 10. § (1) bekezdés a HVI vezet" feladatául szabja, hogy minden év januárjában vizsgálja felül a szavazókörök körzetadatait. Zavart okozott, hogy a tv. 102. § (1) bekezdése el"írja, hogy az "szi önkormányzati választásokon érvényes egyéni választókerületi beosztást szintén januárban vizsgálja felül a HVI vezet"je, ami viszont sajátosságainál fogva a szavazóköri határok er"teljes változását is generálhatja. Ez pedig az országgy/lési választások el"készítésének ezen id"szakában már a jelöl" szervezetek ellenállásába ütközött. Hivatalunk a rá háruló körzetesítési feladatokat egyébként pontosan elvégezte szoros együttm/ködésben a TVI vezet"jével és a HVI vezet"kkel. Fejér megyében a választások el"készítése a jó együttm/ködésnek köszönhet"en mindig konstruktív légkörben zajlik, nem csak a kötelez" feladatokat igyekszünk jó színvonalon teljesíteni, hanem többlet feladatok ellátásával a választási bizottságok, választási irodák, jelöl" szervezetek, a választás összes résztvev"je számára egyszer/bbé, átláthatóbbá próbáljuk tenni a választási eseményeket. Ennek szellemében készítettük el mindkét választásra az egész megyére vonatkozóan a névjegyzékeket, melyeket szavazókörönként ellen"riztünk és összet/ztünk. Az értesít"k és ajánló szelvények borítékolását is vállaltuk, így a HVI-k döntése alapján 240 ezer választópolgár küldeményét már zárt borítékban kapta meg a település. A kiegészít" listákkal együtt kiszállítottuk a HVI-khez a teljes anyagmennyiséget. A TVI vezet"jével közösen tartott jegyz"i értekezletek sora biztosította a választások el"készítését, a jegyz"k és választási szakemberek felkészülését, a szakmai színvonal emelését és megalapozta a jó együttm/ködést. A magas jegyz"i, HVI-vezet"i fluktuáció miatt erre szükség is volt. A TVI vezet"jével együtt tartottuk a kapcsolatot a jelöl" szervezetekkel, rendszeres tájékoztatással tettük átláthatóvá a választási el"készít" tevékenységünket. Talán ez is befolyásolta azt a tényt, hogy megyénkben az átlagnál kevesebb volt a választási szervekkel kapcsolatos kifogás, kevesebb bizalmatlansággal találkoztunk. A választások el"készítése és lebonyolítása, valamint az azt követ" tevékenységek (kétszer-többször szavazók kisz/rése, tájékoztatás, pénzügyi elszámolás, tapasztalatok összegzése) teljes sikerrel zajlott. A választási munka további részletei a IV. fejezet 3. pontjában találhatók.
Komárom - Esztergom megye:
273 Komárom-Esztergom megye minden települése a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivataltól rendelte meg a névjegyzék, és értesít" karton készítését. A névjegyzék és értesít" kartonok készítéséhez ebben az évben 2 db OCÉ Varioprint nyomtatót kapott hivatalunk. A leszállított eszközökkel a nyomtatványok el"állítására a szükséges technikai eszközök a hivatal rendelkezésére álltak. A hivatal dolgozója központi képzésen vett rész a nyomtatók kezelésével kapcsolatban, munkánkat pedig az OCÉ Hungária munkatársai mindig készséggel segítették. Az új nyomtatók hivatalunknál jól vizsgáztak, mind a nyomtatók országos próbája, mind a nyomtatási feladatok végzése határid"re, problémamentesen megtörtént. A nyomtatott névjegyzék, értesít" min"ségét tekintve tökéletes volt. A nyomtatási program használata az önkormányzati választások idejére kiforrta magát, a Területi Regiszter program használata célszer>bbnek bizonyul. A névjegyzék készítésénél alkalmazott módszer, miszerint az I. fordulós névjegyzék tartalmazta a II. fordulós szavazók nevét is, kifejezetten jónak mondható. Az országgy/lési választáshoz leszállított boríték, ajánlószelvény, valamint a szórólapok száma a választópolgár számhoz viszonyítva éppen hogy elég volt. Kiosztása darabra történ" leszámolással választópolgár szám + 4,5% ráhagyással történt. Ez megnövelte a szortírozási id"t, hiszen nagyon kiszámított, egyenként leszámolt darabszámot kellett az önkormányzatoknak átadni. Az önkormányzati választáshoz leszállított nyomtatványok száma megfelel" volt. A Helyi Választási Iroda Vezet"je által visszaküldött „T” és „F” lapok egyeztet" listájának feldolgozása (I.,II. forduló, önkormányzati választás) hivatalunk részér"l az OVI Intézkedésnek megfelel"en határid"re megtörtént. A szavazás napját megel"z" id"szakban a Közigazgatási Hivatal segítséget nyújtott a programok üzemeltetéséhez, figyelemmel kísérte az OEVI-k, az anyakönyvi számítógéppel dolgozó települések és a TVI közötti számítógépes hálózat m/ködését. Folyamatosan (naponta 2 alkalommal) figyelemmel kísérte az okmányirodás számítógépeken m/ködtetett Választási Ügyviteli Rendszert, ezen belül kiemelt figyelmet fordított a következ" menüpontokra: Levelezés, Fórum, Operatív irányítás, Jog- és dokumentumtár, Próba lebonyolítás. Az országos technikai, alkalmazási próbák során az informatikai munkatársak segítséget nyújtottak a próbában közrem/köd" munkatársaknak, a próba sikeressége céljából az Anyakönyvi Számítógépek FÓRUM oldalán minden esetben tájékoztatták a próbában érintetteket az elvégzend" feladatokról, id"pontokról, valamint elérhet"vé tették számukra a próba forgatókönyvét. A szavazás napján és az azt követ" napon a Közigazgatási Hivatal m/ködtette az országos számítógépes szavazatösszesít" rendszert. A szavazatösszesítés folyamatát akadályozó zavarok, vészhelyzetek elhárítására egyik választás napján sem került sor. Komárom-Esztergom megyében a Területi Választási Iroda Vezet"jének informatikai helyettese az önkormányzat informatikusa. Az informatikai helyettessel jó kapcsolat alakult ki, a központi értekezleteken elhangzott információkat minden esetben átadta a közigazgatási hivatal informatikai vezet"jének, vagy az értekezleteken közösen vettek részt. Az informatikai feladatok végrehajtásában jól össze tudott a két hivatal dolgozni. Jó kezdeményezés volt a BM Központi Hivatala részér"l, hogy a Területi Választási Iroda Vezet"jének küldött leveleket, információkat tájékoztatásul a Közigazgatási Hivatal vezet"jének is eljuttatta, jó lenne, ezt a gyakorlatot a jöv"ben is folytatni.
274 A hivatal a 2006. évi parlamenti választással és a 2006. évi önkormányzati választással kapcsolatos feladatokat az Országos Választási Iroda Intézkedése alapján látta el. A f"osztály folyamatosan figyelemmel kísérte a Választási Ügyviteli Rendszert, a Levelezést, a Fórumot, az Operatív irányítást, a megjelen" jogszabályokat, OVI Intézkedéseket. A f"osztály felkészült a választási nyomtatványok fogadására, a választási feladatban érintett eszközök m/köd"képességét folyamatosan tesztelte. A választási feladatokra való felkészülés jegyében a települési önkormányzatok választási feladattal megbízott munkatársainak kontakt adatai összegy/jtésre kerültek a gyors elérhet"ség érdekében.
Veszprém megye: Az önkormányzati választások különösebb zökken"k nélkül zajlottak le a megyében. Két településen (Bakonypölöske, Kékkút) szavazategyenl"ség miatt megismételt polgármester-választást kellett tartani, míg két településen (Kispirit, Egeralja) megfelel" számú jelölt hiányában képvisel"-testület választása céljából kellett a választópolgároknak ismételten az urna elé járulniuk. A polgármesterek mintegy harmada (71) helyett választottak az állampolgárok új vezet"t a település élére, a változások most a megyei, illetve a megyei jogú várost is érintették, mint ahogy a városok többségében is új elöljáró van. Minden helyen a Törvényességi Ellen"rzési F"osztály területfelel"sei részt vettek az átadás-átvételi eljáráson. Mindössze néhány esetben került sor kisebb-nagyobb vitára az átadó és az átvev" között (pl. Somlósz"l"s, Bakonykoppány, Márkó), de végül is az átadás-átvétel megtörtént minden településen. Az alakuló üléseket az önkormányzatoknál mindenhol határid"ben megtartották, és néhány önkormányzatot leszámítva az alpolgármestereket is megválasztották. (Jelenleg alpolgármester nélkül m/ködik Balatonf"kajár, Kamond, Nagyvázsony, Marcalt", Nemesgörzsöny, Dabrony). Régió: Az országgy/lési és önkormányzati választások el"készítése és lebonyolítása egész évben felel"sségteljes feladatokat rótt a közigazgatási hivatalokra. A jogszabályi háttér kialakításához a tervezetek véleményezése és a szavazóköri körzetállomány pontosítása már 2005-ben megkezd"dött. A 2006 januári körzetpontosítások idején egyes helyeken a jelöl" szervezeteket megzavarta az, hogy az országgy/lési választásra decemberben pontosított körzetállomány januárban, az országgy/lési választásokra való felkészülés id"szakában (kampányid"szak) átszervezésre kerül az "szi önkormányzati választások miatt. Végül a HVI vezet"k a módosításokat kés"bbre halasztották. Ez a probléma csak az általános választások évében jelenthet zavart. A további részleteket a Fejér megyei beszámoló VII. fejezet 3. pontja tartalmazza. A területi választási irodák vezet"ivel kialakított – van ahol kifejezetten jónak min"síthet" - együttm/ködés, és a HVI-k vezet"ivel, munkatársaival tartott szoros kapcsolat eredményeként mindenütt probléma mentesen zajlottak a választási tevékenységek. Nagyon fontos követelmény a Jelöltek, jelöl"szervezetek tájékoztatása, információval
275 való ellátása, mert ez nagyban segíti a választási szervekkel szembeni bizalom kialakulását. Mindhárom megyében minden HVI vezet" a közigazgatási hivatalt bízta meg a névjegyzékek és értesít" cédulák elkészítésével. Régiónkban hosszabb ideje kialakult gyakorlat ez, bizonyítva a hivatalok választás el"készítési tevékenységének pontosságát, megbízhatóságát. Ugyanez volt érvényes az önkormányzati választásokra is. Folyamatos és pontos munkát igényelt a jelölt ajánlások ellen"rzése, vagy annak okmányirodai, települési ellen"rzésének támogatása, a különböz" választási szakrendszerek kezelése, adatfelvitelek elvégzése. Az okmányirodai és települési ASZA számítógép kezel"k felkészítése, választási informatikai szakmai felügyelete és támogatása, különlegesen nehéz id"korlátok közötti együttes üzemeltetés elérése nagy kihívást jelentett minden résztvev"nek, egyben nagy sikereke forrása is. Az egész választási rendszer kit/n"en teljesített. Ehhez az is hozzájárult, hogy minden résztvev" munkatársunk pontosan, szakszer/en, köztisztvisel"höz méltó módon teljesítette feladatait, jelent"s többletmunkát vállalva. Választási tevékenységünk további részletezése a IV. fejezet 3. pontjában található.
276 4. Országos jelent#ség> ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák 4.1. Területfejlesztési intézményrendszer újjáalakulása Fejér megye: Az önkormányzati választásokat követ"en a területfejlesztési intézményrendszer zökken"mentes megalakulásához és m/ködéséhez a Magyar Köztársaságnak kiemelten fontos érdeke f/z"dött. A Fejér megyében m/köd" 10 kistérségi fejlesztési tanács, illetve a kistérségi fejlesztési tanács feladatait ellátó többcélú kistérségi társulási tanács tisztújító ülései október második felében és november els" hetében valamennyi esetében megtörténtek. Ezen ülések jogszer/ lebonyolításához szakmai segítséget nyújtottunk egységes jogértelmezéssel, mivel a titkos szavazás gyakorlati megvalósítása, az SZMSZ-ek eljárási részletszabályainak hiányában a tanácsoknak nehézséget jelentett. A Tftv. 14.§ (1) bekezdés d), a 17.§ (6) bekezdés c) pontjai szerint a megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács tagjai többek között az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsok elnökei részvételével m/köd" megyei kistérségi fórum delegáltjai. A képvisel"k személyének megválasztására vonatkozóan a Tftv. 14.§ (5) és 17.§ (10) bekezdéseiben foglaltakat tekintettük irányadónak. „A megyei (f"városi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjér"l, továbbá az egyeztet" fórumok létrejöttének és m/ködésének szabályairól” szóló 258/2004.(IX.16.)Korm. rendelet – Korm. – alapján a Fejér Megyei Kistérségi Fórum összehívása a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Vezet"jének feladata volt. Az el"zetes egyeztetések alapján a Fórum ülése 2006. november 6.-án eredményesen lezajlott. A jogszabálynak megfelel"en megválasztásra kerültek a Fórum tisztségvisel"i, valamint a megyei területfejlesztési tanácsba és a regionális fejlesztési tanácsba delegált tagok személye. A területfejlesztési intézményrendszer újjáalakulásával összefüggésben – a Korm. 15.§ (3) bekezdése alapján – a közigazgatási hivatal 2006. november 15.-én eredményesen lebonyolította továbbá a Velencei-tó Vértes Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területén m/köd" kistérségi fejlesztési tanácsok választási gy/lését is. Megválasztásra került a térségi fejlesztési tanácsban a kistérségi fejlesztési tanácsok képviseletét ellátó 3 kistérségi képvisel" személye. Mindezeket követ"en 2006. november 17.-én a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megtartotta alakuló ülését és megválasztotta tisztségvisel"it. A Velencei-tó Vértes Térségi Fejlesztési Tanács alakuló ülésének lebonyolítására, tisztségvisel"inek megválasztására 2006. december 12.-én került sor. Az ülésekkel összefüggésben törvényességi kifogás nem merült fel. A Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács alakuló ülésének lebonyolítására a beszámolási id"szakban még nem került sor.
277 Komárom - Esztergom megye: A megyében mind a hét kistérségben a többcélú kistérségi társulás látja el a kistérségi területfejlesztési tanács feladat-és hatásköreit. A társulások közül hatban 2006. október 31. napjáig megtartották a tisztújító közgy/lést. A tatabányai kistérségben a megyei jogú város polgármesterének külföldi útja miatt csak november 8. napján ült össze a tisztújító közgy/lés. A kistérségi tanácsok minden esetben a kistérség székhelyének polgármesterét választották meg elnöknek, kivéve Kisbér kistérséget, ahol Réde község polgármestere lett az elnök. A hivatalvezet" november 20. napjára hívta meg a megyei kistérségi egyeztet" fórum tagjait a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsba delegált tagok megválasztása céljából. A kistérségi egyeztet" fórum az els" ülésen az oroszlányi kistérség elnökének személyében csak elnököt tudott választani, de a delegáltak ügyében nem jött létre konszenzus. A fentiek miatt az ülést november 16-ára napolták el. Ez alkalommal az egyeztet" fórum a regionális fejlesztési tanácsba, a megye képviseletét ellátó egy kistérségi képvisel"nek Tát község polgármesterét választotta meg. A megválasztott képvisel"nek a megyei területfejlesztési tanács elnöke útján eljuttatták a megbízólevelet. A küldött a regionális területfejlesztési tanács ülésén megjelent. Az egyeztet" fórum a megyei területfejlesztési tanácsba, a kistérségek képviseletét ellátó három képvisel"nek megválasztotta Tata város polgármesterét, Réde község polgármesterét, Oroszlány város polgármesterét. A küldöttek megválasztása után 2006. december 14. napján a megyei területfejlesztési tanács is megtartotta tisztújító közgy/lését. A tisztújító közgy/lésekkel kapcsolatban két kérdés merült fel. Az egyik, hogy megválasztott elnök hiányában ki hívja össze az ülést. Az önkormányzati választások el"tt a közigazgatási hivatal azt a szakmai állásfoglalást adta, hogy az elnökök még megbízatásuk lejárta el"tt hívják össze egy október 31. el"tti id"pontra az ülést. A felügyeleti szerv kés"bb kiadott írásbeli útmutatásának megfelel"en ezt követ"en kistérségi területfejlesztési tanácsok megalakítására vonatkozó kormányrendelet el"írásait alkalmazta a hivatal. A másik probléma a kötelezettségvállalás, utalványozás kérdésével volt kapcsolatos. A gazdálkodás jogszer/ségének és folyamatosságának biztosítása érdekében a közigazgatási hivatal javasolta az elnököknek, hogy élve a 217/1998.(XII.30) Korm. rendelet 134.§ (1) bekezdésében és (15) bekezdésében kapott felhatalmazással, az átmeneti id"szakra hatalmazza meg írásban a munkaszervezet vezet"jét a kötelezettségvállalásra és utalványozásra. a közigazgatási szolgáltatások korszer/sítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra; a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; a létszámleépítések tapasztalatai; a költségvetési megszorító intézkedések hatása a közigazgatási hivatalok szervezetése, m/ködésére; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az emiatt tett esetleges fegyelmi intézkedések; Veszprém megye: A helyi önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választását követ"en a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács (továbbiakban: megyei területfejlesztési tanács) újjáa-
278 lakulása megtörtént. A megyében m/köd" többcélú kistérségi társulások, illetve területfejlesztési önkormányzati társulások elnökei részvételével összehívtuk a kistérségi fórumot, amely megválasztotta elnökét, s a megyei, illetve regionális fejlesztési tanácsba a kistérségek által delegált három, illetve egy képvisel"t. A megyei területfejlesztési tanács újjáalakuló ülését december hónapban megtartotta, az err"l készült jegyz"könyv még nem került felterjesztésre a Hivatalba. Törvényességi aggályt vet fel, hogy a megyei területfejlesztési tanács olyan személyt választott meg az alelnöknek, aki nem tagja a tanácsnak. Tekintettel arra, hogy a területfejlesztésr"l és a területrendezésr"l szóló törvény rendelkezése e vonatkozásban nem egyértelm/, a kérdés eldöntéséhez az ÖTM Területfejlesztési Szakállamtitkárától kértünk jogi iránymutatást. A veszprémi székhellyel létrehozott „8-as F"út” Térségi Fejlesztési Tanács (továbbiakban: térségi fejlesztési tanács) újjáalakulása folyamatban van. A vonatkozó jogi szabályozás, illetve a tárgyban kiadott minisztériumi ajánlás a térségi fejlesztési tanácsok újjáalakulásának témakörét nem érintette. Ennek ellenére, a megyei, illetve regionális területfejlesztési tanácsokra vonatkozó – a tanácsok 2004-ben történt átalakuláskor követett – eljárásrendnek megfelel"en december hónapban választási gy/lésre hívtuk össze a három érintett megye térségi fejlesztési tanácsban érdekelt kistérségeinek képvisel"it, akik megválasztották a térségi fejlesztési tanácsba delegált három képvisel"jüket. Régió:
A területfejlesztés intézményrendszerének m/ködése, döntéshozatali eljárása és döntései jellemz"en törvényesek voltak a régióban. Az önkormányzati választásokat követ"en különösen fontos érdek f/z"dött az egyes tanácsok miel"bbi zökken"mentes újjáalakulásához, kiemelve ezek közül is a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsot. Az átalakulás a régióban törvényesen megtörtént, két tanács esetében pedig folyamatban van, ahol a közigazgatási hivatal köztisztvisel"i továbbra is figyelemmel kísérik és segítik annak jogszer/ lebonyolítását. A területfejlesztés intézményeinek ilyen formában való munkája által biztosított az eltér" súlyú és gazdasági er"vel rendelkez" települések együttm/ködése a kölcsönös érdekek alapján. 5. A közigazgatási szolgáltatások korszer>sítési programjában való részvétel tapasztalatai
Fejér megye: Mindenképpen jelent"snek tartjuk a közigazgatási közszolgáltatások korszer>sítése témakörében elvégzett megyei szint/ tevékenységet. Ebben a folyamatban els"dleges a közigazgatási hivatal szerepe és tevékenysége, hiszen a hivatal volt e folyamat szervez"je és összehangolója, területi államigazgatási és önkormányzati szinten egyaránt.
279 A hivatal szakemberei nagy számban vettek részt a koncepciók, jogszabálytervezetek véleményezésében. Feltétlenül ki kell emelni azt az elemz", el"készít" munkát, amelyet a koncepciók kidolgozása során végzett a hivatal szakembergárdája. E tevékenységben szükség szerint részt vettek az önkormányzatok munkatársai, tisztségvisel"i, bár "ket dönt" mértékben az adatszolgáltatás kötelezettsége terhelte. Veszprém megye: A hivatalvezet" koordinációs és szervezési feladatai végrehajtásáról szóló beszámolórészben (3. pont) már érintettük, hogy a tavalyi évet áthatotta a regionalizációra való ráhangolódás. Konkrétan inkább a kistérségi szolgáltató rendszerek szorgalmazása, azok el"nyeinek bemutatása jelentett számunkra feladatot. Nem kívánjuk megismételni, de a köztisztvisel"i továbbképzésekre szervezett programok is hordozták a közigazgatási szolgáltatások korszer/sítésének egy-egy részterületét (pl. pályázatokkal kapcsolatos ismeretek, projektmenedzsment, CAF min"ségfejlesztési módszerek stb.). Az eljárási törvény változása miatt indult hivatalunkban az új iktatórendszerrel történ" áttérés, mely a gyakorlati megvalósítás során már túllépett hivatalunk keretein és egyfajta szolgáltatásként épült ki az azt igényl" önkormányzatok felé. Szintén a 3. pontnál leírtakra hivatkozva állítjuk, hogy a már korábban regionális illetékességre áttér" szerveknél fokozatosan kialakultak az új és a hatékony munkavégzést biztosító munkamódszerek, sikerrel lezajlott beilleszkedésük a területi államigazgatási szervek együttm/ködésébe. 6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések: Fejér megye: Költségvetési gazdálkodásunkat 2006-ban is a szigorú takarékosság és visszafogottság jellemezte. A hivatal költségvetését évek óta az egyre sz/kül" pénzügyi lehet"ségek jellemezték, tehát a takarékos gazdálkodás már az elmúlt években is megkívánta, hogy a m/ködés minden területén csökkentsük kiadásainkat. Hivatalvezet"i utasítások, szabályzatok születtek a takarékossági intézkedésekre. •
A telefonhasználat korlátozása kiterjed a hivatali és magáncélú, a vezetékes és a mobiltelefonokra egyaránt. Megtérítési kötelezettség terheli azokat, akik a meghatározott összeg/ fels" határt túllépik. A kiszámlázott (áfás összeg/) túllépések fizetése megtörténik, adózási kötelezettségünknek eleget tettünk. A befizetések összege mutatja, hogy a takarékosság a hivatalnál mindenki számára egyértelm/.
•
Gépjárm/ használat: A gépjárm/használat esetében, a takarékosság érdekében, szigorú eljárásrendet alakítottunk ki.
280 A heti igénylések összegy/jtésénél, az igények elbírálásánál megtörténik az els" sz/rés. Ezt követ"en nagy hangsúlyt fektetünk az utak összehangolására, a szükséges korrekciókra. Az engedélyezés hivatalvezet"i hatáskör. Az éves megtakarítás pár százezer forint, de a tendencia az áremelkedések ellenére csökken" irányú. •
Papír felhasználásánál jelent"s mérték/ megtakarítást nem sikerült elérni, annak ellenére, hogy általánosan alkalmazott az e-mail, illetve a számítógép használat. Ez annak tudható be, hogy n"ttek feladataink, illetve a Ket. szabályai fokozott adminisztrációs teherrel járnak.
•
Postaköltség esetében is ugyanazon megállapításokat tehetjük, mint az el"z" pontban.
•
Terembérlet: Oktatói tevékenységünkhöz nem rendelkezünk saját oktatóteremmel. A lehet"ségek közül a választásnál egyértelm/ el"nyt jelent a bérleti díj alacsonyabb öszszege, még akkor is, ha kevéssé felszerelt és távolabbi helyen található az el"adóterem.
Összességében elmondható, hogy már több éve élünk mindazon takarékos és költségkímél" megoldásokkal, amelyek kímélik költségvetésünket. Ebb"l következ"en az eredmény abban mutatkozik meg, hogy ha kisebb mértékben is, de kiadásaink csökkennek. Nagy, kiugró eredményt azonban már nem tudunk felmutatni. Komárom - Esztergom megye: Költségcsökkent# beruházások hatása Saját oktatóterem kialakítása 2005. évben három irodahelyiség összenyitásával kialakítottunk egy modern, 30-36 f" befogadására alkalmas oktató termet, így az egyes képzéseket úgy tudjuk lebonyolítani, hogy nem kell termet bérelni. Saját telefon rendszer létrehozása Szintén 2005-ben, 2004. évi el"irányzat-maradvány terhére kiépíttettük saját telefon rendszerünket. Ennek keretében minden irodát felszereltünk korszer/, kihangosítható, hangpostafiókot és egyéb kényelmi szolgáltatásokat biztosító telefon készülékkel. A rendszer élesben 2005. május 1. napjától indult, a távközlési költségek csökkenése már 2005-ben is számottev" volt, 2006-ra tovább mérsékl"dött. A beruházás számított megtérülési ideje kevesebb, mint 2 év! A saját telefonközpontunk kezelését kapcsolt munkakörben hivatalunk egyik ügykezel"jére bíztuk, így a telefonközpontosi feladatok ellátása nem jelentett többlet kiadást. A távközlési költségek alakulását az alábbi tényez"k befolyásolták, eltér" mértékben:
• árak változása (kisebb mértékben) • létszám csökkenése (kisebb mértékben)
281
• feladatokban bekövetkez" változás (kisebb mértékben) • az új rendszer GSM-modullal felszerelt, ez csökkenti a költségeket (nagyobb
mértékben) • az új rendszer lehet"séget ad arra, hogy mindenki az irodájában használni tudja az ÖTM-vonalat (nagyobb mértékben) • a saját rendszer bevezetésével mentesültünk a GSzSz felé fizetend" alapdíj alól (számottev" mértékben) • az új rendszer m/szakilag lehet"séget ad a költségek mellékvonalankénti figyelésére, a hivatali és a magáncélú beszélgetések elkülönítésére, a hivatali célú, normán felüli költségek kimutatására (kisebb mértékben). Megállapíthatjuk, hogy a költségfigyelés jelent"s mértékben, egynegyed részben, a költségcsökkent" beruházás igen nagymértékben és háromnegyed részben adta a négy év alatt bekövetkezett 5.546 Eft összeg/, 67 %-os mérték/ költségcsökkenést. Gépjárm>park összetételének átalakítása A gépjárm/parkban az elmúlt években történt változtatásokkal a személyautók éves átlagos fogyasztását a 2004. évi 9,85 l/100 km-r"l 7,98 l/100 km-re szorítottuk le, ezzel és a megtett kilométerek számának csökkentésével azonban a hajtó- és ken"anyag költség terén nagyrészt csak az áremelkedéseket tudtuk kiváltani, a 2004. évihez képest nominál értékben mindössze 144 Eft-tal csökkent a kiadás. Takarékossági intézkedések 2006. évben érvényben lév" takarékossági intézkedések:
• A kötelezettségvállalási nyomtatványon történ" igénybejelentéseket a szervezeti
egységek/igazgatási szervek vezet"inek meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az igény nélkülözhetetlen-e a munkavégzéshez. A Pénzügyi F"osztályra ellenjegyzés céljára csak azokat az igényeket lehet továbbítani, melyeket a szervezeti egység/igazgatási szerv vezet"je elengedhetetlennek min"sített. A szervezeti egység/igazgatási szerv vezet"je által nélkülözhetetlennek min"sített igényeket a hivatalvezet" felülbírálja a célszer/ség és hatékonyság szempontjából.
• A hivatal Szervezeti és M/ködési Szabályzatának 28. sz. függelékét képez", a
telekommunikációs eszközökkel történ" ellátás rendjér"l, valamint a távközlési és informatikai szolgáltatások igénybevételér"l szóló szabályzatot felül kell vizsgálni.
• A postázást össze kell hangolni, melynek során a küldemény méretéhez igazodó
borítékot és a küldemény jellegének figyelembe vétele mellett a legolcsóbb postázási módot kell alkalmazni (személyes postázás, elektronikus út, normál, els"bbségi, tértivevényes levél, fax, gépjárm/vekkel történ" eljuttatás).
• A gépjárm/vek használatát optimalizálni kell. Az igényeket össze kell hangolni,
egy irányba történ" kiküldetés esetén a munkatársaknak – amennyiben a gépjárm/vel utazni kívánó dolgozók száma nem haladja meg a szállítható személyek számát - egy gépkocsival kell utazni.
• Hivatali gépjárm/ magáncélú igénybe vételére, függetlenül annak mértékét"l,
minden dolgozó köteles a Szervezeti és M/ködési Szabályzat 7. sz. függelékét
282 képez", a gépjárm/használat rendjér"l szóló szabályzat szerint írásban a hivatalvezet"t"l engedélyt kérni.
• A munkavégzéshez szükséges közlönyökb"l, folyóiratokból és napilapokból fajtánként 1-1 db-ot lehet el"fizetni, melyek könyvtárszer/ kölcsönzését kell biztosítani.
• A takarékos, hatékony és célszer/ gazdálkodás csak valamennyi munkatárs
megfelel" hozzáállásával valósítható meg, ezért minden köztisztvisel" 2006. évi teljesítménykövetelményében szerepeltetni kell azokat az elvárásokat, melyekkel az adott köztisztvisel" az " szintjén hozzá tud járulni a takarékos és hatékony m/ködéshez.
• A teljesítmények értékelése során a szakmai feladatellátás mellett az 1.1.9. pontba foglalt követelmények értékelését is súlyának megfelel"en kell kezelni.
• A hivatal Szervezeti és M/ködési Szabályzatának 10. függelékét képez", a meg-
bízási és szolgáltatásnyújtás tárgyú szerz"dések kötésének feltételeir"l szóló szabályzatának 4. pontját (megbízási díjak mértéke) felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során, a bevételek teljesíthet"sége érdekében a költségcsökkentés mellett az oktatások és vizsgák megszervezhet"ségét is figyelembe kell venni.
• Új tanulmányi szerz"dést nem lehet kötni. • Nagy terjedelm/ (10 oldalon felüli) nyomtatni való dokumentumokat a központi (szerver) nyomtatóra kell nyomtatni.
• A Hivatal Szervezeti és M/ködési Szabályzatának 8. sz. függelékét képez", a
belföldi reprezentációról szóló szabályzat 1.1.2. pontjába foglalt vezet"i reprezentációs kereteket (szervezeti egységek/igazgatási szervek vezet"inek havi reprezentációs kerete) meg kell szüntetni.
• A rontott papírokat piszkozat nyomtatására vagy jegyzetelésre fel kell használni,
ezzel párhuzamosan jegyzetelésre használatos termékeket nem lehet vásárolni és a füzetek beszerzését is csökkenteni kell.
• Az esetleges betegállományok miatti megtakarítást a forráshiány finanszírozásánál számba kell venni.
• A ROP-val kapcsolatos képzési feladatokra nem lehet munkaer"t felvenni, a többletfeladatokat a rendelkezésre álló személyi állománnyal kell elvégezni.
A költségvetési megszorító illet"leg racionalizáló intézkedések kimutatható hatásai a dologi kiadások kiemelt el"irányzaton 2004. évr"l 2005. évre:
• A távközlési díjak 2.838 Eft összeg/ csökkenése. • Könyvekre, folyóiratokra, közlönyökre fordított kiadások 3.209 Eft-os csökkenése.
• Hajtó- és ken"anyag költség 169 Eft-os csökkenése. • Irodaszer- nyomtatvány költség 1.453 Eft-os csökkenése. • Reprezentációs költség 2.083 Eft-os csökkenése. • Dolgozók képzésére fordított kiadások 2.036 Eft összeg/ csökkenése.
283 Összes megtakarítás 11.788 Eft. 2005. évr"l 2006. évre:
• A távközlési díjak további 1.474 Eft összeg/ csökkenése. • Könyvekre, folyóiratokra, közlönyökre fordított kiadások további 504 Eft-os csökkenése.
• Reprezentációs költség további 422 Eft-os csökkenése. Összes további megtakarítás 2.400 Eft, megtakarítás a 2004. évhez képest halmozottan 14.188 Eft! A bevételeket érint# és egyéb intézkedések
• A hivatalunk által végzett, a partner szervezetek részér"l megrendelt és igénybe
vett szolgáltatások ellenértékének behajtását, valamint a hivatalunkat illet" perköltségek beszedését a 2006. évben alacsony türelmi id"vel kell elvégezni. A fizetési határid" leteltét követ" egy héten belül a felszólító leveleket el kell küldeni, amennyiben a levél postázását követ" 10 napon belül nem érkezik meg a bevétel, a fizetési meghagyás kiküldetésére haladéktalanul intézkedni kell. Az ügyintézés menetér"l a partnereket a felszólító levélben tájékoztatni kell.
• A fizet"képességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a Pénzügyi F"osztályon ki kell alakítani az ehhez szükséges folyamatokat és módszereket, átmeneti vagy tartós, éven belüli likviditási probléma esetében a munkaadókat terhel" járulékok szükséges részére pótlékmentes fizetési halasztást kell kérni.
• Az átmeneti feszültségeket úgy kell kezelni, hogy a feladatellátáshoz szükséges
feltételek (távközlési lehet"ség, gépjárm/vek használata stb.) ne szenvedjenek csorbát. A létszámleépítések tapasztalatai
Hivatalunkban az elmúlt évben két ütemben történt létszámleépítés, összesen 8 státusz megszüntetésével. Az els" ütemben 2006. augusztus 31-i hatállyal 3 köztisztvisel"t mentettünk fel, a hivatalban eddig m/köd" központi leíró iroda megszüntetésével. Erre azért volt lehet"ségünk, mert az elmúlt években az ügyintéz"k nagy része elvégezte az ECDL tanfolyamot, vagy munka közben önállóan tanulta meg a számítógép kezelését. Munkatorlódás esetére vagy a számítógépet egészségügyi okokból használni nem tudó köztisztvisel"k segítésére kijelölt ügykezel" állt rendelkezésre. A postázási feladatok közül az iratok postára adásának el"készítését az ügyintéz"k saját ügykörükben szintén elvégzik. A létszámcsökkentés második üteme 5 f"t érintett, ebb"l két dolgozó esetében a munkavégzés alóli felmentést csak a kötelez" 3 hónapra tudtuk megadni, így a kapacitáscsökkenés hatásai az idei év els" felében jelentkeznek majd.
284 A Koordinációs és Szervezési F"osztályon az oktatásszervez"i munka ellátása jelent majd nagyobb gondot, mivel a feladatok ezen a területen a ROP 3.1.1. program végrehajtása okán az elmúlt évben amúgy is jelent"sen megn"ttek, a 2007. évre a képzések további b"vülése várható. A Szociális és Gyámhivatal létszámkerete tavaly 2 f"vel csökkent, egy munkatárs GYED-en van. A két megszüntetett státuszhoz kapcsolódó munkakör ellátása, a határid"k tarthatósága komoly feszültséget okoz A létszámcsökkentéssel kapcsolatban 2006. évben összesen 10.522 Eft többletkiadás keletkezett, melyb"l 9.280 Eft-ot megkaptunk, a fennmaradó 1.242 Eft-ot saját er"b"l teljesítettük. Veszprém megye: Az elmúlt években egyre sz/kül" költségvetési keretek között kellett feladatainkat ellátni, így a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében egyre drasztikusabb intézkedéseket vezettünk be. Szervezeti felépítésünkben már eddig is érvényesült a takarékosság és hatékonyság, melyet ez évben tovább er"sítettünk. A hivatal vezet"i szintjeit – amit a megalakulástól számítva nem növeltünk – a létszámcsökkentések során tovább csökkentettük. Rendkívüli el"resorolással nem éltünk, illetmény kifizetéssel együtt járó cím adományozására, illetve személyi illetmény megállapítására nem került sor. Érvényben maradt és szigorúan alkalmazásra került valamennyi korábban kiadott költségtakarékossági intézkedés, úgy mint:
• A kötelezettségvállalás centralizálása, a beszerzések korlátozása; • Telefon – hálózati és mobil - beszélgetések korlátozása szabályzat szerint; személyi kód alkalmazásával a használat térítésének kötelezettsége;
• Fénymásoló gépek személyi kódos használata, a mennyiség ellen"rzése • Gépjárm/ igények összehangolása, indokoltság felülvizsgálata; • Postázási költségek csökkentésére a küldemények koordinálása, az email forgalom preferálása a fogadásra alkalmas helyek esetén;
• Az önkormányzatok hivatalaival elektronikus úton történ" kapcsolattartás Az épület üzemeltetési költségeknél ragaszkodunk a Társasházi hozzájárulás mértékének szinten tartásához. Tovább mérsékeltük a hatályos joganyag, a közlönyök, napilapok el"fizetési példányszámát. A kiszállások, helyszíni ellen"rzések programjainak indokoltságát, valamint a költségtérítéses képzéseken való részvételeket felülvizsgálat után csak a legszükségesebb mértékben engedélyeztük. Összességében elmondható, hogy gazdálkodásunkat mindvégig a fedezeti bizonytalanság, feszültség és a takarékosság jellemezte, ezzel együtt alapvet"en sikerült megvalósítani mindazon célkit/zéseinket, amelyek a feladatellátásunkhoz elengedhetetlenül szükségesek voltak.
285 Régió: A régióban m/köd" hivatalok a 2004. el"tti id"szakban azokat a takarékossági intézkedéseket tették meg, amelyek nem okoztak különösebb kényelmetlenséget a köztisztvisel"knek. A 2004-2006. években hozott megszorító intézkedések már érzékenyebben érintették a munkatársak komfortérzetét, azonban nem voltak gátjai a feladatellátásnak. Az adatokból látható, hogy 2004. évr"l 2005-re több jogcímen (egy f"re es" távközlési, könyv-folyóirat, irodaszer-nyomtatvány költség) jelent"sen csökkent a kiadás, 2005-ben beállt egy adott szintre és 2006-ra nem nagyon csökkent tovább. A reprezentációra fordított kiadás évr"l évre csökkent. A postaköltséget a Ket.-b"l ered" új eljárási szabályok jelent"sen megnövelték, a költségcsökkentésre irányuló er"feszítéseinkkel (e-mail, egyéb, külön kiadást nem igényl" lehet"ségek kihasználása, összehangolt postázás) csupán a növekedés mértékét tudtuk csökkenteni. 7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és m>ködésére Fejér megye: A költségvetési megszorító intézkedések hatását a beszámoló több részében jelezzük, így e pontnál csak összegzett állapotot vázolunk fel. A költségvetési megszorítások pénzügyi hatását és konkrét mértékét a beszámoló VI. fejezetében vázoltuk. Ezen intézkedésnek köszönhet", hogy érzékelhet" csökkenés valósult meg egyes dolog kiadások és a felhalmozási el"irányzatok területén. Ennek a Hivatal eszközellátottságára és elhelyezési körülményeire gyakorolt hatását szintén az említett fejezetben jeleztük. Lényegét tekintve az év során a hivatal pénzügyi helyzetét gyakran likviditási gondok és több esetben késedelmes számlakiegyenlítés jellemezte. A m/ködési képesség meg"rzése érdekében év végén a póttámogatás segítségével ki tudtuk egyenlíteni az elmaradt számláinkat, így tartozás nélkül zártuk az évet. Beruházási, eszközvásárlási lehet"ségeink a minimálisra csökkentek. Mindezek hatására az eszközállomány elavultsága növekedett, a biztonságos m/ködés id"nként veszélyeztetetté vált. A pénzügyi és tárgyi feltételek alakulásán túl a megszorító intézkedések szervezeti és személyzeti hatását is vizsgálni kell, hogy a szervezet" m/ködési nehézségek egyértelm/vé váljanak. A hivatali létszám az elmúlt évben három f"vel tovább csökkent, a kötelez" létszámleépítésb"l adódóan. Ha figyelembe vesszük, hogy a 2001. évi 76 f"s létszámhoz képest a 2006. decemberében érvényes engedélyezett létszámunk 66 f", akkor jól látható, hogy a tendencia folyamatos. Az elmúlt évben nem történt feladatcsökkenés, azonban
286 számos területen feladatnövekedésr"l adhatunk számot. (kisajátítási feladatok jelent"s növekedése, az ugrásszer/en megn"tt adatszolgáltatási kötelezettség, stb.). Mindezen feladatok növekedését létszámemelkedés nem kísérte. A fentiek következménye, hogy a köztisztvisel"k túlterheltsége tovább növekedett, és az ellentételezés nélküli túlmunka végzés napi szükségletté vált. Az elengedhetetlenül szükséges mérték/re csökkent azoknak a szakmai szempontból fontos eljárási lépéseknek a száma (pl.: helyszínelés), amelyek az ügyek megítélésében dönt" szerepet játszanak. Más területen pedig a nem elengedhetetlen feladat-végrehajtás a minimálisra csökkent (jól mutatja ezt az építés-felügyeleti ellen"rzések drasztikus csökkenése). Hivatal szervezetében szervezeti változás 2006-ban nem történt. A szervezeti felépítésb"l fakadóan a vezet"k száma Hivatalunkban a közigazgatási hivatalok viszonylatában alacsony. A második legkevesebb vezet"i státusszal rendelkez" hivatal vagyunk. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a költségvetési megszorító intézkedések a hivatali m/ködést nehezítették. Tekintettel arra, hogy a Hivatal tartalékai elfogytak, így a megszorítások már a szakmai munka színvonalát veszélyeztetik. Mindezekkel együtt Hivatalunk köztisztvisel"i jelent"s er"feszítéseket tettek annak érdekében, hogy a megszorítások ellenére feladataikat maga szakmai színvonalon, a jogszabályi el"írások messzemen" figyelembe vételével valósítsák meg. Komárom - Esztergom megye:
A költségvetési megszorító intézkedések a költségvetési tervtárgyaláson egyeztetett módon nem voltak hatással a hivatal szervezeti felépítésére. A m/ködés folyamatosságát úgy tudtuk biztosítani, hogy – a felügyeleti szerv iránymutatását követve - a munkaadókat terhel" járulékokra több alkalommal is éven belüli, pótlékmentes fizetési halasztást kértünk és kaptunk, melyet december hónapban rendeztünk. Veszprém megye: Jelen beszámolónkban több ponton érintettük Hivatalunk költségvetési helyzetét. E helyütt inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy 2006-ban a korábbi években már kialakított takarékossági, költséghatékonysági módszerek további alkalmazásában az egyes részkérdések pontosítására kerülhetett sor. Említhetnénk a gépjárm/használatot, a hivatali használatú telefonok költségeinek minimalizálását. Tény az is, hogy dolgozóink szemléletében is sikerült elérni azt a változást, mellyel sz/kös lehet"ségeink közepette is úgy szervezik munkájukat, hogy az az általunk biztosított közigazgatási szolgáltatások színvonalát ne befolyásolhassa negatívan. Az éves teljesítménycélok meghatározásakor valamennyi dolgozónkkal személyre szólóan is tisztáztuk ezt a vezet"i elvárást. Bár az ellen"rzések számában lényegesen nem mutatható ki csökkenés (kivéve a sajátosságai miatt teljesen elkülöníthet" építés-felügyeleti eljárást), mégis ezen a területen
287 rendelkezünk a megtakarítási lehet"ségek több formájával. Ismert, hogy a helyszíni ellen"rzések önmagukban is költségesek, s az ezekhez köt"d" dokumentáció (pl. fénykép-felvételek) is növeli a költségeket. Ezért hivatali munkánk minden ellen"rzési jelleg/ szakterületén megköveteltük a kiszállások célhelységek szerinti összehangolását, így egy-egy gépkocsival több kollégánk utazását biztosítottuk. Hagyományaink szerint tovább folytattuk a társszervekkel közös ellen"rzéseket, s ezek során az érintettek felváltva biztosították a kiszálláshoz szükséges személygépkocsit. A Fogyasztóvédelem területén ez az együttm/ködés a társmegyékre is kiterjedt. A közszolgálati ellen"rzés bemutatásánál szóltunk arról a gyakorlatról, melyben a dokumentumokat postán kértük be és hivatalunkban tanulmányoztuk, így a helyszíni ellen"rzés ideje minden esetben egy napon belül maradt. Mindezek mellett sem hallgathatjuk el, hogy a megszorító intézkedések tagadhatatlanul hatást gyakorolnak m/ködésünkre, hiszen csökken" létszámunk mellett komoly gondot okoz a törvényesen el"írt szabadságok kiadása, a már írtak szerint a munkaköre mellett más feladatot ellátók számára sem tudunk helyettesítési díjat megállapítani, és az eseti csúcsmunkák ellenére sem került sor rendkívül munkavégzés elrendelésére. Régió: A beszámolónkban több ponton érintettük Hivatalok költségvetési helyzetét. E helyütt inkább arra szeretnénk utalni, hogy 2006-ban a korábbi években már kialakított takarékossági, költséghatékonysági módszerek további alkalmazásában az egyes részkérdések pontosítására kerülhetett sor. Említhetnénk:
• a gépjárm/-használatot, • a hivatali használatú telefonok költségeinek minimalizálását, • az E-mail használattal elért papír és postaköltség megtakarítást,
stb. Tény az is, hogy köztisztvisel"k, ügykezel"k szemléletében is sikerült elérni azt a változást, mellyel sz/kös lehet"ségeink közepette is úgy szervezik munkájukat, hogy az az általunk biztosított közigazgatási szolgáltatások színvonalát ne befolyásolhassa negatívan. Ezzel együtt jelezni kell, hogy a takarékossági intézkedések elérték azt a szintet amikor már az min"ségi munkát veszélyezteti. Az eljárások egyszer/sítése, az egyeztetések elmaradása, a helyszínelések mell"zése olyan veszélyt hordoznak, amely már nehezen felvállalható kockázatot jelent.
288 8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések Fejér megye: A hivatali teljesítmény értékelésére több szinten történik. Vezet"i értekezleten folyamatosan sor kerül az egyes részterületek, kiemelt jelent"ség/, vagy rendkívüli feladatok el"készítésének és végrehajtásának értékelésére. Dönt"en ez a fórum a szervezeti egységek tevékenysége összehangolásának, a koordinációnak a színtere. Itt történik meg a hivatali folyamatok elemzése és a szükséges korrekciók megtétele. A hivatali teljesítmény átfogó értékelésére hivatali értekezleten kerül sor. A félévente tartott értekezleten, a teljesítmény értékelésén túl sor kerül a hivatal tevékenységét befolyásoló körülmények, a felügyeleti szerv, a társadalmi környezet elvárásainak ismertetésére, a szükséges teend"k megfogalmazására. A hivatal köztisztvisel"i a fenti fórumokon keresztül közvetve, illetve közvetlenül ismerik meg a hivatallal és ezen belül a szervezeti egységükkel szemben támasztott követelményeket, a szükséges változtatási igényeket. A hivatal teljesítménye egyenletes magas színvonalú volt, így jelent"sebb kiigazításra nem volt szükség. A hivatal köztisztvisel"i a velük szemben támasztott követelményeket a teljesítményértékelés rendszerén keresztül, valamint a F"osztály-értekezleteken és a vezet"i intézkedésekb"l ismerhetik meg. 2006. évben ötödik alkalommal került sor a köztisztvisel"k teljesítményének értékelésére. A teljesítménykövetelmény támasztása a határid"n belül valósult meg. Az év vége egyik kiemelt feladata volt a teljesítménykövetelmények értékelése. A feladat tartalmas és elmélyült végrehajtását nehezítette, hogy az adott id"szak egyébként is sok feladattal terhelt, illetve a köztisztvisel"k egy része szabadságát tölti. Mindezen gátló tényez"k ellenére a teljesítményértékelésekre maradéktalanul sor került. A köztisztvisel"k dönt" mértékben jó illetve kiváló értékelést kaptak, elégtelen munkavégzés miatti soron kívüli min"sítésre nem volt szükség. Az egyéni teljesítmények növelésére, ösztönzésére a vezet"nek a jogszabályok több eszközt is biztosítanak. A személyzeti munka aktív eszközeivel azonban – anyagi lehet"ségek hiányában – nem tudunk élni. •
A hivatalunkból 4 f" köztisztvisel" és 1 ügykezel" jubileumi jutalomban részesült.
•
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (Belügyminisztérium) szerveinél eltöltött 10 év szolgálati id" alapján 5 munkatárs, 15 év szolgálati id" alapján 19 munkatárs részesült jutalomban.
289 2006. évben elismerésben részesültek: •
Magyary Zoltán Díj
1 f"
•
Miniszteri dicséretben és jutalomban
1 f"
•
Belügyminiszteri tárgyjutalomban
2 f"
Fegyelmi felel#sségre vonásra vagy kártérítési eljárásra nem volt szükség. Veszprém megye: A hivatali munka teljesítmény elismerésének értékelése nem nélkülözheti a 2006. évi teljesítménykövetelményekre történ# visszapillantást. Ennek során figyelembe kellett vegyük a Belügyminisztérium éves kiemelt ágazati célkit>zéseit, a korábbi felügyeleti vizsgálatok, majd a CAF önértékelés nyomán készített intézkedési terveket. Csupán a legfontosabbakat felemlítve: •
Minden esetben az elvárásoknak megfelel" prioritást biztosítottuk a Nemzeti Fejlesztési Terv Veszprém megyei célkit/zéseinek mihamarabbi megvalósításához.
•
Meg"riztük hivatalunk hagyományosan szolgáltató típusú munkamódszereit, melyben a szakszer/ség szolgálta munkánk színvonalának megtartását.
•
Külön is értékeltük a kistérségi szolgáltatások b"vítéséhez adott segítségnyújtásunkat.
•
Hasonló módon részleteztük a Ket. jogértelmezési feladataiban való közrem/ködésünket, itt csupán arra az önkormányzatok és az államigazgatási hivatalok irányából egyaránt megnyilvánuló bizalomra utalunk, mely a hivatalunkhoz érkez" megkeresésekb"l kit/nik.
•
Szintén külön részleteztük a költségtakarékosságon alapuló ésszer/ gazdálkodás bemutatását, melyek a szükségszer/ és így érthet"en nem könnyen elfogadható megszorítások révén biztosították munkavégzési feltételeink meg"rzését és a leírtak szerinti javítását.
•
Fokozatosan és folyamatosan folytattuk az Európai Unió önkormányzatokat érint" jogi aktusainak felülvizsgálatát, illetve gyakorlati alkalmazásukhoz történ" segítségnyújtást.
•
Úgy a szociális és gyámügyi, mind a fogyasztóvédelmi területen az illetékes f"hatóságok elvárásainak megfelel" munka folyt.
A hivatal valamennyi szervezeti egysége elkészítette saját teljesítmény célkit/zéseit és a köztisztvisel"k jogállásáról szóló törvényben foglalt el"írásoknak megfelel"en zajlott azok megbeszélése, majd év végi értékelése dolgozóinkkal. Tény, hogy a mintaszer/ végrehajtás mellett sem szabad eltagadni, hogy a teljesítményértékelés nagymértékben elbürokratizálódott, s mivel a költségvetési források sz/kös lehet"séget adtak a teljesítményértékelés és az elismerési formák összekapcsolására, így annak dolgozókra gyakorolt hatása is csekély. (2006-ban csupán 1 f" volt 10%-kal felfelé eltérítve.) A 2006. év végi értékelésekben több dolgozó esetében is javasolták a teljesítményértékelést készít" vezet"k, hogy illetményük kerüljön felfelé eltérítésre. A 6. pontban érintettük, hogy az év végére megteremt"dtek a feltételei az apparátus különböz" formában történ" elismerésének. Ennek fontosságát és erkölcsi súlyát kiemeli, hogy az ismert és er"sen kritikus társadalmi környezetben is hivatásunk szabá-
290 lyai szerint és köztisztvisel"höz méltóan kellett munkánkat végeznünk, s hogy tagadhatatlan bizonytalanságot hordozott a régiós szervezeti formára való áttérés részletkérdéseiben való információhiány is. Fegyelmi intézkedésre az év folyamán nem került sor. 9. A hivatal m>ködésének körében felmerült egyéb országos jelent#ség> ügyek, események, rendezvények. Fejér megye: Parlagf>-mentesítéssel összefügg# feladatok 2006. évben is hangsúlyos szerepet játszott a közigazgatási hivatal tevékenységében a parlagf/-mentesítéssel összefügg" feladatok koordinációja. A lakosság és a média megfelel" tájékoztatása, valamint a további központi intézkedések megtétele érdekében szükséges a parlagf/ elleni védekezés országos adatainak rendszeres figyelemmel kísérése. A települések belterületén az önkormányzatokra hárulnak a parlagf/ elleni védekezési feladatok. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a parlagf/-szezon kezdetét"l - a tavalyi évhez hasonlóan – ismételten elrendelte a parlagf/ elleni védekezés országos adatainak rendszeres összegy/jtését és összesítését, amelynek a közigazgatási hivatal aktív közrem/köd"je volt. Az önkormányzatok jegyz"it"l érkezett adatszolgáltatás alapján megállapítottuk, hogy Fejér megyében a 2005. évhez viszonyítva 2006. évben csaknem a felére csökkent a parlagf/-ügyek száma. Ez els"sorban a széles kör/ tájékoztatással és társadalmi összefogással magyarázható, valamint azzal, hogy a törvény a hatóság számára megfelel" jogalapot biztosít a közvetlen intézkedésre ezekben az ügyekben. A parlagf> elleni védekezés összehangolására létrehozta a Kormány a „Parlagf>mentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottságot, amely az ország területére egységes intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervben foglaltaknak megfelel"en, a terület-közeli kommunikáció kialakítása érdekében a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2006. május 26.-i ülésén alakította meg a megyei koordinációs bizottságot. A Kollégium egyidej/leg elfogadta a bizottság ügyrendjét és meghatározta a tagok részletes feladatait. A helyi parlagf/-mentesítésben feladat-és hatáskörrel rendelkez" szervek a bizottságban képviselettel rendelkeztek. A helyi parlagf/-mentesítésben feladat-és hatáskörrel rendelkez" szervek •
Fejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat,
•
Fejér Megyei Földhivatal,
•
Fejér Megyei Földm/velésügyi Hivatal,
291 •
ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete,
•
Fejér Megyei Munkaügyi Központ
a bizottságban képviselettel rendelkeztek. A Kollégium felkérésére tagként közrem/ködött a Mez"gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltségének képvisel"je, valamint a Fejér Megyei Önkormányzat F"jegyz"je. A Bizottság munkáját, annak elnökeként a közigazgatási hivatal vezet"je koordinálta. A „Parlagf/-mentes Magyarországért” Megyei Koordinációs Bizottság üléseit havonkénti rendszerességgel tartotta. •
Az üléseken a Bizottság tagjai több alkalommal is megtárgyalták a jogalkalmazás és a joggyakorlat során felmerült problémákat. Állandó napirendként szerepelt a parlagf/-mentesítés végrehajtása id"szer/ helyzetének áttekintése.
•
Munkájával összehangolta a védekezési kötelezettségüket elmulasztó tulajdonosokkal szembeni kényszerintézkedéseket és szakmai segítséget nyújtott a vonatkozó eljárási rend jogszer/ alkalmazására.
•
A hivatalunk értékelve az önkormányzatok belterületen végzett hatósági tevékenységét, az id"szakosan összesített számszer/ adatokat bocsátotta a Bizottság rendelkezésére.
A megyei koordinációs bizottság megfelel" teret biztosított a közös együttm/ködésre, a hatékonyabb információ-áramlásra. A bizottság tagjai közül a preventív munkát végz"k tapasztalatokat szerezhettek a végrehajtásban feladatot ellátó hatóságok munkájáról, problémáiról, tapasztalatairól, illetve a végrehajtásban hatáskörrel rendelkez"k megismerhették a prevenciós munka jelent"ségét és eredményeit. Munkájával összehangolta a védekezési kötelezettségüket elmulasztó tulajdonosokkal szembeni kényszerintézkedéseket és szakmai segítséget nyújtott a vonatkozó eljárási rend jogszer/ alkalmazására. Komárom - Esztergom megye: A német magyar kett#s adóztatási egyezmény hatálya alá esik-e az ipar>zési adó A Lakép ügyben az Európai Közösségek Bírósága a 2006. február 9-kén kelt, C.261/05. számú végzésében gyakorlatilag meger"sítette azt, a per során is következetesen képviselt álláspontunkat, hogy az adófizetési kötelezettség csatlakozás el"tti id"szakban keletkezett, ezért az ügy elbírálása szempontjából az uniós normáknak nincs jelent"sége. A Lakép-ügy azonban jogalapul szolgált az országban indult több száz perben arra, hogy a tárgyalást felfüggesszék. Az uniós bíróság végzése ezt a jogalapot oka fogyottá tette, id"közben azonban a Zala megyei, majd kés"bb a Legfels"bb Bíróság is el"zetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Közösségek Bíróságánál, ezért a szóban forgó ügyekben már e tényre hivatkozással függesztették fel az eljárásokat. A Lakép ügyben a bíróság az eljárás folytatását rendelte el, azonban – függetlenül az általunk becsatolt több legfels"bb bírósági, illet"leg megyei bírósági, hasonló ügyekben született ítéletekt"l – döntést nem hozott, mert a Magyar Köztársaság Legfels"bb Bírósága 2006. június 22-kén, Kfv.38.229/2005/5. számú ítéletével, a korábbi ítélkezési
292 gyakorlatától – amely szerint a magyar ipar/zési adó nem tartozik a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kett"s adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten, 1977. évi július 18kán aláírt egyezmény kihirdetésér"l szóló 1979. évi 27. törvényerej/ rendelet hatálya alá - eltér" döntést hozott. Ennek lényege az, hogy megítélése szerint a hasonló tárgyú ügyek nem dönthet"en el a Magyar Köztársaság és Német Szövetségi Köztársaság illetékes – pénzügy – minisztériumai között lefolytatott egyeztet" tárgyalás eredményének mérlegelése nélkül. Tekintettel arra, hogy a bíróság ezen ítéletre hivatkozással megkereste a Pénzügyminisztériumot, a tárgyalást elhalasztotta. A Pénzügyminisztérium állásfoglalásában közölte, hogy nézete szerint az ipar/zési adó nem tartozik a nemzetközi egyezmény hatálya alá, ezért egyeztet" tárgyalás tartását sem tartja indokoltnak. Az ügyben január 12-én megtartott tárgyaláson a bíróság a tárgyalást március 9-ére elhalasztotta. E tárgyaláson a felperes bejelentette és igazolta, hogy a Pénzügyminisztert ismételten megkereste, mivel szükségesnek tartja a két állam között az egyeztet" tárgyalás lefolytatását, s bíróság e válasz ismeretében kívánja ítéletét meghozni. Az üggyel folyamatos kapcsolatot tartunk a Pénzügyminisztérium Illetékes f"osztályával, a tárgyaláson elhangzottakról is tájékoztatást adtunk. Kisajátítás Auchan áruház megközelítésére, kisajátítási hatóság perköltsége A bírósági ügyek közül kiemelked" jelent"ség/ a Belügyminisztérium kijelölése alapján lefolytatott kisajátítási ügy, ahol a F"városi Önkormányzat kérelmére indult eljárásban az Auchan áruház megközelítését szolgáló út kialakítása céljára történt kisajátítás még 2004. évben, ennek részleteit az országos jelent"ség/ ügyeknél tüntetjük fel. A jogalapot az érintett felek nem vitatták, azonban kisajátítási kártalanítási összeget igen. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2006. szeptemberében meghozott 2.K.20.189/2004/121. számú joger"s ítéletében a határozat kártalanítási összegre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, azt szakért"i vélemény alapján mintegy 1 541 millió Ft-ban állapította meg, s a kisajátítást kér"vel egyetemlegesen 10.698. 000 Ft.+ Áfa perköltség megfizetésére kötelezte hivatalunkat. Felülvizsgálati kérelemre a Legfels"bb Bíróság az ítélet végrehajtását felfüggesztette, s a per tárgyalását 2007. február 14.-ére t/zte ki. Ez a per is megmutatta, hogy a bírósági eljárások mennyire terjeng"ssé és kezelhetetlenné tudnak válni, ha a bíróság nem érvényesíti a keresethez kötöttség elvét, és az adott ügyben nem csupán a közigazgatási határozat jogszer/ségét vizsgálja felül, hanem az eset minden apró körülményét engedi vitatni a feleknek, illetve bizonytalan pervezetésével parttalanná teszi a bizonyítási eljárást, és végül mégsem minden bizonyítási eszköz értékelése alapján dönt. Az ügy jelenleg a Legfels"bb Bíróságon van, felülvizsgálatot kezdeményezett a kisajátítást kér", illetve a pernyertessége érdekében perbe avatkozott gazdasági társaság. A Közigazgatási Hivatal tevékenysége a 2006. évi dunai árvíz kapcsán 2006. május 15-ére az érintett 12 települési önkormányzat jegyz"i számára jegyz#i értekezletet hívtunk össze, melyen a közigazgatási hivatal szakemberein kívül részt vettek a KEM Védelmi Bizottság, a KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Magyar Államkincstár KEM Igazgatósága és a KEM Területfejlesztési Tanács képvisel"i. Az ülés el"tt elektronikus úton minden meghívott számára elküldtük a Duna mentén végrehajtandó újjáépítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására szóló Felhívást és a dunai árhullám miatt keletke-
293 zett, a természetes személyek lakóingatlanaiban bekövetkezett károk felmérésének, a rászorult károsultak támogatásának a megszervezésér"l szóló Újjáépítési útmutatót. Az értekezletr"l emlékeztet" készült, melyet a résztvev"knek megküldtünk. A fenti jegyz"i értekezleten nyitva maradt kérdések megválaszolását telefonon kértük az Országos Katasztrófavédelmi F"igazgatóság Újjáépítési Munkabizottságában dr. Kozári Antal pv. ezredest"l. A kérdésekre adott válaszokról, továbbá a kárfelmérési munkák id"közben kialakított menetér"l a KEM Védelmi Bizottság határozatának ismeretében tájékoztattuk az érintett jegyz"ket. (1. Kérdés: Ki viseli a kárfelmérésbe bevont küls" szakért"k díjazásának költségeit? Válasz: A Kormányzat határozott ígéretet tett arra, hogy a kárfelméréssel kapcsolatos költségeket az önkormányzatoknak bizonylatok ellenében megtéríti, beleértend" ebbe a szakért"k díjazását is, ennek konkrét módjáról és mértékér"l azonban még nem tudtak tájékoztatást adni. 2. Kérdés: Nagyobb települések esetén, ahol nagy mennyiség/ kárigény várható, és szükség szerint több bizottságot kell létrehozni, ott egy vagy több kárfelmérési biztos m/ködik? Válasz: F" szabály szerint minden településen egy helyi újjáépítési biztos kinevezésére kerül sor, s"t ahol kevesebb a kárigény, elképzelhet" az is, hogy egy újjáépítési biztos látja el több településen a feladatokat. Amennyiben nagyon nagy a károk volumene, abban az esetben lehet"ség van egy településen több újjáépítési biztos kinevezésére, járható út azonban az is, hogy egy újjáépítési biztos vezessen több kárfelmér" munkacsoportot.) A kárfelmérési munkák menetének figyelemmel kísérése:
• 2006. május 22-én ülésezett a Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság, ahol a kárfelmér" munkacsoportok tagjai tartottak egyeztet" megbeszélést a kárfelmérés technikai részleteir"l.
• 2006. május 26-án szintén Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság ülés volt,
itt a kárfelmérés tapasztalatait egyeztették a résztvev"k. Ezen az ülésen kérdésként merült fel az, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban keletkezett károkat a vis maior alapból térítenék meg, de ehhez a kifizetéshez akkor már a Magyar Államkincstár már számlákat kért. A védekezés költségeir"l ezek rendelkezésre is álltak, de az ingatlanok helyreállítása még nyilvánvalóan nem történt meg.
Konkrét adatok: Önkormányzatok költségei és kárai: A védekezés költségeinek, és az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban keletkezett károk megtérítése a vis maior alapból történt. Erre a 66. sz. melléklet szerint „pályáztak” az érintettek: Lakossági lakóingatlanokban keletkezett károk: Összesen 33 lakossági lakóingatlan károsodott Komárom-Esztergom Megyében (a kárbejelentés végs", jogveszt" határideje itt 2006. május 23-a volt): Esztergom: 11 db összes kár: 5.770.000 Ft Dunaalmás 8 db összes kár: 2.140.000 Ft Tát 4 db összes kár: 1.100.000 Ft Neszmély 3 db összes kár: 1.000.000 Ft
294 Nyergesújfalu3 db összes kár: 900.000 Ft Pilismarót 3 db összes kár: 950.000 Ft Sütt" 1 db összes kár: 700.000 Ft Az összes lakóingatlanban keletkezett kár: 31.560.000 Ft A helyreállítás/pótlás várható költsége: 40.870.000 Ft . A károsult ingatlanok közül csak 5 volt biztosítva. Ez az 5 ingatlan helyreállítható állapotban van, az itt keletkezett kár összesen 1.090.000 Ft. A további 28 nem biztosított ingatlanból 26 helyreállítható állapotú, csak 2 db ingatlan menthetetlen, mindkett" Dunaalmáson található (a 2 ingatlanban keletkezett kár 19. milló Ft, pótlásuk várhatóan 24. millió Ft-ba kerül majd.) A 26 helyreállítható, nem biztosított ingatlanban összesen 11.470.000 Ft kár keletkezett, a helyreállítás költségei azonban ennél többre, várhatóan 15.370.000 Ft_ra rúgnak majd. Önkormányzati tulajdonú utakban keletkezett károk A következ" településeken keletkezett kár az utakban: érintett szakasz hossza: Dömös 750 m aszfalt Pilismarót 2000 m földút + 1150 m aszfalt Esztergom 2376 m kerékpárút 3354 m aszfalt 1056 m murvás Nyergesújfalu parkoló Sütt" Templom tér (3000m2) Tát Neszmély Dunaalmás
2003 m murvás 1750 m murvás 130 m aszfalt 1590 m murvás Parkoló, újtelep
Összesen:
helyreállítás költsége: 5.250.000 Ft 4.934.000 Ft 50.409.000 Ft 50.000 Ft 190.000 Ft 23.645.000 Ft 4.197.500 Ft 12.812.000 Ft 101.489.500 Ft
Kiköt#k, révátkel#k Dunaalmás községben súlyosan károsodott az önkormányzati tulajdonú kiköt" partfala, az úszóm/ és a híd. A kár helyreállítható, a kár nagysága 400.000 Ft, a helyreállítás becsült költsége 500.000 Ft. Term#földekben keletkezett károk A Földm/velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Komárom-Esztergom Megyei Földm/velésügyi Hivatalának tájékoztatása szerint az árvíz a term"földeken 79.406.000 Ft kárt okozott. Ehhez járulnak még az FM hivatalnál felmerült védekezési költségek 576.381 Ft értékben. A belvízzel elöntött terület 1200 hektár Veszprém megye:
295 A Hivatal m/ködési körében csupán a f"hatóság által igényelt, de országosan más megyékben is megszervezett eseményeket említhetjük, mint például a kisebbségi önkormányzatok, vagy a választásokat követ"en a polgármesterek felkészítése. Jelent"ségénél fogva itt is utalunk a 8-as gyorsforgalmi út építésével kapcsolatos ügyintézés kiemelt kezelésére
296 VIII. A Fogyasztóvédelmi Felügyel#ség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése 1.
A Fogyasztóvédelmi Felügyel#ség tevékenységének rövid értékelése 1.1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszer>sítésére, az ágazatpolitikai célkit>zések megvalósításában
Fejér megye: A nemzetközi gazdaságban tapasztalható globalizáció egyre szükségesebbé és fontosabbá teszi a fogyasztók védelmét. A vásárló, a szolgáltatást igénybe vev" érdekeit lehet védeni a hatósági ellen"rzések számának, hatékonyságának növelésével, de legalább ilyen fontos az ellen"rzési tapasztalatok közzététele, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek eljuttatása valamennyi fogyasztóhoz, a jogszabályi el"írások betartásának kikényszerítése, és nem utolsó sorban a fogyasztók érdekeit véd" különböz" állami és civil szervezetek közötti mind szorosabb kapcsolat. Magyarországon 15 évvel ezel"tt elkezd"dött a piacgazdaság kiépítése. Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánk egy 450 milliós piac részévé vált. Ennek a fogyasztók élvezik az el"nyeit, mivel új termékek, szolgáltatások széles köre jelent meg, ezáltal élesedett az egyes gazdálkodó szervezetek fogyasztókért folytatott versenye. Ebben a felfokozott versenyben azonban gyakran a fogyasztók jogai sérülnek. Éppen ezért a fogyasztóvédelem nem öncélú hatósági tevékenység, amellyel az állam a bevételeit kívánja növelni, hanem a fogyasztó deklarált jogainak védelme a piac káros jelenségeivel szemben. A piacon folyamatosan b"vül a kínálat termékekb"l és szolgáltatásokból. Ez a növekedés, b"vülés folyamatos alkalmazkodásra készteti a fogyasztóvédelmi szervezeteket, illetve a jogszabályok rendszeres felülvizsgálatára, a napi élethez való hozzáigazítására a jogalkotást. Napról napra új kihívásokkal találják magukat szembe a fogyasztók, ezért a fogyasztóvédelem intézmény-rendszerének választ kell adnia ezekre a kihívásokra, meg kell oldani az egyre kiszolgáltatottabb helyzetben lév" fogyasztók védelmét. A jelenlegi jogi háttér ebben a formában nem teszi lehet"vé a fogyasztók hatékony védelmét, szükség van a fogyasztóvédelmi jogszabályok egyértelm/, közérthet" meghatározására, konkrét, kézzel fogható, a fogyasztók érdekeit véd" el"írások megfogalmazására, és nem utolsósorban olyan szankcionálási lehet"ségek biztosítására, amellyel a fogyasztóvédelem hatékonyan fel tud lépni a fogyasztók jogait súlyosan megsért" vállalkozásokkal szemben. Az EU-s csatlakozást követ"en a fogyasztóvédelem munkája átalakult, a hatósági feladatok súlypontja áthelyez"dött. Kiemelt hangsúlyt kapott az uniós jogszabályok hazai jogrendbe való beépítése, a csatlakozás során bevezetésre kerül" HACCP rendszer kiépítésének ellen"rzése, illetve a piacfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatos ellen"rzések. Ezek alapján el"térbe kerültek a vásárokon-piacokon végrehajtott vizsgálatok, az áruházláncok, vendéglátó helyek, idegenforgalmi szálláshelyek ellen"rzése, a harmadik országból származó termékek vizsgálata, mivel ezen termékek részaránya ugrásszer/en megn"tt a kereskedelmi forgalomban.
297 Az egyes ellen"rzéseket tudatos szervez"munka el"zte meg a harmonizált jogszabályok betartatásának, a fogyasztók jogait súlyosan sért" visszaélések megakadályozása érdekében. A fogyasztóvédelmi koncepció egyik jelent"s része azt határozta meg, hogy a fogyasztóvédelemnek minden eszközzel el" kell segítenie azt, hogy a fogyasztó a gazdasági versenyben egyenrangú partnerévé váljon a piac szerepl"inek, ne legyen érezhet" a gazdasági er"ben, illetve a fogyasztói döntés meghozatalához szükséges információ birtoklásában meglév" nagy különbség. Ennek megteremtéséhez a fogyasztók oktatását, képzését kell fokozni, különböz" fogyasztóvédelmi kiadványokat kell megjelentetni, minden lehetséges fórumot fel kell használni a fogyasztók részére történ" információ átadáshoz. Az Uniós csatlakozást követ"en a termékbiztonság került el"térbe, mint els"dleges fogyasztóvédelmi feladat. E mellett természetesen nagy figyelmet kell fordítani a közüzemi szolgáltatások felügyeletére is, illetve azon új szolgáltatásokra (pl. internetes vásárlás), amelyeket nem ismernek eléggé a fogyasztók, és ebb"l adódóan fokozottan ki vannak téve a visszaélés veszélyének. A Fogyasztóvédelmi Felügyel"ség 2006. évi tevékenységét a Kormány 2003-2006.-ig tartó középtávú fogyasztóvédelmi koncepciója határozta meg. Az ebben foglaltak végrehajtása képen az év els" felében az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenl"ségi Miniszter, az év második felében pedig a Szociális és Munkaügyi Miniszter felügyelete mellett, a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség szakmai irányításával hajtotta végre a Felügyel"ség a 2006. évi munkatervében foglaltakat, végezte el az el"írt témavizsgálatokat. A fogyasztók érdekeinek a védelmében a Felügyel"ség er"teljesen meghatározó szerepet tölt be. Ezzel szemben az önkormányzatok jegyz"i a lehet"ségeikhez képest nagyon kis részt vállalnak a fogyasztóvédelmi feladatokból, a munkájuk nem elég hatékony, sok esetben szakmailag megkérd"jelezhet". Az Európai Unió által meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében, a jogharmonizációt követ"en szükséges lenne az állami fogyasztóvédelem m/ködési feltételeinek további javítása. A feladatok folyamatosan b"vülnek, a megalkotott új jogszabályok a meglév"k mellé további hatásköröket adtak a fogyasztóvédelmi hatóságoknak, így a Felügyel"ségnek is. Ezen fokozatosan növekv" feladatellátáshoz szükséges lenne a létszám növelése. Erre már több esetben született döntés, pl. kormányhatározat, de ez a kérdés ennek ellenére hosszú évek óta megoldatlan. A Felügyel"ség létszáma a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség megalakulása, azaz 1991 óta nem növekedett, s"t a fokozatosan emelked" munkateher ellenére 2005. évben 1 f"vel csökkent. Ennek következtében még jobban n"tt a munkatársak leterheltsége, mivel a szakmai irányító szerv el"írja az ellen"rzések számának növelést, az egyes vizsgálatok hatékonyságának fokozását, a veszélyes termékek kisz/rését a kereskedelemb"l, illetve a fogyasztók tájékoztatási színvonalának emelését. A Felügyel"ség 2006. évi munkaterve piacfelügyeleti vizsgálatokon keresztül a termékbiztonság kiemelt ellen"rzését tartalmazta. Ezen felül természetesen az egyéb jogsértések feltárását is el"írta. A Felügyel"ség a munkatervben foglaltakat a munka hatékonyságának további növelésével hajtotta végre. (53. sz. melléklet)
298 A Felügyel"ség 2006.-ban az 1241 központilag el"írt vizsgálat mellett 244 helyi kezdeményezés/ témavizsgálatot is elvégzett a megyei fogyasztóvédelmi helyzetének ismeretében. Az ellen"rzések során figyelembe vette a Kormány fogyasztóvédelmi koncepciójában foglaltakat, illetve az el"z" évek tapasztalatai alapján az egyes vizsgálatokat a fogyasztóvédelmi szempontból veszélyeztetett területeken folytatta le. A Felügyel"ség fogyasztóvédelmi tevékenysége az EU csatlakozást követ"en jelent"sen megváltozott. Els"dleges feladattá vált az un. piacfelügyeleti vizsgálatok végzése. A kereskedelmi forgalomba kerül" termékek biztonságosságának ellen"rzése vált a Felügyel"ség els"dleges feladatává, természetesen a harmonizált jogszabályok el"írásai alapján. A piacfelügyeleti ellen"rzések a Felügyel"ség kapacitásának jelent"s részét lekötötték. A különféle termékbiztonsági el"írások a veszélyes termékek értékesítésének a megakadályozását írják el". Ezen el"írások alapján a Felügyel"ség folyamatosan ellen"rizte azon értékesít" helyeket pl. vásárok-piacok, nagy bevásárlóközpontok, alkalmi értékesít" helyek, ahol ezeknek a termékeknek az árusítását feltételezte. A KPIR rendszerben nyilvántartott, folyamatosan növekv" számú veszélyes termék árusítását sikerült a rendszeres ellen"rzésekkel megakadályozni. A vizsgált id"szakban a KPIR rendszerben szerepl" letiltott termék értékesítéséb"l személyi sérüléssel, illetve anyagi kárral járó baleset nem következett be. A Felügyel"ség az el"zetesen veszélyesnek ítélt termékekb"l mintát vett, és a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség által kiadott szakvélemények alapján megtiltotta a fogyasztók egészségére, életére, vagyoni értékeire veszélyt jelent" termékek értékesítését. Az el"z" évekhez hasonlóan még mindig nagy számban tárták fel az egyes ellen"rzések azt a tényt, hogy a vállalkozások a gazdasági érdekeiket el"térbe helyezik a fogyasztói alapjogokkal szemben. Ezen magatartás következtében került több esetben megállapításra a magyar nyelv/ használati-kezelési útmutató, a jótállási jegy átadásának elmulasztása, az egyes termékek nem megfelel" tartalmú címkével történ" forgalmazása, a lejárt fogyaszthatósági, min"ségmeg"rzési idej/ élelmiszerek értékesítése, a nem megfelel" ártájékoztatás. Továbbra sem javult a helyzet a fogyasztók min"ségi kifogásainak elintézése terén, gyakran utasították el a vásárlók a termékek min"ségére vonatkozó panaszát, a vonatkozó jogszabályi el"írásokat figyelmen kívül hagyták. A felel"sségre vonások ellenére még mindig gyakori a számla, nyugta kiállításának és átadásának elmulasztása, ezzel pedig a vásárlók min"ségi reklamáció érvényesítési lehet"ségét akadályozzák meg a keresked"k. Nem tapasztaltunk javulást a mérésügyi szabálysértések terén sem. (54. – 58. sz. mellékletek) Az EU csatlakozást követ"en a hatáskörök növekedése folytán megn"tt hatósági feladatok eredményes ellátása érdekében a Felügyel"ség együttm/ködött a társhatóságokkal, amely közös ellen"rzések koordinálására a MÁK keretén belül került sor. A Felügyel"ség közös ellen"rzéseket végzett a szomszédos megyék (Tolna, Pest, Veszprém, Komárom-Esztergom) felügyel"ségeivel, amelyek tapasztalatai hasznosak voltak minden résztvev" számára, és ezáltal jelent"sen n"tt az ellen"rzések hatékonysága. A régiós közigazgatás 2007. január 1.-i létrejöttével el"álló új feladatok megoldását, a koordinációt jelent"sen megkönnyíti a régiót alkotó megyei felügyel"ségek több évre viszszanyúló együttm/ködése, közös ellen"rzési munkája. A kereskedelem a lefolytatott vizsgálatok tapasztalatai szerint a rendszeres ellen"rzések ellenére még mindig nem készült fel arra, hogy magyar nyelv/ címke, használati kezelési útmutató, illetve min"ségtanúsítás nélkül ne kerüljön áru forgalomba. A kiske-
299 resked"k egy része nem ismeri a tevékenységére vonatkozó jogszabályi el"írásokat, aki igen, az pedig ki van szolgáltatva a nagykeresked"knek. Amennyiben reklamál a címke hiánya miatt, azt a választ kapja, hogy „nem kell itt vásárolni”. Ezért a kiskeresked"k a megfelel" forgalom biztosítása érdekében átveszik a címke, magyar nyelv/ tájékoztató nélküli termékeket is, és vállalják a veszélyt, hogy egy esetleges ellen"rzés során kifogásolják azokat. A vonatkozó jogszabály tekintetében a címke elhelyezése a gyártó, importáló feladata, de amennyiben ezt elmulasztotta, a keresked" köteles azt pótolni. Hiányosság megállapítása esetén a felel"sség a terméket a fogyasztóknak értékesít" keresked"t terheli. A Felügyel"ségen kívül más hatóság nem ellen"rzi a címkézésre vonatkozó el"írások betartását, ezért az elektromos berendezések, gyermekjátékok, építési anyagok és a ruházati termékek piacfelügyeleti ellen"rzése továbbra is kiemelt feladat. A minden évben rendszeresen elvégzett idegenforgalmi f"szezon ellen"rzéseit a társszervek, és a szomszédos megyék felügyel"ivel közösen végeztük. Az egyes vizsgálatok során az el"z" évekhez hasonlóan ismét sok esetben tapasztaltunk jogszabálysértést, az ellen"rzött üzletek több mint 2/3-ban találtunk hiányosságot. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy már csak nagyon kevés egységben állapítottuk meg a HACCP rendszer kiépítésének hiányát. A magas kifogásolási arány azonban még mindig azt mutatja, hogy a vendéglátó üzleteket m/ködtet" vállalkozók egy jelent"s része továbbra sem veszi figyelembe a tevékenységére vonatkozó jogszabályi el"írásokat, és a fogyasztók, a vendégek érdekeit figyelembe nem véve végzi a tevékenységét. Szinte évr"l évre változik az üzletek üzemeltet"inek egy jelent"s része, és a jogsértések többségét ezen, gyakran megfelel" szakmai ismertekkel nem rendelkez" vállalkozások követik el. Jelent"s hiányosságokat tapasztaltunk az ártájékoztatás, és az áralkalmazás területén, de a bizonylati fegyelem betartása területén sem javult a helyzet az el"z" évekhez képest. Az ellen"rzések hatékonyságát tovább kell fokozni, mivel az üzemeltet"k által elkövetett jogsértések elriasztják mind a hazai, mind a külföldi vendégeket. Ez nem csak a régió érdeke, hanem az országé is, mivel az idegenforgalomból származó bevétel jelent"s arányt képvisel a költségvetésben. A Felügyel"ségnek kiváló a munkakapcsolata a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, amely együttm/ködés országos szinten is példamutató. Ebben az évben is a már több éves gyakorlatnak megfelel"en közösen adott ki kiadványt az Egyesület és a Felügyel"ség a 2006. június 1.-én hatályba lépett Kereskedelmi törvényr"l. Ezt, és a már kiadott kiadványokat a lakosság széles rétegéhez juttattuk el. A Felügyel"ségen m/köd" ügyfélszolgálati irodán kívül a települési Önkormányzatok Polgármesteri Hivatalaiba is küldtünk a tájékoztató kiadványokból a mind szélesebb kör/ tájékoztatás érdekében. Ezen kívül a vállalkozások, és az alsó- és középfokú oktatási intézmények részére is biztosítottunk ezen szakmai tájékoztató anyagokból. Az Egyesület által 2006. I. és II. félévében szervezett vállalkozói továbbképzésen a Felügyel"ség 3 munkatársa tartotta az el"adásokat, ezzel b"vítve a keresked"i oldal szakmai ismereteit. Ugyancsak az Egyesület által szervezett képzés keretében a Felügyel"ség 2 munkatársa általános és középiskolában tartott fogyasztóvédelmi el"adásokat eleget téve ezzel a fogyasztóvédelemr"l szóló 1997: CLV. tv. 17. §.-ban el"írt azon követelménynek, hogy a fogyasztóvédelem oktatása állami feladat. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek finanszírozását az állam a különböz" pályázatokon keresztül biztosította, ezzel el"segítette fejl"désüket, ezáltal egyre eredményeseb-
300 ben tudnak részt vállalni a fogyasztóvédelmi munkában, tudják segíteni az állami fogyasztóvédelmi szervezeteket. A civil fogyasztóvédelmi szervezetek felismerték, hogy az oktatás, képzés terén tudják hatékonyan szolgálni a fogyasztóvédelem ügyét. A Felügyel"ség minden szakmai segítséget megadott a civil fogyasztóvédelmi szervezetek szakmai m/ködéséhez. Az Európai Unióhoz történ" csatlakozást követ"en a jogharmonizációval módosított jogszabályok nagyon minimális beavatkozási lehet"séget adnak a fogyasztók panaszaiba, egyéni jogvitáiba a Felügyel"ségnek. Ezáltal a fogyasztók által eddig megszokott intézkedéseket sem teheti meg. Ezt azonban a sérelmet szenvedett vásárlók továbbra sem értik meg, arra hivatkozva, hogy a nevében - „Fogyasztóvédelem” – a fogyasztók védelmére hivatott hatóságnak segítséget kell nyújtania részükre a panaszuk elintézésében. Arra a tájékoztatásra, hogy a Felügyel"ség már nem rendelkezik hatáskörrel az egyéni jogviták elintézéséhez gyakran agresszíven reagálnak a sérelmet szenvedett fogyasztók, az ügyfélszolgálaton dolgozók sokszor hallják azt a vásárlói megjegyzést „hogy akkor maguk minek vannak”. A hatályos jogszabályok alapján az egyéni panaszügyeikkel a vásárlók a Békéltet" Testülethez fordulhatnak. A fogyasztók azonban a Testület eljárását eredménytelennek tartják, mivel nincs hatékony eszköze a meghozott döntés kikényszerítésére. A jogviták elintézésére még lehet"ségként fennálló bírósági utat a fogyasztók szinte egyáltalán nem választják, mivel a bírósági eljárásokat lassúnak és költségesnek tartják a vásárlók. A tapasztalatok szerint több évnek el kell telnie, amikor egy az el"z" gyakorlatot lényegesen megváltoztató jogszabályt megismerik és elfogadják azok, akiket érint. Az egyéni jogviták, panaszok elintézését szabályozó jogszabályokkal is hasonló a helyzet. A 2003. évben történt jogszabály módosítás óta még mindig sok fogyasztó nem ismeri a tényleges jogi el"írásokat, több fogyasztó pedig még a hatályon kívül helyezett jogszabályi el"írásokat ismerve kéri a panasza elintézését. Miután ezen bejelent"k megismerték a ténylegesen alkalmazandó szabályokat szinte kivétel nélkül azt állapították meg, hogy a jogszabályi változásokkal hátrányosabb helyzetbe került, az új szabályok nem a fogyasztók érdekeit védik. Hiányolták a Felügyel"ség hatékony intézkedését, és a hatáskör hiánya miatti elutasítást követen több fogyasztó írásban is hangot adott elégedetlenségének, gyakran sért" formában. A megfelel" hatáskör hiánya miatt a Felügyel"ség igyekezett minél szélesebb kör/ és teljesebb tájékoztatási tevékenységet végezni a lakosság körében. Fogyasztókat tájékoztató kiadványokat készített, amelyek eljuttatott a települési Önkormányzatokhoz. A fogyasztók jogait tartalmazó kiadványokat a Felügyel"ség a nagyobb bevásárló központok, áruházak vev"szolgálati pultjainál is kihelyezte, el"segítend" a hatékony fogyasztói jogérvényesítést. Ezen kívül a jegyz"i értekezleteken is tájékoztatást adott a hatáskörök megváltozásáról, a hatályos jogszabályokról. A Közigazgatási Hivatal honlapján is rendszeresen aktualizált kiadványokkal segítette a Felügyel"ség a fogyasztók minél szélesebb kör/ tájékoztatását. A Felügyel"ség, mint a fogyasztói panaszokat, bejelentéseket intéz" hatóság ismert a vásárlók körében, ezért közel 3600 állampolgár kereste meg 2006. évben személyesen, telefonon, vagy elektronikus úton a panaszával, illetve információ kérésével. Ezen belül 351 ügyben került sor intézkedés megtételére. A kivizsgált bejelentések 43 %-a bizonyult csak megalapozottnak. Ez annak köszönhet", hogy a vásárlók egy jelent"s része még mindig nem ismeri a kereskedelemre, és a
301 szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat. A Felügyel"ség hatásköre ismeretének hiánya miatt egyre több panaszos tett bejelentést a keresked"k magatartását, etikátlan viselkedését kifogásolva, és várva az elégtételt, a hatékony hatósági fellépést. A nagy számú, megalapozatlanul tett, illetve szinte jelentéktelen ügy nagyon leterhelte az egyébként is kis létszámmal dolgozó Felügyel"séget, elvonva ezzel a kapacitást a ténylegesen feladatként meghatározott, a fogyasztók széles körének érdekében végzett piacfelügyeleti ellen"rzésekt"l. A fogyasztói panaszok intézésére a hatáskört a Felügyel"ségnek biztosító fogyasztóvédelmi törvény el"írása alapján kivizsgált, sokszor vélt, egyéni jogsérelmet tartalmazó bejelentések miatt nem volt lehet"ség azon vizsgálatok elvégzésére, amelyek a közérdeket szolgálják (pl. élelmiszerbiztonsági, termékbiztonsági ellen"rzések). Ezek alapján feltétlenül indokolt lenne a jogszabályokkal amúgy is kiüresített egyéni panaszügy-intézési hatáskör a Békéltet" Testülethez történ" telepítésre, a fogyasztóvédelmi törvény erre vonatkozó módosításával. A 2007. január 1.-én bekövetkezett törvénymódosítás a Felügyel"ség hatáskörét megszüntette, de nem tartalmaz arra vonatkozóan el"írást, hogy mely szerv intézi ezen id"ponttól az egyéni jogvitán alapuló panaszokat, min"ségi kifogásokat. Az egyéni jogviták, bejelentések kivizsgálási hatáskörének más szervhez történ" átadása miatt felszabaduló kapacitással a létszám növelése nélkül is nagyobb hatékonysággal lehetne ellen"rizni a harmadik országból származó veszélyes termékek, illetve a KPIR és a RAPEX rendszerben szerepl" letiltott termékeket. A fogyasztóvédelmi törvény az egyéni jogviták elintézésének egy részét, pl. a szerz"dések be nem tartása miatti ügyeket már a hatályba lépésekor a Békéltet" Testületekre bízta. Ezért valamennyi egyéni jogsérelmet tartalmazó ügyet a Békéltet" Testületek hatáskörébe kellene vonni a törvény módosításával. A Fejér megyei tapasztalatok szerint a Testület egyre magasabb színvonalon látja el feladatát, tagjainak száma (15 f"), és szakmai felkészültsége alapján megfelel"en el tudná látni azokat a feladatokat (eljárás lefolytatása, fogyasztók tájékoztatása, érdekképviselet), amelyeket 2006. évben a Felügyel"ség látott el. Az elvégzett témavizsgálatok tapasztalatairól a Felügyel"ség rendszeresen adott tájékoztatást a lakosság részére a megye írott, és elektronikus sajtóján keresztül. A Fejér Megyei Hírlapban minden témavizsgálatot követ"en jelent meg a megállapításokat tartalmazó írás. A különösen széles fogyasztói kört érint" ügyekben (idegenforgalmi ellen"rzések, M.E.G.A. élelmiszer botrány) a helyi rádiókban és a Városi televízióban adtak tájékoztatást a Felügyel"ség munkatársai a fogyasztók részére. A Városi Televízióban a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezésében egy 4 adásból álló, interaktív fogyasztóvédelmi m/sorban tájékoztattuk a fogyasztókat a jogaikról. A régiós, összesen 4 stúdióból sugárzott m/sor a visszajelzések alapján nagyon jól szolgálta a fogyasztók tájékoztatását. A Felügyel"ség az ügyfélszolgálati tevékenységének végzése során rendszeresen kap visszajelzést arról, hogy a fogyasztókhoz eljutottak a különböz" médiákon keresztül közvetített információk.
302 Komárom - Esztergom megye: A Fogyasztóvédelmi Felügyel"ség 2006. évi tevékenységének irányvonalát a Kormány 1012/2003.(II.25.) Kormányhatározattal elfogadott II. középtávú fogyasztóvédelmi koncepciója, az annak figyelembe vételével összeállított, -az ágazatpolitikai célkit/zéseknek megfelel"- Országos Vizsgálati Programban meghatározott követelmények teljesítése, valamint a helyi sajátosságok figyelembe vétele, a helyben felmerült problémák megoldásának igénye határozta meg. Az év során folytatódtak az EU csatlakozásunk óta megindult, a fogyasztóvédelmi tevékenység jellegét, tartalmát érint" változások; tovább n"tt a fogyasztók életét, egészségét és biztonságát garantálni hivatott piacfelügyeleti munka jelent"sége; ugyanakkor tovább csökkent az egyedi fogyasztói érdekek érvényesítésében való hatósági szerepvállalás lehet"sége. Munkatervünk a fenti folyamatok figyelembe vételével kiemelt feladatnak tekintette a piacfelügyeleti tevékenységünk er"sítését, emellett nagy gondot fordítottunk a fogyasztói alapjogok érvényesítésének el"segítésére, a hatósági tevékenység hatékonyságának növelésére, a civil szervezetekkel és a békéltet" testülettel ill. a társhatóságokkal és az önkormányzatokkal való együttm/ködés fokozására, valamint a fogyasztók folyamatos tájékoztatására. A nagymennyiség/ joganyag változás, valamint a Ket. hatályba lépése miatt hangsúlyt helyeztünk a munkatársak szakmai továbbképzésére is. Ellen#rzési tevékenység Az év során összesen 25 központilag elrendelt, és 6 helyi témavizsgálatot tartottunk, amelyek során 1313 helyszíni hatósági ellen"rzést végeztünk el; az egyedi bejelentések, panaszok közül 208 igényelt helyszíni ellen"rzést is, így összesen a megye területén lév" kereskedelmi, szolgáltató egységeknél 1521 vizsgálatot folytattunk le, ami gyakorlatilag azonos volumen/ a 2005. évi adatokhoz képest.(0.04%-os emelkedést mutat.) Az ellen"rzések hatékonyságát tükrözi, hogy a feltárt hiányosságok alapján 882 marasztaló határozatot hoztunk, amely 58%-os kifogásolási arányt jelent. Hatósági intézkedéseink száma több mint 20%-kal meghaladta az el"z" évben foganatosítottakét. A piacfelügyeleti tevékenységünk a fogyasztói kockázat mértékének figyelembevételével kiválasztott termékkörök vizsgálatában, a vámáruk ellen"rzésében, és a KPIR ill. RAPEX riasztásokban megjelölt termékek felkutatásában testesül meg. Felügyel"ségünkhöz az év folyamán a vámszervek részér"l gyanús termék miatti riasztás nem érkezett, a veszélyes termékekkel kapcsolatos KPIR-es, ill. RAPEX riasztások száma azonban meghaladta a 800-at. A letiltott termékek forgalmazását folyamatosan figyelemmel kísértük célirányosan, illetve más ellen"rzésekhez kapcsolva, árusításukat nem tapasztaltuk. A gyakori kifogások miatt kiemelten ellen"riztük a harmadik országokból származó áruk forgalmazásának körülményeit a m/szaki termékek (import lámpatestek) valamint a könny/ipari termékek (lábbelik, textiltermékek) esetében. Az importált lámpatestek utóellen"rzése a vártnál alacsonyabb kifogási aránnyal zárult, azonban a sport, szabadid" lábbelik vásárlási tájékoztatóinak ellen"rzése 96%-os feltá-
303 rást eredményezett. Hasonlóan magas volt a jogszabálysért" vállalkozások száma a vizsgálat alá vont textiltermékek forgalmazói között is, annak ellenére, hogy az ellen"rzöttek többségénél az el"z" évben is jártunk. A kifogások tárgyát els"sorban a vásárlási tájékoztatók, címkék nem megfelel" volta, valamint az áru beszerzését, eredetét hitelt érdeml"en igazoló dokumentumok hiánya jelentette, különösen a kínai áruházakban. A nyílászárók, árnyékolók forgalmazási feltételeinek ellen"rzése során legtöbb problémát a megfelel"ség igazolás nélküli forgalmazás, valamint a hiányos tájékoztatók jelentették; kifogásolási arány 40%-os volt. A cement, transzbeton és mésztermékek piacfelügyeleti ellen"rzése hasonló kifogásolási aránnyal zárult (37.5%). Jellemz" gondként az import, szlovák termékek szlovák nyelv/ vásárlói tájékoztatójának hazai nyelv/ lefordításának hiánya jelentette. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerül" kerámia tárgyak forgalmazási körülményeinek ellen"rzése során els"dlegesen címkézési hiányosságokat tártunk fel, kifogásolási arány 53%-os volt. Magas kifogásolási aránnyal zárult az OMH-val közösen lefolytatott helyi vizsgálat az üzemanyagtölt" állomások tölt"oszlopainak mérésügyi és shopjainak fogyasztóvédelmi ellen"rzése; a vizsgált egységek 86.6%-ában tapasztaltunk kisebb-nagyobb szabálytalanságot. A fogyasztókat is érint", a vásárlók megkárosítását eredményez" mérésügyi hiányosságot 2 üzemanyagtölt" állomáson találtunk; az egységek 50%-ánál volt jellemz" hiányosság a magyar nyelv/ felirat nélküli, illet"leg nem megfelel" címkézés/ termékek forgalmazása, emellett az árfeltüntetési hiányosságok és a panaszfórumokról szóló tájékoztatás elmulasztása emelend" ki. Az élelmiszeripari termékek (üdít"italok, húsvéti ill. karácsonyi szezonális termékek, édesipari termékek) vizsgálata a beszámolási id"szakban is tevékenységünk egyik súlyponti részét képezte. Megállapításaink szerint a legtöbb szabálytalanság a pontatlan jelölésekb"l, hiányos fogyasztói tájékoztatókból adódott. Kedvez" tapasztalatunk volt, hogy az ellen"rzések alkalmával viszonylag ritkán (összesen 6 üzletben) találkoztunk lejárt termék forgalmazásával. A beszámolási id"szak sem volt mentes „élelmiszerbotránytól”; a M.E.G.A cégcsoportnál felfedett, átcímkézett termékekre vonatkozó felmérésünk során a listázott termékek árusításával megyénkben nem találkoztunk. Évek óta hagyományosan kiemelt ellen"rzést képez a vendéglátóhelyek idegenforgalmi f"szezonban végzett vizsgálata, amelyet a beszámolási id"szakban is a társszervek önkormányzatok, rend"rség, ÁNTSZ- bevonásával végeztük, és a régióba tartozó megyékkel, valamint a f"városi felügyel"séggel közös, koncentrált ellen"rzések lefolytatására is sor került. Az ellen"rzés alá vont 201 egységb"l 149 üzletben (74.1%) találkoztak az ellen"rök kisebb-nagyobb mérték/ szabálytalansággal; összevetvén ezt a számot az el"z" évek adataival, arra a sajnálatos megállapításra jutottunk, hogy a kifogásolási arány évr"lévre növekszik. (62 %, 67,8 %, 73,8%) Legtöbb problémát a fogyasztók tájékoztatásával, a küls"-bels" árfeltüntetés kötelezettségének teljesítésével, valamint a kategóriába sorolásról szóló bejelentés elmulasztásával kapcsolatban tapasztaltuk; lejárt termékkel az ellen"rzött üzletek 15 %-ában találkoztunk, tiltottan lefagyasztott élelmiszert –darált húst, ill. húskészítményt- mindössze 3 üzlet tárolt. Az ellen"rzések során egy esetben tártunk fel olyan súlyos jogszabálysértéseket –rossz higiéniai körülményeket, tárolási szabálytalanságokat- amely alapján a vendéglátó egység bezáratását is kezdeményeztük az illetékes jegyz"nél, aki ennek eleget is tett.
304 Kedvez" tapasztalatunk volt, hogy fogyasztói megkárosítással csupán két helyen próbálkoztak, nyugtaadási kötelezettségének szintén két ellen"rzött nem tett eleget. Kiemelten néztük a csapolt sör kimérésének szabályosságát; alulmérést egyetlen esetben sem tapasztaltunk. Helyi vizsgálat keretében a kistelepülések vendéglátói egységeinek ellen"rzését is elvégeztük; a 80 vizsgált egységb"l mindössze 8-ban nem találtunk kifogást, több helyütt a legalapvet"bb fogyasztói tájékoztatások is hiányoztak, ami a jegyz"i ellen"rzési hatáskör gyakorlásának hiányosságaira is utal. Reklámfelügyeleti tevékenységünk során a beszámolási id"szakban kiemelt figyelmet fordítottunk az iskolák, közegészségügyi intézmények 200 m-es körzetében található üzletek ellen"rzésére, amelynek során 33 esetben találkoztunk tiltott, világító alkohol reklám (sör) üzletportálon való elhelyezésével. Javuló tendenciát mutatott a hirdetési újságok akciós ajánlatainak, valamint a kirakati reklámoknak a vizsgálata, amit annak tudunk be, hogy a megel"z" évben ennek a területnek szenteltünk kiemelt figyelmet. Az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellen"rzése a gyermekkorúak, illetve a 18. életévét be nem töltött személyek védelmében cím/ vizsgálatunk a tavalyi eredménnyel megegyez", 48%-os kifogási arányt mutatott. Legtöbb jogsértést a dohánytermékek fiatalkorúak számára történ" értékesítése területén találtuk, nagy el"relépés viszont a korábbi tapasztalatokkal szemben, hogy a veszélyeztetett korosztály alkohollal való kiszolgálását a legtöbb helyen megtagadták. Ügyfélforgalom, fogyasztók tájékoztatása Ügyfélszolgálati tevékenységünkre kiemelt hangsúlyt helyeztünk, tekintettel arra is, hogy a hatósági szerepvállalás háttérbe szorulásával a fogyasztóknak nagyobb szüksége van a vonatkozó jogszabályokról való tájékoztatásra, a kifogások intézésére vonatkozó felvilágosításra. Ügyfeleink számára gyakorlatilag az ügyfélfogadási id" korlátozása nélkül álltunk rendelkezésre akár személyesen, akár telefonon. Ügyfélforgalmunk összességében az el"z" évhez képest emelkedett, több mint 2000 vásárló, ill. vállalkozó kereste meg kérdésével, problémájával a felügyel"séget. Az írásban benyújtott kérelmek száma 406 volt, ami több mint 20%-kal haladja meg az el"z" évi beadvány számot. Egyre jellemz"bb az e-mailen való megkeresés, amelyek többségében felvilágosítást kérnek a hozzánk fordulók, de akadnak olyan ügyfelek is, akik els"sorban a gyorsasága miatt választja ezt a kommunikációs formát, esetlegesen azonnali intézkedést is elvárva. Továbbra is jellemz" tapasztalat, hogy a lakosság általános panaszfórumnak –talán elnevezéséb"l adódóan is- véli a felügyel"séget, és nehezen értik meg az ügyfelek intézkedési jogkörünk egyre inkább megnyilvánuló korlátozottságát. A bejelentések 50%-át teszik ki azok, amelyek érdemi vizsgálatot igényeltek, helyszíni ellen"rzés lefolytatásával, amely id"- és költségigényes, sokszor nincs arányban a bejelentett problémával. A fennmaradó ügyekben leggyakrabban tájékoztatást adtunk, áttétellel éltünk ill. közigazgatási jogviszony hiányában elutasító végzést, ill. határozatot hoztunk. Több esetben el"fordult, hogy a fogyasztók érdekében a vitás felek között hatáskörünk hiányában is megpróbálkoztunk egyezség létrehozásával, amely sokszor eredménnyel járt. Jellemz" panasz ügyek között említhet"k a lejárt fogyaszthatósági termékekre vonatkozó bejelentések; visszatér" gond –nagy áruházak esetében is- a jótállási jegyek kiadá-
305 sának, a magyar nyelv/ útmutatók mellékelésének elmulasztása, valamint a szavatossági, jótállási igények szabálytalan intézése, a jegyz"könyv jogszabálynak megfelel" tartalommal való felvételének elmulasztása. Az el"z" beszámolási id"szakkal megegyez"en kiemelked"en sok panasz érkezett annak a megyei székhely/ társaságnak a tevékenysége ellen, amelyik egy mosonmagyaróvári utaztatást végz" céggel karöltve els"dlegesen a nyugdíjasokat megcélozva olcsó utazással és vonzó programmal egybekötött, az egész ország területére szervezett árubemutatókon értékesíti termékeit. A panaszok els"dlegesen a kiszállított termékek min"sége, valamint a szerz"dést"l való elállással kapcsolatos viták miatt érkeztek hozzánk. A céget jogsért" magatartása miatt többször is bírsággal sújtottuk, valamint közérdek/ kereset indítását kezdeményeztük ellene. Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztói jogviták rendezésére hivatott Békéltet" Testület nem kell"en ismert és elfogadott az ügyfelek el"tt. A fogyasztói ismeretek b"vítése, valamint a vállalkozók tájékoztatása céljából érdekében a felügyel"ség figyelemreméltó médiakapcsolatokat ápol; a megyei lapokban a helyi rádiókban valamint a városi televíziókban folyamatosan közzé tesszük ellen"rzéseink megállapításait, valamint tájékoztatást adunk a fontosabb jogszabályi változásokról. A lakossági érdekl"dést mutatja, hogy a Radír Rádió „Fogyasztóvédelmi Percek” cím/ összeállítást közöl havi rendszerességgel, els"sorban a hallgatói kérdésekre alapozva, a 24 óra c. napilap pedig az olvasói kérdések alapján on-line interjú vendégnek hívta meg a felügyel"ség igazgatóját. Részt vettünk a Dunántúli Regionális Televízió Fogyasztóvédelem c. sorozatában, melynek keretében négy alkalommal, négy helyszínr"l – Székesfehérvár, Veszprém, Százhalombatta, Tatabánya- körkapcsolásos rendszerben szerveztek beszélgetéseket a legaktuálisabb fogyasztóvédelmi témákban. Társhatóságokkal, önkormányzatokkal, civil szervekkel való kapcsolat Ellen"rzési tevékenységünk eredményességének, hatékonyságának fokozása érdekében, a korszer/ közigazgatási tevékenység jegyében igyekeztünk jó kapcsolatot és szoros együttm>ködést kialakítani a társszervekkel, az önkormányzatokkal, a jegyz"kkel, az APEH, az ÁNTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszerellen"rz" Állomás, a Vám-és Pénzügy"rség valamint a Rend"rség megyei ill. városi szerveivel, valamint a civil szervezetekkel. Az élelmiszerellen"rzés rendjét újraszabályozó 302/2005.(XII.25.) Kormányrendelet alapján az élelmiszerellen"rz" hatóságokkal való szorosabb együttm/ködés és egységes jogértelmezés érdekében a jogszabályból adódó aktuális feladatokat MÁK ülésen egyeztettük, és a jöv"re nézve szakmai kollégium m/ködtetését határoztuk el. Az önkormányzatokkal és a jegyz"kkel kapcsolatainkat er"sítettük, a közös ellen"rzések számát megnöveltük, els"dlegesen a vendéglátóegységek esetében. A jegyz"ket az aktuális jogszabályváltozásokról tájékoztattuk, és több esetben szignalizációval éltünk a településen ellen"rzött üzletek m/ködésével kapcsolatos jogsértések miatt. Szintén jó kapcsolatot ápolunk az OFE megyei szervezetével, valamint a Kézm/ipar Jöv"jéért Magyar-Német Alapítvánnyal, és a megyei Európai Információs Pontot m/ködtet" Vág-Duna-Ipoly Eurorégió KHT-vel; utóbbi szervvel együttm/ködési megállapodást is kötöttünk Fogyasztóvédelmi Információs Napok szervezésére.
306 Veszprém megye: Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya többek között a következ"ket deklarálja: „…A Kormányok kötelesek létesíteni, illetve fenntartani a fogyasztóvédelmi rendelkezések kibocsátásához, végrehajtásához s ellen"rzéséhez megfelel" infrastruktúrát…” A jelenlegi magyar modell megfelel ennek az elvárásnak. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásának alapvet# célja a tagállamok közös piacának kialakítása volt és ez mind a mai napig az EU integráció minden egyéb célt átható lényege. Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája alapvet"en a természetes személyeket tekinti fogyasztónak, mivel a fogyasztói érdekek különös védelmét – többek között – a fogyasztó kiszolgáltatottabb piaci helyzete indokolja. A fogyasztói jogok érvényesülésének leghatékonyabb eszköze a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása, amelyet az Európai Unió valamennyi tagállamának biztosítania kell. 2004. május 1.-t#l Magyarország is ehhez a nagycsaládhoz tartozik, így ezek az el"írások, fogyasztói alapjogok vonatkoznak a magyar fogyasztókra is, amelyek betartatásában az államnak is megvannak a feladatai. A csatlakozást megel"z" években a jogharmonizáció és a jogközelítés jegyében, a fogyasztóvédelem területét érint" kérdések vonatkozásában több új jogszabály jelent meg és több jogszabály módosítás történt. Az EU -s csatlakozás további feladatb"vülést is „hozott”, ami leginkább a közösségen belüli fogyasztóvédelmi szervezetek közötti együttm/ködésben nyilvánul meg. Az EU -s csatlakozással kapcsolatos feladatokra helyezte a hangsúlyt a Kormány II. Középtávú, 2003-2006-ig terjed# id#szakra vonatkozó, fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1012/2003. (II. 225.) sz. határozata, összhangban az EU -s irányelvekben megfogalmazottakkal. A növekv" feladatok zavartalan ellátása érdekében a hivatkozott kormányhatározat alapján a területi felügyel"ségek létszámát 200 f"vel kellett volna növelni. Ebb"l azonban sajnos ez idáig nem valósult meg semmi, s"t a felügyel"ségek többségének átlagos állományi létszáma 1 - 2 f"vel (megyénkben 1 f") kevesebb, mint 2003. év végén volt. Amíg a közigazgatás bizonyos területein csökkenteni kell a létszámot, addig más területeken – ebbe a körbe tartozik, pl.: a fogyasztóvédelem – a létszám fejlesztése lenne indokolt. Ez nem ellentétes a közigazgatás korszer/sítésére vonatkozó elvekkel, s"t azzal összhangban van. Az Európai Unió „négy alapszabadság”-a egyike az áruk szabad mozgása, az áruk szabad piacra jutásának el"segítése. Ennek ellensúlyozásaként az államnak olyan ellen#rzési formát kell alkalmaznia, amely alkalmas arra, hogy kisz>rje és hatósági eszközei révén pedig képes legyen kivonni a fogyasztói forgalomból a veszélyesnek min#sített termékeket. Ez az un. piac-felügyeleti tevékenység, amely a fogyasztóvédelmi hatóságok feladata és kötelessége. Amennyiben a hatóság az ellen"rzések és a mintavételezéseket követ"en elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeként bizonyosságot szerez arról, hogy egy termék az emberi életre és egészségre veszélyes, ártalmas, meg kell tennie – az adott termék veszélyességi fokának megfelel" – szükséges hatósági intézkedéseket, így pl.: forgalomból történ" kivonás, feltételhez kötés, áru visszahívása, stb. Ez az EU-s fogyasztóvédelmi politika egyik sarkalatos pontja.
307 A gazdálkodók részér"l – az áruk szabad mozgása – egy tisztességes, korrekt fellépést és magatartást feltételez, amely a forgalomba hozott termékek jó min"ségében nyilvánul meg. A fogyasztóvédelemben tevékenyked" hatóságok ellen"rzéseik során azonban gyakran a vállalkozók negatív megnyilvánulásait érzékelik. Pozitív jelenség, hogy jelent"sen b"vült a kereskedelmi egységek árukínálata, amelyben megtalálhatóak a hazai gyártók termékei mellett az importból – a bels" piacról és a harmadik országból – származó termékek egyaránt. Sajnos negatív jelenségre is van b#ven példa. A megváltozott jogszabályi környezetben, a csatlakozást követ" rövid id"n belül több, a fogyasztók jogait sért", botrány látott napvilágot. Ezek a botrányok is a fokozott állami kontroll szükségességére hívták fel a figyelmet, a fogyasztók életének és egészségének biztosítása érdekében. A teljesség igénye nélkül néhány „nagy vihart kavart” jelenség: az els" az importból beérkezett alapanyag felhasználásával készült (f/szer)paprika botrány még a belépés évében, majd a 2005. év végén, az elhullott állati tetemek illegális forgalomba kerülésének botránya, és végül az elmúlt, 2006. év végén a „M.E.G.A.” termékekkel kapcsolatos – élelmiszerbotrányok sorozata, stb. E negatív jelenségek elleni fellépés egyik leghatékonyabb eszköze lehet a gyakoribb és átfogóbb fogyasztóvédelmi, piac-felügyeleti - ellen"rzés. A fogyasztóvédelmi hatóságoknak szigorúan és következetesen fel kell lépniük a fogyasztók széles körét veszélyeztet# jelenségek és folyamatok ellen, mert csak ennek segítségével lehet fokozatosan visszaszorítani azokat. Lehet"vé kell tenni, hogy a hatóság az ilyen cselekményeket megvalósító személyek, gazdálkodók adatait hozhassák nyilvánosságra. Ez nagyon fontos társadalmi hatással bír, hiszen az állampolgárok is nyugodtabbak, ha az ellen"rz" szervezetek zavarmentesen el tudják látni a feladataikat. Nagyon fontos kritérium, hogy a fogyasztók bízzanak az érdekeiket véd# hatóságokban. A meglév" társadalmi elvárás és bizalom jele, hogy annak ellenére, hogy közel 3 éve a területi fogyasztóvédelmi felügyel"ségeknek már vajmi kevés közük és mozgásterük van a fogyasztói szerz"désekkel kapcsolatos jogviták intézésében, még mindig nagy számban érkeznek a felügyel"ségek segítségét kér" bejelentések. Természetesen az állami fogyasztóvédelem is csak a jogszabályi kereteken belül, a rendelkezésére álló jogi eszközökkel tud „segíteni” a rászoruló fogyasztókon. A fogyasztói szerz"désekkel kapcsolatban – a min"ségi reklamációk miatt – keletkez" jogviták rendezésére kijelölt Békéltet" Testületek ma még nagyon alacsony hatásfokkal m/ködnek, nem képesek érvényt szerezni a saját maguk által hozott határozatban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy kötelez", egyúttal kikényszeríthet" döntést csak az eljárásban résztvev"k el"zetes alávetési nyilatkozata birtokában hozhatnak. A fogyasztóvédelemr"l szóló törvényben foglaltak értelmében a fogyasztóvédelem azonban nem csak állami feladatokból áll, hanem annál szélesebb, összetettebb. Az ésszer/ munkamegosztással összefüggésben sajátos, egymást kiegészít# feladatai vannak a társadalom egyéb szerepl#inek, így a helyi önkormányzatoknak, a vállalkozók szakmai érdekképviseleteinek (pl.: kereskedelmi és ipar- kamaráknak), valamint a fogyasztók civil szervezeteinek is. A Felügyel#ség 2006. évi munkáját éves munkaterv alapján végezte, amelyet – az FVF f"igazgatója által összeállított és a szakterületet felügyel" miniszter által jóváhagyott – éves munkaterv, valamint a helyi elvárások és a jelenségek figyelembevételével állított össze. Az éves munkatervben valamennyi – a felügyel"ség hatáskörébe tartozó – terület helyet kapott, vagy az országos, vagy a helyi vizsgálatok részeként.
308 Veszprém megyében az elmúlt években jelent#s mértékben b#vült a kereskedelmi egységek száma, ezen belül megfigyelhet" az üzemeltet"k szerkezeti változása. Míg 1998 -ban a megyében m/köd" kereskedelmi egységek közel 41 %-át társas vállalkozások m/ködtették, addig 2005-ben már több mint 47 %-át. Ugyanezen id"szak alatt megyénkben a hálózati egységek száma közel tíz százalékkal növekedett. Ezen belül: míg a társas vállalkozások által m/ködtetett egységek száma több mint 26 %-kal növekedett, addig az egyéni vállalkozások általi közel 3 %-kal csökkent. Az összes, a Felügyel#ség hatáskörébe tartozó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma meghaladja 18 ezret. Az elmúlt években a megye szinte valamennyi városában megjelentek, mind a hazai, mind a külföldi áruházláncok egységei, több városban létesültek bevásárló- és üzlet központok. A hálózati egységekben eltér" összetétel/ árukínálattal, áruválasztékkal találkozunk. Az áruházláncok üzleteiben található kínálat gazdagabb, b"ségesebb, mint az egyéni vállalkozók által m/ködtetett kereskedelmi egységekben tapasztalható. Az árubemutatás módjában is felfedezhet"ek színvonalbeli különbségek, úgy az áruházláncok összevetésében, mint az egyéni vállalkozások üzleteiben. A Felügyel"ség 2006. évben összesen 25 országos (ezen belül 23 tervszerinti és 2 soron kívüli) és 11 helyi vizsgálatban vett részt, amelynek keretében összesen 1914 hálózati ellen"rzést tartott a megye kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató egységeiben. Az ellen"rzéseken belül meghatározó volt az országos témavizsgálatokhoz kapcsolódó ellen"rzések száma, amely az összes ellen"rzés több mint 62 %-t tette ki. A kifogásolási arány megközelítette a 64 %-t, amely közel 4 %pontos növekedést mutat a 2005. évihez képest. A feltárt jogszabálysértések száma megközelítette az 1700-t, amely közel egyharmaddal volt több, mint egy évvel Az ellen"rzéseket követ"en megtett intézkedések és az alkalmazott felel"sségre vonákorábban. sok száma megközelíti az 1800-t. Ezen belül: 45 esetben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást és 1747 esetben került sor államigazgatási eljárás lefolytatására, továbbá 230 esetben áttételre. A közigazgatási eljárásokon belül a jogkövet" magatartásra történ" „kényszerítés” érdekében kiadott kötelezések száma: 1118, a bírságszankciót 627 esetben alkalmaztunk. Ezen belül a forgalmazott árukkal kapcsolatos hiányosságok megszüntetését célzó intézkedések száma 525, az üzletvitellel, a kereskedelmi tevékenység gyakorlásában észlelt hiányosságok megszüntetését szolgáló intézkedések száma 593 volt. A különböz" jogcímeken kiszabott bírságok összege megközelítette a 74 millió Ft öszszeget. A Felügyel"ség ügyfélforgalma 2006. évben jelent"sen megugrott, megközelítette a 3.500 -t. Jelent"sen n"tt a tájékoztatást igényl" ügyfélforgalmunk, amelyben több tényez" is szerepet játszott. Egyrészt az elmúlt év utolsó negyedében, – a társadalmi, lakossági igényeknek és elvárásoknak megfelel"en – többet szerepeltünk a megyei és a helyi sajtóban, illetve médiájában, mint a korábbi évek hasonló id"szakában. Másrészt az év végi élelmiszerek átcímkézésével kapcsolatban megjelent országos híradásokat követ"en és nyomán ugrásszer/en növekedett a telefonon érdekl"d"k száma. Érdekesség, egyben figyelemreméltó, hogy megyénkben a konkrét panaszbejelentések több mint 80 %a bizonyult jogosnak a kivizsgálásukat követ"en. Az ügyfélforgalmon belül, ugyanakkor tovább csökkent mind a panaszbejelentések, mind a – helyszíni ellen"rzést is igényl" – kivizsgált bejelentések száma. Ez a tendencia 2003-tól, a fentiekben hivatkozott jogszabályváltozások hatálybalépése óta, figyelhet" meg.
309 Az egyes témavizsgálatokon belül tapasztaltak alapján elmondhatjuk, hogy megyénkben nem volt olyan esemény, amely – fogyasztóvédelmi szempontból – rendkívülinek számított volna. Voltak olyan vizsgálataink, amelyekben nagyon magas volt a feltárási arány (mint pl.: a babakocsik és biztonsági gyermekülések; valamint az idegenforgalmi f"szezon keretében lebonyolított témavizsgálatok; a tejtermékek, stb.) és voltak olyanok, amelyekben alacsonyabb volt a feltárási arány (mint pl.: a fiatalkorúak kiszolgálása, vagy a helyi vizsgálatok feltárásai, stb.). Megyénk idegenforgalomban betöltött szerepére tekintettel, kiemelt hangsúlyt kapnak a f"szezonban lebonyolítandó vizsgálatok. 2006. évben az országos vizsgálatok közel 50 %-t ezek az ellen"rzések (összesen 324) tették ki. Az egyes témavizsgálatok feltárási arányai 78 és 90 % között mozogtak. Ennek ellenére a megyénket felkeres" vendégeket magas színvonalú ellátásban részesítették, és a fogyasztók jogai alapvet"en nem sérültek. A feltárt jogszabálysértések egy részét a fogyasztók tájékoztatását szolgáló hiányosságok (mint pl.: az árak, a nyitvatartási id" kiírása, a panaszfórumok adattartalmi hiányosságai, stb.), másik részét az adott tevékenység végzésével kapcsolatos un. szakma- specifikus el"írások megsértése (mint pl.: az üzleti nyilvántartások hiányzó, hiányos, pontatlan vezetése, stb.), a harmadik csoportba tartoztak az adott termékekkel, szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos hiányosságok (Pl.: a kategóriába-, osztályba sorolás elmulasztása, annak bejelentése az illetékes szakhatóság részére; vagy a vásárlói tájékoztató nélkül forgalmazott nyaralási cikkek, stb.) Az elektronikus kereskedelem – az Internet folyamatos b"vülésével és a könnyebb elérhet"ségével – hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt. Speciális jellege miatt válik szükségessé a terület fokozott kontrollja, azonban az ide vonatkozó szabályozás rendkívül összetettnek és bonyolultnak mondható. Ez els"sorban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó gazdálkodóknak okoz komoly problémát, amikoris vállalkozásuk hatékonyságát próbálják összehangolni a fogyasztói elégedettséggel, illetve nem utolsósorban a rengeteg jogi rendelkezéssel. Felügyel"ségünk az els"k között vette fel 2006. év elején a kapcsolatot az FVF – az árszervezést megel"z"en önállóan m/köd" – Reklám-felügyeleti és E-kereskedelmi Osztályával, akik folyamatos szakmai segítséget biztosítottak a sokszor igen komplikált esetek megítélésében. A példaérték/ együttm/ködés eredménye az ellen"rzések számának növekedése, az e témával kapcsolatos panaszügyintézés gördülékennyé válása és a hatékony intézkedések. Munkatársaink el"rehaladott számítógépes ismeretei és az internetes alkalmazások területén szerzett jártasságuk teszi lehet"vé a világhálón nehezen fellelhet" jogsért" kereskedelmi magatartások feltárását, szankcionálását. Az ellen"rzések során az elektronikus keresked"kkel kiépített jó kapcsolat mindenekel"tt a tapasztalt jogsértések mihamarabbi megszüntetését, a nyújtott szolgáltatás jogszer/ségét, a vállalkozók, és fogyasztók tájékoztatását segíti el". A gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok betartásának vizsgálata keretében a forgalmasabb közutak, tömegközlekedési csomópontok, bevásárlóközpontok, centrumok közelében kihelyezett szabadtéri reklámhordozókat ellen"riztük. Kiterjesztettük továbbá az ellen"rzéseinket a járm/reklámokra, a tömegközlekedési eszközök megállóiban kihelyezett poszterekre és az eladáshelyi reklámokra is. Kiemelt figyelmet fordítottunk a temetkezési szolgáltatók jogellenes reklámtevékenységére, valamint az egészségügyi- és közoktatási intézmények 200 méteres körzetében kihelyezett közterületi alkoholtartalmú ital reklámokra is.
310 A sajtótermékek közül els"sorban a regionális, ill. városi napi-, heti és havi lapokra irányultak az ellen"rzéseink, de az üzletláncok reklámújságjait és szórólapjait is folyamatosan figyelemmel kísértük. Az év során kiemelt figyelmet fordítottunk a megel"zésre is. Több megyei lapkiadó kérésének eleget téve megbeszéléseket tartottunk, egy esetben el"adást szerveztünk, amelyen a résztvev" reklámszakembereket az irányadó jogszabályhelyekr"l tájékoztattuk, és a jellemz" jogsértéseket példákkal illusztráltuk. A bírságot megel"z" „figyelemfelhívás” pozitív visszajelzéseket eredményezett úgy a reklámozók, mint a közzétev"k részér"l is, vélhet"en továbbra is hatékonyabb visszatartó er"nek bizonyul, mint a reklám-felügyeleti bírság azonnali alkalmazása. Felügyel"ségünk a dohányáruk és alkoholtartalmú italok reklámozására, forgalmazására, illet"leg értékesítésére vonatkozó el"írások megtartását a megye városaiban, els"sorban a közoktatási intézmények környezetében m/köd", továbbá a fiatalok által leginkább látogatott kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben ellen"rizte. A gimnáziumok, ill. szakközépiskolák igazgatói egyetértenek a jelenség megszüntetésére irányuló célkit/zéssel és annak indokoltságával, ezért segítséget nyújtottak abban, hogy megnevezték azokat a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeket, amelyeket leginkább a fiatalkorúak látogatnak. A Veszprém Megyei Rend"r-f"kapitánysággal folytatott el"zetes egyeztetések eredményeként a civil ruhás rend"rtisztekkel közös ellen"rzéseket bonyolítottuk le. Ellen"rzéseinket az el"z" évek hasonló célvizsgálatban kifogásolt üzletekben kezdtük. Az utóellen"rzések tapasztalatai pozitívak voltak, mivel jogsértéseket ezen egységekben már nem tapasztaltunk. A helyi program keretében lebonyolított vizsgálat keretében meggy"z"dhettünk arról, hogy a jótállási jegyek tartalmával és átadásával kapcsolatban évek óta következetesen folytatott ellen"rzéseink, és azok alapján kiadott kötelezésre szóló határozatainkkal elértük, hogy a megyében a forgalmazók többsége a vásárlók rendelkezésére bocsátja a szóban forgó dokumentumokat. A témában végzett ellen"rzéseink, és a panaszbejelentések tapasztalatai azt mutatják, hogy a 2003 évben meghozott, az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelez" jótállásról szóló új rendelet még mindig „nem ment át” a gyártók és forgalmazók tudatába. A téma kapcsán ellen"riztük a termékekhez kapcsolódó, a vásárlók számára fontos dokumentumok, a min"ségtanúsítások és használati- kezelési útmutatók meglétét és tartalmát is. Mivel a dokumentumok tartalma még mindig gyakran jogszer/tlen vagy hiányos, ezért megtéveszt" információkkal látják el a vásárlókat. Véleményünk szerint a témában, további szigorú ellen"rzésekkel kell a forgalmazókat a vásárlók jogainak tiszteletben tartására és jogkövet" magatartásra rávezetni. Az építési célú termékek, épít"anyagok forgalmazási feltételeinek – megfelel"ség igazolás – rendszeres ellen"rzésével elértük, hogy a megyében lév" gyártók betartják a vonatkozó jogszabályok el"írásait. Célunk, hogy a továbbra is körültekint# és magas szakmai színvonalon végzett ellen#rzésekkel az illetékességi területünkön tevékenyked# kereskedelmi egységeket is a megfelel# jogkövet# magatartásra vezessük rá. Felügyel"ségünk – az elmúlt évben is – nagy súlyt helyezett a hatékony piac-felügyeleti ellen"rzésekre, hogy a különböz" országokból származó, különféle min"ség/ termékek óriási választékából a vélhet"en veszélyes, vagy bizonyítottan nem biztonságos termékeket kisz/rje. Ehhez a munkához naprakész információkat tartalmaz a RAPEX riasztásokat is megjelenít" KPIR rendszer.
311 A RAPEX rendszer tartalmazza az Európai Unió bármely országában felbukkanó veszélyes vagy a jogszabályokban támasztott feltételeknek nem megfelel" termékekre vonatkozó információkat. Ez a rendszer a területi felügyel"ségek számára a Központi Piac-felügyeleti Rendszer (KPIR) szoftver környezeten keresztül jeleníti meg a riasztott termékek információit. Az el"z" évekhez hasonlóan 2006 évben is kiemelt feladatként kezeltük a KPIR-en keresztül folyamatosan érkez" riasztások kezelését. Az elmúlt évben összesen 944 riasztást regisztráltunk, ebb"l 677 a RAPEX -en keresztül érkezett. A tárgykörben végzett vizsgálatok során 24 esetben találtunk letiltott termékeket. Az ellen"rzési munka mellett Felügyel"ségünk törekedett arra, hogy eleget tegyen egyéb (tájékoztatási, oktatási) kötelezettségeinek is, így közrem/ködtünk a fogyasztók (diákok, nyugdíjasok) valamint a vállalkozók felkészítésében, oktatásában. Több megyei székhely/ (Veszprém, Tapolca, stb.) kereskedelmi- és vendéglátóipari szakmunkás- és szakközépiskola felkérésére – a végz"s diákok számára – tartottunk a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokról és aktuális kérdésekr"l tájékoztató el"adásokat, amelyeket a Fogyasztók Napja körüli id"pontokra ütemeztünk és egyúttal felhasználtuk az ünneppel kapcsolatos tudnivalók megismertetésére is. Örvendetes, hogy 2005. évben Veszprém város önkormányzatának támogatásával megyénkben, ezen belül a megyeszékhelyen is megalakult az OFE Veszprém megyei civil fogyasztóvédelmi szervezete, amely az év második felét"l ügyfélszolgálati irodát m/ködtet Veszprémben. Felügyel"ségünk anyagilag is hozzájárult az iroda 2006. évi m/ködtetéséhez, továbbá szakmailag is segítette az iroda munkáját. A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs F"osztály támogatásával, a „Beszélgessünk Európa jöv#jér#l” címmel a Társadalmi Konfödöráció és a Csabrendek községben m/köd" civil fogyasztóvédelmi szervezet (Fogyasztóvédelmi Klub) szervezésében került sor az ”Európa és a fogyasztóvédelem” címmel egy fórum és vetélked" megtartására. A rendezvényen részt vett és el"adást tartott az ICsSzEM fogyasztóvédelmet felügyel" államtitkára is. A rendezvény keretében felügyel"ségünk is tartott el"adást. A fogyasztóvédelmi teszt díjait az Államtitkár Úr és a Társadalmi Konföderáció elnöke, a KONTROLL cím/ civil fogyasztóvédelmi szaklap szerkeszt"je ajánlotta fel. Az év második felében a csabrendeki civil fogyasztói szervezet felkérésére tartottunk el"adást a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseir"l, a rendezvényre meghívták a helyi nyugdíjas szervezet tagjait is. Az év során Veszprém városában is számos civil szervezet felkérésének tettünk eleget, így el"adásokat, tartottunk a vakok- és gyengénlátók, valamint több helyi nyugdíjas szervezet, klub felkérésére. Az év els" felében sor került a „Csalán” Környezet- és Természetvéd" – a fogyasztóvédelem ügyét is felvállaló – Egyesülettel kapcsolat felvételére, amely egy „Kulcs-kérdés? Amit sohasem tudok pontosan vásárláskor” címmel kiadványt szerkesztett és adott ki, a fogyasztóknak a vásárlásokkal kapcsolatos hasznos tudnivalókról. A kiadvány az ICsSzEM támogatásával jelent meg. A fogyasztók tájékoztatása mellett a vállalkozók által elkövetett jogsértések megel"zése érdekében a különböz# vállalkozói szakmai (pl.: vendéglátó vállalkozásvezet#,
312 stb.) tanfolyamokat is felhasználtuk a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos joganyag megismertetésére. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Megyei KISOSZ, a Lontai Egon Gasztronómiai Társaság Területi szervezetének közös, továbbá a Gasztropont szervezésében tartottunk el"adásokat a szakma részér"l vitatott kérdésekben „a kalkuláció vagy gyártmánylap készítési kötelezettségeir"l” témakörben, továbbá a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseir"l, illetve a 2005. és a 2006. évi idegenforgalmi f"szezoni ellen"rzések tapasztalatairól. Ugyancsak a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Megyei KISOSZ közös szervezésében tartottunk el"adást az új kereskedelmi törvényr"l. Rendezvényeinket nagy érdekl"dés és kedvez" visszajelzések kísérték. Tájékoztatási tevékenységünk során kiemelten kezeltük a területi médiával való kapcsolatot. Az els" félévben a Székesfehérvári Városi TV stúdió szerkesztésében került sor, él" adás keretében, egy – pályázat útján elnyert – négy részes regionális fogyasztóvédelmi adássorozatra, amelyben a régió felügyel"ségei – így felügyel"ségünk is – szerepet kaptak. Ezen kívül több alkalommal részt vettünk a Veszprém városi és a veszprémi SÉD televízió által szervezett fogyasztóvédelmi m/soraiban, híradásaiban (Pl.: az éves munkánkkal, az idegenforgalmi f"szezonnal kapcsolatban, továbbá az év végi vásárlásokhoz szolgáltatott hasznos tudnivalókkal, információkkal. Az országos médiumok közül a Magyar Rádió gy"ri regionális stúdiója részére adtunk többször nyilatkozatokat. Ezen kívül rendszeresen szerepelnek tudósításaink a Club Rádió területi adásában is. A Balatoni Futár cím/ regionális folyóiratban - kommunikációs megállapodásunk alapján- minden hónapban megjelentek fogyasztóvédelemmel kapcsolatos cikkek, különböz" kérdésekben. A megyei NAPLÓ újság és a Veszprémi 7 Nap rendszeresen közölt cikkeket az egyes témavizsgálatok megyei tapasztalatairól, illetve Veszprém város lakósságát érint", érdekl" kérdésekr"l. Emellett még több helyi szerkesztés/ és területi megjelenés/ folyóirat is kért nyilatkozatokat a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban. A megyében tevékenyked# társhatóságokkal kialakult kapcsolatot jó színvonalúnak tartjuk. A helyi kezdeményezés> vizsgálatok, és az országosan lebonyolított vizsgálatok meghatározó részében, külön programegyeztetést alapján, – az adott témától függ#en és abban érdekelt – társhatóságok munkatársaival közös ellen#rzéseket végeztünk. Régió: Az Európai Unió „négy alapszabadság”-a egyike az áruk szabad mozgása, azaz az áruk szabad piacra jutásának el"segítése. Ez a gazdálkodók részér"l egy tisztességes, korrekt magatartást feltételez, amely a forgalomba hozott termékek jó min"ségében nyilvánul meg. A magyar fogyasztóvédelemben tevékenyked" hatóságok ellen"rzési tapasztalatai azonban gyakran ezzel ellentétesek. A megváltozott jogszabályi környe-
313 zetben, a csatlakozást követ# rövid id#n belül több, a fogyasztók alapvet# jogait sért# botrány látott napvilágot. Ebben a helyzetben fontos társadalmi érdek, hogy a fogyasztók bízzanak az érdekeiket véd# hatóságokban, szervezetekben. A fogyasztóvédelemr"l szóló törvényben is meger"sítést nyert -összhangban az EU -s gyakorlattal-, hogy a fogyasztóvédelem nem csak állami feladatokból áll. Egymást kiegészít" feladatai vannak, a helyi önkormányzatoknak, a vállalkozók szakmai érdekképviseleteinek (kereskedelmi-és iparkamaráknak), valamint a fogyasztók civil szervezeteinek is. • A régió illetékességi területén m/köd" felügyel"ségek 2006. évi tevékenységének irányvonalát a Kormány 1012/2003.(II.25.) Kormányhatározattal elfogadott II. középtávú fogyasztóvédelmi koncepciója, az annak figyelembe vételével összeállított -az ágazatpolitikai célkit/zéseknek megfelel"- Országos Vizsgálati Programban meghatározott követelmények teljesítése, valamint a helyi sajátosságok figyelembe vétele, a helyben felmerült problémák megoldásának igénye határozta meg. A régió fogyasztóvédelmi felügyel#ségei 2006. évi munkatervükben foglaltakat a törvényesség betartásával, maradéktalanul teljesítették. Megnyugtató, hogy a megyékben nem volt olyan esemény, amely – fogyasztóvédelmi szempontból – rendkívülinek számított volna. A régió idegenforgalomban betöltött szerepére tekintettel, megállapítható, hogy az ide látogató vendégek magas színvonalú ellátásban részesültek, a fogyasztók jogai alapvet"en nem sérültek. Az év során folytatódtak az EU csatlakozásunk óta megindult, a fogyasztóvédelmi tevékenység jellegét, tartalmát, szervezetét érint" változások. Tovább n"tt a fogyasztók életét, egészségét és biztonságát garantálni hivatott piac-felügyeleti munka jelent"sége, ugyanakkor tovább csökkent az egyedi fogyasztói érdekek érvényesítésében való hatósági szerepvállalás lehet"sége. A Békéltet" Testületek a megyékben egyre magasabb szinten látják el feladataikat, azonban ismertségük, társadalmi elfogadottságuk ma még alacsony, nem képesek érvényt szerezni a saját maguk által hozott határozatban foglaltaknak, nincs hatékony eszközük a meghozott döntések kikényszerítésére. A felügyel"ségek ügyfélforgalma 2006. évben jelent"sen megugrott. Jelent"sen n"tt a tájékoztatást igényl" ügyfélforgalom, amelyben szerepet játszottak az elmúlt év utolsó negyedében napvilágot látott botrányok is. A felügyel#ségek felé megnyilvánuló társadalmi elvárás és bizalom jele, hogy jóllehet, közel 3 éve már csak minimális mozgásterük van a fogyasztói panaszok intézésében, még mindig növekv" számban érkeznek hozzájuk segítségét kér" bejelentések A régió fogyasztóvédelmi felügyel"ségei és a megyékben tevékenyked" társhatóságokkal kialakult munkakapcsolatot jó színvonalúnak tartjuk. A helyi kezdeményezés/ vizsgálatok, és az országosan lebonyolított vizsgálatok meghatározó részében, külön programegyeztetés alapján, – az adott témától függ"en és abban érdekelt –hatóságok munkatársaival közös ellen"rzések lebonyolítására került sor. Az ellen"rzési munka mellett a felügyel#ségek arra törekedtek, hogy magas színvonalon eleget tegyenek tájékoztatási, oktatási kötelezettségeiknek is, így közrem/ködtek a fogyasztók (különösen a diákok, és nyugdíjasok) valamint a vállalkozók felkészítésében, oktatásában. Mindhárom megyében kiváló a kapcsolat a civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel, különösen az OFE helyi csoportjaival, a nyugdíjas szervezetekkel, és az iskolákkal.
314 A felügyel"ségek sajtó kapcsolatai kiválóak, rendszeresen jelen vannak a helyi médiában. 1.2. A szakmai tevékenységet irányító f#hatóságokkal való kapcsolat Fejér megye: A Felügyel"ségnek a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"séggel, mint a szakmai irányítást ellátó szervvel a kapcsolata kit/n". A különböz" témavizsgálatokkal kapcsolatban általános gyakorlat az együttm/ködés, a szakmai segítségen kívül eljárásjogi kérdésekben is rendszeres az egyeztetés. Ennek következtében a Felügyel"ség ellen"rzési tevékenysége, és eljárási munkája is hatékony és eredményes. A Felügyel"ség eredményes munkáját az is bizonyítja, hogy egy munkatársa hosszú évek óta tagja a F"felügyel"ségen m/köd" élelmiszerbiztonsági tanácsnak, illetve az egyes témavizsgálatokat megel"z"en több alkalommal kérte ki a F"felügyel"ség illetékes f"osztálya a Felügyel"ség dolgozóinak szakmai álláspontját. A F"felügyel"ségen havonta került megrendezésre a területi Felügyel"ségek igazgatóinak szakmai értekezlete, ahol az elvégzett munka értékelésén kívül a témavizsgálatok megbeszélésére, az egységes eljárási gyakorlat kialakítására vonatkozó egyeztetésre is sor került. Ez a tanácskozás nagyon alkalmas arra, hogy egyre jobban elmélyüljön a F"felügyel"ség és a területi Felügyel"ségek közötti együttm/ködés, illetve mind egységesebbé váljon az eljárási gyakorlat. Az értekezlet során a különböz" konzultációk jól segítették a Felügyel"ség munkája hatékonyságának növelését. A F"felügyel"ség által biztosított technikai eszközök is hozzájárultak az eredményes munkavégzéshez. Az egyes témavizsgálatok lefolytatásához szükséges irányelveket a F"felügyel"ség állítja össze, amely tartalmazza az ellen"rzési szempontokat, és a vizsgálatok során kitöltend" munkalapokat. Valamennyi témavizsgálatot megel"z"en a F"felügyel"ségen a témavizsgálat vezet"je, és a területi Felügyel"ségek az ellen"rzések végzésére kijelölt munkatársai részvételével eligazító értekezletet tartottak el"segítend" a mind eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. A Felügyel"ség által levett termékminták termékbiztonsági ellen"rzését a F"felügyel"ség végezte el, és a szakvélemények kiállításával segítette az intézkedések megtételét az egyes ügyekben. A veszélyes termékek nyilvántartását tartalmazó KPIR rendszer üzemeltet"je a F"felügyel"ség. Ennek keretén belül napi rendszerességgel megküldi a Felügyel"ségnek az EU valamely tagállamában veszélyesnek min"sített termékek adatait, a kereskedelmi egységekben történ" ellen"rzések elvégzéséhez. A Felügyel"ség határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a F"felügyel"ség bírálta el másodfokon eljáró hatóságként. A határozatai jogi útmutatást is adtak az ügyek a jöv"ben történ" jogszer/ elintézéséhez. A F"felügyel"séggel való együttm/ködés része volt az is, hogy megfelel" szakmai útmutatás alapján a bíróság el"tt megtámadott ügyekben a Felügyel"ség látta el a jogi képviseletet. A F"felügyel"ség mint szakmai irányító szervezet értékelte a Felügyel"ség munkáját, ezen felül segítséget nyújtott a Felügyel"ség hatáskörébe tartozó jogszabályok értelmezésében, 2006. évben kiemelten a Ket. alkalmazásával kapcsolatban.
315 A Felügyel"ség munkatársai több olyan szakmai konferencián vettek részt, amelyet a F"felügyel"ség szervezett, ezáltal lehet"vé vált a felügyel"k szakmai képzettségének növelése, hogy munkájukban megfeleljenek a folyamatosan növekv" követelményeknek, és ezáltal javuljon a munka hatékonysága. Komárom - Esztergom megye: A felügyel"ség szakmai irányítását a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség, mint központi hivatal látja el. Szakmai irányítása keretében a F"felügyel"ség állítja össze évenként az Országos Vizsgálati Programot, melyben meghatározottak szerint, koordináltan végzik a megyék ellen"rzéseik nagy részét. Az OVP-ben meghatározott vizsgálatok lefolytatásához a F"felügyel"ség minden esetben irányelvet ad ki, mely a megyék egységes eljárását és jogértelmezését segítik el". Az irányelvek ismertetésére az FVF szakmai-és jogi osztálya külön értekezletet tart, így a szakszer/ ellen"rzésekhez szükséges szakmai és jogi ismeretanyag a felügyel"ségek rendelkezésére áll. Az év folyamán több alkalommal a F"felügyel"ség munkatársai is résztvettek ellen"rzéseinkben. Havonta igazgatói értekezleten történik meg az aktuális, feladatellátáshoz szükséges információcsere, a szakmai tevékenység egyeztetése, a várható új feladatokról, jogszabályváltozásokról való tájékoztatás. Rendszeresen tájékoztatást kapunk a szakmai osztályoktól a jogszabályváltozásokról, a bírósági ítélkezési gyakorlatról. Az FVF nagy hangsúlyt helyez a munkatársak szakmai képzésére, szakmai konferenciák, továbbképzések, tudományos ülések szervezésével. Összességében elmondható, hogy Felügyel"ségünk és a F"felügyel"ség között konstruktív, a szakmai tevékenységet segít", jó kapcsolat alakult ki. Veszprém megye: Felügyel"ségünk szakmai munkáját irányító Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartott a megyénkkel, amelynek többféle megnyilvánulása volt. A megyei igazgatók részére havonta tartott igazgatói értekezletet a f"igazgató, amelyeken az aktuális kérdések megvitatására került sor. Az országos témavizsgálatokat megel"z"en az FVF illetékes szakf"osztályai – a jogi munkatársakkal közösen – eligazító értekezleteket tartottak, amelyeken a követend" szakmai és eljárásjogi kérdések megvitatására, továbbá a vizsgálatok során alkalmazandó munkalap kitöltésével kapcsolatos kérdések és az egységesen követend" gyakorlat megbeszélésére került sor. Az egyes szakmai értekezleteket megel"z"en az FVF munkatársai rendszeresen kikérik több megye munkatársainak véleményét is. Ilyen jelleg/ feladatra megyénk munkatársait is többször felkérték. Ennek ellenére el"fordult, hogy a szakmai értekezleten kialakított eljárásjogi állásfoglalás a határozatok megírásának idejére, különböz" okok miatt módosult.
316 Az év közben, az FVF-nél végrehajtott személyi és szervezeti változások eredményeként a legnagyobb pozitív elmozdulást –ez idáig- a hatósági és jogi munka területén tapasztaltuk. A F"osztály több állásfoglalást, ajánlást adott ki az egyes hatósági eljárási kérdésben. Az év második felét"l új f"igazgatója van az FVF-nek, aki az els"k között kereste fel megyénket és kérte ki a felügyel"ség munkatársainak véleményét az együttm/ködéssel és a f"hatóság irányító munkájával, továbbá az indokolt és aktuális jogszabály módosításokkal kapcsolatban. Régió: A felügyel"ségek szakmai munkáját irányító Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartott a megyékkel. A területi igazgatók részére havonta tartott értekezletet a f"igazgató, ahol az aktuális kérdések megvitatására került sor. Az országos témavizsgálatokat megel"z"en eligazító értekezleteket tartottak, a követend" szakmai és eljárásjogi kérdések megvitatása, továbbá az egységesen követend" gyakorlat kialakítása érdekében. Az egyes szakmai értekezleteket megel"z"en az FVF munkatársai rendszeresen kikérik több megye munkatársainak véleményét is. Ennek ellenére el"fordult, hogy a szakmai értekezleten kialakított F"felügyel"ségi eljárásjogi álláspont a határozatok megírásának idejére- különböz" okok miatt- módosult. Az év közben, a F"felügyel"ségen végrehajtott szervezeti változások eredményeként pozitív elmozdulás tapasztalható a hatósági és jogi munka területén. A F"osztály több állásfoglalást, ajánlást adott ki az egységes hatósági eljárás érdekében. 1.3. A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai Fejér megye: A Felügyel"ség számára feltétlenül szükséges a többi EU tagállam joganyagának, szakmai gyakorlatának megismerése, mivel a fogyasztóvédelem határon átnyúló tevékenység a személyek és az áruk szabad mozgása következtében. Ezért indokolt a külföldi fogyasztóvédelmi társszervezetekkel, hatóságokkal való kapcsolatfelvétel, a tapasztalatok átadása. A külföldi tanulmányutak a résztvev"knek lehet"séget adtak az adott EU tagországban m/köd" fogyasztóvédelmi hatóság munkájának – az ott felmerül" problémák - megismerésére, mód nyílt a civil fogyasztóvédelmi szervezetek képvisel"ivel való találkozásra, kapcsolatfelvételre. A látogatáson részt vev" kollégák átfogó képet kaphattak a Cseh, illetve az Ír fogyasztóvédelmi hatóságok tevékenységér"l, az adott országban folytatott gyakorlatról, megismerhették a veszélyes termékek ellen"rzésének menetét. Az Európai Unióhoz történ" csatlakozást követ"en sajnálatos módon csökkent a külföldi tanulmányutakon való részvétel lehet"sége, pedig a határon átnyúló kereskedelem nagyon gyors növekedése, ezáltal a veszélyes termékek forgalomból való kisz/résének szükségszer/sége miatt indokolt lenne a minél gyakoribb és szorosabb kapcsolattartás. A Felügyel"ség dolgozói a hazai fogyasztóvédelemmel kapcsolatos konferenciákon részt vettek. Ilyen tanácskozások voltak a határon átnyúló kereskedelemmel, az élelmiszerbiztonsággal, és a távollév"k között szerz"désekkel kapcsolatban megtartott konfe-
317 renciák. A Felügyel"ség 2 munkatársa a Kereskedelmi törvény hatályba lépése el"tt részt vett egy szakmai egyeztet" fórumon, ahol a részletes tájékoztatást kaptak a törvény által a joggyakorlatba hozott új elemekr"l. A konferenciák jó segítséget nyújtottak a Felügyel"ségi munka még jobb ellátásához, lehet"vé tették az egy-egy területen felmerül" problémák tisztázását, megbeszélését és természetesen a kapcsolatok felvételét. A Felügyel"ség munkája szakmai színvonalának emelése csak akkor valósítható meg, ha az ügyintéz"k a szakmai konferenciákon történ" részvétele a jöv"ben is megoldhatóvá válik, aminek a pénzügyi finanszírozását biztosítani kell. Komárom - Esztergom megye: A fogyasztóvédelmi terület összetettsége, hálózati, kapcsolati rendszere megkívánja a minél több hazai és külföldi szakmai konferencián való részvételt. A belföldi szakmai rendezvények többségét a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség szervezte; felügyel"ségünk ezeken részt vett minden esetben. A rendezvények közül kiemelném a Tudományos Napokat, melyek keretében az FVF laboratóriumi vizsgálatainak eredményeir"l, módszereir"l adott több alkalommal tájékoztatást, a kapott információk az ellen"rzések során hasznosíthatóak; szintén jelent"s a határokon átnyúló panasz ügyintézés témájában tartott FEOSZ rendezvény, hiszen ezen feladat ellátása komoly felkészülést kíván a felügyel"ségekt"l; itt ismerkedtünk meg a hazánkban a közelmúltban megalakult Európai Központ munkájával is. A rendezvényekre a magas színvonal volt jellemz", a hallottak a napi munkában jól hasznosítható információkat adtak, emellett nem elhanyagolható hozadék, hogy a részvétel alkalmat adott a személyes kapcsolatteremtésre. Külön megemlítend"ek ebben a körben a dunántúli megyék által szervezett idegenforgalommal kapcsolatos rendezvények, amelyeken az elméleti megbeszéléseket közös ellen"rzések is követték. A külföldi szakmai rendezvényekkel kapcsolatban kiemelend", hogy az EU bizottság fogyasztóvédelmi politikájában megfogalmazta a tagállamok fogyasztóvédelmi szervezetei közötti nemzetközi kapcsolatok hatékonyabb fejlesztésének kívánalmát; hazánkban is egyre több határokon átnyúló panasz ügy megjelenése várható, melyek szakszer/ ügyintézésének el"feltétele az EU-s országok viszonyainak, joggyakorlatának ismerete. A beszámolási id"szakban Görögországban, valamint Olaszországban volt lehet"ségünk az adott országokban m/köd" fogyasztóvédelmi rendszer megismerésére, munkamódszereik tanulmányozására. Összességében mind a hazai, mind a külföldi szakmai fórumokat illet"en megállapítható, hogy a fogyasztóvédelmi tevékenység jellege, komplexitása, az egységes bels" piac létrejötte, a határokon átnyúló panaszok megjelenése, a minden tagállamban egységes, magas szint/ fogyasztóvédelem megvalósítására irányuló EU követelmény érvényesítése megköveteli a fogyasztóvédelmi hatóságok, szervezetek együttm/ködését, kapcsolatfelvételét, az EU tagállamok gyakorlati tapasztalatainak megismerését, a már alkalmazott jó módszerek átvételét, mely tevékenységünkben egyre inkább nélkülözhetetlen.
318 Veszprém megye: Az elmúlt évben megyénk munkatársainak egyik csoportja Írországban, egy másik csoportja pedig Csehországban tanulmányozta a fogyasztóvédelemben érintett szervek, szervezetek m/ködési mechanizmusát, az állami és a civil szervezetek közötti munkamegosztást. Az ír modell jelent"sen eltér a cseht"l és a hazaitól is. Ami közös: mindkét országban végeznek, tartanak hálózati, helyszíni ellen"rzéseket a kereskedelemben forgalmazott veszélyes termékek kisz/rése érdekében. Az ír-modell annyiban eltér", hogy ott leginkább az angliaihoz hasonló tartalom és forma fedezhet" fel, ami a két ország közelségének is eredménye. A cseh modell összességében a magyarországihoz hasonló tulajdonságjegyeket tartalmaz. A felügyel"ségeket két megye összevonásával kialakított területi szervezetbe integrálták, meghagyva az egyes megyei felügyel"ségek hatáskörét a m/ködésük székhelye szerinti megyére. A megyei felügyel"ség önállóan szervezi a munkáját. A cseh kollégákkal folytatott beszélgetéseken – egymás munkájának a még jobb megismerése érdekében – felmerült közös ellen"rzések megtartásának a lehet"sége is. Mindkét szakmai tanulmányút keretében sor került a szervezeteket irányító vezet"kkel, helyi önkormányzatok vezet"ivel, munkatársaival is találkozni. Sor került továbbá élelmiszer el"állító üzem meglátogatására is, valamint lehet"ségünk volt az egyes országok kereskedelmi és vendéglátó hálózatát, az árubemutatás módját, a szolgáltatások színvonalát közelebbr"l is megismerni. Felügyel"ségünk munkatársai az elmúlt évben els"sorban az FVF és más szervezetek által szervezett több hazai szakmai konferencián vettek részt. Ilyen tanácskozások voltak – többek között – a MEH hatáskörébe tartozó közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztói reklamáció, panaszok intézésével, a határokon átnyúló kereskedelemmel, az élelmiszerbiztonsággal és a távollév"k között szerz"désekkel kapcsolatos konferenciák. Az év során több, a társmegyei felügyel"ségekkel területi, regionális alapon szervezett szakmai megbeszéléseken és tapasztalatcseréken vettünk részt, meghatározott témakörökben. Az idegenforgalmi szezonban, a társmegyei felügyel"ségek munkatársainak közrem/ködésével közösen lebonyolított ellen"rzéseket is felhasználtuk szakmai tapasztalatcserére, valamint a szakmai munka színvonalának javítására. A különböz" rendezvények „hozadéka” az ellen"rzési és az eljárási munkánk további színvonal javulását segítette el". Régió: A fogyasztóvédelmi terület összetettsége, hálózati, kapcsolati rendszere megkívánja a minél több hazai és külföldi szakmai konferencián való részvételt. A belföldi szakmai rendezvények többségét a Fogyasztóvédelmi F"felügyel"ség szervezte; a felügyel"ségek ezeken minden esetben részt vettek, ezek közül kiemelést
319 érdemel a határokon átnyúló panaszügyintézés témájában tartott rendezvény, hiszen a feladat ellátása komoly felkészülést kíván a felügyel"ségekt"l. A rendezvények magas színvonalúak, a napi munkában jól hasznosítható információkat adtak, emellett alkalmat adott a személyes kapcsolatteremtésre. Külön megemlítend"ek a dunántúli megyék által szervezett idegenforgalommal kapcsolatos szakmai programok, amelyeken az elméleti megbeszéléseket közös ellen"rzések is követték. A külföldi szakmai rendezvényekkel kapcsolatban megemlítend", hogy az EU bizottság fogyasztóvédelmi politikájában kinyilvánította a tagállamok fogyasztóvédelmi szervezetei közötti nemzetközi kapcsolatok hatékonyabb fejlesztésének kívánalmát. Hazánkban, így régiónkban is, egyre több határokon átnyúló panaszügy megjelenése várható, melyek szakszer/ ügyintézésének el"feltétele az EU -s országok viszonyainak, joggyakorlatának ismerete. A külföldi/ Cseh-, Ír, Olasz-, Görög-, /szakmai tanulmányutak keretében lehet"ség volt szervezeteket irányító vezet"kkel, helyi önkormányzatok vezet"ivel, munkatársaival történ" személyes találkozókra, kölcsönös tapasztalatcserékre is. Mind a hazai, mind a külföldi szakmai fórumokat illet"en megállapítható, hogy a fogyasztóvédelmi tevékenység jellege, komplexitása, az egységes bels" piac létrejötte, a határokon átnyúló panaszok megjelenése, a minden tagállamban egységes, magas szint/ fogyasztóvédelem megvalósítására irányuló EU követelmény érvényesítése kikényszeríti a fogyasztóvédelmi hatóságok, szervezetek együttm/ködését, kapcsolatfelvételét, az EU tagállamok gyakorlati tapasztalatainak megismerését, a már alkalmazott jó módszerek átvételét.
1.4. A Fogyasztóvédelmi Felügyel#ség hatósági munkájának értékelése Fejér megye: A Fogyasztóvédelmi Felügyel"ség eljárási munkáját – az el"z" évekhez hasonlóan – a törvényesség jellemezte. Az egyes ellen"rzések során feltárt jogsértésekkel kapcsolatban a határozatok a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint, törvényes eljárásban hozta meg. Az intézkedéseknél els"dlegesen a jogsértést elkövet" vállalkozások felel"ssége került megállapításra, mivel a jogszabálysértések az esetek dönt" többségében az üzemeltet" mulasztására vezethet" vissza. A személyes felel"sség megállapítására csak néhány esetben került sor, ezáltal tovább csökkent a szabálysértési eljárások száma. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok jól szolgálták a mulasztó vállalkozások jogsértést"l való távoltartását. A szabálysértési ügyekben a kiszabott bírságok átlaga 13.571 Ft. A szabálysértési törvény módosítása is szerepet játszik abban, hogy a kirótt bírságok összege alacsony, alkalmazásukkal több esetben nem lehet a jogsért" személyeket megfelel" módon elmarasztalni, a további jogsért" tevékenységüket megakadályozni. A megemelt bírságösszegek sem jelentenek kell" visszatartó er"t a jogsértéseket halmazatban elkövet" vállalkozóknak, ezért ezen ügyekben a vállalkozás felel"sségét megállapító fogyasztóvédelmi bírság alkalmazására került sor. A kisebb súlyú ügyekben alkalmaztuk a szabálysértési felel"sségre vonást, ezen esetekben azonban a körülmények mérlegelését követ"en nem került sor magas összeg/ bírságok kiszabására. Ezen alacsony összeg/ bírságokat az eljárás alá vont személyek elfogadták, kifogást nem nyújtottak be ellene, ezért 2006. évben gyakorlatilag nem került sor szabálysértési ügy felterjesztésére a másodfokon eljáró bírósághoz.
320 A fogyasztóvédelmi törvény 1998. március 1.-i hatályba lépése megteremtette annak lehet"ségét, hogy jogszabálysértés esetén a ténylegesen azért felel"s vállalkozással szemben kerüljön sor bírság kiszabására. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok számát, és a bírságösszegek nagyságát azonban jelent"sen befolyásolta az éves munkatervben meghatározott vizsgálatok tárgya. A tárgyévben elvégzett egyes témavizsgálat olyan területre irányultak, ahol alacsonyabb összeg/ bírságok kiszabására került sor, illetve volt olyan felmérés jelleg/ vizsgálat, ahol egyáltalán nem került sor felel"sségre vonásra (pl. távh"számlák tartalmának ellen"rzése). A fogyasztók érdekeit súlyosan sért" jogsértések esetén került sor magasabb összeg/ fogyasztóvédelmi bírság kiszabására. Ezekben az esetekben a bírság mértékének megállapításánál különösen alaposan vette figyelembe a Felügyel"ség a fogyasztóvédelmi törvényben el"írt mérlegelési szempontokat, azaz milyen széles fogyasztói körre terjedt ki a jogsértés, milyen id"tartamig állt fenn, mekkora volt az elért el"ny, ismétl"d"en követték-e el a mulasztást. A Felügyel"ség több éves tapasztalata alapján a felel"sségre vonások során a fogyasztóvédelmi bírságolást kell a jöv"ben is alkalmaznia, mivel ez a bírságfajta sokkal hatékonyabb, mint a szabálysértési bírság. Az élelmiszer törvény, illetve a végrehajtási rendelete a különböz" élelmiszerbiztonsági el"írások megszegése esetén min"ségvédelmi bírság kiszabását írja el". A bírság alkalmazásával, illetve mértékével kapcsolatban a Felügyel"ségnek nincs mérlegelési jogköre, jogsértés esetén kötelez"en ki kell szabni, és a bírság mértéke minimum 50.000 Ft akkor is, ha csak csekély, néhány száz forintos értékre követték el a jogsértést.. A különböz" élelmiszerek vizsgálata során 69 esetben került sor min"ségvédelmi bírság kiszabására a vonatkozó jogszabályban el"írt számítási mód alapján. Több esetben súlyos élelmiszerbiztonsági hiányosság miatt szabtuk ki a min"ségvédelmi bírságot. A fogyasztóvédelmi bírsághoz hasonlóan a min"ségvédelmi bírságok kiszabásának száma, és a bírság mértéke nagyban függ a témavizsgálatok tárgyától. Általánosan azonban megállapítható, hogy a nagyobb számú ellen"rzés arányosan magasabb kiszabott bírságot eredményez. A Felügyel"ség a gazdasági reklámtevékenységr"l szóló törvényben biztosított hatásköre alapján 2006. évben is folyamatosan vizsgálta a különböz" gazdálkodó szervezetek reklámtevékenységét. A vizsgálat kiterjedt a napi sajtóban, a reklámújságokban és a közterületi reklámhordozókon megjelentetett reklámokra, hirdetésekre. A korábbi id"szakhoz képest a reklámozás területén további romló tendenciát tapasztaltunk, mivel emelkedett a jogsért" reklámok száma. Van egy olyan multinacionális vállalkozás, amelyek évek óta rendszeresen a reklámújsága címoldalán szeszes ital reklámokat jelentett meg. A kiszabott nagyon magas, több milliós bírságok hatására azonban már jelent"sen csökkent a közzétett jogsért" reklámok száma. A reklámozás területén – az el"z" évhez hasonlóan – pozitívumként lehet megemlíteni, hogy csökkent a nettó ár + ÁFA tartalmú reklámok közzététele. Ezen a területen érezhet", hogy a kiszabott bírságok jogkövet" magatartásra bírták a reklámozókat. A kereskedelmi tevékenységet szabályozó különböz" jogszabályok megsértése esetén a Felügyel"ség közigazgatási eljárás keretében intézkedett. A leggyakoribb tapasztalt
321 hiányosság a nem megfelel" tartalmú címke használata, a magyar nyelv/ használatikezelési útmutató hiánya, illetve a nem megfelel" ártájékoztatás volt. Ezen hiányosságok megszüntetésére a Felügyel"ség kötelezésre szóló, illetve feltételhez köt" közigazgatási határozatokat adott ki. A kiadott határozatok száma továbbra is magas, mivel a nagy számú ellen"rzés ellenére ezen a területen nem tapasztalható pozitív változás. Az ellen"rzések tapasztalatai alapján folyamatosan változnak az egyes üzletek üzemeltet", újabb és újabb vállalkozások végzik a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet. Különösen igaz ez az idegenforgalmi szempontból kiemelt területekre (pl. Velencei tó), ahol gyakran évente változik egy vendéglátó egység üzemeltet"je. Ez pedig a vendéglátás színvonalának, a régió idegenforgalmi megítélésének nem tesz jót. A kiadott közigazgatási határozatok számának alakulását az ellen"rzések száma is befolyásolta. A jogsértések számának csökkentése érdekében a vállalkozások szakmai képzésére, a különböz" érdekképviseleti szervezetek munkájának javítására, és természetesen az egyes települési önkormányzatok jegyz"inek – kereskedelmi területen - az eddigieknél sokkal hatékonyabb munkájára van szükség. A Felügyel"ség ellen"rzési számának növelésre is szükség lenne, a régió kereskedelmi helyzetének további javítása céljából. Komárom - Esztergom megye: Hatósági intézkedések (fajtái, megoszlásuk, bírságok) Az ellen#rzéseink alapján feltárt jogsértések megszüntetése, a jogkövet" magatartás kikényszerítése érdekében foganatosított intézkedéseink száma továbbra is emelked" tendenciát mutat, az el"z" évi 702 intézkedésr"l 882-re növekedett. Az intézkedések megoszlását tekintve az el"z" évhez hasonlóan ebben az évben is a bírsághatározatok száma volt a legmagasabb (473); kötelez# határozatot 394 esetben adtunk ki, ebb#l 56-ot reklámfelügyeleti eljárásban; értékesítés feltételhez kötésével 15 esetben éltünk. Elenyész"nek tekinthet"ek a szabálysértési jogkörben lefolytatott eljárások (2). A szabálysértési eljárás alkalmazásában bekövetkezett radikális visszaesésnek legf"bb okai abban keresend"k, hogy az államigazgatási jogkörben hozott bírságok esetében az eljárás gyorsabb, hatékonyabb, tekintettel a II. fokú jogorvoslati lehet"ségre, valamint, hogy a bírság meg nem fizetése esetén a behajtás iránti intézkedések is eredményesebbek. Emellett el"térbe került a cégek felel"ssége az alkalmazotti felel"sséggel szemben és nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a vállalkozások köztudottan tovább kívánják hárítani a jogsértést elkövet" alkalmazottra a kiszabott bírságot, ill. egy részét. A kiszabott bírságok között nagyságrendileg legmagasabb a fogyasztóvédelmi bírságok száma, összesen 376, az el"z" évvel összehasonlítva kismérték/ növekedést mutatva; a min"ségvédelmi bírságok száma az el"z" beszámolási id"szakhoz képest pont a duplájára emelkedett, 43-ról 86-ra n"tt, a reklámfelügyeleti bírság 6-ról 11-re emelkedett. A bírságok átlagát illet"en megállapítható, hogy számottev" változás nem érzékelhet" az utóbbi évek viszonylatában. A kiszabott bírságok összege évr#l-évre emelked# tendenciát mutat, a beszámolási id#szakban elérte az 54.700.000-Ft-ot.
322 Az el"terjesztett jogorvoslati kérelmek (53) döntéseink számához viszonyított aránya kedvez"nek tekinthet", nagyságrendjét illet"en nem változott, intézkedéseink kb. 10%-át érintették. A fellebbezések nyomán született II. fokú határozatok eljárásaink megalapozottságát támasztották alá, megváltoztató döntés összesen 3 esetben született. A jogkövet" magatartás, a szankciók visszatartó erejének fokozása érdekében a joger"sen kiszabott, de be nem fizetett bírságok behajtása iránti intézkedések foganatosítására is kiemelt figyelmet fordítottunk. Veszprém megye: Felügyel"ségünkön – az elmúlt években kialakult és bevált gyakorlat szerint – az ellen"rzések során feltárt jogsértések miatti hatósági eljárások során az igazgatási el"adó mellett az ellen"rzést végz" felügyel"k is írtak határozatokat. Természetesen a határozathozatal f"ként az igazgatási el"adó feladata, összehangolva az adott téma kijelölt felel"sével. A munkánkat meghatározó jogszabályok igen s/r/en módosításra kerülnek, amelyek naprakész ismerete, az eljárások szakszer/, törvényes lefolytatásához elengedhetetlen. A jogszabályváltozások, az általuk módosuló eljárási szabályok a jogtanácsos által ismertetésre kerülnek a rendszeresen megtartott munkaértekezleteken, azonban azok elsajátítását rendkívüli mértékben meggyorsítja, illetve el"segíti, hogy az ellen"rzéseket végz" munkatársak a határozatírásban is idejükhöz mérten részt vállalnak, így az általuk végzett ellen"rzés jogilag megalapozottabb lesz, valamint szakmai tapasztalatuk is gyarapodik. A felügyel"k és az igazgatási el"adó által meghozott határozatok kiadmányozás el"tt jogtanácsosi kontroll alá kerültek, ami megalapozta a meghozott döntések jogszer/ségét és jelen"sen hozzájárult ahhoz, hogy döntéseinket az ügyfelek igen nagy arányban tudomásul veszik, a fellebbezéssel megtámadott határozatainkat pedig szinte kivétel nélkül helybenhagyta a másodfokon eljáró F"felügyel"ség. A határozat írás által megkövetelt szakmaiság, jogszer/ség, illetve a nagyfokú jogi kontroll alapozta meg azt is, hogy a bírósági szakba jutó ügyeink lezárását jelent" ítéletek dönt" többségében jóváhagyták a megtámadott határozatainkat. Ezen perek során a F"felügyel"ség képviseletét, megbízás alapján jogtanácsosunk látja el, igen nagy hatékonysággal. A lefolytatott hatósági eljárásunkon belül a fogyasztóvédelmi törvény által életre hívott fogyasztóvédelmi bírság alkalmazása fokozottan el"térbe került, míg a korábban alkalmazott szabálysértési bírság egyre inkább visszaszorulóban van. Ebben több tényez" is szerepet játszott. Ezen belül a legfontosabb körülmény az, hogy az üzletvitelben keletkez" jogszabálysértésekért az üzemeltet" felel"ssége állapítható meg, ezért az eljárást is vele szemben kell lefolytatni. 2006-ban a Veszprém megyei felügyel"ség összesen 45 szabálysértési eljárást kezdeményezett, amelynek keretében 10 bírságoló és 8 írásbeli figyelmeztetést tartalmazó határozat kiadására került sor. A határozatokkal egy méltányossági kérelmet nyújtott be az elkövet", a kérelem elbírálása folyamatban van. Az elmúlt évi ellen"rzéseket követ"en összesen 1.791 közigazgatási eljárás lefolytatására került sor. Az eljárásokon belül 673 esetben adtunk ki bírság határozatot.
323 A bírsághatározatokkal szemben 71 esetben került sor fellebbezés benyújtására. A benyújtott jogorvoslatok elbírálásnak eredménye a jelentésírás id"pontjáig – az el"z" évr"l áthúzódó ügyekkel együtt – a másodfokon eljáró FVF, 64 esetben helybenhagyta, 9 esetben megváltoztatta (csökkentette), 2 esetben pedig megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az FVF másodfokú határozataival szemben 14 esetben fordultak felülvizsgálati kérelemmel a bírósághoz, amelyek közül a bíróság 11-t bírált el és valamennyi esetben elutasította a keresetet és a másodfokon hozott döntést helybenhagyta. A fenti számadatok is kell"en alátámasztják, hogy a Felügyel"ség hatósági eljárási munkája megfelel a törvényesség követelményének, jogszer/nek min"síthet". Régió: A felügyel"ségek döntéseit az ügyfelek igen nagy arányban tudomásul veszik, a fellebbezéssel megtámadott határozatokat pedig szinte kivétel nélkül helybenhagyta a másodfokon eljáró F"felügyel"ség. A határozathozatal során megkövetelt szakmaiság, jogszer/ség, illetve a nagyfokú jogi kontroll alapozta meg azt is, hogy a bírósági szakba jutó ügyek lezárását jelent" ítéletek túlnyomó többségében jóváhagyták döntéseinket. A felügyel#ségek eljárási munkája során a fogyasztóvédelmi törvény által életre hívott fogyasztóvédelmi bírság alkalmazása fokozottan el#térbe került, míg a korábban alkalmazott szabálysértési bírság egyre inkább visszaszorulóban van. • Összefoglalva: A területi felügyel#ségek 2006-os évben is -a rendelkezésükre álló -jogi, személyi, -és tárgyi feltételek mellett -eredményesen látták el feladatukat, éves munkatervüket maradéktalanul teljesítették, hatósági-eljárási munkájuk megfelelt a törvényesség követelményének. A régiós közigazgatás 2007. január 1i létrejöttével el#álló új feladatok megoldását, a koordinációt jelent#sen megkönynyíti a Közép-dunántúli Régiót alkotó korábbi megyei felügyel#ségek több évre visszanyúló magas színvonalú szakmai tevékenysége, együttm>ködése, közös ellen#rzési munkája.
324 2.
A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése 2.1. A jegyz# gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai
A gyámügyi igazgatás területén a települési önkormányzatok jegyz"i kiemelt feladatot látnak el a gyermekek veszélyeztetettségének megsz/ntetése érdekében. A megyei szociális és gyámhivatal a gyermekek védelmér"l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 118. §-a, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 5. §-a alapján négyévente ellen"rzi a települési önkormányzatok jegyz"inek gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági tevékenységét. (A megyei szociális és gyámhivatalok ellen"rzéseinek számadatait az 59. sz. melléklet tartalmazza.) Fejér megye: A jogszabályoknak megfelel"en 2006. évben 21 jegyz" (körjegyz") gyámhatósági igazgatási feladatainak teljesítését ellen"rizte a szociális és gyámhivatal. A szociális és gyámhivatal a 2006. évi munkatervében meghatározta, hogy a gyámhatósági feladatok ellen"rzése során különös figyelmet fordít a 2006. január 1. napjával jegyz"i hatáskörbe került rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve kiegészít" gyermekvédelmi támogatás megállapítása során lefolytatott eljárások jogszer/ségére. Kiemelt feladatának tekintette továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) hatályosulásának vizsgálatát a gyámhatósági eljárásokban. A vizsgálatok lefolytatása során vizsgálta azt is, hogy a négy évvel korábbi – 2002. évben lefolytatott – ellen"rzések megállapításait figyelembe vették-e, az ügyintézés színvonala miképp változott. Az ellen"rzések során a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a települések több mint felénél megfelel", illetve jó színvonalú az ügyintézés. Öt településen javulást, négy településen pedig romlást, színvonalbeli visszaesést tapasztalt az el"z" ellen"rzéshez képest. Gyakran a négy évvel korábban megállapított hibákat kellett ismételten rögzíteni az ellen"rzések megállapításait tartalmazó vizsgálati jelentésekben. A védelembe vételi eljárások során gyakori hibaként tapasztalta, hogy a határozatokat nem joger"sítik a jegyz"k, így ennek hiányában a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói nem készítik el id"ben a gyermekek egyéni gondozási és nevelési tervét. A védelembe vételi tárgyalásokról nem minden esetben készül részletes jegyz"könyv. A tárgyalás megtartása során törekedni kell arra, hogy a szül"k és a fiatalok megismerjék a védelembe vétel célját, okát valamint nyilatkozzanak az együttm/ködési készségükr"l, mely nem teljesült maradéktalanul. A védelembe vételi eljárások ellen"rzése során ismét azt tapasztalta a szociális és gyámhivatal, hogy a jogszabályban kötelez"en meghatározott éves felülvizsgálatot késve végzik el, illetve egyes településeken nem végzik el.
325 A teljes hatályú apai elismer" nyilatkozatok vizsgálata során több településen hiányosságot állapított meg a szociális és gyámhivatal a családi állapot igazolása tekintetében. A n"tlen, hajadon családi állapotot a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásának hatálya alá tartozó személyek esetében az abban tárolt adatokkal, a nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek pedig más közokirattal kell igazolni. A településeken helyben rendelkezésre álló adatok egyeztetésér"l nem készítenek hivatalos feljegyzést, illetve a számítógépes adatlapot az ügyiratban nem helyezik el, mely igazolja a családi állapot vizsgálatának megtörténtét. Az ellen"rzött településeken – kett" települést kivéve – valamennyi rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültet értesített a jegyz" a jogszabályi változásról, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján megillet" támogatásokról (tankönyv, normatív kedvezmény, stb). A képvisel" testületek, illetve a bizottságok, polgármesterek határozatot hoztak a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának megsz/nésér"l. A határozatok tartalmazták, hogy a támogatásban részesülteket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak kell tekinteni 2006. június 30-ig. 2005. december 31-én Fejér megyében 20.524 kiskorú részére folyósítottak rendszeres gyermekvédelmi támogatást az önkormányzatok. A 2006. július hónapban kifizetett egyösszeg/ támogatásban részesültek száma 10.121 f" volt. Jelent"sen, tehát kb. felére csökkent a támogatásban részesül"k száma. A szociális és gyámhivatal az ügygondnok kirendelése során lefolytatott eljárások alapján gyakori hibaként állapította meg, hogy az ügygondnok felmentését és munkadíjának megállapítását a jegyz"k elmulasztják. Meglehet"s bizonytalanságot tapasztalt a szociális és gyámhivatal a Ket. szabályainak alkalmazása során a gyámhatósági eljárásokban. F"ként a döntések típusának – határozat vagy végzés – eldöntése okozott nehézséget az ügyintéz"knek. Az iratok iktatásával és az iratkezeléssel kapcsolatosan több észrevételt tett a szociális és gyámhivatal az év folyamán. Legtöbbször a gyermekjóléti szolgálatoktól érkez" iratok iktatása, illetve az el"z" évi el"zményes iratok csatolása maradt el. Komárom - Esztergom megye: 19 települési önkormányzat jegyz"jének gyámhatósági tevékenységét ellen"rizte a szociális és gyámhivatal. Az ellen"rzések során kiemelt figyelemmel volt a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésére valamint a védelembe vételi ügyekre. Az ideiglenes hatályú elhelyezési eljárások vizsgálata során a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a döntések többsége megalapozott. Egyre gyakrabban el"zi meg prevencióként a gyermek védelembe vétele a családból történ" azonnali kiemelését. A szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a védelembe vételi eljárások többsége a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekkel, családdal kapcsolatba kerül" rend"rkapitányság jelzésére indult. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése esetén legtöbbször hiánytalanul megtalálhatóak a jogszabályban meghatározott dokumentumok, vélemények, az eljárás során a hatóság és a szolgálat együttm/ködik. A jegyz" igyekszik minél teljesebb képet kapni
326 az érintett család és a gyermek körülményeir"l, gyakori az iskola, óvoda megkeresése, egyre elterjedtebb a szakért"i vélemény beszerzése. A védelembe vételi felülvizsgálatokra legtöbbször évente, hivatalból kerül sor, kivételes a rendkívüli felülvizsgálat. A védelembe vételi eljárás során tárgyalást tartanak jegyz"k, azonban a felülvizsgálat során gyakran a tárgyalás megtartása elmarad, mely jogszabálysért" gyakorlat. Az ellen"rzések során kedvez" változásként értékelte a szociális és gyámhivatal, hogy a gyermek veszélyeztetettsége mellett fokozott figyelmet fordítanak a jegyz"k a szül"k együttm/ködési készségének mérlegelésére is. Gyakori hibaként tapasztalta a szociális és gyámhivatal, hogy a védelembe vételi eljárás során csak a szül"t nyilatkoztatják, azaz az ítél"képesség birtokában lév" gyermeket elmulasztják nyilatkoztatni együttm/ködési készségér"l. Egy kisgyermek tragikus halálesete miatt hivatalból vált szükségessé az illetékes jegyz" gyámügyi tevékenységének és a gyermekjóléti szolgálat ellen"rzése. Az ellen"rzés kiterjedt a 2005. január 1. után keletkezett ügyekre, melyekben bántalmazás volt a gyermek veszélyeztetettségének oka. Ezen ügy kapcsán a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a gyermekvédelmi jelz"rendszer tagjai és a jegyz" nem a veszélyeztetettség súlyának, jellegének megfelel"en járt el a bántalmazással összefügg" esetekben. A jegyz" a tényállásokat nem tárta fel teljes kör/en, megalapozatlan, formális döntéseket hozott. Téves jogértelmezés miatt az év elején több esetben rendeltek ki a jegyz"k irat kézbesítésére ügygondnokot olyan esetekben, amikor az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodott. Az adóhatóságok által benyújtott kérelmek esetében az adózás rendjér"l szóló törvényben foglaltak figyelembevételére hívta fel a szociális és gyámhivatal a jegyz"k figyelmét. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság bevezetésével kapcsolatos jegyz"i feladatok végrehajtásával kapcsolatosan némi bizonytalanságot tapasztalt a szociális és gyámhivatal. A jogosultsági feltételek közül a jövedelmek körültekint" vizsgálata mellett kevésbé helyeztek hangsúlyt a jegyz"k a vagyoni helyzet feltárására. A szociális és gyámhivatal ellen"rizte a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások m/ködési engedélyezésének eljárásait a városi jegyz"knél. A döntések alaki, tartalmi követelményeire helyezte a hangsúlyt az ellen"rzéssel érintett városi jegyz"knél. Az el"z" évhez képest javulást tapasztalt az eljárási szabályok és a döntések tekintetében. Veszprém megye: A szociális és gyámhivatal 27 jegyz" (körjegyz") gyámügyi és gyermekvédelmi tevékenységének ellen"rizését végezte el, 2 jegyz" ellen"rzésére – a 2006 évi ellen"rzési tervben foglaltakhoz képest – nem került sor. Az ellen"rzéseket hátráltatta egyfel"l a szociális hatáskör gyakorlásával összefügg" feladatok ellátása, amely a korábban kizárólag gyámügyi területen dolgozó munkatárs bevonását is igényelte. Az ellen"rzések minden esetben kiterjedtek az el"z" vizsgálat által feltárt hiányosságok kiküszöbölése mellett, a korábban nyújtott szakmai útmutatások hasznosulására is.
327 Az ellen"rzések során a szociális és gyámhivatal vizsgálta a gyámhatósági munkavégzés személyi feltételeit. Megállapította, hogy a személyi feltételek jellemz"en nem változtak, így megfelel" jártassággal és helyismerettel rendelkez" ügyintéz"k jártak el a gyermekek ügyeiben. Azokon a településeken, ahol az ügyintéz" személye változott és képesítése, valamint korábbi munkája sem köthet" szorosan a hatósági területhez, a hiányosságok is nagyobb számban fordultak el". Az ügyintéz"k tájékozódását segíti, hogy egyre több helyen biztosított számukra az Internet elérése. Az egyes ügytípusokon belül a legnagyobb jogbizonytalanság továbbra is az eseti és ügygondnok kirendelése iránti ügyeknél jelentkezett. A jegyz"k számára nehézséget okozott a jegyz" és a gyámhivatal gyámügyi hatáskörének, valamint az eseti vagy ügygondnok kirendelésének megkülönböztetése. Mindehhez társult az eljárási költség viselésével kapcsolatban megváltozott szabályok alkalmazása. A gyermekek védelembe vételi eljárásainak ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal egyes településeken azt tapasztalta, hogy a gyermekjóléti szolgálat alapellátása nem el"zi meg a gyámhatósági eljárást. Egyes esetekben hátrányosan befolyásolta a hatósági munkát a hiányosan és késve megküldött, valamint tartalmilag értékelhetetlen javaslat és a családgondozó személyének változása. A védelembe vételi javaslatok még mindig nem fogják át a jelz"rendszeri tagok véleményét. Általánosságban azonban az volt a kedvez" tapasztalat, hogy a védelembe vételi ügyek terén a jegyz" ügyintézés évr"l-évre szakszer/bbé válik. Az ideiglenes hatályú elhelyezési ügyekben az elhelyezés helyének meghatározása során lényeges a gyermekvédelmi törvényben foglalt sorrendiség vizsgálata. Erre a döntés alapját képez" fontos körülményre azonban a gyámhatóságok több esetben nem tértek ki a szül"k meghallgatásakor, és így a döntés meghozatalakor sem. A jegyz"k számára a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság bevezetése sok feladatot jelentett. Ebben az új ellátási formában a jogszabályok többszöri módosítása, illetve a többféle jogszabály együttes alkalmazása a jogalkalmazók számára nem egyszer problémát okozott. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység m/ködésének engedélyezése terén korábban végzett szociális és gyámhivatali ellen"rzések eredményei már megmutatkoznak, de még nem elégségesek. Rendszerint a szociális intézmény szervezeti keretei között m/köd" gyermekjóléti szolgáltató tevékenység engedélyezésénél merülnek fel problémák. A szolgáltatók ellen"rzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése csak egy-két településen történt meg, néhány helyen elkezd"dött. Több településen az ellen"rzési kötelezettségnek – túlterheltségre hivatkozva – a jegyz"k nem tesznek eleget. 27 ellen"rzésb"l csupán egy ellen"rzés tapasztalta a gyámügyi ügyintézés alacsony szakmai színvonalát. Felügyeleti eljárás keretében ezen település esetén hét határozat megsemmisítése mellett, a jegyz" figyelmét többször fel kellett hívni egyes hibák megszüntetésére, az eljárás folytatására, illetve a helytelen gyakorlat felszámolására. Régió: A régióhoz tartozó három megye szociális és gyámhivatalai a 2006. évi ellen"rzési terveknek megfelel"en végezték a jegyz"i feladatkörbe tartozó gyámhatósági ügyintézés
328 ellen"rzését. Ezen feladat ellátására vonatkozóan az ágazat irányításáért felel"s miniszter egységes ellen"rzési feladatot illetve szempontot nem határozott meg. A szociális és gyámhivatalok kiemelt figyelemmel voltak a Ket. szabályainak hatályosulására, ezzel is segítséget kívántak nyújtani az új eljárási szabály és gyámügy eljárás összhangjának biztosítására. Az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél számára kirendelt ügygondnok tekintetében mindhárom megyében bizonytalanságot és eljárási hibákat állapított meg a másodfokú hatóság. A jegyz"k gyámhatósági feladatellátását összességében a szociális és gyámhivatalok megfelel"nek, több esetben javuló tendenciát mutatónak ítélték meg. 2.2. A jegyz# szociális hatósági feladatellátásának megállapításai A szociális és gyámhivatal az 1993. évi III. törvény 4/A. § (3) bekezdés b) pontjában, a 164/1995. (XII.27.) Kormányrendelet 12.§-ában kapott felhatalmazás alapján a jegyz" hatáskörébe tartozó egyes szociális ügyek jogszer/ségét ellen"rzi. (59. sz. melléklet) Fejér megye: A 2006. évi ellen"rzési tervének megfelel"en a szociális és gyámhivatal 5 jegyz" tekintetében ellen"rizte 2005. és 2006. évekre vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos feladatok ellátását valamint a közgyógyellátási ügyek intézését. Az ellen"rzések során a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy néhány településen a jegyz" a közgyógyellátásra való jogosultságot normatív alapon megállapító határozatot egyszer/sített formában hozta meg. Az egyszer/sített határozat meghozatalát a vonatkozó szociális jogszabályok nem teszik lehet"vé, így a Ket. egyszer/sített határozat hozatalára vonatkozó szabálya nem alkalmazható, ezért ezen ügyekben alakszer/ határozatot kellett volna hoznia jegyz"nek. A közgyógyellátási igazolványok kiadása, átadása többnyire dokumentálva volt, az igazolvány kiadása az alanyi jogosultak esetében volt hiányos. A szociális és gyámhivatal a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei ügyében lefolytatott eljárások ellen"rzése során javuló tendenciájú ügyintézést tapasztalt. Az ügyintézési határid"ket a vizsgált id"szakban minden esetben megtartották, a határozatok kézbesítése szabályszer/en történt. A határozatokat megalapozó mellékletek (igazolások, orvosi szakvélemények) hiánytalanul fellelhet"ek voltak, azonban a jövedelemigazolások vonatkozásában hiányosságokat tapasztalt a szociális és gyámhivatal. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei (szerzési-, átalakítási-, közlekedési támogatások) tárgyában hozott határozatok rendelkez" részében nem minden esetben mondták ki a jegyz"k a súlyos mozgáskorlátozottság tényét.
329 Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatal 5 jegyz" szociális hatósági tevékenységét ellen"rizte és további 2 településen utóvizsgálatot tartott. Az ellen"rzés a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei és a szociális intézmények m/ködési engedélyezési eljárása vizsgálatára terjedt ki. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyek ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal összességében jogszer/ ügyintézést tapasztalt. Kisebb figyelmetlenséget állapított meg – különösen a kisebb településeken – az ügyfelek jövedelmi helyzetének tisztázása tekintetében. Pozitív irányú változást tapasztaltak az elutasító határozatok jogszer/ségét illet"en. Az orvosi vélemények hiányosságainak pótlására azonban nem mindig fordítanak kell" figyelmet a jegyz"k. A szociális intézmények m/ködési engedélyezési eljárásának vizsgálata során javulást tapasztalt a határozatok tartalmi elemei vonatkozásában a szociális és gyámhivatal. A m/ködési engedélyekkel kapcsolatos ügyek száma nem jelent"s, azonban az évenkénti vagy kétévenkénti ellen"rzés visszatér" feladatot jelent a jegyz"k számára. Ez utóbbi vonatkozásában gyakran a feladat elmaradását vagy határid"csúszást állapított meg a szociális és gyámhivatal. Az ellen"rzés során tapasztalták, hogy a fenntartók nem jelentik be a m/ködést engedélyez" hatóságnak a szolgáltatásokban bekövetkezett aktuális változásokat, többnyire jelent"s késedelemmel indították meg az eljárásokat a fenntartók. Veszprém megye: 2006. évben a szociális és gyámhivatal 5 városban ellen"rizte a jegyz" szociális alapszolgáltatások tekintetében lefolytatott m/ködési engedélyezési eljárása jogszer/ségét. Az ellen"rzés megállapította, hogy a városi jegyz"k eleget tettek a jogszabályban meghatározott azon kötelezettségüknek, hogy a szakhatósági hozzájárulásokat beszerezték az illetékes hatóságoktól. A szakhatóságok kevés kivétellel hozzájárulásukat megadták, amennyiben ez nem történt meg, a fenntartók a szakhatóság javaslatait figyelembe véve megszüntették a hiányosságokat, és az illetékes jegyz" a szakhatósági hozzájárulást ismételten beszerezte. Az illetékes módszertani intézmény általában a szakmai programokat megfelel"nek találta. Néhány esetben az általa megadott szempontok szerint a szakmai programokat a fenntartó kiegészítette, és ismételten benyújtotta a jegyz"nek. Néhány ügyiratból hiányzott azonban az illetékes módszertani intézmény véleménye a szakmai programról, így a jegyz" határozata megalapozatlan volt. A városi jegyz"k az eljárás során nem tettek maradéktalanul eleget azon kötelezettségüknek, hogy az intézményben helyszíni szemlét kell tartani és annak megállapításait jegyz"könyvben kell rögzíteni. Megállapította a szociális és gyámhivatal, hogy a jegyz"k az eljárásuk során a jogszabályban meghatározott 30 napos ügyintézési határid"t általában betartották, és megalapozott, jogszer/ határozatokat hoztak. Azokban az esetekben, amelyekben nem tar-
330 tották be az ügyintézési határid"t, jellemz"en hiánypótlásra kellett felszólítani az ügyfelet, és vagy a felhívás történt meg jelent"s késedelemmel, vagy az ügyfél válasza késett. A jegyz"k által kiadott határozatok a jogszabályi követelményeknek többségében megfeleltek, a m/ködési engedély kiadását követ"en a tanúsítványokat kiállították. A m/ködési engedély módosítása iránti kérelmek esetében az ok általában az ellátási terület változása volt, illet"leg az, hogy a helyi önkormányzat a szolgáltatást nem önállóan, hanem társulás formájában kívánta a továbbiakban nyújtani. A városi jegyz"k a kötelez" helyszíni ellen"rzési kötelezettségüknek – kevés kivételt"l eltekintve – nem, vagy csak részben tettek eleget. Az ellen"rzésekbe minden esetben szakért"ként bevonták az illetékes módszertani intézményt, amely az esetek többségében részt is vett az ellen"rzésen. Az ellen"rzés megállapította, hogy a jegyz"k csak a fenntartókat értesítették a helyszíni ellen"rzés id"pontjáról, a szolgáltatót nem, mely gyakorlat nem felel meg a Ket,. szabályainak. A helyszíni ellen"rzés tapasztalatait a jegyz"k jegyz"könyvben, illet"leg adatlapon rögzítették. Az ellen"rzés megállapította, hogy a jegyz"könyvek – néhány kivétellel – megfeleltek a jogszabályi el"írásoknak. Néhány esetben a jegyz" nem jegyz"könyvben rögzítette a helyszíni ellen"rzés tapasztalatait, hanem adatlapot töltött ki, melyet kés"bb megküldött az illetékes önkormányzatnak és a szolgáltatónak. Az eljárás során a m/ködést engedélyez" jegyz"k adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem minden esetben tettek eleget, néhány esetben kizárólag a Magyar Államkincstár területi igazgatóságának küldték meg a joger"s határozatot, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek nem. Régió: A szociális és gyámhivatalok célvizsgálatai eltér" tartalmúak voltak, mivel az ágazati irányításért felel"s minisztérium egységes ellen"rzési feladatot, szempontot nem állapított meg. Két megyében a szociális alapellátást nyújtó intézmények m/ködési engedélyezési eljárását ellen"rizte a szociális és gyámhivatal, mivel a tapasztalataik alapján a városi jegyz"k korábbi eljárása, illetve döntése sok esetben volt jogszabálysért". Egységes az a tapasztalat, hogy a m/ködési engedélyt kiadó jegyz"k nem tesznek maradéktalanul eleget a jogszabályban meghatározott ellen"rzési kötelezettségüknek. 2.3. Városi gyámhivatalok ellen#rzése, cél- és témavizsgálatok A városi gyámhivatalok a gyámügyi igazgatás területén kiterjedt feladatot látnak el a kiskorúak és gondnokság alatt álló személyek ügyeiben. A gyámügyi ügyintézés széleskör/ és alapos jogszabály ismeretet valamint nagy szakmai gyakorlatot igényl" feladatot jelent a gyámhivatalban dolgozók számára. A városi gyámhivatalok tekintetében a megyei szociális és gyámhivatal felügyeleti és ellen"rzési tevékenységet végez, valamint másodfokú hatósági jogkörben jár el a jogorvoslati eljárások során. (59. sz. melléklet)
331 Fejér megye: A szociális és gyámhivatal 2006. évben 1 gyámhivatalnál átfogó (komplex) felügyeleti vizsgálatot, valamint 5 városi gyámhivatalnál célellen"rzést tartott. Célvizsgálat keretében a családbafogadási ügyek intézését, a kiskorúak családi jogállásának rendezését valamint az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálatát ellen"rizte 2005. évre vonatkozóan. Az ágazati feladatok ellátásáért felel"s miniszter az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gyámhivatali eljárása során készült elhelyezési terv vizsgálatát kérte a tekintetben, hogy a biztosított-e a gyermekek számára az állapotuknak megfelel" speciális, illetve különleges elhelyezés. A komplex felügyeleti vizsgálatot a szociális és gyámhivatal Polgárdi Város Gyámhivatalánál folytatta le, melynek eredményeként az ügyintézést jó színvonalúnak min"sítette. A gyámhivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – kisebb hibáktól eltekintve – jogszer/en, a jogszabályok betartásával járt el. A döntések törvényesek, általában kell"en indokoltak. A jogszer/ munkavégzést jelzi, hogy az els"fokú döntések ellen benyújtott fellebbezések száma nem volt számottev". Az ügyintéz"k eljárásuk során a gyermekek érdekeit messzemen"en figyelembe veszik, azonban az ügyintézés során az írásbeli anyagok megfogalmazására, a szakszer/ kifejezések használatára nagyobb figyelmet kell fordítani. A célvizsgálatok alapján a szociális és gyámhivatal az ellen"rzött városi gyámhivatalok ügyintézését jónak min"sítette és az alábbi megállapításokat tette A családbafogadási ügyek intézése jó színvonalon történik. A városi gyámhivatalok eleget tettek az éves felülvizsgálati kötelezettségnek. A gyámhivatalok a családbafogadás során kirendelt gyámok éves számadási kötelezettségének meghatározásakor figyelembe vették a jogszabályi változásokat. Éltek az egyszer/sített számadás valamint a számadás mell"zésének lehet"ségével. A gyám jelentési kötelezettségét el"írták. A családi jogállás rendezése során az ellen"rzött városi gyámhivatalok figyelmét is fel kellett hívni az anya családi állapotának vizsgálatára. A hajadon családi állapotot hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. A családi jogállás ügyek intézése során nagyobb figyelmet kell fordítani az eseti gondnokra vonatkozó jogszabályi el"írások betartására. A kirendelt eseti gondnokot a jelentésének megtétele után fel kell menteni és meg kell állapítani a munkadíját. Az ideiglenes hatályú elhelyezések gyámhivatali felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a városi gyámhivatalok körültekint"en vizsgálják, hogy a gyermek visszahelyezhet"-e a szüleihez, van-e olyan rokon vagy harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhet" lenne. A felülvizsgálati eljárások dönt"en jogszabályszer/ek, az ügyintézés id"tartama azonban sok esetben hosszadalmas, meghaladja a jogszabályban meghatározott ügyintézési id"t. Az eljárás során a megkereséseket egy id"ben kell elvégezni, s amennyiben az iratok, adatok rendelkezésre állnak, a döntést haladéktalanul meg kell hozni. A megyei szakellátórendszerben 2006. évben 42 speciális szükséglet/ gyermek nevelkedett. Fejér megyében nincs speciális szükséglet/ gyermek nevelését biztosító intéz-
332 mény, fér"hely, így ezen gyermekek a „normál” gyermekotthonokban , lakásotthonokban kerültek elhelyezésre. Tíz kiskorú a minisztérium fenntartásában lév" speciális gyermekotthonba került. A gyámhivatali eljárások során a gyermekek nevelési szükségletét a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakért"i bizottsága vizsgálta és ennek valamint egyéb jogszabályban el"írt szempontnak megfelel"en tett javaslatot a gyermek gondozási helyére vonatkozóan. A gyámhivatalok ezen javaslatok elfogadásáról döntöttek. A gyámhivatalok határozataikban a jogszabálynak megfelel"en meghatározták a gyermek nevelési szükségletét, azonban a gyermekek nagy részét – a speciális intézmény, fér"hely hiányában – nem tudták az állapotuknak és speciális szükségletüknek megfelel" gondozási helyre elhelyezni. Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatal 4 városi gyámhivatal gyámügyi tevékenységét ellen"rizte az örökbefogadás, a kapcsolattartás szabályozása, végrehajtása, valamint a gyermektartásdíj megel"legezés és a nevel"szül" gyámok számadása ügyek vonatkozásában. Az ellen"rzések során az örökbefogadási eljárások lefolytatását a szociális és gyámhivatal jónak min"sítette. Az örökbefogadási ügyek többsége nyílt örökbefogadás. Az örökbefogadhatóvá nyilvánításoknak kevésbé alakult ki a gyakorlata. A városi gyámhivatalok a szül"i felügyelet megszüntetése iránti perindításokat kezdeményezik inkább. A bírósági eljárás azonban hosszabb id"t vesz igénybe. A gyámhivatalok által készített keresetek megfeleltek a jogszabályban meghatározott követelménynek. A szociális és gyámhivatal kedvez" változást tapasztalt a kapcsolattartási ügyek intézése terén. A kapcsolattartás szabályozása tárgyában hozott gyámhivatali határozatok a tartalmi követelményeknek többségében megfelelnek. A pontos szabályozás és az egyszer/ megfogalmazás segíti a kapcsolattartási ügyek végrehajtását. Az eljárások lefolytatása során a gyámhivatalok számára a legnagyobb nehézséget a bizonyítás jelenti a végrehajtás során, hisz feltételként a jogszabály az önhibát, a felróhatóság bizonyítását igényli a felek személyes párharcában. A gyermekvédelmi közvetít"i eljárás (mediáció) igénybevételét lehet"vé teszi a jogszabály, azonban ennek igénybevételét"l az ügyfelek elzárkóztak, egyetlen esetben sem vették igénybe. Az eljárás költséges, kevés a szakért"i névjegyzék szerint igénybe vehet" közvetít"k száma és a földrajzi elérhet"ségük sem kedvez". Az el"z" évek tapasztalataihoz hasonlóan továbbra is hosszú id"t vesz igénybe a gyermektartásdíj megel"legezése iránti kérelmek elbírálása. Az eljárás során a gyámhivatalnak kell beszerezni a végrehajtás eredménytelenségét igazoló okiratot, melynek hosszadalmassága miatt az eljárások felfüggesztése indokolt. Ismételt gyermektartásdíj megel"legezés kérelem esetén a gyámhivatalnak vizsgálnia kell, hogy a megel"legezett gyermektartásdíjnak a meg nem térült összegét a kötelezett lakóhelye szerinti jegyz" be tudta-e hajtani. A jegyz"k ez irányú, adók módjára történ" behajtási eljárása sok kívánnivalót hagy maga után. A nevel"szül" gyámok számadásának ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a gyámhivatalok jogszer/en járnak el, nem számoltatják el olyan bevételekr"l a gyámokat, mint pl. a családi pótlék, nevelési díj, ellátmány.
333 A számadások alapvet"en jogszer/ek, azok részét képezik a gyermek személyi és vagyoni helyzetér"l készített jelentések. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gyámhivatali eljárásainak ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal azt állapította meg, hogy a gondozási hely kiválasztása során els"dlegesen figyelembe vett szempont a gyermek életkora. Másodlagos rendez" elv a testvérek együttes elhelyezése. Hasonló súllyal jelentkezik az állapotához igazodó szükségleteinek figyelembe vétele. Csak ezt követik az olyan nem elhanyagolható, további szempontok, mint a korábbi lakóhelyét"l, oktatási intézményét"l való távolság, családi, baráti kapcsolatok. Veszprém megye: A szociális és gyámhivatal 12 városi gyámhivatalnál ellen"rizte a gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenység jogszer/ségét. Az ellen"rzések kiterjedtek: a gyermekek és gondnokoltak vagyonának befektetésével kapcsolatos eljárásokra, a megyei gyermekvédelmi szakért"i bizottság, továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatának a gyámhivatali döntésekben való megjelenítésére, valamint a Ket. és a megváltozott különös eljárási szabályok hatályosulására. Az ellen"rzés tapasztalatai szerint a gyermekek vagyonát jellemz"en ingó vagyonra – számítógép, m/szaki cikk, gyermekbútor, személygépjárm/ vezet"i tanfolyam – illetve egyéb célra kívánták felhasználni. Gyakori az ingatlan értékesítésb"l származó vagyon felhasználása újabb ingatlan vásárlásához. Biztosítási kötvény, illetve értékpapírból származó jövedelem felhasználásának engedélyezése nem volt számottev". A gondnokoltak vagyonának felhasználását legtöbb esetben lakásfelújításra, emelt szint/ ellátást nyújtó id"sek otthonába egyszeri hozzájárulás fizetésére, ruhanem/, m/szaki cikk vásárlására, stb. kérték engedélyezni. A befektetés célú felhasználás csekély mérték/ volt. A gyámhivatalok a jogszabályban meghatározott azon kötelezettségüknek, hogy az ítél"képessége birtokában lév" és a korlátozottan cselekv"képes gyermeket meg kell hallgatni az eljárás során, néhány esetben nem tettek eleget. A tényállás tisztázása érdekében a gyámhivatalok hiánypótlásra hívták fel az ügyfelet és helyszíni szemlét tartottak. Az ügyintézési határid" indokolatlan elhúzódását csak néhány esetben tapasztalta a szociális és gyámhivatal. Gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezett pénz felhasználását néhány esetben a gyámhivatal egyszer/sített határozattal engedélyezte, mely az eljárási szabályok alapján jogszabálysért" gyakorlat. A gyámhivatalnak ezen döntése során több kötelezést is el kell rendelnie – pl. eseti számadásra kötelezés, a pénzintézet felhívása a kifizetésre, stb. –, így a határozat indokolási része és a jogorvoslatra történ" tájékoztatás nem mell"zhet".
334 Régió: Három gyámhivatal esetében tapasztalta a szociális és gyámhivatal, hogy a pénz felhasználásának a céljáról a határozatokban nem rendelkeztek. Összességében az els"fokú gyámhivatali döntéseket a gyermekek és a gondnokoltak érdekeinek megfelel"nek ítélte meg. A gyámhivatalok a gyermekek átmeneti nevelésbe, illetve gondozási helyének megváltoztatása ügyében beszerezte a gyermekvédelmi szakszolgálattól – a megyei szakért"i bizottság szakvéleményére alapozott – elhelyezési javaslatot. A gyámhivatalok határozataikban a gyermekek részére a szakszolgálat által javasolt gondozási helyet határozták meg. Az elhelyezés során figyelemmel voltak a jogszabályban meghatározott sorrendiségre, valamint a gyermekek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, testvéreivel való együttes elhelyezésére. A szempontok teljes kör/ érvényre juttatásának azonban gyakran képezte akadályát a gyermekvédelmi szakellátási rendszerben rendelkezésre álló – a gyermek minden fenti szempont szerinti igényének megfelel" – üres fér"hely hiánya. Egy speciális szükséglet/ gyermek ügyében az országos szakért"i bizottság a minisztérium gyermekotthonában történ" elhelyezésre tett javaslatot, azonban fér"hely hiányában a gyermeket nem tudták fogadni. A megyében speciális gyermekotthon, illetve fér"hely nincs, így az ilyen szükséglet/ gyermekek elhelyezése „normál” gyermekotthonba történik. Az ellen"rzések során a szociális és gyámhivatal felhívta a gyámhivatalok figyelmét, hogy határozataiknak minden esetben tartalmaznia kell a gyermek nevelési szükségletét. A szociális és gyámhivatalok célvizsgálatai eltér" tartalmúak voltak. A helyben felmerül" eljárási problémák ismeretében határozták meg, hogy mely ügyek tekintetében folytatják le az ellen"rzést. Összességében megállapították, hogy a városi gyámhivatalok jó szakmai színvonalon látják el feladataikat. Az ellen"rzések során tapasztalták, hogy a gyámhatósági ügyek igen magas számára tekintettel és a kiskorúak ügyeire vonatkozó – soron kívüli – ügyintézési határid" miatt a gyámhivatalok leterheltsége nagy. Az ügyintézési határid" túllépése a megyei jogú városok gyámhivatalaiban okoz sok problémát, nem egyszer ügyféli elégedetlenséget. A régióhoz tartozó Fejér és Veszprém megyében nem biztosított a szakellátásban nevelked" speciális szükséglet/ gyermekek elhelyezésére gyermekotthon, illetve fér"hely. A minisztérium fenntartásában m/köd" speciális gyermekotthon teljes fér"helyszámmal m/ködik, az otthonba való bejutás több hónapos várakozás után is nehéz. KomáromEsztergom megyében egy speciális szükséglet/ fiú gyermekek elhelyezésére szolgáló csoport m/ködik 8 f" számára. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzd" gyermekek többsége gyermekotthonba került elhelyezésre. Ezekben az intézményekben a gyermek állapotához igazodó speciális ellátást, gondozást nem tudják biztosítani és a nevelési felügyelet elrendelésére sincs lehet"ség.
335 A gyermekek gondozási helyének meghatározásakor gyakran el"fordul, hogy a rendelkezésre álló fér"helyek határozzák meg az elhelyezés lehet"ségét, s nem a gyermek szükséglete. 2.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, szociális intézmények tevékenységének ellen#rzése A megyei szociális és gyámhivatal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésér"l szóló 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet alapján – mint m/ködést engedélyez" szerv – évente ellen"rzi a gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevel"szül"i hálózat, a családok átmeneti otthona, az önálló helyettes szül"i hálózat szolgáltató tevékenységét, továbbá négyévente ellen"rzi az egyéb állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. (59. sz. melléklet) Fejér megye: A négyévenkénti ellen"rzés keretében ez évben 21 gyermekjóléti szolgálatnál folytatott le a szociális és gyámhivatal ellen"rzést. Tapasztalatai szerint a gyermekjóléti szolgáltatást biztosítók körében, valamint az ellátás formájában folyamatosak a változások. A szolgáltatásra igényelhet" kistérségi többlet normatíva miatt egyre több településen többcélú kistérségi társuláson belül – többségében intézményfenntartó társulás létrehozásával – intézményi formában biztosítják a szolgáltatást az önkormányzatok. A társulás el"készítése több településen folyamatban volt az év során. Az intézmények egy része azonban csak részben vagy egyáltalán nem tudja biztosítani a társult települések részére mindazon szolgáltatásokat, melyet egy intézménynek a gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében biztosítania kell. Egy-egy településen kevés óraszámot tölt el a családgondozó, a családok számára az elérhet"sége a hét nem minden napján biztosított. Több esetben a különböz" feladatot ellátó intézmények integráltan biztosítják a gyermekjóléti szolgáltatást is, azonban a szervezeten belül nem hozták létre a gyermekjóléti szakmai egységet, nincs meg a megfelel" óraszámú szakalkalmazott, vagy azok szakmai gyakorlata, tapasztalata kevés ahhoz, hogy a megnövekedett igényeknek, megváltozott feladatoknak teljes mértékben eleget tudjanak tenni. Székesfehérváron egy alapítványi fenntartású bölcs"dei gondozást és házi gyermekfelügyeletet biztosító intézmény, Dunaújvárosban egy önkormányzati fenntartású bölcs"de ellen"rzését végezte el a szociális és gyámhivatal. A két intézmény m/ködését, személyi, tárgyi feltételeit – a kisebb hiányosságoktól eltekintve – megfelel"nek tartotta. Mindkét bölcs"dében a felvett gyermekek létszáma meghaladta a m/ködési engedélyben és a jogszabályban meghatározott létszámot, mely azt mutatja, hogy a családok körében nagy a bölcs"dei fér"helyek iránti igény. A megyei szociális és gyámhivatal 2006. évben is maradéktalanul elvégezte az általa engedélyezett alapellátást, valamint szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmények szakmai ellen"rzését is.
336 Fejér megyében a Székesfehérváron és Dunaújvárosban m/köd", önkormányzati fenntartású alapellátást nyújtó Családok Átmeneti Otthonaiban biztosított a gyermekek szüleivel való együttes elhelyezése, amennyiben a család a megfelel" lakhatásukat öner"b"l megoldani nem tudja. Mindkét intézmény szinte folyamatosan teljes kihasználtsággal m/ködik, és több felvételre váró kérelmez"t is nyilvántartanak. A két megyei jogú város kötelez" feladatai közé tartozik a gyermekek átmeneti otthonának m/ködtetése is, azonban jelenleg – pénzügyi nehézségeire hivatkozva – egyik megyei jogú város területén sem biztosított ez a szolgáltatás. Mindkét megyei jogú város önkormányzatának felhívta a figyelmét a szociális és gyámhivatal a kötelez" feladat ellátására. A helyettes szül"i hálózat illetve szolgáltatás ellen"rzése során azt állapította meg a szociális és gyámhivatal, hogy – a Székesfehérváron m/köd" helyettes szül"i hálózat kivételével – az ellátást igénybe vev" gyermekek száma elenyész". Ennek oka, hogy a kisebb településen, városban él" szül"k idegenkednek ezen ellátási formától, nem szeretnék azt, hogy helyettes szül" gondoskodjon a gyermekükr"l, többnyire családon belül, vagy ismer"sök, szomszédok segítségével oldják meg gyermekük elhelyezését. A Székesfehérváron m/köd" helyettes szül"i hálózatnál az elmúlt évhez képest a szolgáltatást igénybevev"k száma n"t. Ez annak köszönhet", hogy a gyermekjóléti szolgálat folyamatosan tájékoztatja az érintetteket err"l a szolgáltatásról, valamint a nagyvárosban már nem olyan szorosak a rokoni, baráti és ismer"si kapcsolatok, így adott esetben igénybe veszik ezt az ellátási formát. A Fejér Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által m/ködtetett nevel"szül"i hálózatban 406 gyermek gondozására van engedélyezett fér"hely. A nevel"szül"k nem minden esetben vállalják a m/ködési engedélyben meghatározott számú gyermek nevelését, gyakran 1 vagy 2 gyermek után már újabb gyermek fogadását halogatják. A Fejér Megyei Önkormányzat a szakellátást biztosító intézmény hálózat átalakítását megkezdte. A fenntartó folyamatosan végzi a lakásotthonokból a szakmai egységek kialakítását – 4 lakásotthon képez egy gyermekotthoni szakmai egységet -, melynek köszönhet"en az elhelyezési, tárgyi és személyi feltételek tekintetében a jogszabályi feltételeknek történ" megfelelés teljes mérték/. Az átalakítás következtében teremt"dnek meg azok a feltételek, melyek elérhet"vé teszik a végleges – határozatlan id"re szóló – m/ködési engedélyek kiadását. Legkés"bb 2007. december 31-ig kell az intézményhálózat átalakításával megteremteni a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket. A Székesfehérváron m/köd" Reménység Háza Alapítvány által fenntartott gyermekotthon esetében a személyi feltételek hiányát állapította meg a szociális és gyámhivatal, mely évek óta nehézséget jelent a fenntartó számára. A tárgyi feltételek az intézményben biztosítottak, még egy év áll rendelkezésre a személyi feltételek teljes kör/ biztosítására. A f"városi önkormányzat fenntartásában m/köd" bicskei székhely/ gyermekotthon mind személyi, mind tárgyi feltételeiben példaérték/. Az intézményben kiemelked"en sokszín/ tevékenységet, programot biztosítanak a gyermekek számára.
337 A f"városi lakóhely/ gyermekek elhelyezésére szolgáló intézményben biztosított a speciális szükséglet/ fér"hely is. A gyermekotthonok és lakásotthonok tekintetében az éves ellen"rzés keretében kiemelten vizsgálta a szociális és gyámhivatal a gyermekek zsebpénzellátását, ruházattal való ellátását és az étkeztetést. Zsebpénzellátás tekintetében megállapította, hogy az intézmények a jogszabályban meghatározott kötelez" nyomtatványon dokumentálják a zsebpénz átadását, illetve átvételét. A zsebpénz mértéke a jogszabályban meghatározottak szerint igazodik a gyermek életkorához, melyet a gyámok figyelembe vesznek. A nyomtatványok vezetése során kisebb adminisztrációs hibákat állapított meg, súlyos jogszabálysértés a zsebpénz biztosítása során nem történt. A ruházattal történ" ellátás vizsgálata során azt tapasztalta a szociális és gyámhivatal, hogy a ruházatra fordítható pénz nagysága az egyes intézményeknél különböz". A jogszabályban meghatározott mérték/ ruházattal a gondozott gyermekek rendelkeznek. Az intézmények gyakran az árleszállításoknak, nagyobb beszerzéseknek, adományoknak köszönhet"en tudják a szükséges ruhanem/ket biztosítani. A gyermekek igénye nem mindig egyezik a lehet"ségekkel, ezért egy-egy „márkás” ruhanem/ megvásárlásához igénybe veszik a kiskorú pénzét is. Az étkeztetés tekintetében az ellen"rzés megállapította, hogy az élelem min"sége és mennyisége azon intézményeknél okoz gondot, nehézséget, ahol nem rendelkeznek saját f"z"konyhával, hanem küls" szolgáltató biztosítja az étkezést. A jogszabályban meghatározott min"ség/, és mennyiség/ étkezés minden intézményben biztosított. A kamaszkorban lév" gyermekek esetében szükség van arra, hogy az intézményben esetenként kiegészítsék az élelmet. A speciális gyermekotthon szükségességére többször felhívta a szociális és gyámhivatal a megyei önkormányzat vezet"inek figyelmét, és hangsúlyozta a speciális gyermekotthon létrehozásának fontosságát. Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatal 31 gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltató m/ködését ellen"rizte. Az Állampolgári Jogok Országgy/lési Biztosának Hivatala a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, illetve a szociális és gyámhivatal bevonásával átfogó vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a települési önkormányzatok miként tesznek eleget a gyermekvédelmi törvény által el"írt gyermekjóléti alapellátási kötelezettségüknek. Vizsgálatát a gyermekjóléti szolgáltatást ellátókra, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményekre, helyettes szül"kre terjesztette ki. Az országos ellen"rzés KomáromEsztergom megyében indult 2006. decemberében. A kijelölt 10 szolgáltató közül 3 gyermekjóléti szolgálat és 2 átmeneti gondozást biztosító intézmény ellen"rzése megvalósult, a további ellen"rzések folyamatban vannak. A gyermekjóléti szolgálatok ellen"rzése kapcsán a szociális és gyámhivatal megállapította, hogy évr"l évre csökken az önálló családgondozó alkalmazásával nyújtott szolgáltatás. A kistérségi társulások anyagi ösztönzésével összefüggésben változást tapasztaltak a gyermekjóléti szolgáltatás szervezeti struktúráját illet"en, egyre több az intézményi szolgáltatás.
338 A gyermekjóléti szolgálatok személyi, tárgyi feltételei lassan, de folyamatosan javultak. A csökken" fluktuáció következtében a munkavégzés színvonala javulást mutat. A családgondozók számára továbbra is nehézséget jelent a településekhez tartozó külterületekre való eljutás, mivel a családgondozó számára az önkormányzatok nem minden esetben biztosítják a saját közlekedési eszköz használatát. Pozitív irányú változásként értékelte a szociális és gyámhivatal, hogy az elmúlt évekhez képest jobb munkavégzést tapasztalt az átmeneti nevelt gyermekek gondozásával valamint a gondozás és nevelési tervek elkészítésével kapcsolatosan. Egy településen az ellen"rzés feltárta, hogy a helyi gyermekvédelemnek súlyos és viszonylag nagy számban el"forduló gondokkal kell megküzdenie. A hatósági intézkedések egy év alatt hétszeresére emelkedtek, melynek indokai a gyermekbántalmazás és az elhanyagolás voltak. A jelz"rendszer tagjai és a gyermekjóléti szolgálat között csak formális együttm/ködés valósult meg, késve tettek eleget jelzési kötelezettségüknek, nem ismerték fel a probléma súlyát. A szociális és gyámhivatal 3 önkormányzat által fenntartott bölcs"de és 1 közhasznú egyesület által fenntartott családi napközi vizsgálatát végezte el. Az intézményekben a személyi feltételek, a szakképzettség biztosított. A tárgyi feltételek tekintetében hiányosságokat állapított meg a szociális és gyámhivatal. Az ellen"rzött bölcs"dékben színvonalas gondozó-nevel" munka folyik. A csoportok zsúfoltak, a gyermeklétszám általánosságban 30-50 %-kal meghaladja az engedélyezett létszámot, mely mutatja a bölcs"dei fér"helyek iránti fokozott igényt. A családi napközi 7 gyermek nappali felügyeletét, ellátását biztosítja 3 feln"tt segítségével. A gyerekek biztonságos környezetben, családias hangulatban, figyelmes feln"ttek gondoskodásában tölthetik el napjaikat. A szociális és gyámhivatal 24 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény ellen"rzését végezte el. A szakellátó rendszer legnagyobb intézménye a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Szakszolgálata és Gyermekotthonai, amely 18 (6 gyermek-, illetve 12 lakásotthoni) telephellyel rendelkezik és centralizált irányítású. A lakás- és gyermekotthonokban az el"z" évhez képest 34 f"vel több gyermek nevelkedik, az üres fér"helyek száma 50-r"l 16-ra csökkent. A nevel"szül"i hálózat engedélyezett fér"helyeinek száma: 183 f". A testvérek együttes elhelyezése egyre nagyobb nehézséget jelent a gyámhivatalok számára. A feladatellátás szakmai egységekbe történ" koncentrálása 4 gyermekotthon kivételével megtörtént, mely 5 szakmai egységet takar. Négy Komáromban m/köd" 20 fér"helyes gyermekotthon átalakítása még nem történt meg. A személyi feltételek a gyermekekkel közvetlenül feladatot ellátók tekintetében – a 4 komáromi intézmény kivételével – biztosított. Az évek óta tapasztalt pszichológus hiány tartósan megoldódni látszik, 6 f"re emelkedett a számuk. Az ellen"rzés a nevel"szül"k számának csökkenését állapította meg. A fejlesztésre irányuló szándék érzékelhet", módszertani munkatársat foglalkoztatnak, információs kiadványok készültek és a média segítségét is igénybe vették.
339 A fenntartó a lakás- és gyermekotthonok elhelyezési, tárgyi feltételei javítására törekszik, azonban többnyire csak a nagyon éget" állagmegóvási, karbantartási munkákat tudják elvégezni. A szabadid" eltöltésének eszközei megfelel"k, a számítógépek, internet hozzáférés két otthon kivételével minden intézményben biztosított. Az ellen"rzések során a szociális és gyámhivatal azt tapasztalta, hogy a korábban családi házként funkcionáló épületek kevésbé alkalmasak a 12 gyermek nevelésére, gondozására. Számukra kisebb az élettér, kevesebb a közösségi együttlétre szolgáló helyiség és ezek az épületek gyorsabban szorulnak javításra, karbantartásra. A gyermekotthonokban gondot jelent a gyermekek romló tanulmányi eredménye és egyes otthonokban a szökések számának emelkedése. Viszonylag új ellátási forma a speciális szükséglet/ gyerekeket ellátó Tatabányán m/köd" gyermekotthon 8 f"s speciális csoportja, mely 10 éves kortól biztosít disszociális tüneteket hordozó fiúk számára speciális ellátást. Az enyhefokban értelmileg sérült gyermekek számára nyújt ellátást 40 fér"helyen Tatán a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona. Az otthonban a magas szint/ szakmai munkavégzés biztosított. A F"városi Önkormányzat által Oroszlányban m/ködtetett intézmény kiemelked"en jó körülmények között, kiválóan felkészült szakemberek segítségével gondoskodik az itt él" gyermekekr"l. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium országos hatáskör/ gyermekotthona Esztergomban speciális szükséglet/ lány gyermekek ellátását biztosítja 64 fér"helyen. Tárgyi feltételei fokozatosan javulnak, a személyi feltételekben is pozitív elmozdulás tapasztalt a szociális és gyámhivatal. Veszprém megye: A szociális és gyámhivatal 13 gyermekjóléti szolgálatnál – 45 településre kiterjed"en –, 5 bölcs"dében, 1 helyettes szül"i hálózatnál, 11 önálló helyettes szül"nél – 15 településre kiterjed"en –, valamint 3 családok átmeneti otthonában végzett ellen"rzést az év folyamán. Az ellen"rzött gyermekjóléti szolgálatok – melyek 45 település gyermeklakosságának ellátását biztosítják - 6 esetben önálló családgondozó foglalkoztatásával, 7 esetben integrált intézményen belül létrehozott gyermekjóléti szolgálat, mint önálló szakmai egység m/ködtetésével biztosítják a települési önkormányzatok. A gyermekvédelmi szakellátást érint" ellen"rzések a 2006. évi ellen"rzési terv szerint a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a nevel"szül"i hálózat, 27 lakásotthon és 2 gyermekotthon m/ködésének ellen"rzésére vonatkoztak. A személyi feltételek tekintetében a vizsgált gyermekjóléti szolgálatok többségében a családgondozók száma, és a foglalkoztatás id"kerete megfelel" az ellátási területen nyújtott szolgáltatás ellátásához. A családgondozók képesítése többségében megfelelt a jogszabályban meghatározottaknak.
340 A gyermekvédelmi tanácskozás és az esetmegbeszélések megtartása terén kedvez" változást tapasztalt a szociális és gyámhivatal az ellen"rzések során. Pozitívumként értékelte, hogy pszichológus és jogász szolgáltatása az alacsonyabb létszámú gyermeklakosság esetében is igénybe vehet" volt a gyermekjóléti szolgálatoknál. Általánosságként állapította meg, hogy a családgondozók jellemz"en ismerik ellátási területük f"bb problémáit, a gyermekeket általában veszélyeztet" okokat, azonban helyzetfelmérést a településen él" családokról, gyermekekr"l nem készítettek, ismereteiket, tapasztalataikat, a problémák megoldására tett javaslataikat átgondolt, összefüggéseiben feltárt írott formában nem rögzítették. A gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzést követ"en tett intézkedések szakmai min"sége javuló tendenciát mutat. Az ellen"rzés során megvizsgált egyéni gondozási-nevelési tervek szakmai tartalma a négy év átlagában nem tér el jelent"sen az elmúlt évekhez képest. Az önkormányzatok b/nmegel"zési tevékenysége a tapasztalatok szerint azon gyermekjóléti szolgálatoknál hatékony, ahol megfelel" személyi feltételek állnak rendelkezésre. B"vült azoknak a szolgálatoknak a száma, ahol a településen zajló programokat nyilvántartásban rögzítik. A szociális és gyámhivatal 5 bölcs"de ellen"rzését végezte el. A vizsgált bölcs"dék önkormányzati és alapítványi fenntartásúak voltak. A kialakított csoportlétszámok mindegyik bölcs"dében meghaladták az engedélyezett gyermeklétszámot. Az ellen"rzések tapasztalatai szerint a gyermekek napközbeni ellátása a bölcs"dékben jó színvonalú, der/s, esztétikus, biztonságos környezetben valósul meg. A szociális és gyámhivatal a gyermekek átmeneti gondozása céljából m/köd" 1 helyettes szül"i hálózat, valamint 11 önálló helyettes szül" ellen"rzését végezte el. Mind a helyettes szül"i hálózat, mind az önálló helyettes szül"k m/ködtetése megfelelt a m/ködési engedélyben foglaltaknak. 2 település esetében a fenntartó önkormányzatok továbbra sem állapították meg a helyettes szül"i ellátásért fizetend" térítési díj mértékét, és nem szabályozták a fizetend" térítési díjak csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. A gyermekek átmeneti gondozását 3 családok átmeneti otthona biztosítja Veszprém megyében. 2006. évben 36 család 46 feln"tt és 59 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. A kihasználtság 2 intézmény esetében kis mértékben csökkent az el"z" évhez képest. Egy intézmény esetében a kihasználtság mutatóinak csökkenését az okozta, hogy a vizsgált évben jellemz"en egyszül"s családok – anya és egy gyermek – vették igénybe a szolgáltatást. A személyi feltétek tekintetében a fenntartó önkormányzat anyagi er"forrás hiányában nem tudta az el"z" évben megállapított hiányosságokat megsz/ntetni. Tárgyi feltételek tekintetében egy intézmény állapota beázás miatt tovább romlott. Két intézményben történt meg a berendezési tárgyak – bútorok, sz"nyegek, sötétít" függönyök – felújítása illetve cseréje. Mindhárom intézmény technikai eszközökkel megfelel"en felszerelt. A Veszprém Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal megállapításai szerint a személyi feltételeket tovább kellene javítani a még magasabb szint/ feladatellátás érdekében. A szakszolgálat jelenleg jó szakmai színvonalon m/ködik, a határid"k betartása sok esetben a szakszolgálaton kívül álló okok miatt nem lehetséges.
341 A nevel"szül"i hálózat ellen"rzése során megállapította, hogy egy együttm/ködésre képes, nyitott és fejl"d" hálózattal, illetve tanácsadói teammel rendelkezik a m/ködtet". A gyermekvédelmi szakellátórendszer ellen"rzése a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában m/köd" 24 lakásotthonra terjedt ki. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lév" lakásotthonokban az ellen"rzés tapasztalata az, hogy nem jut pénz a tisztasági meszelésre, és az alkalmilag el"forduló kisebb hibák javítására, ezeket (javításokat, tisztasági meszelést) a lakásotthon dolgozói, illet"leg a gondozottak közösen végzik el. Szükséges lenne az épületek karbantartása, javítása, a f/tés korszer/sítése is. Minden intézményben nagy gondot fordítanak a gondozottak szabadidejének hasznos, és értelmes eltöltésére. Sok szabadid"s programot szerveztek és ajánlottak a gyermekek számára. Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejleszt" Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon keretén belül m/köd" különleges lakásotthonok ellen"rzése során a szociális és gyámhivatal nem értett egyet azzal a gyakorlattal, hogy a délutános munkabeosztásban a nevel" egyedül van a különleges ellátást igényl" gyermekekkel. Ezen gyakorlattal sérül az egyéni bánásmód elve, és a biztonsághoz való jog. A dolgozók munkabeosztását a gyermekek szükségleteinek megfelel"en indokolt kialakítani. A Veszprém Megyei Önkormányzat Csecsem"- és Fogyatékos Személyek Otthona a 03 éves korú gyermekek számár nyújt különleges ellátást. A gyermekotthon tárgyi feltételi javultak, szabályzatai megfelel"ek, a szükséges dokumentációt elkészítették. A vizsgálat megállapította, hogy az épület csak ideiglenes jelleggel alkalmas a gyermekotthoni feladatok ellátására. Állaga, adottságai az el"z" évekhez képest nem változtak. Az ellen"rzések tapasztalata az volt, hogy valamennyi gyermekotthonban szerveztek b/nmegel"zéssel kapcsolatos prevenciós programokat. A nevel"k nagy figyelmet fordítottak a gondozottak tartalmas és hasznos szabadid" eltöltésére, ezért sok szabadid"s programot szerveztek és ajánlottak. Régió: A régió szociális és gyámhivatalai a jogszabályban meghatározott ellen"rzési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. A gyermekjóléti szolgálatok tevékenységében javulást tapasztaltak és mindhárom megyében érzékelhet"ek voltak a szervezeti változások. Növekedett a többcélú kistérségi társuláson belül – többségében intézményfenntartó társulás létrehozásával – az intézményi formában biztosított szolgáltatás. A gyermekvédelmi szakellátórendszer intézményeiben gyakran csak az épület állagmegóvására vonatkozó sürg"s munkálatokat tudják elvégezni. A személyi feltételekben némi javulást állapítottak meg az ellen"rzések során. A gyermekotthonok nevel"i nagy er"feszítéseket tesznek a gondozott gyermekek szabadid" eltöltésének megszervezésére. A lehet"ségek a kisebb településeken szerényebbek és a fenntartók anyagi eszközei sem elegend"k erre.
342 2.5. Szociális intézmények ellen#rzései A szociális gyámhivatal a 188/1999.(XII. 16.) Kormányrendelet 14.§.(1),(3) bekezdései alapján a normatív állami hozzájárulásban részesül" nem állami, egyházi fenntartású szociális intézményeket az illetékes módszertani intézmény bevonásával évente, az állami fenntartású intézményeket kétévente ellen"rzi. (59. sz. melléklet) Fejér megye: A szociális és gyámhivatal 24 állami fenntartású és 27 nem állami, ill. egyházi fenntartású intézményben végzett ellen"rzést, melyben minden esetben bevonta az illetékes módszertani intézményt. Ezzel párhuzamosan az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – illetve a két tárca jogel"dje – Fokozott Ellen"rzési Programot indított a szociális intézmények ellen"rzésére. A program célja a nem állami és megváltozott finanszírozású ellátásokat biztosító – els"sorban emelt szint/ ellátást nyújtó – szolgáltatók átfogó ellen"rzése, továbbá a szociális szolgáltatók összehangolt, egységes szemlélet/, a szolgáltatások hatékonyságának és min"ségi színvonalának javítását el"segít" ellen"rzési rendszer kialakítása. A Fokozott Ellen"rzési Program Fejér megyében 15 szociális intézményt érintett, melynek lebonyolításában küls" szakért" vett részt a szociális és gyámhivatal munkatársai mellett. Egységes szempontrendszer és metodika alapján, helyszíni ellen"rzés keretében történt az ellen"rzés az id"sek emelt szint/ ellátását biztosító szociális intézményekben. A komplex, azaz a társhatóságokkal (ÁNTSZ, Magyar Államkincstár) közösen lefolytatott ellen"rzések – véleményünk szerint – nem bizonyultak hatékonynak. Azt tapasztaltuk, hogy az intézmények nincsenek felkészülve a hasonló ellen"rzésekre, az intézményvezet", és a fenntartó képvisel"je egy id"ben három hatóság felé nehezen tud megfelelni. A hatóságok akadályozzák egymás munkáját, így id"ben is hosszadalmasabb mintha külön-külön ellen"riznénk az intézményt. A fenntartók, és az intézményvezet"k részér"l is hasonló vélemények fogalmazódtak meg. A Fejér Megyei Szociális és Gyámhivatal – a Pest megyei és a f"városi szociális és gyámhivatallal közösen – részt vett a standardokat kidolgozó munkacsoport tevékenységében is. A munkacsoport szolgáltatási típusonként egységes vizsgálati szempontokat, eljárásrendet, dokumentációs rendszert, módszertant készít el, melynek végleges kidolgozása folyamatban van. A szociális szolgáltatások körének folyamatos b"vülésével egyre er"söd" szakmai igény jelentkezett, hogy a szolgáltatók a felhasználók érdekeit, igényeit, szükségleteit középpontba helyezve egységes keretfeltételek, szakmai szabályozók, minimumok összhangjában nyújtsanak min"ségi szolgáltatást. A nem állami, és az egyházi fenntartású intézményekben kisebb hiányosságok a jogszabályi változásokból eredtek, így például a gondozottak megállapodásait nem módosították a 2005. évi CLXX. törvény 56.§ (9) bekezdése alapján, miszerint a már megkötött megállapodásokban a felmondási id"t szabályozni kell, a megállapodások módosí-
343 tását 2006. június 30-ig kellett végrehajtani. Az ellen"rzés során, illetve azt követ"en tett felszólításra, a fenntartók a megadott határid"re eleget tettek az el"írt kötelezettségüknek. Összességében elmondható, hogy mind a személyi mind a tárgyi feltételek biztosítottak a nem állami, és egyházi fenntartású intézményekben, melyek 3 intézmény kivételével végleges m/ködési engedéllyel rendelkeznek. A határozott idej/ m/ködési engedéllyel rendelkez" szociális intézmények nem állami fenntartói törekednek a hiányosságok felszámolására, melyb"l két intézmény a személyi feltételeknek teljes kör/en, a tárgyi feltételek közül az akadálymentes közlekedés terén részben teljesítette az el"írt kötelezettségeket. Egy intézmény azonban sem a személyi, sem a tárgyi feltételek tekintetében nem felel meg, de intézkedési tervet készített, melyben felvázolta miként teremti meg az el"írt feltételeket 2008. december 31-ig, ameddig a m/ködési engedélye érvényes. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézmények közül 11 rendelkezik határozatlan idej/ m/ködési engedéllyel. A határozott idej/ m/ködési engedélyek 2008. december 31-ig szólnak. Az ellen"rzések során a pozitív tapasztalat az volt, hogy a települési önkormányzati fenntartású intézményekben a személyi feltételek teljes kör/en biztosítottak, a megyei önkormányzati fenntartású intézmények tekintetében is tapasztaltunk javulást, ennek ellenére az intézmények többségében továbbra sem biztosítják a jogszabályban el"írt minimum személyi létszámot, illetve a tárgyi feltételek messze elmaradnak a kívánatostól. Az önkormányzati fenntartásban álló intézmények gazdasági helyzete a korábbi évhez képest sem javult. A tárgyi feltételek javítását saját forrásból nem tudják el"teremteni, így pályázati forrásokat próbálnak bevonni az alapvet" intézményi karbantartásokhoz, korszer/sítésekhez, például a vizesblokkok felújításához. Ebben az évben sem létesült – leszámítva egy 8 f" elhelyezésére alkalmas rehabilitációs célú lakóotthont – új megyei, és települési önkormányzati fenntartású intézmény, így a korábbi zsúfoltság nem változott. A helyi önkormányzati fenntartású intézmények körében azt tapasztaltuk, hogy a fenntartók a gondozottak létszámát fokozatosan kívánja csökkenteni, ezzel próbálja a zsúfoltságot enyhíteni, illet"leg megszüntetni, tekintettel arra, hogy új intézmény létesítését a költségvetésük nem teszi lehet"vé. A megyei önkormányzati fenntartású intézmények közül kett" (egy fogyatékos, és egy id"sek ápológondozó otthona) vár kiváltásra, azonban pályázati és saját forrás hiányában akár évekig is elhúzódhat. Örömmel tapasztaltuk, hogy az akadálymentes közlekedés feltételei a legtöbb intézményben már biztosítottak. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézmények zömében vannak még elmaradások, azonban ezen intézményekben is lehet"vé tették az intézménybe, ill. a lakószobákba való bejutást. A szintek közötti akadálymentes közlekedés biztosítása okoz a legnagyobb nehézséget, az intézmények nehéz gazdasági helyzete, valamint az épületek építészeti sajátossága miatt (kastély-épület, m/emlékvédelmi épület).
344 Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatal 30 bentlakást és 28 alapszolgáltatást nyújtó intézményt illetve telephely ellen"rzését végezte el. Az ellen"rzési megállapítások néhány esetben a dokumentációk vezetésével kapcsolatos hiányosságokra, leginkább a tárgyi és személyi feltételek elégtelen voltára vonatkoznak. A intézményekben a tárgyi környezetet illet"en jellemz" probléma az akadálymentesítés megoldatlansága. A zsúfoltság, az épületek karbantartásának hiánya is gyakori. A személyi feltételek és a szakképesítési arány néhol alacsonyabb a szükségesnél. A m/ködési körülmények folyamatos javítására való fenntartói törekvések ellenére 14 intézmény ideiglenes m/ködési engedéllyel rendelkezik. A szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények m/ködési körülményei rosszabbak. Az intézmények fele létszámhiánnyal küzd, gyakori a szakképzetlen munkaer" alkalmazása. Az intézmények mintegy fele határozott id"re szóló m/ködési engedéllyel rendelkeznek. A megyében összesen 10 (5 önkormányzati, 4 nem állami, 1 egyházi) emelt szint/ fér"helyeket is m/ködtet" id"sek otthona fokozott ellen"rzése valósult meg. A 10 intézmény közül 1 határozott id"re szóló, 9 határozatlan idej/ m/ködési engedélylyel rendelkezik. Az utóbbi intézményi körben a személyi és a tárgyi feltételek alapvet"en biztosítottak. A küls" ellen"rök az intézmények által nyújtott szolgáltatást megfelel"nek ítélték, az adminisztrációval, valamint a szabályzatokkal kapcsolatban tártak fel hiányosságokat. A küls" ellen"rök megállapításai a korábbi szociális és gyámhivatali ellen"rzések megállapításait meger"sítették. Az intézmények fenntartói és az intézményvezet"k a küls" ellen"rök szakvéleményében foglaltakat elfogadták, a jelzett problémák megoldására törekszenek. Veszprém megye: A szociális intézmények ellen"rzése keretében a szociális és gyámhivatal 16 állami (önkormányzati) fenntartású intézmény, 4 egyházi fenntartású és 14 nem állami fenntartású intézmény ellen"rzését – összesen 34 vizsgálat – végezte el. A fokozott ellen"rzésre 9 állami (önkormányzati) fenntartású, és 8 nem állami, egyházi fenntartású intézményben, összesen 17 intézményben került sor az arra vonatkozó külön program szerint. Az ellen"rzések megállapították, hogy az id"skorúak ellátását biztosító intézmények, valamint a pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonai sok esetben nem rendelkeznek a m/ködés személyi és tárgy feltételeivel. A személyi feltételek közül dönt"en az ápoló gondozó, foglalkoztatás szervez", mentálhigiénés szakemberek hiányoznak. A tárgyi feltételek közül, f"ként az állami fenntartású intézmények vonatkozásában – de egyes nem állami intézményeknél is – az ellen"rzés azt tapasztalta, hogy az elhelyezésre szolgáló épületek állaga leromlott, folyamatos karbantartásuk nem történik meg,
345 felújításuk id"szer/ lenne. Hiányosság továbbá az akadálymentesség feltételeinek megteremtése. Az emelt szint/ ellátást nyújtó intézményekben a jogszabályban meghatározott feltételek biztosítottak a gondozottak számára. Egyes önkormányzati fenntartású, régebb óta m/köd" intézményben nem biztosított a lakószobákban az egy ellátott számára a legalább hat négyzetméter lakóterület, illet"leg nem jut tíz ellátottra legalább egy fürd"kád vagy zuhanyzó, valamint nemenkénti illemhely. Az ellátásért fizetend" személyi térítési díjak megállapításával és megfizetésével kapcsolatban a vizsgálat több esetben észlelt szabálytalanságokat, melyek a személyi térítési díj megállapítására, annak közlésére, és a megfizetésre vonatkoznak. Az önkormányzati fenntartású hajléktalanok otthonában a személyi és tárgyi feltételek teljes kör/en biztosítottak a gondozottak számára. Veszprém megyében egy egyházi fenntartású intézmény biztosít átmeneti elhelyezést fogyatékos személyek számára. Az intézmény tevékenysége nem sorolható be egyetlen szociális ellátási típusba sem, de a Szociális és Családügyi Minisztérium 1998. évi állásfoglalása az intézmény m/ködtetését lehet"vé tette. Az intézményben daganatos betegségükb"l gyógyulgató, lábadozó gyermekeket látnak el, oly módon, hogy mentális ápolásukat, foglalkoztatásukat a betegségb"l már korábban felgyógyult sorstársaik végzik. Esetleges ápolásukat, gondozásukat a velük érkez" ápolók látják el. Az ellen"rzött éjjeli menedékhelyeken és a hajléktalanok átmeneti szállásán biztosítottak voltak az éjszakai pihenés, a személyi tisztálkodás, az étel melegítésének, elfogyasztásának, feltételei. A személyi feltételek tekintetében ennél az ellátási típusnál is voltak hiányosságok, amelyek megszüntetésére a fenntartó figyelmét minden esetben felhívta a szociális és gyámhivatal. A bentlakásos intézményekhez kapcsolódóan két id"sek klubja ellen"rzésére is sor került. Ezen ellátások során a klubok els"sorban az id"sek étkeztetésér"l, illetve közösségi együttlétér"l gondoskodnak. Régió: Összességében elmondható, hogy a szociális és gyámhivataloknak az intézmény fenntartókkal jó kapcsolata alakult ki. Növekv" tendencia figyelhet" meg a szociális szolgáltatások területén, egyre több szakellátást nyújtó intézmény b"víti szolgáltatásait az alapszolgáltatásokkal is. A szakellátás területén megfigyelhet" tendencia, hogy a személyi és tárgyi feltételeket a jelenlegi finanszírozási szabályok mellett a fenntartók maradéktalanul biztosítani nem tudják. A szociális intézményekben nagy eltérések találhatók a szolgáltatások színvonalában, az egységes szempontok kialakítása segítheti a minimumszintek meghatározását. A szociális intézmények fokozott ellen"rzései visszajelzést jelentettek a szociális és gyámhivatalok számára, miszerint a korábban lefolytatott ellen"rzések megállapításai jogszer/ek.
346 2.6. Panaszügyek tapasztalatai Fejér megye: A szociális és gyámhivatalhoz 2006. évben 5 szociális ügyben érkezett panaszbejelentés, melyb"l kett" a szociális intézményekben foglalkoztatottak munkaviszonyával kapcsolatos volt. Mindkét esetben kivizsgálta a bejelentést, és megállapította, hogy az intézmény fenntartója jogszer/en járt el. Három panaszbejelentés a bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézmény m/ködésére vonatkozott. Egy esetben a fenntartó a kihelyezett részleget akarta megszüntetni, és a gondozottakat a székhelyen m/köd" intézménybe kívánta áthelyezni. Ebben az ügyben az állampolgári jogok országgy/lési biztosa is felkérte a szociális és gyámhivatalt a vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat során megállapította, hogy a telephely megszüntetése sértené az 50 ellátott érdekeit, jogait. A vizsgálat eredményeképpen a fenntartó elállt a szándékától. Egy esetben az élelmezéssel kapcsolatban érkezett panasz a szociális intézmény gondozottjától, melyet az illetékes ÁNTSZ-hez továbbított a szociális és gyámhivatal, mivel a bejelentés népegészségügyi, és közegészségügyi problémákat vetett fel. Az intézményi jogviszonyt érint" jogszabálysértésr"l érkezett egy panasz. A szociális és gyámhivatal soron kívül kivizsgálta a sérelmet, és megállapította, hogy a panasz alapos volt. A bejelent" az intézményi jogviszonyának felmondását jogtalannak tartotta. A szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a fenntartó az intézményt nem a jogszabályi el"írásoknak megfelel"en m/ködteti, ezért a vonatkozó jogszabályok alapján 120 napos határid"vel felhívta az intézmény jogszer/ m/ködésének megteremtésére. A gyermekvédelmi szakellátórendszer m/ködésével kapcsolatosan 5 panasz érkezett a szociális és gyámhivatalhoz. Három bejelentés arra irányult, hogy a gondozott gyermek nem kap megfelel" ellátást: étkezést, ruházatot, zsebpénzt, tanszert. Egy esetben a gyermekek egymás közötti bántalmazásának kivizsgálását kezdeményezték, valamint egy esetben fiatal feln"tt utógondozói ellátására irányult a panasz. A bejelentésekben foglaltakat rendkívüli helyszíni ellen"rzés során kivizsgálta a szociális és gyámhivatal, melynek során a bejelentésben foglalt panaszok részben megalapozottak voltak. A vizsgálat eredményér"l a bejelent"ket írásban tájékoztatást kaptak, illetve az intézmény fenntartóját felhívták a feltárt hiányosságok halaszhatatlan megsz/ntetésére. Több esetben érkezett bejelentés a városi gyámhivatal elhúzódó ügyintézésével kapcsolatban, melyek kivizsgálása során az ügyfél panaszbejelentésének jogosságát állapította meg a szociális és gyámhivatal. A Ket. alapján határid" kit/zésével felhívta a városi gyámhivatalt a döntés meghozatalára, kilátásba helyezve fegyelemi eljárás megindítását. A városi gyámhivatalok határid"n belül meghozták a döntést.
347 Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatalhoz 8 panaszbeadvány érkezett, melyet minden esetben megvizsgáltak és a bejelent"t az eredményr"l tájékoztatták. 2 panasz gyámügyben a városi gyámhivatal eljárásával szemben érkezett. Mindkét esetben azt sérelmezték, hogy a gyámhivatal úgy indított gondnokság alá helyezési pert, hogy nem vizsgálta az érintett közeli hozzátartozók ez irányú szándékát, "ket a perindításra nem hívta fel. A gyámügyi eljárások ellen"rzése során a panasz jogosságát állapította meg a szociális és gyámhivatal és az érintett gyámhivatalokat a jogszer/ eljárás lefolytatására hívta fel. 1 panasz érkezett hivatásos nevel"szül"t"l, aki sérelmezte a szakszolgálat alkalmasságuk megállapításával kapcsolatos felülvizsgálata eredményének megfogalmazását. A vizsgálat nem tárt fel jogsértést, érdeksérelmet. 1 panasz a tatabányai gyermekjóléti központ kapcsolatügyelete ellen érkezett. A gondozó szül" sérelmezte, hogy 3 találkozást követ"en a szolgálat nem biztosítja gyermeke és az apa számára a kapcsolattartást, miután az apa súlyos konfliktusba keveredett a szolgálat munkatársával. A szociális és gyámhivatal álláspontja szerint a gyermek érdeke sérthetetlen és mindenek felett álló, melynek védelme a szociális szakemberek els"dleges feladata, a konkrét ügyben további segítséget kellett volna nyújtani a kapcsolattartáshoz. 4 szociális vonatkozású ügy kapcsán érkezett panasz a szociális és gyámhivatalhoz temetési segély, közgyógyellátás, az els" fokon eljáró szociális munkatárs intézkedése ellen, illetve a helyi jegyz" ellen gépkocsi szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító döntés, illetve iratok felterjesztésének elmulasztása miatt. Az els" három esetben a vizsgálat jogsértést nem állapított meg. A községi jegyz" az iratok hivatalhoz való továbbítását bizonyítani nem tudta. Az ügyfél tájékoztatása megtörtént, a jegyz" figyelmét felhívta a szociális és gyámhivatal a jogszer/ eljárásra. Egy névtelen beadvány kiskorúak veszélyhelyzetér"l, a szül"k gyakori veszekedésér"l, a gyerekek bántalmazásáról szólt. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója ismerte a problémát, igyekezett is segítséget nyújtani, de tevékenységét a dokumentációban nem rögzítette. A szociális és gyámhivatal a hiányosságra felhívta a családgondozó figyelmét. Veszprém megye: 2006. évben a szociális és gyámhivatalhoz panasz bejelentés nem érkezett. Régió: A panasz ügyeket minden esetben megvizsgálta a szociális és gyámhivatal, melynek eredményeként elmondható, hogy azok többsége részben megalapozott volt. Jogszabálysértések esetén az intézmény fenntartóját, az intézmény vezet"jét, illetve az eljáró hatóságot felhívta a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szabályszer/ m/ködésre, illetve eljárás lefolytatására.
348 2.7. A szociális és gyámhivatal els# fokú hatósági tevékenysége A szociális és gyámhivatal els"fokú államigazgatási hatósági tevékenységét a Gyvt., valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésér"l szóló 259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet határozza meg, mely alapján engedélyezi a gyermekotthonok (lakásotthonok, utógondozó otthonok, küls" fér"helyek), a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevel"szül"i hálózat, a családok átmeneti otthona valamint az önálló helyettes szül"i hálózat m/ködését. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeir"l szóló 164/1995.(XII.27.) Kormányrendelet alapján a szociális és gyámhivatal egyes esetekben szerzési támogatásra való jogosultságot állapít meg, kiadja a gépjárm/szerzési és átalakítási utalványokat, kérelemre meghosszabbítja annak érvényességi idejét, továbbá elrendeli az elidegenítési tilalom bejegyzését és a támogatás visszafizetését. A szociális és gyámhivatal a 112/2006.(V.12.) Kormányrendelet alapján engedélyezi a szociális foglalkoztatást fejleszt" felkészít" és munkarehabilitáció foglalkoztatási formák tekintetében. (A szociális és gyámhivatal által hozott döntések számadatait a 60. sz. melléklet tartalmazza.) Fejér megye: A Fejér Megyei Önkormányzat az év folyamán többször b"vítette a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által m/ködtetett nevel"szül"i hálózatot, ezért több eljárást folytatott le a szociális és gyámhivatal a m/ködési engedély módosítására vonatkozóan. A Fejér Megyei Önkormányzat megkezdte a gyermekvédelmi szakellátó rendszer átalakítását annak érdekében, hogy a tárgyi és személyi feltételeket javítani tudja a gyermekotthonokban. A gyermekvédelmi szakellátórendszer átalakítása a m/ködési engedélyezési eljárások nagy számát eredményezte. A gyermekvédelmi intézmények egy részében min"ségi javulást jelentett az átalakítás az elhelyezés körülményeiben és az alkalmazottak személyi feltételeiben. Fejér megyében 162 súlyos mozgáskorlátozott személy részére adtunk ki személygépkocsi vásárláshoz maximum 300.000,- Ft érték/ utalványt, a személygépkocsi átalakításához 10 személy részesült támogatásban. A súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési támogatás ügyében 148 els"fokú döntést hozott a szociális és gyámhivatal, az elidegenítési tilalom bejegyzésének elrendelésér"l, valamint a felhasználatlanul visszaadott utalványok új jogosultaknak történ" kiadásáról. Az utalványok visszaadásának többnyire az az oka, hogy a jogosultak nem rendelkeztek megfelel" pénzösszeggel ahhoz, hogy az utalvány összegét kiegészítsék és megfelel" személygépkocsit vásároljanak. 2006. évben egy megyei önkormányzati fenntartásban lév" rehabilitációs célú lakóotthon, és két nem állami fenntartású intézmény létesült, melyb"l egy határozatlan id"re, egy határozott id"re kapott m/ködési engedélyt. Az emelt szint/ fér"helyekre megállapított normatíva csökkenése miatt egy esetben került sor átmin"sítésre, megjegyzést
349 érdemel, hogy az érintett intézmény az emeltszint/ fér"hely igénybevételéért egyszeri hozzájárulást nem kért. Több esetben került sor ismételt engedélyezési eljárás lefolytatására az intézmény szociális törvényben meghatározott integrációjának a bejegyzése miatt, illetve a fenntartó változása, vagy új szolgáltatási forma bevezetése miatt. 2006. évben az alapszolgáltatások közül a jelz"rendszeres házi segítségnyújtásra, a támogató szolgálatra, és a közösségi ellátásra adtak be m/ködési engedély iránt kérelmet. 2006. évt"l a jogszabályi változások miatt az intézményekben lehet"vé vált a szociális foglalkozatás, mely engedély köteles tevékenység. A szociális foglakoztatáson belül, az intézmények, els"sorban a fogyatékos, és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények a munka-rehabilitációs foglalkoztatást választották. 2006. évben 5 telephelyre adott ki a szociális és gyámhivatal munka-rehabilitációs foglakoztatási engedélyt. 2006. évben 3 küls" foglalkoztató, 7 telephelyre nyújtott be fejleszt"-felkészít" szociális foglakoztatási engedély iránt kérelmet, melyb"l 4 telephelyre az kiadásra került. Komárom - Esztergom megye: Szociális intézmények vonatkozásában 55 engedélyezési eljárás zárult le: 3 új, 28 ismételt engedély kiadására, 21 módosításra került sor. 1 határozatlan id"re szóló engedély visszavonásával egyidej/leg ideiglenes engedély, 2 nappali intézmény engedélyének visszavonására került sor, mivel a fenntartó felhagyott az intézmény m/ködtetésével. Három intézmény összesen 13 emelt szint/ fér"hely átmin"sítését kérte a 2006. évi normatíva változások miatt. A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatásra jogosultak száma 225 f", (évr"l évre csökken). A rendelkezésre álló utalványok száma: 63, illetve 10 db átalakítási támogatási utalvány volt. Az elmúlt évben fel nem használt utalványokkal együtt: 81 f" részesült szerzési, 6 f" átalakítási támogatásban. Anyagi okok miatt 21 f" kérte az utalványok érvényességi idejének meghosszabbítását. A személygépkocsi szerzési utalványok kiadásáról és a jogosultak tárgyévi elutasításáról a szociális és gyámhivatal határozattal döntött. A szerzési támogatások megyei keretszáma nem elegend", ugyanakkor az átalakítási utalványokat igény hiányában nem sikerül felhasználni. 55 elidegenítési tilalom bejegyzésének elrendelésér"l döntött a szociális és gyámhivatal. 1 esetben visszafizetési kötelezéssel hozzájárult az elidegenítés feloldásához, 1 alkalommal a gépkocsit m/szaki állapota miatt vonták ki a forgalomból, ezért vált szükségessé az elidegenítési tilalom feloldása. Egy civil fenntartó lakóotthonában és napközi otthonában engedélyezett a szociális és gyámhivatal fejleszt" felkészít" foglalkoztatást 24 f"t érint"en (kertépítési segédmunkák, t/zifa behordás, ajándéktárgy készítés stb.) A megyei önkormányzat fenntartásában m/köd" mentálhigiénés és rehabilitációs intézményben 63 f" részére munka-rehabilitációs célú (takarítás, parkgondozás, konyhai kisegítés, gereblyézés stb.) foglalkoztatásra adott ki engedélyt.
350 A gyermekvédelmi szakellátás területén 21 határozat kiadására került sor. A nevel"szül"i létszám, illetve címek változásai miatt 2 esetben vált szükségessé a m/ködési engedély módosítása. Az szakellátórendszer átalakítására vonatkozó határid" változása miatt 15 esetben került sor a m/ködési engedély módosítására. Az els" fokú határozatok ellen fellebbezést nem nyújtottak be az ügyfelek. Veszprém megye: 2006. évben számos m/ködési engedély módosítása iránti eljárás lefolytatására került sor. Kett" utógondozó otthon m/ködését engedélyezte a szociális és gyámhivatal, egy m/ködési engedély visszavonására a fenntartó kérelmére került sor. 2006. évben a gyermekvédelmi rendszer átszervezése miatt a fenntartó 21 lakásotthon m/ködési engedélyének módosítását kérte. A módosítás oka 20 esetben az volt, hogy a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága keretén belül m/köd" gyermekotthonok vonatkozásában megváltozott a m/ködtet" neve, és székhelye. Egy lakásotthon – befogadó otthon – a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat keretén belül m/ködik a továbbiakban, a m/ködtet" neve és székhelye változott ebben az esetben is. A Nevel"szül"i hálózat m/ködési engedélyét többször kellett módosítani a nevel"szül"k személyében, számában és a fér"hely számban bekövetkezett változások miatt. A szociális intézmények ismételt engedélyezése a következ" okok miatt vált szükségessé: az intézmény székhelye, fenntartója megváltozott, a m/ködési engedélyben szerepl" szolgáltatáson kívül más szolgáltatást kívánt az intézmény nyújtani, az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet, épületrészt kívánt a fenntartó bevonni, illet"leg az intézmény fér"helyszáma 5 %-ot meghaladó mértékben n"tt. Egy id"sek otthona m/ködtetésével a fenntartó felhagyott, amelyre tekintettel a m/ködési engedélyt a szociális és gyámhivatal visszavonta, és egy új bentlakásos szociális intézmény m/ködését engedélyezte. Szociális foglalkoztatásra 14 engedélyt adott ki – 9 esetben munka-rehabilitációra, 5 esetben fejleszt"-felkészít" foglalkoztatásra – a szociális és gyámhivatal. Ezen új hatáskör gyakorlásához kapcsolódóan elkészült az a foglalkoztatási adatbázis, amely folyamatos aktualizálása következtében mind a foglalkoztatókról, mind pedig a foglalkoztatottakról naprakész adatokkal rendelkezik a szociális és gyámhivatal. A megyében 141 db gépkocsi szerzési utalvány és 15 db átalakítási utalvány állt rendelkezésre a súlyos mozgáskorlátozott személyek számára. A utalványok a jogosultak 23%-ának kielégítésére nyújtottak lehet"séget. Az arány a 2005. évhez képest – ami 21% volt – kedvez"bben alakult. A szociális és gyámhivatal a szerzési és átalakítási támogatás megállapítását határozattal rendelte el. Akik igényét teljesíteni nem tudta, azokat tájékoztatta a nemleges válaszról. Levelében tájékoztatást nyújtott a megye részére biztosított utalványok és az igényjogosultak magas számáról, a bizottságról, az utalványok szétosztásakor a hivatal által figyelembe vett el"nyben részesítési szempontokról, a jegyz" határozatának érvényességi id"tartamáról, az új kérelem benyújtásának lehet"ségér"l. Gyámhatósági ügyben 10, szociális ügyben 3 esetben hozott eljáró szerv kijelölésér"l döntést a szociális és gyámhivatal.
351 Régió: A szociális és gyámhivatalok els"fokú hatósági tevékenységét értékelve összességében elmondható, hogy n"tt a m/ködési engedélyezési eljárások száma. Az új intézmények és szolgáltatások engedélyezésén túl, magas volt az ismételt engedélyezési eljárások száma. A súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési ügyeiben eltér" gyakorlat alakult ki a megyék szociális és gyámhivatalai között, kett" megyében határozattal döntöttek az utalványok kiadásáról és az elutasításról, egy megyében csak az utalványok kiadása történt határozattal, az elutasítottak írásbeli tájékoztatót kaptak. Azonos a vélemény a tekintetben, hogy a megyék részére megállapított keretszám – a jogosultak számához viszonyítva – nagyon alacsony. A támogatás összege, mivel évek óta változatlan, nem nyújt hatékony segítséget. Ezt támasztja alá, hogy nagyon magas a visszaadott, fel nem használt utalványok száma. 2.8. A szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége A szociális és gyámhivatal az 1997. évi XXXI. törvény 106. § (4) bekezdése alapján a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben, valamint az 1993. évi III. törvény 4/A. § (3) bekezdés b.) pontja alapján szociális igazgatási ügyekben másodfokon jár el. (A szociális és gyámhivatal másodfokú döntéseinek adatait a 60. – 61. sz. melléklet tartalmazza.) Fejér megye: A másodfokú eljárások száma az el"z" évhez képest növekedett, mely a szociális hatáskörrel magyarázható. Csökkent a gyámügyi hatáskörben hozott másodfokú döntések száma és emelkedett a szociális és gyámhivatal felügyeleti hatáskörben hozott döntéseinek száma. Arányaiban n"tt a helybenhagyó döntések száma, mely több mint 57 %-a a másodfokú döntéseknek, ez arra enged következtetni, hogy az els"fokú döntések jogszer/ségében pozitív változás következett be. Az els"fokú döntést megváltoztató másodfokú döntések aránya 9,8 %, azaz csökkenést mutat az el"z" évhez képest. A döntést megsemmisít" és új eljárás lefolytatására utasító döntések aránya 31,8 %. A döntés megsemmisítésének és az új eljárás lefolytatására utasításnak gyakran az volt az oka, hogy az els" fokú hatóság nem a közigazgatási eljárási szabályoknak (Ket.) megfelel" döntés típust hozta meg, illetve nem tisztázta a tényállást teljes kör/en. Az el"z" évhez képest n"tt a szociális és gyámhivatal felügyeleti intézkedés keretében tett döntéseinek száma. Többnyire az ügyfél jelzésére, illetve az ellen"rzés során megállapított jogszabálysértésre tekintettel kellett a szükséges hatósági intézkedést megtenni. Kapcsolattartás ügyben volt a leggyakoribb a felügyeleti intézkedés és az ügyintézési határid" be nem tartása miatti felszólítás. A fellebbezések összetételét elemezve azt állapította meg a szociális és gyámhivatal, a gyámhatósági ügyek csaknem 56 %-a továbbra is kapcsolattartási ügyekben fordult el".
352 A válások és az élettársi kapcsolatok számának növekedésén túl ennek oka abban keresend", hogy a gyermek sajnálatos módon „eszköz” a szül"k közötti konfliktusban. Egyre több a másodfokú nagyszül"i kapcsolattartás ügy is, mivel a gyermeket nevel" szül" a nagyszül"ket is „ellenségként” kezeli. A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti eljárások száma csökkent, mivel ezen ügytípus tekintetében a jogszabályi változást követ"en nincs másodfokú eljárásra lehet"ség. A gondnokság, gyámság ügyekben és az átmeneti nevelés ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások számottev"en nem változott. B"vült a másodfokú eljárások köre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság ügytípussal, arányait tekintve az ügyek 6,5 %-ban folytatott le eljárást a szociális és gyámhivatal. A szociális ügyek közül kiemelked"en magas volt a közgyógyellátási ügyek száma, mintegy 31,4 %. A tapasztalatok szerint a másodfokú eljárás során megkeresett Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott szakhatósági állásfoglalást többnyire helybenhagyta. A méltányossági közgyógyellátási ügyekben az önkormányzatok helyi rendeleteinek hibája esetén jelzéssel élt a másodfokú hatóság a törvényességi f"osztály felé. 2006. évben emelkedett a másodfokú határozatok ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálatok száma, mely a szociális ügyekkel magyarázható. A 14 közigazgatási perb"l mindössze 2 esetben adott helyt a keresetnek a bíróság, 7 esetben elutasította, 5 esetben pedig az eljárást megsz/ntette. A bírósági eljárás 3 ügyben folyamatban van, melyb"l egy per 2001. év óta húzódik, mivel a közigazgatási pert megel"z" polgári peres eljárás még nem fejez"dött be. A másodfokú határozatok ellen indított bírósági eljárások tapasztalatai azt mutatják, a másodfokú döntések megalapozottak és jogszabályszer/ek. Komárom - Esztergom megye: A jegyz" által szociális hatáskörben – közgyógyellátási, súlyos mozgáskorlátozott közlekedési kedvezményei ügyekben - hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezésekre szinte kizárólag a jövedelmi határok túllépése miatt került sor. Közgyógyellátás ügyben a havi rendszeres gyógyító ellátás Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díját 3 f" kifogásolta. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakvéleménye mindhárom költséggel egyetértett. A másodfokú eljárások során a szociális és gyámhivatal az els"fokú szociális ügyekben döntéseket 94 %-ban jogszer/nek, megalapozottnak ítélte meg. Az ügyfelek f"ként méltányossági jogkör gyakorlásának reményében, illetve a család a kiadásainak figyelembevétele miatt fordultak a másodfokú hatósághoz. Gyámhatósági jogkörben hozott másodfokú határozatok 23 %-a kapcsolattartási ügyben keletkezett, míg 27 %-a a pénzbeli ellátásokat – otthonteremtési támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény – érintette. Az ügyek 20 %-ában az els" fokú döntés megsemmisítését és új eljárásra utasítást a tényállás tisztázatlansága indokolta.
353 A másodfokú eljárás során gyakran élt a szociális és gyámhivatal azon jogával, hogy eljárási cselekményeket (tárgyalás, környezettanulmány stb.) folytatott le, mintegy kiegészítve a tényállás tisztázását. Az els"fokú döntést megváltoztató másodfokú döntések els"sorban ezekben az ügyekben születtek. A jogorvoslati eljárások tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb nehézséget a kapcsolattartás végrehajtási ügyekben a bizonyítás és annak értékelése okoz a gyámhivatalok számára. A védelembe vételi eljárások során gyakori hiba a szakért" igénybevételének mell"zése, mely egyik eszköze lehet a gyermek veszélyeztetettségének tisztázására. Felügyeleti intézkedés megtételére nem került sor. 2006. évben 5 közigazgatási határozat – 3 gyámügyi és 2 szociális ügyben hozott döntés tekintetében – felülvizsgálatát kezdeményezték az ügyfelek a megyei bíróságon. A 2 szociális ügy kivételével – melyben a bíróság a pert megszüntette – az eljárások folyamatban vannak. 2005. évr"l áthúzódó két perb"l (gyámhatósági) az egyik megsz/nt, mivel a felperes elállt a keresett"l, a másik keresetet a bíróság elutasította. Mindkét határozat kapcsolattartási ügyben született. Két kapcsolattartási ügyben 2005-ben felfüggesztette a pert a bíróság és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmányossági aggályt a családjogi törvény azon rendelkezése vetette fel, hogy amennyiben gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per van folyamatban, a kapcsolattartás szabályozása a bíróság vagy a gyámhatóság hatáskörébe tartozik-e. Az eljárás még folyamatban van. Veszprém megye: A szociális és gyámhivatal 2006. évben 185 másodfokú fokú döntést hozott, melynek 60 %-a az els" fokú döntést helybenhagyó, 20%-a a döntést megváltoztató, mintegy 12 %a a döntést megsemmisít" és közel 8 %-a megsemmisít" és új eljárás lefolytatására utasító volt. Az els" fokú döntést helybenhagyó döntések száma az el"z" évekhez képest jelent"sen növekedett, jellemz"en a szociális hatósági ügyek tekintetében hozott a szociális és gyámhivatal ez irányú másodfokú döntést. Felügyeleti eljárásra 2 szociális ügyben került sor, súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési támogatás ügyében. 15 közigazgatási döntés esetében fordult az ügyfél a bírósághoz felülvizsgálat iránt, míg a korábbi évekr"l 1 per volt folyamatban. A bírósági eljárások nagy része gyámügyben indult, szociális ügyben 1 keresetet nyújtottak be. A bíróság 7 esetben a keresetet elutasította, 3 esetben a pert megsz/ntette, 6 per folyamatban van. A közigazgatási perekben született bírósági döntések a szociális és gyámhivatal jogszer/ és megalapozott döntéseit tükrözik. Régió: Összességében elmondható, hogy a szociális és gyámhivatal másodfokú tevékenységében a jogszer/ség, a szakmai hozzáértés érvényesül. Ezt támasztja alá a bírósági pernyertességek aránya és az, hogy a személyesen, vagy levélben adott szakszer/ tájékoztatásokat az ügyfelek igénylik és elismerik.
354 A másodfokú döntések aránya az el"z" évekhez képest magasabb, mely arra vezethet" vissza, hogy a jegyz"k szociális igazgatás körében hozott döntései tekintetében b"vült a szociális és gyámhivatal feladatköre. A régió megyéiben általános megállapítás, hogy a közgyógyellátási rendszer változása sok másodfokú közigazgatási eljárást eredményezett. 2.9. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai Fejér megye: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alkalmazásával kapcsolatosan a szociális és gyámhivatal folyamatosan segítséget nyújtott a települési önkormányzatok jegyz"inek és a városi gyámhivatalok munkatársainak. A 2006. éves ellen"rzési tervnek megfelel"en kiemelt figyelmet fordított az ellen"rzések során is ezen feladatra. Iratminták és ügymenetmodellek kidolgozásával szakmai segítséget nyújtott a gyámügyi és szociális eljárások lefolytatásához. Számos eljárásbeli kérdésre adott választ a jegyz"knek, ügyintéz"knek. Többnyire a döntés formájának – határozat vagy végzés – meghatározása okozott problémát az els" fokú hatóságoknak. A hiánypótlásra való felhívás, a határid"k számítása, az eljárás megsz/ntetése, illetve felfüggesztése valamint a végrehajtás tekintetében volt a legtöbb bizonytalanság. A jogszabály alkalmazásának megkönnyítése érdekében szakmai napot tartott a szociális és gyámhivatal a jegyz"k valamint a szociális és gyámügyi ügyintéz"k részére, ahol kiemelt figyelmet fordított az ágazati szabályok és a Ket. összhangjának megteremtésére. A közigazgatási hivatal honlapján folyamatosan közzé tette a jogszabályok Ket.-tel öszszefügg" módosításait, ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet az eljárási szabályok fontosságára. Komárom - Esztergom megye: A szociális és gyámhivatal az ellen"rzései során kiemelt figyelmet fordított az új eljárási szabályokra. Tapasztalatai szerint az eljárás megindításáról szóló értesítések jogszer/ek, rendszeresek voltak. Az ügyfelek az értesítésben megfogalmazott jogaikkal (pl. iratbetekintés) nem éltek gyakrabban, mint korábban. Tanú adatainak zártan kezelését az ellen"rzések során csak egy alkalommal tapasztalta a szociális és gyámhivatal. A gyámügyi eljárásokban az eseti, ügygondnok kirendelésével kapcsolatban jelentkeztek jogértelmezési problémák, melyet a Szakért"i Bizottság állásfoglalásával feloldott. A Ket. szabályainak és a gyámügyi eljárás módosítására vonatkozó rendelkezések értelmezése különösen a kapcsolattartás végrehatási ügyekben vetett fel sok kérdést, eljárásbeli bizonytalanságot.
355 Az ügyintézési határid"k betartása els"sorban a megyei jogú városban okoz gondot. A gyámügyi ügyintéz"k leterheltek, sok az elhúzódó eljárás és nem utolsó sorban kiemelhet" az is, hogy a gyámügyi ügyintézés magas szint/ szakértelmet, gyakorlatot kíván. Veszprém megye: A szociális és gyámhivatal a városi gyámhivatalok ellen"rzései során vizsgálta a Ket. szabályainak hatályosulását a gyámügyi eljárásokban. Az ügyintézési határid", a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a szakért" kirendelése tárgyában tapasztaltak csekély számú eljárási hibát. Összességében a szociális és gyámhivatal a városi gyámhivatalok eljárásait jogszer/nek ítélte meg. Az év során folyamatosan segítséget nyújtott a jegyz"knek és az ügyintéz"knek a jogértelmezési problémákban. Régió: A szociális és gyámhivatalok eljárásaikban kiemelt figyelmet fordítottak a Ket. szabályainak alkalmazására, valamint segítséget nyújtottak az els" fokú szociális- és gyámhatóságok számára. Iratminták, ügymenetmodellek kidolgozásával, szakmai napok tartásával, az ellen"rzések alkalmával konzultáció formájában és folyamatos tájékoztatással kívántak hatékony segítséget nyújtani az új közigazgatási eljárási szabály alkalmazásához. Ellen"rzéseik során fokozottan törekedtek a segítségnyújtásra és a gyámügyi eljárás és az új közigazgatási eljárás összhangjának megteremtésére. 2.10. A szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszer>sítésére, valamint az ágazatpolitikai célkit>zések megvalósításában Fejér megye: A szociális – és gyámhatósági, gyermekvédelmi feladatok egységes irányítását segíti a középszinten m/köd" szociális és gyámhivatal. Az ágazatért felel"s minisztérium által meghatározott ellen"rzéseket a szociális és gyámhivatal teljesítette. Az egyes szociális hatósági hatáskörök jegyz"höz történ" telepítésével megvalósul az egységes irányítás, felügyelet és ellen"rzés a szociális és gyámhatósági feladatok tekintetében. A jegyz"k számára nyújtott szakmai iránymutatás egységes joggyakorlat kialakítására ad lehet"séget az els" fokú szociális hatóságoknál. A szükségben él"knek, a gondoskodásra szoruló családoknak, a fogyatékkal él"knek és a kiszolgáltatott gyermekeknek az egységes irányítással hatékonyabb módon lehet a segítségére lenni. Az ágazati célkit/zések között kiemelt feladatként szerepel a gyermekek és a fiatalkorúak b/nmegel"zését segít" tevékenység.
356 A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló b/nmegel"zési pályázati kiírásokat, amelyekr"l tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi intézményeket és a civil szervezeteket. A pályázatok benyújtásához és a pályázaton elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához igény szerint segítséget nyújt. A szabadid" hasznos eltöltésére irányuló alternatívák, a drogprevenció, a b/nmegel"zés és a gyermekvédelem témakörében heti rendszerességgel program- és médiafigyelést végzett. A megyei, valamint az országos szinten – az említett témakörökben – szervez"d" programokról e-mailen és a hivatal honlapján tájékoztatja a gyermekjólétiés gyermekvédelmi intézményeket, a közoktatási intézményeket és a civil szervezeteket. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek részére szervezett képzésekr"l, továbbképzésekr"l rendszeresen értesíti az érintett szakembereket és intézményeket. Feldolgozta és elemezte a Fejér Megyei Rend"r-f"kapitányság által negyedévente megküldött családon belüli er"szakra irányuló rend"rségi adatlapokat. Értékelte az állami és a nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók b/nmegel"zési tevékenységét. Felmérte, hogy megyei szinten 2006. évben, hány települési önkormányzat rendelkezett helyi vagy kistérségi b/nmegel"zési stratégiával. Igény alapján szakmai segítséget nyújtott a települési és a kistérségi b/nmegel"zési koncepció elkészítéséhez. 2006. els" és második negyedévében – lehet"ség szerint – részt vett a gyermekjóléti szolgálatok által megrendezett gyermekvédelmi tanácskozásokon. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékeléshez tájékoztatást kért a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú b/nelkövet"k számáról, az általuk elkövetett b/ncselekményekr"l, azok okairól. Jogszabályi rendelkezések alapján jelentésben elemezte a megyében a gyermek- és fiatalkorú b/nelkövet"k helyzetét, és értékelte a 2005. évi b/nmegel"zési tevékenységet. A jelentés ismertetése és a b/nmegel"zés érdekében elvégzend" feladatok megvitatása céljából megyei egyeztet" tanácskozást tartott a b/nmegel"zésben érintettek részvételével. A Fejér Megyei Rend"r-f"kapitányság áldozatvédelmi referensének közrem/ködésével 10 alkalomból álló el"adássorozatot tartott a Székesfehérvári Családok Átmeneti Otthonában tartózkodó anyák részére. Az elhangzott el"adásokról „Útravaló” címmel kiadvány készült. A segít"- és az egyéb szakmákban dolgozó szakemberek részére „Irányt/” címmel kiadványt készített. Mindkét kiadvány kiadását a Fejér Megyei B/nmegel"zési és Közbiztonsági Bizottság támogatta. Komárom - Esztergom megye: Az 1997. november 1-én a gyámhatósági feladatok területén bekövetkezett sajátos munkamegosztás – mely szerint az egyszer/bb megítélés/, de helyi intézést igényl" hatáskörök a települési önkormányzatok jegyz"ihez, míg a bonyolultabb, sokféle mérlegelést igényl"k a városi gyámhivatalokhoz kerültek – következtében a gyermekvédelmi, gyámhatósági tevékenység szakmai színvonala vitathatatlanul javult. A gyermekvédelmi rendszer felépítése, a szolgáltató és hatósági tevékenység szétválasztása, illetve azok egymásra épülése révén nagyobb mértékben biztosított a családok autonómiája, az életükbe való beavatkozás jogi garanciái.
357 A gyámhatósági jogkörök a maguk komplexitásában kiterjednek mind a szolgáltató, mint a hatósági feladatellátásra a családok szükségleteihez alkalmazkodva. Ez a komplexitás még nem valósul meg a szociális ellátások területén, bár bizonyára az újabb és újabb jegyz"i hatáskörök telepítése, illetve a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos információk gy/jtése hasonló irányban hatnak. A társadalmi b/nmegel"zés nemzeti stratégiájához kapcsolódó feladatellátás keretében a szociális és gyámhivatal elkészítette a megye gyermek- és fiatalkorú b/nelkövet"ir"l szóló beszámolót. Értékelte a b/nmegel"zési tevékenységet, a jogszabályban meghatározott szervek bevonásával, az írásos tájékoztatóik alapján. A b/ncselekményt elkövetett 14 éven aluli gyermekek helyzetének áttekintésével, javaslatokat fogalmaztak meg a b/nmegel"zés érdekében a gyermekvédelmi szakemberek számára. A b/nmegel"zés témakörében megjelent pályázatokat a koordinátor továbbította az önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálatok, civil szervezetek felé. Veszprém megye: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló tanácskozást a résztvev"k aktív közrem/ködése jellemezte. A jelentés és az azt követ" hozzászólások arra utaltak, hogy a b/nmegel"zés terén egyre tudatosabb tevékenységet végeznek az érintett szervezetek. A 2003. óta megrendezésre kerül" megyei egyeztet" tanácskozások eredményének tekinthet", hogy kialakultak és meger"södtek a b/nmegel"zésben résztvev" szervek közötti együttm/ködések, egyes szervek között a kapcsolattartás rendszeressé vált. Az év során számos pályázati lehet"ségre hívta fel a figyelmet a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor. Pozitív eredmény, hogy egyre több önkormányzat jelezte sikeres pályázatukat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített átfogó értékelésben. A Veszprém Megyei B/nmegel"zési és Közbiztonsági Bizottság Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoport tevékenységét a 2006. évi szakmai programmal elfogadott célkit/zések megvalósítása érdekében folyamatosan, els"sorban tagjain keresztül – „megyei jelz"rendszerként” - végezte. A tervezett feladatokat, amelyek többségében az el"z" évi felmérések, elemzések tapasztalatainak hasznosítását, gyakorlati megvalósítását célozták, a munkacsoporttagok folyamatosan, egymással együttm/ködve hajtották végre. Régió: A szociális és gyámhivatalok a szociális és gyámügyi igazgatási feladatok egységes irányítását, felügyeletét és ellen"rzését látják el. Tevékenységük során a jegyz"k, ügyintéz"k segítése, a szakmai ismeretek b"vítése dominál. A közigazgatás szolgáltató jellegének er"sítését, valamint a b/nmegel"zés területén a széleskör/ összefogás megteremtését a szociális és gyámhivatalok kiemelt feladatként látták el.
358 2.11. A szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító f#hatósággal A szociális és gyámhivatal szakmai tevékenységének irányítását a Szociális és Munkaügyi Miniszter látja el. Fejér megye: A szociális és gyámhivatal rendszeres kapcsolatot tartott a minisztérium Gyermek és Ifjúságvédelmi, valamint a Családi és Szociális Szolgáltatások F"osztályával. Részt vett az általuk szervezett szakmai napokon, ahol lehet"ség nyílt egy-egy munkaterület vonatkozásában az országos gyakorlat megismerésére, vagy a jogszabályi változások áttekintésére. A minisztérium illetékes f"osztályainak munkatársai segítséget nyújtottak egyes jogértelmezési kérdésekben. Az év folyamán számos lehet"séget kapott a szociális és gyámhivatal a jogszabály módosítások, illetve jogszabály tervezetek véleményezésére. Néhány javaslata elfogadásra került, melyet örömmel tapasztalt. A minisztérium kezdeményezésére részt vett a szociális és gyámhivatal a szociális intézmények ellen"rzésével kapcsolatos munkacsoport tevékenységében, valamint a fokozott ellen"rzés során, a kísérleti jelleggel lefolytatott együttes ellen"rzésekben. Komárom - Esztergom megye: Az ágazati minisztérium iránymutatásait a szociális és gyámhivatal feladatellátása során figyelembe vette. Az els" fokú gyámhatóságok számára kiadott körlevelekben, iránymutatásokban felhasználta a minisztérium szakmai körben kiadott állásfoglalásait. A szociális és gyámhivatal munkatársai részt vettek a minisztérium illetékes f"osztályai által tartott értekezleteken, ahol lehet"ség nyílt az aktuális kérdések megvitatására. Veszprém megye: A hivatal munkatársai jó együttm/ködésen alapuló korrekt munkakapcsolatban vannak az ágazati minisztérium munkatársaival. A szociális és gyámhivatal a f"hatóság ágazatpolitikai céljait messzemen"kig figyelembe véve alakította ki tevékenységét, s tett eleget az általa megkívánt célellen"rzéseknek. Hangsúlyozandó, hogy a szociális ágazat által indított, de a szociális és gyámhivatal közrem/ködésével lebonyolított „Fokozott ellen"rzési program” rendkívüli – és el"re nem tervezhet" – munkaterheket jelentett. Régió: Összességében a szociális és gyámhivataloknak az ágazati irányítást gyakorló minisztérium illetékes f"osztályaival a kapcsolata jó. Hatékonyan érvényesül a minisztérium ágazati irányító szerepe mind a szociális, mind a gyámügyi igazgatás területén. A minisztérium által kiadott iránymutatásokat a szociális és gyámhivatalok figyelembe veszik
359 és megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális- és gyámhatóságok illetve a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények felé. 2.12. A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok Fejér megye: 2006. évben Fejér megyében 4 intézmény fenntartója b"vítette a már m/köd" intézmény szociális szolgáltatásait. Jellemz"en az alapszolgáltatások tekintetében volt változás. Nem állami fenntartók támogató szolgálat és jelz"rendszeres házi segítségnyújtás biztosításával kívánták b"víteni a szolgáltatások körét annak érdekében, hogy az id"s, beteg emberek minél tovább maradhassanak megszokott környezetükben. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézmények saját forrás hiányában, f"ként pályázati forrásból b"vítették szolgáltatásaik körét. Polgárdi városban fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona épült, Bicske város a támogató szolgálat bevezetésér"l döntött. Enying város Egyesített Szociális Intézménye a már korábban m/köd" jelz"rendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást b"vítette 50 készülékkel. 12 szociális intézmény fenntartója kezdeményezte az integráció típusának megjelölését a m/ködési engedélyben. Fejér megyében egy új szociális intézmény létesült, mely tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújt 100 id"skorú számára. Ezen intézményben emelt szint/ ellátást biztosít valamennyi tartós bentlakásos fér"helyen. Az emelt szint/ fér"helyek átmin"sítését csak egy intézmény fenntartója kérte. Megjegyzést érdemel, hogy az érintett intézmény az emeltszint/ fér"hely igénybevételéért egyszeri hozzájárulást nem kért. Komárom - Esztergom megye: Három m/ködési engedélyt adott ki a szociális és gyámhivatal, mely egy nem állami fenntartású nappali intézmény (értelmi fogyatékosok nappali intézménye), egy lakóotthon, valamint egy megyei önkormányzat fenntartásában lév" integrált intézményre vonatkozott. Az id"sek tartós bentlakását biztosító otthonokban a fér"helyek száma jelent"s mértékben b"vült az év folyamán. Az állami normatíva változására tekintettel a fenntartók az emelt szint/ fér"helyek viszszamin"sítését csak kismértékben kezdeményezték. Három intézményben összesen 13 fér"hely visszamin"sítése történt meg. A gondozottak elhunytával a visszamin"sítésnek akadálya nem volt.
360 Veszprém megye: Összességében 2006. évben az alapszolgáltatások további b"vülése mellett jellemz", hogy nagyobb volt az el"relépés az ellátási kötelezettséggel nem rendelkez" önkormányzatok által biztosított többletszolgáltatások tekintetében. A szakellátás területén az id"skorúak ellátására szakosodtak az intézmények. Az önkormányzatokon túlmen"en egyre jelent"sebb számban jelennek meg az id"sek otthona fenntartójaként az alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, illet"leg az egyházak is. A bentlakásos szociális intézmények több helyen alapszolgáltatást is nyújtanak. 2006. évben 1 új, nem állami fenntartású bentlakásos szociális intézmény kezdte meg m/ködését, amely id"sek otthona ellátást nyújt. Ugyanezen intézmény az év során az alapszolgáltatások feltételeit is megteremtette, így – házi segítségnyújtást, nappali ellátást, étkeztetést – is biztosított három település lakói számára. További 2 nem állami fenntartású és egy állami fenntartású bentlakásos intézmény kezdte meg az étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az utcai szociális munka alapszolgáltatások biztosítását. Az év során hat intézményben változott az emeltszint/ fér"helyek száma, részben a fenntartó kérelmére, illetve a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek hiánya miatt vált szükségessé a visszamin"sítés. Régió: A szociális ellátórendszer átalakítása jellemz"en az alapellátások körének b"vítésével valósult meg a régió megyéiben. A jelz"rendszeres házi segítségnyújtás, a támogatószolgálat, az étkeztetés bevezetésével kívánták az id"s, illetve beteg emberek életmin"ségét javítani a szolgáltatók. Az emelt szint/ ellátást nyújtó fér"helyek visszamin"sítése nem számottev" a szociális intézményekben.
361 Összegzés Összességében elmondhatjuk, hogy a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén m>köd# megyei közigazgatási hivatalok 2006. évben eredményesen tevékenykedtek. A munkatervükben vállalt feladatokat maradéktalanul végrehajtották, és jól reagáltak az évközben változó feladatokra, követelményekre. Tevékenységüket a törvényesség, a jogszabályi el"írások következetes érvényesítése, a jogsért" magatartás elleni határozott fellépés jellemezte. A társadalmi hatásokra való gyors reagálással és a jogszer/ség biztosításával jelent"s lépést tettek annak érdekében, hogy hivatalokat cselekv"képesnek, tettrekésznek és kell"en határozottnak ítélje meg a társadalmi környezet. Az év kiemelt kormányzati feladataihoz kapcsolódó tevékenységet (országgy/lési és helyhatósági választások lebonyolítása, többcélú kistérségi társulások m/ködésének segítése, Ket. alkalmazása, illetve alkalmazásának segítése, autópálya építéshez kapcsolódó kisajátítások, stb.) prioritásként kezelve jelent"s id", energiaráfordítással eredményesen megvalósították. A tevékenység centrumában a közigazgatás korszer/sítés feladatainak végrehajtása, az Európai Uniós tagságból fakadó követelmények teljesítése, a Ket. alkalmazásával kapcsolatos teend"k megvalósítása állt. Az önkormányzatok, a jegyz"i kar visszajelzése szerint a hivatalok hasznos segítséget tudtak adni e területen is a feladataik ellátásához. A pénzügyi gazdálkodásukat a rendelkezésünkre álló er"források felhasználását már évek óta a takarékosság, a költséghatékonyság jellemezte. Ennek a folyamatnak a folytatásaként olyan intézkedéseket tettek, amelyek további megtakarításokat eredményeztek. Ez évben azonban már-már a m/ködést veszélyeztet" szigorú költségvetési helyzet és a gyakori likviditási gondok jellemezte gazdálkodásukat. A kormány területi államigazgatási szerveiként folyamatosan ellátták a megyei államigazgatási szervek tevékenységének koordinálásából fakadó feladataikat. A hivatalok tömegkommunikációbeli megítélése jó. Számos esetben még a panaszügyekb"l is az t/nik ki, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak a hivatalokhoz, nemegyszer akkor is, ha ügyük elintézésére semmilyen hatáskörük nincs. A közigazgatás átláthatóságának, ellen"rizhet"ségének javítását szolgálta a honlapok létrehozása, ahol az aktualitásokról történ" tájékozódáson túl, módja van az állampolgároknak betekinteni a célkit/zéseket, tevékenységet, m/ködési feltételeit és a gazdálkodást bemutató dokumentumokba egyaránt. A tevékenység iránti érdekl"dést mutatja a honlapok magas látogatottsági mutatója. A hivatal köztisztvisel"i magas szint/ felkészültséggel és szakmai tudással látták el feladataikat. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ügyfél-elégedettség mérés során a köztisztvisel"ink szakmai felkészültségét az ügyfelek 2/3-a kiválónak, 1/4-e pedig jónak min"sítette.
362 A tevékenységükben jelent"s teret kapott a társadalmi változásokra való reagálás, az ügyféligényeknek való megfelelés, a szakmaiság, az új, korszer/ módszerek alkalmazása. A hivatal tevékenységével mind a közvetlen társadalmi környezete, mind a vele kapcsolatba lép" ügyfelek elégedettek. A hivatalok a feladataik megvalósításában eredményes szakmai együttm>ködést alakított ki az irányítást ellátó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a szakigazgatási szervek ágazatai irányítását ellátó központi közigazgatási szervekkel egyaránt. A jöv# feladata: régiós keretek között az új jogszabályok által meghatározott rendszerben történ# m>ködés. Olyan korszer>, hatékony közigazgatás megteremtése, amely gyorsan reagál a társadalmi környezet diktálta változó feltételekre. Székesfehérvár, 2007. január 20.
Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom megyei kirendeltségvezet"
Dr. Kovács Imre Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém megyei kirendeltségvezet"
Dr. Gelencsér József Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezet"i feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezet"-helyettes
363
Mellékletek
