KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.951/ 15 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 26., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet Söjtör Község Önkormányzata (8897 Söjtör, Petőfi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Söjtör község közigazgatási területén keletkező települési szilárd hulladék begyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása közszolgálati szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 69. § (3) bekezdését, az 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó 57. § (4) bekezdés a) és b) pontját, a 249. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 54. § (9) és a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjára tekintettel - a Kbt. 250. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó - 54. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, dokumentációját és az ezt követően hozott döntéseit megsemmisíti. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. november 20-án feladott és a Közbeszerzési Értesítő 140. számában 2010. november 26-án KÉ-34679/2010. szám alatt közzétett, majd módosított ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét 36.910.000,-Ft-ban rögzítette. A felhívás II.1.1) pontjában ajánlatkérő megjelölte a szerződés tárgyát az alábbiak szerint: „Söjtör község közigazgatási területén keletkező települési szilárd hulladék begyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása közszolgáltatási szerződés keretében.” Részekre történő ajánlattétel és alternatív ajánlat tétele nem volt biztosított. A szerződés időtartamát ajánlatkérő 2011. március 1-jétől 2021. február 28-ig határozta meg. A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyiség az alábbiak szerint: „A közszolgáltatási szerződés keretében a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljes időtartamára kell az ajánlatkérő közigazgatási területén a települési szilárd hulladékot begyűjtenie és elszállítania, az ajánlattevő által az ajánlatában – a tulajdonos és üzemeltető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján – megjelölt hulladéklerakó telepre. A közszolgáltatási feladat ellátása során az alábbiakat kell biztosítani: a) Az ingatlanokon és a közterületen keletkező települési szilárd hulladéknak, a rendszeresített gyűjtőedényekből történő heti 1 (évi 52) alkalommal történő összegyűjtése; b) A szállítóeszközökhöz rendszeresített (120 literes) gyűjtőedényzet folyamatos biztosítása a lakosság részére, külön díj felszámítása nélkül; c) Évente 1 alkalommal lakossági lomtalanítás (becsült mennyiség: 40 m3), illetve 1 alkalommal veszélyes hulladék [(elektronikus hulladék, autógumi, akkumulátor, vegyszerek stb.), (becsült mennyiség: 40 m3)) elszállításának megszervezése és lefolytatása, valamint az így összegyűjtött hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása; d) Szelektív szigetek száma: 3 darab. Összetétele: 3 db papíros, 3 db műanyag, 3 db fehérüveg, 3 db színes üveg konténer, a három szelektív gyűjtősziget ürítési gyakorisága: papír és műanyag 52 alkalom/év, fehérüveg és színes üveg 13 alkalom/év;
3
e) Konténerek folyamatos biztosítása (összesen négy darab), kettő darab 5 m3es és kettő darab 4 m3-es, ürítési gyakoriság: összesen 28 ürítés/év igény szerint f) A vonatkozó jogszabályokban előírt, a közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése; A települési szilárd hulladék mennyisége (az elmúlt évek adatai alapján): 470 tonna/év. A fenti hulladékmennyiség elszállítása heti 1 (évi 52) alkalommal (a keddi napokon) történik. Szelektív hulladék mennyisége (1 év adata alapján), papír: 8 tonna/év, műanyag: 1,4 tonna/év, üveg: 1,9 tonna/év. Lakóingatlanok száma (az elmúlt évek adatai alapján): 620 lakóingatlan. Lakosság száma (2010. január 1-jén): 1560 fő; A szolgáltatásba bevont gyűjtőedények darabszáma (jelenlegi adatok alapján): 120 literes 620 darab, ettől +5%-al az ajánlatkérő a teljesítés során eltérhet, 240 literes 3 darab. ZALAISPA Hulladék Gazdálkodási projekt használati díja 2010-ben 1.663.496,- Ft + ÁFA, (2011-es évi még nem ismert).” Ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat, igazolási módokat, valamint az alkalmassági követelményrendszert. A felhívás III.2.3) pontjában gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében az ajánlatkérő az alkalmasság igazolási módjai körében P.3) alatt előírta, hogy „az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának csatolnia kell cégszerű nyilatkozatát az elmúlt 3 lezárt üzleti évben (2007., 2008., 2009. évek) hulladékszállítás tevékenységből származó nettó forgalmáról (Kbt. 66.§ (1) bekezdés c) pont). Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevők, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha a hulladékszállítás szolgáltatásból származó nettó árbevételük a vizsgált években (2007., 2008., 2009. évek) évente nem éri el a nettó 15.000.000 HUF összeget (közös ajánlattétel esetén, valamint 10 % feletti alvállalkozó bevonása esetén a feltételnek együttesen kell megfelelni). A műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: M.1.) Az ajánlattevőnek, vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban ismertetnie kell az elmúlt 3 lezárt üzleti év (2007-2008-2009.) során teljesített szilárd (kommunális) hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása tárgyú referenciáit. (Kbt. 68.§ (1) bekezdés szerinti referenciaigazolással, illetve referencia nyilatkozattal). Az igazolásnak, vagy a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:
4
-
a szerződést kötő másik fél megnevezése, címe, a kontaktszemély megnevezése, elérhetősége (telefonszám), a szolgáltatás tárgyának rövid ismertetése, a szerződés teljesítésének helye, a szerződés teljesítésének ideje, időtartama, a szolgáltatás mennyiségére utaló adat (ellátott ingatlanok száma, elszállított háztartási hulladék tömege) [Kbt. 67.§ (3) bekezdés a) pont]
M.3.) Az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban meg kell neveznie azon szakembereket, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az előírt végzettség és képzettség igazolásához csatolni kell a végzettséget igazoló dokumentumokat (diplomák, bizonyítványok, jogosítványok) egyszerű másolatát, továbbá – a gépjárművezetők kivételével – a szakemberek aláírását is tartalmazó szakmai önéletrajzát egyszerű másolatban [Kbt. 67.§ (3) bekezdés d) pont]. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M.1.) Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha az elmúlt 3 lezárt üzleti évben (2007-2008-2009 években) együttesen nem rendelkezik közszolgáltatói szerződés alapján végzett, évente legalább 1 db, legalább 620 db lakóingatlan és min. 470 tonna szilárd (kommunális) hulladék szállítására, összegyűjtésére, ártalmatlanító helyre történő elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozó referenciával. A referencia teljesíthető folyamatosan érvényben lévő, vagy akár évente megkötött, akár más megrendelőtől származó szerződésekkel is (közös ajánlattétel esetén, valamint 10 % feletti alvállalkozó bevonása esetén a feltételnek együttesen kell megfelelni) M.3.) Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkeznek: - legalább 1 fő a 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet szerinti környezetvédelmi megbízotti képesítésű, minőségbiztosítás és hulladékkezelés területén szerzett, minimum 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel, - legalább 3 fő C kategóriás jogosítvánnyal és a jelenlegi OKJ 33 853 01 (korábbi OKJ 21 7898 01) számú hulladéktelep-kezelő végzettséggel rendelkező gépjárművezetővel - legalább 1 fő belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző árufuvarozói szaktanfolyami végzettséggel, vagy hulladékgazdálkodási technológus képesítéssel vagy felsőfokú környezetvédelmi szakirányú végzettséggel és minimum 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel. (közös ajánlattétel esetén, valamint 10 % feletti alvállalkozó bevonása esetén a feltételnek együttesen kell megfelelni).
5
M.4.) Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkeznek legkésőbb a közszolgáltatási jog megszerzésének időpontjában legalább 2 db települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, 120 l, 240 l űrméretű gyűjtőedények ürítésére alkalmas, az MSZ EN 1501:2000 szabványnak megfelelő, minimum 16 m3 gyűjtő, tömörítő felépítménnyel rendelkező gépjárművel(közös ajánlattétel esetén, valamint 10 % feletti alvállalkozó bevonása esetén a feltételnek együttesen kell megfelelni). Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja alapján kívánta értékelni, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempont Súlyszám 1.)120 l-es gyűjtőedény egyszeri ürítési díja 25 (bruttó Ft/) 2.) 4 m3-es konténer egyszeri ürítési díja 2 (bruttó Ft/) 3.) 5 m3-es konténer egyszeri ürítési díja 2 (bruttó Ft/) 4.) Lomtalanítás és veszélyes hulladékszállítás, ártalmatlanítás térítésmentes 3 vállalása 5.) Konténerek 4-5 m3 (4 darab) térítésmentes 3 biztosításának vállalása 2 6.)Ajánlattevő rendelkezik 2 darab mérleges autóval 7.) Hulladékszállítási díjemelés kedvezmény 2 mértéke %-ban Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. január 6-ában, az eredményhirdetés időpontját 2011. január 19-ében és a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. február 1-jében jelölte. A felhívás V.3.5.1) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont. Az V.3.5.2) pontban került megadásra az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: „A 4./, 5./ és 6./ részszempont: az eldöntendő részszempontok esetében
6
amennyiben vállalja ajánlattevő az előírt feltételt, illetve rendelkezik 2 db mérleges autóval, az értékelési pontszám maximális 10 pontját kapja, amennyiben nem, a minimum 1 pontot kapja.” A felhívás V.7) pontjában (Egyéb információk) ajánlatkérő egyebek mellett a következőket rögzítette: 1. Ajánlatkérő hiánypótlást teljes körben biztosít a Kbt. 83. § alapján. 14. Ajánlattevőnek ajánlatába csatolnia kell az általa megjelölt hulladéklerakó létesítménytől származó befogadó nyilatkozat eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát. 21. Az ajánlati ár kidolgozásakor a dokumentációban megfogalmazott további elvárásokat is figyelembe kell venni. Az ajánlatkérő 33 oldal terjedelmű dokumentációt készített, amelynek megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabta, és amely tartalmazta az ajánlattal kapcsolatos előírásokat, a szerződéstervezetet, a műszaki leírást, nyilatkozatmintákat. Ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékét 150.000,-Ft-ban határozta meg. Ajánlatkérő a dokumentációban a felhívással egyezően szabályozta az értékelés módszerét. A dokumentáció 15. oldala tartalmazta a szolgáltatással kapcsolatos követelményeket. A dokumentációt kérelmezőn kívül a Saubermacher-Pannónia Kft. és az AVE Zöldfok Kft. vásárolta meg. Ajánlatkérő 2010. december 6-án kiegészítő tájékoztatást adott, amelyben egyebek mellett a következőket közölte: Kérdés: Az ajánlattételi felhívás III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.2) minimumkövetelményekkel kapcsolatban az OKJ 54547001 számú, környezet- és hidrotechnológus végzettség megfelel-e a felsőfokú környezetvédelmi szakirányú végzettség kritériumának? Válasz: Környezet- és hidrotechnológus korábbi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) – szerinti adatai: Általános adatok: - Szakképesítés megnevezése: Környezet- és hidrotechnológus - OKJ száma: 54547001 - Szakmacsoport: Környezetvédelem-vízgazdálkodás - Szint: emelt szintű szakképesítés - Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok (3129) - Felelős minisztérium: KvVM Az adatok alapján, emelt szintű szakképesítésnek felel meg. Kérdés: Az ajánlattételi felhívás III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.3) harmadik bekezdésében előírt minimumkövetelményével kapcsolatban, az
7
OKJ 55547001 hulladékgazdálkodási technológus végzettség megfelel-e a kritériumoknak? Válasz: A fenti hivatkozott szakképesítéssel rendelkező (Hulladékgazdálkodási technológus) szakember, képesítését tekintve megfelel a minimumkövetelményeknek. Kérelmező 2010. december 10-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyet a jogorvoslati eljárás során pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlattételi felhívás megsemmisítését, ajánlatkérővel szemben jogkövetkezmények alkalmazását, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. §-át, a 3. §-át, a 20. § (3) bekezdését, az 57. § (4) bekezdés a) pontját, az 54. § (9) bekezdését, a 65. § (1) bekezdését, a 66. § (1) bekezdés c) pontját, a Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontját, a Kbt. 69. § (3) bekezdését és a 83. § (2) bekezdését. 1./ Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontját és a Kbt. 65. § (1) bekezdését, mivel ajánlatkérőnek kötelessége, mind a teljes árbevételt, mind a beszerzés tárgya szerinti árbevételt alkalmassági feltételként meghatározni, és ehhez minimumkövetelményt rendelni. Közölte, hogy kizárólag az ajánlattevő, illetve a 10% feletti alvállalkozó választhat, hogy melyik alkalmassági feltételnek kíván megfelelni. Kiemelte, hogy a magyar nyelv szabályai szerint a szövegkörnyezet függvényében az „illetőleg” szó „és”-ként és „vagy”-ként is egyaránt értelmezhető. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a teljes árbevételhez nem határozott meg alkalmassági küszöböt, így megsértette a Kbt. 3.§-át, a 65.§ (1) bekezdését és a 66.§ (1) bekezdés c) pontját. 2./ A felhívás III.2.3. pontjában M.1. pontjával volt kapcsolatos. Kifejtette, hogy a referencia tekintetében ajánlattevő igazolhatja az alkalmasságot a referencia összegével, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével. Kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az általa meghatározott mennyiségi adatokkal vagylagosan nem határozta az elvégzendő feladatok értékét, így megsértette a Kbt. 3. §-át, a 65. § (1) bekezdését és a 66. § (1) bekezdés c) pontját. 3./Kérelmező a III.2.3. M.3. pontjában foglaltakat kifogásolta. Kifejtette, hogy ajánlatkérő elvárásai jelentősen túlzóak, sem összességükben, sem az egyes szakemberek tekintetében nem állnak arányban a teljesítéshez szükséges speciális szakemberekkel. Hivatkozott a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásaira, mely utal a 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet előírásaira. Ebből következően kérelmező szerint a jogszabályok csak speciális esetekben látják szükségesnek és kötelezőnek a környezetvédelmi megbízott bevonását a
8
teljesítésbe. Utalt egyúttal a Kbt. 69. § (3) bekezdésére és kifejtette, hogy az elvégzendő feladatok között egyetlen olyan feladat sem szerepel, melyhez a jogszabályi rendelkezések alapján kötelező lenne a környezetvédelmi megbízott alkalmazása. Kérelmező nem vitatta az ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint a kérelmező rendelkezik minimum 1 fő környezetvédelmi mérnökkel és környezetvédelmi technikussal és ezen szakemberek lefedik azt a szakemberi követelményt, amit ajánlatkérő a környezetvédelmi megbízott tekintetében támasztott. Ebből következően általánosságban a kérelmező meg tudna felelni ilyen értelemben az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelménynek. Hozzátette azonban, hogy álláspontja szerint annyiban speciális helyzetről van szó, hogy eleve nem szükséges ilyen szakember bevonása a szolgáltatásnyújtásba, márpedig azzal, hogy ajánlatkérő ezt a szakembert a teljesítésben való részvétel körében megkövetelte, mindenképpen egy többletköltséget generál az ajánlatadás oldaláról. Álláspontja szerint az ajánlatkérő szükségtelen túlképzettséget ír elő követelményként. Az ellátandó feladat, a hulladékgazdálkodáson belül olyan alaptevékenység, amely semmiképpen sem igényli olyan szakember közreműködését a teljesítésben, aki stratégiai környezetvédelmi, koncepcióbeli kérdésekben kellene, működik egyébként normál esetben közre. Nem vitatta az ajánlatkérő írásbeli észrevételében általánosságban jelzett környezetvédelmi szempontokat, ugyanakkor megjegyezte, hogy eleve a feladat szakmai összetettségének alacsony foka miatt szükségtelen ilyen szakember közreműködése. Nem jelentkezik olyan feladat, amit ennek a szakembernek kellene elvégeznie. Függetlenül attól, hogy egyébként adott szakember a kérelmezőnél rendelkezésre áll, ennek a szakembernek milyen formában van szabályozva a munkaköre, a rendelkezésre állása, tehát hangsúlyozottan elsődlegesen az a kifogás, hogy eleve szükségtelen ez a feladat ehhez a feladatkörhöz ilyen kvalitású szakember megkövetelése, kiemelve azt is, hogy ugyan a feladatok között valóban szerepel az évi egy alkalommal a veszélyes hulladék elszállításának a megszervezése, lefolytatása, elhelyezés és ártalmatlanítás, ugyanakkor a veszélyes hulladék összegyűjtését, elszállítását ügyfélszolgálati irodán keresztül szokták megszervezni, és magát az ártalmatlanítást, elhelyezést pedig nem a jelen eljárás ajánlattevője fogja ellátni, hanem azok a hulladék-lerakók, ahova konkrétan a hulladék elhelyezésre vagy leszállításra fog kerülni. Egyebekben pedig a kiírásból eleve nem állapítható meg olyan körülmény, amely alapján egyáltalán megítélhető lenne, hogyha ennek a megkövetelt hulladékgazdálkodó szakembernek konkrétan mi lenne a feladata, tehát hogy egyáltalán ténylegesen miért szükséges ennek a szakembernek a megléte. Nem vitatott a részéről, hogy alvállalkozó ilyen esetben bevonásra kerül, de ilyen esetben is ez a szakember-szükséglet nem az ajánlattevő oldalán merül fel, egyáltalán nem a vállalkozó szemszögéből, miként azt a kiegészítő tájékoztatás tisztázta.
9
Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő ezért megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 4./ Kérelmező közölte, hogy az M.3) pontban rögzített alkalmassági minimumkövetelményt is kifogásolja, arra hivatkozással, hogy az OKJ-s képzettség túlmutat a teljesítéshez szükséges mértéken. Az előírt 2 db gépjármű biztosításához a három gépjárművezető megkövetelése túlmutat a teljesítéshez szükséges mértéken, sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. Továbbá a megjelölt képzettség/végzettség túlzó, mivel ilyen feladatot az ajánlattevőnek a felhívás alapján nem kell a teljesítés során ellátni. Bemutatta, hogy ajánlatkérő által megkövetelt OKJ-s képzés négy, külön (önálló) modulból épül fel, hangsúlyozva, hogy csak az kaphat ilyen képesítést, végzettséget, aki az egyes modulokból sikeres vizsgát tett. Kérelmező ezen kérelmi eleme körében az ajánlatkérő alkalmassági követelményét mind a számszerűséget, mind a konkrét, megkövetelt képesítettség szükségességét vitatta. Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint mindenképpen szükségtelen három gépjárművezető előírása. A dokumentációban szereplő mennyiségek, illetve feladat-meghatározás alapján az elvégzendő munka, tehát a 620 ürítő-edény alapulvételével heti egy alkalomi ürítéssel, 7 óra alatt egy gépjárművel könnyen, nehézség nélkül elvégezhető. Hangsúlyozza azt, hogy az ilyen típusú lakossági hulladékgyűjtésnél a gépjármű egyszerre eleve két hulladéktárolót ürít, ilyen formán biztosítható a munka, tehát ezek figyelembe vételével mindenképpen elegendőnek kell lennie egy gépjárműnek. Azt nem vitatta, hogy az esetlegesen életszerűen előforduló meghibásodások tekintettel két gépjármű szükséges lehet, még a két gépjárművezetőt sem sérelmezte, de a három már túllépi álláspontja szerint a szükséges mértéket. Előadta, hogy számos gépjárművezetővel rendelkezik, így önmagában a számszerűség még nem lenne sérelmes a számára, azonban azzal a konjunktív feltétellel, hogy a gépjárművezetőknek az ajánlatkérő által előírt OKJ-s képesítéssel kell rendelkezni, már sérelmes. Ilyen típusú OKJ képesítésű gépjárművezetővel azonban nem rendelkezik, ezért az sérelmes számára. Erre vonatkozóan a kérelmező egyértelmű nyilatkozatot tudott tenni, egyáltalán nincs ilyen konjunktív feltételekkel rendelkező gépjárművezetője. Kérelmező az ajánlatkérő által meghatározott OKJ-s képesítéssel kapcsolatban előadta, hogy a négy önálló OKJ-s modulból tevődik össze, amely modulok önmagukban is külön-külön OKJ-s képesítést takarnak, ekként önmagukban is megszerezhető külön képesítések ezek. Kérelmezői álláspont szerint a külön modulok közül kizárólag a „hulladékgyűjtő és szállító” modul az, amely tekintetében megszerezhető OKJ-s képesítés szükséges és egyúttal elegendő az ellátandó feladat elvégzésére. A bologna-i folyamat eredményeként azaz egyes szakképesítések körében jelentős változás következett be, kialakultak az egymásra épülő modulok. Az
10
ajánlatkérő által megkövetelt „hulladéktelep kezelői” képesítés, négy önálló modul együttes meglétét követeli meg. Hulladéktelep kezelési feladatok azonban semmilyen formában nem jelentkeznek a teljesítés során a nyertes ajánlattevő részéről, így ennek a képesítésnek a megkövetelése szükségtelen, miként azt előadta, elegendő lenne a feladat ellátásához önmagában a hulladékgyűjtő és - szállító megkövetelése. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő ilyen okból is megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 5./Kérelmező az értékelési részszempontok közül a 4. és 5. részszempontot kifogásolta. Álláspontja szerint azok sértik az esélyegyenlőséget, így a Kbt. 1. § (3) bekezdését. Kifejtette, hogy a szolgáltatás teljesítéséhez minden esetben költségek tapadnak. A költségek attól függetlenül fennállnak és keletkeznek, hogy azért ajánlattevő kér-e ellenszolgáltatást vagy sem. A szolgáltatásellenszolgáltatás kapcsolata a Ptk. szerint is alapkövetelmény. Ha ajánlatkérő arra ösztönzi az ajánlattevőket, hogy egyes szolgáltatási elemeket ellenszolgáltatás nélkül teljesítsenek, akkor egyes vállalkozások tudnak ilyen vállalást tenni, mások nem. Ez esélyegyenlőtlenséget teremt, mert egyes vállalkozások a képződő veszteségeket több meglévő más szerződésre el tudják osztani, mások nem. Torzulást eredményezhet az értékelésben az is, hogy az egyes ajánlattevők vállalják az ellenszolgáltatás nélküli teljesítést ugyanakkor annak költségeit az ajánlati árba mégis belekalkulálják. Akik a valós ellenszolgáltatás adják meg azok pedig hátrányba kerülnének, mert nem vállalják a feladatok szolgáltatásrészek ingyenes ellátását. Ajánlatkérőnek az eljárás során különös gondot kell fordítania az alapelvi rendelkezések betartására. Álláspontja szerint az alapelvi rendelkezés sérült. Az ajánlatkérőnek a biohulladék gyűjtéssel kapcsolatos kérelmezői üzletpolitikával kapcsolatos hivatkozásával összefüggésben előadta, hogy eleve más hulladék-begyűjtésnek a térítésmentessége körében hivatkozik a kérelmező üzletpolitikájára, bio-hulladékról van szó, míg ajánlatkérő beszerzésének tárgya lomtalanítás és veszélyes hulladék szállítás, illetőleg konténerek térítésmentes biztosítása. Egyebekben pedig a bio-hulladékok kezelésében a kérelmező maga is érdekelt, ez túlmutat egy szükségszerű feladaton, abból további értéket tud előállítani, míg a kifogásolt tételek vonatkozásában ilyen nem merül fel. 6./ Kérelmező vitatta ajánlatkérő felhívásának 6. bírálati részszempont meghatározását, mivel 2 db mérleges autóval való rendelkezés egyértelműen besorolható a rendelkezésre álló eszközök, berendezések körébe, amelyet ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében vizsgálhat, így ennek részszempontként történő meghatározása sérti a Kbt. 57.§ (4) bekezdés a) pontját, valamint annak mértékre tekintettel a Kbt. 69. § (3) bekezdését. Álláspontja szerint a gépjárművek megléte értékelési szempontként nem vizsgálható, az a Kbt-ben rögzített tilalmi szabályba ütközik.
11
7./ Kérelmező szerint a két db mérleges autó meglétének értékelési részszempontként történő előírása sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését is, mert az ajánlatokat az egységekre és nem a begyűjtött és szállított hulladék súlyára vonatkozóan kell megadni, mérlegelésre nincs szükség, vagyis az túlzó. Mérlegelési feladatok nem következnek a kiírásból, így szükségtelen ilyen típusú autó bármilyen formában történő megkövetelése. Nem szükséges mérleges autók megléte, mivel maga az ellátandó feladat jellege azt a folyamatot öleli fel, hogy a gépjármű begyűjti a kis hulladékgyűjtőkből egybe a gépjármű rakterébe a hulladékot, ez a gépjármű aztán a hulladéklerakónál meglévő mérőhelyen kerül megmérésre, ebből megállapítható az elszállított hulladék mennyisége, nagysága, súlya, egyebeket önmagában külön szállító jármű és külön mérlegelő jármű megkövetelése indokolatlan. Életszerűtlen lenne először a szállító járműre átrakni vagy begyűjteni és onnan pedig mérleges járműre átpakolni a hulladékot. 8./ Kérelmező vitatta az ajánlatkérő dokumentációjáért kért ellenértéket, mivel ajánlatkérő mindössze egy 32 oldalas dokumentumot bocsátott rendelkezésére, melynek tartalma és minősége alapján annak előállítási költsége minimum pár ezer forint lehetett, de nem éri el az oldalankénti közel 5.000,-Ft-t. Kérelmező álláspontja szerint a dokumentáció ellenértéke eltúlzott, annak összegszerűsége sérti a Kbt. 54.§ (9) bekezdését. 9./ Kérelmező kérelmében az ajánlattételi felhívás V.7.1. pontjának a hiánypótlás biztosításával kapcsolatos konkrét rendelkezését sérelmezte. Kérelmező kifejtette, hogy a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítására tekintettel ilyen terminológia, hogy teljes körű, már a Kbt-ben nincs, ajánlatkérő jogkörét a Kbt. korlátozza. A teljes körű hiánypótlás nem megengedett, nem biztosíthatja minden ajánlattevői hibára és mulasztásra a reparáció lehetőségét. Kérelmező álláspontja szerint az előírás sérti a Kbt. 3. §-át és 83. § (2) bekezdését. 10./ Véleménye szerint a felhívás V.7.14. pontjában foglaltak sértik a Kbt. 3.§ és 20. § (3) bekezdését, mert a 2010. szeptember 15-ét követően ajánlatkérő nem követelheti meg a dokumentum benyújtását sem eredeti sem közjegyző által hitelesített másolatban. Kérelmező álláspontja szerint nem lehet olyan szűk értelemben értelmezni a Kbt. 20. § (3) bekezdését, miként azt az ajánlatkérő az írásbeli észrevételében tette. Álláspontja szerint valamennyi olyan körülmény vonatkozásában, amely tekintetében magának egy igazolásnak a szükségessége felmerülhet, ott alkalmazandó a 20. § (3) bekezdése, tehát nemcsak a kizáró okok igazolása körében merült fel, ez a törvényi lehetőség. 11./ Kérelmező kérelme arra vonatkozott, hogy a felhívás több ponton nem felel meg a 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet előírásainak, ezzel ajánlatkérő megsértette a rendelet 1. § (1) bekezdése alapján hivatkozott (2) és (3)
12
bekezdését. Konkrétan a 224/2004. sz. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a), c), d), és e) pontjában szabályozott tartalmi elemeket hiányolta a dokumentációból. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott. Ajánlatkérő észrevételében az alábbi indokokra hivatkozással kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. 1./ Előadta, hogy a teljes árbevételre vonatkozóan nem tartotta szükségesnek külön minimumkövetelmény előírását, ugyanis a bekért beszámolókból ellenőrizheti azt, továbbá az előzetesen végzett piackutatás alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a lehetséges ajánlattevőknek az árbevételük túlnyomórészt hulladékszállítás tevékenységből származik. 2./ Ajánlatkérő ismertette, hogy a Kbt. vagylagos feltételként jelöli az ellenszolgáltatást, illetve a más adat megjelölését. Ajánlatkérő kompetenciája annak eldöntése, hogy mindkét feltételt előírja vagy csak az egyiket. Kötelezettség annyiban terheli, hogy amennyiben mindkettőt előírja feltételként, minimumkövetelményt is kell hozzá igazítania. Jelen esetben nem tartotta szükségesnek az ellenszolgáltatás összegének és az ahhoz rendelt minimumkövetelménynek az előírását. 3./ Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az előzetes piackutatása során tájékozódott a lehetséges ajánlattevők szakember ellátottságáról. A kérelmező honlapján megtalálhatók a működéséhez szükséges engedélyek, többek között a 2828/15/2003. számon kiadott, többször módosított egységes környezethasználati engedély, amelynek 10. pontja alapján kérelmezőnek alkalmaznia kell irányítói munkakörben l fő környezetvédelmi mérnök és 1 fő környezetvédelmi technikus szakképesítésű személyt. A fentiekből kitűnik, hogy kérelmező alkalmaz legalább 1 fő környezetvédelmi mérnök és 1 fő környezetvédelmi technikus szakképesítésű személyt. Ajánlatkérő számára nem érthető, hogy miért kifogásolja kérelmező a fenti képesítésű szakemberek bevonását, azzal együtt, hogy kérelmező rendelkezik ISO 9001:2001 illetve 14001:2005 minőségirányítási tanúsítványokkal is. Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint a „zöld közbeszerzésnek” nevezett közbeszerzést támogatják, amelynek során a beszerzők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését. Ajánlatkérő számára rendkívül fontos az elkövetkező 10 évben is a környezetvédelem, amelyhez elvárható az ajánlatkérővel szerződéses jogviszonyban lévő hulladékgazdálkodó szakmai segítsége.
13
4./ Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kérelmező honlapja alapján négy városban és több mint 50 településen gyűjti, szállítja a kommunális, illetve a veszélyes hulladékot. A hivatkozott OKJ képzettség feltétele a hulladék gyűjtésének, szállításának. A települési hulladék szállítása a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szerint szakvizsgához kötött tevékenység. A Hulladékszállítási Engedély kiváltásakor, meghosszabbításakor az engedélyező hatóság részére a gépkocsivezető (k) erről szóló bizonyítványát be kell mutatni. Hozzátette, hogy a biztonságos szállításra való tekintettel határozta meg a legalább 3 fővel való rendelkezést. 5./ A bírálati részszempontokkal kapcsolatban előadta, hogy a régióban hulladékszállítással foglalkozó szolgáltatók körében általánosan bevett gyakorlat, hogy a településen élők számára térítésmentesen biztosítják a lomtalanítás és a veszélyes hulladék szállítását, ártalmatlanítását, valamint az ehhez szükséges konténereket. A kérelmező üzletpolitikája megegyezik ezen elvekkel. E vonatkozásban idézte a kérelmező tájékoztatását: „A Zala-Depo Kft. Zalaegerszeg területén elindítja a rendszeres biohulladékgyűjtést. A gyűjtéshez 2010. évben még önkéntesen lehet csatlakozni. (A jövőben a zöld hulladékok szelektív gyűjtése előreláthatóan kötelező lesz minden családi házas lakóingatlan esetében.) A gyűjtéshez történő csatlakozás díjnövekedést, illetve külön díj bevezetését nem eredményezi. A biohulladékok átvétele hulladékgyűjtő edényben történik. A gyűjtőedényeket a Zala-Depo Kft. biztosítja, használati díjmentesen, viszont állagmegőrzési és kártérítési kötelezettséget kell vállalnia a használónak.” Kérelmező e kifogáshoz tartozó indoklása ellentmondásokat tartalmaz. Ajánlatkérő meggyőződése, hogy ezen értékelési részszempontokkal nem sértette az esélyegyenlőséget, tekintettel azok alacsony súlyszámára is. 6./ Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező tévesen ítéli meg a műszaki, szakmai alkalmasság körében M.4.) pontban az alkalmassági minimum követelményként előírt 2 db tömörítő felépítménnyel rendelkező gépjármű illetve a 2 db mérleges autó szükségességét. A 2 db települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, 120 L, 240 L űrméretű gyűjtőedények ürítésére alkalmas, az MSZ EN 1501:2000 szabványnak megfelelő, minimum 16 m3 gyűjtő, tömörítő felépítménnyel rendelkező gépjármű biztosítása szükséges a biztonságos hulladékszállítás szempontjából, amellyel teljesíthető az előírt alkalmassági minimumkövetelmény, ugyanis valamelyik gépjármű meghibásodása esetén is teljesíteni kell a szerződésben vállalt feladatok ellátását. Továbbá, a 2004/17/EK és 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek kifejezetten engedélyezik a szerződéskötő ajánlatkérők számára azt, hogy válasszanak műszaki normákon alapuló előírások és előállítás, illetve teljesítésalapú követelmények között. A teljesítésalapú megközelítés általában a nagyobb piaci kreativitás számára nagyobb teret enged, és egyes esetekben innovatív technikai
14
megoldások kifejlesztésére sarkallja a piacot. Ha ezt a megközelítést alkalmazza, nem szükséges túlzottan részletesen kifejteni a műszaki előírásokat. A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény fő célja a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú begyűjtése és hasznosítása. A törvény szemléletváltásra ösztönöz, rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, a hasznosítási arányok növeléséről, a gyártó kiterjesztett felelősségéről. Az intézkedések hatására egységesebb és hatékonyabb lesz a hazai hulladékgazdálkodás rendszere, kevesebb hulladék képződhet és több hasznosulhat. 7./ E kérelmi elem kapcsán ajánlatkérő ismertette, hogy a dokumentációban előírtak szerint részletes költség kalkulációt kért megadni. Az előzetes számítások és a 2010. évi díjak alapján, az összes költség legnagyobb tétele a lerakási költség. A hulladék elhelyezés költsége, mérlegelés alapján kerül megállapításra. Ajánlatkérő határozott elképzelése, hogy a tudatos hulladékgazdálkodásra figyelemmel is, ellenőrizni tudja a közigazgatási területéről elszállított hulladék mennyiségét. Ajánlatkérő a 10 éves szerződésre tekintettel tervezi a tömeg szerinti elszámolás bevezetését, amelyhez, ennek ellenére, nem alkalmassági minimum követelményként írta elő a mérleges autók biztosítását, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget ajánlattevők számára. 8./ Ajánlatkérő észrevételében részletesen ismertette a dokumentáció előállítás a kapcsán figyelembe vett költségtételeket: - Nyomtatási, fűzési és másolási költségek: nettó 16.000,- Ft, - Tanácsadói szakvélemény készítése, tanácsadó rendelkezésre állása, konzultációk: 12.000,- Ft + ÁFA/óra összegben, melyből órának megfelelő költségátalány terheli jelen dokumentációt (jogszabályi megfelelőség, lehetséges jogszabálysértések felkutatása, racionalizálási lehetőségek vizsgálata, költségcsökkentő tényezők felkutatása stb.) - Áfa (25 %) 34.000,- Ft - Bruttó ellenérték 170.000,- Ft Ajánlatkérő a szakvéleményt, a konzultációkat, rendelkezésreállás biztosítását csak és kizárólag jelen közbeszerzési eljárás lefolytatásához vette igénybe, tehát nem vonható párhuzam olyan dokumentációval, amely későbbi felhasználásra is alkalmas. A kimutatásban szereplő költségek mindegyike jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjának elkészítéséhez, előállításához és annak rendelkezésre bocsátásához kapcsolódnak. A költségátalány egy előre megbecsült, de pontosan ki nem számított költségtételt jelent, így erre nézve pontos kalkulációt nem lehet bemutatni. 9./ Ajánlatkérő előadta, az egyéb információk 22. pontjában közöltek szerint az ajánlattételi felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. előírásai az irányadók. Az ajánlati dokumentáció 1.5.3.1. pontjában kiegészítette a
15
hiánypótlásra vonatkozó előírásokat, hivatkozva a Kbt. 83. §-ra. A fentiek alapján ajánlatkérő álláspontja, hogy a felhívásban és a dokumentációban előírtak nem ellentétesek a hiánypótlás biztosítására vonatkozó törvényi rendelkezésekkel. 10./ Ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező tévesen hivatkozik a Kbt. 20.§ (3) bekezdésére, ugyanis ajánlatkérő nem igazolás, hanem nyilatkozat becsatolását kérte az ajánlatban. A jogalkotó e §-ban előírtakat az ajánlat összeállításának egyszerűsítése érdekében hozta, elsősorban a kizáró okok igazolására vonatkozóan. Kérelmező több hulladéklerakó létesítménnyel rendelkezik, ezért a kért nyilatkozat becsatolása ajánlatkérő véleménye szerint semmilyen többlet feladattal, költséggel nem jár. A fentiekre tekintettel ajánlatkérő előírása nem sérti sem a Kbt. 3.§-t, sem 20.§ (3) bekezdését. 11./ Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a dokumentáció megfelel a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendeletben előírtaknak. Ajánlatkérő a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás tagja, amely információ a felhívás V.7) 15. pontjában feltüntetésre került. A társuláshoz több hulladéklerakó is tartozik. A kérelmező rendelkezik saját hulladéklerakóval a ZALAISPA társuláson belül. A Korm. rendelet 3. § (1) - (2) bekezdése további jellemző adatokat sorol fel, amelyeket a felhívásnak, vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell. Ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban (ezen belü1 a szerződéstervezetben) a rendelkezésre álló adatokat a fentieknek megfelelően megadta. Ismertette az általa közölt információkat. Ez alapján álláspontja szerint megállapítható, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének benyújtását megelőzően nem tájékozódott kellő mértékben sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban foglaltakról. Egyéb érdekelt az eljárásban észrevételt nem tett. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást indított. 1./ A Döntőbizottság először ajánlatkérő felhívásának III.2.2) P.3.) pontja szerinti alkalmassági előírását vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó.
16
A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható az előző legfeljebb háromévi teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. 2010. szeptember 15-i hatállyal a jogalkotó módosította a Kbt. 66. § (1) bekezdését, amely módosítás eredményeként az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a korábbi szabályozás „és” kötőszava helyébe az „illetőleg” kötőszó került. A módosítás fő indoka a kis- és középvállalkozások piacrajutásának segítése, a szabályozás egyértelműsítése, egyszerűsítése. A fenti rendelkezés alapján, melyet a miniszteri indokolás is egyértelműsít, az illetőleg szó vagy-ként értelmezhető, mivel a törvény célját is ez segíti leginkább elő. Ebből következően ajánlatkérő döntési kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy a teljes árbevételt, vagy a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vizsgálja alkalmassági feltételként, melyhez minimumkövetelményt is meg kell határoznia. Ajánlatkérő tárgyi felhívásában kizárólag a beszerzés tárgya szerinti árbevétel kapcsán vizsgálja az ajánlattevők alkalmasságát és ehhez minimumköveteményt is meghatározott. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása e körben jogszerű, így e kérelmi elemet elutasította. 2./ A Döntőbizottság a referencia tartalmi előírása kapcsán előterjesztett kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot
17
különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti rendelkezés alapján ajánlatkérő dönt arról, hogy referencia összegét vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot kíván megjelölni alkalmassági követelményként. Ajánlatkérő ezen kötelezettségét betartva a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot határozta meg felhívásában és ehhez illesztette az alkalmassági minimumkövetelményét, mely nem jogsértő. Kérelmező kérelem kiegészítésében ajánlatkérő azon követelményét is sérelmesnek tartotta, hogy a referenciának együttesen kell teljesítenie a 620 lakóingatlan és a 470 tonna hulladékra vonatkozó feltételt, mivel ezen két követelmény nem összefüggő. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen két feltételt a beszerzés igényeként meghatározott mennyiséggel egyezően adta meg. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon álláspontját, mely szerint a két adat nem áll szoros egységben egymással. Köztudomású tény, hogy a gyakorlatban háztartásonként határozzák meg a hulladék feltételezhető mennyiségét, mely nagyvárosi háztartásokban nagyobb, míg kisebb településen kisebb mennyiséget jelent. A referencia minimumkövetelménye feltétlenül szükséges a szerződés teljesítéséhez, így az nem túlzó. 3./ A Döntőbizottság ezt követően a szakember képzettségére vonatkozó előírás megfelelőségét vizsgálta. Kérelmező vitatta ajánlatkérő azon előírását, hogy ajánlattevőnek legalább 1 fő a 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet szerinti környezetvédelmi megbízotti képesítésű, minőségbiztosítás és hulladékkezelés területén szerzett, minimum 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel kell rendelkeznie. Ezen előírás alapján álláspontja szerint a környezetvédelmi megbízotti képesítés nem szükséges a feladat elvégzéséhez. A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a környezethasználó az e rendelet mellékletében (a továbbiakban: melléklet) felsorolt környezethasználatok [Kt. 4. § i) pont] végzése esetén környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) köteles foglalkoztatni. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a több telephelyet is
18
üzemeltető, illetve a tevékenységén belül több környezethasználatot is végző környezethasználó a feladat ellátását egy megbízottal is biztosíthatja. A melléklet az alábbi tárgyhoz kapcsolható tevékenységeket tartalmazza: - Hulladékok hasznosítása (nyersanyag kinyerése hulladékokból) 100 t/év felett - Települési szilárd hulladékok szállítása 2000 lakosnál nagyobb begyűjtési teljesítmény esetén - Települési szilárdhulladék-lerakó 20 000 m3/év kapacitás felett - Települési szilárdhulladék-lerakó 20 000 m3/év alatt - Települési és nem veszélyes termelési hulladékot égető mű - Veszélyes hulladékok kezelése 100 t/év felett - Veszélyes hulladékok kezelése 100 t/év mennyiségig - Veszélyes hulladékot égető mű - Veszélyes hulladék égetése nem erre specializált berendezésben, 100 kg/üzemóra veszélyes hulladék égetésétől - Veszélyes hulladék tárolók - Veszélyes hulladék lerakótelep A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő beszerzési igénye nem tartalmaz a fent idézett Korm. rendeletben meghatározott tevékenységet, így az ajánlatkérő által meghatározott szolgáltatás teljesítéséhez nem feltétlenül szükséges környezetvédelmi megbízott szakemberrel való rendelkezés, ezért ajánlatkérő ezen előírása sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 4./ A Döntőbizottság ezt követően a 3 fő hulladék-telep kezelői képzettségű szakember előírását vizsgálta. Ajánlatkérő felhívásában 3 fő C kategóriás jogosítvánnyal és a jelenlegi OKJ 33 853 01 (korábbi OKJ 21 7898 01) számú hulladéktelep-kezelő végzettséggel rendelkező gépjárművezetővel való rendelkezést írta elő. Kérelmező kérelmében egyrészt azt vitatta, hogy ajánlatkérő jogsértően követelt meg 3 fő szakember. A Döntőbizottság elfogadta kérelmező azon hivatkozását, hogy a 620 ingatlanról történő hulladékszállítás 1 autóval 7 óra alatt elvégezhető, így a 3 gépjárművezetővel való rendelkezés nem feltétlenül szükséges a szerződés teljesítéséhez. A Döntőbizottság e körben figyelembe vette a szolgáltatás helyének jellegét és településszerkezetét is. A Döntőbizottság ezen körülmények alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a 3 fő megkövetelésével megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően az OKJ előírást vizsgálta.
19
Megállapítható, hogy az OKJ 33 853 01 (korábbi OKJ 21 7898 01) számú hulladéktelep-kezelő képzettség 4 modulból épül fel, melyre külön végzettségi előírások, vizsgakövetelmények kerültek meghatározásra. Mind a négy modul önálló OKJ számmal rendelkezik. Elektronikai hulladékválogató, feldolgozó OKJ 33 853 01 0100 31 01 Hulladékfeldolgozógép - kezelő OKJ 33 853 01 0100 31 02 Hulladékgyűjtő és - szállító OKJ 33 853 01 0100 21 01 Hulladékválogató és – feldolgozó OKJ 33 853 01 0100 21 02 A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatást ellátó, regionális célokat szolgáló hulladékkezelő létesítmény felelős vezetőjének felsőfokú műszaki vagy természettudományi végzettséggel kell rendelkeznie. A (2) bekezdés rögzíti, hogy elkülönített hulladékgyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végzők közül legalább az egyik jelenlévőnek alapfokú hulladékgyűjtő szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie. Megállapítható, hogy a hulladéktelep-kezelő képzettség négy modult összefoglaló képesítés, mely négy önálló részszakképesítést tartalmaz, ami önállóan is megszerezhető, képzettségként elismerhető, felhasználható. Ezt támasztja alá az is, hogy több oktatásszervezéssel foglalkozó cég is szervez és indít hulladék-gyűjtő és szállító OKJ 338530101002101 szakképesítést nyújtó tanfolyamot. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fent idézett Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése sem követeli meg konkrétan a hulladéktelep-kezelő képzettség meglétét, csak alapfokú hulladékgyűjtő szakirányra vonatkozó követelményt fogalmaz meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása túlzó, így sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 5./ A Döntőbizottság ezt követően a 4. és 5. bírálati részszempont meghatározását vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos. A Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdése szerint: (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
20
A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a bírálati szempontokra megfelelően alkalmazandó a Kbt. 57. §-a azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg bírálati szempontként. Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta a bírálati részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponttartományt és a bírálat módszerét, így formailag eleget tett a Kbt. 57. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek. A Kbt. 57. § (4) bekezdése határozza meg azokat a követelményeket, amelyek keretei között határozhatják meg az ajánlatkérők a bírálati részszempontokat. A Kbt. 57. § (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összetett beszerzési tárgyából következően három bírálat részszempontot (1-3. részszempont) határozott meg az ellenszolgáltatás megadására, míg negyedikként és ötödikként egy több szempontból is speciális bírálati részszempontot határozott meg. A 4. bírálati részszempont a „lomtalanítás és veszélyes hulladék szállítás, ártalmatlanítás térítésmentes vállalása”, míg az 5. részszempont konténerek 4-5 m3 térítésmentes biztosításának vállalása” a Döntőbizottság szerint jogsértő.
21
Ajánlatkérő közbeszerzésének tárgya hulladékszállítás, ártalmatlanítás, méghozzá 10 éves időtartamra, melyre vonatkozóan a Kbt. 57. § (4) bekezdés b) pontjára tekintettel az ajánlattevőknek árajánlatot kell adniuk, méghozzá az ürítési díjakra kellett vállalást tenniük. Ezzel ellentétesen ajánlatkérő a 4. és 5. bírálati részszempont körében azt várta el az ajánlattevőktől, hogy arra adjanak vállalást, hogy biztosítanak-e részére ingyenesen 4-5 db konténert, valamint az éves lomtalanítás, veszélyes hulladék szállítást és ártalmatlanítást. A Kbt. 2. § (1) bekezdésében megadott fogalom meghatározásból következően a közbeszerzés egy olyan visszterhes beszerzési forma, amelyet az ajánlatérői szervezeteknek a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó és meghatározott értéket elérő beszerzési igényükre kötelező lefolytatni. A Kbt. szabályozás a 3. § értelmében kógens és ajánlatkérőknek a Kbt. 57. § (4) bekezdés b) pontja alapján minden esetben meg kell követelniük azt, hogy az ajánlattevők adják meg vállalási árukat, továbbá a 70. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőknek kifejezett nyilatkozatot kell tenniük a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A Kbt. szabályozásában hangsúlyosan érvényesülő szabályozási elv az árajánlatok megalapozottságának a vizsgálata, már a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt is köteles ajánlatkérő indokolást kérni. A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. kógens szabályozási struktúrája nem biztosít jogi lehetőséget arra az ajánlatkérőknek, hogy elvárják, hogy az ajánlattevők ingyenes vállalásokat tegyenek a részére. Ajánlatkérő nem érvényességi feltételként szabta az ingyenes vállalás megtételét, hanem azt bírálati részszempontként határozta meg. A Döntőbizottság szerint azonban ez is jogsértő, mivel a nyertes személyének kiválasztását ingyenes vállalások megtételétől, illetve azok nagyságrendjétől tette függővé. A Döntőbizottság szerint a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott verseny tisztasága és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség alapelve érvényesülésének feltétele, hogy a közbeszerzési törvény előírásainak betartása mellett valósulhasson meg az ajánlattevők közötti verseny a szerződés elnyeréséért. Nyilvánvalóan sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége és adott esetben a verseny tisztasága is sérülhet, amennyiben az alapján dőlhet el a nyertes személye, hogy a törvény visszterhesség előírásaival szemben mely ajánlattevő tud ingyenes szolgáltatást biztosító vállalást tenni. Olyan szempontból is sérülhet a verseny tisztasága, hogy ellenőrizhetetlenné válhat az 1., 2., 3., 4. és 5. bírálati részszempontra tett vállalások valós tartalma, a magasabb pontszám elérésének célja nem feltétlenül a jogkövető magatartás irányába hat. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdésének, továbbá az 57. § (4) bekezdés b) pontjának a sérelmével határozta meg a 4. és 5. bírálati részszempontot.
22
6.-7./ A Döntőbizottság ezt követően a bírálati részszempont jogsértő jellegére vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 250. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57. §. A Kbt. 57. § (4) bekezdése kimondja, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásában 6. bírálati részszempontként „ajánlattevő rendelkezik 2 db mérleges autóval” kitételt jelölt. Megállapítható, hogy a 2 mérleges autóval történő rendelkezés a teljesítéshez rendelkezésre álló eszköznek minősül, mely a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelményének tekinthető, így annak bírálati részszempontként történő előírása sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés a) pontját. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő ezen előírása sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, mivel nem feltétlenül szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez. A Döntőbizottság fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelményt határozott meg bírálati részszempontként. A Kbt. struktúrájából következően a 69. § (3) bekezdés kizárólag az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelmények és igazolási módok kapcsán vizsgálható. Megállapítható, hogy ajánlatkérő ezen előírása nem az alkalmassági követelményként került rögzítésre, így annak feltétlen szükségessége sem vizsgálható, ezért e kérelmi elem nem alapos. 8./ A Döntőbizottság ezt követően a dokumentáció értéke kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta, és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 249. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban.
23
A Kbt. 54. § (9) bekezdése alapján a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. Ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékének mértéke körében részletesen bemutatta a figyelembevett költségelemeket, így például másolás, sokszorosítás, fűzés, tanácsadói költségek, szakvélemény, tanácsadó rendelkezésre állása. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. a dokumentáció értéke körében csak a dokumentáció előállításával és annak rendelkezésre bocsátásával összefüggő tételeket tekinti elfogadhatónak. Ebből következően azon költségelemek, melyek szorosan nem tartoznak ezen körbe költségként nem számíthatók el. Az ajánlatkérő által megadott tételek közül a szakvélemény, illetve a tanácsadó rendelkezésre állása nem kizárólag a dokumentációhoz kapcsolódnak, hanem az ajánlattételi felhíváshoz, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításához, így ezen tételek jogsértően kerültek beszámításra a dokumentáció értékébe. A Döntőbizottság figyelembe vette a dokumentáció 33 oldalas terjedelmét is, melybe az ajánlattételi felhívás is beleértendő. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ezen költségelemek sem a dokumentáció előállításával, sem annak rendelkezésre bocsátásával nincsenek összefüggésben, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § (9) bekezdését. 9./ A Döntőbizottság ezt követően a hiánypótlási előírásokat vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 250. § (3) bekezdés értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek; A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés értelmében a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:
24
a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. 83. §-a szabályozza a hiánypótlás jogintézményét. Az (1) § rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdésben szabályozza a jogalkotó azon kivételi köröket, melyben a hiánypótlás nem alkalmazható. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásában a hiánypótlásra teljes körben lehetőséget biztosított. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szabályozza ajánlatkérő hiánypótlás biztosításának kötelezettségét, melynek felhívásában eleget tett. A (2) bekezdés egyértelműen az ajánlattevők által teljesített hiánypótlásokra vonatkozóan tartalmaz korlátozásokat, melyre a „nem lehet végrehajtani” kitétel is egyértelműen utal. Ebből következően ajánlatkérő nem követett el jogsértést a teljes körű hiánypótlás biztosítása kapcsán, hiszen a hiánypótlásokat követően kerül abba a helyzetbe, hogy a hiánypótlás esetlegesen jogsértő teljesítését vizsgálja. 10./ A Döntőbizottság ezt követően a nyilatkozat formai előírására vonatkozó kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. Kérelmező azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a felhívásában a Kbt. 20. § (3) bekezdése ellenére eredeti, vagy közjegyző által hitelesített dokumentum benyújtását követelte meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásának V.7) 14.) alpontjában az ajánlattevő általa megjelölt hulladéklerakó létesítménytől származó befogadó nyilatkozatot írt elő eredeti vagy annak közjegyző által hitelesített másolati formájában. A Kbt. 20. § (3) bekezdése szerint ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható.
25
A Kbt. fent idézett rendelkezése azon igazolások benyújtásának formájára tartalmaz előírást, melyet a Kbt. vagy a Kbt. alapján ajánlatkérő előír. Így például kizáró okok, alkalmasság, stb. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a befogadó nyilatkozatra vonatkozó előírását nem a Kbt. szabályai alapján követelte meg, így ezen dokumentum tekintetében nem alkalmazható a Kbt. 20. § (3) bekezdésében foglalt előírás. A fentiek alapján ajánlatkérő formai követelménye jogszerű volt, így e körben jogsértés nem állapítható meg. 11./ A Döntőbizottság ezt követően a dokumentáció rendelkezéseinek hiányát vitató kérelmet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő dokumentációja nem tartalmazza a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában kötelezően előírt tartalmi elemeket. A Kbt. 250. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban. A Kbt. 54. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: 3. § (1) A közszolgáltatási jellemzők részletezése érdekében a felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás vagy annak valamely eleme szempontjából jellemző adatokat, így különösen a) a közszolgáltatásba bevont terület települési, földrajzi és közlekedési jellemzőit; c) a közszolgáltatást várhatóan igénybe vevő gazdálkodó szervezetek számát; d) a várható hulladék mennyiségét, fajtáját és összetételét; e) a kijelölt ártalmatlanító hely és a rendelkezésre álló egyéb hulladékkezelési technológiák kapacitását, valamint az alkalmazott kezelési módszereket;
26
A fenti jogszabályi rendelkezés egyértelműen megadja azon jellemző adatokat, melyet minimálisan tartalmaznia kell a dokumentációnak. A Döntőbizottság a dokumentáció vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció nem tartalmazta a közszolgáltatásba bevont terület települési, földrajzi és közlekedési jellemzőit, a közszolgáltatást várhatóan igénybe vevő gazdálkodó szervezetek számát, valamint a kijelölt ártalmatlanító hely megjelölését. A fenti jellemzők megadásától ajánlatkérő nem tekinthet el, így megsértette a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjára tekintettel és a Kbt. 250. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó 54. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben foglaltakat, ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását, dokumentációját és az ezt követően hozott valamennyi döntését. A Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmeket elutasította A Döntőbizottság jelen esetben a jogsértés megállapításán túlmenően bírság kiszabását nem látta indokoltak, tekintettel, a felhívás és dokumentáció megsemmisítésére, mellyel a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. B u d a p e s t, 2011. január 18. Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Zala-Depo Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 26.) 2. Saubermacher-Pannónia Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár u. 5.) 3. AVE Zöldfok Kft. (8630 Balatonboglár, Szabadság u. 6.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
