K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected] Ikt. sz.: D.890 /11 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., továbbiakban: kezdeményező) által a Madaras Község Önkormányzata (6456 Madaras, Báthori u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Madarasi óvoda bővítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel a Kbt. 81.§ (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 99. § (1) bekezdését. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint az ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű tárgyalás nélküli eljárásra vonatkozó ajánlattételi felhívása KÉ-15228/2010. szám alatt a Közbeszerzési Értesítő 2010. évi 69.
2 számában 2010. június 18-án került közzétételre. A hirdetmény feladásának időpontja 2010. június 14. napja. A felhívás II.1.5) pontja szerint a beszerzés tárgya vállalkozói szerződés keretében a Madaras, Báthori u. 9. szám alatt található óvoda épülete bruttó 220 m2-rel történő bővítése egy tornaszoba és egy vizesblokk kialakítás révén. A II.2.1) pont tartalmazta a teljes mennyiséget. E szerint az óvoda épületéhez bővítményt építenek, amely az alábbi helyiségeket tartalmazza (elkészített terv szerint): 61,56 m2 sportszoba, 6,09 m2 szertár, 11,89 m2 közlekedő, 12,44 m2 óvónői szoba, 11,18 m2 vezető óvónői iroda, 9,82 m2 öltöző, 3,66 m2 gyermek mosdó és WC, 3,48 m2 akadálymentes WC, 7,33 m2 személyzeti öltöző, 16,99 m2 közlekedő, 4,79 m2 zuhanyzó, 4,71 m2 gyermek WC, 4,79 m2 gyermek mosdó, 4,71 m2 gyermek WC, 4,71 m2 gyermek WC, 4,71 m2 gyermek mosdó, 4,79 m gyermek mosdó. Összesen a bővített nettó alapterület 177,65 m2. Ajánlatkérő a részekre történő és az alternatív ajánlattételt kizárta. A III.1.2) pontban ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy a beruházást részben támogatás terhére valósítja meg. Közölte, hogy a benyújtott számla értékének 5%-át a számla benyújtásakor az ajánlatkérő azonnal átutalja a Vállalkozó számlájára. A fennmaradó 95%-ot a támogató hatóság közvetlenül a Vállalkozó részére utalja át a Kbt. 305. § (3) bekezdésének megfelelően. A Vállalkozó csak egy végszámlát nyújthat be elszámolásra. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta alkalmassági feltételrendszerét. A felhívás III.2.3) pontjában, műszaki, illetve szakmai alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében ajánlatkérő – egyebek mellett – előírta, hogy az ajánlattevőnek, illetve adott esetben a közbeszerzés 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak be kell nyújtania: M/2. A Kbt. 67. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, képzettségük, végzettségük ismertetése, a képzettséget végzettséget igazoló dokumentumok benyújtása. M/3. A rendelkezésre álló gépek, berendezések áruleírása, melyből az alkalmassági kritériumoknak való megfelelés egyértelműen megállapítható. Ezzel összefüggésben az alkalmasság minimumkövetelményeként a felhívás tartalmazta: M/2. Alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik az alábbi szakemberekkel: 1 fő magasépítő technikus 3 fő kőműves 1 fő burkoló
3 A szakmunkások mindegyikének legalább 2 év szakmai tapasztalattal és a magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismeretével kell rendelkeznie A szakemberek között az átfedés nem megengedett. M/3. Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, és a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha nem rendelkezik legalább az alábbi eszközökkel: - 1 db vésőgép - 1 db árokásásra és ömlesztett áru (pl.: homok)rakodására alkalmas gép (pl.: homlokrakodó, árokásó) - 1 db 3,5 tonnás kisteherautó - 2db lézerszintező - 1 db betonkeverő - 2 db gyorsdaraboló (flex) A felhívás szerint az ajánlattevőnek és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójának együttesen kell megfelelnie. Az ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. Ajánlatkérő meghatározta a bírálati részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. július 14., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. július 21., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. augusztus 10. napja. Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melynek megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele volt. A felhívás V.3.4.2) pontja tartalmazta, hogy a dokumentáció átvehető személyesen vagy meghatalmazott útján, illetőleg a Kbt. 54. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi felhívás I/1. pontjában, illetve A/II. mellékletében meghatározott címen munkanapokon 9-13 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 8-11 óra között. Az átutalással történő fizetés esetén a dokumentáció átadásának feltétele a banki terhelési értesítő bemutatása. A dokumentáció általános követelmények és információk címet viselő fejezet 10.3. pontja szerint az ajánlatnak a „dokumentációban megadott Igazolások és nyilatkozatok jegyzéke szerint kell felépülnie, valamint legalább az ott meghatározott dokumentumokat tartalmaznia kell.” A 11.4. pont alapján az ajánlatot A/4 formátumú lapokon, egy kötetben, állagsérelem nélkül nem bontható módon összefűzve, vagy kötve, minden tartalommal rendelkező oldalt folyamatosan, azonos különbségű arab számokkal sorszámozva (pl.: 1,2,3…) a cégjegyzésre jogosult személy szignójával ellátva, géppel vagy nyomtatott formában (az oldalszámozás kivételével, mely
4 tekintetében elfogadott a kézzel írt oldalszámozás), utólagos javítások és beszúrások nélkül, egy eredeti + két másolati példányban kell elkészíteni és benyújtani. A 11.6. pont tartalmazta, hogy az eredeti és másolt ajánlati példányok közötti formai, vagy tartalmi eltérés esetén az eredeti példány alapján értékeli ajánlatkérő az ajánlatot. A 11.10. pont szerint az ajánlat fedőlapját az oldalszámokat is tartalmazó tartalomjegyzéknek kell követnie. A tartalomjegyzéket követő oldal tartalmazzon ajánlati adatlapot (felolvasólapot), amelyet cégszerűen kell aláírni. Ajánlatkérő meghatározta, hogy felolvasólapnak mely adatokat. (11.10.5. alpont szerint a kért ellenszolgáltatás összegét) kell tartalmaznia A dokumentáció 20.8. pontja értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell pénzügyi-műszaki ütemtervet, amelyben teljes körűen és mindenre kiterjedően rögzíti az ajánlattevő az egyes részteljesítések műszaki tartalmát, azok részhatáridőit, valamint a részteljesítések ellenértékeként vállalkozó részére járó kifizetések mértékét. A dokumentáció 20.15. pont utolsó mondata szerint az ajánlattételi felhívásban meghatározott alkalmassági feltételek körében bármely igazolás hiánya, vagy annak bármilyen mértékű fogyatékossága kizárja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A dokumentáció 21 tételből álló igazolás és nyilatkozat jegyzéket tartalmazott. Az 1. sorszámú az ajánlati adatlap, a 15. sorszámú a gépek, berendezések áruleírása az ajánlattételi felhívásban előírtak szerint, a 16. sorszámú a szakemberek megnevezése, képzettségük, végzettségük, bizonyítványuk, önéletrajzuk (Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint), a 19. a részletes cégbemutatás és részletes pénzügyi ajánlat előírását rögzítette. A vállalkozási szerződés tervezet 3.1 pontja szerint a szerződés elfogadott végösszege:……………., azaz ………… forint plusz általános forgalmi adó, amely azonos az ellenszolgáltatás összegével. A vállalkozási szerződés tervezet 3.3 pont értelmében a pénzügyi és műszaki ütemterv jelenti azt a jegyzéket, amelyet a szerződéses megállapodás 4. számú melléklete tartalmaz, és amely rögzíti az egyes részteljesítések műszaki tartalmát, azok részhatáridőit, valamint a részteljesítések ellenértékeként vállalakozó részére járó kifizetések mértékét. A 3.7 pont szerint a szerződéses árnak meg kell egyeznie a szerződés elfogadott (egyösszegű) végösszegével.
5 A 3.10 pont tartalmazta, hogy vállalkozó benyújtott számláját, a megrendelő az ajánlattételi felhívás III.1.2) pontjában részletezettek szerint egyenlíti ki átutalással. A felek megállapodása megfelel a Kbt. 305. § (3) bekezdésében foglaltaknak. A szerződéstervezet 11.1 pontban kerültek feltüntetésre a szerződés mellékletei. A 4. sz. melléklet az „Egyösszegű Ár Felbontása a Teljesítések jegyzékével”. Az ajánlattételi határidőig egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyv szerint a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. nettó 23.227.694.-Ft (azaz huszonhárommillió-kettőszázhuszonhétezerhatszázkilencvennégy forint) összegű ajánlatot tett. Az „Eredeti” jelzéssel ellátott ajánlat fedlapot követő oldalán az oldalszámot jelölő tartalomjegyzék található, ezt az 1. oldalszámot tartalmazó ajánlati adatlap (felolvasólap) követi. Az ajánlat 1-166-ig folyamatosan sorszámozott oldalakat tartalmaz. A felolvasólap szerint a nettó ajánlati ár 23.227.694.- Ft, azaz huszonhárommillió-kettőszázhuszonhétezer-hatszázkilencvennégy forint, 25%ÁFA: 5.806.923.-Ft, bruttó ajánlati ár: 29.034.617.-Ft. Az ajánlat 48. oldalán található ajánlattevő képviselőjének nyilatkozata, mely szerint a Kft. többek között rendelkezik 3 db vésőgéppel, 1 db árokásásra és ömlesztett áru rakodására alkalmas géppel, 2 db 3,5 tonnás kisteherautóval, 2 db lézerszintezővel, 1 db betonkeverővel és 2 db gyorsdarabolóval (flex). Az ajánlat 49. oldalán csatolt „Nyilatkozat szakemberekről” címet viselő dokumentum szerint a Kft. többek között rendelkezik a nyilatkozatban megnevezett 6 fő szakemberrel, köztük P. G., D.O. és S. Zs. kőművesek, K. L. burkoló. A nyilatkozat szerint a szakmunkások mindegyike „rendelkezik legalább 2 év szakmai tapasztalattal és a magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismeretével”, továbbá, a „végzettséget igazoló dokumentumok, bizonyítványok, önéletrajzok” … az ajánlat részét képezik. A K. L. szakember nevére 1987. június 25. napján kiállított szakmunkásbizonyítvány másolata az ajánlat 53. oldalán került csatolásra. A bizonyítvány szerint az „1985. évi I. törv. 82. § (4) bekezdése alapján az 1617-4 számú kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít”. Az ajánlat 57. oldalán található „Cégbemutatás és pénzügyi ajánlat” címet viselő dokumentum szerint a „pénzügyi-műszaki ütemterv az ajánlattételi felhívásnak megfelelően a következő: Vállalkozó csak egy darab végszámlát nyújt be elszámolásra.
6 Az ajánlatkérő az ajánlattevő és a műszaki ellenőr által már ellenjegyzett teljesítési igazolási kérelmet a Kbt. 305. § (1) bekezdésének megfelelően jegyzi ellen. Ezt követően nyújtja be a Kft. a számláját, melynek összege nettó 23.277.694.- Ft.” Az ajánlat 166. oldalán az „Egyösszegű ár felbontása” cím alatt a következő táblázat található. Tevékenység Összes költség 1. rész számla költsége Építőipar Mosdó épület
8.145.081
6.102.772
Építőipar Sportszoba, 13.410.556 Öltöző Víz-, szennyvíz csatorna 3.433.163
9.531.115 1.604.307
Villanyszerelés
1.197.405
598.703
Gázellátás, központi fűtés
1.727.311
264.832
Összesen
29.034.617
18.101.728
A 2010. július 19-én kelt hiánypótlási felhívás 3. pontja szerint az „ajánlattevő által becsatolt Nyilatkozat szakemberekről megnevezésű dokumentumban felsorolt embereknek a képzettségük-végzettségük igazolását alátámasztó dokumentumok részben hiányoznak az ajánlatból, valamint a szakmai kompetenciájuk nincsenek szinkronban egymással”. Kérte, hogy ajánlattevő „csatolja D. O., S. Zs. és K. L. bizonyítványainak másolatait”. Az „Eredeti” jelzéssel ellátott hiánypótlás 28. oldalán ajánlattevő ismételten becsatolta K. L. szakember nevére 1987. június 25. napján kiállított szakmunkásbizonyítvány másolatát. A bizonyítvány szerint az „1985. évi I. törv. 82. § (4) bekezdése alapján az 1617-4 számú kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít”. A 2010. július 23-án kelt 2. hiánypótlási felhívásban ajánlatkérő kérte, hogy ajánlattevő „nyilatkozzon, vagy bizonyítvány másolatával igazolja, hogy K. L. burkoló szakmunka végzésére jogosult.” A BMB Faktor Kft. ügyvezetője 2010. július 23-án kelt nyilatkozata szerint K. L. „iskolai végzettséget igazoló bizonyítványa az akkori követelményeknek megfelelően a burkoló szakirányú végzettség elsajátítását is igazolja”.
7
A 2010. július 23-án elkészített összegezés szerint a benyújtott ajánlat érvényes, az eljárás nyertese a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. Ajánlatkérő az eljárás nyertesével 2010. augusztus 12-én kötötte meg az eljárást lezáró vállalkozási szerződést. Az aláírt szerződés 2.3 pontjának utolsó két mondata szerint: „Amennyiben a kivitelezés során olyan rejtett – szemrevételezéssel, roncsolás nélkül nem megállapítható - hiba derül ki, amely fennállása a Vállalkozónak nem felróható, azt a felek vis maiornak tekintik. Erre tekintettel kellett a Vállalakozónak ajánlattétele során ajánlati árát plusz 5 %-os tartalékkal megállapítania.” Az aláírt szerződés 3.1 alapján a szerződés „elfogadott végösszege: 23.227.694.Ft, azaz huszonhárommillió-kettőszázhuszonhétezer-hatszázkilencvennégy forint plusz általános forgalmi adó, amely azonos az ellenszolgáltatás összegével”. Az aláírt szerződés 3.10 pontja tartalmazta, hogy a „Vállalkozó benyújtott előleg számláját, részszámláit és végszámláját, a Megrendelő az ajánlattételi felhívás III.1.2) pontjában részletezettek szerint egyenlíti ki átutalással. A felek megállapodása megfelel a Kbt. 305. § (3) bekezdésében foglaltaknak”. A szerződés mellékleteit nevesítő 11.1 pont szerint a 4. sz. melléklet az „Egyösszegű Ár Felbontása a Teljesítések Jegyzékével”. A szerződéshez csatolt 4. sz. melléklet az „I. rész számlarészletező tevékenységenként, költségnemenként” címet viselő irat került csatolásra, amely tartalmát tekintve megegyezik az ajánlat 166. oldalán található – előzőekben ismertetett - „Egyösszegű ár felbontása” elnevezésű dokumentummal. Kezdeményező a 2010. november 18-án benyújtott jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását és bírság kiszabását kérte. A kezdeményező irat szerint ajánlatkérő, mint kedvezményezett és kezdeményező, mint a támogató képviseletében eljáró közreműködő szervezet között 2010. április 29. napján támogatási szerződés jött létre „Madarasi Óvoda bővítése" című projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására. Ajánlatkérő 2010. október 14-én benyújtotta a projekt 1. számú kifizetési kérelmét, melynek mellékletét képezte az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációja. A kifizetési kérelem 2010. október 19-én
8 érkezett be az illetékes területi irodára. Ezt az időpontot jelölte meg kezdeményező a tudomásra jutás időpontjaként. 1. Kezdeményező hivatkozott az ajánlattételi felhívás III.2.3)M/2 pontjában írt alkalmassági feltételre. Szerinte a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában burkolóként bemutatott szakember iskolai végzettségét igazoló okiratból az derül ki, hogy a végzettségét tekintve kőműves szakmunkás. A második hiánypótlásban ajánlatkérő kérte, hogy ajánlattevő nyilatkozzon, hogy a szakember a burkoló munka elvégzésére jogosult, mely nyilatkozatot ajánlattevő csatolta. Kezdeményező álláspontja szerint a kőműves szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező szakembert nem lehet az alkalmasság tekintetében burkoló szakembernek tekinteni. Kezdeményező szerint felmerül a gyanú, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontját, mivel az érintett ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. 2. Kezdeményező szerint az ajánlat nem tartalmazza az ajánlattevő rendelkezésére álló, az ajánlattételi felhívás III. 2. 3)M/3. pontban előírt gépek leírását, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, mivel ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelménynek. 3. Kifogásolta továbbá kezdeményező, hogy a dokumentáció 20.8. pontjában előírt pénzügyi- műszaki ütemtervet nem tartalmazza a nyertes ajánlat és ajánlatkérő hiánypótlási felhívásban nem kérte pótolni. Kezdeményező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. A kezdeményező irat tartalmazza azt a megjegyzést, hogy „Az ajánlattételi felhívás szerint 1 db végszámla nyújtható be, ezért nem feltétlenül minősíthető hiányosságnak, hogy az ajánlattevő nem csatolta az ütemezést.” 4. Kezdeményező hivatkozott az ajánlattételi felhívás azon előírására, mely szerint ajánlattevő egy darab végszámlát nyújthat be. Az ajánlattételi felhívás és dokumentáció, továbbá a nyertes ajánlat nem tartalmazott tartalékkeretet. A megkötött szerződés részét képezi egy „1. rész számlarészletező”, mely alapján az ajánlattevőként szerződő fél az 1. részszámlát be is nyújtotta. A megkötött szerződésben a 2.3. pontban szerepel, hogy ajánlattevőnek az ajánlati árát plusz 5 % tartalékkal kellett megállapítania, viszont az ajánlatban szereplő ajánlati ár került feltüntetésre, mint tartalékkerettel növelt összeg.
9 Kezdeményező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 99. § (1) bekezdését, mivel a szerződést nem az ajánlattételi felhívásnak, a dokumentációnak, a szerződéstervezetnek és a benyújtott ajánlatnak megfelelően kötötte meg. Ajánlatkérő az alaptalan kezdeményezés elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlattevő által megnevezett szakember 1987-ben szerezte végzettségét. Az 1985. évi I. törvény egyik végrehajtási rendeleteként a 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról az alábbiak szerint rendelkezett II. ÉPÍTŐIPAR 1600 ÉPÍTŐIPAR 1601 > ács-álványozó 1601-1 > magasépítőipari ács-állványozó 1601-2 > mélyépítőipari ács-állványozó 1602 > cserépkályhás > szobafestő és mázoló (tapétázó) > vízszigetelő > építő épületburkoló > épületszobrász > kőfaragó > kőműves > padlóburkoló > ipari kőműves kazán- és kemencekőműves > savburkoló 1621-2 ^ hőszigetelő vasbeton- és műkőkészítő vasbetonkészítő > műkőkészítő > bádogos > tetőfedő" A fentiek alapján ajánlatkérő megállapította, hogy a fenti időszakban „építő épületburkoló" és „padlóburkoló" volt, de olyan szakma - amelyet ajánlatkérő előírt ajánlattételi felhívásában -, hogy burkoló nem létezett. Az elmúlt - és releváns negyven évben - olyan gyakran változtak a szakmák megjelölései (szakmák váltak szét, szakmákat vontak össze, új szakmák keletkeztek, régi szakmák megszűntek), hogy ajánlatkérő álláspontja szerint nem követett el hibát, amikor burkoló szakmunkást írt elő. Ajánlatkérő „vizsgálta, hogy az adott időszakban végzett kőműves rendelkezette releváns szakmai tudással, alkalmas, képzett és képes lehetett-e a burkolási munka ellátására”. A szakma leírásában és a képzési követelmények meghatározásában az alábbiakat találta ajánlatkérő: „Jellemző tevékenységek: alapozás, munkaállványozás; válaszfalak, födémek, lépcsők, nyílászáró- és egyéb szerkezetek, szellőzők, hangszigetelek elhelyezése; külső és belső vakolás, homlokzatkészítés, rabicolás; padló- és falburkolatok, lapos tetők
10 hőszigetelése; padlóburkolatok készítése, kő-, tégla- és egyéb burkolatok rakása, lábazat készítése, csempeburkolás; falak építése; tatarozás; épületelemek, szerelvények elhelyezése és szerelése; épületek belső és külső díszes felületeinek készítése, fehérmunkák. díszvakolások végzése, műmárványok készítése; kandallók, kémények építése, kazánok és kemencék készítése. Követelmények között a következők voltak meghatározva: Ismerje a kőműves munkához szükséges szerszámokat; ismerje a munkájához szükséges gépek és berendezések szerkezetét és alkalmazási lehetőségeit és legyen képes azok karbantartására; legyen képes a szükséges mérések, ellenőrzések elvégzésére; önállóan meg tudja határozni a technológiai folyamat műveleteit és azok sorrendjét: tudja használni a műszaki leírásokat; legyen képes egyszerűbb műszaki rajzok elkészítésére; ismerje az épületszerkezeteket és a velük szemben támasztott követelményeket; ismerje az építőiparban használatos anyagokat; legyen képes a betonkészítési, falazási, vakolási, homlokzatképzési, vízszigetelési, burkolási, bontási, javítási műveletek elvégzésére, irányítására, ellenőrzésére; tartsa be a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat." Forrás: http: szakképesítés.hu/szakmak_regi/komuves.html. A fentiek alapján ajánlatkérő azt állapította meg, hogy ajánlattevő nem hibázott, amikor a megnevezett személyt, mint burkoló szakembert nevesítette és jelölte meg ajánlatában, illetve csatolta be bizonyítványát. Ajánlatkérő álláspontja szerint ajánlatkérő sem hibázott, amikor a fentiek alapján elfogadta az ajánlattevő által megnevezett szakembert. Ajánlatkérő közölte, hogy a kezdeményező által hiányolt gépek leírása az ajánlat 48. oldalán, míg a pénzügyi-műszaki ütemterv az ajánlat 166. oldalán található. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalást megelőzően a 4. kérelmi elemhez kapcsolódóan tett észrevételében ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményező iratból szerzett tudomást arról, hogy az ajánlattételi felhívásban, illetve a szerződésben egymásnak ellentmondó rész is szerepel. Ajánlatkérő szerint ez a hiba sem az eljárás tisztaságát, sem jogszerűségét nem veszélyeztette. A kezdeményező által hivatkozott melléklet egy olyan kiegészítése a szerződésnek, amelyre nem volt szükség, de amely nincs ellentétben a szerződés, vagy a közbeszerzési eljárás egyéb rendelkezéseivel. Az ajánlattevő ajánlatából került kiemelésre egy rész, azonban mivel az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat is elválaszthatatlan része a szerződésnek, így ennek nincsen jelentősége, vagy külön jogi relevanciája. Megjegyezte, hogy a forráslehívás jogszerűségét a kezdeményező sem vitatta, mivel ajánlatkérő számára – „a fordított ÁFA finanszírozás szabályaira való tekintettel - már le is finanszírozta a vállalkozó által benyújtott számla ÁFA részét”.
11
A részszámlázás tilalmára vonatkozó ajánlatkérői előírással összefüggésben ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlattételi felhívás III.1.2. pontjának utolsó mondata adminisztratív tévedésből került a megjelentnek megfelelően feladásra. Ajánlatkérő azt kívánta itt közölni, hogy vállalkozó csak egy részszámlát és egy végszámlát nyújthat be elszámolásra. Ezzel szemben ajánlatkérő olyan tartalmú ajánlattételi felhívást adott fel, mely azt tartalmazta, hogy vállalkozó csak egy végszámlát nyújthat be elszámolásra. A megjelent ajánlattételi felhívást ajánlatkérő nem ellenőrizte. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalást követően benyújtott észrevételében a tartalékkerettel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy „az eljárás megindítását megelőzően készült egy szerződéstervezet”, melyet ajánlatkérő a kezdeményező és a Döntőbizottság részére megküldött. Az „eljárás megindítását követően három változata készült el a szerződéstervezetnek. A - jelen nyilatkozat 2. számú mellékletét képező szerződéstervezet készült a dokumentáció elkészítésével együtt és a - jelen nyilatkozat 3. számú mellékletét képező - szerződés tervezet lett végül is az, amelyik a dokumentáció mellékleteként, a dokumentációt is tartalmazó CD-n szerepelt. A - jelen nyilatkozat 4. számú mellékleteként csatolt szerződéstervezet az, amelyik a dokumentáció mellékletét képező anyagnak az ajánlattevő adataival és az általa megadott ajánlati adatokkal történő feltöltésével készült. Ez lett az aláírt szerződés alapja.” Az ajánlatkérő tájékoztatása szerint a kezdeményezőhöz benyújtott elszámolás készítése során egyik munkatársa nem a CD-n megtalálható dokumentáció mellékletet nyomtatta ki, hanem az eljárás előtt készült „kósza" szerződéstervezet példányát fénymásolta le. Ez okozta az eltérést. A hiba innentől kezdve már duplikálódott, így került a Döntőbizottsághoz is az kifogásolt anyag. Nyilatkozata szerint a dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezet „valóban tartalmazott olyan rendelkezést a 2.3. pontban, hogy az ajánlati árat ajánlattevőnek plusz 5% tartalékkal kell megállapítania. Erre vonatkozóan azonban sem az ajánlattételi felhívás, sem az ajánlattételi dokumentáció nem tartalmazott előírást, mivel ez az előírás nem volt az ajánlatkérő szándéka. Az előkészítés során a közbeszerzés lebonyolítását támogató szervezet által biztosított szerződés sablonban maradt benne ez a rendelkezés. Ajánlatkérő a szerződés ellenőrzése során nem, csak a szerződés aláíráskor észlelte ezt a hibát. Az ajánlatkérő mindenben próbált megfelelni a Kbt. előírásainak és mivel a Kbt. 303. §-a előírásainak maradéktalan fennállását nem találta megalapozottnak, ezért a dokumentáció mellékleteként szereplő szerződést írta alá ajánlattevővel.”
12 Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a szerződés előkészítése során több hibát is vétett, de hangsúlyozta, hogy minden esetben a jogszabályoknak való megfelelés igénye irányította döntéseit. Kérte bírság kiszabásának mellőzését figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő „hibái” csekély mértékben hatottak az eljárásra, továbbá, hogy Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójában lévő szerény lehetőségekkel és jelentős forráshiánnyal küzdő település, mely esetében a bírság akár fizetésképtelenséghez vezet „és az semmiképpen sem lehet közérdek”. Az ajánlatkérő a nyilatkozatához csatolt mellékleteket a beadvány végén következőképpen nevesítette: „1. Szakképesítés nyomtatott verziója, 2. Átutalási értesítő bankkivonat, 3. Meghatalmazás D. Kiss Tamás (eredeti)” Egyéb érdekelt észrevételt nem tett. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság tárgyalást tartott, melyen a szabályszerű értesítés ellenére kezdeményező nem képviseltette magát. Az ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, VI. fejezet szerinti általános egyszerű tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 249. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. A Kbt. 250. § (1) bekezdés alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) bekezdés b) értelmében az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a d) pontja szerint az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §; a g) pont értelmében az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §; az i) pont alapján a szerződés
13 megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése kimondja, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 83. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 83. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. A Kbt. 83. § (5) bekezdése kimondja, hogy a hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.
14 A Kbt. 83. § (6) bekezdése szerint a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. 85. § alapján, ha az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Kezdeményező első kérelmi elemében foglaltakat a Döntőbizottság tartalma alapján – a kezdeményezés keretei között – bírálta el. Kezdeményező a Kbt. 88.§ (1) bekezdés e) pontját megjelölve azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő jogsértő döntést hozott a nyertesnek hirdetett ajánlattevő III.2.3)M/2. pontban írt alkalmassági feltételnek való megfelelése kérdésében. A Kbt. előzőekben kiemelt rendelkezései alapján ajánlattevőnek úgy kell ajánlatát elkészítenie, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő köteles a benyújtott ajánlatokat megvizsgálni és amennyiben az adott ajánlat bármely feltétel tekintetében nem megfelelő, úgy az ajánlatkérőnek az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania. Amennyiben az ajánlat hiányos, ajánlatkérőnek fel kell hívnia ajánlattevőt a lehetséges hiányok utólagos kiküszöbölésére. A Kbt. 83. §-a tartalmazza a hiánypótlás szabályait, ezen belül Kbt. 83. § (2) bekezdésében nevesített dokumentumok hiánya, hiányossága esetében lehetséges a hiánypótlás. Abban az esetben, ha az ajánlat részét képező valamely irat tartalma nem egyértelmű ajánlatkérő számára, a Kbt. 85. §-a alapján lehetséges annak
15 tisztázása. Annak ellenére, hogy mind a Kbt. 83. §-a, mind a Kbt. 85. §-a az ajánlat érvényessé, érdemben elbírálhatóvá tételét szolgálja, minden esetben különös körültekintéssel kell eljárni annak megítélése során, hogy az adott ajánlati elem vonatkozásában ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsásson ki, vagy felvilágosítást kérjen. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásának III.2.3.M/2. pontjában a műszaki, szakmai alkalmasság igazolására bemutatni kért szakemberek tekintetében képzettségük, végzettségük ismertetését, a képzettséget, végzettséget igazoló dokumentumok benyújtását kérte. A szakemberek között átfedést nem engedett. A felhívás rendelkezéseit a felek a jogvesztő határidőn belül nem támadták, így ahhoz mind ajánlatkérő, mind ajánlattevők kötve vannak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatában szereplő nyilatkozat szerint burkoló szakember tekintetében alkalmasságát K.L. szakemberrel kívánta igazolni, akinek képzettsége, végzettsége igazolására ajánlattevő kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesítő szakmunkás bizonyítványt csatolt. A Döntőbizottság szerint az ajánlat abban az esetben tekinthető hiányosnak, ha az annak adattartalma nem teljes, abból hiányzik valami. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő ajánlata a jelen esetben tartalmazott a K. L. szakember nevére kiállított képzettséget, végzettséget igazoló dokumentumot, az ajánlat hiányosságára egyértelmű következtetés nem volt levonható, nem hiánypótlás körébe tartozó kérdés az, hogy az ajánlatba csatolt kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesítő szakmunkásbizonyítvány egyben a szakember burkoló képzettségét is igazolja-e. Amennyiben ajánlatkérő számára kétséges volt a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. III.2.3.M/2. pont szerinti alkalmassági feltételnek való megfelelését a K. L. szakember részére kőműves szakmai végzettséget igazoló szakmunkásbizonyítvánnyal kívánta-e igazolni, avagy a szakember burkoló végzettségét igazoló bizonyítvánnyal is rendelkezik, ajánlatkérőnek lehetősége lett volna, hogy a Kbt. 85. §-a alapján tisztázó kérdést intézzen ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő tisztázó kérdés helyett, hiánypótlási felhívással élt, felhívásában K. L. szakember vonatkozásában nem jelölte meg konkrétan a pótolni kért hiányt, a szakember bizonyítványa másolatának csatolását a képzettséget, végzettséget
16 igazoló dokumentum, valamint a szakmai kompetencia szinkronjának hiányára vonatkozó – több szakembert érintő – általános hivatkozás alapján kérte. Azt követően, hogy ajánlatkérő fenti tartalmú hiánypótlási felhívására ajánlattevő ismételten K. L. szakembernek az ajánlatba már csatolt szakmunkásbizonyítvány másolatát nyújtotta be, ajánlatkérő arra hívta fel a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft-t, hogy nyilatkozzon, vagy bizonyítvány másolatával igazolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést. Erre irányuló kezdeményezés hiányában, a Döntőbizottság megjegyzi, hogy a hiánypótlás előzőekben ismertetett rendelkezési biztosítják ugyan ajánlatkérő számára, hogy akár több alkalommal is hiánypótlást rendeljen el, nem teszik azonban lehetővé azt, hogy a korábbi hiánypótlási felhívásban már megjelölt hiány tekintetében ismételten hiánypótlásra hívja fel ajánlattevőt. Ugyanakkor a tisztázó kérdésre adott ajánlattevői válaszra is figyelemmel a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérő jogszerűen nem fogadhatta volna el a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. K.L. szakember burkoló szakmunka végzésére való jogosultsága tekintetében tett nyilatkozatát. Ahhoz, hogy ajánlattevő ajánlata más ajánlatokkal a szerződés elnyerése érdekében versenyezhessen az alkalmasságát igazolnia kell, mégpedig az ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően. Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlatot összevesse az általa meghatározott alkalmassági feltételrendszerrel és ha azt állapítja meg, hogy az ajánlat nem teljesíti ajánlatkérő valamely alkalmassági követelményét, úgy azt köteles érvénytelenné nyilvánítani. A közzétett követelmények mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt kötik, attól egyik sem térhet el. Nem ajánlatkérő feladata az ajánlattevői nyilatkozat bizonyítékokkal történő alátámasztása, hanem ajánlattevőnek kell az alkalmasságát a felhívásban meghatározott igazolási módnak megfelelően igazolnia. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője által tett nyilatkozat nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesítő szakmunkásbizonyítvány egyben burkoló végzettség elsajátítását is igazolja. Ajánlattevőnek a nyilatkozatát megfelelő bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania, illetve a nyilatkozatnak olyan információ tartalmat kellett volna hordoznia, mely alapján ajánlatkérő ajánlattevő alkalmasságát az alkalmasság igazolására benyújtott szakmunkásbizonyítvány alapján megítélhette volna. A
17 nyilatkozat azonban konkrétumot, jogszabályi hivatkozást nem tartalmazott, nem jelölte mire alapozta állítását ajánlattevő. Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás során benyújtott nyilatkozat is azt támasztja alá, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő nyilatkozata nem volt alkalmas arra, hogy annak alapján, arra figyelemmel ajánlatkérő elfogadja a benyújtott szakmunkásbizonyítványt az alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolására. A nyilatkozat szerint ajánlatkérő maga „vizsgálta, hogy az adott időszakban végzett kőműves rendelkezett-e releváns szakmai tudással”. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az alkalmassági feltételnek történő megfelelés alátámasztására nem fogadható el ajánlatkérőnek a 18/1986. (VII.26.) MM rendeletre történő hivatkozása. A 18/1986. (VII.26.) MM rendelet 2. §-a szerint az 1987. szeptember 1. napján lépett hatályba és rendelkezéseit a szakmunkásképző iskolákban az 1987/88. tanévtől kellett alkalmazni, így K. L. szakember szakmunkásbizonyítványa elfogadhatóságának megítélése körében a 18/1986. (VII.26.) MM rendelet előírásai nem alkalmazhatóak, így kizárólag az abban szereplő, illetve abban nem nevesített szakokra, szakmákra a csatolt szakmunkásbizonyítvány megfelelősége nem alapítható. E mellett a 18/1986. (VII.26.) MM rendelet nem adott eligazítást a hatályba lépése előtti és a rendeletben szereplő szakok közötti megfeleltetés tekintetében. Az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezés ezen részében alapos, a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 53. oldalán csatolt K. L. szakember kőműves szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesítő 1987. június 25. napján kiállított szakmunkás bizonyítványból, a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője által 2010. július 23-án kelt nyilatkozatra tekintettel sem állapítható meg a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. III.2.3)M/2. pontban írt alkalmassági feltételnek való megfelelése. Azzal, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatát a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján megsértette a Kbt. 81.§ (3) bekezdését. A Döntőbizottság megállapította, hogy alaptalan kezdeményezőnek a felhívás III.2.3)M/3. pontjában előírt gépek berendezések eszközök ismertetésének hiányát kifogásoló kérelmi eleme. Ajánlatkérő előírása szerint ajánlattevőnek olyan – közelebbről nem részletezett – leírást kellett adnia, melyből egyértelműen megállapítható, hogy rendelkezik az M/3. pontban nevesített eszközökkel. A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő előírását kielégíti a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 48. oldalán szereplő nyilatkozat, mely szerint rendelkezik 3 db vésőgéppel, 1 db árokásásra és
18 ömlesztett áru rakodására alkalmas géppel, 2 db 3,5 tonnás kisteherautóval, 2 db lézerszintezővel, 1 db betonkeverővel és 2 db gyorsdarabolóval. A nyilatkozatból az ajánlatkérő által előírt alkalmassági kritériumoknak való megfelelés megállapítható. Az előzőek alapján a Döntőbizottság kezdeményezést ezen részében elutasította. A kezdeményezés szerint a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata arra tekintettel sem felel meg ajánlatkérő előírásának, mert nem tartalmaz pénzügyiműszaki ütemtervet. Mindenekelőtt szükséges annak rögzítése, hogy függetlenül ajánlatkérő tényleges szándékától a felhívás III.1.2) pont utolsó mondata azt tartalmazta, hogy vállalkozó csak egy végszámlát nyújthat be elszámolásra. Ajánlatkérő a dokumentáció 20.8. pontjában írta elő a pénzügyi-műszaki ütemterv készítésének kötelezettségét. A Döntőbizottság szerint önmagában az a körülmény, hogy ajánlatkérő kizárólag végszámla benyújtását teszi lehetővé, nem zárja ki a pénzügyi műszaki ütemterv csatolására vonatkozó elvárás teljesíthetőségét. A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a konkrét esetben ajánlatkérő milyen elvárásokat fogalmazott meg a pénzügyi- műszaki ütemtervvel kapcsolatban. Ajánlatkérő előírása szerint a pénzügyi- műszaki ütemtervnek teljes körűen és mindenre kiterjedően tartalmaznia kell az egyes részteljesítések műszaki tartalmát, azok részhatáridőit, a részteljesítések ellenértékeként vállalkozó részére járó kifizetések mértékét. A dokumentáció 20.8. pontjában szereplő, előző bekezdésben ismertetett tartalmi elemek mindegyike részteljesítéshez kapcsolódik, ezért ezeknek csak abban az esetben kell a teljesítési és pénzügyi ütemtervben megjelennie, ha sor kerül részhatáridő megjelölésére, részteljesítésre, résszámlázásra, ezt azonban ajánlatkérő korábbiakban ismertetett előírása kizárta. A Döntőbizottság áttekintette a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát és azt állapította meg, hogy annak 57. oldalán szereplő „Cégbemutatás és pénzügyi ajánlat” címet viselő irat, mely azt tartalmazza, hogy ajánlattevő pénzügyiműszaki ütemterve: „Vállalkozó csak egy darab végszámlát nyújt be elszámolásra”, az előzőekben ismertetett előírásokra figyelemmel megfelel a teljesítési és pénzügyi ütemtervvel szemben támasztott ajánlatkérői elvárásnak, ezért a Döntőbizottság a kezdeményezést ezen részében is elutasította.
19
Ezt követően a Döntőbizottság a kezdeményezésnek a Kbt. 99. § (1) bekezdés megsértésére vonatkozó elemét vizsgálta meg. A Döntőbizottság bizonyítottság hiányában nem fogadta el ajánlatkérőnek a több változatban elkészített szerződéstervezettel kapcsolatos védekezését. Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt közbeszerzési eljárásában dokumentációt, ennek részeként szerződéstervezetet bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, így eljárása során a Kbt. dokumentációra vonatkozó előírásait megfelelően alkalmaznia kellett. A Kbt. 54. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A Kbt. 54. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt. A Kbt. 54. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon. A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaknál rövidebb. Ajánlatkérő nem bizonyította, hogy a dokumentáció részét képező szerződéstervezettel egyező taralmú szerződést kötött a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel. A Kbt. kiemelt rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatkérő jogosult a dokumentáció részét képező szerződéstervezet rendelkezéseit módosítani. Amennyiben azonban erre sor kerül a módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétennie.
20 Jelen esetben ajánlatkérő maga sem hivatkozott ilyen hirdetményre és a Döntőbizottság is azt állapította meg, hogy nem jelent meg a felhívás közzétételét követően módosított szerződéstervezetre tekintettel módosító hirdetmény. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalást követően benyújtott írásbeli észrevételében 2., 3. és 4. számú mellékletként hivatkozott ugyan a módosításokat tartalmazó szerződéstervezetekre, de azok nem kerültek csatolásra. A Kbt. 99. § (1) bekezdése szerint, eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. Az előzőek alapján a Döntőbizottság a kezdeményezés keretei között azt vizsgálta, hogy a megjelent ajánlattételi felhívás, a Döntőbizottság részére megküldött dokumentáció, annak részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelő tartalommal kötötte-e meg ajánlatkérő 2010. augusztus 12. napján a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft-vel a vállalkozási szerződést. Kezdeményező két eltérésre tekintettel kérte a Kbt. 99. § (1) bekezdés megsértésének megállapítását. Az egyik a részszámlázás, a másik a megkötött szerződés 2.3. pontjában szereplő tartalékkeret. Mint arra a Döntőbizottság az előzőekben már rámutatott, a felhívás III.1.2) pontjában ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy vállalkozó részszámla benyújtására nem, csak végszámla benyújtására jogosult. Ezzel összhangban a dokumentáció részét képező szerződéstervezet 3.10. pontja azt tartalmazza, hogy vállalkozó benyújtott számlájának kiegyenlítése során a felhívás III.1.2) pontjában írtak szerint jár el. Az aláírt vállalkozási szerződés 3.10 pontja már azt tartalmazza, hogy vállalkozó előleg, rész- és végszámlája kiegyenlítésére során felhívás III.1.2) pontjában írtak szerint jár el. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 3.10. pontjában foglaltaktól eltérően az eljárást lezáró
21 szerződés 3.10. pontjában nem csupán végszámla, hanem előleg és rész számla kiegyenlítésére vonatkozó ajánlatkérői vállalást is tartalmazott. A Döntőbizottság megállapította továbbá azt is, hogy az eljárás nyertesével 2010. augusztus 12-én megkötött vállalkozási szerződés 2.3. pontja az ajánlati ár tartalékkerettel történő megajánlása tényét rögzítő olyan szövegrészt tartalmaz, mely sem a Dokumentáció részét képező szerződéstervezet 2.3. pontjában, sem a szerződéstervezetben máshol nem szerepelt. E szerint „Amennyiben a kivitelezés során olyan rejtett – szemrevételezéssel, roncsolás nélkül nem megállapítható – hiba derül ki, amely fennállása a Vállalkozónak nem felróható, azt a felek vis maiornak tekintik. Erre tekintettel kellett a Vállalakozónak ajánlattétele során ajánlati árát plusz 5 %-os tartalékkal megállapítania.” A közbeszerzési eljárást lezáró szerződésnek a dokumentáció részét képező szerződéstervezettől való az előzőekben megjelölt eltéréseire tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezés ezen részében alapos, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 99. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság nem állapította meg a Kbt. 99. § (1) bekezdés megsértését arra tekintettel, hogy a felek részéről 2010. augusztus 12-én aláírt vállalkozási szerződéshez csatolásra került az „I. rész számlarészletező tevékenységenként, költségnemenként” felirattal ellátott irat. Ez az irat ugyanis tartalmában megegyezik a nyertesnek hirdetett ajánlat 166. oldalán becsatolt „Egyösszegű ár felbontása” címet viselő irattal. Erre irányuló kezdeményezés hiányában a Döntőbizottság megjegyzi, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen az ajánlat 166. oldalán elhelyezett „Egyösszegű ár felbontása” címet viselő iratra tekintettel, figyelemmel arra, hogy a BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlata nem felel meg ajánlatkérő azon előírásának, hogy az ajánlattevő csak egy végszámlát nyújthat be elszámolásra. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket, ezt meghaladóan a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg a jogsértés hiányát. A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, tekintettel a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára, és alacsonyabb értékére.
22 A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. december 29. Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Veliczky Gáborné sk közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapja: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 2. Madaras Község Önkormányzata (6456 Madaras, Báthori u. 1.) 3. BMB FAKTOR Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6500 Baja, Szegedi út 1.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
