A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth. Pál Általános Iskolájának Pedagógiai programja

A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth Pál Általános Iskolájának Pedagógiai programja 2004-2012

Iskolánk hitvallása

Iskolánk - az egykori községi iskola hagyományainak folytatója - a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli és oktatja tanulóit. Őrizzük hagyományainkat, különös figyelmet fordítva a környezeti nevelésre és a testnevelés-sport szerepére. Iskolai pedagógiai munkánkat az erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése, a korszerű technikai-technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Hisszük, hogy tanítványainkat, a hazát tisztelő és szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetért tenni akaró polgárokká neveljük. Társadalmi

elvárások

tekintetében

az

iskolát

használók

igényeinek

kell

megfelelnünk. Nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely megalapozhatja a további tanulmányi munkájukat. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, közösségi rendszert kínál, amelyben - reményeink szerint - minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

Tartalom Iskolánk hitvallása..................................................................................................................... 1 1. Bevezető ............................................................................................................................... 4 1.1. Iskola elnevezése, fenntartója, alapító okirata.................................................................... 4 1.2. Az iskola rövid bemutatása.................................................................................................. 4 1.3. Az iskola alapító okirata ....................................................................................................... 4 2. Az iskola nevelési programja.................................................................................................. 6 2.1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.................................................................................................................. 6 2.1.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJA, ALAPELVEI ........................................................................ 6 2.1.2. A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS .................................................................... 7 2.1.3. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE:............................................................................................ 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 13 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................. 15 2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése oktatása ............................................................................................................... 18 2.5. A tanulási zavarnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................. 23 2.6. Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulókat segítő program.......................... 31 2.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................... 34 2.8. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok ................................................. 34 2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő program .............................................................. 35 2.10. A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái ................................................... 36 2.11. Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység................................................... 37 2.12. Környezeti nevelési program ........................................................................................... 39 2. 13. Egészségnevelési program .............................................................................................. 62 2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke......................................................................................................... 83 3. Az iskola helyi tanterve........................................................................................................ 84 3.1. A közoktatási törvény alapján rendelkezésre álló órakeret .............................................. 84 3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere ....... 86 3.2.2. MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ALAPELVEI: .......................................................................... 87 3.2.3. MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK SZEMPONTJAI:...................................................................... 87 3.2.4. AZ ÉRTÉKELÉS FAJTÁI: ............................................................................................................ 87 3.2.5. ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN .................................................................... 88 3.2.6. AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE ÉS FORMÁI ............................................................................... 89 –2–

3.2.7. A TANTÁRGYI ÉRDEMJEGYEK PÓTLÁSÁNAK, JAVÍTÁSÁNAK MÓDJAI ÉS LEHETŐSÉGEI ............................. 90 3.2.8. AZ ÉRDEMJEGYEK, OSZTÁLYZATOK DOKUMENTÁLÁSÁNAK MÓDOZATAI:............................................ 91 3.2.9. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE: .................................... 91 3.2.10.A. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA................................................................................... 94 3.2.10.B. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ...................................................................... 95 3.2.11. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK FOKOZATAI: ................................................ 96 3.2.12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ............................................................................. 98 3.2.13. A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE ............................................................................ 98 3.2.14. ALKALMAZHATÓ KERETTANTERVEK, TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ..... 98 4. Az iskola képzési rendje....................................................................................................... 99 4.1. A képzés szakaszai.............................................................................................................. 99 4.2. Az iskolában folyó képzési irányok .................................................................................... 99 4.3. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások ....................................... 99 4.4. Az osztályba sorolás elvei és rendjei................................................................................ 100 4.4.1. AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS RENDJE, OSZTÁLYLÉTSZÁMOK MEGÁLLAPÍTÁSA ......................................... 100 4.4.2. A CSOPORTBONTÁS ELVEI ..................................................................................................... 100 4.4.3. AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI ........................................................................................................................ 100 4.5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság ..................................................................................... 103 4.5.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ ÉVFOLYAMÁRA VONATKOZÓ FELVÉTEL ELVEI ....................................... 103 4.5.2. TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ..................................................... 103 4.5.3. EGY ÉVFOLYAMON BELÜL MÁSIK OSZTÁLYBA VALÓ ÁTLÉPÉS FELTÉTELEI .......................................... 104 4.5.4. KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ................................................... 104 5. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere ...................................................... 104 5.1. A nevelőtestület............................................................................................................... 104 5.2. Technikai dolgozók........................................................................................................... 104 5.3. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei ......................................... 105 6. Záradékok ......................................................................................................................... 106 6.1. Érvényességi rendelkezések ............................................................................................ 106 6.2. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás............................................................................. 106 7. Záró rendelkezés ............................................................................................................... 107 7.1. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás............................................................................. 107 8. Mellékletek ....................................................................................................................... 109

–3–

1. Bevezető 1.1. Iskola elnevezése, fenntartója, alapító okirata Az iskola hivatalos elnevezése:

Tóth Pál Általános Iskola, Kunszállás

Fenntartója:

Községi Önkormányzat, Kunszállás

Az iskola alapító okiratának száma és kelte: 65/2003. (2003. 04. 08.) 1.2. Az iskola rövid bemutatása Iskolánk az egykori Majsajakabszállás-pusztán 1853-ban kezdte meg működését. Ekkor egyházi jellegű intézmény volt, Kiskunmajsa és a római katolikus egyház közösen tartották fenn. Első egy tantermes épületét 1859-ben építették. Az elemi iskolai képzés ekkor három évfolyam volt 1939-ben épült egy új, 2 tantermes épület tanítói lakással. A II. világháború után államosították, 1959-ben, 1969-ben, 1984-ben és 1999-ben bővítették. Az iskola teljes körű felújítására 2006-ban került sor. Jelenleg 8 tanteremmel, számítástechnika teremmel, technika kisteremmel, fejlesztő pedagógiai csoportszobával, csoportszobával, tornateremmel rendelkezünk. Az iskola bővítése reményeink szerint - a jövőben is folytatódik. 2007/08-as tanévet 146 tanulóval, és 14 pedagógussal kezdjük. Az általános iskolai oktatáson kívül egy fejlesztőpedagógiai, két napközis csoportunk is van. A tanórán kívüli ismeretszerzési és szabadidős tevékenységre szakkörök, a művészeti alapiskola, az iskolai sportkör nyújt lehetőséget. Iskolánkra a demokratikus, humánus, gyermekközpontú légkör jellemző, amely a tanulók, a nevelők, a szülők együttműködésére épül. Nevelőtestületünk tagjai valamennyien szakmai, pedagógiai képzettségekkel rendelkeznek, és nagy elhivatottsággal dolgoznak.

1.3. Az iskola alapító okirata 1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE:

Tóth Pál Általános Iskola

2. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZÉKHELYE:

6115 Kunszállás, Kossuth u. 12.

3. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA:

8 évfolyammal működő általános iskola

4. AZ ALAPÍTÓ SZERV NEVE:

Kunszállás Községi Önkormányzat

5. AZ ALAPÍTÁS IDŐPONTJA:

2003. augusztus 1.

6. FELÜGYELETI SZERVE:

Kunszállás Községi Önkormányzat

7. ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGEK: 801214 Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése, oktatása. –4–

Szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése A) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek közül az integráltan nevelhető: -

tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos,

-

beszédfogyatékos,

-

integráltan nevelhető autisztikus gyermek.

B) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek közül: a) Általános és specifikus tanulás zavarok (részképesség-zavarok): - olvasás-, írászavarok (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia) - aritmetikai készségek zavara (grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia) - az iskolai készségek kevert zavara (aritmetikai, olvasási, íráskészség-zavar együttes előfordulása) - nem meghatározott zavar (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége) - kevert specifikus fejlődési zavarok (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók - kombinált fejlődési zavara beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása - motoros diszfázia b) Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai: - szociális készségek értetlensége, zavart viselkedés, - impulzivitás (2) 805113 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 552323 Iskolai intézményi étkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 924036 Diáksport 8. AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS GYERMEKLÉTSZÁM:

1-4. évfolyamon: 5-8. évfolyamon:

104 fő, 120 fő. (1)

9. GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR: A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. 10. AZ INTÉZMÉNY – KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSBAN RÖGZÍTETT – PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA KÖTELES ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE, SZÉKHELYE:

Neve: Székhelye:

Polgármesteri Hivatal 6115 Kunszállás, Dózsa György u. 24.

–5–

11. AZ ÖNÁLLÓAN, ILLETVE A RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS RENDJE: A Polgármesteri Hivatal nevű önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendje az 1. számú, mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. 12. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ELŐIRÁNYZATOK FELETTI RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁGA: A szerv az előirányzatok feletti jogosultság szerint részjogkörű. 13. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJÉNEK KINEVEZÉSI RENDJE: Az állás pályázati úton tölthető be. A megbízás időtartama 5 év. A vezetői megbízás adója: a Képviselőtestület 14. AZ ELLÁTANDÓ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖRE, MÉRTÉKE: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 15. AZ INTÉZMÉNY VAGYONA: - Kunszállás, Kossuth u. 12. iskolaépület - Kunszállás, Arany János u. 4. sz. konyha és kiszolgáló helyiségei. (A vagyon feletti rendelkezési jogról a Kunszállás Község Önkormányzata által alkotott 5/1994. sz. rendelet rendelkezik.) 16. AZ INTÉZMÉNY MEGSZÜNTETÉSE: Az intézményt a 4. pontban megjelölt alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. Kunszállás, 2008. március 05. (1) 142/2005. (08. 31.) Kt. sz. hat. (2) 106/2007. (08. 27.) Kt. sz. hat.

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJA, ALAPELVEI PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI Oktató-nevelő munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött 8 év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. azaz: az alapfokú oktatás valamennyi szakaszán fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. A sikeres váltáshoz biztosítjuk: • a megfelelő anyanyelvi és matematikai alapozást • az idegen nyelven történő kommunikációt • az informatikai alapismeretek elsajátítását –6–

• az egyéni képességek kibontakoztatását

A tanulókkal való közös munkában a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk. Ezért reális követelményeket támasztunk velünk szemben, amely figyelembe veszi az egyéni képességek különbözőségét, megadjuk és elvárjuk kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, odafigyelést és tiszteletet. CÉLJAINK Iskolánk az egykori községi iskola haladó hagyományaira építve, korszerű ismeretekkel felruházott, nyitott, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink társadalmi rendszerváltása idején a gazdasági változások kedvezőtlenül hathatnak a családok szociális helyzetére, az iskola működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az iskola pedagógiai programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése, a sport és a környezeti nevelés. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, szülők, hitoktatók, fenntartó, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel megfelelő hatásfokkal képesek befolyásolni az iskolára bízott fiatalok magatartását, viselkedését. Pedagógiai programunk előtérbe helyezi a közösségi nevelést. A gyermeki személyiségfejlesztésben a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. Törekszünk olyan egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalok nevelésére, akik egyéni életükben sikerorientáltak, a közösségben hasznos emberek lesznek. A gyermekek terhelésében bekövetkező tananyag- és tanóraszám-csökkenés lehetővé teszi a tananyag-feldolgozás élményszerűbbé tételét, a gyermeki ötletek megvalósítását, a hibák korrigálását. Programunk új szerepet szán az ismeretszerzésnek is. Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításával, hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatásával. Olyan teljesítményképes tudás megszerzését tűzzük ki célul, melyben az egyéni képességek, a kreativitás sokoldalúan kibontakoznak. A személyiségfejlesztésben az értelmi nevelés mellett az érzelmi nevelést is erősíteni kívánjuk. Az iskolai közösségek fejlesztésével a közösségi elkötelezettség, önkormányzatiság, a demokratizmus kiszélesítése a célunk.

2.1.2. A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS Az 1993. évi LXXIX. tv. 133.§(1) bekezdésében megfogalmazott szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás aránya a 2008/2009. tanévtől kezdve az 5.-6. évfolyamon a kötelező órák 25 %-a nem szakrendszerű oktatás keretében valósul meg. Szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

–7–

Nem szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja (Kt. 121. § (1) bek. 34. pontja alapján). A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK FUNKCIÓJA, CÉLJA Funkciója: A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz, az erőteljesen tagolt iskolai tudás elsajátításához szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek célzott megalapozása. Célja: A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon:
a kritikus gondolkodás a kreativitás,
a kezdeményezőképesség,
a problémamegoldó képesség,
a kockázatértékelés,
a döntéshozatal. A nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét az egyes tanulócsoportokhoz igazodva azokon a területeken biztosítjuk, ahol a kulcskompetencia, képesség-együttes megalapozása miatt ez szükséges. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszának (6. évfolyam) befejezésekor tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapképességekkel, amelyek megalapozzák hatékony tanulásukat, személyes boldogulásukat, eligazodásukat különböző élethelyzetekben, és eredményes érvényesülésüket. Ezért az 1-6. évfolyamon az olyan kulcskompetenciák fejlesztése az elsődleges cél. A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák: - kommunikáció anyanyelven, - kommunikáció idegen nyelven, - matematikai és természettudományos, - digitális, - szociális, - vállalkozói, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség. Fejlesztési területek: számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható, például a - kritikus gondolkodás, - kreativitás, - kezdeményező képesség, - problémamegoldás, - kockázat értékelés, - döntéshozatal, - érzelmek kezelése.

–8–

2.1.3. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE:1 A céljaink között megnevezett kulcskompetenciák fejlesztését a NAT (Nemzeti Alaptanterv) erre vonatkozó előírásai és tartalmai szerint végezzük. Fontosnak tartjuk, hogy mindazok az eszközök, és eljárások, amelyeket alkalmazunk, megfeleljenek a gyerekek életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi, gondolkodásbeli érettségüknek, biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Figyelembe véve, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés, cselekvés útján szerzett tapasztalatokhoz, az alapozó funkciók fejlesztését a lehető legtöbb esetben tevékenységre alapozottan, tevékenységbe ágyazottan lehet és kell megvalósítani. Az eredményesség érdekében az alapozó pedagógiai szakaszban (5.-6. évfolyam) is jelentős teret kap a korábbi időszakban (1.-4. évfolyam) alkalmazott nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás keretében kiemelten képességfejlesztés, a lemaradók hátrányainak csökkentése, a tehetségesek további fejlesztése, gondozása folyik. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevonásával változatos tevékenységformákat biztosítunk az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztéséhez. Ennek részét képezik az értő olvasás fejlesztésének tanórai feladatai és az alkalmazást biztosító tanórán kívüli feladatok, tevékenységek. A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai ismeretek felhasználását, a gondolkodási képességek fejlesztését megfelelő gyakorlatok alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevonjuk. A matematikai kompetencia fejlesztése felkészíti tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására is. A természettudományos kompetencia fejlesztése A tanult természettudományos ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy magyarázatokat tegyenek, és előrejelzéseket készítsenek a természetben. Tevékenységeken keresztül megértik az emberi beavatkozás okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikációra jellemző a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. A digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia kialakulása azt jelenti, hogy tanulóink magabiztos és kritikus módon használják az információs technológia eszközeit a tanulás, a szabadidő és a kommunikáció területén. A digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja, hogy az egyes tantárgyak házi dolgozataiban, gyűjtő munkákban, kutatásokban a tanulóknak alkalmazni kell ismereteiket. Ehhez 1

A 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet alapján –9–

a könyvtár számítógépei, az iskola gépállománya használható, ahol rendelkezésükre áll az internet is. A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy diákjaink képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Képesek az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra. Építenek előzetes tanulási és élettapasztalataikra, tudásukat felhasználják a tanulásban és a mindennapi életben. Ehhez megfelelő helyzeteket és feladatokat biztosítunk számukra. Szociális és állampolgári kompetencia Ez a kompetencia a harmónikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. A közösségi életben, a szabadidős és tanórai tevékenységekben, a diákönkormányzati életben megteremtjük a feltételeket olyan a magatartási formák fejlesztésére, amelynek révén hatékony és építő módon tud részt venni a tanuló a szűkebb és tágabb közösség életében, az iskolai közügyekben, és szükség esetén konfliktusokat is meg tud oldani. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti. Szükséges ehhez a környezet ismerete, a lehetőségek felismerése és megragadása, a tervkészítés és végrehajtás képessége. Tanulási projektekben, csoportmunkákban, az osztályközösség és az iskola programjaiban biztosítjuk e kompetencia fejlesztését.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulóknak lehetősége van a tanulás és ismeretszerzés folyamatában, a közösségi tér alakítása során, vagy iskolai rendezvényeken a gyakorlatban is kipróbálni elképzeléseiket, formába önteni élményeiket, érzéseiket. Megismerkednek a művészet különböző kifejezőeszközeivel, és hangot adhatnak véleményüknek. A tanulásszervezés módszerei A nem szakrendszerű oktatást az érintett tanulói kör igényeihez és az egyes feladatokhoz igazodva szervezzük meg. A tanulásszervezés sikerének alapelve a differenciálás (egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése). További motiváló módszereink:  csoportmunka,  játék,  szerepjáték (drámapedagógia),  kooperatív-tanulás,  projekt módszer. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaeszköz-, és eljárásrendszere: A nevelőmunka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. – 10 –

Ha betekintünk a neveléselmélettel kapcsolatos szakirodalmakba, azt állapíthatjuk meg, hogy a nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók

- életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségéhez, - képességeihez; - igazodnak a nevelők - személyiségéhez, - pedagógiai kulturáltságához, - felkészültségéhez, - vezetői stílusához; - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek: A) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere c) minta b) meggyőzés d) példa – 11 –

e) példakép f) példakövetés g) eszménykép h) bírálat i) önbírálat j) beszélgetés

k) felvilágosítás l) tudatosítás m) előadás n) vita o) beszámoló

B) A tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés b) megbízás c) ellenőrzés

d) értékelés e) játékos módszerek f) gyakorlás

C) A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek a/1) ígéret a/2) helyeslés a/3) bíztatás a/4) elismerés a/5) dicséret a dicséret iskolában használatos módjai: SZÓBELI dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás); ÍRÁSBELI dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - oklevél, - kitüntetés, - fenntartói, országos szintű elismerések; a/6) osztályozás a/7) jutalmazás jutalmazzuk: - hosszabb ideig tansított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (körzeti, megyei, országos helyezések) a jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom ( könyv, tárgyjutalom, vásárlási utalvány stb…) - számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, ösztöndíj - tandíjmentesség b) kényszerítő módszerek b/1) felszólítás b/2) követelés b/3) parancs b/4) büntetés, fegyelmi eljárás - szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, kioktatás, dorgálás, feddés, – 12 –

- határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés) - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés - igazgatói figyelmeztetés, intés - nevelőtestülete elé idézés - szigorú megrovás - párhuzamos osztályba való áthelyezés - áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) - kizárás az iskolából (csak a tankötelezettség korhatárán túl!) c) gátlást kiváltó módszerek: ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. c/1) felügyelet c/2) ellenőrzés c/3) figyelmeztetés c/4) intés

c/5) fenyegetés c/6) tilalom c/7) átterelés c/8) elmarasztalás

Eszközök, módszerek: 1. NYELVI (VERBÁLIS) ESZKÖZÖK: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk a) beszéd b) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. NEM NYELVI (NON VERBÁLIS) ESZKÖZÖK: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj - korholást) közléseinket: a) arckifejezés (mimika), b) szemmozgás, c) tekintet, d) testközelség,

e) térközszabályozás, f) testhelyzet, testtartás, g) mozdulatok (gesztusok), h) kulturális jelzések.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, – 13 –

- az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismertek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett- kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú

- fejlessze

- járuljon hozzá

- iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának;

- a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat; - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, fejlődése, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: – 14 –

- a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása; a segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival; az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is; Cél: A személyiségfejlesztésben 8. évfolyam végére tanulóink a következő személyiségjegyekkel rendelkezzenek: • önállóság, • kulturált magatartás felnőttekkel és • alkalmazkodás, társakkal szemben, • kreativitás, • segítségnyújtás, • képesség az érzelmi harmóniára, • humanizmus, • türelem, céltudatosság, • tolerancia, • küzdőképesség, • nyitottság • figyelem- és gondolkodásösszpontosítás, • konfliktusmegoldó képesség. Tevékenységi formák: Játékok: szituációs, szimulációs, közösségi. Vita, érvelés: irodalmi művek élethelyzetei (magyartanár), napi életünkből vett példák (osztályfőnök), osztályban történt események (osztályfőnök). Közösségi szabályok megfogalmazása. Közösség környezetének alakítása. Egy cél érdekében végzett közös tevékenység. Versenyek. Közös szórakozás (kulturális, sport). A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei:

adatgyűjtés tesztlapos vizsgálatok, elemzések kérdőíves vizsgálatok

A nem szakrendszerű oktatásban nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokra: a tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenységekre, a felzárkózást segítő programokra, a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatokra.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák – 15 –

- szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli foglalkozások

- napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök - diákönkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként írta elő az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: TÖREKEDJÜNK ARRA, HOGY MINDEN TANULÓ:
ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;
megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit;
sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népcsoportjai megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek;
legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket;
valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában;
legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát;
váljon érzékennyé környezete állapota iránt; – 16 –


kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;
életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá;
szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén;
legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt használni;
tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni;
az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani;
ismerje meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait;
kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez;
tanuljon meg tanulni;
tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet;
legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére;
tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása során - segítse a tanulók kezdeményezéseit; - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának és fejlesztésének segítésére; - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet; - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre; - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; - alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet pozitív érzelmi viszonyulások erősödését; - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában; - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét;

– 17 –

- adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják; - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást; - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre; - kapjon átfogó képet a munka világáról; - az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az összetartozás és az egymásért való felelősség érzését.

2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése oktatása Az 1993. évi LXXIX. Törvény a „Közoktatásról”, lehetőséget nyújt a szülőknek arra, hogy kezdeményezzék a helyi önkormányzatnál fogyatékos gyermekük helyben történő iskoláztatását. Az oktatási intézményünk, pedig lehetőséget biztosít fogyatékos gyermekek oktatásáranevelésére, mivel megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. I. A megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenségével küzdő gyermekek közül az integráltan nevelhető: - tanulásban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékost, (BNO: F 70) - beszédfogyatékos. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek „a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, és iskolai oktatásának irányelveiről” az oktatási miniszter által kiadott 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján, a fogyatékossági típusuknak megfelelően kialakított, a fejlesztési elveknek megfelelően kidolgozott központi tanterv alapján tanulnak. A különleges gondozást, speciális szükségleteket a nevelés-oktatás, fejlesztés területén a közoktatási törvénnyel összhangban biztosítjuk. 1. A tanulásban akadályozott tanulók felzárkóztatását segítő program Az oktatás célja és feladata a) A bevezető szakasz célja átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Feladatai: • Olyan fejlettségi szintre hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. • Fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt. • Tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak. • Felkelteni az érdeklődést a tanulás iránt. b) A kezdő szakasz kiemelt célja a tanulási képességek intenzív fejlesztése. Feladatai: – 18 –

• A kreativitásra, a tevékenységre való ösztönzés, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket. • A tanulók személyisége érésének, önismeretük fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével. • A sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. c) Az alapozó, a fejlesztő szakasz célja, hogy szerves folytatást biztosítson az előző szakaszokra alapozva. Feladatai: • Az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás, lehetőségeinek megteremtésével. • A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. • A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez. • A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. 2. Tantárgyi célok megvalósulása MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1–4. évfolyam) A kulturált nyelvi magatartás alapozása a nyelvi kommunikációhoz, társas együttműködéshez szükséges képességek fejlesztésével, a szövegértő képesség, olvasási készség megalapozásával. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5–8. évfolyam) Célok: - A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, melynek célja a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása. - Olyan nyelvi integráció kialakítása a nyelvhasználatban, amely lehetővé teszi a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat kialakulását. - A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, a személyiség gazdagítása az olvasott irodalmi műveken keresztül. ÉLŐ IDEGEN NYELV FEJLESZTŐ SZAKASZ (7–8. évfolyam) Célok: A nyelvtanulás megkedveltetése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása. MATEMATIKA BEVEZETŐ SZAKASZ (1–2. évfolyam) Célok: - Bevezetés a matematika által segített gondolkodási módok, alkotó tevékenységek használatába. - A matematika szerepének felfedezése a mindennapi életben és a szakmák eszközeként. - A megismerő és az alapvető matematikai képességek fejlesztése. Egyszerűbb gondolkodási műveletek végzése. – 19 –

KEZDŐ SZAKASZ (3–4. évfolyam) Célok: - Bevezetés a valós világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésébe tapasztalati úton. - A matematikai gondolkodás megalapozása. ALAPOZÓ SZAKASZ (5–6. évfolyam) Célok: - Környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. - A matematika iránti vonzódás kialakítása annak gyakorlati hasznosíthatóságának szempontjából. FEJLESZTŐ SZAKASZ (7–8. évfolyam) Célok: - A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak fogalom szintű megismertetése. - A lényeglátás és az elvonatkoztató képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. - Az egyszerű matematikai problémák felismerése, megoldása INFORMATIKA KEZDŐ SZAKASZ (3–4. évfolyam) Célok: - Bevezetés az informatika – közvetlenül érzékelhető – világába. - Az információszerzés, - feldolgozás, - átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben. ALAPOZÓ SZAKASZ (5–6. évfolyam) Célok: - Az informatikai ismeretek, az informatikai környezet tudatos használatának alapozása. FEJLESZTŐ SZAKASZ (7– 8. évfolyam) Célok: - Az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. KÖRNYEZETISMERET Célok: - Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosításával a korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása. - A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása során a környezetvédő magatartásra nevelés. - Folyamatos aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Célok, feladatok: - A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1–4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit. - Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei, az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű-minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak. - A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez. - Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. – 20 –

- Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását. - Járuljon hozzá a humán szocializációs, rehabilitációs folyamat eredményességéhez - Biztosítsa azt a jelentörténet feldolgozásához nélkülözhetetlen szemléleti megerősítést, miszerint a megelőző korok, társadalmak történéseiből következő változások, azok továbbvitele a történelmi hagyományok megbecsülése mellett minden nemzedéknek feladata. Ennek tudatosodása segíti a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is. TERMÉSZETISMERET ALAPOZÓ SZAKASZ (5–6. évfolyam) Célok: - Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, a különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, anyagairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól. BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN-FIZIKA-KÉMIA FEJLESZTŐ SZAKASZ (7–8. évfolyam): A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika – kémia tantárgyaknál) A tanulók értékelésének célja a tanulók fejlesztése. BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN Célok: - Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról, hozzásegítve a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához. - Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására. FIZIKA Célok: - A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés. - A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos ismeretek nyújtása. KÉMIA Célok: - Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek kémiai folyamatok felismerését. - Segítség nyújtása abban, hogy a kémia tudományának gyakorlati eredményei ne fenyegetettséget jelentsenek, hanem lehetőséget a komfortosabb élet megteremtésére. - A természettudományokon belül felkelteni a tanulók érdeklődését a kémia iránt. ÉNEK-ZENE, TÁNC BEVEZETŐ SZAKASZ (1–2. évfolyam) Célok: - Az egyéni sajátosságokhoz igazodó énekes szemelvények, ritmikai és dallami elemek ismertetésével, az ének-zene eszközrendszerével a tanuló segítése az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában, kapcsolatrendszere építésében, a feszültségtől mentes, oldott kommunikáció átélésében. KEZDŐ ÉS ALAPOZÓ SZAKASZ (3–6. évfolyam) Célok: - Az énekes és zenei kifejezőkészség fejlesztésének felhasználása az érzelmi élet, a személyiség harmóniájának fejlesztésében – 21 –

FEJLESZTŐ SZAKASZ (7–8. évfolyam) Célok: - A zenei ismeretek bővítése, az ének-zene speciális jelrendszerének használata, az esztétikai érzék fejlesztése. - A zenei fantázia, a zenei hallás, az emlékezet, a muzikalitás fejlesztése. - Az érzelmi élet, a kommunikációs és szociális képességek fejlesztése. - Az együvé tartozás élményének átélése a közös éneklés és zenélés által. - A zenei képességek kibontakoztatása, a kreativitás, a fantázia erősítése. - A kulturált zenehallgatás szokásainak rögzítése, a zenehallgatás örömeinek megélése, a feszültségoldó együttlét átélése. RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG, (VIZUÁLIS KULTÚRA) BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1–4. ÉVFOLYAM) Célok: - A környező világ vizuális sokfélesége és az emberi alkotások iránti érdeklődés felkeltésével, a kézműves és művészi jellegű alkotások létrehozására ösztönzés segítségével az alkotás örömének, az önmegvalósításnak, a felszabadultságnak kialakítása a tanulókban. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5–8. évfolyam) Célok: - Az érdeklődés, a fogékonyság felkeltése és megerősítése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt. - Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével. FÖLDRAJZ FEJLESZTŐ SZAKASZ (7–8. évfolyam) Célok: - Kialakítani, majd fokozatosan fejleszteni a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását. - A természettudományos vizsgálat egyszerűbb módszereinek és azok alkalmazásának elsajátításával a világban elfoglalt helyünk, földrajzi-környezeti adottságaink, értékeink megismertetése. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1–4. évfolyam) Célok: - Az átmenet biztosítása az óvodai létből az iskolai létbe. - Az önállóságra nevelés, az elképzelések megvalósítására való ösztönzés, az egyéni szükségletekhez igazított önellátás technikáinak elsajátíttatása a képességek fejlesztése során. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5–8. évfolyam) Célok: - Konkrét problémahelyzetekben jól alkalmazható készségek és képességek kialakításával az önálló életvezetés, a pályaválasztás és a szakmatanulás előkészítése. TESTNEVELÉS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1–4. évfolyam) Célok: A testnevelés az alapvető mozgáskészségek, fizikai képességek aktivizálásával járuljon hozzá: - a mozgás összhangjának megteremtéséhez,

– 22 –

- a mozgás örömének hosszú távú fenntartásához, a szervezet előkészítéséhez a fokozatosan növekvő és nagyobb intenzitású mozgásokkal szembeni igénybevételre, - a tanulók érzelemvilágának, szellemi-fizikai kitartásának gazdagításához, az önkiszolgálás fejlesztéséhez. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5–8. évfolyam) Célok: A testnevelés az alapvető mozgáskészségek, fizikai képességek aktivizálásával járuljon hozzá: - A kiegyensúlyozott testi-lelki fejődéshez, a mozgáskultúra kialakításához, a sport megszerettetéséhez. - A tanulók helyzetfelismerő képességének, valamint a változó körülményekhez, feladathelyzetekhez való alkalmazkodási képességének javításához. - A szociális és a jellemtulajdonságok, a közösségi és csapatmunka, a társakkal való aktív együttműködés erősítéséhez. II. Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeke közül: ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS TANULÁSI ZAVAROK (RÉSZKÉPESSÉGZAVAROK) - olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1 (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia) - aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2 (grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia) - az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3 (aritmetikai, olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása) - nem meghatározott zavar BNO: F.81.9 (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége) - kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83 (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara) - beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9 - motoros diszfázia BNO: F.80.1 - az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai (ADD, ADHD) BNO: F.90.0, F.90.1 - szociális készségek éretlensége, zavart viselkedés, - impulzivitás.

2.5. A tanulási zavarnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása érdekében iskolánk szakképzett gyógypedagógust alkalmaz. Speciális feladatot lát el a pedagógusokkal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve a differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végez. Kiszűri a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat. Szükség esetén munkájába bevon más pedagógusokat, a szülőket és a pedagógiai szakszolgálatot is. A diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készít egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program – 23 –

tartalmazza a célokat, az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készít. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzi. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztőlapon dokumentálja. Törekszik arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzen, illetve a pedagógusokkal is megismertessen minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesz a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, nevelőtestületi értekezleteken, hogy tapasztalatainak közreadásával, javaslataival elősegítse a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felzárkóztató, segítő program szerves része a gyermekek képességstruktúrájának vizsgálatán túl a gyermek-környezet kapcsolat megfigyelése, elemzése mind a család, mind az iskola vonatkozásában. Hospitálásokat illetve családlátogatásokat végez a tanulói teljesítményelemzés feltárására. A gyógypedagógiai foglalkozások feltétele az óvodáskorban, illetve kisiskolás felfedezett diszlexia, diszkalkulia veszélyeztetettség prevenciója, terápiája. A foglalkozások célja:    

Szűrővizsgálatok után szakvizsgálatra irányítás (hallás, látás, gégészet, Szakértői Bizottság, pszichológus, pszichiáter), részképességek kialakítása, korrekciója, a tanulási alapképességek fejlesztése, a tantárgyi struktúrákba történő visszacsatolás.

Feladatok: A foglalkozások feladatait meghatározzák a részképességzavarok tünet-együttesei, illetve az okok, amelyekre mindezek visszavezethetők. A) Tünet-együttesek: 1. diszlexia esetén: - általános beszédgyengeség, - beszédhiba maradványtünet, - differenciálatlan aktív szókincs, - gyenge verbális emlékezet, - új szavak megmásítása, torzítása, - hang-betű kapcsolat bizonytalan, - makacs betűtévesztések, hibás kombinációk felületes akusztikus képzet, - lassú olvasási tempó, helytelen technika, - gyenge szövegértés, 2. diszgráfia esetén: - írómozgás rossz kivitelezése (helytelen ceruzafogás, görcsösség), - egyenetlen írásritmus, töredezett lendület, - az optimális mozgássor gátolt kivitelezése, - tájékozódási nehézség (vonalrendszer, irányok), - betűnagyság és dőlésszög következetlen váltakozása, - szabálytalan betűformák, torzult betűkötések, – 24 –

- fölösleges betűelemek, - betű, szótag, szókihagyások, - általános helyesírási gyengeség, 3. diszkalkulia esetén: - az érzékelés-észlelés folyamata zavart, - a szimbólumok felismerése, tartalmi azonosítása nehezített, - a fogalmak kialakulása akadályozott, - a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek sérültek (összehasonlítás, viszonyítás, analógia, analízis, szintézis, csoportosítás, soralkotás, szabályfelismerés, alkalmazás, lényegkiemelés, logikai kapcsolatok, műveletek), - gátolt a téri, síkbeli, időbeli érzékelés, - figyelemzavar, - emlékezetgyengeség, - matematikai érdeklődés hiánya, - kialakulatlan a mechanikus számlálás, a mennyiségállandóság, - a matematikai nyelvi fogalmak ismeretének hiánya, - relációk, verbális kifejezések zavara. B) Okok: 1. mozgásfejlődés egyes fázisainak elmaradásából adódóan: - nagymozgás ügyetlensége, összerendezetlensége, - egyensúlyzavar, - kinesztikus érzékelés hiányosságai, - finommotorika koordinációs zavara, - gyenge szem-kéz koordináció, - kialakulatlan vagy keresztezett dominancia, - iránytévesztés, - testséma hiányos ismerete, 2. percepció fejlődési zavarai: a.) vizualitás terén - alak, forma, méret, szín, - alakállandóság, - alak – háttér, - téri irányok, - rész-egész kapcsolata – emlékezet, b.) auditív téren - hangdifferenciálás, hangzókiemelés – tagolás, - hangok sorrendisége, - akusztikus emlékezet, 3. beszédfejlődési elmaradás - megkésett beszédfejlődés, - beszédhiba, – 25 –

- beszédritmus (hadarás, dadogás, légzés) - gyenge ritmusérzék. 4. Motiválatlanság, negatív nevelési előzmények (féltékenység, túlkövetelés, elhanyagolás). A tünetegyüttesek, illetve ezek okai egyénenként eltérőek, így a fejlesztés feladatait ezek pontos ismeretében egyénileg és aktuálisan lehet megállapítani, amit a szakvélemény javaslata alapján a gyógypedagógus az egyéni fejlesztési tervben határoz meg. TEVÉKENYSÉGRENDSZEREK AZ EGYÉNI FEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN: 1. MOZGÁSFEJLESZTÉS: Nagymozgások koordinációja és az egyensúlyérzék korrekciója nagyrészt a szenzomotorosterápia fejlesztés keretén belül megvalósul meg. Az elemi mozgások újraépítésével, gyakorlásával. A mozgásterápia a figyelemkoncentráció, az irányfelismerés, a mozgásemlékezet és a taktilis- kinesztétikus érzékelés erősítését szolgáló feladatsorok végeztetése. Finommozgások fejlesztése a.) Beszédmotorika fejlesztése logopédiai feladat. Nyelv, ajak és légzőgyakorlatokkal, az artikulációs bázis kialakítása, megerősítése. b.) Az írásmozgás hibáinak korrigálása, javítása érdekében a kéz izületeinek rugalmasságát elősegítő, az izomtónus érzékelését, szabályozását lehetővé tevő direkt és indirekt feladatok végzése, a téri tájékozódás és a mozgásemlékezet, a kinesztikus percepció és a szerialitás egyidejű fejlesztésével. 2. TESTSÉMA FEJLESZTÉS TÉRI-ÉS IDŐBELI TÁJÉKOZÓDÁS A torzult „én kép” megváltoztatására a mozgásfejlesztésben adott feladatokon kívül direkt kinesztikus és verbális megerősítéssel tudatosítjuk a testsémát, lehetővé téve a testimágó és a saját személyiség megismerését, elfogadását. A testséma pontos megismerésével egyidejűleg a lateralitás kialakítása, megerősítése is történik. A test teljes érzékelése, a szimmetria ismerete alapján gyakorolhatók a téri viszonyok a saját testhez képest. Ezek biztos ismerete után fejleszthető a környezet téri viszonyainak ismerete verbális megerősítéssel (névutó, ragok használata). A síkbeli tájékozódás kialakítása konkrét feladatokkal folytatódik. (feladatlapok, irányok meghatározása). A saját test megismerésével érzékeli a benne végbemenő biológiai folyamatok ritmusát, időbeli folytonosságát. Egyúttal megtanulja a fejlődés fokait, az idő múlásával bekövetkezett változásokat, periodicitásokat. Ez képezi az időbeli tájékozódás alapjait. 3. PERCEPCIÓS FEJLESZTÉS Ép, illetve korrigált érzékszervek funkcióinak felhasználásával erősítjük az érzékelési apparátust. A perceptuális területek fejlesztéseinek stádiumai külön-külön eltérőek, de elengedhetetlen a minél előbbi - a fejlődési lehetőségeket kihasználó – intermodális összekapcsolás is. a.) Vizuális észlelés - differenciálás - alak, forma azonosságainak és különbségeinek észlelése - tagolás - alak - háttér - elkülönítés - Gestalt-látás fejlesztés - szem- kéz együttmozgás b.) Auditív észlelés - a megkülönböztető képességet fejlesztő gyakorlatsorok, akusztikus tér - hang (zöngés, zöngétlen, rövid, hosszú) - ritmus – 26 –

- tagolás - kihallás c.) Kinesztétikus észlelés - kinesztétikus észlelés nagyformának tudatosítása, verbális megfogalmazása a tapintás alapján érzékelhető tulajdonságok megállapítása ( érdesség, súly, puhaság, stb,) mozgásészlelés - saját mozgás tudatosítása indirekt helyzettel, direkt utasítások végrehajtása. 4. EMLÉKEZET a.) vizuális téren: tárgyakkal, képekkel, betűkkel vagy számokkal, szavakkal, szöveggel, mozgással; b.) auditív téren: hang, szó, gondolati egység visszaadása azonnal, illetve hosszabb idő múlva; 5.) BESZÉDKÉSZSÉG - tiszta artikuláció kialakítása - fogalmi szint kialakítása, megerősítése - téri, időbeli és egyéb relációk figyelembe vételével a mondatrészek helyes használatának kialakítása a beszédészlelés, a beszédmegértés speciális terápiájának alkalmazása (differenciálás, tagolás, emlékezet, fogalomalkotás, szinonima - ellentét, gondolatközlés, kommunikációs készség fejlesztése, drámapedagógia) Órakeret a Szakértői Bizottság által meghatározott, illetve a nevelőtestület által elfogadott. Követelmények A vizsgálatok által regisztrált helyzethez viszonyított fejlődés beépülése az osztályoknak megfelelő követelményekbe. Értékelés Az értékelés az egyén teljesítményét az egyén képességeihez viszonyító, motiváló és demonstratív. A feladatok végrehajtásának feltétele egy nyugodt körülményeket biztosító egyéni fejlesztésre is alkalmas, legalább 20 négyzetméteres szoba, melynek berendezése: nyitott polcok, zárt szekrények, tükör, öt állítható, egyszemélyes tanulói asztal, székek, szőnyeg. Taneszközök: Számvarázs, Számház, Számutca, Számóra Helyesírás szabályai, Betűvető gyakorlólap 1. osztály Számoló színező I.-IV. Ugróiskola Tanulj játszva az állatokkal! Mesélő fejtörő Szebben akarok írni I-II. Színezd ki! - Rajzolj! - Számolj! Számolás 1-2-3. Játékház Tk. család, Törd a fejed, mondd ki! I-II.-III. Én is tudok olvasni, Írd füllel! Nebuló 1-2-3-4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK TANTERVE Tanév eleji feladatok – 27 –

Augusztus: Általános feladatok - Felkészülés a szeptemberi felmérésekre Szeptember I. Általános feladatok 1.Csoportos és egyéni felmérések a tanulási problémákkal küzdő vagy a tanulási zavar miatt veszélyeztetett gyermekek kiszűrése érdekében, információgyűjtés az éves tervezéshez valamint az osztálytanítók munkájához. Logopédiai szűrésre és DIFER mérésre kerül sor. Formái: Csoportos: - tantárgyi felmérések (pl.: olvasás, írás stb.) - az alap-kultúrtechnikák elsajátításához szükséges részképességek felmérése. Egyéni: - a tanulási zavart mutató vagy tanulási zavar miatt veszélyeztetett gyermekek képesség-struktúrájának feltérképezését szolgáló vizsgálatok. - kontrollvizsgálatok. 2. Tervezés, szervezés: A diagnosztikai felmérések alapján: - fejlesztési tervek készítése adott időszakra vonatkozóan - a foglalkozások megszervezése (formájuk, rendszerességük, időtartamuk, módszereik, eljárásaik, csoportok összetétele. 3. Dokumentációs feladatok: - munkanapló megnyitása, - forgalmi napló vezetése, - egyéni fejlesztési tervek készítése. II. Szülőkkel való kapcsolattartás 1. Kapcsolatfelvétel szülői értekezletek alkalmával. 2. Első konzultáció: - vizsgálatok eredményeinek megbeszélése, - a fejlesztő foglalkozások lehetőségeinek felajánlása, szerződéskötés , - az együttműködés további formáinak közös tervezése (pl.: „home” tréning, terápiás tanácsadás, kapcsolatfelvétel pedagógiai szakszolgálatokkal stb.) III. Pedagógusokkal való konzultáció 1. Diagnosztizálás: - megfigyelési szempontok közös tervezése, - hospitálás, célzott megfigyelések, - a megfigyelések és a diagnosztikai eljárások eredményeinek együttes elemzése. 2. Tervezés: - a fejlesztés irányvonalainak közös megállapítása, - a segítés módjának tervezése. a) a fejlesztő foglalkozások: gyakoriság, rendszeresség, lehetséges időtartam, cél b) a gyermek tanórai tevékenysége - várható nehézségek, - a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetőségei, - alkalmazható kompenzációs technikák, - az egyéni differenciálás lehetőségei az értékelésben, számonkérésben. IV. Kapcsolattartás más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel. 1. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: – 28 –

- szakértői vizsgálatok kezdeményezése, - kontrollvizsgálatok áttekintése, igénylése. 2. Egyéni esettől függően kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel (pl.: Nevelési Tanácsadó, Városi Logopédiai, Ifjúsági és Gyermek Ideggondozó stb.) Októbertől a tanév végéig I. Általános feladatok: 1. A tanulási problémákkal küzdő, vagy tanulási zavar miatt veszélyeztetett tanulók fejlesztő foglalkoztatása az éves fejlesztési tervek alapján. 2. Diagnosztikai felmérések: - egyéni tantárgyi és képességfelmérések tanulási zavar szűrése céljából, - osztályszintű, pedagógiai teljesítménymérések (pl.: olvasás, írás, matematika), - átiratkozó gyermekek vizsgálata tanulási zavar kiszűrése miatt, - kontrollvizsgálatok. 3. Szervezés: Szükség esetén óra vagy csoportösszetétel módosítás. 4. Dokumentációs feladatok: - munkanapló vezetése, - más pedagógiai szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek gyermek anyagához kapcsolása. II. Szülőkkel való kapcsolattartás 1. Rendszeres vagy időnkénti konzultáció: - év közbeni felmérések eredményeinek megbeszélése, - folyamatos tájékoztatás a foglalkozások menetéről, eredményeiről, - tapasztalat és információcsere a tanulási nehézségek oki hátterének pontosítása érdekében, - terápiás tanácsadás, „home” tréning alkalmazása, - szakszolgálatok, szakintézmények eredményeinek, javaslatainak megbeszélése - kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel. III. Pedagógusokkal való konzultáció 1. Rendszeres vagy időnkénti esetmegbeszélések, konzultáció: - a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, - ismételt tervezés, újabb teendők megfogalmazása, a segítés módjainak szükséges módosítása, - a tanórai keretben egyéni differenciálással való fejlesztés lehetőségeinek áttekintése és folyamatos tervezése, - a szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek, javaslatainak megbeszélése, - a fejlesztő foglalkozásokon hospitálási lehetőségek felajánlása. 2. Együttműködés az iskola szakmai munkaközösségeivel: - részvétel a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, - bemutató foglalkozások tartása, felajánlása. 3. Nevelőtestületi értekezleteken beszámoló a végzett munkáról és vizsgálatok eredményeiről. Kapcsolattartás más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel. 4. Egyéni esettől függően kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel. 5. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: – 29 –

- szakértői vizsgálatok kezdeményezése, - kiegészítő vizsgálatok igénylése, felmérések, könnyítések, egyéni haladási ütem. 6. Nevelési tanácsadó szakértői vizsgálatok kezdeményezése. Február I. Általános feladatok: 1. Kontroll és hatásvizsgálatok 2. Szervezés, tervezés a kontroll és hatásvizsgálatok alapján: - fejlesztési tervek módosítása, - a foglalkozások módszereinek, eljárásainak újragondolása, - szükség esetén csoportösszetétel és időbeosztás módosítása. 3. Dokumentációs feladatok: - féléves értékelés. II. Szülőkkel való kapcsolattartás 1. Féléves konzultáció: - a foglalkozások eddigi eredményeinek megbeszélése, szöveges értékelése, - az együttműködés további formáinak közös tervezése. 2. Lehetőség szerint részvétel óvodai nyílt napokon és az iskolabörzén. III. Pedagógusokkal való konzultáció 1. Féléves konzultáció: - a foglalkozások eddigi eredményeinek megbeszélése, szöveges értékelése, - a segítés további módjainak együttes tervezése, módosítása. Március - április I. Általános feladatok 1. Részvétel a nyílt napon és a beiratkozáson: - ismerkedés a leendő elsős tanulókkal és szüleikkel, - tájékoztatás a preventív jellegű felmérésekről 2. A beiratkozást követően a leendő elsősök preventív jellegű felmérése. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításához szükséges képességek átfogó felmérése kettős cél érdekében. 3. Információgyűjtés: - a leendő elsős osztálytanítók következő tanévi munkájához, a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetőségeihez és a fejlesztés tervezéséhez, - a prevenciós tanácsadáshoz. II. Szülőkkel való kapcsolattartás 1. Egyéni konzultáció a leendő elsős szülők részére: - a preventív felmérés eredményeinek megbeszélése, - terápiás tanácsadás a tanulási problémák prevenciójának, megelőzésének céljából, - az iskolán kívüli segítés lehetőségeinek feltérképezése egyéni esettől függően (pl. Nevelési Tanácsadó, mozgásterápia stb.) III. Pedagógusokkal való konzultáció 1. Konzultáció a leendő elsős tanítókkal: - a felmérések eredményeinek megbeszélése a következő évi munka tervezése érdekében, - a felmérések alapján a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetőségeinek áttekintése. Május vége - június I. Általános feladatok 1. Év végi kontroll- és hatásvizsgálatok. – 30 –

2. Dokumentációs feladatok - év végi egyéni értékelő lap készítése, - a Munkanapló lezárása. II. Szülőkkel való kapcsolattartás 1. Tanév végi konzultáció: - a foglalkozások eredményeinek és az év végi értékelő lapnak a megbeszélése, - terápiás tanácsadás a szünetre. III. Pedagógusokkal való konzultáció 1. Tanév végi konzultáció: - a foglalkozások eredményeinek és a tanulók tanulmányi előrehaladásának, valamint a tanév végi értékelőlapnak a megbeszélése. 2. Részvétel az osztályozó értekezleteken: - javaslattétel a fejlesztett gyermekek értékeléséhez (felmentések figyelembe vétele, méltányos értékelés lehetőségének érvényesítése, szöveges értékelés stb.).

2.6. Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulókat segítő program - szociális készségek éretlensége, zavart viselkedés, - impulzivitás. A beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, és az általában használt pedagógiai eszközökkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai vagy javító nevelést nem igényelnek. Beilleszkedési és magatartási zavarok tünetei: 1. A szervezet idegrendszeri, fiziológiai, biológiai működésének zavarai: túlzott érzékenység, indokolatlanul magas szorongásszint, csekély teherbírás, gátoltság, depressziós megnyilvánulások, hangulati felfokozottság, indulatkitörések, beszédhibák, a kiválasztási funkciók felettiuralom hiánya. 2. A mozgás, cselekvés zavarai: túlmozgékonyság (hypermotilitás), vagy épp az ellenkezője, lassúság (hypoaktivitás), mozgáskoordináció hiánya, akarattal nem irányítható kényszermozgások vagy kényszercselekvések. 3. Az értelmi fejlődés zavarai: tanulási elmaradás, a figyelemkoncentráció gyengesége, emlékezetzavar, túlzott szűk érdeklődés vagy teljes érdeklődésnélküliség, a fantázia rendellenességei. 4. Az érzelmi, indulati élet zavarai: az érzelmi kielégítetlenség, túlzott érzékenység, agresszió, dac, összeférhetetlenség, félénkség, gátoltság, bátortalanság. 5. Az akarati élet zavarai: önállótlanság, nagyfokú befolyásolhatóság, következetlenség, szertelenség, makacsság, dac, szembehelyezkedés, önfejűség, konokság. 6. A magatartás és a jellemfejlődés zavarai: a megfelelő morális fékek és etikai struktúrák hiánya, gátlástalanság, örökös ellenzékiség, rossz modellkövetés, hazudozás, lopás, csavargás, fegyelmezetlenség, szabályokat el nem fogadó, destruktív magatartás.

– 31 –

7. A nevelés terén: a nehezen nevelhető gyermekek általában ellenállnak a nevelői hatásoknak, aktív vagy passzív módon. A közösségbe beilleszkedni és a közösséghez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak. Beilleszkedési és magatartási zavarok okai A gyermekek magatartásában megnyilvánuló tüneteket különféle okok váltják ki. Egy ok különböző gyerekeknél más - más tünetet hoz létre (pl. a szülők válása egyik gyereknél túlzott szeretetigényt, érzelmi éhséget, másiknál a felnőttekből való kiábrándulást, cinikus viselkedésformákat). 1. A biológiai tényezők csoportja: A) Öröklött hajlamok (érzékszervek felépítése, betegségekre való hajlam, az idegrendszer működésének sajátosságai). B) Vele született sajátosságok (terhességi vagy szülési rendellenességből jönnek létre). C) A fizikai környezet által kiváltott szomatikus elváltozások, megbetegedések. 2. A pszichoszociális, környezeti tényezők, élmények csoportja: A) Család: a gyermek mikrokörnyezete, az első környezet, amelybe beleszületik. Pozitív hatása rendkívül nagy, de sok lehet a károsító hatása is. Érzelmi károsodás: az anya - gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolat hiánya vagy megromlása alapvető oka lehet a gyermek érzelmi élete elsatnyulásának, az érzelmi kielégítetlenségnek, egy általános közömbösségnek. Az anya - gyermek kapcsolat mintája a későbbi társas, szociális kapcsolatoknak is. Hatással van ez a kapcsolat a gyermek értelmi fejlődésére is. Lelassul a gondolkodás és a beszéd fejlődése is. Kevesebbet, kevesebb örömmel játszanak az ilyen gyerekek. Hatással van az organikus fejlődésre is. Betegségre érzékenyebbek ezek a gyermekek, nehezebben gyógyulnak, lassabban gyarapodnak. Helytelen nevelési eljárások a családban: elsőként említhetjük azt a szülői magatartást, amikor a szülők nevelés helyett tárgyi, anyagi javakat biztosítanak a gyermek számára. A másik válfaj ebben a kategóriában az a szülő, aki a nevelést átruházza az iskolára. Saját szülői funkcióját a gyermek ellátásában, eltartásában, a róla való anyagi gondoskodásban látja. Tehát hiányzik a nevelés. Helytelen nevelési eljárásnak minősíthető a túl szigorú nevelés is. Hibás a kényeztető, mindent megengedő és elnéző nevelés is. Kifejezetten rossz nevelési eljárás a következetlenség is. Káros az a nevelés is, amely nincs összhangban az iskolai neveléssel, keresztezi az iskolai feladatok, követelmények, célok megvalósítását, esetleg ellentmond azoknak (kettős nevelés). Helytelen nevelési eljárás nem reális, túlzott igényeket támasztó nevelés is. A családi élet körülményrendszere: a tárgyi, anyagi körülmények, lakásviszonyok nem döntő jelentőségűek a személyiségfejlődés szempontjából. A szülők (és a családban élő más személyek) személyiségjegyei: az elmebeteg, idegbeteg, kedélybeteg személyiség, a brutális, az alkoholista, a munkakerülő, a bűnöző, a prostituált személyiség nagyon súlyos ok. A gyermek a környezet mintáját veszi át. Ebben az esetben már az erkölcsi züllés veszélye is fennáll, a gyermek veszélyeztetetté válik. B) Gyermekintézetek (pl. napközi otthon): hatékony, pozitív személyiségfejlesztő munkát végeznek. A kedvezőtlen családi környezet sok káros hatását képesek javítani. A nehezen nevelhetőséget kiváltó okok, illetve tényezők csoportjában egyetlen vonatozás miatt lehet említeni ezeket az intézményeket: az egy gyermekre eső szeretet, pozitív kontaktus, a csak neki – 32 –

szóló bánásmód, csak vele foglalkozás lényegesen kevesebb, mint a harmónikusan élő családban. Ezért gyakori az érzelmi kielégítetlenség. Ez mint ok, sokféle tünetben nyilvánulhat meg. C) Negatív hatású referencia csoport: érzelmileg negatív hatást gyakorol az egyénre. Vannak kapcsolatok, csoportok, amelyekhez a gyermek érzelmileg erősen vonzódik, jól érzi magát, sikerei vannak, elismerést vívott ki magának, méltányolják képességeit, csak éppen az adott csoportban negatív norma-, szabály- és követelményrendszer hat. Bandáknak, galerinek normál értelmi fejlettségű tanulók is lehetnek tagjai. 3. Iskolai ártalmak: Az iskola általános légköre: az iskolában meghonosodott követelmény- és szokásrendszer, a jutalmazások, büntetések és tiltások tartalmi és formai vonatkozásai, az iskola sajátos arculata, hangulata, atmoszférája, a komor, rideg, barátságtalan atmoszféra. A pedagógus kollektíva: a nevelőtestület közösségi jellege, hangulata, stílusa, viszonya a tanulókkal szemben támasztott követelményekhez, azok közvetítésének, ellenőrzésének szokásai, rendszere, a pedagógusok egymáshoz való viszonya és ennek megnyilvánulása, a tanár-diák kapcsolat jellege. Pedagógus- osztály kapcsolat: a pedagógus személyiségjegyei, az osztályközösséggel kialakított kapcsolata, a tanulókkal megvalósított egyéni bánásmódja, az oktatás irányítása. Az osztályközösség fejlettsége: a közösségben kialakult szokás- és normarendszer tartalma és az ezzel szembeni vagy emelletti értelmi-, érzelmi állásfoglalás. Beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek személyiségfejlesztésének feladatai: Nagy szerep jut a problémák megoldásában a pedagógiai tevékenységnek, az oktató-nevelő munka szakszerű végzésének. Segítséget nyújthatnak az iskolapszichológusok, az iskolaorvos és a Nevelési Tanácsadók. A feladatok két csoportja a prevenció és a korrekció. A) Prevenció (megelőzés): A várható problémák kialakulása előtt az ara illetékes szervek közbelépjenek és megakadályozzák a születendő, vagy már élő gyermek személyiségfejlődésének torzulását. A prevenció tehát társadalmi összefogás feladata. B) Korrekció: A korrekció főleg az iskolai nevelés feladata. A már meglévő problémák szakszerű kezelése, a személyiség pozitív irányú átépítése. A korrekció lépései: I. A gyermek előéletének, anamnézisének megismerése: célszerű megismerni az iskolába kerülő gyermekek óvodai jellemzését, az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeit. Ki kel gyűjteni azokat az adatokat, amelyek figyelemfelkeltőek. II. A megnyilvánuló tünetek alapos, sokoldalú tanulmányozása. III.A tünet-ok ismerete alapján meg kell határozni a gyermek életének, magatartásának alapvető a problémáját, a probléma súlyosságát, a kialakulás útját, pszichikus mechanizmusát. Ezek után készíthető el az egyedi, konkrét korrekciós terv. Ebben a pedagógus megjelöli a gyermek személyiségfejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat. Korrekciós terv: 1. Kihez fordul tanácsért, kitől kér segítséget? 2. Melyek a tanuló olyan meglévő értékei, pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhat? – 33 –

3. Melyek azok a tevékenységi területek, feladatok, amelyek segítségével energiái hasznosan leköthetők? 4. Fokozott figyelemmel kíséri, hogy a problémás gyermekek érzelmi kapcsolatai és társas viszonyai rendezettek legyenek, mind az iskolában, mind a családban. 5. Szabályos, sokoldalú, sikerélményeket nyújtó életritmus kialakítása az iskolában és az iskolán túli időre is. 6. A problémákat kiváltó okok ellensúlyozására szolgáló feltételek előállítása. A korrekciós tervben foglaltak eredményességét a pedagógus a problémás tanuló tevékenységének változása, tulajdonságainak alakulása és magatartásuk megnyilvánulásai alapján állandóan ellenőrzi.

2.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.” (Kelemen László) A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet, mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk kötelezettségei közé tartoznak. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: - iskolai szakkörök, - felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, - e témakörbe tartozó pályázati lehetőségek kihasználása, - sportkör, - házi versenyek, iskolák közötti versenyek, - bemutatkozási lehetőségek (művészeti, tudományos és egyéb területen).

2.8. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A gyermek -és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény 11/ 1994. (VI. 8.) MKM 6. § rendelete írja le. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató- nevelő munkánk szerves részét képezi. Úgy gondoljuk, hogy a tanulóinkért érzett felelősségvállalás nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Munkánk fő részei: Gyermekjóléti tevékenységek: - lehetőleg előzzük meg a diákjainkat és családjaikat érintő szociális problémák kialakulását, - segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat és családjaikat helyzetük rendezésében,

– 34 –

- közvetítő szerepkört vállalunk az egyes diákok gondozása közben érintett ellátó intézményekkel (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, egészségügyi és egyéb szakellátó intézmények, a községben működő védőnő). Prevenciós programok: - a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés, - elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus, bűnözés, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás - a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása. Speciális gyermekvédelem: - veszélynek kitett gyermekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás, érdekérvényesítés (pl.: a, nehezen nevelhető, lelkileg sérült). Olyan esetekben, amikor a család szociális vagy gyermeknevelési problémával küzd, megpróbálunk segíteni. A család magánéletét és autonómiáját azonban tiszteletben kívánjuk tartani. Gyermekvédelmi tevékenységünkkel azokon a köztes területeken kívánunk mozogni, ahol a család és az iskola, az iskola és a gyermek, valamint a gyermek és a helyi közösség hatóköre találkozik. Mindezen feladatokat nevelőtestületünkkel szoros együttműködésben, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus látja el. 2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő program Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A tevékenység célja: segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe, - ismeretelsajátítását, - egyéni ütemű fejlődését; akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek, - munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait: A program távlati ütemterve (évi program): időpont Feladat 1. március - április a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása 2. május a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre – 35 –

felelős

3. szeptember

a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése 4. október - június tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint 5. május eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-művészeti, sportturisztikai 7. Komplex táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, szórólap) 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 13. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 14. Táborozási hozzájárulások 15. Ösztöndíjak 16. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

2.10. A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés

- alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység; - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán - kedvezően fejlődő gyermeki személyiség

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat kérjük: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, – 36 –

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. 2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok, nyílt órák szervezése, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, - előre tervezett szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése: - logopédus, - nevelési tanácsadó, - pszichológus, - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások.

2.11. Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység Az iskolai munka szerves része a tanórán kívüli foglalkoztatási forma. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk: - kötött és - szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén) - a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve - az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - a tanulói leterheltséget mérlegelve. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős tevékenységeket kínálja: - Napközis foglalkozások - Iskolai sportkör: - labdarúgás (fiú, lány) - atlétika - sakk - asztalitenisz - úszás - Szakkörök: igények, lehetőségek szerint - Versenyek: tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (irodalmi, könyvtárhasználati, biológia, számítástechnikai stb.) kulturális (színjátszó, szavaló) - Sportversenyek: különböző sportágak keretében kistérségi, megyei, országos kiírásban házi versenyek, házi bajnokságok (sakk, asztalitenisz, futsal, kerékpár, stb.) – 37 –

- Gyermeknap - Jeles napok - Erdei iskola - Tanulmányi kirándulások, országjárások - Múzeumlátogatások - Színházlátogatások - Tanulmányi- és egyéb kirándulások (az éves munkatervben kell szabályozni, a tanulók részvétele önkéntes)

– 38 –

2.12. Környezeti nevelési program

Tartalomjegyzék 2 1. ALAPOK............................................................................................................................38 1.1. Törvényi háttér................................................................................................................ 38 1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép............................................................................................ 40 1.2.1. Az iskola belső helyzetképe ......................................................................................... 40 1.2.2. Külső helyzetkép........................................................................................................... 41 1.3. Erőforrások...................................................................................................................... 41 1.3.1. Személyi erőforrás........................................................................................................ 41 1.3.2. Anyagi erőforrások....................................................................................................... 42 2. ALAPELVEK, CÉLOK ...........................................................................................................43 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok............................................................................ 43 2.2. Konkrét célok és feladatok.............................................................................................. 44 3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK.....................................................................45 3.1. Tanórai keretek ............................................................................................................... 45 3.1.1. Hagyományos tanórai keretek..................................................................................... 45 3.1.2. Nem hagyományos tanórai keretek............................................................................. 51 3.2. Tanórán kívüli lehetőségek ............................................................................................. 51 4. MÓDSZEREK .....................................................................................................................52 5. TANESZKÖZÖK..................................................................................................................53 6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ....................................................................................................53 6.1. Az iskolaépület és működtetése ..................................................................................... 53 6.2. Az iskola életvitele .......................................................................................................... 54 7. KOMMUNIKÁCIÓ..............................................................................................................54 8. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGELLENŐRZÉS....................................................................54 9. TOVÁBBKÉPZÉSEK ............................................................................................................56 10. MELLÉKLET .....................................................................................................................56

– 39 –

1. Alapok 1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem

– 40 –

megfelelő színvonalúak. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt, általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9. 5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak. KÖZOKTATÁSI JOGSZABÁLYOK A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő – 41 –

magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. ÖNKORMÁNYZATI JOGSZABÁLY Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 1.2.1. AZ ISKOLA BELSŐ HELYZETKÉPE A) Előélet, hagyományok a környezeti nevelés terén Iskolánkban évek óta hagyomány, hogy a falu szépítésében részt veszünk faültetéssel és a falu-takarítási akcióval. Minden évben hulladékgyűjtést rendezünk (papír és vasgyűjtés). Igyekszünk a környezetvédelmi Jeles Napok közül néhányra programokat szervezni (pl.: Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja). A felső tagozatos tanulók eredményesen szerepelnek környezetvédelmi és természetismereti vetélkedők megyei és országos fordulóin. Az érdeklődő diákok környezet- és természetismereti szakkörön sajátíthatják el a többlettudást. Országos és nemzetközi projektekben (savas eső, zuzmó program) sikeresen vettünk részt. Folyamatos a környezeti nevelési pályázatok keresése és írása. B) Épület és berendezése Az iskola épülete 1939-től szakaszosan épült, folyamatosan bővült, mivel a tanulói létszám növekedése és a szaktantermek iránti igény a bővítést célozta meg. Minden tanulócsoportnak saját tanterme van, amelyből egy a leendő természettudományos szaktanterem alapjait képezi. Rendelkezésre áll számítástechnika szaktanterem, technika és életvitel szaktanterem, tornaterem a hozzá tartozó szertárral és egy fejlesztő pedagógiai csoportszoba. Az épület része még egy tanári szoba, igazgatói iroda, adminisztrációs iroda, szertár, 2 tanári és 2 tanulói mosdó,mosdó mozgássérülteknek, aula, kazánház és az udvaron különálló raktárépület. A tantermek mérete megfelel a tanulói létszámnak. Minden terem világos, az ablakok sötétíthetők (sötétítőfüggönnyel). Az épület téglaépítésű, hőszigetelt, műanyag nyílászárókkal ellátott. Az iskola energiatakarékos, központi fűtéssel felszerelt. Az iskola épületének jelentős részén neoncsövekkel biztosítják a megfelelő világítást. A mosdók is felújításra kerültek 2006-ban, az iskola teljes körű felújítása során. A csatornázottság nem megoldott, a szennyvizet derítőkben gyűjtik, ami nem felel meg maradéktalanul a környezetvédelmi előírásoknak.

– 42 –

Folyósok és a tantermek is lambériázottak, amelyek fokozzák a hőkomfort-érzetet. A folyosókon sok a zöld növény, a falakon van hely tablóknak, plakátoknak és a tanulók műveinek. Az aulában tárlók biztosítják a tanulók munkáinak kiállítását. A tantermek berendezése viszonylag régi, a padok és főleg a székek cseréje időszerű. A tanulók számára megfelelő számú fogas biztosítja a személyes holmik elhelyezését. Az iskola technikai felszereltsége jó, rendelkezik televízióval, videomagnóval, DVD lejátszóval, videokamerával, CD-s magnóval, írásvetítővel, diavetítővel. A számítástechnikai berendezések száma megfelelő. C) Az iskola udvara Az iskola udvara kerítéssel védett, zárt. A kerítés, állapota miatt, felújításra szorul. Legnagyobb része parkosított, füvesített. Fapadok és asztalok biztosítják a gyermekek pihenését. Az alsó tagozatosoknak fa játszótér áll rendelkezésükre. Helyet kap szalonnasütő, bográcsos partihoz kialakított főzőhely. Az udvar kisebb hányada aszfaltozott. Kialakításra került kézilabda-, teniszpálya, és távolugrógödör. D) Iskolai étkeztetés Az iskolához tartozik főzőkonyha. Itt főznek az óvoda, iskola diákjainak és pedagógusainak, valamint az előfizető lakosoknak. A konyha napi 200 adag ételt készít. Az ételek minősége és mennyisége megfelel az egészséges életmód elvárásainak. Az ebédlőben 9 asztal, 36 szék fér el. A bútorzat elavult cseréje időszerű. A gyerekek 3 turnusban ebédelnek. Az étkezés nem önkiszolgáló, tálcás módszerrel történik. Porcelántányérokat, üvegpoharakat és rozsdamentes evőeszközöket használnak az étkezéshez. A teríték megfelel az esztétikai és higiéniai követelményeknek. E) Egyéb Az iskolában alkalmazott takarítószerek nem felelnek meg a környezetvédelmi elvárásoknak. Jó lenne minél előbb környezetbarát tisztítószereket használni (pl.: ecetsav, bórax, mosószóda, szódabikarbóna). A lefolyók tisztításánál biológiai lebontókat kellene alkalmazni. A mosdóknál a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítókat ajánlott használni. Jelenleg szelektíven gyűjtjük a szárazelemet, a papír- és fémhulladékot akciószerűen gyűjtjük iskolánkban. Cél a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása. 1.2.2. KÜLSŐ HELYZETKÉP A) A település adottságai Kunszállás sík területen fekszik, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. A faluban 1716 fő él. A lakosság zömmel a mezőgazdaságban dolgozik. A falu átmenő forgalma átlagos. Az utak, utcák többsége aszfaltos. Az idősebb korosztály főleg kerékpárral közlekedik, amit jó lenne a fiatalabb nemzedékben is erősíteni. Kunszállást buszközlekedés kapcsolja a környező településekhez. Vasúti közlekedésre is van lehetőség, bár a vasúti megálló messze esik a falu központjától. A faluban az önkormányzat működteti az óvodát, az iskolát, a faluházat, valamint a könyvtárat. Falumúzeum mutatja be a régmúlt idők tárgyait, eszközeit. A településen szervezett szemétszállítás folyik, ami sajnos nem szelektív formában történik. A régi szeméttelepet bezárták, ezért illegális szemétlerakók előfordulnak. Az önkormányzat regionális hulladéklerakó előkészítésében vesz részt. A település környezeti helyzetéről a Települési Környezetvédelmi Programból lehet értesülni.

– 43 –

B) A régió adottságai A település, mint a régió része a Kiskunságban, az Alföldön helyezkedik el. A közelben állóvagy folyóvíz nem található. Ritka a természetes erdő, főleg telepített fenyvesek, nyárasok alkotják az erdőállományt. A terület jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. 1.3. Erőforrások 1.3.1. SZEMÉLYI ERŐFORRÁS A) Belső személyi erőforrás - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. – Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. B) Külső személyi erőforrás - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés „az iskola egész életén belül„ a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét „a lehetőségeiket figyelembe véve „ a családok maguk is biztosítják. - Szülői Közösség: Figyelemmel kíséri az iskolában folyó környezeti nevelést, bekapcsolódik a programokba. Javaslataira, véleményére odafigyelve hajtjuk végre feladatainkat. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Nevelőtestületünk több tagja részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész nevelőtestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

– 44 –

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok 1.3.2. ANYAGI ERŐFORRÁSOK A) Saját anyagi erőforrások - Költségvetés: Az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként biztosítson bizonyos összeget környezeti nevelési feladatok ellátására. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Támogassa a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítását, jutalmazását. B) Külső anyagi erőforrások - Fenntartó - Alapítvány: A Kunszállási Gyermekekért Alapítvány folyamatosan támogatja a környezeti neveléssel foglalkozó programokat, pl. tanulmányi kirándulások, táborok, múzeumlátogatás. - Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. - Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból, hulladékgyűjtésből (DÖK) van saját bevétele.

2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben • Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése • a testi-lelki egészség megőrzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. ALAPELVEK: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: • a fenntartható fejlődés; – 45 –

• a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; • alapvető emberi szükségletek; • emberi jogok; • elővigyázatosság; • biológiai és társadalmi sokféleség; • az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés • holisztikus szemléletmód kialakítása • fenntarthatóságra nevelés • a környezetetika hatékony fejlesztése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia kialakítása • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása • helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség • globális összefüggések megértése • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: • alternatív, problémamegoldó gondolkodás; • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; • szintetizálás és analizálás; • problémaérzékenység, integrált megközelítés; • kreativitás; • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; • vitakészség, kritikus véleményalkotás; • kommunikáció, média használat; • konfliktuskezelés és megoldás; • állampolgári részvétel és cselekvés; • értékelés és mérlegelés készsége. 2.2. Konkrét célok és feladatok • •

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése

– 46 –

• • • • • • • • • • • • •

helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) folyamatos kommunikáció a fenntartóval és a lakossággal hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet szinteken hagyományos Jeles Napok szervezése diákoknak és szüleiknek, nyílt vetélkedők kézműves foglalkozások erdei iskola, táborok (Mivel ezek önköltségesek, ezért önkéntesek.) azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés összetevőinek megismertetése előadások, bemutatók, vitafórumok szervezése környezet- és egészségvédelmi témákban kiállítások rendezése

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Célok:

Zaj

Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése Csökkentés

Légszennyezés

Csökkentés

Hulladék

Tiszta, egészséges környezet

Az iskolabelső

Tiszta, meghitt környezet

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

Csatorna

A csatorna kiépítése

Iskolakert

- növények gondozása, pótlása, csepegtető Tanítás, pihenés, felüdülés öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, helye legyen madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása

Forgalom

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló - fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, PET-palack, szárazelem), komposztáló létrehozása - használt étolaj gyűjtése, elszállíttatása - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

– 47 –

A tanítás-nevelés élmény- - a tantermekben írásvetítő, TV, videó és központúságának növelése, számítógép Az iskola az esztétikai érzék - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőeszközellátottsága fejlesztése, egészséges anyagok személyiség - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek 3.1.1. HAGYOMÁNYOS TANÓRAI KERETEK (A tantárgyakba beépítve a 45 perces tanórákat értjük.) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI ALSÓ ÉS FELSŐ TAGOZATBAN Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók

– 48 –

• •

ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók • ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal • ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében • ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók • váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére

– 49 –

• • • • • • • • • •

a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet – 50 –

• ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit • A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában • segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek Rajz és vizuális kultúra – 51 –

A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók • ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket • ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait • értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit • ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást • ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit • sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait – 52 –

• • • •

ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására – 53 –

•

segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

3.1.2. NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI KERETEK Lényegében a komplex foglalkozásokat öleli fel. • -erdei iskola (Mivel önköltséges, ezért önkéntes.) • tanulmányi kirándulás (Mivel önköltséges, ezért önkéntes.) • nem a tanteremben tartott óra 3.2. Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek • fejlesszék a tanuló szociális képességeit, • adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés), • rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, • szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, • alakítsanak ki kritikus gondolkodást, • fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) • ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, • alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, • neveljenek a hagyományok tiszteletére, • mutassanak követendő mintákat, • ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. - iskolakert, komposztáló - Jeles Napok - projektek - vetélkedők, tanulmányi versenyek - hulladékgyűjtés - szelektív hulladékgyűjtés - települési környezet szépítése - iskolaújság, iskolarádió - előadások

- szakkörök - tanulói pályázatok - tábor - terepmunka - kézműves foglalkozások - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert, nemzeti park - iskolazöldítés

– 54 –

4. Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor • alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz • vonjanak be minél több tanulót • az iskola keretein túl is legyenek hatással • a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen • alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát • a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez • nyújtsanak sok élményt a tanulónak • az érzelmeken át hassanak • a személyes megtapasztaláson alapuljanak • együttműködésen alapuljanak (teljes nevelőtestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) • alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére • legyen bennük sok játékos elem JÁTÉKOK • • • •

Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő

• • • •

Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia

• •

Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése

•

Fotóriport

• •

Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések

• •

Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny

MODELLEZÉS • •

Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés

RIPORT MÓDSZER • •

Kérdőíves felmérés Direkt riportok

PROJEKT MÓDSZER •

Analízis - akció projektek

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK • • •

Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés

AKTÍV, KREATÍV MUNKA • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák • Madárvédelmi feladatok – 55 –

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS • Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében • • • • •

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet

• • •

Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

5. Taneszközök • • • • • • •

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, diasorozatok, plakátok Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók Fizikai, kémiai mérésekhez szükséges eszközök, anyagok Biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok Játékokhoz szükséges felszerelések Anyagok és eszközök a kézműves foglakozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő - és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szakkönyv- és CD-tárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

6. Az iskolai környezet 6.1. Az iskolaépület és működtetése A helyzetelemzésből kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent környezeti nevelési szempontból. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy mi az amit változtatni kell, hiszen az iskolai környezet jelentős hatást gyakorol a gyermekek személyiségfejlődésére. Az iskola épületén kisebb-nagyobb átalakításokat kell végezni, hogy megfeleljen a környezeti és egészségnevelési elvárásoknak. Cél a tiszta, meghitt, barátságos környezet kialakítása. Folyamatosan kell a felújításokat, festéseket végezni. Minél előbb meg kell valósítani az iskolában, majd a településen is a szelektív hulladékgyűjtést. A gyűjtőedényeket a tanulók maguk készíthetik el. A szelektálás vonatkozna papír, PET-palack, szerves és egyéb hulladékra. Ehhez szorosan kapcsolódik komposztáló létrehozása, ahol az iskolai és konyhai szerves hulladékot feldolgoznánk. A komposztot az

iskolakertben lehet hasznosítani. Mind a konyha, mind a lakosság által elhasznált étolajat össze kell gyűjteni. Folytatódjon a szárazelem-gyűjtés az iskolában, a településen, ez a veszélyes hulladék így nem kerül a szemétlerakóra, hanem megfelelően ártalmatlanítják az e célra szakosodott cégek. A faluban az éves lomtalanítás alkalmával külön gyűjtené a lakosság az elhasznált elemeket és akkumulátorokat. Az így összegyűlt hulladékot az iskola elszállíttatná. Továbbra is cél a falak esztétikus dekorációja, az iskola „zöldítése” (növények). Jó lenne a termekben élősarkot kialakítani (növénygyűjtemények, akvárium, terrárium), amely a gyerekek környezeti szemléletmódját és felelősségtudatát is erősítené. Az iskola udvara a tanítás, felüdülés, pihenés helye. Továbbra is gondozni kell a növényeket. Faültetési akciókat, pályázatokat figyeljük, használjuk ki. Téli időszakban feladatunk madáretetők, madárodúk telepítése. Az utcák, utak, járdák hóeltakarítása, csúszásmentesítése sózás helyett ásványi őrlemény használatával történjen. Ez nem károsítja az élővilágot, a talajvizet és az útfelületet sem. Az iskolakertben gyógynövénysarkot vagy ösvényt alakíthatnánk ki. Ez szolgálná a környezeti és egészségnevelési célokat egyaránt. 6.2. Az iskola életvitele • • • •

Pedagógusok, iskolai dolgozók példamutató magatartása (tartsák be a hulladékkezelés, vízés energiatakarékosság szabályait.), segédkezzenek a speciális programok szervezésében. Étkezés: kultúrált étkezési szokások, terítés szabályainak betartása; étkészlet anyaga, minősége legyen megfelelő. Szünetekben szellőztetés fontossága, tanulók az udvaron. Délutáni foglakozások, napközi környezeti nevelési szempontból megfelelő megszervezése.

7. Kommunikáció A) Iskolán belül: • munkaértekezletek • poszterek készítése és bemutatása • faliújság • iskolaújság

• • •

B) Iskolán kívül: • tájékoztató füzet • szülői faliújság • szülői értekezletek • iskolaszék • SZK-megbeszélések • nyílt napok • kábel-TV

•

• • • •

iskolarádió kiselőadások tartása DÖK ülések

helyi újság önkormányzati nyílt ülések falugyűlés rádió, TV, napi és tudományos lapok cikkei Internet, elektronikus levelek, faxok

8. Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során, mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk, szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens – 57 –

gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. • Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. • Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. • Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. • Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. • Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. • Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. • Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. • Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. • A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: • a tanulói kíváncsiság megőrzését; • az aktivitás fenntartását és megerősítését; • a belső motivációs bázis fejlesztését; • az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; • a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; • a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; • az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: • Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. • Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. • Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. • Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

– 58 –

Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására • a szociális képességek alakulására • a beállítódások és értékorientáció fejlődésére • a csoporthelyzet megismerésére • a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében • a csoportviszonyok alakulásának • a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak • az informális kapcsolatrendszernek • a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: • folyamatkövető megfigyelés • célzott megfigyelés • helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) • tevékenységelemzés • egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: • a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése • spontán és irányított személyes beszélgetések • írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat • nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése • a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

9. Továbbképzések A) Belső • nevelési értekezletek, • tanfolyamok, továbbképzések • tanulmányutak B) Külső • országos konferenciákon való részvétel • akkreditált továbbképzéseken való részvétel

10. Melléklet Irodalomjegyzék Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. – 59 –

Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. - Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Gulyás Pálné - Láng Edit - Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I-II. 1998, Hírös Akadémia. Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák - Altern füzetek 7. IFA. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál - Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Juhász-Nagy Pál: Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www. konkomp.hu) Kopp Mária - Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4 Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám Könczey Réka - Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Környezeti Nevelési SzerTár: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 1998 A környezeti nevelés fogalma. Disinger, Monroe Környezeti nevelés a városban. Frank, Zamm Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert Környezeti témák a tanórán. Pennock, Bardwell Környezeti nevelési segédletek értékelése. Tourtillot, Britt Közoktatási törvény 2003. OM Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Moser - Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó. Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002 Palmer, Joy - Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge - Körlánc - Infogroup. Pennock - Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993 Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993 – 60 –

Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994 Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin Rohwedder - Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999. Tourtillot - Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás - Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vida Gábor - Gulyás Pálné - Tóth Albert (szerk.): Kultúra - Nevelés, Oktatás - Környezet. 1999, TKTE.

– 61 –

2. 13. Egészségnevelési program

Tartalomjegyzék 2 1. Jogszabályi háttér.............................................................................................................59 2. Elméleti háttér .................................................................................................................59 2.1. Az egészség fogalma ....................................................................................................... 59 2.2. Egészségfejlesztés ........................................................................................................... 60 2.2.1. Egészségfejlesztés fogalma .......................................................................................... 60 2.2.2. Egészségfejlesztés stratégiája ...................................................................................... 60 2.3. Egészségnevelés.............................................................................................................. 61 2.3.1. Egészségnevelés fogalma, tartalma............................................................................. 61 2.3.2. Egészségnevelés, mint elsődleges megelőzés ............................................................. 62 2.3.3. Egészségnevelés módszerei ......................................................................................... 62 3. Helyzetfelmérés, értékelés ...............................................................................................63 3.1. Előélet, hagyományok az egészségnevelés terén........................................................... 63 3.2. A környezet higiéniája..................................................................................................... 63 3.2.1. A tantermek higiéniája................................................................................................. 64 3.2.2. Szépítés és higiénia ...................................................................................................... 64 3.2.3. Az udvar higiéniája....................................................................................................... 64 3.3. Az étkezés higiéniája, kultúrált, egészséges étkezés ...................................................... 65 3.3.1. Konyha, étkező higiéniája ............................................................................................ 65 3.3.2. Az egészséges táplálkozás............................................................................................ 65 3.3.3. Kultúrált étkezés .......................................................................................................... 65 3.4. Személyi higiénia............................................................................................................. 65 3.4.1. Egészséges ruházat, helyes öltözet.............................................................................. 65 3.4.2. Testápolás az iskolában ............................................................................................... 65 4. Erőforrások ......................................................................................................................66 4.1. Személyi erőforrás .......................................................................................................... 66 4.1.1. Belső személyi erőforrás.............................................................................................. 66 4.1.2. Külső személyi erőforrás.............................................................................................. 66 4.2. Anyagi erőforrások.......................................................................................................... 67 4.2.1. Saját anyagi erőforrások .............................................................................................. 67 5. Célrendszer ......................................................................................................................68 5.1. Hosszú távú célok, feladatok .......................................................................................... 68 5.2. Rövid és középtávú távú célok, feladatok....................................................................... 68 5.3. Cselekvési terv a 2007/2008-as tanévtől........................................................................ 69 6. Az iskola, mint az egészségfejlesztés fő színtere ................................................................70 6.1. Az iskolai egészségnevelés elmélete............................................................................... 70 6.2. Tanulásszervezés............................................................................................................. 71 6.2.1. Tanulásszervezés a tanórán ......................................................................................... 71 6.2.2. Tanulásszervezés a tanórán kívül................................................................................. 75 7. Mindennapos iskolai testedzés program ...........................................................................76 8. Melléklet..........................................................................................................................77

– 62 –

1. Jogszabályi háttér a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48.§ (3) bek. a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány Rendelet 3. a 96/2000. /XII. 11./ országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására 4. a 46/2003. sz. /IV. 16./ Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti programjáról 5. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 6. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. /IX. 3./ NM rendelet 2. és 3. sz.melléklete 7. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatokról szóló 51/1997. /XII. 18./ NM rendelet 8. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 9. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2., 3. sz. melléklete 10. 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 1. 2.

2. Elméleti háttér Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ISMÉRVEI: • Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. • Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. • Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. • Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá, vagy éppen hogyan hátráltathatja, az egészség fejlesztését és a tanulást. 2.1. Az egészség fogalma

– 63 –

Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a „testi, lelki, szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya”. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: • genetikai tényezők, • környezeti tényezők • életmód, • az egészségügyi ellátó rendszer működése. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. 2.2. Egészségfejlesztés 2.2.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FOGALMA Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtő fogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: • az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít, • az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), • az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. 2.2.2. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA Az egészségfejlesztés a hazai fogalom-használatban folyamatot jelent, amelynek során az egészséges emberek növelik ellenőrzésüket egészségük javítása felett, képességet szereznek – 64 –

egészségük fejlesztésére és környezetük megváltoztatására. A legújabb nemzeti program, a Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia (1999) összefogást hirdet meg az életkörülmények és munkakörülmények kedvező alakítására, a környezeti és magatartási problémák kezelésére. Ennek nyomán elkészült a Nemzeti Egészségfejlesztési Program (2000), amely prioritásokat jelöl ki az egyes egészségvédő, egészségfejlesztő feladatok között mind az egyének (kisközösségek), mind a társadalom számára. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJÁBA AZ ALÁBBIAK TARTOZNAK: • gazdasági szabályozások, • környezeti intézkedések, • közérdekű intézkedések, • megelőző jellegű egészségügyi ellátások, • egészségnevelési programok, • közösség-fejlesztés, szervezeti fejlesztés. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS STRATÉGIÁJÁT HIERARCHIKUS RENDBE SOROLHATJUK: 1.) Az egészség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a gazdasági-szociális feltételek megteremtése. 2.) Az egészséges környezet biztosítása (környezetvédelem). 3.) Az egyéni és csoportos egészségvédő tevékenységek beiktatása az iskola helyi tantervébe és az egyes nevelők pedagógiai programjába. 4.) Környezet-változtató egyéni és csoportos tevékenységek megszervezése. 5.) Egyének és csoportok egészségének megőrzését szolgáló akciók. 6.) Felkészítő, felvilágosító, segítő, készségfejlesztő, nevelő tevékenység. Az egészségfejlesztő stratégia azonban önmagában holt céltételezés. Az egészség-pedagógiai cél megvalósítása célirányos, tudatos tevékenységet igényel, mind a társadalmi-, gazdasági-, politikai-, mind a személyes szektorban. 2.3. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. 2.3.1. EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA, TARTALMA AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ ALÁBBIAKAT FOGLALJA MAGÁBAN: 1.) 2.)

3.)

4.)

elvégzi az egészség megőrzésére, megerősítésére, visszaszerzésére irányuló alapvető (laikus szintű) ismeretek átadását, egészséget támogató információk közlését, megtanít az alapvető értékek (élet és egészség) megvédésére; ahhoz magatartási alternatívákat kínál fel; bemutatással, gyakorlással, rendszeres ellenőrzéssel, példamutatással támogatja az egészséges életmód alakítását (attitűdök formálása), segíti, támogatja az egészségeseket és a betegeket az egészségvédő öntevékenységükben; a mindennapi élet alternatívái között az "egészségesebbet" választás egyéni képességét segít fejleszteni, segíti az egészséget támogató környezet alakítását, a környezeti ártalmak csökkentését.

– 65 –

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS GYAKORLATA AZ ALÁBBIAKAT TARTALMAZZA: • • • •

ismeret átadó (tudatformáló) tevékenység, érzelmi - akarati személyiség-tulajdonságokat formáló (nevelő) tevékenység, mozgósító, szervező tevékenység. Az egészségnevelés a pedagógia oldaláról szemlélve nem más, mint az egészség megvédésével, megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés.

Az egészségnevelés nevelési folyamatrésze, amely a nevelési folyamat minden mozzanatában jelen van. Nincs a nevelésnek olyan területe, amelyből az élet- és az egészség védelme kimaradhatna. Az egészségnek az ontogenetikus (egyedi-) fejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Ha megvan az egészség, ez a tény még nem határozza meg a nevelési feladat sikerét, de az egészség hiánya mindenképpen nevelési "akadályként" hat vissza. Az egészség fenntartása, megerősítése, visszaszerzése a nevelési folyamat minden fázisában (és minden életkorban) a rendszer zavartalan működése szempontjából alapvető követelmény. Az egészségnevelés a pedagógiai munka gyakorlatában integrálódik valamennyi nevelési főfeladathoz, integráns része minden nevelési-oktatási területnek, valamennyi tantárgyak, azaz funkcionális egységet képez minden nevelői tevékenységgel. 2.3.2. EGÉSZSÉGNEVELÉS, MINT ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. 2.3.3. EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI A tudományok módszertani gyakorlata kimutatta, hogy nincs és nem is lehet egyetlen, önmagában álló módszer, amely a testi, a lelki és a szociális (társas-társadalmi) egészség védelmét egymaga biztosítaná. Nem létezik olyan univerzális módszer sem, amely több módszer összekapcsolásával, rutinszerűen biztosítaná acél elérését. Minden módszernek más-más rendeltetése van, ezért a módszereket az adott tartalomhoz megfelelően (adekvátan, a helyzethez mérten) kell megválasztani. A legfőbb módszert meghatározó tényezők között az egészségnevelésben az alábbiakat tartjuk számon: – 66 –

- a személy (a gyermek, a gondozott) neme, - a személy életkora, fejlettsége, - általános kulturáltsága, egészségkulturáltsága, egészségi-betegségi állapota, pszichoszociális helyzete, kudarca, konfliktusa, fogyatékossága, - szociális helyzete (családi helyzete, létbizonytalansága, állami gondozotti státusza). Az alkalmazható módszereket különféleképpen szokták rendszerezni. A leggyakoribb az információ közlési módja szerint csoportosítás: - élő szavas módszer, amilyen a beszélgetés, a tanácsadás, a kiselőadás, a felolvasás, a kerekasztal-beszélgetés, az ankét (kérdés-felelt módszer), az egészségvédelmi vetélkedő stb. - írott és szemléltető módszer, amilyen a bemutatás, a rajz, a gyakorlat szemléltetése stb. - komplex módszer, amely a legkülönbözőbb audiovizuális módszereket foglalja magában, így a videó-nézés, filmvetítés, kiállítás megtekintése, dramatizált előadás stb. Más csoportosítás szerint megkülönböztethetők: - egyéni-, - kiscsoportos-, és - nagycsoportos módszerek. Az egészségnevelés különböző módszereinek rendszerét társadalomtudományokkal való rendszertani kapcsolatban az alábbi ábra foglalja magába.

3. Helyzetfelmérés, értékelés 3.1. Előélet, hagyományok az egészségnevelés terén Iskolánkban évek óta folyik úszásoktatás. Tanórán kívül tömegsport, labdarúgás, atlétika, modern tánc, néptánc foglalkozások zajlanak. Téli időszakban szánkózásra van lehetőség. Minden évben hagyományos Mikulás-futás mozgatja meg a tanulókat. Évek óta rendezzük a körzet – 67 –

iskoláinak sportversenyeit. A gyerekek kis csoportja katasztrófavédelmi vetélkedőn indul, mely tartalmaz elsősegély-nyújtási ismereteket is. A 2. évfolyam fogápolási és szájhigiénés programban vesz részt. A 6. évfolyam a testi és szexuális fejlődésről hallgat előadásokat (Johnson&Johnson program). A 6. évfolyamon beépült a tantervbe egészségtan oktatása modultárgyként. A környezeti és egészségnevelés összefonódása iskolánkban is megfigyelhető. Évente zajlik hulladékgyűjtés (papír és vas). Faültetési akcióban veszünk részt. Az iskola zöldítése folyamatos. Minden évben nyári tábort szervezünk. Iskolánkban fejlesztő pedagógiai munka is folyik, ahol a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkoznak. 3.2. A környezet higiéniája AZ ISKOLA EGÉSZSÉGVÉDŐ KÖRNYEZETÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAINK AZ ALÁBBIAK: - legyen biztonságos, kényelmes a gyermek számára, - feleljen meg a gyermek testméreteinek, - biztosítsa a gyermek egészségének megőrzését, - tegye lehetővé a gyermek mozgás- és tevékenység igényének kielégítését. Az iskola épülete több részből áll, mivel a tanulói létszám növekedése és a szaktantermek iránti igény a bővítést célozta meg. Minden tanulócsoportnak saját tanterme van, amelyből egy a leendő természettudományos szaktanterem alapjait képezi. Rendelkezésre áll számítástechnika szaktanterem, technika és életvitel szaktanterem, tornaterem a hozzá tartozó szertárral és egy fejlesztő pedagógiai csoportszoba. Az épület része még egy tanári szoba, igazgatói iroda, adminisztrációs iroda, szertár, 2 tanári és 2 tanulói mosdó, mosdó a mozgássérülteknek, aula, kazánház és az udvaron különálló raktárépület. A tantermek mérete megfelel az építési szabványnak (kb. 1,3 m2 / tanuló). Minden terem világos, az ablakok sötétíthetők (sötétítőfüggönnyel). Az épület téglaépítésű, a nyílászárók hőszigetelt műanyagból készültek. Az iskola központi fűtéssel van ellátva. Az iskola épületének jelentős részén neoncsövekkel biztosítják a megfelelő világítást. Az iskola egészségügyi berendezései közül a megfelelő méretű gyermekmosdó, vízöblítéses WC van, hiányzik az elkülönítő (orvosi vizsgáló). 3.2.1. A TANTERMEK HIGIÉNIÁJA A TANTEREM KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYE: - a szoba tiszta levegője (szellőztetés), - elégséges megvilágítás (mesterséges megvilágításnál 35W/m2), - megfelelő hőmérséklet (20oC, mosdóban: 24oC). Iskolánk megfelel a felsorolt követelményeknek. Szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodnak, a tanterem ekkor folyamatosan szellőzik. Természetesen, ha a levegő elhasznált, tanórán is szellőztetnek. A folyosókon is rendszeres a szellőztetés. A tanterem berendezése (asztalok, székek) a tanulók testméretére szabottak. A bútorzat régi, cseréje aktuális. A számítástechnika szaktanteremben a számítógépek elhelyezése megfelelő. Minden monitor alacsony sugárzású. Fontos, hogy a mesterséges és természetes megvilágítás is balról érkezzen, ezáltal nem árnyékolja le a tanulói munkafelületet. Ez megfelel a tantermekben. A tornaterem felszereltsége, nagysága megfelel az elvárásoknak. – 68 –

A környezet higiéniájának fenntartását a helyiségek folyamatos takarítása biztosítja. Ez a takarító személyzet feladata. Kisebb takarításokat a tanulók is végeznek pl.: étkezés, ábrázoló foglalkozás után. 3.2.2. SZÉPÍTÉS ÉS HIGIÉNIA Az esztétikai nevelés és az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ügyelünk arra, hogy a termekben kifüggesztett alkotások, rajzok, dísztárgyak esztétikusak, higiénikusak legyenek. A termek, folyosók virágai ápoltak, folyamatosan gondozottak. Fontos az élősarkok létrehozása, amire van példa iskolánkban. A környezet élővilágát a tanulók rendszeresen gondozzák. 3.2.3. AZ UDVAR HIGIÉNIÁJA A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen, feleljen meg a gyermekek fokozott mozgásigénye kielégítésének. Az udvar nagy része parkosított. A tisztaságért a tanulók felelnek. Az alsó tagozatosak fajátszótere megfelel az előírásoknak. Az udvari tartózkodás alatti vízivás tanulói ivókutakkal megoldott. Az udvari tartózkodás alatti WC használat csak az épület mosdóinak használatával oldható meg. 3.3. Az étkezés higiéniája, kultúrált, egészséges étkezés 3.3.1. KONYHA, ÉTKEZŐ HIGIÉNIÁJA Az iskolához tartozik főzőkonyha. Itt főznek az óvoda, iskola diákjainak és pedagógusainak, valamint az előfizető lakosoknak. A konyha napi 200 adag ételt készít. Az ebédlőben 9 asztal, 36 szék fér el. A bútorzat elavult, cseréje aktuális. A gyerekek 3 turnusban ebédelnek 3.3.2. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS A gyermek az élet fenntartásához nélkülözhetetlen táplálékon felül a növekedéshez szükséges nagy mennyiségű tápanyag elfogyasztását igényli. A tápanyagszükséglet közel fele szénhidrát, 40%-a zsír, fehérjeszükséglete 16%. Folyadékigényük jóval nagyobb, mint a felnőtteké. Az iskolai étkeztetés megfelel az egészségügyi követelményeknek. Ügyelnek arra, hogy megfelelő arányban kapjanak a gyerekek főzelékeket, leveseket, húsételeket, salátákat és gyümölcsöket. A gyermekek étrendjében ritkán szerepel zsíros pörkölt, erősen fűszeres húsok, nehezen emészthető töltött káposzta, gombaételek vagy disznótoros ételek. Az iskolai étkeztetésben nem megoldott a különböző ételallergiában vagy betegségben (pl.: cukorbetegség, lisztérzékenység) szenvedő gyermekek étkeztetése. A tanulók napi ötszöri étkezést igényelnek, amely alatt a tápanyagszükséglet a következőképpen alakul: reggelire 15%, tízóraira 10%, ebédre 40%, uzsonnára 10%, vacsorára 25%. A reggeli az egyik legfontosabb étkezés, ezt az iskola nem tudja felvállalni. Sajnos volt már arra példa, hogy tanulót rendszeresen reggeli nélkül engedtek iskolába. Ilyen esetekben az ifjúságvédelmi felelős vagy a védőnő segítségét veheti igénybe a pedagógus. 3.3.3. KULTÚRÁLT ÉTKEZÉS Az étkezés nem önkiszolgáló, tálcás módszerrel történik. Porcelántányérokat, üvegpoharakat és rozsdamentes evőeszközöket használnak az étkezéshez. A teríték megfelel az esztétikai és higiéniai követelményeknek. – 69 –

3.4. Személyi higiénia 3.4.1. EGÉSZSÉGES RUHÁZAT, HELYES ÖLTÖZET Reggeli érkezéskor már figyelni kell a gyermek küllemét, ruházatát, rendezettségét, személyi tisztaságát. Az árulkodó jelek utalnak családi, nevelési, alvási problémákra. A nap folyamán a tanárok (főleg alsó tagozatban) irányítják az öltözködést az időjárásnak, mozgásnak, tevékenységnek megfelelően. Iskolánkban sem egyenruha, sem iskolaköpeny használata nem kötelező. 3.4.2. TESTÁPOLÁS AZ ISKOLÁBAN Az iskolai testápoláshoz tartozik az udvari játék, a kirándulás, a testnevelés utáni mosakodás, a WC-használat utáni, illetve étkezés előtti és utáni kézmosás. A személyi higiénés tevékenységhez szükség van saját eszközökre pl.: törölköző, fésű, fogkefe, fogmosó-pohár, saját tornafelszerelés. Iskolánkban, az alsó tagozatban van saját tisztasági csomag. HIÁNYOSSÁGOK: - felső tagozatban hiányoznak ezek a felszerelések (legalább saját kéztörlő és fésű legyen), - nem megoldott a testnevelés, edzés utáni mosakodás, tusolás, - célszerű lenne tusoló létrehozása. Az alsó tagozatban fokozottan figyelnek a rendszeres kézmosásra, fogmosásra. Kiemelt egészségnevelési terület a fogápolás és szájhigiéné.

4. Erőforrások 4.1. Személyi erőforrás 4.1.1. BELSŐ SZEMÉLYI ERŐFORRÁS A) TANÁROK Mindenkinek át kell tekinteni a saját tantárgyaihoz kapcsolható egészségnevelési ismereteket, kereszttanterv formájában jelenjen meg a pedagógiai programban. A mindennapi egészségnevelésben minden tanár vegyen részt. Kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus (biológia, testnevelés szakos) és minden osztályfőnök. B) DIÁKOK Minden gyermeknek joga van az egészséges környezethez, a mindennapi testedzéshez és az egészségvédő tevékenységben való részvételhez. A tanulók szolgáltatják a legtöbb információt az egészségfejlesztő munkához. C) NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK Az iskola minden alkalmazottjára kiterjed az egészségnevelési program. A mindennapos egészségnevelő tevékenységben fontos az élelmezésvezető, iskolatitkár és a takarítók szerepe is. Segítenek az egészségnevelő programok megszervezésében és lebonyolításában. 4.1.2. KÜLSŐ SZEMÉLYI ERŐFORRÁS – 70 –

A) SZÜLŐK (CSALÁD) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. A szülők kapcsolódjanak be az egészségnevelő programokba, ne csak a rendezésben, hanem egyes bemutatók levezetésében is aktívan működjenek közre. A szakképzett szülők szervezzenek előadásokat, bemutatókat. Az egészségnap legyen nyitott a családok számára. Vegyenek részt a vetélkedőkön, előadásokon, akciókban. Ez elősegíti a szülői ház és az iskola nevelési elveinek összehangolását. B) ISKOLASZÉK, SZÜLŐI KÖZÖSSÉG A szülői közösség az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői közösséget, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a "szövetség" garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. C) ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ Az iskola egészségügyi gondozását végző gyermek-szakorvos és diplomás védőnő felügyeli és gondozza a tanulók testi-lelki egészségét, fejlődését és gondoskodik -szükség esetén- a tanulók szakorvosi kivizsgálásáról. Az iskola-egészségügyi szolgálat az iskolai élet mindennapos tevékenységei között vizsgálja a tanulók testi fejlődését, fiziológiás állapotát, egészségi mutatóit (a szűrővizsgálatok során), elvégzi a kötelező védőoltásokat, az egészségileg problematikus gyermekeket szakorvosi kivizsgálásra és gyógykezelésre utalja. Iskolaorvosunk: Dr. Értekes Tibor. A fogászati szűrővizsgálatokat Dr. Czabán Edit végzi. Jelentős feladata az iskola-egészségügyi szolgálatnak a nevelők támogatása, szakmai segítése az egészséges életmódra történő nevelőmunkájukban. Az iskolai egészség-gondozó munkát Szekeresné Szabó Mária védőnő végzi. Munkáját miniszteri rendelet írja le. Eszerint a védőnő az alábbi szűrővizsgálatokat végzi: - testi fejlődés vizsgálata, - pszichomotoros fejlődés ellenőrzése, - érzékszervek működésének vizsgálata, - mozgásszervek funkciójának szűrése, - golyva-szűrés, - vérnyomás-ellenőrzés. Mindemellett a védőnő intenzív egészségnevelő munkát is folytat a szűrő és ellenőrző vizsgálataik során. Jelentős védőnői segítségre számíthat az osztályfőnök a higiénés témájú és a szexuális higiénével összefüggő beszélgetések során. A veszélyeztetett gyermekeket a védőnők otthonaikban felkeresik, és számukra segítséget nyújtanak. D) NEVELÉSI TANÁCSADÓK, CSALÁDSEGÍTŐK A gyermekvédelmi munkát segíti az önkormányzatnál dolgozó szociális előadó. Súlyosabb nevelési zavaroknál Kiskunfélegyháza városi Nevelési Tanácsadójához fordulunk. Kapcsolattartó: Veresné Szabó Krisztina E) ÁNTSZ ÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg – 71 –

illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. F) RENDVÉDELMI SZERVEK A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

4.2. Anyagi erőforrások 4.2.1. SAJÁT ANYAGI ERŐFORRÁSOK A.) KÖLTSÉGVETÉS: Az iskolai költségvetésből a mindennapos egészségnevelés feltételeit biztosítani kell. Támogassa az egészségvédő programok, vetélkedők megvalósulását, jutalmazását. B.) KÜLSŐ ANYAGI ERŐFORRÁSOK - Fenntartó: Cél, hogy az iskolai költségvetésen túl az önkormányzat támogassa az egészségnevelő munkát. - Alapítvány: A Kunszállási Gyermekekért Alapítvány folyamatosan támogatja az egészségneveléssel foglalkozó programokat pl.: tanulmányi kirándulások, táborok, múzeumlátogatás, vetélkedők. - Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. - Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból, hulladékgyűjtésből (DÖK) van saját bevétele.

5. Célrendszer 5.1. Hosszú távú célok, feladatok Hozzásegíteni mindenkit egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához, - az emberi környezet egészséget károsító megváltoztatásának lehetőségeit tudatosítani, - feltárni az életminőség javításának módjait, - kötelességérzet fejlesztése az egészség megőrzése érdekében, - tudatosítani, hogy az egészség nem csupán a betegség hiánya. Értsék, mit jelent: - fizikai egészség - nem fáj semmim, - lelki egészség - jól érzem magam, elégedett vagyok, boldog vagyok, van erőm, energiám a feladataimhoz, nyugodt, kiegyensúlyozott vagyok. Ismerjék fel a betegség tüneteit! (fáj valamim, rosszul érzem magam). Pozitív ÉNKÉP kialakítása, ennek szerepe az egyén életében. Az iskola környezetének esztétikus kialakítása és annak hatása. A családok életvitelének megismerése, állandó kapcsolat a szülői házzal, szükség esetén óvatos tájékoztatás, figyelemfelkeltés a változtatásra. – 72 –

5.2. Rövid és középtávú távú célok, feladatok A) Hagyományok terén Folytatni kell: - az ingyenes úszásoktatást, - a körzeti versenyek, mikulásfutás megrendezését, - a délutáni testedzés programokat, - a fogápolási és szájhigiénés programot, - a szexuális nevelési programot, - a környezeti és egészségnevelési programokat. Felelős: testnevelő, biológia tanár, osztályfőnökök. Fejleszteni, bővíteni kell a délutáni testedzési szakköröket, esetleg külső szakkörvezető segítségével (küzdősportok, kosárlabda, lövészet). Felelős: igazgató, testnevelő. Be kell vezetni 1-4. évfolyamon 15 perces mozgás gyakorlatokat azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. Felelős: testnevelő, osztályfőnökök. Több egészségvédelemmel kapcsolatos vetélkedőt, előadásokat, bemutatókat kell szervezni. Felelős: biológia tanár, testnevelő, osztályfőnökök. Segítők: szülők, iskolaorvos, védőnő.

B) Az iskolai környezet változtatása terén Az iskola épületében cél: - tusoló létrehozása, - orvosi szoba kialakítása, - szertár bővítése. Felelős: igazgató. Az iskola udvarán változtatni kell: - füvesítés, parkosítás Felelős: minden pedagógus Az udvar betonburkolatának felújítása, térkő lerakása. Felelős: igazgató

A berendezést korszerűsíteni kell: - tanulói padok, székek cseréje, Felelős: igazgató C) Az iskolai étkeztetés terén Cél: - az étkező bővítése, - a berendezés cseréje (asztalok, székek) Felelős: igazgató. – 73 –

D) Személyi higiénia terén Cél: - saját tisztasági csomag kialakítása, - tiszta, rendezett öltözék, - torna - egyenruha kialakítása, cseréje (legalább versenyeken). Felelős: igazgató, testnevelő, osztályfőnökök. Segítők: szülők, védőnő. 5.3. Cselekvési terv a 2007/2008-as tanévtől 1. Az első évfolyam megkezdésétől az általános iskola befejezéséig minden tanulónak rendszeres egészségügyi szűrővizsgálaton kell átesnie, amit a védőnő a háziorvossal és a fogorvossal közösen végez. Felelős: háziorvos, fogorvos, védőnő, osztályfőnökök 2. Negyedévente - a többéves gyakorlatnak megfelelően tisztaság- és tetvesség-vizsgálatot kell végezni. A fertőzéses időszakban igény szerinti gyakorisággal. Felelős: védőnő, osztályfőnök 3. Az 5. osztályosoknak osztályfőnöki óra keretében - minden évben - előadást kell tartani az egészséges táplálkozás témakörében. Felelős: védőnő, osztályfőnök 4. Folytatni kell a fogápolási és szájhigiénés programot 2. osztályban. Felelősök: osztályfőnök, védőnő 5. Az 5-8. osztályos tanulók esetében az osztályfőnöki órák témakörei között kiemelt helyet foglal el a környezeti nevelés, a lelki egészségtan, valamint az egészségnevelés. Felelősök: felső tagozatos osztályfőnökök 6. A mindennapos testedzés feltételeinek meg kell teremteni Ezen túl labdarúgás-edzést, néptánc és modern-tánc foglalkozásokat lehet szervezni. Ezen túlmenően, folytatni kell a Nemzeti Alaptanterv bevezetése óta az iskola pedagógiai programjában is szereplő ingyenes úszásoktatást az 5. osztályos tanulók részére. Felelősök: testnevelő tanár, szakkörvezetők 7. Folytatni kell a körzeti versenyek és a mikulásfutás hagyományos megrendezését. Felelősök: testnevelő, osztályfőnökök 8. Az egészségtan modultárgy oktatása a 6. osztályosok körében folytatódik. Felelős: szaktanár 9. Az iskola először a 2001/2002-es tanévben kapcsolódott be a Fülöpjakabi Sport Egyesület által szervezett körzeti általános iskolák sportversenyeibe. Az iskola tanulói szépen helytállnak ezeken a vetélkedőkön, így a mozgás örömén túl a győzelem örömét is megtapasztalják. Felelősök: testnevelő tanárok, igazgató. 10. Évek óta hagyomány a nyári táborozás megszervezése. Ennek keretében a tanulók egészséges környezetben, tiszta levegőn túrázhatnak, mozoghatnak a szabadban. Felelős: diákönkormányzat vezető 11. Folytatni kell az „Egészségnapok” rendezvénysorozatot. Felelősök: biológia tanár, osztályfőnökök

– 74 –

6. Az iskola, mint az egészségfejlesztés fő színtere 6.1. Az iskolai egészségnevelés elmélete AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS KITERJED: - a testi (szomatikus) egészség védelmére, - a lelki (pszichés) egészség védelmére, más néven: a pszichohigiénére és - a szociális, társadalomegészség védelmére. Ennek alapján beszélhetünk az iskolai egészségnevelés keretén belül: szomatikus nevelésről, pszichohigiénés nevelésről és szociohigiénés (társadalom-egészségügyi) nevelésről. Az egészségnevelésnek e fő területei nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a nevelés egyéb területeire, többi feladatára. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességek fejlesztésével; az erkölcsi neveléssel: az akarat, a kitartás, az önuralom fejlesztésével; a humanista magatartással; a gyakorlati életre neveléssel (a munkafolyamatok egészséges végzésével). De közismert, hogy az egészségi állapotunk mennyire befolyásolja érzelmihangulati életünket, embertársainkhoz való kapcsolatunkat, a közösség életében való kiegyensúlyozott részvételünket. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  a tanulás és a tanulás technikái,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és határai,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a tanulási környezet alakítása,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Helyi tantervünk biztosítja a fogyasztóvédelemmel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek tanítását, gyakorlati alkalmazását. 6.2. Tanulásszervezés 6.2.1. TANULÁSSZERVEZÉS A TANÓRÁN Az egészségnevelés legkézenfekvőbb alkalmai a tanórák, amelyek bármely műveltségi területet dolgozzanak is fel, nem lehetnek mentesek az egészségnevelői tartalomtói és szemlélettől. A szaktárgyak tananyagához illeszkedve egészségnevelési kötelezettsége a tanárnak az, hogy egyéni tanterve készítésekor tervezze meg az egyes tantárgyrészekhez kapcsolódó egészségvédelmi tananyagot. Ezt nevezzük egészségvédelmi "kereszttantervnek". TEGYE LEHETŐVÉ VALAMENNYI TANTÁRGY: – 75 –

- a szervezet működésére, az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek elmélyítését és ezzel a tanulók egészségtudatos viselkedésének fejlesztését, az egészség választására való készség megalapozását, - tegye tudatossá, hogy az egészségért mindenkinek napról napra tennie kell, erősítenie, védenie kell az egészségét, - nyújtson a tantárgy kitekintést az egészségvédelem egyéni és közösségi jellegére, a megelőzés lehetőségére és felelősségére, - döbbentse rá a tanulókat a magyar lakosság egészségi állapotának drámaian romló helyzetére, valamint annak megállítását célzó társadalmi programokra, - mutasson rá az egészséget és a testi épséget veszélyeztető kockázati tényezőkre és azok elkerülésének módjaira, tanítson a felelős társkapcsolatokra, az örömteli párkapcsolatokra és fordítson figyelmet a családi élet szépségére. A.) Önálló tantárgyként Iskolánkban az egészségtan modultágyként épül be a 6. évfolyam tantervébe heti 0,5 órában (tanévenként 18 óra). B.) Más tantárgyba beépítve Minden tantárgy tantervében az egészségnevelési feladatoknak meg kell jelennie kereszttanterv formájában. Az egészségnevelési feladatok között szerepelni kell az alábbi témaköröknek, életkori sajátosságaikhoz viszonyítva: 1. BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE 2. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 3. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK (DOHÁNYZÁS, ALKOHOL, DROG) 4. NÖVEKEDÉS, VÁLTOZÁS, EMBERI SZEXUALITÁS 5. CSALÁDI ÉLET ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK 6. TESTEDZÉS, MOZGÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNÉ 7. EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET A következő táblázat évfolyamonként és tantárgycsoportonként tartalmazza a fenti témakörökben feldolgozható témákat.

– 76 –

Egészségnevelés-tartalmú tantárgy: biológia, természetismeret, emberismeret, testnevelés

1. osztály

Mozgás és higiéné Szűkebb és tágabb lakóterem Mozgás és mosdás Ne csak együnk, táplálkozzunk! Kézmosás: mikor? Cipőpucolás: csak ha jön a Mikulás?

2. osztály

Háziállat: tartás és gondoskodás Az utca ahol lakom: tisztaság és környezetvédelem (névadó megismerése) Tisztelet a szülőknek és nagyszülőknek Mozogj minden nap

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

Az élőlények táplálkozása A mozgáshiány veszélyei A barátom és én Az osztályközösség élete A nap: napfény -napmeleg Öltözködés: évszakok Ember és lakóhely Állat és lakóhely Szüleim és barátaim Születésnap, névnap: adni jó! Kipróbálom önmagam egy új sportágban Reggeli - ebéd - vacsora Nyári sportok Téli sportok Hova megy a kukásautó? Az osztályközösség és én Ünnepek és az étkezés Evés vagy nassolás Lányok, fiúk Egyéni és csapatsportágak Növények szaporodása Szennyvíztisztítók Autóval vagy gyalog

Nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthető: informatika, történelem, kémia, fizika

Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének

Rajzoljuk le a családot! Rajzoljunk gyümölcsöket és zöldségeket! Számoljunk gyümölcsökkel! Lerajzolom a lakásunkat, (házunkat, szobámat) Zene és sport Keressünk az olvasókönyvben: háziállatok és vadon élő állatok Dalok az állatokról Változó korok és kultúrák Sportágak lerajzolása Állatok neve idegen nyelven Sportolókról szóló könyvek

Fogalmazás írása az egészségről Sportágak különböző nyelveken Gyümölcsök és zöldségek neve idegen nyelven Sport az irodalomban és a képzőművészetben

Olimpiai játékok története Kenyeret és cirkuszt Főzzünk vagy pároljunk?

Olimpiai és világjátékok zenéje Híres sportolók szobrai a világban Percek és másodpercek a futásban és az úszásban

Gyógyszerek, házi patika Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos WEB lap keresése

Különböző országok ételei A fűszerek eredete és használata

– 77 –

Egészségnevelés-tartalmú tantárgy: biológia, természetismeret, emberismeret, testnevelés

7. osztály

8. osztály

Kirándulás vagy bevásárlóközpont Hétköznapi társalgás Helyem az osztályközösségben Állatok szaporodása Gyorséttermek kínálata Elégtelen táplálkozás - hiánybetegségek Barátság vagy párkapcsolat Aerobiológiai állomások jelentősége Mindennapos testmozgás Az alkohol, a drog és a. dohányzás hatása a szervezetre Táplálkozás - energiaforrás Hogy nézek ki? Testépítés korlátokkal, szerek nélkül Szemétégetés Tolerancia Szeretet vagy szerelem Legyen időd sportolni!

Nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthető: informatika, történelem, kémia, fizika

Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének

A tisztítószerek hatásmechanizmusa Tisztítószerek és környezetszennyezés

Fizikai törvényszerűségek a sportban Reklámok és hatásuk Szerves anyagok bomlása A passzív dohányzás kémiai összetevői

A zene szerepe a mindennapokban Eleink ételei a magyar irodalomból (Krúdy?)

A Berlini Olimpiai Játékok (antiszemitizmus a XX. Században) Milyen anyagok vannak a cigaretta füstjében Figyelemfelkeltő szórólap készítése (szövegszerkesztővel) az egészségmegőrzés érdekében Élelmiszerek- adalékanyagok Aludni jó! (az alvás fontossága)

Közös ünnepeink és ünneplésük A zene, mint az öröm és a bánat kifejező eszköze A lelkiállapot tükröződése a festészetben

– 78 –

C.) Osztályfőnöki órán Egészségfejlesztési feladatok az osztályfőnöki órán 5. osztályban - Ismertesse meg a tanulót a testfelépítéssel a testméretek változásával és annak regisztrálásával, - fogadtassa el a tanulóval, hogy az egészség érték, - a főbb életfolyamatok megismertetése alapján tanítsa meg a tanulót, az egészséges életmód és napirend követésére, - adjon tanácsot a tanulónak az egészséges táplálkozásra, öltözködésre, - ismertesse meg a serdüléssel járó testi és lelki változásokat, - sorakoztasson fel érveket a dohányzás kipróbálásától való tartózkodás elérésére. 6. osztályban - Ismertesse meg a serdülés korának pszichoszociális változásaival, a barátság és felelősség kérdésével, - adjon tanácsot a szabadidő egészséges eltöltésére, a sportolásra és pihenésre, a tömeghírközlő eszközök egészséges használatára, - szerezzen alkalmazásképes tudást a helyes táplálkozásról, készítse fel a tanár a tanulót a háztartásban elvégzendő feladatainak - gyakorlására, - ismerkedjék meg környezete közegészségügyi viszonyaival, tanulja meg a lakásával, iskolájával kapcsolatos közegészségügyi- járványügyi megelőző tennivalókat, - fogadtassa el a tanulóval az eredményes munkavégzés feltételeit és azok teljesítését a mindennapos gyakorlatban 7. osztályban - Alakítsa ki az osztályfőnöki beszélgetés a tanulóban az egészséges, életkörülményekhez, közegészségügyi viszonyokhoz való igényt, - tudja regisztrálni önmagán a természetestől eltérő változásokat (betegségi jeleket), tanulja meg, hogy melyek az orvoshoz fordulás előírásai, - ismertesse az egészségre kedvező és ártalmas tényezőket, vegyen részt a tanuló az aktív természetvédelemben, - ismerje meg a gyermekbalesetek megelőzésének módjait, tanulja meg a humánus, udvarias viselkedés szabályait, az iskolai és utcai balesetmentes magatartást, a házi patika használatát, a vegyszerek tárolását otthon, - tanítsa meg a tanulót a serdülés folyamatainak és megnyilvánulásainak értékelésére, a serdülőkori higiéniára, - tudatosítsa a tanulóban az élvezeti szerek és az egészségre káros (függőséghez vezető) kábító hatású szerek élettani hatását és elutasításuk jelentőségét, - elemezze a tanár a családi szerepeket, a tanulónak a családi munkamegosztásban elfoglalt helyét; tudatosítsa és tanítsa meg a beteg családtaggal való bánásmód alapszabályait. 8. osztályban - Tájékoztassa a tanár a tanulót a család egészségvédelméről, az otthoni higiénés tennivalókról, a napi tisztálkodás követelményeiről, a környezet tisztántartásáról, - tudatosítsa a serdülés életszakaszának legfőbb testi, lelki és társ kapcsolati jellemzőit, a szexuális kapcsolat problémáját, az önmegtartóztatás lehetőségét és értékét, - ismertesse meg a nemi és nemi úton terjedő betegségekkel, – 79 –

- értékként mutassa be a párkapcsolatokat, mutassa be annak erkölcsi normáit, utaljon az összefüggésre a szexualitás a szerelem, a házasság és a gyermek célrendszerében; ismertesse a fogamzásgátlás módszereit, - fogadtassa el a káros függőséghez vezető szokások elkerülését, így a dohányzás, a szeszesital-fogyasztás, a drogfogyasztás elkerülését, - a testi-lelki egészségvédelemmel kapcsolatban különítse el a személy egyéni és a társadalom közösségi felelősségét, tanítson felelősségvállalásra mind a személyi, mind a közösségi egészségvédelem terén. 6.2.2. TANULÁSSZERVEZÉS A TANÓRÁN KÍVÜL EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÁN KÍVÜL A nevelő-oktató tevékenység nem zárul le a tanítási óra végével. A nevelés folyamatjellegéből következően a pedagógus egészségnevelő tevékenysége is tovább folytatódik. Ez a feladat kétirányú: - szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés, és - szervezett formában, mozgalmi keretben folytatott egészségnevelés. Az első formájú feladat abban nyilvánul meg, hogy a nevelő az iskolai élet minden mozzanatában segíti, támogatja a tanulók egészségvédelmét, balesetmentes életét. A tanteremben, a folyosón, az udvari szünetekben éppen úgy feladata marad a nevelőnek az egészségnevelő funkció, mint a tanórán a tanteremben. Az iskolai élet során több olyan alkalom adódik, amelyben a nevelőnek sajátos "intézkedési" feladata adódik, ilyenek: - óraközi felügyelet folyosón, - a WC-k körzetének tisztaságára történő felügyelet, - udvari szabad foglalkozás, játékrendjének biztosítása, - a szemetelés megakadályozása, - a tanuló személyi tisztaságának ellenőrzése, - a tanfelszerelés tisztaságának ellenőrzése, - sportszerek, játékszerek rendeltetésszerű használatára ügyelés, - a sérült, fogyatékos gyermekek segítése, - a tízóraizás, az étkezés kulturáltságára ügyelet, - az iskolai dohányzás megelőzése stb. A második feladatkör a szervezeti keretekhez kapcsolódóan mozgalmak, szabadidős programok szervezése. A.) Szakkör A szakköri munka nem olyan hatékony, mint a tanórán zajló egészségnevelés. Ráadásul csak a tanulók kis csoportja vesz részt benne. Célszerű ezt a formát testedzési célra alkalmazni, így biztosan aktív egészségnevelés valósul meg. Csecsemőgondozással, elsősegélynyújtással kapcsolatos ismereteket szakköri formában is át lehet adni (védőnő). Elsősegélynyújtó feladatok megismerése KRESZ-tanfolyamokon is megvalósul, ami elsősorban a 8. évfolyamosokat érintheti. A sportszakkörök a mindennapi testedzés-programban szerepelnek. B.) Napközi Ez a délutáni foglakozás elsősorban az alsó tagozatosokat érinti. A napközis csoportok éves munkatervében szerepelnek az egészségnevelési feladatok. – 80 –

C.) Egészségnap, egészségvédelmi programok Az egészségvédelmet, az egészség fejlesztését az egész iskola elé kívánja a nevelőtestület állítani. Évente egy tanítás nélküli munkanapon különböző kiscsoportos foglalkozásokra, öntesztelő gyakorlatokra, intim beszélgetésekre, sport- és egészségvédő vetélkedőre, filmvetítésre, kiskiállításokra nyílhat alkalom. Az iskolai egészségnapon gyakran jelen vannak a mentők, akik ráébresztik a tanulókat az életmentés, az elsősegélynyújtás humánus kötelezettségére, indítást adnak, hogy a tanulók maguk is vegyenek részt hasonló kiképzésben. Szerepet kapnak a szülők, akik nemcsak a rendezésben, de egyes bemutatók levezetésében (pl. a dohányzási kísérlet elvégzésében) is közreműködhetnek. A szakorvosok és védőnők tanácsadó munkája és különböző egészségvizsgálatok sokszínűvé és mozgalmassá tehetik az iskolai egészségnapot. Az egészségvédelmi vetélkedők nagycsoportos módszerként kezelendők. A vetélkedők célja részben a résztvevők egészségvédő ismereteinek, készségszintű alkalmazásának-bemutatása, részben, pedig a jelenlevők aktív bekapcsolása az ismeretek, a gyakorlati feladatmegoldások megítélésébe. Alapvető elv, hogy az egészségvédelmi vetélkedő játékos versengés legyen. Már ebből is következik, hogy a feladatoknak élet-közelieknek, gyakorlatiaknak kell lenniük. D.) Sportprogramok Sport-, edzési lehetőségek kihasználása, tömegsport, diáksport rendezvények. (Mindennapos iskolai testedzés-program) E.) Kirándulások, erdei iskolák, túrák F.) Egészségvédelmi pályázatok Az egészségvédelmi pályázatok tárgya különböző lehet. Az eddigi gyakorlatban jól beváltak a lakóhely közegészségügyének monitorozásai, mozgóképes és fényképes bemutatásai, az egészségvédelemmel kapcsolatos plakát-, rajz-, képzőművészeti alkotásokra kiirt pályázatok, különböző irodalmi feladatok. Újabb pályázati kör nyílik meg a számítógépes programokkal, a diákélet fonákjainak bemutatásával, dramatizált, táncos-zenés előadásokkal. A pályamunkákból kiállítások, diák rendezvények állíthatók össze.

7. Mindennapos iskolai testedzés program Statisztikai adatok által bizonyított tény, hogy gyermekeink igen nagy részénél megtalálható valamilyen testtartási rendellenesség, gerincferdeség, lábbetegség. Orvosilag igazolt, hogy korai felismerése után rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával javíthatók, illetve megelőzhetők. Testnevelés órák mellett, annak hatékonyságát erősíti, ha lehetőséget biztosítunk a mindennapi testmozgásra. Egészséges fejlődésük érdekében alakítsuk ki a mozgás iránti igényt. A rendelkezésre álló testnevelési órák /alsóban heti 3, felsőben heti 2,5 óra/ mellett délutáni sportfoglalkozásokat kell szervezni. Ehhez szükséges időkeret a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások terhére biztosítható. Első-negyedik évfolyamon szükséges 30 perc játékos testmozgás beiktatása azokon a napokon, melyeken nincs testnevelés óra. – 81 –

Napközis foglalkozás keretén belül napi 45 percet kell testmozgásra fordítani. Az év folyamán fizikai képességeket mérünk. Ennek módszerei: HUNGAROFIT-TESZT, melyet minden évben elküldünk dr. Mérey Ildikónak. Délutáni sportfoglalkozások: osztályonként hetente 1-1 tömegsport, labdarúgás, tájfutás, atlétika keretén belül valósul meg. A művészeti iskola szervezésében modern tánc, néptánc is lehetséges Ezzel próbáljuk biztosítani a mindennapos testnevelést. A testnevelési órák bevezető részében megtalálhatók a tartásjavító gyakorlatok, melyek a Gerincorvosi Társaság által kiadott gyakorlatokat tartalmazzák. Iskolánkban a gyógytestneveléshez szükséges eszközök részben megvannak, a szűrések megtörténtek, szakképzett gyógytestnevelő alkalmazása szükséges. Az órai ülésrend kialakítása fontos a különböző zavarok (látási, hallási) kezelésénél. Fontos az ülésrend változtatása időközönként, így a gyermekek szemének és gerincének terhelése egységesebb. Rendkívül fontos a korlátozott pénzügyi lehetőségek mellett is biztosítani azokat a lehetőségeket, ahol a tervezett foglalkozások körülményei optimálisak.

8. Melléklet Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Az ottawai egészségmegőrzési nyilatkozat 1986 (In: Egészséget mindenkinek 2000-re. EüM, Bp., 1988. 48. ssk) Ágoston Gy. (1970): Neveléselmélet, TK., Bp. Aszmann A. (1995): Serdülők egészségállapota, egészségmagatartása, Bp. Buda B. (1994): Mentálhigiéné, Animula, Bp. Buda B. (1995): Az empátia, a belelélés lélektana, Gondolat, Bp. Családvédelmi törvény (1992. évi XVI. tv.-nyel módosított 1952. évi IV. tv.) Czeizel E. (1996): felkészülés a családi életre, Corvina, Bp. Falussy B. (szerk.): A szabadidő szociológiája, Gondolat, Bp. Gerevich J. (1982): Amit a pedagógusnak észre kell venni, OENI Gerevich J. (1989): Közösségi mentálhigiéne, Gondolat, Bp. Hárdi I. (1995): A mentálhigiéne néhány kérdése, Bp. Hegedűs Gy. (szerk.) (1979): Pszichjológia mentálhigiéne, Tk., Bp. Jellinek H. (szerk.) (1978): Egészségügyi ABC, Medicina, Bp. Székely L. (2004): Egészségfejlesztési tantárgyi programok az általános iskola 5-8. osztályában Székely L. (1995): Egészség-nevelés - Utak a mához, Bp. Székely L. (1995): Egészségnevelés - A múltból előre tekintve, Bp. Székely L. - Szeles V. (1994): A drogmegelőzés pedagógiája, Pápai Pariz, Bp. Székely L. - Szeles V. - Lukáts Á.(1998): Az iskolai egészségnevelés alapkérdései, Pápai Pariz, Bp.

– 82 –

2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke Az intézményt fenntartó helyi önkormányzat elkészítette és a Képviselőtestület jóváhagyta az önkormányzat középtávú közoktatási tervét. Ebben szerepel annak meghatározása, hogy milyen ütemezéssel és az egyes költségvetési években milyen források biztosításával hajtható végre az 1/1998 (VII.24.) OM rendelet 7. sz. melléklete. Természetesen az eszközállomány és a berendezések fejlesztésére pályázatokat is igénybe kell venni. A jegyzéket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

– 83 –

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. A közoktatási törvény alapján rendelkezésre álló órakeret Iskolánkban az oktatás a kerettantervi rendelet szerint készített helyi tantervek alapján, felmenő rendszerben történik. A sporttörvényből adódóan a mindennapi testedzés lehetőségét a következők szerint biztosítjuk. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5 vagy 3 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Iskolai sportköri foglalkozások A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni iskolai sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy • őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a teniszpálya, a községi labdarúgó pálya • a téli időszakban: a tornaszoba rendelkezésre álljon. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban és a délutáni foglalkozások órarendjében kell meghatározni. Az iskolai sportkör Az iskolai sportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Az iskolai diáksportkör szervezeti és működési szabályzatát az SZMSZ mellékleteként kell elkészíteni. Az iskolai foglalkozások heti időkerete (tanóra, a napköziben óra): Évfolyam A kötelező tanórai A nem kötelező tanórai foglalkozások heti foglalkozások heti időkerete időkerete Kt.52.§ (7) Kt.52.§ (3) 1. 20,0 10% 2,00 2. 20,0 10% 2,00 3. 20,0 10% 2,00 4. 22,5 10% 2,25 5. 22,5 25% 5,625 6. 22,5 25% 5,625 7. 25 30% 7,5 8. 25 30% 7,5 Fejlesztés 24 Felzárkóztatás (12%)*

– 84 –

Napközis ellátás tanulóknak Kt.53.§ (4) 21,6 21,6

--

Összesen

201,5

(24,18)*

34,5

43,2 281,45+(24,18)*

* A felzárkóztatásra használható időkeret igénybevétele nem kötelező. Pedagógusok heti kötelező tanítási óraszámai: Igazgató: Igazgató-helyettes: Osztályfőnök: Munkaközösség-vezető:

8 12 21 21

Beosztott pedagógus: Napközis nevelő: Fejlesztő pedagógus:

22 23 21

Fentiektől eltérni a jogszabályban nyújtott keretek közt lehet. Tantárgy/évfolyam

1

2

3

4

5

6

7

8

1. Magyar nyelv és irodalom 1. Történelem és állampolgári ism. (és Hon- és népismeret 5. o.) 3. Idegen nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Környezetismeret 7. Természetismeret 8. Fizika 9. Biológia 10. Kémia 11. Földrajz 12/A. Ének-zene és néptánc modul 12/B. Ének-zene 13. Rajz 14. Technika és életvitel 15. Testnevelés és sport 16. Osztályfőnöki

8

8

8

7

4

4

3

3

1,5

1,5

2

2

3 4 1

3 4 1

3 3 1

3 3 1

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 1 1 2,5 0,5

1 1 1 2,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

25

25

Tantervi modulok 17. Tánc és dráma 18. Hon és népismeret 19. A tanulás tanítása 20. Egészségtan 21. Ember- és társadalomismeret, etika 22. Mozgóképkultúra és médiaismeret 23. A tanulók kötelező óraszáma (Kt 52.§ 3.)

5

5

1

1

1 1 1 3

1 1 1 3

4 0,5 1,5

1 1 1 3

3 4 0,5 2

1 1 1 3

1 1 1 2,5 0,5

1 1 1 2,5 0,5

0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

20

20

20

22,5

22,5

2005- 2006-

A nem szakrendszerű oktatás intézményi óraterve az 5. és 6. évfolyamon – 85 –

22,5

2005- 2006-

Tantárgy/modul

Óraszám 5. évfolyam 6. évfolyam 4 4 3 3 7 7

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen (német) nyelv Összesen

3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere

3.2.1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Alapkoncepciónk: Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában. A mennyiségi növekedés után most a minőségfejlesztést kell célul tűznünk magunk elé. A program egyik célja ezért, hogy olyan eszközöket adjon az iskolák kezébe, mellyel képessé válnak arra, hogy folyamatosan értékeljék, ellenőrizzék saját tevékenységüket, és a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre maguk tudjanak javaslatokat megfogalmazni. A közoktatási törvény 1999. évi módosításának alapvető célja a közoktatás minőségének fejlesztése volt. A minőségfejlesztés rendszerében ugyancsak alapkoncepciónak számít, hogy a közoktatásban erősödnie kell a nevelés szerepének. Az iskolai dokumentumok, így az 1998-ban a fenntartó által elfogadott és érvényben lévő pedagógiai programunk mérési, értékelési rendszerének felülvizsgálatánál a fentiekben vázolt gondolatok alapvetően meghatározták a szükséges változtatások, kiegészítések rendszerét. Iskolánk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be, a kerettantervet. Ennek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített, belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel. Célunk - tágabb értelemben -, hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk - szűkebb értelemben - a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az: - sokoldalú, - objektív, – 86 –

- ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, - igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, - változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) - rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk: - a pozitív teljesítmény - motiváció elérésére, - az optimális értékelési rendszer kialakítására, - készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.

3.2.2. MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ALAPELVEI: • • • • • •

A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban. Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze! Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre. Segítse az iskola oktatási-nevelési céljainak elérését.

3.2.3. MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK SZEMPONTJAI: • • • • • • •

Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Fontos! Az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk - minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.

3.2.4. AZ ÉRTÉKELÉS FAJTÁI: 1.) Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási - tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: • Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. • Egy-egy új tantervi téma kezdetén. – 87 –

• Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) 2.) Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő - oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási - tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3.) Összegző - lezáró - minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási - tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél a minősítés. Alkalmazása: Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). 4.) Külső értékelés • • • •

Az iskola szintje a környezet függvényében. Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti, kimeneti) eredményessége, tapasztalatai.

3.2.5. ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN a.) Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évf.) a közoktatási törvény előírásait, szabályait alkalmazzuk, (70.§. 1-6. bekezdés) úgy, hogy az 1.,2.,3.,évfolyamokon és 4. félévkor nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és a tanév végén. Az első három évfolyam elvégzése után a tanuló évfolyamismétlésre, javítóvizsgára nem utalható. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés tágabb, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első két évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első két évfolyam az iskolai élet stabilizálásának kezdő szakasza. Pedagógiai alapelvünk: • Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés. • Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. A 4. évfolyam végén érdemjegyekkel - (1-5 fokozatú skála) - történik a tanulók tudásának mérése, értékelése, a tanév végén osztályzatot kapnak a tanulók. Az értékelés alapja a helyi tantervben megfogalmazott -, kerettantervi továbbhaladási feltételeket is magába foglaló, a tantervi követelmény, a továbbfejlesztés alapjai, illetve a helyi tantervben megfogalmazott optimum szint. Kötelező érvényű az alsó tagozatos tanulók idegen nyelvi oktatásának szabályozásában, hogy a tanuló ebből a tárgyból nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Kerettantervi rendelet 18/a. pont.

– 88 –

b.) Az alapfokú nevelés második szakaszában (5-8. évf.), illetve a középfokú nevelés-oktatás (912.) évfolyamain minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk - (ötfokozatú skála, - (1-5) - a tanév folyamán. A félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. (1-5)

3.2.6. AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE ÉS FORMÁI A tanulók előmenetelét félévkor és a tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása. 1-2-3. évfolyam végén és a 4. évfolyamban félévig a szöveges értékelés rendszeressége: Az 1. évfolyamon az előkészítő időszak végén a két alapkészség állapotáról való tájékoztatás, - félévi értékelés, - tanév végi értékelés. A 2.-3. évfolyamon félévi és tanév végi értékelés. A 4. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk, tanév végén érdemjeggyel minősítünk. A minősítés 1-5 fokozattal történik. A 2.-3.-4. évfolyamokon a szöveges értékelés mellett zárójelben feltüntethetjük a minősítést érdemjegyekkel is. A 2.-3.-4. évfolyamokon tanév közben minden tanulói teljesítményt érdemjeggyel értékelünk. a) Szöveges értékelés félévkor és a tanév végén: Minősítés: Kiválóan teljesített Jól teljesített Közepesen teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul (szülő kérésére) Külön jelezzük a dicséretet, vagy a gyenge tanulmányi előmenetelt. b) Szöveges értékelés formái a tantárgyaknál: a) A …………… tantárgyi követelményt kiválóan teljesítette. b) A …………… tantárgyi követelményt jól teljesítette. c) A …………… tantárgyi követelményt közepesen teljesítette. d) A …………… tantárgyi követelményt megfelelően teljesítette. e) A ……………tantárgyi követelményt nem teljesítette, felzárkóztatásra szorul. A 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre alsó tagozaton a szöveges minősítés. •

5-8. évfolyamig minden teljesítményt érdemjeggyel (1-5) értékelünk tanév közben (kivéve a tanulás tanítása modult, amelyet szövegesen értékelünk). • Félévkor és tanév végén osztályozzuk a tanulók teljesítményét (kivéve a tanulás tanítása modult, amelyet szövegesen értékelünk). • A 8. évfolyam végén a tanuló -általános iskolai tanulmányait befejezte- bejegyzéssel bizonyítványt kap. Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, illetve az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja - a kerettantervhez igazodóan - a helyi tantervben is megfogalmazott fejlesztési feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje. A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. – 89 –

A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk. Érdemjegyek száma havonta: • heti 1 órás tárgynál 1-2 jegy • heti 2 órás tárgynál 1-2 jegy • heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy • heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább 2-3 jegy Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. Az 1. évfolyamon az alábbi jeleket alkalmazzuk: csillag piros pont piros kör (üres pont) zöld pont fekete pont

piros

jeles (kiválóan teljesített) jó (jól teljesített) közepes (közepesen teljesített) elégséges (megfelelően teljesített) elégtelen (felzárkóztatásra szorul)

A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé történő átszámítások azonban mindenkor a nevelőtestület egyeztetésével - elsődlegesen az adott szakmai munkaközösség - döntésével valósulhat meg.

3.2.7. A TANTÁRGYI ÉRDEMJEGYEK PÓTLÁSÁNAK, JAVÍTÁSÁNAK MÓDJAI ÉS LEHETŐSÉGEI Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló • egészségügyi okok miatt, • pszichés problémái miatt, • az esetleges szociokulturális nehézségei miatt nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben - adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás • idejét, • formáit, • módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól - természetesen a törvényesség keretein belül - a tanuló problémáinak (pl.

– 90 –

egészségügyi, szociális ) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést.

3.2.8. AZ ÉRDEMJEGYEK, OSZTÁLYZATOK DOKUMENTÁLÁSÁNAK MÓDOZATAI: Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni vagy íratni, és aláírni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: • piros szín alkalmazása • kék színnel • zöld színnel • fekete színnel

- felmérők, témazárók - félévi és tanév végi osztályzatok - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek, gyűjtőmunkák - kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai munkák, részjegyek

Helytelen és szabálytalan osztálynaplóba – és így természetesen az ellenőrzőbe – is féljegyeket, törtjegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket adni.

3.2.9. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE: 1.) Az értékelés szempontjai és formái: a.) Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2) (A közoktatásról szóló törvény 70.§ (2) bekezdés b. pont alapján) b.) Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A késések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); (A közoktatásról szóló törvény 70. § (2) bekezdés c. pont alapján)

hanyag (2);

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.)

– 91 –

2.) A magatartás és szorgalom minősítésének fokozatai és az ezekkel kapcsolatos követelmények A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 5-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, az 1-4 évfolyamon ezek szöveges megfelelőjét alkalmazzuk. A tanulók magatartását az 1-4. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli és minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az 5.-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; - feladatait nem teljesíti minden esetben; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

– 92 –

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1.-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1.-4. évfolyamon az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az 5.-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek; c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait folyamatosan nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

– 93 –

3.2.10.A. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Alsó tagozat A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását az osztálytanítók rendszeres számonkéréssel ellenőrzik. A számonkérés fajtái: szóbeli felelt, írásbeli felelet, témazáró dolgozat házi dolgozat (fogalmazás) Az írásbeli beszámoltatás formái iskolánkban: írásbeli felelet: több tanórán át tanult egység (pl.: összeadás, „j” és „ly” a szavakban) számonkérése. Előző tanórán a számonkérést bejelentjük a tanulóknak. témazáró dolgozat: adott témakör anyagából íratott számonkérés. Megelőzi az összefoglalás, a gyakorlás, az ismétlés. Az összefoglaló óra után megjelöljük a dolgozat írásának pontos napját. házi dolgozat (fogalmazás): közösen megírt vázlat alapján otthon megírandó elbeszélés, vagy leírás. Értékelése az írásbeli felelettel megegyezik. Egy tanítási napon a tanuló csak két témazáró dolgozatot írhat, legfeljebb egy másik tantárgyból írásbeli felelet lehetséges. Ha az osztályban több nevelő tanít, a témazárók írása egyeztetésre kerül. Tanítási szünetek (őszi, téli tavaszi) utáni első tanítási napon, illetve első tantárgyi órán nem írathatunk dolgozatot. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáróra adott jegyek hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ha az érdemjegyek alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tantárgyi osztályzatot, akkor a témazáró jegyek alapján döntsünk. Felső tagozat A számonkérés, beszámoltatás évfolyamonként eltérő, azonban az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani: - az írásbeli és szóbeli számonkérést lehetőleg egyenlő arányban alkalmazzuk, - gyakorlati tárgyakból (informatika, technika, ének, rajz, testnevelés) elsősorban a tanulók alkotásait, teljesítményét értékeljük, - az írásbeli beszámoltatások formái közül a témazáró felmérés minősítése az írásbeli feleletnél kétszer nagyobb súllyal érvényesül, - egy tanítási napon legfeljebb két témazáró felmérés íratható, - tanítási szünetek utáni első tanítási napon, illetve első tantárgyi órán nem írathatunk dolgozatot, - a témazáró megíratását egy héttel előtte közölni kell, - az írásbeli feleletek eredményét a tanulókkal 10 tanítási napon belül ismertetni kell, - a tanulók önálló ismeretszerzését kiemelten értékeljük, - következetességre törekszünk, hogy a tanulóknak se a negatív, se a pozitív teljesítménye ne maradjon értékelés nélkül, - írásbeli beszámoltatás esetén is fontos a gondolatok mondatba foglalása, a helyesírás és a külalak. A beszámoltatás, számonkérés formái: témazáró, – 94 –

szóbeli, írásbeli felelet, órai munka értékelése, kiselőadás, beszámoló készítése, gyűjtőmunka.

3.2.10.B. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és megszilárdításának az iskolában két terepe van: A tanórai és az otthoni munka. A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet a tanítási időn kívül (otthon, napközi) egyéni munkával végeznek a tanulók, ebbe a kategóriába tartoznak. HÁZI FELADAT CÉLJA: az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése. A házi feladat típusai: A) Írásbeli házi feladat: Tankönyv, feladatgyűjtemény feladatainak megoldása

Tesztek
Házi dolgozatok
Másolási feladatok
Illusztrációk készítése Kiselőadásra történő felkészülés
B) Szóbeli házi feladat
Tartalmi összefüggések elsajátítása
Szabályok, fogalmak, bevésése
Házi olvasmányok
Memoriterek C) Gyűjtőmunka (könyvtári anyagok, szemléltető eszközök, természetes anyagok, stb.) Írásbeli házi feladat: A pénteki napok tanóráin a tanuló ugyanannyi házi feladatot kaphat, mint a hét többi tanítási napján. Ezek péntek délután elkészíthetők, így a hétvégi zavartalan pihenést nem befolyásolják. Célja: képet ad a nevelőnek, hogy az új ismereteket mennyire sajátították el a tanulók, hol van szükség korrekcióra, további gyakorlásra. Írásbeli feladatok jellege: teszt, tankönyvi feladat, példatári feladat, munkafüzet feladatai, cím alapján leíró, másolás, vázlat, illusztráció készítése. Előkészítés: a feladatokat minden esetben elő kell készíteni, azaz irányt kell mutatni a megoldáshoz. Ellenőrzés: 1-2. osztályban: minden nap, 3-8. osztályokban a tantárgy jellegétől, a lecke gyakoriságától függően legalább havonta javítani és javíttatni kell a nevelőnek. Szóbeli házi feladat A tanórán elsajátított ismertek bevésése, megszilárdítása, összefüggések, szabályok fogalmak bevésése, gyakorlása. A tanulók beszédkészségének fejlesztése. Ebbe a kategóriába soroljuk a kötelező memoritereket, valamint a kötelező olvasmányokat. – 95 –

Szóbeli feladatot minden nap kaphatnak a tanulók, időpontot illetően nincs korlátozás. A tanulás elvárt alapja: tankönyv, munkafüzet, tanórai vázlat. Elvek és korlátok: • Tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal. • Mennyisége legyen arányos a tanuló terhelhetőségével, az ellenőrzésre fordítható idővel. • A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás (az oktatás differenciálása) érvényesüljön. • A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen. • A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozottan figyelni kell az otthoni munka kiegészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. • Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat tényére és tartalmára egyaránt. • A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje. • Az önként vállalt feladatok (referátum, gyűjtőmunka, szemléltetőeszköz-készítés, megfigyelés) értékelése a szorgalmi jegyben jut kifejezésre, mely a félévi, év végi jegyet minden esetben emeli. Az otthonra maradó feladatok belső arányainak kézben tartása folyamatos koordinációt igényel, és ez a pedagógusok feladata.

3.2.11. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK FOKOZATAI: a.) Jutalmazások: 1.) Szaktanári, tanítói, napközis nevelői írásbeli dicséret; 2.) Osztályfőnöki írásbeli dicséret (részesül: tanulmányi munka, közösségi tevékenység, körzeti, kistérségi versenyek: 1-3 helyezettjei); 3.) Igazgatói írásbeli dicséret (részesül: jeles tanuló, megyei és regionális döntő 1-6 helyezettjei, országos döntők résztvevői 1-12. helyezettek kivételével); 4.) Nevelőtestületi írásbeli dicséret (részesül: kitűnő tanuló, országos döntők 1-12. helyezettjei); 5.) Közösségek nevelőtestületi dicsérete; 6.) Jó tanuló, jó sportoló (egyéni) nevelőtestületi dicséret; (A 3-6. fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) b.) Fegyelmezések: 1.) Szaktanári, tanítói, napközis nevelői, figyelmeztetés 2.) Osztályfőnöki intés 3.) Igazgatói figyelmeztetés 4.) Igazgatói intés 5.) Igazgatói megrovás 6.) Nevelőtestületi megrovás 7.) Fegyelmi eljárás (A 3-7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell!)

ügyeletes

tanári,

osztályfőnöki

írásbeli

A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. Az értékelés tantárgyi elvei: • A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. – 96 –

• • • • • • •

A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. a.) A szöveges értékelés területei: • kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya, • kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény, • feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán, • órai munkák, órai aktivitás, • íráskép, füzetvezetés.

b.) Érdemjeggyel történő értékelés: • témazárok, dolgozatok, • írásbeli, szóbeli feleletek, • kiemelkedő órai munka,

• •

memoriterek, színvonalas kutatási munkák.

c.) Írásbeli felmérések • Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. • Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). • Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. • A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. • Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan. Értékelési skálák kialakítása: a.) Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. b.) A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: a)

100 % - 91 %

5

b) – 97 –

100 % - 91 %

5 (jeles)

90 % 75 % 50 % 29 % c)

d)

76 % 51 % 30 % 0%

4 3 2 1

100 %90 % 75 % 59 % 39 % -

91 % 76 % 60 % 40 % 0%

100 % - 85 % 84 % - 50 % 50 % alatt

jól megfelelt megfelelt

90 % - 76 % 75 % - 55 % 54 % - 35 % 34 % - 0%

gyenge 5 4 3 2 1

4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

Minimumszintű mérésekhez javasolt:

Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének Korrekció szükséges Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges.

Tehetséggondozó feladatsorok teljesítményméréséhez javasolt e)

100 % - 95 % 94 % - 85 % 84 % - 70 % 69 % - 50 % 50 % alatt

Kiváló a teljesítményed! Jól dolgoztál! Gyakorolj tovább! Gyakorolj tovább! Még gyakorolj sokat, most nem sikerült!

3.2.12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

3.2.13. A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE A pedagógiai munka külső ellenőrzése és értékelése az országos mérésekhez kapcsolódóan, illetve a fenntartóval egyeztetett program alapján szakértők felkérésével történik.

3.2.14. ALKALMAZHATÓ KERETTANTERVEK, TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A NAT követelményrendszerére épülő kerettanterveket a nevelőtestület választja ki, illetve készíti el. Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógus választja ki, a tankönyv (taneszköz) megrendelés aláírásával az igazgató hagyja jóvá, az alábbiak szerint: - a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterülettantárgy tartalmát - azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben

– 98 –

- az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni - az új tankönyvek, segédletek bevezetésénél a rendelés elkészítésekor a tanévkezdés előtt ki kell kérni az iskolai SZK véleményét. A taneszközöket a tantervben szereplő taneszközlistából a tanító, szaktanár javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük.

4. Az iskola képzési rendje 4.1. A képzés szakaszai Az iskolai struktúra a közoktatásban alapvetően 4 szakaszra bontható, az általános iskola 8 évfolyamán három szakasszal (1-4 évfolyam a kezdő szakasz, 5-6. évfolyam az alapozó szakasz, 7-8. évfolyam a fejlesztő szakasz). 4.2. Az iskolában folyó képzési irányok Alsó tagozat Az 1 - 2. évfolyam feladatai: Nevelő-oktató munkánkban meghatározó jelentőséggel bír, hogy feladatainkat az iskolarendszer kezdő szakaszában végezzük. Munkánk a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. Alapvető fontosságú feladat a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztése, az értelmi, érzelmi élet gazdagítása, az alapkészségek kialakítása. A tanító úgy irányítsa mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozásokat, hogy az ennek a korosztálynak megfelelő, játékos keretben megtanulja a gyermek az önállóságot, az alkalmazkodást, az önálló problémamegoldást, megismerje a felfedezés örömét. A 3 - 4. évfolyam: Feladatunk az 1-2. évfolyamon szerzett ismeretek bővítése, az önálló tanulás, önművelés képességének alapozása, az ezekhez szükséges alapvető készségek fejlesztése. Elvi állásfoglalásunk: inkább kevesebbet tervezzük, de amit a gyermekeknek átadunk, az számukra igazi érték legyen, az értékközvetítő munkánk pedig számukra élményt jelentsen. Felső tagozat Az 5 - 6. évfolyam: A megszerzett új ismeretek kihasználása a világ egységes egészként való átélése érdekében. A kiemelkedő képességű gyermekek szervezett megmérettetésének biztosítása. A 7 - 8. évfolyam: A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges tájékozottság biztosítása. 4.3. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások Szakkörök A tehetséggondozás egyik formájaként biztosítja a tanulók érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatását, egyéni képességeik maximális módon való kifejlesztését. A foglalkozások időtartama 1-2 óra/hét. A jelentkezés önkéntes, de tanév közben leadni ezeket az órákat nem lehet. Az igényektől és a létszámoktól (min. 15 fő) függően indítjuk az egyes szakköröket. Iskolai sportélet – 99 –

A személyiség harmonikus fejlődése, az állóképesség növelése érdekében iskolánk minden tanulójának ajánljuk, hogy egy iskolán kívüli vagy az iskolai sportkörnek tagja legyen. Tanfolyamok A tanulók érdeklődésének az iskola lehetőségein túli kielégítésére térítés ellenében, megfelelő számú jelentkező esetén tanfolyamokat szervezünk. A tanfolyamokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, stb. a Kunszállási Gyermekekért Alapítvány és a Tóth Pál Általános Iskola Szülői Közössége erejétől függően minden évben támogatást biztosít csökkentve a szülők és a fenntartó költségeit. Természetesen az iskola vezetősége és nevelőtestülete is megragad minden külső pályázati lehetőséget, amellyel a tanfolyamok szülőket terhelő költségeit mérsékeli. Könyvtár és számítógépterem használat Minden tanulónknak lehetőséget biztosítunk, hogy a kötelező tanulási időn túl tanulásra, gyakorlásra és képességei fejlesztéseire térítésmentesen igénybe vehesse a községi nyilvános könyvtár (amely egyben iskolai könyvtár is) és számítógéptermünk információ-hordozóit. A könyvtár és a számítógépterem nyitva-tartását a lehetőségeink és az igények figyelembevételével alakítjuk ki. Iskolán kívüli szabadidős programok Alsó tagozat: bábszínházi, színházi előadások múzeumi kiállítások Felső tagozat: színházi előadások múzeumi kiállítások hangverseny-látogatások művészeti kiállítások Táborok Már alsó tagozatos tanulóink is bekapcsolódhatnak hagyományos iskolai táborainkba és így sok szép közös élményben lehet részük. Igény és anyagi lehetőségek függvényében. A táborokban, erdei iskolában való részvétel önkéntes. Téli táborokat Nyári táborokat Erdei iskolákat szervezünk. 4.4. Az osztályba sorolás elvei és rendjei

4.4.1. AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS RENDJE, OSZTÁLYLÉTSZÁMOK MEGÁLLAPÍTÁSA A törvényi szabályozás és a fenntartó által megszabott feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki osztályainkat.

4.4.2. A CSOPORTBONTÁS ELVEI A csoportbontásnál a törvényben meghatározott tantárgyaknál, ahol erre lehetőség és szükség van.

feltételeket

alkalmazzuk

mindazon

4.4.3. AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI – 100 –

Napközi otthoni nevelés A napközi célja, hogy az alsó tagozatos gyermekek számára biztosítsa a felügyeletet, a gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, a házi feladatok elkészítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a sokoldalú személyiségfejlesztést. A napközi feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelőmunkát folytassa, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, neveljen az önellenőrzésre, az időtervezésre, fejlessze tovább a helyes higiénés szokásokat, neveljen az egészséges életmódra. Szervezze meg a tanulók pihentető, regeneráló és kulturált szabadidő eltöltését a csoportközi foglalkozásokon. A csoportközi foglalkozásokon, ügyességi-, játékos- és kulturális vetélkedők, évszakokhoz és ünnepekhez kapcsolódó manuális foglalkozások, személyiségfejlesztő játékok, relaxálás, színi előadások, stb. szerepelnek. Ismereteiket bővítjük, viselkedés kultúrájukat fejlesztjük a színház, bábszínház, mozi, kiállítások és egyéb kulturális intézmények látogatásával. Napközis tanulóink részére délutáni ügyeletet tartunk fenn, és napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosítunk. A napközi rendje: Ebédelés Levegőzés-szabadfoglalkozás Tanulás Uzsonna Szabadidős-foglalkozások Felzárkóztatás (Az időbeosztás a tanulók órarendjének függvényében változhat.) A napi munkarend utolsó szakasza igen fontos. A gyerekek létszáma ekkor teszi lehetővé, hogy egyénileg is hatékonyabban segítsük a rászorulókat, s a tehetségesek számára is az érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet biztosítsuk. A tanulók felvétele a napközibe a szülők írásbeli kérelme alapján történik. A csoportok szervezésénél törekszünk az első-második, harmadik-negyedik osztály, egy-egy napközis csoport megvalósítására. A napközis foglalkozásról a szülő gyermekét csak írásban kérheti el. Tanítási szünetekben írásbeli szülői nyilatkozat kérése után, ha a kérelmezett napközisek létszáma eléri a tíz főt 8-12 óráig napközis felügyeletet szervezünk. Egyéni felzárkóztatás Az önhibájukon kívül gyengébb tudású (elmaradt, sokat mulasztott stb.) tanulók hiányos alapismereteit pótolja. A felzárkóztatás tehát a tanulmányi színvonal kiegyenlítésének egyik eszköze, nem válhat állandóvá, kiegészítő jellegű oktatási forma. Az általános iskola első osztályába kerülő gyermekek nagyon eltérő iskolára felkészítő előképzettséggel rendelkezhetnek (óvodában eltöltött évek száma, iskola-előkészítőfoglalkozáson való részvétel, szülői indíttatás, szellemi- és fizikai érettség). Ezért a tanév első hónapjaiban feltárjuk és pótoljuk a hiányosságokat - erre a tantervünk is lehetőséget nyújt. Szoros kapcsolatot tartunk a fejlesztőpedagógussal, tanítóink közösen megfigyelik minden elsős tanuló beszédkészségét, tiszta hangképzését, s ha szükséges (pl. pöszeség, dyslexia), javasolják a rendszeres logopédiai foglalkozásokon való részvételt is. Az esélyegyenlőség megteremtésével, a nyugodt tanulási feltételek kialakításával célunk a sikeres, eredményes tanulás elérése minden kisiskolásunknál. Az eltérő tanulói képességek miatt lehetőséget adunk a gyengébb képességű, a nehéz családi körülmények között élő, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóinknak a felzárkózásra. Délelőtt a képességfejlesztő órán, illetve a – 101 –

fejlesztő foglalkozásokon való részvétellel, tanórákon az egyéni képességeket figyelembe vevő, fokozatosan nehezedő feladatok adásával a sikerélményre épülő feladatmegoldásokkal, délután a napköziben a tanulási foglalkozásokon való egyéni bánásmóddal, a napközis csoportvezető és a jó képességű osztálytárs segítsége által. Azokat a gyerekeket, akik nem tudnak jeleskedni a közismereti tantárgyakban, igyekszünk sikerélményhez juttatni a gyakorlati tárgyakban (pl. rajz, technika, testnevelés), és olyan iskolai programok szervezésével, ahol ők lehetnek a szervezők, a lebonyolítók, az irányítók, a vezető egyéniségek. Iskolánk könyvtára könyvkölcsönzésével is lehetőséget nyújt az egyéni művelődésre annak a tanulónak is, akinek erre otthoni "kis könyvtárában" nincs lehetősége. Tehetséggondozás Azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező anyag elsajátítása mellett többletlehetőségeikkel az iskola profilját is meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás következtében egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakoztatását és a személyiségfejlődéséhez az újabb szervezeti keretet. Felkészítés tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, rendezvényekre, pályamunkák, pályázatok, újság írására stb. Magatartási, beilleszkedési gondok Iskolánkban fejlesztőpedagógus az osztályfőnökkel együttműködve segítséget nyújt azon tanulóinknak, akik magatartási, beilleszkedési zavarokkal küszködnek. A problémák megoldásában segít az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse, fejlesztőpedagógusa. A tanulási nehézségek megoldására kidolgozott foglalkozássorozaton a tanulók megismerhetik saját tanulási stílusukat, felismerhetik hibáikat, kialakíthatják optimális tanulási szokásaikat. A magatartási és beilleszkedési gondokkal küzdőknek is különböző foglalkozások nyújthatnak segítséget (pl. konfliktuskezelő foglalkozás) illetve az osztályfőnöki órán folytatott közös beszélgetések az osztályfőnökkel, illetve a fejlesztőpedagógussal. Ennél a problémánál nem csak az egyéni beszélgetés fontos, hanem az egész közösséggel való foglalkozás. A probléma megelőzéséhez, esetleg felismeréséhez (érdemes lehet) rendszeres szociometriai felmérést végezni az osztályokban. A megelőzéshez tartozhat a különböző önismereti kérdőívek kitöltése és értékelése, a fejlesztőpedagógus preventív munkája. Pályaválasztási segítség A pályaválasztásnál az előkészítés nagyon fontos, annak érdekében, hogy a tanulók saját képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tudjanak dönteni. Ezért az előkészítést már az általános iskola 7. osztályában el lehet kezdeni, így néhány év alatt nem csak saját magukat ismerik meg a gyerekek, hanem sok információt is szerezhetnek és tudatosan készülhetnek a döntésre. Közvetlenül a pályaválasztás előtt a bizonytalankodók számára a legelőnyösebb az egyéni pályaválasztási tanácsadás, ahol az egyéni beszélgetés a lehetőségek átgondolása, mérlegelése, információk szerzése rövidebb idő alatt és személyre szabottan valósulhat meg. Szociális szolgáltatások Reggeli ügyeletet biztosítunk a bejáró és korábban érkező tanulóknak a tanítás kezdetéig. Busszal közlekedők számára ügyeleti szolgálat a 6. tanítási órában. – 102 –

Minden étkezést igénylő tanuló számára étkezési lehetőséget biztosítunk, (pedagógus felügyelettel) térítési díj fizetése esetén. A fizetést önhibájukból nem teljesítőket és az étkezési rendet megszegőket az iskolai étkezésből kizárjuk. A hiányzás bejelentését reggel fél nyolcig tudjuk elfogadni, ellenkező esetben az aznapi térítési díjat ki kell fizetni. A szociális segélyezési lehetőségekről a fenntartó nyújt felvilágosítást és igény esetén segítséget. 4.5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság

4.5.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ ÉVFOLYAMÁRA VONATKOZÓ FELVÉTEL ELVEI Az általános iskola első évfolyamára jelentkezőket, ha helyi lakosok, fel kell venni. Nem helyi lakos felvételéről az igazgató dönt. Az iskolába való átvétel Iskolánkba történő átvételhez, mellékelni kell a szülő írásbeli kérelmét, az utolsó tanév bizonyítványát, vagy félévi értesítőjét. Ha állandó lakhelye a község területe, fel kell venni (ideköltözés). Egyéb esetekben az igazgató dönt, kikérve az osztályfőnök véleményét. Az átvétel a hatályos jogszabályok alapján történik. A fel- illetve átvételi döntés ellen az iskola igazgatójához lehet fellebbezést benyújtani az általános eljárási szabályoknak megfelelően. A napközibe és a menzára való felvétel elvei A szülő írásbeli igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg -a fenntartóengedélyével indított-tanulószobára való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő írásban. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje írásban. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. A felvételről (kizárásról) az igazgató dönt. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, • akiknek napközbeni otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, • akinek mindkét szülője dolgozik, • akik állami gondozottak, • akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

4.5.2. TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet a 4-8 évfolyamon, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból a javítóvizsgán javítható (augusztus hónap végén). Három vagy több elégtelen esetén a tanköteles tanulónak évfolyamot kell ismételni, a nem tanköteles tanuló évfolyamot ismételhet. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára kell utasítani, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyam-ismétlésre kötelezett.

– 103 –

Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve az igazgató döntése alapján történik. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A magántanulói státust az igazgató engedélyezi. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elősegíti a felkészülést.

4.5.3. EGY ÉVFOLYAMON BELÜL MÁSIK OSZTÁLYBA VALÓ ÁTLÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló, illetve szülei a beiratkozásnál az iskola pedagógiai programját ismerve hoznak döntést az adott osztályban kerülésről. Ha a tanuló, illetve szülei más osztályba kérik az áthelyezést, akkor a következő feltételeket kell vizsgálni: - van-e lehetőség a tanulólétszám függvényében a másik osztályba való kerülésre, - az adott osztályba való átlépés milyen tanulmányi kötelezettségvállalással történik, - a fenti feltételek pozitív teljesülése esetén a végső döntést a nevelőtestület hozza.

4.5.4. KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A tankötelezettségi időn belül a tanulói jogviszony csak a törvényben szabályozottaknak megfelelően szüntethető meg. Ha a tanuló iskolát változtat, tanulói jogviszonya az új iskolába történő beiratkozáskor szűnik meg. Nem tanköteles tanuló esetén a tanulói jogviszony a törvényben szabályozott feltételek esetén igazolatlan hiányzások, tanulmányi kötelezettség elmulasztása - szüntethető meg. A 8. évfolyamos tanuló sikeres teljesítés után, tanulói jogviszonya megszűnik.

5. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere 5.1. A nevelőtestület Alsó tagozat Az alsó tagozatban tanítók a program megvalósításához szükséges végzettséggel, képzettségekkel rendelkeznek. Felső tagozat A tagozat programjának megfelelő végzettséggel rendelkeznek a műveltségterületeket oktató kollégáink. Napközi Napközis nevelők rendelkeznek a foglalkoztatásuknak megfelelő szakképesítéssel. 5.2. Technikai dolgozók A pedagógiai programban foglaltak megvalósítását segítik technikai dolgozóink: 1 fő 0,5 fő 1 fő 3,5 fő 2 fő

gondnok-iskolatitkár élelmezésvezető szakács konyhai dolgozó takarító – 104 –

5.3. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Az iskola épületének legfőbb jegyei: az épület déli (Kossuth utcai része) 1938-ban épült, azóta folyamatosan, az igények és az anyagi lehetőségek bővülése szerint gyarapodott. Az iskola központi fűtéssel rendelkezik. Tantermek: 8 tanterem, 2 szaktanterem, 2 csoportfoglalkozásra alkalmas szoba, 1 tornaterem (nem szabvány),

Nem tanterem típusú funkcionális helységek: 1 szertár, 1 tanári szoba, 1 gondnoki szoba, 1 igazgatói iroda, 1 főzőkonyha, 1 ebédlő, 1 aula, 1-1 fiú-lány öltöző, 2 tanári mosdó, 1-1 fiú-lány mosdó, 1 kazánház, 1 raktár, 1 mozgássérült mosdó.

A pedagógiai program sikeres megvalósítása érdekében az elkövetkezendő években az alábbi fejlesztések megvalósítása szükséges: - nyelvi labor, - művészeti oktatás részére szaktanterem, - természettudományi szaktanterem, - orvosi szoba, - étkezde bővítése, - amit a 2008-ig szóló fejlesztési terv előír, - az iskolaépület és udvar általános esztétikai fejlesztése.

– 105 –

6. Záradékok 6.1. Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje 2004. szeptember 1-től 2012. augusztus 31-ig tart. A pedagógiai program módosításának feltételei: - a nevelőtestület 75%-ának kérése - a pedagógiai programot érintő törvényi és jogszabályi változások. 6.2. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás

Elfogadta: A Tóth Pál Általános Iskola Nevelőtestülete 5/2004. Grafl Rezső sk. igazgató

2004. június 28.

Egyetértését (véleményét) nyilvánította: Iskolai diákönkormányzat (nem élt a véleményezés jogával) Iskolai SZK választmánya 1/2004. Feketéné Lovas Éva sk. SZK elnök Véleményezte: Iskola-egészségügyi szolgálat

2004. június 22.

2004. szeptember 01.

Dr. Értekes Tibor sk., Szekeresné Szabó Mária sk.

Magosi Józsefné sk. szakértő, szakértői engedély száma: Sz-0887

2004. szeptember 10.

Jóváhagyta: Kunszállás Község Önkormányzata 159/2004. Makány Ferenc sk. polgármester

2004. szeptember 29.

A publikálás formája: Sokszorosított formában elhelyezésre kerül a következő helyeken: 1 példány a tanári szobában 1 példány az igazgatói irodában 1 példány az irattárban 1 példány a fenntartónál 1 példány az iskola honlapján – 106 –

7. Záradékok II 7.1. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás Az iskolai pedagógiai program kiegészítéseit és módosításait

ELFOGADTA:

a Tóth Pál Általános Iskola Nevelőtestülete nevében az 5/2008 (III. 31.) számú nevelőtestületi határozat alapján Kunszállás, 2008. március 31.

Grafl Rezső igazgató VÉLEMÉNYEZTE:

a Tóth Pál Általános Iskola Szülői Közössége nevében a 2/2008 sz. vezetőségi határozatában Kunszállás, 2008. április 09.

Feketéné Lovas Éva SZK elnök a Tóth Pál Általános Iskola Diákönkormányzata a 2/2008 sz. vezetőségi határozatában Kunszállás, 2008. április 10.

Pintér Márk DÖK vezető

Veresné Szabó Krisztina diákönkormányzatot segítő pedagógus

JÓVÁHAGYTA:

Kunszállás Községi Önkormányzat, mint fenntartó nevében a 74/2008. (VI. 30.) számú képviselő-testületi határozat alapján Kunszállás, 2008. június 30. Kovács Imre polgármester – 107 –

– 108 –

8. Mellékletek

1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet:

Az iskola alapító okiratának fénymásolata A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke

3. sz. melléklet:

Az iskola minőségbiztosítási rendszere

4. sz. melléklet:

Kerettantervek és az iskola helyi tanterve

4/A. sz. melléklet:

Az iskola helyi tantervének kiegészítései

5. sz. melléklet:

Az alapfokú zeneiskola helyi tanterve

6. sz. melléklet:

Az iskola tervezési programja

7. sz. melléklet:

Az iskolaegészségügyi szolgálat

8. sz. melléklet:

A diákönkormányzat véleményező jegyzőkönyve

9. sz. melléklet:

SZK véleményező jegyzőkönyve

10. sz. melléklet:

Az iskola nevelőtestületének elfogadó jegyzőkönyve

11. sz. melléklet:

A szakértői vélemény

12. sz. melléklet:

A fenntartó jóváhagyó-jegyzőkönyv kivonata

– 109 –