K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.624/9 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: kezdeményező) a Széchenyi István Egyetem (9026 Győr, Egyetem tér 1., képviseli: Dr. Pardavi László ügyvéd 9007 Győr, Attila u.12., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nyári felújítási és átalakítási munkák” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 303. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 100.000.-Ft, (azaz egyszázezer forint) bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa kincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361000000000 sz. számlájára köteles megfizetni. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a kezdeményező irat, a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint ajánlatkérő írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2011. május 17-én feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-12175/2011. iktató számon 2011. május 23-án közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást indított. A beszerzés részletes tárgya, teljes mennyisége az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában került rögzítésre 4 részben az alábbiak szerint: „A rész (építési felújítás): 1. Tanulmányi épület A606 konzultációs helyiség kialakítása 2. Tanulmányi épület folyosók felújítása 3. Igazgatási épület V. emelet 4 db iroda + konyha felújítása 4. E épület és D épület alagsor nyílászárók cseréje 5. Zeneművészeti Kamaraterem dobogó és 5 db gyakorlóterem felújítása. B rész (labor felújítás ) D204 Fizika laboratórium L1/105-106 Kémia laboratórium tervezéssel és engedélyeztetéssel együtt L2/5 Polimer laboratórium C rész (gépészeti és villamos felújítás): Tanulmányi épület Aula légbefúvó átépítése ÚT és Tanulmányi épület HMV rendszer összekötés Földalatti tűzcsapok cseréje föld felettire Laborépület NA 1000/10 transzformátor felújítása Laborépület L4 csapadékvíz lefolyóvezeték cseréje Hőközponti villamos elosztók felújítása Tanulmányi és Laborépület D rész: Igazgatási épület lift felújítás (villamos vezérlés és periférikus villamos elemek cseréje akna és fülkeajtó cserével)tervezéssel és engedélyeztetéssel”. Részekre történő ajánlattétel lehetősége valamennyi részre biztosított volt. A felhívás III. pontja tartalmazta a részvételi feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait.
3
Az ajánlattételi felhívás IV.2.1. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja mind a 4 részben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2011. június 7., az eljárás eredményét tartalmazó összegezés megküldésének időpontja: 2011. június 20.,a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. július 1. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely részletes ajánlattételi feltételmeghatározást, nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet, valamint részenként és ezen belül felújítandó helyiségenkénti bontásban árazatlan költségvetést tartalmazott. Ajánlatkérő a bírálati szempont szerint az egyes részekre adott egyösszegű ellenszolgáltatást értékelte. Az ajánlattételi határidőre a jogorvoslati eljárással érintett „A” részben 7 társaság tett ajánlatot, köztük a TALI-IMMO Kft nettó 9.767-076.-Ft ajánlati árral. A TALI-IMMO Kft. az 1. - „A” - részre tett ajánlatának 74. oldalán csatolta a költségvetési főösszesítőt, amelyben a tanulmányi épület A606 konzultációs helyiség kialakítása munkarészt nettó 1.283.001. forinttal árazta be. A tételes költségbecslést ezen helyiség vonatkozásában az ajánlat 88-89. oldalai tartalmazzák, amelyben a bontási munkarészekre – padlóburkolat bontás, asztalos munka, kőműves munka, gépészeti munka, törmelék szállítás, villamos munka – ajánlattevő összesen nettó 115.141. forintos, az építési munkarészekre – így burkoló munka, asztalos munka, festés mázolás, gépészeti munka, villamos munka – összesen nettó 1.167.860. forintos árat adott. Ajánlatkérő 2011. június 22-én küldte meg az eljárás eredményéről szóló összegezést az ajánlattevők részére, az 1. részben nyertes ajánlattevőnek nyilvánította a TALI-IMMO Kft.-t. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 2011. június 23-án adta fel közzétételre a Közbeszerzési Értesítőbe. Ajánlatkérőként és nyertes ajánlattevőként szerződő felek 2011. július 5-én kötöttek a közbeszerzési eljárás eredményeként vállalkozási szerződést, amely tartalmazta, hogy a - tanulmányi épület A606 konzultációs helyiség kialakítása, - tanulmányi épület folyosók felújítása, - igazgatási épület V. emelet 4 db iroda + konyha felújítása, - E épület és D épület alagsor nyílászárók cseréje,
4
- Zeneművészeti Kamaraterem dobogó és 5 db gyakorlóterem felújítása tevékenységek elvégzéséért a nyertes ajánlattevőként szerződő fél nettó 9.767.076.-Ft vállalkozási díjra jogosult. A munkaterület átadásának határideje: 2011. július 6. napja, a teljesítési határidő 2011. augusztus 25. napja. A felek 2011. július 14-én módosították a szerződést oly módon, hogy a beszerzés tárgyát - tanulmányi épület folyosók felújításában, - igazgatási épület III., V.-VI. emeleten irodák + konyha felújításában, - E épület és D épület alagsor nyílászárók cseréjében, - Zeneművészeti Kamaraterem dobogó és 5 db gyakorlóterem felújításában határozták meg. A továbbiakban rögzítették, hogy a szerződés egyéb pontjai változatlan feltételekkel érvényben maradnak. A szerződésmódosítás indokát abban jelölték meg, hogy a „szerződés megkötését követően derült ki, hogy az igazgatási épületben a tanulmányi osztály kialakítása során a kiürülő irodák műszaki állapotának a javítása sürgősebbé vált a konzultációs helyiség kialakításánál az átszervezések és a mielőbbi (nyárvégi) beköltözések miatt”. Ajánlatkérő 2011. július 18-án adta fel a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót, amely 2011. július 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-18328/2011. iktatószám alatt. A tájékoztató tartalmazta az előzőekben ismertetettek szerint a szerződés módosítással érintett rendelkezéseit, valamint a módosítás indokát. Nyertes ajánlattevő a 2011. augusztus 26-án kelt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint a szerződést teljesítette, a beszerzés tárgyát képező munkákat I. minőségben elvégezte, számláját 9.767.076.-Ft +25% ÁFA értékben benyújthatja. Kezdeményező a Kbt. 397. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján levélben tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől a tárgybeli beszerzéssel kapcsolatos szerződés módosításáról. Ajánlatkérő a kezdeményező részére 2011. augusztus 15-én megküldött válaszában közölte, hogy a tárgyi közbeszerzési szerződéskötést követően eltelt viszonylag rövid idő alatt merült fel, hogy a nyertes kivitelező által elvégzendő
5
munkaterületen több olyan feladat is sürgetőbbé vált, amelyeket teljes egészében nem tartalmazott az alapszerződés. Az ajánlatkérő egyetem számára a nyári időszak az egyetlen olyan időszak, amelyben lehetőség van a munkaterületen munkát végezni. A felmerülő feladatok a július 5-ét követő folyamatos egyetemi költözések során adódtak a kiürülő helységekben. Ezen beszerzés igény a szerződéskötéskor sem voltak még előrelátható, mivel minden kiürülő helyiség felújításával nem számolhattak egyrészt anyagi okok miatt, másrészt a felújítás szükségessége az eltakart hiányosságok miatt nem volt észlelhető. Az Ajánlatkérőnek tekintettel kell lennie arra is, hogy a nyári időszak az egyetlen időszak, amikor a felújítási munkálatokat el tudja végeztetni. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy sem az ajánlati ár, sem pedig a teljesítési határidő nem változott. Kezdeményező a Kbt. 307. § (3) bekezdésére hivatkozva 2011. augusztus 30-án kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő jogorvoslati eljárását az ajánlatkérő rendelkező részben meghatározott közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban. Indítványozta a Kbt. 303. § (1) bekezdés megsértésnek megállapítását, jogkövetkezmények alkalmazását. Közölte, hogy a vélelmezett jogsértésről az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás alapján 2011. augusztus 16. napján értesült. Jogsértő eseményként a szerződés módosításának napját, 2011. július 14-ét jelölte meg. A kezdeményezés indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint nem állnak fenn a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés jogszerű módosításának konjunktív törvényi feltételei. Hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott útmutatóra. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a további helyiségek felújításának megrendelése kapcsán nem adott elő olyan indokokat, melyekből megállapítható lenne minden kétséget kizáróan, hogy a szerződésmódosítás – előre nem láthatóság, valamint a lényeges jogos érdeksérelem – törvényi feltételei fennállnak. Az ajánlatkérőnek a forráshiányra történő hivatkozásából arra lehet következtetni, hogy az eredeti közbeszerzési szerződésben nem szereplő helyiségek felújításának szükségességét ismerte a szerződéskötés előtt is. Megfelelő gondosság mellett megítélése szerint a helyiségek valós állapota feltárható lett volna. Az előzőekre tekintettel – álláspontja szerint – valószínűsíthető, hogy az Ajánlatkérő a Kbt. 303. § (1) bekezdésébe ütköző módon módosította a tárgyi közbeszerzési szerződést.
6
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a hivatalbóli kezdeményezés elutasítását, jogsértés hiányának megállapítását kérte. Tárgyalási nyilatkozatában rögzítette, hogy a módosítás pontos műszaki tartalma az volt, hogy az A606-os konzultációs helyiség helyett az igazgatási épület III. és VI. emeletén lévő egy-egy irodát újítottak fel. Hangsúlyozta, hogy a munkák tartalma az eredetihez képest nem változott, burkolatcsere, festés, beépített szekrények cseréje valósult meg többek között. Közölte, hogy az A606. számú konzultációs iroda alapterülete gyakorlatilag két különálló iroda alapterületével egyezik meg, az épületen belül az irodák ugyanazon raszter rendszerben kerültek kialakításra, hasonló szerkezetekkel és berendezésekkel. Lényegében a konzultációs helyiséget két egymás mellett lévő iroda egybenyitásával alakították ki. Tárgyi esetben az történt, hogy ehelyett két ugyanolyan csak különálló irodákat újítottak fel. Minderre tekintettel kimondható, hogy a beszerzés műszaki tartalma, mind a munkanemeket, mind a felújítás mennyiségét illetően nem módosult, ennélfogva álláspontja szerint nem áll fenn a Kbt. 303. § (1) bekezdés megsértésének ténybeli alapja. akként értékelhető, hogy maga a műszaki tartalom gyakorlatilag nem is változott, kizárólag technikai csere történt. Álláspontja az, hogy ez nem jelent a Kbt. 303. § szempontjából lényegi szerződésmódosítást. Hangsúlyozta, hogy a jelzett technikai jellegű módosítást a nyertes ajánlattevő nem kifogásolta, mivel számára az eredetileg tervezett iroda helyett két összességében véve ugyanakkora területű és műszaki állapotú helyiség felújítása többlet terhet nem jelentett, amelyet az is alátámaszt, hogy az ellenszolgáltatás összege nem módosult, valamint mennyiségi változás sem történt. Ajánlatkérő úgy véli, hogy nem sértett érdeket a szerződésmódosítással. Állításának alátámasztására a jogorvoslati eljárás során becsatolta az A606-os terem, valamint az igazgatási épület III. és VI. emeletén lévő – 310-es és 617-es szobák – alaprajzait, valamint a módosított és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél által beárazott költségvetést. A tételes költségvetésben a 310-es szoba vonatkozásában: bontási munkák: – így padlóburkolat bontás, asztalos munka, kőműves munka, törmelék szállítás, villamos munka – összesen nettó 65.203.-Ft; építési munkák: – így burkoló munka, asztalos munka, festés mázolás, gépészeti munka, villamos munka – összesen nettó 511.234.-Ft, mindösszesen (kerekítve): nettó 576.438.-Ft. A tételes költségvetésben a 617-es szoba vonatkozásában:
7
bontási munkák: – így padlóburkolat bontás, asztalos munka, gépészeti munka, kőműves munka, törmelék szállítás, villamos munka – összesen nettó 49.938.Ft; építési munkák: – így burkoló munka, asztalos munka, festés mázolás, gépészeti munka, villamos munka – összesen nettó 656.628.-Ft. Ft, mindösszesen (kerekítve): nettó 706.567.-Ft. A két szoba bontási és építési munkái összesen: 115.141.-Ft, valamint 1.167.862-Ft A kezdeményező részére adott válasszal egyezően a jogorvoslati eljárás során is hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy a szerződésmódosítással érintett helyiségek felújításának a szükségességét a szerződéskötéskor nem ismerte, mivel az ajánlatkérő területén több fejlesztés valósult meg egyidejűleg, amelynek során folyamatos költözések történtek az egyetem egyes irodáiból az újabb irodákba. A tárgyi esetben is csak a költözések után derült ki, hogy a beépített szekrények elbontása után más irodákban is szükségessé vált a szoba felújítása. Ajánlatkérő megítélése szerint ez nem új igény, mivel a munkaterületen belül, ugyanazon feladat szükségessége merült fel, mint amire az alapszerződés szólt és a szerződéses árban sem történt változás. Ajánlatkérő ezekkel nem tudott előre számolni, mivel a szekrények által eltakart részek viszonylag rossz állapota csak a szerződéskötést követő költözések során derült ki, előre pedig minden helyiség felújítását nem tűzhette ki anyagi fedezet hiányában. A forráshiányra való utalás erre vonatkozott, nem pedig arra, hogy a feladat már korábban is ismert volt, csak ajánlatkérőnek nem volt rá fedezete. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete egyszerű eljárást folytatott. A Kbt. 3. § (1) bekezdés alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 303. § (1) bekezdés alapján a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A Kbt. 307. § (3) bekezdés szerint a Közbeszerzések Tanácsa elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására a Kbt. 303. §-ába ütköző
8
módon, illetőleg a szerződés teljesítésére a Kbt. 304. vagy 305. §-ába ütköző módon került sor. A Kbt. alapelvi és tételes rendelkezései érvényesülésének biztosításában alapvető garanciális jelentőséggel bír, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést a felek az eljárásban rögzített feltételeknek megfelelően teljesítsék. Erre tekintettel a Kbt. kivételes esetekben és szigorú feltételekhez kötötten ad csak jogi lehetőséget a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítására. A Kbt. 303. § (1) bekezdése rögzíti a módosítás feltételeit, mely feltételek konjunktívak, azaz az összes feltétel együttes fennállása szükséges a szerződés jogszerű módosításához. A Kbt. 303. § (1) bekezdés alapján a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott része kizárólag akkor módosítható, ha - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt - a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A kiemelt rendelkezés alapján látható, hogy a felek kizárólag olyan a szerződéskötést követően beállott – a szerződés megkötésekor előre nem látható – körülmény miatt módosíthatják a szerződés törvényben meghatározott részét, mely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A jogszerű szerződésmódosítás bizonyítása kétség esetén ajánlatkérőt terheli, ajánlatkérőnek kell a kivételes feltételek fennállását igazolnia. Az előzőekkel összefüggésben rögzíteni szükséges továbbá, hogy a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezései alapján – a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelveinek érvényre juttatása érdekben – a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők az eljárás megindításakor, de legkésőbb az ajánlattételi határidőig határozhatják meg beszerzésük tárgyát, valamint annak feltételeit. Ajánlattevői oldalról ez azt jelenti, hogy érvényes ajánlat kizárólag a kiírás teljes beszerzési tárgyára tehető. Építési beruházásoknál az ajánlattevők részletes árajánlataikat érvényesen a költségvetési kiírás összes tételére tehetik meg. A közbeszerzési eljárás eredményeként szerződés ennélfogva kizárólag a kiírás konkrét tárgyának teljesítésére köthető. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlati kötöttség beálltát követően felmerült új beszerzési igény szerződésmódosítással jogszerűen nem kielégíthető, még akkor sem, ha az új beszerzési igényről az ajánlatkérő a szerződéskötést követően szerzett tudomást. A szerződéskötést követően felmerült új beszerzési igények megvalósítására új közbeszerzési eljárás keretében kerülhet sor abban az esetben is, ha a beszerzési igény egyébként a megkötött szerződés tárgyával szorosan összefügg.
9
Jelen esetben a Döntőbizottság nem vitatja ajánlatkérő azon állítását, hogy az egyetem épületének párhuzamos szerződések alapján történő rekonstrukciós munkái, valamint a költözködések miatt a szerződésmódosítással érintett két szoba felújítási igénye a szerződés megkötésekor nem volt előre látható. Ugyanakkor a Kbt. alapelvei tükrében és ajánlati kötöttségre vonatkozó szigorú szabályára tekintettel a Kbt. 303. § (1) bekezdése alapján nem áll fenn jogi lehetőség arra, hogy önmagában egy meghatározott beszerzési igény előre nem láthatóságára alapítottan ajánlatkérő utólag, célszerűségi okokból, az új beszerzési igény prioritására hivatkozva – szerződésmódosítás keretében – megváltoztassa az eredeti beszerzési igényét és új ajánlatot kérjen. A Döntőbizottság ekként értékelte azt a konkrét ténybeli helyzetet, hogy ajánlatkérő a szerződéskötést követően ismerte fel – az általa előadott előre nem látható külső körülmények folytán – az igazgatási épületben lévő két szoba felújításának szükségességét, melyet követően változtatta meg azonos értékben az eredeti – konzultációs helyiség felújítására vonatkozó – beszerzési igényét. A szerződéskötést követően felmerült új beszerzési igény szerződésmódosítás keretében történő kielégítését azonban nem teszi jogszerűvé az eredeti szerződés tárgyának azonos értékben történő csökkentése. A Döntőbizottság rámutat továbbá, hogy a Kbt. 303. § (1) bekezdése a szerződésmódosítás feltételéül szabja, hogy az arra okot adó körülmény a szerződéskötést követően álljon be. A szerződés módosítására okot adó körülmény keletkezése, a törvény alapján objektív tényező, ennélfogva megítélésében nem bír jogi relevanciával az ezzel kapcsolatos ajánlatkérői tudomásszerzés időpontja. A Döntőbizottság következetes joggyakorlata szerint ilyen körülménynek kizárólag a szerződés teljesítése során keletkezett és a szerződés teljesítésére kiható körülmény minősíthető. Következésképpen a Kbt. 303. § (1) bekezdés szempontjából nem alapozzák meg a jogszerű szerződés módosítást azok a körülmények, amelyek már a szerződéskötést megelőzően, illetve a szerződéskötéskor fennálltak, ugyanakkor ajánlatkérő számára csak azt követően váltak ismertté. Ezen túlmenően szerződésmódosítás olyan körülményekre sem alapítható, amelyek a magára a szerződés teljesítésére nincsenek kihatással, azaz ezen körülmények felmerülésétől függetlenül a szerződés a felek lényeges, jogos érdeksérelme nélkül teljesíthető. Jelen esetben az volt megállapítható, hogy a módosítás tárgyát képező felújításokra okot adó tényező – a szobák leromlott műszaki állapota – nem a tárgyi szerződés teljesítése során keletkezett, hanem egy már fennálló folyamat eredménye, amelyről ajánlatkérő a szerződéskötést követően, a költözködések, és az eltakart szerkezetek megbontása után szerzett tudomást. Erre tekintettel a jogszerű szerződésmódosítás azon feltétele, hogy az arra okot adó körülmény a szerződéskötést követően álljon be jelen esetben nem állapítható meg.
10
A konkrét esetben a szerződésmódosítás a beszerzési igény utólagos megváltoztatásának következménye, ebből következően a módosításra okot adó körülmény – az eredetihez képest új beszerzési igény felmerülése – nincs kihatással az eredeti szerződés teljesítésére, azzal nem áll közvetlen összefüggésben. Ajánlatkérő lényeges jogos érdeksérelmét a beszerzési igényének – célszerűségi alapon történő - megváltoztatása nem alapozhatja meg. A Döntőbizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 303. § (1) bekezdését, mivel ajánlatkérő egy jogsértő szerződésmódosítással tette lehetővé újonnan felmerülő beszerzési igényének kielégítését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogszabályok megsértését, és alkalmazta a (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményeket. A Kbt. 340. § (3) és e) pontjai szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság a bírság jogalapja körében értékelte, hogy a nyilvánosság alapelvére is kiható súlyos jogsértést valósított meg ajánlatkérő a Kbt. 303. § (1) bekezdése szerinti – kivételes – szerződésmódosítás jogellenes alkalmazásával. A kivételes szerződésmódosítás kizárólag a törvény által meghatározott szűk körben alkalmazható és nem szolgálhat ajánlatkérő saját prioritásrendszere alapján megváltoztatott beszerzési igénye kielégítésének jogalapjául.
11
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során mindenekelőtt figyelembe vette azt, hogy - a szerződés megkötésére tekintettel - a jogsértés nem reparálható, mely magasabb összegű bírság kiszabását indokolja. Ugyanakkor tekintettel volt a Döntőbizottság a beszerzés építési beruházásokra irányadó egyszerű értékhatáron belül is alacsony értékére. A Döntőbizottság a bírság összegének mérlegelése körében értékelte és fogadta el ajánlatkérő arra vonatkozó bizonyítékait, hogy a szerződésmódosítás a kivitelezés mennyiségi, műszaki feltételeit – a szobák cseréjén túlmenően – érdemben nem érintette, továbbá azt, hogy a módosítás nem eredményezte a bírálati szempontként értékelt ajánlati ár megváltoztatását, valamint azt is, hogy ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározottnál súlyosabb alapelvi jogsértést nem valósított meg. Figyelemmel volt továbbá arra a Döntőbizottság, hogy a jogsértés nem nyilvánvalóan szándékos magatartás következménye. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az alapvető eljárási kötelezettségét képező adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésén túlmutató együttműködő magatartást a jogorvoslati eljárás során nem tanúsított. Mindezen körülmények mérlegelése alapján a Döntőbizottság a bírság összegét a fenti tényezőket együttesen mérlegelve 100.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, valamint a 341. § (4) – (5) bekezdései alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. október 28.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Dóra Simon sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos
12
Kapja: 1. Dr. Pardavi László ügyvéd (9007 Győr, Attila u.12.) 2. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 3. ThyssenKrupp Lift Kft. (1158 Budapest, Körvasút sor 110.) 4. Elektro-Therm Kft. (9028 Győr, Szabadi u. 16.) 5. NOVOTERM-96. Kft. (1188 Budapest, Címer u. 10.) 6. Fejes és Társa Kft. (8900 Zalaegerszeg, Ady u. 31.) 7. Euro Generál Zrt. (9026 Győr, Vízmű út 2.) 8. TALI-IMMO Kft. (9025 Győr, Simor J. p. tere 21. 9. MAKÉP Kft. (2800 Tatabánya, Szegfű u. 41-43.) 10.Pannon Elco-Lift Bt. (9024 Győr, Szérűskert út 26.) 11.Irattár
