Hivatali Tájékoztató

Hivatali Tájékoztató II. évfolyam – 2012. évi 3. szám

Tartalom Bevezető ............................................................................................................................ 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói .......................................................... 3 A nemzeti vagyonról szóló törvény változásáról.........................................................................................3 A hulladékkezelési közszolgáltatás díjának meghatározására vonatkozó törvényi szabályozás változásáról...............................................................................................................................................................4 Önkormányzatokat érintő közpénzügyi jogszabályváltozások..............................................................7 Az állattartással összefüggő helyi rendeletalkotás egyes tárgyköreinek változása ..................... 13

Hatósági Főosztály tájékoztatói .................................................................................... 16 Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról (2. rész)....................................................................... 16 Utazási költségtérítés ......................................................................................................................................... 18

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói....................................................... 25 A Magyar Kormánytisztviselői Kar ................................................................................................................. 25

Oktatási Főosztály tájékoztatói..................................................................................... 32 Tájékoztató az Oktatási Főosztály működéséről....................................................................................... 32 A 2011/2012-es tanév május-júniusi érettségi vizsga időszak............................................................. 49 A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálybalépéséről................................................................... 58

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ................ 83 Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági tájékoztatók ..................................................................... 83 Rókák orális immunizálása – szakállatorvosok elérhetőségei.............................................................. 85

6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu [email protected]

Földhivatal tájékoztatói................................................................................................. 88 Energetikai tanúsítvány ..................................................................................................................................... 88 Földhivatalok új köntösben ............................................................................................................................. 88

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói .................................................................. 95 Egységes területalapú támogatás – 2012 ................................................................................................... 95

Tel.: 62/562-662

Munkaügyi Központ tájékoztatói .................................................................................. 97

Fax: 62/562-601

Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2012. március) ........................................................ 97

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói ............................. 100 A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Tájékoztató a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv működéséről.......................100 Munkavédelmi nyílt Nap .................................................................................................................................104

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói ................................................. 105 Tájékoztató a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve működéséről........................................................................................................................................................105

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatói.................................................... 111 Tájékoztatás az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról ....................................................................................111

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói ......................................................................... 113 A Szociális és Gyámhivatal tájékoztatója...................................................................................................113 Tájékoztató a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos szabályozást érintő módosításokról............................................................................................................113

Bevezető

Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr!

Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk a nemzeti vagyonról szóló törvény változásáról, valamint az önkormányzatokat érintő közpénzügyi jogszabályváltozásokról. Bemutatjuk a gyermekek után járó ellátások közül az anyasági támogatást. Ismertetjük a Kttv. alapján megalakuló Magyar Kormánytisztviselői Kar szabályozását. Folytatjuk azon sorozatunkat, melyben bemutatjuk a Kormányhivatal törzshivatalának egy belső szervezeti egységét, valamint két szakigazgatási szervét. Jelen számunkban az Oktatási Főosztály, valamint a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv és a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv mutatkozik be. Valamint a témához kapcsolódóan közzétesszük a Földhivatal vezetőjének egy szakmai konferencián elhangzott bemutatkozó előadását. Közzétesszük a rókák orális immunizálása kapcsán az illetékes szakállatorvosok elérhetőségeit. Felhívjuk a figyelmet az egységes területalapú támogatás feltételeire és a benyújtási határidőre. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerő-piac 2012. március havi fontosabb adatait. Tájékoztatót készítettünk az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról. Összegyűjtöttük és közreadjuk a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos szabályozást érintő módosításokat.

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét.

S z e g e d, 2012. április 27. B. Nagy László kormánymegbízott

Hivatali Tájékoztató

2

2012. évi 3. szám

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSÁRÓL Készítette: Dr. Csongrádi Helga

2012. január 1. napjától hatályos a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), amelynek alkalmazásához a Belügyminisztérium 2012. április 4. napján megjelent Önkormányzati Hírlevélben szakmai segédletet adott közre. Ugyanezen törvényhez kapcsolódóan a Csongrád Megyei Kormányhivatal több körlevélben, valamint a Hivatal által megjelentetett Hivatali Tájékoztató 2012. évi 2. számában hívta fel a Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét az aktuális feladatokra. Az Országgyűlés 2012. február 20. napján fogadta el a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosító és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvényt (a továbbiakban: Mód.tv.), amelyben sor került az Nvtv. egyes rendelkezéseinek pontosítására. A módosítás lényegében az Nvtv. 11. §-ának utolsó három bekezdését érintette, amelyek szövege és hatálybalépésük időpontja is változott. A Mód.tv. 59. § (4) bekezdése 2012. március 1. napjával hatályon kívül helyezte az Nvtv. 11. § (14) bekezdését. A 11. § (14) bekezdésének ugyanezen törvénnyel megállapított új szövege 2013. január 1. napján lép hatályba. Módosításra került az Nvtv. 11. § (15) bekezdésének megszövegezése is, nem változott azonban a hatályba lépésének időpontja: ezen bekezdés változatlanul 2013. január 1-jén lép hatályba. Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében foglalt eredeti szöveg helyébe az alábbi rendelkezés került: „(16) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára, továbbá az államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik.” A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény értelmében:


3

2012. évi 3. szám


„68. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.” Az Nvtv. 11. § (3) bekezdése értelmében a vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető, ezen hasznosítási kör tehát a 11. § (16) bekezdésében említett törvény által engedett kivételek közé tartozik. Így értelemszerűen a 11. § (16) bekezdésének rendelkezése a vagyonkezelésen kívüli hasznosítási módokra vonatkozik. Fontos kiemelni továbbá, hogy a 11. § (16) bekezdésben megfogalmazott rendelkezéseket mind a tulajdonosok, mind a vagyonkezelő szervezetek által történő hasznosítás esetében alkalmazni kell. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Nvtv. 11. §-ának újonnan megállapított (16) bekezdése 2012. március 2. napján hatályba lépett.

A

HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSÁRÓL Készítette: Dr. Neparáczki Nándor

A Magyar Közlöny 2012. évi 41. számában jelent meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXVIII. törvény, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 1. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj mértéke 2012. évre, ha 2011. évre az egyszeri ürítési díj mértéke a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a 2011. évre megállapított egyszeri ürítési díj mértékét, b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető. (2) Ha 2012. évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget.” 2. § A Hgt. a következő 58. §-sal egészül ki: „58. § Az 57. §-ban meghatározott rendelkezéseket a 2012. április 15-től fizetendő közszolgáltatási díjak tekintetében kell alkalmazni.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


4

2012. évi 3. szám


A Hgt. fentiek szerint módosult 57. §-a tehát lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, ha a 2011. évben az egyszeri ürítési díj mértéke 120 l-es méretű edényzet esetében nem haladta meg a nettó 650.- Ft-ot, akkor a 2012. évre a fizetendő díj mértékét legfeljebb nettó 650.-Ft-ig fel lehet emelni, illetve egyéb méretű edényzet esetén ennek arányos mértékéig. Ott ahol 2011. évben a 120 l méretű edényzetre vonatkozóan a fizetendő közszolgálati díj már elérte a nettó 650.- Ft-ot, vagy egyéb méretű edények esetében ennek arányos mértékét, vagy meg is haladta azt, akkor 2012. évre közszolgáltatási díjat nem lehet emelni, illetve a fizetendő közszolgáltatási díj nem haladhatja meg a 2011. évben fizetett díjmértéket. A Hgt. fenti módosítása lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok helyi rendeleteikben a 2011. évre meghatározott díjak mértékét a Hgt. módosításában foglalt rendelkezésekre figyelemmel 2012. évre magasabb összegben állapítsák meg, illetve szabályozzák. A Hgt. 57. §-ának 2012. január 1-je és április 6-a között hatályos szövege ugyanis teljes díjemelési tilalmat tartalmazott, mivel a helyi rendeletekben szabályozható legmagasabb díjtétel mértéke 2012. évre nem haladhatta meg a 2011. évre meghatározott mértéket, illetve a rendeletben szabályozottnál esetlegesen alacsonyabb mértékben alkalmazott egységi díjtételt nem lehetett megemelni a 2012. évre vonatkozóan. A települési önkormányzati rendeletekben tehát 2012. évre vonatkozóan a 2011. évi díjak mértékéhez képest díjemelést nem lehetett szabályozni. Ahol ez mégis megtörtént még 2011. december 31-ig, a Hgt. január 1-jétől hatályos módosítását megelőzően, ott a törvényi előírás következtében a helyi rendeletben megemelt díjtételeket nem lehetett alkalmazni. A Hgt. fent idézett módosítása azonban most lehetővé teszi a díjak emelését, azonban az önkormányzati rendeletalkotásról nem tesz említést. A gyakorlatban két fajta hatályos önkormányzati rendeletettel találkoztunk. Egy részük olyan hatályos önkormányzati rendelet, amely a 2012. január 1-jétől megemelt díjat tartalmazza, de a megemelt díjak alkalmazásának tilalmát kimondó törvényi rendelkezésekre figyelemmel nem alkalmazott díjtételeket tartalmazó rendelet. Véleményük szerint ezek a megemelt díjakat tartalmazó rendeletek, amennyiben megfelelnek a Hgt. módosított 57. §-ában található szabályozásának, a törvényi előírásokra tekintettel 2012. április 15-től alkalmazhatóak. Külön rendeletmódosítást nem igényelnek. Vannak olyan önkormányzati rendeletek is, amelyeket visszamódosítottak a 2011. évi díjakra. Ezek tekintetében most mód van a díjak megemelésére. Tehát amennyiben ez utóbbi települési önkormányzatok a Hgt. fenti módosítására tekintettel a helyi rendeleteiket módosítani kívánják, figyelemmel kell lenniük az alábbi rendelkezésre is. A módosító törvényi rendelkezés szerint: „Az 57. §-ban meghatározott rendelkezéseket a 2012. április 15-től fizetendő közszolgáltatási díjak tekintetében kell alkalmazni.” Az újabb módosító rendeletek hatályba léptető rendelkezései összhangban kell, hogy legyenek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdésében foglalt szabállyal is, mely szerint: „A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját,


5

2012. évi 3. szám


amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.” Tehát az újabb módosító rendeletek annak hatálybalépését követően alkalmazhatók. Díjfizetési időszak A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 2. § (1) bekezdése szerint: „A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatározni.” A Hgt. április 7-től hatályos fenti módosítása azonban egyértelműen tartalmazza, hogy a módosított szabályozás 2012. évre vonatkozóan határozza meg a közszolgáltatási díjak legmagasabb összegét. A helyi rendeletek esetleges módosítása esetében tehát a Korm. rendelet idézett szabályától eltérően a magasabb mértékű díjakat nem lehetséges egy éves időszakra meghatározni, csak 2012. évre vonatkozóan. Díjkompenzáció A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 3. § (5) bekezdése az önkormányzatokat terhelő díjkompenzációval összefüggésben az alábbiakról rendelkezik: „(5) Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az (1)-(4) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni.” A Hgt. 57. §-ának módosítása azonban január 1-jétől meghatározta, illetőleg jelenleg is meghatározza az alkalmazható közszolgáltatási díjtételek legmagasabb mértékét, mely szabályozás figyelembevételével alkalmazható díjtételek nem feltétlenül fedezték a Korm. rendeletben meghatározott költségeket, melyeket a díjtételbe be lehet építeni. A törvényi szabályozás azonban nem tette és most sem teszi lehetővé, hogy az ott meghatározott mértékű díjnál magasabb összegű díj kerüljön szabályozásra a helyi rendeletekben. Erre tekintettel az önkormányzatok díjkompenzációs megtérítési kötelezettsége fennállásának megállapításához együttesen kell figyelembe venni mind a Hgt., mind a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire. A Csongrád Megyei Kormányhivatal állásfoglalás iránti kérelemmel fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz az önkormányzatokat esetlegesen terhelő díjkompenzáció tárgyában. A minisztérium ezzel összefüggésben az alábbi álláspontot alakította ki: „Mivel a Hgt. 57. §-ában foglalt, 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezés („díjbefagyasztás”) 2012. évre, egyedileg, speciálisan határozza meg a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, ezzel „felülírja” a Hgt. 25. §-ában foglalt díjmegállapításra vonatkozó – a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletben részletezett – rendelkezéseket, így a


6

2012. évi 3. szám


2012. évben a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet rendelkezései csak a Hgt. 57. §-ában foglaltakat figyelembe véve alkalmazandók, azaz az önkormányzat legfeljebb csak azt a díjkülönbözetet köteles megfizetni a közszolgáltatónak, ami a Hgt. 57. §-ára tekintettel 2012. évben alkalmazható díj és az annál alacsonyabban meghatározott díj különbözete. Amennyiben az önkormányzat 2012. évben a Hgt. 57. §-ában és 25. §-ában, valamint a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) – (4) bekezdésében foglalt rendelkezések együttes alkalmazásával megállapítható legmagasabb díjat állapítja meg rendeletében, akkor díjkompenzációra nem kell, hogy sor kerüljön.” A fentiekben ismertetett szakmai állásfoglalás tájékoztatásul szolgál, amelyhez az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) számú határozata alapján jogi hatás nem fűződik, és a benne foglaltaknak jogi kötelező ereje nincs.

ÖNKORMÁNYZATOKAT ÉRINTŐ KÖZPÉNZÜGYI JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Készítette: Dr. Semperger Zsolt és Dr. Emhő Zsuzsanna

Jelentős változtatáson estek át az idén hatályba lépett államháztartási jogszabályok. 2012. március 31. napjával módosult:  Az Államháztartási törvény (Áht.) és  a Stabilitási törvény [az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény alapján], valamint  az Államháztartási törvény végrehajtási rendelete (Ávr.) és  az Adósságot keletkezető ügyletekhez történő hozzájárulást szabályozó kormányrendelet [az egyes közpénzügyi tárgyú kormányrendeleteknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról szóló 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján]. Kisebb mértékben módosulni fog 2012. május 15-én a Helyi adókról szóló törvény (Htv.) is, illetve az új (2012. április 15-én hatályba lépett) Szabálysértési törvény is bizonyos tekintetben érinti az önkormányzatok gazdálkodását. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) önkormányzatokat érintő fontosabb módosításai: 1.

Az értelmező rendelkezések között a költségvetési maradvány fogalma – az államháztartási számviteli szabályok szerinti korrekciós tényezők figyelembe vétele érdekében – pontosításra került. Tisztázta továbbá a módosítás, hogy a törvényben következetesen használt „önkormányzati hivatal” fogalom alatt (a gyakorlatban kialakult értelmezésnek is megfelelően) a polgármesteri hivatalt, a körjegyzőséget és a megyei önkormányzati hivatalt is érteni kell. [2. § (1) bekezdés m) és r) pont]

2.

Az alapvető költségvetési fogalmakat tisztázó cím kimondja, hogy a költségvetésnek – az alapvetően pénzforgalmi szemlélet megtartása mellett – egyes olyan tételeket is


7

2012. évi 3. szám


tartalmaznia kell, amelyek nem járnak pénzforgalommal, pl. a maradványfelhasználás vagy a nettó finanszírozás sajátosságai miatt. [4. § (2)–(3) bekezdés] 3.

Lehetővé vált a költségvetési szerv irányító szerve számára, hogy az ezzel kapcsolatos hatásköreit megállapodással átadja más (az irányító szervre vonatkozó követelményeknek megfelelő) szervnek. [9. § (1a) bekezdés] Így összhangba került az Áht., valamint az irányítószerv-váltás részletszabályait már eddig is meghatározó Áhsz. (az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendelet). [Áhsz. 13/A. § (7)–(7a) bekezdés]

4.

Az előirányzatok feletti átcsoportosítási hatáskör oly módon változott, hogy az Áht.-ben a tartalékok feletti rendelkezés (képviselő-testületről polgármesterre vagy bizottságra történő) átruházását lehetővé tevő bekezdés hatályát vesztette. A szerepét a törvény és az Ámr. új rendelkezései vették át, amelyek valamennyi bevétel és kiadás módosítása, továbbá kiadási előirányzat átcsoportosítása tekintetében lehetővé teszik a hatáskör átruházását, azonban már csakis a polgármesterre. [Áht. 23. § (4) bekezdés és Ámr. 43/A. § (2) bekezdés]

5.

A polgármesternek az átmeneti gazdálkodásról nem kell külön beszámolnia a képviselő-testület előtt, csupán az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztése és a költségvetés elfogadása között esetleg eltelt időszak gazdálkodásáról. [25. § (4) bekezdés]

6.

Egyértelműbb lett azon többcélú vagy jogi személyiségű társulások (és ezek költségvetési szervei) gazdálkodási feladatait ellátó szerv kijelölése (a jelenlegi gyakorlat alapulvételével), amelyeknél ezt a funkciót nem külön munkaszervezet tölti be. [általánosan: 26. § (1) bekezdés; többcélú társulásra: 27. § (4) bekezdés; jogi személyiségű társulásra: 27. § (5) bekezdés; zárszámadásra: 91. § (3) bekezdés]

7.

A bevételi előirányzatok növelésének esetei némileg bővültek, így az évközi módosítások valósabb képet adhatnak a bevételek alakulásáról. [Áht. 30. § (3) bekezdés és Ámr. 34/A. §]

8.

A polgármesternek már nem kell külön tájékoztatni a képviselő-testületet a költségvetési szerv által saját hatáskörben végrehajtott előirányzatmódosításról vagy átcsoportosításról. [34. § (3) bekezdés]

9.

Az önkormányzati szerv (tehát már nem csak a központi államigazgatási szervek) által kiszabott bírság és ennek késedelmi pótléka is adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [42. § (1) és (3) bekezdés]

10.

A belső ellenőrök regisztrációjának szabályai (a díjak, határidők és a törlés tekintetében) pontosításra kerültek. [70. § (7)–(8) bekezdés]

11.

A finanszírozási célú, valamint az aktív és passzív pénzügyi műveletek tekintetében a törvény már kifejezetten előírja [a fentebb tárgyalt 4. § (2)–(3) bekezdéshez hasonló kivételekkel] a pénzforgalmi szemléletű számvitelt. [72. §]


8

2012. évi 3. szám


12.

A bankválasztással kapcsolatban megszűnt az a korlátozás, amely alapján csakis a fizetési számla alszámláján lehetett betétet lekötni. Így az önkormányzat a betétlekötéshez (a korábbi évekhez hasonlóan) akár több pénzintézetet is választhat. [A korlátozást a 84. § (4) bekezdése tartalmazta, a helyére más témájú szabály került.]

13.

Bekerült a törvénybe a hitel- és kötvényfedezetre vonatkozó [a tavalyi év végéig a régi Ötv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő] korlátozás, amely az önkormányzati vagyon és bevétel egyes elemeinek (pl. törzsvagyon, normatív hozzájárulás, költségvetési támogatás stb.) fedezetként való felajánlását megtiltja. Az EU-támogatások előfinanszírozására felvett hitel kivételt képez, az ilyen hitelnek fedezete lehet maga a támogatás. További kivétel a [Stabilitási törvény 1. § c) pontja szerinti] likvid hitel, amelynek fedezetéül felhasználhatók meghatározott központi források, mivel egyes (pl. munkabér-megelőlegező) hitelek esetében természetes, hogy azokat az önkormányzat a megkapott normatívából fizeti vissza. [84. § (4) bekezdés]

14.

A Kincstár támogatásokkal kapcsolatos személyes adatkezelésére vonatkozó rendelkezések pontosításra kerültek, a közoktatási és szociális normatív támogatások hatékony nyilvántartása és nyomon követhetősége, illetve a jogosulatlan igényléséket kiszűrő TÉBA informatikai rendszer bevezetése érdekében. [106. § (8)– (10) bekezdés]

15.

Az államadósság-mutató számításához már csak – többek között – az önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és társulás köteles adatot szolgáltatni, a költségvetési szerveknek egyedileg nem kell ezt megtenniük. [108. § (2)–(3) bekezdés]

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) önkormányzatokat érintő fontosabb (az Áht. kapcsán nem ismertetett) módosításai: 1.

Tisztázásra került, hogy a körjegyzőség irányító szerve a székhely szerinti önkormányzat (kivéve a bevételekről, kiadásokról és létszámról történő döntés tekintetében, mivel erről a képviselő-testületek együttes ülésen döntenek), az irányító szerv vezetője ennek polgármestere. [1. § (1) bekezdés l) pont]

2.

A költségvetési szerv alapító okiratában a közfeladatot és alaptevékenységet nem kell szakfeladatrend szerinti bontásban feltüntetni, csak meg kell jelölni az ehhez tartozó szakfeladatot. [5. § (1) bekezdés c) pont]

3.

A jogi személyiségű társulás munkaszervezete is önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. [7. § (1) bekezdés e) pont)]

4.

Tisztázásra, pontosításra került a társulások és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek tekintetében a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat ellátó


9

2012. évi 3. szám


szerv, illetve a gazdasági vezető kijelölése és szerepe. [9. § (9), 10. § (3a)–(3c), 11. § (4a), 12. § (4), 13. § (3a), 29. § (2)–(3), 33. § (2), 119. § (6) és 147. § (1) bekezdés] 5.

Az önkormányzat (illetve nemzetiségi önkormányzat, társulás) és az önkormányzati hivatal (illetve munkaszervezet) költségvetésének elkülönítésével kapcsolatban tisztázásra került a képviselő-testület (illetve társulási tanács) működésével kapcsolatos költségeknek, továbbá a közfoglalkoztatottak létszámának a költségvetésen belüli elhelyezése. Fontos, hogy a testület (tanács) működésével kapcsolatos költségek új szabályozása miatt (a záró rendelkezések között elhelyezett kivétel-szabály alapján) nem kötelező módosítani a már elfogadott költségvetéseket. [24. § (2)–(3) és 174. § (8) bekezdés]

6.

A pénzügyi ellenjegyzés tartalmával kapcsolatban – jogszabály-szerkesztési követelményeknek eleget téve – kikerült a rendeletből az Áht.-vel párhuzamos, azzal azonos tartalmú szabályozás. [54. § (1)–(3) bekezdés]

7.

Pontosításra került azonban a pénzügyi ellenjegyző kijelölésére és személyére vonatkozó szabályozás a helyi és a nemzetiségi önkormányzat, valamint a többcélú és a jogi személyiségű társulás tekintetében is. [55. § (2) bekezdés f)–g) és i)–j) pontja]

8.

A teljesítésigazolót most már minden esetben a kötelezettségvállaló jelöli ki. [57. § (4) bekezdés]

9.

Előfinanszírozással megvalósuló (akár adott, akár kapott) költségvetési támogatás esetében már nem feltétlenül a költségek felmerülése előtt kell megtörténnie a kifizetésnek, így még a záró beszámoló elfogadása előtt történt kifizetés is előfinanszírozásnak minősül. [78. § (2) bekezdés]

10.

A normatíva-igénylés helyesbítése, illetve módosítása aláírásának szabályai pontosításra kerültek. [108. § (4) bekezdés]

11.

A nettó finanszírozás időbeni ütemezésére vonatkozó részletszabályok pontosításra kerültek. [140. § (3) bekezdés, (6) bekezdés b) és (7) bekezdés c) pont]

12.

A kapott költségvetési támogatások alszámlán történő elkülönítésének szabályai egyértelműsítésre és átdolgozásra kerültek. [145. § (2) és 147. § (1) bekezdés]

13.

A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú társulás és egyes költségvetési szerveik a számlaszám-váltást a változással egyidejűleg, a számlavezető-váltást 30 nappal korábban kötelesek a Kincstárnak bejelenteni. [147/A §]

14.

Az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulások rendszeres adatszolgáltatásainak eddigi szabályozása szerkezetileg máshova került, részben a rendelet mellékletében található. [hatályba lépett: 167/A. §; hatályát vesztette: 171– 172. §; módosult: 7. melléklet]


10

2012. évi 3. szám


A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) önkormányzatokat érintő fontosabb módosításai: 1.

A módosítás a következőkkel bővítette ki azon elemek körét, amelyek nem számítandók bele az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettségének mértékébe:  európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkezető ügyletből származó fizetési kötelezettség;  víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből származó fizetési kötelezettség. [10. § (11) bekezdés]

2.

Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettségének mértékébe már nemcsak a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettségek összege tartozik bele, hanem a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettségek összege is. [10. § (11) bekezdés]

3.

Hatályát vesztette az a rendelkezés, mely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. E szabályozás alapján a 2012-ben még tervezhető működési célú hiány finanszírozásához mód nyílik az önkormányzatok számára éven túli működési hitel felvételére. Ebben az esetben is meg kell felelnie az önkormányzatnak annak az általános szabálynak, mely szerint a hitelfelvétel nem veszélyeztetheti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik. [10. § (8) bekezdés; hatályát vesztette: 10. § (4) bekezdés]

4.

A Kormány hozzájárulásának feltételeiről szóló bekezdés már nem tartalmazza a fejlesztési célú hitelekre vonatkozó kitételt. Így a módosítás alapján az (éven túli) működési hitelfelvétel engedélyezésére is alkalmazni kell e bekezdést, ezekhez az adósságot keletkeztető ügyletekhez is szükséges tehát a Kormány előzetes hozzájárulása. [10. § (8) bekezdés]

Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet önkormányzatokat érintő fontosabb módosításai: 1.

Amennyiben a társulás saját bevételének 50 %-a nem nyújt fedezetet az ügyeletekből eredő fizetési kötelezettségekre, akkor a nem fedezett rész tekintetében nem csak a fejlesztésben részt vevő helyi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat) saját bevételeinek 50 %-át – csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel – kell figyelembe venni, hanem a társulásban részt vevő önkormányzatok ide vonatkozó adatait is. [2. § (3) bekezdés]

2.

A Stabilitási törvénnyel összhangban bekerült a kormányrendeletbe, hogy a március 15-i határidejű önkormányzati adatszolgáltatásban meg kell jelölni a jövőben a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből származó fizetési kötelezettségek között a következőket:


11

2012. évi 3. szám






európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkezető ügyletből származó fizetési kötelezettséget; víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből származó fizetési kötelezettséget. [3. § (1) bekezdés, (2) bekezdés g) pont és Stabilitási törvény 10. § (11) bekezdés]

3.

A tárgyévet megelőző fizetési kötelezettségekbe beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség összege. (A korábbi szabályozás a garanciavállalás kitétellel bővült.) [3. § (2) bekezdés g) pont]

4.

A Kormány hozzájárulása iránti kérelemre vonatkozó szabályozás a következőkkel egészült ki: a Kincstár által üzemeltetett elektronikus (ÖNEGM) rendszeren keresztül a Kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területéi szervéhez benyújtott kérelemben meg kell indokolni az eltérést, amennyiben az adatszolgáltatásban feltüntetett, az ügyletre, illetve a fejlesztésre vonatkozó adatok jelentősen megváltoztak. [5. § (2a) bekezdés g) pont]

5.

A Kincstár a jövőben jogosult arra, hogy a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel csökkentett saját bevételei, valamint a társulási ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség tételes bemutatása érdekében a társulásban résztvevő helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól adatot kérjen, valamint a költségvetési rendeletét, határozatát bekérje. [6. § (5) bekezdés]

6.

A Kormány döntéséről a belügyminiszter értesíti az önkormányzatot a kincstár által üzemeltetett elektronikus (ÖNEGM) rendszeren keresztül. [9. § (2) bekezdés]

7.

A kormányrendelet 1–3. melléklete hatályát vesztette, ehelyett a kincstár által üzemeltetett elektronikus (ÖNEGM) rendszerben szereplő adatlapokat kell az önkormányzatoknak megfelelően kitölteniük. [5. § (3) bekezdés a)–b) pont]

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosításai: 1.

2012. május 15-én fog hatályba lépni a Htv. (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény) építmény- és telekadóra vonatkozó módosítása. A 2012. évi XXIX. törvény részben visszaadja az egészségügyi ellátás céljára használt helyiség törvényi építményadó-mentességét: 1. Építményadó […] 13. § Mentes az adó alól: […] b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, […]

2.

Telekadó-mentességben részesülnek továbbá a temetők: 52. § E törvény alkalmazásában: […]


12

2012. évi 3. szám


16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlannyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet; A szabálysértési bírság behajtásának változása: 1.

A szabálysértési hatáskörök 2012. április 15-i megváltozásával kapcsolatban az önkormányzatok számára pénzügyi szempontból lényeges, hogy az új Szabálysértési törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a szabálysértési bírság végrehajtása az önkormányzati adóhatóságon keresztül történjen, így a végrehajtott bírságnak a korábbi szabályok szerint helyben maradó része megszűnik önkormányzati bevételforrás lenni. A szabálysértési költséget, a rendbírságot és a szabálysértéssel okozott kár értékét azonban továbbra is adók módjára kell behajtani. [A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (10) bekezdés]

2.

A szabálysértési jogsegélyről szóló törvény szintén e naptól hatályos módosítása viszont tisztázza, hogy a 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg. [A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 39. § (3) bekezdés]

AZ

ÁLLATTARTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ HELYI RENDELETALKOTÁS EGYES TÁRGYKÖREINEK

VÁLTOZÁSA Készítette: Dr. Neparáczki Nándor

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 5. §-a az Éltv. 6. §-át a következő (6) bekezdéssel egészíti ki: „(6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” Az idézett rendelkezés 2012. október 1. napján lép hatályba. A hivatkozott rendelkezés alapján tehát a helyi önkormányzatok rendeletben nem korlátozhatják a település közigazgatási területén a mezőgazdasági haszonállattartást. A kialakult gyakorlat alapján a helyi önkormányzati rendeletek általában meghatározzák, meghatározták a tartható mezőgazdasági haszonállatok számát különösen a települések belterületén, ilyen módon korlátozva a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Az ilyen típusú helyi rendeleti szabályozás törvényesnek volt tekinthető, mivel magasabb szintű rendelkezés


13

2012. évi 3. szám


korábbiakban a helyi rendeletalkotással összefüggésben ilyen konkrét rendelkezést nem tartalmazott. Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja is ezt erősítette meg: „[…] nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná.” Tehát a helyi önkormányzatoknak lehetőségük volt arra, hogy a településen konkrétan „körülhatárolt területi kiterjedtséggel” például a település teljes belterületén korlátozzák, vagy akár meg is tiltsák a mezőgazdasági haszonállattartást. Az ilyen típusú szabályozás tehát azért nem volt alkotmányellenesnek tekinthető, mert a magasabb szintű jogszabályban lehetővé tett tevékenységet (mezőgazdasági haszonállattartás) a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan a rendeletben nem korlátozta, illetve nem tiltotta, azaz a korlátozás és a tilalom nem volt általános jellegű. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes, tehát e rendelkezés, valamint az Éltv. 6. § (6) bekezdése alapján 2012. október 1-jétől önkormányzati rendeletben nem korlátozható, illetve nem tiltható meg a mezőgazdasági haszonállattartás a település közigazgatási területén belül. Az állattartásra vonatkozó helyi rendeletekkel összefüggésben szeretnénk az önkormányzatok figyelmét felhívni az Alkotmánybíróság 146/2011. (XII.2.) AB határozatára is. E határozatban az Alkotmánybíróság eb és macskatartás helyi rendeleti szabályait vizsgálta. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és ez alapján megsemmisítette azt a helyi rendeleti szabályt, mely az eb és macskatartást az állatok száma alapján korlátozta. Az Alkotmánybíróság e határozatában ugyan hivatkozott a korábbi állásfoglalására, mely szerint: „a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon” Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azonban azt is leszögezte, hogy a „2010-es Korm. rendelet1 (a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet) megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. […] Az Ör. a Korm. rendelet1 14. § (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.” A lakóközösség, szomszédok jogaival összefüggésben az alábbiakra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság: „Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv. (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény), valamint a Korm.


14

2012. évi 3. szám


rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is.” Az állattartással összefüggő helyi rendeletalkotás során tehát figyelemmel kell lenni a magasabb szintű, így többek között a fent hivatkozott jogszabályokra, mivel az önkormányzat rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Megállapítható tehát az állattartással összefüggésben is, hogy az önkormányzatok jogosultak magasabb szintű jogszabályok által szabályozott tárgykörökben helyi rendeleti szabály alkotására, amennyiben a helyi szabályozás nem ellentétes a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel és azokhoz képest kiegészítő jellegű. A helyi önkormányzatok 2012. január 1-jétől kifejezett felhatalmazást kaptak az állattartással összefüggően helyi rendeletalkotásra ebrendészeti hozzájárulás szabályozása tárgykörében. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 49. § (5) bekezdése tartalmazza a rendeletalkotásra felhatalmazó rendelkezést az alábbiak szerint: „(5) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.” Az ebrendészeti hozzájárulásra vonatkozó részletes szabályokat, többek között a megállapítására, mentességekre vonatkozó szabályokat az Ávtv. a 42/C. §-ban szabályozza. E szabályozás alapján megállapítható, hogy e tárgykörben a rendeletalkotás az önkormányzatok számára nem kötelező, az Ávtv. idézett rendelkezése a lehetőségét teremti meg az ebrendészeti hozzájárulás helyi szabályozásának.


15

2012. évi 3. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOKRÓL (2. RÉSZ) Készítette: Bárdos Kitti

Anyasági támogatás A Hivatali Tájékoztató előző számában indított, a gyermekek után járó ellátásokat tárgyaló cikksorozatunk következő része a gyermek megszületését követően alanyi jogon járó egyik ellátás, az anyasági támogatás igénylésének feltételeit tekinti át. Az anyasági támogatásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 29-33. §-ai rendelkeznek. Mikor és hogyan kell benyújtani az anyasági támogatás iránti kérelmet? Az anyasági támogatás iránti igény benyújtására a szülést követő hat hónapon belül a „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével van lehetőség. A kérelmek benyújtására 2011. január 1-jétől lehetőség van a Kormányablakokban is, amelyek továbbítják azokat az elbíráló Magyar Államkincstár megyei igazgatóságához. Ki jogosult anyasági támogatásra? Ellátásra jogosult a szülést követően    

az a nő, aki a terhesség alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetében legalább egy alkalommal) részt vett terhesgondozáson – a szülő nőt az ellátás akkor is megilleti, ha a gyermek halva született az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást jogerősen engedélyezték a szülést követő hat hónapon belül a gyám, ha a születést követő hat hónapon belül a gyermek jogerős határozattal az ő gondozásába került a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén az ellátás megilleti a jogosultat, ha a) az örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták, b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

Az ellátást igényelheti   

a Magyarország területén élő magyar állampolgár, bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén


16

2012. évi 3. szám




gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nő, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – Magyarország területén terhesgondozáson vett részt.

Nem jár az anyasági támogatás, ha  

a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, annak hiányában pedig annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Az ellátás összege Az ellátás gyermekenkénti összege megegyezik a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával (2012. évben 64 125 Ft), ikergyermekek esetén 300 %-ával (2012. évben 85 500 Ft). Az igényelbírálás szabályai A kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. (Személyazonosításhoz szükséges iratok, állandó lakcím illetve tartózkodási hely igazolására a lakcímről szóló hatósági igazolvány, a kérelmező TAJ kártyája, a kérelmező adókártyája, terhesgondozáson való részvételről szóló igazolás eredeti példánya, örökbefogadó szülő esetén a gyámhatósági – vagy az ezt visszavonó – határozat, gyám esetén a gyámkirendelő – vagy az ezt visszavonó – határozat, gyermek személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata, gyermek TAJ kártyája.) Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv vagy a Magyar Államkincstár, vagy a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely. Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.


17

2012. évi 3. szám


Jogalap nélkül igénybe vett ellátás Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Aki az ellátást jogalap nélkül felvette, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. A harminc nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, és az összeg felvételétől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el.

UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS Készítette: Benyhe-Kisné dr. Hajdú Zsuzsa

Az egészségbiztosítási szolgáltatások keretében az állam különböző típusú költségtérítésekkel igyekszik megkönnyíteni a rászoruló betegek utazással összefüggésben felmerülő kiadásait. Az alábbiakban az utazási költségtérítés fajtái és a felhasználásukkal kapcsolatos legfontosabb kérdések kerülnek bemutatásra. Az utazási költségtérítés fajtái:  Utazási költségtérítési utalvány (fehér színű nyomtatvány, röviden: NUKU)  Utazási utalvány (sárga színű nyomtatvány, röviden: UKU)  Utazási utalvány (utazási kedvezményre jogosult beteg gyermek és kísérője részére) Utazási költségtérítésre jogosult: az a biztosított illetve kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, aki  orvosi beutalóval egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe;  orvosi beutaló nélkül egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe;  gyógyászati segédeszközt vesz át, próbál, javíttat;  szűrővizsgálatot vesz igénybe. Amennyiben indokolt, és a beteg – az orvos döntése alapján – csak kísérővel utazhat, úgy a költségtérítés a kísérő részére is jár. Nem mindegy azonban, hogy az adott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére mely intézményben kerül sor, hiszen fő szabály szerint a költségtérítés annak jár, akinek a beutalója olyan egészségügyi szolgáltatóhoz szól, amely a lakóhelye szerint területi ellátására kötelezett. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. Előfordulhat, hogy a beteget azért nem a területi ellátására kötelezett szolgáltatóhoz utalják be, mert másik egészségügyi intézmény a lakóhelyéhez közelebb esik. Ebben az esetben – amennyiben a beteg hozzájárult ehhez a beutaláshoz – jár neki a költségtérítés. Bizonyos esetekben a területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a betegnek szükséges ellátásra orvos szakmai indok alapján nem


18

2012. évi 3. szám


alkalmas, ezért a beutaló valamely más egészségügyi szolgáltatóhoz szól; ebben az esetben is jár a költségtérítés.

1. Utazási költségtérítési utalvány (fehér színű utalvány, ún.: „NUKU”): Igénybe veheti a beteg (és az orvos döntése alapján annak kísérője), amennyiben a fentieken túl még az alábbi feltételeknek is megfelel:  közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy  krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy  szakorvosi vélemény alapján, a beteg egészségi állapota miatt olyan egészségügyi szolgáltatóhoz kell utaznia, amely a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint a beteg területi ellátására kötelezett egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található. Ez a fajta költségtérítés csak tömegközlekedési eszköz használata esetén igényelhető, hiszen az utazási költségtérítési utalvány igénybevételével a beteg és kísérője az egészségbiztosítóval szerződést kötött tömegközlekedési társaságok vonalain menetjegy vásárlása, vagyis díjfizetés nélkül utazhat. Az utazási költségtérítési utalvány az OEP által rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány, két pénztári szelvényből és egy ellenőrző szelvényből áll, mely a tömegközlekedési eszközön helyettesíti a menetjegyet. A felhasználás menete Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag a háziorvos és házi gyermekorvos jogosult. A beteg (és adott esetben kísérője) a szelvénnyel utazik, majd az utalványon az utazás célja szerinti egészségügyi szolgáltató leigazolja a beteg megjelenését. A leigazoltatott pénztári és ellenőrző szelvényt a következő háziorvosi orvos-beteg találkozó alkalmával le kell adni a háziorvosnak. Amennyiben a beteg nem adja le a háziorvosnak a leigazoltatott utazási költségtérítési utalványt, 6 hónapon belül nem kaphat újabb utazási költségtérítési utalványt. 2. Utazási utalvány (sárga színű nyomtatvány, ún.: UKU): Az utazás módja szerint a költségtérítés igénybevétele két nagy csoportra osztható. Fő szabály szerint a költségtérítés akkor jár, ha a beteg tömegközlekedéssel utazik. Amennyiben a beteg tömegközlekedési eszközzel történő utazásra – még kísérővel sem – képes, úgy a személygépkocsival történő utazásához/szállításához jár a támogatás. Az utazás módját a beteg egészségi állapotának mérlegelése után a kezelőorvos határozza meg. 

Utazási utalvány tömegközlekedéssel történő utazás esetén

A távolsági közlekedéssel összefüggésben felmerült költségeik megtéríttetésére jogosult a beteg – és az orvos döntése alapján – kísérője.


19

2012. évi 3. szám


A beteg a beutalt intézménybe történő utazása során felmerült, az oda- és visszaút költségeinek megtérítését kérheti, ha a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja a megjelenését. A kísérő utazási költségeinek megtérítése A kísérő utazási költségeinek megtérítésére akkor van lehetőség, ha 16 éven aluli gyermeket kísér, vagy ha a beutaló orvos a beutalt személy egészségi állapota alapján a kíséretet szükségesnek ítéli. A kísérő is az oda- és visszaút utazási költségeinek megtérítését kérheti, ha a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja a megjelenését. Több beteg egyidejű kísérete során is csak egyszeri utazási költségtérítés jár a kísérőnek. Ha a kísért beteg egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt a beteg rövid időn belül nem tud a lakóhelyére visszamenni, a kísérő részére – a beteg nélküli utazása esetén – ugyanazon napra legfeljebb két út (1 oda – 1 vissza) számolható el. Ebben az esetben a kísérő az általa kísért beteg ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentummal vagy nyilatkozattal igazolja a beteg nélküli utazás szükségességének indokát. Nem jár a kísérő részére ugyanazon napra vonatkozóan két (1 oda – 1 vissza) útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató és a beteg lakóhelyének egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja. 

Utazási utalvány személygépkocsival történő utazás esetén

Utazási költségtérítésre jogosult a beteg, ha – a beutalásra jogosult orvos döntése alapján – betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön nem tud utazni, ezért gépkocsival megy az egészségügyi intézménybe. Gépkocsival történő utazás esetén – a célállomásra az adott viszonylatban a legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát alapul véve – km-enként 21,- Ft jár. Az utazási utalványon az orvosnak fel kell tüntetni, hogy a beteg az egészségi állapota miatt nem tud tömegközlekedési eszközön utazni, és azt indoklással kell ellátni. Fontos tudni, hogy ha a beteg egészségi állapota miatt kísérő szükséges az utazáshoz, a közös utazásukra a kilométerenkénti 21,- Ft a betegnek és a kísérőnek együttesen jár. Utazási költségtérítés nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérőnek jár. A kísérő vonatkozásában a személygépkocsival történő utazási költségtérítés esetén is érvényesül a tömegközlekedéssel történő felhasználás során már említett szabályozás. Ha tehát a kísért beteg egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt a beteg rövid időn belül nem tud a lakóhelyére visszamenni, a kísérő részére – a beteg nélküli utazása esetén – ugyanazon napra legfeljebb két út (1 oda-1 vissza) számolható el a kísérő hazautazása, illetve a betegért való visszautazása során, km-enként 18,- Ft-tal. Ebben az esetben a kísérőnek az általa kísért beteg ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentummal igazolnia kell az utazás szükségességének indokát. Ilyen igazolás hiányában a kísérőnek nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás


20

2012. évi 3. szám


szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén utazási költségtérítés nem állapítható meg. Nem jár a kísérő részére ugyanazon napra vonatkozóan két (1 oda – 1 vissza) útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató és a beteg lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja. Felhasználás menete Utazási utalvány kiállítására jogosultak köre: A szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, illetve az orvos szakértői vizsgálatra történő beutaláskor:  a háziorvos, a házi gyermekorvos  szakkonzílium céljából a fogorvos,  a járóbeteg-szakellátás, tb támogatott gondozók és genetikai tanácsadók orvosa,  a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát,  az egészségügyi szakellátás orvosa a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteggyógyintézetből való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor, illetve az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a beteg kezelését nem orvos végzi,  a rendészetért valamint a katasztrófavédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek, Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervek orvosa,  a büntetés-végrehajtás orvosa,  a regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,  a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa,  sportegészségügyi feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa  a Magyar Orvosi Kamara tagja saját magát és közeli hozzátartozóját beutalhatja, illetve kiállíthatja az utazási utalványt. A tömegközlekedés és a személygépkocsival történő utazás költségeinek megtérítése is utólag történik. A tömegközlekedési eszközön a menetjegyeket a betegnek és – amennyiben szükséges – a kísérőnek is meg kell venni az utazáskor és gondosan megőrizni, mert azokat csatolni kell az utalványhoz. Az utazás célja szerinti egészségügyi szolgáltató leigazolja a beteg (és kísérője) megjelenését az utalvány hátoldalán található négy „ellenőrző szelvény” valamelyikén. Egy utalvánnyal összesen tehát négy megjelenés igazoltatható le. A megjelenés igazolása nélkül nincs lehetőség a költségtérítés kifizetésére. Érdemes odafigyelni arra, hogy a kezelést végző orvos aláírása, pecsétje illetve az intézményi pecsét is szerepeljen a szelvényen, mert ezek nélkül érvénytelen. A leigazoltatott utalványt a menetjegyekkel együtt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár részére kell megküldeni vagy személyesen beadni, ahol a kérelmet elbírálják és jogosultság esetén utólag kiutalják a költségtérítést, az adott távon


21

2012. évi 3. szám


menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszköz legolcsóbb díjtételű menetjegyének árát, csökkentve azt az esetleges menetjegy utazási kedvezménnyel. 2011. január 1-jétől lehetőség van az „Utazási Utalvány”-t a Kormányablakokban is leadni, ahonnan továbbításra kerülnek a kérelmek az illetékes egészségbiztosítási pénztáraknak. Egyéb fontos tudnivalók • Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult (pl. 65 éven felüli személyek). • Nem jár utazási költségtérítés hely- és pótjegyek árához és a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez sem. • Mely járatokon vehető igénybe? Az egészségbiztosítás a menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök az adott településnek a közigazgatási határain kívüli – ideértve a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút magyarországi vonalain és a BKV-HÉV Budapest közigazgatási határain kívüli – járatain igénybe vett közlekedés költségeit téríti meg az arra jogosultnak. • Utazási költségtérítést visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet kérni, a menetjegy és az Utazási Utalvány igazolásával, azzal, hogy az igénybejelentés napja a kérelem vagy az egészségbiztosítási pénztár vagy egészségbiztosítási pénztár kirendeltségen átadásának, illetve – ha a kérelmet postán küldték, akkor – a kérelem postára adásának igazolt napja. Ha nyomtatvány több utazás igazolását tartalmazza, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló 6 hónapos időtartam az e nyomtatványon igazolt valamennyi utazás tekintetében az utolsó igazolt utazás időpontjától számított hat hónap. • A megállapított, de fel nem vett költségtérítést az esedékességétől számított egy éven belül lehet felvenni. • Mit tegyünk, ha nem állítja ki az orvos az utalványt? Amennyiben az utalvány kiállítására jogosult orvos nem állítja ki az Utazási Utalványt, akkor a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltségének Egészségügyi Szakértői Irodájához lehet panasszal fordulni. • A kérelmeknek az elbírálási ideje az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztárakhoz történő megérkezés másnapjától számított 30 naptári nap. • Az utazási költségtérítési kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja.


22

2012. évi 3. szám


3. Utazási utalvány utazási kedvezményre jogosult fogyatékos gyermek és kísérője részére Ezzel a típusú utazási utalvánnyal a fogyatékos gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmények, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmények igénybe vétele során felmerülő utazási költségek megtérítésére van lehetőség a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított „Utazási utalvány (utazási kedvezményre jogosult beteg gyermek és kísérője részére)” elnevezésű nyomtatvány és az „Adatlap” alapján. Utazási költségtérítésre jogosult a beteg gyermek és annak kísérője az intézménybe történő utazás során. A gyermek és kísérője részére a részükre egyébként járó kedvezményt meghaladó utazási költség téríthető meg utazási költség címén. A kísérő a beteg gyermek nélküli utazás esetén semmilyen formában nem jogosult költségtérítésre. A költségtérítés fő szabály szerint akkor jár, ha tömegközlekedéssel utaznak, kivételes esetben a személygépkocsival történő utazás esetén is. Ugyanis, ha a fogyatékos gyermek betegsége miatt csak gépkocsival tud utazni és ezt a tényt a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság az „Utazási utalványon” igazolja, utazási költségtérítésként ebben az esetben az érintett útvonalon a legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát alapul véve, km-enként 21 Ft jár. A felhasználás menete A Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál történő megjelenés a háziorvos beutalása alapján történik. A bizottsághoz való utazáshoz szükséges utazási utalványt a háziorvos állítja ki a gyermek és kísérője részére. A vizsgálati eredmények alapján a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője dönt a jogosultságról. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek jogosult a kedvezményre, úgy kiállítja az „Utazási utalvány (utazási kedvezményre jogosult beteg gyermek és kísérője részére)” elnevezésű nyomtatványt, amelyen feltünteti annak az intézménynek a megnevezését, ahová a gyermeket beutalta. A Bizottság a nyomtatvány eredeti példányát a beutalt gyermek szüleinek (gondviselőjének) adja át. A nyomtatványt az utazási költségtérítés első kérelmezésével egyidejűleg a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál be kell mutatni. Ezt követően az utalványt abban az intézményben is be kell mutatni, ahová a gyermeket beutalták. Az intézmény ezen igazolás alapján fogja kiállítani a továbbiakban az utazási költségtérítéshez szükséges „Betétlap”-okat. A „Betétlap” 6 szelvényt tartalmaz, amely egy oda- és egy visszautazás igazolására szolgál. A „betétlap” szelvényrészeinek kitöltésére az intézmény vezetője jogosult! Egyéb szolgáltatások esetén is igénybe vehető az utazási költségtérítés: a) Utazási költségtérítés orvosi beutaló nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás esetén


23

2012. évi 3. szám


Ha a beteg orvosi beutaló nélkül vette igénybe az egészségügyi szolgáltatást, mert egészségi állapota azonnali ellátását tette szükségessé, az utazási költségtérítésre csak a hazautazásakor felmerülő költségeihez jogosult. A költségtérítéshez szükséges utalványt az ellátó egészségügyi szolgáltató orvosa állítja ki számára. b) Utazási költségtérítésre való jogosultság gyógyászati segédeszköz átvétele, próbája, javíttatása esetén Az egészségbiztosítás abban az esetben nyújt utazási költségtérítést gyógyászati segédeszköz átvétele, próbája, javíttatása esetén, ha a beteg a segédeszközt a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső olyan szolgáltatónál szerzi be, vagy javíttatja meg, akivel az egészségbiztosító erre szerződést kötött. A gyógyászati segédeszközt kiszolgáltatóhoz való odautazáshoz szükséges utalványt a gyógyászati segédeszközt felíró orvos állítja ki, a hazautazáshoz, továbbá az eszköz próbájához, a gyógyászati segédeszköz esetleges javításához szükséges utazáshoz pedig a gyártó/forgalmazó által erre kijelölt személy jogosult igazolni az utalványt. c) Utazási költségtérítés szűrővizsgálat igénybevétele esetén A népbetegségek megelőzését célzó, szervezett szűrővizsgálatok igénybevétele során felmerült utazási költségekhez is jár támogatás. Az utazási költségeket azonban csak akkor támogatja az egészségbiztosító, ha a szűrővizsgálatot ún. behívás (értesítés) alapján vette igénybe az arra jogosult személy. A szűrővizsgálatra utazáshoz igénybe vehető utalványt a szűrővizsgálat időpontjáról szóló értesítéssel egyidejűleg a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató kiállítja és megküldi az érintett részére. Ha a – betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett – szűrővizsgálatra csoportos utazással való részvételhez az önkormányzat valamilyen formában térítésmentes közlekedési eszközt (pl. különjáratot) biztosít, akkor a szűrővizsgálatról szóló – és a vizsgálaton érvényesített – értesítő alapján az utazási költségtérítésre az önkormányzat jogosult. Ennek érdekében az értesítőt át kell adni az utazást biztosító önkormányzatnak. Az önkormányzat az átadott értesítők alapján az utazási költséghez egyébként járó támogatás hatvan százalékának megfelelő összegre jogosult utazási költségtérítésként. Az utazási költségtérítéssel kapcsolatos hasznos információk megtalálhatók a www.oep.hu internetes oldalon.


24

2012. évi 3. szám

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói A MAGYAR KORMÁNYTISZTVISELŐI KAR Készítette: Dr. Orbán Tamás

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) IV. Fejezete tartalmazza a Magyar Kormánytisztviselői Karra (a továbbiakban: MKK) vonatkozó rendelkezéseket. A 2012. július 1-jén hatályba lépő jogszabályi rész alábbi kivonatos ismertetését adjuk. Az MKK fogalma Az MKK a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdek-képviseleti köztestülete. Az MKK kötelező tagsági viszony alapján működik. Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban: területi szint) működő szervezete útján látja el. Az MKK tagozata: A központi és a területi államigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselőknek az MKK alapszabályában meghatározott résztestületei. Az MKK tagjai a Kttv.-ben és az MKK Alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a Kttv. 30. §-ban meghatározott szervezet által átruházott feladatokat. Az MKK jogállása, feladata és hatásköre Az MKK jogi személy. Az MKK a) ellátja a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviseletet; b) védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait; c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja a Kttv.-ben meghatározott keretek között az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat; d) konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában; e) véleményét ki kell kérni  a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,  a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint  az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben; f) kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását;


25

2012. évi 3. szám


g) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol; h) kezdeményezheti a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását; i) megalkotja működési szabályait; j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet; k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat; l) a Kormánynál, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél, illetve az illetékes szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását; m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet; n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a közigazgatás fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a közigazgatási példaadó munkamódszerek megismertetésére, hagyományainak ápolására; o) a kormányzati szolgálati jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban; p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat; q) megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez; r) tagot delegál az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnökségébe; s) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló a számviteli törvény szerinti beszámolót; t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet határoz meg. A fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét  a kormánytisztviselők munkavégzésére,  munka- és pihenőidejére,  jutalmazására,  valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltató hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Az államigazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy az államigazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné. Az MKK-tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet az államigazgatási szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt a Kttv.-ben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.


26

2012. évi 3. szám


Az MKK tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak az államigazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. Az MKK szervezete Az MKK szervezete  képviseleti, ügyintézői testületekből,  tisztségviselőkből és  ügyintézői szervből áll. Az országos szintű szervek A) Az Országos Közgyűlés Az MKK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Közgyűlés (a továbbiakban: OKGY). Az OKGY-t szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az OKGY kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg. Az OKGY feladatai: a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét, alelnökeit, a főtitkárt, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint az Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait; b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot; c) gyakorolja az MKK-nak a Kttv.-ben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatés hatásköreit. Az OKGY feladat- és hatásköreinek gyakorlását – ha a Kttv. vagy az Alapszabály nem rendelkezik másképp – átruházhatja az MKK országos és területi szerveire és tisztségviselőire. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az OKGY ülésein tanácskozási joggal vesz részt. B) Országos Elnökség Az MKK legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség). Az Elnökség tagjai: a) az elnök, b) az alelnökök; c) a főtitkár; d) az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke; e) az Országos Etikai Bizottság elnöke. C) Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság öt tagból áll. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait, elnökét az OKGY választja meg.


27

2012. évi 3. szám


D) Országos Etikai Bizottság Az Országos Etikai Bizottság tagjait és elnökét az OKGY választja meg. Az Etikai Bizottság tagjainak számát az Alapszabály határozza meg. Az Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. Feladata a másodfokú etikai eljárás lefolytatása. A másodfokú határozat a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bíróság előtt megtámadható. Az MKK elnöke Az elnök az MKK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Közgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti. Az MKK főtitkára A főtitkár vezeti az MKK Országos Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. Az Alapszabály határozza meg: Az Elnökség, az Elnökség tagjainak, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság  feladat- és hatáskörét,  annak átruházási módját,  működésük rendjét és  választásuk részletes szabályait A területi szintű szervek Három szerv működik majd területi szinten: A) Területi Közgyűlés B) Területi Elnökség C) Területi Etikai Bizottság A) Területi Közgyűlés választja meg a Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot. B) Területi Elnökség a) elnökből, b) alelnökből c) és a Területi Etikai Bizottság elnökéből áll. C) Területi Etikai Bizottság Az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló Becsületbíróságként jár el, amelynek feladata az első fokú etikai eljárás lefolytatása. Az Alapszabály határozza meg: A Területi Elnökség, a Területi Elnökség tagjainak, valamint a Területi Etikai Bizottság  feladat- és hatáskörét,  annak átruházási módját,


28

2012. évi 3. szám




működésük rendjét

Az MKK OKGY és Területi tisztségviselők és bizottságok megválasztása Egy időben, két külön jelölőlista alapján öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint választják meg  az OKGY tagjait,  a Területi Elnökséget,  a Területi Etikai Bizottságot és elnökét Nem lehet az OKGY és a Területi Közgyűlés tagja az a kormánytisztviselő, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Az OKGY és a Területi Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági jogviszony szünetel. Az OKGY nyolcvan tagból, a Területi Közgyűlés a területi szinten foglalkoztatott valamennyi kormánytisztviselőből áll. Tagsági viszony A tagsági viszony keletkezése és megszűnése Az MKK tagja az a magyar állampolgár, aki államigazgatási szervnél kormánytisztviselői kinevezést kapott. A munkáltató írásban tájékoztatja az Országos Irodát a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről. Az Országos Iroda az MKK tagját nyilvántartásba veszi. Az Országos Iroda az MKK-tagságról igazolást állít ki. Az MKK-tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt. Az MKK-tagsághoz tagdíjfizetési kötelezettség nem kapcsolódik. Megszűnik az MKK tagsági viszonya annak, akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnt. Az MKK-tag kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnéséről a munkáltató köteles tizenöt napon belül írásban tájékoztatni az Országos Irodát. Az MKK-tag a nyilvántartásba vétel, annak elmulasztása, illetve a nyilvántartásból való törlés ellen az Elnökséghez benyújtandó fellebbezéssel élhet. A nyilvántartással kapcsolatos döntésekkel, illetve mulasztással szembeni jogorvoslatra és döntésfelülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az MKK tag jogai és kötelezettsége Az MKK tagjának joga, hogy a) az Alapszabályban meghatározottak szerint az OKGY tagjának, tisztségviselőjének, valamint a Területi Közgyűlés tisztségviselőjének megválasszák; b) részt vegyen az MKK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában; c) igénybe vegye az MKK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat. Az MKK tagjának kötelezettsége, hogy megtartsa az MKK működésére vonatkozó szabályokat.


29

2012. évi 3. szám


Az MKK tisztségviselőire, ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok Az MKK tisztségviselője legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet. Az MKK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: a) az MKK tagsági jogviszony megszűnésével; b) lemondással; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával; e) az Alapszabályban meghatározott más okból. Az MKK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet: a) politikai párt tagja; b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, valamint a hivatali szerv vezetője; c) más kamara tagja. Az Országos és a Területi Elnökség, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Országos és a Területi Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja. Átmeneti rendelkezések A Kttv-vel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról a 2012. évi V. törvény rendelkezik, amely az MKK létrehozására nézve is tartalmaz fontosabb előírásokat. A Kttv.-nek az MKK-ra vonatkozó szabályozása hatálybalépésének napján – azaz 2012. július 1-jén –, az, aki kormánytisztviselő, az MKK tagjává válik. A munkáltató az általa foglalkoztatott kormánytisztviselők adatairól (a kormánytisztviselő családi és utóneve, a munkáltató megnevezése, székhelye) a Kttv. hatálybalépésétől számított 90 napon belül értesítést küld az MKK Előkészítő Bizottságának. MKK OKGY alakuló ülése A Kttv.-nek az MKK-ra vonatkozó szabályozása hatálybalépését követő hat hónapon belül az MKK OKGY alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról a miniszter gondoskodik. Az alakuló OKGY: a) dönt az MKK Alapszabályának elfogadásáról, b) megválasztja  az MKK elnökét és legfeljebb öt alelnökét,  az MKK főtitkárát,  az MKK Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság,  az MKK Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait.


30

2012. évi 3. szám


Az MKK Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az OKGY alakuló közgyűlését követő három hónapon belül kell megtartani. Az Előkészítő Bizottság Az MKK OKGY tagjainak megválasztásával, az alakuló OKGY előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására 15 tagú Előkészítő Bizottság (a továbbiakban: MKK EB) alakul, amelynek tagjait és elnökét a miniszter jelöli ki. Az MKK EB az alakuló ülését a Kttv. hatálybalépésétől számított egy hónapon belül tartja meg. Az MKK EB ügyrend alapján működik. Az MKK EB az OKGY megalakulásáig működik. Az MKK EB feladatai: a) elkészíti – a Kttv. keretei között – az Ideiglenes Választási Szabályzatot; b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az OKGY tagjainak megválasztását; c) javaslatot tesz az Alapszabályra. Az MKK EB által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat az MKK Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 30. napon hatályát veszti.


31

2012. évi 3. szám

Oktatási Főosztály tájékoztatói

Oktatási Főosztály tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ AZ OKTATÁSI FŐOSZTÁLY MŰKÖDÉSÉRŐL Készítette: Hadházi Ilona

2011. január 1-jén az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága szervezeti egységként integrálódott a Csongrád Megyei Kormányhivatalba és kezdte meg működését mint Oktatási Főosztály. Főosztályunk illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében a székhely szerinti megyére terjed ki, feladat- és hatáskörünket több különböző jogszabály határozza meg, melyek feladatcsoportonkénti részletes lebontását – a jogszabályhelyek megjelölésével – a következő táblázatban mutatjuk be.

FELADATCSOPORT

FELADAT- ÉS HATÁSKÖR

Érettségi vizsgák lebonyolítása

Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgabizottság elnökének megbízása, a vizsgabizottság tevékenységének ellenőrzése. Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgák szervezésében való részvétel. A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottságok esetében a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységének vezetője látja el. Az október-novemberi érettségi vizsgaidőszakban annak a középiskolának a kijelölése, ahol érettségi vizsgát lehet szervezni. A középszintű szóbeli vizsgák napjait a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjainak meghatározása a Hivatal egyetértésével.


32

JOGSZABÁLY (jogszabályhely pontos megjelölésével) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/A. § (1) a) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/A. § (1) b)

MEGJEGYZÉS

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 10. § (4) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (4) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (6) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (6)

2012. évi 3. szám


Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának Az emelt szintű érettségi vizsgák megszervezése a kiadásáról szóló Hivatal szakmai irányításával. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (8) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló Az érettségi vizsgára való jelentkeztetés ellátása. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (4)(9) Az érettségi vizsga Aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vizsgaszabályzatának vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó kiadásáról szóló évfolyamán folytatja tanulmányait, kizárólag a 100/1997. (VI. 13.) kormányhivatalnál jelentkezhet előrehozott Korm. rendelet 12. § érettségi vizsgára. (16) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának Az érettségi vizsga vizsgabizottsági elnökeinek kiadásáról szóló kijelölése. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának Emelt szintű érettségi vizsga szervezése esetén az kiadásáról szóló írásbeli vizsga felügyelő tanárainak megbízása. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 17/A. § (1) a) Az érettségi vizsga Emelt szintű érettségi vizsga szervezése esetén a vizsgaszabályzatának tantárgyi bizottság tagjainak megbízása, a tantárgyi kiadásáról szóló bizottság működéséhez szükséges feltételek 100/1997. (VI. 13.) biztosítása. Korm. rendelet 17/A. § (1) b), (2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának Az érettségi feladatlapok elosztásában részt vevő kiadásáról szóló körzetközponti jegyzőkkel kapcsolattartás. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C. § (1) c) Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű Az érettségi vizsga érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgaszabályzatának vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain kiadásáról szóló elkészített vizsgadolgozatok javításáról, 100/1997. (VI. 13.) értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Korm. rendelet 30. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának A kormányhivatalnál jelentkezett vizsgázók kiadásáról szóló tájékoztatása, hogy a vizsgadolgozatukat hol és 100/1997. (VI. 13.) mikor tekinthetik meg. Korm. rendelet 30. § (2) n) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának A kormányhivatal gondoskodik az emelt szintű kiadásáról szóló vizsgadolgozatra benyújtott észrevétel 100/1997. (VI. 13.) elbírálásáról, a vizsgadolgozat újrajavításáról. Korm. rendelet 30. § (2) o)


33

2012. évi 3. szám


Emelt szintű vizsga esetén a tantárgyi bizottságnak a szóbeli tételek átadása.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 40/A. § (1) a)

Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 49. § (2)

A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek őrzése. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint érettségi vizsgabizottság működtetése.

Az Oktatási Hivatal értesítése az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről. Másodfokú döntés hozatala – a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével – az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás keretében. Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal három munkanapon belül bírálja el. Az Oktatási Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként a főváros és megyei kormányhivatal jár el.


34

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 52. § (8) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/A. (3) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/A. § (1) c) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/A. § (2)

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (3)

2012. szeptember 1. napjáig

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 38. § (7) bekezdése

2012. szeptember 1. napjától


2012. évi 3. szám


Közoktatási mérések

Középfokú felvételi eljárás Hatósági ellenőrzés és szabálysértési jogkör gyakorlása

Az Oktatási Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként az a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el, amely fővárosi és megyei kormányhivatal területén a Hivatal, illetve jogelődje regionális igazgatóságának székhelye működött.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. § (2)

Részvétel az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (2) a)

Az Oktatási Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 99. § (7) bekezdés] ellátása.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (2) b)

Részvétel az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében.

Hatósági ellenőrzés lefolytatása.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (2) a) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (1)

Hatósági ellenőrzés keretében a kormányhivatal vizsgálja: a) az egyenlő bánásmód követelményére, b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi A közoktatásról szóló 2012.szeptember dokumentumok vezetésére és valódiságára, a 1993. évi LXXIX. törvény 1. napjáig költségvetési támogatás igénylésére, 95/A. § (4) f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére, g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását a nevelési-oktatási intézményekben. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében nemzeti köznevelésről vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi 2012. szóló 2011. évi CXC. feltételeknek megfelelő működését. A hatósági szeptember 1. törvény 79. § (2), (3), (4), napjától ellenőrzés során feltárt szabálytalanság (5) megszüntetése érdekében intézkedéseket tehet.


35

2012. évi 3. szám


Munkaterven felüli ellenőrzés esetén a kormányhivatal minden év november 15-ig összesítő jelentés formájában tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. A települési önkormányzat meghatározott köznevelési feladatokat ellátó intézmények működtetését az államtól köznevelési szerződéssel átveheti. A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biztosítja az intézmény működtetését, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. A feltételek megváltoztatásának vizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében a kormányhivataltól kérheti az érintett szülői szervezet a nevelőtestület. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a szakképzési megállapodásban foglaltak és a 84. § (5) bekezdésben (irány-arány) foglalt döntés betartását.

Szabálysértési eljárást indít az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás rendjét veszélyeztető szabálysértések esetén.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/A. § (2)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (1) – (3)

2013. január 1. napjától

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 84. § (10)


A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § – 249. §

2012. április 15. napjától

A kormányhivatal legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelésiA közoktatásról szóló oktatási intézmény fenntartói tevékenységének 1993. évi LXXIX. törvény törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről 80. § értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást Törvényességi ellenőrzés folyósító szervet. A kormányhivatal legalább kétévente végzi az A nemzeti egyházi és más nem állami, nem települési köznevelésről szóló önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény 2011. évi CXC. törvény fenntartói tevékenységének törvényességi 34. § (2), (3), (4) ellenőrzését. A kormányhivatal közreműködik az Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatalról által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint szóló 307/2006. (XII. részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos 23.) Korm. rendelet 41. közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú § (2) a) felvételi eljárás szervezésében. A nemzeti A kormányhivatal közreműködik az Oktatási Hivatal Közoktatási szakmai köznevelésről szóló által szervezet országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések 2011. évi CXC. törvény ellenőrzésben. 87. § (2) A kormányhivatal megyei szinten szakmai ellenőrzést indíthat a megyei fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése céljából.


36

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. § (8) b)

2011. július 1. napjától




2012. évi 3. szám


Tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából független vizsgabizottságok működtetése

Közoktatási intézkedési, fejlesztési tervek véleményezése, feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelési fejlesztési terv készítése

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási A nevelési-oktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei intézmények működéséről szóló kormányhivatal, a szakmai-elméleti és szakmaigyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a 11/1994. (VI. 8.) MKM szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt rendelet 22. § (1) intézmény szervezi. A független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló a kormányhivatalhoz– a döntést A közoktatásról szóló követő három munkanapon belül – 1993. évi LXXIX. törvény jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi 84. § (5) kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el. A független vizsgabizottság vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által A nemzeti működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért köznevelésről szóló felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, 2011. évi CXC. törvény kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához a 38. § (7) döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal három munkanapon belül bírálja el. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben Az Oktatási Hivatalról meghatározott önkormányzati intézkedési terv, szóló 307/2006. (XII. illetőleg a főváros, a megyék, a megyei jogú 23.) Korm. rendelet városok fejlesztési tervének a minisztérium számára 41/B. § (1) a) történő véleményezése. Az oktatásért felelős miniszter megbízásából képviselet ellátása a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei (fővárosi) közoktatási közalapítvány munkájában. A regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában való részvétel. A fővárosi, megyei közoktatási egyeztető fórum működtetése. A kormányhivatal a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít.


37



Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/B. § (1) b) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/B. § (1) c) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/B. § (2)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1)-(3)


2012. évi 3. szám


A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a kormányhivatal évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (7)


2013. január 1. napjától. A A kormányhivatal feladatellátási, intézményhálózatA nemzeti kormányhivatal a működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít köznevelésről szóló köznevelés(része a megyei szakképzési terv) melyet legalább 2011. évi CXC. törvény fejlesztési tervet ötévente értékel és szükség szerint módosít. 75. § (1), (2), (4), 97. § (8) első alkalommal 2013. március 1jéig készíti el. A nemzeti Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási és köznevelésről szóló 2013. január 1. szakszolgálati intézményt felvétele a köznevelésnapjától 2011. évi CXC. törvény fejlesztési tervbe. 75. § (3) Ellátja a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) c)

Annak a részére, akit pedagógus munkakörből helyeznek vagy helyeztek nyugállományba, az A közoktatásról szóló utolsó munkáltatója állítja ki a pedagógus 1993. évi LXXIX. törvény igazolványt. Ha az így kiállított pedagógus végrehajtásáról szóló igazolvány elveszik, megrongálódik, megsemmisül, 20/1997. (II. 13.) Korm. vagy a feltüntetett adatok megváltoznak, a rendelet 3/A. § (1), (2) pedagógus igazolvány cseréjét a kormányhivatalnál lehet kérni. A kormányhivatal – kérelemre – pedagógus Pedagógus igazolványok igazolványt állít ki annak, akit pedagógusmunkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy A közoktatásról szóló munkaviszonyban foglalkoztatnak, ha a 1993. évi LXXIX. törvény munkáltatója olyan, a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122. § (3) bekezdése szerinti gyermek gyógyüdülő, 20/1997. (II. 13.) Korm. egészségügyi és rehabilitációs intézmény, rendelet 3/A. § (3) büntetés-végrehajtási intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, amely nem lát el közoktatási feladatot. A kormányhivatal a kiállított pedagógus A közoktatásról szóló igazolványokról jegyzéket vezet. A jegyzéken 1993. évi LXXIX. törvény szereplő személyes adatokat törli, ha a pedagógus végrehajtásáról szóló igazolványra való jogosultság megszűnt vagy a 20/1997. (II. 13.) Korm. kérelmező azok törlését kérte. rendelet 3/A. § (6), (7) A közoktatásról szóló Független szakértő ajánlása helyi önkormányzat 1993. évi LXXIX. törvény részére a közoktatási intézmény, illetve egyes 88. § (6), az Oktatási Független szakértő szolgáltatás ellátás – részben vagy egészben – Hivatalról szóló ajánlása történő megszüntetésekor, közoktatási 307/2006. (XII. 23.) intézményét átszervezésekor. Korm. rendelet 41/D. § a) pont


38

2012. évi 3. szám


Digitális középiskolában osztályozó vizsga vizsgabizottsága elnökének kijelölése

A vizsgabizottsági elnök kijelölése a digitális középiskolákban a félévi és év végi osztályozó vizsgákhoz.

A nem helyi önkormányzat által alapított nevelésioktatási intézmények működésének engedélyezése. A nem kormányhivatal által alapított köznevelési intézmény működésének engedélyezése.

A közoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása.

A köznevelési intézmény nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása. A kormányhivatal elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék. Nevelési-oktatási intézmények működési engedélyének kiadása, nyilvántartása

A kormányhivatal elkészíti és vezeti az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények jegyzékét.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 131. § (5), az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/D. § b) pont A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/D. § (1)-(6) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 91. § (3)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 34. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (9)

A megszűnt intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal az intézmény telephelye szerint illetékes kormányhivatal bevonásával gondoskodik a gyermekek, tanulók elhelyezéséről. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a kormányhivatal engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, A közoktatásról szóló nem helyi önkormányzati intézményfenntartó 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (10) három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a ormányhivatalnak le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést. Az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó részére a kormányhivatal engedélyezheti a székhely, telephely változását A nemzeti tanítási évben, nevelési évben más, előre nem köznevelésről szóló látható okból is. Ha az egyházi és más nem állami, 2011. évi CXC. törvény nem önkormányzati intézményfenntartó három 84. § (6) éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a


39


2012. szeptember 1. napjáig 2012. szeptember 1. napjától 2012. szeptember 1. napjáig 2012. szeptember 1. napjától


2012. szeptember 1. napjától 2012. szeptember 1. napjától



2012. évi 3. szám


kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.

Elsőfokú döntést hoz az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. § (1) bekezdése szerinti megállapításáról. Elsőfokú döntést hoz az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 79. § (6)-(7) bekezdései szerinti megállapításáról. Elsőfokú döntést hoz a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. § (2) bekezdése szerint a Egyéb elsőfokú döntések kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről. Elsőfokú döntést hoz az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola engedélyezésének meghosszabbításáról. Elsőfokú döntést hoz a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről. Elsőfokú döntést hoz az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában. Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR)

A kormányhivatal közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.


40

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (1) a)


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 79. § (6), (7)


Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (1) b) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (1) c) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (1) d) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (1) e) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 91. § (2) b)

2012. évi 3. szám


kapcsolatos feladatok

Szakképzés, szakmai vizsgák

A megyében a kormányhivatal a fejlesztési terv alapján minden év október 15-ig az adott év október 1-jei állapot szerint az Oktatási Hivatal által meghatározott formában a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi körébe tartozó, nem megyei intézményfenntartó központ, nem települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény milyen feladatellátásban, maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, mely települési önkormányzat A közoktatásról szóló vagy megyei intézményfenntartó központ helyett 1993. évi LXXIX. törvény vagy azzal együttműködve, milyen feladatellátási végrehajtásáról szóló helyen, milyen jogcím alapján vesz részt a 20/1997. (II. 13.) Korm. feladatellátási kötelezettségben. rendelet 12. § (1), (2) A kormányhivatal a felvételi körzethatárok megállapításáról vagy a megváltoztatásáról szóló döntést követő egy hónapon belül megküldi a KIR részére a kötelező felvételt biztosító óvoda és iskola körzethatárait tartalmazó döntést, jegyzőkönyvi kivonatot, valamint az e rendelet 6. számú melléklet 3. pontjában meghatározott adatokat a 11. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint eljuttatja a KIR részére. A kormányhivatal a közoktatási intézmény működési engedélyének vagy – ha arra nincs szükség – a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatának jogerősítő záradékkal ellátott példányát – a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül – küldi meg a KIR-be. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni a fenntartónak a A közoktatásról szóló közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására 1993. évi LXXIX. törvény jogosító okiratát, ha a fenntartó e tevékenységet végrehajtásáról szóló nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el, a 20/1997. (II. 13.) Korm. közoktatási intézmény nyilvántartásba vételéről rendelet 12/A. § (3) szóló – jogerősítő záradékkal ellátott – határozatát, a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti közoktatási intézmény nem közoktatási feladatát engedélyező – jogerősítő záradékkal ellátott – működési engedélyét, a közoktatási intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát.


A közoktatási intézmény megszűnését nem költségvetési szerv esetén a közoktatási intézmény A közoktatásról szóló székhelye szerinti kormányhivatal – a megszűnést 1993. évi LXXIX. törvény követő öt munkanapon belül – jelenti be, egyúttal végrehajtásáról szóló az Oktatási Hivatal által meghatározott módon és 20/1997. (II. 13.) Korm. formában közli a megszűnés módját, idejét, illetve a rendelet 12/B. § (5) jogutód közoktatási intézmény nevét, székhelyét, valamint a fenntartó nevét. Közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján Az Oktatási Hivatalról az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák szóló 307/2006. (XII. központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati 23.) Korm. rendelet 41/A. § (4) feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában.


41

2012. évi 3. szám


Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által elkészített szakmai vizsgatételeknek az általa működtetett vizsgaközpontok részére történő eljuttatásával kapcsolatos feladatokat a megyei, fővárosi kormányhivatal látja el az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás lefolytatása és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok ellátása.



Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/C. § (1) + szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése

Rendszeres ellenőrzése a szakmai vizsga vizsgaszervezési feladatainak, a szolgáltatási Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 23.) Korm. rendelet 4/C. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság § (2) feladatainak ellátása. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély A szakmai vizsga szervezését engedélyező kiadásának és a kormányhivatal az engedély kiadása iránti vizsgaszervezési kérelemről szakértő bevonásával, helyszíni szemle tevékenység tartását követően hoz első fokú döntést. ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (1) A kormányhivatal a komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről az intézmény megnevezését, székhelyét, a vizsgaszervezési engedélyben A szakképzésről szóló szereplő szakképesítések azonosító számát, 2011. évi CLXXXVII. megnevezését és a vizsgaszervezési engedély törvény 18. § (3) kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást bekezdése vezet, továbbá ellenőrzi az engedéllyel rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét. A nyilvántartásba vett intézmény a nyilvántartásban szereplő adatainak változását A szakmai vizsga annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül megszervezésére bejelenti a kormányhivatalnak. vonatkozó engedély A nyilvántartásba vett intézmény minden év január kiadásának és a 30-ig szakmacsoport szerinti bontásban és tervezési vizsgaszervezési statisztikai régiónként tájékoztatja a tevékenység kormányhivatalt a tárgyévet megelőző évben ellenőrzésének szervezett vizsgák számáról, továbbá arról, hogy a részletes szabályairól tárgyévben mely régiókban tervezi szakmai vizsgák szóló 111/2010. (IV. 9.) szervezését. Korm. rendelet 4. § – 5. A kormányhivatal ezeket az adatokat összesítve § megküldi a szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek.


42

2012. évi 3. szám


A kormányhivatal a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti vizsgát szervező intézmény vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzését végzi.

A kormányhivatal másodfokú döntés hoz a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 14. § (7), (8) és (9) bekezdésében meghatározott eljárás keretében. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal három munkanapon belül bírálja el. A kormányhivatal jóváhagyja a fenntartó által készített – létszámfeltételekkel kapcsolatos – intézkedési tervet. A kormányhivatal elbírálja a szakképző iskola vezetőjének – a beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekkel kapcsolatos – döntése ellen benyújtott fellebbezést. A kormányhivatal végzi a komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését és lefolytatja a szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést is. A kormányhivatal a pedagógiai-szakmai ellenőrzés tapasztalatairól évente országos és megyei szintű összegzést készít.

A köznevelési feladatellátás tekintetében képviselteti magát szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. § (1) bekezdése szerinti megyei fejlesztési és képzési bizottságban.


43

A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § – 7. §









A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 58. § (1), (4) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 59. § (4)

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 83. § (2) bekezdésekben meghatározottak szerint

A bizottság a működését a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (34) bekezdésekben meghatározottak szerint kezdi meg. A megyei fejlesztési bizottságok feladataikat

2012. évi 3. szám


2012. október 1jétől látják el. A nem állami fenntartású szakképző iskola iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladataira a megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodás kötése. A kormányhivatal – jogszabályban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. A kormányhivatal létrehozza és működteti a pedagógusok megyei állandó helyettesítési rendszerét, ha a megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben foglaltak szerint erre a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka Pedagógusok fővárosi, zavartalan megszervezése érdekében szükség van. megyei állandó Az állandó helyettesítési rendszerhez a megyében a helyettesítési rendszere kormányhivatallal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak nem állami intézményfenntartók is. Az állandó helyettesítési rendszerbe történő felvételi kérelmet a megyében a kormányhivatalhoz lehet benyújtani. A kormányhivatal – megyei szinten – nyilvántartja a helyettesítő pedagógusokat és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a foglalkoztatás lehetőségeiről. Az állandó helyettesítési rendszer működésével és az igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a kormányhivatal megküldi az érintett közoktatási intézmények részére. A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi a kormányhivatalnak, és szükség szerint A közoktatás feladatainak kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos kistérségi megszervezése megállapodás megkötését, módosítását. A Kormányhivatal legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni. A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges Szakvélemények kiadása személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a kormányhivatal fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.


44

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 84. § (7)-(8)




A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 8. § (1), (4), 9. § (4), 10. § (3), (6)


A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (4)




2012. évi 3. szám


A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is A közoktatásról szóló megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, 1993. évi LXXIX. törvény hogy annak igénybevétele a gyermeknek, 88. § (6) tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a kormányhivatal – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelésioktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az A közoktatásról szóló elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási 1993. évi LXXIX. törvény intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást 88. § (7) továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a kormányhivatal – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

Közoktatási megállapodás – köznevelési szerződés kötése

Tankötelezettségre vonatkozó szabályok



A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény A közoktatásról szóló működési körzetének meghatározásához be kell 1993. évi LXXIX. törvény szerezni a kormányhivatal – fejlesztési tervre épített 90. § (1) – szakvéleményét.


A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a A közoktatásról szóló logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének 1993. évi LXXIX. törvény megállapításához a fenntartó helyi 90. § (2) önkormányzatnak be kell szereznie a kormányhivatal – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.


A közoktatásról szóló Közoktatási megállapodás kötése a törvény 86. § (3) 1993. évi LXXIX. törvény bekezdésében foglalt feladatok ellátására. 81. § (1) e) pont

2012. január 1. napjától 2012. szeptember 1. napjáig

A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerzõdés útján látja el.



Az óvodás és a tanköteles gyermekek nyilvántartásának kezelése.



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény


A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítésével kapcsolatos döntés meghozatala.


45

2012. évi 3. szám


45. § (6) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a hatáskörébe utalt feladatokat. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a kormányhivatal által kijelölt közoktatási intézményben történik. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése tanulók nevelése, és működtetése. oktatása A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be.

A köznevelés rendszerében kiállított okiratok hitelesítése

Egyházi és magánintézmények működésére vonatkozó szabályok

Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézmény esetén – a területileg illetékes levéltár adatszolgáltatása alapján – a kormányhivatal végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül. Az oktatásért felelős minisztenek az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötött köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérnie az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal véleményét. Ha az egyház a köznevelési szerződés megkötése után egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására kormányhivatal az egyházi fenntartású intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe.


46





A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában, kollégiumban A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. § (10)





A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 93. §


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31. § (7), 32. § (2)


2012. évi 3. szám


Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése

Intézményvezető kinevezése

Ha a kormányhivatal, óvoda esetében a települési önkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján gondoskodik a köznevelési feladatellátási kötelezettségéről, a megállapodás megkötése nem mentesíti a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket.


2013. január 1. napjától hatályos.

Kiegészítő támogatás esetén a gyermek-, valamint tanulói létszám meghatározása;kiegészítő támogatás-folyósítás felfüggesztésének kezdeményezése.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 33. § (1), (5)


Ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, vagy nem a megyei fenntartó , a tanuló- és gyermekbalesetet A közoktatásról szóló jelenti a Kormány általános hatáskörű – a nevelési- 1993. évi LXXIX. törvény oktatási intézmény székhelye szerint illetékes – 102. § (2) d) pont területi államigazgatási szervének. Ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a A nemzeti tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelésiköznevelésről szóló oktatási intézmény székhelye szerint illetékes 2011. évi CXC. törvény kormányhivatalnak. 83. § (2) e) A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelésfejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai A nemzeti szakszolgálatot ellátó intézmény működési köznevelésről szóló körzetét. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés- 2011. évi CXC. törvény oktatását több megyére, országrészre kiterjedően 49. § (8), (9) ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal, települési A nemzeti önkormányzat által működtetett intézmény köznevelésről szóló esetében az önkormányzat által meghatározott 2011. évi CXC. törvény időszakban kell beíratni. A beiratkozásra 49. § (7) meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha a nem A nemzeti állami fenntartású intézmény esetében az köznevelésről szóló intézményvezető ismételt megbízásával a 2011. évi CXC. törvény kormányhivatal és a nevelőtestület egyetért. 67. § (7) Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.






A tanuló fegyelmi felelőssége

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás, kizárás fegyelmi büntetés alkalmazásakor, ha szükséges, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.



Intézményi tanács

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére létrehozott intézményi tanácsokba képviselő delegálása.




47

2012. évi 3. szám


Köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat feladatairól szóló rendelkezések

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A köznevelési rendszer finanszírozása

Köznevelési Hídprogramok

A települési önkormányzat a köznevelési feladatokat ellátó intézmények működtetését az államtól köznevelési szerződéssel átveheti. A szerződés érvényességének ideje alatt az átvett intézmény épülete – beleértve a székhelyen és az összes telephelyen található épületet – nem idegeníthető el, nem adható bérbe, nem terhelhető meg, az oktatásból nem vonható ki. Ha a szerződésben foglalt feltételek teljesítését nem veszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alól a szerződést kötő kormányhivatal felmentést adhat vagy engedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal. Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, a települési önkormányzat kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. A programokban közreműködő intézmények kijelölése.


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64. § (6) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4)


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 14. § (7) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) a)


2013. szeptember 1. napjától 2013. szeptember 1. napjától



A szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendők ellátása. A szomszédos államokban élő magyar Az Oktatási Hivatalról pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói szóló 307/2006. (XII. kedvezményekre való jogosultságának 23.) Korm. rendelet megállapításával, annak visszavonásával és 41/C. § (2) b) nyilvántartásával kapcsolatos teendők ellátása. Szomszédos államokban A kormányhivatal dönt a szomszédos államokban élők diák-, A szomszédos élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagóguskedvezmények államokban élő hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről, magyarokról szóló a jogosultság megállapításának visszavonásáról. A 2001. évi LXII. törvény kormányhivatal vezeti e jogosultságok hatálya alá tartozó nyilvántartását, adatot szolgáltat a nyilvántartásból, személyek illetve értesíti a Közigazgatási és Elektronikus diákkedvezményeiről Közszolgáltatások Központi Hivatalát a kérelem szóló 319/2001. (XII. benyújtásáról, továbbá a kérelem sorszámáról. A 29.) Korm. rendelet 1. § kormányhivatal a kedvezményekre való (2)-(3); 12. § (2); 21. § jogosultságok bejegyzésében közreműködik.


48

2012. évi 3. szám


A 2011/2012-ES TANÉV MÁJUS-JÚNIUSI ÉRETTSÉGI VIZSGA IDŐSZAK Készítette: Hadházi Ilona

Összesített adatok a 2012. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban Csongrád megye intézményeiben érettségiző diákokról Tételátadásban közreműködő jegyző városa

Csongrád

Érettségi vizsgát szervező intézmény Bársony István Mezőgazdasági, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

Csongrád Összesen

Érettségi- Érettségi vizsgát zők szervező száma intézmény városa

Intézmény fenntartója

Fenntartó típusa

44

Csongrád

Csongrád Megyei megyei Intézményfenntartó intézményfenntartó Központ központ

209

Csongrád


17

Csongrád

Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány

73

Csongrád


közhasznú alapítvány

343

Budakalász Gimnázium Hódmezővásárhely Hódmezővásárhelyi Tagintézmény Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium


14

158

Sziltop Oktatási Nonprofit Hódmezővásárhely Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság HódmezővásárhelyÓtemplomi Hódmezővásárhely Református Egyházközség

49

korlátolt felelősségű társaság

egyházi jogi személy

2012. évi 3. szám


153

Eötvös József Székhelyintézmény

137

Gregus Máté Tagintézmény

149

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Németh László Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda

156

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

megyei jogú városi önkormányzat

Kalmár Zsigmond Tagintézmény

73

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata


Kistelek

Térségi Intézményi Társulás

önkormányzatok fenntartói társulása

Hódmezővásárhely Összesen

Kistelek

Térségi Közös Igazgatású Közoktatási és Gyermekjóléti Intézmény Árpád Fejedelem Gimnázium Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Kistelek Összesen

Makó

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Corvin Mátyás Tagintézmény

megyei jogú városi önkormányzat megyei jogú városi önkormányzat megyei jogú városi önkormányzat

840

95

95 Budakalász Gimnázium Kiszombori Tagintézmény

29

Kiszombor

Sziltop Oktatási Nonprofit korlátolt Közhasznú Korlátolt felelősségű társaság Felelősségű Társaság

Galamb József Szakképző Iskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

68

Makó


József Attila Gimnázium

177

Makó


89

Makó

Makó-Belvárosi Református Egyházközség

75

Makó


28

Makó

Boldogasszony Iskolanővérek

Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye Szent István Egyházi Általános Iskola és


50



2012. évi 3. szám


Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon Makó Összesen

Mindszent

466 Budakalász Gimnázium Mindszenti Tagintézmény

Mindszent Összesen

Mórahalom

41

Ásotthalom


21

Pusztamérges


13

Mórahalom

Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány


26

Mórahalom

Mórahalom Város Önkormányzata

városi önkormányzat


27

27 Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium Pusztamérgesi Középiskola,Szakképző Iskola és Kollégium, a Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium Tagintézménye Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola Mórahalmi Telephelye Móra Ferenc Általános Művelődési Központ

Mórahalom Összesen

Szeged

Mindszent

Sziltop Oktatási korlátolt Nonprofit Közhasznú Korlátolt felelősségű Felelősségű társaság Társaság

101 Budakalász Gimnázium Sándorfalvai Tagintézmény

21

Sándorfalva

Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

Vendéglátó, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Középiskola és Szakiskola

25

Szeged

BKF Kommunikációs Alapítvány

alapítvány

Szeged

Humán-Pszicho 2002 Oktató és Szolgáltató Nonprofit Kft.


24

Szeged

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság


391

Szeged

307

Szeged

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata


Szegedi Fegyház és Börtön Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola Szegedi Tagintézménye Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Deák Ferenc Gimnázium


32

51

2012. évi 3. szám


Dorozsmai Felnőttoktatási Középiskola Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Eötvös József Egységes Gimnázium Forrás Felnőttoktatási Gimnázium Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon Móra Ferenc Felnőttoktatási Szakközépiskola és Gimnázium Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintéménye Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kőrösy József Tagintézmény Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari


16

Szeged

A Kiskundorozsmai Középfokú alapítvány Oktatásért Alapítvány

68

Szeged

Piarista Rend Magyar Tartománya

110

Szeged

41

Szeged

97

Szeged

Hansági Ferenc alapítvány Oktatási Alapítvány

46

Szeged

Boldogasszony Iskolanővérek

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Második Esély Kiemelkedően Közhasznú Magánalapítvány

Élethosszig Tanulás Kiemelkedően Közhasznú Magánalapítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány


többcélú kistérségi társulás közhasznú alapítvány



137

Szeged

237

Szeged

84

Szeged

150

Szeged



87

Szeged



155

Szeged



116

Szeged

52


megyei jogú városi önkormányzat közhasznú alapítvány


2012. évi 3. szám


Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézmény Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Vasvári Pál Tagintézmény Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka János Tagintézménye Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Fodor József Élelmiszeripari Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium


118

Szeged



168

Szeged



308

Szeged



114

Szeged



84

Szeged



85

Szeged



108

Szeged



113

Szeged



42

Szeged

Szegedi állami felsőoktatási Tudományegyetem intézmény

247

Szeged

Szegedi állami felsőoktatási Tudományegyetem intézmény

53

2012. évi 3. szám


Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola; Instituto de Ensenanza Secundaria y Escuela de Artes Tömörkény István;Tömörkény István Gymnasium und Fachmittelschule für Kunst Szeged Összesen

Szentes

35

Szeged

A Art Stúdió Iskolafenntartó kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.

270

Szeged




3836 Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztály Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ

VM ASzK Szakképző Iskola-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola, Szentes

42

Szentes

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola

145

Szentes

Horváth Mihály Gimnázium

213

Szentes

84

Szentes


147

Szentes


Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola tagintézménye Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Szentes Összesen Csongrád megye összesen


állami szerv

megyei intézményfenntartó központ megyei intézményfenntartó központ

631 6339

54

2012. évi 3. szám


Kimutatás a Csongrád Megyei Kormányhivatal által szervezett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgákról (2012. május-június)

2012-05-25 2012-05-25 2012-05-14 2012-05-07 2012-05-08 2012-05-25 2012-05-11 2012-05-23 2012-05-18 2012-05-24 2012-05-15 2012-05-09 2012-05-25

angol nyelv belügyi rendészeti ismeretek biológia egészségügyi alapismeretek elektronikai alapismeretek építészeti és építési alapismeretek fizika földrajz francia nyelv gépészeti alapismeretek informatika informatikai alapismeretek kémia kereskedelmi és marketing alapismeretek közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) latin nyelv magyar nyelv és irodalom matematika mezőgazdasági alapismeretek német nyelv olasz nyelv spanyol nyelv szerb nyelv társadalomismeret történelem vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Összesen


55

68 76

119 98

74

119 7 90 9

3 5 94 27 39 4 92 7 66

41 1

9

15

15 11 79 150 3 69 21 54 3 10 233 18 1714

79 80

69 21 54 3 10 69

76 220

354

522

306 7 338 9 3 5 94 27 39 4 92 7 107 1

9

11 70 3

Vizsgák száma

Deák Ferenc Gimnázium

Vizsgatárgy neve

Vizsga dátuma 2012-05-10 2012-05-24 2012-05-15 2012-05-25 2012-05-25 2012-05-25 2012-05-17 2012-05-16 2012-05-22 2012-05-25 2012-05-14 2012-05-25 2012-05-16 2012-05-25

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kőrösy József Tagintézmény Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye

Vizsgahelyszín neve

88 18 618

2012. évi 3. szám



56

18

36 57 16 17

38 17 18 3 55 18 57 5 15 13 19 19 7 18 9 7 16 37 18 12 18 20 37 18

73 7 57 9 3 16 14 20

2012. évi 3. szám

Vizsgák száma

SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék

Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye

Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kőrösy József Tagintézmény

Deák Ferenc Gimnázium

Vizsgatárgy neve

Vizsga dátuma 2012-06-07 2012-06-08 2012-06-09

angol nyelv biológia fizika kémia matematika német nyelv spanyol nyelv szerb nyelv történelem angol nyelv biológia építészeti és építési alapismeretek fizika földrajz francia nyelv informatika informatikai alapismeretek kémia közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) magyar nyelv és irodalom matematika német nyelv olasz nyelv spanyol nyelv testnevelés történelem angol nyelv belügyi rendészeti ismeretek biológia egészségügyi alapismeretek elektronikai alapismeretek fizika földrajz francia nyelv

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

Kimutatás a Csongrád Megyei Kormányhivatal által szervezett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákról (2012. május-június)

54 57 16 17 38 17 18 3 55 18 57 5 15 13 19 19 7 18 9 7 16 37 18 12 18 20 37 91 7 57 9 3 16 14 20

2012-0613

2012-06-12

2012-06-11


gépészeti alapismeretek informatika kémia kereskedelmi és marketing alapismeretek közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) latin nyelv magyar nyelv és irodalom matematika mezőgazdasági alapismeretek német nyelv olasz nyelv spanyol nyelv társadalomismeret testnevelés történelem vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek angol nyelv biológia fizika informatika kémia magyar nyelv és irodalom matematika történelem angol nyelv biológia fizika informatika kémia matematika történelem biológia fizika kémia Összesen


57

4 38 18 1 8 11 47 38 3 34 9 18 10 40 72 18 36

36 55 16 17 18 16

18 34 35

36 56 16 18 18

19 36 56 15 275

18 713

371

322

94

2012. évi 3. szám

4 38 18 1 8 11 47 38 3 34 9 18 10 40 72 18 72 55 16 17 18 16 18 34 71 56 16 18 18 19 36 56 15 18 1775


A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉRŐL Készítette: Hadházi Ilona

Az oktatási rendszert átalakító a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, azonban számos rendelkezése késleltetve, illetve fokozatosan kerülnek bevezetésre. A törvény egyes rendelkezései hatályba lépésének részleteit az alábbi táblázat mutatja.

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE 2012. szeptember 1. 1-3. §

célok és alapelvek

4. §

értelmező rendelkezések (kivétel: a gyámügyi tv. szerinti hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló kiemelt figyelmet igénylő gyermeknek, tanulónak minősül)

5. §

a pedagógiai munka szakaszai, azok Nemzeti alaptantervre, alapprogramokra, kerettantervekre épülése

2013. január 1.


2013. szeptember 1.

4. § 12. pont b)

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

a gyámügyi tv. szerinti hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló kiemelt figyelmet igénylő gyermeknek, tanulónak minősül

58

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

6. §

állami vizsgákra vonatkozó szabályozások (érettségi vizsga, OKJ-s vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) (kivéve: szakmai vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga)

7. §

a köznevelési rendszer intézményeire vonatkozó szabályozások (intézménytípusok, agrárágazatba tartozó szakképesítések esetén köthető köznevelési szerződésre, szakképzési megállapodásra vonatkozó speciális szabályozás, sportiskolára vonatkozó rendelkezés)

8. § (1)

2013. január 1.

az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevel, felvehető az a gyermek, aki a felvételt követően fél éven belül betölti a 3. életévét


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

6. § (2) e)

8. § (3)

az óvodai nevelés finanszírozott időkeretére vonatkozó rendelkezés

59

8. § (2)

EGYÉB

szakmai vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga

legalább napi 4 órában kötelező az óvodai foglalkozáson való részvétel annak a gyermeknek, aki abban az évben augusztus 31. napjáig betölti a harmadik életévét, ez alól a jegyző, illetve egyházi és magán fenntartású intézményben a fenntartó adhat

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

felmentést

9. §

10. § 11. §

az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai (az iskola feladata, határon túli kirándulások, bizonyítványok milyen végzettséget tanúsítanak, nyelvi előkészítő lehetősége a középiskolákban, alternatív óvoda, iskola) általános iskolára vonatkozó általános szabályozás gimnáziumra vonatkozó általános szabályozás

12. §

szakközépiskolára vonatkozó általános szabályozás

13. §

szakiskolára vonatkozó általános szabályozás (kivéve: felvétel feltétele – alapfokú végzettség hiányában – a tizenhatodik életév betöltése mellett a Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése)


13. § (4) b)

szakiskolába történő felvétel feltétele – alapfokú végzettség hiányában – a tizenhatodik életév betöltése mellett a Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése

60

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1. 14. §

15. §

a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre és a konduktív pedagógiai intézményekre vonatkozó általános szabályozás

16. §

az alapfokú művészeti iskolára vonatkozó általános szabályozás

17. §

a kollégiumra vonatkozó általános szabályozás

18. §

19. §

20. §

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

a Köznevelési Hídprogramokra vonatkozó rendelkezések

a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó általános szabályozás

a pedagógiai szakmai szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályozás a többcélú intézményekre vonatkozó általános szabályozás


61

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

21. §

köznevelési intézmények alapítására, megszüntetésére vonatkozó rendelkezések (feltételek, alapító okirat, nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás tartalma, székhelyváltozás esetén követendő eljárás, adószám, pénzforgalmi számlaszám igénylésének kötelezettsége, nyilvántartásból törlés, a súlyos és a szakmai jogszabálysértés jelentése)

22. §

a köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges alapvető feltételek, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység folytatásának lehetősége

2013. január 1.


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

62

2016. január 1.

EGYÉB

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

23. §

nem kormányhivatal által alapított, fenntartott köznevelési intézményekre vonatkozó rendelkezések (alapítás, engedély, az engedélyezési kérelemhez csatolandó dokumentumok, engedély kiadását milyen esetekben lehet megtagadni, mikor adható ki, telephelyre vonatkozó szabályozás, mikor kell ismételten beszerezni az engedélyt)

24. §

a köznevelési intézmények működési rendje (önállóság, döntések előkészítése, végrehajtása, párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet működésének tilalma)

25. § (1)-(4) 25. § (5) 25. § (6)

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

SZMSZ-re, házirendre vonatkozó szabályok gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, egészségéről gyermek- és tanulóbalesetek esetén követendő szabályok


63

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

25. § (7)

25. § (8)

címer használata

26. §

a pedagógiai programra vonatkozó rendelkezések

27. § (11), 30. §

a mindennapos testnevelésre, a tanítási hetekre, a szünetekre és a rendkívüli szünetre vonatkozó rendelkezések

31. § (1)-(2)

az egyházi és magánintézményekre vonatkozó szabályok

31. § (3)-(7)

a köznevelési szerződésekre vonatkozó szabályok

32. §

az egyházi fenntartású intézményekre vonatkozó speciális szabályok, az egyoldalú nyilatkozat


2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

óvodai csoportok, iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszáma, attól való eltérés lehetősége

a tanítási év rendjére, a tanítási képzési időre, az egyéb foglalkozásokra 27. § (1)- vonatkozó rendelkezések (10), a különböző (12)-(13), intézménytípusokban (kivéve: mindennapos 28. §, 29. § testnevelésre, tanítási hetekre, szünetekre és a rendkívüli szünetre vonatkozó rendelkezések)

64

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

33. §

a köznevelési szerződést kötött, egyoldalú nyilatkozatot tett intézményekre vonatkozó szabályok (kötelező felvétel, kiegészítő támogatás), a felsőoktatási intézmények által fenntartott óvodák iskolák részvétele a kötelező felvételi feladatok ellátásában

34. §

a kormányhivatal jegyzéket vezet az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézményről, legalább kétévente végzi a törvényességi ellenőrzésüket

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

35. §

36. §

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

az erkölcstan, illetve a hités erkölcstan órákra vonatkozó rendelkezések

a katonai és rendvédelmi köznevelési intézményekre vonatkozó külön rendelkezések


65

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

37-40. §

a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok (írásban közli a szülővel, jogorvoslati jog a különböző döntések esetén)

41-43. §

A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok (köznevelési intézmények nyilvántartás-vezetési, KIR-be való bejelentkezési és az Országos statisztikai adatgyűjtési program számára adatok szolgáltatási kötelességének előírása, az egyházi és a magintézmények által nyilvántartott adatok, az óraadó tanárokkal, a gyermekekkel, tanulókkal, az alkalmazottakkal kapcsolatban nyilvántartott adatok, adattovábbítás szabályai, titoktartási kötelezettség, iratkezelési vagy adatkezelési szabályzat)

2013. január 1.


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

66

2016. január 1.

EGYÉB

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

44. §

45. §

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

a KIR által tartalmazott adatok köre, adatszolgáltatást végző szervek, oktatási azonosítóra vonatkozó szabályok

a tankötelezettségre vonatkozó szabályok (vége, teljesítése, igazolatlan mulasztás, a 45. § kormányhivatal feladatai, (2), (4) a jegyző feladatai) (kivéve: kezdete, erről való döntés)

a tankötelezettség kezdetére, valamint az erről való döntésre vonatkozó szabályok


67

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

46. §

2013. január 1.

a tanuló jogai és kötelességei (a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével előállított, a nevelési-oktatási intézmény birtokába került dolgok tulajdonjoga, díjazás, diákigazolvány kiadásának szabályai) (kivéve: a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozáson és szakmai gyakorlaton való részvétel kötelessége)

47. §

sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási , magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, utazó gyógypedagógiai hálózat, Nemzeti Tehetség Program és Alap

48. §

a tanulók közösségei, a diákönkormányzat (diákkörök)


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

46. § (1) a)

A kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozáson és szakmai gyakorlaton való részvétel kötelessége

46. § (5)

A térítésmentes tankönyvek biztosítása

68

2016. január 1.

EGYÉB

2012. évi 3. szám



az óvodai felvétel, átvétel szabályai

50. §

a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése (kivéve: beiratkozási időszak meghatározása)

51. §

további felvételi lehetősége, és a felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása, felvétellel kapcsolatos speciális szabályok

2013. január 1.

50. § (7)

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

beiratkozási időszak meghatározása

52. §

kollégiumi felvétel tanulói jogviszony és a 53. § tanuló kollégiumi (2)-(10) tagsága megszűnésének szabályai A tanuló teljesítményének, magatartásának és 54. § szorgalmának értékelése (érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelések)

55. § (2)-(3)

a magántanulónak az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alóli felmentése, kötelező tanórai foglalkozása alóli felmentett tanuló tudásáról való számadás


53. § (1)

55. § (1)

Az óvodai elhelyezés megszűnése

az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés általános szabályai

69

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

56. §

tanuló mentesítése az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, a tanuló jogviszony szünetelése

57. §

a tanuló magasabb évfolyamba való lépése, a bizonyítványok kiállításának szabályai, a bizonyítványokról vezetett központi nyilvántartás

58. §

a tanuló jutalmazása, fegyelmi felelőssége (fegyelmi büntetések)

59. §

a tanuló és a nevelésioktatási intézmény kártérítési felelőssége (a kártérítés mértéke)

60. §

a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

2013. január 1.


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

70

2016. január 1.

EGYÉB

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

61. §

pedagógus munkakört betöltőkre, segítőkre, alkalmazottakra vonatkozó általános rendelkezések (kivéve: vezetők, pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámára, végzettségére, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökre vonatkozó rendelkezések)

vezetők, pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámára, 61. § (3), végzettségére, valamint a (5) gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökre vonatkozó rendelkezések

62-63. §

a pedagógusok jogai és kötelességei (a továbbképzés, pedagógusigazolvány) (kivéve: heti teljes munkaidő kitöltésére vonatkozó százalékos meghatározások, valamint a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti továbbképzés)

heti teljes munkaidő kitöltésére vonatkozó százalékos 62. § (3), meghatározások, valamint (5)-(14) a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti továbbképzés

64-65. §

66. §

2016. január 1.

EGYÉB

a pedagógusok előmeneteli rendszerére vonatkozó rendelkezések

Köznevelésben történő alkalmazás feltételiről szóló rendelkezések


71

2012. évi 3. szám



68. § – 69. §

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

A köznevelési intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezések

70. §

Nevelőtestületre vonatkozó szabályok

71. §

Szakmai munkaközösség


69. § (5)

A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

69. § (6)

A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus "címzetes igazgatói" pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.

72

2012. évi 3. szám



Szülők kötelességei és jogai

73. §

A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács

77. §

Az oktatásért felelős miniszter feladatai

2013. január 1.

74. §

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

A köznevelés feladatai, a feladatellátásra kötelezettek Az állam gondoskodik az alapfeladatok ellátásáról Köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával, fenntartásával vagy köznevelési szerződés útján látja el Települési önkormányzat az intézmények működtetését köznevelési szerződéssel átvehetik Fővárosban a fővárosi önkormányzat is átveheti, ha kerületi önkormányzat nem nyújtott be kérelmet Nemzetiségi önkormányzat fenntartói jog átvétele


73

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1. 75. §

76. §

78. §

Az oktatásért felelős miniszter köznevelésfejlesztéssel kapcsolatos feladatai

79. § 80. § 81. §

Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi feladatok Kormányhivatal hatósági ellenőrzési feladatai

82. §

Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék

83. § 84. § 85. §

A fenntartó jogai és kötelezettségei

86. § 87. §

A köznevelési intézmény ellenőrzése (pedagógiaiszakmai, törvényességi, hatósági)

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

Köznevelésifejlesztési terv elkészítésére vonatkozó rendelkezések Köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat feladatairól szóló rendelkezések


74

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

88. §

2013. január 1.

A köznevelési rendszer finanszírozása


2013. szeptember 1.

88. § (4)

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

75

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.


2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

88. § (5)

Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelésioktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.

89. § (1)

Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, a települési önkormányzat kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola.

76

2016. január 1.

EGYÉB

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

89. § (2)

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

90. § – 93. §

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések Felhatalmazó 94. § rendelkezések Átmeneti és vegyes 96. § – rendelkezések 99. §

96. § (1)

A törvény alkalmazása gyermekgyógyüdülőben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, gyermekotthonokban, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelő-oktató munka esetében.

96. § (3)

Működési engedély kiadása, nevelési-oktatási programok akkreditálása, tankönyv, kerettanterv jóváhagyása, pedagógustovábbképzési programok, törvényességi és hatósági ellenőrzés ügyintézési határidő 2


77

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

hónap.

96. § (4)

Köznevelési intézmény felügyeleti szerv, felügyelet, gazdaságiszakmai felügyelet.

96. § (6)

Tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek használata

97. § (1)

Tankötelezettség ideje 2011/2012. tanévben kezdték a tankötelezettség 18. életévük betöltéséig tart.

97. § (2)

97. § (3)

Közösségi szolgálat végzésének igazolása – 2016. január 1. után megkezdett érettségi

Fegyelmi eljárás elbírálása – folyamatban levő Kt. alapján


78

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1. 97. § (4)

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

EGYÉB

Nem állami fenntartó alapító okiratának felülvizsgálata és megküldése (4 hónapon belül) 97. § (5)

97. § (6)

2016. január 1.

Fejlesztő nevelés kötelező ellátása – 2014. szeptember 1.

Mindennapos testnevelés bevezetése – felmenő rendszer

97. § (7)

Erkölcstan, hit- és erkölcstan bevezetése – 2013. szeptember 1. felmenő rendszer Kormányhivatal 97. § köznevelési-fejlesztési terv elkészítésének ideje – (8) 2013. március 1-ig

97. § (10)


97. § (9)

Állami fenntartás KIR-ben történő átvezetésének határideje 2012. március 2-ig

97. § (11)

Települési önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó rendelkezések 2012. december 31-ig.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények oktatási miniszter irányítása alatt 2013. szeptember 1.

79

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

97. § (13)

97. § (16)

2016. január 1.

EGYÉB

97. § (12)

Már működő 6, 8 évfolyamos gimnáziumok emelt szintű követelményeknek való megfelelés 2016/2017.

97. § (14)

Pedagógiai program felülvizsgálata 2012. december 31-ig.

97. § (15)

A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő intézmény felülvizsgálja az SZMSZ-t 2012. december 31-ig

97. § (17)

Fejlesztőpedagógus munkakörben foglalkoztatható aki pedagógustovábbképzésen sajátította el 2012/2013. tanév végéig.

Nyelvi előkészítő, két tanítási nyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezések 2014/2015-ös tanév végéig

Pedagógus 52. életévét betöltötte, továbbképzésre nem kötelezhető

97. § (18)


Osztály és csoportlétszámok alkalmazása 2013/2014 tanévtől

80

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB 97. § (19)(20)(21)

98. §99. §

97. § (22)

Térítésmentes tankönyvellátás (46. § (5)) 2013/2014 tanévben

1. melléklet

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

Pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítése, minősítő vizsgája 2013. szeptember 1 – 2018. június 30.

Pedagógus foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések

A nevelő- és 2. oktatómunkát közvetlenül melléklet segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

3. melléklet

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörben alkalmazott végzettségi és szakképzettségi követelmények 4. melléklet


Osztály- és csoportlétszámok

81

2012. évi 3. szám


2012. szeptember 1.

2013. január 1.

2013. szeptember 1.

2014. szeptember 1.

2016. január 1.

EGYÉB

Intézményvezető heti tanóráinak száma Az intézményvezetőhelyettes, tagintézményvezető, intézményegység5. vezető, melléklet tagintézményvezetőhelyettes, intézményegységvezető helyettes heti tanóráinak száma.


6. melléklet

Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

7. melléklet

A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában

8. melléklet

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában

82

2012. évi 3. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI TÁJÉKOZTATÓK I. Mi a kölcsönös megfeleltetés (KM)? A KM egy olyan komplex ellenőrzési rendszer, amely (az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül) az egyes agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat igénybe vevő mezőgazdasági termelőket arra ösztönzi, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző előírásokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a követelmények a KM-től függetlenül már korábban hatályba lépett EU-s és nemzeti jogszabályokban lefektetésre kerültek, így az újdonság csupán annyi, hogy a kiemelt követelmények vonatkozásában a KM kiegészítő, rásegítő jelleggel igyekszik növelni a gazdálkodók környezettudatosságát és felelősségtudatát a tevékenységük végzése során. Azaz, a KM a gazdálkodókat abból a célból ellenőrzi, hogy motiválja őket a kiemelt követelmények betartására, melyhez a rendelkezésére álló eszköz a meg nem felelések esetén alkalmazott támogatás-csökkentés. A kölcsönös megfeleltetés részei A KM két alapvető eleme:  jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK-k);  a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának (HMKÁ) fenntartására vonatkozó előírások. Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmény: 18 db közösségi jogszabály, amelyeket a 73/2009/EK rendelet II. melléklete nevesít. A bevezetés szempontjából három csoportra oszthatók:  A csoport: környezet-, természetvédelem, állatjelölés és nyilvántartás (bevezetése 2009. január 1-jétől);  B csoport: élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy (bevezetése 2011. január 1-jétől);  C csoport: állatvédelem (bevezetése 2013. január 1-jétől). Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot: A Tanács 73/2009/EK rendeletének III. melléklete alapján minden tagállam nemzeti jogszabályban fekteti le a HMKÁ előírásokat. 2012-ben ellenőrzendő követelmények A KM keretén belül bevezetésre került jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK-k), illetve helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a megyei kormányhivatalok érintett


83

2012. évi 3. szám


mezőgazdasági szakigazgatási szervei és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi. A 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján a fenti ellenőrzések végrehajtása a két hivatal között az alábbiak szerint oszlik meg. Az NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mint hatáskörrel rendelkező hatóságok által ellenőrzött követelmények:  JFGK 2: A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme;  JFGK 3: A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása;  JFGK 4: A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem;  JFGK 6: A sertések azonosítása és nyilvántartása;  JFGK 7: A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása;  JFGK 8: A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása;  JFGK 9: A növényvédő szerek kezelése;  JFGK 10: Egyes hormon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben;  JFGK 11: Élelmiszerbiztonság;  JFGK 12: Szivacsos agyvelőbántalmak megelőzése és bejelentése, TSE;  JFGK 13: A ragadós száj- és körömfájás bejelentése;  JFGK 14: Egyes fertőző állatbetegségek bejelentése: keleti marhavész, kiskérődző pestise, sertések hólyagos betegsége, kéknyelv betegség, szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége, juh- és kecskehimlő (Capripox), hólyagos szájgyulladás, afrikai sertés pestis, bőrcsómosodás-kór, Rift-völgyi láz;  JFGK 15: A kéknyelv betegség bejelentése. Az MVH mint hatáskörrel rendelkező hatóság által ellenőrzött követelmények:  HMKÁ: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot;  JFGK 1: A vadon élő madarak védelme;  JFGK 5: A természetes élőhelyek, valamint vadon élő állatok és növények védelme. Az ellenőrzési időszak a, JFGK 6,7,8 és JFGK 10-15 esetében 2012. április 15 és 2012. december 31. között. A JFGK 2,3,4,9-re vonatkozó ellenőrzési időszak előreláthatólag 2012. augusztus 1-jén kezdődik. II. 2012. évi állategészségügyi járványügyi monitoring program a következő fertőző állatbetegségekre terjed ki: 1. Juhokban és kecskékben előforduló Brucella melitensis 2. Fertőző szivacsos agyvelő bántalom (BSE/TSE) 3. Kéknyelv-betegség: 4. Klasszikus sertéspestis: 5. Magas patogenitású madárinfluenza: 6. Szalmonella: 7. Rókák veszettség elleni orális immunizáltságának ellenőrzése 8. Aujeszky-betegség és PRRS 9. Egyéb monitoring vizsgálatok A mintavételezést haszon állatok (sertés, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi) mind a kis létszámú áru termelő, mind a nagy létszámú állattartó gazdaságokban el kell végezni.


84

2012. évi 3. szám


RÓKÁK ORÁLIS IMMUNIZÁLÁSA – SZAKÁLLATORVOSOK ELÉRHETŐSÉGEI

Rókák orális immunizálásával kapcsolatos ügyek koordinálásával megbízott megyei szakállatorvos Neve:

Vezetékes telefon száma:

Címe: 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9.

Dr. Tóth Erika

62-551-850

Mobiltelefon száma: 70/436-2244

Állategészségügyi Kerületek adatai Név:

Cím:

Szeged I. Szeged II. Makó Hódmezővásárhely Szentes Csongrád

6724 Szeged, Bécsi krt.5. 6725 Szeged, Bécsi krt.5. 6900 Makó, Széchenyi tér 22. 6800 Hódmezővásárhely, Petőfi u. 6. 6600 Szentes,Ady Endre u.13. 6640 Csongrád, Justh Gy. u. 2.

Vezetékes telefon száma: 62-425-427 62-425-428 62-213-622 62-244-053 63-314-158 63-571-993

Kerületi főállatorvosok Neve: Dr. Tihanyi Zala Dr. Szántó Tibor Dr. Kocsubé Sándor Dr. Borka Attila Dr. Liszkai József Dr. Szántó Tibor


Címe: 6726 Szeged, Hársfa u. 10/6. 6726 Szeged, Zsombolyai u. 6/c. 6900 Makó, Dobó u. 2. 6806 Hmvhely-Szikáncs, Dózsa u. 1. 6600 Szentes, Ady Endre u.13. 6726 Szeged, Zsombolyai u. 6/c.


85

Mobiltelefon száma:

Kerület neve:

62-425-427

30-678-5381

Szeged I.

62-425-427

30-415-5941

Szeged II.

62-213-622

30-370-9224

Makó

62-244-053

30-559-0729

Hódmezővásárhely

63-314-158

30-5256877

Szentes

63-571-993

30-415-5941

Csongrád

2012. évi 3. szám


Minta-rókák továbbításában közreműködő hatósági és jogosult állatorvosok

Neve:

Dr. Farkas Attila Dr. Haraszti Péter Dr. Kovács Lóránd Dr. Herczeg István Dr. Müller Károly Dr. Tóth Ferenc Dr. Kovács Tibor Dr. Szigeti Gábor Dr. Martinek Vilmos Dr. Sipos Attila Dr. Dakó Zoltán Dr. Huszár Péter Dr. Hursán Mihály Dr. Kunstár Pál Dr. Nádasdi László Dr. Dán János Dr. Balás Gábor Dr. Kovács József Dr. Rikács Zoltán Dr. Kocsis László Dr. Makay Attila Dr. Szabó Dániel Dr. Szmodics Sándor Dr. Bikádi Péter Dr. Fülöp Tamás Dr. Czabarka János Dr. Olti Antal Dr. Molnár Béla

Címe:

6722 Szeged, Jósika u. 19. 6726 Szeged, Közép fasor 40. 6757 Szeged, Zátony u.11. 6724 Szeged, Pacsirta u. 9. 6787 Zákányszék, Dózsa u. 70. 6782 Mórahalom, Bartók B. u. 1. 6782 Mórahalom, Kinizsi P. u. 4. 6721 Szeged, Juhász Gy. u. 29. I/1. 6725 Szeged, Paprika u. 21. 6766 Dóc, Petőfi u. 25. 6769 Pusztaszer, Felszabadulás u. 11. 6765 Csengele, Felszabadulás u. 40. 6793 Forráskút, Csongrádi u. 10. 6760 Kistelek, Tömörkény u. 10. 6922 Földeák, Zárda u. 4. 6900 Makó, Kossuth u. 58. 6914 Pitvaros, Kossuth u. 50. 6931 Apátfalva, Templom u. 55. 6900 Makó, Kálvária u. 92. 6800 Hmvhely, Móricz Zsigmond u. 63. 6800 Hmvhely,Károlyi u.92. 6800 Hmvhely, Galamb u. 30/a. 6800 Hmvhely, Pf. 62. 6600 Szentes, Bem u. 21. 6625 Fábiánsebestyén, Arany János u. 8. 6622 Nagymágocs, Szentesi út 121. 6622 Nagymágocs, Móricz Zs. u. 7. 6600 Szentes, Nádas sétány 9.



Mobiltelefon száma:

Beosztása: (hatósági áo. jogosult áo.)

Kerület neve:

62-425-427

30-972-3016

hatósági állatorvos

Szeged I.

62-425-427

30-943-3210


Szeged I.

62-425-428 62-425-427

30-4873838 20-928-9836

hatósági állatorvos jogosult állatorvos

Szeged I. Szeged I.

62-425-427

20-925-7787


Szeged I.

62-425-427

20-476-3517


Szeged I.

62-425-427

30-965-3114


Szeged II.

62-425-427

30-297-4435

jogosult állatorvos

Szeged II.

62-425-427 62-425-427

30-945-1386 30-390-4624

jogosult állatorvos jogosult állatorvos

Szeged II. Szeged II.

62-425-427

70-4362242


Szeged II.

62-425-427

30-519-1829


Szeged II.

62-425-427

30-998-6139


Szeged II.

62-425-427

30-488-0267


Szeged II.

62-213-622 63-213-622

20-942-6326 20-921-6438

hatósági állatorvos hatósági állatorvos

Makó Makó

64-213-622

30-2190520


Makó

65-213-622

20-976-3413


Makó

66-213-622

62-212-419


Makó

63-244-053

30-938-2928



62-244-053

30-2060440



62-244-053

30-310-0730



62-244-053 63-314-158

30-958-4595 30-248-4494

hatósági állatorvos hatósági állatorvos

Hódmezővásárhely Szentes

64-314-158

20-476-2172


Szentes

65-314-158

30-4950-225


Szentes

63-314-158

30-998-2860


Szentes

63-314-158

30-995-1682


Szentes

86

2012. évi 3. szám


Dr. Lehoczky János Dr. Gyovai Tibor Dr. Gál József Dr. Lovászi Zsolt Dr. Dorogi Zsolt

6635 Szegvár, Kórógy u. 72. 6630 Mindszent, Mátyás K. u. 3. 6640 Csongrád, Fő u 39/A. 6640 Csongrád, Muskátli u. 20. 6647 Csanytelek, Botond u. 2.


63-314-158

30-945-3764


Szentes

63-314-158

30-436-7401


Szentes

63-571-993

30-9852361


Csongrád

63-571-993

30-409-5356


Csongrád

63-571-993

30-228-9369


Csongrád

87

2012. évi 3. szám

Földhivatal tájékoztatói

Földhivatal tájékoztatói ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja határozza meg az energetikai tanúsítvány fogalmát, mely szerint olyan igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Az új építésű épületek esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1. napjától a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező. Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány 2012. január 1. napjától kötelező az ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy az egy évet meghaladó bérbeadás esetén. A fenti Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek kell átadnia, illetve a bérlőnek bemutatnia. Ebben az esetben tehát – a Korm. rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve – a tanúsítvány elkészítése kötelező, azonban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogszabály továbbra sem írja elő a tanúsítvány földhivatalhoz történő benyújtását. Amennyiben a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat mellett a szerződő felek benyújtják az energetikai tanúsítványt is, a földhivatalok azt befogadják, és a kérelem elbírálását követően irattárba helyezik.

FÖLDHIVATALOK ÚJ KÖNTÖSBEN Készítette: Gósz Zoltán (előadásanyag: XVI. GISopen Konferencia Székesfehérvár, 2012. március 12-14.)

A kezdetek Nagy türelmet és toleranciát igénylő periódus volt az első hónap és bizony a szakmára annak ellenére sem volt időm, hogy hetente jártam a Minisztériumban. A kezdeti lépések után nagy erővel láttunk munkához: reformáljuk meg végre az egy helyben topogó földügyi igazgatást. Tegyünk javaslatot a bennünket érintő jogszabályok idejétmúlt, esetenként értelmetlen passzusainak megváltoztatására. Hozzunk létre országosan egységesen működő hivatalokat. Ne legyen az, ami eddig gyakran


88

2012. évi 3. szám


tapasztalható volt – egyik jogász ismerősöm kedvenc története –, hogy volt olyan hivatal, ahol a folyosó végén más volt a követelmény, mint az elején. Dolgozzuk ki a földügy stratégiai dokumentumát. Felemelő és egyben rendkívül felelősségteljes dolog az, ha valaki részt vehet valami új, jó koncepció kidolgozásában. Ha az törvényalkotási folyamat, még inkább kihívás a dolog. Szinte párhuzamosan láttunk neki két nagyon fontos feladatnak: készítsük elő a földmérési törvény módosítását és ehhez kapcsolódóan dolgozzunk ki egységes eljárásrendet a földhivatalokban a földmérési, földügyi és ingatlan-nyilvántartási szakterületre. Aki ismer, tudja, hogy azt vallom, legjobb dolog tevékeny részesévé válni valami újnak, hiszen akkor van befolyásom, rálátásom arra, amit csinálok, nem pedig egy készen kapott sémába kell beleerőltetnem magam. Így aztán természetes volt számomra, hogy mindent elkövessek azért, hogy a földmérési eljárásrend kidolgozásának témafelelőse a Csongrád Megyei Földhivatal legyen. Szerencsére ezt Horváth Gábor István úr, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztályának főosztályvezetője is akceptálta. Kollégáim – csakúgy, mint az ország többi hivatalában – hatalmas szakmai munkát végeztek, hogy az eljárásrendek mára szinte teljességgel rendelkezésünkre álljanak. Számos jogszabályt egyeztettek, tettek indítványt módosításukra, rengeteg folyamatábrát készítettek, sok-sok formanyomtatványt, mintadokumentumot hoztak létre. És persze rengetet vitatkoztak, ötleteltek. Az integráció kezdete Mindeközben megszületett a döntés: a földhivatalok is integrálódnak a kormányhivatalokba és a további, Csongrádban 16 szakigazgatási szervvel együtt szerves részét fogják alkotni a létrejövő új közigazgatási modellnek. A Magyary-programnak sokszor hangoztatott jelmondata, célkitűzése a „Jó állam” megteremtése. Jó tíz éve egy hasonló konferencián földhivatali előadó szájából hangzott el: ők bizony már ügyfélbarát hivatal. Hát akkor nagyon mosolyogtam ezen. Hogyan deklarálhatta a kollégám ezt? Hiszen ilyen kijelentés csak „kintről”, ügyfél oldalról érkezhet. Hát 2011. január 01-től a kimondott cél valóban ez: az ügyfélbarát hivatal felállítása. Számtalan, eddig ismeretlen adatszolgáltatást kellett rendkívül rövid határidővel elkészítenünk. Lajstromba vettük a használt ingatlanjainkat (hivatalokat, garázsokat, irattárakat, üdülőket). Leltároztuk az eszközállományt. Különböző bevételi – kiadási kimutatásokat készítettünk. Feltérképeztük a külső szolgáltatást végzőket (szervizek, informatikai, biztonságtechnikai cégek, munkavédelmi felelősök, üzemorvosok stb.). És nem utolsó sorban minden dolgozó neve mellé odakerült a hovatartozását jelentő kifejezés: szakmai ügyintéző, vagy funkcionális ügyintéző. A földhivatal, mint a kormányhivatal szakigazgatási szerve A 2011-es csatlakozással a földhivatalok gyakorlatilag elveszítették szuverenitásukat. Ezt kollégáim különféle módon élték meg. Számomra egyértelmű volt: ilyen kabátot szabtak ránk és én ebben fogom jól érezni magam. Úgy gondolom, hogy 2010 októberétől már látszott, hogy sokkal fontosabb az előrevivő szándék, mint az akadékoskodás. Nekünk ebben, a megváltozott helyzetben kell bizonyítanunk. Itt kell megmutatnunk, hogy mi vagyunk a legfontosabb – vagy az egyik legfontosabb – szerve a kormányhivataloknak. Az addig önálló bevételből gazdálkodó földhivatal a kormányhivatal része lett és a mi bevételeinkből a többi szakigazgatási szerv is részesült. Ez persze eleinte nem kis feszültséget szított, de úgy gondolom, hogy néhány év múlva ez is átértékelődik majd.


89

2012. évi 3. szám


A kettős irányítás rendje a következőképpen valósul meg a hivatalokban. A szakmai irányítást továbbra is a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya végzi. Bár számos elvégzetlen feladat vár még ránk, úgy gondolom, nem szabad elégedetlennek lennünk. Minisztériumunk a FÖMI-vel mindent megtesz, hogy minden szakmai irányítást megadjon számunkra. Nem rajtuk múlt, hogy nem bírtak többet foglalkozni velünk. A menetközben jelentkező számos probléma megoldása mind jelentős idejüket rabolta el. A földhivatalok integrációja hatalmas feladat elé állította mind a kormányhivatalok vezetőit, mind a szakmabelieket. Hiszen, ha elemeire szednénk szét a földhivatalt, akár három – egymástól különválaszthatatlan – hivatalt is létrehozhatnánk. Nem szokványos az sem, hogy egy hivatali struktúrán belül működik az I. és a II. fokú ügyintézés. Sajátos számítógépes rendszerünk, a TAKAROS és a kapcsolódó programjai mind a megoldandó ügyek tárházát gazdagították. Ezzel párhuzamosan valósul meg a kormányhivatalok Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium általi irányítása és ezáltal a szakigazgatási szervek munkájának összehangolása, amely elsősorban a pénzügyi-gazdasági, humánpolitikai, informatikai területeken szembetűnő. A földhivatalok önálló pénzügyi tevékenységet már nem folytatnak, bevételeik a kormányhivatalok alszámláira érkeznek. Mindennemű a pénzüggyel, gazdasággal kapcsolatos ügyintézés – természetesen földhivatali megkeresés alapján – a törzshivatalban folyik. A földhivatalok szerkezetileg 2011. január 1-jével átalakultak. Új Szervezeti és Működési Szabályzat határozta meg működésünket. Ezek alapján készültek a szakigazgatási szervek Ügyrendjei. Számos funkcionális dolgozót, pénzügyes, humánpolitikus, adminisztrációs, informatikus munkatársat, sofőröket vett saját szárnya alá a kormányhivatal törzshivatala. Majd egy részüket visszaadta a földhivatalokba az újonnan, az addigi pénzügyi, gazdasági és igazgatási osztályok helyett létrejövő Működést Támogató Osztályba. Ma a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának szerkezeti felépítése a következő: Hivatalvezető

Jogtanácsos

Szakfelügyel ő

Földmérési Osztály

Földügyi Osztály

Ingatlannyilvántartási Osztály

Működést Támogató Osztály

1. ábra A CSMKH Földhivatalának szerkezeti felépítése

A jogtanácsos gyakran csak kihelyezett munkatárs. A megyei földmérési szakfelügyelő sok helyen a földmérési osztály dolgozója. A Működést Támogató Osztály változó létszámú és felépítésű, Csongrád megyében hivatalvezetői irányítás alatt működik, munkájuk nélkül a jelenlegi rendszerben a földhivatalok működése életképtelen lenne. A körzeti földhivatalok felépítése a nagyobb hivataloknál osztályszerkezetűre tagozódik, míg a kisebb hivatalokban nincsen tagozódás. Csongrád megyében a Szegedi Körzeti Földhivatal működik osztályszerkezetre tagolva, a többi hivatalban nincs tagozódás. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala alá 6 körzeti földhivatalt tartozik csongrádi, hódmezővásárhelyi, makói, mórahalmi, szegedi és szentesi székhellyel.


90

2012. évi 3. szám


2. ábra A CSMKH Földhivatalának működési területe

A járások létrejöttével az érdekeltségi területek az alábbiak szerint módosulnak:

3. ábra Járások és települések határai Csongrád megyében

A szegedi járáshoz kerül a makói járásból két település: Klárafalva és Ferencszállás. Új járási székhely lesz Kistelek, ahová a szegedi járásból Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer és Pusztaszer fog tartozni. A többi járás változatlanul marad. Jelenleg még nem ismert előttem, hogy a kisteleki központtal létrejövő járási kormányhivatal fogja-e ellátni a földhivatali feladatokat. Ugyanígy kérdéses, hogy a makói járástól a szegedihez csatolt két település esetében az adatbázist kell-e módosítanunk, vagy az állampolgárok a régi rend szerint a Makói Körzeti Földhivatalt fogják továbbra is felkeresni. A kormányhivatalok létrehozásának egyik sarkalatos pontja volt, hogy minél több pénzt tudjon az ország megspórolni a rendszer alkalmazásával. Ehhez a Csongrád Megyei Kormányhivatal az országban egyedülálló módon még egy újítással is csatlakozott. Saját nonprofit vállalkozást hozott létre, mellyel a működés költségeit kívánta mindinkább


91

2012. évi 3. szám


minimalizálni. Éves szinten mintegy 200 millió forinttal terveztek a vezetőink és számításuk szinte valóra is vált. Ennek az intézkedésnek volt köszönhető, hogy a 2011-es évben nem kellett létszámleépítést végrehajtani. A takarékossági intézkedések mindenhol jelentkeztek. Kevesebbet futnak autóink a központi menetirányításnak köszönhetően. Konszolidálták a hivatalok nyomtatóállományát. Átszervezték a telefonflottát. És még sorolhatnám. Azonban, mivel a földhivatalok egyáltalán nem voltak pazarló és költekező szervezetek, ezért ezeket a megszorító intézkedéseket kevéssé vettük észre. Nyilván nem felhőtlen a boldogságunk, ha a jelenlegi portaszolgálatunkat hasonlítjuk össze a régivel, vagy az irodáink takarításának a minőségét vetjük egybe a régi időkkel. De eljön majd annak is az ideje, hogy minden apró részletet a helyére tegyünk. Egyelőre úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy a nagy egész zökkenőmentesen működjön. Egy 1000-2000 fős hivatal ennyi szakterülettel csak igen nagy körültekintéssel vezethető. Számos esetben éreztük a törzshivatal főosztályainak erős nyomását rajtunk. Rengeteg adatszolgáltatásunk volt az elmúlt évben. Mára már azonban mindenki úgy látja: szükségszerű volt ez, hiszen meg kellett ismerni a másikat. Az év végére úgy gondolom, hogy sikerült egymást elfogadnunk és igen jó partneri kapcsolatot kiépítenünk. Nagyon fontos megemlítenem, hogy számos pozitív visszajelzés érkezik a földhivatalok működése kapcsán. Tudom, hogy még csak egy folyamat elején járunk, de mindenképpen jó érzéssel tölt el az, ha azt hallom, látható változások mennek végbe a hivatalokban. A földhivatal, mint a kormányhivatal zászlóshajója Nézzük az eddigieket a számokra lefordítva. Dr. Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkára által tartott évértékelőben elhangzott, a hatékonyabb működéssel 62 milliárd forintot sikerült megtakarítani, ezzel a kormányhivatalok kétharmad annyi pénzből gazdálkodnak, mint az elődök korábban. A kormányablakok létrehozása sikeres volt, több, mint 200 ezer ügyfél kereste fel a hivatalokat.

4. ábra A szakigazgatási szervek bevételeinek megoszlása 2011-ben

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának létszáma 2011. december végén 161 fő volt, 2010. december 31-én 163 fővel integrálódtunk. Ettől a számtól a tényleges létszám mintegy 20 fővel volt több mind a két időpontban a tartósan távollévők (GYED, GYES,


92

2012. évi 3. szám


fizetés nélküli szabadság stb.) miatt. 2011. év végéig 167413 db ügyiratot dolgoztunk fel, 2010-ben ez a szám 170131 db volt. Úgy gondolom, hogy az új struktúrában a megnövekedett feladatok mellett mindenképpen szép eredmény, még akkor is, ha az ügyiratok darabszámát nem a földhivatal és annak milyensége generálja. A 2011. évi árbevételünk 938 millió forint, az éves tervünk 952 millió forint volt, a hiány 14 millió forint. Ez egyértelműen a gazdasági válságnak és kisebb mértékben a Takarnet24 rendszer bevezetésének köszönhető. A 2010. évi bevételünk 1.040 millió forint volt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal 2011. évre tervezett bevétele 2.143 millió forint volt, a tényleges bevétele pedig 2.016.456.089,- Ft. Az éves szinten keletkezett hiány mintegy 126,5 millió forint. Az ismertetett adatokat figyelembe véve kiszámítható, hogy a földhivatali tényleges bevétel az összbevétel 46,5 %-át teszi ki. Ez mindenképpen meghatározó adat, fontosságunk, prioritásunk megkérdőjelezhetetlen. A földhivatalok bevétele a szakigazgatási szervek közül messze a legmagasabb. Elmondhatjuk, hogy mi vagyunk a kormányhivatalok zászlóshajói. 2012. január 18. – létszámleépítés a közszférában A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala az 1004/2012 (I. 11.) számú Kormányrendelet értelmében az ország versenyképességének javítása érdekében jelentős bürokrácia- és adminisztráció-csökkentést hajtott végre, aminek célja az, hogy annyi ember dolgozzon a közigazgatásban, amennyire a működéshez ténylegesen szükség van. Ennek egy része racionalizálás: az üres státuszok megszüntetése, másrészt azonban tényleges létszámcsökkentés. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalánál 16 fő került elbocsájtásra:  Csongrádi Körzeti Földhivatal 1 fő o 1 ingatlan-nyilvántartó  Hódmezővásárhelyi Körzeti Földhivatal 2 fő o 1 ingatlan-nyilvántartó o 1 fő gazdász  Makói Körzeti Földhivatal 2 fő o 2 ingatlan-nyilvántartó  Mórahalmi Körzeti Földhivatal 1 fő o 1 fő földmérő  Szegedi Körzeti Földhivatal 8 fő o 6 ingatlan-nyilvántartó o 1 fő földmérő o 1 fő gazdász  Szentesi Körzeti Földhivatal 2 fő o 2 fő ingatlan-nyilvántartó Jelenleg elértük azt a létszámkeretet, aminél meglátásunk szerint kevesebb dolgozóval a biztonságos feladatellátás nem megoldható. Nagy valószínűséggel így is gondot fog okozni az igazgatási szünet kiadása és komoly fejtörést okozna egy jelentősebb megbetegedési hullám kezelése. Folyamatosan fel vagyunk készülve arra, hogy a körzeti hivatalok közötti lehetséges átcsoportosításokkal oldjunk meg extrém helyzeteket. A létszámleépítést követően, hogy ne keletkezzen ügyirathátralék, a dolgozók többször önként vállalták, hogy szombaton is dolgoznak. Úgy gondolom, hogy ez a fajta pozitív hozzáállás abszolút példaértékű.


93

2012. évi 3. szám


Közeli és távlati terveink Nagyon szeretnénk minél előbb részeseivé válnak az ország egységesen működő földhivatali rendszerének. Az egységes eljárásrendek bevezetése mind az ügyfelek, mind a saját magunk életének megkönnyítését fogja jelenteni. Várhatóan kulcsfontosságú jogszabályaink bevezetését követően, hamarosan erre is sor kerül. Kidolgozás alatt áll a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának internetes időpont foglaló rendszere az ügyfelek ügyintézési idejének lerövidítésére. Az érintettek – hasonlóan pl. az okmányirodák rendszeréhez – előre választhatnak a felkínált szabad időpontokból, majd akkor a megfelelő hivatalban megjelenve prioritást élveznek az ott lévő ügyfelekkel szemben. Ezzel párhuzamosan zajlik az elektronikus földmérési ügyintézés kidolgozása is. Terveink szerint a földmérő vállalkozó, vagy vállalkozás egy regisztrációt követően elektronikus úton is elindíthat adatszolgáltatást, melyre a fizetést követően szintén elektronikusan az adatot továbbítani fogjuk. Az időpontfoglalás számukra nézve is létező lehetőség egy-egy bonyolultabb ügy kapcsán felmerülő problémák ügyintézővel történő egyeztetésére. Fontos eleme a rendszernek a földmérési munka naplózása, mely során a vállalkozó időben folyamatosan nyomon követheti a beadott munkáit, sőt valamennyi – így a korábbi – munkákról is almanachot tervezünk vezetni. A munkarészek további felhasználásra történő átadásról, esetleg javításra való visszaadásáról e-mailben értesítjük a készítőt. Minél előbb be szeretnénk vezetni a földhivatalokban a bankkártyás fizetés lehetőségét. Ennek kapcsán már folynak a tárgyalások a társ bank kiválasztására. Végül a kormányzati elképzeléseknek megfelelően pilot projektje kívánunk lenni a központosított digitális irattár létrehozásának. Szolgáltató földhivatal Célunk az, hogy minden ügyfél a lehető legkevesebb időt töltse a hivatalunkban és a legmegelégedettebben távozzon. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, úgy elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az a rengeteg munka, amit a rendszer működtetésébe beleinvesztáltunk.


94

2012. évi 3. szám

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS – 2012 (Finanszírozási alap: EMGA, EMVA, központi költségvetés.) Az elmúlt évekhez hasonlóan áprilisban megkezdődött a mezőgazdaság legnagyobb számban igényelt, és legnagyobb összegű támogatása. A támogatást csak elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) részére. A támogatások szankciómentes elektronikus rögzítésére 2012. május 15-ig van lehetőség, ezt követően napi 1 % levonása mellett lehet a támogatást igényelni, 2012. június 9-ig. Az egységes kérelem 2012. május 31-ig jogkövetkezmények nélkül módosítható, azt követően csak pontosításra és visszavonásra van lehetőség. Támogatást igényelhet minden termelő, aki június 9-i határnappal jogszerű földhasználatot tud igazolni, legalább 1 ha támogatható területtel rendelkezik, vagy 0,3 ha szőlő, vagy gyümölcs ültetvény után is kifizethető a támogatás. Az igényelt parcellák méretének el kell érni a 0,25 ha-t. Az elektronikus kitöltést a termelő saját maga is elvégezheti, amennyiben rendelkezik ügyfélkapus belépéssel, illetve az MVH-tól kapott regisztrációs számmal. A támogatási kérelem beadásában segítséget nyújt a CSMKH FM Igazgatósága (Szeged, Deák F. u. 17), illetve minden településen ügyfélfogadást tartó falugazdász, vagy kamarai tanácsadó. A támogatása kitöltését előjegyzés alapján telefonon (Szegeden 62/553-460, illetve a helyi falugazdásznál), vagy személyesen történő bejelentkezés alapján végezzük. Az egységes támogatás keretébe a területalapú támogatás mellett még 25 jogcímre lehet támogatást, vagy kifizetési kérelmet igényelni (KAT, AKG, Natura 2000, erdő telepítési támogatások, biztosítás díj támogatás, kárenyhítésbe való bejelentkezés, stb.). Természeti kockázatok kezelése: A 2012. évben megváltozott a természeti károk támogatása. Az Országgyűlés megalkotta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényt, mely a korábban alkalmazott, és a termelők számára jól ismert kárenyhítési támogatás tovább fejlesztett változatából, illetve egy biztosítási díj támogatásból áll. A kisés középvállalkozások kötelezően vesznek benne rész, amennyiben a szántó területük a 10 ha-t, vagy a szántóföldi zöldség az 5 ha-t, vagy az ültetvény területük az 1 ha-t eléri. Az ennél kisebb területet használó termelők önként csatlakozhatnak a rendszerhez. A támogatás igénylése az egységes területalapú támogatás felületén lehetséges, illetve itt lehet megtenni az önkéntes csatlakozást. Amennyiben a termelő természeti kárt szenved, abban az esetben a káreseményt követő 15 napon belül be kell jelentenie a CSMKH Földművelésügyi Igazgatóságához (falugazdászokon keresztül is lehetséges), bejelentés hiányában kárenyhítő juttatásban a termelő nem részesülhet az őszi elszámolás folyamán. A kockázatkezelési rendszerben résztvevők hozzájárulást fizetnek, melynek összege szántó esetében 1000 Ft/ha, ültetvények és szántóföldi zöldség esetében 3000 Ft/ha, átutalással, az MVH által megadott számlaszámra szeptember 15-ig kell megfizetni.


95

2012. évi 3. szám

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói

Az őszi aszály, a téli fagykár bejelentések megtörténtek, a tavaszi fagykár bejelentések folyamatban vannak. A tavaszi fagy 2012. április 10-én érte a megyét, ebből következően az előzetes bejelentés határideje 2012. április 25-én lejár, illetve ahol a kár első jelei később jelentkeztek, attól az időponttól számított 15 nap. A megyét ért -5 -9 celzius fok közötti hideg a megye minden ültetvényét károsította, a kármérték tág határok között mozog. A legnagyobb mértékű kiesés a kajszi, őszi ültetvényeknél várható, 90-100 %-os, de az alma, cseresznye, meggy, illetve a szőlő esetében is jelentős károkkal, valószínűen 50 % felettivel kell számolni. A szántóföldi zöldségek közül a spárga, a burgonya és a kiültetett káposzta esetében érkeztek bejelentések, szántóföldi növények közül jelentős cukorrépa és őszi káposztarepce kipusztulást jelentettek a termelők. Ezek újravetése, vagy más növénnyel való hasznosítása szükséges. A kockázatkezelési rendszer másik szegmense a biztosítási díj támogatása, mely kereskedelmi biztosítóval kötött szerződés alapján fizetendő díj 65 %-a lehet maximálisan, de 2012. évben országosan rendelkezésre álló összeg maximalizált, nagysága 9,33 millió euró. A biztosítási díj támogatása iránti igényt szintén az egységes területalapú támogatás beadásakor kell jelezni az MVH irányába, ennek a későbbi bejelentésére nincs lehetőség. Szőlő-gyümölcs de minimis támogatás: A 2011. évre vonatkozóan szőlő és gyümölcs ültetvények művelése során felhasznált gázolajhoz támogatást vehet igénybe az a mezőgazdasági termelő, aki legalább 0,5 ha ültetvényes szőlő, vagy gyümölcstermesztést folytat, saját névre szóló gázolaj számlával rendelkezik, a NAV Vám Igazgatósága a 2011. évi teljes mg. gázolaj jövedéki adó visszaigénylését visszaigazolta. A támogatás mértéke felhasznált gázolaj literenként 95 Ft. A beadás helye a falugazdászokon keresztül a CSMKH FM Igazgatósága. A beadási határidő 2012. május 31.


96

2012. évi 3. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2012. MÁRCIUS) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként – 2012. március

Márciusban, a megyében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma


97

2012. évi 3. szám


Csongrád megyében 2012. március végére a nyilvántartott álláskeresők száma 22 561 fő lett, amely 1 685 fővel, 7 %-kal volt alacsonyabb, mint 2012. február végén. Az álláskeresők 43 %-a (9 603 fő) a szegedi, 15 %-a (3 370 fő) a makói, 14 %-a (3 082 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt minden térségben csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: nagyobb számban és mértékben, 448 fővel, -12 %-kal Makón, Mórahalmon 207 fővel, -11 %kal, Hódmezővásárhelyen és Szentesen 10-10 %-kal, 340, illetve 251 fővel lett kevesebb a regisztrációban lévők száma. A többi térségben 3-4 %-os visszaesés történt. A 2011. március havi záró adatokkal összevetve a tényadatokat, összességében és minden térségben is, megyei szinten 2 158 fős létszám csökkenés látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 828 fővel (-22 %), Szentesen 512 fővel (-19 %), Makón 323 fővel kevesebb most az álláskeresők száma. Szegeden mindössze 69 fővel alacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők száma az egy évvel korábbival összehasonlítva. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2012. március végén 12,2 % volt, az egy évvel korábbi szinttől 0,9 %-ponttal alacsonyabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (10,4 %) illetve Szentesen és Hódmezővásárhelyen még megyei szint alatti, 11,0-11,9 %. Ebben a hónapban 17,4 %-kal Kistelek térségében volt a legmagasabb a mutató mértéke.


98

2012. évi 3. szám


Iskolai végzettség, pályakezdők, ellátás 2012. március végén, a megyében nyilvántartott álláskeresők egyharmada, 7 431 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 30 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők egyötöde szakközépiskolát, illetve technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya közel 10 % (2 141 fő). Diplomával az álláskeresők 7,5 %-a rendelkezett, számuk 1 715 fő, mely közel azonos az előző havi adattal. A diplomások 68 %-a (1 159 fő) a szegedi térségben él. A márciusban a nyilvántartásban szereplő 2 532 fő pályakezdő a regisztráltak 11,2 %-át képviseli. A fiatalok száma 32 fővel alacsonyabb az előző havinál, illetve több, mint 100 fővel magasabb az egy évvel korábbi pályakezdő zárólétszámnál. Csongrád megyében a hónap végén nyilvántartott álláskeresők 15,6 %-a, 3 511 fő munkaügyi szervezetünktől járadékban, 1,3 %-a (294 fő) pedig segély típusú ellátásban részesült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők száma március végén 2 659 fő volt, mely 534 fővel kevesebb a februárinál. A nyilvántartott álláskeresők 58 %-a nem részesült semmilyen ellátásban, támogatásban a hónap végén. Álláshelyek 2012. márciusban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 1748 darab volt, mely az előző havinak alig több, mint 40 %-a, az egy évvel korábbitól is 20 %-kal marad el. A hónap elején meglévő 2 698 álláshellyel együtt közel négy és félezer álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek. Az új állásbejelentések 70 %-a támogatott foglalkoztatásra vonatkozó igény volt.


99

2012. évi 3. szám

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ

A

MUNKAVÉDELMI

ÉS

MUNKAÜGYI

SZAKIGAZGATÁSI

SZ ER V

MŰKÖDÉSÉRŐL

1. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv helye, szerepe, feladata és lehetőségei az új államigazgatási struktúrában 2011. január 1-jétől az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Délalföldi Munkavédelmi Felügyelősége, illetve az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége általános jogutódja Csongrád megyében a Csongrád Megyei Kormányhivatal, illetve annak Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, élén az Igazgatóval. A Szakigazgatási Szerv keretében működő Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségek élén az Igazgatóhelyettesek állnak. Szakigazgatási Szervünk felett szakmai irányítási jogot gyakorol az OMMF jogutódja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, illetve annak Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. Az integráció előnyének tudható be a régiók megyei átszervezése, amely a stratégiai és operatív vezetés hatékonyságát növelte. Az integráció eredményeként a Kormányhivatal által végrehajtott intézkedések révén Felügyelőségeink is lényegesen költséghatékonyabban, racionalizáltabban tudnak működni. Szakigazgatási Szervünk hatáskörét és feladatait alapvetően a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a (Met.), továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. Eljárásjogilag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá tartozunk. A Munkavédelmi Felügyelőség: feladata kiterjed különösen  a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;  a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagokkal történő munkavégzésre, illetve munkakörülményekre, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;  a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. A munkavédelmi felügyelők elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkeznek az Mvt.-ben meghatározott feladatkörök tekintetében. Munkavédelmi bírság kiszabására a szakigazgatási szerv vezetője jogosult. A munkavédelmi bírság mértékének


100

2012. évi 3. szám


meghatározását 2012. január 1. napjától jogszabály szigorúan határozza meg; a munkavédelmi bírság mértéke a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján történik. A Munkavédelmi Felügyelőség közreműködik a felvilágosító, tanácsadó tevékenységben. Munkavédelmi tanácsadásra kijelölt munkanap: péntek 8 óra 00 perctől 13 óra 30 percig. A Munkaügyi Felügyelőség elsőfokú hatósági jogkörében ellenőrzi a munkaügyi jogszabályok, így mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: Mt.) foglaltak megtartását a munkahelyeken. Ezen túlmenően feladata különösen a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Met.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. A munkaügyi felügyelők elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkeznek az Met.-ben meghatározott feladatkörök tekintetében. Munkaügyi bírság kiszabására a szakigazgatási szerv vezetője jogosult. A munkaügyi felügyelőség közreműködik a felvilágosító, tájékoztató tevékenységben. Munkaügyi tájékoztatásra kijelölt munkanap: hétfőtől csütörtökig 08 óra 00 perctől 16 óra 00 percig, péntek 08 óra 00 perctől 13 óra 30 percig. 2. Vállalkozások jogkövető magatartása A Munkaügyi Felügyelőségünk – a hatósági ellenőrzési feladatain túlmenően – kiemelt céljának tartja a munkáltatók jogkövető magatartásának az elősegítését és a jogszabályi feltételeknek megfelelő foglalkoztatás előmozdítását. Ennek keretében részt vesz a Hatóságunk a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat a Munkaügyi Felügyelőséghez, azaz kérdéseket mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, intézmények intézhetnek. Az építőipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, mint kiemelt ágazatok területén végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések és célvizsgálatok hatására tapasztalataink szerint pozitív irányba elmozdult az ellenőrzéssel érintett munkáltatók munkavédelmi szemlélete, mindehhez a súlyos veszélyeztetések észlelése esetén a korábbi években alkalmazott munkavédelmi bírságok is hozzájárultak. Egyre több építés-kivitelezési munkaterületen találkoztunk fejvédő sisakban munkát végző dolgozóval, és egyre több leesési veszély megelőzését szolgáló biztonsági hevederzetet biztosítottak a munkáltatók. A megfelelő szilárdságú kikötési helyek kijelölésével vagy kiépítésével valamint a használatuk megkövetelésével azonban még adósak. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén a fokozott ellenőrzések ellenére is még sok védőburkolat hiányt vagy elhasználódást, a hegesztési munkahelyek részben történő elkerítését tapasztalták felügyelőink. A munkabalesetek, így a súlyos munkabalesetek alakulásában véleményünk szerint a fokozott ellenőrzések pozitív hatása még nem az elvárt szinten jelentkezik. A nem kiemelt ágazatok munkavédelmi helyzetében nem okozott negatív irányú elmozdulást az a tény, hogy azok az ágazatok ellenőrzése ritkábban történt meg. Az ellenőrzések ezen a területen kevesebb azonnali intézkedésre okot adó hiányosságot tártak fel. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése során a legtöbb


101

2012. évi 3. szám


intézkedésre okot adó hiányosságot a járófelületeken jelentkező botlásveszélyek, a zsúfolt árú tárolások, a villamos kábelvezetékek mechanikai sérülések ellen nem védett vezetése valamint az érintésvédelmi felülvizsgálatok hiánya jelentette. Az ellenőrzések során az országosan elrendelt célvizsgálatok fogadtatása vegyes volt. A munkáltatók és a foglalkoztatottaik általában a helyi és országos médiából tudtak a lehetséges ellenőrzésekről, így többségük várta is azokat. A munkáltatók általában pozitívan álltak az ellenőrzésekhez, azonban a jelenlegi gazdasági helyzet miatt egyes esetekben érződött az, hogy idegesebbek, ingerültebbek az ellenőrzöttek, mint a korábbi időszakban. Mindehhez hozzájárult az is, hogy volt már náluk hasonló ellenőrzés, és néhány esetben megjegyezték, hogy már sokadszorra ellenőrzik őket. 3. Az ellenőrzések kapcsán felmerülő leggyakoribb problémák A Munkaügyi Felügyelőségünkre beérkező panaszok és közérdekű bejelentések nagy része a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatással, a munkaidő és pihenőidő szabályainak a megsértésével, a késedelmes vagy elmaradt munkabér kifizetésekkel valamint a bérkompenzáció nem teljesítésével kapcsolatosak. A Munkavédelmi Felügyelőség 2011. évi ellenőrzési tapasztalatai szerint ismételten előtérbe került a munkavédelem elhanyagolása, költségeinek csökkentése. A vállalkozások alulfinanszírozott munkákat vállalnak. Az építőipar területén a leggyakoribb hiányosság a többszintű alvállalkozói rendszer, több mikrovállalkozás egyidejű, egy helyen történő munkavégzése, a koordináció hiánya. A dolgozók félnek a munkahely elvesztésétől, ezért nem emelnek szót a veszélyes munkakörülményekért. Kényszerű profilváltás miatt és az új munkáltatóknál munkavédelmi ismeretek hiánya a jellemző. A munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszalépő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása önmagában is fokozott kockázatot jelent munkavédelmi szempontból. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok, a munkaeszközök érintésvédelmi problémái valamint az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése miatt kellett intézkedni. 4. A jogsértések miatt alkalmazott szankciók A munkaügy területén kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben (KKV) foglaltak alapján következetesen érvényesül az az – elsődlegesen prevenciót szolgáló – elv, hogy amennyiben a munkáltató kis-és középvállalkozásnak minősül, továbbá a jogsértést első esetben követte el, az elkövetett szabálytalanságtól függően figyelemfelhívással vagy bírságösszeg nélküli szabálytalanságot megállapító határozattal él a Hatóságunk. Munkaügyi bírságot tehát csak az ismételt, súlyos szabálytalanságot elkövetőkkel és a kis-és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásokkal szemben, illetőleg első esetben azon munkáltatókkal szemben szab ki a Felügyelőség, akik a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket sértik meg, akik bejelentés nélkül foglalkoztatnak munkavállalókat, hatósági nyilvántartásba vétel hiányában munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet folytatnak illetőleg akik a munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértik és a munkavállaló részére a ki nem fizetett munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül


102

2012. évi 3. szám


nem fizetik ki. További szankcióként alkalmazza a Felügyelőség a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést, amennyiben a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál a Felügyelőség az eset összes körülményeit mérlegeli, figyelembe veszi különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A munkavédelem területén a bírság nem cél, hanem eszköz. Sajnos vannak vállalkozások, amelyek csak a szankcióktól való félelmük miatt tartják be – többé–kevésbé – a munkavédelmi előírásokat, sőt több vállalkozás még a bírságolás után is folytatja a veszélyes tevékenységet. Vannak 3-szor, 4-szer is megbírságolt vállalkozások, melyeknél egyre emelkedő bírságot alkalmazunk, mely elérheti akár a 10 millió Ft-ot is. A 2011. évben a legtöbb esetben helyszíni bírságot szabtak ki a felügyelők, az összegek megoszlásában viszont a munkavédelmi bírságok összege volt a legmagasabb. A Munkavédelmi Felügyelőségünk munkavédelmi bírság alkalmazási gyakorlata megfelelt a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvényi előírásoknak. A KKV 12/A. §-ának értelmében a munkavédelmi hatóság a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén munkavédelmi bírság helyett figyelmeztetést alkalmaz. Nincs lehetőség a munkavédelmi bírságtól való eltekintésre, amennyiben a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe. A Felügyelőség a szankciók alkalmazásakor nem tesz különbséget vétlen és szándékos elkövetés között, a jogszabályok ismeretének a hiányossága a munkáltatókat nem mentesíti a felelősség alól. 5. A 2012. évre vonatkozó hatósági ellenőrzések, jogszabályváltozások A munkavédelem, azaz a munkabiztonság és munkaegészségügy a munkavállalók egészségéhez és biztonságához fűződő jogait védi, míg a munkavállalók bérhez, pihenéshez, szabadságához és munkaviszonyhoz fűződő egyéb garanciális jogainak védelmét képviseli a munkaügy. A kettőt együtt un. munkafelügyeleti rendszernek tekinti az európai gyakorlat. Célunk a szakmailag erős, jogszabályok ismeretét és betartását megkövetelő felügyelet elért szakmai eredményeinek megtartása, az európai jogi aktusok és hazai szabályozások maradéktalan érvényesítése. A Munkaügyi Felügyelőség a 2012. évi szakmai irányelv alapján végzi munkáját, melynek keretében az ellenőrzések kiemelt célja, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, csökkenjen a tisztességes, jogkövető vállalkozások versenyhátránya. 2012. évben a munkajog területén a legfontosabb változás a 2012. július 1. napján hatályba lépő új Munka Törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény. A Munkaügyi Felügyelőség kiemelt szakmai feladata a foglalkoztatás létesítése jogszerűségének, valamint a munkavállalók anyagi érdeke és jogszabályban biztosított pihenéshez való joga érvényre juttatásának vizsgálata.


103

2012. évi 3. szám


A Munkavédelmi Felügyelőségünk törekszik a munkahelyen előforduló valamennyi szabálytalanság feltárására, amely egyaránt kitér a munkahelyen megtalálható munkabiztonsági és munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és ellenőrzésére. 2012. évben a munkáltatóknál kiemelten ellenőrizzük az érintésvédelemmel, illetve hibás elektromos berendezéssel kapcsolatos veszélyeztetéseket, a munkáltatók munkabaleset kivizsgálási tevékenységének javítását. Növeljük a zajjal járó tevékenységek, a veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenységek, a rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával járó tevékenységek ellenőrzési gyakoriságát.

MUNKAVÉDELMI NYÍLT NAP A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 2012. május 3-án 8.00 órától 13.00 óráig Nyílt Napot tart. A Nyílt Nap célja, hogy a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség feladatait és munkáját minél szélesebb körben tegyük ismertté. Továbbá, hogy a munkavédelmi és munkaügyi előírások végrehajtását szolgáló tájékoztató és felvilágosító tevékenységünket ily módon is megerősítsük. Ezen a napon Felügyelőségünk munkatársai folyamatosan állnak az érdeklődők rendelkezésére konzultációs lehetőség biztosításával. Emellett 10.00 órától tájékoztató előadást tartunk a következő témákban:  a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség bemutatása, ellenőrzési tapasztalatok;  a közelmúlt és a közeljövő jogszabály-változásai;  a bérkompenzáció végrehajtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kérdések. A rendezvény időtartama alatt munkavédelmi védőeszköz-kiállítás is látható. A Nyílt Nap keretében megemlékezést tartunk a „Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja” alkalmából. Helyszín: Kormányhivatal Csongrád Terme (Szeged, Rákóczi tér 1. szám)


104

2012. évi 3. szám

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói


TÁJÉKOZTATÓ A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE MŰKÖDÉSÉRŐL

Történeti áttekintés: 1752-ben császári dekrétum jelent meg, amely az alkalmazott orvosok kötelezettségeit állapította meg, amelyet a közegészségügyi állapotok megfigyelésével és a viszonyok megjavításának szorgalmazásával egészített ki, és a munka összefogásával az újonnan kinevezett "megyei physicusokat" bízta meg. Ez a dekrétum tekinthető a magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okiratának. 1991-ben született az 1991. évi XI. törvény, amely létrehozta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, és amely már az első mondataiban világosan leszögezte, hogy a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi (egyszóval: népegészségügyi) tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat, és ennek a feladatnak az ellátását a népjóléti miniszter a közvetlen felügyelete alatt álló szolgálatra bízza. Helye, szerepe, feladatai: Az államigazgatás rendszerének átszervezését követően a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 2011. január 1-jétől a Kormányhivatalhoz tartozik, szakmai irányító szerve a NEFMI alá tartozó ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi intézetek működnek. Megyénk területén három kistérségi intézet van, szakmai tevékenységük irányítását, koordinálását a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv végzi.


105

2012. évi 3. szám


Szervezetünkben kormánytisztviselőként meghatározott szakképesítéssel rendelkező tisztifőorvosok és tisztiorvosok, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, egyéb végzettségű diplomások, valamint a laboratóriumokban középfokú, szakirányú képzettséggel rendelkezők dolgoznak. Feladatainkat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény határozza meg. Illetékességünkről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről rendelkező 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet határoz. Egészségügyi államigazgatási szervként az I. és II fokú hatósági tevékenységünk keretében szakhatóságként és engedélyező hatóságként járunk el. Az I. fokú hatósági feladatokat a kistérségi intézetek látják el, a megyei NSZSZ sugár-egészségügy szakterület vonatkozásában (decentrumként Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre), illetve egyéb jogszabályokban meghatározott ügyekben rendelkezik első fokú hatósági jogkörrel. A hatósági ügyeket megkeresés és helyszíni ellenőrzés alapján indítjuk. A közegészségügyi-, járványügyi- és sugár-egészségügyi szabályok érvényesülésének hatósági ellenőrzésére és mintavételezésre fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselőink jogosultak. Tevékenységünket a lakosság egészségi állapotának megőrzése, a természetes és épített környezet okozta betegségek megelőzése érdekében végezzük, a prevenció fontosságát szem előtt tartva. A népegészségügyi célok eléréséért Felügyeljük a  közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területét,  járványügy (fertőző betegségek, védőoltások, fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás) területét,


106

2012. évi 3. szám


 

sugáregészségügy (ionizáló- és nem ionizáló sugárzások) területét, valamint a fenti feladatok ellátásához mikrobiológiai-, vírusvizsgáló-, kémiai-, toxikológiai és sugár-egészségügyi laboratóriumot üzemeltetünk, mely alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett, a szabad kapacitása kihasználásával vállalkozási tevékenységet végez.

Az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés) keretében végezzük az egészséges életmódra, a testi és lelki higiénére, a helyes táplálkozásra vonatkozó ismeretek átadását, és meghatározott közösségekben felhívjuk a figyelmet a testmozgás egészségmegőrző szerepére, a stresszhelyzetek és konfliktusok megfelelő kezelésének fontosságára, a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókra, a szenvedélybetegségek káros hatásaira és a rászokás elkerülésének módjára. Munkánk kiterjed a nem fertőző, un. civilizációs betegségek megelőzésére, a kórmegelőző állapotok korai felismerésére és a kialakulásukban szerepet játszó rizikók szűrésére. Részt veszünk a népegészségügyi szűrések (emlő, méhnyak) szervezésében és koordinálásában. Nem fertőző epidemiológia területén végezzük a megyénkre vonatkozó demográfiai adatok elemzését és az egészségmonitorozást (megbetegedési, halálozási statisztika). Az adatokból elemzést végzünk Csongrád megye lakosainak egészségi állapotára vonatkozóan. Egészségügyi igazgatás keretében engedélyezzük az alapellátás területén feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatók tevékenységét és jogszabályban meghatározottak szerint szakfelügyeleti feladatokat látunk el. A környezet- és település-egészségügy keretében figyelemmel kísérjük a környezeti elemek állapotát, mint a talaj, víz (felszíni és felszín alatti vizek, ivóvíz, medencevíz), továbbá a levegő minőségét. Vizsgáljuk a szennyvíz elhelyezés és elvezetés, és a szilárd hulladékok gyűjtésének, elhelyezésének körülményeit, valamint mindezek egészségkárosító tényezőit. A rendkívüli körülmények (pl. árvíz, belvíz) és időjárási viszonyok (hőség) esetén az országos tisztifőorvos által elrendelt különböző riasztási fokozatoknak megfelelően tájékoztatást adunk a tömeges egészségkárosodások elkerülése érdekében. Hatósági tevékenységünket mikrobiológiai, biológiai és kémiai laboratóriumi vizsgálatokkal egészítjük ki. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy területén a közfogyasztás céljára szolgáló élelmiszer előállításához és forgalomba hozatalához szükséges közegészségügyi követelmények-, az előállításban és forgalomba hozatalban közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés követelmények rendszeres ellenőrzése a feladatunk. Végezzük az élelmiszerek közvetítésével történt mérgezések és fertőzések kivizsgálását, okainak feltárását, nyilvántartását és további előfordulásának megelőzését, együttműködve az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel.


107

2012. évi 3. szám


Közegészségügyi megfelelőség szempontjából az élelmiszerrel esik egy tekintet alá a rendeltetésszerű vagy szokásos használata során a szájjal érintkező gyermekjáték és más használati tárgy, illetve a kozmetikai készítmény. Az élelmiszerek megfelelőségét mikrobiológiai és kémiai, toxikológiai laboratóriumi vizsgálatokkal is ellenőrizzük. Kiemelt figyelmet fordítunk a táplálkozás-egészségügyi feladatok keretében a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, és a közétkeztetés területén – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – számításokkal és laboratóriumi vizsgálatokkal határozzuk meg a napi energia- és tápanyag bevitelt, összevetve az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezési ajánlással. Kémiai biztonsági feladatok tekintetében végezzük a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését a vállalkozásoknál, gazdasági társaságoknál, illetve egyéb tevékenységet végzőknél. A közegészségügyi megfelelőség érdekében kiemelten vizsgáljuk a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek bejelentését az OKBI felé, a veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel végzett tevékenységek kistérségi intézetek felé történt bejelentésének meglétét, és a biztonsági adatlapok valamint a nyilvántartások meglétét. A dokumentumokon kívül vizsgáljuk a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek tárolási körülményit, azok csomagolását, feliratozását. Felügyeljük az emberi mérgezési esetek bejelentésével kapcsolatos előírások érvényesülését. A munkaegészségügyi laboratóriumunk helyszíni minta-vételezés alapján gáz, gőz illetve por kimutatását végzi munkahelyi levegőből, valamint a dolgozók biológiai mintáiból (vér, vizelet) végezett vizsgálatok alapján meghatározza a munkavégzés során a különböző behatolási kapukon az emberi szervezetbe került vegyi anyagok mértékét.

Gyermek- és Ifjúsághigiéne területén felügyeljük a 0-18 éves életkorú gyermekek, továbbá a 18-24 éves tanulóifjúság időszakos vagy állandó elhelyezésére, oktatására, nevelésére, foglalkoztatására, pihenésére, szabadidő eltöltésére szolgáló intézményeket, létesítményeket. A helyszíni ellenőrzések során vizsgáljuk a helyiségek kialakítását, higiénés állapotát, a berendezések életkornak megfelelő méreteit, a szociális helyiségek higiénés helyzetét, a személyi higiénés feltételek biztosítását, a testnevelés biztosításának feltételeit, az étkeztetés körülményeit. A járványügyi tevékenységünk célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőzőbetegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása. A fertőzések terjedésének megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az egészségügyi szolgáltatók által bejelentett lakossági fertőző betegségek alakulását, az esetek járványügyi kivizsgálását követően meghozzuk a szükséges intézkedéseket (fertőző beteg elkülönítése, a kórokozó hordozónak a kórokozó hordozás időtartamára terjedő járványügyi ellenőrzése, a kontaktszemélyek járványügyi megfigyelése, és indokolt esetben a járványügyi zárlat elrendelése) a terjedésük megakadályozása érdekében.


108

2012. évi 3. szám


Bizonyos betegségek esetén (pl. influenza) figyelő, illetve jelentőszolgálatok működtetését rendeljük el. A fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása érdekében – rendeletben meghatározott fertőző betegségek estén (pl. tbc, HIV, stb.) – elrendeljük a fertőző beteggel vagy fertőzöttekkel érintkezett személyek kötelező szűrővizsgálatát. Kórház-higiénés feladatok keretében folyamatosan figyelemmel kísérjük a megye kórházi járványügyi helyzetét, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (véráram fertőzések, methicillin rezisztens kórokozók) adatait, és szükség esetén beavatkozunk. Kivizsgáljuk az egészségügyi szolgáltatónál halmozottan előforduló fertőzéseket vagy a különös jelentőséggel bíró sporadikus nosocomialis fertőzéseket és nosocomialis fertőzést követő haláleseteket, ellenőrizzük a szükséges járványügyi intézkedések megtételét a járványok megelőzése és felszámolása érdekében. Az emberi szervezet fertőzőbetegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását a védőoltások segítségével létrehozott aktív, illetve passzív védettség kialakításával lehet elérni. Biztosítjuk az egészségügyi szolgáltatók védőoltással történő ellátását a rendeletben meghatározott fertőző betegségek elleni életkorhoz kötötten, illetve megbetegedési veszély elhárítása érdekében szükséges oltásokhoz. A külföldre történő kiutazás esetén szükséges kötelező, illetve ajánlott védőoltásokat Szakigazgatási Szervünk által üzemeltetett Nemzetközi Oltóhelyen, meghatározott rendelési időben biztosítjuk. A jogszabály egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére ugyancsak védőoltási kötelezettséget írhat elő (pl. egészségügyi dolgozók, földdel, szennyvízzel végzett tevékenység, stb.). A fertőzések terjedésének megelőzését szolgálja a járványfolyamat megszakítását célzó folyamatos és záró fertőtlenítés (a fertőző beteg tartózkodási helyének, használati eszközeinek, ruhadarabjainak és váladékainak) szakszerű elvégzése, és az egészségügyi intézményekben a sterilizálás és fertőtlenítés szabályainak (infekciókontroll) szigorú betartása. Ezen folyamatokat is felügyeljük. Szintén nagy gondot fordítunk a betegségeket terjesztő, vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtására, és az emberi test felszínén, illetve felhámjában élősködő ízeltlábúak (pl. fejtetű) közösségekben történő előfordulási arányára, illetve irtásának megtörténtére. A fertőző betegségek diagnosztizálása, illetve szűrések végzése céljából mikrobilógiai, parazitológiai, mikológiai és vírus kimutatási vizsgálatokat is végzünk. Három Dél-alföldi megye területére vonatkozó sugár-egészségügyi feladatok ellátása érdekében a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervünk részeként sugáregészségügyi decentrum működik. A sugár-egészségügyi tevékenység célja, hogy védje az emberek és utódaik egészségét az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások ártalmas hatásaival szemben a sugárzások rendeltetésszerű alkalmazása során. Engedélyezési eljárást végzünk, mivel ionizáló sugárforrásokat működtetni csak egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély birtokában szabad. Ellátjuk a sugárforrások használatával összefüggő szabályozás felügyeletét, az ionizáló sugárzásnak


109

2012. évi 3. szám


kitett munkavállalók dozimetriai ellenőrzésének végzését, a dózishatárértékek átlépése esetén kivizsgáljuk az eset körülményeit, és a hasonló esetek elkerülése érdekében tett intézkedések megfelelőségét ellenőrizzük. Szintén folyamatosan ellenőrizzük a radioaktív anyagok alkalmazásának, a radioaktív hulladék-kezelés-, és tárolás feltételeit az atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és előírásaival összhangban. A helyszínen az emberi sugárterhelés forrásainak megismerésére, mértékének felmérésére műszeres méréseket végzünk a sugár-egészségügyi szempontból biztonságos munka-, életfeltételek kialakításához, és a szükséges intézkedések meghozatalához, illetve a megvalósulásuk ellenőrzésére. Hatósági tevékenységünk mellett külön sugár-egészségügyi laboratóriumot működtetünk a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) és takarmányok, állati-, illetve növényi élelmiszerek radioaktív tartalmának meghatározására.


110

2012. évi 3. szám

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatói

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatói TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJRÓL Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:        

  

élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása; élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása; élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést; takarmány előállítás vagy forgalmazás; állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása; növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása; állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala; élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése; szaporítóanyag előállítása vagy tárolása; növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése; állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

A felügyeleti díj bevallás határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk. A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 %-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed. Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó


111

2012. évi 3. szám

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatói

felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta. Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikrovállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni. továbbá kisvállalkozásokra is, melyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják. Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) található. A Vidékfejlesztési Minisztérium a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló végrehajtási rendeletet ad ki áprilisban. Ezzel összhangban a bevallást támogató elektronikus rendszert a NÉBIH 2012. május 1-jén helyezi üzembe honlapján. A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint. Kérdéseivel forduljon a NÉBIH – kifejezetten a felügyeleti díjhoz kapcsolódóan létrehozott – ügyfélszolgálatához a 06-1/336-9024 telefonszámon, vagy küldje meg azokat a [email protected] elektronikus levélcímre.


112

2012. évi 3. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA Készítette: Dr. Haraszti Szilvia

A Tisztelt Jegyző és Körjegyző kollégák előtt is ismert, hogy a 2012. április 6. napján megjelent 44. számú Magyar Közlönyben megjelent a 2012. évi XXXIV. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról (Szt.). A jogszabály 3. § – 4. §-ai tartalmazzák az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pontjára – az alanyi jogú közgyógyellátásra – vonatkozó új szabályozást, valamint ehhez kapcsolódóan az Szt. kiegészült egy 140/N. §-sal. A jövőben várható a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének – Kérelem a közgyógyellátás megállapítására – módosítása is. Ennek mielőbbi megismerése a www.kozlonyok.hu honlap folyamatos figyelemmel kísérésével lehetséges. Itt szeretnénk utalni Asztalosné Zupcsán Erikának, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkárának az alanyi jogú közgyógyellátottak jogosulti körének újraszabályozásáról írott tájékoztatójára, amelyet a múlt héten már megküldtünk e-mailben a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó jegyzőknek és körjegyzőknek.

TÁJÉKOZTATÓ

A

SÚLYOS

MOZGÁSKORLÁTOZOTT

SZEMÉLYEK

KÖZLEKEDÉSI

KEDVEZMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOKRÓL Készítette: Treplán Anikó

A Kormány döntése szerint a 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2012. március 31-i hatállyal módosította a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). Az Mr. hatálybalépését követő legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. 1. A közlekedőképesség akadályozottságának minősítése Közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősül az a személy, akinek  mozgásszervi részkárosodása, vagy  idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, vagy  alsó végtagi idegrendszeri károsodásból eredő járászavara, vagy


113

2012. évi 3. szám


 

alsó vagy felső végtagi perifériás keringési károsodás miatt részegészségkárosodása, vagy a felsorolt részkárosodások közül két részkárosodása együttesen

eléri, vagy meghaladja a 40 %-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ez állapot várhatóan legalább három évig fennáll. Az FNO osztályozási rendszere szerinti kódok jelentése az alábbi: FNO kód

d4452 d4500 d4501 d4702

A kód szerinti mozgásfunkció

elérés kezek és karok használatával kinyúlás tárgy, megérintése, megfogása járás rövid távon, 1 km-nél rövidebb gyaloglás járás hosszú távon, 1 km-nél hosszabb gyaloglás tömegközlekedési motoros szállítóeszköz használata utasként

A bevezetett minősítési rendszer vegyes jellegű, azaz a konkrét hiányállapotok, károsodások felsorolását a kieső funkcióképességekkel együttesen értékeli. 1.2. Állapota súlyosságára, valamint az esetében korábban lefolytatott vizsgálatokra tekintettel nem kell újabb minősítést elvégezni annak a személynek az esetében: a.) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak vagy az f) pont alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, amennyiben halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság; vagy b.) aki a 18. életévét nem töltötte be, s a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban vagy a P) pontban meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved, amennyiben többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi eredetű fogyatékosság; c.) akinek a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40 %-os egészségkárosodása van (2012. szeptember 15-ével bezárólag). 2. A súlyos mozgáskorlátozottság tényének igazolására 2012-ben elfogadható dokumentumok 2.1. a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolata;


114

2012. évi 3. szám


2.2. a mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő 18. életévét be nem töltött, magasabb összegű családi pótlékra jogosító hatályos igazolás másolata (a R. 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolata); 2.3. 2012. szeptember 15-ével bezárólag az NRSzH vagy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által az egészségkárosodás minősítése során kiadott, a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40 %-os egészségkárosodást igazoló hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolata; 2.4. az NRSzH által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a közlekedőképesség súlyos akadályozottságát igazoló hatályos szakvélemény másolata. 3. A szociális és gyámhivatalok eljárási feladatai az új minősítési rendszerben 3.1. A súlyos mozgáskorlátozottak gépjármű szerzési és átalakítási támogatásai iránt a kérelmeket a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatalokhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő nem tudja a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, a hatályos szakhatósági állásfoglalás, a szakvélemény másolatával, a magasabb összegű családi pótlék igénylése során kiállított orvosi igazolással, vagy a BNO kód XIII. főcsoportjába tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40 %-os egészségkárosodást igazoló hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával a súlyos mozgáskorlátozott állapotának fennállását igazolni, úgy a Hivatal a kérelmező által benyújtott, a közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok megküldésével a.) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállása, vagy fenn nem állása, b.) a közlekedőképesség akadályozottságának fennállása esetén a következő felülvizsgálati időpont megállapítása kérdésében – szakvélemény kiadása céljából – 8 napon belül megkeresi az NRSzH területileg illetékes kirendeltségét azzal, hogy a kirendeltségen működő szakértői bizottság a kérelmező közlekedőképességének akadályozottságát vizsgálja meg. A kérelmező a közlekedőképesség akadályozottságának minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a Hivatal az eljárást megszüntetheti. Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakvélemény kialakítására, a szakértői bizottság a kérelmezőt további szakvizsgálatra utalhatja be. Az NRSzH-nak a kérelmező közlekedőképességét érintő megkeresésétől számított 60 napon belül kell elvégeznie.

vizsgálatát

a

Hivatal

Tekintettel arra, hogy a közlekedőképesség minősítésének alapját a komplex minősítés keretében meghatározott hiányállapotok jelentik, a közlekedőképesség vizsgálata a komplex minősítés keretében is elvégezhető. Ebben az esetben az igénylő nyilatkozik


115

2012. évi 3. szám


arról, hogy a komplex vizsgálattal egyidejűleg kéri a közlekedőképesség minősítését is. A szakértői szerv a komplex minősítés során végzett közlekedőképesség-vizsgálattal kapcsolatos adatokat is kezeli, és az ügyfél erre irányuló kérelme esetén az igazolás a későbbiekben is kiadható. Az NRSzH az eljárásban szakértői feladatokat lát el, a közlekedőképesség vizsgálatáról szakvéleményt állít ki. A szakvélemény felülvizsgálatára – az alapeljárás sajátosságaira figyelemmel – nincs lehetőség. A hivatal a közlekedési kedvezményekre való jogosultságról a szakvélemény kiadását követően dönt. 4. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) szerint kiállított háziorvosi szakvélemények felhasználási idejének meghosszabbítása 4.1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek minősítési rendszerének keretében kiadott szakvéleményhez kötődően több jogszabály határoz meg külön támogatáshoz, kedvezményhez kapcsolódó jogosultságokat. Az újonnan elinduló minősítési rendszer zavartalan működőképességének biztosítása érdekében a Hkr. szerinti „7 pontos” háziorvosi szakvélemények felhasználhatósága 2012. december 31-éig meghosszabbodik. Így a más jogszabályban a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján megállapított, mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények megállapításához érvényességi idejükön belül igazolásként eddig az időpontig még felhasználhatóak. 4.2. A minősítési rendszer bevezetéséből eredő egyszeri, tömeges vizsgálatok kiküszöbölését szolgálja az az intézkedés, amely lehetővé teszi – 2012. december 31-éig – az NRSzH számára az iratalapú vizsgálatok elvégzését azoknak a közlekedési kedvezményt igénylőknek a minősítése esetében is, akik a Hkr. szerinti, érvényes „7 pontos” háziorvosi szakvéleménnyel rendelkeznek. Esetükben a minősítésre olyan módon kerül sor, hogy a közlekedési kedvezmény megállapítása iránti kérelmükhöz csatolják az érvényes háziorvosi szakvéleményüket, vagy annak hiteles másolatát, valamint az állapotuk igazolására szolgáló valamennyi rendelkezésükre álló orvosi dokumentációt. Az NRSzH a háziorvosi szakvélemény és a rendelkezésére álló orvosi iratok alapján állapítja meg a közlekedőképesség akadályozottságát. Amennyiben a rendelkezésére álló iratanyagból az állapot minősítése nem végezhető el, úgy az NRSzH az igénylőt személyes vizsgálatra hívja be. 5. Határidők módosulása A minősítési rendszer változása miatt szükséges volt a támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejét későbbi időpontban, május 15-ében meghatározni, és ezzel összefüggésben az Mr. a kérelmek elbírálási határidejét is szeptember 15-ére módosítja. A keretszámról való értesítés időpontja április 30-áról július 31-ére változik. A szerzési és átalakítási támogatás iránti kérelem alapján ha a 2. pont alatt felsorolt iratok nem állnak rendelkezésre – a Hivatal a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint felhívja kérelmezőt a közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtására.


116

2012. évi 3. szám

Hivatali Tájékoztató

Recommend Documents