KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: D.850/ 9 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., továbbiakban: kezdeményező) által Röjtökmuzsaj Község Önkormányzata (9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 193., képviseli: Dr. Müller Ibolya ügyvéd 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés Röjtökmuzsaj községben orvosi rendelő és fiókgyógyszertár építésére” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezésnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 17/C. § (1) bekezdés b) pontját, a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját, a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 250.§ (3) bekezdés i) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 99. § (1) bekezdését. A kezdeményezés ezt meghaladó részében a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés hiányát. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Jelen jogorvoslati eljárás előzményét képezi, hogy kezdeményező, mint a támogatás felhasználásában közreműködő szervezet és ajánlatkérő, mint kedvezményezett között 2010. augusztus 23-án támogatási szerződés jött létre ajánlatkérő által NYDOP-5.2.1/A-09-2010-0022 azonosító számon az Európai Regionális Fejlesztési Alap Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében benyújtott pályázatban rögzített projekt finanszírozása tárgyában. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást folytatott, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívását 2010. augusztus 6-án tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben KÉ- 22010/2010. számon. A hirdetményt 2010. augusztus 2-án adta fel közzétételre. A hirdetményt az ajánlatkérő saját honlapján, nevezetesen a www.rojtokmuzsaj.hu-n, a „Közérdekű információk” című link alatt is megjelentette. Ajánlatkérő a beszerzés részletes tárgyát, teljes mennyiségét az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában rögzítette az alábbiak szerint: „Földszintes bruttó 170 m2 alapterületű, előregyártott nagypanelos építési technológiával épített fa könnyűszerkezetes épület építése - a rendelkezésre bocsátott kiviteli terv és építési engedély alapján - orvosi rendelő és fiókgyógyszertár létesítése céljából.” A részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetősége a beszerzés tárgya vonatkozásában nem volt biztosított. Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó, valamint a részvételi feltételeket, ezen belül a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. Az ajánlattételi felhívás III.1.2. pontjában a fő finanszírozási és fizetési feltételek akként kerültek rögzítésre, hogy ajánlatkérő a teljesítési igazolással ellátott számla ellenértékét a teljesítéstől számított 60 napon belül átutalással fizeti meg. Ennél kedvezőbb fizetési határidő megajánlható volt. Bírálati szempontként ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg az alábbi részszempontok és súlyszámok megadásával. Részszempont 1. Nettó vállalási ár (Ft) 2. Kedvezőbb hőszigetelési érték
Súlyszám 20 3
3
(ablak) 3. Kedvezőbb hőszigetelési érték (fal) 4. Kedvezőbb hőszigetelési érték (födém) 5. Késedelmi kötbér (Ft/nap) 6. Jótállás időtartama (hó) 7. Kedvezőbb fizetési határidő (nap)
3 1 1 3 2
Az ajánlattételi felhívás V.3.5.1. pontja alapján az értékelés során adható pontszám alsó és felső határa 0 - 10 pont volt. A felhívás V.3.5.2. pontja tartalmazta, hogy az ajánlatok értékelése az arányosítás módszerével történik. Ezt meghaladóan ajánlatkérő annyit közölt, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, akinél a pontszámok és a súlyszámok szorzatának összege a legmagasabb. Ajánlatkérő jelezte, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a pályázat kódszáma: NYDOP-5.2.1/A-09-2010-0022. A hiánypótlás lehetősége a Kbt. 83. §-a szerint volt biztosított. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2010. augusztus 30., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. szeptember 7., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. szeptember 28. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a közbeszerzési eljárás részletes követelményrendszerét, a kötelező nyilatkozatmintákat és a szerződéstervezetet. A kötelező formanyomtatványok 1. számú adatlapja a felolvasólap volt, ezen kellett az ajánlattevőknek ismertetniük a bírálati részszempontok szerinti vállalásaikat az alábbi keretek között és mértékegységek szerint: „Nettó vállalási ár (Ft) Kedvezőbb hőszigetelési érték-ablak (min. 0,9W/m2/K) Kedvezőbb hőszigetelési érték- fal (min. 0,25 W/m2/K) Kedvezőbb hőszigetelési érték- födém (0,25 W/m2/K) Késedelmi kötbér (min. 50.000,- max. 100.000,- Ft/nap) Jótállás időtartama (min. 72, max. 120 hó) Kedvezőbb fizetési határidő (min. 60 nap).” A dokumentáció 15.11. pontja tartalmazta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését az ajánlattételi felhívás V.3.5.1., valamint V.3.5.2. pontjaiban
4
rögzítettek szerint végzi el. Ezt meghaladóan az értékelés vonatkozásában ajánlatkérő a dokumentációban egyéb információt nem közölt. A dokumentáció 13.3. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz csatolniuk kell a szerződést az ajánlatban foglalt adatoknak megfelelően kitöltve, az egyes oldalakat az aláíró szignójával ellátva. A dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés tervezet 7.4. pontja rendelkezett a késedelmi kötbér mértékéről és annak esedékességéről a következők szerint: „Késedelmes teljesítés esetén a késedelmi kötbér mértéke minimum 50.000,Ft/nap (az ajánlat szerint). Megrendelő a teljesítési véghatáridő elmulasztásánál jogosult a kötbérigény érvényesítésére.” Az ajánlattételi határidőre egy ajánlattevő, nevezetesen a Grand-Ács Tetőcentrum és Készház Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlattevő ajánlatának 5. oldalán csatolta a felolvasólapot, amelyen a bírálati részszempontok alapján a következő vállalásokat tette: 1. Nettó vállalási ár (Ft) 2. Kedvezőbb hőszigetelési értékablak (min. 0,9W/m2/K) 3. Kedvezőbb hőszigetelési érték- fal (min. 0,25 W/m2/K) 4. Kedvezőbb hőszigetelési értékfödém (0,25 W/m2/K) 5. Késedelmi kötbér (min. 50.000,max. 100.000,- Ft/nap) 6. Jótállás időtartama (min. 72, max. 120 hó) 7. Kedvezőbb fizetési határidő (min. 60 nap)
29.597.000,- Ft 0,7 W/m2K 0,17 W/m2K 0,15 W/m2K 80.000,- Ft/nap 74 hónap 60 nap
Az ajánlat 95-99. oldalán csatolta ajánlattevő a szignójával ellátott szerződéstervezetet, amelynek 7.4. pontjában a késedelmi kötbér mértékeként az 5. bírálati részszempontra tett megajánlásnak megfelelően 80.000,-Ft/nap-ot jelölt meg. Ajánlatkérő 2010. szeptember 7-én hirdette ki a közbeszerzési eljárás eredményét. A benyújtott ajánlatot elbírálta és értékelte, amelynek alapján az összegezésben foglaltak szerint annak érvényességét, illetőleg nyertességét állapította meg.
5
Az összegezés 6 b) pontja az ajánlat értékeléséről a következő táblázatot tartalmazta:
Az elbírálás részszempontjai (adott esetben alszempontjai is)
Nettó vállalási ár (Ft) Kedvezőbb hőszigetelési érték-ablak (W/m2/K)
A Az ajánlattevő neve: részszempon GRAND-ÁCS Tetőcentrum tok és Készház Kft. súlyszámai (adott Értékelési esetben az pontszám és Értékelési alszemponto pontszám súlyszám k szorzata súlyszámai is) 20 10,00 200,00 3
10,00
30,00
3
10,00
30.00
1
10,00
10,00
Késedelmi kötbér (Ft/nap)
1
10,00
10,00
Jótállás időtartama (hó)
3
10,00
30,00
Kedvezőbb fizetési határidő (min. 60 nap) A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként:
2
0,00
0,00
Kedvezőbb hőszigetelési érték- fal (W/m2/K) Kedvezőbb hőszigetelési érték- födém (W/m2/K)
310.00
Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 2010. szeptember 8-án adta fel közzétételre, amely a Közbeszerzési Értesítőben 2010. október 27-én jelent meg KÉ- 27328/2010. számon. A honlapjára ajánlatkérő a hirdetményt 2010. november 6-án töltötte fel. A vállalkozási szerződést ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2010. szeptember 28-án kötötték meg. A felek által aláírt szerződés 7.4. pontjában a késedelmi kötbér mértékeke 50.000,-Ft/napban került megállapításra. Kezdeményező 2010. október 29. napján nyújtotta be a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő jogorvoslati eljárását kezdeményező iratát, amelyben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatban több okból indítványozta jogsértés megállapítását. A kezdeményezés indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 57. § (3) és (5) bekezdéseibe ütközően határozta meg az ajánlattételi felhívásban az elbírálás módszerét, mivel nem részletezte, hogy az arányosításon
6
belül pontosan mely számítási módot fogja alkalmazni. Előadta továbbá, hogy megítélése szerint a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása szerint arányosítás esetén nem alkalmazható 0 pontszám. A kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése sem volt jogszabályszerű, mivel az értékelés során a 7. bírálati részszempont tekintetében nem az arányosítás módszerét alkalmazta azáltal, hogy a maximális 10 pont helyett ezen bírálati részszempontra tett megajánlásra 0 pontot adott. A kezdeményező irat tartalmazta továbbá, hogy „a Kbt. 17/C.§-ban foglaltaknak nem tett eleget az ajánlatkérő (felhívás, tájékoztató közzététele).” A fentieket meghaladóan a szerződés megkötésével kapcsolatban indítványozta a kezdeményező a jogsértés megállapítását. Álláspontja szerint ajánlatkérő a késedelmi kötbér tekintetében nem az ajánlat tartalmának megfelelően kötött szerződést, mivel az ajánlatban szereplő 80.000,-Ft/napra vonatkozó vállalás helyett a szerződésben 50.000,-Ft/nap került rögzítésre. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. november 2-án D.850/2010. számon megindította. A kezdeményező a jogorvoslati tárgyaláson a 2010. november 15-én visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A Döntőbizottság 2010. november 24-én kelt végzésében a kezdeményezőt az egyes kérelmi elemek pontosítására vonatkozóan nyilatkozattételre hívta fel, továbbá a tárgyalási jegyzőkönyvet kezdeményező részére megküldte, 2 napos határidő tűzése mellett az abban foglaltakkal kapcsolatos észrevétel előterjesztésére lehetőséget biztosított. A kezdeményező nyilatkozatot és észrevételt a megadott határidőn belül nem tett. Ajánlatkérő 2010. november 10-én benyújtott észrevételében a kezdeményezés megalapozatlanságára hivatkozva kérte a jogsértés hiányának megállapítását. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a dokumentációban az arányosítás módszerét a felhívásban foglaltakon túlmenően nem részletezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy emiatt joghátrány nem keletkezett, mivel az eljárásban egyetlen ajánlat került csak értékelésre. Jogorvoslati tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a bírálati részszempontok tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy mely vállalás minősül előnyösnek, amelyből - a Közbeszerzések Tanácsa hivatkozott ajánlására figyelemmel is - egyértelműen következik, hogy az arányosításon belül mely számítási módot kívánta alkalmazni. Ennek megfelelően az első négy részszempont vonatkozásában tekintettel arra, hogy az alacsonyabb értékű megajánlás volt a kedvezőbb, amely a részszempont tartalmából egyértelműen kiderül - csak és kizárólag a
7
fordított arányosság elvét alkalmazhatta, míg a késedelmi kötbér, jótállás, illetőleg kedvezőbb fizetési határidő vonatkozásában, tekintettel arra, hogy értelemszerűen a magasabb megajánlás volt a kedvezőbb, az egyenes arányosság módszerét kellett alkalmaznia. Minderre figyelemmel álláspontja szerint nem határozta meg jogsértően a bírálati szempontrendszerét, az átlátható, egyértelmű és kiszámítható volt az ajánlattevők számára. Közölte továbbá, hogy álláspontja szerint a Közbeszerzések Tanácsának az ajánlása alapján nem összeegyeztethetetlen a 0 pontszám meghatározása az arányosítás módszerével. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott ajánlás nem minősül jogszabálynak, jogi kötőerővel nem rendelkezik, így a kezdeményezés jogszabályi hivatkozási alapjaként nem vehető figyelembe a jogvita elbírálásakor. Az értékeléssel kapcsolatos kérelmi elemre akként nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a 7. bírálati részszempont esetében a 0 ponttal történő értékelés nem jogsértő, mivel az ajánlattevő e körben a megadott kötelező minimumon felül a bírálati részszempont értékelési alapját képező többletvállalást nem tett. Erre tekintettel megítélése szerint akkor járt volna el jogszerűtlenül, ha a konkrét többletvállalás hiányát maximum ponttal értékeli. A Kbt. 17/C. § körében előterjesztett kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezetként rendelkezik saját honlappal, így a nyilvánosságot az idézett jogszabályhely szerint a kezdeményező hivatkozásával szemben mind a felhívás, mind az eljárás eredményéről szóló tájékoztató esetében saját honlapon való közzététellel ténylegesen biztosította. Közölte, hogy az ajánlattételi felhívást annak megjelenésétől számított 5 munkanapos határidőn belül, míg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 2010. november 6-án töltötte fel a honlapjára. Álláspontja szerint ez utóbbi tekintetében a jogorvoslat kezdeményezése idő előtti, mivel a kezdeményező irat benyújtásának napján a megjelentetésre nyitva álló 5 munkanapos határidő még nem telt le. A szerződés megkötésének jogszerűtlensége miatt előterjesztett kérelmi elemmel kapcsolatban előadta, hogy ténybelileg nem vitatja azt, hogy a szerződés 7.4. pontjában a késedelmi kötbér összegeként 80.000,-Ft/nap helyett 50.000,-Ft/nap került feltüntetésre. A jogsértés hiányát e körben arra való hivatkozással kérte megállapítani, hogy az ajánlattevő vállalása és a szerződésben rögzített adat közötti eltérés elírás következménye volt. Ezt támasztja alá az is, hogy a hiba észlelését követően a szerződés 7.4. pontját az ajánlat 5. bírálati részszempont szerinti tartalmának megfelelően haladéktalanul javította. Álláspontja szerint ilyen esetre alkalmazható a Kbt. 306/A. § (6) bekezdése, amelynek megfelelően járt el.
8
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kezdeményezés részben megalapozott. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását megindító hirdetményt 2010. augusztus 2-án adta fel közzétételre, a Kbt. 35.§ (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás megkezdésének ezen időpont tekintendő, amely időpontban hatályos Kbt. rendelkezései alkalmazandók megfelelően jelen jogorvoslati eljárásban. Kezdeményező több okból támadta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, ezért a Döntőbizottság az alábbiakban a kezdeményező egyes kérelmi elemeit különkülön megvizsgálta. A Kbt. 317. § (3) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A Döntőbizottság megvizsgálta a kezdeményező iratot és annak tartalma alapján megállapította, hogy kezdeményezőnek a Kbt. 57. § (3) és (5) bekezdése körében előterjesztett kérelme két kérelmi elemet foglal magában. A kezdeményező egyrészt arra hivatkozott, hogy az arányosításon belül ajánlatkérő nem közölte a pontkiosztás számításának konkrét módszerét, másrészt pedig arra, hogy az arányosítás módszerének alkalmazása esetében 0 nem lehet pontszám. A Döntőbizottság az alábbi indokolás szerint megállapította, hogy az arányosítás módszerének meghatározása vonatkozásában előterjesztett kérelmi elem megalapozott. Az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzése a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozik, ajánlatkérő általános egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 249. § (2) bekezdésének g) pontja alapján az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatok bírálati szempontját. A közbeszerzési eljárás során alapvető jelentőségű bírálati rendszer szabályait a Kbt. 57. § (1)-(5) bekezdései tartalmazzák, amelyek a Kbt. 250. § (3) bekezdés
9
c) pontja alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásokban megfelelően alkalmazandók. A Kbt. 57. § (1)- (5) bekezdései alapján (1) az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.
10
A Kbt. 57. § (6) bekezdése alapján a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek tükrében a közbeszerzési eljárás során kiemelt jelentősége van az ajánlatok elbírálási rendszerének, ezen belül a pontkiosztás konkrét számítási módját jelentő bírálati módszer egyértelmű, átlátható meghatározásának. A Kbt. idézett tételes rendelkezéseivel, illetőleg alapelveivel összefüggésben szükséges annak rögzítése is, hogy az elbírálás részszempontjai tartalmának, a részszempontok jelentőségét tükröző súlyszámoknak, az értékelési ponttartománynak és a részszempontoknak való megfelelés pontozási módszerének leírásával szemben együttesen alapvető követelmény, hogy biztosítsa az ajánlatok kiszámítható, azonos elveken alapuló objektív értékelésének elvégzését, kizárja az értékelés ajánlattételi határidőt követő utólagos szempontok, számítások figyelembe vételével történő befolyásolását. Ennek függvényében a Döntőbizottságnak a kezdeményezés keretei között, a konkrét esetben abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő által rögzített módszer mellett biztosítható-e a jogszerű, kiszámítható, objektív értékelés. A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján a bírálat szempontját az ajánlattételi felhívásban kell rögzíteni, illetőleg a Kbt. 57. § (5) bekezdése szerint a felhívás tartalmazza a részszempontokat, a súlyszámokat, az értékelési ponttartományt, valamint a főszabályként a bírálat módszerét. A Kbt. 57. § (5) bekezdése értelmében a bírálati módszer részletes leírása a dokumentációban is megadható. A Döntőbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy az értékelési módszer az ajánlattételi felhívásban került rögzítésre, az ajánlattételi dokumentáció ezzel kapcsolatban további részletes információt nem tartalmazott. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy az arányosítás módszerét alkalmazza és azt is, hogy mely ajánlati elemeket a beszerzési preferenciarendszerének megfelelően milyen súllyal kívánja értékelni. A felhívás tartalmazta az értékelési ponttartomány alsó és felső határát is. A Döntőbizottság osztotta azon ajánlatkérői álláspontot, hogy az egyes részszempontok tartalmából - tekintettel arra, hogy azok pontosan meghatározható mennyiségi tényezőkön alapulnak egyértelműen megállapítható volt, hogy adott esetben az alacsonyabb, vagy magasabb értékű vállalás minősül egyes részszempontok vonatkozásban előnyösnek. Az arányosítás, mint relatív értékelési módszer meghatározása azt is egyértelművé teszi, hogy az értékelés során a tényleges pontkiosztás a benyújtott érvényes ajánlatok egymáshoz való viszonyának függvényében történik, ahol a legelőnyösebb - adott részszempont tartalmától függően legmagasabb, vagy legalacsonyabb értékű ajánlat - kapja a legmagasabb pontszámot.
11
Ugyanakkor szükséges annak rögzítése is, hogy az arányosítás matematikai módszerén belül különböző viszonyítási rendszerek léteznek, amelyek alkalmazásának függvényében határozható meg az ajánlatok részszempontok szerinti konkrét értékelése, és ennek alapján a közbeszerzési eljárás végeredménye. Ezen módszerek részletes leírását a Kbt. felhatalmazása alapján a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott 2/2004. számú módosított ajánlás is tartalmazza. A tényleges pontkiosztás jelentős mértékben függ attól, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését lineáris függvénnyel jellemezhető arányosítás alapján végzi-e, vagy nem lineáris függvény szerint. A lineáris arányosítás viszonyítási alapja a bírálati részszempontok tartalmi elemei szerinti legelőnyösebb ajánlat és a leggyengébb ajánlat, amelyek különbségéhez viszonyítva történik a két szélsőérték (maximum és minimum pontszám) között elhelyezkedő ajánlatok esetében a pontkiosztás. A nem lieneáris arányosság alkalmazása esetén ehhez képest a viszonyítási alapot kizárólag a legkedvezőbb ajánlat képezi, a többi ajánlat ennek függvényében, az ettől való eltérés aránya alapján kaphat pontot. Az arányosítás különböző módszerei egyrészt a súlyszámokon túlmenően is tükrözik az ajánlatkérő beszerzési preferenciarendszerét, másrészt a bírálati szempontrendszeren belül részszempontokként is változhatnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásában csak annyit közölt, hogy az arányosítás módszerét alkalmazza, nem közölte azonban, hogy az arányosításon belül lehetséges módszerek közül mely részszempont tekintetében konkrétan milyen viszonyrendszer alapján fog értékelni, amelynek következtében a tárgybani esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattételi felhívásban rögzítettek mellett az átlátható, kiszámítható, jogszerű értékelés nem garantálható. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a kérelmi elemnek helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját. A Döntőbizottság ugyanakkor a tárgybani eset vonatkozásban szükségesnek tartja annak megjegyzését, hogy az arányosítás konkrét módszere meghatározásának hiánya jelen körülmények között a közbeszerzési eljárás eredményét ténylegesen nem befolyásolta, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban egyetlen társaság nyújtott be ajánlatot, az ajánlat érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntést jogorvoslattal nem támadták. A Döntőbizottság ezt követően a kezdeményezés alapján a Kbt. bírálati rendszerére vonatkozó jogszabályi keretek között vizsgálta, hogy az arányosítás módszerének alkalmazásával összefüggésben az értékelési ponttartomány alsó határaként rögzített 0 pontszám akadálya-e az objektív, jogszerű értékelés elvégzésének.
12
Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy az értékelési ponttartomány alsó és felső határának meghatározása körében a Kbt. nem írja elő kötelezettségként, hogy ajánlatkérőnek ténylegesen ki is kell osztani a ponttartomány határainak pontszámait. A jogszabályi kötelezettség kizárólag arra vonatkozik, hogy ajánlatkérő az értékelést ezen ponttartományon belül végezheti el. A Kbt. az ajánlatok elbírálásának lehetséges módszereit sem rögzíti, illetőleg vonatkozásukban korlátokat nem állapít meg, ekként a módszer tekintetében a pontozás egyes számtani elemeinek jogszerűsége magának a módszer jellegének alapján ítélhető meg. A Döntőbizottság ennek megfelelően megállapította, hogy a lineáris arányosítás esetén - ahol a pontozás a maximális ponttal értékelendő legelőnyösebb és a minimális ponttal értékelendő leggyengébb ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva történik - nem zárható ki a 0 pont alkalmazása. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy sem a lienáris, sem a nem lienáris függvény szerinti arányosítás viszonyítási módszere nem zárja ki adott esetben a 0-1 közötti törtszám pontszámként történő kiosztását, amelynek megfelelően nem jogsértő a 0 alsó határértékként történő megjelölése az ajánlattételi felhívásban. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a 0 pontnak az arányosítás módszere esetén alsó ponthatárként történő meghatározása önmagában nem képezi az objektív, jogszerű értékelés akadályát, így ezen kérelmi elem vonatkozásában a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlat értékelésének szabályszerűsége vonatkozásában előterjesztett kérelmi elemet és az alábbiak szerint megállapította, hogy a kezdeményezés e körben megalapozott. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 81.§ (4) bekezdése alapján az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 90. § (1) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként
13
összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az arányosság módszerének alkalmazását választotta az ajánlatok értékelési módjaként. Általánosan az arányosság elvéből következik, hogy a beérkezett ajánlatok egymáshoz való viszonyától függ az ajánlatok pontszám szerinti értékelése, ahol a legelőnyösebb ajánlati elemeket tartalmazó ajánlat kapja a legmagasabb pontszámot. Rögzíteni szükséges azt is, hogy a Kbt. egyetlen érvényes ajánlat előfordulása esetében sem ad lehetőséget az ajánlattevő ajánlatának automatikus nyertessé nyilvánítására, így ajánlatkérő ebben az esetben sem mentesül az ajánlat megadott bírálati módszer szerinti értékelése alól. Erre tekintettel a Döntőbizottságnak a kezdeményezés alapján vizsgálnia kellett, hogy ajánlatkérő az ajánlatot az általa előírt módszer alapján megfelelően értékelte-e. A Döntőbizottság az összegezés alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését elvégezte, az első hat bírálati részszempont esetében az arányosítás általános elvének megfelelően az egyetlen érvényes, ekként viszonyítás hiányában a legelőnyösebb ajánlatot jogszerűen a maximális 10 ponttal értékelte. A 7. bírálati részszempont esetében ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyetlen érvényes, így az értékelés szempontjából legkedvezőbb ajánlat nem a legelőnyösebb ajánlatnak járó maximum 10 pontot, hanem csak 0 pontot kapott, ekként az értékelés nem felelt meg a Kbt. 90. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 81. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a 0 pont jogszerű, mivel az ajánlattevő a kötelező minimumon túlmenően nem ajánlott meg kedvezőbb fizetési határidőt a bírálati részszempont keretében. A Döntőbizottság az ajánlat tartalma alapján megállapította, hogy az ajánlattevő valóban nem tett a kötelező érvényességi minimumtól kedvezőbb ajánlatot, azonban más ettől kedvezőbb érvényes ajánlat hiányában az arányosítás módszere alapján a 7. részszempont körében is ezen egyetlen vállalás minősül a legkedvezőbbnek, így részére jogszerűen kizárólag a maximális pontszám adható. A kötelező minimumon kívüli többletvállalás hiánya a konkrét esetben nem bír relevanciával. A Döntőbizottság a kérelmi elem vonatkozásában megállapította, hogy ajánlatkérő a 7. bírálati részszempont esetében az értékelést a Kbt. 81. § (4) bekezdésébe ütköző módon végezte el, ugyanakkor azt is rögzíti, hogy ajánlatkérő ezen magatartásával súlyosabb jogsértést nem valósított meg, mivel az értékelés során kiosztott pontszám a nyertes ajánlattevő személyére, így az eljárás eredményére ténylegesen nem volt kihatással. A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 17/C. § körében előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. A Döntőbizottság a kezdeményezés tartalma alapján
14
megállapította, hogy a kezdeményező a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény tekintetében kéri a jogsértés megállapítását a Kbt. 17/C. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alapján. A Kbt. 17/C. § (1) bekezdés a)- b) pontjai alapján az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket - közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti: a) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt [48. § (1) bekezdés, 101. § (1) bekezdés, 138. § (2) bekezdés, 144. § (3) bekezdés, 157. § (1) bekezdés, 182. § (1) bekezdés, 189. §, 208. § (2) bekezdés, 214. § (2) bekezdés, 249. § (1) bekezdés]; b) az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [98. § (1) és (3) bekezdés, 136/C. § (6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144. § (4) bekezdés, 159. § (1) bekezdés, 200. § (1) bekezdés, 202. §, 231. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. § (3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont]. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételével kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta és tényként állapította meg, hogy a hirdetményt ajánlatkérő a saját honlapján, a www.rojtokmuzsaj.hu-n a „Közérdekű információk” tárgyú tematikus link alatt közzétette. A közzététel konkrét dátuma a honlapon nem került feltüntetésre. Ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a közzététel a jogszabályban megadott határidőn belül történt. A Döntőbizottság megállapította, hogy kezdeményező ezen kérelmi eleme vonatkozásában a kezdeményező iratban foglaltakon túlmenően, az eljárást megindító hirdetmény honlapon való megjelentetésével kapcsolatban egyéb, a Kbt. 17/C. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettség nem teljesítésére, ezen belül határidőben való közzététel hiányára utaló adatot nem közölt, bizonyítékot nem terjesztett elő. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a kérelmi elem vonatkozásában a jogsértés hiányát állapította meg. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató tekintetében a Döntőbizottság az ajánlatkérő honlapjának tartalma és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján tényként azt állapította meg, hogy a tájékoztató a honlapon a „közérdekű információk” link alatt megtalálható, annak közzétételére az ajánlatkérői nyilatkozat szerint 2010. november 6-án került sor. A Döntőbizottság továbbá tényként állapította meg azt is, hogy ajánlatkérő a tájékoztatót az eredményhirdetést követő napon 2010. szeptember 8-án adta fel közzétételre, amely a Közbeszerzési Értesítőben
15
2010. október 27-én jelent meg KÉ- 27328/2010. számon. A Döntőbizottság megállapította, hogy a honlapon való közzététel vonatkozásában ezen időponthoz képest a Kbt. 17/C. § (1) bekezdése szerinti 5 munkanapos határidő 2010. november 4-én telt le, ajánlatkérő pedig csak 2010. november 6-án töltötte fel a hirdetményt a honlapjára, amelyre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele tekintetében megsértette a 17/C. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság nem fogadta el az idő előttiségre vonatkozó hivatkozást, tekintettel arra, hogy a kezdeményezés benyújtását követően az 5 munkanap időközben letelt. A Döntőbizottság végezetül a szerződés megkötésével kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta és megállapította, hogy az megalapozott az alábbiak szerint. A Kbt. 3. § alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést maga a Kbt. kifejezetten megengedi. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja alapján a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 99. § (1) bekezdésének értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91.§) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontokra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305.§ (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a vizsgált esetben a nyertes ajánlatban a késedelmi kötbérre vonatkozó 5. bírálati részszempontra tett vállalás értéke 80.000,-Ft/nap volt, ehhez képest a szerződés 7.4. pontjában a késedelmi kötbér mértékeként az ajánlat tartalmától eltérően 50.000,-Ft/nap került rögzítésre, amelynek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 3.§ szerinti kogenciájára figyelemmel a kezdeményezésnek helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 99.§ (1) bekezdését. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a Kbt. 306/A.§ (6) bekezdésére történő hivatkozását és ennek alapján a szerződés utólagos javítása miatt a Kbt. 99. § (1) bekezdés szerinti jogsértés hiányának megállapítására vonatkozó előterjesztését. A hivatkozott jogszabályhely kizárólag a kogens
16
Kbt. által nem szabályozott kérdésekben rendeli alkalmazni az alapvetően diszpozitív szabályozású Ptk. rendelkezéseit a szerződés körében. A Kbt. a szerződés megkötése vonatkozásában szigorú, az alapelvek érvényesítését biztosító garanciális követelményként rögzíti a szerződés nyertes ajánlat tartalma szerint történő megkötésének a kötelezettségét. Ennek hiányában nem lenne biztosítható a közpénzek nyilvánosságon, átláthatóságon és egyenlő bánásmódon alapuló versenyeztetési eljárás keretében történő felhasználása. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést, ezt meghaladóan a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg a jogsértés hiányát. A Döntőbizottság jelen esetben bírságot nem alkalmazott tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívás és értékelés körében megállapított jogsértések nem voltak kihatással az eljárás eredményére, a nyertes ajánlattevő személyére, továbbá a nyilvánosság Kbt. 17/C.§-ában meghatározott követelményei a közbeszerzési eljárás vonatkozásában ténylegesen teljesültek, valamint a szerződés jogszabályba ütköző módon történt megkötéséből eredő jogsértő állapotot ajánlatkérő a szerződés teljesítése előtt megszüntette. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. december 2. Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Kurtyán Edit sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 2. Dr. Müller Ibolya (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 1.) 3. GRAND-ÁCS Tetőcentrum és Készház Kft. (8024 Pilisszentiván, Jóreménység u. 15.) 4. Csapod Község Önkormányzata (9372 Csapod, Fő u. 21.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
