K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.928/ 25
/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság az EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6., képviseli: Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda, Dr. Szücs Tamás ügyvéd, 2800 Tatabánya, Győri út 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) „TIOP-1.2.1/08/1. és a TIOP-1.2.1./08/2. (AGÓRAmultifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása) keretében támogatott Tatabánya – a Vértes Agórája című projekt megvalósítása felújítással és bővítéssel” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 84. §-át, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2.000.000.-Ft, (azaz kettőmillió forint) bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmezőnek 900.000,- Ft, azaz (kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik.
2
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. július 29-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. augusztus 3-án 2010/S 148-228532 szám alatt megjelent részvételi felhívásával gyorsított meghívásos eljárást indított a Kbt. IV. fejezete szerint a rendelkező részben írtak megvalósítására. Ajánlatkérő 2010. szeptember 7-én megtartott eredményhirdetésen a részvételi szakaszt eredményesnek nyilvánította és a részvételi szakaszban benyújtott részvételi jelentkezéseket elbírálva valamennyi részvételre jelentkezőt – a Porr Építési Kft. által képviselt Porr Konzorcium kivételével – alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére. A részvételi szakaszban részvételi jelentkezést nyújtott be a Magyar Építő Zrt., a Hérosz Zrt. a H&H Konzorcium képviseletében, a Nívó General Kft., az EnerGas Kft. a Tatabánya Agóra Konzorcium képviseletében, a WHB Építő Kft. a Turul Konzorcium képviseletében, továbbá a Vemévszer Kft., illetve Porr Építési Kft. a Porr Konzorcium képviseletében. Az ajánlatkérő döntése ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Magyar Építő Zrt. A Döntőbizottság a D.745/2010. szám alatt lefolytatott eljárásban jogsértést állapított meg az ajánlatkérővel szemben, vele szemben bírságot szabott ki, illetve kötelezte az eljárás során felmerült költségek viselésére. Ajánlatkérő 2010. szeptember 7. napján közvetlenül átadta az ajánlattételi felhívást az érvényesnek minősített részvételre jelentkezőknek. Ajánlatkérő a felhívás 2. pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát, mennyiségét a következők szerint: „A Közművelődés Háza (a Tatabányai Múzeummal együtt) meglévő épületéből multifunkcionális közösségi központ létesül teljes felújítással és bővítéssel (építészet, gépészet, elektromosság) a meglévő kiviteli tervek alapján. A meglévő épület tömegét, kontúrját a jelen beavatkozás jelentősen nem változtatja meg. A telek területe 9.665 m2, a beépített terület jelenleg 3.393 m2; a beépített területbővítés után 3.777 m2-re nő. Az épület hasznos alapterülete 6.531 m2 (alagsor, földszint, emelet); az építmény magassága 8,7 m. Az ingatlanon teljes közműellátottság van. A meglévő 17 db parkolón túl 35 db új
3
parkoló és 1 db buszparkoló készül. Az épületben 630 kg teherbírású felvonó létesül. Az épület körül teljesen új zöldfelületekkel rendelkező, parkosított tér kerül kialakításra. A részletes és teljes mennyiségeket a dokumentáció tartalmazza.” A felhívás szerint a teljesítés helye: Tatabánya, Szt. Borbála tér 1., hrsz. 11204/22, a szerződés időtartama pedig 12 hónap. A felhívás 4. pontjában tájékoztatott arról ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges ajánlattételi dokumentációt 2010. szeptember 7. napján, az eredményhirdetést követően – az ajánlattételre alkalmasnak ítélt ajánlattevőknek – azonnal térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. Az 5. pontban ajánlattételi határidőként 2010. október 4. 10.00 óra került rögzítésre. A 9. pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint. „Részszempont: Súlyszám: 1.ajánlati ár (nettó Ft) 70 2.előírtakon túl vállalt késedelmi kötbér mértéke 10 (max 20.000.000,- Ft/nap túlvállalást értékelve) 3.előírtakon túl vállalt jótállási biztosíték nyújtása (a nettó 5 ajánlati árra vetített max 2 %-os túlvállalást értékelve %-ban) 4.a részvételi felhívás II.3. pontjában megadott teljesítési véghatár10 idő előtti teljesítés (maximum 30 naptári napot értékelve) 5.az 1 éven túl vállalt jótállás mértéke (maximum 2 éves túlvál5 lalást értékelve) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont.” Ajánlatkérő ismertette a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén az általa alkalmazni kívánt szempontokat, külön az 1., 3. és 5. részszempont, valamint a 2. és a 4. részszempont vonatkozásában. A felhívás 10. pontja a további információk között tájékoztatott az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásairól, így többek között a következők kerültek meghatározásra: - „Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget teljes körben biztosít a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 83. § (6) bekezdésében foglaltakra. - Eredményhirdetés időpontja: 2010. november 2. 10.00 óra. - Szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. november 24. - Az ajánlattevő ajánlatához csatolja a kivitelezésre vonatkozó műszaki és pénzügyi ütemtervet a kivitelezési szerződéstervezetnek, a részvételi felhívásnak és részvételi dokumentációnak, az ajánlattételi felhívásnak és a jelen ajánlattételi dokumentációnak megfelelően.
4
- Ajánlattevőnek a Kbt. 83. § (6) bekezdésére tekintettel szakmai ajánlatot kell csatolnia a dokumentációban részletezettek szerint.” Ajánlatkérő az ajánlatok összeállításához ajánlattételi dokumentációt is készített. A dokumentáció tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy ajánlatkérő milyen konkrét további tartalmi és formai elvárásokat határoz meg az ajánlatok benyújtása körében, illetve megismételte a releváns határidőket. A dokumentáció VI. pontjában megismételte az ajánlattételi felhívás 9. pontjában rögzített bírálati szempontot, a részszempontokat és a kapcsolódó súlyszámokat, illetőleg részletesen rögzítette az általa alkalmazni kívánt bírálati módszert. A Tájékoztató II. pontjában ajánlatkérő a szerződés időtartamát 12 hónapban határozta meg. Az Ajánlatok benyújtása című IV. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy az ajánlatoknak mely munkarészeket kell tartalmaznia, többek között: − felolvasólapot, − és a beárazott költségvetést. Az ajánlati adatlap felolvasólap minta szerint a 2. pontban az ajánlati árat ajánlattevőknek nettó Ft összegben, illetőleg Áfa-val terhelten bruttó összegben is meg kellett adniuk. A dokumentáció tartalmazta a vállalkozási szerződés tervezetet. A szerződés tervezet 2.) pontjában a szerződés teljes műszaki tartalma című pontján belül rögzítésre került, hogy a pontos műszaki tartalmat az ajánlati dokumentáció, a vállalkozó nyertes ajánlata és az árazott tételes költségvetés, valamint annak melléklete tartalmazza. A szerződéses ellenérték és a fizetések rendje (Elszámolás) című 5.) pont szerint a munkák ellenértéke a befejezési véghatáridőre prognosztizált egyösszegű ár, amelynek tartalmaznia kell a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott műszaki tartalom megvalósításához tartozó összes díjat, árat és költséget. A pont tartalmazta ezen túlmenően azt is, hogy a munkák elszámolási formája átalányáras elszámolás. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a kialkudott átalányárak a jelen szerződésben hivatkozott kiviteli terveknek és az érvényben lévő jogszabályoknak, valamint egyéb műszaki előírások szerinti megvalósításhoz, jogerős használatbavételi engedély kibocsátásához szükséges valamennyi munka ellenértékét, valamennyi anyag- és munkadíj költséget, valamint a vállalkozás teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi egyéb költséget tartalmazzák. Egyéb költségek között ajánlatkérő a szállítási költségeket, az adókat, munkabéreket és azok járulékait, a jelen szerződésben rögzített szolgáltatások ellenértékét, így a teljesítéshez szükséges költségeket, az ideiglenes melléklétesítmények, felvonulási épületek és területek megvalósítási költségeit, ezek használati illetve üzemeltetési, őrzési, elvégzett munka megóvási költségeit határozta meg. A szerződésben nevesített jogcímeken felül a nyertes ajánlattevő egyéb címen díjazásra nem tart igényt a szerződéstervezet szerint.
5
A szerződéstervezet szerint az átalánydíjas megállapodás alapján a nyertes ajánlattevő kötelezettséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a tervdokumentációban, viszont a szakmai szokások és előírások szerint hozzátartoznak a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez. Azt is előírta ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlattevőnek vállalnia kell azt, hogy az átalányárat a feladat és a helyszín ismeretében adja meg, az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel határozza meg. A szerződés tervezet ezen túlmenően még tartalmazta a szerződéses mellékkötelezettségeket, a felek jogait és kötelezettségeit, az építési naplóra, valamint az átadás-átvételi eljárásra vonatkozó előírásokat. A dokumentáció részét képezte az árazatlan tételes költségvetés. Ezt ajánlatkérő CD formátumban biztosította az ajánlattevők részére. Az árazatlan tételes költségvetés tartalmazta egyrészt a belsőépítész hitelesített költségvetését, az elektromos és az épületgépészeti, a gyengeáram- és épületfelügyeleti, a parkoló- és buszöböl, a szerkezet és építész költségvetést, a szakági főösszesítőt, valamint az ezekhez kapcsolódó engedélyes tervdokumentációt. A tervdokumentáció részét képezte a Tatabánya, a Vértes Agórája Multifunkcionális Közösségi Központ kialakítása körében a 2009-10-29 számú belső információs rendszer, belsőépítészeti tervdokumentáció címet viselő dokumentum. Ennek 1. oldala tartalmazta IHT-CS helyiségjelző táblát cserélhető laptartóval, mely a leírás szerint üvegelemből és laptartóból áll. Az üvegelem 300x1350 mm méretű, 8 mm vastag edzett üveg, körben mindkét oldalon 1x1 mm éltöréssel. A hátsó felületén fehér festéssel, jelzett helyen feliratokkal, falra ragasztással rögzítve. Tartalmazta a dokumentáció a helyiségjelző tábla elhelyezését is, így többek között tartalmazta az információ ellátó ügyfélteret, a gyermekmegőrzőt, a teakonyhát, oktató termet, raktárt. A 2. oldal szintén helyiségjelző tábla előírást tartalmazott, ahol a leírás szerint ez szintén üvegből készül, ugyancsak a további oldalakon a 6. oldalig bezárólag szintén helyiségjelző – illetve eligazító táblákat kellett a tervdokumentáció szerint megvalósítani. A leírások szerint a helyiségjelző és az eligazító táblák mind üvegből készülnek. Az árazatlan épületgépészeti költségvetési tételek kiírásában szerepelt a tétel szerinti berendezések „bekötése, épületfelügyeleti rendszerbe illesztése”, több tétel esetében azzal a megjegyzéssel, hogy „gépészeti beépítés nélkül”. Ajánlatkérőhöz a közbeszerzési eljárás során több kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés érkezett. A kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresések döntő részben a műszaki specifikációval kapcsolatosan, az elvégzendő feladatokkal összefüggésben kerültek megküldésre. Az ajánlattevők feltett kérdéseire 2010.
6
szeptember 20-án és 29-én kiegészítő tájékoztatást nyújtott az ajánlatkérő, többek között az alábbiak szerint. A 22-57/23/2010. iktatószámú tájékoztatás alapján a következő kérdéseket, illetőleg válaszokat rögzítette ajánlatkérő: I. kérdés: Jól értelmezzük-e – hivatkozással arra, hogy a 215/2010. (VII.9.) Korm. rendelet 2010. július 25-ével hatályon kívül helyezte a többször módosított 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet elektronikus költségvetési program kötelező használatára vonatkozó rendelkezéseit, így ezen eljárásban sem kötelező alkalmazni – , hogy a kiadott hitelesített költségvetési kiírások díj normáit, gépköltségeit, a költségvetési kiírások nagy többségében beállított 1900 forintos rezsióradíjat nem kell figyelembe vennünk, hanem a szokásos módon a kiadott tételes költségvetések minden tételét egység anyag, egység díj, össz. anyag, össz. díj árbontásban adhatjuk meg? Válasz: Az ajánlattételi dokumentáció részeként CD-n kiadott költségvetést kérjük beárazni, és azt az ajánlattételi határidőig benyújtani. Az eljárásban a CD-n szereplő elektronikus költségvetés készítő programok használata az egységes szerkezetű ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kötelező. A fentiekre figyelemmel a kiadott költségvetésekben kötött a tételek megnevezése, kiírt mennyiség és a normaidő (TERC költségvetések), minden más adatot az ajánlattevő ajánlja meg. Ez vonatkozik a gépköltségre, rezsi óradíjra, és az egységes anyagárra. A 22-57/32/2010. iktatószámú tájékoztatás alapján ajánlatkérő a következő kiegészítő tájékoztatást adta: I. kérdés: Jól értelmezzük-e hogy a költségvetéseket „excell” formátumban kell elkészítenünk? Válasz: Igen. Az ajánlattételi dokumentáció részeként CD-n kiadott költségvetést kérjük beárazni, programok használata az egységes szerkezetű ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kötelező. XXII. kérdés: Aula gépi mozgatású hídjainak helyét, valamint a műszaki tartalmát és a mozgatás irányát kérnénk meghatározni. Válasz: Nem képezi az árajánlat részét, nem kell költségelni. XXXIX. kérdés: Meglévő képzőművészeti alkotás csempére festett vagy égetett kerámia? Restaurálásra kérjük egyösszegű előirányzati ár meghatározását. Válasz: Nem képezi az ajánlat részét, nem kell költségelni.
7
Ajánlatkérő a 22-57/33/2010. iktatószámú tájékoztatásban a következőket rögzítette: I. kérdés: A felvonulási fejezetben az őrzés tétel „nulla” hónap mennyiséggel szerepel. Kérjük megadni az őrzésre vonatkozó időt. Válasz: A vállalkozó ajánlatában meghatározza a vállalási határidőt. Az őrzés ideje a teljesítés határideje + 1 hónap. XV. kérdés: Belsőépítészet anyagok fejezetében található „meglévő képzőművészeti alkotás restaurálása a meglévő hibákkal együtt s164 aula 44 m2 mennyiségben” tételt kell-e költségelni? Válasz: Nem, restaurálást Önkormányzat végezteti. Az ajánlattételi határidőre, 2010. október 4. napjára a felhívott részvételre jelentkezők közül valamennyien benyújtották ajánlatukat, így a Tatabánya Agóra Konzorcium (képviseletében: kérelmező), a Turul Konzorcium (képviseletében: WHB Kft.), Vemévszer Kft., a H&H Konzorcium (képviseletében: Hérosz Zrt.), valamint a Nívó Generál Kft., továbbá a Magyar Építő Zrt. A kérelmező ajánlata 39. oldalán található a „Szakági költségvetések főösszesítője”, a 41-377. oldalakon pedig a beárazott költségvetés. Az ajánlat 39. oldalán található a szakági költségvetések főösszesítője. Ennek az Épület megvalósításához szükséges egyéb költségek sorban ajánlattevő 83.190.322.-Ft-ot tüntetett fel. A 47. oldalon található Felvonulási költségvetésben a K12-003-1.1 tételszámú 9. tétel „Őrzés, védelmi költségek a munkavégzés idejére” mennyisége 0 hónapban, az összes díj 0, az összes anyag 0 Ft-ban került megadásra. A 45. Lakatosszerkezetek elhelyezése tételeinek megnevezése a költségvetés 78. oldalán található. 110. sorszámú tétel: Intézmény megnevezés felirat készítése homlokzaton, festett polisztirol betűkből. 111. sorszámú tétel: Épületinformációs réztábla elhelyezése homlokzaton. 112. sorszámú tétel: Beltéri információs rendszer elhelyezése, nyílászárók melletti felirati tábla alumínium keretprofil, víztiszta plexi burkolattal szerelve. 113. sorszámú tétel: Beltéri információs rendszer elhelyezése, alumíniumprofilú befüggesztett élvilágítós tábla, a tételekben megjelölt méretben és mennyiségben. A fenti tételekben a „Belső információs rendszer (információs üvegelemek)” nem került feltüntetésre.
8
Az ajánlat 365. oldalán található az „Épület megvalósításához szükséges egyéb költségek összesítője”, a 367. oldalon pedig a „Kiegészítő költségvetés”, amelyben az 1. sorszámú tétel az alábbiak szerint szerepel: megnevezése Munkaterület őrzése az építkezés teljes időtartama alatt, mennyisége 1, mennyiségi egysége ktsg., egységnyi díja 3.900.000.- Ft. A kiegészítő költségvetésben szereplő további tételeknél – asztalos, lakatos szerkezetek elhelyezése, szigetelési munkák – tervekre és konszignációra, valamint az ajánlatkérői tájékoztatásra való hivatkozás szerepelt. A kiegészítő költségvetés összesen 4.964.115.-Ft értékben lett rögzítve. A Turul Konzorcium ajánlata 6. oldalán található a „Szakági költségvetések főösszesítője”, a 7-223. oldalakon pedig a beárazott költségvetés. A Szakági költségvetések főösszesítő Építési munkák összesen (nettó ár) HUF oszlopában a Gépész kivitelezési munkákhoz 210.046.001.-Ft került feltüntetésre. Az Épületgépészeti automatika és épületfelügyeleti rendszer munkáinak költsége a főösszesítőben nem került feltüntetésre, és annak költségeit sem a gépészeti, sem a villamos összesítőben szereplő összeg nem tartalmazta. A főösszesítő szerint az épület kivitelezési költsége tartalékkerettel összesen nettó 1.189.638.074.-Ft, amely összeg megegyezik az ajánlat 4-5. oldalán található Ajánlati adatlapon, felolvasólapon feltüntetett összeggel. Az ajánlat 6. oldalán a szakági költségvetések főösszesítője tartalmazott az épület megvalósításához szükséges egyéb költségek sort is, és ebben 4.780.988.Ft került feltüntetésre. A Gépész kivitelezési munkák költségvetése a 72-164. oldalakon szerepel. A fejezet főösszesítőt nem tartalmaz. Az ajánlat 96., 108., 142. és 164. oldalán található részösszesítők mindösszesen soraiból megállapítható, hogy a Gépész kivitelezési munkák díjköltsége összesen 68.948.803.-, anyagköltsége összesen 210.046.001.- Ft. Az ajánlat 165-166. oldalán található a Tatabánya BMS elnevezésű, az Épületgépészeti automatika és épületfelügyeleti rendszer munkáira vonatkozó összesítő, a 167-170. oldalakon pedig e munkák tételes költségvetése, amely munkák összes díj- és anyagköltsége 22.134.473.- Ft. Az ajánlat a 221. oldalán a „Műszaki észrevételek” cím alatt az építészet, belső építészet, tűz- és füstvédelem, épületautomatika, telefonközpont, épületgépészeti automatika és épületfelügyeleti rendszer, továbbá gépészeti munkák tekintetében vonatkozó összesítőt és a 222-223. oldalakon e munkák tételes költségvetését tartalmazta. A Vemévszer Kft. ajánlata 5. oldalán található a Főösszesítő, a 6-314. oldalakon pedig a beárazott költségvetés. A költségvetés tételszámot, megnevezést, mennyiséget, mennyiségi egységet, anyag és díj egységárat, valamint a tétel ára összesen anyag és díjköltséget tartalmaz.
9
Az ajánlat 5. oldalán a főösszesítőben az Épület megvalósításához szükséges egyéb költségek soron ajánlattevő 5.450.672.-Ft-ot ajánlott meg. Az ajánlat 8-9. oldalán található Felvonulási létesítmények elnevezésű 20 tételt tartalmazó költségvetésben az anyag egységár 0 Ft-tal került beárazásra. Az ajánlat 34. oldalán található K 39-005-24.1.1 számú, „Nyílásképzés UA bordával” tétel megnevezése mellett zárójelben az alábbi megjegyzés került feltüntetésre: „A gipszkarton válaszfalak ára tartalmazza!!!” A tételben feltüntetésre került a mennyiség, a mennyiségi egység, az anyag és díjköltségek pedig 0 Ft-tal szerepelnek. Az ajánlat 67. oldalán található K 45-091-1.1-0000001 számú, „Aula világítástechnikai hidak gyártása, szerelése…” tétel megnevezése mellett az alábbi megjegyzés került feltüntetésre: „Nem része az ajánlatnak kérdések válaszok alapján”. A tételben feltüntetésre került a mennyiség, a mennyiségi egység, az anyag és díjköltségek pedig 0 Ft-tal szerepelnek. Az ajánlat 81. oldalán található 21-000-3.1 számú „Humuszterítés 20 cm vastagságig gépi erővel …” megnevezésű tétel 2300 m2 mennyiségben, amelynek anyagköltsége 0 Ft-ban került megadásra. Ugyanezen oldalon szerepel a 21-002-1.7 számú. „Humuszos termőréteg, termőföld leszedése …. tétel, 650,4 m3 mennyiségben. Az ajánlat 104. oldalán található K 95-002-1.4.5-0000005 számú, „meglévő képzőművészeti alkotás restaurálása a meglévő hibákkal együtt s164 aula” tétel megnevezése mellett zárójelben az alábbi megjegyzés került feltüntetésre: „Kérdések-válaszok szerint nem kell költségelni!”. A tételben feltüntetésre került a mennyiség, a mennyiségi egység, az anyag és díjköltségek pedig 0 Ft-tal szerepelnek. Az ajánlat 113. oldalán található K 44-001-1.1.1.2-0132023 számú, „Büfé pult… felszereltség: ……” tétel megnevezése mellett az alábbi megjegyzés került feltüntetésre: „Előző tétel ára tartalmazza!” Az ajánlat 238-242. oldalán található Épületgépészeti költségvetés – Szellőzés szerelés fejezet 212.-220. sorszámú, K-tételkiírásokban szerepel, hogy a különböző légkezelő berendezéseket „a központi felügyeleti rendszerre csatlakoztatható vezérléssel, motoros szelepekkel, érzékelőkkel, távadókkal, légszűrőkkel, hangcsillapítókkal, előre elkészített aljzatra” kell elhelyezni, továbbá a tételek végén zárójelben az, hogy „az automatikához tartozó berendezéseket az automatika költségvetés tartalmazza.” A tételekben meghatározásra került továbbá mennyiség, mennyiségi egység, anyag- és díjköltség, összes anyag- és díjköltség. Az ajánlat 275-281. oldalán található a 73. Épületgépészeti automatika és épületfelügyeleti rendszer költségvetése. A költségvetésben a K73-001-01 – K73-001-25 közötti tételek, a K73-002-01 és K73-002-02 tételek, a K73-003-01 - K73-003-04 közötti tételek, a K73-004-01 K73-004-03 közötti tételek díjköltsége 0 Ft-ban került megadásra.
10
Az ajánlat 284. oldalán található 21-541-001-000-00-00000 számú, „Humuszterítés 20 cm vastagságig, gépi erővel, …” megnevezésű tétel 317 m2 mennyiségben, amelynek anyagköltsége 0 Ft-ban került megadásra. Az ajánlat 292-314. oldalán azon főösszesítő található, mely a költségvetésen kívüli tételeket tartalmazta, építész kivitelezési, belsőépítészeti kivitelezési munkák, szerkezeti kivitelezési munkák tekintetében a műszaki észrevételek alapján, összesen nettó 5.450.672.-Ft értékben. Ajánlatkérő 2010. október 4-én hiánypótlást rendelt el, a kérelemmel nem érintett körben. Ajánlatkérő 2010. október 22-én ismételt hiánypótlást rendelt el, és a Kbt. 85. §a alapján felvilágosítást kért ajánlattevőktől többek között az alábbiak szerint: A Vemévszer Kft. ajánlattevőtől azt kérte, hogy nyilatkozzon arról, hogy a kiadott költségvetés „Épület felügyelet munkák” fejezetében szereplő K73-00101-25-ös tételek, K73-002-01-02-es tételek, a K73-003-01-04-es tételek, továbbá a K73-004-01-03 közötti tételek díjköltségét hol állította be a költségek közé. A kérelmezőtől ajánlatkérő azt kérte, hogy jelölje meg, az ajánlatához csatolt költségvetés mely része tartalmazza a belsőépítészeti munkák között szereplő „Belső információs rendszer” (információs üvegelemek) költségeit. A Vemévszer Kft. ajánlattevő a felvilágosítás kérésre vonatkozó 2010. október 25-én kelt válaszában az alábbiakat közölte: „Az „Épület felügyelet munkák” fejezetében szereplő K73-001-01 – K73-00125 közötti tételek, a K73-002-01 és K73-002-02 tételek, a K73-003-01 – K73003-04 közötti tételek, K73-004-01 – K73-004-03 közötti tételek díjköltsége az Épületgépészeti költségvetés – Szellőzés szerelés 212.-220. díjtételeiben (a leadott ajánlat 238-242. oldala) szerepeltettük, mivel ezen komplett tételeknél kiírásra került, hogy a légkezelő berendezéseket „központi felügyeleti rendszerre csatlakoztatható vezérléssel, motoros szelepekkel, érzékelőkkel, távadókkal, légszűrőkkel, hangcsillapítókkal, előre elkészített aljzatra helyezve” kell költségelni. Tehát a jelzett tételek díjköltségét itt vettük figyelembe a légkezelőkhöz megadott egységárakban. Az anyagköltséget azonban a tétel szövegben megadottaknak megfelelően az Épület felügyeleti munkáknál szerepeltettük, mivel a hivatkozott szellőzés szerelés 212.-220. tételekben kiírásra került, hogy „az automatikához tartozó berendezéseket az automatika költségvetés tartalmazza.” A kérelmező a felvilágosítás kérésre vonatkozó 2010. október 25-én kelt válaszában az alábbiakat közölte: „Az ajánlatkérő előírása szerint a költségvetésen módosítani nem lehetett. Mivel „Belső információs rendszer” (információs üvegelemek) tételsor nem szerepelt a
11
kiadott költségvetésben, ezért ajánlattevő a „Lakatos szerkezetek elhelyezése” munkanem tételkiírásának 110., 111., 112. és 113. tételeiben árazta be a szerkezeteket. Kijelentjük, hogy ajánlattevő ajánlata megfelel az ajánlati felhívás és a dokumentáció valamennyi rendelkezésének.” Ajánlatkérő 2010. november 16-án kelt levelében az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta és új időpontként 2010. november 19. 10.00 órájában, a szerződéskötés új időpontját 2010. december 9. napjában határozta meg. Ajánlatkérő a 2010. november 19-én megtartott eredményhirdetésen (amelyen kérelmező képviselője is jelen volt) ismertette az összegezésben foglalt adatokat, miszerint az eljárás eredményes volt. Érvényes ajánlatot nyújtott be a Magyar Építő Zrt, a Vemévszer Kft. és a TURUL Konzorcium. Az eljárás nyertes ajánlattevője a Vemévszer Kft. lett. Ajánlatkérő három ajánlattevő, köztük a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, az alábbi indokok alapján: A Kbt. 85. § alapján – a „Belső információs rendszer” tekintetében – kért felvilágosítás nem megfelelő, tekintve, hogy a felvilágosításban hivatkozott 110113. tételek a költségvetésben nem szerepelnek, illetve a „Lakatos szerkezetek elhelyezése” munkanemben sem szerepelnek a belső információs rendszerre vonatkozó tételek. Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező a 2010. november 22-én kelt előzetes vitarendezési kérelmében lényegében a jogorvoslati kérelmében foglaltakkal azonos indokok alapján kérte ajánlatkérőt döntése megváltoztatására, azaz minősítse a Vemévszer Kft. ajánlatát érvénytelennek, a kérelmező ajánlatát pedig érvényesnek, egyben az eljárás nyertesének. Előadta a kérelmező, hogy álláspontja szerint a Vemévszer Kft. ajánlata az ajánlatkérő által kihirdetett eredményhez képest a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ennek indokát abban adta meg, hogy a K73-001-0125, K73-002-01-02, K73-003-01-04, továbbá a K73-004-01-03 tételeknél egyrészt a 001-002-003 főcsoportnál az ajánlatkérői előírás azt tartalmazta, hogy ezeket fel kell szerelni, be kell kötni, továbbá be kell illeszteni az épületfelügyeleti rendszerbe, gépészeti bekötés nélkül, illetőleg a 004-es főcsoportnál pedig szintén azt írta elő ajánlatkérő, hogy azt telepíteni kell és be kell kötni. A Vemévszer Kft. ezzel ellentétben azonban azt közölte, hogy a 001003 főcsoportokban megjelölt tételek díjköltségét az épületgépészeti költségvetés, szellőzés szerelés 212-220-as tételeiben rögzítette, mivel ez komplett tételként került kiírásra, így azokat ezen költségvetési sorban kellett költségelni. Az anyagköltség vonatkozásában azonban arra utalt, hogy azt az épületfelügyeleti munkáknál szerepeltette tekintettel, hogy az automatikához tartozó berendezéseket az automatika költségvetés tartalmazta. A kérelmező
12
álláspontja szerint ajánlatkérő ezt a választ nem fogadhatta volna el egyrészt műszaki indok miatt, másrészt ajánlatkérő előírásából kifolyólag. Ez utóbbi esetben arra mutatott rá a kérelmező, hogy ajánlatkérő előírása szerint a költségvetést kellett beárazni, abban kiegészítést, átszerkesztést nem lehetett eszközölni, így az az ajánlattevői magatartás, mely szerint a költségvetés egyik tételéből ajánlattevő a költségvetés egy másik tételébe helyezte át a beárazandó tételt ajánlatkérő előírásába ütközik, így az ajánlat a már hivatkozott Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelme a saját ajánlata érvénytelenségét is kifogásolta. Álláspontja szerint az ajánlatkérői előírásnak megfelelően járt el akkor, amikor a költségvetést úgy nyújtotta be, hogy annak tartalmát nem módosította. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során olyan tételre kérdezett rá a kérelmező benyújtott, árazott tételes költségvetésével összefüggésben, amely nem volt része a kiadott költségvetésnek, ennek ellenére erre kérdezett rá ajánlatkérő, hogy ennek a költségeit hol, mely pontban kalkulálta. Ajánlatkérő a hiánypótlásra adott válaszát nem fogadta el, és azt állapította meg, hogy a „lakatosszerkezetek elhelyezése” munkanemben – a kérelmező hivatkozásával ellentétben – nem szerepelnek a belső információs rendszerre vonatkozó tételek. A kérelmező tételesen levezette azt, hogy egyrészt a felhívás és a dokumentáció alapján kérelmező a fentiekben kifogásolt költségeket kalkulálta, azok szerepelnek az ajánlati árában. Az ajánlatkérői előírásoknak abban is megfelelt az ajánlata, hogy nem módosította a kiadott árazatlan tételes költségvetést, hanem az árban kalkulálta a belső információs rendszerre vonatkozó tételeket. Ezzel a kérelmező nem módosította sem a mennyiséget, sem a tétel megnevezését, sem a normaidőt. Ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor ajánlatát ezen tétellel összefüggésben érvénytelennek nyilvánította. Ajánlatkérő a 2010. november 26-án kelt válaszában tájékoztatta kérelmezőt arról, hogy a kihirdetett eredményt nem kívánja megváltoztatni. Ennek indokaként előadta, hogy a Vemévszer Kft. ajánlatával összefüggésben kifogásolt költségvetési tételek tekintetében az ajánlattevő „0” díjat szerepeltetett, tekintettel arra, hogy nyilatkozata szerint a „Szellőzés” fejezetben szereplő meghatározott tételeknél vette figyelembe a berendezések beszerelési költségeit. Hivatkozott arra, hogy az ajánlattevő ajánlatában a hivatkozott tételek mennyiségileg megegyeznek a kiadott költségvetésben szereplő mennyiségekkel, ezért az ajánlattevő által beadott költségvetés megfelelt az előírásának, hiszen az eredeti költségvetésben szereplő tétel megnevezést tartalmazta és az ott megadott mennyiségek kerültek beárazásra. Utalt arra, hogy előírása szerint a kiadott költségvetés beárazása volt az előírása, ám az esetleges költségvetésen kívüli tételek esetében önálló, akár az ajánlattevő által készített pótköltségvetés csatolása nem volt tiltva. Amennyiben ajánlatkérő elfogadná a kérelmező érvelését, akkor a saját ajánlata is érvénytelen lenne a már megállapított érvénytelenségi okon kívül, hiszen az ő általa beadott árazott
13
tételes költségvetésben a gépészeti hűtés és fűtés költségvetési tételei szintén átszerkesztésre kerültek. Arra is utalt az ajánlatkérő, hogy a kiadott költségvetés beárazása volt az előírás, abban az esetleges hozzáírás kifejezetten tiltva volt. Ajánlatkérő tételesen levezette álláspontját a kérelmező által benyújtott előzetes vitarendezésben tételesen megjelölt költségvetési sorokkal összefüggésben. A kérelmező a saját ajánlata érvénytelenségével összefüggésben emelt kifogásaival kapcsolatban arra hivatkozott az ajánlatkérő, hogy szemben kérelmező hiánypótlás során tett nyilatkozatával az volt megállapítható, hogy a „Lakatosszerkezetek szerelése” tételeiben kérelmező az eredeti költségvetési kiírásban szereplő mennyiségekkel számolt, és az ajánlatában sehol nem lelhető fel olyan információ, mely alapján a kérelmező állítása egyértelműen alátámasztásra került volna. A belső információs rendszer tételeinek darabszáma nem jelenik meg sehol, így a hivatkozott lakatosszerkezetekre vonatkozó tételekben sem. Utalt arra is, hogy amennyiben elfogadná a kérelmező érvelését a fentiek szerint, akkor nem csak az őrzés esetében kellett volna kiegészítő költségvetést csatolnia – annak ellenére csatolta ezt a kérelmező, hogy az eredeti költségvetési kiírásban szerepelt ez a tétel -, hanem a belső információs rendszerre vonatkozóan az egyéb tételekhez hasonlóan kiegészítő költségvetést kellett volna elkészítenie. Kérelmező ajánlatkérőtől iratbetekintés biztosítását kérte 2010. november 22-én a Vemévszer Kft. ajánlatába és hiánypótlásába, illetőleg 2010. november 30-án a TURUL Konzorcium ajánlatába és hiánypótlásába. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2010. november 29-én nyújtotta be, majd a Döntőbizottság által elrendelt hiánypótlást követően a jogorvoslati eljárás 2010. december 6. napján indult meg. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2010. december 3. napján kiegészítette. A jogorvoslati kérelemben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében – melyet a fentiek alapján 2010. december 3-án kiegészített – kifogásolta a nyertesként kihirdetett Vemévszer Kft. ajánlattevővel kapcsolatos, illetve a kérelmező saját ajánlatára vonatkozó ajánlatkérői döntést, továbbá kifogásolta a TURUL Konzorcium ajánlatának érvényességét kihirdető eljárást lezáró döntést. Az 1. kérelmi elemben a kérelmező arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a Vemévszer Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el, és a Vemévszer Kft-t nyertes ajánlattevőként hirdette ki. Kérelmező álláspontja szerint, az alábbiakban részletezett indokok alapján, a Vemévszer Kft. ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdése f) pontja alapján érvénytelen.
14
A kérelmező hivatkozott a Kbt. 3. §-ára, mely alapján a törvény - fő szabály szerint, mind anyagi, mind eljárásjogi értelemben kötött. A Kbt. és a felhatalmazásán alapuló jogszabályok, így különösen a közbeszerzési eljárás megindításakor még hatályos, az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 162/2004. (V.21.) Kormányrendelet valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 19112009. (IX. 15.) Kormányrendelet egyértelműen rögzítik nemcsak a közbeszerzési dokumentáció tartalmát, de az átalányáras szerződésre vonatkozó szabályokat is. A hivatkozott kormányrendeletek értelmében a dokumentáció a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során kiegészítő tájékoztatást nyújtott. A 2010. szeptember 29-én kelt „Tájékoztatás” (Ikt.sz: 22-56/32/2010) I. kérdésére adott válaszában kikötötte: „Az ajánlattételi dokumentáció részeként kiadott költségvetést kérjük beárazni, programok használata az egységes szerkezetű ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kötelező.” Kérelmezői álláspont szerint ajánlatkérő előírása egyértelmű volt. A kiadott költségvetést kellett beárazni. Kérelmező álláspontja szerin, ahhoz hozzátenni, abból elvenni egyrészt nem lehetett, a költségvetést módosítani nem lehetett, másrészt a költségvetést be kellett árazni, azaz az abban megjelölt tételekre vállalást kellett előterjeszteni, mert vállalás hiányában az ajánlattevő nem ad a kivitelezés teljes műszaki tartalmát magába foglaló ajánlatot. Ajánlatkérő egyben meg is indokolta, hogy miért a kiadott költségvetést kell beárazni, amikor rögzítette, hogy a kiadott költségvetés beárazása az egységes szerkezetű ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kötelező. A kérelmező utalt a Magyar Értelmező Kéziszótár fogalom meghatározására. Eszerint a költségvetés módosításának tekinthető minden olyan magatartás, cselekvés, eljárás, ami úgy változtatja meg a kiadott költségvetést, hogy annak korábbi tartalmához hozzáad, vagy abból elvesz, illetve a benne szereplő adatokat, információkat bármilyen módon megváltoztatja, kisebb-nagyobb mértékben átalakítja, teljesebbé teszi, ahhoz megjegyzést fűz, vagy éppen abból elvesz. A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján, az ajánlatot benyújtani az ajánlati felhívás, és az ajánlati dokumentáció alapján kell. Amikor a beszerzés tárgya egy építési beruházás, akkor az ajánlattevőknek is különösebb gonddal kell eljárniuk ajánlataik elkészítése során. Az építési beruházás esetén az árazatlan költségvetés tartalma adja meg lényegében az elvégzendő feladatok felsorolását, úgy, hogy azokat teljes körben be kell árazni,
15
megjelölve a szükséges anyag és munkadíjat, mert ha a költségvetés egyes elemei nem kerülnek beárazásra – kérelmezői álláspont szerint – éppen az ajánlatkérő által elvárt összehasonlíthatóság nem lesz biztosítható, mert az ajánlattevők más-más műszaki tartalomra adnak ajánlatot. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében megjelölte az alábbi tételeket, mint olyanokat, melyekkel összefüggésben álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen. Az ajánlat 8-9. oldalán található 20 tételt a nyertes ajánlattevő „0” Ft-tal ajánlotta meg, mely a kérelmező szerint érvénytelen, mert itt mindenképpen merül fel anyagköltség. Az ajánlat 34. oldalán a K39-005-24.1.1 tételnél szintén megjegyezést fűzött a nyertes ajánlattevő, ugyanúgy mint a 67. oldalon a K45091-1.1-0000001 számú tételnél a tételmegnevezéshez, amely nem volt megengedett. A K73-001-01-től -25-ig: hőmérsékletérzékelők, nyomáskapcsolók, termosztátok, légminőség érzékelők, motoros zsalukat működtető motorok, távadók, motoros szelepek. K73-002-01 és -02: épületfelügyeleti szabályozó egységek, épületfelügyeleti bővítő modulok. K73-003-01-től -04-ig: frekvencia váltók. K73-004-01-től -03-ig: kapcsolószekrények. A 001-002-003 tétel főcsoportoknál egyértelműen ki van írva a tételek szövegében, hogy „…felszerelése, bekötése, épületfelügyeleti rendszerbe illesztése, gépészeti bekötés nélkül”, valamint a 004 tétel főcsoport tételeiben is ki van írva, hogy „…telepítése és bekötése”. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a Vemévszer Kft. ajánlata hiányos, ezért vele szemben hiánypótlást rendelt el. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által feltett kérdésre, mely szerint a fenti tételek hol kerültek beárazásra, közölte, hogy az épület felügyeleti munkák fejezetében szereplő K 73-001-01 – K 73-001-25 közötti tételek, a K 73-003-01 – K 73-00304 közötti tételek díjköltsége az Épületgépészeti költségvetés – Szellőzés szerelés 212-220. díjtételeiben került feltüntetésre. A nyertes ajánlattevő ezen megajánlását azzal indokolta, hogy ezen komplett tételeknél kiírásra került, hogy a légkezelő berendezéseket központi felügyeleti rendszerre csatlakoztatható vezérléssel, motoros szelepekkel, érzékelőkkel, távadókkal, légszűrőkkel, hangcsillapítókkal, előre elkészített aljzatra helyezve kell költségelni, valamint nyilatkozott arról is, hogy ezen tételek díjköltségét a légkezelőkhöz megadott egységárakban ajánlotta meg. Az anyagköltséget azonban a tételszövegben megadottaknak megfelelően az Épület felügyeleti munkáknál szerepeltette, mivel a hivatkozott szellőzés szerelés 212-220. tételekben kiírásra került, hogy az automatikához tartozó berendezéseket az automatika költségvetés tartalmazta.
16
A válasz kérelmező álláspontja szerint műszakilag nem fogadható el, mivel a kiírásban szereplő „csatlakoztatható” kifejezés csupán a lehetőség biztosítását jelzi, a „csatlakoztatás”, és a korábban említett „felszerelés, bekötés, épület felügyeleti rendszerbe illesztés”, valamint „telepítés és bekötés” nem csupán anyag (berendezés, műszer stb.) beszerzését kell, hogy tartalmazza, hanem az említett munkatételeket is, amelyek természetszerűleg nem azonosak a légkezelő berendezések, gépek beszerzésével, leszállításával és a helyszínen történő elhelyezésével, beszerelésével. Előzőekből megállapítható, hogy a Vemévszer Kft. nem a kiadott költségvetésre, hanem eltérő műszaki tartalomra adott ajánlatot. Utalt arra is a kérelmező, hogy a Vemévszer Kft. ajánlata – az általa megtekintett iratok alapján - átszerkesztett költségvetési formátumot tükröz, amely nem egyezik ajánlatkérő által kiadott költségvetés kiírással, például egységnyi gépköltség rovatot, illetve gépköltséggel növelt díj rovatot sem tartalmaz. A kiadott költségvetésben nem volt számítógépesen lehetőség sem a szöveges részen, sem a számszaki adatokon változtatni, mivel ezek letiltásával kapták kézhez CD-n az ajánlattevők a költségvetés kiírásokat. A K 39-005-24.1.1 számú tétel: „Nyílásképzés UA bordával…”, K 45-091-1.10000001 számú tétel: „Aula világítástechnikai hidak…” tételeknél magyarázó szöveg került rögzítésre, mely a kiadott költségvetés megváltoztatását jelentette. A 21-000-3.1 számú tétel: „Humuszterítés 20 cm vtg…” határozta meg ajánlatkérő elvárását, azonban a Vemévszer Kft. ajánlata 81. oldalán anyag oldalon 0 Ft szerepel, amely indokolatlan, mivel a humuszt is be kell szerezni és le kell szállítani a felhasználás helyszínére. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. "Humusztérítés 20 cm vtg .... " Vemévszer Kft. ajánlata 284. oldalán anyag oldalon 0 Ft szerepel, amely indokolatlan, mivel a humuszt is be kell szerezni és le kell szállítani a felhasználás helyszínére. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. E tétel vonatkozásában azért kellett költséget tervezni anyag oldalon, mert a kitermelt humuszt nem lehet visszatölteni. Releváns költségvetési tételek: Személygépjármű parkoló/Előkészítő földmunkák című fejezet 1. tételsorszám/21-610-004-000-00-00000 tételszám Bevágási szelvény bővítése, 3 méternél kisebb vastagságban, földkitermeléssel, töltés vagy depóniaképzéssel, tömörítés nélkül l-IV. osztályú talajban, gépi erővel, szállítás nélkül 230m3 2. tételsorszám 121-981-003-011-15-00105 tételszám Kiemelt talaj elszállítása, lerakóhelyi díjjal, gépi felrakással I-IV. osztályú talajban 5,00 km távolságra
17
230m3 Azaz a kitermelt talajt el kell szállítani, és lerakóba el kell helyezni. Személygépjármű parkoló/ Zöldsáv építése című fejezet, 1. tételsorszám /21541-001-000-00-00000 tételszám. Humuszterítés 20 cm vastagságig, gépi erővel, kiegészítő kézi munkával, vízszintes felületen 50 m-ig), 317 m2 szerepel a mennyiség rovatban. Azaz az ide vonatkozó humuszréteget és annak anyagszükségletét külön kellett volna költségelni. Hivatkozott továbbá a kérelmező a K 95-002-1.4.5-0000005 számú tétel: „Meglévő képzőművészeti alkotás…”, a K 44-001-1.1.1.2-0132023 számú tétel: „Büfé pult…” tételekre, melyeknél álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő szintén módosította a költségvetést. A K 73-001-25 számú tétel: „Potenciométer DDC analóg bemenethez…” díj oldalról nincs beárazva, ami indokolatlan, mivel a tétel pontosan a berendezés „felszereléséről és bekötéséről” szól, tehát itt csak anyagár szerepelhet. Ha valóban indokolt lett volna a díjtétel elhagyása, azt valószínűleg a saját szöveges beszúrása szerint magyarázta volna meg. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. A K 12-001-1 tételtől a K 12-006-0 számú tételig: „Felvonulási létesítmények” külön költségvetése” teljes fejezet mind a 20 tétele beárazatlan az anyagköltség tekintetében. Műszakilag nem indokolt ezen tételek beárazatlanul hagyása, hiszen minden vállalkozó használ a felvonuláshoz konténereket, épít a terület körül kerítést, őrizteti a munkaterületet, elkészíti az ideiglenes vízcsatlakozást stb., amelyeket nem lehet teljes egészében „Építésvezetői általános költségnek” nevezni. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. Kérelmező a be nem árazott tételek nagyságrendjét 17.070.000,- Ft-ban jelölte meg. Kérelmezői álláspont szerint azzal, hogy a fenti tételeket a nyertes ajánlattevő nem költségelte, ajánlata érvénytelen. Megsértett jogszabályi rendelkezésként kérelmező a Kbt. 85. § (1) és (3) bekezdésére, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára és a 91. § (1) bekezdésére hivatkozott. A 2. kérelmi elemében azt kérte vizsgálni a kérelmező, hogy a saját ajánlata szemben az ajánlatkérő döntésével érvényes volt. A kérelmező álláspontja szerint a költségvetési tételekben nem szereplő, de szükséges tételek esetében az ajánlattevők döntötték el, hogy hogyan teszik azokat az ajánlat részévé. Ez tette számára lehetővé, hogy a költségvetésben
18
nem szereplő, de szükséges tételek tekintetében, melyek a költségvetésben nem szerepelnek, maga döntse el, hogy milyen formában teszi az ajánlat részévé. Kérelmező megvizsgálta a kiadott konszignációt és úgy ítélte meg, hogy ezeket az üveglapokat a műszaki leírás alapján, mivel az a belső információs rendszerhez kapcsolódik, ebben a tételben árazza be. A kérelmező az ajánlatkérői előírásnak megfelelően járt el, amikor a költségvetést úgy nyújtotta be, hogy annak tartalmát nem módosította. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő olyan tételre kérdezett rá a hiánypótlás során, mely nem volt része a kiadott költségvetésnek, kérelmező megjelölte, mely pontban kalkulálta annak költségeit. Ajánlatkérő arra tekintettel minősítette érvénytelennek kérelmező ajánlatát, hogy a „Lakatos szerkezetek elhelyezése” munkanemben nem szerepelnek a belső információs rendszerre vonatkozó tételek”. Ajánlatkérő megállapítása iratellenes és ellentétes az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásaival is. A költségeket ajánlattevő kalkulálta, nyilatkozatában egyértelműen rögzítette. Az ajánlatkérői rendelkezésekre tekintettel nem volt lehetőség a kiadott költségvetés módosítására, így szövegszerűen nem volt lehetőség ahhoz hozzátenni. Önmagában az a tény, hogy szó szerint nincs benne a tételben a belső információs rendszer, csak azt jelenti, hogy kérelmező megértette ajánlatkérő előírását, és nem módosította szövegében a költségvetést, de a belső információs rendszer költségeit ajánlattevő betervezte, erre vonatkozóan egyértelmű nyilatkozatot adott ajánlatkérő részére. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette, megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a 88. § (1) bekezdés f) pontját és a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A kérelmező a saját ajánlata érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntéssel összefüggésben rámutatott arra is, hogy ajánlatkérő nem egyenlően bírálta el az ajánlattevők ajánlatát. A kérelmező ajánlatát azért nyilvánította érvénytelennek, mert a költségvetési kiírásban nem szereplő tételt beárazott a költségvetésbe anélkül, hogy a vonatkozó tétel megnevezését, mennyiségét, normaidőt módosította volna, addig a Vemévszer Kft. ajánlattevő tekintetében elfogadta azt, hogy egyik ágazati költségvetési tételből másik ágazati költségvetésbe helyezett át tételeket és ott ajánlotta meg annak előírt tételeit. Megsértett jogszabályi rendelkezés ezen kérelmi elemmel összefüggésben a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés f) pontja és a Kbt. 91. § (1) bekezdése. A 3. kérelmi elem a TURUL Konzorcium ajánlata érvényességének megállapítását jelöli meg jogsértő cselekményként. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelen. Ajánlattevő ajánlatában az épületgépészeti összesítő adatai az alábbiak:
19
- anyag összesen: 210.046.001,- Ft - díj összesen: 68.948.803,- Ft - anyag és díj összesen: 278.994.804,- Ft. Ezzel szemben a Szakági költségvetések főösszesítőjébe ajánlattevő már csak az anyagköltséget jelölte meg, mint költséget, azaz a „Szakági költségvetések főösszesítőjébe” 278.994.804.-Ft helyett 210.046.801.-Ft került feltüntetésre. Ajánlattevő ezt követően már a felolvasólapon is csak a helytelen összeggel számított végösszeget tüntette fel, azaz a felolvasólapon szereplő ajánlati ár nem egyezik meg a költségvetési összesítőkben szereplő főösszeggel, mert attól – az épületgépészeti költségvetésben feltüntetett díj összegével – azaz 68.948.803,Ft-tal eltér. Kérelmező álláspontja szerint ajánlattevő így a felolvasólapon és a költségvetésben foglaltak alapján az ajánlati ár tekintetében kétféle vállalást tett, mivel a főösszesítők adatai helyesen 68.948.803,- Ft-tal nagyobb ajánlati árat mutatnak, mint ami a felolvasólapon szerepel. Az eltérő ajánlati ár tekintetében sem a Kbt. 83. §-ának, sem a Kbt. 85. §-ának alkalmazására nem kerülhet sor, az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, - kérelmezői álláspont szerint – érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a TURUL Konzorcium ajánlatát érvényes ajánlatnak fogadta el, megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Kérelmező az ajánlatkérői észrevételére tett 2010. december 20-án kelt beadványában a jogorvoslati kérelemében és a kiegészítésben foglaltakat változatlanul fenntartotta. A TURUL Konzorcium ajánlata érvényességének vitatása körében kiemelte, hogy a Kbt. 84. §. kógens rendelkezése az ajánlatkérőt arra jogosítja fel, hogy az ajánlatban előforduló nyilvánvaló számítási hibát javítsa saját hatáskörben. Jelen esetben azonban az ajánlattevő nem követett el számítási hibát, hanem a számítási hibát nem tartalmazó ajánlatában az egyik összeget hibásan vezette át. Tekintettel arra, hogy jelen jogorvoslati eljárásban alkalmazandó Kbt. rendelkezések az ajánlatban esetlegesen előforduló hibák közül kizárólag a számítási hiba az, amely javítható, az ajánlatban előforduló egyéb hibák nem javíthatók, nem módosíthatók, így a TURUL Konzorcium ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján és ajánlatkérő megsértette ezen kívül a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő a 2010. december 6-án kelt beadványában kérte a szerződés megkötésének engedélyezését, amelyet a Döntőbizottság a 2010.december 10-én kelt D.928/12/2010. számú végzésében elutasított. Ajánlatkérő kérte az álláspontja szerint alaptalan kérelem elutasítását.
20
Hivatkozott észrevételében a korábbi jogorvoslati eljárásra, amelyben a részvételi szakaszra vonatkozóan terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet, amely eljárásban D.745/23/2010. számon született ajánlatkérőt elmarasztaló döntés. Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban az ajánlattételre felhívott hat részvételre jelentkező által benyújtott ajánlatokat, azok hiánypótlását követően értékelte. Az értékelést követően ajánlattevő döntésével megállapította, hogy a H&H Konzorcium (konzorciumvezető: Hérosz Zrt.), a NIVO General Kft., továbbá a kérelmező által vezetett Tatabánya Agóra Konzorcium ajánlata az összegezésben meghatározott okokra tekintettel érvénytelen, míg a három érvényes ajánlat (Vemévszer Kft., Magyar Építő Zrt., Turul Konzorcium ajánlattevők közül ajánlatkérő megállapítása szerint a Vemévszer Kft. tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, és az eljárás nyertesévé ajánlatkérő a Vemévszer Kft. ajánlattevőt nyilvánította. Az eredményhirdetést követően a kérelmező iratbetekintést kezdeményezett és előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. Az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakat a rendelkezésére álló határidőben ajánlatkérő megválaszolta, a kérelemről és a válaszáról a korábbi ajánlattevőket tájékoztatta. A kérelmező ezt követően a Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Ajánlatkérő egyezően az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszának tartalmával arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem valamennyi eleme megalapozatlan. A kérelmező kérelmének 1. elemével összefüggésben előadta az ajánlatkérő, hogy az árazatlan költségvetések TERC, valamint KönyvCalc formában kerültek a dokumentáció részeként megküldésre (ezen belül a gépész költségvetés, valamint a külső tereprendezéshez kapcsolódó költségvetése KönyvCalc formátumban, az összes többi beárazatlan költségvetés TERC formátumban). Mindkét fenti program Excel formátumban dolgozik, a kiadott költségvetést tartalmazó CD-n valamennyi költségvetés Excel formátumban is szerepelt. Ajánlattevőknek a fentiekre figyelemmel - az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében - ezen Excel táblázatos formát is tartaniuk és használniuk kellett, mint ahogy arról az ajánlatkérő a 22-57/32/2010 számú 2010. szeptember 29. napján kelt kiegészítő tájékoztatásában az ajánlattevőket is tájékoztatta. Az ajánlatok részét képező költségvetés formai-tartalmi elemei vonatkozásában az ajánlatkérő a 22-57/23/2010 számú, 2010. szeptember 20. napján kelt kiegészítő tájékoztatás I, továbbá a 22-57/32/2010 számú, 2010. szeptember 29. napján kelt kiegészítő tájékoztatás ugyancsak I. kérdésére adott válaszában nyújtott felvilágosítást, illetőleg tett előírást. Ajánlatkérő a fentieken túlmenően más előírást nem alkalmazott. Ugyancsak nem került külön előírásra az, hogy az árazatlan költségvetésben nem szereplő, de ajánlattevők által szükségesnek ítélt költségvetési tételeket
21
milyen formában kell az ajánlat részévé tenni. Figyelemmel azonban a fent már hivatkozott kiegészítő tájékoztatásban foglaltakra, mely szerint a kiadott költségvetést kellett kitölteni, egyértelműen megállapítható az, hogy a költségvetésben nem szereplő tételek szerepeltetésének egyetlen lehetséges módja az eredeti költségvetés szerkezetének megbontása nélkül külön kiegészítő tételként feltüntetni azokat. E körben egyebekben az ajánlattevők részéről kérdés nem is merült fel, ugyanakkor a benyújtott ajánlatok alapján az is megállapítható, hogy ezen kérdést valamennyi ajánlattevő - még a kérelmező is ugyanezen módon kezelte. Megjegyezte ezzel összefüggésben, hogy az előírása ilyetén való értelmezéséhez valószínűleg hozzájárulhatott az ugyanezen tárgyban ajánlatkérő által folytatott, és eredménytelenné nyilvánított eljárás dokumentációjának V. h) pontja, amely egyértelmű utasítást tartalmazott a hiányzó tételek költségvetés végén történő szerepeltetésére, és amely valamennyi ajánlattevő által ismert volt, tekintve, hogy abban az eljárásban is részt vettek. Ajánlatkérő hangsúlyozta a kötött normaidőkkel összefüggésben, hogy a KönyvCalc programmal készült költségvetések nem tartalmazták a normaidőket. A TERC, mind pedig a KönyvCalc program függetlenül attól, hogy azok a költségvetésben megjelennek-e, a normaidőket kötötten kezelik, azokon módosítani nem lehet, tekintve, hogy mindkét program beépített eleme a normaidővel való automatikus kalkuláció. Az ajánlatkérő a benyújtott költségvetéseket előírásának megfelelően az összehasonlíthatóság érdekében számítógépes programok segítségével hasonlította össze, ennek során megállapította, hogy az egyes költségevetések az előírt feltételeknek megfeleltek. Esetleges különbség, eltérés csupán a nyomtatás során alakulhatott ki, amely azonban az ajánlat érvénytelenségéhez nem vezetett. A nyertesként kihirdetett Vemévszer Kft. ajánlatának egyes tételeit kifogásoló kérelmemmel összefüggésben arra mutatott rá az ajánlatkérő, hogy az épületfelügyeleti munkák között szereplő tételek kapcsán az árazatlan költségvetés "Épületgépészet-szellőzés szerelés" fejezetrésze tartalmazta, hogy a légkezelő berendezéseket „központi felügyeleti rendszerre csatlakoztatható vezérléssel, motoros szelepekkel, érzékelőkkel, távadókkal, légszűrőkkel, hangcsillapítókkal előre elkészített aljzatra helyezve” kell a költségvetésbe beállítani, erre figyelemmel ajánlattevő helyesen járt el, amikor a kifogásolt tételek díjköltségét a szellőzés szerelési, míg az anyagköltséget az épület felügyeleti munkák körében tüntette fel. E körben álláspontja szerit a kérelmező félreértelmezte a költségvetéssel kapcsolatos előírásokat. Ebben a körben a költségvetés kötöttségén ajánlatkérő azt értette, hogy a költségvetésben „kötött” a tételek megnevezése, kiírt mennyiség és a normaidő” minden más adatot az ajánlattevőnek kell
22
megajánlania. Az egyértelmű kiegészítő tájékoztatás és az abban foglalt utasítás alapján kellett az ajánlatokat benyújtani. A kérelmezői álláspont elfogadása esetén költségvetésen kívüli tételeket nem is lehetne az ajánlatban feltüntetni, amelyet ugyanakkor gyakorlatilag minden ajánlattevő ajánlatához csatolt, figyelemmel arra, hogy az árazatlan költségvetésben több, a kivitelezéshez szükséges tétel eredetileg nem szerepelt. A 2. kérelmi elemmel összefüggésben ajánlatkérő fenntartotta a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban kifejtett álláspontját. Az ott előadottakon túl arra mutatott rá, hogy amennyiben a kérelmező álláspontját fogadnánk el helyesnek, úgy a kérelmező a saját nyilatkozatával kerülne szembe, ugyanis a saját benyújtott anyagában szereplő költségvetésben változtatott (pl. az eredetileg is a költségvetés részét képező őrzési tétel tekintetében külön költségvetést csatolt). Az eljárás során ajánlattevők részére átadásra, megküldésre került a „Belsőépítészeti specifikáció”, melynek 5. oldalának utolsó pontja „információs üvegelemek” címmel tájékoztatást nyújt arról, hogy hová és milyen információs feliratok, táblák helyezendők el a projekt részeként. E körben a specifikáció kifejezetten rögzíti, hogy az üvegelemek részletes jellemzőit "belső információs rendszer" tervfejezet tartalmazza. A hivatkozott tervfejezet a dokumentáció részeként ugyancsak az ajánlattevők rendelkezésére állt. A tervből megállapítható volt, hogy a belső információs rendszer 21+10+8+2+2+1+1+1+1+1=48 db üvegelem elkészítésére, és szerelésére, ennek megfelelően ennek költségelésére vonatkozik. A korábban már hivatkozott 22-57/32/2010 számú kiegészítő tájékoztatás XXXVII. kérdésére válaszolva ajánlatkérő ugyancsak felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a hirdető táblák (belső információs rendszer) tekintetében a belső építész tervdokumentáció szerint kell eljárni. Mindezekre tekintettel alapvetően téves az a kérelmezői álláspont, mely szerint az építész költségvetés részét képező „lakatos szerkezetek elhelyezése” alfejezetben a belső információs rendszer költségeit fel lehetett tüntetni, illetve, hogy az ott szereplő „beltéri információs rendszer” kifejezés azt jelentené, hogy a belső információs rendszer elemei ebbe a fejezetbe tartoznának, ennek a rendszernek a részét képeznék. Egyrészt a kérelmező ajánlatkérői felhívásra adott indokolása a lakatos szerkezetek szerelésének 110-113 tételeire hivatkozott, amelyek közül a 110 és 111 tétel nem is plexi (üveg) elemeket tartalmaz, hanem polisztirol anyagból készült betűk elhelyezését, valamint réztábla elhelyezését, ugyanakkor a 4 tétel összes mennyisége 4+1+20+5=30 tétel, amely egyértelműen különbözik a belső információs rendszer 48 tételétől. Figyelemmel azon kérelmezői álláspontra is, amely szerint ajánlatkérő útmutatása alapján a költségvetésbe kiírt mennyiségeket nem változtatta meg,
23
érthetetlen, hogy a 30 tételben hogyan tudta költségelni a belső információs rendszer 48 db üvegeleme elkészítésének árát. A kérelmező által hivatkozott 110-es tétel (a költségvetés szerint K45-011-0, intézménymegnevezés felirat készítése homlokzaton) tekintetében az ajánlatkérő a 22-57/32/2010 számú kiegészítő tájékoztatásban kifejezetten nyilatkozott arról (XXXVI. kérdés), hogy az felirat, mint ahogy az a költségvetésből is megállapítható. Ezen ajánlatkérői válaszból pedig egyértelmű az, hogy intézménymegnevezés felirata (110. tétel az ajánlattevő hivatkozott költségvetésében) és az ajánlattevő által vele együttesen kezelt 111-113. tételek, továbbá a belső információs rendszer 48 üvegeleme nem képezhetik ugyanazon „rendszer” részét. A 3. kérelmi elemmel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a TURUL Konzorcium által tett ajánlat nem érvénytelen az alábbi indokok alapján. A kérelemben hivatkozott hiba egyértelműen számítási hibának minősül, tekintve, hogy a költségvetésben szereplő részadatok alapján a költségvetési főösszesítőben (illetve a felolvasólapon) szereplő és ott feltüntetett ajánlati ár minden további nélkül javítható. Ezen javítás adott esetben nem ütközik sem a Kbt. 83. §-ban, sem pedig a 85. §-ban foglalt rendelkezésekbe, tekintettel, hogy annak szükségszerű javítására kifejezetten a Kbt. 84. §-a ad lehetőséget. A Kbt. 84. §-ának alkalmazása nem eredményezi a TURUL Konzorcium által benyújtott ajánlat érvénytelenségét, figyelemmel arra, hogy a számítási hibát az ajánlatkérő a Kbt. 84. § alapján javítani jogosult, egy ilyen javítás nem tekinthető az ajánlat módosításának, különösen pedig nem az ajánlattevő általi módosításnak. Rámutatott az ajánlatkérő arra is, hogy amennyiben a kérelmezőnek a számítási hibára vonatkozó ténybeli előadása helyes is, úgy az a kihirdetett eredményt – a sorrendet tekintve – nem befolyásolja tekintve, hogy ez alapján a TURUL Konzorcium ajánlati ára az ajánlat megjelölt 1.189.638.074,- Ft-hoz képest. 1.258.586.877,- Ft-ra módosulna az ajánlatának összpontszáma pedig ennek megfelelően 967,1 pontról (az ajánlati árra kapott 667,1 pont helyett 634,5 ponttal) 934,5 pontra változna, amely továbbra is magasabb, mint a második legkedvezőbb ajánlatot tevő Magyar Építő Zrt. 920,9 pontra értékelt ajánlata. Egyéb érdekelt Vemévszer Kft. a jogorvoslati eljárásban észrevételt tett. Ebben arra hivatkozott, hogy a kérelem ajánlatát érintő része alaptalan és kérte ezen kérelmi elem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező állításával szemben álláspontja szerint ajánlata érvényes, mert a teljes beszerzési tárgyra és az elvégzendő valamennyi feladatra vonatkozik, a költségvetést meg nem változtatva és minden tétel beárazásával készült, ezáltal a többi ajánlattal összehasonlítható és megfelel az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltaknak.
24
Hivatkozott ajánlatkérő vonatkozó előírására, a kiegészítő tájékoztatásban adott válaszára. Az egyéb érdekelt az ajánlati költségvetéseket excel formátumban adta be, a CD-n kiadott költségvetést árazta be, a kiírt mennyiségeket változatlanul hagyta. Ahol a munkafázis kivitelezéséhez, véghezviteléhez műszakilag többlet szerkezetre vagy munkára volt szükség, vagy a terveken nagyobb volt az elvégzendő munka mennyisége, mint a költségvetésben kiírt, azt értelemszerűen csak elkülönített költségvetésben lehetett a vonatkozó tételeket szerepeltetni. Olyan műszaki tartalmakat, amik a kiegészítő tájékoztatásban szerepeltek többlet műszaki tartalomként, ugyancsak kiegészítő költségvetésben adta meg. Ez történt a belső információs rendszer esetében is, mely munka a kiírt költségvetésben egyáltalán nem szerepelt, viszont a kiadott konszignációs lapok szerint az elvégzendő feladat részét képezi. Ismételten hangsúlyozta, hogy a tételek megnevezését, a tételsorrendet változatlanul hagyta, azonban egyes tételeknél többlet információt közölt, mely tájékoztatásként szolgált ajánlatkérőnek más ajánlatokkal való összehasonlítás érdekében. Ezen többlet információ minden esetben a tartalom további pontosítására szolgál, magyarázatként szerepel, nem jelenti a tétel megváltoztatását. Részletesen levezette a jogorvoslati kérelemben hivatkozott tételekkel összefüggésben az egyéb érdekelt, hogy az ajánlata a teljes beszerzési tárgyra és az elvégzendő valamennyi feladatra vonatkozik, a költségvetést meg nem változtatva minden tétel beárazásával készült, ezáltal a többi ajánlattal összehasonlítható és megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltaknak. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos eljárást indított 2010. július 29-én. Ennek megfelelően a jogorvoslati kérelmet az ekkor hatályos jogszabályok alapján kellett a Döntőbizottságnak megvizsgálnia. A Kbt. 3. § alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.
25
A Kbt. 100. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd. A Kbt. 119. §-a szerint, ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A Kbt. 120. § (1) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg. A Kbt. 120. § (2) bekezdése értelmében a nyílt eljárásnak (3. cím) az 54. § (6) bekezdésének a) pontjában, az 56. § (5) bekezdésében, az 59. §-ban, a 79. § (3) bekezdésében és a 83. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 120. § (3) bekezdése szerint az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni [51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése]. A Kbt. 121. § (1)-(3) bekezdései alapján a következő rendelkezéseket kell figyelembe venni. (1) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. (2) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban. (3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti
26
előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 121. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról. A Kbt. 121. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet - meghívásos eljárás esetében - a 122. §-ban foglaltaknál rövidebb. A Kbt. 121. § (8) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is. A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek. A Kbt. 56. § (1)-(2) bekezdése szerint: (1) az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. (2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.
27
A Kbt. 56. § (4) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben megjelölt ajánlattevők ajánlatában becsatolt árazott tételes költségvetések megfeleltek-e ajánlatkérő formai és tartalmi előírásainak. A Döntőbizottság az eljárás során becsatolt iratok, dokumentumok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban nem határozott meg az árazatlan tételes költségvetési kiírással összefüggésben részletszabályokat. Az ajánlattételi dokumentáció részét képezte az árazatlan tételes költségvetés, valamint annak mellékleteként a kivitelezéshez kapcsolódó valamennyi vonatkozó tervdokumentáció. Ajánlatkérő az ajánlati árat bírálati részszempontként határozta meg, és a felolvasólapon egyösszegű ajánlati árat kért megjelölni, nettó és bruttó összegben. A dokumentáció tartalmazta a tényállásban már részletesen rögzített szerződéstervezetet. A szerződéstervezet az ajánlati árral összefüggésben annyit rögzített, hogy az a befejezési véghatáridőre prognosztizált egyösszegű ár, melynek tartalmaznia kell a műszaki tartalom megvalósításához kapcsolódó valamennyi díjat, árat, költséget. Azt is tartalmazta a szerződéstervezet, hogy az ajánlati árnak ezzel összefüggésben valamennyi, a tervekben rögzített feladatot, az érvényben lévő jogszabályok szerinti valamennyi kötelező tevékenységet, valamennyi munka ellenértékét magában kell foglalnia. A szerződéstervezet egyéb költségként a következőket definiálta: szállítási költségek, adók, munkabérek és ezek járulékai, szállítási, csomagolási költségek, vámpótlékok, a munkaterület őrzési költségei. Az ajánlatkérő által ajánlattevők rendelkezésére bocsátott CD formátumú, Terc és Könyvcalc programmal készült excel táblázatos árazatlan tételes költségvetés tartalmazta többek között a szakági költségvetések főösszesítőjét. Ez alapján ajánlattevőknek szakági kivitelezési munkák tekintetében, azaz építész-, belsőépítészeti, szerkezeti, gépész- és elektromos kivitelezési munkák, gyengeáramú rendszerek építése, személygépkocsi parkoló és buszváró építése, vízvezeték építés- és csapadékcsatorna kiváltási munkák tekintetében kellett ajánlatukat benyújtani. A szakági költségvetések főösszesítője tartalmazta ezen túlmenően az épület kivitelezési költségek tételkiírások szerinti árát, valamint volt egy olyan főösszesítői sor, amely az épület megvalósításához szükséges egyéb költségek címet viselte, e körben is nettó összeget kellett az ajánlatoknak tartalmaznia.
28
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az árazatlan tételes költségvetési kiírással összefüggésben részletszabályokat nem határozott meg, ajánlattevők a kiegészítő tájékoztatás során tették fel ezzel összefüggésben a kérdéseiket. A részletes előírások szerint ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentáció részeként kiadott költségvetést kérte beárazni, az eljárásban a CD-n szereplő elektronikus költségvetés készítő programok használata („excell” formátumban) az egységes szerkezetű ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kötelező, a kiadott költségvetésben kötött a tételek megnevezése, kiírt mennyiség és a normaidő (TERC költségvetések), minden más adatot az ajánlattevő ajánlja meg. Ez vonatkozik a gépköltségre, rezsi óradíjra, és az egységes anyagárra. A tételes költségvetésben nem szereplő, de a feladat ellátáshoz szükséges munkák tekintetében ajánlatkérő előírást nem tett, e körben ajánlattevők nem kértek kiegészítő tájékoztatást. A rendelkezésre álló okiratok alapján tényként az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a fentiek szerint csak és kizárólag a kiadott költségvetést kérte beárazni (a tétel megnevezése, a kiírt mennyiség és normaidő változatlanul hagyásával) az általa kiadott formátumban. Ajánlatkérő ezen túlmenően semmilyen további előírást nem tett és ajánlattevők sem kértek e körben – a már hivatkozottakon túl – kiegészítő tájékoztatást. Ajánlatkérő nem határozott meg arra vonatkozóan elvárást, hogy az árazatlan tételes költségvetésben nem szereplő munkákkal összefüggésben azt hol és hogyan kell megajánlani. Ajánlatkérőt a Kbt. 121. § (8) bekezdése szerint az a kötelezettség terheli, hogy az előírásai alapján győződjön meg arról, hogy a benyújtott ajánlatok azoknak megfelelnek-e. Ajánlatkérő e körben más tényeket, adatokat nem vehet figyelembe csak és kizárólag az előírásaiban és a közbeszerzési eljárás során nyújtott tájékoztatásaiban foglaltakat. Ebből következik, hogy nem veheti figyelembe és erre nem is hivatkozhat alappal a korábban már ugyanazon beszerzésére lefolytatott eljárása előírására. Minden eljárás elkülönült eljárás, elkülönült feltételekkel. Ajánlatkérő előírása alapján egyértelműen csak az általa kiadott árazatlan költségvetést lehetett beárazni, az abban meghatározott tételeket, tételmegnevezéssel, mennyiséggel, normaidővel. A költségvetés tételeit nem lehetett egyik szakágból áthelyezni a másikba, a tételekbe nem lehetett a kiírásban nem szereplő feladatokat beletenni, hiszen sem a tételmegnevezés, sem a mennyiség nem módosulhatott. Ajánlatkérő ezen előírása azt volt hivatott biztosítani, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevők csak és kizárólag abban az esetben adhattak az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően érvényes ajánlatot, ha a fentieknek megfelelően készítették el az árazott tételes költségvetéseiket. Erre tekintettel minden olyan ajánlat érvénytelennek minősül a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mely ettől ez előírástól eltérően került benyújtásra.
29
Az is megállapítható volt az eljárás adatai alapján, hogy ajánlatkérő a fentiekben részletezett előírásai ellen nem kezdeményeztek jogorvoslati eljárást, így ezen előírásokat kellett a Döntőbizottságnak vizsgálnia annak megállapítása érdekében, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltak alaposak-e. A Döntőbizottság elöljáróban arra kíván rámutatni, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján három ajánlattevő – így a nyertes, a kérelmező és a TURUL Konzorcium – ajánlatának érvényessége-érvénytelensége körében kellett vizsgálatot lefolytatni, e körben is a benyújtott árazott tételes költségvetések vonatkozásában. Ennek során a Döntőbizottságnak az ajánlatkérői előírások, tájékoztatók tartalma alapján azt kellett eldöntenie, hogy a három kifogásolt ajánlat érvényese, illetve érvénytelennek minősül-e. A Döntőbizottság azt is hangsúlyozni kívánja, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 81. §ában írtak szerint kell az ajánlatok érvényességét megvizsgálnia. A Kbt. 81. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérőnek ezen előírások alapján tehát az általa meghatározott elvárások, feltételek alapján meg kell vizsgálnia az ajánlatokat. A tárgybani esetben ajánlatkérőnek az ajánlattevők által benyújtott árazott tételes költségvetést kellett megvizsgálnia. Az 1. kérelmi elemben a kérelmező Vemévszer Kft. ajánlatát kifogásolta. Több költségvetési tételnél megjelölte a kérelmező, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő módosította az árazatlan tételes költségvetési kiírást, eltérve ajánlatkérő előírásától.
30
A fentiekben rögzítette a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az árazatlan költségvetés tartalmának, struktúrájának mindenféle módosítását megtiltotta, azt érvénytelenségi jogkövetkezménnyel sújtotta. Az ajánlatkérő az egyes tételek beárazásával kapcsolatosan annyit közölt, hogy a tételek megnevetését, a mennyiséget és a normaidőt nem lehet módosítani, minden más az ajánlati árat alkotó elemet, így a gépköltséget, rezsi óradíjat, és az egységes anyagárat ajánlattevőknek kell megajánlaniuk. Az így megadott szakáganként meghatározott egyösszegű átalányár alkotja a végösszesen képzett árat, mely bírálati részszempont is. Ajánlatkérő a tételes költségvetésnél – kétféle programot alkalmazva – alapvetően a következő struktúrát, bontást határozta meg: tételszám/megnevezés/mennyiség/mennyiségiegység/normaidő/egységnyi díj/egységnyi anyagköltség/összes díj/összes anyag, illetve értelemszerűen bizonyos munkavégzésnél gépköltség került megnevezésre. Ennek megfelelően az elvégzendő feladatból következően a megajánlásának tartalmaznia kellett a kötött tételekre adott árat. Ahol a feladatból következően anyag és díjköltség keletkezik, akkor azt a vonatkozó tételnél, mindkét díjtételi oldalról ajánlattevőknek be kellett árazniuk. Értelemszerűen abban az esetben, ahol csak egyik költség merül fel, ott csak arra vonatkozóan kellett megajánlást tenniük ajánlattevőknek. Azt is ismételten nyomatékosítja a Döntőbizottság, hogy minden munkanemet ott kellett beárazni, ahol az a kiadott költségvetésben szerepelt, azt semmilyen indok alapján nem lehetett máshová áthelyezni, máshol beárazni, a tételhez hozzátenni, a költségvetést átstrukturálni. Erre alapítva a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon döntését mellyel elfogadta azt a nyertes ajánlattevői nyilatkozatot, mely szerint az épület felügyeleti munkák fejezetében szereplő K73-001-01–K73-001-25 közötti tételek, a K73-003-01 és a K73-003-04 közötti tételek díjköltsége az Épületgépészeti költségvetés – Szellőzés szerelés 212-220. díjtételeiben tüntette fel és ez előírásának megfelelő volt. A fentiekben a Döntőbizottság részletesen levezette, hogy az ajánlatkérői előírások szerint a költségvetésben semmilyen módosítás nem volt végrehajtható, különösen nem volt lehetőség költségvetési tételek áthelyezésére. A nyertes ajánlattevő ajánlata 8-9. oldalán a Felvonulási létesítmények elnevezésű, összesen 20 tételt anyag vonatkozásában „0” Ft-tal árazta be. A Döntőbizottság álláspontja szerint az itt meghatározott feladatok alapján anyagköltség oldalról is be kellett volna árazni ezen tételeket, mert a felvonulási épületek emelése, ideiglenes kerítés kiépítése, ideiglenes útcsatlakozások kialakítása, felvonulási út kiépítése, burkolóelemek, térelemek cseréje, ideiglenes vízvezeték- és szennyvízcsatorna kiépítése az elvégzendő feladat természetéből fakadóan anyagfelhasználással is jár, így annak költségét ajánlattevőnek az árban kalkulálnia kellett volna.
31
Az ajánlat 34. oldalán K39-005-24.1.1 tételszámú nyílásképzés UA bordával tételnél a nyertes ajánlattevő megjegyzést fűzött a tételmegnevezéshez, illetve a megjegyzés tartalma alapján megállapítható volt, hogy az nem itt került beárazásra, hanem a gipszkarton válaszfalaknál. A nyertes ajánlattevő a kiadott költségvetési struktúrától eltérően árazta be a fenti tételt, megsértve ezzel ajánlatkérő előírását és megjegyzést fűzött a tételmegnevezéshez, melyre szintén nem volt lehetőség. Az ajánlat 67. oldalán a K45-091-1.1-0000001 tételnél, a 104. oldalon a K95002-1.4.5-0000005 tételnél szintén megjegyzést fűzött a nyertes ajánlattevő a tételmegnevezéshez. Ezen tételek – annak ellenére, hogy részei voltak az árazatlan tételes költségvetésnek – nem voltak részei a beszerzésnek ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásra adott válasza szerint. A nyertes ajánlattevő szintén megjegyzést fűzött a tételhez, melyre ajánlatérő nem adott lehetőséget. A 81. és a 284. oldalon található humuszterítéssel kapcsolatos tételekkel összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki specifikáció alapján humuszréteg leszedése is az elvégzendő feladat részét képezte, amelynek visszaterítése nem volt tiltott, így a leszedett humuszréteg visszaterítése alapján megajánlott „0” Ft-os anyagköltség nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét. A Döntőbizottság rámutat e körben arra, hogy a kérelmező e vonatkozásban tett hivatkozása és megjelölt tételek nem a humusz leszedésére, terítésére, hanem a földkitermelésre vonatkoztak, így azt a Döntőbizottság figyelembe venni nem tudta. A Döntőbizottság a humuszkitermeléssel és terítéssel összefüggésben azt is megállapította, hogy a letermelt humusz mennyisége elegendő a kérelmező által vitatott tételekben a meghatározott elvárás teljesítéséhez. Az ajánlat 113. oldalán található K44-001-1.1.1.2-0132023 tételnél szintén megjegyzés található a tételmegnevezésnél, illetve a megjegyzés azt tartalmazta, hogy a nyertes ajánlattevő az előző tételnél árazta be azt a tételt, így nem ajánlatkérő elvárásának megfelelően árazta be a költségvetést. Az ajánlat 280. oldalán a K73-001-25 számú tételnél megállapította a Döntőbizottság, hogy díj oldalról nincs beárazva. A tétel szerint a potenciométer DDC analóg bemenet felszerelése, bekötése a feladat, amely azonban nemcsak anyagárat, hanem a felszerelés és bekötés alapján annak üzembe helyezését is jelenti, ezért ennek díjköltség vonzata is van, így azt is be kellett volna a nyertes ajánlattevőnek áraznia. Ez alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését, mivel nem állapította meg a Vemévszer Kft. ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét. A kérelmező 2. kérelmi eleme szerint azt kellett a Döntőbizottságnak vizsgálnia, hogy a saját ajánlata érvénytelenségét kimondó ajánlatkérői döntés jogsértő-e, tekintettel arra, hogy ajánlata álláspontja szerint nem érvénytelen, mivel az általa
32
benyújtott árazott tételes költségvetés egyrészt nem került módosításra, másrészt pedig tartalmazta valamennyi elvégzendő feladat ellenértékét. A Döntőbizottság e körben a következőket állapította meg. Ajánlatkérő által kiadott árazatlan tételes költségvetés nem tartalmazott költségvetési tételt az információs üvegelemek tekintetében. Az ajánlatok benyújtását követően ajánlatkérő a kérelmezőtől rákérdezett arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy az árazott költségvetésében hol található az információs üvegelemekre vonatkozó megajánlása. Kérelmező azt nyilatkozta, hogy azt a „Lakatos szerkezetek elhelyezése” munkanem tételkiírásának 110., 111., 112. és 113. tételeiben árazta be. Az ajánlatkérő előírása szerint csak és kizárólag a kiadott költségvetési tételeket lehetett beárazni és benyújtani az ajánlat részeként. Miután a kérelmező az ajánlatkérő által feltett kérdésre akként nyilatkozott, hogy a hiányolt üvegelemeket beárazta a lakatos szerkezetek között, maga ismerte el, hogy nem a kiadott tételeket árazta be, hanem annál többet árazott be, mert beletette azokat az üvegelemeket is a tételekbe, melyek annak részét nem képezték. Ez alapján megállapítható volt, hogy a kérelmező sem ajánlatkérő előírása alapján járt el, mert bár a tételek megnevezését és mennyiségét nem módosította, de ténylegesen az ajánlati ár nem az ajánlatkérő által meghatározott tételek árát tartalmazta, így az ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) f) pontjára tekintettel. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmezőnek a saját ajánlata érvénytelenségét kifogásoló 2. kérelmi elemet elutasította. Kérelmező 3. kérelmi elemként a TURUL Konzorcium ajánlatának érvényességét kifogásolta. E körben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel, mivel a szakági költségvetések főösszesítőjébe az épületgépészeti összesítő adatai közül csupán az anyagköltséget szerepeltette, míg az épületgépészeti szakágra vonatkozó összdíjat, ami 68.948.803.- Ft, nem tüntette fel. A Döntőbizottság ebben a körben azt vizsgálta meg, hogy a fenti számszaki eltérés az ajánlat érvénytelenségét okozta-e, vagy ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a Kbt. 84. §-ában foglalt kötelezettségét. A Kbt. 84. §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
33
A fenti rendelkezések alapján ajánlatkérő köteles az ajánlatok vizsgálata során észlelt nyilvánvaló számítási hibát javítani. Ennek során a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit, az alapadatokat alapul véve kell kiszámítni az összesített ellenértéket. Tételes költségvetés esetén az összesített ellenérték, az ajánlati ár a költségvetésben szereplő tételenként meghatározott értékek (anyagköltség és díjköltség) összesített értékével azonos. Az ajánlati ár tekintetében az egyes tételek, tételenként a mennyiségi egység és az egységre jutó egységárak az alapadatok. A tárgybani esetben egyértelműen megállapítható volt, hogy a TURUL Konzorcium szakági költségvetések Gépész kivitelezési munkák költségvetése díj vonatkozásában összesen 68.948.803.-Ft volt, anyagköltség tekintetében 210.046.001.-Ft, azaz a szakági költségvetés egyértelműen tartalmazta mind a díj, mind az anyagköltség összesen értékét. A szakági költségvetések főösszesítője az építési munkák összesen oszlopában a gépész kivitelezés munkáknál 210.046.001.-Ft került feltüntetésre, a díjköltség 68.948.803.-Ft nem került rögzítésre. A munkanemenkénti árak, azaz jelen esetben az anyag- és díjköltségek árainak összeadásával képezhető az ajánlati ár, azaz a gépész kivitelezési munkáknál a TURUL Konzorcium alacsonyabb ajánlati árat tüntetett fel 68.948.803.-Ft-tal, mint amit az ajánlatban becsatolt árazott tételes költségvetés adatai ténylegesen kiadnak. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a Kbt. 84. §-át a TURUL Konzorcium ajánlattevő ajánlati árával összefüggésben. Erre azonban nem került sor, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 84. §-át. Ezt követően a Döntőbizottság a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megsértésére irányuló kérelmet vizsgálta meg és megállapította, hogy az alapos. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint nyertes ajánlattevő csak az lehet, aki érvényes és az ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az 1. jogorvoslati kérelmi elemnél a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően nem állapította meg a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét a kiegészítő költségvetés benyújtására tekintettel, így az ajánlat érvénytelen volt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Az
34
ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntésében olyan ajánlattevőt hirdetett nyertesként ki, aki érvénytelen ajánlatot nyújtott be, így megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek azon kérelmét, mely szerint ajánlatkérő nem azonosan értékelte a benyújtott ajánlatokat és megállapította, hogy az az alábbiak szerint alapos. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság álláspontja szerint alapvetően abban az esetben állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt specifikus, konkrét részletszabályaiban nem rögzített további olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. A tárgybani eljárásban tényként az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlata tekintetében elfogadta azt a nyilatkozatát, mely szerint egyes tételek díjköltségét nem a költségvetési kiírásban megjelölt tételeknél árazta be, addig a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította azért, mert az árazatlan tételes költségvetési kiírásban nem szereplő tételt annak módosítása nélkül ajánlotta meg az ajánlati árában. Ezen tényből a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy az ajánlatkérő a bírálat és az értékelés során nem azonosan értékelte az ajánlattevők ajánlatait és nem részesítette őket egyenlő elbánásban, mert egyes ajánlattevők esetén elfogadta azt az ajánlattevői eljárást, amelyet más ajánlattevőnél – jelesül a kérelmezőnél – érvénytelenségi okként jelölt meg. Ez alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása során alapelvi sérelmet valósított meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a vizsgált konkrét magatartás a Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelveket sértette, a nem egyenlő elbánással zárta ki a kérelmezőt a versenyből ajánlatkérő. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel részben helyt adott a kérelmező jogorvoslati kérelmének és a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben feltüntetett jogsértéseket illetve a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) és a (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Egyebekben a Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemet elutasította.
35
A Kbt. 340. § (3) bekezdése e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezetettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt. fentiekben idézett 341. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben indokoltnak tartotta bírság kiszabását az alábbi indokokra tekintettel. A Döntőbizottság a bírság kiszabása körében figyelemmel volt arra, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevőt az eljárás nyertesévé nyilvánított, illetve hogy eljárása során nem egyenlő elbánásban részesítette az ajánlattevőket, és nem állapította meg az érvénytelen ajánlattevők ajánlatának érvénytelenségét, továbbá döntése kihatással volt az eljárás eredményére. A bírság összegének meghatározása körében a Döntőbizottság figyelemmel volt a jogsértés súlyára, a közbeszerzés értékére (1 milliárd forint), valamint arra is, hogy ajánlatkérőt ugyanezen beszerzéssel összefüggésben a Döntőbizottság már jogsértésben marasztalta és ezek a szempontok magasabb összegű bírság kiszabását indokolnák. Az ajánlatkérő a törvényben számára meghatározott kötelezettsége teljesítésén túl további, az eljárást segítő együttműködő magatartást nem tanúsított. A Döntőbizottság ugyanakkor a reparáció lehetőségére figyelemmel úgy ítélte meg, hogy alacsonyabb összegű bírság kiszabása indokolt ajánlatkérővel szemben és a bírság összegét kettő millió forintban állapította meg.
36
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 340. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási során felmerült további költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás és Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2011. január 17. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1.) 2. Lucsik és Társa Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 54.) 3. Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda, Dr. Szücs Tamás ügyvéd, 2800 Tatabánya, Győri út 14.) 4. Héros Zrt. H&H Konzorcium képviseletében (1095 Budapest, Hídépítő u. 112.) 5. NÍVÓ GENERÁL Kft. (1043 Budapest, Munkásotthon u. 14-16.) 6. WHB Építő Kft. a Turul Konzorcium képviseletében (2051 Biatorbágy, Vendel Park, Huber u. 1.) 7. VEMÉV-SZER Kft. (8200 Veszprém, Pillér u. 11. Pf. 28.) 8. Magyar Építő Zrt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi út 20-22.) 10.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11.Irattár
