A KUTATÁS–FEJLESZTÉS MINT A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG ALAPJA HAZÁNK MEGÍTÉLÉSE AZ IMD RANGSORA ALAPJÁN Bojárszky Dezső
Vezetői összefoglaló A gazdasági versenyképesség – a termékek és szolgáltatások piacon keresett tulajdonságainak – megőrzését vagy javítását kutatás-fejlesztési és hasznosítási programok támogatják. A kutatás-fejlesztési célok kijelölése a piaci helyzet ismeretét igényli, amiben segít a fontos tulajdonságok rangsorolása. Magyarországon a gazdasági versenyképesség javítása a jó helyzetelemzésen és az eredményes kutatás-fejlesztésen múlik. Az International Institute for Management Development (IMD) alapítvány (Lausanne, Svájc) évente elkészíti a világ első hatvan országának versenyképességi rangsorát. A négy csoportban háromszáztizennégy paraméter alapján készült összeállítás számos hazai tennivalót jelez. Fontos és időszerű az ország, a gazdasági szektorok, a cégek és a termékek gazdasági versenyképességének felmérése, elemzése, a tapasztalatok gazdasági döntésekben történő alkalmazása a jellemző paraméterek valós adatain keresztül. A politika, a tudomány és a gazdaság vezetőinek közösen kell törekedni a gazdasági vagyon versenyképes működtetésére, az ország sorsát döntő módon befolyásoló családi gazdaságok, a kis és közepes méretű vállalkozások eredményes működésének fejlesztésére. Az ország fejlesztési forrásainak az utóbbi évek eredményeit jóval felülmúló hatásfokú hasznosítását értékalapú, tárgyilagos, a gazdasági versenyképességet legjobban támogató, az új kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására épülő átgondolt rendszerben, a lehető legkevesebb bürokráciával és hatékony bonyolítással kell megvalósítani. A tudomány, a kutatás-fejlesztés és a gazdasági versenyképesség támogatására a világ vezető hatalmai és fejlett országai mindenkor biztosítják a szükséges forrásokat és azok hatékony felhasználását. A példa követése nagyban javítaná felzárkózásunk esélyeit és rövidítené annak időtartamát.
185
Bevezetés Az International Institute for Management Development (IMD) alapítvány (Lausanne, Svájc) négy csoportban háromszáztizennégy paraméter alapján évente elkészíti a világ első hatvan országának versenyképességi rangsorát, amelyet a közvélemény tárgyilagosnak ítél, és széles körben használ. A rangsor bemutatja az országok adatait, feladatait, összesített, csoportbeli és parametrikus helyezéseit, a mérhető paraméterek értékeit, azok mellett a rangsorolt országok átlagértékeit; jelzi, hogy az ország húsz leggyengébb paraméterének átlagos értékre való javítása mekkora előrelépést hozna a rangsorban. Nézzük, mit ír az IMD Magyarországról? Magyarország általános teljesítménye Magyarország 2004. évi adatai (a főváros, a népesség, a terület és a valutaárfolyam USD/HUF 202,6 ismeretében): GDP: 99,8 milliárd amerikai dollár. GDP/fő: 9879 dollár, a GDP növekedése: 4,0%, fogyasztási árinfláció: 6,8%, munkanélküliség: 5,9%. A munkaképes létszám: 4,15 millió fő, a költségvetés egyenlege: mínusz 8,8%, a belső részvénytőke: 42,9 milliárd dollár, a belső forgótőke: 4,4 milliárd dollár. Magyarország általános teljesítménye az elmúlt öt évben az országok közötti rangsorban: 2001–2002: harmincadik, 2003: harmincnegyedik, 2004: negyvenkettedik, 2005: a harminchetedik helyet kaptuk (1. ábra).
1. ábra A jellemzőket négy csoportra bontva Magyarország teljesítménye az Egyesült Államokhoz viszonyítva a következő (2. ábra):
2. ábra 186
A jellemző csoportokban elért helyezések az alábbiak: A gazdasági teljesítmény 2001-ben a harmincegyedik, 2002-ben a harmincharmadik, 2003-ban a harminchetedik, 2004-ben a negyvenhetedik, 2005-ben az ötvenedik helyen állt. Ezen belül az alcsoportok 2004. évi helyezései a következők: nemzetgazdaság: ötvenedik, nemzetközi kereskedelem: harminchatodik, nemzetközi beruházások: huszonnegyedik, foglalkoztatottság: harminckilencedik, árak: ötvenharmadik helyet kaptak. A kormányzati teljesítmény adatai 2001ben a harmincadik, 2002-ben a huszonhetedik, 2003-ban a harmincötödik, 2004-ben a negyvenharmadik, 2005-ben a harmincnyolcadik helyre került Magyarország. Az alcsoportok helyezései a 2004. évben a következők. Államháztartás: negyvenötödik, adópolitika: negyvenhetedik, intézményes keretek: negyvenötödik, üzleti törvények: tizenhetedik, szociális keretek: huszonnyolcadik. Az üzleti teljesítmény adatai 2001–2002ben: harmincadik, 2003-ban: harminchetedik, 2004-ben: negyvenhetedik, 2005-ben: harmincharmadik hely. Az alcsoportok helyezései a 2004. évben a következők: termelékenység és hatásfok: harmincegyedik, munkaerőpiac: huszonegyedik, pénzügy: harminchatodik, ügyviteli és vezetési teljesítmény, álláspontok és értékek: harmincötödik. Az infrastruktúra adatai 2001-ben: huszonötödik, 2002-ben: huszonhatodik, 2003-ban: harmincharmadik, 2004-ben: harminckettedik, 2005-ben: huszonkilencedik. Az alcsoportok helyezései a 2004 évben: Alapinfrastruktúra: huszonhatodik, technológiai infrastruktúra: harmincötödik, tudományos infrastruktúra: harminchatodik, egészségügy és környezetvédelem: negyvenkettedik, közoktatás: tizenkettedik hely. 187
Magyarország 2003-ban és 2004-ben tizenkét helyet esett a rangsorban,, majd 2005-ben ötöt lépett előre. A főbb összetevőkben az ország állapotának néhány jellemzője: a gazdaság teljesítménye négy év alatt a harmincegyedik helyről az ötvenedik helyre esett vissza. A gazdasági teljesítmény alcsoportjai közül az árak az ötvenharmadik, a nemzetgazdaság az ötvenedik helyet kapta. A foglalkoztatottság (harminckilencedik) és a kereskedelem (harminchatodik) közepes értékelést kapott, a nemzetközi beruházásoké (huszonnegyedik) a legelőkelőbb megítélés. A kétségtelen gazdasági növekedést jobbára a hazánkban jól működő külföldi tulajdonú vállalatok eredményezik, akik annak hasznát is elviszik. A hazai költségvetési befizetéseik jó, ha az általuk használt infrastruktúra költségeit visszatérítik. Az árak helye igazolja a közérzetet; sok fogyasztási cikk és közszolgáltatás drága és instabil, az árak könnyen emelhetők. A hazai gazdaság állapotát a túlköltekezés és az ikerdeficit, a kereskedelmi és költségvetési pénzforgalom egyre súlyosabb, lassan elszabaduló vesztesége jellemzi. A kormányzati teljesítmény (harmincnyolcadik hely) három fontos jellemzője, az adópolitika (negyvenhetedik), az államháztartás és az intézményes keretek (mindkettő negyvenötödik) mutatja, hogy szükséges a közigazgatás rendbetétele. Az üzleti törvények (tizenhetedik) és a szociális keretek (huszonnyolcadik) értékének köszönhető a kormányzati teljesítmény öthelynyi javulása. A későbbi részletekből látható, hogy az üzleti törvények kedvező megítélése a külföldi befektetők minden korlátozás nélküli támogatásának köszönhető, ami nem biztos, hogy a legkisebb mértékben is egyezik a gyorsan szegényedő lakosság érdekeivel. A szociális támogatásokat a pénzszegény időben sem lenne szabad csökkenteni. Az üzleti teljesítmény (harmincharmadik) közepes értékelést kapott, ami kedvező, mert jelzi a szükséges közigazgatási és költségvetési változások után az üzleti élet sikeres szereplésének jó esélyét. Az infrastruktúra értékelése jó (huszonkilencedik), a (reform előtti) oktatásé a legjobb (tizenkettedik), indokolatlan annak felforgatása. A jelentés az általánostól halad a részletek felé. Nézzük a tíz legerősebb és a tíz leggyengébb teljesítményt a rangsorolt államok átlagértékeitől mért eltérések szerint.
Az erősségek 1. Gazdasági teljesítmény. A külföldi befektetések növekedése, valamint a kutatási-fejlesztési központok letelepülése hatodik helyet, a szolgáltatások letelepülése nyolcadik helyet kapott. Látható, hogy a magyar piacnak a külföldi vagy a globális tőke előtt való teljes és támogatott megnyitása számos új létesítmény felépítését és működését eredményezte, igaz, sok régit tönkre is tett. Az ipar, a kutatás-fejlesztés és a szolgáltatások befektetései kedvező értékelést kaptak. Mindhárom területen több tucat, csúcstechnológiát megjelenítő új létesítmény jött létre amelyekben, szép számban találnak munkát a jól képzett, felső- és középfokú végzettségű, jobbára fiatal szakemberek. Jó látni az új kutatóintézeteket, amelyekben a tehetséges fiatalok itthon találkozhatnak világszínvonalú feladatokkal. Közben előnyös együttműködések alakulnak ki akadémiai, egyetemi kutatók és az új vállalatok között. Jó helyet kaptak a hazai beruházások: a kilencediket. Itt az autópályák, a hidak és az új ipari létesítmények viszik a vezető szerepet. Nagy kár, hogy a hazai vállalkozók kiszorultak és már alig jutnak szerephez ezekben a munkákban és az állami tőkehiány különféle kiegészítő megoldások előtt nyitott utat. 188
A javak exportja, valamint a kereskedelem GDP-aránya a tizenegyedik helyre jutott. Az export növekedése a tizenkettedik helyet kapta. A turizmusból származó bevétel a tizennegyediket. A kereskedelemnek a nemzeti össztermékben számított aránya és az export mértéke, növekedése a turizmusból származó bevételek a fejlődő gazdaság fontos tényezői. Fontos, hogy az import növekedése rendre gyorsabb az exporténál, ami nagyon előnytelen. Az egy lakosra eső GDP-növekedést a huszonkettedik helyre sorolták. A munkanélküliség mértékét a huszonharmadikra. E két érték húsz fölötti helyezéssel is képes volt bejutni a legjobb tízes listára, ami nem túl jó dolog. 2. Kormányzati teljesítmény. A kormányzati teljesítmény örök kritika tárgya, ugyanakkor az ország jó működésének egyik legfontosabb feltétele. A számok szerint itt sikertörténet zajlik. Az alacsony társasági nyereségadó kedvező értékelést kapott: a harmadik helyet. Nyilvánvaló céljának, a gazdaság élénkítésének teljesítésével többszörösét hozhatja a kincstár számára, mint a korábbi magas adó. A nemzetközi együttműködések szabadsága a negyedik helyre került. A külföldi befektetőknek a hazai vállalatok irányításában szerzett szabadsága, valamint az állami fejlesztési támogatások az ötödik helyet kapták, kölcsönösségről nem esik szó. Ezt látva sok hazai vállalkozó sóhajtozik: milyen jó lenne, ha a kormány saját országa saját állampolgárait is hasonló kedvezményekkel ösztönözné vállalkozásaik fejlődése érdekében. A tőke és a nemzetközi együttműködések szabadsága új és jó vívmány, megfelelő felkészültséggel sokat lehet profitálni belőle akár a határokon túli magyarokkal, akár a külföldiekkel együttműködve. Olyan helyi kívánságok, mint például a foglalkoztatási és jövedelmi garanciákban, környezeti teherviselésben és az infrastrukturális ellátás terheiben való arányos közreműködés elvárható és méltányos lenne a betelepülőktől. Az általánosan elterjedt női foglalkoztatottság a kilencedik helyet kapta, csakúgy, mint az állami szektornak a külföldi ajánlattevők előtti nyitottsága, valamint a termelési és szolgáltatási törvények az üzleti fejlődésben. A munkahelyi zaklatást a tizenegyedik helyre sorolták, míg a vállalatok versenyképességében élő rendszabályokat, valamint a külföldiek befektetési ösztönzőit a tizenharmadik helyre. Ez a csoport a vállalkozások és a munkahelyek biztonságának kiemelkedő színvonaláról, törvényi garanciáiról, jó magatartásról tanúskodik. 3. Üzleti teljesítmény. A vezetők díjazása: negyedik hely. (A jelentés készítői jelezték, hogy a magyar jövedelmi adatok hibásak.) Az etikus vezetés mércéje, hogy az alkalmazottak juttatásainak és jövedelemszintjének aránya közelítse meg a vezetői fizetések arányát. A tőzsdeindex százalékos változása a nemzeti valutában a hetedik helyet kapta. A tőzsdeindex fejlődése dicséretes, a tőzsde befolyása a gazdaságra meglehetősen mérsékelt. Szerencsésebb megoldás lehetett volna a privatizáció során jobban támaszkodni a tőzsdére. A részvényesek jogi védettsége és a vállalatok hatékony működésének összehasonlítása tarkább képet mutat: a kilencedik helyezést érte el. A nagyvállatok működésének hatékonysága nemzetközi összehasonlításban a tizedik helyre jutott. A betelepített új nagyvállalatokra a megállapítás helytálló. A külföldi kézbe került hazai állami vállalatok hatékonyságának és sorsának alakulása meglehetősen összetett vagy tarka képet mutat a befektető és szándéka komolysága szerint.
189
Az alkalmazottak jövedelemszintje, a nemzeti kultúra nyitottsága a külföldi gondolatokra, valamint az üzemi viták miatt kiesett munkanapok aránya a tizenkettedik helyezést kapta, a vezetők nemzetközi tapasztalata a tizenötödiket, míg a közszolgáltatásban gyakorolt díjazás, valamint az évenkénti munkaórák száma a tizennyolcadikat. Az itt szereplő alkalmazotti jövedelemszint nyilvánvaló tévedés, mert ez a hazai közélet egyik legfájóbb pontja. A világon szinte mindenütt versenyképes árak mellett a jövedelmek egyötöd- egy nyolcad részét teszik ki a környező fejlett országok megfelelő juttatásainak. Ezért egyre több ember él egyre szegényebben, és sokan erejükön túl vállalkoznak javaik megteremtésére, aminek egészségi ártalmai köztudomásúak. A hazai közélet egyik feladata a lakosság életminőségének mielőbbi méltányos szinte való emelése. Az alkalmazott és a közszolgák díjazásának tizenkettedik és tizennyolcadik helyre való sorolása is a jelentés nyilvánvaló hibája, amelyet a következő évi riportban ki kell javítani. A hazai munkavállaló képzett, fegyelmezetten és jól dolgozik, ezért alacsony a kiesett munkanapok és nagy az évenkénti munkaórák száma. 4. Infrastruktúra. Az ország infrastrukturális adottságai kiemelkedők, ami sokak számára kellemes meglepetés. Valószínű, hogy az ország kedvező helyén és adottságain túl kitűnő infrastruktúrája jelent nagy vonzóerőt az ide érkezők és ide vágyók számára. A jól működő oktatási rendszer miatt az írástudatlanság a legkisebb a világ első hatvan országa között: az első helyre került. (Egyedüli első helyünk). A tanári ellátottság (harmadik), a természettudományok iránti érdeklődés, a képzett munkaerő rendelkezésre állása (negyedik), a természettudományok részesedése az iskolákban, valamint a fiatalok érdeklődése a természettudományok iránt (ötödik), az út- (ötödik) és a vasúthálózat sűrűsége (kilencedik). A termőfölddel való ellátottság (hetedik), a tudományos kutatások jogi támogatottsága (tizedik) mind-mind a világ tíz legjobbja között szerepel. Mindezek mellett nem szabad szó nélkül hagyni a falvak és tanyák helyenként siralmas infrastrukturális körülményeit, gyorsuló pusztulását, mert ez a helyzet sürgős javítást kíván. A tudományos kutatások jogi támogatottsága messze megelőzi annak pénzügyi ellátását.
A gyengeségek 1. Gazdasági teljesítmény. A gyengeségek tárgyalása figyelmet és körültekintést igényel. A költségvetés egyenlege a GDP százalékában az ötvenharmadik helyre került. A költségvetés rossz egyenlege az ország legnagyobb terhe. Ennek okai ismertek, s nagyon fontos lenne kilábalni ebből a bajból. Két rossz egyensúly létezik Magyarországon. Több az import, mint az export. Többet költünk, mint amennyi bevételünk van. Egyik sem jó, mindkettőt fel kell számolni. A megoldás nem könnyű, de ha nem történik valami előrelépés, az ország alászorul a rohamosan növekvő adóssághegynek. Az utóbbi négy év adósságnövekedése félelmetes. A kereskedelemben a hiány egyik oka a sok beözönlő silány áru és az ezek vásárlására buzdító reklámözön. Miközben a világ legízletesebb gyümölcsei és konyhakerti termékei itthon teremnek, a nagy boltok polcai tele vannak gyenge minőségű importtal. Miközben a Kárpátmedence jó minőségű növényeivel táplálkozó haszonállatok tenyésztői tönkremennek, a boltok tele vannak a szavatossági előírásokat sem teljesítő, vacak importtal. Miközben a Föld egyik legnagyobb és legegészségesebb vízkészlete a Kárpát-medence alatt található, a boltok tele vannak importált ivóvizekkel. A példák folytathatók. A hasonló többletkiadásoktól meg kell szabadulni, mert az ország nem rendelkezik a kifizetésükhöz szükséges forrásokkal. Ezek megszüntetése, az állami adminisztráció szükséges méretűre való redukálása, szakértő kormány működtetése, a közigazgatás rendbetétele a következő feladat. Fel kell számolni az országban az elmúlt évtizedek, az elmúlt másfél évtized alatt keletkezett hátrányokat. 190
A fogyasztói árinfláció (ötvenharmadik hely), amely korábban a költségvetési hiányt volt hivatott csökkenteni, 2005-ben örvendetesen mérséklődött. A foglalkoztatottság a lakosság százalékában az ötvenedik helyre jutott, azóta ez is romlott, mert a munkanélküliség egyre súlyosabb terhe az országnak. Közmunkával, a falusi, tanyasi települések termékforgalmazásával, a gazdaság élénkítésével, a családi vállalkozások, a családi gazdaságok, a szervízhálózat bővítésének nagyvonalú támogatásával munkát lehet és kell adni az embereknek. A GDP becsült vásárlási paritása, valamint a GDP nagysága a negyvennyolcadik helyre került. A külföldön történő közvetlen tulajdonvásárlás a negyvenhatodik helyet kapta, míg a foglalkoztatottak száma a negyvenkettediket. A kereskedelmi szolgáltatások exportjának a negyvenedik hely jutott. 2. Kormányzati teljesítmény. A központi banknak a gazdaságra, valamint a valutaárfolyampolitikának a gazdasági versenyképességre gyakorolt hatása mértékeiben az ötvenkilencedik helyre került. A kormányzati teljesítmény megérdemelten teli súlyosan elmarasztaló értékelésekkel. Ez a két érték, amely a kormány és az MNB közötti vitát jeleníti meg, lehet az adatközlő igazságtalan véleménye is. Az MNB a forint értékmegóvása és az infláció letörése érdekében jó munkát végzett, előrejelzéseit rendre igazolták az események. A személyi jövedelemadó hátrányos a kisembernek és nagyvonalú a jómódúakkal szemben: az ötvennyolcadik helyre jutott. Az EU-15 átlag minimálbérrel egyenlő jövedelem itt már a legmagasabb kulccsal adózik. A kormányzati támogatás mezőgazdaságra és iparra jutó, egyébként túl kevés forrását (~ 2x200 milliárd forint) is elviszik az erős befolyással bíró (~ 2 x 100 fős) hatalmi csoport tagjai. (A magán- és állami vállalatok kormány támogatása, valamint a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulása az ötvenkettedik helyet kapta.) A nők parlamentbeli arányát, a központi költségvetés hiányát a negyvenhetedik helyre sorolták. Érdekes szempont: a politikai pártok nem értik a jelenlegi gazdasági kihívásokat, ebben a negyvenhatodik helyet kaptuk. A minősítéssel magyarázható az éves költségvetéseink bevételi számainak sorozatos és súlyos elmaradása, a kiadások mindenkori jelentős túllépése. A tényleges teljes adóbevételt a negyvenötödik helyre sorolták. Az adóbevételek elmaradása a tudatos költségvetési felültervezés eredménye. Az adóhivatal közben csendben az ország legnagyobb foglalkoztatójává, (közpénzből működő hivatalává) nőtte ki magát. Szintén a negyvenötödik helyre került az a megítélés, hogy a tőke költsége a gazdaságban gátolja-e az üzleti fejlődést. A tőke magas költsége a bankok lelkiismeretét terheli, amelyek kizárólag a saját hasznuk növelésére törekszenek, nem érdekli őket sem az állam, sem a gazdaság, sem a polgárok képviselete. 3. Üzleti teljesítmény. A munkaerő növekedése, valamint az üzleti élet vezetőinek a társadalom irányában mutatott gyér felelősségtudata az ötvenötödik helyezést érdemelte. A lakosság százalékos arányú munkaereje az ötvenharmadik helyre került. A munkaerő növekedésének gyenge értéke demográfiai okok eredménye. A tőzsde értékbeli tőkésítése szintén az ötvenharmadik helyet kapta, ugyanez a GDP százalékában csak egy hellyel előzte meg az értékbeli minősítést.
191
Az egészség, a biztonság és a környezetvédelem vezetőinek gyenge értékelés jutott: az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi gondok kezelése az ötvenedik helyre jutott. Ennek javulnia kell az egyre több, a téma iránt elkötelezett közéleti szereplő hatására. A vállalat értékébe nem számítják bele az alkalmazottak értékét: ezt jelzi ennek negyvenkilencedik helye. A vállalatok értékelése az elmúlt másfél évtized egyik szomorú története. Az „ócsítás” és az áron aluli tulajdonváltás ipari méretekben alig néhány ezer állampolgárt és néhány világcéget jutalmazott. A bejegyzett hazai vállalatok száma a negyvenhetedik helyet érdemelte. A bejegyzett vállalatok számának a viszonylag gyenge értékét az a harc magyarázza, hogy a nagyvállalatok, a nagybirtokok vagy a családi és kisvállalkozások és családi gazdaságok kapjanak nagyobb állami támogatást. Az a megítélés, hogy a vállalatok alkalmazzák-e a morális értékeket, a negyvenhatodik helyre került. A morális értékek hiánya a közéletben és a vállalkozások világában egyaránt szembetűnő és súlyos károk okozója. Morális értékek nélkül a létbiztonság, az élet minősége szenved hiányt, ami sokszor a fizikai megterhelésnél is pusztítóbb hatású. A részidős foglalkoztatás intézménye, új munkahelyek létrehozása sem terjedt el a szükséges mértékben (negyvenötödik hely). Ennek egyik oka a munkaügyi képzésekre szakosodott iparág keveset törődik a foglalkoztatási helyzettel. 4. Infrastruktúra. Az egészségügyi infrastruktúra gyenge helyezése (ötvenkettedik) mutatja, hogy az nem felel meg a társadalom szükségleteinek. A fő gond a pénzhiány, a kényszer szülte rossz megoldások és a hálapénz rendszerének romboló hatása. A dolgozó (orvosok és ápolók) teljesítménye elismerést vált ki a kezeltek és a szakma körében. Az egészségügy az egyik nagy ellátórendszerünk, amely fejlesztésre szorul. A számítógép-használat világméretű részesedése az ötvenkettedik helyet kapta. Ez igen gyenge eredmény, bár az érték javul. Negyvenharmadik helyezést érdemelt a szennyvíztisztító üzemmel kiszolgált lakosság aránya. A szennyvíztisztítottság elmaradása, részben a korábbi évtizedek hagyatéka, részben a pénzhiány, részben a vezetés kevés környezetvédelmi felelősségérzetének hiánya miatt. Ezen javítani kellene, nem a legelegánsabb fővárosi látványosság a Duna-parti horgászsereg a tisztítatlan szennyvízbeömlések környékén és így tovább. A közelmúlt árvizei is ráirányították a figyelmet a vidéki települések elmaradott szennyvízkezelési állapotára. A következő adatok ismét igazolják, hogy a közműköltségek nagyok és különösen szembetűnően azok a hazai jövedelmek arányában. A széles hullámsávú internetezés költsége (100 kbit/sec/hónap amerikai dollárban) a negyvenkettedik helyre szorult, az ipari fogyasztók elektromos költségei, valamint a mobiltelefon-költségek pedig a negyvenegyedik helyre. Az internethasználók száma ezer lakosonként a negyvenedik helyre jutott, míg a számítógéphasználók száma ezer lakosonként a harminckilencedik helyre. Az ok közismert: a túlzott mértékű magánosítás semmiféle korlátot nem állított fel az új tulajdonosok árképzési gyakorlatát illetően. A felsőfokú iskolázottság a huszonöt–harmincnégy éves lakosság körében és a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások egyaránt a harmincnyolcadik helyet kapták. E két érték, vagyis 192
a fiatalok felsőfokú végzettségének alacsony aránya és a tudomány elégtelen támogatottsága súlyos vezetési hiba. A tudomány támogatási aránya a költségvetésben az 1990. évi felére esett, az alacsony és kedvezőtlen szerkezetű diplomás arány hosszabb távon gazdasági versenyképességi hátrányt okozhat. A felsőfokú végzettségűek alacsony arányán túl a diplomák aránya a könnyen oktatható és sok esetben nem kellően felmért igényű szakterületek felé tolódott, ami kiigazítást igényel. Külön hátrány a természettudományi és mérnök-képzés alacsony és egyre csökkenő aránya, az egyre szűkebb költségvetés és az elitképzési rendszer fejlődése. Nem tartalmazza még a jelentés a bolognai folyamat túlhangsúlyozásának várható romboló hatását. Az egyetemi oktatás és a kutatás-fejlesztés szorosan összefüggő tevékenységek. Az egyetemek a legmodernebb ismereteket oktatják, amelyekhez hozzátartozik a kutatómunka. Az egyetemi kutatás rendezett támogatására eddig nem került sor, a tudományos műhelyek a működési költségeikből és egyes pályázati pénzekből éltek. Ideje rendezni ezt a hiányt is. Régen esedékes, az EU-határozatban szereplő és a hozzánk hasonló méretű EU-országok szintjére hozni a tudomány, és a kutatás-fejlesztés irányítását és támogatását. Ebben nyilván mindenki egyetért, a kérdés a támogatás bővítésének programja, azaz, hogy hány év alatt és milyen lépcsőkben történjen meg a források bővítése. A választ ott kell keresni, hogy milyen tömegű támogatást képes a magyar tudomány az elvárt hatásfokkal hasznosítani. A döntést befolyásolja, hogy milyen ütemben képesek kialakítani az érintettek a közös és eredményes vállalati–kutatói, kutatás-fejlesztési együttműködéseket. Ugyanez érvényes a kis és közepes méretű vállalkozások, a családi gazdaságok fejlesztéseit szolgáló kutatói együttműködések és a térségi kutató–fejlesztő–vállalkozói együttműködések támogatására. A jelentés szerint ma a magyar vállalkozások 77 százaléka semmiféle innovációt nem végez. Ennek az aránynak a javítása nagyon fontos tartaléka a hazai gazdasági versenyképességnek. A tudomány és a kutatás-fejlesztés világában a szabályok tisztázását követően nem kell mást tenniük a kormányoknak, mint biztosítani a hasonló méretű sikeres országok támogatási mértékét, jóváhagyni a kollektív bölcsességgel kimunkált fejlesztési célokat, majd egy értékalapú és tárgyilagos rendszerben felügyelni a források jó hatásfokú felhasználását. Az eredmények hasznosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, mert számtalan eredmény elsikkad a hasznosítás helyett. A vállalkozásokkal történő együttműködéstől sokat lehet várni. Mindezek helyett az utóbbi négy év az alapkutatások támadásának, a források megvonásának jegyében zajlott. Az alkalmazott kutatás- fejlesztés pályázati rendszerét szétverték, az EU forrásait hasznosító NFT kutatás-fejlesztési pályázatainak működése túl bürokratikus, lassan és nagyon nehezen lehet forrásokhoz jutni. A kutatás-fejlesztést támogatni hivatott innovációs alapot kezelő hivatal nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, öncélú a klientúrát szolgáló pályára állt és még a székházát is megpróbálja elpanamázni. A KSH 2005. évi kutatás-fejlesztési adatai ismeretében célszerű javaslatot tenni a bővülő támogatás induló mértékére, és évenkénti fejlesztésére. A legutóbbi javaslat 1,1–1,2% induló értékű, évi 0,1%-os növekedésű GDP-arányos tudományfinanszírozási programról szól, ami kedvezőbb helyzetet teremtene a tudományos közéletben. Ennek intézményi megosztása közfinanszírozású (akadémiai, egyetemi) és a vállalkozói kutatás-fejlesztésekre történne. Az elfogadott tematikus megosztás: alapkutatás és célzott (alkalmazott) kutatás-fejlesztés. Az alapkutatás, az OTKA-program, az akadémiai és az egyetemi kutatói programok költségeinek a mértékét a hozzáértők ki tudják számítani. Ezt a támogatást biztosítsa a költségvetés. Az innovációs alap befizetéseit a törvényi szabályozás szerint kellene teljesíteni. Befizetés alóli 193
mentesítés csak a kisméretű vállalkozások esetében indokolt. A vállalkozások önállóan bonyolított, önálló finanszírozású kutatás-fejlesztési programjait további támogatásokkal kellene ösztönözni. A kis- és közepes méretű vállalkozásokat, a családi gazdaságokat kutatásfejlesztési szolgáltatások igénybevételére és (pályakezdő) fejlesztési mérnökök alkalmazására pályázati úton elnyerhető költségtérítéssel kellene ösztönözni. Az innovációs alapot pályázati rendszerben az alkalmazott kutatás-fejlesztési programok támogatására kell fordítani. A pályázati rendszer tematikus, készség-és képességfejlesztő, együttműködést támogató csoportokban térjen vissza az értékalapú, tárgyilagos és kiszámítható rendjéhez. Legyen NKFP, KMÜFA, humán, kutatóközponti, műszer, kisvállalkozási, térségi, EU és határon túli együttműködéseket támogató pályázat. A kiszámítható pályázati rendben évente ismétlődően a pályázatok meghirdetése az év elején történjen. A hirdetés–döntés–szerződés–előlegfizetés hat hónap alatt történjen meg, és évente egy-két döntés legyen. A közpénzből támogatott döntéseket közzé kell tenni. Tartózkodni kell az egyedi döntéstől, a rövid határidejű, egy nyertesre kiírt, célzott és alibi pályázati kiírásoktól. A pályázatok szakmai felügyeletét ismét programbizottságok végezzék (célok, bírálatok, a beszámolók és a szakmai bemutatók értékelése, a hasznosítások ügyei). A pályaművek lezárását követően a támogatottak öt évig jelentsék annak eredményét. Minden adminisztrációs könnyítést alkalmazni kell. Az igazolások, és a tételes elszámolások helyett be kell vezetni az ellenőrizhető nyilatkozatok rendszerét. Minden támogatott évente két beszámolót tartson, a negyedik negyedév elején kapjon lehetőséget a tervezett beszámolási határidők következő évi indokolt módosítására. A további szükséges forrásokat a következő öt évben – a Nemzeti Fejlesztési Terv kutatásfejlesztési programjának – az innovációs alapot is kezelő hivatal által történő – és erre a célra biztosított EU-forrás felhasználása biztosíthatja. Támogatást érdemel a tudásközpontok kiépítése és a családi gazdaságok, kisvállalkozások gazdasági versenyképességének javítása. A kutatás-fejlesztés irányítási és támogatási rendszerének kialakítása után rendbe kell tenni a bonyolítást és az ügyintézést. Az utóbbi időben jelentős hátrányt okozó elmaradások képződtek a túl bürokratikus és felkészületlen bonyolítás miatt. A hivatalok ezt úgy oldották meg, hogy egyszerűen elhallgatták a nagyon alacsony támogatáshasznosítási adataikat. Egyszerű és támogató szellemű ügyintézést kell megvalósítani a felesleges bürokrácia mellőzésével. Gondoljunk arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv az ezer fő fölé duzzasztott bürokrata seregével elég drágán, sokak várakozásától messze elmaradva két év alatt csak 130–150 milliárd forintot forgalmazott. A következő EU-költségvetés idején havi százmilliárd forint hasznosítása a feladat, ami a mai ügyintézés szintjén és hervadt javaslatok ismeretében elég reménytelennek tűnik. Az új kormány egyik legfontosabb feladata a gazdasági versenyképesség jelentős javítása, ami új kutatás-fejlesztési eredmények alkalmazását és támogató ügyintézést igényel.
A húsz legerősebb és a húsz leggyengébb jellemző A jelentés az ország húsz legerősebb jellemzői közé sorolja a társasági nyereségadó szintjét harmadik hely, a tőzsdeindex erősödését hetedik, a külföldiek tőzsdei befektetéseit hatodik, a külföldi kutatóintézetek hatodik és szolgáltatások hetedik betelepülését. Erősség a turizmusból származó bevétel tizennegyedik, a közoktatásban a tanár-diák arányszám 194
harmadik, a természettudományi oktatás szintje ötödik és a hallgatóknak a természettudományok iránti érdeklődése ötödik, valamint az oktatásra fordított költség tizenötödik az internetezési költségek tizenegyedik. Kedvező az út- ötödik és a vasúthálózat kilencedik sűrűsége, továbbá az export növekedése tizenkettedik. A vezetők díjazásának mértéke negyedik hely (sajnos tévesen) magas, a közszolgálatban dolgozók díjazásának mértéke tizennyolcadik és a gyári munkások jövedelemszintje tizenkettedik téves adat, ezt kérdésre a jelentés készítői közölték. Megfelelő a nemzetközi tranzakciók szabadsága tizenkettedik, a gazdasági fejlődésnek az állami beavatkozástól való mentessége ötödik és a külföldi befektetők szabadsága a hazai vállalatok irányításának megszerzésében ötödik – de ez utóbbiak már nem biztos, hogy mindenki érdekével és helyeslésével találkoznak. Alapos vizsgálatot érdemel a húsz leggyengébb jellemző és azok szimulációs vizsgálata. Ha Magyarország ezeket az adatokat a hatvan rangsorolt ország átlagértékeire tudná fejleszteni, akkor a harminchetedik helyünkről tíz helyet léphetnénk előre a rangsorban. Az ország húsz leggyengébb jellemzői: a személyi jövedelemadó mértéke ötvennyolcadik, a költségvetés egyensúlytalansága ötvenharmadik, a forgalmi adó mértéke harminckilencedik és a szélessávú informatikai hálózat költsége negyvenkettedik. A részidős foglalkoztatottság mértéke negyvenötödik, a munkaerő növekedése ötvenötödik, az állami és magánvállalatok kormányzati támogatása ötvenötödik hely. A munkaképes lakosság aránya alacsony ötvenharmadik, a fogyasztói árak inflációja ötvenharmadik, az állami költségvetés hiánya negyvenhetedik, a munkaadók társadalmi biztosítási költségei ötvenkettedik hely. A tőzsde GDP-arányos részesedése ötvenharmadik, az üzleti életben foglalkoztatott kutató-fejlesztő szakemberek száma harminchatodik, a központi bank gazdasági ötvenkilencedik és árfolyampolitikája ötvenkilencedik. Az üzleti élet vezetőinek szociális felelősségtudata ötvenötödik, az egészségügyi infrastruktúra a társadalmi szükségleteknek való megfelelése ötvenkettedik, a vállalati értékelésben az alkalmazottak értékeinek hiánya negyvenkilencedik, az egészségügyi, a biztonsági, a környezetvédelmi aggályok vezetési kezelése ötvenedik, a morális értékek elterjedésének a vállalati gyakorlatban mutatott hiánya negyvenhatodik hely A központi bank értékelése téves, a többi a hazai állapotokat tükrözi.
Az ország állapota és versenyképessége A tanulmány záró része paraméterek sokaságával tárgyalja az ország állapotát és versenyképességét. Hazánk számos tényezője nem értékelhető (ami adatközlési vagy adatkezelési fogyatékosság), a többi adat váltakozó és az egész meglehetősen szerény teljesítményt mutat. A gazdaság teljesítménye A gazdaság teljesítményét hetvenhét paraméter mutatja be, ebből a magyar gazdaság negyven paramétere (többek között a magánszektor fogyasztási költsége, a kormányzat fogyasztási költsége, a hazai beruházások nagysága, a hazai vállalati és lakossági megtakarítások, valamint a hazai gazdaság szektoronkénti teljesítménye) nem értékelhető. A rangsorolt adatok a következők: 1. A nemzetgazdaság nagysága. A magyar gazdaság GDP-termelő képességét és GDPvásárlóerejét egyaránt a negyvennyolcadik helyre teszik; a nemzetgazdaság növekedése értékelésénél a GDP nagysága a harminckettedik, a személyenként való növekedése a 195
huszonkettedik helyet, a gazdaság rugalmassága a negyvenedik helyet kapta. A nemzetgazdaság jóléte értékelésénél az egy főre eső GDP és annak vásárlóerő-paritása a harminchetedik helyre került; s végül előrejelzéseknél a jelentés nem tartalmaz értékelhető adatot sem a GDP várható növekedésére, sem a várható inflációra, sem a várható munkanélküliség nagyságára, sem a várható költségvetési deficit nagyságára vonatkozóan. 2. A nemzetközi kereskedelem értékelésénél a magyar egyenleg 2004-ben mínusz 8,8 milliárd amerikai dollár volt, ezzel ötvenharmadik a rangsorban. Az export nagysága 55,24 milliárd dollárral a harminchatodik; a kereskedelmi szolgáltatások exportja 7,89 milliárd dollárral a negyvenedik; a kereskedelem 2,18%-os éves növekedése az ötvenegyedik; a kivitel és a behozatal növekedésének 96%-os aránya (tehát az egyensúly további romlása) a harminchatodik, a kereskedelem részesedése a GDP előállításában a tizenegyedik. 3. A nemzetközi beruházások. A hazai tőke külföldi befektetéseinek nagysága hatszázmillió dollár, ez a rangsor negyvenedik helyére elegendő, ami a GDP 0,6%-a, s ez az érték a harminchatodik a sorban. A hazai tőke külföldi részvénybefektetései (2003-ban) 3,92 milliárd dollárt tesznek ki (már ha a szám valós), ez a negyvenhatodik helyet kapta, míg a hazai eredetű tőke külföldi részvényvásárlási befektetésének növekménye 42,8%, hatodik. Ez nagyon érdekes adat, amely megérne egy alaposabb forráselemzést. A összes belföldi befektetés értéke 4,4 milliárd dollár, a rangsorban a harminckettedik. A külföldi befektetések hazánkban a kilencedik helyen állnak. A külföldi befektetések nagysága (42,92 milliárd $) a rangsorban harminckilencedik. A termelés közepes (huszonnegyedik), a kutatás a hatodik, a szerviz a nyolcadik; a termelés kiköltözése alig veszélyezteti a gazdaságot. 4. Pénzügyek. A beruházási tőke nagysága az ötvenegyedik, kötelezettsége harmincötödik. 5. Foglalkoztatás. A 3,9 millió foglalkoztatott a negyvenkettedik a rangsorban. A foglalkoztatottság százalékos értéke 38,61, az ötvenedik. A foglalkoztatás várható növekedése 0,59%-kal a harmincnyolcadik (kár, hogy nem teljesült); a munkanélküliség mértéke 5,9%kal a huszonharmadik — a valós adat közben elérte a 7%-ot —; a fiatal munkanélküliek 14,5%-os aránya a huszonhatodik, ennek várható növekedésére nincs adat. 6. Árak. Az infláció ötvenharmadik, a megélhetési költségek harminchetedik hely. A kormány teljesítménye A kormány teljesítményét hetvenhárom paraméter elemzi, tizenkét hazai paraméter értéke hiányzik. 1. Állami pénzügyek. A költségvetés tervezett hiánya 4,46%, a rangsorban negyvenhetedik, mivel a valós érték ~2%-kal marad el a jelzettől a sereghajtók között érezhetjük magunkat. A kormány hazai adóssága 45,9 milliárd dollárnak megfelelő összeg, a GDP 46%-val egyenlő, a rangsor negyvenedik helyén állt 2004-ben. A kormány külföldi (nettó) adóssága 11,35 milliárd dollár, ez a GDP 11,38%-a. Az állami tartalék 10,25 milliárd dollár, harminckettedik. A kormányzati kiadások a GDP 46,51%-a. 2. Adópolitika. A kormány teljes adóbevétele a GDP 38,27%-a, a negyvenötödik. Részletadatok: a személyi jövedelemadó a GDP 7,77%-át, a társasági adó a GDP 2,37%-át, a közvetett adóbevételek a GDP 14,3%-át, a tőke és ingatlanadók a GDP 0,72%-át teszik ki. A kötelező munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulás a GDP 2, 36%-a, a kötelező 196
munkaadói társadalombiztosítási hozzájárulás a GDP 9,12%-a. A személyi jövedelemadó az egy főre eső GDP 35,59%-a (ötvennyolcadik hely), a társasági nyereségadó az adózás előtti eredmény 18%-a, a fogyasztási adó 25%. A munkavállalói társadalombiztosítási járulék 13,5%, a munkaadói társadalombiztosítási járulék 35,98% (ötvenkettedik hely), a személyi jövedelemadó 18 és 38 százalék (negyvenegyedik hely); a tényleges társasági adó 5,45% (huszonegyedik). Az adókijátszás (4%, harminckilencedik) Ezek bizony súlyos terhek! 3. Intézményes keretek. A központi bank működésének jellemzői: rövid távú hitelkamat: harmincnyolcadik hely; a tőke költsége: negyvenötödik hely; a kamat kiterjedése (kölcsönkamat, betéti kamat): huszonhatodik hely; az ország hitelminősítése: harminchetedik hely; a bankgazdaság politikája, valamint a banki árfolyam politikája: ötvenkilencedik hely. Az állami teljesítőképesség jellemzői a rangsorban: a kormánypolitika következetessége: harminchatodik; a jogi és szabályozási környezet: huszonharmadik; a kormánypolitika alkalmazkodóképessége: harminckettedik; a kormányhatározatok végrehajthatósága: huszonkilencedik; a politikai pártok megértik-e a gazdasági kihívásokat: negyvenhatodik; a kormánypolitika átlátszósága: negyvenegyedik; a korrupció és a megvesztegetés mértéke: negyvenedik; a közszolgálat politikamentessége: harminckilencedik; a bürokrácia mértéke és ereje: harmincnegyedik. 4. Az üzleti törvénykezés nyitottsága: a vámhatóságok könnyítik-e a termékforgalmat: huszonnegyedik hely; a védővámok gátolják-e az üzletmenetet: tizennegyedik; az állami szektor nyitott-e külföldi ajánlatokra: kilencedik; szabadon létesíthetők-e nemzetközi tranzakciók külföldi partnerekkel: negyedik; külföldi vállalatok szabadon megszerezhetik-e a hazai vállalatok irányítását: ötödik; a tőke hozzáférhetősége: huszonharmadik; a befektetési ösztönzések kedveznek-e a külföldieknek: tizenharmadik. A verseny és a szabályozás eredményei: kormányzati támogatások a magán- és állami vállalatoknak a GDP 2,9%-os mértékében: ötvenkettedik hely. A támogatások rontják-e a gazdasági fejlődést: ötödik; a tisztességtelen versenyt akadályozzák-e a versenyszabályok: huszonhatodik; a termelés és a szerviz szabályozottsága akadályozza-e az üzleti tevékenységet: kilencedik. Árellenőrzés: tizenötödik; a párhuzamos gazdaság (feketepiac és az árnyékgazdaság) hatása a gazdasági fejlődésre: negyvenkettedik. A szabályozók szigora korlátozza-e a vállalatok versenyképességét: tizenharmadik; az üzletmenet könnyű-e: huszonharmadik; a vállalatalapítás bonyolultsága: tizennegyedik; az üzlet beindításához hány nap szükséges: negyvenötödik. A munka törvényei témában a következő adatok állnak rendelkezésünkre. Akadályozzák-e a munka törvényei az üzleti tevékenységet: tizennegyedik hely; a munkanélküliségi szabályozások ösztönzik-e a munkakeresést: tizennyolcadik; a bevándorlási törvények akadályozzák-e a külföldi munkaerő alkalmazását: tizenkilencedik. 5. A társadalmi keretek jellemzői a rangsorban. Igazságosság a harminckettedik hely, a személyi szabadság és a magántulajdon védelme, továbbá a politikai bizonytalanság kockázata a harmincegyedik. A társadalmi összetartozás, mint kormányzati prioritás a negyvenegyedik hely. A legszegényebben és leggazdagabban élő lakossági réteg jövedelemszintjéről nincs adat. A nők aránya a parlamentben a negyvenhetedik hely, a női állások száma a kilencedik, annak megítélése, hogy a megkülönböztetés okoz-e gondot a társadalomban, a negyvenkettedik. A nemek jövedelmének aránya a huszonegyedik, a munkahelyi zaklatás a tizenegyedik helyre került. 197
Az üzleti teljesítmény Az üzleti teljesítmény hatvankilenc paraméter segítségével (amelyből nyolc magyar adat hiányzik) a következőket mutatja be: 1. A termelőképesség és a teljesítőképesség jellemzői. Az egy főre eső GDP a harminchatodik hely, a GDP növekedése a huszonkettedik. A mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltató szektor teljesítőképességéről nincs adat. A nagyvállalatok működésének nemzetközi összehasonlítása a tizedik, a kis- és közepes méretű vállalatok működésének nemzetközi összehasonlításban a negyvenkettedik, ami jelzi az utóbbiak támogatásigényét. 2. Munkaerőpiac. A munkaerő költségek: a gyári munkások jövedelemszintje a tizenkettedik, a gyári munkások költségének százalékos változása negyvenegyedik, a közszolgálati dolgozók díjazása a tizennyolcadik, a vezetők jövedelemszintje a negyedik. (Sajnos ezek hibás adatok) A foglalkoztatás adatai: az évi munkaórák száma a tizennyolcadik helyen áll, a munkások és a vezetők kapcsolata a huszonegyediken, a munkások motivációja a harminchatodikon, a kieső munkaidő mértéke a tizenkettediken, az alkalmazottak továbbképzése a huszonegyediken. A rendelkezésre álló szakképzettséget tekintve a munkaerő nagysága (dolgozók és munkanélküliek, hazánkban összesen 4,15 millió fő) a negyvenkettedik, a lakosság százalékban számított szakképzettsége az ötvenharmadik, a munkaerő növekedése az ötvenötödik, a részmunkaidős foglalkoztatottság a negyvenötödik, a női munkaerő aránya a tizenkilencedik. A külföldi munkaerőről nincs adat. A szakképzett munkaerő aránya a huszonnegyedik, a pénzügyi jártasság aránya a huszonötödik. Az „agyelszívás”, vagyis a hazai szakemberek külföldre csábítása a harminchatodik helyre került, a fordítottja pedig, vagyis a képzett külföldi munkaerő számára mennyire vonzók a hazai üzleti körülményeink, a tizennyolcadik. A vezetők nemzetközi tapasztalata a tizenötödik helyet kapta, míg a felkészült vezetők elérhetősége a harmincegyedik. 3. Pénzügyek. A bankok vagyona a GDP százalékában 74,33%, negyvennegyedik. Az intézményi befektetők pénzügyi vagyonáról nincs adat. A hitel hozzáférhetősége a harminchetedik, az egy főre eső hitelkártyák száma a harminckilencedik. A fejenkénti hitelkártyás tranzakciókról nincs adat, a befektetési kockázat a harmincnegyedik. A vállalkozói tőke fejlesztésre szánt elérhetősége huszonkilencedik. Annak megítélése, hogy a banki és pénzügyi szolgáltatások mennyiben támogatják az üzleti tevékenységet, a harmincharmadik; a banktörvények a versenyképességet akadályozó volta a tizennyolcadik. Az egy bankfiókra eső ügyfélszámról nincs adat. A tőzsde teljesítménye: A tőzsde közepes mértékben nyújt pénzügyi támogatást a vállalatoknak (harmincnyolcadik), a tőzsde tőkeereje gyenge (ötvenkettedik), ugyanez a GDP százalékában (ötvenharmadik), a tőzsdei kereskedelem nagysága személyenként közepes (harminckilencedik), a tőzsdén regisztrált hazai vállalatok száma gyér (negyvenkilencedik), azok sem működnek kellően (negyvenhetedik). A tőzsdeindex változása a nemzeti valutában 54,3%, hetedik, a részvényesek jogi védettsége (kilencedik hely), a pénzügyi intézmények mérsékelten átláthatók (huszonhatodik). A pénzügyi irányítás: a pénzmozgás nem igazán elegendő a vállalatok finanszírozására (negyvenedik), a vállalati adósság közepesen a versenyképességét (huszonhatodik).
198
4. Vezetési gyakorlat. A vállalatok a piac alkalmazkodóképessége a huszonegyedik; az erkölcsi értékek vállalati alkalmazása a negyvenhatodik helyet, a vezetők megbízhatósága a negyvenediket. Az igazgatóságok hatékonyan felügyelik a vállalatokat (tizenkilencedik), a könyvvizsgálói gyakorlatot megfelelően alkalmazzák (huszadik), a részvényesek befektetéseit körültekintően kezelik (huszonegyedik), az ügyfél elégedettsége nem kap kellő súlyt a gazdaságban (harminckilencedik). A vezetők vállalkozó szelleme a tizennyolcadik. A piacszervezést közepesen végzik (huszonkilencedik), az üzleti élet vezetői csekély társadalmi felelősséget vállalnak (ötvenötödik), s a vezetők egészségi, biztonsági és környezetvédelmi kérdésekhez való hozzáállása gyatra (ötvenedik). 5. Általános hozzáállás és értékek. A globalizációhoz való viszony a negyvenkettedik. A Magyarországról külföldön kialakult kép közömbös (harminckettedik), hazánk nemzeti kultúrája nyitott a külföldi gondolatokra (tizenkettedik). A gazdaságban dolgozók kreatívak, rugalmasak és alkalmazkodó képesek, amikor új kihívásokkal találkoznak (huszadik hely), szükség van gazdasági és szociális reformokra (harmincegyedik). A társadalmi érdekek nem igazán támogatják a versenyképességet (harmincegyedik), a vállalati érdekek nem veszik figyelembe az alkalmazottaik érdekeit (negyvenkilencedik). Az infrastruktúra teljesítménye Az infrastruktúra teljesítményét kilencvenöt paraméter tárgyalja az alábbi csoportosításban (tizenegy magyar adat nem értékelhető). 1. Az alapvető infrastruktúra értékei. Az egy lakosra jutó termőföld mérete megfelelő (tizenegyedik, máshol hetedik), a városok fejlesztése azonban kissé kimeríti a forrásokat (huszonhatodik), s a lakosság sem nagyon mondható piacképesnek (harminckilencedik). A tizenöt év alattiak és hatvanöt felettiek aránya a teljes lakosságban 15–15%, de ez nem kapott értékelést; a függőségi hányados (a tizenöt év alattiak és hatvanöt év felettiek száma osztva az aktív lakosság számával) a tizenötödik helyet érdemelte ki. Az úthálózat sűrűsége kiváló (ötödik), a vasúthálózaté is (kilencedik). A vízi szállítás minősége a közepesnél gyengébb (harmincnyolcadik), a légi szállítás minősége a harmincötödik helyre szorult, a légitársaság által szállított utasok száma viszont csaknem a sor végén kullog (ötvenkettedik). Az infrastruktúra eloszlása a harmincegyedik helyen áll, az infrastruktúra karbantartása és fejlesztése a harmincadikon. Az energiainfrastruktúra a rangsor szerint megfelelő (tizennyolcadik). (Az ellátatlan tanyákra nyilván nem gondoltak.) A hazai energiaszükséglet a harminckettedik helyen végzett, az energia intenzitása (kJ/GDP, amerikai dollárban számolva) a negyvenötödiken, az ipari áram költsége a negyvenegyedik helyen. 2. Technológiai infrastruktúra. A távközlésbe való befektetés a huszonkilencedik helyre került, a kiépített telefonvonalak (ezer főre számolva) a harminchetedik helyre. A nemzetközi vezetékes telefonálás meglehetősen drága (negyvenkettedik). A mobiltelefon-előfizetők száma közepes (huszonkilencedik), a mobiltelefonálás drága (negyvenegyedik). A távközlési technológia megfelel az üzleti elvárásoknak (tizenötödik). A számítógép-használat világméretű részesedése az ötvenkettedik helyen végzett, a számítógépek száma/ezer lakos a harminckilencediken, az internethasználók száma/ezer lakos a negyvenediken. A havi húszórás internethasználat díja jó (tizenegyedik), a szélessávú internet előfizetőinek száma (ezer lakosonként) gyér (harminchatodik), a szélessávú internet használatának költségei magasak (negyvenkettedik). Az információtechnológiai képzés elérhetősége a tizennyolcadik helyre került, a vállalatok technológiai együttműködése a huszonegyedik helyre. A jogi 199
környezet viszonylag jól támogatja a technológiai fejlesztéseket és az új technológiákat (tizenhetedik), anyagi tekintetben azonban van elmaradás (harmincötödik), s az üzleti fejlődés csak mérsékelten támogatja a technológiai törvényeket (huszonharmadik). A csúcstechnológiai termékek értékbeli exportja a huszonhetedik helyre került, a kibernetikai biztonság vállalati kezelése a huszonegyedik helyre volt jó. 3. Tudományos infrastruktúra. A kutatási–fejlesztési ráfordítások összege alacsony (negyvenkettedik), egy főre eső összeg sem mondható elegendőnek (harminchatodik). A kutatási-fejlesztési ráfordítás a GDP százalékában a negyvenharmadik, ugyanez egy főre a harminchetedik. A kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak száma a harminchatodik, ugyanez ezer főben számolva a harmincnegyedik. A kutatási-fejlesztési szakemberek száma az üzleti életben harminchatodik, az alapkutatás aránya harmincharmadik. A természettudományos első diplomások számára vonatkozólag nincs adat (máshonnan tudjuk, hogy 4%, a hasonló méretű fejlettebb országokban 15%), a tudományos publikációk száma harmincnyolcadik. A természettudományos oktatás súlya az iskolákban ötödik, a tanulók természettudományok iránti érdeklődése ötödik; a természettudományi, orvostudományi, közgazdasági Nobeldíjasok száma 1950 óta, valamint az egy millió lakosra eső Nobel-díjasok száma a huszonötödik (az iskolázottsági eredet szerint). A 2000–2002 között bejegyzett szabadalmak száma a harminchetedik, a külföldön bejegyzett szabadalmak száma huszonhetedik, az érvényben levő szabadalmak száma a harmincegyedik, a szabadalmak eredményessége a huszonkettedik. A szellemi tulajdonjogok érvényesülése a gazdaságban huszonharmadik, a kutatás-fejlesztés jogi támogatottsága jó, tizedik. Az adatok igazolják a tudomány ellátásának szűkös voltát. Nem is lehetett másra számítani annak ismeretében, hogy az 1990. évi 1,6% GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás a felére csökkent és két periódusban a kormányok a tudományt csak propaganda célokra használták, a legutóbbi két évben a kutatás- fejlesztés hivatali irányítói a kormány talán leggyengébb teljesítményét nyújtották. A tudományos élet vezetésének, fel kell vállalni, hogy rábírja az új kormányt, az oktatás és a tudomány megfelelő támogatására. Az ország mai riasztó pénzügyi helyzetéből és a sokakat súlytó nagyon szerény életkörülményekből, munkanélküliségből, csak a foglalkoztatás megteremtésével és a gazdasági versenyképesség tartós javításával tud kiemelkedni. Ennek a megvalósítása a kutatás-fejlesztési eredmények piaci alkalmazásával, lehetséges. Mindenki értheti, hogy az állam támogatásával a tudósok, kutatók és a vállalkozók együttműködése teremtheti meg a szükséges gazdasági versenyképességet, ami piaci bevétellel segíti a bajok orvoslását. 4. Egészségügy és környezetvédelem. Az egészségügy támogatása közepes harmincadik, a becsült élethossz születéskor tovább romlik negyvenharmadik, az egy orvosra és betegápolóra jutó lakosok száma jó tizenharmadik. Az egészségügyi infrastruktúra és a lakossági elvárások nem túl jók ötvenkettedik. Az emberi fejlesztési index (gazdasági, szociális, iskolázottsági mutatók kombinációja), valamint az egészségügyi problémák (alkohol, drog, dohányzás stb.) a harminckilencedik hely. A papír és a kartontermékek újrahasznosítási aránya: a harmincötödik, a szennyvíztisztítók által kiszolgált lakossági arány nem túl szép negyvenharmadik, a széndioxid-kibocsátás nagy harminckilencedik. Az egy főre eső termőterület nagysága a huszonegyedik helyre jutott (téves, korábban kilencedik és tizenkettedik hely szerepelt!). A fenntartható fejlődés szerepe a gazdaságban nem számottevő harminchatodik. A levegőszennyezési gondok gazdaságra gyakorolt hatása javítható (huszonkilencedik), a 200
környezetvédelmi törvényeknek a gazdasági versenyképességre tett hatása huszonkettedik Az életminőség a gazdaságban és a társadalomban a negyvenharmadik helyre szorult. 5. Oktatás. A közoktatás állami ráfordítása a GDP százalékában jó (tizenötödik), a tanár–diák arány az alapfokú oktatásban kiváló (harmadik hely), a középiskolákban sem rossz (tizenötödik hely). A középiskolába beiratkozottak száma magas (tizenötödik hely), a felsőfokú végzettségűek aránya a huszonöt–harmincnégy éves lakók körében a harmincnyolcadik. A közoktatási rendszer jól megfelel a piacgazdaság követelményeinek (tizennegyedik), s az egyetemi oktatás a piacgazdaság követelményeinek (tizenhetedik). A tizenöt év felettiek írási–olvasási ismerete az előkelő első helyen áll. A közgazdasági műveltség elterjedtsége a huszonkettedik. A pénzügyi oktatás megfelel a piacgazdaság követelményeinek tizenötödik, az idegen nyelvek ismerete követi a vállalati követelmények huszonhetedik. Az okleveles mérnökök rendelkezésre állnak a munkaerőpiacon negyedik, s elég jónak mondható az egyetemek ismeretbeli felkészítése tizenötödik. (A legutóbbi reform hatása ma még felmérhetetlen.) Várjuk a 2006. évi rangsor megjelenését, amely választ adhat arra a kérdésre, hogy az ország javított vagy rontott a megítélésén. Jó lenne, ha a hazai adatszolgáltatásokra hozzáértő és tárgyilagos partnert találnának a jelentés készítői, mert a tárgyalt jelentésben adataink hiányosak és több helyen pontatlanok.
Irodalom BMGE: 2004 friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei Bojárszky Dezső: Magyarország a versenyképességi rangsorban. Valóság 2006. 2. 8–27. EU Sectoral Competitiveness Indicators 2005 European Innovation Scoreboard 2005. IMD: World Competitiveness Yearbook 2004–2005 KSH: Statisztikai Évkönyvek 1990–2005 OECD: Economic Rewiev – Hungary 2005
201
