MAGYAR I{YELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT
L KöTET.
1905. OKTÓBER.
8. sZÁM,
Nyelvjárásaink ügye és teendőink. u. .Az eildigielrben láttuk nyehjárásaink irodalrnát: azt a szép számú torekvé§t, Szamu törekvó§t, a mi kivált egy száZa,d század leftrlyása alatt nálunk is ii
eléggémegnyilvánult. Azonban mégis nem hiába panaszolta Zol,nai legújabban is, hog; hogy a népnyelv tanü]mánya rra rrra is csak szórványos foglalkozás 1oglalkozáS és sokszor csak mükedvelók mükedveló} adataival kell ke]l beérnünk, beérnünk. kik inkább csak a feltütró különösségeket jes}-zik föl, mig a nyugati uemzeteknél e tanulmányt tudvalevölfu nyeiv,iriras-tarsasa§ot v"ezótitr és r,égzik reldszetesen. Ezért tett már 1901-ben inditvánvt az Ákadémiában a néprryelv ta,nulrnányának rentlszeressé és " állantlóvá tevése tárgyíban (vö. M. Nyelr., 2. fűz. 9O. l.). Ene a feladatra: trépnyelvünk, illetöleg rryelvjárásaink rendszeres és állandó tanulnrány0zására czé|zott az én értekezésem is a Nyelvőrben s ene czéIoz .e _ mostani dolgozatom is. Mert mi,t tudxrnk most mdt nyelujrircisaónltről maqukról dltqldban l;éue s mit nem tud,unh ? i[ely területeket ncnt isnerünk még, nelyeket, lrcll,ene előszdr is trutatlwtk-? Mi]t ,t lacndőink irle uonatkozrilag ? _ 1. }]lőször is, hogy nyelvünknek rlialektusai vanuak, ha nern is épperr annl,ira eltórók, nrint a, nénret vag,y franczia nyelv tlialektusaj, köZóllségesen e]isntertnek tekinthetjiik legalább' is már a XD(_. század eleje óta.- Á nri pedig e nj-elvjárások fe|,oszttisút és dlüakinos jellemzésétil]eti, köztudonrású már PápaJ Sántuel óta (1808), hogy pl. Verseghy,felosztása, mely szerinf a rnagyar nyelv háro_m fódialektusra
oszlik,
t. i. a tiszaia, erdélyire ii dunaira e móUé me'giegyzi is Ver-
(Proludiunr id. h.) nem teljis. rnég ha
seghy, hogy
e
fódialektusok közül akármelyik külónÚ-ozó ágakra
osztlraló (uo. 94, §.). OszL{Llyozásának alapja,' az o hang pedig, a mely helyett állana szerinte a kózép é a ti§zai be§zédben é§ az
'Yö, pl. Gptmalh!.r Sámuel NyelvroesteéYel BzeÍI'ber. PáDau sdmxel MagTrr literstura e§Eéretét id. h. Toióbbó ,{.d.rínq üithddatesót." 2, kötct ?7_8-?79. l., hol omlitve lan, bogy Schlötzer si8at8in;ei8e4 B. 72.35e.|, Rdth öibásan közölve Rolh) Mál!|á8 is'ázt állttotts, hocy a misYü nvelvlek niícE€nek üjekfusai, y&laminl Glőf von Hofuaí8rgg is U"agyaroreiígi uÜzásaibau, G8i-
litz, 1800. uondja AdelunqíÓ, miveiiz leheteilen volna a mioden - bórjogialanol. Dyelvek snalogiíja slapján stb. Vö. ugyaníde Yotrstkozól8í s éDDen Rítb Mátvó§§al szemben Gróf Teleku Józlefel, is. JutalomfeleleteÉ a irigyar nyelvr8l I. 1821.238. l.
362
Teleky István. Melapia: Pésma-alma. (Vö. Kreesn.) Meleegridee : Fekete palykák. (Vö. NySz.) Meliloto.; Sárga gyopár. (Vö. NySz.) Melimeli: Bisalma liktáriom. Melones: il'Méz!hnnyék. (Vö. zuckermelone.)
Melothrum: *Edes kór6, "'szl"relemgyó'kér. Mensarius ; Asztalos, asztalmíves, Tislér.
Menta: "'Szemérmes szerszám. Mentastrum : Lórnénta. (Vö. Ny8z.) Mentula: Pete, "'júrdi, Kis Legény. Menula: Kövi hal. Mesochorua : Trombitás, *hadi /fautás. Numella : Plenqér, belints. (Vö. NySz.) Oculatio: "'Szőlő kattsozás. Oenanthe: Borvirág. Opulus: Szemértse. Orca: l"átalé, Berbenize. Griolus : Gáborka. Oxyacantha: Sóska fa, Fejér töms. Petia : Gyapot vagy Pamut, melyhe a szem gyógyíttó vizet bocsáttyák és li 8zemihel úgy kóük. Pheliandrica : ó'1'vérlygyökér. Philaeteria: Galambit:m Gomba. Psythia: Szölünek neme. Sárfefér. Rhododaphne: Han,gafa, Ricinus: .J.Yyakas tok (Vö. MTSz.) Rorella: Nap lIarmattya, Gyöngyvirág. Ruderarium cribrnm: Bőr rosta mint Tiszán túl. Sirmium: Szerémi zó"ld szőlő, aliter Szigeti szőlő, est uvarum optimu, tum esu-i tum vino sapid'issima. Vinca: Folyófü, győlény. SZILy
K..\L)IÁN
A kötény és rokonai. A magyar parasztnép viseletében a kötény mindig nélkülözhetetlen kellék volt s ma is az; sőt a régebbi időkben a magasabb rangú úri asszonyok is viselték. A köténynek legrégibb elnevezése a NySz. tanúsága szerint előkötö, mely már a XVI. században előfordul: Tyz elewkewthe, az negyenek aranyas feye, az tebby fekethe hymbe zedett. (RMNy. II: 35.) Régi nyelvünkben ez a szó igen sokszor fordul elő s innen van az, hogy oly sokféleképen találjuk irva: elewkewthew, eleöketheö, elewkewthe, eöleökeöteö, elékötő, előkötő. Latin elnevezései: cinctus, cineticuius, cinctorium, praecinctorium, ventrale, antipendium, perizoma, subIigaculum, Iinteum, praeIigamen stb. Az elökötö szó, mint az összetétel tagjai mutatják, olyan ruhát jelent, melyet az ember maga elé köt. Eredeti feladata, úgy látszik. az volt, a mit Calepínus emIit: * elő-kötő: hoc est illud, quo partes '" 1587-iki baseli kiadás.. melyben először van felvéve a magyar nyelv. V. ö. Szily K.: Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? Ert. a Ny. és Széptud. köréből xtu. k. VIII. f. 4. I.
A kó"tény és rokonai.
363
pudendae teguntur; mai feladata pedig az, a mit Kassai emIit a maga Szókönyvében (1834): Cincticulus in pectore ,puerorum custodiens vestimenti partem Anteriorem a Sqvalore, Es ma már sok esetben csak a divat szolgálatában álló ruhadarab, melynek majdnem semmi hasznossági ezéíja nincs. A legrégibb szótár, melyben már említve van az elökötö, a Calepinus szótára s innen kezdve benne van mindazon szótárakban, melyek a XIX. század közepéíg jelentek meg. Talán a Magyar Tudós Társaság Zsebszótára (1835) az utolsó, a melyben még ott találjuk egymás mellett az slökötö és kötény szavakat. Az előkő'tő maga olyan szó, mely egy hosszabb jelzös kifejezésből nyert önálló használatot, s eredetileg csak jelzöje volt a ruha szónak: előkötő ruha. Az előkő'tő tehát nem tárgyi szó, vagyis főnév, hanem minőségi szó, vagyis melléknév," de mint ennek a ruha szónak állandó jelzője, később hozzátapadt még a jelzett szó, a ruha jelentése is; v. ö. kendő, törülköző (t. i. ruha). E mellett megvan nyelvünkben az elöruha elnevezés is, mely szintén kötényt jelent. Az előkötő ruha kifejezésből minden valószínűség szerint úgy vált ki az előruha, mint pl. általjáró út-ból: általút, összefogott marokból iiseeemarck, E két alakot : előyuha és előkötő csak néhány nyelvjárás őrizte meg, különböző hangalakkal. Erdekes a kötő és ruha szavaknak ugyanilyen összetétele a körül szóval: kó'rülkiJ'tő és kiiridruha. A körülkötő jelent övet is (cingulus, Gurtel) de jelent kötényt is. Környül-kötő: perizoma, einetorium, PP. 17ütl.; subligaculum: körülkötő, kötény, Márton Lexicon 1818. A körülruha azonban már nem nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hanem valószinűleg az elöruha analogiájára keletkezett. Ez nem volt elterjedve sem az irodalmi, sem a népies nyelvben. Egyedül Sándor Istvánnál fordul elő, még pedig sokszor, de sem más irónál, sem szótárakban nem találjuk : "Többnyire egy körülruhát (Schürze) viselnek magukon." (Sokf. III: 64. 1795.) A divat a köténynek is többféle faját teremtette meg, bár e tekintetben nem nagy a változatosság. A bőrkötény t a régebbi idő ben berhének is nevezték. A MTSz. csak egyik mellékjelentésében ismeri: istrángot összekötő szijacska. Eredetét a latin braeha szóban kell keresnünk: a. m, nadrág. Szarvas legalább egyenesen innen magyarázta (Nyr. 12: 483). Valószínűbb azonban, hogy hozzánk a németből került; v. ö. Schmeller: Bayer. Wört. 342, I. bruech,_ brüech, pruech = hosen, niederkleid, femorale. *. Ez a latin braea vagy braeha szó megvan más nyelvekbeu is; érdekesség szempontjából megemlithetjük az angol breches szót, mely már nyelvünkben meglehetősen el van terjedve: bricsesz: lovaglónadrág. A keceele vagy köczöle többek közt jelent kötényt is. Több vidéken s többféle hangajakban él a nép nyelvében. Ez szintén régi szó, melyet régi nyelvünkben sokszor megtalálnnk, de ma már teljesen kiszorult az irodalmi nyelvből. Csak érdekességénél fogva * V. lS Nyr. 12: 483., Szarvas Gábor. .. l•. Szily K.: AdaI. 432. l.
364
TeZ.eky István: A kii"tény és rokonai.
említjük meg Czuozor-Fogarasíék magyarázatát, mely ezt a SZOl'" magyarrá akarja tenni. Szerintiik : gyöke a megjágyitott köt. s a, m. kötöle. azaz kötölö, az elavult. kötül igétől. Szarvas G. a latin easala szóból származtatja a köczölét vagy keczelét. Azonban ez " magyarázat sem állja meg a helyét. A keczele szláv eredetű sző : kecelja: a horvátban kötény t jelent; a szerb nyelvben a közönséges l'ragaéu mellett él a kecelja is. A haugváltozásra nézve v. O. keczelja: keczele; szerencsa : szerencse; cseresznya : cseresznye. A köténynek más elnevezése: karmesa, mely az oláh nyelvhól került. a magyarba. Már Kassai is említi e szót (l. az előkötő szi., alatt): Valachice apnd sículos : karintza. Ez a szó ma is él a brassómegyei magyarság nyelvében a kötény jelentésében. (V. ö. Nyr. 3-1:-19. Ballagi Teljes szetára említi még a köténynek két más nevét. a melyek egyúttal már csak bizonyos faját jelölik e ruhának. Ha t. i. a kötény oly széles és oly hosszú, bogy a hátat is betakarja, akkor gangának vagy ezinezellönek nevezik, A ganga szónak kétfew jelentése van: gyakoribb - úgy látszik - a melléknévi jelentése : tertyedt (CzF., Tzs.). A MTSz. szerint ganga: a. m. hétköznapi vászon kötény. A czinezellö azonban valami érthetetlen egy szó s Ballagi nem is említi ezt mint külön czimszót. Érdekes a köténynek ez a neve: elöte, mely Szarvas Gábor közléss szerint ma is él a szlavoniai magyarság uyelvében. EZI a kötényt jelentő elöte szót nem kell összetéveszteni vagy éppen azonosnak tartani a másik elöte szóval, melynek jelentése tévő, men ez az elötevő szóból származik. A kötény t jelentő elöte szó pedig az elöke szónak változott alakja. Ezt az előke vagyelőruhácska kötény szót már Kassai is említi Szókönyvében mint tájszót." A köténynek minden elnevezése közott legelterjedtebb a J;iAi, és maga a kiitény, melyek irodalmi alakok. A kötő éppen úgy ön:illi.... sult az elökötö-böl. mint az előkötő ruhából az előkötő és elömba, A legrégibb szótár, mely a kötöt már a kötény jelentésében is ismeri. a Kassaié (1834.). CzF. szótára csak mellékesen említi meg. hogy a kötöt használják a kötény jelentésében. A kötény szó eredetéről már sok szó esett s mindenkor kü1önősnek tűnt fel benne az -ény végzet. Régebben úgy magyarázl&k.. hogya-ja, -je és -nya, -nye képzök összeforradásából állott dó (v. ö. sovány);" Régi nyelvünkben is megvan már, de igen rilW fordulhatott elő; a NySz. is csak egy adatot hoz fel 1643-ból Com..: Jan. 100.: "Előkötő avagyelőruha, ketény. " Az -ény végzet okolla. hogy a kötény szót sokáig újitott szónak tartották s látszólag e"ZI meg is erősíti Baróti Sz. Dávid Kisded szótára, mely egyúttal a legelső olyan szótár, mely a kötény t ilyen alakjában közlí.... Ebbea kötény szó csillaggal van megjelölve, a mi Baróti szerint azt jelenti hogy azoknak "bévételek felett még talán kérdés támadhatna. pártfogóji is találtatnak."
ám_
• V. ö. Kyr. 15: 33, Zolnai Gy.: .. V. ö. Nyr. 5: 99. . "'*'" 1792·iki 2. böv, kiad.
Előte, előke .
Lehr Albert: Arany-magyarázatok.
365
Leghelyesebb magyarázatát, úgy látszik,' Szily Kálmán adta. (AdaI. 446.) E szerint a kötény összetett szó, A Gyöngyösi Szótártöredékben találj nk ezt: Calantica (helyesebben: calvatica) : tegmen muliebre: kótyngh, Iepódó, A kó'tyngh alak már világosan mutatja az összetétel tagjait: kötö-ing. A fejlődés további menetében állott elő a kötíny, mely az -ány, -ény végzet analogiájára vette fel a kó'tény alakot. TELEKY ISTVÁN.
ARANY·MAGYARÁZATOK. IV.
1. Röhögi a készet. Arany "Kóbor Tamás"-ában van ez a két sor: "CsiBzlik minden vadat elészed : Röhögi a csaplár a készet.
Röhögi a' készet? Több magyar nyelv tanárát megkérdeztem (jámbor furfanggal) e kifejezés mivolta felől, de mindegyik ötölthatolt. Volt, a ki evvel segitett magán: "ott nyilván sajtóhiba van". Nohát nem a sajtóban van hiba. Hadd magyarázom meg e szólást nékik és azoknak, a kik nem hallották volna. Ama két sor az eredetiben (mert "Kóbor Tamás" Burns "Tom o' shanter"-ének remek fordítása) igy hangzik: "The seuter tauld his queerest etories : The landlord'u langh waa ready chorus."
.-1. második sor hű forditásban ez: "a kocsmáros nevetése kész kórus volt". Arany a komikum kedvéért itt vastagabb szinekkel fest, s valamint az első sorbeli .aouterv-t (= csizmadia) "csiszlikkel"
(a csizmadiák csúfneve) teszi ki, úgy a csaplár! is "röhögteti ". A tulajdonképeni magyar szólás ez: .neveti a készet"; ámbár ezt is hallani a néptől: .röhógi a készet." Ez a szólás az irodalomban teljességgel ismeretlen, de a népnyelvben nagyon is közönséges. Kétféle jelentése van: a) Akkor alkalmazzák, mikor valaki maga nem tud, vagy nem akar tréfálkozni, vicczelödni, de a mások tréfabeszédjein, mókáin annál nagyobbakat nevet. "Az csak a készet neceii" . • Hát te, Marczi, nem tudsz semmit ? csak a készet neveted?" Igy használja Vas Gereben az 1847-iki Eletképekben : .A ,kék golyó'-nak rendes esti vendége valék; körében a pajzán fiúknak nevettem a készet". (Urambátyám és én.) A csaplár is "a készet röhögte" , az az, maga" nem beszélt, de a Tamás és csiszlik bolondságain jókat kaczagott. O volt a hálás nevető publikum. b) Alkalmazzak, bár ritkábban, akkor is, mikor valaki ravaszul félrehúzódik a nehezebb dologtól, s ha ezt mások megtették. "ne,,"fi a készet" magában, az az "örül a késznek". Az ilyenről mondják,
