K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.117/17/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság az A.K.S.D. Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (4031 Debrecen, István u. 136., a továbbiakban: kérelmező) által a Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva Önkormányzati Társulás (5000 Szolnok, Kossuth tér 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) „KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0004 Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol felhagyott hulladéklerakói rekultivációja” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának dokumentumai, a becsatolt okirati bizonyítékok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő 2011.02.03. napján feladott hirdetményével a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Az ajánlattételi felhívás a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-3246/2011. szám alatt 2011.02.11. napján jelent meg.
2
Ajánlatkérő az eljárás becsült értékét 828.078.200.- Ft-ban határozta meg. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában, a szerződés meghatározása/tárgya körében rögzítette, hogy „FIDIC piros könyv alapján (2. magyar nyelvű kiadás, 2005.) egyösszegű áras vállalkozási szerződés KEOP-2.3.0/2F/09-2009-004 Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol felhagyott hulladéklerakói rekultivációja projekt keretében”. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és alternatív ajánlat tételét kizárta. Ajánlatkérő a következők szerint határozta meg a szerződés teljes mennyiségét a felhívás II.2.1) pontjában: „3 db Jász-Nagykun-Szolnok megyei és 1 db Pest megyei meglévő hulladéklerakó rekultiválásának megvalósítása a KÖTI-KTVF által kiadott rekultiváció engedélyek és a tenderdokumentáció munkarészei szerint. A feladat mind a négy lerakó esetében, egy kétütemű rekultiváció első ütemének a megvalósítása (kivétel Szolnok, ahol rézsűkön végleges, a depóniakoronán pedig átmeneti rekultiváció készül). Abony: 2 ütemű rekultiváció (jelen projekt keretében 1. ütem valósul meg/átmeneti záróréteg/), 6 db meglévő figyelőkúttal. Szajol: 2 ütemű rekultiváció (jelen projekt keretében 1. ütem valósul meg/átmeneti záróréteg/), 2 db figyelőkút létesítésével. Szolnok: 2 ütemű rekultiváció (jelen projekt keretében 1. ütem valósul meg, átmeneti záróréteg a depónián és végleges rétegrend a rézsűk felett), 9 db figyelőkút létesítésével (2 kút létesítése jelen projekt keretein kívül valósul meg). Rákóczifalva: 2 ütemű rekultiváció (jelen projekt keretében 1. ütem valósul meg/átmeneti záróréteg/), 2 db figyelőkút létesítésével. A hulladékkal borított terület nagysága hulladéklerakónként 2,8-15 hektár közötti, a deponált -becsült - hulladékmennyiség 50.000-1.600.000 m3 közötti. A teljes mennyiség hozzávetőleg 2,1 millió m3, míg a borított felszín megközelíti a 28 hektárt. A hulladéklerakók átlagos „életkora” 30 év. Településjegyzék: Szolnok, Abony, Rákóczifalva, Szajol”. A felhívás II.3) pontjában a szerződés időtartamát ajánlatkérő 18 hónapban határozta meg. A felhívás III.1.4) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak: „A szerződés teljesítése során figyelembe kell venni az Ajánlatkérő által a Támogatási Szerződésben vállalt horizontális vállalásokat, azaz - kivitelezés járulékos környezetterhelésének minimalizálása,
3
- a zöldfelület kialakítása során 100%-ban őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat alkalmaz”. Ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, valamint alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás III.2.2) pontjában a Gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében ajánlatkérő a következőket rögzítette: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P/1. ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén a tagoknak), illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának csatolni kell saját vagy jogelődjének az ajánlati felhívás feladását megelőző pénzügyileg lezárt utolsó három évre vonatkozó számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló egyszerű másolatát, amennyiben ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét, amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga nem írja elő közzétételét, akkor nyilatkozat az utolsó három lezárt üzleti év mérleg szerinti eredményéről (Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pont; 66. § (2) bekezdés). P/2. ajánlattevő csatolja nyilatkozatát a Kbt. 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint az elmúlt két lezárt üzleti évben a mérlegben szereplő saját tőke mértékéről. P/3. Külön-külön nyilatkozat a cégkivonatban szereplő pénzintézeti számlákról, továbbá valamennyi számlavezető pénzügyi intézménynek az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 40 napnál nem régebbi nyilatkozata legalább az alábbi tartalommal (Kbt. 66. § (1) a) szerint): - valamennyi általa vezetett számla száma, - mióta vezeti a bankszámlá(ka)t, - a bankszámlá(ko)n 2010.01.01 után volt-e sorbaállás, ha igen milyen időtartamú. P/4. Ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén a tagoknak) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak csatolni kell ajánlattételi felhívás feladását megelőző két lezárt üzleti év teljes forgalma, és a nem vonalas jellegű – nagyfelületű tereprendezéssel kapcsolatos földmunka elvégzéséből származó forgalmáról tett nyilatkozatát (Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pont). P/5. Ajánlattevőnek illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának csatolni kell a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolás másolati példányát a Kbt. 66. § (1) d) pontja szerint. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben a Kbt. 65. § (4) bekezdésének megfelelően köteles igazolni, hogy alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint nyilatkozni, hogy a szerződés
4
teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő(k) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha P/1. ajánlattevő(k), a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó mérleg szerinti eredménye az ajánlattételi felhívás feladását megelőző pénzügyileg lezárt utolsó három év bármelyikében negatív volt. P/2. ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó mérlegében az elmúlt két lezárt üzleti évben a saját tőke összege nem éri el a nettó 400 millió Ft összeget. P/3. ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok), a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a számlavezető pénzintézet(ek) nyilatkozata alapján bármely pénzforgalmi számláján 2010. január 1. napját követően sorban állás fordult elő. P/4. Ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan a teljesítésre amennyiben az éves nettó teljes forgalma az ajánlattételi felhívás feladását megelőző két lezárt üzleti év átlagában nem érte el az 1 milliárd forintot, és nem vonalas jellegű – nagyfelületű tereprendezéssel kapcsolatos földmunka elvégzéséből származó forgalma nem érte el ugyanezen időszak átlagában a nettó 500 millió forint összeget. P/5. Alkalmatlan az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha nem rendelkezik mélyépítési tevékenységre vonatkozó évi 50 millió Ft értékű szakmai felelősségbiztosítással. (A közös ajánlattevők, ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt valamennyi alvállalkozó tekintetében az P/1, és P/3. pontokban foglalt alkalmassági követelményeknek külön-külön kell megfelelni, míg a P/2, P/4. és P/5. pontokban foglalt alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük a Kbt. 69. § (4)(9) bekezdésiben foglaltakat figyelembe véve)”. A felhívás III.2.3) pontjában, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő a következőket írta elő: „Ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén minden tag) és a teljesítésben a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a műszaki illetve szakmai alkalmasság igazolására az alábbi dokumentumokat kell becsatolnia és az ennek megfelelő alkalmassági feltételeknek megfelelnie: M/1. A vizsgált időszak legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése nyilatkozat formájában (Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pont alapján)
5
A nyilatkozathoz csatolandók a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerinti igazolások. A nyilatkozatnak ki kell térnie az alábbiakra: - Szerződő fél (megrendelő) megnevezése, - A legalább műszaki átadás-átvétellel zárult teljesítés tárgya, - Az ellenszolgáltatás összege, vagy egyéb jellemző mennyisége, - A teljesítés ideje és helye, - A teljesítés azon jellemzőinek megadása, amelyekkel az adott alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolható. A becsatolt referenciaigazolásokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az előírt alkalmassági követelmények teljesítése, akkor is, ha ajánlattevő a csatolni kívánt referenciát konzorciumi tagként, fővállalkozóként vagy 10 % feletti alvállalkozóként teljesítette. M/2. A teljesítéshez rendelkezésre álló a munkák megvalósításához szükséges eszközök, berendezések, készletek leírása, (Kbt. 67.§ (2) b) pont alapján). M/3. Azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával akik a minőségellenőrzésért felelősek, (Kbt. 67. § (2) e) pont). Az alkalmassági szempontoknak való megfelelést egyértelműen igazoló aláírt, szakmai önéletrajz, valamint a szakemberek végzettségét és regisztrációját igazoló dokumentumok, valamint az adott szakemberek által a rendelkezésre állás tekintetében aláírt nyilatkozatok. Egy szakember kizárólag egy pozícióra jelölhető. A Kbt. 20. § (7) bekezdése szerinti esetben elegendő az adott nyilvántartás elektronikus elérhetőségének megjelölése. M/4. A megjelölt fizikai létszámot a statisztikai kimutatás csatolásával kell igazolnia (Kbt. 67. § (2) d) pont). M/5. Ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén legalább az egyik tag) vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó igazolása az előírt környezetvédelmi irányítási rendszer bemutatásával, annak bármely nemzeti rendszerben történő akkreditálását igazoló tanúsítvány csatolásával, ennek hiányában a szabványnak megfelelő, azzal egyenértékű környezetvédelmi intézkedések egyéb bizonyítékaival (Kbt. 68. § (5) szerint). Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben a Kbt. 65. § (4) bekezdésének megfelelően köteles igazolni, hogy alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Kbt. 4. § 3/E. pontja alapján nem minősülhet erőforrásnak a 67. § (2) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő és az
6
erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. (A közös ajánlattevők, ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt valamennyi alvállalkozó tekintetében az M1-M5. pontokban foglalt alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelni a Kbt. 69. § (4)-(9) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve). Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő(k) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó (k) a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha M/1. Ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nem rendelkeznek együttesen az ajánlati felhívás feladását megelőző 36 hónap összességében, legalább 1 db szerződésszerűen teljesített tereprendezés jellegű földmunkákra vonatkozó referenciával, melynek értéke eléri a nettó 700 millió forintot és tartalmazott legalább 28 ha felületrendezést, füvesítést, valamint 500.000 m3 földmozgatást. M/2. Ajánlattevő (közös ajánlat esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó együttesen és összesen nem rendelkeznek a munkák megvalósításához szükséges (üzemképes és a teljesítésre alkalmas állapotú) eszközzel, készlettel és berendezéssel az alábbiak szerint: • 5 db minimum 8 tonna hasznos teherbírású tehergépkocsi, • 3 db minimum 12 tonna önsúlyú gépi földtömörítő vibro henger, • 2 db mélyásó és rézsűkanállal ellátott legalább 20 tonna össztömegű lánctalpas forgókotró, • 2 db lánctalpas 15 tonna össztömegű dózer, • 4 db minimum 2 m3-es rakodókanállal ellátott, gumikerekes homlokrakodó, • 2 db ásványi eredetű hulladék aprítására alkalmas lánctalpas mobil aprítógép minimum 40- 40 m3/óra kapacitással. M/3. Ajánlattevő (közös ajánlat esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha nem rendelkeznek az alábbi a teljesítésbe bevonni kívánt, személyenként a megjelölt szakterületen legalább 5 éves szakmai gyakorlattal (FMV jogosultság megszerzésétől számítva) rendelkező szakemberekkel: a) fő építésvezető: 1 fő aki rendelkezik FMV Épületek "A" = MV-Ép/A kódú jogosultsággal, b) Szakági építésvezetők: min. 4 fő szakember, akik rendelkeznek a 244/2006. (XII.5.) Korm. rendeletben meghatározott Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzék szerinti alábbi kódú jogosultságokkal:
7
- 3 fő felelős műszaki vezető (mélyépítés, mélyépítési műtárgy), azaz FMVVíz ép.-"A"= MV-VZ/A (vízgazdálkodási építmények és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek), - 1 fő felelős műszaki vezető (magasépítés), azaz FMV-Épületek "A" = MVÉp/A (építmények megépítése, építési munkák, tereprendezés, felszíni vízelvezetés), c) 2 fő felelős műszaki vezető (közlekedési építmények építése), azaz FMVKözl.ép. "A", = MV-KÉ/A (utak, vasutak, repülőterek, kikötők)". d) 1 fő felsőfokú SzTjV tájvédelmi szakértő. M/4. Ajánlattevő(k) a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha nem rendelkeznek a 2009. és 2010. év átlagában legalább 50 fő statisztikai fizikai létszámmal. M/5. Ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a Kbt. 67. § (2) bekezdés f) pont szerint nem rendelkezik az ISO 14001 nemzetközi szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű környezetvédelmi rendszerrel”. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánja elbírálni az egyösszegű nettó ajánlati ár (súlyszám: 10), a teljesítés időtartama (súlyszám: 1), a fenntartható fejlődés követelményeivel szembeni megfelelőség (súlyszám: 6) részszempontjai alapján. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011.02.24. napjában határozta meg a felhívásban. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján 2011.02.21. napján 2011.03.04. napjára, majd 2011.03.01. napján 2011.03.11-én 10.00 órára módosította. Az eredményhirdetés tervezett időpontja körében ajánlatkérő azt rögzítette, hogy a bontást követő 15. napon írásban értesíti az ajánlattevőket az eljárás eredményéről a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján. A szerződéskötés tervezett időpontjaként az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldését követő 11. napot jelölte meg. A felhívás V.7) 19)-20) pontjai a következőket rögzítették: „19. A szolnoki hulladéklerakó rekultivációs engedélye alapján nyertes ajánlattevőnek a rekultiváció során a hulladéklerakó területén és amellett direkt ebből a célból felhalmozott darált építési-bontási hulladékot és tiszta földet fel kell használnia, a hulladék felhasználásához/hasznosításához a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől hulladékkezelési engedéllyel kell rendelkeznie. 20. Az Ajánlattevők a kivitelezés során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokban, különösképpen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben részletezetteket, továbbá az ajánlat tárgyát képező hulladéklerakók rekultivációja vonatkozásában a Közép-
8
Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott engedélyekben foglaltakat, az azokban megfogalmazottaktól eltérni nem lehet”. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely öt kötetből állt. Az 1. kötet az ajánlattevőknek szóló útmutatót, a 2. kötet szerződéses feltételeket, a 3. kötet a műszaki előírásokat, a 4. kötet az árazatlan költségvetést, míg az 5. kötet engedélyeket, tervrajzokat tartalmazott. A 3. kötet a műszaki előírások körében ajánlatkérő - többek között - az alábbiakat rögzítette: "A Szolnok térségi hulladékgazdálkodási program célja, hogy megoldást találjon a települési szilárdhulladék kezelésére a Jász-Nagykun-Szolnok megye 3 és Pest megye 1 települése részére, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. és az EU előírásai szerint, ehhez biztosítsa a szükséges műszaki eszközöket, megteremtse a rendszer létesítményeit, valamint megtörténjen a program végrehajtása során a régi és korszerűtlen, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rekultivációja és az utógondozáshoz szükséges feltételek biztosítása. A jelen 3. kötet 4 részére adja meg a megvalósítás műszaki előírásait." A 3. kötet 1. pontja a főbb mennyiségek és munkafázisok áttekintése körében egyebek mellett - az alábbiakat rögzítette: "A hulladékgazdálkodási program 4 település lerakójára vonatkozik. A településenkénti további mennyiségi részletezést a 4. kötetben adjuk meg.
Sorszám
Szolnok, Nagysándor József úti, Abony, Szajol és Rákóczifalva felhagyott hulladéklerakóinak rekultivációja KEOP-2.3.0./1F -2007-009 projekt Felhagyott települési hulladék lerakó megnevezése Megnevezés Szolnok, Abony Szajol Rákóczifalva Nagysándor J. úti 8. Hulladékkal borított ~138 000 ~65 000 ~36 000 ~35 000 felszín (meglévő) (m2) 10. Deponált hulladék ~1 500 000 ~300 000 ~50 000 ~90 000 mennyiség (depónia ~ tömör m3) 11. Hulladékkal borított 111 296 65 442 9 900 18 900 2 felszín(tervezett)(m ) 15. Hulladék rostálás, 31 000 25 000 10 000 válogatás, frakcionálás, deponálás, beépítés (m3)
9
A 3. kötet „5. Szükséges beavatkozások, adottságok a megvalósításhoz” című pontja a következőket rögzíti: "Az elvégzendő munkafázisokat és a tájékoztató mennyiségeket a 4. kötetben adjuk meg, ezen fejezetben a főbb elveket ismertetjük. A helyben történő rekultiválásnál - 4 lerakó - az 5. kötet szerinti megjelenítéssel kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni. Főbb elemeket tekintve: o gaztalanítás o tereprendezési, tömörítés o kiegyenlítő és takaró réteg kialakítása min. 30-30 cm vtg.-ban, tömörítéssel, depónia és rézsű felszínen o bontási o növényesítési (füvesítés, cserje,-és fatelepítés) o talajvíz figyelő kút kiépítési/vizsgálati és egyéb munkákat. Azon lerakóknál, ahol elegendő föld nem állt rendelkezésre a deponált hulladék átrostálásával nyert anyagból vettük figyelembe a kiegyenlítő réteg kialakítását. Amennyiben a megvalósítás során egyéb anyagféleség biztosítása kedvezőbb feltételek között történhet, ill. azóta anyagbeszállítás is történt, a Tervező, ill. a Műszaki ellenőr véleményét szükséges kikérni, de a beépítésnek várhatóan nem lesz akadálya. A deponált anyagféleségek beépítéséhez a kivitelezőnek hulladékhasznosítási engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyt a KözépTisza-vidéki Természetvédelmi,- Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adja ki, a kivitelező kérelmére." A műszaki előírás a műszaki megoldás körében a 19. oldalon az átmeneti felső zárórétegrendszer kapcsán a következőket rögzítette. „Az átmeneti felső záróréteg rendszer részei: a) kiegyenlítő réteg Funkciója: a hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére. Anyaga: Építési engedélyben előírt vastagságban kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék vagy Építési engedélyben előírt vastagságú, tömörített, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék, talaj. b) fedőréteg Funkciója: a növényzet megtelepedését (telepítését), a növények táplálását szolgálja. Anyaga: Építési engedélyben előírt, humuszban gazdag talaj vagy komposzt. (A helyi adottságok figyelembevétele az 5. kötet dokumentumain keresztül látható.) c) füvesítés
10
A fedőréteg felszínét a szél és a csapadék általi erózió megakadályozására füvesíteni kell.” A 4. kötetben szereplő árazatlan költségvetésekben - egyebek mellett - a következő munkarészek kerültek feltüntetésre: Abony esetében a takart hulladék felszínének rendezése, lejtésirányok kialakításával, hulladékból, ill. a helyszínen deponált földanyagból tömörítéssel 6000 m3-en; humuszolás és ideiglenes deponálás, majd visszaterítés 10.000 m2en; lerakón deponált föld elteregetése, tömörítése 0-300 m közötti mozgatással 15.000 m3-en. Rákóczifalva esetében az átdeponálandó hulladék rostálása, frakcionálása, ideiglenes deponálása 10.000 m3-ben; kiegyenlítő réteg depónia felszínen történő elterítése, tömörítése a helyszínen rostált, frakcionált hulladékból 5.700 m3-ben; helyszínen rostált, frakcionált hulladékból takaró réteg terítése (20 cm vtg-ban) a tervezett lejtésirányok kialakításával, tömörítése 4.200 m3-ben. Szajol esetében 25.000 m3 mennyiségben az átdeponálás területén hulladék válogatás, aprítás, rostálás, frakcionálás, ideiglenes deponálás; az ideiglenes depóniából átdeponálás a rekultiválandó felszínre, min. 30 cm vastag kiegyenlítő rétenként 3.200 m3 mennyiségben; az ideiglenes depóniából átdeponálás a rekultiválandó felszínre, min. 20 cm vastag takaró rétegeként, tervezett lejtésirányok kialakításával, tömörítés 2.200 m3 mennyiségben. Szolnok esetében 40.500 m3 mennyiségben hulladék - építési törmelék kitermelése, szükség szerinti aprítása és átdeponálása 500 m mozgatási távolságon és a lerakón belül; 19.000 m2 mennyiségben a rézsűfelszínen kiegyenlítő réteg min. 30 cm vtg.-ban, rézsűlejtés korrekciót, tömörítéssel rostált, frakcionált hulladékból, aprított - nem éles szélű - építési törmelékből; 12.000 m3 mennyiségben - min 30 cm vtg. - kiegyenlítő réteg depónia rostált, frakcionált hulladékból, aprított építési törmelékből, tömörítéssel; 15.000 m3 mennyiségben takaró réteg terítése a depónián (min. 30 cm vtg.-ban) a tervezett lejtésirányok kialakításával, tömörítés azzal, hogy a felső 10 cm humusztartalmú kell legyen legyen; 19.000 m3 mennyiségben takaró réteg terítése (min. 30 cm, vtg.-ban) a rézsűn, tömörítéssel, helyszíni anyag beépítésével azzal, hogy a felső 10 cm humusztartalmú kell legyen. Az 5. kötet a vonatkozó engedélyeket, terveket, a környezetvédelmi felülvizsgálati jelentéseket tartalmazza. Az abonyi hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatáról készült összefoglaló 15. oldala a következőket rögzíti: „A lerakón 40-50 m3 deponált föld van, amely a takarási munkákhoz pont jó helyen áll rendelkezésre. A föld
11
jelentős része a 4-es út építéséből kiszoruló földmennyiség. Ezen mennyiséget, amennyiben nincs rá más „vevő” a program településeihez takaró anyagként figyelembe vesszük". Az abonyi hulladéklerakó rekultivációs kiviteli tervdokumentációja 4.4. a Munkafázisok jegyzéke című fejezete a lerakón deponált föld elteregetése, tömörítése (Try> 90 % tömörségvizsgálattal) 0-300 m közötti mozgatással című munkarészhez kapcsolódóan rögzíti, hogy „a 27. tételszámú munkafázis csak abban az esetben végzendő el, amennyiben a rekultivációs program települései részére ezen humuszos földanyag nem szükséges. Ekkor a takaróréteg vastagsága a tervezett 30 cm helyett ≈ 50 cm lesz. A rekultivált hulladéklerakón egyéb depónia nem maradhat”. A kiviteli terv 27. oldalán rögzítésre kerültek a következők: „egyik alapelvünk volt a deponált föld minél gazdaságosabb felhasználása, mivel a rekultivációs program települései maradéktalanul nem rendelkeznek a rekultivációhoz szükséges kiegyenlítő-takaró földdel. Tehát e helyről történne az átszállítása. A becsült mennyiség ≈ 10-15 e m3. Ezen föld mennyiség depóniában a helyszínen nem maradhat, amennyiben az elszállítása nem történik meg, a lezárt depónián el kell teregetni". Az 5. kötetben csatolásra került a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2499-1/2009. iktatószámú határozata, amelyben az abonyi kommunális szilárdhulladéklerakó rekultivációját engedélyezi. A határozat rögzíti, hogy a rekultivációt az engedélyezési tervdokumentációnak megfelelően kell végezni. A határozat meghatározta a rekultiváció I. ütemében kialakítandó átmeneti felső zárórétegrendszert: a) kiegyenlítő réteg (min. 30 cm (≈50 cm) anyaga lehet aprószemcsés hulladék, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék, kőmentes talaj, stabilizált biohulladék, salak, pernye); b) fedőréteg (min. 20 cm takaróréteg, további 10 cm humuszréteg, anyaga lehet: stabilizált biohulladék, és/vagy humuszos talaj (szerves anyaggal kevert föld), a fedőréteget füvesíteni kell). Az általános előírások között a határozat azt is rögzítette, hogy a „hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló módosított 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni, különös figyelemmel” a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet előírásaira. A rákóczifalvai hulladéklerakó rekultivációs kiviteli tervdokumentációja a 22. oldalon rögzíti, hogy „az önkormányzat által az engedélyezési terv készítésekor jelzett gátépítési földanyag nincs a helyszínen deponálva. A földszerű anyag biztosítása ilyen esetben a helyszínen deponált hulladék átrostálásával és frakcionálásával biztosítható”. A kiviteli tervdokumentáció 24. oldala rögzíti, hogy „egyik alapelvünk volt a helyszínen lévő, hasznosítható anyagféleségek minél gazdaságosabb felhasználása. Ezért szükséges az átdeponálást megelőző
12
rostálás, frakcionálás, melyből a kiegyenlítő és a takaró réteg megépíthető és csak a legfelső 10 cm vtg-ú réteg humuszos földanyag szállítandó be”. Az 5. kötetben csatolásra került a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2860-6/2009. iktatószámú határozata, amelyben a rákóczifalvai kommunális szilárdhulladéklerakó rekultivációját engedélyezi. A határozat rögzíti, hogy a rekultivációt az engedélyezési tervdokumentációnak megfelelően kell végezni. A határozat meghatározta a rekultiváció I. ütemében kialakítandó átmeneti felső zárórétegrendszert: a) kiegyenlítő réteg (min. 30 cm (≈50 cm) anyaga lehet aprószemcsés hullladék, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék, kőmentes talaj, stabilizált biohulladék, salak, pernye); b) fedőréteg (min. 20 cm takaróréteg, további 10 cm humuszréteg, anyaga lehet: stabilizált biohulladék, és/vagy humuszos talaj (szerves anyaggal kevert föld), a fedőréteget füvesíteni kell). Az általános előírások között a határozat azt is rögzítette, hogy a „hulladékokkal kapcsolatos – a Hgt.-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni, különös tekintettel” a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet előírásaira. A rekultivációs engedélyt a Felügyelőség 2860-8/2009. iktatószámú határozatával a monitoring rendszer körében módosította. A szajoli hulladéklerakó kiviteli tervdokumentációja 23. oldala rögzíti, hogy „helyszíni deponálásra kiegyenlítő és takaró rétegként a szerves anyag és az inert hulladék jöhet szóba átrostálás, frakcionálás után … Ezen felső ≈10 cm-es réteg jelen ismereteink szerint csak külső beszállítással biztosítható”. Az 5. kötetben csatolásra került a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5380-11/2008 iktatószámú határozata, amelyben a szajoli települési hulladéklerakó rekultivációját engedélyezi. A határozat rögzíti, hogy a rekultivációt az engedélyezési tervdokumentációnak megfelelően kell végezni. A határozat meghatározta a rekultiváció I. ütemében kialakítandó átmeneti felső zárórétegrendszert: a) kiegyenlítő réteg (min. 30 cm (≈50 cm) anyaga lehet aprószemcsés hulladék, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék, kőmentes talaj, stabilizált biohulladék, salak, pernye); b) fedőréteg (min. 20 cm takaróréteg, további 10 cm humuszréteg, anyaga lehet: stabilizált biohulladék, és/vagy humuszos talaj (szerves anyaggal kevert föld), a fedőréteget füvesíteni kell). Az általános előírások között a határozat azt is rögzítette, hogy a „hulladékokkal kapcsolatban – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni, különös tekintettel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet előírásaira”. A rekultivációs engedélyt a
13
Felügyelőség 5380-15/2008. iktatószámú határozatával a monitoring rendszer körében, majd 7605-4/2009. iktatószámú határozatával a 67/2 hrsz-ú területről visszaszedendő és átdeponálandó hulladék és erdőfelújítási javaslat körében módosította, illetve kiegészítette. A szolnoki hulladéklerakó kiviteli tervdokumentációja 28. oldala rögzíti, hogy „egyik alapelvünk volt a helyszínen lévő, hasznosítható anyagféleségek minél gazdaságosabb felhasználása. Ezért szükséges az építési törmelék aprítása, átdeponálást megelőző rostálás, frakcionálás, melyből részben a kiegyenlítő és a takaró réteg megépíthető és csak a legfelső 10 cm vtg.-ú réteg humuszos földanyag szállítandó be. A rézsűfelszínen egyéb rétegek is elhelyezendők a végleges lezáráshoz”. A dokumentáció rögzíti továbbá, hogy „a depónián lévő építési törmelék aprítás/rostálás nélkül a fedőrétegekbe nem építhető be. Ezen anyagféleségeket a depóniáról a volt szippantott szennyvíz ürítő helyre kell juttatni, annak feltöltésének/rendezésének elvégzéséhez”. Az ajánlati dokumentáció 5. kötete tartalmazta a szolnoki hulladéklerakó vonatkozásában Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 357-12/2008. iktatószámú, a rekultivációs engedélyt megadó határozatát. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7109-5/2009. iktatószámú, a rekultivációs engedélyt módosító határozatában rögzítette, hogy a hulladéklerakó rekultivációját 2 ütemben kell elvégezni. Az I. ütemben a hulladéklerakó felszínének átmeneti záró rétegrendszere és a hulladéklerakó rézsűjének a végleges záró rétegrendszere kerül kialakításra. A felszín rétegrendje a határozat szerint a következő: füvesítés, fedőréteg (30 cm humuszban gazdag talaj, vagy komposzt), kiegyenlítő réteg (30 cm kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék vagy 50 cm vastagságú, tömörített, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék). A rézsű rétegrendje a határozat szerint a következő: füvesítés, fedőréteg (felső része 30 cm humusz vagy komposzt, a szivárgó réteggel érintkező alsó rész 50 cm föld anyagú fedőréteg), geoszintetikus szivárgó-szűrő réteg, bentonitos szigetelőlemez, kiegyenlítő réteg ((30 cm kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék vagy 50 cm vastagságú, tömörített, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék). A határozat előírta továbbá, hogy „5/1. A lerakó felszínén ki kell építeni a szükséges mértékű kiegyenlítő réteget. A záró-réteg rendszerek kialakítását megelőzően el kell távolítani az illegális lerakások maradványait, a munkálatok megfelelőségét akadályozó, zavaró növényzetet. A depónia felszínén, rézsűjén található nagydarabos építési-bontási hulladékot aprítással/darálással kell alkalmassá tenni a rekultivációs rétegek fogadására. 5/2. A rekultiváció során a hulladéklerakó területén direkt ebből a célból felhalmozott darált építési-bontási
14
hulladékot és tiszta földet fel kell használni. Ezen felül idegen anyag/hulladék kizárólag a szükséges mennyiségben és minőségben, Felügyelőségünk külön hozzájárulásával/begyűjtési engedélyével használható fel, mely kérelemhez részletes indokolást kérünk. A hulladék felhasználásához/hasznosításához a kivitelezőnek kezelési engedélyt kell beszerezni Felügyelőségünktől még a kivitelezés megkezdését megelőzően”. Ajánlatkérő az eljárást 2011.03.08. napján felfüggesztette a Kbt. 330. § (3) bekezdése alapján. Kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (3) és 69. § (3) bekezdését, ezért semmisítse meg ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és kötelezze az eljárási költségek megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 332. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő eljárását függessze fel. 1. kérelmi elem Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (3) bekezdését azzal, hogy Szolnok, Abony, Rákóczifalva, Szajol települések tekintetében nem biztosította a részajánlattétel lehetőségét. Rögzítette, hogy a Kbt. 2010.09.15-től hatályos módosítás célját képezte a részajánlattétel biztosítási körének a bővítése. A Kbt. 50. § (3) bekezdése értelmében ajánlatkérőknek akkor kell a részajánlattétel lehetőségét biztosítaniuk, ha azt a beszerezni kívánt tárgy jellege lehetővé teszi. Ajánlatkérő székhelye Szolnok, ez az egyik helyszín ahol a munkálatokat el kell végezni, Szolnoktól Abony 15, Rákóczifalva 12, Szajol 11 km távolságra van. A feladatokat 3 darab Jász-Nagykun-Szolnok megyei és 1 darab Pest megyei hulladéklerakó tekintetében kell megvalósítani, amely kivitelezési helyszínek különálló települések, különálló közigazgatási területtel. A feladatok tehát egymástól mind földrajzilag, mind műszakilag, mind pedig pénzügyileg elkülöníthetőek, az egyes területekre külön tervek és költségvetések vannak, erre figyelemmel a részajánlattétel lehetősége biztosítható. A beszerzés természetéből adódóan a részajánlattétel biztosításának kötelezettsége fennáll. Kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő nem igazolta a részajánlattétel kizárása esetén a beszerzés értékének jelentős növekedését. A Kbt. rendelkezései mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból kötöttek, így ajánlatkérőnek nem elegendő azt igazolni, hogy a beszerzés értéke várhatóan növekedni fog, hanem annak jelentős növekedését kell alátámasztani. Kérelmező álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy részajánlattétel biztosításával a 831 millió forintos beszerzési érték növekedik-e jelentősen vagy sem. Ajánlatkérő jelentős növekedést még lerakónként külön-külön sem tudott igazolni. A beszerzés 831 millió forintos értékéhez kell viszonyítani annak
15
vizsgálatát, hogy történhet-e jelentős növekedés a részajánlattétel lehetőségének biztosításával vagy sem. E körben kérelmező megvizsgálta a jelenlegi piaci körülményeket, azt, hogy a gazdaság és annak több iparága, szegmense mit tekint jelentős növekedésnek, és arra a megállapításra jutott, hogy legalább 14-15%-os mértékű növekedés ítélhető jelentősnek, így ez a mérce a Kbt. esetében is alkalmazható. Kérelmező hivatkozott továbbá a Kbt.-nek a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseire, mely szerint a 15%-os negatív irányba való eltérés a számtani középértéktől oly mértékben jelentős eltérésnek, csökkenésnek minősül, hogy azt már indokolt vizsgálni. Analóg jogalkalmazás révén az ugyanilyen mértékű pozitív eltérés is alapja lehet a jelentős növekedés vizsgálatának. Kérelmező álláspontja szerint érdemes megvizsgálni a pályázati rendszereket is ekörben. Az érintett pályázat elszámolható költségek a projektmegvalósítás során című pontja alapján a 20%-os mértéket meg nem haladó módosítás esetén még a támogatási szerződést sem kell módosítani, azaz egy ilyen mértékű változás nem jár a támogatási szerződés módosítási kötelezettségével. Az ajánlatkérő által észrevételében bemutatott növekedés mértéke a négy település esetében 12 millió forint. A 831 milliós beszerzési értékhez viszonyítottan ez a növekedés mindössze 1,9%-os mértékű. Amennyiben ezt helyszínenként kellene vizsgálni, helyszínenként akkor is átlagosan 4,05%-os mértékű a növekedés, és csak egy lerakó esetén haladja meg a 8%-os mértéket. Kiemelte, hogy a jelentős növekedés fogalma körében a jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő is olyan példákat hozott, amelyek a jelentős növekedést vagy csökkenést 10% felett határozták meg. Az ajánlatkérőnél várható növekedés az általa megadott adatok alapján 12 millió forint, ami kevesebb, mint 2%-os növekedés. Ajánlatkérő továbbá azt nem igazolta, hogy ezek a költségek 831 millió forint feletti kifizetést fognak eredményezni, csak azt, hogy ennyivel drágább ajánlatokat lehet majd kapni. Ajánlatkérő nem vette figyelembe azt sem, hogy az ugyanilyen beszerzési tárgyú közbeszerzési eljárásokban jelenleg a beszerzési ár 60-70%-án mozog a versenyár. A piaci tendenciákat ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítése, a becsült érték megállapítása kapcsán vizsgálnia kell. Ha a hasonló méretű és ugyanilyen beszerzési tárgyú közbeszerzések esetén az ajánlati árak mintegy 30-40%-kal alacsonyabbak a becsült értéknél, akkor az ehhez képest a 2%-os növekedés elenyésző. Ajánlatkérő sem lerakónként, sem általában vizsgálva, sem a beszerzés értékéhez mérten nem jelölt meg olyan várható beszerzési érték növekedést, amelyet jelentősnek kellene tekinteni. Ajánlatkérő ugyanakkor nem mutatott be olyan hatásokat sem, amelyek a részajánlattétel biztosítása mellett a költségek csökkenését eredményezik. A részajánlattétel biztosítása révén megnő a potenciális ajánlattevők száma, mely minden esetben a költségek leszorításának irányába hat. A valódi verseny biztosítása révén a beszerzés értéke akár 10-15%-kal is csökkenhet, azaz a
16
részajánlattétel biztosítása révén elérhető valódi versenyből származó megtakarítás éppen ellensúlyozza vagy ellensúlyként meghaladhatja a várható költségnövekedést. A szerződés teljesítésére gyakorolt negatív hatás körében kérelmező előadta, hogy ajánlatkérőnek azt kell bemutatnia, hogy a részajánlattétel mellőzése esetén a szerződés megvalósulásában, illetve annak teljesítésében következhet-e be negatív változás. E körben tévesen hivatkozik ajánlatkérő az egymásra épülő munkafázisokra, ugyanis a földrajzi távolság miatt ezek a feladatok egymással párhuzamosan is folyhatnak, nincs egymásra utaltság, szükségszerű vagy kötelező összefüggés. A logisztikai megoldások kezelése nem ajánlatkérő feladata. Az ajánlattevő feladata előre meghatározott ütemezéssel elvégezni a feladatokat és megszervezni a feladatok elvégzéséhez szükséges logisztikát, rendelkezésre bocsátani a szükséges szállítási kapacitást. Feleslegesen hivatkozik ajánlatkérő a humusz rendelkezésre állására. Egyrészt a humusz felhasználása nem kötelező, csak lehetőség, minden ajánlattevő maga dönti el, hogy felhasználja-e, vagy sem. Így e körben a szerződés teljesítésének negatív körülményéről nem is beszélhetünk. A környezetvédelmi szempontok nem befolyásolják a szerződés teljesítését és magára a teljesítésre nem hatnak negatívan. Ajánlatkérőnek ok-okozati kapcsolatot kellene bemutatni a részajánlattétel lehetőségének biztosítása és ennek következtében keletkező negatív hatás között. Természetesen jobb, ha kevesebb teherautó használja a közutakat, de ez nem jelenti azt, hogy ettől maga a vállalkozó nem tudja a szerződést az előírt határidőre, minőségben, mennyiségben teljesíteni, vagy, hogy ajánlatkérő nem tud határidőben fizetni. A Kbt. 3. §-ára figyelemmel ezen feltétel nem értelmezhető kiterjesztő módon, azt kell vizsgálni, hogy az adott szerződés melyik konkrét pontjának teljesítése fordulhat negatív irányba, amely csak és kizárólag abból ered, hogy ajánlatkérő biztosította a részajánlattétel lehetőségét. Kérelmező rögzítette, hogy ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy a beszerzés tárgyának jellege szerint részekre bontható, ezért nem azt kell vizsgálni, hogy a beszerzés teljes egészére, a négy helyszínre milyen kihatással van a részajánlattétel biztosítása, hanem azt kell igazolni, hogy, ha a részajánlattétel megvalósul, akkor az egyes részfeladatokhoz kapcsolódó vállalkozási szerződések teljesítése nem lenne és nem lehetne azonos színvonalú a teljes egészre kötött vállalkozási szerződés teljesítésének színvonalával. Ajánlatkérőnek azt kellene igazolnia, hogy az ajánlattevők pusztán attól fognak rosszabbul teljesíteni, hogy nem az egész munkát nyerik meg, csak egy részét, ezt pedig ajánlatkérő nem igazolta. Tény, hogy a Kbt. a várhatóan kifejezést használja, de a várhatóságot is konkrét tényekre kell alapozni. Ajánlatkérői értelmezés arra vezetne, hogy egyetlen esetben sem kellene részajánlattételi lehetőséget biztosítani, a Kbt. pedig nem épülhet ilyen szintű fikcióra, nem lehet általános véleményekre, körülményekre hivatkozni.
17
A Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja esetében csak és kizárólag a konkrét szerződés teljesítésében várhatóan bekövetkező negatív változást kell tudni bemutatni, azt, hogy a vállalkozó, aki a munka egy részét végzi, amely földrajzilag, műszakilag, pénzügyileg elkülöníthető a többi helyszín munkálataitól, az egy részre vonatkozó kötelezettségét, a szerződés megfelelő teljesítését nem fogja tudni teljesíteni azért, mert ajánlatkérő a részajánlat tételét biztosította. Azt kell tudnia ajánlatkérőnek bemutatni, hogy miért várható a szerződés nem megfelelő teljesítése és a várhatóságot milyen adatok, tények, körülmények támasztják alá. Egy építési beruházás esetén a teljesítési határidő csúszása, a pótmunka veszélye, a környezet szennyezése minden esetben várható, ezen negatív hatások függetlenek attól, hogy mi a beszerzés tárgya, azok a beszerezni kívánt tárgy jellegéből, az építőipari sajátosságokból, a munkavégzés színvonalából adódnak és nem abból, hogy van-e részajánlattételi lehetőség. A Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja esetén csak és kizárólag az vizsgálandó, hogy 1. önmagában a részekre bontás eredményezheti-e a szerződés teljesítésének negatív változását; 2. önmagában a részajánlattétel biztosítása miatt, milyen negatív hatás várható; 3. önmagában a részajánlattétel biztosítása miatt a várható negatív hatásokat, a negatív teljesítés várható bekövetkezését mivel lehet alátámasztani; 4. önmagában a részajánlattétel biztosítása jelenti-e, jelentheti-e azt, hogy olyan körülmény következik be és befolyásolja a szerződés teljesítését, mely a részajánlattétel nélkül nem várható; 5. önnmagában a részajánlattétel biztosítása hogyan függ össze a megjelölt negatív hatással. Az a tény, hogy a részajánlattétel esetleg nagyobb környezetterhelést jelenthet evidencia, de ez nem a szerződés teljesítését befolyásolja. A rostálási technológia alkalmazására, vagy a rendelkezésre álló, meghatározhatatlan mennyiségű földszerű anyag felhasználására vonatkozó előírások nem kötelezőek, akkor azok helyett más technológia vagy beszállított humusz terítése önmagában nem jelent negatív teljesítést, és különösen nem jelenti azt, hogy ez a részajánlattétel biztosítására vezethető vissza. Iratellenes ajánlatkérő azon kijelentése, hogy a négy helyszínen történő munkavégzés nem szétválasztható, műszakilag összefüggő. A feladatok nem egymásra épülnek, az egyik helyszínen történő teljesítés hiánya nem befolyásolja a másik helyszínen való teljesítés folytatását. A műszaki összefüggés és elválaszthatatlanság azt jelentené, hogy valamelyik helyszínen történő műszaki akadály a másik helyszínen folyó munkavégzést befolyásolja. Hangsúlyozta, hogy külön tervek, külön műszaki leírások, külön költségvetések készültek. Kérelmező rögzítette, hogy ezen állításait sem támasztotta alá bizonyítékokkal ajánlatkérő. 2. kérelmi elem A 2. kérelmi elem körében kérelmező akként nyilatkozott, hogy ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a részajánlattétel lehetőségét, így minden egyes
18
pénzügyi-gazdasági, és minden egyes műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelménye túlzó, sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, mivel azok nem az egyes részhez, hanem a teljes mennyiséghez vannak mérve. Kérelmező rögzítette, hogy jogorvoslati kérelme 2. kérelmi eleme az 1. kérelmi elemtől függő kérelmi elem, így akkor vizsgálandó, amennyiben a Döntőbizottság az 1. kérelmi elemnek helyt ad. Rögzítette, hogy az alkalmassági minimumkövetelmények Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző meghatározását vitatja. Ajánlatkérő észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasítsa el. 1. kérelmi elem Előadta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdésben taxatív módon felsorolt körülmények - 1. a beszerzés természetéből adódik, 2. nem okoz jelentős ellenérték növekedést, 3. nem hat negatívan a megvalósítás, illetve a szerződés teljesítés más körülményeire - együttes fennállása esetén köteles a beszerzést részekre bontani, és így biztosítani az ajánlattevők részére a részajánlattételt. A Közbeszerzések Tanácsa 2010.12.22. napján „A részajánlattétel lehetőségének az ajánlatkérő általi kötelező biztosításával kapcsolatos kérdésekről" címmel közzétett módosított útmutatója szerint, amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosításával várhatóan akár a beszerzés ellenértékének jelentős növekedésével, akár a szerződés teljesítésének más körülményeire történő negatív hatással számol, úgy mentesül a részajánlattétel biztosítása alól. Mivel az egyes érintett települések egymástól földrajzilag eltérő helyeken helyezkednek el, ezért a beszerzés tárgyának a jellege a részekre történő ajánlattételt lehetővé teszi. A beszerzés ellenértékének jelentős növekedése kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy az eljárás egy részben történő kiírásával az eljárás egyszerűsödik, gyorsabbá válik és csökken annak a lehetősége, hogy egy rész esetlegesen eredménytelenül záruljon és annak ismételt kiírásával veszélyeztesse a beruházás teljes megvalósulását. Az egyben kezelt mennyiségek esetén nincs lehetősége ajánlattevőnek kevésbé preferált, valamint előnyben részesített részekre ajánlatot tenni, így az árak versenyképesebbé válnak és egyben kisebb a valószínűsége, hogy azonos műszaki tartalomra jelentős árkülönbözetek érkezzenek, így az árak összehasonlíthatóbbakká válnak, mely versenyhelyzetet eredményez és ajánlatkérő részére előnyösebb szerződések köthetők. Részajánlattétel biztosítása esetén számolni kell a felvonulási költség, a projektirányítási költség, valamint a vállalatirányítási költség részenkénti többszörös többletköltségeivel, így ezek a költségek egy kisebb becsült értékű rész esetén jelentős költségnövekményt okoznának, mely többletköltségek nem százalékos arányúak, hanem egyösszegűek. A szajoli projektelemhez a 48 millió
19
forintos becsült költségre százalékosan jóval nagyobb általános költség adódik. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy településenként kell vizsgálni, hogy az ellenérték jelentős növekedésére sor kerül-e. E körben ajánlatkérő a következő kimutatást készítette: Szolnok esetében Abony esetében Rákóczifalva esetében Szajol esetében Összesen
Bekerülési költség (millió Ft) 542 155 86 48 831
Általános költség (millió Ft) 4 4 4 4 4
% 0,7 2,5 4,7 8,3 0,5
Rögzítette, hogy az összesen sor azt az esetet tartalmazza, ha ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt nem teszi lehetővé. Amennyiben részenként kerül kiírásra a projekt, az ajánlattevőknek összességében nagyobb nyereséget kell realizálni, így magasabb ajánlati ár alakul ki a pályáztatás során. Ajánlatkérő azt is megállapította, hogy nem költséghatékony az irányítási és organizációs költségek eloszlása, hiszen az irányítás során több szakember dolgozik, mivel minden projektelemre külön alkalmazott szükséges. Részenkénti kiírás esetén a vállalkozó kisebb mértékű árengedményt tud adni, hiszen minél kisebb egy munka, annál nagyobb nyereségtartalommal dolgozik. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező a jelentős értéknövekedést egyrészt piaci körülményekkel, illetve az egyes piaci szereplő életében bekövetkezett jelentős mértékű növekedéssel kívánta alátámasztani, mely jelen jogorvoslati eljárásban nem értelmezhető, mivel ajánlatkérő nem piaci szereplő, így nem profitorientált szervezet. A kérelmező továbbá egyetlen olyan példát sem említett, amely a közbeszerzés tárgya szerinti építőipari ágazatot érintené, másrészt a felsorolása nem ellenérték, azaz árra vonatkozó növekedésekre mutat rá, hanem az ipari termelés volumen növekedését stb. szemlélteti. Az interneten és egyéb híradásokból kiemelt mondatok nem szolgálhatnak alapul a Kbt. 3. §-ban rögzített kógens jogszabályi rendelkezések értelmezésének alátámasztásaként. A kérelmező által hivatkozott, a Pályázati Felhívás és Útmutatóban szereplő elszámolható költségekre vonatkozó 20%-os eltérés kapcsán ajánlatkérő rögzítette, hogy a 20%-os mértéket meg nem haladó költségváltozás nem a támogatási szerződés módosítását, hanem változásbejelentést von maga után. Ez igaz akár egy forintos eltérés, vagy a határidők egy napos csúszása esetén is. A támogatási szerződés módosítása és a változásbejelentés a közreműködő szervezet eljárásrendjében nem jelent különbséget, azt jóvá kell hagynia a közreműködő szervezetnek. Ezen kérelmezői hivatkozás sem értékelhető a jelentős szó értelmezése alátámasztásaként. A Kbt. 86. § (2) bekezdésére történő hivatkozás sem bír relevanciával, mivel az nem az ellenszolgáltatás jelentős növekedését rögzíti, hanem egy számítási mód alapján egy számtani átlagtól való százalékos eltérést.
20
Egy állami vagy uniós forrásból megvalósuló projekt esetében a beszerzés ellenértéke jelentős növekedésének vizsgálata során nem százalékos eltéréseket kell vizsgálni, hanem önmagában a megtakarítás mértékét. Hivatkozott ajánlatkérő a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 138/A. §-ára, amely szerint az érték, kár, vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg vámbevétel csökkenése jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, illetve különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg. Ajánlatkérő álláspontja szerint a részajánlattételi lehetőség biztosítása negatívan hatott volna a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire is. Ekörben előadta, hogy a tárgyi beruházás során figyelembe kell venni a megvalósítás időtartamát, az egymásra épülő munkafázisokat, a kivitelezés során szükséges logisztikai megoldások kezelhetőségét, valamint a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló humusz minél optimálisabb felhasználását. Ajánlatkérő megállapította, hogy a részajánlattételi lehetőség egyrészt műszaki, másrészt környezetvédelmi szempontból sem indokolt. Ennek alapvető oka, hogy az abonyi hulladéklerakó területén deponálásra került közel 15.000 m3 nettó 35 millió forint becsült értékű - olyan földszerű anyag, amely a hatósági határozatok alapján felhasználható a további három lerakó humuszos fedőrétegének kialakításához, és amelynek a szállítási költségével a költségek csökkenthetők. Ez a mennyiség elegendő az Abony, Rákóczifalva és Szajol lerakók fedőrétegéhez és részben elegendő a szolnoki lerakó rekultivációjához is. A deponált földanyag felhasználásának a lehetősége alacsonyabb összegű ajánlatokat eredményez. Ezek mellett fontos környezetvédelmi szempont, hogy ez a földanyag olyan jellegű anyag, amelynek fel nem használása esetén humuszos, termőtalaj jellegű anyag elsődleges kinyerésére lenne szükség, amely nagyon korlátozottan áll rendelkezésre. A meglévő földanyag racionális felhasználásával elsődleges természeti erőforrások (termőföld) kitermelését lehet megtakarítani, amely a fenntartható fejlődés alapvető céljait szolgálja. A tervezett rekultivációs technológia kiemelkedő organizációs feladatot jelent. Mivel a területek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el, a köztük lévő logisztikai feladatoknak egy kézben célszerű összpontosulni. A hulladékáthalmozásoknál a felügyelőség is a rostálást preferálja annak érdekében, hogy a kikerülő használható kiegyenlítő vagy akár takaró anyagot kinyerje a hulladéktestből. Az így kinyert anyag akár másik lerakónál is felhasználásra kerülhet ellenőrzött körülmények között. Ezzel az eljárásmóddal jelentősen csökkenthető a beszállításra kerülő anyagmennyiség, amely természet- és környezetvédelmi szempontokból sem elhanyagolható. Ennek logisztikai megvalósítása csak egy kézben valósítható meg. Ajánlatkérő és egyben vállalkozó érdeke a költségek ilyen módon történő csökkentése, vagyis a
21
beszállításra kerülő anyagmennyiségek csökkentése lehetőséget biztosít vállalkozónak egy versenyképesebb ár megajánlásához. A szállítási költségek jelentősen csökkennek, így az utakat és a környezetet kevésbé terhelő kivitelezési folyamat valósulhat meg, mely szintén versenyképesebb árakat és környezetkímélő megoldásokat eredményez. A részajánlattétel biztosítása a szerződésben rögzített határidők módosítását, így a felmerülő problémák térbeli és időbeli csúszását eredményezheti, ami adott esetben nagy költségnövelő tényező lehet az ajánlatkérő számára. Nem vitatta azon kérelmezői álláspontot, hogy az ajánlatkérő észrevételében foglaltak csupán feltételezésen alapulnak, mivel egy jövőbeni esemény és annak negatív körülményei is feltételezéseken alapulnak, ugyanakkor az adott ágazatban várhatóan bekövetkezhetnek. A rekultivációs munkálatok végzésének feltételeit és lehetőségeit a dokumentációban bemutatott módon a KEOP pályázat részeként készült dokumentumok a következők szerint határozzák meg: 1. dokumentációban megadott engedélyezési tervek és az ezek alapján kiadott hatósági engedélyek; 2. jogszabályi előírások; 3. a KEOP-2.3.0 pályázat részletes megvalósíthatósági tanulmányában megvalósításra javasolt változat, amely megvalósítására a KEOP támogatást a bíráló bizottság megítélte, és amely változat a dokumentáció mellékletét képező kiviteli tervek alapját képezte. A rostálást, mint technológiai lehetőséget a jogszabályok egyértelműen előnyös, környezetterhelést csökkentő intézkedésként fogadják el, a támogatási oldalon pedig egyértelműen költséghatékonysági szempontok miatt tartják elengedhetetlennek, mivel a helyben rendelkezésre álló, hulladékkal borított felületen végzett áthalmozás során így kinyerhető anyagok kiváltják az elsődleges nyersanyagok beszállítását és használatát. A KEOP pályázatban elfogadott műszaki tartalom egyértelműen a rendelkezésre álló anyagok rostálásával számol egyrészt a jelenlegi humuszos fedőrétek átforgatásával, másrészt az ideiglenesen deponált földdel Abony esetében. A rostálással kinyerhető anyagok minőségének pontos vizsgálata nem ajánlatkérő feladata, az ajánlatkérő azonban joggal várja el, hogy az ajánlattevők tájékozódjanak az anyag felhasználhatóságáról és a nyertes ajánlattevő a kivitelezés során úgy végezze el a hatósági határozatokban előírt rekultivációs rétegek kiépítését, hogy a jogszabályoknak megfelelő minőségű anyagokat építsen be. Ajánlatkérő bemutatta a tervezett műszaki megoldást és rétegrendet, valamint előadta, hogy a kiviteli tervekben és a részletes megvalósíthatósági tanulmányban részletezettek szerint a rekultiváció során a lerakott hulladékot a helyszínen áthalmozzák, kisebb területre rendezik, a rekultivációs rétegeket ezen kisebb területen készítik el. Rögzítette, hogy az áthalmozásra kerülő hulladékot rostálással több frakcióra bontják. A lerakók területén korábban felhalmozott földszerű anyag a kiegyenlítő rétegbe beépíthető, így a rekultiváció során tiszta föld és humuszos talaj is felhasználásra kerül. A hulladéktól mentesített területen az eredeti talaj hulladékkal érintkező felszíni rétegét mintegy 10 cm
22
vastagságban eltávolítják és rostálják. A hulladéktól mentesített területen talajmintákat vesznek és akkreditált laboratóriumban bevizsgálják annak szennyezettségét. Ha a talajminták igazoltan határérték alatti szennyezettségűek, akkor a hulladéktól mentesített terület helyreállítása elvégezhető. A rétegrendet az engedélyes tervek alapján a hatóság határozataiban előírta. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az abonyi hulladéklerakó rekultivációjának kiviteli terve 3.1. Műszaki leírás 19. oldalán az alábbi szerepel: „A lerakón ≈ 4050.000 m3 deponált föld helyben áll rendelkezésre, amely útépítésből kiszorult humuszos föld. A humuszos rétegbe építhetőség feltétele, hogy a lerakó környezetében lévő területek humusz tartalmát a beépítendő anyag elérje”. Utalt továbbá a dokumentáció 4.4. Munkafázisok jegyzéke előírására, amely rögzíti, hogy az érintett munkafázis csak abban az esetben végzendő el, amennyiben a rekultivációs program települései részére ezen humuszos földanyag nem szükséges. Előadta, hogy az ajánlatkérői észrevételben jelzett kb. 15.000 m3 az abonyi rekultiválás során az ott deponált földmennyiségből a helyi rekultivációhoz kalkulált szükséges földmennyiségen felüli rész, melyet más lerakók humuszos rétegéhez át lehet szállítani. Az ajánlatkérő tulajdonában lévő, Abonyban deponált földanyag egészben alkalmas lehet a humuszos réteg (10 cm vastagságban) kiváltására, továbbá Abony esetében teljesen, Szolnok esetében részben fedezi a további fedőréteg mennyiségét is, melynek előnyeit költségmegtakarítás oldaláról a következők szerint mutatta be: Település neve, ahol a lerakó található
Rekultivációs felület tervezett (m2)
Abony Rákóczifalva Szajol Szolnok Összesen: Szállítási költségmegtakarítás (új nyersanyag beszállítása esetén) Teljes megtakarítás Abonyban rendelkezésre álló humuszos anyag (m3)
65 442 18 900 9 900 111 296
Fedőréteg humusz nélkül 20 cm vtg. (m3) 13 088 6 358 19 446,2
Humuszos réteg (10 cm) m3
Költségmegtakarítás (Ft)
6544,2 1890 990 11 129 20 553,8
28 794 480 3 780 000 1 980 000 29 888 560 64 443 040 50 400 000 114 843 040
40 000
Ezek alapján ajánlatkérő arra a megállapításra jutott, hogy a részajánlattétel biztosítása egyértelműen az ellenszolgáltatás jelentős növekedését eredményezné. A szerződésekre alapvetően negatív kihatással lenne, ha az Abonyban deponált anyag más lerakókon történő felhasználási lehetősége nem kerülne figyelembe vételre, valamint a másik vállalkozó számára kockázatot
23
jelentene az anyag tényleges rendelkezésre állása, továbbá a harmadik fél által okozott késlekedés további költségnövekedést eredményezne. A négy helyszínen történő munkavégzés műszakilag összefüggő, nem szétválasztható megoldást tartalmaz, így a részajánlattétel biztosítása esetén a vállalkozó nem tudná a támogatási szerződésben, valamint a kiviteli tervekben a műszaki megoldásokat teljesíteni, mely ilyen értelemben nem teszi lehetővé a szerződésszerű teljesítést. Az, hogy a beruházás logisztikai megoldása nem ajánlatkérő érdeke, nem jelenti azt, hogy annak szakszerű és minél hatékonyabb megoldása nem állna ajánlatkérő érdekében, valamint nem befolyásolná a szerződés teljesítését, továbbá ajánlatkérőnek ne kellene minden feltételt megteremteni ahhoz, hogy a beruházás a lehető legszakszerűbben és minél előbb elkészülhessen. A humusz rendelkezésre állása és annak más településeken történő felhasználása mind a kiviteli tervekben, mind a műszaki megoldásban és a becsült érték számításánál is figyelembe vételre került. Ennek értelmében a szerződésszerű teljesítésnek feltétele, hogy a kiadott műszaki megoldás kerüljön megvalósításra, tekintettel arra, hogy a projekt FIDIC Piros könyv szerint került kiírásra. Ajánlatkérő hivatkozott a támogatási szerződés 5. mellékletére, amely a kötelezően alkalmazandó szempontok között tünteti fel a zöld beszerzést, a kivitelezés járulékos környezetterhelése minimalizálását. A felhívás III.1.4. pontja a nyertes ajánlattevő kötelezettségévé teszi a támogatási szerződésben vállalt horizontális vállalások teljesítését, amely részajánlattétel biztosítása esetén maximálisan nem valósítható meg. A támogatási szerződés alapján amennyiben a projektnek csak egy része kerül megvalósításra, vagy jelentős késedelemmel kezdődik meg egy rész kivitelezése, úgy az elállás, illetve pályázati lehetőségekből való kizárás alapjául szolgálhat. Ez pedig nemcsak a szerződés, hanem az egész projekt megvalósítására negatívan hatna. A 2. kérelmi elemmel összefüggésben ajánlatkérő előadta, hogy az eljárás megindítása előtt megvizsgálta a részajánlattétel lehetőségét és a fent kifejtetteknek megfelelően arra az álláspontra jutott, hogy a részajánlattétel a tárgyi eljárásban nem biztosítható, így az előírt pénzügyi-gazdasági és műszakiszakmai alkalmassági követelmények a teljes projekt megvalósításához szükséges mértékben kerültek meghatározásra a Kbt. 69. § (3) bekezdését szem előtt tartva. Egyéb érdekeltek az eljárásban észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos. Ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A közbeszerzési eljárás megindító hirdetményét ajánlatkérő 2011.02.03. napján
24
adta fel közzétételre, így az eljárásra a Kbt. 2011.02.03. napján hatályos rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottság először az 1. kérelmi elemet vizsgálta, amely arra irányult, hogy az ajánlati felhívásban a Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján a négy település tekintetében ajánlatkérőnek a részajánlat tételét lehetővé kellett volna tennie. A Kbt. 249. § (2) bekezdés s) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak tartalmazni kell a részajánlat [50. § (3) bekezdés] lehetőségét vagy kizárását. A Kbt. 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire”. A Kbt. 50. § (3) bekezdésének célja az, hogy a részajánlattétel lehetőségének megadásával biztosított legyen a minél szélesebb körű verseny, minél több ajánlattevő élhessen az ajánlattétel lehetőségével. Ennek korlátját elsődlegesen a beszerzés tárgyának jellege képezi. Amennyiben a beszerzés jellege lehetővé teszi a részajánlattétel lehetőségének biztosítását, az ajánlatkérő részéről annak lehetővé tétele nem kötelező, ha a) a részekre történő ajánlattétel a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését eredményezi vagy b) a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósításának, vagy a szerződés teljesítésének más körülményeire negatívan hat. A Kbt. 50. § (3) bekezdésének 2010.09.15-től módosult szabályozása alapján tehát ajánlatkérő először azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés jellege lehetővé teszi-e a részekre történő ajánlattételt, és amennyiben azt állapítja meg, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi, akkor a vizsgálata az a) és b) pontban meghatározott körülmények elemzésére kell, hogy kiterjedjen. Az a) és b) pontokban rögzített feltételek konjunktívak, így ajánlatkérőnek a Döntőbizottság álláspontja szerint akkor kell a részekre történő ajánlattételt biztosítania, amennyiben mindkettő feltétel várhatóan, valószínűsíthetően fennáll. Bármely feltétel hiánya esetén ajánlatkérő nem köteles a részekre történő ajánlattétel biztosítására.
25
A jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzés tárgya négy településen elhelyezkedő felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára vonatkozó építési beruházás megvalósítása. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező álláspontja szerint a négy település tekintetében kellett volna a részekre történő ajánlattétel lehetőségét biztosítani, így jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a négy település tekintetében ajánlatkérő köteles lett-e volna lehetővé tenni a részekre történő ajánlattételt. A Döntőbizottság megállapította, hogy mind kérelmező, mind ajánlatkérő jogorvoslati eljárásban képviselt álláspontja az volt, hogy a beszerzési tárgy jellege lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt. Erre figyelemmel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) és b) pontjában szereplő feltételek fennállnak-e. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak a kiemelését, hogy a feltételek fennállása, illetőleg azok fennállásának a hiánya minden eljárásban külön-külön vizsgálandó az adott közbeszerzés speciális jellege, műszaki körülményei alapján. A Döntőbizottság rendelkezéseket.
először
megvizsgálta
a
vonatkozó
jogszabályi
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény adta keretek között a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírásokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) rögzíti. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet tartalmaz rendelkezéseket a hulladéklerakók rekultivációjára és utógondozására. A Hgt. 1. §-a a törvény céljaként határozza meg - többek között - a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását. A Hgt. 4. §-a rögzíti az 1. §-ban rögzített hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodás alapelveit. Az f) pontban rögzített elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére. A h) pontban előírt közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi,
26
arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. Az l) pont szerinti példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit, míg az m) pontban előírt költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. A Hgt. 5. §-a a következőkről rendelkezik: „(1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. (3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. (4) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell”. A fenntartható fejlődés fentiekben rögzített alapkövetelményei és az ajánlatkérő által a felhívás III.1.4) pontjában előírt járulékos környezetterhelés minimalizálásának követelménye figyelembevételével a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontja körében a Döntőbizottság a következőket állapította meg. A Kbt. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy „E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi”. A Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor zárható ki a részajánlat tételi lehetőség biztosítása, amennyiben a részajánlattétel várhatóan az ellenérték jelentős növekedését okozza.
27
A Kbt. a jelentős növekedés mértékét, mennyiségét nem határozza meg, és e körben további iránymutatást sem rögzít, ezért az adott eset körülményeit vizsgálva kell megállapítani, hogy jelentősnek minősül-e az ellenérték növekedése. Ezen értelmezést támasztja alá a Magyar Értelmező Kéziszótár is, amely szerint a jelentős „következményében, hatásában nagyon fontos”-at, „számottevően nagy”-ot jelent. A Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy a beszerzés ellenértékének növekedését a teljes beszerzés értékéhez, és nem az egyes részek értékéhez kell viszonyítani, figyelemmel a Kbt. 38. § (3) bekezdésére, amely szerint „Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani”. Az ellenérték növekedése tehát a beszerzés teljes értéke, a becsült érték viszonylatában kell, hogy jelentős legyen. A Döntőbizottság utal továbbá arra, hogy a jogalkotó a „várható” szóhasználattal élt, így ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell, hogy az ellenérték jelentős növekedését okozza az, amennyiben a részekre történő ajánlattételt megengedi. Jelen esetben az a speciális körülmény áll fenn, hogy az abonyi hulladéklerakó területén deponálásra került kb. 40-50.000 m3 humuszos föld, amely földmennyiség - ajánlatkérő kérelmező által nem vitatott előadása szerint elegendő az abonyi, a rákóczifalvai, a szajoli és szolnoki lerakó 10 cm-es humuszos fedőrétegéhez, és a szolnoki lerakó esetében részben, míg az abonyi lerakó esetében teljes egészében a humuszos fedőréteg alatti 20 cm-es fedőréteghez. Ezen földmennyiség felhasználásának hiányában, földbeszállítás válik szükségessé, amelynek egyrészt anyag, másrészt pedig szállítási költségvonzata is van. Ajánlatkérő kimutatása szerint az abonyi föld felhasználása 114.843.040.-Ft költségmegtakarítást eredményez. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy mind általában, mind a tárgyi beszerzés becsült értékéhez képest a 114.843.040.-Ft-os megtakarítás mind összegszerűségében, mind arányában (14%) jelentősnek tekinthető, tehát amennyiben az Abonyban deponált földanyag felhasználására nem, illetve annak egy részének a másik három településen történő felhasználására nem lenne lehetőség, az várhatóan a beszerzés értékének jelentős növekedését okozná. Ezen feltétel körében - a fentiekben hivatkozott, hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályok alapvetéseire is figyelemmel - a Döntőbizottság utal arra, hogy az ajánlattevők racionális gazdasági szereplők, akiknek a célja az, hogy az adott eljárásban a legkedvezőbb ajánlatot tegyék és a közbeszerzési
28
eljárás nyerteseként kerüljenek kihirdetésre. Ezen gazdasági racionalitásból következik az is, hogy amennyiben lehetőség nyílik az adott földanyag ingyenesen történő felhasználására, úgy az ajánlattevők a költséghatékonyságra is figyelemmel ezen földanyag felhasználásával számolnak, ezt költségkalkulációjukban figyelembe veszik ezért a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő fentiek szerinti érvelését a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontjával összefüggésben. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy önmagában az általános költségek vonatkozásában bemutatott 12 millió forintos költségváltozás az eljárás becsült értékéhez képest nem jelentős, ugyanakkor az Abonyban deponált földanyag körében a fentiekben kifejtettekre figyelemmel – azzal együtt – elfogadta az ajánlatkérő általános költségekre alapított előadását az a) pont körében. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy nem áll fenn a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített feltétel, ebből következően, amennyiben a b) pont szerinti feltétel fenn is áll, akkor sem köteles ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt lehetővé tenni. Az 50. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kapcsán ajánlatkérő környezetterhelési, szervezési szempontok mellett - ugyancsak az abonyi hulladéklerakó kapcsán rendelkezésre álló földre, a rostálás technikájára, egymásra épülő munkafázisokra, valamint arra hivatkozott, hogy a vonatkozó feladatoknak egy kézben célszerű összpontosulnia a logisztikai megoldások kezelhetősége érdekében. A Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja alapján a beszerzés tárgyának megvalósítására és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozóan kell megvizsgálni azt, hogy a beszerzés részekre bontása milyen következményekkel járhat. A beszerzés részekre bontása jogszerűen akkor zárható ki, ha várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt szolgáltatás, építési beruházás megvalósítására, illetőleg az áru minőségére, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. Értelemszerűen az elvárt megvalósításra vonatkozó körülmények, és az egyéb teljesítési feltételek vizsgálhatóak abból a szempontból, hogy az egységes közbeszerzésben elérhető szinthez képest a beszerzés részekre bontása negatívan hat-e vagy sem. Az abonyi hulladéklerakó területén a deponált földre vonatkozó, a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pont körében kifejtett ajánlatkérői érveléssel összefüggésben a Döntőbizottság a következőket rögzíti. A vonatkozó engedélyezési határozatok alapján a fedőréteg felső 10 cm-nek humuszt kell tartalmaznia. Amennyiben az abonyi lerakó területén rendelkezésre
29
álló földszerű humuszos anyag a másik három lerakó vonatkozásában nem kerülhet felhasználásra, abban az esetben a humusz tartalmú fedőréteget, illetve a szolnoki lerakó esetében a humuszt nem tartalmazó réteg egy részét is máshonnan szükséges biztosítani, ami az adott környezet igénybevételét jelenti. A talaj, mint természeti erőforrás a földfelszín egy részének vékony takaró rétege, amely lassú fizikai, fizikokémiai és biológiai folyamatok eredményeképpen jön létre. A környezet védelméről szóló törvény és a Hgt. fentiekben rögzített rendelkezéseire tekintettel a hulladékgazdálkodás során érvényesítendő a természeti erőforrásokkal, így a talajjal, különösen a humusz tartalmú talajjal történő takarékoskodás követelménye. Erre figyelemmel a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon érvelését, hogy az építési beruházás megvalósítására negatív hatással bírna, amennyiben az abonyi hulladéklerakónál deponált azon földmennyiség, amely az ott szükséges mennyiséget meghaladja, nem lenne felhasználható a másik három hulladéklerakó vonatkozásában és a mintegy 15.000 m3 humuszt máshonnan kellene kitermelni. Amennyiben szétbontásra kerül a beruházás és az egyik fővállalkozó miatt nem fejezhető be - a humuszos takaróréteg hiányára tekintettel - az átmeneti, illetve végleges zárórétegrendszer kiépítése, az szerződési és jótállási problémákat eredményez, továbbá veszélyeztetné a pontos és határidőre történő megvalósítást. Ezért a jelen jogorvoslati ügyben arra az álláspontra helyezkedett a Döntőbizottság, hogy a beszerzés műszaki specifikumai alapján az egyes részek között a szoros összefüggés fennáll, az egyes települések vonatkozásában a részekre bontás negatívan hatna mind az építési beruházás megvalósítására, mind pedig a szerződés teljesítésére. Erre figyelemmel jelen esetben a Döntőbizottság megállapíthatónak látta az ok-okozati összefüggést a részajánlattételi lehetőség biztosítása és az építési beruházás megvalósításával összefüggő negatív hatás között. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság az abonyi hulladéklerakó területén deponált földre, mint speciális körülményre, a zárórétegrendszer kiépítésével összefüggő problémákra és a beszerzés műszaki specifikumaira tekintettel megállapította, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem áll fenn, így ajánlatkérő jogszerűen zárta ki a részajánlattétel lehetőségét. Ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben a hulladék rostálására, mint speciális műszaki technológiára is hivatkozott. Ajánlatkérő a dokumentáció részét képező műszaki leírásban Szolnok, Szajol és Rákóczifalva vonatkozásában előírta a hulladék rostálását, válogatását,
30
frakcionálását. A rekultivációs engedélyek alapján elkészült kiviteli tervek is a hulladék rostálást részesítik előnyben, mint alkalmazandó technológiát. A rostálással - a kérelmező által sem vitatottan - a hulladékból a rekultiváció során hasznosítható, földszerű anyag kinyerhető, és ezáltal csökkenthető a lerakásra kerülő anyag mennyisége. A rostált anyag hasznosíthatóságának alapfeltétele, hogy szennyezettsége határérték alatti legyen, és azt főszabály szerint a kiegyenlítő rétegben, illetve a fedőréteg nem humuszos részében fel lehet felhasználni. A rostálással kinyert anyag - annak minőségére, mennyiségére figyelemmel adott esetben egy másik lerakónál is felhasználható. A kinyert anyag minősége, mennyisége azonban a szerződés teljesítése során állapítható meg, így az is, hogy az adott anyagból mennyi és milyen minőségű kinyert anyag kerülhet felhasználásra, beépítésre az adott hulladéklerakó esetében, és mennyi szállítható, szállítandó át adott esetben a többi hulladéklerakóba. A hulladék minél magasabb arányú hasznosítására, valamint a költséghatékonyság alapelvére is figyelemmel a Döntőbizottság elfogadta azon ajánlatkérői érvelést, miszerint ezen technikai megoldás azt követeli meg, hogy a részekre történő ajánlattétel kizárásra kerüljön, és egy egységként valósuljon meg a kivitelezés. A Döntőbizottság e körben is figyelembe vette, hogy amennyiben a rostálás során kinyert anyag felhasználásra kerül, azáltal csökken a beszállítandó földanyag mennyisége, és teljesül a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításának a szempontja is. A fentiek alapján a Döntőbizottság a rostálási technikára tekintettel is fennállónak látta az ok-okozati összefüggést a szerződés teljesítésére vonatkozó negatív hatás és a részajánlattétel biztosítása körében. A Döntőbizottság döntése meghozatalakor tekintettel volt arra a környezetvédelmi általános követelményre is, hogy egy kivitelező által történő kisebb számú gépjármű alkalmazása környezetterhelést csökkentő tényezőnek minősül. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő feltétel ezen okokból sem áll fenn. A Döntőbizottság megállapította a kérelmező 1. kérelmi eleme megalapozatlan, ajánlatkérő jogszerűen zárta ki részajánlat tételét a négy hulladéklerakó tekintetében. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme 1. kérelmi elemét elutasította, így az 1. kérelmi elemtől függő 2. kérelmi elem megalapozottsága körében a vizsgálat lefolytatását nem tartotta indokoltnak,
31
azon kérelmezői előadásra is figyelemmel, miszerint a 2. kérelmi eleme abban az esetben vizsgálandó, ha az 1. kérelmi elemnek a Döntőbizottság helyt ad. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 330. § (3) bekezdése alapján felfüggesztette. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. március 30.
Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
32 Kapják: 1. A.K.S.D. Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (4031 Debrecen, István u. 136.) 2. Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva Önkormányzati Társulás (5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 3. Remondis Szolnok Zrt. (5000 Szolnok, József A. u. 85.) 4. A-Híd Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) 5. Duna Aszfalt Kft. (6060 Tiszakécske, Béke u. 150.) 6. STRABAG-MML Kft. (1113 Budapest, Daróczi út 30.) 7. Gehidroterv Kft. (1095 Budapest, Máriássy u. 7.) 8. RESTONE Kft. (5000 Szolnok, Újszászi u. 16. 9. IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/A.) 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
