K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected] Ikt. sz.: D.607 / 16 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság BAU-PLAN’68 Kft. (5100 Jászberény, Berze-Nagy János u. 1., képviseli: Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd 1075 Budapest, Asbóth u. 22., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Szank Község Önkormányzata (6131 Szank, Béke u. 33., továbbiakban ajánlatkérő) „Szank-Jászszentlászlói összekötő felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249.§ (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69.§ (3) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlattételi felhívása III.2.3)M/SZ alkalmasság minimumkövetelménye alatti harmadik francia bekezdésben írt munkavédelmi koordinátorra és negyedik francia bekezdésében szereplő környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakemberre vonatkozó előírását megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 150.000.- Ft, azaz Egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A felek a jogorvoslati eljárás során felmerült egyéb költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és kérelmező tárgyaláson szóban tett nyilatkozatai, észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű tárgyalás nélküli eljárásra vonatkozó ajánlattételi felhívása 18698/2010. szám alatt a Közbeszerzési Értesítő 2010. évi 79. számában 2010. július 12-én került közzétételre. A hirdetmény feladásának időpontja 2010. július 7. napja. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2010. évi 85. számában módosító hirdetményt tett közzé, mely 2010. július 23-án került közzétételre. A felhívás II.1.2) pontja alapján a szerződés építési beruházásra, kivitelezésre irányul. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés tárgya egyösszegű, átalányáras vállalkozási szerződés a „Szank - Jászszentlászlói összekötő felújítására Ajánlatkérő a részekre történő és az alternatív ajánlattételt nem tette lehetővé. A felhívás II.2.1) pontjában a szerződés szerinti teljes mennyiség a következők szerint került meghatározásra: Szank - Jásszentlászló összekötő út felújítása az alábbi főbb műszaki paraméterekkel és előírásokkal: Belterületi útfelújítás 0+050 – 0+680 kmsz között: - aszfaltrács felülete: 3.780,00 m2 - kiegyenlítő és túlemeléseket biztosító aszfaltréteg: 130,99 m2 - aszfaltozás felülete: 3.780,00 m2 - 10 cm vtg. 0/20 nemesített padka (1-1 m szélességben): 1.260 m2 - padka és elválasztó sáv készítése: 126,00 m3 - tömörítés: 126,00 m3 - simító hengerelés földmű felületén 1260,00 m2 - bitumenes burkolatok: 282,19 m2 - útburkolati jelek készítése: 37,80 m2 Külterületi útfelújítás 0+680 – 5+609,6 kmsz között: - aszfaltburkolatok felső rétegének lemaratása 2,0 cm vastagságig: 16,44 m2 - aszfaltburkolatok felső rétegének lemaratása 1,0 cm vastagságig: 32,88 m2 - aszfaltrács felülete: 29.672,54 m2 - kiegyenlítő és túlemeléseket biztosító aszfaltréteg: 1101,84 m2 - aszfaltozás felülete: 29.672,54 m2 - 10 cm vtg. 0/20 nemesített padka (1-1 m szélességben): 9.859,6 m2
3 - táblák kihelyezése: 9 db - útburkolati jelek készítése: 295,79 m2 - padka és elválasztó sáv készítése: 985,96 m3 - tömörítés: 985,96 m3 - simító hengerelés földmű felületén 9859,60 m2 - hengerelt aszfalt kopóréteg készítése: 2882,19 m3 - bitumenes burkolatok: 282,19 m2 Csomópont felújítás 17+381 kmsz: - aszfaltburkolatok felső rétegének lemaratása 2,0 cm vastagságig: 12,00 m2 - aszfaltburkolatok felső rétegének lemaratása 1,0 cm vastagságig: 24,00 m2 - talajjavító réteg készítése: 135,34 m3 - tükörkészítés tömörítés nélkül: 740,77 m2 - padkarendezés: 702,6 m2 - bevágási szelvény bővítése: 342,19 m3 - öv- és talpárok készítése: 48,00 m3 - tömörítés nagy felületen: 222,23 m3 - tömörítés kis felületen: 70,26 m3 - simító hengerelés földmű felületén 3,0 m szélességig: 702,60 m2 - simító hengerelés földmű felületén 3,0 m-nél nagyobb szélességnél: 740,77 m2 - körszelvényű, talpas betoncső beépítése: 38 db - csőátereszt lezáró vasbeton végfal elhelyezése: 10 db - ágyazatok készítése betonból: 3,48 m3 - burkolat készítése előre gyártott mederlapokból: 69,60 m2 - betonszerkezetek hézagkiöntése: 406,00 m - alaprétegek készítése: 96,00 m3 - süllyesztett szegély vagy futósor készítése: 24,00 m - szegélykövek, útszegélyek készítése 25 cm hosszú elemekből: 348,40 m - szegélykövek, útszegélyek készítése 100 cm hosszú elemekből: 120,00 m - tér- vagy járdaburkolat készítése: 226,35 m2 - bitumenes burkolatok: 61,75 m2 - táblák bontása: 8 db - táblák kihelyezése: 18 db - útburkolati jelek készítése, gépi jel: 237,80 m2 - útburkolati jelek készítése, kézi jel: 41,04 m2 - úttartozékok: 115 db - zöld terület kialakítása, füvesítés: 200m2 - fásítás: 500 db fa őshonos fajta - szemetes kuka kihelyezése: 10 db A nyertes ajánlattevő feladata mind a belterületi, mind a külterületi útfelújításnál az út mindkét szélén szokásos útjelző, vagy útpadka jelző karók telepítése is, melyek éjszaka és ködös időben is jól láthatóak. A részletes műszaki tartalmat az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, ideértve a 162/2004 (V.21) Korm. rendelet szerinti dokumentumokat is.
4
Ajánlatkérő meghatározta alkalmassági feltételrendszerét. A felhívás III.2.2) pont, gazdasági és pénzügyi alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében a felhívás tartalmazta: „A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására előírt dokumentumokat egyszerű másolatban kell benyújtani. A Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján a számviteli jogszabályok szerinti beszámolók. A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a cégszerűen aláírt nyilatkozat a vizsgált évek vonatkozásában évenként, tételesen bemutatva a teljes árbevételt és az útépítési beruházásokból származó árbevételt. A Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a 75 millió Ft rendelkezésre állásának igazolására be kell nyújtania a pénzintézet által kiadott igazolást, mely szerint az ajánlattevő, a konzorciumi partnerek bármelyike vagy együttesen, és/vagy a Kbt. 71 § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó számára az előírt értékű pénzeszköz rendelkezésre áll. Az összeg származhat a folyószámlán lévő likvid pénzeszközből, szabad készpénzállományból, folyószámla hitelkeretből, folyószámláról történő átvezetésből, kölcsönből, tagi kölcsönből, stb. Az ajánlatkérő a fent megjelölt szabad pénzeszközzel egyenértékűnek tekinti a kifejezetten a konkrét projektre vonatkozó az előírt értéket elérő vagy meghaladó pénzintézeti hitelfelvételt igazoló hitelígérvényt vagy hitelszerződést is. Ebben az esetben a hitelígérvényt vagy a hitelszerződést kell benyújtani.” Az alkalmasság minimumkövetelményeként – egyebek közt – ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha P/2. - az elmúlt három pénzügyileg lezárt üzleti évből legalább két évben, a tőkeerősségi mutatója (saját tőke / mérleg főösszeg) a vizsgált években évente nem éri el vagy haladja meg a 0,3-at. A felhívás III.2.3) pont, műszaki, illetve szakmai alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében ajánlatkérő – egyebek mellett – előírta: „M/SZ A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján a vezető tisztségviselő, valamint a teljesítésébe bevonni kívánt szakembereinek megnevezése, képzettségük és szakmai gyakorlati idejük ismertetése, és a képzettség igazolásául és a jogosultság igazolásául szolgáló okiratok (felsőfokú diploma, névjegyzékbe vételről szóló határozat ill. igazolvány) másolatai. Sofőrök tekintetében érvényes jogosítvány egyszerű másolata, gépkezelők tekintetében gépkezelői jogosítvány egyszerű másolata amelyből megállapítható az adott típusra vonatkozó kezelői engedély, útépítők esetében a végzettséget igazoló bizonyítvány egyszerű másolata.
5 M/L A 2008 és 2009. évre vonatkozó átlagos statisztikai létszámról készített cégszerűen aláírt nyilatkozat”. A fentiekkel összefüggésben az alkalmasság minimumkövetelményeként a felhívás tartalmazta: „M/SZ. Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha nem rendelkezik az alábbi szakemberekkel: - Legalább 1 fő, pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki, vagy humán végzettségű vezető tisztségviselővel - 1 fő felelős műszaki vezető, aki rendelkezik az alábbi feltételekkel: Felsőfokú mélyépítő mérnöki végzettség, FMV-Köz..ép.-/A kategóriás jogosultságú felelős műszaki vezetői névjegyzéki tagság, legalább 5 év útépítési gyakorlat, - 1 fő Munkavédelmi koordinátor Végzettség: munkavédelmi szakmérnök vagy munkaügyi szaktanácsadó Szakmai tapasztalat: Legalább egy év munkavédelemmel kapcsolatos szakmai gyakorlat - 1 fő felsőfokú környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakember, legalább 1 év környezetvédelemmel kapcsolatos szakmai gyakorlat Továbbá: 2 fő tehergépjármű sofőr 6 fő nehézgépkezelő (1 fő finiserkezlő, 2 fő kotró-rakodó kezelő, 2 fő hengerkezelő, 1 fő gréderkezelő) 2 fő útépítő végzettségű szakember A szakemberek között átfedés nem lehetséges. M/L. Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, és a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha az elmúlt két évben az átlagos statisztikai létszáma nem érte el a 30 főt.” A felhívás IV.2.1) pontja értelmében a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, ajánlatkérő meghatározta a bírálati részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat. A módosított ajánlattételi felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. augusztus 18., az eredményhirdetési időpontja 2010. augusztus 31., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. szeptember 20. napja. A felhívás V.3.4.1) pontja szerint a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Az V.3.4.2) pont tartalmazta a dokumentáció átvételének helyét, idejét, az átvétel módját. Ajánlatkérő megbízottja a dokumentációt nyomtatott formában bocsátja ajánlattevő rendelkezésére. A Kbt. 54. § (4) bekezdése esetén, amennyiben az ajánlattevő a dokumentáció megküldését kéri, úgy a befizetés igazolás másolatának megküldésével azt írásban kell kérnie a felhívásban megjelölt lebonyolítótól. A dokumentáció ellenértéke nettó 250.000.-Ft.
6
Kérelmező 2010. július 27-én benyújtott, a jogorvoslati eljárás során pontosított jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbtnek megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztésének elrendelését, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ügyfélképessége alátámasztására közölte, hogy a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként kíván részt venni, azonban az ajánlattételi felhívás sérelmezett rendelkezései miatt nem tud megfelelő ajánlatot tenni. A magyar építő (ezen belül útépítési) iparban jelentős érdekeltséggel rendelkezik, mint építőipari vállalat, jogos gazdasági érdekeit jelentős mértékben sérti az ajánlattételi felhívás kifogásolt előírásai. Kérelmező 2002. február 11-én jött létre, főtevékenysége lakó- és nem lakó épület építés (9/61. sz. alatt felvéve). A főbb építési/kivitelezési (ezen belül útépítési) referenciáit a honlapja (www.bauplan68.hu) tartalmazza. 1. Kérelmező szerint a felhívás III.2.2. P/2. pontjában írt alkalmassági feltétel sérti a Kbt. 49. §-át tekintettel arra, hogy az előírás félreérthető, többféle módon is értelmezhető, melyre tekintettel ajánlattevő nem tud megfelelő ajánlatot tenni. Az előírásból az a következtetés vonható le, hogy az ajánlattevő alkalmatlanságát eredményezi, ha a tőkeerősségi mutató 0,3 alatti vagy feletti, azaz kizárólag az az ajánlattevő alkalmas, amelyiknek a tőkeerősségi mutatója pontosan 0,3. E szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek a tőkeerősségi mutatója 0,290 (azaz nem éri el a 0,3-at), illetve az is, akinek 0,310 (azaz meghaladja a 0,3-at). Kérelmező szerint ez a követelmény túlzott, nem szükséges a szerződés teljesítéséhez, mert nem szűkíthető le az ajánlattevők közötti verseny arra az ajánlattevőre, akinek a tőkeerősségi csak és kizárólag 0,3, ezért a felhívás III.2.2. P/2. pontja sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését és a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését. 2.Kérelmező több vonatkozásban is kifogásolta a felhívás III.2.3)M/SZ pontjában írt alkalmassági feltételt. E körben megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 69. § (3) bekezdését és a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését jelölte meg. a) egyrészt szerinte indokolatlan hogy a vezető tisztségviselő pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki, vagy humán végzettségű legyen. Ennyi fajta végzettség szükségtelen az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének. Kérelmező a végzettség halmozást, a többféle végzettség elvárását kifogásolta.
7
b) másrészt kérelmező szerint a közbeszerzés tárgyát képező feladat ellátásához (azaz útépítéshez) nincs szükség -1 fő munkavédelmi szakmérnök vagy munkaügyi szaktanácsadó végzettségü Munkavédelmi koordinátorra, -1 fő felsőfokú környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakemberre. A rövid útszakasz, a kisebb mennyiségből adódóan kevéssé bonyolult a kivitelezési munka, melyre tekintettel szükségtelen a szakemberek előírása. d) harmadrészt – az előzőeken túl indokolatlanul tovább szűkíti a versenyt – kérelmező álláspontja szerint az az előírás, melynek értelmében a munkavédelmi és a környezetvédelmi szakemberek között átfedés nem lehetséges. 3. Kérelmező szerint indokolhatatlan 30 fő átlagos statisztikai létszámmal való rendelkezés előírása (különösen két évre vetítve) a felhívás III.2.3. M/L. pontjában, mert a teljesítésre ajánlattevő igénybe vehet 10% alatti és feletti alvállalkozókat egyaránt, ezért kifogásolható az, hogy ezen 30 főbe csak azok tartoznak bele akik munkaidejükben munkavégzésre kötelezettek, munkadíj ellenében. Ezzel kizárta ajánlatkérő azon ajánlattevőket, akik a teljesítésre rendelkeznek 30 fővel, azonban úgy, hogy ezen 30 főbe az alvállalkozóinak létszáma is beletartozik. Kérelmező szerint legfeljebb 18-21 szakemberre van szükség jelen munka ellátásra, de nem a teljes kivitelezés időtartama alatt. Kérelmező szerint az építőiparban az a tendencia figyelhető meg, hogy a teljesítésben részt vevő szakembereket leginkább alkalmi munkavállalás vagy polgári jogi szerződések (pl. vállalkozási szerződés) alapján foglalkoztatják. Kérelmező szerint a felhívás III.2.3. M/L. pontja sérti a Kbt. l. § (1) és (3) bekezdés, valamint a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 4. Kérelmező szerint a felhívás V.3.4.2. pontjában megjelölt dokumentáció ellenértéke sérti a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 54. § (5) bekezdését. A nyomtatás, fénymásolás, fűzés költsége kérelmező szerint nem érheti el a br. 312.500,- forintot azért sem, mivel a jelen közbeszerzés tárgya egy meglévő útszakasz újraaszfaltozása, aminek kivitelezése nem igényel egy olyan komplex, nagy terjedelmű tervdokumentációt, amelynek fénymásolási költségei ilyen magas ellenértéket indokolnának. Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének hiányában, másodlagosan a kérelem alaptalansága miatt kérte annak elutasítását, a megindított jogorvoslati eljárás megszüntetését. Ajánlatkérői álláspont szerint kérelmező a kérelmében nem jelölte meg a kérelmezői jogosultságát alátámasztó tényeket.
8 Ajánlatkérő szerint vizsgálni kell azt, hogy az adott kérelmező, az adott eljárásban érintett lehet-e, lehet-e ajánlattevő, ugyanis kizárólag ebben az esetben sérülhet joga, jogos érdeke. Ha lehetne ajánlattevő, és kizárólag az ajánlatkérő esetlegesen jogsértő előírása akadályozná meg abban, hogy ajánlatot nyújtson be, akkor fennállhat az ügyfélképessége. Az érdeksérelemnek minden esetben közvetlennek kell lennie, melyet minden esetben a kérelmezőnek kell igazolnia, és bizonyítania. Ajánlatkérő szerint a közvetlen érdeksérelmet nem alapozhatja meg önmagában azon kérelmezői nyilatkozat, hogy ajánlatot kíván benyújtani, és a cégkivonatában szerepel a beszerzés szerinti tevékenység. Amennyiben további szervezeteket kíván bevonni a teljesítésbe, és velük közösen kíván ajánlatot tenni, akkor a sikeres ajánlattétel feltétele az, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező szervezeteket vonja be, ha ilyen szervezetek bevonása nem lehetséges, akkor nem a felhívás rendelkezései azok, amely miatt nem képes megfelelő ajánlatot benyújtani, hanem az az akadálya, hogy nem képes a megfelelő szervezetek bevonására, így ajánlatkérő álláspontja szerint közvetlen jogos érdeke nincsen. A Döntőbizottságnak hiánypótlást kellett volna elrendelnie, ezért az ajánlatkérő indítványozta, hogy a Döntőbizottság hívja fel kérelmezőt a jogos érdeksérelmét alátámasztó tények közlésére és azok bizonyítására. Ajánlatkérői álláspont szerint azonban kérelmező ilyen tényeket nem tud megjelölni, azokat nem tudja alátámasztani. Kérelmező honlapján családi ház építés, postahivatal tetőcsere, irodaház, szerelőüzem, raktárcsarnok építése, irodaépület hőszigetelése, konyha, étkező felújítás referenciák találhatók. Kérelmező ténylegesen folyatott tevékenységei között nem szerepel útburkolat építése, melyből megállapítható, hogy kérelmező ilyen tevékenységet ténylegesen nem is végez. Ajánlatkérő szerint kérelmező ténylegesen nem is kíván ajánlatot tenni. A beruházás Szank Község területén valósul meg, mely Bács-Kiskun Megyében található. Kérelmező székhelye Jászberény, míg telephelye van Tiszagyendán mely települések Jász-Nagykun-Szolnok Megyében találhatók. Nincsen jogszabályi tiltás a megyehatárokon kívüli vállalkozó ajánlattételére de mivel eddig nem végzett a közbeszerzés tárgyához hasonló beruházást, így egyáltalán nem életszerű, hogy egy megyén kívüli, 250 millió forintos építési beruházásban ajánlatot nyújtson be. Ezért az ajánlatkérő indítványozta, hogy a Döntőbizottság tanúként hallgassa meg a kérelmező ügyvezetőjét, aki - igazmondási kötelezettségére figyelemmel - nyilatkozni tud arra vonatkozóan, hogy ténylegesen kíván-e ajánlatot benyújtani, illetőleg mely körülmények alapozzák ezt meg, továbbá nyilatkozni tud arra vonatkozóan is, hogy mely ténylegesen
9 ajánlatot benyújtani kívánó ajánlattevő helyett és érdekeiben eljárva nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Ajánlatkérő hivatkozott a Döntőbizottság D.189/12/2009. számú határozatára, mely szerint önmagában a cégkivonatban feltüntetett cégnév, valamint tevékenységi kör nem elégséges a közvetlen jog, jogos érdeksérelem megállapításához. Vizsgálandó az is, hogy a kérelmező eddigi konkrét tevékenysége, az általa valóban gyakorolt tevékenységi kör alapján megállapítható-e a közvetlen jogának, jogos érdekének a sérelme. Az ügy érdemében ajánlatkérő előadta: ad.1. Kérelmező a tőkeerősségi mutatóra vonatkozó előírást nem annak alacsonysága, annak túlzottan magas értéke miatt vitatta, hanem azért mert a magyar nyelvtan szabályai szerint számára nem érthető az ajánlatkérői előírás. Ebben az esetben azonban ajánlatkérő szerint a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján kiegészítő tájékoztatást kérhetett volna az ajánlatkérőtől. Ajánlatkérő álláspontja szerint a mondat nyelvtani elemzésével egyértelműen meghatározható a követelmény. Nyelvtani elemzés nélkül is nyilvánvaló, hogy az ajánlatkérő előírása nem arra vonatkozott, hogy a tőkeerősségi mutató pontosan 0,3 legyen, hanem arra, hogy az érje el vagy haladja meg a 0,3-at. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a magyar nyelvtan szabályai szerint, amennyiben egy felsorolás minden elemét tagadni kívánjuk, a mondat elején kell megjelölni a tagadószót, a mellérendelt felsorolás tagjaira pedig minden esetben kiterjed az állítmány bővítménye, vagyis a NEM kifejezés. Ezt támasztja alá annak a helyesírási szabálynak az alkalmazása is, miszerint az igekötős igék használatakor tagadás esetén a szórend megfordul, így az igekötő nem az ige elején áll (meghaladja), hanem a végén, az ige után (haladja meg). Ad. 2. Szakemberekre vonatkozó előírás Ajánlatkérő kiemelte, hogy a szakembereknek való megfelelés tekintetében az ajánlatkérő együttes megfelelést írt elő, vagyis azt együttesen kell teljesíteniük az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek és a 10 % feletti alvállalkozónak. Kérelmező nem vásárolta meg a dokumentációt, mely a felhívás alapján az eljárásban való részvétel feltétele, erre tekintettel a kérelmező előtt a dokumentáció, így a műszaki előírás tartalma nem ismert. A részletes műszaki tartalmat az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, ideértve a 162/2004 (V.21) Korm. rendelet szerinti dokumentumokat is. A dokumentációban található részletes közbeszerzési műszaki leírás pontosan tartalmazza a megvalósítandó kivitelezést, melyre tekintettel határozta meg az ajánlatkérő a vonatkozó követelményeit, melyek arányban állnak a szerződés teljesítéséhez szükséges tényleges követelményekkel.
10 Vezető tisztségviselő végzettségének értelmezésével kapcsolatban kérelmezőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján kiegészítő tájékoztatást kellett volna kérnie az ajánlatkérőtől. Legalább 1 fő, pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki, vagy humán végzettségű, vezető tisztségviselőre vonatkozó előírás esetében a vagy szó sokszori megismétlésének elkerülése érdekében vesszővel történt a felsorolás esetében a "vagy" szó helyettesítése. Tekintettel arra, hogy felsorolásnál csak akkor kell vessző, ha nincs kötőszó, ezért egyértelmű, hogy ebben az esetben a vesszővel elválasztott felsorolás nem zárt taxáció, hanem példálózó felsorolásként kell értelmezni a leírtakat. A nem taxatív felsorolás esetében az alkalmassági feltételeket bármelyik, a felsorolásban szereplő végzettségű vezető tisztségviselővel lehet teljesíteni, mivel a fenti előírás alapján ésszerűtlen azt feltételezni az ajánlatkérőről, hogy egy PSZÁF-et, közgazdasági egyetemet, jogi egyetemet, és műszaki egyetemet végzett embert követelne meg a műszaki alkalmasság körében, valamint ez kategóriájában megfelelne a humán végzettségnek. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy mindösszesen 4 fő szakember meglétének igazolását írta elő. A Kbt. lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő külön előírást tegyen szakemberek vonatkozásában a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontja tekintetében. Ezen előírás vonatkozásában is csak a 69. § (3) bekezdése a korlát, vagyis, hogy a beszerzés tárgyára, értékére és a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges követelményekre tekintettel kell meghatározni az előírásokat. Jelen jogorvoslat tárgyát képező beszerzés vonatkozásában a beszerzés tárgyára, értékére és a szerződéses feltételekre tekintettel ajánlatkérő szerint nem eltúlzott követelmény az, hogy a kivitelezés során a szakemberek legyenek különbözőek, „a szakemberek között átfedés nem lehetséges" vagyis pl. a vezető tisztségviselő ne legyen azonos az ajánlattevő nevében a szerződés teljesítésére kötelezettséget vállaló, az ajánlattevő nevében valamennyi kérdésben eljáró, ajánlattevőt képviselő személlyel, vezető tisztségviselővel. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy a rövid határidőre (6 hónap), és a beszerzés nagy értékére (250 millió Ft), a beszerzés tárgyára (mintegy 5,5 km nagyságú útépítés + csomópont felújítás) tekintettel nem eltúlzott követelmény az, hogy az ajánlatkérő 4 fő szakember minimumkövetelményt támasztott. Ajánlatkérő a beszerzésére és annak műszaki specifikációjára, illetőleg a beszerzés Uniós támogatására is figyelemmel határozta meg a vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket, ami álláspontja szerint nem sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A vezető tisztségviselőnek számos feladata van mind szakmai, mind gazdasági, mind jogi értelemben, ezért az ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges az, hogy a vezető tisztségviselő legalább valamely, a feladatai ellátásához szükséges, felsőfokú
11 végzettséggel rendelkezzen, ezért jelen esetben az ajánlatkérő előírása e körben nem sérti a Kbt. hivatkozott rendelkezését. Ajánlatkérő a Kbt. 55. § (3) bekezdés, a Kbt. 72. §-ban megjelenő munkavédelemmel kapcsolatos előírásokat szem előtt tartva, a munkaügyi, munkajogi jogszabályoknak való megfelelést, a nagyértékű, támogatásból megvalósuló, rövid határidejű beszerzése tekintetében ilyen szakmai ismeretekkel rendelkező szakember alkalmazásában látja garantálni. Ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 1. § (5) bekezdés, a Kbt. 55. § (3) bekezdés, a Kbt. 72. §-ban megjelenő környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat szem előtt tartva írta elő a felsőfokú környezetvédelmi szakember meglétét, ugyanis a szerződés teljesítése során a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére a garancia a környezetvédelmi szakember alkalmazása. Ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentáció, illetőleg a szerződéses feltételek az e körben alkalmazandó jogszabályokon túl is megfogalmaznak a teljesítés során a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat, melyekről kérelmezőnek nincsen tudomása, mivel nem vásárolta meg a dokumentációt. Ajánlatkérő a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek, a számos hazai és Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést, a nagyértékű, támogatásból megvalósuló, rövid határidejű útépítésre irányuló beszerzése tekintetében ilyen szakmai ismeretekkel rendelkező szakember alkalmazásában látja garantálni. Ad.3. Ajánlatkérő a statisztikai állományi létszám körében való megfelelés tekintetében is hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő együttes megfelelést írt elő, vagyis azt együttesen kell teljesíteniük az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek és a 10 % feletti alvállalkozónak. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy Kbt. a 67. § (2) bekezdése d) pontjában maga a Kbt. teszi lehetővé ajánlatkérő számára, hogy az alkalmasság körében értékelje ajánlattevő statisztikai állományi létszámát. A létszám vizsgálatára a Kbt. alapján lehetősége van az ajánlatkérőnek, ugyanis a létszám adatok alapján következtetés vonható le az ajánlattevő működésére. Amennyiben a létszám túl alacsony vagy egyéb szerződések keretében foglalkoztatja az ajánlattevő a szerződésben közreműködőket, nem állítható, hogy az ajánlattevő működése megbízható. Nyilvánvaló, hogy az ajánlattevő nagyságától függ, hogy hány személyt képes foglalkoztatni, azonban ez a nagyság garancia lehet a szerződés teljesítésére. A munkaviszonyban álló személy tekintetében szigorúbbak a jogszabály alapján fennálló kötelezettségei a munkáltatónak, mint egy megbízási szerződés alapján, az ellenőrzési, utasítási jog is sokkal szélesebb körben gyakorolható, mint megbízás alapján, továbbá a jogviszony megszüntetés e
12 tekintetében is szigorúbbak a követelmények, ezáltal a szerződés teljesítésére alkalmasabb az olyan ajánlattevő, aki meghatározott létszámú alkalmazottat foglalkoztat. Az, hogy ez a létszám mekkora, illetőleg nem eltúlzott-e mindig a beszerzés tárgyára, értékére, mennyiségére, és a szerződéses feltételekre figyelemmel dönthető el. Az ajánlatkérő a 6 hónapos teljesítési határidőre, a 250 millió forintos becsült értékre, a műszaki tartalomra és a szerződés egyéb feltételeire tekintettel írt elő 30 főt, ami álláspontja szerint egyáltalán nem eltúlzott. Ajánlatkérő szerint nem felel meg a valóságnak az a kérelmezői állítás, hogy a létszám annyira eltúlzott, hogy kérelmezőnél jóval nagyobb cégek sem rendelkeznek legalább 30 fős létszámmal. Ennek alátámasztására közölte az útépítésben érdekelt Colas Hungaria Kft., Euro Aszfalt Kft., Hídépítő Kft., Magyar Aszfalt Kft. Swietelsky Építő Kft. és a Vegyépszer Zrt. 2008. és 2009. évi létszámadatait. A megjelölt cégek ajánlatkérő által közölt adatai szerint 2008. évben 216 és 1523 fő között, míg 2009. évben 138 és 1374 fő között volt ezen cégek létszáma. Ajánlatkérő szerint az útépítésben érdekelt cégek létszám adatai is azt támasztják alá, hogy az ajánlatkérő által előírt statisztikai állományi létszám nem tekinthető eltúlzottnak. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján valamennyi gazdasági társaság e körbe tartozik, amelynél a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a 250 főt, ezen belül is kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, ahol a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg az 50 főt. A hazai kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokban nem lehet előnyben részesíteni; ugyanakkor nem diszkriminatív módon való helyzetbe hozásuk nagymértékben múlik azon, hogy az ajánlatkérő hogyan írja ki a közbeszerzési eljárást (pl. alkalmassági követelmények), és a Kbt. számos előírása is segíti e vállalkozásokat (pl. részajánlattétel biztosítása, igazolások egyszerű másolatban történő benyújtása) Tekintettel arra, hogy a 30 fő foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás kisvállalkozásnak minősül, így az ajánlatkérői előírása a statisztikai létszám tekintetében nemcsak nem eltúlzott a beszerzés tárgya, mennyisége, értéke, és a szerződéses feltételekre figyelemmel, hanem a Kbt. hosszú távú céljainak is megfelel, mivel kisvállalkozások számára is biztosítja jelen beszerzés esetében az ajánlattétel lehetőségét. Ajánlatkérő szerint az előzőek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérői előírás nem sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, az megfelel a Kbt. előírásainak.
13 Ad.4. A dokumentáció előállítása, átadása - kérelmező állításával ellentétben - nem pusztán fénymásolást, fűzést jelent, így nemcsak rezsiköltség merül fel. Ezen költségek kizárólag a már rendelkezésre álló dokumentumok (szerződéstervezet, tervek) tekintetében fogadhatók el. A dokumentáció előállításának költségei közé tartozik a dokumentáció azon tartalma is, melyet az ajánlatkérőnek kizárólag a közbeszerzési eljárásra tekintettel, a dokumentáció elkészítése miatt merülnek fel. Ezen költségek körébe tartoznak többek között a jogi, pénzügyi, műszaki szakemberek, adminisztrátorok közreműködésének költségei - amit a dokumentáció elkészítésével, előállításával kapcsolatban fejtettek ki - utazási költségek, postaköltség, eszközök költségei, stb. Ajánlatkérő fenti költségek figyelembe vételével, továbbá annak vizsgálatával, hogy előreláthatólag hány ajánlattevő fogja megvásárolnia a dokumentációt határozta meg a dokumentáció árát 250.000,- Ft + ÁFA összegben, mely álláspontja szerint nem túlzott mértékű. Az ügyfélképességét vitató ajánlatkérői észrevételre reagálva kérelmező hivatkozott, arra, hogy az érdeksérelem akkor is megállapítható, ha ajánlattevő 10% feletti alvállalkozó, erőforrás szervezet bevonásával, vagy közös ajánlattétel formájában kíván ajánlatot tenni. Kérelmező szerint nincs jelentősége annak, hogy más-más megyében található a teljesítés helye és a kérelmező székhelye. Kérelmező szerint egy építőipari cég nem engedheti meg magának, hogy csak azért mertmás megyében van a székhelye, mint a teljesítés helye, kihagyjon bármilyen üzlet-, illetve piacszerzési lehetőséget. E mellett Jász-Nagykun-Szolnok Megye és Bács-Kiskun Megye egymással határosak, tehát korántsem arról van szó, hogy teljesítés helye és a kérelmező székhelye az ország más-más oldalán lenne. Útépítésben szerzett jártasságának alátámasztására a következő munkákat jelölte meg: 2005. Takanaka Gmbh - Dorog, Sanyo Üzem - földmunka és útépítés, 2006. Vegyépszer Zrt. - Kispest - út- és járdafelújítások, 2007. EGÚT Zrt. - Jászfényszaru, Samsung gyár - útépítés 2008. Docler Kft. - Budapest - út- és parkoló építés 2008. Jász-Flaszter Kft. - Budapest - út- és közműépítés 2009. Középtiszta Zrt. - Kunhegyes - állattartó telepeken útépítés Csatolta a Vegyépszer Zr.-vel, és a Jász-Flaszter Kft-vel kötött szerződéseit. Álláspontja szerint ezen munkák egyértelműen alátámasztják az útépítésben szerzett jártasságát, cáfolják ajánlatkérő azon állítását, hogy kérelmező most kíván a közbeszerzés tárgya szerinti piacra belépni. 2. A szakemberekre vonatkozó előírással kapcsolatban kérelmező előadta, hogy a felhívás igen részletesen rögzítette a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A
14 tételes mennyiségi adatok kellő információt nyújtottak kérelmező számára, illetve a Kbt. előírásainak megfelelően kellő információt kellett nyújtaniuk az építőiparban jártas pályázóknak, így a kérelmezőnek is. Hangsúlyozta, hogy éppen azért nem vásárolta meg a dokumentációt, mert annak ára meglehetősen eltúlzott volt. Kérelmező szerint a vezető tisztségviselővel kapcsolatos kérelmi elemre tett észrevételében ajánlatkérő a kifogásolt előírásnak egy újabb értelmezést [c.) verzió] adott, amikor azt állította, hogy „a felsorolás nem zárt taxáció, hanem példálózó felsorolásként kell értelmezni a leírtakat" . Mindez azt jelenti, hogy a pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki, humán végzettségen kívül a vezető tisztségviselő bármilyen más felsőfokú végezettséggel rendelkezhet, hiszen, - ahogy ajánlatkérő állítja - nem zárt felsorolásról van szó. Ezen harmadik értelmezési mód mindenképpen azt támasztja alá, hogy a megfogalmazás korántsem egyértelmű, ennek alapján még inkább úgy látja kérelmező, hogy a sérelmezett előírás korrigálásra szorul, ami értelemszerűen a felhívás módosításával jár, ezért a kiegészítő tájékoztatás intézménye erre nem alkalmas. A kérelmező szerint alappal elvárható lett volna ajánlatkérőtől, hogy a felhívás előírásait pontosan, egyértelműen megfogalmazza, úgy, hogy az mindenki számára ugyanazt jelentse (a magyar nyelv szabályai mellett például alkalmazhatott volna per- („/") vagy gondolatjellel („-„) történő elválasztást is). Kérelmező szerint a jelen közbeszerzés tárgyára (útépítés) figyelemmel szükségtelen, hogy a vezető tisztségviselő felsőfokú végzettségű legyen. Azt nem vitatta, hogy a vezető tisztségviselőnek nem csak az építőipar, hanem az élet más területein is szakértelemmel kell rendelkeznie. Ajánlatkérő észrevételére reagálva szükségesnek tartotta megjegyezni azonban, hogy ezen szakértelmet nem csak az egyetemen/főiskolán lehet megszerezni, hanem vezetői tapasztalat révén is. Kérelmező szerint ajánlatkérő észrevételből nem derül ki, hogy mennyiben alkalmasabb az az ajánlattevő, aki felsőfokú végzettségű vezető tisztségviselővel rendelkezik, mint az, aki olyan vezető tisztségviselővel, aki középfokú végzettségű, és 10-15 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. Ez utóbbi vezető tisztségviselő is nyilván kellő tapasztalattal rendelkezik a vonatkozó pénzügyi, munkajogi stb. szabályokról. Kérelmező szerint nem fogadható el az az ajánlatkérői hivatkozás, hogy a Kbt. több helyütt is tartalmaz szabályokat a környezetvédelmet és munkavédelmet illetően. Ezen logika alapján, minden építési beruházás tárgyú felhívásba kötelező lenne előírni környezetvédelmi szakembert, illetve a munkavédelmi koordinátort a beszerzés konkrét tárgyára tekintet nélkül. Kérelmező szerint jogsértő a munkavédelmi szakmérnök vagy munkaügyi szaktanácsadó végzettségű munkavédelmi koordinátor, és a felsőfokú környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakember előírása, mert az nem
15 igazodik a közbeszerzés tárgyához, azaz egy meglévő, rövid útszakasz újraaszfaltozásához. Egy összetettebb, hosszabb és új nyomvonalon létesülő út esetén lenne indokolt ezen szakemberek megkövetelése, ahol több szakterület együttes összehangolt munkavégzése, annak koordinációja, felügyelete azt szükségesé tenné. Azonban jelen esetben az eljárás tárgya egy műszakilag egyszerű kivitelezési feladat, amely nem igényli a kifogásolt szakemberek meglétét. Ajánlatkérőnek a dokumentáció meg nem vásárlásával kapcsolatos előadására figyelemmel kérelmező hangsúlyozta, hogy a felhívás igen részletesen rögzítette a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a felsorolt mennyiségi adatok kellő információul szolgálnak az építőiparban jártas pályázóknak, kérelmezőnek is, így könnyen megállapítható volt - a dokumentáció ismerete nélkül is -, hogy mindösszesen egy hozzávetőlegesen 5 km-es útszakaszról van szó. Kérelmező szerint a legnagyobb hazai útépítéssel foglalkozó cégek létszámadatainak kiemelésével ajánlatkérő nem igazolta, hogy egy 5 km-es útszakasz építési munkálatai miként indokolják a legalább 30 fős statisztikai létszámot. Nem adott választ arra sem, hogy ilyen volumenű munka tekintetében mennyiben alkalmasabb az a cég, aki legalább 30 fős statisztikai létszámot tud felmutatni, mint az, aki csak 10-15-t. A jelenlegi építőipari helyzetben már az is nagy teljesítmény egy cégtől, ha 10 főt tud folyamatosan főállásban alkalmazni. Az az építőipari cég, aki a 10 fős statisztikai létszámot eléri, már mindenképpen egy stabil, megbízható cégnek minősül. Ajánlatkérő ráadásul az elmúlt két évre követelte meg az legalább 30 fős átlagos statisztikai létszámot, ami teljességgel indokolhatatlan. Ajánlatkérő álláspontjától eltérően kérelmező szerint nem számítható fel a dokumentáció elkészítésének (előállításon túli) költsége, melynek alátámasztására hivatkozott a D.260/13/2006. sz. határozatra, melyben a Döntőbizottság úgy foglalt állást, hogy a „Kbt. vonatkozó szakaszai értelmében a dokumentáció ellenértéke alatt nem hárítható át minden a közbeszerzési eljárásra eszközölt ráfordítása az ajánlatkérőnek." A Döntőbizottság 2010. augusztus 19-én, 607/10/2010. számú végzésével felhívta ajánlatkérőt, tételesen mutassa be és bizonyítékokkal, kimutatásokkal támassza alá a dokumentáció előállításával és annak az ajánlattevő(k) részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos azon költségeit, melyeket a dokumentáció ellenértékének meghatározása során figyelembe vett. E mellett a Döntőbizottság felhívta ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás teljes iratanyagának, köztük a közbeszerzési eljárás cselekményeivel összefüggésben időközben keletkezett iratoknak a megküldésére.
16
Ajánlatkérő 2010. augusztus 24. napján benyújtotta a Döntőbizottságnak 72 + 4 oldalból álló ajánlattételi dokumentációt, mely az ajánlattételi felhívást, a módosító ajánlattételi felhívást, útmutatót vállalkozási szerződést, segédletet, a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti adatokat tartalmazta. Csatolta továbbá az ÚTTERV’83 Mérnöki Iroda Bt. 16/2009. számú Szank 5404. jelű út 17+381 csomópont felújítás útépítés engedélyezési – kiviteli tervét, 17/2009. számú Szank- Jászszentlászló összekötő út Szank belterületi útfelújítás útépítés engedélyezési- kiviteli tervét, valamint a 23/2009. számú SzankJászszentlászló összekötő út Szank külterületi útfelújítás útépítés kiviteli tervét. Ajánlatkérő fenntartotta azon álláspontját, hogy a dokumentáció előállítása nemcsak fénymásolást, sokszorosítást jelent, hanem a dokumentáció azon részeinek az elkészítését is, amelyet az ajánlatkérőnek kifejezetten a közbeszerzési eljárás lefolytatására tekintettel kellett előállítania. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az Értelmező Szótár, illetve a pénzügyi, számviteli szabályok alapján az előállítási költségnek része minden olyan, az eszköz, termék és szolgáltatás előállítása érdekében felmerült költség, amely arra (a kalkulációs egységre) utalványozható (azaz az előállítás során közvetlenül felmerült), vagy azzal bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van, illetve amely megfelelő mutatók segítségével felosztva arra elszámolható. Közölte, hogy a dokumentáció elkészítésében 1 fő műszaki szakértő (mérnök), 1 fő hivatalos közbeszerzési tanácsadó, 1 fő jogász/ügyvéd, 1 fő pénzügyi szakember, 1 fő ügyintéző, 1 fő adminisztrátor vett részt. Ajánlatkérő a műszaki szakértő, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a jogász/ügyvéd, a pénzügyi szakember bruttó 3.000,- Ft/munkaóra, az ügyintéző bruttó 2.000,- Ft/munkaóra, az adminisztrátor bruttó 1.000,- Ft/munkaóra díjjal számolt. A dokumentáció tartalmának elkészítése elsősorban a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, és a mérnök feladata volt. A terveken túl - melynél ajánlatkérő csak fénymásolási költséget számolt - az ajánlattételi dokumentáció mindösszesen 72 oldal. A dokumentáció tartalmazta a szerződéstervezetet is, melyet a jogász közreműködő szakember készített, azonban e dokumentumot a közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is el kell készíteni, így erre vonatkozóan költséget az ajánlatkérő nem számolt. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó és a mérnök 2-2 teljes munkanapot dolgozott a dokumentáció elkészítésével, míg a jogász és a pénzügyi szakember 1-1 munkanapot. Ez mindösszesen 6 munkanapnak, 48 munkaórának felel meg, mely a fenti munkaóra díjjal számolva bruttó 144.000.- Ft-ot jelent, A dokumentáció tartalmának megvitatásával kapcsolatban 3 alkalommal (1 alkalommal 2,5 óra, 2 alkalommal 3 óra, mindösszesen 8,5 munkaóra), történt
17 egyeztetés, melyen a fenti szakemberek jelen voltak, melynek az összköltsége bruttó 127.000.-Ft. A szakmai előkészítő egyeztetésekre Budapestről utazott a mérnök, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó és a jogász szakember. Ajánlatkérő székhelyének a távolsága Budapesttől kb. 140 km, mely oda-vissza 280 km, ez 3 alkalommal számolva 840 km. A 3 fő vonatkozásában jelentkező költség 8 literes fogyasztással és 300 Ft/l üzemanyagárral számolva 60.480.- Ft A dokumentáció gépelésének költségei 121.522 leütés 0,2 Ft/leütés díjjal számolva összesen 24.305,- Ft-ot jelent. Az ajánlati felhívás feladását követően elrendelt Szerkesztőbizottsági hiánypótlás alapján a dokumentáció tartalmát is javítani kellett, így 1 alkalommal újból Bíráló Bizottsági ülés tartására került sor 2 óra időtartamban. Melyre vonatkozóan a szakemberek díja további 30.000.-Ft-tal, az útiköltségként pedig 20.160.- Ft-tal nőtt. Fenti költségek összesen: 405.945.- Ft. Ajánlatkérő előreláthatólag 3 ajánlattevővel számolt, ami azt jelenti, hogy ezen fenti összeg 1 ajánlattevő vonatkozásában 135.315.- Ft. Ajánlatkérő a dokumentáció elkészítését követően - még az ajánlati felhívás feladását megelőzően - készíttetett 1 példány teljes komplett dokumentációt, melynek fénymásolási költsége 184.400,- Ft volt. A dokumentáció 1 példányban történő előállításának költségei mindösszesen minimum (135,315 +184.400) bruttó 319.715,- Ft, nettó 255.772,- Ft-ot tesznek ki. Ajánlatkérő kiemelte, hogy dokumentáció ellenértékének előzőek szerinti megállapításánál nem számolt a felmerülő rezsiköltségekkel (telefon, internet, bérleti díjak, víz, gáz), gépjármű és egyéb informatikai eszközök amortizációjával. Nem számolt a felmerülő taxiköltséggel (iroda és fénymásoló), kijavítás díjával (többször kellett legépelni a dokumentációt), az eredeti dokumentáció kinyomtatásával (festékpatron, papír, amortizáció), a szakemberek munkaórája tekintetében az utazással töltött idő díjával. Ajánlatkérő szerint a dokumentációnak kizárólag a közbeszerzési eljárásra tekintettel elkészítendő tartalmi elemei vonatkozásában felmerülő költségei meghaladták a dokumentáció ellenértékének díját, így azok nem lehetnek túlzók. Azon tartalmi részek előállítására, melyeket közbeszerzési eljárás nélkül is el kell készítenie az ajánlatkérőnek kizárólag sokszorosítási költséget számolt. Ajánlatkérő fax útján megküldte a 2010. július 5. napján kelt „komplett tervdokumentáció (Szank)” másolásáról kiállított 184.400,- Ft-ot tartalmazó számlát. A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
18 A Döntőbizottság az ajánlatkérő ügyfélképességi kifogására is figyelemmel vizsgálta, hogy a kérelem elbírálásának eljárásjogi feltételei fennállnak-e. A Kbt. szabályozásában a jogalkotó meghatározta azokat a törvényi kereteket, amelyek között lehetővé tette a közbeszerzési szabályok megsértése miatt a jogorvoslati eljárások lefolytatását. A Kbt. 322. §-a kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 327.§ (1) bekezdése és a 328. §-a taxatíve határozza meg, hogy mely személyek, szervezetek jogosultak hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. Jelen esetben megállapítható, hogy kérelmező nem minősül hivatalbóli kezdeményezés benyújtására jogosultnak, így a Kbt. 323. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását kellett vizsgálni. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotó az ajánlatkérőn kívüli személyek, szervezetek vonatkozásában ahhoz a feltételhez kötötte a jogorvoslati kérelem előterjesztésének a jogát, hogy a vélelmezett jogsértő tevékenység vagy mulasztás jogát vagy jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse. Az ügyféli státusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy a kifogásolt Kbt-be ütköző ajánlatkérői magatartás kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Azt, hogy a közvetlen érdekeltség fennáll-e, minden esetben konkrétan, a kifogásolt ajánlatkérői magatartás vonatkozásában kell megállapítani. Kérelmező az ajánlattételi felhívás jogszerűségét vitatta. A felhívás jogszerűségével kapcsolatos közvetlen érdeksérelem megállapítható, ha a kérelmező potenciális ajánlattevője lehet a közbeszerzési eljárásnak. A Döntőbizottság rendelkezésére álló információk szerint kérelmező építőipari tevékenységet végző társaság, melynek főtevékenysége lakó- és nem lakó épület építés. Nyilatkozata szerint útépítési tevékenységet is végzett a korábbiakban. Az általa megjelölt konkrét munkák között út- és közműépítés, út- és járda felújítás is szerepelt. A kérelmező által bemutatott két szerződés közül a JászFlaszter Kft-vel út-közműépítési munkák elvégzésére 2008. július 4-én aláírt
19 vállalkozási szerződés keretében kérelmező – egyebek mellett– útépítés elkészítő, al-, és felépítményi, útépítési befejező munkákat végzett. A VEGYÉPSZER Zrt.-vel út- és járdaépítési munkákra kötött szerződést. A Döntőbizottság szerint megállapítható, hogy kérelmezőnek nem csupán elvi (szakemberei között műszaki vezető - mélyépítő technikus, építészmérnök- , szak- és betanított munkások) lehetősége van arra, hogy a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárás tárgyát képező tevékenységet végezzen, hanem ilyen jellegű tevékenységet már ténylegesen végzett is. Erre tekintettel mint potenciális ajánlattevőnek közvetlen érdeke fűződik a felhívás jogszerűségének a vitatására, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemben bírálta el. Az ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárást indított. A Kbt. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (3) bekezdés pedig azt a követelményt rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 249. § (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt. 249. § (2) bekezdés h) pontja értelmében az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Kbt. 249. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 67. § (2) bekezdés c), d) és e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható „c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a
20 teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek”. A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. A Kbt. 69. § (2) bekezdés értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 69. § (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 69. § (4) bekezdése az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények tekintetében önállóan, az előírt egyéb alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az ajánlatkérő azonban a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést. A Kbt. 69. § (5) bekezdése tartalmazza, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők - a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmassági követelmények kivételével - együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá más szervezet erőforrására is támaszkodhat. 1. A felhívás III.2.2. P/2. pontjában írt alkalmassági feltétételt kérelmező arra tekintettel kifogásolta, hogy az félreérthető, illetve a kérelmezői értelmezés szerint ajánlatkérő előírása értelmében kizárólag az az ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére, amelyiknek a tőkeerősségi mutatója pontosan 0,3. A felhívás nyelve a magyar volt, így a Döntőbizottságnak a magyar szavak általánosan elfogadott jelentése és a magyar nyelvtan általános szabályai szerint kellett értelmeznie a kifogásolt feltételt.
21 Megvizsgálva a felhívás III.2.2) P/2. pontjában írt ajánlatkérői előírást, a Döntőbizottság megítélése szerint az alkalmassági minimumfeltételnek az az ajánlattevő, illetve a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó felel meg, melynek az elmúlt három pénzügyileg lezárt üzleti évből legalább két évben a saját tőke/mérleg főösszeg képlet alapján számított tőkeerősségi mutatója 0,3, vagy annál magasabb. Alkalmatlan az ajánlattevő illetve a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó ha az elmúlt három pénzügyileg lezárt üzleti évből legalább két évben a saját tőke/mérleg főösszeg képlet alapján számított tőkeerősségi mutatója nem éri el a 0,3 értéket. A Kbt. VI. fejezetének általános egyszerű eljárásokra irányadó rendelkezései a Kbt. 49.§-ára nem utalnak vissza, erre figyelemmel a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a Kbt. 1.§ (3) bekezdését nem sérti a kérelemben megjelölt okból az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában írt alkalmassági feltétel, az ajánlatkérői előírás alapján egyenlő eséllyel tehető ajánlat. Kérelmező szerint a felhívás III.2.2) pontjában írt alkalmassági feltétel arra tekintettel túlzott, hogy kizárólag az az ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére, amelyiknek a tőkeerősségi mutatója pontosan 0,3. A Döntőbizottság az előzőekben azt állapította meg, hogy a kifogásolt pénzügyi, gazdasági alkalmassági minimumfeltétel nem értelmezhető a kérelmező által előadottak szerint, nem szűkíti le az ajánlattevők, illetve a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók körét azokra a társaságokra, melyeknek a vizsgált időszakban a tőkeerősségi mutatója pontosan 0,3, ezokból az alkalmassági feltétel nem jogsértő. Az előzőekben ismertetett indokok alapján kérelmezőnek a felhívás III.2.2) pontjában írt alkalmassági feltételt kifogásoló kérelmi elemét a Döntőbizottság mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság ezt követően a felhívás III.2.3)M/SZ pontjában írt alkalmassági feltétellel kapcsolatos kérelmezői kifogásokat vizsgálta meg. 2.a) Kérelmező szerint indokolatlan az az ajánlatkérői elvárás, hogy a vezető tisztségviselő a felhívás III.2.3) M/SZ pontja szerint többféle végzettséggel rendelkezzen. Kérelmező kifogását arra alapította, hogy értelmezése szerint a felhívás III.2.3)M/SZ pontjában a vezető tisztségviselővel szemben ajánlatkérő minimumkövetelményként azt a feltételt támasztotta, hogy rendelkezzen a felhívásban felsorolt és egymástól vesszővel elválasztott (pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki) végzettségek mindegyikével, vagy legyen humán végzettségű.
22 A Döntőbizottságnak a magyar szavak általánosan elfogadott jelentése és a magyar nyelvtan általános szabályai szerint kellett értelmeznie a kifogásolt ajánlatkérői előírást. A felhívás III.2.3)M/SZ pontjának vezető tisztségviselőre vonatkozó előírását – a kérelem keretei között– megvizsgálva a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a magyar nyelv általános szabályai szerint, a kifogásolt előírásból nem következik a kérelmező által ezen szövegnek tulajdonított tartalom. Az ajánlatkérői előírásból nem következik, hogy a végzettségek közötti „vessző” írásjel az „és” kötőszót helyettesíti. A Döntőbizottság szerint a kifogásolt alkalmassági minimumfeltételnek az az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó felel meg, amelynek egy vezető tisztségviselője a felhívásban nevesített végzettségek – pénzügyi, gazdasági, jogi, műszaki, vagy humán – közül bármelyikkel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a felhívás III.2.3)M/SZ pontjában írt vezető tisztségviselőre vonatkozó alkalmassági minimumfeltétel teljesítéséhez nem elvárás az, hogy a vezető tisztségviselő rendelkezzen, pénzügyi és gazdasági és jogi és műszaki végzettséggel, erre tekintettel az alkalmassági feltétel nem jogsértő. Az előzőek alapján a III.2.3)M/SZ pontjában írt vezető tisztségviselőre vonatkozó többféle végzettség elvárását kifogásoló kérelmi elemet Döntőbizottság elutasította. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a vezető tisztségviselő végzettségére vonatkozó előírás példálózó felsorolásként az erre vonatkozó utalás - például, pl.; satöbbi, stb. - hiányában nem értelmezhető. A közbeszerzési eljárás célja a szerződés megkötése, mely alapján ajánlatkérő beszerzési igényét az általa meghatározott szempontok szerint kiválasztott legmegfelelőbb ajánlattevő teljesíti. Annak érdekében, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítésére ténylegesen alkalmas ajánlattevővel kössön szerződést, köteles a közbeszerzési eljárásában az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni. Ajánlatkérő alkalmassági követelményrendszere a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében akkor jogszerű, ha a közbeszerzés tárgyára korlátozódik, és - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg. Kérelmező szerint szükségtelen közbeszerzés tárgyát képező feladat ellátásához a munkavédelmi koordinátor és a környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakember alkalmassági feltételként történő előírása.
23
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára - támogatásból megvalósuló, rövid határidejű útépítés-, a Kbt. munkavédelemmel és környezetvédelemmel kapcsolatos, a dokumentáció környezetvédelemre vonatkozó előírásaival indokolta a kifogásolt szakemberek szükségességét. A Döntőbizottság – figyelemmel a beszerzés tárgyát képező beruházás környezet és munkavédelmi vonatkozásaira – úgy ítélte meg, hogy a Kbt. 69.§ (3) bekezdésébe ütközik az 1 fő munkavédelmi koordinátor és 1 fő felsőfokú környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakemberrel történő rendelkezés alkalmassági feltételként történő előírása. Ezen szakemberek előírásával ajánlatkérő olyan alkalmassági feltételt határozott, mely meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltétel mértékét. A Döntőbizottság megítélése szerint a beszerzés tárgya és nagyságrendje, a teljesítés ideje, speciális hatósági előírások hiányában nem indokolják a minimumkövetelményként előírt (különböző személy) szakemberek szükségességét. Ez okból nem teszi elfogadhatóvá az alkalmassági feltételt az együttes megfelelés lehetősége. Ajánlatkérő rendelkezésére állnak a kivitelezéshez szükséges tervek, melyeknek ajánlatkérő környezet és munkavédelmi elvárásait ilyen tárgyú jogszabályi követelményeknek megfelelően biztosítaniuk kell. A terveknek megfelelő kivitelezés biztosításáról – köztük a környezet és munkavédelmi követelmények maradéktalan teljesítéséről – az ajánlattevő részéről a felelős műszaki vezető, az ajánlatkérő részéről az útépítési gyakorlattal bíró műszaki ellenőr gondoskodik. A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő által megjelölt hivatkozások sem támasztják alá felhívás III.2.3)M/SZ pontjában írt feltételeket teljesítő munkavédelmi koordinátor és környezetvédő/környezet mérnök szakember szükségességét. Az ajánlatkérő által elvárt „környezeti menedzsment terv” ajánlathoz történő csatolása önmagában nem indokolja a kifogásolt szakemberek alkalmassági feltételként történő előírását. Az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését az ajánlattételi felhívás III.2.3)M/SZ pontjában munkavédelmi koordinátor és környezetvédő/környezet mérnök szakember műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételként történő előírása, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek ezen részében helyt adott. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megítélése szerint jelen eljárásban már a munkavédelmi koordinátor és környezetvédő/környezet mérnök szakember alkalmassági feltételként történő előírása a Kbt. 69.§ (3) bekezdésébe ütközik, a
24 feladatok egy azon szakember által történő elvégzését tilalmazó ajánlatkérői előírás okán jogsértés nem állapítható meg. Ezt követően a Döntőbizottság a 30 fő átlagos statisztikai létszámra vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az elmúlt két évben az átlagos statisztikai létszám érje el a 30 főt, ezen követelménynek az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)nak együttesen kellett megfelelni. A Kbt. előzőekben ismertetett 68.§ (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy a felhívásban az éves statisztikai létszám meglétét előírja műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására. Az erre vonatkozó követelményt legfeljebb az előző három év vonatkozásában támaszthat. Az leszögezhető, hogy ajánlatkérő számára fennállt a jogalap arra, hogy a műszaki, szakmai alkalmassági feltételként éves statisztikai állományi létszám meglétére támasszon követelményt, s mivel a Kbt az előző, legfeljebb 3 évre vonatkozóan teszi lehetővé ilyen követelmény támasztását, nem tekinthető túlzottnak, a Kbt. 69. § (3) bekezdését sértőnek ajánlatkérő két évre vonatkozó elvárása. E mellett – figyelemmel a Kbt. előzőekben ugyancsak kiemelt 69.§ (4)-(5) bekezdésére – a kifogásolt alkalmassági feltétel vonatkozásában is biztosított volt az együttes megfelelés. A Kbt. alkalmasságra vonatkozó szabályozásának az a rendeltetése, hogy az ajánlattevő igazolja az ajánlatkérő felé, hogy alkalmas a szerződés teljesítésre, képes a beszerzés tárgyát képező tevékenység ellátására. Ez műszaki, szakmai szempontból magában foglalja annak bemutatását is, hogy rendelkezik a teljesítéshez megfelelő személyi állománnyal. A Döntőbizottság szerint a beszerzés tárgyát képező tevékenység jellemzőire tekintettel (hat hónap alatt megvalósuló, 250.000.000.-Ft értékű útfelújítás) kalkulálható munkadíj alapján 30 fő részvételének szükségessége a szerződés teljesítéséhez feltételezhető. A kivitelezés téli időszakot is magában foglal, ami a munkafolyamatok ütemezett elvégzését teszi szükségessé, ez pedig esetenként akár nagyobb létszámot igényelhet, mint az egyenletes, folyamatos munkavégzés.
25 A felelős ajánlatkérő reális igénye az, hogy az a cég, amellyel jelentős beszerzési értékre fog szerződést kötni, gazdaságilag stabil legyen, rendelkezzen megfelelő szakmai hozzáértéssel, a kivitelezés folyamatossága biztonságára is kiható létszámmal és eszközzel, mert ezáltal kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy a teljesítés időszakában bekövetkező feltételek változása, esetleg romlása okán a teljesítés késedelmet szenved, részben vagy egészben meghiúsul. E mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az együttes megfelelés lehetőségére tekintettel ajánlattevő számára biztosított volt mozgástér, hogy a szükséges szervezet bevonásával feleljen meg ezen előírásnak. A Döntőbizottság az előzőek alapján azt állapította meg, hogy nem alapos kérelmezőnek az átlagos statisztikai létszámmal való rendelkezést támadó kérelmi eleme, ezért azt a fenti indokokra tekintettel elutasította. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek a dokumentáció ellenértékére vonatkozó kérelmi elemét. A Kbt. 251. § (3) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók. A Kbt. 54.§ (5) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. A Kbt. 54. § (5) bekezdése alapján két csoportba sorolhatók a dokumentáció ellenértékének meghatározása során figyelembe vehető költségek. Az egyik a dokumentáció előállítása, a másik a dokumentációnak az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátása. Megállapítható, hogy a dokumentáció ellenértékének meghatározása során figyelembe vehető költségek körébe nem csupán a dokumentáció előállítására vonatkozó szorosan vett technikai jellegű (pl. gépelés, fénymásolás), hanem az előállítás szellemi részének, a kifejezetten a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségei is beletartoznak. A jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő bemutatta az általa figyelembe vett költségeket, melyeket a Döntőbizottság az előzőekben részletesen ismertetett és az alábbiak szerint foglalható össze: - a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, mérnök, jogász és pénzügyi szakember együttes díja 301.000.-Ft - utazás költségei 80.640.-Ft - gépelés költsége 24.305.-Ft - 1. pld. fénymásolás költsége 184.400.-Ft
26 Ajánlatkérő három ajánlattevő részvételével számolt, melyre tekintettel a dokumentáció egy példányának költsége nettó 255.772.-Ft. A Döntőbizottság a dokumentáció tartalmi vizsgálata alapján az ajánlatkérő által megjelölt költségeket, ezen belül a legjelentősebb költséghányadot a szakemberek óradíját, a dokumentáció kifejezetten közbeszerzési eljárásra tekintettel szükséges részeinek elkészítésével összefüggésben jelentkező időszükségletet, ezt bizonyító számla hiányában is elfogadható mértékűnek ítélte, míg a fénymásolás költségét ajánlatkérő számlával támasztotta alá. Annak ellenére, hogy az ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívására sem csatolta a közbeszerzési eljárás cselekményeivel összefüggésben a jogorvoslati eljárás idején keletkezett iratokat, a Döntőbizottság reálisnak ítélte a három ajánlattevőre vonatkozó prognózist. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a dokumentáció terjedelme önmagában nem cáfolja a dokumentáció ellenértékének a jogszerűségét. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 54. § (5) bekezdését dokumentáció ellenértékének nettó 250.000.-Ft-ban történő megállapításával, ezért a kérelmet ezen részében is elutasította. Kérelmező az egyes kérelmi elemeknél a kifogásolt ajánlatkérői magatartást szabályozó tételes jogszabályi rendelkezés mellet hivatkozott a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdés megsértésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg olyan többlettényállási elem, mely alapul szolgálna a kérelmező által megjelölt alapelvi sérelem megállapításához. A Döntőbizottság ajánlatkérő tanúmeghallgatásra vonatkozó indítványát elutasította, mivel a tanú meghallgatásától a tényállás vonatkozásában érdemi információ nem volt várható. Az előzőek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésben biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pont alapján az alaptalan kérelmi elemeket elutasította, a (2) bekezdés d) pont alapján állapította meg a rendelkező részben megjelölt jogsértést és alkalmazta (3) bekezdés b) pont szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette az ajánlattételi felhívás III.2.3)M/SZ alkalmasság minimumkövetelménye alatti harmadik francia bekezdésben írt munkavédelmi koordinátorra és negyedik francia bekezdésében szereplő környezetvédő/környezet mérnök képzettségű szakemberre vonatkozó előírását.
27 A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdésére figyelemmel, a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján a rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, mert a felhívás rendelkező részben megjelölt előírásainak megsemmisítésével a jogsértés reparálható. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. szeptember 6. Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Veliczky Gáborné sk közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapja: 1. Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 2. Szank Község Önkormányzata (6131 Szank, Béke u. 33.) 3. Lucsik és Társa Tanácsadói és Oktatói Kft. Lucsik János Ügyvezető Igazgató (1062 Budapest, Bajza u. 54. ) 4. Dr. Mrovcza Péter jogtanácsos (1062 Budapest, Bajza u. 54.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
