GYÜ GY Ü M ÖLC Ö LC S T TE ERM ME E S ZT ZTÉS
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
ROVATVEZETŐ: Dr. Szalay László egyetemi docens
A körte károsítói és az ellenük történő védekezés lehetőségei Dr. Gyulainé Garai Adrienne BAZ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Miskolc A körte (Pyrus communis) termesztésének jelentősebb körzetei a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon vannak, de kisebb területeken országszerte előfordul. A körtének számos károsítója ismert, ezek jelentősége helyenként, évjáratonként, fajtánként változik. Nem szabad elfelejtkeznünk az éghajlatváltozás (felmelegedés) károsítókra gyakorolt hatásáról (a károsítás időszaka megnyúlik, előtérbe kerülnek a melegkedvelő fajok, esetenként a nemzedékszám nő stb.) sem. Előfordulásukat és kártételük mértékét a környezeti tényezők mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen növényvédelmi technológiát alkalmaznak az adott területen és a termesztett fajta milyen érzékenységgel bír a károsítókkal szemben. A fajtatulajdonságok meghatározzák, hogy mely károsítók szaporodhatnak el káros mértékben és melyek ellen szükséges rendszeresen vagy esetenként védekezni. Fajtafogékonyság az irodalmi adatok és saját megfigyelések szerint A körte-levélbolha fajok kártétele minden fajtán előfordulhat, a legérzékenyebb fajták a Baki boscspur, a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Esperen bergamott az Erdei vajkörte, a Hardy vajkörte, a General Leclerc, a Gifford vajkörte, a Madame Favre, a Meridino Rosso és a Vilmos. A ki-
114
1. táblázat Körte fajták fogékonysága Kártevő megnevezése
Kevésbé
Árpával érő körte Baki bosc Conference Concord Fétel apát* General Leclerc Hardy vajkörte Ventúriás Ilonka varasodás Kornélia (Venturia pyrina) Kieffer Meridino Rosso Mirandino rosso Nagy szegfű körte Packham’s Triumph Tongre Zöld Magdolna Alexander Lucas Giffard vajkörte Ilonka Kieffer Nagy szegfű körte Nyári Kálmán körte Pierre Corneille Tűzelhalás Trevoux (Erwinia amylovora) Zöld Magdolna
Dr. Guyot Gyula Ilonka Nagy szegfű körte Napoca Nyári Kálmán körte Körte-levélbolha Pap körte fajok Téli esperes (Cacopsylla spp.) Téli Kálmán körte Zöld Magdolna
Közepesen fogékony
Nagyon
Clapp kedveltje Dr. Guyot Gyula Giffard vajkörte Napoca Seres Olivér Társulati esperes Verdi Vilmos
Arabitka Avranchesi jó Lujza Aromata de Bistrica Beurre d’Anjou Bosc kobak Diel vajkörte Erdei vajkörte Gifford vajkörte Hardenpont téli vajkörte Nemes Krasszán Nyári Kálmán körte Pap körte Téli esperes
Avranchesi jó Lujza Baki bosc Beurre d’Anjou Bosc kobak Concord Conference Fétel apát General Leclerc Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Meridino Rosso Mirandino rosso Seres Olivér Vilmos
Aromata de Bistrica Clapp kedveltje Diel vajkörte Dr. Guyot Gyula Erdei vajkörte Gifford vajkörte Kornélia Napoca Nemes Krasszán Packham’s Triumph Társulati esperes Téli esperes Tongre Pap körte Verdi Baki bosc Bosc kobak Diel vajkörte Erdei vajkörte Esperen bergamott Hardy vajkörte General Leclerc Gifford vajkörte Madame Favre Meridino Rosso Vilmos
Arabitka Avranchesijó Lujza Aromata de Bistrica Clapp kedveltje Concord Conference Kornélia Nemes Krasszán Packham’s Triumph Seres Olivér Tongre Verdi Megjegyzés: *: A Fétel apát egyéb gombabetegségekre, mint pl. az almástermésűek sztemfíliumos gyümölcsrothadása (Stemphylium spp.) nagyon fogékony!
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK sebb növekedési erélyű fajtákon általában kisebb az okozott kár, mint a nagyobb növekedési erélyű fajtákon (pl. Hardy vajkörte és Diel vajkörte). A Dr. Guyot Gyula, az Ilonka, a Nagy szegfű körte, a Napoca, a Nyári Kálmán körte, a Pap körte, a Téli esperes és a Zöld Magdolna körték a kevésbé érzékeny fajták közé tartoznak. Minden olyan beavatkozást kerülni kell, ami az intenzív hajtásnövekedést elősegíti, mint pl. az indokolatlanul erős metszés, a túlzott tápanyag-, főleg nitrogénadagolás, az erős öntözés. A tűzelhalás esetében kevésbé fogékony az Alexander Lucas, a Giffard vajkörte, az Ilonka, a Kieffer, a Nagy szegfű körte, a Nyári Kálmán körte, a Pierre Corneille, a Trevoux és a Zöld Magdolna, míg nagyon fogékonyak a fertőzésre az Aromata de Bistrica, a Clapp kedveltje, a Diel vajkörte, a Dr. Guyot Gyula, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a HigWand, a Kornélia, a Napoca, a Nemes Krasszán, a Packham’s Triumph, a Társulati esperes, a Téli esperes, a Tongre, a Pap körte és a Verdi fajták. A körte ventúriás varasodására igen fogékony az Arabitika, az Avranchesi jó Lujza, az Aromata de Bistrica, a Beurre d’Anjou, a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a Hardenpont téli vajkörte, a Nemes Krasszán, a Nyári Kálmán körte, a Pap körte és a Téli esperes. Kevésbé fogékony fajtáknak tekinthető az Árpával érő körte, a Baki boscspur, a Conference, a Concord, a Fétel apát (csapadékos időjárás esetén ez a fajta azonban nagyon fogékony a sztemfíliumos fertőzésre), a General Leclerc, a Hardy vajkörte, az Ilonka, a Kornélia, a Kieffer, a Meridino Rosso, a Mirandino rosso, a Nagy szegfű körte, a Packham’s Triumph, a Tongre és a Zöld Magdolna. A körterozsda esetében a körtefajták között nincs fogékonyságbeli különbség. A fertőzés alapvetően attól függ, hogy a közelben (100-500 méteren belül) megtalálható-e a kórokozó fő gazdanövénye, a boróka, ill. 4-5 kilométer távolságon belül van-e összefüggő területű borókás. A borókák (Juniperus fajok és fajtáik) eltérő fogékonyságúak. Irodalmi
2013. március
adatok szerint legfogékonyabbak a Juniperus chinensis faj Pfitzeriana, Pfitzeriana Aurea, és Robusta Green fajtái, valamint J. sabina faj Blaue Donau, és Tamariscifolia fajtái. Kis fogékonyságúnak, ill. ellenállónak tekinthető a J. communis, a J. conferta, J. horizontalis, a J. nana, a J. procumbens, a J. squamata és a J. virginiana fajok fajtái. Az 1. táblázatban a körtefajták fogékonyságuk alapján történő besorolása található kevésbé, közepesen és nagyon fogékony kategóriákba, figyelembe véve a körtevarasodás, a tűzelhalás és a körte-levélbolha fertőzésre vonatkozó érzékenységüket.
Mely károsítók jelentik a legnagyobb problémát? A körtén a kártevők közül a legnagyobb jelentőségű a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri) és a közönséges körte-levélbolha (Cacopsylla pyricola) kártétele. A szelektív hatású rovarölő szerek alkalmazása mellett és az átlagosnál melegebb évjáratok hatására újból felszaporodhatnak és megjelenhetnek azok a kártevők, amelyek korábban minimális egyedszámban voltak jelen. Számítani lehet az almamoly (Cydia pomonella), a körtemoly (Cydia pyrivora), az almailonca (Adoxophies orana), a poloskaszagú körtedarázs (Hoplocampa brevis) (1. kép), a hajtáshervasztó darázs
1. kép Poloskaszagú körtedarázs a virágon
2. kép Hajtás hervasztó darázs a levélen
115
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
3. kép Körte-levélatka kártétele
4. kép Körtelevél-gubcsatka kártétele levélen
5. kép Körtelevél-gubacsszúnyog kártétele
6. kép Erviniás tűzelhalás
(Janus compressus) (2. kép), a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus), a bimbólikasztóormányos (Anthonomus pomorum), a levélbarkók (Phyllobius spp.), a körtelevél-atka (Eriophyes pyri) (3. kép) és a körtelevél-gubacsatka (Epitrimerus pyri) (4. kép) helyenkénti kártételére. Csapadékos időjárás esetén növekedhet a körtelevélgubacsszúnyog (Dasyneura pyri) (5. kép) lárvái által fertőzött hajtások aránya. A kórokozók közül leggyakrabban az erviniás tűzelhalás (Erwinia amylovora) (6. kép), a körte varasodása (Venturia pyrina) okozza a legtöbb problémát, de a körte mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella
116
7. kép Körte mikoszferellás levélfoltossága
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK
8. kép Körterozsda által okozott tünetek
10. kép A körterozsda köztes gazdája
11. kép Kifejlett körte-levélbolhák
2013. március
9. kép Moniliniás termésfertőzés sentina) (7. kép), a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) (8. kép), valamint a monilíniás termésfertőzés (Monilinia spp.) (9. kép) fordulnak elő. A körterozsda (Gymnosporangium sabinae) fertőzés gyakorisága az utóbbi 10 évben növekedett, korábban csak szórványosan és egyes érzékeny fajtákon fordult elő. A körterozsda kórokozója két gazdanövényt igényel kifejlődéséhez, a köztes gazdája a körte, a főgazdái pedig a boróka fajok (Juniperus spp.) (10. kép). Egyre több helyen telepítenek örökzöldeket, közöttük borókákat is, ami elősegíti a betegség terjedését. Mivel az alkalmazott növényvédelmi technológia gerincét a körte-levélbolhák (Cacopsylla spp.),
12. kép Feketepenész a termésen
117
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
13. kép Körte-levélbolha tojások az ágon
14. kép Körte-levélbolha tojások a levélen
15. kép Körte-levélboha lárvák hajtásvégi kártétele
az ervíniás tűzelhalás (Erwinia amylovora) és a körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina) elleni védekezés adja, ezért ezekkel a károsítókkal részletesebben kell foglalkozni.
tív hatással van, valamint a gyümölcs kereskedelmi értékét jelentősen csökkenti (12. kép). Továbbá a körtelevél-bolhák vírus- és a körte leromlását és elhalását okozó mikoplazmavektorok is, sőt testükre tapadva terjesztik az Erwinia amylovora baktériumot is. A kártevő tömeges szaporodását segíti elő továbbá, hogy a korán érő körtefajták miatt a kémiai védekezést legkésőbb augusztus közepétől szüneteltetni kell, és ilyenkor a nyárvégi nemzedékek egyedeinek szaporodását sem természetes ellenségei, sem az inszekticidek hatása nem akadályozza. Gyakori a rovarölőszerrezisztens populációk kialakulása. Életmódjuk: Az imágók telelnek át
kéregrepedésekben, lehullott levelek alatt. Tavasszal viszonylag korán, már az első napsütéses télvégi napokon megjelennek, és 5 °C feletti hőmérsékleten megkezdődik a párosodás is. Általában március elején megindul a peterakás; a tojásokat eleinte a vesszőkre, az ágakra (13. kép), a rügyekre vagy ezek közelébe, a lombfakadás után a hajtásokra, a fiatal levelekre (14. kép), majd a bimbókra helyezik. A lárvák kelése a körte ún. egérfül állapotban kezdődik el. A lárvák eleinte a hajtásokon (15. kép), a fiatal leveleken (16. kép) és a virágokon – elsősorban a porzók tövében – szívogatnak. Az első nyári nemzedék imágói nem sokkal a virágzás után (május elején-közepén) fejlődnek
Körte-levélbolha fajok (Cacopsylla pyricola, C. pyri) Azokban az ültetvényekben a legnagyobb a számuk, ahol intenzív tápanyag-utánpótlást végeznek és a vegetációs időszakban rendszeresen alkalmaznak széles hatásspektrumú – elsősorban – piretroid hatóanyag csoportba tartozó rovarölő szereket, ami a természetes ellenségeik egyedszám-csökkenését vonja maga után. Kártételük: A kifejlett bolhák (11. kép) és a lárváik is jelentős kártételt okoznak. Az imágó a körtehajtást kismértékben a pete lerakásával, nagymértékben a táplálkozásával károsítja, a fiatal levelek a tömeges petézést követően nem képesek normálisan fejlődni, kissé besodródnak, deformálódnak, kisebbek maradnak. A lárvák szívogatásának hatására a levelek szintén torzulnak, egy részük lehullik, a hajtás növekedése lelassul, korán befejeződik, a vesszők rövid ízközűek maradnak. A lárvák által bőségesen termelt mézharmaton megtelepszenek a feketepenészt okozó gombák (Cladosporium, Capnodium, Antennariella stb.), ami az asszimilációs tevékenységre nega-
118
16. kép Körte-levélbolhák a levélen
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK ki; évente 4-6 nemzedéke is lehet. Az áttelelő nemzedék imágói többnyire szeptemberben jelennek meg. Az eredményes védekezés szabályai Rendkívül fontos a szellős, világos, a permetlé számára hozzáférhető korona kialakítása. Metszéskor a sűrűsítő részeket el kell távolítani, nyáron el kell végezni a hajtásválogatást, a fákat az előtörő vízhajtásoktól meg kell tisztítani. Kerülni kell a nitrogéntúladagolást, mivel ezzel megelőzhető a vegetatív túlsúly. A körte-levélbolha populációk a rendszeresen alkalmazott rovarölő szerekkel szemben viszonylag rövid idő, 2-3 év alatt ellenállóvá válnak, ezért a védekezésnél igen fontos az eltérő hatásmechanizmusú készítmények váltogatása, a szerrotáció. A körte-levélbolha elleni védekezésre rendelkezésre álló készítmények hatásmód alapján nyolc csoportba sorolhatók, a 2. táblázatban a hatás kifejtés módjait eltérő színnel jelöltük. A hasznos élő szervezetek védelme érdekében a piretroidok felhasználását teljes mértékben mellőzni kell, mivel ezek elpusztítják a ragadozó poloskákat (Anthocoris- és Oriusfajok), a katicabogarakat és lárváikat, melyek az egyedsűrűségét minimális szinten képesek tartani. A permetezéseket a fák méretét figyelembe véve nagy lémennyiséggel (1000-1500 l/ha) kell végezni, a megfelelő hatékonyság elérése és szerrezisztencia elkerülése érdekében. Természetesen kora tavasszal kisebb permetlémennyiség is elegendő. Javasolt paraffinolaj tartalmú vagy egyéb adalékanyagok használata hatásnövelés céljából (v.ö. 2. táblázat). Az első nemzedék elleni sikeres védekezés alapozza meg az egész évi fertőzési helyzetet, ezért a védekezéseket az áttelelő nemzedék tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen el kell kezdeni. A védekezések eredményességét elősegíti a lemosó permetezés, mert az alkalmazható olajtartalmú készítmények a petéket és a lárvákat gyérítik. A kitinszintézis-gátló készítményt (diflubenzuron) akkor kell kijut-
2013. március
tatni, amikor a populáció nagy hányada még tojás állapotban van, a permetezéshez itt is szükséges az adalékanyagok használata. A spinozad hatóanyagú rovarölő szerrel (+adalékanyag) a kezelést a körtebolhák fiatal lárváinak megjelenésekor kell elvégezni. Az acetamiprid, a klotianidin és az abamektin + klórantraniliprol hatóanyagú rovarölő szereknek (+ olaj, vagy egyéb adalékanyag) a tömeges lárvakelés időszakában a növény felületén kell lenni. A vegetációs időszak későbbi részében már vegyes populáció (tojás, lárva és imágó) fordul elő, ekkor jó biológiai hatékonyságot csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad hatóanyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elkerülése érdekében váltogatva (rotációban) érdemes használni. A káliszappan és paraffinolaj készítmények egy része a vegetációs időszakban önállóan, nem adalékanyagként is használható a levélbolhák egyedszámának gyérítésére. Csak gyenge fertőzés esetén alkalmazzuk, a tojások és a lárvák ellen hatékonyak, környezetkímélők, de óvatosan kell dozírozni és körültekintéssel kell kijuttatni ezeket, mivel nagy melegben, tűző napon nem csak a rézérzékeny fajtákon okozhatnak perzselést. A vegetációs időszak elején vagy a kartevők megjelenésekor javasolt először kijuttatni. További kezeléseket 5-7 naponként kell elvegezni, legfeljebb 3 alkalommal. A felsorolt hatóanyagok a méhekre kifejezetten veszélyesek, ezért a kezeléseket csak a virágzás után lehet elvégezni, továbbá a fák alatt és a sorközben esetlegesen előforduló nagy mennyiségű virágzó gyom (Lamium sp., Taraxacum sp., stb.) méhek általi látogatottságára is figyelemmel kell lenni. Erviniás tűzelhalás (Erwinia amylovora) Az almástermésűek egyik legveszedelmesebb betegsége a tűzelhalás, 1997-től a szórványkertekben és ültetvényekben rendszeresen előfordul ez a baktériumos megbetegedés. Gazdanövényköréhez tartoznak az
almatermésűek alma, körte, birs, de galagonya, berkenye, madárbirs, tűztövis stb. és a rózsafélék családjába tarozó 129 növényfaj is. A fertőzés forrásai, a betegség kialakulása: A baktérium a fekélyes, rákos sebekben, vagy epifita formában a fa felületén, rügypikkelyek alatt telel át. Tavasszal a virágzás idejére aktivizálódik és indul szaporodásnak. Fertőzésveszélyre akkor számíthatunk, ha a környezeti tényezők optimálisak (három egymást követő napon a hőmérséklet 18 °C felett van és az átlagos napi középhőmérséklet elérte a 15,6 °C-ot, a lehullott csapadék mennyisége 0,25 mm-t meghaladó, ill. harmatképződés, erős köd miatt nedves a növények felülete és a levegő páratartalma 75 % feletti) és fogékony növényi felület (kinyílt virág, fiatal hajtás) van. A betegség tünetei: A virágzás idején a csészeleveleken, a kocsányon vízzel átitatott foltok jelennek meg, a virágok megbarnulnak, de nem hullnak le. A terméskezdemények fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak és mindig az ágon maradnak (17. kép). Később a még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajlanak (18. kép), a megbarnult levelek a hajtáson maradnak. Meleg, párás időben a fertőzött növényi felületen bárhol megjelenhet a piszkosfehér, majd rozsdabarna baktériumnyálka csepp (19. kép). A vegetáció második felében a gallyakon, ágakon, törzsön a kórokozó bejutási helyén besüppedt, lilás kéregelhalás, fekélyes seb keletkezik, a kéreg az egészséges és a beteg rész határán felreped. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hajtáshervasztó darázs (Janus compressus) által okozott kártétel összetéveszthető a tűzelhalás baktériumos megbetegedés tüneteivel. A darázskártétel esetén a fiatal hajtások arasznyi vége hirtelen (néhány óraegy nap) elhervad (20. kép), feketén elszárad, ez esetben a hajtás elhervadt és ép része határán spirálvonalban mindig megtalálhatók a szúrásnyomok, a tojásrakás helyei (21. és 22. kép). Ez a jelenség leginkább száraz, meleg tavaszokon – főleg házi kertekben, és szórvány gyümölcsösökben – észlelhető tömegesen. A szélverés okozta tünetek is hasonló-
119
120
Vertimec 1,8 EC, Safran
abamektin abamektin + klorantraniliprol
Mospilan 20 SP
Spilan 20SG
acetamiprid
acetamiprid cipermetrin + klórpirifosz
6.
7.
Cyren EC
Pyrifosz 25 CS Pyrinex 25 CS Pyrinex 48 EC
Catane
Agrol plus
Niral Dirp Plusz
kórpirifosz
kórpirifosz kórpirifosz kórpirifosz
paraffinolaj
paraffinolaj
paraffinolaj
13.
14. 15. 16.
17.
18.
19.
Laser
Envidor 240 SC
Movento 100 SC*
Pyranica 20 WP
spinozad
spirodiklofen
spirotetramat*
tebufenpirad
25.
26.
27.
Silwet L-77, Silwet Star
Vektafid R
24.
22.
21.
Nevikén Extra
körtelevélbolha
Apacs 50 WG
klotianidin
12.
paraffinolaj + poliszulfid kén paraffinolaj + rézoleat polialkilénoxid + polipropénizomer
atkák, levéltetvek
Biosect koncentrátum, Biosol- káliszappan
káliszappan
11.
20.
kártevők gyérítése
Spur
etoxilált heptametiltrisziloxán
10.
körtelevélbolha, takácsatkák, levéltetvek
körtelevélbolha
0,75 kg/ha
0,25 kg/ha
0,5-0,7 l/ha 1 méter lombfal magasságra számolva
0,6-0,9 l/ha 0,5 l/ha 0,6 l/ha
körtelevélbolha, almamoly, aknázómolyok, körtelevélbolha
I.
II. *2013-ban várható az engedélyezése
II.
III.
III.
nyugalmi időszakban 2-3 %, vegetációban 0,51 % (fajtaérzékenység figyelembe vételével) 0,2-0,4 l/ha
III.
III.
III.
III.
I. I. I.
I.
III.
III.
II.
III.
I.
III.
III.
III.
III.
II.
Forgalmi kategória II.
nyugalmi időszakban 25-50 l/ha
3,0 l/ha 3,0 l/ha 2,0 l/ha nyugalmi időszakban 1-2,5 %, vegetációban adalékanyagként 0,25 l/ha nyugalmi időszakban 30-60 l/ha, vegetációban adalékanyagként 0,25 l/ha nyugalmi időszakban 4 %, vegetációban adalék-anyagként 0,25 l/ha
1,5 l/ha
1-2 % 1-2,5 % 300 g/ha 100-150 g/ha
0,05-0,1 %
0,5 kg/ha
0,3-0,5 kg/ha
1,25-1,5 l/ha
0,5 kg/ha, 0,2-0,4 kg/ha 0,5 kg/ha 0,5 kg/ha 0,2-0,4 kg/ha 0,5 kg/ha
0,75-1,0 l/ha
0,5-1,0 l/ha
Dózis
tapadás és terülőképességfokozó
lisztharmat, pazstetvek, levéltetű, tojások, körtelevélbolha, atka gyérítésre levéltetvek, pajzstetvek, atkák, vértetű, levélbolha gyérítésre
körtelevélbolha, vértetű, levéltetvek körtelevélbolha , almamoly, sodrómolyok, levéltetvek, levélaknázómolyok körtelevélbolha körtelevélbolha körtelevélbolha, gyümölcsmolyok pajzstetvek, piros gyümölcsfa-takácsatka, levéltetvek
tapadás és terülőképességfokozó
Dimilin 25WP
diflubenzuron
körtelevélbolha körtelevélbolha, almamoly, keleti gyümölcsmoly, levélatkák, almailonca, levélaknázó molyok, takácsatkák körtelevélbolha cserebogarak körtelevélbolha körtelevélbolha , cserebogarak körtelevélbolha körtelevélbolha, gyümölcsmolyok, levéltetvek körtelevélbolha, lombrágó hernyók, gyümölcs-, aknázó és sodrómolyok
Kártevő
9.
Nurelle –D 50/500 EC
Mospilan 20 SG
acetamiprid
5.
8.
Gazelle 20SP
acetamiprid
Voliam Targo
Készítmény
Hatóanyag
4.
2.
Sorszám 1.
Körte-levélbolha ellen alkalmazható készítmények
elektron transzport gátló
lipid szintézis gátló
nikotin acetilkolin receptor antagonista és ingerületszállítás gátló lipid szintézis gátló
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
acetilkolin észteráz gátló acetilkolin észteráz gátló acetilkolin észteráz gátló
acetilkolin észteráz gátló
nikotin acetilkolin agonista
csoportba nem sorolt hatóanyag
csoportba nem sorolt hatóanyag
kitinszintézis gátló
nikotin acetilkolin receptor agonista acetilkolin észteráz gátló és nátriumion-csatorna módosító
nikotin acetilkolin receptor agonista
nikotin acetilkolin receptor agonista
nikotin acetilkolin receptor agonista
kloridcsatorna aktivátor kloridcsatorna aktivátor és kálciumion-csatorna módosító
Hatás kifejtés módja
2. táblázat
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK ak lehetnek, de ekkor nem találunk sem szúrásnyomokat, sem baktérium cseppeket. A hatékony védekezés lehetőségei A betegség ellen leghatékonyabban megelőzéssel lehet védekezni. Ennek egyik feltétele, hogy a metszésre használt eszközöket (minden egyes fa után) fertőtleníteni kell (hypo, alkohol, denaturált szesz stb. felhasználásával). A megmetszett almatermésűeken – rügypattanáskor, majd a piros bimbós állapotig – bő lémennyiséggel, áztatás-szerűen kell elvégezni réztartalmú szerrel a permetezéseket, amelyek gyérítik a felületen található kórokozót és gátolják annak behatolását. Az Aliette 80 WG, a Blossom Protect (az Erwiphage) virágzásban használható, méhekre nem veszélyes és a termékenyülést sem zavarja. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Aliette 80 WG egyszeri, a csak virágzásban történő kipermetezése nem hatékony; a kezelést már a piros bimbós állapotban meg kell kezdeni és 2-3 alkalommal megismételni, hogy a hatóanyag (fosetil-Al) felhalmozódhasson a növényekben. A kezelések megismétlése a későbbi hajtásfertőzések megelőzésére is alkalmas. A sziromhullás után a nem rézérzékeny fajtákon rézhidroxid hatóanyagú gombaölő szerek kijuttatására van lehetőség. Ha az intenzív hajtásnövekedési időszakban a fákat mechanikai sérülés éri (pl. jégverés, szélverés), a kezeléseket 24 órán belül indokolt megismételni. A termésviaszosodását követően a készítményt célszerű réz hatóanyagú növényvédő szerrel kombinálni, továbbá nem szabad elfelejtkezni a fertőzött részek mechanikai eltávolításáról sem. A betegség megfékezése érdekében az almatermésű ültetvényeket, kerteket rendszeresen javasolt szemlézni. A tüneteket mutató növényi részek (pásztorbotszerűen visszahajló, elbarnuló hajtásvégek, barnuló levelek, termések stb.) haladéktalan eltávolításáról – az egészségesnek látszó 40-60 cm-es résszel együtt – és a metszőollók fertőtlenítéséről (hypo, alkohol stb.) gondoskodni kell. Kiemelt jelentősége van az agrotechnikai módszereknek is.
2013. március
17. kép Erwinia a termésen, a terméskezdemények fonnyadnak
18. kép Erwinia fertőzés hatására a hajtásvég pásztorbotszerűen meghajlik
19. kép Erwinia fertőzés piszkosfehér, majd rozsdabarna baktérium csepp jelenik meg
121
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK A fogékony növények kondícióját kiegyensúlyozott tápanyagellátással kell biztosítani, kerülni kell a túlzott nitrogén-adagolást. Metszéssel a permetlé egyenletes eloszlását segítő koronaformát és optimális hajtás-sűrűséget kell kialakítani. A körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina) A ventúriás varasodás a körte egyik leggyakoribb betegsége, de csak azokon a területeken okoz károkat, ahol az évi csapadék mennyisége eléri, illetve meghaladja a 700 mm-t. 500 mm-es évi csapadék esetében a fertőzés veszélye lényegesen kisebb. Fertőzés csak akkor következhet be, ha a fogékony leveleket adott hőmérsékleten meghatározott ideig borítja nedvesség. A fajták fogékonysága eltérő, ezért a gomba terjedése szempontjából fontos ismerni az egyes körtefajták varasodásra való hajlamosságát (1. táblázat). Körtefa-varasodás tünetei: A levelet, a hajtást és a vesszőt, a virágot és a gyümölcsöt egyaránt fertőzi. A levél színén 5-10 mm átmérőjű, enyhén kidomborodó, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyeken később sötétbarna, bársonyos konídiumtartó gyep fejlődik, majd a gyep lekopik, a levélfolt beszárad. A levél fonákán látható tünetek a levél színén lévőkhöz hasonlítanak (23. kép). Gyakori a levelek deformálódása. A hajtáson kerek vagy ovális sárgászöld folt, majd sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg, a folt később felhólyagosodik, felszakad. A vesszőn lévő foltok varszerűek, repedezettek, az epidermisz foszlányok felemelkednek, alattuk található a sötétbarna konídiumtartó gyep. A virágon kör alakú vagy sugarasan szétterülő barna, bársonyos konídiumtartó gyep látható. A kórokozó súlyosan fertőzi a gyümölcsöt (24. kép). A jellegzetes varas foltok egy idő után elparásodnak, a gyümölcs deformálódik, féloldalas lesz, rajta repedések keletkeznek, melyek a magházig hatolnak, a repedéseken másodlagos rothadások (Monilinia spp., Fusarium spp.) indulnak meg. A varas foltok alatt a gyümölcshús kövecsessé válik. A fertőzés forrásai, a betegség kialakulása: A Venturia pyrina az alma-
122
20. kép A hajtáshervasztó darázs által okozott kárkép, hervadó hajtásvégek
21. kép Hajtáshervasztó darázs spirálvonalban elhelyezkedő szúrásnyomai
22. kép Hajtáshervasztó darázs szúrásnyomai
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK fa varasodáshoz hasonlóan, a fertőzött leveleken (peritéciumokkal) és a hajtásokban, a rügyekben (micélium alakjában) telel át. A micéliumban a konídiumképződés és lefűződés rendszerint kb. 8-10 nappal megelőzi a peritéciumokban képződő aszkospórák érését és kiszóródását. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gyümölcsös a micéliumokról lefűződő konídiumoktól már jóval az aszkospórák megjelenése előtt fertőződik. A körte esetében az aszkospóra-érés megfigyelésével párhuzamosan a primer fertőzés meghatározásához a varas vesszőkből származó konídiumok megjelenését is figyelemmel lehet kísérni. Védekezés lehetősége Az áttelelő fertőző anyag mennyiségét csökkenti a metszés során az előző évben fertőződött hajtások eltávolítása, a fertőzött lomb összegyűjtése, megsemmisítése. A kórokozó elleni védekezést rügypattanás előtt javasolt elkezdeni: réztartalmú (rézhidroxid, rézoxiklorid, rézszulfát) készítményekkel lemosásszerűen kell permetezni (3. táblázat), mellyel a hajtásokon áttelelő szaporító képletek száma csökkenthető. A fertőzés már rügypattanás után bekövetkezhet, az időszak kezdetén még a réztartalmú fungicidek is felhasználhatók. Fehérbimbós állapot kezdetétől csak a szerves fungicidek ajánlottak – ezek a 4. táblázatban vannak részletezve. Mivel ebben az időszakban a legnagyobb a fertőzésveszély, javasolt felszívódó és kontakt hatású gombaölő szerek kombinációban történő kijuttatása a megfelelő hatékonyság és a fungicidrezisztencia kialakulásának megelőzésére. A 4. táblázatban K (=kontakt) betűvel és kék színnel jelöltük a kontakt, nem felszívódó készítményeket; F (= felszívódó) betűvel a szisztemikus, felszívódó gombaölő szereket. A virágzás alatti körtepermetezés akkor válhat szükségessé, ha ebben az időszakban csapadékos az időjárás. Nyáron, az aszkospóra szóródás időszaka után elegendő a kontakt gombaölő szerek használata, megelőző jelleggel.
2013. március
23. kép Körtefa-varasodás tünete levélen
24. kép Körtefa-varasodás súlyos fertőzés termésen
25. kép Körte-levélbolha fiatal (L1-L2) lárvái
123
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK 3. táblázat Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek SorHatóanyag Készítmény szám 1. kén Eurokén 2000 80 WG 2. kén Micro Special kén Microthiol Special 3. kén Necator 80 WG 4. 5. réz Bordói extra Bordeaux-i keverék Bordóilé Nano 6. Bordeaux-i keveBordóilé + Kén Nano 7. rék + kén réz Bordói por 8. 9. réz Bordómix DG rézszulfát alapú Linzi bordói por 10. bordói keverék 11.
réz
12.
réz(I)oxid
13.
réz+folpet
14.
réz+mankoceb
15.
réz+mankoceb
16.
rézhidroxid
17.
18.
rézhidroxid
rézhidroxid
19.
rézhidroxid
20.
rézhidroxid
21.
rézhidroxid
22.
rézhidroxid
23.
rézhidroxid
24.
25.
26.
rézhidroxid
rézhidroxid
rézhidroxid
27.
rézhidroxid + kén
28.
rézhidroxid + napraforgóolaj
29.
rézhidroxid
124
Károsító
Dózis
lisztharmat, atkák gyérítése lisztharmat, atkák gyérítése almafalisztharmat lisztharmat, atkák gyérítése monília, varasodás tűzelhalás, varasodás
3-7,5 kg/ha 5-7 kg/ha 3-7 kg/ha 3-7,5 kg/ha 1% 5 l/ha
Forgalmi kategória III. III. III. III. III. III.
varasodás, lisztharmat
6,5-8 l/ha
III.
1% 5 kg/ha
III. III.
1%
III.
monilia, varasodás baktériumos ágelhalás, tűzelhalás, gombás betegségek baktériumos és gombás ágelhalások, tűzelhalás, varasodás baktériumos, gombás eredetű ágelhalás, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat), Cuprosan 50 WP tűzelhalás varasodás tűzelhalás, varasodás, Nordox 75 WG baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) Cupertine F gombabetegségek (kivéve lisztharmat) baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás, Cupertine M tűzelhalás baktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás, Cuprofix 30 DG tűzelhalás őszi-tavaszi lemosó, baktériumos ágelhalás, gombás Champ DP ágelhalások, tűzelhalás, varasodás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Champion WG gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Champion 2 FL gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás gombabetegségek (kivéve lisztharmat), Champion 50WP tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Copac Flow gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Funguran OH 50 Wp gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Hydrostar gombabetegségek (kivéve lisztharmat) baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Joker 77 WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb JOLLY 77WP gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Kocide 2000 gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Pomuran Réz gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás varasodás, lisztharmat, baktériumos és gombás Vegesol eReS eredetű ágelhalás, tűzelhalás varasodás, baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, Vegesol R tűzelhalás baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb Vitra rézhidroxid gombabetegségek (kivéve lisztharmat), tűzelhalás
3-4 kg/ha 5-7 kg/ha 2-3 kg/ha 1,2-1,6 kg/ha 2,0-2,6 kg/ha
III.
III.
4-5 kg/ha 4-5 kg/ha 5 kg/ha
III.
4,0 kg/ha
III.
III.
3-4 kg/ha III. 2-3 kg/ha 2-3 kg/ha III. 3 kg/ha 1,75-2,0 l/ha III. 2,25-3,0 l/ha 2-3 kg/ha 3-4 kg/ha 1,75-2,0 l/ha,
III. III.
2,25-3,0 l/ha 2,0-3,0 l/ha, III. 3,0-4,0 l/ha 2-3 kg/ha
III.
2,0-3,0 kg/ha, III. 3,0-4,0 kg/ha 2,0-3,0 kg/ha, III. 3,0-4,0 kg/ha 1,75-2,0 kg/ha, III. 2,25-3,0 kg/ha 2,0-3,0 kg/ha, III. 3,0-4,0 kg/ha 4,0 l/ha 2,0-3,0 l/ha, 3,0 l/ha 2,0-3,0 kg/ha,
III. III. III.
3,0-4,0 kg/ha
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK 3. táblázat folytatása Körtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek Sorszám
Hatóanyag
Készítmény
30.
rézoxiklorid
Astra rézoxiklorid
31.
rézoxiklorid
Cuprocaffaro Micro
32.
rézoxiklorid
Meteor
33.
rézoxiklorid
Montaflow
34.
rézoxiklorid
Neoram 37,5 WG
35.
rézoxiklorid+ mankoceb
Miltox special extra WP
36.
rézoxiklorid
Pluto 50 WP rézoxiklorid
37.
rézoxiklorid
Rézmax
38.
rézoxiklorid
Rézoxiklorid 50 WP
39.
rézszulfát
Cuproxat FW
A körte növényvédelme Nyugalmi állapotban A tél végén, a nyugalmi időszakban a metszés alkalmával törekedni kell a levegős, szellős korona kialakítására vagy annak megtartására. Ezzel csökkenthető a kórokozók, elsősorban a körtevarasodás fertőzésének mértéke, a kaliforniai pajzstetű elszaporodásának lehetősége. Kerülni kell a vesszők, gallyak nagymértékű eltávolítását, mert ez a korona sűrűsödését okozza és a nyár folyamán nagyszámú vízhajtás képződik, ami a körte-levélbolhák elszaporodását teszi lehetővé. A körte-levélbolha ellen hatásos módszer a nyugalmi időszak végén, közvetlenül rügyfakadás előtt, gondosan, nagy permetlémennyiséggel elvégzett paraffinolajos, vagy poliszulfid kén + vazelinolaj kombinációjával történő lemosó permetezés (2. táblázat). Az ervínia és a ventúriás varasodás kórokozók ellen réztartalmú
2013. március
Károsító
Dózis
Forgalmi kategória
3,0-4,0 kg/ha, varasodás: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-2,5 sodás kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-3,0 sodás kg/ha 3,0-4,0 l/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-2,5 l/ sodás ha 3,0-4,0 l/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-2,5 l/ sodás ha 3,0 kg/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-3,0 sodás kg/ha 3,0-4,0 kg/ha, tűzelhalás, baktériumos- és gombás eredetű ágelhaegyéb lás egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat) gombabetetegségek: 2,0-3,0 kg/ha 3,0-4,0 l/ha, baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, varavarasodás: 2,0-2,5 l/ sodás ha tűzelhalás, 5,0-7,0 kg/ha baktériumos- és gombás eredetű ágelhalás egyéb 3,0-4,0 kg/ha gombabetegségek (kivéve lisztharmat) varasodás 2,0-3,0 kg/ha varasodás, 4,0-5,0 l/ha, tűzelhalás 5,0 l/ha tűzelhalás, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, varasodás
készítményekkel (v.ö. 3. táblázat) lemosásszerűen kell permetezni, melynek célja a hajtásokon áttelelő szaporító képletek csökkentése. Mindhárom károsító ellen hat a rézoleát + paraffinolaj (2. táblázat) hatóanyag-tartalmú készítmény. A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot között A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot közötti időszakban a varasodás, a körte-levélbolha, esetleg a sodrómolyok, az araszolóhernyók elleni védekezésre kell számítani. A rügyfakadást követően a ventúriás varasodás fertőzés veszélyével kell számolni. A vesszőkben áttelelt micéliumon képződő konídiumok már fertőző képesek. Ebben az időszakban felhasználhatók a réztartalmú készítmények, amelyek a tűzelhalás fertőzést is csökkentik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a réztartalmú készítmények – fajtától függő mértékben – zöldbimbós állapottól
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
kezdve perzselhetik a generatív részeket. A körte-levélbolha tojások megjelenése vagy a lárvakelés kezdetén a diflubenzuron + paraffinolaj, vagy a spinozad + paraffinolaj tartalmú készítmények (v. ö. 2. táblázat) alkalmazása előnyös, mivel ezek a levélbolha tojásait és fiatal (L1-L2) lárváit, továbbá a levéltetveket is elpusztítják, viszont a ragadozókat kevésbé veszélyeztetik. Amennyiben sodrómoly vagy araszolólepke hernyók fordulnak elő, a fenti védekezés ezek ellen is hatékony. Fehérbimbós állapotban Fehérbimbós állapotban a ventúriás varasodás kórokozójának konídiumos és aszkospórás alakja egyaránt fertőzőképes, ezért fokozott a terméskezdemény fertőződésének veszélye. A réztartalmú készítmények a terméskezdeményt már perzselhetik, alkalmazásuk nem célszerű, a szerves hatóanyagú gombaölő szerek közül a kontakt + felszí-
125
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK 4. táblázat Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek Sorszám 1. 2.
Hatóanyag
Készítmény neve
Aureobasidium pullulans boszkalid+piraklostrobin
Blossom Protect Bellis
Hatásmód szerinti csoportosítás F
3.
ciprodinil
Chorus 50 WG
F
4.
ciprodinil
Chorus 75 WG
F
5.
difenokonazol
Difcor 250 EC
F
6.
difenokonazol
Difo 25 EC
F
7. 8. 9. 10. 11.
difenokonazol ditianon ditianon + piraklostrobin dodin dodin
Score 250 EC Delan 700 WG Tercel Syllit 400 SC Efuzin 500 FW
F K F K K
12.
folpet
Folpan 48 SC
K
13.
folpet
Folpan 50 WP
K
14.
folpet
Folpan 80 WDG
K
15. 16.
folpet fosetil-AL
Shavit F Aliette 80 WG
K F
17.
iprodion
Rovral Aqua Flow
F
18.
kaptán
19.
kaptán
Merpan 48 SC, Merpan 50 WP Merpan 80 WDG
20.
kaptán
Buvicid K 370 SC
K
21. 22.
kaptán kaptán
Captan 50 WP Orthocid 50 WP
K K
23.
kaptán
Orthocid 80 WDG
K
24. 25.
klórtalonil klórtalonil
Bravo 500 Mycostar
K K
26.
mankoceb
Dithane DG Neo-Tec
K
27.
mankoceb
Dithane M-45
K
28.
mankoceb
Indofil M-45
K
29.
mankoceb
Manco 80 WP
K
30.
mankoceb
Manzate 75 DF
K
31.
mankoceb
Manfil 75 WG
K
32.
mankoceb
Manfil 80 WP
K
33. 34. 35.
mankoceb mankoceb mankoceb
Penncozeb DG Penncozeb Plus Vondozeb DG
K K K
36.
mankoceb
Vondozeb Plus
K
126
Károsító
Dózis
tűzelhalás tárolási betegségek ventúrás varasodás, monília lisztharmat, varasodás, monília varasodás, lisztharmat, körterozsda varasodás, lisztharmat, körterozsda körterozsda, varasodás varasodás lisztharmat, varasodás varasodás varasodás gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) gombabetegségek tűzelhalás moníliás, szürkepenészes, alternáriás és tárolási betegségek
1,25 kg/ha 0,8 kg/ha
Forgalmi kategória III. I.
0,4-0,45 kg/ha
III.
0,25-0,3 kg/ha
III.
0,2-0,25 l/ha
III.
0,15 l/ha
III.
0,2-0,25 l/ha 0,35-0,5 kg/ha 2,0-2,5 kg/ha 1,7 l/ha 1,0-1,3 l/ha
III. II. II. II. II.
2,0-3,0 l/ha
I.
3,0 kg/ha
I.
1,25-2,0 kg/ha
I.
2,0 kg/ha 4 kg/ha
I. III.
1 l/ha
I.
K
varasodás, monília
K
varasodás, monília varasodás, monilia, tárolási betegségek varasodás, monília varasodás, monília varasodás, monília, tárolási betegségek varasodás varasodás varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) gombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás gombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás varasodás varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) varasodás, egyéb gombabetegségek, (kivéve lisztharmat) varasodás monília, varasodás varasodás varasodás, monília, levélbetegségek
2,0-3,2 l/ha 2,0-3,2 kg/ha 1,25-2 kg/ha
I. I.
2,2-3,0 l/ha
I
2-3,2 kg/ha 2,0-3,2 kg/ha
I. I.
1,25-2,0 kg/ha
I.
2,5-3,0 l/ha 2,5-3 l/ha
II. II.
2,0 kg/ha
III.
0,20%
III.
2,0-3,2 kg/ha
II.
0,20%
III.
2,0-2,5 kg/ha
III.
2,1 kg/ha
II.
2 kg/ha
II.
2,0-2,5 kg/ha 2,0-3,2 kg/ha 2,0-2,5 kg/ha
III. III. III.
2,0-3,2 kg/ha
III.
2013. március
FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK 4. táblázat folytatása Körtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek Sorszám 37. 38. 39. 40. 41.
Hatóanyag
Készítmény neve
mankoceb miclobutanil penkonazol pirimetanil pirimetanil
Poliram DF Systhane Duplo Topas 100 EC Mythos 30 SC Scala
Hatásmód szerinti csoportosítás K F F F F
42.
pirimetanil + fluqinkonazol
Clarinet
F
43.
propineb
Antracol 70 WG
K
44. 45.
tebukonazol tebukonazol tebukonazol + trifloxistrobin
Folicur 25 WG Riza 250 EW
F F
Flint Max
F
47.
tiofonát-metil
Cercobin WDG
F
48.
tiofonát-metil
Topsin-M 70 WDG
F
49.
TMTD
Tiuram granuflow
K
50.
trifloxistrobin
Zato 50 WG
F
51.
vírus szuszpenzió + alginat
Erwiphage
-
46.
Károsító
Dózis
varasodás, monília varasodás, lisztharmat varasodás, lisztharmat almafavarasodás varasodás almafavarasodás, lisztharmat varasodás, gombás betegségek (kivéve lisztharmat) varasodás, lisztharmat lisztharmat varasodás lisztharmat, varasodás, tárolási betegségek lisztharmat, varasodás (kontakt készítménnyel kombinálva) lisztharmat, varasodás (kontakt készítménnyel kombinálva) varasodás varasodás, lisztharmat, monilinia
2,0-2,5 kg/ha 0,3 l/ha 0,5 l/ha 1,0-1,5 l/ha 0,8-1,1 l/ha
Forgalmi kategória III. II. III. II. II.
1,0-1,5 l/ha
II.
1,5-2,25 kg/ha
II.
0,5 kg/ha 0,5 l/ha
II I.
0,2-0,3 kg/ha
I.
0,8-1,0 kg/ha
II.
0,8-1,0 kg/ha
II.
2,0-3,0 kg/ha
II.
0,1 -0,15 kg/ha
II
0,1 l/ha „A” és 1 l/ha „B” komponens 1000 l vízben oldva
II.
tűzelhalás (eseti engedélye volt 2012-ben és várhatóan lesz 2013-ban is)
Megjegyzés: F = felszívódó, K= kontakt
vódó hatású kombinációk alkalmazása javasolt (v. ö. 4. táblázat). A körte-levélbolhák áttelelt nőstényei a fehérbimbós állapotig a tojások többségét lerakják, a kikelt lárvák zöme L1, L2 stádiumban van (25. kép), ezért ebben az időpontban acetamipriddel, klotianidinnel, abamektin + klórantraniliprol + adalékanyaggal (2. táblázat) történő védekezéstől várható jó eredmény. Virágzás idején A virágzás alatt a körte rovarölő szeres permetezése rendszerint nem indokolt és a méhek védelme miatt nem javasolt, vagy csak a nem méhveszélyes készítmények használhatók (pl. tiakloprid hatóanyagú szerek, lásd 2. táblázat). A gombaölő szeres védekezés csak akkor válhat szükségessé, ha ebben az időszakban csapadékos időjárási viszonyok uralkodnak, amelyek kedveznek a varasodás és az ervíniás fertőzéseknek. A tűzelhalás kórokozója a virágzás idején fertőzheti a legnagyobb
2013. március
mértékben a körtét, különösen akkor, ha a virágok felületén vízcseppek vannak. A fertőzés megelőzésre a foszetil-Al vagy Aureobasidium pullulans hatóanyagú készítmények ajánlottak (v.ö. 4. táblázat). A ventúriás varasodás ellen pl. mankoceb + difenokonazol, metiram + miclobutanil stb. használható (v.ö. 4. táblázat). Csapadékos időjárási viszonyok között a virágzás elhúzódik, ennek következményeként a fertőzés lehetősége fokozódik; egy vagy két permetezés is indokolt lehet. Sziromhullás után A körte védelmének legkritikusabb szakasza közvetlenül a sziromhullás utáni időszakban van. A ventúriás varasodás aszkospóráinak szóródása a legtöbb évben ebben a fenológiai stádiumban is intenzív. A sziromhullás utáni időszakban a termés fokozottan érzékeny a növényvédő szerek fitotoxikus hatására, ezért védekezésre a 4. táblázatban feltün-
tetett szerves hatóanyagú készítmények jöhetnek számításba. A körte ventúriás varasodása ellen ható nem felszívódó fungicid hatóanyagok közül a klórtalonil, a mankoceb, a felszívódó hatásúak közül a difenokonazol, a tebukonazol hatásos a körterozsda ellen is (4. táblázat). A sziromhullás után feltűnővé válnak a tűzelhalással fertőzött hajtások. A fertőzés mértéke a kórokozónál részletezett mechanikai módszerekkel és a foszetil-Al hatóanyagú készítmény ismételt felhasználásával csökkenthető. Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevők elleni védekezésre túlnyomó részben szelektív hatású rovarölő szereket alkalmaznak, előfordulhat a poloskaszagú körtedarázs is. Nőstényei a fehérbimbós állapot kezdetén már a fakadó virágokon tartózkodnak. A körtefajták virágzásának időpontjában jelentős időbeli eltérés van, ezért előfordul, hogy a később virágzó fajták sziromhullásának időpontjában végzett permetezés a korai virágzású fajták ellen már nem
127
FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK 5. táblázat Körtében egyéb kártevők ellen engedélyezett rovarölő szerek Sorszám
Hatóanyag
Készítmény
1.
tiametoxam
Actara 25 WG
2.
emamektin-benzoát
Affrim
3.
tiakloprid
Calypso 480 SC
4.
klorantraliniprol
Coragen 20 SC
5.
deltametrin
6.
Bacillus thuringiensis
Decis, Decis Mega Dipel ES
7.
fenoxikarb
Insegar 25WG
8.
fenoxikarb
Insegar 25 WP
9.
lambda-cihalotrin
Kaiso EG
10.
lambda-cihalotrin
Karate 2,5 WG
11.
lambda-cihalotrin
Karate Zeon 5 CS
12.
alfametrin
13.
lambda-cihalotrin
Károsító
Dózis
Forgalmi kategória
levéltetvek, aknázómolyok, vértetvek aknázómolyok, gyümölcsmolyok, sodrómolyok almalevél-aknázómoly, almailonca vértetű
18-20 g/100 l 25-30 g/100 l 30 g/100 l
III.
2,5-3,0 kg/ha
II.
almamoly,sodrómolyok, aknázómolyok
0,3 l/h 0,3-0,45 l/ha 0,125-0,2 l/ha, 0,16-0,2 l/ha
II. II.
molykártevők
0,15 l/ha 2 l/ha 0,3-0,6 kg/ha
II.
0,6 kg/ha 0,3 kg/ha
III.
0,2-0,3 kg/ha
II.
0,3-0,6 kg/ha
III.
0,2-0,3 l/ha
III.
King 10 F K1, Kaiso Garden
aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok, körtemoly sodrómolyok, almamoly, körtemoly almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok gyümölcsmolyok, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok almamoly, aknázó- és sodrómolyok, levéltetvek gyümölcsmolyok almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek, sodrómolyok
III. II. III.
0,12 l/ha
II.
2-3 g/10 l
III.
Madex
almamoly
0,075-0,1 l/ha
II.
15. 16. 17. 18.
Cydia pomonella granulosis vírus klórpirifosz-metil hexitiazox fenpiroximát pirimikarb
Megatox Nissorun 10 WP Ortus 5 SC Pirimor 50 WG
1,9 l/ha 0,3-0,5 kg/ha 0,7-1,0 l/ha 0,35-0,5 kg/ha
II. III. II. III.
19.
klórpirifosz
Pycrolex Neo
1,5 l/ha
I.
20.
klórpirifosz-metil
Reldan 22 EC
2,7 l/ha
I.
21.
piridaben
Sanmite 20 WP
0,5-0,75 kg/ha
III.
22.
indoxakarb
Steward 30 DF
170 g/ha
II.
23.
eszfenvalerát
Sumi-Alfa 5 EC
0,1-0,3 l/ha
II.
24. 25.
flonikamid etofenprox
Teppeki Trebon 30 EC
almamoly, sodrómolyok takácsatka takácsatka és levélatka levéltetvek almamoly, sodrómolyok, körtelevélbolha, levélaknázó molyok, levéltetvek almamoly, levélaknázómolyok, levéltetvek piros gyümölcsfa- és kétfoltos takácstaka, levélatkák almamoly, almailonca lombrágó hernyók, gyümölcsmolyok, levéltetvek levéltetvek almamoly, aknázómolyok
0,14 kg/ha 0,5 l/ha
III. II.
14.
nyújthat kielégítő védelmet. Ezért indokolt a színcsapdás megfigyelés és az előző évek helyi tapasztalatai alapján időzíteni a védekezést ez ellen a kártevő ellen, amennyiben szükséges. A poloskaszagú körtedarázs elsődlegesen a Nyári Kálmán, Erdei Vajkörte, Seres Olivér és a Kieffer fajtákat veszélyezteti. Az optimális permetezési időpont sziromhullás után (mielőtt a lárva fiatal gyümölcs belsejébe hatol) van (26. és 27. kép); a széles hatásspektrumú felszívódó csoportba tartozó, a kör-
128
tében más kártevők ellen engedélyezett pl. tiametoxam, tiakloprid, klórpirifosz-metil stb. (5. táblázat) hatóanyagú készítmények egyike lehet hatásos; fontos, hogy a permetlé a korona belsejéből kifelé és alulról is érje az elvirágzott ágakat, vagyis a csészelevelek fonákára jusson. Ez a permetezés egyúttal a levéltetvek és a körte-levélbolhák egyedszámát is csökkenti. A sziromhullást követően a körte-levélbolhák vegyes populációja (tojás, lárva és imágó) fordul elő, ekkor jó biológiai hatékonyságot
csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad hatóanyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elkerülése érdekében váltogatva (rotációban) érdemes használni (v. ö. 2. táblázat). A nyári időszakban A varasodás esetében az aszkospórák kiszóródásának mértéke csökken, viszont csapadékos időjárás esetén és akkor, ha az aszkospórás fertőzéseket nem sike-
2013. március
FI GYELMÉB E A JÁN L JUK se ellen a pl. ciprodinil, iprodion, trifloxistrobin hatóanyagú gombaölő szerekkel történő permetezés hatékony (4. táblázat). A szüret előtt A szüret előtti időszak kémiai védelmét a körte esetében megnehezíti a fajták eltérő érési ideje. A permetezéseket az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek megfelelően szükséges abbahagyni. A késői érésű fajták védelmében célszerű a fajtákat úgy telepíteni, hogy azok külön menetben is permetezhetők legyenek.
26. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele
27. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele
rült blokkolni, valamint a leveleken és a gyümölcsön nagy számú konídiumos telep van, úgy a nyár folyamán is szükség lehet még kémiai védelemre. A sziromhullást követően a szüret előtti időszakig a kártevő fajok elszaporodásának mértékétől függően
kell a védekezésről dönteni (v. ö. 5. táblázat). A körte-levélbolha egyedszámának változását a hajtások rendszeres vizsgálatával lehet megállapítani, szükség esetén az előző fejezetben felsorolt készítmények közül kell választani. A termés monilíniás fertőzé-
2013. március
A szüret után A lombhullás időpontjában réztartalmú (v.ö. 3. táblázat) hatóanyagú készítménnyel a még a fán lévő és a már lehullott lombot lemosásszerűen kezelve a körte ventúriás varasodása és az ervíniás tűzelhalás kórokozójának áttelelése jelentős mértékben gátolható, ezzel a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető. ■
129
